Az átalakulással kapcsolatos számviteli feladatok bemutatása az MB - Miskolc Kft és Eurovan Miskolc Kft egyesülési példáján keresztül

Számvitel Speciális kérdései

Átalakulás számvitele

Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi kar Üzleti Információgazdálkodási és Módszertani Intézet Számvitel intézeti tanszék

Az átalakulással kapcsolatos számviteli feladatok bemutatása az MB - Miskolc Kft és Eurovan Miskolc Kft egyesülési példáján keresztül

Miskolc, 2010. november. 08. Készítette: Boholy Attiláné Neptun kód: WN774W Kar: GTK Szak: Pénzügy – Számvitel Szakirány: Számvitel Évfolyam: III. évfolyam/levelező

Boholy Attiláné GTK/Lev. III .évfolyam Pénzügy-számvitel szak: számvitel szakirány

1. oldal



Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS 4 2. A Speciális számviteli eljárások témakörén belül az átalakulással kapcsolatos általános információk bemutatása 5 2.1 Gazdasági társaságok átalakulását előíró törvények bemutatása 5 2.2 Átalakulás formáinak rövid bemutatása 6 2.3 Az átalakulási kényszer esetei 7 2.4 Az átalakulás célja, alapelvei 8 2.5 A jogutód kötelezettségei, jogutódra vonatkozó korlátozások 9 2.6 Az átalakulás folyamata 9 2.7 A kétlépcsős átalakulás folyamata 10 2.8 Az első döntés tartalma 10 2.9 A vezető tisztségviselők feladata 11 2.10 Vagyonmérleg-tervezetek bemutatatása 12 2.10.1 Átalakuláshoz kapcsolódó számviteli szabályozás bemutatása 12 2.10.2 A vagyonmérleg-tervezet elkészítésének célja 13 2.10.3 A könyvszerinti érték oszlopának bemutatása 13 2.10.4 Az átértékelési különbözetek oszlopának bemutatása 13 2.10.5 Vagyonértékelés szerinti érték bemutatása 14 2.10.6 Átalakuló jogelőd vagyonának bemutatása 14 2.10.7 Különbözetek oszlopának bemutatása 15 2.10.8 A Rendezés oszlopának bemutatása 15 2.10.9 Átalakulással létrejött jogutód vagyona oszlop bemutatása 16 2.11 Vagyonleltár-tervezetek tartalma 16 2.12 Könyvvizsgálat a tervezetek tekintetében 17 17 2.13 A második döntés meghozatalától a cégbejegyzésig terjedő időszak feladatai 2.14 Végleges vagyonmérleg és vagyonleltár összeállítása 17 2.15 Közzétételi kötelezettségek 18 2.16 A tőkekivonás és a tőkeemelés kezelése a „ Különbözetek „ oszlopban 19 3. Az átalakulásban résztvevő társaságok rövid bemutatása 20 3.1 MB- Miskolc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft 20 3.2 Eurovan Miskolc Kereskedelmi és szolgáltató Kft 20 3.3. Az átalakulásról történő döntés rövid áttekintő bemutatása ( Első döntés ) 21 3.4 Az MB - Miskolc Kft, mint beolvadó Kft Vagyonmérleg-tervezetének bemutatása 22 3.4.1 Az MB - Miskolc Kft Vagyonleltár-tervezetének bemutatása 22 3.5 Az Eurovan Miskolc Kft Vagyonmérleg-tervezetének bemutatása 22 3.5.1 Az Eurovan Miskolc Kft Vagyonleltár-tervezetének bemutatása 23 3.5.2 A jogutód gazdasági társaság Vagyonmérleg-tervezetének, és vagyonleltár-tervezetének bemutatása 23 3.6 A gazdasági társaságok alakulásról szóló második döntése 24 3.7 A társaságok Végleges Vagyonmérlegének bemutatása 24 3.7.1 A megszűnő társaság Beszámolójának bemutatása 24 3.7.2 A beolvasztó társaság egyesülés előtti Végleges Vagyonmérlegének és Vagyonleltárának bemutatása 27 3.7.3 A jogutód társaság Vagyonmérlegének és vagyonleltárainak bemutatása 28 3.8 Az átalakulásban résztvevő gazdasági társaságok pénzügyi- számviteli elemzése 30 3.8.1 Vagyoni helyzet elemzése 30 3.8.2 A pénzügyi helyzet elemzése 32 3.8.3 A jövedelmezőségi helyzet elemzése 33 4. Az átalakulással kapcsolatos tapasztalatok összefoglalása 34 5. Felhasznált irodalom jegyzék 36 Boholy Attiláné GTK/Lev. III .évfolyam Pénzügy-számvitel szak: számvitel szakirány

2. oldal



6. Mellékletek felsorolása 36 1.számú melléklet: A társaságok számviteli politikájának rövid bemutatása 39 2.számú melléklet: Az MB - Miskolc Kft, mint beolvadó Kft Vagyonmérleg-tervezete ( Egyesülés előtt ) 41 3. számú melléklet: Az MB - Miskolc Kft, mint beolvadó Kft Vagyonleltár-tervezete ( Egyesülés előtt ) 43 4. számú melléklet: Az Eurovan Miskolc Kft, mint beolvasztó Kft Vagyonmérleg-tervezete 44 ( Egyesülés előtt ) 5. számú melléklet: Az Eurovan Miskolc Kft, mint beolvasztó Kft Vagyonleltár-tervezete ( Egyesülés előtt ) 46 6. számú melléklet: Az Eurovan Miskolc kft, mint jogutód gazdasági társaság Vagyonmérleg- tervezete (Egyesülés előtt ) 48 7. számú melléklet: Az Eurovan Miskolc kft, mint jogutód gazdasági társaság Vagyonleltár- tervezete (Egyesülés előtt ) 50 8. számú melléklet: Az MB - Miskolc Kft, mint beolvadó Kft Végleges Beszámolója: Vagyonmérleg, Eredmény-kimutatás 52 9. számú melléklet: Az MB - Miskolc Kft, mint beolvadó Kft Végleges Vagyonleltára 53 ( Egyesülés előtt ) 10. számú melléklet: Az Eurovan Miskolc Kft, mint beolvasztó Kft Végleges Vagyonmérlege ( Egyesülés előtt ) 54 11. számú melléklet: Az Eurovan Miskolc Kft, mint beolvasztó Kft Végleges Vagyonleltár ( Egyesülés előtt ) 56 12. számú melléklet: Az Eurovan Miskolc Kft Végleges Vagyonmérlege ( Egyesülés után ) 58 13. számú melléklet: Az Eurovan Miskolc Kft Végleges Vagyonleltár ( Egyesülés után ) 60


3. oldal



„ A kettős számvitel az emberi szellem egyik legszebb találmánya, és kívánatos, hogy azt minden háztartó gazdaságában alkalmazza.” ( Goethe )

1. Bevezetés A Tudományos Diákköri Kutatómunkám keretében szeretném áttekinteni a speciális számviteli eljárások formáit, jogi hátterét, és az átalakulás folyamatát. A szabályozások elméleti keretein túl a gyakorlatot is szeretném bemutatni annál a gazdasági társaságnál ahol gazdasági vezetőként jelenleg is dolgozom. Az első témakörben a speciális számviteli eljárások jogi hátterét, formáit, az ezekkel kapcsolatos törvényi előírásokat kívánom bemutatni. Kezdve a gazdasági társaságok átalakulásáról és egyéb szervezeti változásairól szóló törvénytől ( 1989.évi XIII. tv. ) a 2006. évi IV. törvényig a Gazdasági társaságokról szóló törvényig. Ezen kívül bemutatom a speciális számviteli eljárások témaköréhez kapcsolódó egyéb törvényi előírásokra is, kiemelve az Adózás rendjéről szóló (2003. évi XCII. Tv. ), a Társasági adóról és az osztalékadóról (1996. évi LXXXI. tv.), a Személyi jövedelemadóról ( 1995. évi CXVII. tv. ), és nem utolsó sorban az Illetékről szóló (1990. évi XCIII. tv.) törvényeket. A TDK munkám keretében kiemelt szerepet kap a 2000. évi C. törvény a Számvitelről, mivel ez határozza meg a speciális elszámolási szabályokat. Ebben a fejezetben kitérek az átalakulás formáinak bemutatására, az átalakulás céljára és alapelveire. Nagyon fontosnak tartottam kiemelni a kétlépcsős átalakulás folyamatának bemutatását, a vezető tisztségviselők feladatait. Sok problémát és nehézséget okoz a könyvelő társadalom számára, hogy egy átalakulás során hány darab és milyen típusú mérleget és leltárakat kell összeállítani, ezért a munkám keretében ezek részletes bemutatására is kitértem. Néhány könyvelési tételt is csatoltam a fejezethez ezzel is az elszámolások egyértelművé tétele volt a célom. Szintén ebben a fejezetben mutatom be a közzétételi kötelezettség során felmerülő problémákat, illetve az átalakulásra vonatkozó könyvvizsgálati előírásokat. Az átalakulás tekintetében fontos szerepe van az új társaság tekintetében a tőke szerkezet meghatározásának, ennek kapcsán a tőkekivonás és a tőkeemelés kezelésére is jelentős hangsúlyt fektettem. A második témakörben az átalakulással kapcsolatos gyakorlati feladatokat és lépéseket mutatom be, egy 2009. 09. hóban végbement egyesülés példáján keresztül. Ebben a fejezetben bemutatom a két érintett gazdasági társaságot, vezető tisztségviselőket. A társaságok által alkalmazott számviteli politika rövid ismertetése után rátérek a gyakorlatban lezajlott folyamatok részletesebb bemutatására. A társaságok a két lépcsős döntési folyamatot alkalmazták, ezért ezen keresztül kívánom én is összefoglalni a feladatokat és bemutatni a határidőket. Az elkészült összes dokumentumot bemutatom a munkám keretében, melyeket a mellékletek között meg lehet tekinteni. A fejezetben bemutatom a társaságok egymással szembeni követeléseinek és kötelezettségeinek a kivezetését a vagyonmérlegből, az ide kapcsolódó könyvelési tételek kapcsolásán keresztül. A fejezetet a gazdasági társaságok pénzügyi-számviteli elemzésével zárom, hiszen nagyon fontos, hogy az átalakulás során költségoptimalizálást és hatékony működést tudjon az új társaság megvalósítani.


4. oldal



2. A Speciális számviteli eljárások témakörén belül az átalakulás jogi háttere, formái 2.1 Gazdasági társaságok átalakulását előíró törvények bemutatása A gazdasági társaságok átalakulásáról és egyéb szervezeti változásairól először az 1989. évi XIII. törvény fogalmazott meg előírásokat. Ezeket, az előírásokat, melyek az átalakulási szabályokat tartalmazták be emelték az 1992.évi LV. Törvénybe. Későbbiekben a Gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. Törvény szabályaival újrafogalmazták. Ezen törvény rendelkezései bővítették a gazdasági társaságok szervezeti változásainak körét, sokkal életszerűbbé tették a szabályozásokat, és kiemelt szerepet kapott a hitelezők védelme is. Jelenleg hatályban lévő 2006. évi IV. törvény tartalmazza az átalakulásra vonatkozó általános szabályokat, illetve a 2000. évi C. törvény az alkalmazandó számviteli eljárások körét szabályozza. Ezen kívül az átalakulás alaptörvényei közé sorolható az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. Törvény, a 1996. évi LXXXI. Törvény a társasági adóról és az osztalékadóról, a 1995. évi CXVII. Törvény Személyi jövedelemadóról szóló törvények is. Nagyon fontos törvény a 2006. évi V. törvény A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról, mely szintén az átalakulás alaptörvényei közé tartozik. Az átalakulással kapcsolatos bevallási kötelezettségeket elsősorban az Art. Szabályozza (2003. évi XCII. Törvény) Az Art. 33 § (3)szerint, soron kívüli bevallást kell benyújtania az adózónak valamennyi adójáról a bevallással még le nem fedett időszakról, ha : a) a Sztv. (2000. évi C. tv. ) VII. fejezete sajátos beszámolási kötelezettséget ír elő, b) az adózó a Tao (1996. évi LXXXI. tv. ) szóló törvény szerint a könyvviteli zárlat és a beszámoló alapján az adókülönbözetet megállapítja. Az Art 33 § (8) bekezdése alapján az átalakulás napjától számított 30 napon belül társasági adóelőleg-bevallást tesz. Az Art. 2 számú melléklete szabályozza a társasági adóelőleg különbözet elszámolását. E szerint az év közben átalakuló, illetve szétválás, egyesülés, beolvadás miatt vagy egyéb okból felszámolás nélkül megszűnő jogi személynek vagy egyéb szervezetnek az adóévben megfizetett adóelőleg és az átalakulás, illetve megszűnés időpontjáig számított tényleges társasági adó különbözetét az átalakulásról, illetve megszűnésről benyújtott adóbevallással egyidejűleg kell megfizetnie, illetve ettől az időponttól kezdődően igényelheti vissza. A régebbi társasági törvények tartalmazták azt a kitételt, hogy az átalakulás külön adó- és illetékfizetési kötelezettséggel nem jár. Az új Gt-nek (2006. évi IV. törvény) nincs ilyen rendelkezése. Ez a szabályozási technika azzal a következménnyel jár együtt, hogy az átalakulás nem általában illetékmentes. Elmondható, hogy csak a visszterhes vagyonátruházási illeték alól mentes az átalakulás, az ajándékozási illeték alól nem illeti meg a mentesség. Jelenleg az átalakulás illetékszabályait az Itv. 26 §-a rendelkezik, a következőképpen: 26 § (1) Mentes, a visszterhes vagyonátruházási illeték alól: h) a gazdálkodó szervezet olyan szervezeti átalakulással ( egyesülés, szétválás) bekövetkező vagyonszerzése, amikor a létrejövő gazdálkodó szervezet(ek) a korábbinak jogutódja(i) lesz(nek), Ez a látszólag egyszerűnek tűnő szabályozás több kérdést vet fel, az egyik ilyen kérdés, hogy kik lehetnek az alanyai az illetékmentességnek? Az Itv. 26 § (1) bekezdésében szereplő első feltétel, hogy az illetékmentesség a gazdálkodó szervezet átalakulására vonatkozik. A gazdálkodószervezetek fogalmát a Ptk. 685 § c) pontja határozza meg: c) gazdálkodó szervezet: az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a szövetkezet, a gazdasági társaság, az európai részvénytársaság, az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai területi együttműködési csoportosulás, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek Boholy Attiláné GTK/Lev. III .évfolyam Pénzügy-számvitel szak: számvitel szakirány

5. oldal



vállalatai, a leányvállalat, a vízgazdálkodási társulat, az erdő birtokossági társulat, a végrehajtói iroda, továbbá az egyéni vállalkozó. A következő kérdés, ami ehhez a témához kapcsolódóan felvetődik, hogy kit illet meg az illetékmentesség? Az illetéket jellemzően a szerződő fél fizeti, átalakulás esetén a jogutód gazdasági társaság lehet a jogosultja az illetékmentességnek, ennek hiányában a kötelezettje is ő lesz. A harmadik kérdés, ami ezzel kapcsolatban felvetődik az, az, hogy milyen vagyonszerzésre terjed ki az illetékmentesség? Az illetékmentesség csak a visszterhes vagyonátruházási illeték alól ad felmentést, az ajándékozási és az eljárási illeték alól nem. A visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyát elsősorban az ingatlanok képezik (Itv. 18 § (1)), tehát a jogutód gazdasági társaság illetékmentesen szerezheti meg a jogelőd tulajdonában lévő ingatlanokat. Az Itv. 18 § (2) alapján a termelőgépek, - eszközök, irodai gépek, - eszközök, ingóságok az átalakulástól függetlenül is illetékmentességet kaptak, tehát nem kell visszterhes illetéket sem fizetni utánuk. A követelések csak ingyenes megszerzésük esetén minősülnek vagyoni értékű jognak, és így nem a visszterhes vagyonátruházási, hanem az ajándékozási illeték tárgyát képezik (Itv. 11 § (1) c)). Mivel az átalakulás azonban a jogutód vonatkozásában visszterhes és nem ingyenes jogszerzésnek minősül ezért a követeléseknek az átalakulási eljárásban való egyszerű megszerzése a jogutód vonatkozásában nem jár illetékfizetési kötelezettséggel. 2.2 Átalakulás formáinak rövid bemutatása Egy gazdasági társaság más gazdasági társasággá történő átalakulása során a társaságok alapítására vonatkozó előírásokat, szabályokat kell alkalmazni, illetve az átalakulás közös, speciális normáit is figyelembe kell venni. Átalakuláson a gazdasági társaságok jogutódlással történő megszűnését értjük. Azonban ennek több formája is létezik, ide soroljuk a cégforma váltás, vagy cégszám változás miatti új társaság alapítását, továbbá az egyesülést és a szétválást is. Átalakulások

Átalakulás

Társasági formaváltozás

Egyesülés

Beolvadás

Szétválás

Összeolvadás

Különválás

Kiválás

Forrás: Dr. Pál Tibor Speciális Számviteli eljárások 2006 .év

Az átalakulások esetei Társasági formaváltásnak számít, ha a gazdasági társaság egyetemes jogutódlással más gazdasági társasági formát választ (Gt. 2006. évi IV. törvény 67 § (2)). A társasági formaváltás kétirányú lehet. Az első és a gyakoribb eset, az, amikor a kevésbé tőkeerős szervezet működése során megerősödik és az egyszerűbb gazdasági formát „kinövi„ és bonyolultabb gazdasági társasággá alakul át. Például Betéti társaságból Korlátolt felelősségű társasággá alakul át. A második típus az, amikor a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság úgy dönt, hogy számára a kisebb tőkeerőt és kevesebb adminisztrációt igénylő szervezeti formára vált át. Egyesülés: Gazdasági társaságok egyesülése esetén két vagy több gazdasági társaságból egyetlen jogutód gazdasági társaság keletkezik. Az egyesülés történhet összeolvadással vagy beolvadással. (Gt. 2006. évi IV. törvény 67 § (3))


6. oldal



Az egyesülés során csökken a gazdasági társaságok száma, ezzel együtt tőkekoncentráció és szervezeti erősödés következik be. Az egyesülés során a tisztességtelen versenykorlátozás tilalmáról szóló törvény vállalkozások összefonódásának ellenőrzésére vonatkozó szabályait is alkalmazni kell. Az egyesülés egyik csoportja a Beolvadás, mely esetében a beolvadó gazdasági társaság megszűnik, és annak vagyona az átvevő gazdasági társaságra, mint jogutódra száll át, amelynek társasági formája változatlan marad. Beolvadás során egy vagy akár több gazdasági társaság beolvadhat egy másik, átvevő társaságba. (Gt. 2006. évi IV. törvény 81 § (1)) Az egyesülés másik csoportja az Összeolvadás, mely esetében az egyesülő gazdasági társaságok megszűnnek, és vagyonuk az átalakulással létrejövő új gazdasági társaságra, mint jogutódra száll át. (Gt. 2006. évi IV. törvény 80 § (1)) Szétválás esetében a gazdasági szervezet legfőbb döntéshozó szervezetének elhatározása alapján egy gazdasági társaság helyett kettő vagy több jön létre. Egyszemélyes gazdasági társaság is szétválhat két vagy több gazdasági társaságra. (Gt. 2006. évi IV. törvény 82 § (1)) A szétválás egyik csoportja a Különválás, mely esetében a különváló gazdasági társaság megszűnik és vagyona az átalakulással létrejövő gazdasági társaságokra, mint jogutódokra száll át . ( Gt. 2006. évi IV. törvény 86 § (3)) A szétválás másik csoportja a Kiválás, mely esetében az a gazdasági társaság, amelyből a kiválás történik, a társasági szerződése módosítását követően változatlan társasági formában működik tovább, a kivált tagok (részvényesek) részvételével és a társasági vagyon egy részének felhasználásával pedig új gazdasági társaság vagy társaságok jönnek létre. A Gazdasági társaságokról szóló törvény meghatározza azt is, hogy mely vállalkozások, azok melyek nem alakulhatnak át. Ezt úgy nevesíti a törvény, hogy az átalakulást kizáró okok, melyek a következők: nem alakulhat át más gazdasági társasággá az a gazdasági társaság, amely felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, ha a büntetőügyben eljáró bíróság vagy ügyész a céget, illetve a cégbíróságot arról értesítik, hogy a céggel szemben büntetőjogi intézkedés alkalmazására kerülhet sor, gazdasági társaság más gazdasági társasággá való átalakulását csak akkor határozhatja el, ha a tagok (részvényesek) a társasági szerződésben meghatározott vagyoni hozzájárulásukat teljes egészében teljesítették, az átalakulással létrejövő gazdasági társaság elő társaságként nem működhet. 2.3 Az átalakulási kényszer esetei Az ilyen típusú átalakulásnak két fajtáját különböztethetjük meg, egyik a tartós vagyonvesztés esete, másik a gyors ütemű vagyonvesztés esete. Az első eset, amikor a gazdasági társaság köteles elhatározni az átalakulást más gazdasági társasággá: ha a Sztv. (2000. évi C. törvény) szerint készített beszámolójának adatai alapján egymást követő két üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkeének megfelelő összegű saját tőkével, valamint ha a társaság tagjai a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított 3 hónapon belül a szükséges saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak. A gazdasági társaság köteles ezen, határidő lejártát követő 60 napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy döntenie kell a jogutód nélküli megszűnésről. Ekkor olyan gazdasági formát kell választania, amely esetében a törvény a jegyzett tőke legkisebb összegét nem határozza meg, vagy amelynek a gazdasági társaság az átalakulással eleget tud tenni. Ezt a helyzetet nevezzük Tartós vagyonvesztésnek. Erre azért fektettek a törvényalkotók nagy hangsúlyt, mert a tartósan tőkehiányosan működő gazdasági társaságok veszélyeztetik a


7. oldal



forgalom biztonságát és sértik a hitelezők érdekeit, ezért nem elegendő a tagok elhatározására bízni azt, hogy belátásuk szerint alakuljanak át, vagy döntsenek a megszűnésükről. A második eset, amikor a gazdasági társaság köteles elhatározni az átalakulást más gazdasági társassággá: Kft. esetében, ha a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökken, a tagoknak ekkor határozniuk kell a pótbefizetés előírásáról vagy a törzstőke más módon történő biztosításáról, illetve a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában a társaságnak át kell alakulnia alacsonyabb tőkét igénylő gazdasági társasággá, vagy dönteni kell a megszűnésről. A határozatot a társaság legfőbb szervezete hozza meg, és legkésőbb 3 hónapon belül végre kell hajtani. Rt. esetében, amennyiben a saját tőkéje a veszteség következtében az alaptőke kétharmadára csökkent, a részvényeseknek határozniuk kell az alaptőke biztosításáról, illetve annak formájáról, így különösen a pótbefizetés előírásáról, valamint az alaptőke leszállításáról, ha a részvényesek ezen kötelezettségüknek nem akarnak eleget tenni akkor határozni kell a más társasággá történő átalakulásról, vagy a megszűntetésről. Ezt a helyzetet nevezzük Gyors ütemű vagyonvesztésnek. 2.4 Az átalakulás célja, alapelvei Az átalakulás alapvető célja, hogy az eddig működő gazdasági társaságokat új vagyoni alapokra helyezze, a szervezetét és tevékenységét átalakítsa, a jövedelemtermelő képességét javítsa, illetve cél lehet egy új tevékenységi kör bevezetése is, vagy esetleg a törvény által előírt tevékenységek megszüntetése. Az átalakulás során olyan társasági formát kell választani, amely esetében legalább a törvény által az adott társasági formára előírt legkisebb mértékű, vagy - ilyen törvényi előírás hiányában a társaság által meghatározott jegyzett tőke követelményének a gazdasági társaság az átalakulással eleget tud tenni. (Gt. 2006. évi IV. törvény 69 § (5)) Jelenleg hatályos Gt. szerint, Kft. esetében a törzstőke meghatározása a következő : A társaság törzstőkéje az egyes tagok törzsbetéteinek összességéből áll. A törzstőke összege nem lehet kevesebb ötszázezer forintnál. A törzsbetét a tagok vagyoni hozzájárulása, amely pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulásból áll. Az egyes tagok nem pénzbeli hozzájárulásuk értékét maguk állapítják meg és azt a tagok fogadják el. Ha a tagok a nem pénzbeli hozzájárulás értékének megállapításánál nem vettek igénybe könyvvizsgálót vagy más szakértőt, úgy meg kell határozniuk, hogy milyen szempontok alapján történt meg a hozzájárulás értékelése. Ezen, nyilatkozatukat az ügyvezető nyilatkozatához kell csatolni. A tagok törzsbetétei különböző mértékűek lehetnek, az egyes törzsbetétek mértéke azonban, nem lehet kevesebb százezer forintnál. A törzsbetétnek forintban kifejezettnek és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie. Minden tagnak egy törzsbetéte van; egy törzsbetétnek azonban több tulajdonosa is lehet. (Gt. 2006. évi IV. törvény 114 § (1), (2),(3), (4),(5), 117 § (1)) Jelenleg hatályos Gt. szerint Rt. esetében az alaptőke meghatározása a következő : A részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb ötmillió forintnál. Részvénytársaság pénzbeli hozzájárulás nélkül, nem pénzbeli hozzájárulással is alapítható. Az alapszabályban meg kell határozni: az alaptőke összegét, az alapításkor befizetendő pénzbeli hozzájárulás összegét és a részvény névértéke, illetve kibocsátási értéke befizetésének egyéb feltételeit; Az alapítók nyilatkozatát a valamennyi részvény átvételére vonatkozó kötelezettségvállalásról és a részvényeknek az alapítók közötti megoszlásáról;


8. oldal



Az alapítás során kibocsátandó részvények számát, névértékét, illetve kibocsátási értékét, hányad részvény esetén a hányad részvények névértékét, valamint a részvények előállításának módját. (Gt. 2006. évi IV. törvény 207 § (1), (2), 208 § (1)) Az átalakulás alapelvei a következők: a hitelezők érdekeinek fokozott védelme, (Gt. 2006. évi IV. törvény 51 § (1)) a kisebbségben lévő tagok, részvényesek védelme, a társaságban maradó, onnan kiváló tagok jogainak és érdekeinek garantálása, versenytársak védelme, a jóhiszemű és tisztességes eljárás követelménye, a jogbiztonsághoz, forgalom biztonságához fűződő érdekek védelme. 2.5 A jogutód kötelezettségei, jogutódra vonatkozó korlátozások A jogutódlással megszűnő gazdasági társaság esetén a jogutódra számos kötelezettség és korlátozás vonatkozik. Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság az átalakult társaságok jogutódja lesz, ezt nevezzük általános jogutódlásnak. A szétválás is az átalakulás egyik formája, azonban ezeknél, a formáknál nem beszélhetünk általános jogutódlásról, mert ilyenkor a jogutódlás arányát az érintettek a szétválási szerződésben határozzák meg. (Gt. 2006. évi IV. törvény 83 § (2)) A jogutód gazdasági társaságra vonatkozó korlátozások a következők: Az átalakuló gazdasági társaság nem működhet elő társaságként, ezért a jogutód társaság a bejegyzésének napjáig a jogelőd társaság a korábbi társasági formájában folytathatja működését. A jogutód gazdasági társaság működését a cégbejegyzést követő naptól kezdheti meg. A jogutód gazdasági társaságot illetik meg a jogelőd gazdasági társaság jogai és terheli a jogelőd kötelezettségei, ide értve a munkavállalókkal megkötött kollektív szerződésben foglalt kötelezettségeket is. Ha a jogelőd gazdasági társaság hatósági engedély kiadása miatti kérelmet nyújtott be, akkor a társaságnak haladéktalanul értesítenie kell az átalakulás elhatározásáról az illetéses szervezetet, a hatósági engedély jogosultja ebben az esetben a jogutód lesz. Átalakulás esetén a jogelőd társaság tagjainak felelőssége csak akkor állapítható meg, ha a jogutód gazdasági társaság, helytállási kötelezettségének nem tudott eleget tenni. 2.6 Az átalakulás folyamata Az átalakulás elhatározásának, az átalakulási dokumentáció elfogadása a gazdasági társaság legfőbb szervének hatáskörébe tartozik, amelyről legalább háromnegyedes szótöbbséggel Kkt , és Bt esetében pedig, egyhangúlag dönt. A gazdasági társaság legfőbb szerve az átalakulásról általában két alkalommal határoz. Ezt nevezi a szakirodalom „kétlépcsős„döntési folyamatnak. Azonban a tagok a társasági szerződésben úgy is rendelkezhetnek, hogy ha a vezető tisztségviselők az átalakuláshoz szükséges okiratokat előkészítik, az átalakulási javaslat érdemi elbírálásáról a legfőbb szerv egy ülésen határoz. Ez utóbbi esetben erre az ülésre el kell készíteni az ülés napját legfeljebb hat hónappal megelőző, a vezető tisztségviselők által meghatározott időpontra - mint mérlegforduló napra - vonatkozó, könyvvizsgáló által elfogadott vagyonmérleg-tervezeteket és vagyonleltártervezeteket. (Gt. 2006. évi IV. törvény 71 § (1))


9. oldal



2.7 A kétlépcsős átalakulás folyamata

Az átalakulás folyamata

Első döntés - milyen társasággá alakul át, - az átalakuló társaságnak kik lesznek a tagjai, - milyen időpontra (fordulónapra) kell a vagyonmérlegtervezeteket elkészíteni, stb.

A meghatározott fordulónapra az átalakuló és az átalakulással létrejövő társaságok tekintetében vagyonmérleg-tervezetek, társasági szerződés, stb. elkészítése

A vagyonmérleg-tervezetek könyvvizsgálata

A fordulónapot követő három hónapon belül második döntés: - a társasági szerződés tervezetéről, - a vagyonmérleg-tervezetekről, - a kilépő tagokat megillető vagyonról, stb.

A második döntést követő nyolc napon belül átalakulási közlemény közzétételének kezdeményezése

A társasági szerződés elfogadását (második döntés) követő 60 napon belül az átalakulás bejelentése a jogelőd társaság székhelye szerint illetékes cégbíróságon, az átalakuláshoz szükséges dokumentumok benyújtása

A cégbejegyzést követő 90 napon belül elkészítendő: - az átalakulás napjával a számviteli tv. szerinti beszámoló, - adóbevallás (változás bejelentés 15, adóbevallás 30 napon belül), - végleges vagyonmérleg, vagyonleltár, - könyvvizsgálat, letétbe helyezés.

Forrás: http://nyfgtfk.atw.hu/felev5/sza/atalakulas%20eloadas.doc

2.8 Az első döntés tartalma Ha a legfőbb szerv az átalakulásról két alkalommal határoz. Első ízben a vezető tisztségviselőknek, a felügyelő bizottság által véleményezett előterjesztése alapján megállapítja hogy: a gazdasági társaság tagjai egyetértenek-e az átalakulás szándékával,


10. oldal



dönt továbbá arról, hogy a gazdasági társaság milyen társasági formába alakuljon át, hogy a társaság tagjai közül ki kíván a jogutód gazdasági társaság tagjává válni, (Gt. 2006. évi IV. törvény 71 § (2)) ha a tagok az átalakulás szándékával egyetértenek, a legfőbb szerv meghatározza a vagyonmérleg - tervezetek fordulónapját, (Gt. 2006. évi IV. törvény 74 § (1)) dönt a könyvvizsgáló személyéről, és megbízza a társaság vezető tisztségviselőit a vagyonmérleg-tervezetek és az azokat alátámasztó vagyonleltár-tervezetek, valamint az átalakulási döntés meghozatalához szükséges egyéb okiratok elkészítésével, elfogadja a társasági szerződés tervezetét, illetve elfogadja a jogutód gazdasági társaságban tagként részt venni nem kívánó személyekkel való elszámolás módjáról szóló tervezetet.(Gt. 2006. évi IV. tv. 78. § (1)(5)) Az első ülésen nincs akadálya annak, hogy olyan döntést hozzanak a vagyonmérleg-tervezet fordulónapjára vonatkozóan, amely korábbi időpont, mint ezen ülés időpontja. 2.9 A vezető tisztségviselők feladata Amennyiben a társaság legfőbb szerve egyetért az átalakulással és meghatározza az átalakulás fordulónapját a vezető tisztségviselőnek számos, dokumentumot kell előkészítenie, melyek a cégbírósági bejegyzés alap dokumentumaként funkcionálnak. A fordulónapra el kell készíteni: a jogelőd társaság vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, a jogutód társaság (nyitó) vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, a jogutódlással létrejövő társaság létesítő okiratának tervezetét, a jogutódlással létrejövő társaság vagyonmérleg-tervezetét és vagyonleltár-tervezetét, a jogutód gazdasági társaságba tagként részt venni nem kívánó tagokkal történő elszámolásról szóló okirat tervezetét. (Gt. 2006. évi IV. tv. 78 § (4)) Az egyesülő gazdasági társaságok vezető tisztségviselői egymással együttműködve, és a legfőbb szervek döntései alapján - elkészítik az egyesülési szerződés tervezetét, amelyben a 2006. évi IV. tv. 78. § (4) bekezdésében foglaltakon túl meg kell határozni: az egyesülő gazdasági társaságok cégnevét, székhelyét és cégjegyzékszámát, a létrejövő gazdasági társaság formáját, cégnevét és székhelyét; az egyesülés módját (összeolvadás vagy beolvadás); beolvadás esetében az átvevő gazdasági társaság társasági szerződésében szükséges módosítások tervezetét; összeolvadás esetében az új gazdasági társaság társasági szerződésének tervezetét; mindazt, amit e törvény az egyes társasági formák egyesülése kapcsán előír, illetve amit az egyesülésben részt vevő társaságok legfőbb szervei szükségesnek tartanak. (Gt. 2006. évi IV. törvény. 79 § (1)). Az átalakulás elhatározásáról tájékoztatni kell a gazdasági társaságnál működő munkavállalói érdek-képviseleti szerveket. A gazdasági társaság a társasági szerződés aláírását követő nyolc napon belül köteles erről a Cégközlönynél közlemény közzétételét kezdeményezni, amelyet, két egymást követő lapszámban kell megjelentetni. A közleménynek tartalmaznia kell: az átalakuló gazdasági társaság cégnevét, székhelyét és cégjegyzékszámát; a létrejövő gazdasági társaság formáját, cégnevét és székhelyét; a létrejövő gazdasági társaság társasági szerződése megkötésének napját; az átalakuló és a létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének legfontosabb adatait, így különösen a saját tőke, illetve a jegyzett tőke összegét, valamint a mérleg főösszeget; Boholy Attiláné GTK/Lev. III .évfolyam Pénzügy-számvitel szak: számvitel szakirány

11. oldal



a létrejövő gazdasági társaság főtevékenységét; a létrejövő gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek nevét és lakóhelyét; a hitelezőknek szóló felhívást.(Gt. 2006. évi IV. törvény. 75 § (1), (2),(3), 76 §, Ctv.) 2.10 Vagyonmérleg-tervezetek bemutatatása A vagyonmérleg-tervezetet a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegére vonatkozó módszerekkel és a számviteli törvény által előírt bontásban kell elkészíteni. Az átalakuló (beolvadó illetve az átvevő) társaság vagyonmérleg-tervezete: Az átalakuló gazdasági társaság a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlegében kimutatott eszközeit és kötelezettségeit átértékelheti. Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlegtervezeteként a számviteli törvény szerinti beszámoló mérlege is elfogadható abban az esetben, ha annak fordulónapja az átalakulásról való végleges döntés időpontját legfeljebb hat hónappal előzte meg, és ha a társaság az átértékelés lehetőségével nem él. A vagyonmérleget háromoszlopos formában kell elkészíteni oly módon, hogy az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlege tartalmazza a könyv szerinti értéket, az átértékelési különbözetet, illetve a kettő együtteseként a vagyonértékelés szerinti értéket. (Sztv. 2000. évi C. törvény 137 § (4)/a , 139 §) "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) 2008. december. 31.

adatok e Ft-ban

Sorszám

A tétel megnevezése

Könyv szerinti érték

Átértékelési különbözet

Vagyonértékelés szerinti érték

a

b

c

d

e

Az átalakulással létrejövő ( jogutód) gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezete: Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság(ok) vagyonmérlege tartalmazza a jogelőd gazdasági társaság(ok) vagyonát, ez megegyezik az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérlegtervezetének harmadik oszlopával, ami nem más mint a Vagyonértékelés szerinti érték. Az átalakulással létrejövő jogutód társaság vagyonmérleg-tervezetének második oszlopa „Különbözetek”oszlopa, mely a tulajdonos változás miatti eszköz és forrás változások kimutatására szolgál. A jogutód társaság vagyonmérleg-tervezetének harmadik oszlopa a „Rendezés”, mely a saját tőke egyes elemei között végrehajtott átrendezéseket tartalmazza. A vagyonmérleg-tervezet negyedik oszlopa a jogutód társaság vagyonát mutatja be. "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) 2008. december 31. Sorszám


a

b

Átvevő társaság c

Beolvadó társaság

adatok e Ft-ban Különbözetek Rendezés

d

e

f

Jogutód társaság g

2.10.1 Átalakuláshoz kapcsolódó számviteli szabályozás bemutatása Gazdasági társaságok átalakulása, egyesülése (összeolvadása, beolvadása), szétválása (különválása, kiválása) során az átalakuló, az egyesülő, a szétváló gazdasági társaság (ok) és az átalakulással létrejövő gazdasági társaság (ok) vagyonának megállapításához vagyonmérleget kell készíteni. A vagyonmérleget vagyonleltárral kell alátámasztani. A vagyonleltár tételesen tartalmazza a jogelőd, illetve a jogutód gazdasági társaság (ok) eszközeit és forrásait. A korábban említett vagyonmérleget és vagyonleltárt az átalakulás során két alkalommal kell elkészíteni: először az átalakulásról szóló döntés megalapozásához, a cégbírósági eljárás Boholy Attiláné GTK/Lev. III .évfolyam Pénzügy-számvitel szak: számvitel szakirány

12. oldal



alátámasztására a gazdasági társaság legfőbb szerve által meghatározott mérleg fordulónapra, ezt hívjuk vagyonmérleg-tervezetnek és vagyonleltár-tervezetnek. Másodszorra az átalakulás napjával kell elkészíteni, ez lesz a végleges vagyonmérleg és a végleges vagyonleltár. 2.10.2 A vagyonmérleg-tervezet elkészítésének célja az átalakulni kívánó társaság vagyoni helyzetének felmérése, annak megállapítása, hogy szükség van-e tőkepótlásra a jogutód társaság esetében, a jogelőd társaság vagyonmérleg-tervezete alapján megtervezhető a jogutód gazdasági társaság tőkeszerkezetének megteremtése. Mint már azt korábban említettem mind a jogelőd és mind a jogutód gazdasági társaságnak el kell készíteni a vagyonmérleg - tervezetét és azt vagyonleltár-tervezettel kell alátámasztania. Ez a dokumentum lesz a cégbírósági eljárás alapdokumentuma, mely alapján rögzítik az átalakulással létrejövő gazdasági társaság jegyzett tőkéjét. 2.10.3 A könyvszerinti érték oszlopának bemutatása A könyvszerinti értéket az átalakuló gazdasági társaságnak a Sztv. szerinti beszámoló mérlegére vonatkozó előírásoknak megfelelően kell meghatároznia. Az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében jegyzet, de még be nem fizetett tőke nem szerepelhet, továbbá nem szerepelhet benne értékhelyesbítés, valós érték értékelési tartaléka sem. A vagyonmérlegtervezet forduló napjára vonatkozóan, zárás nélkül, értékelés nélkül, azonban az adófizetési kötelezettségek megállapításával meg kell állapítani az eredményt és az így megállapított mérlegszerinti eredményt be kell állítani ebbe az oszlopba mind a két társaság esetében. Ekkor a következő gazdasági eseményeket kell/lehet a könyvekben szerepeltetni: T: 417 Értékhelyesbítések – K: 1 – 3 számla osztály T: 88 Rendkívüli ráfordítások – K: 17 Részesedések T: 17 Részesedések – K: 98 Rendkívüli bevételek 2.10.4 Az átértékelési különbözetek oszlopának bemutatása Az átértékelés nem kötelező, ez csak egy lehetőség az átalakuló gazdasági társaság számára. Tehát a jogelőd társaság dönthet úgy, hogy eszközeit és forrásait piaci értéken kívánja kimutatni a vagyonmérleg-tervezetében, ekkor élhet az átértékelés lehetőségével. Átértékelni nem csak azokat az eszközöket és forrásokat lehet amelyek a könyvekben értékkel szerepelnek, hanem a már korábban leírt eszközöket és forrásokat is át lehet értékelni. Ezt a piaci értékelést nem alkalmazhatja beolvadás esetén az átvevő társaság, illetve kiválás esetén az a társaság, amelyikből kiválnak, mivel ezek a társaságok változatlanul működnek tovább és érvényesül náluk a vállalkozás folytatásának számviteli alapelve. Átértékelés esetén az eszközöket piaci értékükön, a kötelezettségeket az elfogadott, illetve várható értékükön kell a vagyonmérlegtervezetben kimutatni. Az átértékelésnél figyelembe veendő szempontok: a vagyon átértékelése esetén kötelező átalakulási tervet készíteni, a fordulónapi értékelésből adódóan a számviteli politikában szabályozott módon az értékvesztéseket, értékvesztés-visszaírásokat már elszámolta a társaság, az átértékelés nem kötelező, a vagyontárgyak könyvszerinti értéken is szerepeltethetők a vagyonmérlegben, az átértékelés során az eszközöket piaci értékükön, a kötelezettségeket, a passzív időbeli elhatárolásokat és a céltartalékokat is az elfogadott. Illetve a várhatóan felmerülő összegben kell szerepeltetni,


13. oldal



az eszközöket általában a könyvvizsgáló által elfogadott értéken kell szerepeltetni, azonban tilos a vagyon értéket, és a saját tőke értékét a könyvvizsgáló által megállapított értéknél magasabban meghatározni,, az átértékelési különbözet, ha összességében a saját tőkét növeli, akkor tőketartalék növekedésként kell figyelembe venni a vagyonmérlegben. Itt figyelembe kell venni azt, hogy a pozitív különbözetnek társasági adó vonzata is keletkezik. (Eszközök átértékelése – források átértékelése = pozitív előjelű összeg ) az átértékelési különbözet, ha összességében a saját tőkét csökkenti, akkor tőketartalék csökkenéseként kell elszámolni. A leértékelés összegével nem lehet a társasági adóalapot csökkenteni. Amennyiben a tőketartalék összege negatívvá válna, a különbözetet eredménytartalék csökkenése ként kell elszámolni. (Eszközök átértékelése – források átértékelése = negatív előjelű összeg) ha az átalakuló gazdasági társaság nem él az átértékelés lehetőségével, úgy a vagyonmérleg-tervezetben a saját tőke értéke megegyezik a saját tőke könyvszerinti értékével, kiválás esetén az a társaság, amelyikből kiválnak, nem értékelhet át, ezzel szemben az a társaság, amelyik kiválással jött létre, átértékelheti a vagyonát. Amennyiben a jogelőd társaság nem kíván élni az átértékelés lehetőségével akkor csak a mérlegszerinti eredmény eredménytartalékba történő átvezetését, kell ebben az oszlopban kimutatni. A következő gazdasági eseményeket kell/lehet a könyvekben szerepeltetni: T : 419 Mérlegszerinti eredmény – K: 413 Eredménytartalék T: 1 – 3 számla osztály – K: 418 Átértékelési különbözetek T: 418 Átértékelési különbözetek – K: 4 számla osztály 2.10.5 Vagyonértékelés szerinti érték bemutatása Az átalakuló társaság vagyonmérleg-tervezetének harmadik oszlopában a saját tőke tételei között csak a következő elemek mutathatók ki: jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék (mely lehet pozitív és negatív értékű is), lekötött tartalék. Amennyiben az átalakulni kívánó gazdasági társaság saját tőkéjében egyéb elemek is szerepelnek a szükséges átvezetéseket el kell végezni. A kiváló tagokkal szembeni kötelezettségek tekintetében a jogelőd társaság vagyonmérleg-tervezetében el kell különítenie a velük történő elszámoláshoz szükséges fedezetet, hiszen ez befolyásolja azt, hogy milyen lesz a jogutód vagyonszerkezete. Az átalakuló gazdasági társaság a vagyonmérleg-tervezet fordulónapjára vonatkozóan az analitikus és főkönyvi nyilvántartásait nem zárja le, azokat folyamatosan tovább vezeti. Ezt követően a következőgazdasági eseményeket kell/ lehet a könyvekben szerepeltetni: T: 413 Eredménytartalék - K: 414 Lekötött tartalék

2.10.6 Átalakuló jogelőd vagyonának bemutatása Ennek az oszlopnak az átalakuló (jogelőd) gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének harmadik oszlopában szereplő adatokkal kell megegyeznie. (Sztv. 2000. évi C. törvény 139 § (1))


14. oldal



2.10.7 Különbözetek oszlopának bemutatása Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének "különbözetek" oszlopa tartalmazza: az átalakulással egyidejűleg belépő új tagok pénzbeli és nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulását eszközönként, és ezzel azonos értékben a saját tőke (jegyzett tőke, tőketartalék) létesítő okirat szerinti növekedését; az átalakulás feltételeként meghatározott, a meglévő tagokat terhelő, pótlólagosan teljesítendő pénzbeli és nem pénzbeli (vagyoni) hozzájárulást eszközönként, és ezzel azonos értékben a saját tőke (jegyzett tőke, tőketartalék) létesítő okirat szerinti növekedését; az átalakulással létrejövő gazdasági társaságban részt venni nem kívánó tagok részére kiadásra kerülő eszközöknek és kötelezettségeknek a vagyonmérleg-tervezet szerinti értékét, és ezek különbözetével azonos értékben a saját tőke (jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék) létesítő okirat szerinti csökkenését. A "különbözetek" oszlop szolgál a törvényben, külön nem nevesített egyéb tételek rendezésére is. (Sztv. 2000. évi C. törvény 139 § (2)) Továbbá ebben az oszlopban kell eleget tenni a többlet szabályoknak is, ennek érdekében: az egyesüléssel létrejött gazdasági társaságok vagyonmérleg-tervezetében szereplő, egymással szembeni követeléseket és kötelezettségeket, illetve az aktív időbeli elhatárolásokat el kell számolni, összeolvadás esetén a beolvadó társaság visszavásárolt részvényeit, üzletrészeit be kell vonni. Ekkor a következő gazdasági eseményeket kell/lehet a könyvekben szerepeltetni: T: 1 -3, 4 számla osztály – K: 411-412 Jegyzett tőke, Tőketartalék T: 411-412 Jegyzett tőke, Tőketartalék – K: 1 -3, 4 számla osztály 2.10.8 A Rendezés oszlopának bemutatása Ha a saját tőke egyes elemeinek értékétől a létesítő okiratban a szerződő felek eltérnek, vagy az eltérést törvény írja elő, akkor a saját tőke átrendezéséhez egy további külön oszlopot "rendezés" oszlop is be kell iktatni a vagyonmérleg-tervezetbe, ellenkező esetben a jogutód vagyonmérlegtervezete is háromoszlopos marad. . (Sztv. 2000. évi C. törvény 140 § (2)) A vagyonmérleg-tervezetben a saját tőkének jegyzett tőkére, tőketartalékra, eredménytartalékra és lekötött tartalékra történő megosztása során a gazdasági társaságokról szóló törvény előírásai, illetve a Sztv. előírásai szerint kell eljárni, azzal, hogy a jegyzett tőke összege nem haladhatja meg a lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke összegét. Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében a saját tőkén belül a lekötött tartalék tételében (elkülönítetten) fedezetet kell képezni az átalakulás napjáig várhatóan bekövetkező vagyonvesztésre. A lekötött tartalék tételben kell fedezetet képezni az átalakulással közvetlenül összefüggően keletkező adófizetési kötelezettségre (a vagyonfelértékelés miatti adóra), ha arra más módon nem képeztek fedezetet. (Sztv. 2000. évi C. törvény 140 § (3),(5),(6)) Ennek kapcsán szót kell ejteni az átalakulás Társasági adó törvény által ismert két típusáról, melyek a következők: a nem kedvezményezett, átalakulás, Ebben az esetben az átalakuló társaság vagyonmérleg-tervezetének összeállítása során adóalap növelő tételként kell figyelembe venni a társasági adótörvény szerint az átértékelés összegét. Ekkor a lekötött tartalék terhére fedezetet kell képezni a várható adófizetési kötelezettség terhére. A társasági adótörvény szerint az átalakulást követő első adóévben kell az így kiszámolt társasági adó összegét a könyvekben elszámolni.


15. oldal



kedvezményezett, átalakulás, Amennyiben erről a típusról beszélünk tudnunk, kell, hogy a jogelőd nem köteles adózás előtti eredményét módosítani és a jogutód társaság az átalakulást követően az átvett eszközöket és kötelezettségeket figyelembe véve, az adóalapját úgy határozza meg, mintha az átalakulás nem történt volna meg. Ezt az adóévről szóló bevallásában be kell jelentenie az adóhatóságnak. Itt, a következőgazdasági eseményeket kell a könyvekben szerepeltetni: T: 1 -3, 4 számla osztály – K: 411-412 Jegyzett tőke, Tőketartalék T: 411-412 Jegyzett tőke, Tőketartalék – K: 1 -3, 4 számla osztály T: 413 Eredménytartalék - K: 414 Lekötött tartalék 2.10.9 Átalakulással létrejött jogutód vagyona oszlop bemutatása Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében az eredménytartalék összege csak a növelő-csökkentő tételek összevont pozitív értékével haladhatja meg az átalakuló gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetében egyébként szereplő eredménytartalék összegét. Ebben az oszlopban kizárólag pozitív összegben szerepelhet a jegyzett tőke, a tőketartalék, az eredménytartalék és a lekötött tartalék összege. A jegyzett tőke növelésének korlátai: az átalakulással létrejövő társaság jegyzett tőkéje nem haladhatja meg a lekötött tartalékkal csökkentett saját tőke összegét, az átalakuló gazdasági társaságnak rendelkeznie kell szabad rendelkezésű jegyzett tőkén felüli saját tőkével ( tőketartalékkal, eredménytartalékkal ),mivel a jegyzett tőke emelésére csak ennek terhére kerülhet sor. 2.11 Vagyonleltár-tervezetek tartalma Összefoglalva elmondhatjuk, hogy a vagyonmérleg-tervezetek és vagyonleltár-tervezetek elkészítésére, az átértékelésre vonatkozó részletes szabályokat, továbbá a jogutód gazdasági társaság tervezett saját tőkéjének és jegyzett tőkéjének megállapítására vonatkozó részletes rendelkezéseket a számviteli törvény tartalmazza. (Sztv. 2000. évi. C. törvény 136 §). A vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket könyvvizsgálóval, továbbá ha van, akkor a felügyelő bizottsággal is ellenőriztetni kell. A gazdasági társaság vagyonának értékét, a saját tőke összegét a könyvvizsgáló által elfogadottnál magasabb értékben nem lehet meghatározni. A vagyonmérleg-tervezet és mellékletei elfogadásáról a legfőbb szerv a társaság átalakulásáról véglegesen döntő ülésén határoz. A vagyonmérleg-tervezet fordulónapjától a döntés időpontjáig nem telhet el hosszabb idő, mint három hónap. (Gt. 2006. évi IV. törvény. 73 § (1), (2), 74 § (1),(2)). A fordulónap az erről határozó ülés időpontjánál korábbi is lehet. A vagyonmérleg-tervezet alapbizonylata az alátámasztást szolgáló leltár, az un. Vagyonleltártervezet. A vagyonleltár-tervezet tételes, ellenőrizhető módon, tartalmazza mennyiségben és értékben az adott időpontra vonatkozóan a jogelőd, illetve a jogutód társaság (ok) eszközeit és forrásait. Az átalakuló társaság leltára a mennyiségi nyilvántartások alapján is elkészíthető, ha e társaság évközben folyamatos a főkönyvi könyveléssel értékben egyező mennyiségi nyilvántartást vezet. A csak értékben kimutatott eszközök, és források esetében egyeztetéssel kell a leltározást elvégezni és a vagyonleltár-tervezetet ezen, dokumentummal kell alátámasztani. Mindezek alapján elmondhatjuk, hogy a vagyonleltár-tervezetet a jogelőd és a jogutód társaságnak is el kell készítenie.


16. oldal



2.12 Könyvvizsgálat a tervezetek tekintetében Az átalakuló és az átalakulással létrejövő gazdasági társaságok vagyonmérleg-tervezetének kötelező a könyvvizsgálata. Azonban ennek tartalmát független könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. A könyvvizsgáló függetlenség azt jelenti, hogy: a jelentés készítésekor független szakértőként kell eljárnia, a megbízást csak akkor fogadhatja el, ha az nem veszélyezteti a függetlenségét, tevékenysége során a megbízója nem utasíthatja, senki nem befolyásolhatja. Nem jogosult a vagyonmérleg-tervezet auditálására a gazdasági társaság könyvvizsgálója, és az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezet fordulónapját megelőző két üzleti évben a társaság számára könyvvizsgálatot vagy a nem pénzbeli hozzájárulás értékének ellenőrzését végezte. A jogutód gazdasági társaság könyvvizsgálójává a gazdasági társaság cégbejegyzésétől számított három üzleti éven belül nem jelölhető ki az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte. Tilos a vagyon értékét, a saját tőke összegét a könyvvizsgáló által megállapított értéknél magasabb összegben meghatározni. A könyvvizsgáló meghatalmazását teljes értékű közokiratba kell foglalni. Könyvvizsgáló lehet az aki: okleveles könyvvizsgálói képesítéssel rendelkezik, a könyvvizsgálói kamara tagja, kamarai tagdíjat befizette, megfelelő felelősség biztosítással rendelkezik (min 5 m. Ft), büntetlen előéletű, alapszabály rendelkezéseit betartja. A tervezetek könyvvizsgálatára vonatkozóan az előírásokat szükséges kiegészíteni azzal, hogy valamennyi gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetét ellenőrizheti ugyan az a könyvvizsgáló. Ez azonban nem kötelező csupán csak választható. 2.13 A második döntés meghozatalától a cégbejegyzésig terjedő időszak feladatai Fontos állomás az átalakulás tekintetében a végleges, azaz a második döntés meghozatalának időpontja. A vagyonmérleg-tervezeteket, vagyonleltár-tervezeteket a második taggyűlés, közgyűlés fogadja el. A második taggyűlésen, közgyűlésen minden olyanról döntést kell hozni, amelyről egy társaság alapítása esetén határoznak. A társaság legfőbb szerve az átalakulásról hozott második döntése során: határoz a társaság átalakulásáról, vagy is meghatározzák az átalakulás napját. Fontos, hogy ez nem lehet korábbi, mint a cégbejegyzés napja, és nem lehet későbbi, mint a kérelem Cégbírósághoz történt benyújtását követő kilencvenedik nap. dönt a vagyonmérleg-tervezet és ennek mellékleteinek elfogadásáról, meghatározza a jogutód társaság tagjainak a tervezett jegyzett tőkéből járó részét, tételesen meghatározza a jogutód társaságban részt venni nem, kívánó tagokat megillető vagyonhányadot és annak kiadási módját. Az átalakulás végleges elhatározásáról értesíteni kell a vezető tisztségviselőket, a munkavállalói érdekképviseleti szerveket. 2.14 Végleges vagyonmérleg és vagyonleltár összeállítása A végleges vagyonmérlegre vonatkozó részletes szabályokat a számviteli törvény tartalmazza. Az átalakulással létrejövő társaság a cégbejegyzést követő 90 napon belül köteles mind a jogelőd, mind a jogutód gazdasági társaságra vonatkozóan a cégbejegyzés napjával végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt készíteni és azt a cégbíróságon letétbe helyezni. Boholy Attiláné GTK/Lev. III .évfolyam Pénzügy-számvitel szak: számvitel szakirány

17. oldal



Az átalakulás során megszűnő társaság a végleges vagyonmérleg elkészítését megelőzően az átalakulás napjával az analitikus és főkönyvi nyilvántartásait köteles lezárni, és a Sztv. által előírt beszámolót összeállítani. Könyvvizsgálat után ezt letétbe kell helyezni, ebben az esetben a könyvvizsgálatot már a társaság saját könyvvizsgálója is elvégezheti. Az átalakulással létrejövő új gazdasági társaság könyvviteli nyilvántartásait a végleges vagyonmérleg és az azt alátámasztó végleges vagyonleltár alapján köteles megnyitni, ha az átalakulás során teljesen új gazdasági társaság jön létre. Az a társaság, amely nem szűnik meg könyveit, analitikus nyilvántartásait folyamatosan vezeti, végleges vagyonmérlegét a folyamatos könyvelés alapján állítja össze. A végleges vagyonmérlegben rendezni kell a vagyonmérlegtervezet és a cégbejegyzés napja között a működés miatt bekövetkező vagyonváltozásokat. A Gt. alapján a végleges vagyonmérleg és a vagyonmérleg-tervezet szerint megállapított saját tőke közötti különbözeteket el kell számolni. amennyiben ez a különbözet pozitív, akkor a jegyzett tőkén felüli vagyonként kell figyelembe venni (eredménytartalék, tőketartalék, lekötött tartalék) amennyiben ez a különbözet negatív, akkor, ha a jegyzett tőke nem nyújt erre fedezetet 90 napon belül, dönteni kell a jegyzett tőke leszállításáról. A végleges vagyonmérleget és végleges vagyonleltárt könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni, hiszen az elszámolás bizonylata a könyvvizsgáló által hitelesített vagyonmérleg. (Sztv. 2000. évi C. törvény 141 § (1)-(5)) 2.15 Közzétételi kötelezettségek A jogutód társaság társasági szerződését a jogutód tagjai fogadják el, melynek megtörténtétől számított nyolc napon belül kell kezdeményezni az átalakulási közleménynek a Cégközlöny két egymást követő számában történő megjelenését. A közleménynek tartalmaznia kell: az átalakuló gazdasági társaság cégnevét, székhelyét és cégjegyzékszámát; a létrejövő gazdasági társaság formáját, cégnevét és székhelyét; a létrejövő gazdasági társaság társasági szerződése megkötésének napját; az átalakuló és a létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének legfontosabb adatait, így különösen a saját tőke, illetve a jegyzett tőke összegét, valamint a mérleg főösszeget; a létrejövő gazdasági társaság főtevékenységét; a létrejövő gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek nevét és lakóhelyét; a hitelezőknek szóló felhívást. (Gt. 2006. évi IV. törvény 75 § (2), (3)) Az átalakulás az átalakuló gazdasági társasággal szemben fennálló követeléseket nem teszi lejárttá. Azok a hitelezők, akiknek az átalakuló gazdasági társasággal szemben fennálló, le nem járt követelései az átalakulással hozott döntés első közzétételét megelőzően keletkeztek, követeléseik erejéig az átalakuló gazdasági társaságtól a döntés második közzétételét követő harmincnapos jogvesztő határidőn belül biztosítékot követelhetnek. Ha a tag felelőssége az átalakuló gazdasági társaság kötelezettségeiért a társaság fennállása alatt korlátozott, a hitelezői biztosítékot csak akkor, kell alkalmazni, ha a jogutód gazdasági társaság saját tőkéjének összege kevesebb, mint a jogelőd gazdasági társaságé volt az átalakulás elhatározásakor. (Gt. 2006. évi IV. törvény 76 § (1), (2), (3)). A jogutód gazdasági társaság jogelődöt feltüntető cégbejegyzésével egyidejűleg a jogelőd gazdasági társaságot törölni kell a cégnyilvántartásból a jogutód feltüntetésével. Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság cégbejegyzését követő kilencven napon belül mind a jogelőd gazdasági társaságra, mind a jogutód gazdasági társaságra vonatkozóan a cégbejegyzés napjával, illetve a társaság által az átalakulás időpontjaként meghatározott nappal (második döntés napja), végleges vagyonmérleget kell készíteni. E vagyonmérleg és az átalakulási vagyonmérleg-tervezet szerint megállapított saját tőke közötti pozitív különbözetet a jegyzett tőkén felüli vagyonként kell figyelembe venni, Boholy Attiláné GTK/Lev. III .évfolyam Pénzügy-számvitel szak: számvitel szakirány

18. oldal



negatív különbözet esetén pedig a jegyzett tőkét le kell szállítani. (Gt. 2.006. évi IV. törvény 87 § (1), (2)) 2.16 A tőkekivonás és a tőkeemelés kezelése a „ Különbözetek „ oszlopban A Végleges vagyonmérleg felépítése (oszlopok, sorok) ugyanolyan, mint a vagyonmérlegtervezeteké. Két dolog kivételével tartalmilag is megegyeznek. Ez a két témakör a tőkekivonás és a tőkebevonás. A vagyonmérleg-tervezetben a tőkekivonás és a tőkebevonás hatásait úgy kell figyelembe venni, ahogy majd érinti a vállalkozás vagyonát, ha az összes esemény bekövetkezett. Ezzel szemben a végleges vagyonmérlegben a ténylegesen kialakult helyzetet kell bemutatni. Tehát a jelenlegi vagyoni helyzetet kell bemutatni. Ebből kifolyólag lehetnek azonosságok és eltérések, ezt a következő ábra segítségével lehet bemutatni:

Tőkeemelés

Tőkekivonás

A TŐKEKIVONÁS ÉS A TŐKEEMELÉS KEZELÉSE A „ KÜLÖNBÖZETEK „ OSZLOPÁBAN A vagyonmérleg-tervezetben A végleges vagyonmérlegben az átadandó eszközök értéke az az átadandó eszközök értéke a eszközöket csökkenti, kötelezettséget növeli, jegyzett tőke csökken névértékkel, jegyzett tőke csökken a a névérték és az átadandó névértékkel, eszközök értékének a különbsége a névérték és az átadandó tőketartalék, illetve eredményeszközök értékének különbsége tartalék változás. ( arányosan ) tőketartalék, illetve eredménytartalék változás. ( arányosan ) a vagyoni hozzájárulás az A rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás a eszközök értékét növeli, jegyzett tőke nő a névértékkel, kötelezettségeket csökkenti alaptőkén felüli vagyoni ( ázsió is ), A rendelkezésre nem bocsátott hozzájárulás tőketartalékot növel. pénzbeli vagyoni hozzájárulás a jegyzett, de még be nem fizetett tőke értékét növeli, Jegyzett tőke értéke nő a névértékkel, Alaptőkén felüli vagyoni hozzájárulás tőketartalékot növel. Forrás: Önadózó 2008/10 szám

A végleges vagyonmérleg a cégbírósági bejegyzés napjára ténylegesen kialakult helyzetet mutatja be. Mivel a gazdasági társaságtól megváló taggal csak a cégbírósági bejegyzést követően, általában a bejegyzés napját követő 30 napon belül lehet csak elszámolni, emiatt a neki járó eszközök értékét kötelezettségként kell szerepeltetni a vagyonmérlegben. Ugyan ez a vagyonmérleg-tervezetben az eszközök csökkenése között kerül bemutatásra. Az újonnan belépő tagok esetében a korábbi alaptőke emelésével kapcsolatban, a vagyonmérlegtervezetben a megfelelő mérlegtételben az eszköznövekedésként kell kimutatni ( pénz, nem pénz = apport ). Ugyan ezt a vagyonmérlegben a tényleges helyzetnek megfelelően kell bemutatni. Ezeket, az összegeket saját tőke növekedéseként csak az átalakulás napjával lehet elszámolni, ezért az átalakuló gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében a korábban átvett eszközök a kötelezettségek értékében jelennek meg (jegyzett, de még be nem fizetett tőke). Az átalakulással létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlegében a kötelezettségekről kell ezeket átvezetni a jegyzett tőkébe, tőketartalékba. A rendelkezésre nem bocsátott vagyoni hozzájárulás a jegyzett, de be nem fizetett tőke összegét növeli. Boholy Attiláné GTK/Lev. III .évfolyam Pénzügy-számvitel szak: számvitel szakirány

19. oldal



3. Az, átalakulásban résztvevő társaságok rövid bemutatása 3.1 MB- Miskolc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft A társaság 2004. november 1-jén kezdte meg működését, Korlátolt Felelősségű Társaság formában. Székhelye: 1158 Budapest, Késmárk u.11-13. Telephelye: 3527 Miskolc, József Attila u.75. A társaság fő tevékenységi köre: Gépjármű- kereskedelem / TEAOR: 45.11 / A társaság egyéb tevékenységi körei : Gépjármű javítás / TEAOR: 45.20 / A társaság jegyzett tőkéje: 3.000 e Ft. A társaság tulajdonosai: Danka Ákos (4200 Debrecen, Pereces. u.6.sz. ) vagyoni betétje: 1 500 e Ft Társaság képviseletére jogosult ügyvezető, munkáltatói jogok gyakorlója. Ónodi Zsolt (3525 Miskolc, Szepessy u.4. sz.) vagyoni betétje: 1 500 e Ft A társaság könyvvizsgálója: Lénártné Dobrai Erzsébet Címe: 3711 Szirmabesenyő, Kossuth Lajos u.20. Egyéni vállalkozói száma: EV 439 595 MKVK tagsági szám: 001791 A társaság könyvelője, a beszámoló összeállítója: Kurmai Anett, Főkönyvelő Nyilvántartási száma: 165339 Boholy Attiláné, Gazdasági vezető Nyilvántartási száma: 114624 3.2 Eurovan Miskolc Kereskedelmi és szolgáltató Kft A társaság 1997. november 1-jén kezdte meg működését, Korlátolt Felelősségű Társaság formában. Székhelye: 1158 Budapest, Késmárk u.11-13. Telephelye: 3527 Miskolc, József Attila u.75. A társaság fő tevékenységi köre: Gépjármű- kereskedelem / TEAOR: 45.11 / A társaság egyéb tevékenységi körei : Gépjármű javítás / TEAOR: 45.20 / A társaság jegyzett tőkéje : 25.000 e Ft. A társaság tulajdonosai: Ónodi Zsolt (3525 Miskolc, Szepessy u.4. sz.) vagyoni betétje: 12 500 e Ft Társaság képviseletére jogosult ügyvezető, munkáltatói jogok gyakorlója. Danka Ákos (4200 Debrecen, Pereces u.6. sz.) vagyoni betétje: 12 500 e Ft A társaság könyvvizsgálója: Lénártné Dobrai Erzsébet Címe: 3711 Szirmabesenyő, Kossuth Lajos u.20. Egyéni vállalkozói száma: EV 439 595 MKVK tagsági szám: 001791 A társaság könyvelője, a beszámoló összeállítója: Kurmai Anett, Főkönyvelő Nyilvántartási száma: 165339 Boholy Attiláné, Gazdasági vezető Nyilvántartási száma: 114624 A társaságok számviteli politikájának tömör bemutatását az 1.sz. melléklet tartalmazza. Boholy Attiláné GTK/Lev. III .évfolyam Pénzügy-számvitel szak: számvitel szakirány

20. oldal



3.3 Az átalakulásról történő döntés, rövid áttekintő bemutatása ( Első döntés ) A két gazdasági társaság közös székhelyén ( 1158 Budapest, Késmárk u.11-13 ) 2010. június 03án megtartott taggyűlésen került napirendre a gazdasági társaságok egyesülésének kérdése. Mind két társaság ezen a napon tartotta a taggyűlést, hiszen a társaságok tulajdonosai ugyan azon magánszemélyek. Ennek a taggyűlésnek az összehívására azért volt szükség, mert az MB Miskolc Kft elmúlt két üzleti évében elég jelentős összegű veszteséget termelt, és a cég hatékony működése már nem volt biztosított. Az MB – Miskolc Kft főleg használt gépjármű értékesítés, biztosítás- és hitelközvetítő tevékenység folytatására lett megalapítva. Ennek érdekében több ingatlant és telket kívántak megvásárolni azzal a céllal, hogy egy használt autó értékesítésére alkalmas telephelyet és a hozzá kapcsolódó szerviz tevékenység ellátására alkalmas üzemcsarnokot hozzanak létre. A társaságot az akkori törvények értelmében megengedett minimális tőkével alapították, és működésének rövid ideje alatt tisztázódott, hogy ezeket, a beruházásokat önerőből nem képes megfinanszírozni, ezért banki hitelt vett fel, illetve kölcsönt az Eurovan Miskolc Kft-től. Ezen összegekből vásárolta meg a kiválasztott ingatlanokat. Sajnos a társaság az üzleti tervének megvalósítására nem került sor, mivel időközben elkezdett átalakulni a piaci környezet, nagyon sok gondot jelentett a megerősödő versenytársak jelenléte. Itt főleg a külföldről nyomott áron behozott, olcsó gépjárművekre gondolhatunk, illetve a használt autó piac területén történt egyéb változásokra. Az MB – Miskolc Kft foglalkozott a biztosítás közvetítői és hitelközvetítői tevékenységgel is, azonban a 2008. évben kialakult pénzügyi válság következtében teljesen átalakult ennek a területnek is a piaca, a banki szféra szinte teljesen kivonult a gépjárművek finanszírozásából, mivel ez egy igen kockázatos tevékenységnek tűnt a számára. A kialakult helyzet miatt ezen, tevékenységéből származó bevételeit is teljesen elvesztette a társaság. Az MB – Miskolc Kft a megszűnő tevékenységeinek árbevételit nem tudta más bevételekkel pótolni, illetve a nagy összegű kölcsön és hitel állományai miatt nem tudott más tevékenységbe befektetni, ezért vált időszerűvé a megszűnés gondolata. Ezen okok vezettek ahhoz a tulajdonosi döntéshez, hogy a céget egyesülés útján kívánják megszüntetni, mivel ebben az esetben az MB – Miskolc Kft tulajdonában lévő vagyontárgyak átkerülnek az EUROVAN Miskolc Kft tulajdonába, ezzel csökkentve illetve megszüntetve a magas összegű kölcsön és kamattartozást. Az átalakulásra ez az időpont azért volt alkalmas, mert ez volt az utolsó lehetőség arra, hogy az Eurovan Miskolc Kft-nek az ingatlanok átvétele után ne kelljen vagyonszerzési illetéket fizetnie, hiszen 2009. évben módosították az illeték törvényt, és így a beolvadás útján szerzett ingatlanok után is kell illetéket fizetni. Az átalakulás ide vonatkozó jogszabályai a következők: A Gt.szóló 2006. évi IV. törvény 69 – 76 §-ai alkalmazásával lefolytatott átalakulási eljárás illetékmentes, ezt nevezzük az átalakulás alapesetének. Természetesen a többi átalakulás is illetékmentes a GT. 2006. évi IV. törvény 70 § alapján. 70 § (1) Az átalakulással létrejövő gazdasági társaság az átalakult gazdasági társaság általános jogutódja. A jogutód gazdasági társaságot illetik meg a jogelőd gazdasági társaság jogai, és terhelik a jogelőd gazdasági társaság kötelezettségei, ideértve a munkavállalókkal kötött kollektív szerződésben foglalt kötelezettségeket is 77 § Illetékmentes a gazdasági társaságokat érintő egyesülés, amely lehet beolvadás, vagy összeolvadás. A társaság tulajdonosai tehát ezen a taggyűlésen egybehangzóan döntöttek az átalakulás mellett, formáját tekintve a beolvadást választották. A tagok személyében nem történt változás, nem volt új belépő, és egyik tulajdonos sem kívánt kilépni a társaságból. Meghatározásra került a taggyűlési jegyzőkönyvben a társaságok által elkészítendő vagyonmérleg-tervezetek és vagyonleltár-tervezetek taggyűlés előterjesztésének határideje. A jóváhagyott határidő 2009. június. 30-a. Továbbá kijelölték a felelős tisztségviselőket, az MB – Miskolc Kft-nél Danka Ákos ügyvezetőt, az Eurovan Miskolc Kft-nél Ónodi Zsolt ügyvezetőt. Boholy Attiláné GTK/Lev. III .évfolyam Pénzügy-számvitel szak: számvitel szakirány

21. oldal



3.4 Az MB - Miskolc Kft, mint beolvadó Kft Vagyonmérleg-tervezetének bemutatása Az első döntés meghozatalát követően a megszűnő és a beolvasztó gazdasági társaságnak is el kellett készítenie a vagyonmérleg-tervezetét, és az ezt alátámasztó vagyonleltár-tervezetét 2009. június. 30-ra. A 2009. 06. 03-án megtartott első taggyűlésen az a döntés született, hogy az átalakuláshoz a 2008. december 31-i fordulónapra vonatkozó mérleget kívánják a társaságok felhasználni a vagyonmérleg-tervezet összeállítására. A Gt. (2006. évi IV. törvény) erre lehetőséget biztosít. A beolvadó cégnek három oszlopos mérleget kell összeállítania. Az első oszlop a könyv szerinti érték, a második oszlop az átértékelési különbözetek, és a harmadik oszlop vagyonértékelés szerinti érték. A társaságnak sem, kiváló tagjai sem, újonnan belépő tagja nem voltak. Az Eurovan Miskolc Kft-nek nem volt részesedése az MB – Miskolc Kft-ben. Fontos információ, hogy a beolvadó cég tulajdonosai nem kívántak az átértékelés lehetőségével élni az eszközök és források tekintetében. Ennek megfelelően az átértékelés különbözetek oszlopában csak a mérlegszerinti eredmény átvezetése eredménytartalékba, illetve az ingatlanoknál korábban elvégzett átértékelés megszüntetése szerepel. Bár vannak szakirodalmak, amelyek ezen, rendező tételek közül a mérlegszerinti eredmény átvezetését az eredménytartalékok közé csak a vagyonértékelés szerinti érték oszlopában vezeti át. Általánosan elmondható, hogy az MB - Miskolc Kft vagyonmérlegtervezetének összeállítása során a törvényi előírások teljes körűen betartásra kerültek. A következő gazdasági eseményeket vették figyelembe a vagyonmérleg-tervezet összeállítása során (még nem kerültek könyvelésre) a társaságnál: 1, Korábbi években elszámolt értékhelyesbítés megszüntetése. T: 417 Értékhelyesbítések – K: 127 Ingatlanok értékhelyesbítése 2, A tárgy évben keletkezett mérlegszerinti eredmény átvezetése eredménytartalékba. T : 419 Mérlegszerinti eredmény – K: 413 Eredménytartalék A társaság vagyonmérleg-tervezetét az 2. számú melléklet tartalmazza. 3.4.1 Az MB - Miskolc Kft, mint beolvadó Kft Vagyonleltár-tervezetének bemutatása A vagyonmérleg-tervezet minden sora leltárral van alátámasztva, amelyekről elkészültek a tételes kimutatások. A vagyonleltár-tervezetben szereplő adatok a főkönyvi adatokkal mindenben egyezők. A vagyonleltár-tervezethez (egyesülés előtt) elkészült kimutatások, leltárak a 3. számú mellékletben találhatók. 3.5 Az Eurovan Miskolc Kft, mint beolvasztó Kft Vagyonmérleg-tervezetének bemutatása: Az Eurovan Miskolc Kft szintén 2009. 06. 03-án tartotta taggyűlését, ahol a már korábban említett okok miatt döntés született az átalakulásról. A Gt. 2006. IV. törvény szerint a beolvasztó társaságnak is el kell készítenie a vagyonmérleg-tervezetét az első taggyűlés által jóváhagyott időpontig. Ez az időpont 2009. június 30. A beolvasztó cégnek is háromoszlopos mérlegettervezetet kell készítenie, itt is a könyvszerinti érték az első oszlop, az átértékelési különbözetek a második és a vagyonértékelés oszlopa a harmadik. Azonban mivel a társaságnak nem volt sem kiváló, sem pedig új belépő tagja, valamint nem volt részesedése a megszűnő társaságban ezért a vagyonmérleg-tervezetben csak az eredménytartalék átvezetésére került sor. A következő gazdasági eseményeket jelennek meg a vagyonmérleg-tervezetben, melyeket nem kell a könyvelésben szerepeltetni: 1, A tárgy évben keletkezett mérlegszerinti eredmény átvezetése eredménytartalékba. T : 419 Mérlegszerinti eredmény – K: 413 Eredménytartalék Az Eurovan Miskolc Kft, vagyonmérleg-tervezetét a 4 sz. melléklet tartalmazza. Boholy Attiláné GTK/Lev. III .évfolyam Pénzügy-számvitel szak: számvitel szakirány

22. oldal



3.5.1 Az Eurovan Miskolc Kft, mint beolvasztó Kft Vagyonleltár-tervezetének bemutatása: A vagyonmérleg-tervezet minden sora leltárral van alátámasztva, melyről elkészültek a tételes kimutatások. A vagyonleltár-tervezetben szereplő adatok a főkönyvi adatokkal mindenben egyezők. Az Eurovan Miskolc Kft vagyonleltár-tervezetéhez (egyesülés előtt) elkészült leltár a 5. számú mellékletben kerül bemutatásra. 3.5.2 Az Eurovan Miskolc Kft, mint jogutód társaság Vagyonmérleg-tervezetének, és vagyonleltár-tervezetének bemutatása: A vagyonmérleg-tervezet forduló napja 2008. december 31-e, ez egybe esik a társaság éves beszámolójának fordulónapjával. Erre a napra vonatkozóan kell összeállítani a vagyonmérlegtervezetet és a vagyonleltár-tervezetet a jogutód gazdasági társaságnak is. Vagyonmérlege öt oszlopos. Az első oszlop tartalmazza az Eurovan Miskolc Kft, mint beolvasztó társaság egyesülés előtti vagyonmérleg-tervezetének adatait. A második oszlop a megszűnő MB – Miskolc Kft vagyonmérleg-tervezetének adatait tartalmazza. A harmadik oszlop a vagyonmérleg-tervezet Különbözetek oszlopa. Ennek az oszlopnak a specialitását az adja, hogy itt kell megszüntetni a két társaság egymással szemben lévő kötelezettségeit és követeléseit, ezzel kiszűrjük azokat a tételeket, amelyeknek már nem kell a mérlegben szerepelnie. A következő oszlop a Rendezés oszlopa, melyben a jegyzett tőke kiegészítés különbözetét kell szerepeltetni. Amennyiben nem elegendő a társaságok összeolvadását követően az új gazdasági társaság jegyzett tőkéjének összege a társasági szerződésben szereplő összegre, akkor a tőketartalékból, amennyiben még ez sem elegendő akkor a szabad eredménytartalék összegéből kell átvezetni a hiányzó összeget. A vizsgált társaságok esetében a meghatározott jegyzett tőke összege 28 000 000 Ft, mely összeg az beolvadást követően már rendelkezésre ált, tehát ebben az oszlopban nem kellett semmilyen összeget szerepeltetni. Az Eurovan Miskolc Kft, egyesülés előtti vagyonmérleg-tervezetben már a két társaság egymással szembeni követeléseinek és kötelezettségeinek kiszűrésére is sor kerül, azonban ez még a könyvekben nem szerepelt. Az alábbi tételek kerültek figyelembe vételre a vagyonmérleg-tervezet összeállítása során: 1, Vevő követelések között szereplő tételek kivezetése Eurovan Miskolc Kft, kölcsön kamatának kivezetése 2, Egyéb követelések között szereplő tételek kivezetése Eurovan Miskolc Kft kölcsön követeléseinek kivezetése HUF - ban fennálló köv. EUR-ban fennálló kölcsön Összesen Eurovan Miskolc Kft kölcsön kamatának kivezetése Összesen ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 3, Eredménytartalék között szereplő eltérés 4, Szállítói kötelezettségek között szereplő tételek kivezetése MB Miskolc Kft szállítói kötelezettségének kivezetése 5, Hosszúlejáratú kötelezettségek között szereplő tételek kivezetése MB Miskolc Kft kölcsön / HUF/ kötelezettségének megszüntetése MB - Miskolc Kft kölcsön / EUR/ kötelezettségének megszüntetése Összesen 6, Passzív időbeli elhatárolások között szereplő tételek kivezetése MB Miskolc Kft kölcsön kamatának kivezetése FORRÁSOK ÖSSZESEN

- 7 086 606 Ft - 81 712 214 Ft - 23 867 Ft - 81 736 081 Ft - 1 809 200 Ft - 83 545 281 Ft - 90 631 887 Ft 62 261 Ft - 916 233 Ft - 81 772 214 Ft - 26 403 Ft - 81 798 617 Ft - 7 979 298 Ft - 90 631 887 Ft 1 .számú táblázat


23. oldal



Az egyesülés előtti vagyonmérleg-tervezetet az 6. számú melléklet tartalmazza. Az Eurovan Miskolc Kft vagyonleltár-tervezetét (egyesülés után) 7. számú mellékletben találjuk. 3.6 A gazdasági társaságok alakulásról szóló második döntése A társaságok tulajdonosai a második taggyűlés időpontjaként 2009. június 30-át jelölték meg. Erre az időpontra vonatkozóan kellett elkészíteni a vagyonmérleg-tervezeteket, és a vagyonleltár-tervezeteket. Továbbá előkészítették az új gazdasági társaság társasági szerződését. Az új szerződés aláírását követően, nyolc napon belül a közzétételéről is gondoskodni kellett. A Cégközlöny két egymást követő számában közzé tették az átalakulási szándékukat. A Cégközlöny 2009. június 30-i, illetve a 2009. július. 13-i számában tettek eleget ennek a kötelezettségnek, tehát közzétették a vagyonmérleg-tervezeteket mind a megszűnő MB - Miskolc Kft, és a beolvadással létrejött Eurovan Miskolc Kft tekintetében. A második taggyűlésen az alábbiakról hozták meg a szükséges döntéseket: határoztak az átalakulásról, határoztak a vagyonmérleg-tervezetek és a vagyonleltár-tervezetek elfogadásáról, meghatározták a átalakulással létrejövő gazdasági társaság tagjait, és a jegyzett tőkőkéből járó hányadok nagyságát. A tulajdonosi viszonyok tekintetében a két tulajdonos továbbra is az, 50% - 50 %-os részesedés mellett döntött. meghatározták az átalakuláshoz fűződő joghatások időpontját. Ez az időpont 2009. szeptember. 30-a volt. döntöttek a vezető tisztségviselő személyéről is. Egyhangúlag Ónodi Zsolt tulajdonost választották meg, és hatalmazták fel a munkáltatói jogok gyakorlásával. A társaságnál nem működik munkavállalói érdekképviseleti szervezet, azonban a vállalkozás dolgozóit a tulajdonosok tájékoztatták az átalakulásról, annak hatásairól. A jogutód társaság társasági szerződését a jogutód tagjai elfogadták, és az átalakulási közleményt, a Cégközlöny két egymást követő számában megjelentették. A közlemény tartalmazza: a megszűnő gazdasági társaság cégnevét, székhelyét és cégjegyzékszámát; a létrejövő gazdasági társaság formáját, cégnevét és székhelyét; a létrejövő gazdasági társaság társasági szerződése megkötésének napját; a megszűnő és a létrejövő gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének legfontosabb adatait, így különösen a saját tőke, illetve a jegyzett tőke összegét, valamint a mérleg főösszeget; a létrejövő gazdasági társaság főtevékenységét; a létrejövő gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek nevét és lakóhelyét; a hitelezőknek szóló felhívást. A jogutód gazdasági társaság a cégbejegyzésével egyidejűleg a megszűnő gazdasági társaságot törölték a cégnyilvántartásból. 3.7 A társaságok Végleges Vagyonmérlegének bemutatása 3.7.1 Az MB – Miskolc Kft, mint megszűnő társaság Beszámolójának bemutatása: Az MB – Miskolc Kft, mint megszűnő gazdasági társaságnak 2009. szeptember 30-i nappal el kell készítenie a 2009. évi beszámolóját, mely tartalmazta az eredmény-kimutatást, a mérleget és a kiegészítő mellékletet. Mivel a társaság ezzel a nappal befejezte működését a könyveit le kellett zárni. A zárási folyamatok tekintetében ki kell emelni, hogy a megszűnés napjáig tartó gazdasági évre ki kell számolni az iparűzési adófizetési, a társasági adó fizetési kötelezettség összegét, majd ezeket a könyvekben szerepeltetni kell. Ezt követően a korábbi években az


24. oldal



ingatlanok tekintetében elszámolt értékhelyesbítés összegének visszakönyvelését kell végrehajtani, majd végezetül el kell végezni az eredmény számlák és a mérleg számlák zárását. Legfontosabb gazdasági események: A társaság korábbi években az ingatlanok értékét a piaci értéknek megfelelően felértékelte, mivel a Miskolcon megvásárolt telkek és egyéb ingatlanok értéke magasabb volt, mint a könyvszerinti érték. Ekkor 67 489 e Ft-al meg lett emelve az ingatlanok könyvszerinti értéke. Erre azért volt szüksége a vállalkozásnak mert hitelt igényelt és így nagyobb eszköz értéket tudott felmutatni a bankszámláját vezető pénzintézet részére. Azonban a számviteli törvény előírja, hogy a megszűnő ( beolvadó) társaság nem mutathat ki értékhelyesbítést a végleges vagyon mérlegében, ezért kell a korábbi értékhelyesbítések összegét megszüntetni. Ezért a zárás során az első feladat amit a könyvekben ki kell mutatni az értékhelyesbítések megszüntetése. T: 417 Értékhelyesbítések

- K: 127 Ingatlanok értékhelyesbítése

A zárásai folyamat második lépéseként ki kellett számolni a 2009.szeptember 30-ig terjedő időszakra vonatkozó iparűzési adó összegét. Az Iparűzési adó megállapítása a következő séma alapján történt: 2009. évi Iparűzési adó kiszámítása Megnevezés Értékesítés nettó árbevétele Eladott áruk beszerzési értéke Közvetített szolgáltatások értéke Anyagköltség Vállalkozási szintű adóalap Önkormányzat illetékességi területre jutó alap Adóalapra jutó iparűzési adó 2 % Bérköltség Betegszabadság Személyi jellegű egyéb költségek ÖSSZESEN Tulajdonosok személyes közreműködésének díja Tulajdonosok személyes közreműködésének járulékai ÖSSZESEN Budapestre jutó arányszám Miskolcra jutó arányszám

MB – Miskolc Kft 30 965 162 Ft 30 126 508 Ft 13 733 Ft 824 921 Ft 824 921 Ft 16 498 Ft 568 099 Ft 171 807 Ft 739 906 Ft 360 000 Ft 106 200 Ft 466 200 Ft 63,0080 % 36,9920%

Az iparűzési adó megállapításánál figyelembe kellett venni, hogy a társaság Budapesti székhellyel rendelkezik, azonban tevékenységét Miskolcon végzi. Ezért fontos információ, hogy az iparűzési adóalap megosztását is el kellett végezni, majd az így megkapott adóalapok tekintetében kellett meghatározni a Budapestre jutó illetve a Miskolcra jutó adó összegét. Iparűzési adó tekintetében a személyi jellegű ráfordítás arányában történő megosztást alkalmazta a vállalkozás. Ennek megfelelően kiszámításra került a személyi jellegű ráfordítások alapján a két városra jutó arányszám, és ennek figyelembe vételével kerültek az adó összegek megállapításra, bevallásra. Mivel a vállalkozásnak az Iparűzési adóalapja 2 m Ft alatt maradt, ezért nem kellett adót fizetnie, ezért a bevallásban nulla forintos összeg szerepel, tehát a kiszámított összeget a könyvelésben sem kellett szerepeltetni. A könyvelésben ha lenne adófizetési kötelezettsége a társaságnak a következők szerint kellene könyvelni: T: 867 Önkormányzatokkal elszámolt adók - K: 4695 Helyi Iparűzési adó elszámolási számla Az iparűzési adó kiszámítása után következik a társasági adó, és a különadó összegének meghatározása, ezt az adónemet is 2009. szeptember 30-ig terjedő időszakra kellett kiszámítani. Boholy Attiláné GTK/Lev. III .évfolyam Pénzügy-számvitel szak: számvitel szakirány

25. oldal



A társasági adó, és a különadó összegének kiszámítása az alábbi séma használata alapján történt: 2009. szeptember 30. Társasági adó és különadó Megnevezés Belföldi értékesítés nettó árbevétele Export értékesítés nettó árbevétele Egyéb bevételek Pénzügyi műveletek bevételei Bevételek Összesen Anyagköltség Igénybevett anyagjellegű szolgáltatások Egyéb szolgáltatások Bérköltség Személyi jellegű egyéb kifizetések Bérjárulékok Értékcsökkenés Költségek összesen Eladott áruk beszerzési értéke Eladott közvetített szolgáltatások értéke Egyéb ráfordítások Pénzügyi műveletek ráfordításai Ráfordítások összesen Adózás előtti eredmény Számviteli tv szerinti amortizáció Bírságok, egyéb növelő tételek összege Adóalapot növelő jogcímek Adótörvény szerinti amortizáció Adóalapot csökkentő jogcímek Módosított Adóalap Társasági adó 2009.09.30. összege Különadó alapja 2009.09.30. Különadó összege 2009.09.30.

Összeg 29 951 162 Ft 0 Ft 88 855 Ft 183 682 Ft 30 223 699 Ft 13 883 Ft 229 017 Ft 439 064 Ft 568 099 Ft 120 000 Ft 171 807 Ft 498 101 Ft 2 039 971 Ft 30 399 863 Ft 0 Ft 140 157 Ft 10 535 649 Ft 41 075 669 Ft -12 891 941 Ft 498 101 Ft 1 014 000 Ft 1 512 101 Ft 498 101 Ft 498 101 Ft -11 877 941 Ft 0 Ft - 11 877 941 Ft 0 Ft

A könyvelésben ha lenne adófizetési kötelezettsége a társaságnak a következők szerint kellene könyvelni: T: 891 Társasági adó - K: 4611 Társasági adó elszámolási számla T: 892 Különadó - K: 4612 Különadó elszámolási számla A zárási folyamat negyedik és egyben fontos lépése, a költség számlák lezárása, a költségek átvezetése a ráfordítások közé. Ennek a folyamatnak azért van fontos szerepe, mert az eredmény megállapítása a bevételek – ráfordítások összegéből vezethető le. Illetve tudjuk azt, hogy minden költség kiadással jár együtt, és azt is, hogy a költségek a termék előállításához, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódnak, és az is ismert, hogy a ráfordítások pedig a kibocsátással függnek össze. Ezért van az, hogy az értékesítéssel a költség ráfordítássá válik. A költségszámlák zárását egy technikai számlával ( 59 ) szemben kell elvégezni, és ezzel a technikai számlával szemben kell átvezetni a ráfordítások közé ezen számlák értékeit. T: 59 Technikai számla T: 81-83 Ráfordítás számlák

- K: 51-57 Költség számlák - K: 59 Technikai számla

A költség számlák zárását az eredmény számlák zárása követi. Ennek a műveletnek a során történik a tárgy évi eredmény megállapítása, levezetése. Az eredményszámlák zárása a 493 Adózott eredmény elszámolási számlával szemben történik. Minden ráfordítás és bevétel számlát Boholy Attiláné GTK/Lev. III .évfolyam Pénzügy-számvitel szak: számvitel szakirány

26. oldal



ezzel a számlával szemben kell lezárni, ezért a 493 főkönyvi számla egyenlege megmutatja a tárgy évben realizált eredményt, mely lehet nyereség és veszteség egyaránt. Abban az esetben ha a 493 számlának Követel jellegű az egyenlege a társaság nyereséget produkált, ha viszont Tartozik jellegű az egyenlege akkor pedig veszteséget realizált. Sajnos az MB – Miskolc Kft 2009. évben is jelentős mértékű veszteséget realizált, melynek összege 12 892 e Ft volt. T: 493 Adózás előtti eredmény elszámolása - K: 81-88 Ráfordítások T: 91-98 Bevételek -K: 493 Adózás előtti eredmény elszámolása A következő feladat a könyvelésben, hogy amennyiben a tulajdonosok osztalék kifizetést hagynak jóvá, akkor azt az adózott eredmény terhére, illetve az eredménytartalék terhére ezt el kell elszámolni. Az MB – Miskolc Kft mivel nem termelt eredményt, illetve a korábbi évek működése is veszteséges volt, ezért a tulajdonosi kör nem hagyott jóvá osztalék kifizetést, így könyvelési feladat sem keletkezett. A zárás feladatai között a következő lépés az adózott eredmény átvezetése a mérlegszerinti eredmény összegébe. A társaságnak ebben az évben 12 892 e Ft összegű vesztesége keletkezett, ennek könyvelése a következő: T: 493 Adózott eredmény elszámolása T: 419 Mérlegszerinti eredmény

- K: 419 Mérlegszerinti eredmény 12 892 e Ft - K: 493 Adózott eredmény elszámolása 12 892 e Ft.

A legutolsó feladat, melyet még a zárás során el kell végezni, az a mérlegszámlák zárása. A mérlegszámlákat a 492 Zárómérlegszámlával szemben kell könyvelni. T: 492 Zárómérleg számla T: 4 számla osztály

- K: 1 – 3 számla osztály - K: 492 Zárómérleg számla

Az MB – Miskolc Kft végleges vagyonmérlegének minden sorát leltárral támasztottuk alá, mely minden eszközt és forrást egyaránt tartalmaz. A társaság egyszerűsített éves beszámolóját a 8. számú melléklet mutatja be, a letárt a 9. számú melléklet foglalja magába. 3.7.2 Az Eurovan Miskolc Kft, mint beolvasztó társaság egyesülés előtti Végleges Vagyonmérlegének és Vagyonleltárának bemutatása: Az Eurovan Miskolc Kft, mint átvevő gazdasági társaság nem kell, hogy a könyveit lezárja, illetve a záráshoz kapcsolódó egyéb könyvelési tételeket folyamatosan vezesse, de el kell készítenie a végleges vagyonmérlegét 2010. június 30-i fordulónappal. Tehát annak érdekében, hogy az átalakulás sikeresen megtörténjen ennek a gazdasági társaságnak is, figyelembe kell vennie az aktív és passzív időbeli elhatárolások összegét, mivel ez hatást gyakorol az eredményére. Következő lépésben meg kell határozni az iparűzési adó és társasági adó összegét a jóváhagyott fordulónapra vonatkozóan. Ezeket, a tételeket nem kell a könyvekben kimutatni, mivel a gazdasági év végén kerül a tényleges összeg, könyvelésre. Amikor ezeket, a tételeket meghatározták összeállításra került a végleges vagyonmérleg. A vagyonmérleg átértékelési különbözetének oszlopába csak a mérlegszerinti eredmény átvezetése eredménytartalékba értéke szerepel, mivel egyéb olyan gazdasági esemény nem történt, amit itt kellett volna kimutatni. Az Eurovan Miskolc Kft végleges vagyonmérlegének minden sorát leltárral támasztották alá, mely az eszközöket és forrásokat egyaránt tartalmazza. Az Eurovan Miskolc Kft végleges vagyonmérlegét a 10. számú melléklet, a végleges vagyonleltárt a 11. számú melléklet tartalmazza. Boholy Attiláné GTK/Lev. III .évfolyam Pénzügy-számvitel szak: számvitel szakirány

27. oldal



3.7.3 A beolvadással létrejött társaság Vagyonmérlegének és vagyonleltárainak bemutatása: A bejegyzés napjával létrejött az új gazdasági társaság, melynek szintén el kellett készíteni a vagyonmérlegét, melyet vagyonleltár támaszt alá. Az új gazdasági társaság Vagyonmérlege öt oszlopos. Az első oszlop tartalmazza az Eurovan Miskolc Kft, mint beolvasztó társaság egyesülés előtti vagyonmérlegének adatait. A második oszlop a megszűnő MB – Miskolc Kft beszámolójához összeállított mérleg adatait tartalmazza. Mivel az MB – Miskolc Kft egyszerűsített éves beszámolót készített, ezért az átalakulással létrejövő társaság vagyonmérlegének összeállításához ennek a cégnek a mérlegét is át kellett ennek megfelelően alakítani. A harmadik oszlop, a végleges vagyonmérleg „különbözetek” oszlopa. Ennek az oszlopnak a specialitását az adja, hogy itt kell megszüntetni a két társaság egymással szemben lévő kötelezettségeit és követeléseit, ezzel kiszűrjük azokat a tételeket, amelyeket már az újonnan létrejött gazdasági társaság mérlegében nem kell kimutatni a halmozódás elkerülése miatt. Az alábbi tételek kerültek figyelembe vételre a vagyonmérleg összeállítása során: 1, Vevő követelések között szereplő tételek kivezetése Eurovan Miskolc Kft: vevői követelésének kivezetése MB – Miskolc Kft: vevői követelésének kivezetése Pocsaji Mezőgazdasági Kft kölcsön kamatának átvezetése követelések közé CIB Credit ZRT- el szembeni jóváírás átvezetése kötelezettségek közé Összesen 2, Egyéb követelések között szereplő tételek kivezetése Eurovan Miskolc Kft, MB Miskolc Kft-el, szembeni kölcsön / HUF/ követelésének kivezetése Eurovan Miskolc Kft, MB Miskolc Kft-el szembeni kölcsön / EUR/ köv. kivezet. Eurovan Miskolc Kft, MB – Miskolc Kft-el szembeni kölcsön kamat. kivezetése Pocsaji Mezőgazdasági Kft: kölcsön kamat átvezetése vevő követelésekből MB Miskolc Kft: ÁFA elszámolás átvezetése MB Miskolc Kft: Társasági adó túlfizetés átvezetése MB Miskolc Kft: Szakképzési hozzájárulás túlfizetés átvezetése Összesen ESZKÖZÖK ÖSSZESEN 3, Eredménytartalék eltérése 4, Hosszúlejáratú kötelezettségek MB Miskolc Kft kölcsön / HUF/ kötelezettségének kivezetése MB Miskolc Kft kölcsön / EUR/ kötelezettségének kivezetése Összesen 5, Szállítói kötelezettségek eltérése MB - Miskolc Kft: szállítói tartozásának kivezetése Eurovan Miskolc Kft: szállítói tartozásának kivezetése Eurovan Miskolc Kft, MB – Miskolc Kft-el szembeni kölcsön kamat. kivezetése MB – Miskolc Kft: kölcsön kamat tart. kivezetése szállítói tartozásból Összesen MB Miskolc Kft: ÁFA elszámolás átvezetése MB Miskolc Kft: Társasági adó túlfizetés átvezetése MB Miskolc Kft: Szakképzési hozzájárulás túlfizetés átvezetése CIB Credit ZRT - el szembeni követelés átvezetése kötelezettségek közé Összesen FORRÁSOK ÖSSZESEN

- 927 576 Ft -1 152 000 Ft - 62 523 Ft - 119 250 Ft - 2 261 349 Ft - 86 327 917 Ft - 23 867 Ft - 8 671 895 Ft 62 523 Ft - 332 760 Ft - 19 000 Ft - 4 000 Ft - 95 316 916 Ft - 97 578 265 Ft 62 536 Ft - 86 387 917 Ft - 26 403 Ft - 86 414 320 Ft - 927 576 Ft - 23 867 Ft - 1 152 000 Ft - 8 671 895 Ft - 10 751 471 Ft - 332 760 Ft - 19 000 Ft - 4 000 Ft - 119 250 Ft - 475 010 Ft - 97 578 265 Ft 2. számú táblázat

Az egyesüléssel létrejött gazdasági társaság végleges vagyonmérlegét a 12. számú melléklet mutatja be. Az Eurovan Miskolc Kft végleges vagyonleltárát (egyesülés után) a 13. számú melléklet tartalmazza.


28. oldal



Az összeolvadás során az alábbi tételeket kell könyvelni a beolvasztó társaság könyveiben: Az összeolvadás során az első lépésben a megszűnő gazdasági társaság, azaz az MB – Miskolc Kft záró mérleg adatait kerültek átnyitásra az Eurovan Miskolc Kft adatai közé. T: 1-3 számla osztály - K: 491 Nyitómérleg számla T: 491 Nyitómérleg számla - K: 4 számla osztály A nyitás után a két cég egymással szembeni követeléseinek és kötelezettségeinek kivezetése történt meg, ehhez egy technikai számla került használatba. A technikai számla használatára azért van szükség mert ezen a számlán keletkező eltéréseket kell az eredménytartalék terhére elszámolni. T: 479 Technikai számla T: 4541 Szállítói tartozás T: 479 Technikai számla T: 4541 Szállítói tartozás T: 479 Technikai számla T: 479 Technikai számla T: 445 Hosszú lej. kölcsön (HUF) T: 446 Hosszú lej. kölcsön ( EUR) T: 479 Technikai számla T: 4521 Kölcsön kamat tartozás T:479 Technikai számla

- K: 311 Vevő követelés - K: 479 Technikai számla - K: 311 Vevő követelés - K: 479 Technikai számla - K: 3641 Kölcsön (HUF) - K: 3642 Kölcsön (EUR) - K: 479 Technikai számla - K: 479 Technikai számla - K: 3664 Kölcsön kamat - K: 479 Technikai számla - K: 413 Eredménytartalék

927 576 Ft 927 576 Ft 1 152 000 Ft 1 152 000 Ft 86 327 917 Ft 23 867 Ft 86 387 917 Ft 26 403 Ft 8 671 895 Ft 8 671 895 Ft 62 536 Ft

Következő lépésként rendező tételek könyvelése is történt, mivel bizonyos tételek a megszűnő társaság anyagában nem megfelelő főkönyvi számon voltak nyilvántartva. Az MB – Miskolc Kft könyvelési anyagában a kölcsön kamatának előírása a vevő követelések (311) főkönyvi számlán történt meg, ez a tételt a technikai számlával szemben átvezetésre került az egyéb követelések közé. T: 479 Technikai számla T: 3665 Kölcsön kamat

- K: 311 Vevő követelés - K: 479 Technikai számla

62 523 Ft 62 523 Ft

Az alábbi tételek esetében nem kellett a könyvelésben módosítani az adatokat, csak a mérlegben kerültek a helyükre a beolvadást követően. Ezek a tételek a következők: MB- Miskolc Kft-nek ÁFA fizetési kötelezettsége keletkezett a zárás elvégzése során, ezt a mérlegben a forrás oldalon mutatta ki. Az Eurovan Miskolc Kft-nek ÁFA követelése keletkezett, ezért ezt a mérlegben az eszköz oldalon szerepeltette. Beolvadás után a beolvasztó társaságnak továbbra is követelése maradt ebben az adónemben, ezért az MB – Miskolc Kft kötelezettségét, mint követelést csökkentő tételt át kellett helyezni a mérlegben az eszköz oldalra: 332 760 Ft MB – Miskolc Kft-nek Társasági adó fizetési kötelezettsége keletkezett a zárás során, ez a mérlegben a kötelezettségek között került kimutatásra. Az Eurovan Miskolc Kft-nek társasági adónemben túlfizetése volt, ezt a mérlegben az eszköz oldalon szerepeltette. Beolvadás után továbbra is túlfizetése maradt az Eurovan Miskolc Kft-nek, ezért az MB – Miskolc Kft kötelezettsége, mint követeléscsökkentő tétel átkerült a mérlegben az eszköz oldalra: 19 000 Ft MB – Miskolc Kft-nek Szakképzési hozzájárulás fizetési kötelezettsége is keletkezett a zárás során, ez szintén a mérleg forrás oldalán volt kimutatva. Az Eurovan Miskolc Kft-nek ebben az adónemben is túlfizetése volt, ez a mérleg eszköz oldalán szerepelt. Beolvadás után továbbra is túlfizetése maradt az Eurovan Miskolc Kft-nek, ezért a beolvadó társaság kötelezettsége, mint követelés csökkentő tétel átkerült a mérlegben az eszköz oldalra: 4 000 Ft Boholy Attiláné GTK/Lev. III .évfolyam Pénzügy-számvitel szak: számvitel szakirány

29. oldal



Az alábbi tétel esetében szintén nem kellett a könyvelésben módosítani az adatokat, csak a mérlegben kerültek a helyükre a beolvadást követően. Az MB – Miskolc Kft-nek követelése volt a CIB Credit Zrt-vel szemben, viszont az Eurovan Miskolc Kft-nek kötelezettsége volt ezzel a társasággal szemben vevői számla túlfizetése miatt, ez a mérlegben a kötelezettség oldalon volt kimutatva. A beolvadást követően továbbra is túlfizetése maradt az Eurovan Miskolc Kft-nek, ezért az eszköz oldal csökkenéseként kellett a tételt a mérlegben szerepeltetni: 119 250 Ft A két cég kötelezettségeinek és követeléseinek egymással szemben történő elszámolása során keletkezett 62 536 Ft összegű különbözet. Ez az összeget az eredménytartalékkal szemben lett elszámolva. A különbözet oka, hogy az EUR-ban nyújtott kölcsön összege nem ugyan azon az árfolyamon lett figyelembe véve, hiszen az Eurovan Miskolc Kft által EUR-ban nyújtott kölcsönt FIFÓ módszerrel vezette ki a valuta készletéből, míg az MB - Miskolc Kft az MNB devizaárfolyamon szerepeltette a könyveiben. Ebből eredő különbözet összege 2 536 Ft. Továbbá a forintban nyújtott kölcsön összege is eltérést mutatott 60 000 Ft összegben. Az MB – Miskolc Kft könyveiben ezzel a tétellel kevesebb összegű tartozás volt kimutatva. A következő oszlop a „Rendezés” oszlopa, melyben a jegyzett tőke kiegészítés különbözetét kell szerepeltetni. Mivel a létre jött jogutód gazdasági társaságnak rendelkezésre áll a meghatározott jegyzett t tőke összege ezért ebben az oszlopban nem mutattak ki Az utolsó oszlop az Eurovan Miskolc Kft egyesülés utáni végleges vagyonát, mutatja be. 3.8 Az átalakulásban résztvevő társaságok pénzügyi- számviteli elemzése A vállalkozások gazdálkodási folyamatainak értékelése mindenki számára szükségszerű feladat mivel egyrészt a számviteli törvény, kötelező jelleggel előírja az értékelést, másrészt a vállalkozás vezetői, továbbá a vállalkozás környezetében lévők nem ismerhetik meg a vállalkozást, nem tudnak róla egy valós képet kialakítani. Az értékelés legfőbb módszere a gazdasági elemzés. Az éves beszámoló elemzését szokták mérlegelemzésnek is nevezni, bár a kifejezés nem annyira helyes, mert tudjuk, hogy az éves beszámoló nem csak mérlegből áll. Elmondhatjuk, hogy az éves beszámoló elemzése nem jelent mást, mint a pénzügyi-gazdasági elemzés részét képező elemzési módszerek összessége. Első sorban a mérleg és az eredménykimutatás adataira támaszkodva segít megismerni a vállalkozás gazdálkodását, a jellemző összefüggések feltárását. Az éves beszámoló elemzése a következőket foglalja magába: a vagyoni és a pénzügyi helyzet alakulásának vizsgálatát, a gazdálkodás jövedelmezőségének, valamint a vállalkozási tevékenység hatékonyságának értékelését. 3.8.1 A vagyoni helyzet elemzése A vállalkozások vagyoni helyzetét a mérleg alapján lehet megítélni, tudjuk, hogy a vállalkozás vagyonát a mérleg eszköz-és forrás oldala egyaránt tükrözi. Azonban a vagyoni helyzet alakulását mégis csak mutató számok elemzésével kell megvizsgálni, és ennek elemzése során főleg a források alakulásának belső arányait szokták megvizsgálni.

Ennek kapcsán a következő mutatókat érdemes vizsgálni: Tőkeerősség = (Saját tőke / Összes forrás) X 100 Saját tőkenövekedés = (MSZE / Saját tőke) X 100 Tőkemultiplikátor = (Összes eszköz / Saját tőke) X 100 Kötelezettségek aránya = (Kötelezettségek / Összes forrás) X 100


30. oldal



Az átalakulásban szereplő társaságok vagyoni helyzetének vizsgálata Megnevezés

Időszak Tőkeerősség Saját tőke növekedés Tőkemultiplikátor Kötelezettségek aránya

MB - Miskolc Kft Megszűnő társaság (%) 2008 év 2009.év 09. hó ----4, 27 -23,41 118,08

Eurovan Miskolc Kft Beolvasztó társaság (%) 2008. év 2009.év 09.hó 35,61 44,06 7,44 1,61 2,81 2,27 62,54 55,62

Eurovan Miskolc Kft Átalakulással létrejött társaság ( % ) 2009.év 37,00 -2,70 62,70 3. számú táblázat

A táblázatban látható, hogy az MB – Miskolc Kft esetében több mutató értéke nincs kiszámítva. Ennek oka az, hogy a társaság már több éve veszteségesen működött, ezért a saját tőke értéke negatív szám lett és így egyértelmű a vagyonvesztés, illetve a mutatók értékét nem lehet kiszámítani. A tőkeerősség mutató százalékos formában mutatja be a saját forrás arányát. Általánosan ennek a mutatónak az értéke esetében a 30 % az elfogadott, azonban ezt befolyásolhatja jelentősen a vállalkozások tevékenysége. Vagy is az, hogy mennyire tőke igényes maga a tevékenység. Látható, hogy az Eurovan Miskolc Kft esetében ez a mutató nem csak eléri, hanem meg is haladja ezt az értéket. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a 2009. év nem teljes gazdasági év. Az átalakulás után is kedvező maradt a mutató értéke, ekkor is még 37 % mutat. A csökkenés az MB – Miskolc Kft negatív saját tőkéje miatt következett be. A saját tőkenövekedés mutatója azt fejezi ki, hogy a mérleg szerinti eredmény hány százalékban járult hozzá a saját tőke növekedéséhez. Gyakorlatilag a jegyzet tőke és a működés éveiben keletkezett tőke, tárgy évi gyarapodásának arányát fejezi ki. Mivel 2008 évben és 2009 évben sem termelt nyereséget az MB – Miskolc Kft, ezért ennek mutatónak a kiszámítására nem került sor. Az Eurovan Miskolc Kft 100 Ft saját tőke felhasználásával a 2008 –as gazdasági évben 744 Ft MSZE- t termelt, ez az érték 2009. 09-ra már csak 161 Ft-ra csökkent. Ennek oka, hogy az autóiparban nagyon érezhető pénzügyi-válság nem hagyta érintetlenül a vállalkozást. Mivel az átalakulással létrejövő társaság nem hajtott végre eredményt teremtő tevékenységet ennek a mutatónak az értéke nem került meghatározásra. A tőkemultiplikátort a szakirodalom eszköz igényességi mutatónak is nevezi, mivel azt mutatja meg, hogy egy, egység tőkével hány egység eszköz állományt képes megmozgatni a vállalkozás. Az MB – Miskolc Kft esetében a multiplikátor értéke 2008. évben igen jónak mondható, ekkor 100 Ft saját tőke felhasználással 427 Ft eszközt mozgatott meg. Ez a kedvező érték az ingatlanok tekintetében történt értékhelyesbítésnek köszönhető. Azonban a 2009. évben már nem került meghatározásra a mutató értéke, mivel a vállalkozás saját tőkéje negatív összegű lett. Az Eurovan Miskolc Kft 2008. évben 100 Ft saját tőke felhasználása során 281 Ft eszközállományt tudott megmozgatni, ez az érték 2009. 09.hó-ig terjedő időszakban kisebb csökkenést produkált, bár tudjuk ez még nem egy teljes gazdasági év volt. Értéke, már csak 227 Ft. Azonban látható, hogy az összeolvadás után a multiplikátor értéke kisebb mértékű növekedést fejez ki, mivel 100 Ft saját tőke felhasználással 270 Ft eszközt tud mozgósítani a vállalkozás. A Kötelezettségek aránya az idegen források (idegen tőke) alakulását figyeli. A saját tőke elvárt minimális követelménye 30 %, ezért általánosan elfogadott, hogy a mutató értéke akkor kritikus ha eléri a 70 %-ot. Ennek, a mutatónak az értéke az MB - Miskolc Kft esetében a 2009-es évben nagy rossznak tekinthető, gyakorlatilag itt is látszik, hogy a társaság már teljesen felélte a saját tőkéjét. Az Eurovan Miskolc Kft esetében még nem érte el a kritikus értéket, de a mutató adatait már figyelem felhívásnak kell tekinteni. Az átalakulás után már újra 63 % körüli az értéke.


31. oldal



Kötelezettségek arányának alakulása a beolvadás során

150 118,08

Köte le ze ttsé ge k aránya ( % )

100 55,62

50

62,7

0 MB - Miskolc Kf t 2009.09.hó

Eurovan Miskolc Kf t 2009.09.hó

Beolvadás után Eurovan Miskolc Kf t 2009.09.hó

1. számú diagram

3.8.2 A pénzügyi helyzet elemzése A pénzügyi helyzet elemzésére általában a likviditási mutatók szolgálnak, azonban ezek mellett az adósságállományra vonatkozóan is hasznos elemzéseket végezni. Illetve nagyon hasznos információkhoz juthatunk, ha Cash Flow kimutatásból is számolnak pénzügyi mutatókat. A likviditási helyzet elemzésén, a likvid eszközök és a likvid kötelezettségek összehasonlítását értjük. A leggyakrabban alkalmazott mutatók: A likviditási mutató = Forgóeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek A forgóeszközök teljes állományát viszonyítja a rövid lejáratú kötelezettségekhez. Likviditási gyorsráta =(Forgó eszközök – Készletek) / rövidlejáratú kötelezettségek A szakirodalmak szerint a likviditási mutatók értéke 1,3 felett már elfogadhatónak tekinthető. Adósságállományra vonatkozó mutatók közül az adósságállomány aránya és az adósság állomány fedezetségi mutatót szokták a legtöbbször alkalmazni. Adósságállomány aránya = adósságállomány / (adósságállomány+ saját tőke)X 100 Adósságállomány fedezettsége = (Saját tőke / Adósságállomány) X 100 A hazai gyakorlatban az évet meghaladó, hosszú lejáratú kötelezettségek értéke fejezi ki az adósságállomány értékét, ez a vállalkozás tekintetében egy hosszú lejáratú idegen forrásnak tekinthető. A mutató értéke akkor tekinthető kritikusnak, ha eléri, vagy meghaladja a 60 %-t. Az átalakulásban szereplő társaságok pénzügyi helyzetének vizsgálata Megnevezés

Időszak

MB – Miskolc Kft Megszűnő társaság (%) 2008 év

Likviditási mutató Likviditási gyors ráta Adósságállomány aránya Adósságállomány fedezetsége

0,63 0,18 60,96 64,05

2009. év 09. hó 0,51 0,14 147,91 --

Eurovan Miskolc Kft Beolvasztó társaság (%) 2008. év 1,16 0,56 ---

2009.év 09.hó 1,24 0,63 ---

Eurovan Miskolc Kft Átalakulással létrejött társaság (%) 2009.év 09.hó 0,91 0,34 --4. számú táblázat


32. oldal



A mutatók tételes elemzésétől eltekintve látható, hogy az MB – Miskolc Kft likviditási mutatói pénzeszköz hiányra hívja fel a figyelmet, illetve az adósságállomány aránya kritikusnak tekinthető, mivel a 2009. évben ez már elérte a 148 %-ot. Az Eurovan Miskolc Kft tekintetében a likviditási mutató értéke elfogadható, bár a gyors ráta már figyelem felhívó értéket mutat, mert a mutató értéke 1 alá csökkent. Az adósságállomány értékének elemzésétől ennél a társaságnál eltekintünk, mivel nincs hosszú lejáratú kötelezettsége. A társaság folyószámlahiteleket és rulirozó forgóeszköz hitelek formájában pótolja a forrásait, melyek éven belüli, rövid lejáratú hitelek. A mutatók kedvezőtlen értéke rávilágít arra a helyzetre, hogy a társaságnak gyors és célravezető lépéseket kell tennie a likviditásának helyre állítása érdekében. Viszonylag nagy az ingatlan állománya, melyben nem végez jövedelemtermelő tevékenységet, ezért ezek hasznosítására kell a jövőben a hangsúlyt fektetni, továbbá egyéb vizsgálatokat is végre kell hajtani, hogy megállapítható legyen a pénzügyi tőke hiányának oka. Itt a készletek forgási sebességére, tárolási idők hosszára, átlagos vevő futamidők vizsgálatára kell hangsúlyt fektetni. Likviditási gyors ráta alakulása a beolvadás során

0,14 0,63

MB - Miskolc Kft

0,34

Eurovan Miskolc Kft Eurovan Miskolc Kft

0

0,2

0,4

0,6

0,8 Likviditási ráta

2. számú diagram

3.8.3 A jövedelmezőségi helyzet elemzése A vállalkozási tevékenység jövedelmezőségének elemzése az éves beszámoló eredménykimutatásának adataiból számolható ki. A jövedelmezőséget az egyes eredménykategóriák fejezik ki. Az egyes eredménykategóriák és a rengeteg típusú vetítési alap miatt számtalan mutató számszerűsíthető. A jövedelmezőségi mutatók csoportosítása: Árbevétel arányos jövedelmezőség Azt fejezi ki ezen mutatók értéke, hogy az árbevétel és a bevételek hány százaléka marad meg a vállalkozás eredményének. Árbevétel arányos üzemi eredmény = Üzemi eredmény /( Ért. Nettó árbevétele+Egyéb bevételek) Árbevétel arányos szokásos váll. eredmény = Szokásos váll. eredmény / ( Ért. Nettó árbevétele + egyéb bevételek + p. műveletek bevétele ) Tőkearányos jövedelmezőség A mutató értéke azt fejezi ki, hogy a saját tőke egységeivel hány egység jövedelmet tud a vállalkozás termelni. Tőke arányos jövedelmezőség= Üzemi eredmény / Saját tőke Tőke arányos szokásos vállalkozási eredmény = Szokásos váll. eredmény / Saját tőke Élőmunka arányos jövedelmezőség Azt számszerűsíti a mutató értéke, hogy egységnyi bérköltség, vagy személyi jellegű ráfordítás felhasználásával mekkora mennyiségű eredményt képes a vállalkozás megtermelni. Boholy Attiláné GTK/Lev. III .évfolyam Pénzügy-számvitel szak: számvitel szakirány

33. oldal



Bérarányos jövedelmezőség = Üzemi eredmény / Bérköltség Élőmunka ráfordítás – arányos jövedelmezőség = Üzemi eredmény / Személyi jellegű ráfordítások Eszköz arányos jövedelmezőség Azt mutatja meg, hogy egységnyi eszköz felhasználásával, hány egység eredményt termel a vállalkozás. ROA = Adózás előtti eredmény / Eszközök összesen ROI = Adózott eredmény /Eszközök összesen Az átalakulásban szereplő vállalkozások Jövedelemteremtő képességének vizsgálata Megnevezés

Árbevétel arányos jövedelmezőség Árbevétel arányos üzemi eredmény Árbevétel arányos szok. váll. eredmény Tőkearányos jövedelmezőség Tőkearányos üzemi eredmény Tőke arányos szokásos váll. eredmény Élőmunka arányos jövedelmezőség Bérarányos jövedelmezőség Élőmunka-ráf. arányos jövedelmezőség Eszköz arányos jövedelmezőség ROA ROI

MB – Miskolc Kft (%) 2008. év 2009.09.hó

Eurovan Miskolc Kft (%) 2008.év 2009.09.hó

-0,94 -11,78

-8,45 -42,65

1,86 1,48

4,20 0,56

-1,83 -22,90

9,07 46,06

11,33 9,16

15,10 2,03

-115,13 -89,29

-447,18 -1 499,07

42,57 29,01

124,69 77,92

- 5,36 -5,37

-8,33 -8,33

3,33 2,64

0,90 0,71 5.számú táblázat

A jövedelmezőségi mutatók a megszűnő és a beolvasztó társaság adatainak figyelembe vételével kerültek elemzésre. Az adatok elemzésének elvégzéséhez általában két vagy több időszak adatait célszerű összehasonlítani, ezért most a 2008. évi és a 2009. évi adatok alapján próbálunk elemzéseket végezni. Az eredmények összehasonlítása során torzító tényező az, hogy a 2009-es év nem egy teljes gazdasági év, és ezért az összehasonlításnál ezeket a szempontokat nem szabad elfelejteni. Az MB - Miskolc Kft jövedelmezőségi mutatóinak rövid elemzése: A vállalkozás jövedelmezőségi mutatói sajnos egyértelmű romlást mutatnak, hiszen a társaság a 2009. évben alig végzett már eredményt termelő tevékenységet. Egyértelműen azt tükrözik a mutatók, hogy a társaság az összes bevételét felélte, gyakorlatilag veszteséggel értékesítette áruit, és ezen felül még a hitelek, kölcsönök kamatai is óriási terhet jelentettek számára, ezért történt, hogy minden mutató tekintetében igen jelentős romlás tapasztalható. Az Eurovan Miskolc Kft jövedelmezőségi mutatóinak rövid elemzése: A vállalkozás adatainak vizsgálat során megállapítható, hogy az Árbevétel arányos üzemi eredmény növekedést mutat, míg az Árbevétel arányos szokásos vállalkozási eredmény tekintetében viszont jelentős mértékű csökkenés tapasztalható. Ennek oka, hogy a 2008. év végén megindult pénzügyi válság eredménye lényegesen kihatott a társaság 2009. évi gazdálkodására. Ebben az évben realizálódott igazán a hitelek, lízingek miatti jelentős mértékű árfolyam veszteség, kamat összege. Ugyan ezt tükrözi a Tőke arányos üzemi és szokásos vállalkozási eredmény alakulása is. A Bérarányos és az Élőmunka-arányos jövedelmezőség mutatója nagyon jelentős növekedést produkált, mely kedvezőnek tekinthető. Ennek hátterében az található, hogy a társaság a válság okozta nehéz anyagi helyzetben átalakította szervezeti felépítését, és a szükséges létszám leépítéseket elvégezte. Az Eszköz arányos jövedelmezősége is romlott a társaságnak, hiszen 1 egység eszköz felhasználásával sokkal kevesebb eredményt volt képes 2009. évben realizálni, mint a 2008.évben.


34. oldal



4. Az átalakulással kapcsolatos tapasztalatok összefoglalása A TDK munka fő témája az átalakulás. Ezen belül is az egyesülés körébe tartozó beolvadás került a vizsgálat alá. A vizsgált gazdasági társaságokat igazán jól ismerem, hiszen ezen társaságok gazdasági vezetője voltam az átalakulás időszakában, illetve jelenleg is gazdasági vezetőként dolgozom az Eurovan Miskolc Kft-nél. A munkám keretében bemutatásra került az Eurovan Miskolc Kft-t, mint beolvasztó és az MB – Miskolc Kft-t, mint megszűnő társaság. Mivel a központi téma az átalakulás, ezért részletesen kitértem ennek általános jogi szabályozásaira, majd a társasági formaváltásokat kívántam bemutatni. Kiemelt témaként kezeltem az átalakulás két lépcsős folyamatának ismertetését, hiszen a kiválasztott gazdasági társaságok is ezt a lehetőséget választották. Az ilyen típusú társasági formaváltások során sok gondot és problémát jelent a könyvelők számára, az első ilyen típusú munkám nekem is sok gondot és problémát jelentett. A szükséges vagyonmérlegek és a vagyonleltárak összeállítása, és ezek tartalmának megértése, nem egyszerű és nem hétköznapi feladat, ezért ennek összeállítását is kiemelt témaként kezeltem. A közzétételi kötelezettségek témaköre, igaz, hogy inkább jogi feladat, azonban még is érdekes a könyvelő társadalom részére, hiszen a határidők betartása mellett el kell készíteni, és közzé kell tenni az átalakulással kapcsolatosan összeállított dokumentációk jelentős részét. Ezek ismerete is hasznos információval szolgál az átalakulási folyamat során. Az egyesülés keretein belül is fontos kérdés lehet a tőkekivonás, a tőkeemelés kérdése. A TDK munka keretében ennek szükségességét és számviteli alkalmazását is igyekeztem bemutatni. Munkám szerkezeti felépítésénél igyekeztem a törvényi előírásoknak megfelelően bemutatni a folyamatokat, ezek jogi és egyéb szabályozásait. Ezt követte az átalakulásban részt vevő társaságok számviteli politikáin keresztül történő rövid bemutatása. A következő állomás az Első döntés rövid áttekintése, és ezt követően a két gazdasági társaság vagyonmérleg-tervezetének és vagyonleltár-tervezetének bemutatása. Ennek specialitását az adta, hogy számos követelés és kötelezettség kiszűrését kellett végrehajtani ahhoz, hogy az átalakulással létrejövő gazdasági társaság vagyonmérlege és az ezt alátámasztó vagyonleltára a valóságot hűen tükrözze. A vagyonmérleg-tervezetek és a vagyonleltár-tervezetek elkészítését a második döntés követte, melyet szintén röviden bemutattam. Végül és nem utolsó sorban az átalakuló gazdasági társaságok végleges vagyonmérlegének és vagyonleltárainak bemutatása fektettem a hangsúlyt. Kiemelve a társaságok egymással szemben fennálló kötelezettségeinek és követeléseinek a kivezetését. Az utolsó tartalmi fejezetben, az átalakulásban résztvevő társaságok vagyoni és pénzügyi, továbbá jövedelmezőségi elemzésével foglalkoztam. Ebben a részben bemutatásra került a gyakorlatban alkalmazott mutatók közül néhány, melyeket a legtöbben és a leggyakrabban használnak. Az átalakulás végleges hatását nehéz megmondani, hiszen ehhez több időszak átfogó elemzésére lenne szükség. Azonban általánosan elmondható, hogy célja az volt az Eurovan Miskolc Kft hatékonyan, és költségkímélő módon tudjon tovább működni és gazdálkodni, hiszen ha több társaság keretében végzi tevékenységét jelentősen, megnövekszik az adminisztrációs teher és duplázódhatnak a feladatok is.


35. oldal



5. Felhasznált irodalom jegyzék: 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9, 10, 11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19, 20, 21, 22, 23,

dr. Pál Tibor: Speciális Számviteli eljárások 2006. év dr. Szakács Imre: Számvitel A-tól Z-ig 2009. év Róth - Adorján – Lukács - Veit: Számviteli esettanulmányok 2009. Sutus Imre - Sztanó Imre: Sajátos számviteli esetek elszámolása dr. Sutus Imre: A gazdasági társaságok átalakulásának jogi szabályozása http://www.pszfz.bgf.hu/konyvtar/polvax/p-98-3/6sutus.pdf 1989. évi XIII. törvény a gazdálkodó szervezetek és a gazdasági társaságok átalakulásáról, 1990. évi XCIII. Törvény az illetékről, 1992. évi LV. Törvénybe Az állam vállalkozói vagyonára vonatkozó törvényekkel összefüggő jogszabályok módosításáról, 1995. évi CXVII. Törvény a Személyi jövedelemadóról 1996. évi LVII. Törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról 1996. évi LXXXI. Törvény a társasági adóról és az osztalékadóról 1997. évi CXLIV. Törvény a gazdasági társaságokról 2000. évi C. törvény a számvitelről 2003. évi XCII. Törvény Az adózás Rendjéről 2005. évi LXVIII. Törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló1996. évi LVII. Törvény módosításáról... 2006. évi IV. Törvény a gazdasági társaságokról, 2006. évi V. törvény A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról, A Munkaadó Lapja, XIV. évfolyam 1. szám: Gazdasági társaságok megszűnése Adó Szaklap 2010/3: Az átalakulás illetékjogi megítélése 2010-től Önadózó című folyóirat 2008/10 száma Átalakulások a számvitelben: http://nyfgtfk.atw.hu/felev5/sza/atalakulas%20eloadas.doc http://www.resimmobiles.hu/docs/03_mod_gazd_tars.pdf http://www.atalakulas.cegiranytu.hu/atalakulas_megszunes_szabalyai.html

6. Mellékletek felsorolása: 1. számú melléklet: Az átalakulásban résztvevő társaságok számviteli politikájának rövid bemutatása 2. számú melléklet: Az MB - Miskolc Kft, mint beolvadó Kft Vagyonmérleg-tervezete (Egyesülés előtt) 3. számú melléklet: Az MB - Miskolc Kft, mint beolvadó Kft Vagyonleltár-tervezete (Egyesülés előtt) 4. számú melléklet: Az Eurovan Miskolc Kft, mint beolvasztó Kft Vagyonmérleg-tervezete (Egyesülés előtt) 5. számú melléklet: Az Eurovan Miskolc Kft, mint beolvasztó Kft Vagyonleltár-tervezete (Egyesülés előtt) 6. számú melléklet: Az Eurovan Miskolc kft, mint jogutód gazdasági társaság Vagyonmérleg-tervezete (Egyesülés előtt) 7. számú melléklet: Az Eurovan Miskolc Kft, mint jogutód gazdasági társaság Vagyonleltár-tervezete (Egyesülés előtt) 8. számú melléklet: Az MB - Miskolc Kft, mint beolvadó Kft Végleges Beszámolója: Vagyonmérleg, Eredmény-kimutatás 9. számú melléklet: Az MB - Miskolc Kft, mint beolvadó Kft Végleges Vagyonleltára (Egyesülés előtt) Boholy Attiláné GTK/Lev. III .évfolyam Pénzügy-számvitel szak: számvitel szakirány

36. oldal



10. számú melléklet: Az Eurovan Miskolc Kft, mint beolvasztó Kft Végleges Vagyonmérlege (Egyesülés előtt ) 11. számú melléklet: Az Eurovan Miskolc Kft, mint beolvasztó Kft Végleges Vagyonleltár (Egyesülés előtt) 12. számú melléklet: Az Eurovan Miskolc Kft Végleges Vagyonmérlege (Egyesülés után) 13. számú melléklet: Az Eurovan Miskolc Kft Végleges Vagyonleltár (Egyesülés után)


37. oldal



MELLÉKLETEK


38. oldal



1.sz. melléklet

A társaságok számviteli politikájának rövid bemutatása A két társaság számviteli politikájában nincs jelentős eltérés, hiszen hasonló a tevékenységük, és az értékelés terén is a számviteli törvény által meghatározott lehetőségek közül ugyan azokat alkalmazták. Ezért általánosan mutatom be a vállalkozások által alkalmazott és folyamatosan aktualizált politikát. A társaságok kettős könyvvitelt vezetnek, mind két társaság könyvvizsgálatra kötelezett. Az Eurovan Miskolc Kft tevékenységéről éves beszámolót, míg az MB – Miskolc Kft egyszerűsített éves beszámolót készít, melynek részét képezi az „A„ típusú összköltség eljárással készült eredmény-kimutatás és az “A“ típusú mérleg és a kiegészítő melléklet. A beszámoló a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről és annak változásáról valós képet mutat. Az éves beszámoló adatait leltár támasztja alá. Leltár készül a tárgy év december 31-i fordulónapjával, az eszközök és a források állományairól. Az immateriális javak között kerülnek kimutatásra: vagyoni értékű jogok, üzleti vagy cégérték, szellemi termékek. A társaságok döntése alapján ezen eszközök értékcsökkenési leírása lineáris leírással történik, az adótörvény által meghatározott kulcsok szerint. A tárgyi eszközök között kerülnek kimutatásra: telkek, ingatlanok, műszaki gépek, berendezések, az 100 e Ft egyedi nettó beszerzési ár alatti tárgyi eszközök, egyéb gépek, berendezések. A társaságok az értékcsökkenés kiszámításánál a lineáris leírást alkalmazza. A telkekre és a beruházásokra értékcsökkenés nem kerül elszámolásra. Az értékcsökkenés elszámolása az eszközök várható élettartamának figyelembevételével történik. Az ingatlanok esetében 2% illetve 3 % ,a műszaki és egyéb gépek, berendezések 14,5%, illetve 33% - os kulccsal amortizálódnak. A 100 e Ft egyedi nettó beszerzési ár alatti tárgyi eszközök esetén a vállalkozás egy összegben számolja el az amortizációt . A készletek között kerül kimutatásra: kiskereskedelmi áruk, közvetített szolgáltatások, készletekre adott előlegek. Saját termelésű készlete, göngyölege nincs a vállalkozásoknak. A társaságok a vásárolt készleteiket csúsztatott beszerzési áron tartja nyilván és ezen, az értéken szerepelteti a mérlegben is. A leltár felvétele is ezen az áron történik. A tárgyévben a készletekre vonatkozóan értékvesztés elszámolására nem került sor, a cégek elfekvő készleteket nem tárolnak. A követelések között kerülnek kimutatásra: vevőkkel szembeni követelések, szállítói túlfizetések, pénzeszközök, adó és járulékok tekintetében történő túlfizetések, befizetett adó előlegek összege, nyújtott kölcsönök, ezek kamatai. A vevőkkel és a szállítókkal szembeni követelések leltározása a vevők és a szállítók által elismert értéken történik. Év végi egyenlegközlők kiküldésével történik. Az adó és járulék adónemek tekintetében a leltározási tevékenységet az analitikus nyilvántartások és a főkönyvi könyvelés egyeztetésével történik, majd ezek egyenlegét az APEH által vezetett adófolyószámlával történő egyeztetés útján valósítja meg a vállalkozás. A társaságok által nyújtott kölcsönök és ezek kamatának egyeztetése a kölcsön szerződések alapján és a szerződő Boholy Attiláné GTK/Lev. III .évfolyam Pénzügy-számvitel szak: számvitel szakirány

39. oldal



partnerek közötti egyenlegközlés formájában valósul meg. A pénzeszközök leltározása helyszíni rovancsolással, és a főkönyvi kimutatások egyeztetésével, bankszámlák tekintetében pedig a bank által leigazolt egyenleg főkönyvi kimutatások egyeztetésével történik. Aktív időbeli elhatárolások között kerül kimutatásra: bevételek aktív időbeli elhatárolása, költségek és ráfordítások aktív időbeli elhatárolása, halasztott ráfordítások. Az aktív időbeli elhatárolások leltározása a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások egyeztetésével történik. A Saját tőke között kerül kimutatásra: jegyzett tőke, tőketartalék, lekötött tartalék, értékelési tartalék, eredménytartalék, mérlegszerinti eredmény. A Céltartalékok között kerül kimutatásra: céltartalék várható kötelezettségekre, céltartalék jövőbeni költségekre, egyéb céltartalékok. A kötelezettségek között kerülnek kimutatása: A Sztv. által felsorolt megbontásban kerülnek kimutatásra. A három fő csoport, melyet a törvény nevesít a következő: hátrasorolt kötelezettségek, hosszú lejáratú kötelezettségek, rövid lejáratú kötelezettségek. A rövid lejáratú kötelezettségek között kerülnek kimutatásra: rövid lejáratú kölcsönök, hitelek, vevőktől kapott előlegek, szállítói kötelezettségek, vevők túlfizetései, egyéb rövid lejáratú kötelezettségek. (adó, és járulékfizetési kötelezettségek) A szállítókkal és a vevőkkel szembeni kötelezettségek, továbbá a vevői előlegek leltározása a vevők és a szállítók által elismert értéken történik. Év végi egyenlegközlők kiküldésével történik. Az adó és járulék adónemek tekintetében a leltározási tevékenységet az analitikus nyilvántartások és a főkönyvi könyvelés egyeztetésével történik, majd ezek egyenlegét az APEH által vezetett adófolyószámlával történő egyeztetés útján valósítja meg a vállalkozás. A társaság által nyújtott kölcsönök és ezek kamatának egyeztetése a kölcsön szerződések alapján és a szerződő partnerek közötti egyenlegközlés formájában valósul meg. Passzív időbeli elhatárolások között kerülnek kimutatásra: bevételek passzív időbeli elhatárolásai, költségek passzív időbeli elhatárolásai, halasztott bevételek. A passzív időbeli elhatárolások leltározása a főkönyvi számlák és az analitikus nyilvántartások egyeztetésével történik.


40. oldal



2. sz. melléklet Az MB - Miskolc Kft, mint beolvadó Kft Vagyonmérleg-tervezete (Egyesülés előtt) "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) 2008. december. 31. Sorszám a 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56


A. I.

II.

III.

B B. I.

II.

III.

IV.

C.

b Befektetett eszközök IMMATERIÁLIS JAVAK Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Immateriális javakra adott előlegek Immateriális javak értékhelyesbítése TÁRGYI ESZKÖZÖK Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásokra adott előlegek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló váll Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete Forgóeszközök KÉSZLETEK Anyagok Befejezetlen termelés és félkész termékek Növendék-, hízó- és egyéb állatok Késztermékek Áruk Készletekre adott előlegek KÖVETELÉSEK Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő váll. szemben Váltókövetelések Egyéb követelések Követések értékelési különbözete Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete ÉRTÉKPAPÍROK Részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb részesedés Saját részvények, saját üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Értékpapírok értékelési különbözete PÉNZESZKÖZÖK Pénztár, csekkek Bankbetétek Aktív időbeli elhatárolások Bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Halasztott ráfordítások Eszközök összesen


adatok e Ft-ban Könyv szerinti érték c 171 798

Átértékelési különbözet d

Vagyonértékelés szerinti érték e 104 309 0

171 798 102 019

104 309 102 019

2 290

2 290

67 489 0

-67 489 0

51 369 37 034

51 369 37 034

8 559 28 475 8 554 4 013

8 559 28 475 8 554 4 013

4 541

4 541

0

0

5 781 5 768 13 612 612

5 781 5 768 13 612 612

223 779

156 290

41. oldal



"A" MÉRLEG Források (passzívák) 2008. december. 31. Sorszám a 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102


D. I. II. III. IV. V. VI.

VII. E.

F. I.

II.

III.

G.

b Saját tőke JEGYZETT TŐKE ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) TŐKETARTALÉK EREDMÉNYTARTALÉK LEKÖTÖTT TARTALÉK ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK Értékhelyesbítés értékelési tartaléka Valós értékelés értékelési tartaléka MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY Céltartalékok Céltartalék a várható kötelezettségekre Céltartalék a jövőbeni költségekre Egyéb céltartalék Kötelezettségek HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Hátrasorolt köt. egyéb részesedési visz. lévő váll. szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Átváltoztatható kötvények Tartozások kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Tartós köt. egyéb részesedési viszonyban lévő váll. szemben Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Rövid lejáratú kölcsönök ebből: az átváltoztatható kötvények Rövid lejáratú hitelek Vevőktől kapott előlegek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt váll. szemben Rövid lejáratú köt. egyéb részesedési visz. lévő váll. szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek értékelési különbözete Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete Passzív időbeli elhatárolások Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Halasztott bevételek Források összesen

adatok e Ft-ban Könyv szerinti érték c 52 389 3 000


-6 082

-12 018

67 489 67 489

-67 489

-12 018 0

Vagyonértékelés szerinti érték e -15 100 3 000

-18 100 0

12 018 0

163 169 0

163 169 0

81 799 81 799

81 799 81 799

81 370 50 000

81 370 50 000

453 25 380 2 208

453 25 380 2 208

3 329

3 329

8 221

8 221

8 221

8 221

223 779

156 290

Keltezés: 2009. június. 30.

……………………………………… a vállalkozás vezetője (képviselője) P.H.


42. oldal



3. sz. melléklet Az MB - Miskolc Kft, mint beolvadó Kft Vagyonleltár-tervezete (Egyesülés előtt) A, Befektetett eszközök I, Immateriális javak II, Tárgyi eszközök Telkek, telkesítések Miskolc, Hernád u.10. telek Földterületek Kerítés Egyéb járművek HKK-952 Mercedes Sprinter LIP-008 Mercedes 124 B, Forgóeszközök I, Készletek Kerítés készlet Használt gépkocsi készlet Közvetített szolgáltatások Készletekre adott előlegek II, Követelések Belföldi vevő követelések Belföldi vevők értékvesztése Más váll. adott kölcsönök VPOP Társasági adó Különadó Szakképzési hozzájárulás Allianz Hungária Magán nyugdíjpénztár Illeték III, Pénzeszközök Pénztár Valuta pénztár Bankszámla C, Aktív időbeli elhatárolások Bevételek aktív időbeli elhatárolása Pocsaji Mg Kft kölcsön kamat Biztosítás közvetítés jutalék bevétele Bérleti díj bevétel ESZKÖZÖK ÖSSZESEN D, Saját tőke I, Jegyzett tőke IV, Eredménytartalék F, Kötelezettségek II, Hosszúlejáratú kötelezettségek Eurovan Miskolc Kft HUF kölcsön Eurovan Miskolc Kft EUR kölcsön III, Rövidlejáratú kötelezettségek Folyószámlahitel Elszámolási betétszámla hitel Vevőtől kapott előlegek Belföldi szállítói kötelezettségek Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek Munkáltatói SZJA Önellenőrzési pótlék Munkavállalói járulék Munkaadói járulék Egészségügyi hozzájárulás Késedelmi pótlék Iparűzési adó ÁFA Nyugdíjbiztosítási járulék Egészségbiztosítási járulék Munkaügyi Bírság Évgyűrűk Magán nyugdíjpénztár Jövedelem elszámolás számla G, Passzív időbeli elhatárolások Szállítói tartozás Fizetett kamatok kölcsönre Könyvvizsgálati díj FORRÁSOK ÖSSZESEN

104 308 925 Ft 0 Ft 104 308 925 Ft 98 842 959 Ft 7 805 750 Ft 91 037 209 Ft 3 175 994 Ft 2 289 972 Ft 591 976 Ft 1 697 996 Ft 51 369 539 Ft 37 034 376 Ft 3 451 363 Ft 2 651 669 Ft 2 456 269 Ft 28 475 075 Ft 8 554 049 Ft 4 374 116 Ft - 361 000 Ft 3 000 000 Ft 320 557 Ft 197 190 Ft 94 499 Ft 4 708 Ft 3 979 Ft 920 000 Ft 5 781 114 Ft 5 692 240 Ft 75 873 Ft 13 001 Ft 611 792 Ft 611 792 Ft 145 845 Ft 375 947 Ft 90 000 Ft 156 290 256 Ft - 15 099 786 Ft 3 000 000 Ft - 18 099 786 Ft 163 169 366 Ft 81 798 617 Ft 81 772 214 Ft 26 403 Ft 81 370 749 Ft 50 000 000 Ft 453 570 Ft 25 379 570 Ft 2 208 140 Ft 3 329 469 Ft 114 043 2 673 Ft 2 723 Ft 4 595 Ft 1 690 Ft 1 512 Ft 402 489 Ft 2 449 251 Ft 102 614 Ft 30 217 Ft 180 451 Ft 6 720 Ft 30 491 Ft 8 220 676 Ft 91 113 Ft 7 979 563 Ft 150 000 Ft 156 290 256 Ft 6. számú táblázat


43. oldal



4. sz. melléklet Az Eurovan Miskolc Kft, mint beolvasztó Kft Vagyonmérleg-tervezete (Egyesülés előtt) "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) 2008. december. 31. Sorszám a 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56


A. I.

II.

III.

B. I.

II.

III.

IV.

C.

b Befektetett eszközök IMMATERIÁLIS JAVAK Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Immateriális javakra adott előlegek Immateriális javak értékhelyesbítése TÁRGYI ESZKÖZÖK Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásokra adott előlegek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb rész. viszonyban álló vállalkozás. Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete Forgóeszközök KÉSZLETEK Anyagok Befejezetlen termelés és félkész termékek Növendék-, hízó- és egyéb állatok Késztermékek Áruk Készletekre adott előlegek KÖVETELÉSEK Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő váll. szemben Váltókövetelések Egyéb követelések Követések értékelési különbözete Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete ÉRTÉKPAPÍROK Részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb részesedés Saját részvények, saját üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Értékpapírok értékelési különbözete PÉNZESZKÖZÖK Pénztár, csekkek Bankbetétek Aktív időbeli elhatárolások Bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Halasztott ráfordítások Eszközök összesen


adatok e Ft-ban

Könyv szerinti érték c 203 672 128


Vagyonértékelés szerinti érték e 203 672 128

128

128

203 544 116 233 8 333 10 128

203 544 116 233 8 333 10 128

68 850

68 850

0

0

613 443 314 631

0 0

613 443 314 631

2 596

2 596

311 817 218 270 068 43 898

311 817 218 270 068 43 898

0

226 170

226 170

0

0

28 744 24 557 4 187 30 603 30 603

0

847 718

0

0

28 744 24 557 4 187 30 603 30 603

847 718

44. oldal



"A" MÉRLEG Források (passzívák) 2008. december. 31. Sorszám a 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102



VII. E.

F. I.

II.

III.

G.

b Saját tőke JEGYZETT TŐKE ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) TŐKETARTALÉK EREDMÉNYTARTALÉK LEKÖTÖTT TARTALÉK ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK Értékhelyesbítés értékelési tartaléka Valós értékelés értékelési tartaléka MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY Céltartalékok Céltartalék a várható kötelezettségekre Céltartalék a jövőbeni költségekre Egyéb céltartalék Kötelezettségek HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Hátrasorolt köt. egyéb részesedési visz. lévő váll. szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkodóval szemben HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Átváltoztatható kötvények Tartozások kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Rövid lejáratú kölcsönök Ebből: az átváltoztatható kötvények Rövid lejáratú hitelek Vevőktől kapott előlegek Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Rövid lejáratú köt. egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek értékelési különbözete Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete Passzív időbeli elhatárolások Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Halasztott bevételek Források összesen

adatok e Ft-ban

Könyv szerinti érték c 301 831 25 000

Átértékelési különbözet d 0

239 389 15 000 0

22 442

22 442 0

-22 442

Vagyonértékelés szerinti érték e 301 831 25 000

261 831 15 000 0

0

530 173 0

530 173 0

0

0

530 173 326 440

0

530 173 326 440

39 901 111 243

39 901 111 243

52 589

52 589

15 714

15 714

15 500 214 847 718

15 500 214 847 718

0




45. oldal



5. sz. melléklet Az Eurovan Miskolc Kft, mint beolvasztó Kft Vagyonleltár-tervezete (Egyesülés előtt) A, Befektetett eszközök I, Immateriális javak Szellemi termékek II, Tárgyi eszközök Ingatlanok Földterület Épületek Egyéb építmények Műszaki gépek, berendezések Termelő gépek, berendezések Egyéb gépek, berendezések Üzemi gépek, berendezések Egyéb járművek Irodai gépek, berendezések Beruházás: ingatlan beszerzés, felújítás B, Forgóeszközök I, Készletek Alkatrész készlet raktáron Új gépkocsi készlet Használt gépkocsi készlet Motorkerékpár készlet Befejezetlen termelés (munkalapos javítás) Közvetített szolgáltatások Étkezési jegyekre adott előleg II, Követelések Belföldi vevő követelések Belföldi vevők értékvesztése Egyéb követelések Elszámolásra kiadott előlegek Fizetési előlegek Munkavállalói kölcsönök Mercedes Benz Hungária Kft Garanciális követelés Szállítói túlfizetések Pocsaji Mg Kft kölcsön HUF Pocsaji Mg Kft kölcsön EUR ( 5 000 EUR, 261,37 Ft/EUR ) MB – Miskolc Kft kölcsön HUF MB – Miskolc Kft kölcsön EUR (100 EUR, 238,67 Ft/EUR ) Pocsaji Mg Kft kölcsön kamat MB – Miskolc Kft kölcsön kamat Dolgozói kölcsön kamat ÁFA követelés Társasági adó Különadó Késedelmi pótlék (APEH) Önellenőrzési pótlék, bírság Illeték (APEH) III, Pénzeszközök Pénztár HUF Valuta pénztár EUR Raiffeisen Bank elszámolási számla EUR HVB Bank elszámolási számla Étkezési utalvány C, Aktív időbeli elhatárolások Bevételek aktív időbeli elhatárolása Alkatrész bonusz jóváírás Autó értékesítési bonusz jóváírás Vevő folyószámla ESZKÖZÖK ÖSSZESEN D, Saját tőke I, Jegyzett tőke IV, Eredménytartalék V, Lekötött tartalék F, Kötelezettségek II, Hosszúlejáratú kötelezettségek III, Rövidlejáratú kötelezettségek Rulirozó hitel Készletfinanszírozási hitel Folyószámlahitel Boholy Attiláné GTK/Lev. III .évfolyam Pénzügy-számvitel szak: számvitel szakirány

203 671 617 Ft 127 636 Ft 127 636 Ft 134 693 667 Ft 116 232 535 Ft 9 000 000 Ft 101 540 806 Ft 5 691 729 Ft 8 333 393 Ft 8 333 393 Ft 10 127 739 Ft 1 079 073 Ft 7 344 314 Ft 1 704 352 Ft 68 850 314 Ft 613 443 922 Ft 314 412 992 Ft 77 019 601 Ft 211 919 159 Ft 21 416 230 Ft 1 040 000 Ft 2 595 554 Ft 422 448 Ft 218 290 Ft 270 068 274 Ft 47 610 908 Ft - 3 712 600 Ft 226 169 966 Ft 49 738 268 Ft 150 000 Ft 748 300 Ft 569 730 Ft 1 734 978 Ft 15 094 040 Ft 1 306 850 Ft 81 712 214 Ft 23 867 Ft 966 181 Ft 1 809 200 Ft 319 343 Ft 55 088 089 Ft 12 853 454 Ft 4 012 047 Ft 17 000 Ft 25 805 Ft 600 Ft 28 744 366 Ft 14 659 910 Ft 13 299 484 Ft 98 977 Ft 588 295 Ft 97 700 Ft 30 602 864 Ft 30 602 864 Ft 4 789 041 Ft 13 952 648 Ft 11 861 175 Ft 847 718 413 Ft 301 830 875 Ft 25 000 000Ft 261 830 875 Ft 15 000 000 Ft 530 173 716 Ft 0 Ft 530 173 716 Ft 50 000 000 Ft 161 491 613Ft 114 948 908 Ft 46. oldal



Az Eurovan Miskolc Kft, mint beolvasztó Kft Vagyonleltár-tervezete (Egyesülés előtt) Vevőtől kapott előlegek Belföldi szállítói kötelezettségek Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek Vevői túlfizetések Munkáltatói SZJA Kifizetői SZJA Önellenőrzési pótlék Vállalkozói járulék Munkavállalói járulék Munkaadói járulék Egészségügyi hozzájárulás Rehabilitációs hozzájárulás Iparűzési adó Nyugdíjbiztosítási járulék Egészségbiztosítási járulék TP 1/3 hozzájárulás Start-kártyás járulék Szakképzési hozzájárulás Magán nyugdíjpénztárak Évgyűrűk Magán nyugdíjpénztár Jövedelem elszámolás számla Tulajdonosok szembeni kötelezettségek (osztalék) Obligó G, Passzív időbeli elhatárolások VPOP regisztrációs adó Raiffeisen Bank hitel kamat Tárgy évet terhelő költségek Halasztott bevétel (Széchenyi program) FORRÁSOK ÖSSZESEN

39 901 395 Ft 111 242 787 Ft 52 589 013 Ft 1 673 181 Ft 3 596 555 Ft 144 396 Ft 2 673 Ft 29 509 Ft 119 587 Ft 262 720 Ft 605 488 Ft 328 000 Ft 47 627 Ft 2 355 965 Ft 1 129 202 Ft 222 775 Ft 41 656 Ft 2 093 079 Ft 487 253 Ft 6 720 Ft 4 135 744 Ft 34 366 000 Ft 950 276 Ft 15 713 822 Ft 2 506 000 FT 336 458 Ft 12 657 642 Ft 213 722 Ft 847 718 413 Ft 7. számú táblázat


47. oldal



6. sz. melléklet Az Eurovan Miskolc kft, mint jogutód gazdasági társaság Vagyonmérleg-tervezete (Egyesülés előtt) "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) 2008. december 31. Sorszám A 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56


A. I.

II.

III.

B. I.

II.

III.

IV.

C.

b Befektetett eszközök IMMATERIÁLIS JAVAK Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Immateriális javakra adott előlegek Immateriális javak értékhelyesbítése TÁRGYI ESZKÖZÖK Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni ért. jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásokra adott előlegek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb rész. viszonyban álló vállalkozásban Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különb. Forgóeszközök KÉSZLETEK Anyagok Befejezetlen termelés és félkész termékek Növendék-, hízó- és egyéb állatok Késztermékek Áruk Készletekre adott előlegek KÖVETELÉSEK Követelések áruszállításból és szolgáltatás. (vevők) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb rész. viszonyban lévő váll. szem. Váltókövetelések Egyéb követelések Követések értékelési különbözete Származékos ügyletek pozitív értékelési különb. ÉRTÉKPAPÍROK Részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb részesedés Saját részvények, saját üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Értékpapírok értékelési különbözete PÉNZESZKÖZÖK Pénztár, csekkek Bankbetétek Aktív időbeli elhatárolások Bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Halasztott ráfordítások Eszközök összesen


adatok e Ft-ban

EUROVAN Miskolc Kft c 203 672 128

MB-Miskolc Kft d 104 309 0

Különbözetek e 0 0

Rendezés

104 309 102 019

0

0

0

0

f 0 0

128

203 544 116 233 8 333 10 128

2 290

68 850

0

613 443 314 631

0

51 369 37 034

-90 632 0

0 0

311 817 218 270 068 43 898

8 559 28 475 8 554 4 013

-90 632 -7 087

0

226 170

4 541

-83 545

0

0

0

0

28 744 24 557 4 187 30 603 30 603

5 781 5 768 13 612 612

0

0

0

0

847 718

156 290

-90 632

0

2 596

Beolvadás után g 307 981 128 0 0 0 128 0 0 0 307 853 218 252 8 333 12 418 0 68 850 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 574 180 351 665 0 2 596 0 0 320 376 28 693 187 990 40 824 0 0 0 147 166 0 0 0 0 0 0 0 0 34 525 30 325 4 200 31 215 31 215 0 0 913 376

48. oldal



"A" MÉRLEG Források (passzívák) 2008. december 31. Sorszám A 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102



VII. E.

F. I.

II.

III.

G.

b Saját tőke JEGYZETT TŐKE ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névért. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE(-) TŐKETARTALÉK EREDMÉNYTARTALÉK LEKÖTÖTT TARTALÉK ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK Értékhelyesbítés értékelési tartaléka Valós értékelés értékelési tartaléka MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY Céltartalékok Céltartalék a várható kötelezettségekre Céltartalék a jövőbeni költségekre Egyéb céltartalék Kötelezettségek HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt váll. szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálk. szemben HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Átváltoztatható kötvények Tartozások kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szem. Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Rövid lejáratú kölcsönök ebből: az átváltoztatható kötvények Rövid lejáratú hitelek Vevőktől kapott előlegek Kötelezettségek áruszállításból és szolg. (szállítók) Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt váll. szem. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek értékelési különbözete Származékos ügyletek negatív értékelési külön. Passzív időbeli elhatárolások Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Halasztott bevételek Források összesen

adatok e Ft-ban

EUROVAN Miskolc Kft c 301 831 25 000

MB-Miskolc Kft d -15 100 3 000

Különbözetek e 63

Rendezés

261 831 15 000 0

-18 100

63

0

0

-15 000 15 000 0

Beolvadás után g 286 794 28 000 0 0 0 228 794 30 000 0

0

0

0

0

0

530 173 0

163 169 0

-82 715 0

0 0

610 627 0

0 0

81 799 81 799

-81 799 -81 799

0 0

0 0

530 173 326 440

81 370 50 000

-916

0

610 627 376 440

39 901 111 243

453 25 380 2 208

52 589

3 329

15 714

8 221

-7 980

15 500 214 847 718

8 221

-7 980

156 290

-90 632

f 0

453 65 281 112 535

-916

55 918

0

15 955

0

15 741 214 913 376




49. oldal



7. sz. melléklet Az Eurovan Miskolc Kft, mint beolvasztó Kft Vagyonleltár-tervezete (Egyesülés után) A, Befektetett eszközök I, Immateriális javak Szellemi termékek II, Tárgyi eszközök Ingatlanok Miskolc, Hernád u.10. telek Földterületek Kerítés Földterület Épületek Egyéb építmények Műszaki gépek, berendezések Termelő gépek, berendezések Egyéb gépek, berendezések Üzemi gépek,berendezések Egyéb járművek Irodai gépek, berendezések Beruházás: ingatlan beszerzés, felújítás B, Forgóeszközök I, Készletek Alkatrész készlet raktáron Új gépkocsi készlet Használt gépkocsi készlet Motorkerékpár készlet Befejezetlen termelés (munkalapos javítás) Kerítés Közvetített szolgáltatások Készletekre adott előlegek Étkezési jegyekre adott előleg II, Követelések Belföldi vevő követelések Belföldi vevők értékvesztése Egyéb követelések Elszámolásra kiadott előlegek Fizetési előlegek Munkavállalói kölcsönök Mercedes Benz Hungária Kft Garanciális követelés Szállítói túlfizetések Pocsaji Mg Kft kölcsön HUF Pocsaji Mg Kft kölcsön EUR (5 000 EUR, 261,37 Ft/EUR ) Pocsaji Mg Kft kölcsön kamat Dolgozói kölcsön kamat ÁFA követelés Társasági adó Különadó VPOP Késedelmi pótlék (APEH) Önellenőrzési pótlék, bírság Illeték (APEH) Szakképzési hozzájárulás Allianz Hungária Magán nyugdíjpénztár III, Pénzeszközök Pénztár HUF Valuta pénztár EUR Raiffeisen Bank elszámolási számla EUR HVB Bank elszámolási számla Étkezési utalvány C, Aktív időbeli elhatárolások Bevételek aktív időbeli elhatárolása Alkatrész bonusz jóváírás Autóértékesítési bonusz jóváírás Vevő folyószámla ESZKÖZÖK ÖSSZESEN D, Saját tőke I, Jegyzett tőke IV, Eredménytartalék V, Lekötött tartalék


307 980 542 Ft 127 636 Ft 127 636 Ft 307 852 906 Ft 218 251 488 Ft 7 805 750 Ft 91 037 209 Ft 3 175 994 Ft 9 000 000 Ft 101 540 806 Ft 5 691 729 Ft 8 333 393 Ft 8 333 393 Ft 12 417 711 Ft 1 079 073 Ft 9 634 286 Ft 1 704 352 Ft 68 850 314 Ft 574 181 574 Ft 351 447 368 Ft 77 019 601 Ft 211 919 159 Ft 24 067 899 Ft 1 040 000 Ft 2 595 554 Ft 3 451 363 Ft 2 878 717 Ft 28 475 075 Ft 218 290 Ft 187 990 436 Ft 44 898 418 Ft - 4 073 600 Ft 147 165 618 Ft 49 738 268 Ft 150 000 Ft 748 300 Ft 569 730 Ft 1 734 978 Ft 18 094 040 Ft 1 306 850 Ft 966 181 Ft 319 343 Ft 55 088 089 Ft 13 050 644 Ft 4 106 546 Ft 320 557 Ft 17 000 Ft 25 805 Ft 920 600 Ft 4 708 Ft 3 979 Ft 34 525 480Ft 20 352 150 Ft 13 375 357 Ft 111 978 Ft 588 295 Ft 97 700 Ft 31 214 656 Ft 31 214 656 Ft 4 789 041 Ft 13 952 648 Ft 12 472 967 Ft 913 376 772 Ft 286 793 625 Ft 28 000 000Ft 228 793 625 Ft 30 000 000 Ft

50. oldal



Az Eurovan Miskolc Kft, mint beolvasztó Kft Vagyonleltár-tervezete (Egyesülés után) F, Kötelezettségek II, Hosszúlejáratú kötelezettségek III, Rövidlejáratú kötelezettségek Hitelek Rulirozó hitel Készletfinanszírozási hitel Folyószámlahitel Vevőtől kapott előlegek Belföldi szállítói kötelezettségek Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek Vevői túlfizetések Munkáltatói SZJA Kifizetői SZJA Önellenőrzési pótlék Vállalkozói járulék Munkavállalói járulék Munkaadói járulék Egészségügyi hozzájárulás Rehabilitációs hozzájárulás ÁFA elszámolás Iparűzési adó APEH bírság Nyugdíjbiztosítási járulék Egészségbiztosítási járulék TP 1/3 hozzájárulás Start-kártyás járulék Szakképzési hozzájárulás Magán nyugdíjpénztárak Jövedelem elszámolás számla Tulajdonosok szembeni kötelezettségek (osztalék) Obligó G, Passzív időbeli elhatárolások VPOP regisztrációs adó Raiffeisen Bank hitel kamat Tárgy évet terhelő költségek Halasztott bevétel (Széchenyi program) FORRÁSOK ÖSSZESEN

610 628 229 Ft 0 Ft 610 628 229 Ft 376 894 091 Ft 100 000 000 Ft 161 491 613Ft 115 402 478 Ft 65 280 965 Ft 112 534 691 Ft 55 918 482 Ft 1 673 181 Ft 3 710 598 Ft 144 396 Ft 4 185 Ft 29 509 Ft 122 310 Ft 267 315 Ft 607 178 Ft 328 000 Ft 2 449 251 Ft 450 116 Ft 180 451 Ft 2 458 579 Ft 1 159 419 Ft 222 775 Ft 41 656 Ft 2 093 079 Ft 493 973 Ft 4 166 235 Ft 34 366 000 Ft 950 276 Ft 15 954 935 Ft 2 506 000 FT 336 458 Ft 12 898 755 Ft 213 722 Ft 913 376 789 Ft

8. számú táblázat


51. oldal



8. sz. melléklet Az MB - Miskolc Kft, mint beolvadó Kft Végleges Beszámolója (Egyesülés előtt): Vagyonmérleg, Eredmény-kimutatás "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) 2009. szeptember 30. Sorszám a 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26

adatok e Ft-ban


A. I. II. III. B. I. II. III. IV. C. D. I. II. III. IV. V. VI. VII. E. F. I. II. III. G.

Előző év

b Befektetett eszközök IMMATERIÁLIS JAVAK TÁRGYI ESZKÖZÖK BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Forgóeszközök KÉSZLETEK KÖVETELÉSEK ÉRTÉKPAPÍROK PÉNZESZKÖZÖK Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen Saját tőke JEGYZETT TŐKE JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) TŐKETARTALÉK EREDMÉNYTARTALÉK LEKÖTÖTT TARTALÉK ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY Céltartalékok Kötelezettségek HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Passzív időbeli elhatárolások Források összesen

c 171 798

I. II. III. IV. V. VI. VII. A.

9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21

VIII. IX. B. C. X. XI. D. E. XII. F. 22 23 G.

Tárgyév

-6 082

e 105 460 0 105 460 0 49 390 35 501 5 827 0 8 062 0 154 850 -27 992 3 000 0 0 -18 100

67 489 -12 018 0 163 169 0 81 799 81 370 8 221 223 779

-12 892 0 182 842 0 86 415 96 427 0 154 850

171 798 51 369 37 034 8 554 0 5 781 612 223 779 52 389 3 000

"A" EREDMÉNYKIMUTATÁS (összköltség eljárással) 2009. szeptember 30. Sorszám a 1 2 3 4 5 6 7 8

Előző év (ek) módosításai d

adatok e Ft-ban


Előző év

b Értékesítés nettó árbevétele Aktivált saját teljesítmények értéke Egyéb bevételek Anyagjellegű ráfordítások Személyi jellegű ráfordítások Értékcsökkenési leírás Egyéb ráfordítások ÜZEMI (ÜZLETI) TEVÉKENYSÉG EREDMÉNYE (I±II+III-VV-VI-VII) Pénzügyi műveletek bevételei Pénzügyi műveletek ráfordításai PÉNZÜGYI MŰVELETEK EREDMÉNYE (VIII-IX) SZOKÁSOS VÁLLALKOZÁSI EREDMÉNY (±A±B) Rendkívüli bevételek Rendkívüli ráfordítások RENDKÍVÜLI EREDMÉNY (X-XI) ADÓZÁS ELŐTTI EREDMÉNY (±C±D) Adófizetési kötelezettség ADÓZOTT EREDMÉNY (±E-XII) Eredménytartalék igénybe vétele osztalékra, részesedésre Jóváhagyott osztalék, részesedés MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY (±F+22-23)

c 101 800 22 99 606 1 074 387 1 714 -959 203 11 243 -11 040 -11 999 0

Előző év (ek) módosításai d

Tárgyév e 29 951

0

89 31 082 860 498 140 -2 540

0 -11 999 19 -12 018

0 0

184 10 536 -10 352 -12 892 0 0 0 -12 892

0

-12 892

-12 018

0

-12 892

0 0

Keltezés: 2009.november 20. ……………………………………… a vállalkozás vezetője (képviselője) P.H. Boholy Attiláné GTK/Lev. III .évfolyam Pénzügy-számvitel szak: számvitel szakirány

52. oldal



9. sz. melléklet Az MB - Miskolc Kft, mint beolvadó Kft Végleges Vagyonleltára (Egyesülés előtt) A, Befektetett eszközök I, Immateriális javak II, Tárgyi eszközök Telkek, telkesítések Miskolc, Hernád u.10. telek Földterületek Kerítés Egyéb járművek HKK-952 Mercedes Sprinter LIP-008 Mercedes 124 B, Forgóeszközök I, Készletek Kerítés készlet Használt gépkocsi készlet Scolari gabona szárítógép Készletekre adott előlegek II, Követelések Belföldi vevő követelések Belföldi vevők értékvesztése Más váll. adott kölcsönök VPOP Különadó Magán nyugdíjpénztár Illeték III, Pénzeszközök Pénztár Valuta pénztár Bankszámla C, Aktív időbeli elhatárolások ESZKÖZÖK ÖSSZESEN D, Saját tőke I, Jegyzett tőke IV, Eredménytartalék VII, Mérlegszerinti eredmény F, Kötelezettségek II, Hosszúlejáratú kötelezettségek Eurovan Miskolc Kft HUF kölcsön Eurovan Miskolc Kft EUR kölcsön III, Rövidlejáratú kötelezettségek Folyószámla hitel Vevőtől kapott előlegek Belföldi szállítói kötelezettségek Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek Munkáltatói SZJA Társasági adó Gépjármű adó Munkaadói járulék Iparűzési adó ÁFA Nyugdíjbiztosítási járulék Egészségbiztosítási járulék Szakképzési hozzájárulás Évgyűrűk Magán nyugdíjpénztár OTP Magán nyugdíjpénztár Jövedelem elszámolás számla G, Passzív időbeli elhatárolások Áramdíj FORRÁSOK ÖSSZESEN

105 459 949 Ft 0 Ft 105 459 949 Ft 103 619 929 Ft 7 805 750 Ft 91 574 376 Ft 4 239 803 Ft 1 840 020 Ft 533 589 Ft 1 306 431 Ft 49 389 735 Ft 35 500 593 Ft 2 066 050 Ft 1 531 199Ft 3 428 269 Ft 28 475 075 Ft 5 827 563 Ft 2 605 123 Ft - 361 000 Ft 2 160 917 Ft 320 557 Ft 178 000 Ft 3 966 Ft 920 000 Ft 8 061 579 Ft 7 942 585 Ft 75 873 Ft 43 121 Ft 0 Ft 154 849 684 Ft - 27 991 727 FT 3 000 000 Ft - 18 099 786 Ft - 12 891 941 Ft 182 841 261 Ft 86 414 320 Ft 86 387 917 Ft 26 403 Ft 96 426 941 Ft 55 000 000 Ft 29 546 237 Ft 11 078 525 Ft 802 179 Ft 119 000 Ft 19 000 Ft 26 400 Ft 1 000 Ft 129 740 Ft 332 760 Ft 20 000 Ft 4 000 Ft 4 000 Ft 3 200 Ft 1 680 FT 141 399 Ft 150 Ft 150 Ft 154 849 684 Ft 9. számú táblázat


53. oldal



10. sz. melléklet Az Eurovan Miskolc Kft, mint beolvasztó Kft Végleges Vagyonmérlege (Egyesülés előtt) "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) 2009. szeptember. 30. Sorszám a 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56


A. I.

II.

III.

B. I.

II.

III.

IV.

C.

b Befektetett eszközök IMMATERIÁLIS JAVAK Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Immateriális javakra adott előlegek Immateriális javak értékhelyesbítése TÁRGYI ESZKÖZÖK Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásokra adott előlegek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb rész. viszonyban álló váll. Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különbözete Forgóeszközök KÉSZLETEK Anyagok Befejezetlen termelés és félkész termékek Növendék-, hízó- és egyéb állatok Késztermékek Áruk Készletekre adott előlegek KÖVETELÉSEK Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb rész. viszonyban lévő váll. szemben Váltókövetelések Egyéb követelések Követések értékelési különbözete Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete ÉRTÉKPAPÍROK Részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb részesedés Saját részvények, saját üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Értékpapírok értékelési különbözete PÉNZESZKÖZÖK Pénztár, csekkek Bankbetétek Aktív időbeli elhatárolások Bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Halasztott ráfordítások Eszközök összesen


adatok e Ft-ban Könyv szerinti érték c 206 994 99


Vagyonértékelé s szerinti érték e 206 994 99

99

99

206 895 114 441 6 495 6 613

206 895 114 441 6 495 6 613

79 346

79 346

0

0

480 287 236 426

0 0

480 287 236 426

1 809

1 809

209 027 25 590 213 887 54 259

209 027 25 590 213 887 54 259

0

159 628

159 628

0

0

29 974 23 622 6 352 9 025 1 881 7 144

0

696 306

0

0

29 974 23 622 6 352 9 025 1 881 7 144 696 306

54. oldal



"A" MÉRLEG Források (passzívák) 2009. szeptember. 30. Sorszám a 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102



VII. E.

F. I.

II.

III.

G.

b Saját tőke JEGYZETT TŐKE ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZETETT TŐKE (-) TŐKETARTALÉK EREDMÉNYTARTALÉK LEKÖTÖTT TARTALÉK ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK Értékhelyesbítés értékelési tartaléka Valós értékelés értékelési tartaléka MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY Céltartalékok Céltartalék a várható kötelezettségekre Céltartalék a jövőbeni költségekre Egyéb céltartalék Kötelezettségek HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt váll. szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdálkod. szemben HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Átváltoztatható kötvények Tartozások kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Rövid lejáratú kölcsönök ebből: az átváltoztatható kötvények Rövid lejáratú hitelek Vevőktől kapott előlegek Kötelezettségek áruszállításból és szolg.(szállítók) Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt váll. szemben Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek értékelési különbözete Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete Passzív időbeli elhatárolások Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása Halasztott bevételek Források összesen

adatok e Ft-ban Könyv szerinti érték c 306 759 25 000

Átértékelési különbözet d 0

261 831 15 000 0

4 928

4 928 0

-4 928

Vagyonértékelés szerinti érték e 306 759 25 000

266 759 15 000 0

0

387 310 0

387 310 0

0

0

387 310 256 124

0

387 310 256 124

2 566 82 281

2 566 82 281

46 339

46 339

2 237 174 1 849 214 696 306

2 237 174 1 849 214 696 306

0

Keltezés: 2009. november. 20.

……………………………………… a vállalkozás vezetője (képviselője)

P.H.


55. oldal



11. sz. melléklet Az Eurovan Miskolc Kft, mint beolvasztó Kft Végleges Vagyonleltára (Egyesülés előtt ) A, Befektetett eszközök I, Immateriális javak Szellemi termékek II, Tárgyi eszközök Ingatlanok Földterület Épületek Egyéb építmények Műszaki gépek, berendezések Termelő gépek, berendezések Egyéb gépek, berendezések Üzemi gépek, berendezések Egyéb járművek Irodai gépek, berendezések Beruházás: ingatlan beszerzés, felújítás B, Forgóeszközök I, Készletek Árukészletek összesen Alkatrész készlet raktáron Új gépkocsi készlet Használt gépkocsi készlet Motorkerékpár készlet Közvetített szolgáltatások Befejezetlen termelés (munkalapos javítá ) Készletekre adott előlegek II, Követelések Vevő követelések összesen Belföldi vevő követelések Belföldi vevők értékvesztése Egyéb követelések Elszámolásra kiadott előlegek Munkavállalói kölcsönök Mercedes Benz Hungária Kft Garanciális követelés Szállítói túlfizetések Pocsaji Mg Kft kölcsön HUF Pocsaji Mg Kft kölcsön EUR (5 000 EUR, 261,37 Ft/EUR ) MB – Miskolc Kft kölcsön HUF MB – Miskolc Kft kölcsön EUR (100 EUR, 238,67 Ft/EUR ) Pocsaji Mg Kft kölcsön kamat MB – Miskolc Kft kölcsön kamat Dolgozói kölcsön kamat ÁFA követelés Társasági adó Különadó Késedelmi pótlék (APEH) Önellenőrzési pótlék, bírság TP 1/3 hozzájárulás Szakképzési hozzájárulás Illeték (APEH) APEH letiltás Levont telefon költség Fizetési előleg III, Pénzeszközök Pénztár HUF Valuta pénztár EUR Raiffeisen Bank elszámolási számla EUR Raiffeisen Bank elszámolási számla CHF Raiffeisen Bank elszámolási számla HUF HVB Bank elszámolási számla Étkezési utalvány C, Aktív időbeli elhatárolások Bevételek aktív időbeli elhatárolása Garanciális bevételek Kapott engedmények ( telefonköltség után ) Készletfinanszírozási hitelek árfolyam különbözete Következő évet terhelő költségek ESZKÖZÖK ÖSSZESEN


206 994 612 Ft 99 103 Ft 99 103 Ft 206 895 509Ft 114 440 891 Ft 9 000 000 Ft 99 835 351 Ft 5 605 540 Ft 6 494 826 Ft 6 494 826 Ft 6 613 337 Ft 491 786 Ft 5 332 878 Ft 788 673 Ft 79 346 455 Ft 480 285 634 Ft 236 425 724 Ft 209 026 501 Ft 75 282 602 Ft 89 955 547 Ft 40 303 583 Ft 1 040 000 Ft 2 444 769 Ft 1 808 838 Ft 25 590 385 Ft 213 887 299 Ft 54 259 407 Ft 57 972 007 Ft - 3 712 600 Ft 159 627 892 Ft 20 700 432 Ft 748 300 Ft 569 730 Ft 4 565 531 Ft 18 344 040 Ft 1 306 850 Ft 86 327 917 Ft 23 867 Ft 2 195 593 Ft 8 671 895 Ft 399 032 Ft 8 109 195 Ft 2 920 338 Ft 3 750 407 Ft 17 000 Ft 728 308 Ft 30 340 Ft 157 908 Ft 600 Ft 18 392 Ft 32 217 Ft 10 000 Ft 29 972 611 Ft 8 862 272 Ft 14 671 376 Ft 43 084 Ft 78 688 Ft 6 141 170 Ft 88 982 Ft 87 039 Ft 9 025 029 Ft 9 025 029 Ft 1 578 727 Ft 299 430 Ft 3 273 Ft 7 143 599 Ft 696 305 275 Ft

56. oldal



Az Eurovan Miskolc Kft, mint beolvasztó Kft Végleges Vagyonleltára (Egyesülés előtt) D, Saját tőke I, Jegyzett tőke IV, Eredménytartalék V, Lekötött tartalék VII, Mérlegszerinti eredmény F, Kötelezettségek II, Hosszúlejáratú kötelezettségek III, Rövidlejáratú kötelezettségek Hitelek, kölcsönök összesen Rulirozó hitel Készletfinanszírozási hitel Folyószámlahitel Vevőtől kapott előlegek Belföldi szállítói kötelezettségek Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek Vevői túlfizetések Munkáltatói SZJA Kifizetői SZJA Vállalkozói járulék Munkavállalói járulék Munkaadói járulék Egészségügyi hozzájárulás Rehabilitációs hozzájárulás Építményadó Gépjárműadó Iparűzési adó Nyugdíjbiztosítási járulék Egészségbiztosítási járulék Start-kártyás járulék Magán nyugdíjpénztárak Jövedelem elszámolás számla Tulajdonosok szembeni kötelezettségek (osztalék) Obligó Munkabér előleg G, Passzív időbeli elhatárolások Garanciális bevétel Tárgy évet terhelő költségek Halasztott bevétel (Széchenyi program) FORRÁSOK ÖSSZESEN

306 759 154 Ft 25 000 000Ft 261 830 875 Ft 15 000 000 Ft 4 928 279 FT 387 310 020 Ft 0 Ft 387 309 180 Ft 256 124 074 Ft 50 000 000 Ft 86 124 074 Ft 120 000 000Ft 2 566 199 Ft 82 281 103 Ft 46 337 804 Ft 1 792 553 Ft 728 104 Ft 183 000 Ft 18 124 Ft 64 011 Ft 93 841 Ft 533 397 Ft 416 400 Ft 311 400 Ft 107 830 Ft 608 846 Ft 2 212 481 Ft 919 705 Ft 27 578 Ft 397 239 Ft 2 745 326 Ft 34 366 000 Ft 732 159 Ft 79 810 Ft 2 236 940 Ft 174 133 Ft 1 849 085 Ft 213 722 Ft 696 305 274 Ft 10. számú táblázat


57. oldal



12.sz. melléklet Az Eurovan Miskolc Kft Végleges Vagyonmérlege (Egyesülés után) "A" MÉRLEG Eszközök (aktívák) 2009. szeptember 30. Sorszám a 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56


A. I.

II.

III.

B. I.

II.

III.

IV.

C.

b Befektetett eszközök IMMATERIÁLIS JAVAK Alapítás-átszervezés aktivált értéke Kísérleti fejlesztés aktivált értéke Vagyoni értékű jogok Szellemi termékek Üzleti vagy cégérték Immateriális javakra adott előlegek Immateriális javak értékhelyesbítése TÁRGYI ESZKÖZÖK Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok Műszaki berendezések, gépek, járművek Egyéb berendezések, felszerelések, járművek Tenyészállatok Beruházások, felújítások Beruházásokra adott előlegek Tárgyi eszközök értékhelyesbítése BEFEKTETETT PÉNZÜGYI ESZKÖZÖK Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban Tartósan adott kölcsön kapcsolt vállalkozásban Egyéb tartós részesedés Tartósan adott kölcsön egyéb rész. visz. álló váll. Egyéb tartósan adott kölcsön Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése Befektetett pénzügyi eszközök értékelési különb. Forgóeszközök KÉSZLETEK Anyagok Befejezetlen termelés és félkész termékek Növendék-, hízó- és egyéb állatok Késztermékek Áruk Készletekre adott előlegek KÖVETELÉSEK Követelések áruszállításból és szolgált. (vevők) Követelések kapcsolt vállalkozással szemben Követelések egyéb rész. visz. lévő váll. szemben Váltókövetelések Egyéb követelések Követések értékelési különbözete Származékos ügyletek pozitív értékelési különb. ÉRTÉKPAPÍROK Részesedés kapcsolt vállalkozásban Egyéb részesedés Saját részvények, saját üzletrészek Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Értékpapírok értékelési különbözete PÉNZESZKÖZÖK Pénztár, csekkek Bankbetétek Aktív időbeli elhatárolások Bevételek aktív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása Halasztott ráfordítások Eszközök összesen


adatok e Ft-ban

EUROVAN Miskolc Kft c 206 994 99

MB-Miskolc Kft d 105 460 0

Különbözetek e 0 0

Rendezés f 0 0

Beolvadás után g 312 454 99

99

206 895 114 441 6 495 6 613

99

105 460 103 620

0

0

1 840

79 346

480 287 236 426

312 355 218 061 6 495 8 453 79 346

49 390 35 501

-97 578 0

0 0

1 809

432 098 271 926 1 809

209 027 25 590 213 887 54 259

7 026 28 475 5 827 2 244

-97 578 -2 261

159 628

3 583

-95 317

29 974 23 622 6 352 9 025 1 881 7 144

8 062 8 019 43 0 0

0

0

0

0

696 306

154 850

-97 578

0

0

216 052 54 065 122 136 54 242

67 894

38 036 31 641 6 395 9 025 1 881 7 144 753 577

58. oldal



"A" MÉRLEG Források (passzívák) 2009. szeptember 30. Sorszám a 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77 78 79 80 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102



VII. E.

F. I.

II.

III.

G.

b Saját tőke JEGYZETT TŐKE ebből: visszavásárolt tulajdoni részesedés névért. JEGYZETT, DE MÉG BE NEM FIZ. TŐKE(-) TŐKETARTALÉK EREDMÉNYTARTALÉK LEKÖTÖTT TARTALÉK ÉRTÉKELÉSI TARTALÉK Értékhelyesbítés értékelési tartaléka Valós értékelés értékelési tartaléka MÉRLEG SZERINTI EREDMÉNY Céltartalékok Céltartalék a várható kötelezettségekre Céltartalék a jövőbeni költségekre Egyéb céltartalék Kötelezettségek HÁTRASOROLT KÖTELEZETTSÉGEK Hátrasorolt kötelezettségek kapcsolt váll. szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Hátrasorolt kötelezettségek egyéb gazdál. szemben HOSSZÚ LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Hosszú lejáratra kapott kölcsönök Átváltoztatható kötvények Tartozások kötvénykibocsátásból Beruházási és fejlesztési hitelek Egyéb hosszú lejáratú hitelek Tartós kötelezettségek kapcsolt váll. szemben Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK Rövid lejáratú kölcsönök ebből: az átváltoztatható kötvények Rövid lejáratú hitelek Vevőktől kapott előlegek Kötelezettségek áruszállításból és szolg.(szállítók) Váltótartozások Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt váll. szem. Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek Kötelezettségek értékelési különbözete Származékos ügyletek negatív értékelési különb. Passzív időbeli elhatárolások Bevételek passzív időbeli elhatárolása Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolás Halasztott bevételek Források összesen

adatok e Ft-ban

EUROVAN Miskolc Kft c 306 759 25 000

MB-Miskolc Kft d -27 992 3 000

Különbözetek e 63

Rendezés

266 759 15 000

-30 992

63

387 310

182 842

-97 641

0

472 510

0

86 415 86 415

-86 415 -86 415

0

0 0

387 310 256 124

96 427 55 000

-11 226

0

472 510 311 124

2 566 82 281

29 546 11 079

-10 750

32 112 82 609

46 339

802

-476

46 665

2 237 174 1 849 214 696 306

0

0

0

154 850

-97 578

0

f 0

Beolvadás után g 278 830 28 000

235 830 15 000

2 237 174 1 849 214 753 577

Keltezés: 2009. november. 20.

……………………………………… a vállalkozás vezetője (képviselője)

P.H.


59. oldal



13. sz. melléklet Az Eurovan Miskolc Kft, mint beolvasztó Kft Végleges Vagyonleltár (Egyesülés után) A, Befektetett eszközök I, Immateriális javak Szellemi termékek II, Tárgyi eszközök Ingatlanok Földterületek, telek, telkesítés Épületek Egyéb építmények Műszaki gépek, berendezések Termelő gépek, berendezések Egyéb gépek, berendezések Üzemi gépek, berendezések Egyéb járművek Irodai gépek, berendezések Beruházás: ingatlan beszerzés, felújítás B, Forgóeszközök I, Készletek Befejezetlen termelés (munkalapos javítás ) Áru készlet összesen Alkatrész készlet raktáron Új gépkocsi készlet Használt gépkocsi készlet Motorkerékpár készlet Scolari gabona szárítógép Kerítés Közvetített szolgáltatások Készletekre adott előlegek II, Követelések Belföldi vevő követelések összesen Belföldi vevő követelések Belföldi vevők értékvesztése Egyéb követelések Fizetési előlegek Szállítói túlfizetések Pocsaji Mg Kft kölcsön HUF Pocsaji Mg Kft kölcsön EUR (5 000 EUR, 261,37 Ft/EUR ) Pocsaji Mg Kft kölcsön kamat Munkavállalói kölcsönök Dolgozói kölcsön kamat Elszámolásra kiadott előlegek Mercedes Benz Hungária Kft Garanciális követelés Különféle egyéb követelés ÁFA követelés Társasági adó Különadó VPOP Munkáltatói TP 1/3 hozzájárulás Önellenőrzési pótlék, bírság Illeték (APEH) Szakképzési hozzájárulás Levont telefon költség Munkavállalótól levont letiltások III, Pénzeszközök Pénztár HUF Valuta pénztár EUR Raiffeisen Bank elszámolási számla EUR Raiffeisen Bank elszámolási számla HUF Raiffeisen Bank elszámolási számla CHF HVB Bank elszámolási számla Étkezési utalvány C, Aktív időbeli elhatárolások Bevételek aktív időbeli elhatárolása Garanciális bevételek Kapott engedmények (telefonköltség után) Készletfinanszírozási hitelek árfolyam különbözete Következő évet terhelő költségek ESZKÖZÖK ÖSSZESEN


312 454 561 Ft 99 103 Ft 99 103 Ft 312 355 458 Ft 218 060 820 Ft 108 380 126 Ft 104 075 154 Ft 5 605 540 Ft 6 494 826 Ft 6 494 826 Ft 8 453 357 Ft 491 786 Ft 7 172 898 Ft 788 673 Ft 79 346 455 Ft 432 097 416 Ft 271 926 317 Ft 1 808 838 Ft 216 052 019 Ft 75 282 602 Ft 89 955 547 Ft 41 834 782 Ft 1 040 000 Ft 3 428 269 Ft 2 066 050 Ft 2 444 769 Ft 54 065 460 Ft 122 135 709 Ft 54 242 059 Ft 58 315 659 Ft - 4 073 600 Ft 67 893 650 Ft 10 000 Ft 4 565 531 Ft 20 504 957 Ft 1 306 850 Ft 2 258 116 Ft 748 300 Ft 399 032 Ft 20 700 432 Ft 569 730 Ft 240 000 Ft 7 776 435 Ft 2 901 338 Ft 3 928 407 Ft 80 557 Ft 30 340 Ft 748 508 Ft 920 600 Ft 153 908 Ft 32 217 Ft 18 392 Ft 38 035 390 Ft 16 804 857 Ft 14 747 249 Ft 43 084 Ft 6 184 291 Ft 78 688 Ft 88 982 Ft 88 239 Ft 9 025 029 Ft 9 025 029 Ft 1 578 727 Ft 299 430 Ft 3 273 Ft 7 143 599 Ft 753 576 996 Ft

60. oldal



Az Eurovan Miskolc Kft, mint beolvasztó Kft Végleges Vagyonleltár (Egyesülés után) D, Saját tőke I, Jegyzett tőke IV, Eredménytartalék V, Lekötött tartalék F, Kötelezettségek II, Hosszúlejáratú kötelezettségek III, Rövidlejáratú kötelezettségek Hitelek Rulirozó hitel Készletfinanszírozási hitel Folyószámlahitel Más vállalkozótól kapott hitelek Vevőtől kapott előlegek Belföldi szállítói kötelezettségek Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek Vevői túlfizetések Munkáltatói SZJA Kifizetői SZJA Vállalkozói járulék Munkavállalói járulék Munkaadói járulék Egészségügyi hozzájárulás Rehabilitációs hozzájárulás Iparűzési adó Építményadó Gépjárműadó Nyugdíjbiztosítási járulék Egészségbiztosítási járulék Start-kártyás járulék Magán nyugdíjpénztárak Jövedelem elszámolás számla Tulajdonosok szembeni kötelezettségek (osztalék) Obligó Munkabér előleg Közteher jegy G, Passzív időbeli elhatárolások Mercedes-Benz Hungária Kft Garanciális bevétel Tárgy évet terhelő költségek Halasztott bevétel (Széchenyi program) FORRÁSOK ÖSSZESEN

278 829 953 Ft 28 000 000 Ft 235 829 953 Ft 15 000 000 Ft 472 509 953 Ft 0 Ft 472 509 953 Ft 311 124 074 Ft 100 000 000 Ft 86 124 074Ft 120 000 000 Ft 5 000 000 Ft 32 112 437 Ft 82 608 157 Ft 46 665 285 Ft 1 673 181 Ft 847 104 Ft 183 000 Ft 18 124 Ft 64 011 Ft 94 841 Ft 533 397 Ft 416 400 Ft 738 586 Ft 311 400 Ft 134 230 Ft 2 232 481 Ft 923 705 Ft 27 578 Ft 401 353 Ft 2 886 725 Ft 34 366 000 Ft 732 159 Ft 79 810 Ft 1 200 Ft 2 237 090 Ft 174 133 Ft 1 849 235 Ft 213 722 Ft 753 576 996 Ft

11. számú táblázat


61. oldal

Az átalakulással kapcsolatos számviteli feladatok bemutatása az MB - Miskolc Kft és Eurovan Miskolc Kft egyesülési példáján keresztül

Recommend Documents