Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar Egészségügyi Gondozás és Prevenció Alapszak Védőnő Szakirány
A várandósság alatti hangulatzavar hatása az újszülöttek, csecsemők fejlődésére
Konzulens:
Készítette:
Kissné Dányi Éva
Tóth Liliána
Mestertanár
2015.
Tartalomjegyzék
1. Bevezetés ................................................................................................... 2 1.1. Témaválasztás indoklása ............................................................................... 3 1.2. Célkitűzések ................................................................................................. 3 1.3. Hipotézisek ................................................................................................... 4
2. Szakirodalmi áttekintés ............................................................................ 5 2.1. A várandósság hatása a szervezetre, életmódváltás szükség szerint ............. 5 2.2. A várandós és magzata kapcsolata ........................................................... 6 2.3. Hangulatzavarok ........................................................................................... 7 2.4. A várandósság alatt kialakuló hangulatzavarok okai ..................................... 8 2.5. Koraszülés .................................................................................................. 10 2.6. A hangulatváltozások hatása 1-2 hónapos csecsemőre ................................ 11
3. Vizsgálati anyag és módszer ............................................................... 12 3.1. Vizsgálati anyag ......................................................................................... 12 3.2. Vizsgálati módszer...................................................................................... 14
4. Eredmények bemutatása .................................................................... 16 4.1. A várandósság alatti hangulatzavarok hatása a születésre ..........................20 4.2. A várandósság alatt átélt hangulatzavarok és a csecsemők táplálkozásával kapcsolatos problémák összefüggései .................................................................... 22 4.3. A várandósság alatt átélt hangulatzavarok hatása a csecsemők alvási szokásaira .............................................................................................................. 24 4.4. A várandósság alatt átélt hangulatzavarok és a csecsemők kiegyensúlyozottsága közötti összefüggések ......................................................26
5. Következtetések .......................................................................................28 6. Összegzés ..................................................................................................30 Irodalomjegyzék ..........................................................................................31 Mellékletek ..................................................................................................33
1
1. Bevezetés Gyorsuló világunkban a környezet és az életmód megváltozása az emberi szervezet megbetegedéseinek lehetőségeit idézheti elő. Az egészség megőrzése összetett feladat, nem elhanyagolható az egyéni felelősség szerepe az egészséges utódok születése érdekében. Az egészség a testi, lelki és szociális jólétet jelenti, nem csupán a betegség vagy fogyatékosság
hiányát
(WHO).
Napjainkban
a
pszichés
megbetegedések
népegészségügyi problémává váltak. A testi egészség megőrzése mellett a lelki egészségre is nagy hangsúlyt kell fektetni, mivel hosszú távon a testi egészségnek is meghatározói. A nők 33%-át érinti valamilyen mértékű hangulatzavar életük során. Több sérülékeny periódus is kiemelhető, mint például a serdülőkor, a terhesség illetve a gyermekágyas valamint a menopausa ideje. Azonban a legjellemzőbb a szülést megelőző és a szülést követő időszak, epidemiológiai vizsgálatok adataiból kiderül, hogy a nők 80%-a tapasztal ilyenkor valamilyen mértékű hangulatingadozást. Ezekben az időszakokban a hormonrendszer megváltozik, sokkal érzékenyebbé és ingerlékenyebbé válnak, gyakran változik a kedélyállapotuk. A várandósság egy új szerepet teremt a nők számára, mely jelentős stresszel jár együtt. A megváltozott élethelyzethez való alkalmazkodás és a stresszel való megküzdési stratégiák hangulatzavart okozhatnak. A WHO előrejelzései szerint 2020-ra a depresszió miatti halálok a leggyakoribb halálesetek között fog szerepelni. Kiemelt fontosságú a nők egészségére fokozott figyelmet fordítani, mivel ők gondoskodnak a következő generációról.
2
1.1.Témaválasztás indoklása: A pszichológia egyre többet foglalkozik a várandósság alatti hangulatzavarral és ezek hatásával a születendő gyermek fejlődésére vonatkozóan. Leendő védőnőként úgy gondolom, hogy fontos figyelmet fordítani a várandósgondozás alatt a testi fejlődés nyomon követése mellett a lelki változásokra is. Számos tényező közrejátszik abban, hogy a születendő gyermek egészségesen jön-e a világra. A genetikai betegségek előfordulása mellett mindezt nagyban befolyásolja a várandós életmódja, hogyan viszonyul terhességéhez. A várandóssága előtt és alatt fogyasztott-e alkoholt, dohányzott-e, különböző élvezeti szereket használt-e, a táplálkozására,
saját
egészségére
megfelelően
figyelt,
várandósgondozáson és a kötelező vizsgálatokon? tényezőket
egyszerűbb
észrevenni,
mint
a
lelki
megjelent
a
Ezeket a veszélyeztető eredetű
problémákat,
hangulatzavarokat. A várandós anyával a védőnő találkozik a leggyakrabban, vele alakul ki a legközvetlenebb kapcsolat. A családlátogatások során a védőnőnek lehetősége van betekinteni a családok életébe, megismerheti a társas kapcsolataikat, a gazdasági és szociális helyzetüket, ezek alapján kialakul benne egy kép az adott családról. Amennyiben a várandós bizalommal fordul védőnőjéhez, esetleges aggodalmairól, félelmeiről beszámol. A védőnő az a személy, aki már a terhesség kezdetén felismerheti, hogy a várandós hajlamosabb a szorongásra, hangulatzavarra .
1.2 Célkitűzéseim Célkitűzéseim között szerepel kutatni, hogy : a várandósság alatt milyen gyakorisággal fordulnak elő hangulatzavarok, valamint milyen hatással van az anya hangulatzavara a csecsemő táplálkozására, alvására, illetve a hangulatzavaros anyák csecsemői sírósabbak-e, nyugtalanabbak-e.
3
1.3 Hipotézisek - Feltételezem, hogy azok a nők, akik várandósságuk alatt lelki problémával küzdenek, nagyobb eséllyel szülnek koraszülött, vagy kis súlyú újszülöttet, mint azok, akiknek várandóssága kiegyensúlyozottan zajlik. - A várandósság alatt átélt hangulatzavarok növelik a csecsemők táplálással kapcsolatos problémáik előfordulásának gyakoriságát. - A várandósság alatt átélt hangulatzavarok növelik a csecsemők körében, az alvással kapcsolatos problémák előfordulásának gyakoriságát. - A hangulatzavarra, hangulatingadozásra hajlamosabb várandósok gyermekei megszületés után nyugtalanabbak, sírósabbak és nehezen nyugtathatóbbak, mint azok a csecsemők, akik anyai anamnézisében ilyen jellegű zavarok nem szerepeltek.
4
2. Szakirodalmi áttekintés 2.1. A várandósság hatása a szervezetre, életmódváltás szükség szerint
A terhesség ideje alatt különösen fontos, hogy minden kismama odafigyeljen testilelki jólétére. A védőnő feladata felkészíteni a nőket a más állapotra, az élettani változásokra, öltözködéssel, munkavégzéssel, táplálkozással kapcsolatos tanácsokat adni, hogy a várandósság zavartalan legyen. A várandósság 9 hónapja alatt a női test folyamatos élettani változásokon megy keresztül. A védőnő feladatkörébe tartozik, hogy ezekre a természetes folyamatokra felkészítse gondozottjait. Ezek közül a legfontosabbak:
-
Az
immunrendszer
változásai:
a
terhesség
korai
szakaszában
az
immunrendszer hatékonysága csökken, ezért fontos az átlagosnál nagyobb figyelmet fordítani a védelmére, a fertőzések elkerülésére. -
A keringő vér mennyiségének növekedése: a várandósság kezdetétől fokozatosan növekszik, ez szükséges ahhoz, hogy a magzat fejlődéséhez, növekedéséhez elegendő oxigén és ásványi anyag álljon rendelkezésre. A tünetek közül a legjellemzőbbek, pulzusszám-, súly és légzésszám növekedése fáradékonyság. Az étkezésre, pihenésre, a jó erőnlét megőrzésére is nagy hangsúlyt kell fektetni.
-
Az emlők növekedése: a legszembetűnőbb változások egyike, a tejmirigyek méretének és számának gyarapodása, rendkívül fontos változás, hogy majd szoptatni tudja gyermekét a kismama.
-
A méh növekedése: a méh fejlődésével a has alakja folyamatosan változik, körülbelül a negyedik hónaptól látható a változás. A szülés előtti hetekben, mikor a magzat a medencebemenetbe helyezkedik, nyomja a húgyhólyagot, ami gyakori vizelési ingert eredményez.
-
Hormonális hatások: a terhességi hormonok - a progeszteron és az ösztrogénemelkedett szintje olyan terhességi panaszok formájában mutatkoznak meg,
5
mint a mellfeszülés, fáradtság, gyakori vizelési inger, hangulatváltozások, érzelmi változások.
2.2. A várandós és magzata kapcsolata A várandósság időszakában a magzat kiszolgáltatott az anyának. Az anya testi-lelki állapota hatással van a magzat állapotára, fejlődésére. A terhesség során átélt stressz gátolja a magzat táplálkozását és gyarapodását a méhben. A köldökzsinór nem csupán fizikailag köti össze őket, hanem lelkileg is. A magzat érzi az anya legkisebb rezdüléseit is. A stresszt kiváltó életesemény súlyossága egyenes arányban van a koraszülés gyakoriságával, minél nagyobb a stressz annál korábban jöhet a világra az újszülött. Tehát a terhesség nem csak a testi változás, hanem a megváltozott pszichés állapot feldolgozását is jelenti. „Születés
előtti
stresszek,
az
anya
depressziója,
hormonális
eltérések,
immunzavarok, különféle fertőzések és környezeti befolyások, párkapcsolati zavarok, szülői beállítódások, konfliktusok, mind hatással vannak a magzat agyára, személyiségének fejlődésére, alakulására… Az anyaméhben szerzett tapasztalatok kihatnak az ember testi-lelki fejlődésére.” ( Hidas-Raffai-Vollner, 2002) Ha egészséges lelkületű gyermekek jönnek a világra, nagy valószínűséggel azok egészséges lelkű felnőttek lesznek. Az egészséget, a jólétet, az együttműködési, szociális készséget erőteljesen meghatározza az élet első hónapjaiban a gondozás minősége. Ezen időszakban számos érzelmi és szociális készségek, kötődések kialakulnak, később csak komoly erőfeszítések árán lehet pótolni ezeket. Nem feltétlenül a hétköznapi stressz miatt kell aggódni, sokkal nagyobb jelentőséggel bír az anya és magzata közötti viszony alakulása. Amit persze jelentősen befolyásol az anya társas hálója, korábbi lelki sérülései, érettsége és felkészültsége.
6
2.3. Hangulatzavarok Az érzelmi élet kellemetlenségei, a család gondozása során nem csak a szomatikus állapot hatásaiban válik láthatóvá. A hetvenes években a kutatók rámutattak arra, hogy „a modern társadalom gyors ütemű fejlődése és átfogó intenzív mobilitása a pszichogén (lelki eredetű) megbetegedések gyors szaporodását eredményezi”. (Juhász P. 1979.49) (Szél-Székely-Szeles, 1994) Hangulat: „hosszabb ideig tartó szubjektív állapot, mely általában kevésbé intenzív, mint egy érzelem. A hangulat a személy általános érzelmi világképét határozza meg, leszűkíti, hogy milyen érzelmekre és viselkedésre lesz fogékony a személy.” (Wikipédia) Jellemzői: -
az érzelmi momentumok néhány percétől órákig tarthatnak, a hangulat viszont ennél hosszabb ideig tart, több hétig is jelen lehet az egyén életében,
-
a hangulat sokszor ismeretlen eredetű, nem mindig lehet tudni a kiváltó okot,
-
az érzelmekkel szemben a hangulat kezdete és vége gyakran nem tudatosul az emberben,
-
a hangulat lehet pozitív vagy negatív.
„A hangulatzavarok – tágabb értelemben - magukban foglalják a környezeti ingerek okozta „normális reakciótól” a biológiai tényezőkhöz kapcsolódó „betegségig” terjedő meglehetősen széles skálát.” (Csatordai, 2009) A hangulatzavarok két legjelentősebb csoportja az unipoláris és a bipoláris depresszió. A hangulatzavarban küzdők legjellemzőbb tünete, hogy életüket más színben látják, mint az egészséges emberek, ez a több hónapon át tartó állapot a hangulat megváltozását eredményezi. Unipoláris depresszió: A hangulat negatív irányban való elváltozását jelenti, a személy életét sivárnak látja, nem társul hozzá időnkénti feldobottság érzés. Nőknél kétszer gyakrabban fordul elő, hazánkban megjelenése 15-19 és 45-50 éves korra jellemző. 7
Bipoláris depresszió: közismert néven mániás depresszió, az unipoláris depresszióval ellentétben, ez kétpólusú, melyben a mély depressziós állapotok és érzelmi felhangoltság váltakoznak. A tünetek 15-30 éves kor között jelentkeznek leggyakrabban. A várandósság alatti hangulatzavarok a magas stresszhormon szintek miatt spontán abortuszt, koraszülést, alacsony születési súlyt, lelassult magzati növekedést eredményezhet.
2.4. A várandósság alatt kialakuló hangulatzavarok okai A várandósság alatt minden nőben felmerülnek aggodalmak, a szüléstől való félelem, egészséges újszülöttet fog-e világra hozni, félelem attól nehogy ártson a magzatának. Tudatosul a nőkben, hogy már nem csak önmagukért felelősek, hanem magzatukért is. Úgy érezhetik, hogy eddigi életük megszakad és egy új, egy másik életet kell kialakítaniuk. A terhesség alatti hangulatzavar gyakrabban alakul ki azoknál a nőknél, akiknek instabil a párkapcsolata, a gazdasági helyzete, terhességét nem tervezte, nem kielégítően táplálkozik és dohányzik. A testi és lelki változások mellett hormonális változások is terhelik a várandósokat, ezért az alapvető aggodalmak könnyen átválthatnak krízisállapotba. (C. Molnár Emma, 1996) A várandósság alatt fellépő fizikai változások hatással vannak a szerotonin termelődésére, mely hormon fontos szerepet játszik a hangulat szabályozásában. Az alacsony szerotonin szint közrejátszik a depresszió, migrén, idegi zavarok kialakulásában. A várandósság első és harmadik trimeszterében gyakrabban fordulnak elő hangulatváltozások. Ez a két időszak érzékenyebb a változásokra, a második trimeszter lelkileg kevésbé megterhelő a várandós számára.
8
Az első trimeszterben fellépő rosszullétek valamint a harmadik trimeszterben a szüléstől való félelem, a fizikai diszkomfort érzet befolyással vannak a hangulatra, azonban nem ezek a fő kiváltó okok. A szorongást kiváltó okok lehetnek:
-
alacsony jövedelem, megélhetési nehézségek,
-
munkanélküliség,
-
fiatal életkor, nem kívánt terhesség,
-
partner hiánya,
-
a családtámogató szerepének hiánya.
Az utóbbi tíz évben nagy figyelem irányult a lelki egészség gyermekágyas időszakban felmerülő problémáira. Több tanulmányból kiderül, hogy a szorongást és depressziót a várandós időszak alatt sem szabad lebecsülni, mivel ezek szoros összefüggésbe hozhatók a szülés utáni depresszió kialakulásával. Egy hongkongi kutatásból kiderül, melynek során 357 várandós nőt vizsgáltak közülük 54 százalék szorongott és több mint egyharmaduknál (37 százalék) jelentkeztek a depresszió tünetei a terhesség valamely szakaszában. A kismamák 12-17 százalékánál pedig a szorongás és a depresszió együttesen jelentkezett a gyermekvárás valamely trimeszterében.
Enyhe hajlamosító tényező lehet az alacsony iskolázottság, mivel ez szoros összefüggést mutat az egészség kultúráltság szintjével. Minél alacsonyabb az egészség kultúra szintje, annál nehezebben képes az ember egészségét megőrizni, betegségek ellen tudatosan fellépni. Anyagi nehézségek szintén meghatározóak lehetnek, ha nem is fizikailag, de az ebből adódó stressz kihat a mindennapokra. A társadalmi hatásokból adódóan a családmodell egyre inkább negatív irányba torzul. A családi kötelékek gyengülnek, a megváltozott szerepek és értékrendek agressziót eredményeznek, amely a családon belüli erőszak táptalaja. 9
Közepesen súlyos hajlamosító élethelyzetek lehetnek egy várandós számára különböző családi események, például válás vagy hozzátartozó halála. Ezek a tényezők minden ember számára krízis helyzetek, viszont egy várandós, még intenzívebben reagálhat az ilyen jellegű lelki megterhelésekre. Társadalmi és családi támogatás hiánya is meghatározó jelentőséggel bír egy várandós nő életében, hiszen az adott környezetéből való kirekesztéstől való félelem és szorongás, tovább fokozhatja a hangulatzavar kialakulását és súlyosbodását. A várandósság alatt együtt élni a nem kívánt terhesség gondolatával, súlyos lelki állapotokat eredményezhet, amely olyan cselekményekre késztetik a várandóst, mint
például önmaga általi
terhesség
megszakítás,
újszülött
gyilkosság.
Súlyos hajlamosító tényezők a korábbi depressziós állapot és a terhes gondozás elhanyagolása. Pontos anamnézis felvétellel és várandósgondozással azonban, a védőnő ezeket még a terhesség elején kiszűrheti, és ennek megfelelően alakíthatja a gondozási tervet. Kutatások szerint, meghatározó a várandósság alatti hangulatzavar létrejöttében a korai anya-gyermek kapcsolat, miszerint óriási jelentőséggel bírnak a kismama, saját anyjával kapcsolatos élményei, az, hogy miként bánt vele az édesanyja életének első 16 évében.
2.5. Koraszülés A zavartalan, normális terhesség általában a 40. hétig tart. Érett magzatról a 37. terhességi héttől beszélhetünk. A WHO szerint akkor beszélünk koraszülésről, ha a magzat a betöltött 37. hét előtt jön világra. A 2500 gramm alatti súlyúakat „kis súlyúaknak”, az 1500 gramm alattiakat „igen kis súlyú” újszülötteknek nevezzük. Egy egészséges időre született érett újszülött súlya általában 3000-3500 gramm, hossza 48-55 cm. Hazánkban a koraszülés népbetegségnek számít, az elmúlt években 8,6% volt a koraszülések aránya a WHO által közzétett adatok alapján. 10
A koraszülés okai lehetnek a nem megfelelő- társadalmi, gazdasági és a higiénés körülmények, az iskolázottság és a környezetkárosítás állapota, a táplálkozási szokások vagy az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés lehetősége, stressz hatások, anya terhesség előtti és terhesség alatt elszenvedett betegségei. ( Berkő, 2006)
2.6 A hangulatváltozások hatása 1-2 hónapos csecsemőre „A biztonságos kötődés kialakulásának feltétele, hogy a szülő érzékenyen reagáljon a gyermek jelzéseire, azokat pontosan megkülönböztesse, ösztönösen jól értelmezze a gyermek kívánságait és így kölcsönösen egymásra tudjanak hangolódni. Az ilyen anya gyakrabban fejezi ki saját érzéseit is, de képes alkalmazkodni a gyerek hangulatához, több szociális ingert nyújt számára, mégpedig a gyerek pillanatnyi lelki állapotának megfelelően.… A bizonytalanul kötődők anyja saját kívánsága és hangulata, esetleg az előírások alapján foglalkozik gyermekével. Rosszul értelmezi a gyermek jelzéseit vagy figyelmen kívül hagyja őket.” (Fejlődéslélektan olvasókönyv, 1997)
11
3. Vizsgálati anyag és módszer 3.1. Vizsgálati anyag Vizsgálatom során, melyben a várandósság alatti hangulatzavarok csecsemőkre gyakorolt hatásait vizsgáltam törekedtem, hogy személyesen is találkozzak a kutatásban résztvevő várandósokkal és azok csecsemőivel. Kutatásomban várandósságuk harmadik trimeszterében lévő Borsod megyében élő nők vettek részt, akiknek szülését követően lehetőségem nyílt a csecsemőik megfigyelésére is. 33 különböző életkorú, iskolai végzettségű és szociális körülmények között élő nő, töltötte ki az EPDS kérdőívet. Diagrammokon keresztül bemutatom, hogy milyen számban fordultak elő adott életkorú, iskolai végzettségű és családi állapotú nők.
Életkorcsoportok 6 10
22 év alattiak 23-28 évesek 29-34 évesek
6
35-40 évesek
11
1. ábra Az 1. ábrán a várandós nők életkor szerinti csoportosítása látható.
12
A 2. ábrán, az iskolai végzettség szerint csoportosítottam a várandósokat.
Iskolai végzettség 3 11
6
8 általános Szakmunkásképző Középiskola Felsőfokú végzettség
13
2. ábra A 3. ábrán pedig családi állapot alapján vizsgáltam a kismamákat.
Családi állapot
7
8
Hajadon Elvált 4
Élettárssal él Házas
14
3. ábra Ezek az adatok közrejátszottak az EPDS értékek alakulásában.
13
3.2. Vizsgálati módszer Kutatásom során a várandósság alatti hangulatzavarok felmérésére a Edinburgh Postnatal Depression Scale (EPDS) , önkitöltésen alapuló nemzetközileg elfogadott kérdőívet alkalmaztam, amelyet 1987-ben Cox és munkatársai dolgoztak ki. A kérdőív 14 kérdést tartalmaz, melyben hangulatzavarok felismerésére szolgáló állítások szerepelnek. A kitöltőknek az állítások közül önmagukra vonatkoztatva 3 válaszlehetőség közül kellett választaniuk a szerint, hogy a jelölt jelenséget átélte- e a várandósság alatt vagy sem. E szerint az egyes válaszok eltérő (0-3) pontot érnek. A leggyakrabban előforduló tünetek panaszok 3 pontot érnek itemenként, így a kérdőív összes kérdése alapján 30 pontot lehet elérni, mivel a kérdőív első 4 kérdése pontozás nélküli, tájékozódó kérdés, melyek az életkorra, családi állapotra, iskolai végzettségre, terhességi előzményekre kérdeznek rá. A standardizált kérdőív értékelése alapján 12 pont felett már szakember segítségét igénylő eltérés mutatkozik. A csecsemők megfigyelése, után-követéssel általam összeállított
szempontrendszer
segítségével
történt,
melynek
felvételében
támaszkodtam a szülői megfigyelésekre, tapasztalatokra. A szempontsor 7 kérdésből áll az első 3 kérdés a gyermek nemére, születési súlyára, illetve a terhesség időtartamára vonatkozik. A további kérdések a csecsemő magatartására, evési-, alvási szokásaira irányulnak. A kutatásomban szereplő gyermekek nemének aránya közel azonos, 16 fiú és 17 lány csecsemőt vizsgáltam. Kutatási módszerem két részből tevődött össze. Az EPDS kérdőívet egy nagyvárosban valamint egy kisebb településen élő várandós nők között töltöttem ki . Célom volt, hogy a társadalom különböző rétegeiben élő nőket kérjek fel a kitöltéshez. A kérdőívek kitöltését 2014. októberében kezdtük, a helyi védőnők segítségével, amelyből összesen harminchárom kérdőív volt értékelhető. A kutatásom második része a kérdőívet kitöltő nők csecsemőire vonatkozik, akik novemberben és decemberben születtek meg. A gyermekek adatait személyesen vettem fel a Gyermek alapellátási útmutatóból összeállított kérdések alapján. A 14
csecsemők 1 és 2 hónapos koruk betöltése után, az alvási, étkezési szokásaikat, esetleges zavaraikat, megnyugtathatóságukat mértem fel. Vizsgáltam, hogy a kérdőív által kiszűrt hangulatzavarban szenvedő várandósok csecsemői nyugtalanabbak, sírósabbak- e? Az újszülött kori adataikat a védőnők segítségével a gyermekegészségügyi kiskönyvből tudtam meg. Ezen kívül vizsgáltam, van-e összefüggés a koraszülés és a hangulatzavar között. Szakdolgozatomban összehasonlítom a várandósság alatti hangulatzavar hatását az 1 és 2 hónapos csecsemők fejlődésére vonatkozóan.
15
4. Eredmények bemutatása Várandósság alatti hangulatzavarok gyakorisága Az alábbi ábrán (1. ábra) az életkor csoportok függvényében előforduló hangulatzavarokat ábrázolom az EPDS kérdőívben elért kóros értékek alapján.
4
12 pont feletti
4
02 22 év alatti 23-28 évesek 29-34 évesek 35-40 évesek
6
12 pont alatti
0
7
5
10
6
15
4
20
25
1. ábra A harminchárom kérdőívből tíz esetében 12 pont feletti pontszám született. A diagrammon jól látható, hogy ez az eredmény a 22 év alattiaknál a leggyakoribb. Ennek okai lehetnek a korai teherbeesés, a nem kívánt terhesség, bizonytalan anyagi helyzet, felelősségtől való félelem, korai felnőtté válás, serdülőkori nehézségek. A 23-28 éves korosztályban szintén gyakori a magas pontszám, például párkapcsolati zavarok, munkahely elvesztésétől való félelem, alacsony iskolázottság miatt. A 29-34 éves kitöltők között nem volt egyetlen 12 pont feletti sem. Ezen életkorok a nők életében nyugodtabb, családalapítás szempontjából ideálisnak mondható életszakaszt jelezhet.
16
A 35-40 éves nők közül a 4 várandósból kettő magas pontszámot ért el, ami adódhat a szülés szempontjából rizikócsoportba tartozó életkor miatt. A várandós nők, társadalmi, szociális, gazdasági, egészségügyi háttere és a hangulatzavar közötti összefüggések: Az EPDS kérdőív első 4 kérdésére adott válaszoknak nincs pont értékük a kiértékelés során, viszont hajlamosító tényezők lehetnek. A kérdőívet kitöltőket iskolai végzettség alapján is vizsgáltam (2. ábra). Feltételeztem, hogy az iskolázottság valamilyen mértékben befolyásolja a hangulatzavar kialakulását. Az iskolai végzettség befolyásolja a munkahelyi elhelyezkedés lehetőségeit és ezzel a szociális helyzetre valamint a társas kapcsolatokra is kihatással van.
Az esetleges anyagi bizonytalanság, a
munkanélküliség egyértelmű negatív hatással van a várandósok érzelmi állapotára, mint ahogy a (1. táblázat) is mutatja. Iskolai végzettség
Kóros EPDS
Normál EPDS
8 általános
5
6
Szakmunkásképző
3
10
Középiskola
2
4
Felsőfokú végzettség
0
3
1. táblázat A táblázatban jól látható, hogy azoknál az anyáknál, akik alacsonyabb iskolai végzettséggel rendelkeznek, nagyobb arányban fordul elő kóros EPDS érték, mint a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők körében.
17
A családi állapot és az EPDS kapcsolata A várandósok családi állapota az EPDS értékeknél meghatározó volt (3. ábra). A diagrammon látható adatokat tovább bontottam a kóros és a normál EPDS értékek szerint. (2. táblázat) Családi állapot
Kóros EPDS
Normál EPDS
Hajadon
3
4
Elvált
2
2
Élettárssal él
4
10
Házas
1
7
2. táblázat Az előzőekben elemzett kérdéseknek az EPDS kérdőívben nem volt pontértékük, ezek az egyén szociális állapotát tükrözik. A vizsgálati csoportban a 11 egyedül álló nő között jóval magasabb arányban fordul elő kóros EPDS, mint akik tartós párkapcsolatban élnek. Az egyedülálló nők partner nélkül nem kapnak megfelelő érzelmi és fizikai támogatást, melynek hiányában megnő a hangulatzavar kialakulásának lehetősége. A várandósság előtti előzmények feltárása. A következő ábrán (4. ábra) a várandósság előtt előforduló előzményeket vizsgáltam. Azonosítani kívántam a várandóságot megelőző időszak azon tényezőit, amelyek a várandósság alatti hangulatzavarok kialakulásához vezetnek. A 33 várandós közül többeknél is előfordultak az előzményben művi abortusz és korábbi depressziós állapot, minden esetben az EPDS kérdőívben elért pontszám meghaladta a 12 pontot.
18
Spontán vetélés 6
6
Művi abortusz Meddőség
1
Depressziós állapot
5 5
Menstruáció előtti hangulatingadozás Kóros terhességi hányás
1
Idő előtti fájás tevékenység
4
4. ábra
19
4.1. A várandósság alatti hangulatzavarok hatása a születésre Koraszülés és az EPDS kapcsolata. Kerestem az összefüggést a hangulatzavar és a koraszülés gyakorisága között. A 33 várandósból 26 a 37. hét után hozta világra újszülöttjét, 7 csecsemő pedig a 37. hét előtt született. A koraszülésen átesett nők (7fő) közöl 6 szülőnő, várandóssága alatt hangulatzavarral küzdött. Az anyai hangulatzavar nagymértékben növelte a koraszülések gyakoriságát. Ez látható az alábbi (5. ábra) diagrammon.
7
Koraszülöttek
Időreszületettek
26
5. ábra A várandósság alatti hangulatzavar és az alacsony születési súly alakulása:
20
Összes születés
10 12 2500 gramm alatt 2500-3000 gramm között 3000 gramm felett
11
6. ábra A következő táblázatban a 26 időre született csecsemő születési súlyát hasonlítottam össze, az anyjuk EPDS kérdőívben elért pontjaik alapján. Születési súly
Kóros EPDS
Normál EPDS
2500 gramm alatt
3
0
2500-3000 gramm között
1
10
3000 gramm felett
0
12
3. táblázat A 3.táblázat alapján jól látható, hogy az időre született, de 2500 gramm súly alatti csecsemők édesanyjánál volt a legmagasabb arányú a kóros EPDS. A nagyobb születési súllyal 2500-3000 gramm között világra jött újszülöttek közül, 1 anyánál volt 12 pont feletti az EPDS érték. A 3000 gramm feletti csecsemők édesanyjánál a kérdőív alapján nem volt kóros EPDS érték.
21
4.2 A várandósság alatt átélt hangulatzavarok és a csecsemők táplálkozásával kapcsolatos problémák összefüggései Táplálkozással kapcsolatos eredmények, amelyben a csecsemők etetés közbeni csurgatását és a köhécselését mértem fel. Az anya pszichés állapota negatív hatással van-e a csecsemők táplálására, ezt a következő diagrammon dolgoztam fel (7. ábra).
Csecsemő táplálási problémái 6
Igen, rendszeresen Néha 6
Még nem 21
7. ábra 1 hónapos csecsemők
Kóros EPDS
Normál EPDS
Igen, rendszeresen
1
20
Néha
4
2
Még nem
5
1 4. táblázat
Az 1 hónapos csecsemők megfigyelése során kapott válaszok alapján, 20 csecsemő megfelelően szopik, édesanyjuk várandóssága hangulatzavartól mentes volt, 1 hangulatzavaros édesanyának csecsemője a kapott válasz szerint táplálkozási zavaroktól mentes. (4. táblázat) 22
A kérdőív alapján további 4 csecsemőnél a szopási reflex nem megfelelő, néha csurgatnak és köhécselnek, mindegyikük anyjánál a várandósság alatt felfedezhető volt hangulatzavar. Normál értékű EPDS mellett is előfordult 2 csecsemő esetében szoptatási nehézség. A kiértékelés során 6 csecsemőnél 1 hónapos korra még nem alakult ki a helyes szopási reflex, közülük 5 gyermek anyjánál a várandósság alatt EPDS alapján a hangulatzavar jelen volt, és 1 gyermek anyja nem küzdött ezzel a problémával. A csecsemők 2 hónapos korában kapott válaszok alapján, ezek az eredmények születtek (8. ábra)
3 5 Igen, rendszeresen Néha még nem
28
8. ábra A táplálási nehézségek és az EPDS kapcsolata (5. táblázat) 2 hónapos csecsemők
Kóros EPDS
Normál EPDS
Igen, rendszeresen:
5
20
Néha:
2
3
Még nem
3
0 5. táblázat
23
Az eltelt 1 hónap alatt tapasztalható változások: Azoknak az anyáknak, akik várandósságuk alatt hangulatzavarral küzdöttek, és 1 hónaposan nem tudták megfelelően szoptatni csecsemőjüket, közülük 2 hónapos korra már 5 csecsemő rendszeresen tudott szopni. 2 gyermek csak néha és 3 csecsemő továbbra sem megfelelően evett. A normál EPDS értékkel rendelkező nőknél továbbra is 20 csecsemő rendszeresen szopik.
4.3. A várandósság alatt átélt hangulatzavarok hatása a csecsemők alvási szokásaira: Arra voltam kíváncsi, hogy az alvási-ébrenléti idő közel azonos időben történik-e, ezáltal az alvási zavarok gyakoriságát figyeltem meg (9. ábra)
Alvási szokások
11
Alvászavar nélküli csecsemők Alvászavarral küzdő csecsemők
22
9. ábra
24
Alvászavar nélküli
Alvászavarral küzdő
csecsemők
csecsemők
12 pont alatti EPDS
20
3
12 pont feletti EPDS
2
8
6.a. táblázat A megfigyelt 33 csecsemőből, 11 csecsemőnek vannak alvási zavarai 1 hónapos korban, és 22 alvászavar nélküli. A 2 hónapos korban megfigyelt csecsemők között már kevesebb az alvászavaros (6.b. táblázat) Alvászavar nélküli
Alvászavarral küzdő
csecsemők
csecsemők
12 pont alatti EPDS
22
1
12 pont feletti EPDS
4
6
6.b. táblázat Látható, hogy azoknál a csecsemőknél, akiknek az anyjuk a várandósság alatt hangulatzavarral küzdött (EPDS érték magasabb volt 12 pontnál) , 2 hónapos korban még 6 csecsemő alvászavaros volt.
25
4.4. A várandósság alatt átélt hangulatzavarok és a csecsemők kiegyensúlyozottsága közötti összefüggések: A hipotézis fontossága abban rejlik, hogy a korai anya-gyermek kapcsolatnak meghatározó szerepe van. A gyermek megérzi azt, hogy anyja, hogyan viszonyul hozzá. Kettejük kapcsolatát befolyásolja az anya pszichés állapota, szocializációja, szülőképe. Ha a gyermekben kialakul a bizalom az anyja felé, megfelelően ki tudja elégíteni a gyermek igényeit már újszülött kortól kezdve. A csecsemő nyugodtabb lesz, anyja közelsége, hangja nyugtató hatással hat rá. A megfigyelt 33 csecsemőből 1 hónapos korban 24 rendszeresen megnyugtatható, 5 csak néha, 4-et egyáltalán nem tud megnyugtatni 1 hónapos korában az édesanyja. (10. ábra)
4
5 Igen, rendszeresen Néha Még nem
24
10. ábra Az összesen 9, nehezen megnyugtatható csecsemő közül mindegyikük édesanyja, az EPDS kérdőív alapján hangulatzavarral küzdött várandóssága alatt.
26
Kóros EPDS
Normál EPDS
Igen, rendszeresen
0
24
Néha
5
0
Még nem
4
0
7.a. táblázat A gyermekek 2 hónapos korára javult az arány, 28 csecsemő rendszeresen megnyugszik anyja hangjára, 4 csak néha, és 1 nem nyugtatható meg (7.b. táblázat). Kóros EPDS
Normál EPDS
Igen, rendszeresen
4
24
Néha
4
0
Még nem
1
0
7.b. táblázat
27
5. Következtetések, javaslatok Kutatásomban igazolást nyert, hogy a várandós nők körében gyakori a hangulatzavar előfordulása. Az eredmények alapján az általam kérdezett nők közel 1/3-nál alakult ki hangulatzavar a várandósság alatt. Az EPDS kérdőív adatait elemezve, arra voltam kíváncsi, hogy milyen tényezők játszanak szerepet a hangulatzavar kialakulásában. Vizsgálatomban is bizonyítottan rizikótényezőt jelent a várandósság alatti hangulatzavarok kialakulásában az anyai alacsony iskolázottság a fiatal életkor valamint,a társas, partner kapcsolat hiánya. Az anyai hangulatzavar hatással van a magzat fejlődésére, a születési időre és a csecsemő magatartására. Szakdolgozatom első részében megfogalmazott hipotézisekre a következő válaszokat kaptam:
-
Azok a nők, akik a várandósság alatt kitöltött szorongás mérő kérdőív alapján kóros értéket értek el, nagyobb számban szültek a 37. terhességi hét előtt vagy kis súlyú újszülöttet. Ezáltal hipotézisem igaznak bizonyult, miszerint a várandósság alatti hangulatzavar növeli a koraszülés, valamint az alacsony súlyú újszülöttek világra jövetelének kockázatát.
-
A várandósság alatt hangulatzavarral küzdő 10 nőből 9 nő nehezen tudta megnyugtatni 1 hónapos korú csecsemőjét, mely probléma a csecsemő 2 hónapos korára több, mint a felére csökkent. Megállapítható, hogy a hangulatzavarra, hangulatingadozásra hajlamosabb várandósok gyermekei születésük után nyugtalanabbak, sírósabbak, mint azok a csecsemők, akik anyai anamnézisében ilyen jellegű zavarok nem szerepeltek. Ez a hipotézis szintén igazolódott.
-
Következő feltételezésem, a csecsemők esetleges táplálkozási nehézségeire és az anyai hangulatzavar összefüggésére irányult.
28
A megkérdezett 10 hangulatzavaros nő csecsemői közül 1 hónapos korban 9 küzdött szopási nehézséggel, 2 hónapos korban már egy csecsemő sem volt, aki nem tudott megfelelően szopni. A feltételezés bizonyosodott. -
Feltételeztem, hogy a várandósság alatti hangulatzavar, közrejátszik a csecsemők alvási zavarában, a megfigyelt 33 csecsemőből 11 küzdött alvászavarral 1 hónaposan, 2 hónapos korukra még mindig 6 csecsemőnél voltak ilyen problémák. A 11 csecsemőből 8-nak anyjánál kóros volt az EPDS érték. Ez a feltételezésem, miszerint a hangulatzavar növeli a csecsemők alvással kapcsolatos problémáik előfordulásának gyakoriságát, igazolódott.
A védőnők, mint az egészségügyi alapellátó rendszer tagjai, prevenciós munkájukkal sokat segíthetnek a várandósság elfogadásában és ennek az időszaknak az „átvészelésében”. Primer prevencióval már egészen a gyermekkori egészségneveléssel hatással lehetnek a fiatalokra, a társas kapcsolatok kialakításában, a gyermekvállalás tervezésében, szülői szerepre való felkészítésben. Sokan nem állnak készen az anyaságra a teherbeeséskor, ami a depressziós állapotok kialakulásának esélyeit növeli. A védőnőknek kulcsfontosságú szerepe van a nők egészség megóvása érdekében Szekunder prevenció során pedig a várandósok támogatása nagyon fontos és meghatározó. Felkészítés a szülésre, az újszülött és csecsemő megfelelő gondozására. A „más állapot” elfogadtatása a várandóssal valamint családjával. A család felkészítése az új szerepekre. Ezek segíthetnek a várandósság alatti szorongás, hangulatzavarok megelőzésében. A tercier prevenciónak is jelentős szerepe van, mivel ha már kialakult a hangulatzavar szintén a védőnő az a személy, aki ezt hamar észreveheti gondozottján és megfelelő intézkedéseket tehet. Leendő védőnőként fontosnak tartom, hogy minden várandós a gondozásba vétele során kitöltsön egy EPDS kérdőívet, mely egy jelzést ad a védőnőnek a kismama lelki állapotáról. 29
6. Összegzés Kutatásomat a várandósság alatti hangulatzavar hatásáról végeztem, az 1 és 2 hónapos csecsemőkre vonatkozóan. Szerettem volna felmérni, hogy milyen gyakorisággal fordul elő várandóssághoz társuló hangulatzavar és ez hogyan hat a csecsemőkre. Nemzetközileg elismert EPDS kérdőívet használtam a hangulatzavar kiszűrésére, melyet 2014. októberében a harmadik trimeszterben járó nők körében osztottam ki, majd az 1 és 2 hónapos korú csecsemőik adatait dokumentáltam. Az kérdőív értékelése során meglepően magas számban fordultak elő kóros értékek. Megállapítottam, hogy a fiatal életkor, az iskolai végzettség, a szociális háttér, családi támogatás hiánya negatívan befolyásolta az EPDS értékeket. Az anyai EPDS értékek és a csecsemők fejlődésének összehasonlítása során kiderült, hogy az anya lelki állapota hatással van gyermekére. Azok a csecsemők akiknek anyja hangulatzavarral küzdött, koraszülöttként vagy kis súlyú újszülöttként jöttek világra. Ezeknél a csecsemőknél gyakoribb volt az alvás zavar, táplálási nehézség, valamint nyugtalanabbak voltak, mint akiknek anyja várandóssága alatt kiegyensúlyozott volt. A kapott eredmények azt bizonyítják, hogy a kismamák körében létezik egy olyan réteg, amely komoly hangulati problémákkal küzd a várandóssága alatt.
30
Irodalomjegyzék Bernáth László – Solymosi Katalin: Fejlődéslélektan olvasókönyv, TERTIA kiadó, 1997 C. Molnár Emma: Az anyaság pszichológiája, Akadémia kiadó, Budapest, 1996 Csatordai Sarolta: Doktori értekezés, Budapest 2009 Dr. Berkő Péter: Szülészet - Nőgyógyászat, Miskolci Egyetemi Kiadó, 2006 Dr. Kovácsné Dr. Török Zsuzsanna: Szüléshez társuló pszichiátriai zavarok, különös tekintettel a gyermekágyi lehangoltság kérdéskörére Hidas György - Raffai Jenő - Vollner Judit: Lelki köldökzsinór, Válasz Könyvkiadó, Budapest, 2002 Kopp Mária – Csoboth Csilla – Purebl György: Fiatal nők egészségügyi állapota, elektronikus verzió, készült 2006-ban Szél – Székely – Szeles: Védőnői módszertan, HIETE kiadó Főiskolai Kara, Budapest, 1994
http://www.kismamablog.hu/terhesseg/problemak-a-terhesseg-alatt/azert-nyugos-ababam-mert-a-terhesseg-alatt-stresszes-voltam
http://www.antidepresszans.tenyek-tevhitek.hu/terhesseg-alatti-szules-utanidepresszio.htm
http://drimmun.com/terhesseg/az-anyai-szervezet-valtozasa-a-terhesseghatasara.html 31
http://elmedoktor.hu/depresszio/terhessegi-gyermekagyi-depresszio/kiketveszelyeztet-a-terhesseg-alatti-depresszio/
http://hu.wikipedia.org/wiki/Hangulat
http://www.stresszdoktor.hu/Noi_depresszio_Lundbeck.html
http://www.babasmamas.hu/hir.php?hir=babavaras_es_hangulatzavarok-1051
32
Mellékletek
Kérdőív
Kedves leendő anyuka! E kérdőív kitöltésével a szakdolgozatom megírásához – melynek témája: A várandósok életmódjának hatása a magzat, újszülött fejlődésére- kérném szíves segítségét. A dolgozat adatainak feltárására szolgáló kérdőívet, név és cím nélkül kell kitölteni az Önt legjobban jellemző válasz bekarikázásával, illetve a pontozott rész értelemszerű kitöltésével. Segítségét előre is köszönöm! Tóth Liliána Miskolci Egyetem Egészségügyi Karának IV. éves védőnő szakos hallgatója
1. Életkora:……………év 2. Iskolai végzettség? A: 8 általános B: Szakmunkás képző C: Középiskola D: Felsőfokú végzettség 3. Családi állapota? A: hajadon B: elvált C: házas D: élettárssal él
33
4. Előzményben előfordult-e? A: spontán vetélés B: művi abortusz C: meddőség D: depressziós állapot E: menstruáció előtti hangulatingadozás F: kóros terhesség alatti hányás G: idő előtti fájás tevékenység 5. A várandósságom alatt tudtam nevetni és láttam a dolgok humoros oldalát A: Ahogy mindig B: Talán nem annyira, mint máskor C: Sokkal kevésbé, mint máskor D: Egyáltalán nem 6. Örömmel készültem mindenféle dologra A: Ahogy mindig szoktam B: Egy kicsit kevésbé, mint szoktam C: Sokkal kevésbé, mint szoktam D: Szinte egyáltalán nem 7. Minden kudarc miatt magamat okoltam A: Igen, folyton B: Nem túl gyakran C: Soha nem 8. Minden ok nélkül szorongtam vagy aggódtam A: Egyáltalán nem B: Nagyon ritkán C: Igen, előfordult D: Igen gyakran előfordult
34
9. Ok nélkül féltem vagy pánikba estem A: Igen, elég sokszor B: Igen, néha C: Egyáltalán nem 10. Összecsaptak a hullámok a fejem felett A: Igen, szinte egyáltalán nem tudtam elvégezni a teendőimet B: Igen, előfordult, hogy nem tudtam olyan könnyen elvégezni a teendőimet, mint máskor C: Nem, legtöbbször sikerült elvégeznem a dolgaimat D: Nem, elvégeztem a teendőimet ugyan úgy, mint máskor 11. Olyan rossz hangulatban voltam, hogy aludni sem tudtam A: Igen, rendszeresen B: Igen, többször előfordult C: Néha előfordult D: Nem, egyáltalán nem fordult elő 12. Szomorú és rosszkedvű voltam A: Igen, szinte állandóan B: Igen, elég gyakran C: Nem, nem túl gyakran D: Nem, egyáltalán nem 13. Olyan rossz hangulatban voltam, hogy még sírtam is A: Igen, nagyon sokszor B: Igen, gyakran C: Csak ritkán D: Nem, soha 14. Eszembe jutott, hogy kárt tehetnék önmagamban A: Igen gyakran B: Néha C: Legalább egyszer D: Soha
35
1 hónapos csecsemő megfigyelése A kérdőívet a családok otthonában a csecsemőket megfigyelve és a szülők segítségével szeretném kitölteni, melyet a Gyermek alapellátási útmutatóban található szülői kérdőívre alapozottan állítottam össze.
1. A gyermek neme? A: fiú B: lány 2. Hanyadik terhességi hétre született a csecsemő? ……….hét 3. A gyermek születési súlya? ……….gramm 4. Gyermekem megfelelően szopik. Nem csurgat, nem köhécsel. A: Igen, rendszeresen B: Néha C: Még nem 5. Gyermekem amikor sír, könnyen megnyugtatható, érintéssel, ringatással, szoptatással. A: Igen, rendszeresen B: Néha C: Még nem 6. Gyermekem szokásrendje, napirendje kezd kialakulni. ( Közel azonos időben való alvás, ébredés, étkezés ) A: Igen, rendszeresen B: Néha C: Még nem 7. A csecsemő édesanyja hangjára megnyugszik. A: Igen, rendszeresen B: Néha C: Még nem
36
2 hónapos csecsemő megfigyelése
1. Gyermekem megfelelően szopik. Nem csurgat, nem köhécsel. A: Igen, rendszeresen B: Néha C: Még nem 2. Gyermekem amikor sír, könnyen megnyugtatható, érintéssel, ringatással, szoptatással. A: Igen, rendszeresen B: Néha C: Még nem 3. Gyermekem szokásrendje, napirendje kezd kialakulni. (Közel azonos időben való alvás, ébredés, étkezés) A: Igen, rendszeresen B: Néha C: Még nem 4. A csecsemő édesanyja hangjára megnyugszik. A: Igen, rendszeresen B: Néha C: Még nem
37
