Az ÁSZ elmúlt időszaki ellenőrzési tapasztalatai Lődiné Cser Zsuzsanna számvevő főtanácsos osztályvezető
2011. november 29.
2
Az ÁSZ jogállása, hatásköre Az Állami Számvevőszék jogállását, hatáskörét és feladatait az Alaptörvény és a 2011. évi LXVI. törvény (ÁSZ tv.) határozza meg, amely szerint a Számvevőszék: - az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve; - általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és közvagyonnal való gazdálkodás ellenőrzését; - ellenőrzési tapasztalatain alapuló megállapításaival, javaslataival és tanácsaival segítséget nyújt a hatékony állami gazdálkodáshoz; - kötelező érvényű határozatot nem hoz, nem szankcionál.
3
Az ÁSZ a törvényi felhatalmazás alapján ellenőrzi (1): • az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében a központi költségvetési javaslat megalapozottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét. • a központi költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek működését, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az elkülönített állami pénzalapoknak a felhasználását, valamint a helyi önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok, továbbá ezek társulásai gazdálkodását. • az államháztartásból származó források felhasználásának keretében a központi költségvetésből gazdálkodó szervezeteket (intézményeket), valamint az államháztartásból nyújtott támogatás vagy az államháztartásból meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását.
4
Az ÁSZ a törvényi felhatalmazás alapján ellenőrzi (2): • a nemzeti vagyon kezelésének ellenőrzése keretében az államháztartás körébe tartozó vagyon kezelését, a vagyonnal való gazdálkodást, az állami tulajdonban (résztulajdonban) vagy többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét, az államháztartás körébe tartozó vagyon elidegenítésére, illetve megterhelésére vonatkozó szabályok betartását. • a központi költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást, amely ellenőrzés kiterjed a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített állami pénzalapok költségvetésének végrehajtásról készített zárszámadásra is.
5
Az ÁSZ a törvényi felhatalmazás alapján ellenőrzi (3): • az állami adóhatóság és a helyi önkormányzatok adóztatási és egyéb bevételszerző tevékenységét, valamint a vámhatóság tevékenységét. • a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben foglaltak alapján folytatott, az alapvető feladatok körébe nem tartozó tevékenységét. (E körben az ÁSZ azt ellenőrzi, hogy a Magyar Nemzeti Bank a jogszabályoknak, az alapszabályának és a közgyűlése határozatának megfelelően működik-e.)
6
Az ÁSZ a törvényi felhatalmazás alapján ellenőrzi (4):
• törvényességi szempontok szerint a pártok gazdálkodását, a pártok országgyűlési képviselőcsoportjai számára az Országgyűlés által folyósított hozzájárulás felhasználását, az egyházak részére, továbbá az általuk fenntartott, illetve működtetett intézmények és szervezetek részére az államháztartásból juttatott normatív és meghatározott célra biztosított támogatás felhasználását, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális működési költségkeret felhasználására vonatkozó adatait.
7
Az ÁSZ a törvényi felhatalmazás alapján :
• ellenőrizheti az állami vagy önkormányzati tulajdonban (résztulajdonban) lévő gazdálkodó szervezetek vagyongazdálkodását. • ellenőrizheti az államháztartásból származó források felhasználásának a nemzeti vagyon kezelésének ellenőrzési feladataival összefüggésben az államháztartás alrendszereiből finanszírozott beszerzéseket és az államháztartás alrendszereihez tartozó vagyont érintő szerződéseket a megrendelőnél (vagyonkezelőnél), a megrendelő (vagyonkezelő) nevében vagy képviseletében eljáró természetes személynél és jogi személynél, valamint azoknál a szerződő feleknél, akik, illetve amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, továbbá a szerződés teljesítésében közreműködőknél. • az ellenőrzése során értékeli az államháztartás számviteli rendjének betartását, az államháztartás belső kontrollrendszerének működését.
8
Az ÁSZ tv.-ben nevesített ellenırzési feladatokon kívül (1) végzi az egyéb törvényekben előírt feladatait, így különösen: • ellenőrzi a Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységet, a tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységet a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-nél, a Magyar Fejlesztési Banknál, valamint az állami vagyonért felelős miniszter által megbízott szervezetnél, • ellenőrzi a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap működését és gazdálkodását, • elvégzi az Országos Betétbiztosítási Alap pénzügyi számviteli ellenőrzését,
9
Az ÁSZ tv.-ben nevesített ellenırzési feladatokon kívül (2) • ellenőrzi az európai területi társulás gazdálkodásának törvényességét, • felülvizsgálja a fővárosi önkormányzat tárgyévre vonatkozó forrásmegosztási rendeletét, • ellenőrzi a választásra fordított állami és más pénzeszközök felhasználását, • ellenőrzi a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló törvény végrehajtásával összefüggő pénzügyi elszámolásokat.
10
Az ÁSZ nem hatóság, vagy bíróság • Az ÁSZ az ellenőrzés során felmerülő bűncselekmény gyanúja esetén megállapításait az illetékes hatósággal haladéktalanul közli. • Az ÁSZ nem hoz közigazgatási határozatot, nem alkalmaz szankciókat, így az Állami Számvevőszék jelentései, az abban foglalt megállapításai, illetve következtetései Bíróság, vagy más hatóság előtt nem támadhatóak meg.
11
Új törvény, új időszámítás Az ÁSZ jelentéseinek jobb hasznosulása érdekében 2011. évben a Számvevőszék többletjogosítványokat kapott. A 1989-es törvényből a garanciális elemek hiányoztak, így az ellenőrzöttek jogi következmények nélkül tagadhatták meg az együttműködést, figyelmen kívül hagyhatták a jelentésekben megfogalmazott javaslatokat.
Az új törvény elfogadása új időszámítás kezdetét jelenti: • • • •
konkrét cselekvést előíró rendelkezések születtek; a szabályozás konkrét, szoros határidőket szab; átláthatóbb lett a szervezeti működés (hatáskörök, felelősségi viszonyok); projektszerű munkavégzés, pályázati rendszer került bevezetésre (Számvevői Iroda);
12
Az ÁSZ által folytatott ellenőrzések típusai • szabályszerűségi ellenőrzés • teljesítmény-ellenőrzés • átfogó ellenőrzések
13
Az ÁSZ által végzett ellenőrzések típusai (Forrás: Tájékoztató az ÁSZ 2010. évi tevékenységéről) Erıforrás-felhasználás az ellenırzési típusok szerint
38
2010
38
24
46
2009
32
22
Szabályszerőségi 46
2008
25
29
Teljesítmény Átfogó
40
2007
51
2006
0%
24
10%
20%
36
16
30%
40%
50%
60%
33
70%
80%
90%
100%
14
Az ÁSZ ellenőrzések tapasztalatai
Miképp hasznosul a számvevőszéki munka?
15
1. Az ellenőrzött intézkedést hoz az ÁSZ jelentésének nyomán. 2. Az ÁSZ- jelentés ajánlásai beépülnek a különböző jogszabályokba. 3. Az ellenőrzött gazdálkodása, működése megváltozik az ajánlások alapján. 4. A törvényalkotó felhasználja az ÁSZ jelentését és ajánlásait. 5. A Számvevőszék szükség esetén büntetőfeljelentést tesz a jelentés nyomán. 6. Az állampolgárok tájékoztatást kapnak az állampénzügyek és az államháztartás működéséről, az általuk befizetett adóforintok felhasználásáról. A demokratikus berendezkedés stabilitásának és hatékony működésének ez fontos feltétele.
16
Jogi intézkedés követi a jelentést Példák: Az ÁSZ kritikai észrevételeket tett a 2012-es költségvetési törvénytervezetről szóló véleményében. A kormány a hiányosságok jelentős részét még az általános vita bizottsági szakaszában orvosolta. A 2010-es zárszámadási jelentésben az ÁSZ rámutatott az adóhatóság kintlévőségeinek növekedésre. A kormány intézkedéseket hozott a Nemzeti Adó és Vámhivatallal kapcsolatban.
17
A jelentés ajánlásai beépülnek a törvényekbe, a jogszabályokba (1) Példa: A ÁSZ jelentésének megállapításai alapján 2011 szeptemberében az Országgyűlés módosította a katasztrófavédelmi törvényt. A 2009-2010-ben befejezett autópálya beruházásokról szóló jelentés nyomán a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a jogszabályi háttér módosítását javasolja.
18
A jelentés ajánlásai beépülnek a törvényekbe, a jogszabályokba (2) • A Tny. 22/A. §-ának módosítását javasoltuk a Kormánynak annak érdekében, hogy a kereső tevékenységet folytató nyugdíjasok évente egyszer, egyszerű módon a járulékalapot képező jövedelmükkel arányos nyugdíjemelést kérhessenek. • Azt javasoltuk a közigazgatási és igazságügyi miniszternek, hogy vizsgálja felül a Ket. előírásainak gyakorlati érvényesülését és kezdeményezze – az ügyfelek jogbiztonságát nem sértő – költségtakarékos módosítását.
Megváltozik az ellenőrzött gazdálkodása és működése
19
Példák: „Legjobb gyakorlatok” szemináriumsorozat a követendő példák összegyűjtésével és megosztásával segíti elő a legjobb gazdálkodási modellek elterjedését. A következő szemináriumra novemberben kerül sor, mely az önkormányzati középszint gazdálkodásának ellenőrzése során nyert tapasztalatainkat mutatja be.
20
Az ÁSZ- jelentést felhasználja a törvényalkotó Példa: Budapest főpolgármester-helyettese arra kérte az Országgyűlés bizottságait, hogy foglalkozzanak az ÁSZ 2011. évi budapesti jelentésével. A sarkalatos törvények előkészítésével kapcsolatban „Átláthatóság és elszámoltathatóság a sarkalatos törvényekben” címmel konferenciasorozatot rendezünk.
21
Az ÁSZ büntetőfeljelentést tesz Budapest Önkormányzatának átfogó ellenőrzésére két évtized után idén került sor. Az ÁSZ a belső ellenőrzés területén komoly problémákat talált, melynek alapján több büntető feljelentést kellett tenni.
22
Az állampolgárok tájékoztatást kapnak adóforintjaik felhasználásáról A hírportál témái
Februárban hírportált indítottunk. Napi 2-3 hírt adunk ki.
12%
18%
41%
29% ellenőrzés
események
tudomány
egyéb
23
Az ÁSZ ellenőrzések tapasztalatai (1) • Az ÁSZ a 2007. évben kezdeményezte, hogy az alapokról szóló törvények módosításai tegyék lehetővé a beszámolók megbízhatóságának ellenőrzését Módszertan kialakítása, alkalmazása • Egyéni járulékbevallás tapasztalatainak értékelése: Zavart okoz, az egyéni és a munkáltatói járulékok közös számlára fizetése.
24
Az ÁSZ ellenőrzések tapasztalatai (2) A zárszámadás ellenőrzésének része, hogy az adott költségvetési szerv belső ellenőrzési rendszerét, szabályzatait, munkaterveit és az ellenőrzések eredményeit is vizsgálja az ÁSZ. • • • • •
Tevékenységek szabályozottsága A pénzügyi és számviteli rendszer szabályozottsága A gazdálkodási tevékenység informatikai támogatottsága Az informatikai környezet szabályozottsága A FEUVE működése
25
A belső kontrollok kiépítésének és működésének ellenőrzési tapasztalatai (1) Az ÁSZ a Magyar Köztársaság 2010. évi költségvetése végrehajtásának ellenőrzéséről szóló jelentésében (1117 számú Jelentés 238-243. oldal) a belső kontrollok kiépítésének és működésének tapasztalatait értékelte, melynek keretében a következő megállapításokat tette: • Az intézményi belső kontrollrendszerek kiépítettségéről és működéséről – a költségvetési beszámoló megbízhatósága szempontjából fontosnak ítélt – öt területre vonatkozóan végeztünk előzetes kockázatértékelést, amelynek alapján az intézmények 85%ánál alacsony, 15%-ánál pedig közepes kockázatot képviselt a belső kontrollrendszer működése. Magas kockázatú kategóriába egyetlen intézmény sem került.
26
A belső kontrollok kiépítésének és működésének ellenőrzési tapasztalatai (2) • A tevékenységek szabályozottságát tekintve az előzetes kockázatfelmérés alapján az intézmények 80%-a alacsony, 20%-a közepes kategóriába került. • A pénzügyi és számviteli rendszer szabályozottsága az előzetes kockázatfelmérés során az intézmények 90%-ánál alacsony, míg 10%-ánál közepes kategóriába került. • A gazdálkodási tevékenység informatikai támogatottsága előzetes kockázatfelmérése során az intézmények 90%-a alacsony, 5-5%-pedig közepes és magas kategóriába került.
27
A belső kontrollok kiépítésének és működésének ellenőrzési tapasztalatai (3) • Az informatikai környezet szabályozottsága és működése az előzetes kockázatfelmérése során az intézmények 65%-a alacsony, 15%-a közepes és 20%-a magas kockázati besorolást kapott. • A FEUVE területén az előzetes kockázatfelmérés során az intézmények 85%-a alacsony, a többi esetben pedig közepes (15%), kategóriába került.
28
A belső kontrollok kiépítésének és működésének ellenőrzési tapasztalatai (4) • A fejezeti kezelési előirányzatok esetében az intézményi belső kontrollrendszerek hat területet érintenek, az értékelt területek tartalmazták a Kincstár folyamatba épített ellenőrző funkcióját. A kezelő szervezetek 70%-ánál alacsony, 30%-ánál közepes kockázatú volt a belső kontrollrendszer előzetes értékelésének eredménye. • A tevékenység és a működés szabályozottsága terén a fejezeti kezelésű előirányzatokat kezelő szervezetek közül 70% alacsony, 20% közepes, 10% pedig magas kockázati besorolást kapott.
29
A belső kontrollok kiépítésének és működésének ellenőrzési tapasztalatai (5) • A Kincstár munkafolyamatba épített ellenőrző funkciójának értékelése szerint a fejezeti kezelésű előirányzatokat kezelő szervezeteknél 80%-a alacsony, 20%-a közepes kockázatú volt. • A számviteli rendszer szabályozottsága az összes szervezetnél alacsony kockázatú terület volt. • A számviteli tevékenység informatikai támogatottsága a fejezeti kezelésű előirányzatokat kezelő szervezetek 90%-ánál alacsony és 10%-ánál közepes kockázatú volt.
30
A belső kontrollok kiépítésének és működésének ellenőrzési tapasztalatai (6) • Az informatikai környezet szabályozottsága és működése a fejezeti kezelésű előirányzatokat kezelő szervezetek esetében 50%-ban alacsony, 20%-ban közepes, 30%-ban pedig magas kockázati besorolást kapott. • A belső kontrollrendszeren belül a FEUVE a fejezeti kezelésű előirányzatokat kezelő szervezetek területén 70%-ban alacsony, 10%-ban közepes, 20%-ban pedig magas kockázati besorolást kapott.
31
Tervezi-e az ÁSZ ellenőrzési gyakorlati képzések tervezését? • „Jó gyakorlatok” konferenciák • Gyakorlatias képzések a korábbi sikeres tanfolyamokhoz hasonlóan (IDEA rendszer megismerése) • Tapasztalatcserék • Új szakmai honlap terve: Pénzügyi Szemle online
32
Milyen kockázatelemzési módszereket alkalmaz az ÁSZ az éves ellenőrzési terve kialakításakor és a vizsgálatokban? Éves ellenőrzési terv összetevői • Törvényi kötelezettségek • Áthúzódó feladatok az előző évről (determináció) • Témapályázattal, több fordulóban kiválasztott vizsgálati feladatok, + OGY bizottságainak javaslatai, + bejelentésekre induló ellenırzések A vizsgálatok megvalósításakor alkalmazott kockázatelemzési eljárások eredendő kockázatok (IR) és kontroll kockázatok (CR) valószínűsége Financial Audit, IDEA alkalmazása
33
A pénzügyi szabályszerűségi ellenőrzés folyamata
34
Az egyes kockázati elemek közötti logikai összefüggés
35
Kockázat feltérképező modell
36
37
Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
