Az ecall egységes európai vészhívó rendszer hatásai, különös tekintettel a közlekedésbiztonságra

„Az eCall egységes európai vészhívó rendszer hatásai, különös tekintettel a közlekedésbiztonságra”

Dr. Lindenbach Ágnes egyetemi tanár PTE PMMIK ITS Magyarország Egyesület főtitkár IX. Forgalomszabályozási Konferencia, Pécs, 2014. május 29.

Tartalom 1. Áttekintés az intelligens közlekedési 2. 3. 4. 5. 6.

rendszerekről az ITS Direktíva alapján Az eCall szolgáltatás bemutatása Európai kitekintés HeERO1 és HeERO2 projektek Baleseti vizsgálat, balesetek várható jövőbeni alakulása eCall hazai bevezetésének várható hatása a mentési időre Közgazdasági költség-haszon elemzés

IX. Forgalomszabályozási Konferencia, Pécs, 2014. május 29.

2

Az ITS fogalma Az intelligens közlekedési rendszerek /szolgáltatások (ITS) információs és kommunikációs technológiákat alkalmaznak a közúti közlekedés területén (beleértve az infrastruktúrát, a járműveket és az úthasználókat) a forgalomszabályozásban és a mobilitás kezelésében, valamint a más közlekedési módokhoz való kapcsolódáshoz. (Forrás: ITS Direktíva, 2010.)


3

Az 2010/40/EU irányelv négy kiemelt területe (2. cikkely) és hat kiemelt intézkedése (3. cikkely) I. A közúti, forgalmi és utazási adatok optimális felhasználása a. Az EU egészére kiterjedő multimodális utazási információs szolgáltatások, b. Az EU egészére kiterjedő valós idejű forgalmi információs szolgáltatások, c. A valamennyi felhasználó számára díjmentesen hozzáférhető, közúti közlekedési biztonsággal kapcsolatos „általános közlekedési információk” biztosítása, II. A forgalmi és teherszállítási irányításhoz kapcsolódó ITSszolgáltatások folyamatossága IX. Forgalomszabályozási Konferencia, Pécs, 2014. május 29.

4

Az 2010/40/EU irányelv négy kiemelt területe (2. cikkely) és hat kiemelt intézkedése (3. cikkely) III. A közúti biztonsággal kapcsolatos ITS-alkalmazások d. A kölcsönösen átjárható, az EU egészére kiterjedő intelligens segélyhívó szolgáltatás (eCall), e. A tehergépjárművek és a haszongépjárművek számára védett és biztonságos parkolóhelyekre irányuló információszolgáltatás, f. A tehergépjárművek és a haszongépjárművek számára védett és biztonságos parkolóhelyekre irányuló foglalási rendszerek biztosítása, IV. A jármű összekapcsolása a közlekedési infrastruktúrával IX. Forgalomszabályozási Konferencia, Pécs, 2014. május 29.

5

Az eCall szolgáltatás rendszerfelépítése és műszaki modellje Adat Hang

Rendszerszolgáltató

Adat-hívás a rendszerszolgálaltatóhoz

Adat-hívás a rendszerszolgálaltatóhoz Balesetben résztvevő jármű

Kiegészítő adatok

Hang (112)

1. szint PSAP

Minimális adategység

Hang (112) Adat-hívás 112 használatával Egységes jármű protokoll

E-112 protokoll

Hívó helyzetére vonatkozó információk


6

eCall rendszer működése • Az információk mobil telefonos kapcsolaton keresztül az

integrált segélyhívó központba (PSAP) kerülnek. • Az eCall hívás történhet automatikusan vagy manuálisan. • Mikor a legközelebbi eCall központtal létrejön a kapcsolat, a balesetre illetve a járműre vonatkozó adatok GSM kommunikáció segítségével kerülnek továbbításra. • A központnak (a magán rendszer-szolgáltatónak is) képesnek kell lennie a hang-hívások és az automatikusan továbbított adatsorok fogadására és feldolgozására. • Az információkat ezután továbbküldik a helyi mentő szolgálathoz, hogy azok riaszthassák a mentéshez szükséges járműveket. IX. Forgalomszabályozási Konferencia, Pécs, 2014. május 29.

7

eCall megvalósításához kapcsolódó kötelezettségek 1. COM(2013) 315 final: Az Európai Parlament és a Tanács határozata az EU egészére kiterjedő, kölcsönösen átjárható e-segélyhívó szolgáltatás kiépítéséről (módosító javaslat elfogadásra került, de kihirdetve még nincs) 1. cikk: „....... a tagállamok legkésőbb hat hónappal a fedélzeti e-segélyhívó rendszer kiépítésével összefüggő típus-jóváhagyási követelményekről és a 2007/46/EK irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazási időpontját megelőzően, de mindenképpen legkésőbb 2017. október 1-jéig a 305/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendeletben meghatározott előírásoknak megfelelően kiépítik a területükön az segélyhívó központok infrastruktúráját…...” IX. Forgalomszabályozási Konferencia, Pécs, 2014. május 29.

8

eCall MoU aláírása – 2011. VI. 6.


9

HeERO 1 projekt A HeERO 1. fázisának célja, hogy előkészítse a szükséges infrastruktúra európai megvalósítását azzal a céllal, hogy a harmonizált páneurópai, interoperábilis vészhívó szolgáltatás, az „eCall” valósággá váljon. Időtartam: 2011. január - 2013. december


10

HeERO 1 projekt Az eCall szolgáltatás európai szintű megvalósításához két fő feltételt kell figyelembe venni: • Interoperabilitás és határon átnyúló folyamatosság: annak a lehetősége, hogy bármelyik európai ország bármelyik járműve, amelyik európai úton közlekedik, súlyos baleset bekövetkeztekor használhassa az eCall szolgáltatást. • Harmonizáció: az eCall szolgáltatás csak akkor tud megfelelően működni egész Európában, ha harmonizáltan történik meg a fejlesztés, tiszteletben tartva az esetleges nemzeti sajátságokat /eltéréseket. A 112/e112 használata ennek a harmonizációnak az első lépését jelenti. IX. Forgalomszabályozási Konferencia, Pécs, 2014. május 29.

11

HeERO2 új területei eCall alkalmazása tehergépjárművek esetében: A 3,5 tonna össztömegű tehergépjárművekre vonatkozó eCall alkalmazások harmonizált és szabványos megoldásainak bevezetése.

eCall alkalmazása kétkerekű motoros járművek esetében: A kétkerekű motoros járművekkel közlekedők az egyik legsérülékenyebb csoportot képezik Európában. Ezen a területen a feladat a kétkerekű motoros gépjárművekre vonatkozó eCall harmonizált alkalmazásának tesztelése. IX. Forgalomszabályozási Konferencia, Pécs, 2014. május 29.

12

eCall rendszer hazai bevezetésével kapcsolatos tanulmányok • Az eCall rendszer hazai bevezetéséhez kapcsolódóan az

utóbbi időben számos tanulmány készült, pl.: o az eCall rendszer hazai bevezetésének előzetes hatásvizsgálata, o ITS rendszerek várható hatása az úthálózaton a torlódásos időszakok alakulására, o a közlekedési baleset helyszínén meghaltak orvosi adatainak elemzése, • Egy pilot projekt már végrehajtásra került, és jelenleg is zajlik egy projekt „Az eCall bevezetését megelőző interoperabilitási teszt végrehajtása hazai és külföldi környezetben” címmel. IX. Forgalomszabályozási Konferencia, Pécs, 2014. május 29.

13

Áttekintés a hazai baleseti helyzetről – a balesetek számának alakulása • A 2000-es évek elejének romló baleseti tendenciája

2006-ban fordulatot vett, azóta folyamatos javulás jellemző.


14

Áttekintés a hazai baleseti helyzetről – a balesetek számának alakulása A javuló tendencia az alábbiakkal magyarázható: • az objektív felelősség; • az alkoholos befolyásoltsággal szembeni „zéró tolerancia” bevezetése; • a pontrendszer és a szankciók szigorítása; • az ellenőrző sebességmérések számának növekedése; • a járművek aktív biztonsági rendszerének fejlődése és egyre kiterjedtebb használata, de • hozzájárul futásteljesítmények csökkenése is.


15

Áttekintés a hazai baleseti helyzetről – a balesetek kimenetelének alakulása • A személyi sérüléssel járó közúti balesetek

számának csökkenésén túl a halálos balesetek arányában, illetve a balesetben meghaltak arányában is kedvező folyamat figyelhető meg.


16

Áttekintés a hazai baleseti helyzetről – a személyi sérüléssel járó balesetek • Az elmúlt 12 évben a súlyos

sérüléssel járó balesetek aránya a 2001-es 36%-ról 2012-re 29%-ra csökkent. • A könnyű sérüléssel járó balesetek aránya a személyi sérüléses baleseteken belül 58%-ról 68%-ra nőtt.


17

A baleseti adatok várható alakulása 1. • Balesetek száma =

Relatív baleseti mutató x forgalmi teljesítmény • Dr. Jankó Domokos (2010) által - a relatív baleseti mutató és futásteljesítmény 2011 és 2020 közötti várható alakulására - kidolgozott modellt használtuk fel. • Modell meghosszabbítása 2033-ig: 2001-2011, 2020 pontokra exponenciális trendvonal illesztése; • Futásteljesítmény: 2011 és 2012-re az éves üzemanyageladás alapján, 2033-ig a várható GDP növekedés egy évvel eltolt értékével felszorozva; IX. Forgalomszabályozási Konferencia, Pécs, 2014. május 29.

18

A baleseti adatok várható alakulása 2. • Jankó D. (2010) által a relatív baleseti mutató

2011 és 2020 közötti várható alakulására kidolgozott modellt használtuk. 1200

A relatív baleseti mutató (RBM) alakulása és az alkalmazott trendvonal 1000 800 600 400

y = 890,1e-0,0367x R2 = 0,9401

0

1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 2030 2031 2032 2033

200


19

A baleseti adatok várható alakulása 3. • Az éves futásteljesítményt Jankó D. egyrészt

közúti forgalomszámlálás alapján, másrészt az éves eladott üzemanyag mennyiség alapján határozta meg. A hazai GDP és az éves üzemanyag-eladás változása 2000-től 2012-ig, előrebecslés 2013-2018-ra


20

A személyi sérüléses balesetek számának várható alakulása 2013 és 2033 között • A balesetek várható számát a relatív baleseti

mutató (RBM) és a futásteljesítmény szorzata adja. 22000

20000

Személyi sérüléses balesetek száma 2013-2033

18000

számított értéke

16000

14000

12000

10000


2033

2032

2031

2030

2029

2028

2027

2026

2025

2024

2023

2022

2021

2020

2019

2018

2017

2016

2015

2014

2013

2012

2011

2010

2009

2008

2007

2006

2005

2004

2003

2002

2001

8000

21

Az eCall szempontjából jellegzetes baleseti szegmensek • Az eCall használatával a balesetek bejelentési ideje

lecsökken, a mentés hamarabb megkezdődhet. • Az eCall rendszer bevezetéséből leginkább a o o o o

kisforgalmú mellékúton; külterületen; éjszakai órákban; magános (egyjárműves);

balesetet szenvedett, megsérült úthasználók profitálnak. • Ilyen esetekben - különösen ha a sérült nem tud hívást kezdeményezni, illetve ha nem tudja a baleset helyét pontosan megadni - a mentés késve kezdődhet csak meg. IX. Forgalomszabályozási Konferencia, Pécs, 2014. május 29.

22

eCall célterületei (Magyarország 2012.) • Az eCall bevezetéséből azok a baleseti

szegmensek profitálhatnak legtöbbet, amelyek a négy jellemzőből többel is bírnak.

McLure és Graham mintájára


23

Kisforgalmú mellékutak • A halálos kimenetelű balesetek száma folyamatosan

csökken, de több mint fele a mellékutakon és egyéb állami vagy önkormányzati utakon (az ábrán „egyéb út”) történik.


24

Útszakasz elhelyezkedése - külterület • 2012-ben az összes személyi sérüléssel járó baleset

(15.174) 29%-a történt lakott területen kívül, míg a halálos balesetek 63%-a esett külterületen. • A fatalitás (halálos kimenetelű / összes baleset) így külterületen 7,7%-ra, belterületen pedig 1,9 %-ra adódik.


25

Éjszakai látási viszonyok • 2012-ben a halálos balesetek 28%-a (151 baleset) lakott

területen kívül és éjszakai látási viszonyok között történt; holott a forgalom ilyenkor töredéke a nappalinak.


26

Egyjárműves/magános balesetek 141 halálos kimenetelű egyjárműves baleset fordult elő, ezek között 49 nappali és 25 éjszakai borulásos, pályaelhagyásos magános halálos baleset volt.

• 2012-ben


27

Az eCall bevezetésének célterületei Az eCall rendszer bevezetése a legnagyobb hatással lehet: a külterületen, kis forgalmú mellékúton, éjszakai órákban történt magános és többjárműves balesetek esetében.


28

Motoros balesetek • A halálos balesetet szenvedett járművek 3,5%-a

motorkerékpár (ami nem magasabb, mint a járműállomány szerinti aránya), a halálos közlekedési áldozatoknak viszont 6,8 %-a, a súlyosan sérülteknek 12,6%-a motoros. • A motoros sérült eszméletét

veszti, elhagyva az útpályát akár láthatatlan is maradhat a többi közlekedő számára.


29

Újságcikk – halálos kimenetelű motoros baleset


30

A mentési lánc összetevői A mentésben – a balesetet szenvedett szempontjából – mérhető legfontosabb időintervallumok a következők: • bejelentési idő vagy észlelési idő (t1), • a segélyhívó központ reagálása (t2), • a mentőszolgálat riasztási ideje (t3) • a mentők riasztási ideje (t4), valamint • a mentők kiérkezési ideje (t5).


31

Bejelentési/észlelési idő (t1) ORFK adatait vizsgáltuk négy megye (Borsod-AbaújZemplén megye, Fejér megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Tolna megye) területén bekövetkezett súlyos sérüléses és halálos kimenetelű sérüléses balesetekről. Eredmények: • a balesetek 35%-át gyakorlatilag azonnal (5 percen belül) bejelentik, • a balesetek átlagosan 80%-ánál 10 percen belül hívják a segélyhívó számokat, • 15 percen belül a baleseteknek 89%-a bejelentésre kerül, • az egyjárműves balesetek csoportjában volt két olyan, halállal végződő eset is, amikor csak órákkal később, 2-6 óra (!) elteltével értesítették a mentőket.


32

A segélyhívó központ reagálása a segélyhívásra (t2) Kérdőív készült ORFK szakértői számára, melyeket budapesti, Hajdú-Bihar, Heves és Somogy megyei rendőrkapitányságok (városi kapitányságok, megyei főkapitányságok és autópálya alosztályok) töltötték ki. Eredmények: A segélyhívó központok az esetek • 6%-ában 10 mp-en belül, • 44%-ában 20 mp-en belül, • 77%-ában 30 mp-en belül reagálnak a vészhívásokra. A segélyhívó központ reagálása, azaz t2 idő a átlagosan 24 mp. IX. Forgalomszabályozási Konferencia, Pécs, 2014. május 29.

33

A mentők riasztási ideje (t4) és a mentők helyszínre érkezésének ideje (t5) Az Országos Mentőszolgálat számára készült egy kérdőív azon időtartamokra vonatkozóan, melyek a Mentőszolgálat közúti balesetek esetében végzett munkájával kapcsolatosak. Eredmények: • Átlagosan 1 és 3 perc közötti időt vesz igénybe a mentőszolgálat riasztása a segélyhívás felvétele után. • Átlagosan 10 és 20 perc közötti időt vesz igénybe a mentők helyszínre érkezése. IX. Forgalomszabályozási Konferencia, Pécs, 2014. május 29.

34

Az eCall rendszer segítségével elérhető időcsökkenés • A baleset bekövetkezése és bejelentése közötti

időtartam az, ami az eCall használatával szinte nullára csökkenthető lenne. • Az eCall szolgáltatás segíthet lerövidíteni a sérültek ellátásának idejét, növelve ezáltal a túlélési esélyüket (a megmenthető sérültek száma növekszik), valamint csökkenne a baleset következtében kialakult torlódás időtartama. • Így a balesetek bekövetkezése miatti torlódásos órák számításánál, valamint az orvosi elemzés alapjául ezt a 10-15 perces időtartam került felhasználásra. IX. Forgalomszabályozási Konferencia, Pécs, 2014. május 29.

35

A közgazdasági költség-haszon elemzés általános feltételezései A beruházás jövedelemtermelő-e? Nem. A gazdasági diszkontráta: 5,5 % A jelenérték éve: 2014 Az elemzési időtáv: 20 év ÁFA tartalom: Nem vehető figyelembe. Változatlan árak használata: Inflációval kiigazított, kiinduló évhez rögzített. Fejlesztési különbözet módszerének használata GDP növekedés COWI és MNB adatok alapján

2013: +0,5% 2014: +1,5% 2015-2020: +2,0% 2021-2030: +2,6% 2031-2040: +1,4%


36

A projekt költségeinek összegzése 1. Beruházási költségek • Az ESR112 központok felkészítése eCall fogadására (állami

forrásból); • Az új autókba 2015-től gyárilag, a korábban forgalomba állított autókba tulajdonosaik szerezhetnek be utólag beépíthető eCall berendezést (a jármű tulajdonosának költségére); A szcenárió: olcsóbb járművön belüli egységek, a rendszer fokozatos elterjedése ; B szcenárió: drágább járművön belüli berendezés új és használt járművekbe egyaránt, kisebb mértékű elterjedés a használt autók körében; C szcenárió: drágább járművön belüli berendezés új és használt járművekbe egyaránt, A szcenárió szerinti elterjedés a használt autók körében. IX. Forgalomszabályozási Konferencia, Pécs, 2014. május 29.

37

A projekt költségeinek összegzése 2. Beruházási költségek • A már megépült ESR-112 központok fejlesztése: 30 millió Ft

• Járművön belüli egység:

A szcenárió: Gyártó által, új járműbe: 60 EUR; Hordozható berendezés: 30 EUR; Utólag beépített berendezés: 70 EUR; Motorkerékpárok számára: 100 EUR. B és C szcenárió: A bevezető szakaszban (első 6 évben): 180 EUR; A használat második szakaszában: 120 EUR; Motorkerékpárok számára: 100 EUR. IX. Forgalomszabályozási Konferencia, Pécs, 2014. május 29.

38

A projekt költségeinek összegzése 3. Lefedettség A és C szcenárió esetén


39

A projekt költségeinek összegzése 4. Működési költségek • üzemeltetési költség (operating cost); • fenntartási költség (maintenance cost);

karbantartás; o felújítás, pótlás. A segélyhívó központ terhelése 2%-kal nő teljes eCall lefedettség esetén. Az E112 központok tervezett működési költsége 2,4 mrd Ft/év. • Operátorok és informatikusok bérköltsége nettó 1,05 Mrd Ft/év  2% • Informatikai rendszer karbantartása 300 millió Ft/év  2% o


40

A projekt hasznainak összegzése 1. Az eCall rendszer bevezetésétől várt társadalmi hasznok három fő területe: • a baleseti veszteségek mérséklődése;

• utazási idő megtakarítás; • környezeti hatások változása

(csekély mértékű, nem számítottuk).


41

A projekt hasznainak összegzése 2. A baleseti veszteségek kiszámítása: • a balesetek számának várható alakulása;

D szcenárió (optimista): monoton csökkenő tendencia a bemutatott számítás alapján, E szcenárió (közepesen optimista): D és F szcenárió középértéke, F szcenárió (pesszimista): nincs se baleseti javulás, se romlás, a 2012-es szint marad, • a halálos áldozatok várható arányának alakulása; Projekt nélküli esetben: fatalitás a 2012-es 4%-os szinten, Projekt esetén a 4%-os fatalitás 2,2%-kal csökken, teljes eCall elterjedés mellett. • fajlagos baleseti költségek (294 millió Ft/áldozat). IX. Forgalomszabályozási Konferencia, Pécs, 2014. május 29.

42

A projekt hasznainak összegzése 3. 22 000 20 000

Baleseti szenáriók, balesetek száma

18 000 16 000 14 000 12 000

2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021 2022 2023 2024 2025 2026 2027 2028 2029 2030 2031 2032 2033

10 000

D szcenárió

F szcenárió

E szcenárió


43

A projekt hasznainak összegzése 4. Utazási idő megtakarítás: • 10-15 perccel csökken a teljes mentési lánc időtartama, így a

baleset következtében kialakuló torlódások is rövidebb ideig tartanak; • Lindenbach Á. 2009-es tanulmányában Jankó Domonkos et al a DECA (DElay Caused by Personal Injury Accident) szoftver segítségével számították: • 2007-es adatok alapján 17,1 millió óra/év a balesetekből eredő torlódások miatti időveszteség. Az eCall rendszer teljeskörű használata esetén ez az érték 14,13 millióra csökkenhetett volna.


44

A projekt közgazdasági teljesítménymutatói 1. Szcenárió Hasznok - Költségek EPNV [millió HUF] BCR ERR

A+ D

A+ E

A+ F

35 956

45 058

55 227

1,5896 27,5 %

1,7389 31,5 %

1,9057 35,5 %

B+D B+E B+F C+D C+E C+F szcenáriók nem bizonyultak megtérülőnek


45

A projekt közgazdasági teljesítménymutatói 2. Diszkontált hasznok - költségek alakulása a projekt vizsgált időtartama alatt 6 000,000 5 000,000 4 000,000 3 000,000 2 000,000 1 000,000

2033

2032

2031

2030

2029

2028

2027

2026

2025

2024

2023

2022

2021

2020

2019

2018

2017

2016

2015

-1 000,000

2014

0,000

-2 000,000 -3 000,000 A + D szcenárió

A + E szcenárió

A+ F szcenárió


46

Érzékenységvizsgálat Kérdés: a tervezés pontatlansága, a bekövetkező változások milyen mértékben befolyásolják a gazdaságossági számítások eredményeit? Vizsgált paraméterek: • eCall járművön belüli berendezés lefedettsége; • IVS berendezés ára (!kritikus, +74%); • fajlagos baleseti költségek; • személyi sérüléses balesetek száma évente (!kritikus, -43%); • eCall rendszer hatása a halálos áldozatok számára; • az idő fajlagos értéke, ill. a torlódásban megtakarítható idő (!kritikus, -57%). IX. Forgalomszabályozási Konferencia, Pécs, 2014. május 29.

47

Következtetések: • A beruházás csak olcsóbb IVS berendezések esetén megtérülő; • A költségek 0,4%-a származik a PSAP központok fejlesztéséből

és működtetéséből, a költségeket szinte teljes mértékben a járművön belüli berendezések megvásárlása alkotja; • A hasznok ~25%-a származik a baleseti veszteségek elkerüléséből, a megtakarítások háromnegyede időmegtakarításból keletkezik; • A baleseti hasznok és a torlódásos idő megtakarítása térben és időben elkülönülő célterületen jelentkezik; • Kedvezőtlenebb baleseti helyzetben ugyanakkora „megmentési arány” mellett szignifikánsan több baleseti és torlódási megtakarítás keletkezik. IX. Forgalomszabályozási Konferencia, Pécs, 2014. május 29.

48

eCall előzetes hatástanulmány eredményei 1. Az eCall segélyhívó rendszer bevezetéséhez kapcsolatosan elvégzett vizsgálatok, elemzések és szakértői egyeztetések alapján: • A baleset bekövetkezése és annak a bejelentése között eltelt idő kb. 10-15 perccel csökkenthető. • Traumatológiai elemzések, forgalmi mérnöki vizsgálatok vélemények szerint a közlekedési balesetekben elhunytak száma 2-2,5 %-kal csökkenthető. IX. Forgalomszabályozási Konferencia, Pécs, 2014. május 29.

49

eCall előzetes hatástanulmány eredményei 2. • Az elvégzett vizsgálatok alapján az eCall

szolgáltatással 17-18%-os csökkenés érhető el az összes baleseti torlódást tekintve. • Az eCall segélyhívó szolgáltatással a teljes, hazai úthálózaton 3,5%-os csökkenés érhető el az összes torlódásos órák számában. • Az elvégzett részletes elemzések alapján az eCall vészhívó rendszer haszon-költség-aránya 1,6-1,9. IX. Forgalomszabályozási Konferencia, Pécs, 2014. május 29.

50

Köszönöm figyelmüket! Dr.-habil Lindenbach Ágnes

e-mail: [email protected]


51

Az ecall egységes európai vészhívó rendszer hatásai, különös tekintettel a közlekedésbiztonságra

Recommend Documents