Az angol ipari forradalom – áttekintés források, statisztikák és képek alapján Varga Nikolett 11.m Terméshozamok Európában: Az 1400as évek elejétől az 1500as évek elejéig egy enyhe csökkenéstől eltekintve (1450 körül), viszonylag egyenletes emelkedést látunk. Ez erőteljes növekedésnek indult 1510 körül egészen 1580 környékéig, amikor a törés egy gyors terméshozamzuhanást mutat 1620ig. 1620tól már csak emelkedik a terméshozam, ami a vetésforgónak, bevezetésének és eredményes alkalmazásának tudható be. Az 1700as évek végénél is található egy törés, ami még gyorsabban emelkedő terméshozamot mutat. A vetésforgó alkalmazásának következtében az egyes termelési ágak egymást nem akadályozták, hanem fejlesztették.
Európa népsűrűsége a XIX. század elején: Nagy-Britannia nem látszik túl jól, de lássuk, mit olvashatunk le… Ami látható, hogy Anglia közepén 1 km2-en 100-nál nagyobb a népsűrűség, e terület körül viszonylag sűrűn lakott. A középső területen találhatók az ipari nagyvárosok, ráadásul Angliában viszonylag kis távolságra vannak egymástól. A kevésbé sűrűn lakott területek nagyjából a mezőgazdasági területekkel esnek egybe. Anglia partjainál kikötők találhatók, itt szintén sűrűn lakott területek vannak.
James Watt szabadalom levele (1769): A híres feltaláló szabadalom leveléből levonható legfontosabb következtetés, hogy az új találmányok elterjedésével, illetve a feltalálások és alkotások sűrűsödésével megjelent a szabadalomlevél. Ezt a szabadalomlevelet III. György király adta ki Nagy-Britannia Nagy Pecsétjével ellátva. A szabadalom fogalma: 1. Találmány gyártására, forgalomba hozatalára (a feltalálónak) adott kizárólagos jog, engedély. (jelentett még előjogot, kiváltságot is, de e jelentésében kissé elavult.)
A Derby család tevékenysége: Ebben a forrásban a feleség elmeséli, családja milyen újításokat vezetett be az iparban, különösen a kohókat emeli ki. A forrásból kiderül, hogy Abraham Derby feltalálta a kokszolás módszerét a kohókban, melyek lényege, hogy fa helyett kőszénnel tüzeltek és készítettek vasrudat. (Az ő apja pedig elsőként kísérelte meg, hogy vasedényeket öntsön homokba agyag helyett, ahogy azt addig tették.) Visszatérve Abraham Derby munkásságára, az ő újítása nélkül a vasipar elsorvadt volna, mivel az ölfa ára rendkívül magasra szökött. Észak-Angliát példaként véve utakat csináltatott, talpfákat és vágányokat fektetett le, hogy a vasércet és kőszenet ne a hátán hordja a ló, hanem kevesebb állat igénybevételével vagonokban lehessen szállítani. Később a sínek már nem fából készültek, hanem öntött vasból. Valamint az ő érdeme, hogy a vagonok tengelye és kereke is vasból készült. Brit vasipar 1800 körül: Ez a kép szénlelőhelyekről és a kohókról mesél. Amint az látható, voltak kis- és nagy vaskohók, de ami ennél lényegesebb, hogy a kohók lényegében a szénlelőhelyekre települtek, mivel így volt gazdaságosabb, de néhány kohó akad a partoknál is, többnyire kikötőknél, mely a hajógyártás miatt fontos szerepet játszott.
Az angol kormány ülése Robert Walpole elnökletével: Az angol parlamentarizmus rendszere tulajdonképpen a dicsőséges forradalom utáni évszázadban alakult ki. Az állam élén a király állott, ekkor éppen III. Vilmos (1688-1702). Neki minden energiáját lekötötte a XIV. Lajos elleni háborúzás, és a legfőbb gondja az volt, hogy a parlament ellássa őt a sikerhez szükséges eszközökkel. A belpolitika ennek következtében nem túlságosan érdekelte. Az angol parlamentben kétpártrendszer alakult ki. A whigek és a toryk viszonylag hosszú periódus után váltották egymást. Társadalmi és gazdasági kérdések szabták meg a pártállásokat. (A torykat inkább a nemzeti öntudat, míg a whigeket a gazdasági érdek vezérelte.) A miniszterelnököt mindig a győztes párt adta. A kormányt a király nevezte ki, de a parlamentnek volt felelős. III. Vilmos utódai nem mertek beavatkozni a parlament ügyeibe, mert a szokások ekkorra már kialakultak. A parlamenten belül számos kisebbnagyobb klikk alakult ki, de a kormány igen ügyesen játszotta ki ezeket és így sikerült mind a helyi, mind az országos, sőt a nemzetközi problémákat ügyes lavírozással megoldani. Az intézmények megszilárdultak, a hivatalok száma gyorsan nőtt. Az ország rendkívüli mértékben gazdagodott, annak ellenére, hogy a tömegek meglehetősen nagy nyomorban éltek. A gazdagodással párhuzamosan rendkívüli mértéket öltött a korrupció. III. György (1760-1820) trónralépése után megkísérelte a parlamentet megrendszabályozni, de külpolitikai kudarca: - az Egyesült Államok függetlenedése – kísérletét meghiúsította, sőt a kormány és a parlament hatalma rendkívüli mértékben megnőtt. Lényegében a miniszterelnök „uralkodott”, még a hivatalok adományozásának jogát is megkapta. (miniszter- eredetileg szolgát jelentettÆa király első szolgája) Sir Robert Walpole (whig, /1676-1745/) Downing street 10. Az eredetileg három épületből álló együttest II. György 1732-ben adományozta nemzetnek tett érdemeiért cserébe az első angol miniszternek is nevezett Robert Walpole-nak, ő azonban csak úgy fogadta el, ha nem személyesen ő kapja, hanem hivatala mindenkori betöltője. A házba egy rövid átépítés után 1735-ben költözött be. Egy kis érdekesség: Az első hagyományos értelemben vett gótikus regényt 1765-ben írta Horace Walpole, Robert Walpole legkisebb fia. Híres gótikus regénye Az otrantó kastélya színes repertoárja a gótikus és horror elemeknek. Saját kastélyát, Strawberry Hill-t gótikus várrá alakíttatta.
Európai települések Észak-Amerikában 1740 körül: Ami e kép alapján számunkra fontos , hogy a spanyol örökösödési háborúban ismét fölmerült a franciák európai hegemóniájának veszélye, de az újabb „nagy szövetség” ezt végleg elhárítja és Anglia 1713-ban az utrechti békében gazdag zsákmányt szerez Franciaországtól: Amerikában megszerzi a Hudson folyó torkolatvidékét, Új Skóciát, Új Foundlandot, övé lesz Gibraltár és Menorca Spanyolországtól. Monopóliumot szerez a spanyol Amerikával folytatott rabszolga kereskedelemre is. Az angol-francia ellenségeskedés folytatódik, de nem vezet nyílt háborúhoz. A képen látható városok közül Boston (1630), New York (1664), Norfolk (1682) és Charleston (1680) angol alapítású városok.
Angol épület Indiában: (ld. Még Atlasz 60. o.) A Brit Kelet-Indiai társaság: 1600. dec. 31.-én I. Erzsébet kereskedelmi előjogokat biztosított Indiában. Az adománylevél 21 éves monopóliumot adott a cégnek a Kelet-Indiákon (India akkori neve). A kereskedőcégből a társaság igazi hatalommá, India valódi urává vált, megszerezte az ehhez szükséges kormányzati és katonai előjogot is. Feloszlatására 1858-ban került sor.
Adam Smith: Angol közgazdasági író volt, tulajdonképpen a logika és az etika professzora volt Glasgow egyetemén. Ő volt a klasszikus közgazdaságtan megalapítója. A könyvben a kép alatt található forrás a munkamegosztás jelentőségéről beszél és bizonyít.
Brit terjeszkedés Indiában 1805-ig: (ld. feljebb) Ez a képi forrás megmutatja, merre terjeszkedtek, hol voltak befolyási övezetek, mikor szerezték a területet, stb.
John Stuart Mill: Jeremy Bentham (1748-1832) tanítása az úgynevezett utilitarizmus volt. E szerint az állam legfőbb feladata, hogy minél több ember számára minél nagyobb jólétet biztosítson. (Ez a tanítás vált a klasszikus liberalizmus alaptételévé Európa szellemi életében is.) Jeremy Bentham tanítványa volt John Stuart Mill, aki ezeket a tanokat tovább is fejlesztette. Szerinte az ideális állapot a népképviseleti kormány. Kétkamarás törvényhozó testület, király uralkodik, ám nem kormányoz, és a gazdasági életben a szabad kereskedelem érvényesül. Ezt az állapotot kell idővel minden államnak elérnie. A két párt között, amelyeket 1832 óta konzervatív és liberális pártnak neveztek hivatalosan, a külpolitikában lényeges különbség nem volt. Elsősorban az eltérő gazdasági érdekek állították őket egymással szembe. 1830-ig a tory kormány intézte az ügyeket. Legfontosabb lépésük 1815-ben a gabonavám bevezetése (Corn Laws). Ezzel a magas gabonaárakat biztosították az agrárérdekeknek megfelelően. Ez természetesen a gabonafogyasztó munkásokat súlyosan érintette, így bontakozott ki az első munkásmozgalom. Ekkor jelentkezett az ír kérdés is. A katolikus írek O’Connel vezetésével elérték, hogy a Test Act-et az angol parlament1829-ben eltörölte, ezáltal a katolikusok egyenjogúságot kaptak. Richard Cobden: Megindult egy küzdelem a szabad kereskedelem megvalósításáért. Ennek Richard Cobden (1804-1865) és az úgynevezett manchesteri iskola volt a szószólója. A tanítás lényege az, hogy minden régió azokat az árukat termelje, amire adottságai a legjobbak és a hiányt
importálja azon régiókból, ahol a hiánycikkeket lehet előnyösen előállítani. Cobden nagyhatású tanításának első kézzelfogható sikere volt, hogy 1846-ban eltörölték a gabonavámot. Ennek eredményeként Angliát elárasztotta az olcsó európai gabona, így a bérek csökkentek, olcsóbb lett az ipari termelés, versenyképesebb lett az amúgy is vezető helyet betöltő ipar. (Emellett azonban az angol mezőgazdaság gyors tönkremenetele állt.) Londoni árubörze. 1811. A mai tőzsde elődje.
