119
A TERMÉKENYÍTÉS ELŐTTI NAPON TÖRTÉNŐ SZOPTATÁS KIHAGYÁS HATÁSA AZ ANYANYULAK ÉS AZ IVADÉKAIK TERMELÉSÉRE SZENDRŐ ZS.1, JOVÁNCZAI ZS.1, THEAU-CLÈMENT M.2, RADNAI I.1, BIRÓNÉ N.E.1, MILISITS G.1 1
2
Pannon Agrártudományi Egyetem, Állattenyésztési Kar, 7400 Kaposvár, Guba S. u. 40. INRA Station d’Amélioration Génétique des Animaux, B.P. 27, 31326 Castanet-Tolosan, Franciaország
[email protected]
ABSTRACT - The effect of mother-litter separation on production performance in does and their kits Pannon White does were subjected to artificial insemination 9-11 days subsequent to kindling (n = 931). Controlled suckling was systematically applied from 0 to 18 days post partum. Alongside the control group (group C, n = 236) the does of the three experimental groups were prevented from suckling on the day prior to insemination (mother-litter separation, or MLS). The following day some of the does were inseminated two hours before suckling (B-2, n = 229), some immediately after suckling (B-0, n = 234), and some two hours after suckling (B+2, n = 232). The effect of biostimulation led to only slight, non-significant improvement(s) in receptivity (0-7 %) and fertility rate (1-5 %). Litter sizes 0.74 and 0.70 greater were recorded in groups B-2 and B-0 respectively, no increase being observed in group B+2. The most considerable but non-significant effect of MLS was recorded after the first kindling subsequent to separation. On the day after the omission of suckling the quantity of milk produced by the does increased by 22 %; on the three subsequent days milk secretion in these does lagged behind that of the does of the control group by 33 %, 15 % and 6 % respectively. Alongside this, two days after the omission of suckling, as a symptom of the drying up of milk flow, the milk secreted was found to contain higher levels than previously of dry matter (by 4.2 %), fat (by 1.7 %), protein (by 2.6 %) and ash (by 0.53 %); however, these values later returned to levels approaching the original values. Due to the omission of one suckling the weight of suckling and growing rabbits declined by 20-34 g, no compensatory growth being observed either before or after weaning.
BEVEZETÉS Az IRRG (International Rabbit Reproduction Group) munkacsoportja a biostimulációs módszereken belül az anya-alom elkülönítéssel (angol rövidítése: MLS) kapcsolatban végezte a legtöbb vizsgálatot. Ezen kísérletek többségét hibrid szülőpár anyanyulakkal, szabad szoptatás mellett, a 9-11. napi termékenyítést megelőző napon a szoptatás megakadályozásával, majd a következő napon közvetlenül a szoptatás utáni inszeminálással végezték. A legtöbb eredmény szerint az MLS kedvezően hat a receptivitásra (+20-40%: PAVOIS et al., 1994; MAERTENS, 1998; BONANNO és ALABISO, 1999) és a vemhesülési arányra (+10-20%: PAVOIS et al., 1994; MAERTENS, 1998; ALVARIÑO et al., 1998; BONANNO és ALABISO, 1999; THEAU-CLÈMENT, 1999; VIRÁG et al., 1999), esetenként nő az alomlétszám (MAERTENS, 1998), de csökken az alom- és az egyedi súly (MAERTENS, 1998; ALVARIÑO et al., 1998, 1999; BONANNO és ALABISO, 1999; THEAU-CLÈMENT, 1999). Kísérletünk új információt adhat abban a tekintetben, hogy a hibrideknél 0,4-0,8 kgmal nagyobb kifejlettkori testsúlyú fajtatiszta állománnyal dolgoztunk, napi egyszeri szoptatást alkalmaztunk és a kompenzálóképesség vizsgálata céljából az ivadékok súlyát a hízlalás végén is megmértük. Újdonság annak vizsgálata, hogy a termékenyítés és szoptatás sorrendje, illetve a közöttük eltelt időszak hogyan hat a reprodukcióra. Méréseket
120
végeztünk továbbá azzal kapcsolatban, hogy az egy szoptatás kihagyása hogyan befolyásolja a következő napokban az anyanyúl tejtermelését és a tej összetételét. ANYAG ÉS MÓDSZER Állat: A vizsgálatokat Kaposváron az egyetem kísérleti nyúltelepén Pannon fehér (SZENDRŐ et al., 1998) tenyésznyúlállományon végeztük. A kísérletben egyszer már fialt (primi- és multiparous) szoptató anyanyulak vettek részt. Elhelyezés: A nyulakat zárt istállóban, flat-deck ketrecekben (800 x 500 mm) helyeztük el. Télen túlnyomásos rendszerben meleg levegőt fuvattunk be (min. hőmérséklet 13 °C), tavasztól őszig nagyméretű ablakokon keresztül cserélődött a levegő, a legmelegebb nyári napokon 25 °C fölé emelkedett a hőmérséklet. Naponta minimálisan 16 órát világítottunk: a rövid nappalos időszakban a kiegészítő világítás fénycsövekkel történt, de nyáron az ablakokon bejutó fény miatt az istállóban is 16 óránál hosszabb ideig volt világos. Takarmányozás: A nyulak ad libitum kaptak kereskedelmi forgalomban kapható tápot (Ny. fehérje: 16,5%, Ny. rost: 15,5%, Em. energia: 10,3 MJ/kg). Az önitatókból tetszés szerinti mennyiségben vehettek fel ívóvizet. Szaporítás: Az anyanyulakat a fialás utáni 9-11. napon (pénteken) – 42 napos szaporítási ritmust követve - mesterségesen termékenyítettük. Az ovuláció kiváltására 1,5 µg GnRH analógot (D-Phe 6-GnRH; Ovurelin inj. ad us. vet., Reanál) kaptak, a friss ondóval történő inszeminálással egyidőben. Fialáskor a 10-nél népesebb almokból csoporton belül dajkásítást végeztünk. 0-18 napos kor között napi egyszeri szoptatást alkalmaztunk: az elletőládába 800 és 930 között tudtak az anyanyulak bemenni. A szopósnyulakat 35 napos korban választottuk el. Mérések: A méréseket reggel végeztük, a szopósnyulakat szoptatás előtt (üres hassal) mértük. Az anyanyulak napi tejtermelését közvetlenül a szoptatás előtt és után mért súlykülönbözet alapján állapítottuk meg. A tejmintákat oxytocin beadása után az első pár csecsbimbó egyikéből vákumszivattyúval fejtük ki és a kémiai analízisig –20 °C-on tároltuk. Kémiai analízis: A fagyasztott tejmintát közvetlenül a kémiai analízis előtt olvasztottuk fel. A szárazanyagot a magyar szabvány (MSZ 6830-74) alapján, a zsírtartalmat Gerber módszerrel, a teljes fehérje mennyiséget biuret reakcióval határoztuk meg. A minta 5 órán át 550ºC-os kemencében történő égetése után kaptuk meg a hamutartalmat. Kísérleti csoportok: Az anyanyulakat mindegyik fialás alkalmával (a termékenyítés előtt) az életkoruk és az éppen szoptatott nyulak számát figyelembe véve, véletlenszerűen négy csoportba osztottuk: • A kontroll (C) anyanyulak minden nap szoptattak (n = 236); • A kísérleti nyulak (B) a termékenyítés előtti napon (csütörtökön) nem szoptattak, majd a következő nap az alábbiak szerint inszemináltuk őket: - a B-2 csoportban 2 órával a szoptatás előtt termékenyítettünk (n = 229), - a B-0 csoportban közvetlen a szoptatás után termékenyítettünk (n = 234), - a B+2 csoportban 2 órával a szoptatás után termékenyítettünk (n = 232).
121
Statisztikai analízis: A kísérletben csak a szoptatás utáni első (9-11. napi) inszeminálás adatait értékeltük. A statisztikai feldolgozás (alomlétszám) során az alábbi állatmodellt alkalmaztuk: Yijkl = µ + Bi + Rj + Pk + eijkl ahol Y = az egyed termelése µ = főátlag Bi = a kezelés hatása (C, B-2, B-0, B+2) Rj = receptivitás hatása (igen, nem) Pk = a fialási sorrend (primparous, multiparous) eijkl = maradék véletlen hiba A receptivitást és a vemhesülési arányt chi²-próbával, az egyedi súlyok átlagát egytényezős variancia analízissel hasonlítottuk össze. Az értékelést az SPSS for Windows programcsomag 7.5-ös verziójával végeztük. EREDMÉNYEK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK Receptivitás és vemhesülési arány Az összes anya, összes termékenyítési eredményének feldolgozása alapján sem a receptivitásban, sem a vemhesülési arányban nem kaptunk a csoportok között szignifikáns különbséget (1. táblázat). A receptivitás csupán 0-6,7%-kal, a vemhesülési arány 1,1-5,3%kal javult a C csoporthoz képest. A MLS hatásának elmaradása ellentétes a legtöbb irodalmi adattal (PAVOIS et al., 1994; MAERTENS, 1998; BONANNO és ALABISO, 1999; THEAU-CLÈMENT, 1999), csak CASTELLINI (1998) nem mutatott szignifikáns hatást. 1. táblázat/Table 1. Az anya/alom elkülönítés hatása az anyanyulak receptivitására, a vemhesülési arányra és az alomlétszámra (The effect of mother-litter separation on doe receptivity, fertility rate and litter size) Tulajdonság (1) Kísérleti csoportok (2) SD C B-2 B-0 B+2 Termékenyítések száma (3) 236 229 234 232 Fialások száma (4) 149 147 150 156 a a a Receptív, % (5) 55,9 62,6 53,6 62,1a a a a Vemhesülési arány, % (6) 63,1 64,2 68,4 67,2a Alomlétszám (7) összes (8) 8,89ad 9,63bc 9,59ac 8,72d 3,21 ab a a élő (9) 8,40 9,06 8,98 8,21b 3,37 a,b: az eltérő betűvel jelzett csoportok közötti különbség P<0,05 szinten szignifikáns (1) Traits; (2) Experimental group; (3) No. of inseminations; (4) No. of kindlings; (5) Receptive does; (6) Fertility rate; (7) No. of young in litter; (8) total; (9) born alive; (10) a,b: different letters in the same row indicate significant different of P<0.05
Az eredménytelenség elsődleges oka az lehet, hogy a Pannon fehér fajta kifejlettkori testtömege 0,4-0,8 kg-mal meghaladja a hibridekét. A vehem kihordása és az alom felnevelése a nagyobb testű fajtáknál nem olyan megterhelő, ugyanakkor vérmérsékletük sem olyan élénk, mint a kisebb fajtáké. A fentiek miatt a különböző hatásokra, így valószínűleg a szoptatás kihagyására sem reagálnak olyan mértékben a Pannon fehér nyulak, mint a hibridek.
122
Feltehetően a napi egyszeri szoptatás is közrejátszott az eredmények alakulásában. Ekkor ugyanis a MLS rövidebb, mint szabad szoptatásnál, amikor – beavatkozás nélkül – az anyanyulak a kora reggeli, hajnali órákban keresik fel az almot. Elméletileg ettől az időponttól számítható az alom elkülönítése. A kizárás sem okoz olyan erős stresszt, mint azoknál az anyáknál, amelyek nincsenek ehhez hozzászokva. Annak ellenére, hogy általában nem lehetett a biostimuláció hatását kimutatni, az első fialás után a MLS hatására lényegesen magasabb volt a receptivitás (3,0-10,6%) és a vemhesülési arány (10,5-11,5%), mint a C csoportban (2. táblázat): VIRÁG et al. (1999) hasonló eredményről számol be, kísérletében a biostimuláció hatása szintén az első fialás után volt a legnagyobb. XICCATO (1996) által összefoglalt eredmények szerint a primiparous anyanyulakban a vehem kihordása és a szoptatás miatt negatív energiaegyensúlyi állapot, energia (zsírdepo) deficit alakul ki. Ezzel magyarázzák az első fialás utáni gyenge reprodukciós teljesítményt. Eredményeink szerint az anya-alom elkülönítés hatása épp ebben az időszakban jelentős. Megfigyelték, hogy a PMSG kezelés is rosszabb körülmények között hatásosabb (THEAU-CLÈMENT, 1998). Alomlétszám Az egyes csoportok alomlétszámának összehasonlítása alapján megállapítható, hogy a B-2 és a B-0 csoport érte el a legjobb eredményt, ugyanakkor a B+2 és a C csoport között nem volt különbség (1. táblázat). A fialások sorszáma alapján vizsgálva (2. táblázat) a 6. fialásig minden esetben a B-2 és a B-0 csoportban levő anyanyulak hozták világra a legnépesebb almokat. A MLS hatására egyedül MAERTENS (1998) mutatott ki szignifikáns (+1,2) javulást az élve született nyulak számában. Esetünkben a termelés csúcsán (a 2-6. fialás) volt a legnagyobb különbség a C és a B-2 ill. B-0 csoport között. Úgy tűnik ugyanakkor, hogy a szoptatás után két órával történő termékenyítéskor (B+2 csoport) már olyan élettani (hormonális) változások történtek, amelyek az alomlétszám esetén elnyomják a biostimuláció hatását. Tejtermelés A szoptatás kihagyását követő napon a B csoportokban levő anyanyulak 22%-kal (50 g) több tejet termeltek, mint a kontroll (C) egyedek (1. ábra). Úgy látszik, hogy az anyanyulak nem képesek ennél több tej akkumulálására. CALVERT et al. (1985) vizsgálata szerint sem nőtt nagyobb arányban a tejmirigy állomány súlya a szoptatás utáni 24-28 órában; a tej szekréciója a 24-32. óra között közel felére, a következő 8 órában pedig tizedére csökkent. A kis emelkedés utáni napokon a kísérleti nyulak (B csoport) tejtermelése 33, 15 és 6%-kal elmaradt a C csoportétól (1. ábra), majd megszűnt a különbség. Ezek az adatok azt bizonyítják, hogy az egy szoptatás kihagyás miatt az anyanyulak elkezdenek apasztani, de az újbóli szoptatás hatására a tejleadás ismét a normális szintre emelkedik.
123
2. táblázat/Table 2. A termékenyítés előtti napon a szoptatás kihagyás hatása a szaporasági tulajdonságokra (a fialások sorszámától függően) (The effect of mother-litter separation on the reproduction parameters /according to number of kindlings/)
Tulajdonság (1)
C
Kísérleti csoportok (2) B-2 B-0
B+2
SD
1. fialás után (after the 1st kindling) Termékenyítések száma (3) Fialások száma (4) Receptív, % (5) Vemhesülési arány, % (6) Alomlétszám (7) összes (8) élő (9)
51 26 32,6 51,0
56 35 41,7 62,5
52 32 43,2 61,5
53 33 35,6 62,3
8,12 7,69
9,23 8,63
8,78 8,31
8,33 7,67
2,65 2,91
2. fialás után (after the 2nd kindling) Termékenyítések száma (3) Fialások száma (4) Receptív, % (5) Vemhesülési arány, % (6) Alomlétszám (7) összes (8) élő (9)
40 21 53,1ab 52,5
35 20 71,9a 57,1
36 21 44,1b 58,3
34 20 48,3ab 58,8
9,14ab 8,52ab
9,95ab 9,10ab
10,90a 9,90a
8,65b 7,80b
3,00 3,34
3-5. fialás után (after the 3.5th kindling) Termékenyítések száma (3) Fialások száma (4) Receptív, % (5) Vemhesülési arány, % (6) Alomlétszám (7) összes (8) élő (9)
77 53 62,3 68,8
70 46 64,6 65,7
80 56 54,1 70,0
76 54 61,2 71,1
9,09a 8,57a
10,57b 9,93b
10,32b 9,66ab
8,85a 8,59a
3,17 3,41
6. fialás után (after the 6th kindling)
a, b
Termékenyítések száma (3) Fialások száma (4) Receptív, % (5) Vemhesülési arány, % (6) Alomlétszám (7) összes (8) élő (9)
68 49 67,2a 67,2
68 46 72,1a 67,6
66 51 66,1a 77,3
69 49 87,7b 71,0
8,96 8,55
8,85 8,50
8,75 8,25
8,86 8,33
3,58 3,57
Az azonos sorban levő különböző betűk P<0,05 szintű szignifikáns különbséget jeleznek. (1-10) as Table 1
124
300 250 200 150 100 C 50
B
0 3
5
7
9
10
11
12
14
16
18
Fialás utáni napok (Days after kindling)
1. ábra/Fig. 1. A 10. napon történő szoptatás kihagyás hatása az anyanyulak tejtermelésére. (Effect of mother-litter separation on milk production of does The suckling was omitter on day 10 in the biostimulated group /B/)
Az egy szoptatás elmaradása miatti elapasztási tüneteket mutatja a tej összetételének a változása is: a tej szárazanyag-, zsír-, fehérje- és hamutartalma az első két nap emelkedett, majd az eredeti szint felé közelített (3. táblázat). Hasonló változást figyeltünk meg akkor, amikor a közvetlen fialás után vemhesült és az üresen maradt anyanyulak tejének összetételét hasonlítottuk össze (KUSTOS et al., 1996). A post partum vemhesült anyanyulak tejtermelése a laktációs csúcsot követően hirtelen ütemben csökkent és a tejösszetétel is gyorsabban változott, mint a több tejet adó üresen álló anyáké. CALRVERT et al. (1985) a szoptatás kihagyását követő 12 óra elteltével a zsír- és a fehérjeszint emelkedését és a laktóz csökkenését figyelték meg. Az egy szoptatás kihagyása és a néhány napi gyengébb tejtermelés hatással van a szopósnyulak súlygyarapodására és súlyára. A szopós és a növendéknyulak súlya Az anyanyulak tejtermelésével párhuzamosan a szopósnyulak súlya – az egyszeri szoptatás kihagyása miatt – 23 g-mal (12,5%-kal) csökkent (4. táblázat). Ebben a vizsgálatban a C és a B csoport közötti eltérés választásig abszolút mértékben kissé nőtt, 28 napos korban a kontroll nyulak 34 g-mal voltak nehezebbek, mint a B csoportokban levők. Az egész kísérlet során gyűjtött adatok azt bizonyítják, hogy sem a szoptatás alatt, sem az elválasztás után (70 napos korig) nincs kompenzációs növekedés, lényegében nem változott a C és B csoport súlya közötti különbség (4. táblázat). Egy szoptatás kihagyása az egész vizsgálati időszakban ingadozóan 20-34 g-os szignifikáns elmaradást eredményez.
125
3. táblázatTable 3. Az egy napos szoptatás kihagyás hatása a nyúltej összetételére (The effect of mother-litter separation (one-day prevention of suckling) on doe milk composition)
Összetétel (%) (Chemical composition)
Csoportok átlaga (Mean) C
B
Különbség a szoptatás kihagyása előtti szinthez képest (Difference between the –1 day and examined day)
Szoptatás kihagyása előtti napon (One day before omission of suckling /-1 day/) Szárazanyag (DM) Zsír (Fat) Fehérje (Protein) Hamu (Ash)
36,1 17,1 14,4 2,09
31,9 15,5 13,1 1,91
-
Szoptatás kihagyása utáni napon (One day after omission of suckling /the day of AI/) Szárazanyag (DM) Zsír (Fat) Fehérje (Protein) Hamu (Ash)
34,6 17,2 13,2 2,19
35,7 16,6 15,1 2,47
+3,8 +1,1 +2,0 +0,56
Szoptatás kihagyása után 2 nappal (2 days after omission of suckling) Szárazanyag (DM) Zsír (Fat) Fehérje (Protein) Hamu (Ash)
35,3 17,1 15,1 2,34
36,1 17,2 15,7 2,44
+4,2 +1,7 +2,6 +0,53
Szoptatás kihagyása után 4 nappal (4 days after omission of suckling) Szárazanyag (DM) Zsír (Fat) Fehérje (Protein) Hamu (Ash)
35,4 17,9 13,4 2,31
33,9 16,8 13,2 2,20
+2,0 +1,3 +0,1 +0,29
Eredményeink alátámasztják azokat a megfigyeléseket, amelyek szerint az egy napi szopás elmaradás miatt 2-10%-kal csökken a választási súly (PAVOIS et al., 1994; MAERTENS, 1998; ALVARIÑO et al., 1998, 1999; BONANNO és ALABISO, 1999; THEAUCLÈMENT, 1998), ugyanakkor bizonyítják azt is, hogy elválasztás után sem számíthatunk arra, hogy a hízónyulak behozzák lemaradásukat. Adataik szerint az MLS hatására a nyulak egy nappal később érik el a vágósúlyt, ami nem tekinthető jelentősnek.
126
4. táblázat/Table 4. A szopós és a növendéknyulak súlyának változása (Changes in the weight of suckling and growing rabbits) Életkor (nap) Age (day)
Különbség (difference)
Csoport (Group) C Átl. (Mean)
n
SD
n
B Átl. (Mean)
g
%
Szign. szint (Level of sing.)
+2,9 0 +3 -23 -20 -25 -26 -34
4,6 0 1,8 12,5 10,0 10,8 6,9 5,6
* NS NS *** *** *** *** **
-26 -29 -34
7,2 2,6 1,6
*** *** ***
SD
Kísérleti mérés (g) (Experimental group) 1 7 9 11 12 14 21 28
96 93 93 93 93 92 91 90
60,7 120 166 184 201 232 379 607
8,3 21 29 30 33 33 45 70
120 114 114 114 114 114 113 112
63,6 120 169 161 181 207 352 573
8,5 21 29 28 31 36 52 78
Összes nyúl (g) (All kits)
A
21 42 70
A
120 1099 965
361 1126 2102
61 138 259
363A 3154 2825
335 1097 2068
60 137 267
Almok száma (Number of litters) NS: a különbség nem szignifikáns *a különbség P<0,05; **P<0,01; ***P<0,001 szinten szignifikáns
KÖVETKEZTETÉSEK Kísérletünk és a MLS-sel kapcsolatos irodalmi adatok alapján megállapítható, hogy a biostimuláció hatása a genotípustól és az anyanyulak kondíciójától függően változik. Úgy tűnik, hogy az élénkebb vérmérsékletű, kisebb testűek (hibridek) jobban reagálnak a stimulációra, mint a nagyobb testűek. Az első fialást követő energiadeficites állapotban jelentősebb a termékenyítés előtti napon a szoptatás kihagyásnak a receptivitásra és a vemhesülési arányra gyakorolt hatása, mint amikor az anyanyulak jó kondícióban vannak. Az egy szoptatás kihagyása miatt az elapasztáshoz hasonló változások figyelhetők meg: a következő napi magasabb mennyiség ellenére több napon át csökken a tejtermelés és megváltozik a tej összetétele is. Egy szopás elmaradása miatt 20-34 g-mal csökken a szopós- és a növendéknyulak súlya. Ezt a lemaradást a nyulak sem az elválasztás előtt, sem után nem képesek kompenzálni.
127
IRODALOMJEGYZÉK ALVARIÑO J.M.R., BUENO A., SANTIAGO M.E., DEL ARCO J.A., 1999. Effect of mother/litter separation on survival and growth of young rabbits. 3rd IRRG Meeting "Rabbit reproduction: research and practical application" Athens (Greece), 6-7 November, 1998. ALVARIÑO J.M.R., DEL ARCO J.A., BUENO A., 1998. Effect of mother/litter separation on reproductive performance of lactating females inseminated on day 4 or 11 post partum. World Rabbit Sci., Vol. 6. 191-194. BONANNO A., ALABISO M., 1999. Effect of motherlitter separation on performance of nonreceptive lactating rabbit does and their litter. 3rd IRRG Meeting "Rabbit reproduction: research and practical application" Athens (Greece), 6-7 November, 1998. CALVERT D.T., KNIGHT C.H., PEAKER M., 1985. Milk accumulation and secretion in the rabbit. Quarterly J. Exp. Physiology, 70. 357-363. CASTELLINI C., CANALI C., BOITI C., 1998. Effect of mother/litter separation for 24 hours - closing the nestbox and change of cage - on rabbit doe performance.World Rabbit Sci., Vol. 6. 199203. KUSTOS K., SZENDRŐ ZS., CSAPÓ J., BÍRÓ H., RADNAI I., BÍRÓ-NÉMETH E., BÁLINT Á., 1996. Effect of lactation stage and pregnancy status on milk composition. 6th World Rabbit Congress, Toulouse, Vol. 2. 187-190.
MAERTENS L., 1998. Effect of flushing, mother/litter separation and PMSG on the fertility of lactating does and the performance of their litters. World Rabbit Sci., Vol. 6. 185-190. PAVOIS V., LE NAOUR J., DUCEP O., PERRIN G., DUPERRAY J., 1994. Une méthode naturelle pour améliorer la réceptivité des lapines allaitantes en insémination artificielle. 6èmes Journées Rech. Cunicole, La Rochelle, Vol. II. 528-535. SZENDRŐ ZS., BÍRÓ-NÉMETH E., RADNAI I., 1998. The results of selection of Pannon White rabbits between 1988 and 1996 (in Hung.). Acta Agr. Kapos., 1. 37-43. THEAU-CLÉMENT M., 1998. Rabbit artificial insemination: the current situation. Proc. 10th Hungarian Conf. Rabbit Prod., Kaposvár. 3-15. THEAU-CLÉMENT M. AND B. POUJARDIEU 1999. Effect of a 24h mother-litter separation on rabbit does reproductive performance and young growth. 3rd IRRG Meeting "Rabbit reproduction: research and practical application" Athens (Greece), 6-7 November, 1998. VIRÁG GY., 1999. Doe-litter separation. Effects upon reproductive traits and discriminant functions on fertility. 3rd IRRG Meeting "Rabbit reproduction: research and practical application" Athens (Greece), 6-7 November, 1998. XICCATO G., 1996. Nutrition of lactating does. 6th World Rabbit Congress, Toulouse, Vol. 1. 2947.
