83
AZ ANYANYULAK TERMELÉSE A FELNEVELÉS ALATTI KÜLÖNBÖZŐ TAKARMÁNYKORLÁTOZÁSTÓL FÜGGŐEN EIBEN CS.1, KUSTOS K.2, KENESSEY Á.1, VIRÁG GY.1, SZENDRŐ ZS.3 Kisállattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet (KÁTKI), 2101 Gödöllő, Pf. 417.1 Gödöllői Agrártudományi Egyetem, 2103 Gödöllő, Páter K. u. 1.2 PANNON Agrártudományi Egyetem, Állattenyésztési Kar, 7401 Kaposvár, Pf. 16.3
[email protected] ABSTRACT - Effect of different feed restrictions during rearing on performance in rabbit does Ad libitum fed ten-week-old littermate female rabbits of NZW lines were divided into four groups (n=4x50) based on their body weight and genotype similarities, and were raised for another 7 weeks as follows: a control group with ad libitum feeding (C); access to a restricted 130 g daily feed portion per head until 17 weeks of age and 140 g/day until first breeding (130R); one day (24 hours) starving every week (1D); 9 hours daily access to the diet (9H). When the youngs restricted in feeding reached 75 to 80% of the adult weight (3.4 to 3.5 kg) they were given an extra feed supply (flushing) for 4 days before first breeding. The does were re-inseminated 9-11 days post partum and were expected to deliver three times. In 130R and 1D the culling rate of does was by 7 to 10% lower and more rabbits delivered three times, resulting in an insignificantly higher number of kindlings per doe (1.81 and 1.94) than in the C group (1.77). Conception rate in groups with different feed restriction improved insignificantly by 5 to 9% compared to the C animals (62%). Litter size and litter weight at birth, at 21 days of age and at weaning were higher for 130R (8.5 and 514g, 7.6 and 2726, 7.3 and 6296) and 9H (8.6 and 499g, 7.7 and 2624g, 7.7 and 6542g) than for the C group (8.4 and 461g, 7.1 and 2444g, 6.9 and 6029g), but these findings were not significant either. The females belonging to group 130R lost less weight at kindling and they showed the best body condition during the lactation period. Compared to the C group, in the more populous litters of group 130R, the individual birth and 21-day weight of sucklings did not decrease, which suggests that good body condition of does could result in improved intrauterine rearing ability and milk production. On the whole, it was concluded that on raising young rabbits with restricted 130 g diet per day or with access of 9 hours’ daily feeding time the performance of the does did not decrease but neither did it improve significantly.
A kutatást az FVM támogatta
BEVEZETÉS Az anyanyulak szaporasága és életteljesítménye kondíciójukkal is összefügg (CIFRE és mtsai, 1994; FORTUN-LAMOTHE, 1997). A kiváló súlygyarapodású fajták 9-10 hetes korban elérik felnőtt súlyuk 50-55%-át. A nőivarú állatok 3,5-4 hónapos korban válnak ivaréretté, de csak négy héttel később, 4,5-5 hónaposan célszerű őket tenyésztésbe venni. Ez időszak alatt a gyorsnövekedésű fajták viszont hajlamosak az elhízásra, ami gyengébb termékenyüléshez és emiatt a szaporaság romlásához vezet. A túlsúlyos nyulak az első fialáskor fellépő csökkent táplálóanyag-ellátást nehezebben viselik, érzékenyebbé válnak a betegségekre (LE ROUX és mtsai, 1998). A megfelelő kondíciójú tenyészállomány felneveléséhez ezért indokolt növendék korban takarmánykorlátozással visszafogni a nyulak növekedését. Az elhízott felnőtt egyedeknél és a választás utáni időszakban is javasolt az energiabevitel csökkentése az evési idő korlátozásával (TAG EL DEN és mtsai, 1988). Az ad libitum takarmányozott és korán (a felnőtt testsúly 75-80%-ának elérésekor) tenyésztésbe vett nyulak első fialási eredménye jó. A várhatóan hosszabb hasznos élettartam és a kisebb kiesés miatt (MAERTENS, 1995) a tenyésznövendék anyanyulak takarmányozását MAERTENS (1992) szerint tenyésznyúltáp esetén javasolt 17-18 hetes korig visszafogni (35 g/nap/kg élősúly) majd a tenyésztésbevételt 18 hetes korig késleltetve a termékenyítés előtti 4 napon flushingolni, vagy ad libitum takarmányozáskor kisebb energiatartalmú hizótápot használni.
84
Jelen kísérletünk célja volt az anyanyulak termelésének az összehasonlítása attól függően, hogy tenyésznövendék korban ad libitum vagy mennyiségi, illetve időbeli takarmánykorlátozással neveltük fel őket. ANYAG ÉS MÓDSZER A kísérletet a KÁTKI nyúltelepén, a LAB-NYÚL BT. által üzemeltetett istállókban újzélandi fehér vonalak kevert spermás termékenyítéséből származó ivadékaival végeztük. Az állatokat neoncsövekkel is megvilágított ablakos épületben, dróthálós flat-deck ketrecekben egyedileg tartottuk. A nőivarú egyedeket (n=200) tíz hetes korban súlyuk és születési alomlétszámuk szerint négy egyforma csoportba osztottuk úgy, hogy az alomtestvérek másmás csoportba kerüljenek. A nyulakat 17 hetes korig ad libitum vagy korlátozva takarmányoztuk: Csoportok (groups) - Kontroll (C): - 130 g/nap fejadag (130R): - Heti 1 nap koplalás (1D): - 9 óra evési idő (9H):
Korlátozás (restriction) ad libitum takarmányozás 17 hetes korig naponta 130 g, majd a tenyésztésbe vételig 140 g fejadag 24 órán át (szombaton) az állatok nem ehettek, de szabadon ihattak napi 9 órás (11-20 h) evési idő: a nyulak máskor nem ehettek, de ihattak
Az anyák és ivadékaik csoportjuknak megfelelően ugyanazt a kereskedelmi forgalomban lévő pelletált nyúltápot (90% sz.a., 17,5% ny.fehérje, 3,05% ny.zsír, 13,9% ny.rost, 10,3 MJ/kg em. energia) kapták; az ivóvizet szopókás önitatóból szabadon vehették fel. Az etetési idő korlátozását az önetető megfordításával értük el. A korlátozottan felnevelt nyulakat felnőtt súlyuk 75-80%-ának elérésekor (3,4-3,5 kg) 4 napon át flushingoltuk a tenyésztésbevétel előtt. Ezután ad libitum takarmányoztunk. Az anyákat a 9-11. napon post partum, az üreseket (tapintásos vemhességvizsgálat a 10-14. napon) az előző inszeminálás után 28 nappal újratermékenyítve egymás után háromszor fialtattuk. Termékenyítéskor kevert ondót, az ovuláció kiváltásához 1,5 µg GnRH analóg hormont (Ovurelin, Reanal) használtunk. A 10 feletti almokból csoporton belül dajkásítottunk. Az anyák szabadon szoptattak, utódaikat 35 naposan választottuk el. A statisztikai értékelést a STATGRAF ver. 6.0 programmal végeztük. Az egyes tulajdonságokra ható tényezőket az egyedi adatok alapján a varianciaanalízisben az alábbi modellel teszteltük: Yijk = µ + Ti+ Fj+ eijk ahol Yijk: a vizsgált alom vagy egyed µ: főátlag Ti: a takarmányozás hatása (i=1,2,3,4) Fj: a fialás sorszámának hatása (j=1,2,3) eijk: véletlen hiba A gyakorisági eloszlások szignifikancia vizsgálatát Chi-négyzet teszttel végeztük. A háromszor üresen maradt vagy egyszer sem fialt nyulakat kizártuk a kísérletből és adataikat az értékelésből.
85
EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK A növendéknyulak teljesítményének alakulását a takarmánykorlátozás és a flushing alatt előzetes közleményünkben ismertettük (EIBEN és mtsai, 1998). Megállapítottuk, hogy 10 és 17 hetes életkor között a napi átlagos takarmányfogyasztás a kontrollhoz hasonlítva a heti 1 nap éheztetett nyulaknál 5%-kal, a 9 órás csoportban 18%-kal, a 130 g fejadagúaké 24%-kal volt kevesebb. Emiatt a 130 g fejadagon nevelt növendéknyulak súlya 17 hetes korban 11%-kal, a 9 óra evési idejűeké 8%-kal volt kisebb, mint az ad libitum csoporté (1. táblázat). A kontroll nyulak 66%-a, a heti 1 nap koplaltatottak 54%-a 17 hetes korra elérte a tenyésztésbevételi súlyhatárt (3,4-3,5 kg). A 9 óra evési idejűek 43%-át és a 130 g fejadagúak 66%-át két héttel később kezdtük flushingolni, az utóbbiak 30%-át csak 21 hetes kortól lehetett tenyésztésbe venni. A takarmánykorlátozás megszűntetésének hatása a heti 1 nap koplaltatott és 9 óra evési idejű csoportokban is jelentkezett, de a 130 g fejadagú nyulak reagáltak a legérzékenyebben a hirtelen nagy táplálóanyag bevitelre: 17-22 hetes életkor alatti legnagyobb takarmányfogyasztásuk és legkedvezőbb takarmányértékesítésük következtében ekkor ők gyarapodtak a legjobban, tenyésztésbe vételig behozva 17 hetes kori súlybeli lemaradásukat (1. táblázat). Takarmánykorlátozás hatására ugyanis a nagyobb étvágy (THWAITES, 1989) illetve az emésztési együtthatók javulása miatti jobb takarmányértékesítés (SZENDRŐ és mtsai, 1988; BERSÉNYI és mtsai, 1999) által a nyulak a korlátozás után gyors kompenzációs növekedésre képesek (PERRIER és OUHAYOUN, 1996). 1. táblázat/Table 1. A különböző takarmánykorlátozás és megszűntetésük hatása a növendéknyulak élősúlyára, takarmányfogyasztására és takarmányértékesítésére (Effect of different feed restrictions and their abandon on body weight, feed intake, and feed conversion of growing rabbits) Ad libitum 130 g/nap Heti 1 nap 9 óra/nap /kontroll/ fejadag koplalás evési idő C 130R 1D 9H Egyedszám (no. of obs.) 50 49 48 48 Élősúly, g (Live weight) LSM se LSM se LSM se LSM se 10. hét (week) 2121 33 2170 33 2133 33 2180 33 a 17. hét (week) 45 3244b 46 3543a 46 3365b 47 3654 a Tenyésztésbe vétel (1st breeding) 44 3924ab 43 3871b 48 3869b 46 4031 Tak. fogyasztás, 10-17. hét, g/nap 174 133 165 142 (Daily Feed intake) % 100 76 95 82 Tak. fogyasztás , 17-22. hét, g/nap 185 187 176 182 (Daily Feed intake) % 100 101 95 98 Tak. értékesítés (Feed conversion), 17-22. hét 7,85 6,80 7,84 6,94 -
Előzetes közleményünkben (EIBEN és mtsai, 1998) az anyanyulak kondíciójával és szaporaságával kapcsolatos megállapításaink azok 1. és 2. fialására vonatkoztak. A kísérletet azóta befejeztük, ez alkalommal az anyák egymás utáni három fialásának eredményeit foglaljuk össze. A 130 g fejadagon nevelt és a heti 1 nap koplaltatott anyanyulak közül kevesebb volt a kiesés, több volt a háromszor fialók aránya és ezáltal nagyobb az egy anyára jutó fialások száma, mint az ad libitum felnevelteké (2. táblázat). A 9 óra evési idejű nyulakból nagyobb volt a veszteség és magasabb az egyszer fialók aránya, ezért náluk volt a legkisebb az egy anyára jutó fialás. Ezek a különbségek azonban szignifikánsan nem voltak igazolhatók. A 130 g/nap korlátozottan felnevelt anyák súlya a termékenyítés után minden időpontban nagyobb volt, mint a többi csoportban: almaik átlagon felüli létszáma ellenére súlyuk fialáskor
86
kevésbé esett vissza és a laktáció alatt is ők voltak a legjobb kondícióban (1. ábra és 2. táblázat). A növendékkori szűkös táplálóanyag-ellátás késlelteti az ivarérést. A korlátozott csoportok első termékenyítéskor nem szignifikánsan átlagosan 12%-kal jobban vemhesültek, mint a kontroll (82% vs. 70%). Ennek a későbbi tenyésztésbe vétel és az lehet a magyarázata, hogy a flushing növeli az ovulációs arányt (GOSALVEZ és mtsai, 1994; MAERTENS, 1995). Második termékenyítéskor az ad libitum csoporthoz képest csak a 130 g fejadagon neveltek közül fialt több anya. A harmadik termékenyítés alkalmával is ez utóbbi csoport vemhesült a legjobban, ekkor a korlátozottan felnevelt nyulak fialási aránya átlagosan 10%-kal haladta meg a kontroll csoportét (2. ábra). Összességében a vizsgálatok alatt az étvágy szerint takarmányozott nyulakhoz viszonyítva a korlátozottan felnevelteknél nem szignifikánsan 5-9%-kal javult a vemhesülés (2. táblázat). HARTMANN és PETERSEN (1995) a második fialástól szintén jobb termékenyülést figyelt meg az ad libitum fogyasztás 85%-án felnevelt nyulaknál az ad libitum csoporttal szemben (72% vs. 65%). 4800
AD LIBITUM 130 G/NAP
4700
HETI 1 NAP
4600
9 ÓRA
4500 4400 4300 4200 4100 TERM.
1
2
3
4
FIAL.
AI.
6
7
21. N.
KINDLING
9
21.DAY.
VÁL. WEANING
Az anyanyulak élősúlya termékenyítéstől választásig, g (Live weight of does’ between AI and weaning)
1. ábra/Fig. 1.
Fialási arány (Kindling rate), %
100 90 80 70 60 50 40
92 76
AD LIBITUM 81
130 G/NAP
70
70
64 55
56 50
Termékenyítés (AI): 1.
2.
HETI 1 NAP 9 ÓRA
56 50
50
3.
2. ábra/Fig. 2. Az anyanyulak vemhesülése az 1., 2. és a 3. termékenyítéskor (Kindling rate of does’ at 1st, 2nd and 3rd AI.)
A 130 g és a 9 óra korlátozott nyulaknál a születési, 21 napos és választási alomlétszám, valamint ezzel összefüggésben az alomsúly nem szignifikánsan nagyobb volt, mint a kontroll
87
csoportban. A hetente 1 nap koplaltatással felnevelt leggyengébb kondíciójú anyák hozták világra a legkisebb létszámú almokat, amelyek létszáma és súlya 21 és 35 napos korban szignifikánsan elmaradt a 130 g fejadagú és 9 óra evési idejű anyákétól (2. táblázat). HARTMANN és PETERSEN (1995) a 85% fejadagon nevelt nyulak jobb kondícióját figyelte meg termékenyítéskor, amelyek a 2. fialáskor 1,4-del, a harmadiknál 0,6-del nagyobb létszámú almokat fialtak úgy, hogy fiókáik születési súlya nem csökkent. A 130 g fejadagon nevelt anyák népesebb almaiban fiókáik egyedi születési súlya az ad libitum csoporthoz képest nem csökkent (60 g vs. 55 g). Ez arra utal, hogy a legjobb kondícióban lévő anyáknál javul a vehemnevelő-képesség. Az alomlétszám emelkedésével ugyan nő az anyanyulak tejtermelése (EL-MAGHAWRY és mtsai, 1993), ám ez a növekedés nem arányos a nagyobb számú szopósnyúl igényével, ezért egy fiókára kevesebb tej jut, emiatt egyedi súlyuk kisebb lesz (PETERSEN és mtsai, 1996). Ha az alomlétszám mellett a szopósnyulak egyedi súlya is nő, azt csak az anyák magasabb tejtermelése magyarázhatja. Kísérletünkben a 130 g fejadagon nevelt anyák népesebb almaiban a fiókák 21 napos egyedi súlya meghaladta a az ad libitum csoport ivadékaiét (358 g vs. 343 g). Ez úgy lehetséges, ha a népesebb almokban az egy nyúlra jutó tej mennyisége, tehát az anyanyúl tejtermelése is nőtt. HARTMANN és PETERSEN (1997) az ad libitum fogyasztás 69%-án felnevelt nyulaknál szintén jobb kondíciót és nagyobb tejtermelést figyeltek meg a kontroll állatokhoz képest. A szopóskori elhullás a négy csoportban közel megegyezett, bár 0-21 napos korban a heti 1 nap korlátozott anyák ivadékaiból több, 21-35 napos életkor között pedig a 9 óra korlátozottakéból kevesebb hullott el (2. táblázat). KÖVETKEZTETÉSEK A 130 g fejadagon felnevelt tenyész anyanyulak az ad libitum csoporthoz képest ugyan 2-4 héttel később érték el a 3,4-3,5 kg-os tenyésztésbevételi súlyhatárt, de a takarmánykorlátozás megszüntetésének itt volt a legkifejezettebb a hatása: ezek a nyulak vették fel a legtöbb takarmányt, amit a legjobban értékesítettek. A korlátozás utáni hetekben legjobb súlygyarapodásuk által behozták korábbi lemaradásukat úgy, hogy összességében a tenyésztésbe vételig 13%-kal kevesebb takarmányt fogyasztottak, mint az ad libitum csoport. Első fialáskor kapott eredményeink megerősítik, hogy a flushing kedvezően befolyásolja az ovulációt és emiatt javul a fialási arány. A korlátozottan felnevelt nyulak a vizsgált időszakban nem szignifikánsan átlagosan 5-10%-kal jobban vemhesültek, mint az ad libitum csoport. Az anyanyulak termékenyítésétől az ivadékaik választásáig terjedő időszakban a legkisebb testsúlyú, heti 1 nap koplaltatással felnevelt anyák fialták a legkisebb létszámú almokat, amelyekből a szoptatás első három hetében -kizárólag tejfogyasztás idején- a legtöbb volt a szopós elhullás. Ezzel szemben a mindvégig legnagyobb súlyú, 130 g fejadagon felnevelt anyanyulak közül a kontroll (ad libitum) csoporthoz hasonlítva 10%-kal kevesebb volt a kiesés, 10%-kal javult a vemhesülés és emiatt nőtt az egy anyára jutó fialások száma. Ezek a nyulak átlagon felüli létszámú almokat hoztak világra, amelyekben az újszülöttek egyedi súlya nem csökkent, azaz javult vehemnevelő képességük. A 130 g korlátozott anyák ivadékainak létszáma és egyedi súlya is nagyobb volt 21 napos korban a kontrollhoz képest, tehát nőtt a tejtermelésük. Emellett kedvezőbb teljesítményük nem járt együtt a testsúly nagyobb ingadozásával, mert fialáskor súlyuk kevésbé esett vissza és kondíciójukat a nagyobb tejtermelés idején is
88
2. táblázat/Table 2. Az anyanyulak kiesése, testsúlya és szaporasági mutatói (Culling rate, body weight and reproduction traits of the rabbit does)
Induló létszám1 Záró létszám2 Anyanyulak kiesése, %3 Fialások száma szerinti megoszlás, %4 egy (one) kettő (two) három (three) Átlagos fialás/anya5 Anyanyulak súlya, g6 Termékenyítéskor (at AI) 1. héten 2. héten 3. héten 4. héten Fialáskor (at kindling) 6. héten 7. héten A szoptatás 3. hetében 9. héten Választáskor (at weaning) n Fialási arány, %7 Alomlétszám, db8 Összes Élő Nevelt 21 napos 35 napos Alomsúly, g9 Születéskori 21 napos 35 napos Egyedi súly, g10 Születéskori 21 napos 35 napos Szopóskori elhullás, %11 Teljes alompusztulás 0-21 nap között 21-35 nap között
Ad libitum (C) 42 21 50,0
Csoport (group) 130 g/nap Heti 1 nap (130R) (1D) 38 42 23 24 39,5 42,8
Hatások (effect) csoport fialás12 (group) száma
9 óra (9H) 36 17 52,8
NS
41,9 38,7 19,4 1,77 LSM se 4355a 44,0 4363a 46,0 4450bc 45,2 4419ab 46,9 4439ab 46,8 4148ab 50,2 4483ab 55,5 4528ab 61,2 4580ab 66,3 4547ab 71,2 4498ab 86,1 84 61,9 LSM se 8,37 0,41 7,71 0,40 7,59 0,30 7,12ab 0,33 6,85ab 0,36
40,6 37,5 21,9 1,81 LSM se 4297ab 49,1 4385a 54,9 4529c 52,3 4495a 48,0 4492a 48,8 4281a 50,3 4551a 53,3 4671a 60,2 4735a 68,7 4670a 73,1 4579a 84,0 79 70,9 LSM se 8,53 0,39 8,19 0,39 8,43 0,29 7,61a 0,34 7,32a 0,35
38,2 29,4 32,4 1,94 LSM se 4208b 42,7 4243b 44,7 4329a 42,6 4319b 45,6 4354b 45,2 4100b 48,3 4369b 50,0 4441b 55,2 4470b 59,5 4413b 62,8 4355b 73,5 92 67,4 LSM se 7,69 0,38 7,67 0,38 7,83 0,28 6,37b 0,29 6,20b 0,31
46,7 43,3 10,0 1,63 LSM se 4195b 50,3 4272ab 53,0 4395ab 50,7 4395ab 51,0 4370ab 51,5 4148ab 56,3 4377b 60,1 4452b 67,0 4502b 73,7 4459b 79,4 4340b 92,5 73 67,1 LSM se 8,55 0,44 8,57 0,45 8,57 0,33 7,70a 0,36 7,68a 0,38
NS NS NS NS
461b 2444bc 6029bc
19,7 92,8 280
514a 2726a 6296a
19,2 94,0 275
466ab 2345c 5486b
18,3 81,9 240
499ab 2624ab 6542a
55 343 880
-
60 358 860
-
61 368 885
-
9,30 8,93b 4,89ab
-
8,89 11,2ab 5,12a
-
6,90 16,0a 4,41ab
-
* * ** * * * * * * * *
*** *** *** *** * * NS NS NS * NS
NS
*
NS NS ** **
*** *** * *
21,7 102 300
* ** **
*** *** *
58 341 852
-
-
-
9,76 9,60b 1,98b
-
NS * *
NS NS *
NS: P>0,05 *P<0,05 **P<0,01 ***P<0,001 1 initial number; 2final number; 3culling rate of the does; 4parity distribution; 5avg. delivery per doe; 6body weight of the doe between the AI and weaning; 7kindling rate; 8litter size: total, alive, nursed, 21d and 35d; 9litter and 10 ndividual weight at birth, 21d and 35d; 11suckling mortality: total litter loss, mortality between 0-21d and 2135d of age; 12parity effect
89
megőrizték. HARTMANN és PETERSEN (1997) közlésével megegyezve feltételezzük, hogy ezek az állatok vagy több takarmányt fogyasztottak, vagy a növendékkori korlátozás hatására az emésztési együtthatók javulásával jobb takarmányértékesítésre tettek szert, amely nem csak az ad libitum takarmányozásra való áttéréskor, hanem a termelés kritikus szakaszaiban (a vemhesség utolsó harmada vagy a laktáció csúcsa) is jelentkezett. Összefoglalva a vizsgált időszakban a 130 g napi fejadagon és a napi 9 óra evési idővel felnevelt anyanyulak a kontrollhoz képest nem szignifikánsan jobban vemhesültek (71 és 67% vs. 62%), nagyobb létszámú almaikban (8,5 és 8,6 vs. 8,4) fiókáik egyedi születési súlya nem csökkent (60 és 58 g vs. 55 g), továbbá választásig több ivadékot neveltek fel (7,3 és 7,7 vs. 6,9). Eredményeink szerint az anyanyulak termelés alatti kondíciója befolyásolja életteljesítményüket. A továbbiakban érdemes lehet a különböző takarmánykorlátozási módszerekkel felnevelt anyanyulak reprodukció alatti takarmányfogyasztásának és különösen takarmányértékesítésének vizsgálata. IRODALOMJEGYZÉK CIFRE J., VICENTE J. S., BASELGA M., GARCÍA F. X., 1994. Ovulation rate in lines of rabbits selected on different criteria. Proc. 1st Intern. Conf. Rabbit Prod. Hot Climates, Cairo, 247-251. BERSÉNYI A., FEKETE S., ESZES F., HULLÁR I., SUKOLA S., 1999. A takarmányozás intenzitásának hatása növendék nyulak fejlődésére. Proc. 11. Nyúltenyésztési Tud. Nap, Kaposvár, (in press). EIBEN CS., KUSTOS K., KENESSEY Á., TERENYI E., VIRÁG GY., SZENDRŐ ZS., 1998. A felnevelés alatti különböző takarmánykorlátozás hatása az anyanyulak termelésére (előzetes közlemény). Proc. 10. Nyúltenyésztési Tud. Nap, Kaposvár, 63-69. EL-MAGHAWRY A., SOLIMAN A. M., KHALIL H. H., 1993. Doe milk production as affected by some genetic and environmental factors in New Zealand White and Californian rabbits under the Egyptian conditions. Egypt. J. Rabbit Sci., 3. (2), 141-150. FORTUN-LAMOTHE L., 1997. Effects of dietary fat on reproductive performance of rabbit does: A review. World Rabbit Sci. 5. (1), 33-38. Gosalvez L. F., Alvarino J. M. R., Diaz P., Tor M., 1994. Influence of age, stimulation by PMSG or flushing on the ovarian response to LH-RHa in young rabbit females. World Rabbit Sci. 2. (2), 4145. HARTMANN J., PETERSEN J., 1995. Vergleichende Untersuchungen zur Reproduktionsleistung von während der Aufzuchtphase restriktiv und ad libitum gefütterten Zuchthäsinnen. Proc. 9th Symposium on Housing and Diseases of Rabbits, Furbearing animals and Pet Animals, Celle, 97-105. HARTMANN J., PETERSEN J., 1997. Körpergewichtsentwicklung und Milchleistung in den ersten drei Wochen der Lactation in Abhängigkeit von der Aufzuchtintensität von Hybridhäsinnen. Proc. 10th Symposium on Housing
and Diseases of Rabbits, Furbearing animals and Pet Animals, Celle, 24-32. LE ROUX J. F., MÁTÉ CS., SZÓRÁD I., COLEN M., 1998. Replacement does: Growth and reproductive performances at the first kindling. Proc. 10. Nyúltenyésztési Tud. Nap, Kaposvár, 57-62. MAERTENS L., 1992. Rabbit nutrition and feeding: A review of some recent developments. J. Appl. Rabbit Res., 15. 889-913. MAERTENS L., 1995. Energy and nutrient requirements of does and their young. Proc. 9th Symposium on Housing and Diseases of Rabbits, Furbearing animals and Pet Animals, Celle, 7691. PERRIER G., OUHAYOUN J., 1996. Growth and carcass traits of the rabbit. A comparative study of three modes of feed rationing during fattening. Proc. 6th World Rabbit Congress, Toulouse, Vol. 3. 225-232. PETERSEN J., HARTMANN J., MENNICKEN L., 1996. Effects of prenatal on postnatal performance of does. Proc. 6th World Rabbit Congress, Toulouse, Vol. 2. 103-106. SZENDRŐ ZS., SZABÓ S., HULLÁR I., 1988. Effect of reduction of eating time on production of growing rabbits. Proc. 4th World Rabbit Congress, Budapest, Vol. 3. 104-114. TAG EL DEN T. H., MERVAT A. A., MOLNÁR J., 1988. Effects of restricting feeding periods on feed intake and digestibility of dry matter in rabbits. Proc. 4th World Rabbit Congress, Budapest, Vol. 3. 213-222. THWAITES C. J., 1989. Growth, feed and water intake after feed or water restriction in the New Zealand White rabbit. J. of Applied Rabbit Research, 12 (2) 86-89.
