Az alumni és a pályakövetés helye a Széchenyi István Egyetem intézményi struktúrájában
Győr
2009. január
Tartalom
BEVEZETÉS ................................................................................................................. 2 1. DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER ........................................................................ 3 1.1
A DPR CÉLJA, MOTIVÁCIÓI, KOMMUNIKÁCIÓJA ......................................................................... 4
2. AZ ALUMNI TEVÉKENYSÉG:KAPCSOLATTARTÁS A HALLGATÓKKAL, ÖREGDIÁKOKKAL, AZ ÖREGDIÁK SZOLGÁLTATÁSOK .......................................................................................... 8
3. A DPR ÉS AZ ALUMNI TEVÉKENYSÉG HELYE AZ INTÉZMÉNYI STRUKTÚRÁBAN ........................ 13 ÖSSZEGZÉS............................................................................................................... 22
1
Bevezetés A Széchenyi István Egyetem a XXI. század nagy kihívása, a tudástársadalom kibontakozásának folyamatában kíván kezdeményező, innovatív szerepet vállalni. Létrejöttét elsősorban az Észak-Dunántúl jövőbeni fejlődésének társadalmi és gazdasági igényei alapozták meg. Legfőbb törekvése olyan tudásközponttá válni, mely képzési, kutatási, fejlesztési kínálatával szolgálja régióját – és ezen keresztül az országot. Kezdeményező szerepet vállal Győr és térsége kulturális és tudományos életének gazdagításában. Az egyetem regionális felsőoktatási piaci pozíciója folyamatosan erősítendő. Egyértelmű az elmúlt évek tendenciájából, hogy az észak-dunántúli térségben a felsőoktatási intézmények közötti verseny kiéleződik, hiszen több képzési területen azonos képzési programkínálattal rendelkeznek. A műszaki, a jogi és igazgatási jellegű képzési területeken az intézmény egyedül álló a térségben, de a nagy képzőhely (Budapest) folyamatosan jelen van a piacon, sőt helyzetét erősíti. A gazdaság- és a társadalomtudomány egyes képzési ágaiban viszont erős versennyel kell számolnia az egyetemnek a jövőben. Sopron és Veszprém intézményeiben e képzési területeken szinte azonos kínálattal kell szembenézni. Számolni kell azzal is, hogy Bécs és Pozsony a nemzetközi térben elszívó hatást is gyakorol a térség hallgatóira. A piaci helyzetet csak a minőségi képzéssel, ezen belül egy szélesebb mesterképzési kínálattal, valamint az idegen nyelven folyó képzés arányának növelésével lehet erősíteni. A jövőben jobban ki kell használnia Bécs és Pozsony közelségét, főleg a mesterképzés kínálatának és képzési szerkezetének összehangolásában, illetve az oktatói ajánlatok (külföldi oktatók bevonása) hasznosításában. A diplomás pályakövetési rendszernek köszönhetően az intézmény információkhoz juthat arra vonatkozólag, hogy az elsős hallgatóknak milyen elvárásaik vannak az egyetemmel, illetve a képzéssel szemben, valamint a végzősök tanulmányaik alatt kialakult benyomásait is megismerheti. A végzettek körében folytatott kérdőíves lekérdezésnek köszönhetően pedig tisztában lehet az iskola azzal, milyen mértékben tudták hasznosítani az intézményből kikerültek az egyetemen szerzett tudást. Ezek az információk mind hozzájárulhatnak a piaci pozíció erősítéséhez.
2
Fontos, hogy az intézmény tudatosan építi ki a kapcsolatait a gazdaság szereplőivel. Ennek számos formája létezik. A régió jelentősebb gazdasági szereplői igényeket fogalmaznak meg a képzéssel szemben, amelyeket a képzés alakításánál, korszerűsítésénél figyelembe vesz az intézmény. Az új alapképzési szakokon tanuló hallgatók számára növelnie kell
a
gyakorlati
képző
helyek
hálózatát,
különös
tekintettel
a
gazdaság-
és
társadalomtudományi képzésekre.
1. Diplomás pályakövetési rendszer A Felsőoktatási törvényben több pontban szerepel a hallgatói pályakövetési rendszer bevezetése. Az elfogadott jogszabályokat megelőzően a Széchenyi István Egyetem már elkezdte a jelenlegi és végzett hallgatók pályakövetéses vizsgálatának kialakítását. Az egyetemi hallgatók pályakövetési rendszere 2006 óta a Karrier és Öregdiák Iroda hatáskörébe tartozik. A jövőben a Széchenyi István Egyetem rendszeressé kívánja tenni a munkahely választás nyomon követését, mivel azok trendjeit főbb képzési területek szerint regisztrálni kell. Az öregdiák hálózat kiépítésével és annak folyamatos megújításával növelni kell a képzés minőségére, tartalmára vonatkozó visszajelzéseket, azok beépítését a programokba, azok megújításába. A gyakorlati képző helyek hálózatát növelni szükséges az új alapképzések fogadására. Ezek a gondolatok akkor válhatnak valóra, ha a jövőben a diplomások elhelyezkedéséről megfelelő adatok állnak az intézmény rendelkezésre és ezen adatok által a képzési területekre, szakokra, illetve nemekre lebontott legfontosabb tendenciákat mérni tudja. Ez a rendszer megfelelő alapja lenne jelenlegi és végzett hallgatók együttműködési attitűdjének, továbbá az Egyetem igényeinek pontos feltárásának és nem utolsó sorban legfontosabb eleme az öregdiák programok és szolgáltatások minőségi kialakításának és működtetésének.
3
1.1. A DPR célja, motivációi, kommunikációja A Széchenyi István Egyetemnek a jelenlegi és volt hallgatóinak körében lefolytatott és lefolytatandó kérdőíves adatfelvételek célja egy olyan, folyamatosan bővülő, a hallgatói életpályák megfigyelésére és időbeli változások, elmozdulások követésére alkalmas adatbázis kialakítása, amely integrált, dinamikus vizsgálatok elvégzésére nyújt lehetőséget. Ez a több elemből álló struktúra időbeli kifutásával, panelvizsgálatként funkcionálhat bizonyos alminták esetében. Célja még a végzett hallgatók további életútjának figyelemmel kísérése által visszajelzéseket kapni a képzésről és a munkaerő-piaci lehetőségekről és ezen adatok által a képzési területekre, nemekre, illetve szakokra lebontott legfontosabb tendenciák mérése, másrészt az egyetem minőségbiztosítási rendszerének fejlesztéséhez, színvonalasabbá tételéhez való hozzájárulás. A minőségi oktatás fontos mércéje a hallgatók szakterületüknek megfelelő sikeres elhelyezkedése, illetve szakmai előrehaladásuk. Ezt a sikert méri, és teszi megfoghatóvá, értelmezhetővé a pályakövetéses vizsgálat. A felmérésből olyan fontos információkat, visszajelzéseket kaphat az intézmény, amely hatást gyakorolhat a jövőben a képzési struktúrára, a hallgatóknak nyújtott egyéb szolgáltatások összetételére, minőségére, vagy akár a továbbtanulás előtt álló középiskolás diákok felvételi döntéseire. Megmutathatja az intézmény erősségeit és gyengeségeit a hallgatók és az egykori hallgatók szemszögéből. A kutatási struktúra három főiránnyal rendelkezik, a megfelelő adatfelvételi lépésekkel párosítva: 1. A hallgatók előzetes várakozásai és elsődleges tapasztalatai az egyetemmel kapcsolatban (elsőéves hallgatók körében lefolytatott kérdőíves vizsgálat). 2. A hallgatók összefoglaló értékelése az egyetemi tanulmányok időszakáról, munkaerőpiaccal kapcsolatos várakozások (végzős hallgatók körében lefolytatott kérdőíves vizsgálat). 3. A munkaerő-piaci integráció folyamata, az egyetemi képzés gyakorlati eredményei (végzett hallgatók körében lefolytatott kérdőíves vizsgálat).
4
A megjelölt főirányokon kívül a kérdőíves vizsgálatok alkalmasak arra, hogy alapvető információkat
nyújtsanak
az
egyetemi
hallgatók
szocio-demográfiai
státuszáról
(életkörülmények, földrajzi elhelyezkedés, mobilitás). A fentiekben bemutatott háromféle kérdőíves vizsgálat mindegyike önkitöltős módszerrel készül. Nem várható el, hogy mindhárom kérdőív esetén a teljes vizsgálni kívánt populáció részt vegyen a felmérésben, de minta sincs meghatározva előzetesen, így ahol szükséges, a reprezentativitás utólagos kvótákkal, illetve súlyozással biztosítható. A három főiránynak megfelelően a pályakövetés rendszere három fő célcsoport vizsgálatára és azok kapcsolatára épít. Ezek a következőek: Az elsős hallgatók esetében a hallgatók pályaválasztását és a felvételt befolyásoló tényezők, a szociális helyzet, a szülők, az életmód, a sportolási és kulturális szokások, valamint a jövőbeli tervek vizsgálata áll a felmérés középpontjában. Az államvizsga előtt álló hallgatók esetében az elhelyezkedéssel kapcsolatos elképzelésekre (szakterület, régió, város, a sikeres álláskeresés becsült időtartama, elvárt fizetés), az elhelyezkedést befolyásoló tényezőkre, az intézmény által nyújtott képzés értékelésére kíváncsi az egyetem. A legutóbbi kérdőíves lekérdezés már az interneten keresztül, az oregdiak.szeportal.hu weboldalon keresztül folytatták le és ez egyben az államvizsgára való jelentkezés feltétele is volt. Ennek köszönhetően minden végzős hallgatót sikerült elérnie az intézménynek. Az Egyetem végzett hallgatói körében két alkalommal folytat kérdőíves vizsgálatot. Technikai szempontból ez a fázis tekinthető a legbonyolultabbnak, mivel ebben az esetben a már végzett hallgatókat kell elérni. Ennek sikeres megvalósításához a Karrier és Öregdiák Iroda már a tanulmányok kezdetétől figyelemmel kíséri a hallgatók szakmai előrehaladását, szolgáltatásaival segíti őket, majd végzés után az Alumni hálózat fenntartásával, folyamatos információnyújtással és egyéb szolgáltatásokkal törekszik az addig kialakult kapcsolatot ápolni. A folyamatos kapcsolattartás a kapocs, amely nélkül a sikeres pályakövetés kivitelezése nagy nehézségekbe ütközne, ezért ezt mindennél jobban szem előtt kell tartani és alkalmazni. A felvételi módszer ugyancsak önkitöltős, de ebben az esetben a kérdőíveket 5
postai úton küldi ki az Iroda, azonban a mellékelt levélben felhívja az egykori hallgatók figyelmét az elektronikus úton való kitöltés lehetőségére is az oregdiak.szeportal.hu weboldalon. A végzett hallgatók felmérése a tervek szerint két lépcsőben zajlik. 2, illetve 5 évvel a diploma megszerzése után kérdezi meg az egyetem a volt hallgatókat életpályájuk alakulásával kapcsolatban. A felmérés a következő területekre terjed ki: elhelyezkedési lehetőségek,
jelenlegi
munkahely,
családi
körülmény,
tanulmányok
megítélése,
továbbképzés. A három – illetve az utánkövetéses vizsgálat két lépcsőjével együtt négy – adatfelvétel esetében kiemelten fontos kérdés az összehasonlíthatóság. Az összehasonlíthatóságnak két szintje van jelen esetben: Általános: Korlátozott mértékben tudja követni az intézmény az időbeli tendenciákat és változásokat olyan módon, hogy a kérdőívek egyező blokkjait és elemeit hasonlítja össze, mind az azonos kérdőívek különböző időben történt felvétele, mind pedig a különböző kutatási lépcsők teljes adatbázisának összehasonlítása alapján. Panelvizsgálat: Az egyetem képes időbeli összehasonlításokra és életpálya-vizsgálatokra oly módon, hogy lehetővé teszi a rendszerbe bekerült hallgatók azonosíthatóságát, így a teljes rendszer kifutásával csökkenő elemszámú mintán ugyan, de azonos összetételű válaszadói kör bevonásával végezhet elemzéseket. Ebben az esetben kiemelten fontos az azonosíthatósághoz szükséges minimális mennyiségű személyes adat bizalmas és gondos kezelése. Az adatfelvétel jellegéből kiindulva figyelmet kell fordítani egyrészt a kérdőívek terjedelmére, másrészt pedig arra, hogy a kitöltés menete a hallgatók számára egyszerű és egyértelmű legyen. Ennek érdekében egyrészt úgy kell meghatározni a kérdőívekben szereplő itemek mennyiségét, hogy a kitöltés 5-10, maximum 15 perc alatt végrehajtható legyen, másrészt pedig a lehető legegyszerűbb kérdéstechnikákat (egyszeres választás, többszörös választás, preferenciaválasztás, egyszerű négy- és ötfokozatú skálák) kell alkalmazni. A vizsgálatban szereplő kérdőívek úgy kerültek összeállításra, hogy a lehető
6
legszélesebb lehetőséget nyújtsák az összehasonlításokra és longitudinális elemzések elvégzésére. Az első felmérés a 2005/2006. tanévben végzettekre vonatkozott. A 600 hallgatóra kiterjedő vizsgálat alapján megállapítható volt, hogy 31% rendelkezett a záróvizsga időpontjában munkahellyel és 61% tervezte, hogy féléven belül elhelyezkedik, a többiek később kívántak munkába állni. A munkahely választásában Győr és régiója kiemelt szerepet kapott, hiszen a 71,5%-a tervezte, hogy itt kíván letelepedni. A megkérdezettek 16,3%-a gondolkodott budapesti munkahelyben, a többiek az ország más részeiben képzelték el a jövőjüket. A képzés erősségei közül a végzett hallgatók a szakmai ismereteken túl a pénzügyi, jogi, vállalkozói és kommunikációs ismereteket hangsúlyozták, mint a képzés két meghatározó erősségét. A gyengeségek között kevésnek tartották a szakmai gyakorlati lehetőségeket, és második helyen említették a nyelvtanulás nem megfelelő szintjét. Az intézményválasztásukat a végzett hallgatók megerősítették, hiszen 85,3%-uk vélte úgy, hogy ismét az egyetemet választanák a felsőoktatási oktatási helynek. A Széchenyi István Egyetem tervei szerint évente összegyűjti és feldolgozza a végzős hallgatók elhelyezkedési aktivitását és az egyetemi képzésre vonatkozó véleményét. Az egyre finomabb módszerekkel készülő felmérések oktatásban való visszacsatolása segítséget nyújt a tantárgyi programok fejlesztéséhez, de figyelembe vehetők a képzést kísérő szolgáltatások fejlesztésénél is (pl. szakmai gyakorlatok, nyelvi képzés, hallgatói elhelyezkedés segítése).
7
2. Az alumni tevékenység: kapcsolattartás a hallgatókkal, öregdiákokkal, az öregdiák szolgáltatások Karrier és Öregdiák Iroda hallgatói kezdeményezésből indult iroda a gólyatáboroktól kezdve, a végzésig, majd azt követően is igyekszik tartani a kapcsolatot az egyetemi polgárokkal. Az egyetem, illetve az iroda nagyon fontosnak tartja, hogy felhívja hallgatói figyelmét a tudatos karrier-, illetve életpálya-tervezésre, segítse a hallgatók minél könnyebb és zökkenőmentes átlépését a munka világába illetve megismertesse velük a munkaerő-piac keresleti oldalának, a munkáltatóknak elvárásait. A végzés után sem akarja elveszíteni öregdiákjait az intézmény, ezért állás ajánlatokkal, tovább tanulási lehetőségekkel, tanácsadásokkal és ehhez szervesen kapcsolódó öregdiák rendezvényekkel igyekszik segíteni az iroda az elhelyezkedést és a kapcsolatápolást. Az iroda a hallgatókkal és az öregdiákokkal való kapcsolattartást több területen végzi. A legjelentősebb és talán a jövő szempontjából a legnagyobb elvárásokkal kecsegtető felület a hallgatói portál (www.szeportal.hu). A hallgatóság a felvételtől kezdve a portálba való beregisztrálás után hasznos és fontos információkhoz juthat. A diákévek végeztével a hallgató, mint öregdiák tagja lesz az öregdiák adatbázisnak, amelyben feldolgozásra került az egyetemen és a jogelődein diplomát szerzett összes hallgató. Az adatbázis jelenleg közel 25.000 főt számlál. Az öregdiák adatbázisban jelenleg közel 700 fő regisztrált be. A regisztráltak létszáma folyamatosan nő, a közel 700 főt féléves időintervallum alatt sikerült elérni. Az adatbázis jelenleg úgy működik, mint egy elektronikus évkönyv ahol a végzett öregdiákok megkereshetik csoport társaikat és rég nem látott ismerőseiket. A regisztráció után az öregdiákok publikálhatnak magukról személyes adatokat ezzel lehetőséget nyújtva arra, hogy az egymás közti kommunikáció gyorsuljon és könnyebbé váljon. Az adatbázis segítségével könnyebbé válik az öregdiák találkozók szervezése és az Egyetem illetve az öregdiákok közti kommunikáció is felgyorsul. Az öregdiák adatbázis fejlesztésében nagy lehetőségeket lát mind az iroda, mind az intézmény. Abban az esetben, ha az öregdiákok baráti kört hozhatnak létre maguknak úgy várhatóan a regisztrációk száma is megnövekedne. A szűkebb baráti egységekben az öregdiákok szabadon kommunikálhatnának akár
8
álláskeresés akár egyéb információk kapcsán. Az adatbázishoz a közeljövőben egy üzenőfal (fórum) beüzemelését is tervezik. A kapcsolattartást és a szolgáltatásokat a hallgatókkal és az öregdiákokkal külön kell választani. Miután a hallgató regisztrál a portálon addig, amíg nem szerez diplomát csak elektronikus úton hírleveleken keresztül szerezhet információt az öregdiák iroda munkájáról és az öregdiák információkról. A tanulmányaik befejezése előtt a diploma feladata elkészítésekor nagyon sokan kérnek segítséget külső konzulens kiválasztásában. Az iroda ezen tevékenysége a már végzett öregdiákok és a jelenlegi hallgatóság közti kapcsolat kialakítását igyekszik erősíteni. A diploma megszerzése után az öregdiákok regisztrálásra kerülnek az öregdiák portálra, a www.oregdiak.szeportal.hu –ra. A weboldalon keresztül megtekinthetik és megrendelhetik a diplomaátadó ünnepélyeken készült fényképeket, illetve feltölthetnek magukról fényképeket és rövid ismertető információkat. Az évek elteltével az öregdiák iroda maximális támogatást nyújt a találkozók megszervezésében és a találkozókon készült fényképeket szintén az öregdiák weboldalon keresztül tekinthetik meg, illetve tölthetik le az egykori széchenyisek. Az öregdiákok tájékoztatását elektronikus úton az öregdiák hírlevéllel valósítja meg az szervezet, a hírlevelet havonta egyszer küldi ki az adatbázisában szereplő 2500 volt hallgató emaílcímére. A kiküldésre kerülő anyag összeállításakor a munkatársak különösen figyelnek, hogy a régebben és a nemrég végzett öregdiákok számára a lehető legtöbb információt juttassák el. Az információkat különböző csoportokra bontják szét aszerint, hogy milyen események történtek az előző megjelenéstől számítva illetve, hogy milyen sikerrel zárultak az egyes rendezvények. A másik fő csoport a jelenlegi események illetve a közeljövőben megrendezésre kerülő rendezvényekről ad tájékoztatást. A két fő blokkot tovább szegmentálják a következő csoportokra: hírek, események, kulturális rendezvények, képzési lehetőségek, sportesemények és az öregdiákokat megítélése szerint leginkább érdeklő információk. Fontos megemlíteni, hogy a hírlevél nem egy több oldalas dokumentum, hanem csak egy beharangozó kiadvány, amelyben rövid, pár mondatos híreket lehet olvasni, de egy kattintással a bővebb információit tartalmazó weboldalra tud kerülni az olvasó. A weboldalon lehetőség van arra, hogy betekintést nyerjen az ember a negyedévente az Egyetem és az X-Meditor Kft. közös munkájának gyümölcsébe, az országban elsőként megjelenő igényes kialakítású és megjelenésű Széchenyi Alumni Magazinba. A weboldalon
9
megtekinthetők az eddig megjelent számok tartalmi ismertetői és minden számból három nagyobb terjedelmű cikk is olvasható. Abban az esetben, ha az olvasó szeretné nyomtatott formában is a kezében tartani a magazin bármely számát, akkor lehetőséget nyújt egy a webbolton keresztüli megrendelésre, illetve akár több számra történő előfizetésre. Az információ átadáson túl az öregdiák weboldal további funkciókkal van ellátva. Az oldalon lehetőséget kínál a frissen, illetve a már régebben végzettek számára az aktuális álláslehetőségek közötti válogatásra és jelentkezésre is, ezzel segítve, hogy az Egyetemen végzett öregdiákok minél nagyobb számban érjenek el sikereket a munka világában. A weboldalról elérhető az egyetem PR termékei is. Az öregdiákok tájékoztatását és a kapcsolat felvételének lehetőségét nem csak elektronikus formában tartja fent az iroda. A nyomtatott kommunikációt a Széchenyi Alumni Magazin látja el. A Széchenyi Alumni Magazin egy hazánkban egyedülálló kezdeményezés eredményeként született meg. A gazdag tartalommal és igényes kivitellel rendelkező kiadvány a Széchenyi István Egyetem és az X-Meditor Kft. közös kiadásában jelenik meg, s a felsőoktatási intézmény kiemelt kommunikációs eszköze kíván lenni. Amint a magazin nevében szereplő „alumni” szó is jelzi, elsősorban az intézmény egykori hallgatóihoz kíván szólni, számukra értékes információkat és szakmailag is érdekes olvasmányt nyújtva negyedévente. Ez a lap azonban – színes, olvasmányos jellege és sokoldalú témavilága, a különböző szakterületek (járműgyártás, gazdaság, jog, művészetek, sport, építészet, marketing, kommunikáció, közigazgatás, informatika, távközlés stb.) aktuális kutatási eredményének bemutatása által – méltán tarthat igényt a szélesebb közönség érdeklődésére. A magazin megrendelhető a weboldalon, illetve elő is lehet rá fizetni, valamint az egyetem aulájában működő Karrier és Öregdiák Irodában egyedi példányok is megvásárolhatóak. Az alap előfizetés díj egy évre 1900 Ft, a támogatói előfizetés 5900 Ft – utóbbi összeg jelentős része az egyetem jövőbeni tevékenységének a támogatását szolgálja. Az öregdiákokkal való kapcsolattartás talán legfontosabb formája a személyes találkozás. A személyes találkozásra több lehetőséget is biztosít az iroda. A személyes kapcsolatfelvétel és az öregdiák lét talán legszebb és legfontosabb rendezvénye az évente, ötévente vagy akár ennél sűrűbben megrendezésre kerülő öregdiák találkozók. A találkozók
10
megszervezésében az Iroda igyekszik a kereteihez mérten a lehető legtöbbet megadni minden öregdiákjának. Az öregdiák találkozó szervezésének talán már kijelenthető, hogy komoly és kiforrott forgatókönyve van. Az Öregdiák találkozóra érkezőknek jó pár kedvezményt nyújt az iroda annak érdekében, hogy a zavartalan és önfeledt visszaemlékezés és egymásra találás a lehető legjobban sikerüljön. Az öregdiákok kedvezményesen vehetik igénybe a kollégiumi szállás lehetőséget, amit az iroda munkatársai le is foglalnak számukra. Továbbá az iroda munkatársai segítenek abban, hogy az adatbázis alapján - amennyiben az öregdiák a regisztrációkor megadta adatait – értesítsék az egykori diáktársakat postai úton vagy más formában a találkozó időpontjáról és helyszínéről. A találkozó után megrendezésre kerülő vacsorát a kedvezményes és kulturált BRIDGE Hallgatói és Oktatói Klubban fogyaszthatják el. A találkozó érdemi lebonyolításában az egyetem vezetősége is komoly munkát végez. Az egyetem területén az öregdiákok a találkozást az Egyetem konferencia termében tehetik meg, illetve igény szerint meglátogathatják a labor épületeket, valamint a régi tantermeket, ahova számos emlék köti őket. A találkozó alkalmával az öregdiákok tájékoztatást kapnak az egyetem vezetésétől az eltelt évek alatt az intézmény életében bekövetkezett változásokról. A beszélgetés során az öregdiákok megismerhetik az Egyetem jövőbeli céljait és a terveit is. Az egyetemi tájékoztatás után az Öregdiák Iroda munkatársai rövid tájékoztatót tartanak az Egyetemen folyó öregdiák tevékenységről illetve az öregdiák szolgáltatásokról. Az előadások végeztével egy kis ajándékcsomagot, illetve oklevelet vehet át minden kedves öregdiák, aki a találkozóra érkezett. A beszélgetést már az öregdiákok magukban illetve egykori tanáraik társaságában folytatják. A beszélgetés végeztével egy rövid sétát tesznek a Campus területén, majd az étteremben tovább folyhat a nosztalgiázás. Az Öregdiák Iroda szervezésében csak az elmúlt év folyamán 20 találkozó került lebonyolításra, ami közel 500600 öregdiákot érintett. Természetesen a személyes kapcsolat felvételre minden egykori diáknak lehetősége van, mivel az Iroda munkatársai a hét minden munkanapján elérhetőek és egyeztetés után szinte bármely időpontban rendelkezésére állnak.
11
A Karrier és Öregdiák Iroda az egyetem minden végzett hallgatójának és oktatójának segítséget nyújt a találkozók lebonyolításában és a végzettek felkutatásában. A karok és önálló intézetek rendszeresen kérnek segítséget egy egy találkozó szervezésében és koordinálásában, az Intézményben önálló öregdiák szerveződésre nincs példa. A kapcsolat felvételre az Egyetemmel és az öregdiákokkal még egy csatornát is kiépített az iroda, amelyben nagy szerep hárul az egykori hallgatókra is. Az intézmény a Karrier és Öregdiák Iroda kezdeményezésére a tavalyi évben életre hívta a Széchenyi István Egyetem Baráti Körét. A Kört az egyetem 40 éves évfordulójára való tekintettel 40 alapító taggal indították el. A kör feladata az, hogy az Egyetemmel és az öregdiákokkal szorosabb kapcsolatot ápolni kívánókat egy szervezett formába tömörítse. A Baráti Kör jelenleg az alapszabály és a működési forma kialakításán tevékenykedik, azonban az indulást követő vízhang nagyon bíztató és bizakodásra ad okot. A Kör jelenlegi alapító tagjai közül páran már ösztöndíj alapot is létrehoztak azért, hogy az egyetemi hallgatóság a jövőben könnyebben szerezhesse meg a diplomát és ennek következtében nagyobb megbecsülést szerezhessen az egyetem befejezését követően. A Baráti Kör létszáma vélhetően hamarosan jelentős mértékben növekedni fog és egy presztízs értékű szervezetté válhat.
12
3. A DPR és az alumni tevékenység helye az intézményi struktúrában A Széchenyi István Egyetem Karrier Irodája 2004. január 1-jén, azaz több mint két évvel a hallgatói tanulmányi- és életpálya-tanácsadás megszervezését az intézményeknek kötelezően előíró új Felsőoktatási törvény hatályba lépése előtt jött létre, hallgatói (HÖK) kezdeményezésre. Jellemző módon az alapító irodavezető hallgató volt, jelenleg pedig egy doktorandusz hallgató vezeti az irodát. Az intézmény akkori vezetése pozitívan fogadta a kezdeményezést, s biztosított egy kis irodát az aulában. A szervezet intézményi elfogadottsága tehát már a kezdetekben is jó volt, s azóta még jobban beágyazódott az iroda az intézmény életébe, sőt hamarosan az egyetemi szerves részét fogja képezni. Ma is szoros az együttműködés úgy az intézmény vezetésével, mint a HÖK-kel. Az alapítók már a kezdetekben is úgy gondolták, hogy ennek az irodának az öregdiák kapcsolatok gondozását is fel kell karolnia. Ez nemcsak logikus volt, de a cégek is jelentkeztek olyan igénnyel, hogy pár éve végzettekkel szívesen kerülnének kapcsolatba. Így tehát az öregdiák kapcsolatok ápolása (beleértve a diplomás pályakövetést is) már a kezdetek óta része az iroda tevékenységének. S mint mindennek az alapja, egy hallgatói adatbázis kiépítése is rögtön megkezdődött. A kezdetekben teljesen esetleges volt minden. A munkatársak mindenféle díjazás nélkül tették a dolgukat, eseti támogatásokból, ösztöndíjakból fedezték a működést. A megalakulás után a karrieriroda fejlődéséhez immár országos támogatásokra, forrásokra volt szükség, amely 2004-ben a Regionális Operatív Program1 (ROP) keretein belül valósult meg. A ROP 3.3. pályázatot a karrieriroda kialakítására és felfuttatására az egyetem adta be. Itt vállalták, hogy a kétéves projekt kifutása után 5 évig megtartják az irodát. Ez nemcsak a ma is meglévő eszközpark (számítógépek, projektor…) kialakítását segítette, hanem további lökést adott az iroda fejlődésének. A kis iroda időközben egy kis helyiséggel bővült, s a kezdeti 1-2
1
A Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal Regionális Fejlesztési Operatív Program Irányító Hatósága 2004 áprilisában meghirdetett pályázati felhívásának címe: A felsőoktatási intézmények és a helyi szereplők együttműködésének erősítése. E pályázat a Regionális Fejlesztési Operatív Program 3.3 (továbbiakban ROP 3.3) intézkedésének keretén belül került kiírásra. A támogatás célja a munka világa és a felsőoktatási intézmények közötti kapcsolatok erősítése a magasan képzett fiatal diplomások régiókban való megtartása érdekében.
13
fős létszám mára már 8-10 fősre gyarapodott, s ma már 260 céges kapcsolattal büszkélkedhet. Az iroda elindulásáig a céges megkereséseket ide-oda kapcsolgatták az egyetemen. A vállalatok a megalakulás után maguktól jelentkeztek, s innentől kezdve volt is hova irányítani őket. Ma a Széchenyi István Egyetem céges kapcsolatait legszemléletesebben a Karrier és Öregdiák Iroda együttműködéseivel és az egyetemi Állásbörzékkel lehet érzékeltetni A jogi státusz vonatkozásában azonban e töretlen fejlődés ellenére is zavaros ma még a kép, nehezen meghatározható alakzatként működik az iroda. Nincs nevesítve az intézmény SZMSZ-ében, nem része tehát az egyetemi struktúráknak, nincs egyetemi közalkalmazottja, s pro forma nem is önálló szervezet. Bár a ROP-ra az Egyetem pályázott, az iroda jogi személyiségét kezdetben a HÖK-höz tartozó Győri Egyetemért Közhasznú Egyesület adta, de érkeztek támogatások az Egyetem szervezetén keresztül is (pl. szakképzési hozzájárulás).A ROP-ra –mint említettük– az Egyetem pályázott, ha jogi személyként kell megjelenni, ehhez a jogi hátteret a HÖK Győri Egyetemért Közhasznú Egyesülete adja, a szakképzési támogatásból pedig a tanszékeken keresztül részesülnek. Most az Uniklub Kft. működteti az irodát, melyet az imént említett hallgatói egyesület és az egyetem Universitas Győr Alapítvány alapított közösen. A 2008 őszén meghirdetésre és 2009. februárjában benyújtásra kerülő TAMOP-os pályázatokra az egyetem fog pályázni, ám vélhetően erre az időpontra, mind a szervezeti beágyazódás, mind a jogi státusz rendeződni fog. Az elképzelések szerint az iroda az egyetem Rektori Hivatalához fog tartozni. A Karrier és Öregdiák Iroda a működéshez szükséges informatikai eszközöket (számítógépek, projektor...) a már említett ROP 3.3 pályázat keretében szerezték be. Jelenleg két helyiség áll az iroda rendelkezésére, ezek összes területe mintegy 40 négyzetméter. A személyzet 8-10 önkéntes hallgatóból áll, ez a létszám fedi le váltásban a hétköznaponként 9-15 óráig tartó nyitva tartási időt. A mintegy 12.000 fős hallgatói létszámból kb. 7.000 nappali tagozatos hallgató van. A létszám az aktuális ügyfélkörhöz elég, a potenciális ügyfélkörhöz kevés lenne. Az irodában egyébként van két öregdiák referens is, akik kifejezetten az egykor végzettekkel való kapcsolatokat ápolják. A személyzet nem
14
szakképzett, sem információs tanácsadó, sem szakképzett tanácsadó, sem szakpszichológus nincsen, bár a fejlettebb HR szolgáltatások, szakszerűbb tanácsadás és a tréningköltségek megspórolása érdekében a professzionalizálódás felé szeretnének elmozdulni. Jelenleg egy fő, az iroda vezetője vesz rész a HÖOK OKJ-s tréningjén. A TAMOP keretében szeretne az iroda tovább lépni. A tervek szerint hallgatókat vonnának be a munkába, és őket képeznének ki a pályaorientációs feladatokra. Konkrét szolgáltatások
A Széchenyi István Egyetem Karrier és Öregdiák Irodája azzal a céllal, hogy a hallgatókat közelebb vigye a gazdaság szereplőihez, s felkészítse őket a munkaerő-piac elvárásaira, ezzel is öregbítve az egyetem hírnevét, sokrétű szolgáltatással áll a hallgatók és vállalatok rendelkezésére egyaránt. A hallgatónak a szolgáltatások igénybevételéhez regisztrálnia kell magát az iroda weboldalán, valamint fel kell töltenie önéletrajzát. A Karrier és Öregdiák Iroda konkrét tevékenységeinek bemutatása előtt szükséges lehatárolni, hogy milyen feladatokat nem az iroda végez. Az iroda csak a munka világával kapcsolatos dolgokkal és az öregdiák léttel kapcsolatos teendőkkel foglalkozik. Életviteli, lakhatási, szociális stb. ügyekben a HÖK ill. a Hallgatói Információs és Szolgáltató Központ nyújt információt. A tanulmányi tanácsadás (tárgy, szaktanár vagy szakirány-választás) tehát nem a Karrier és Öregdiák Irodához kötődik, de ezt a hallgatók nem is nagyon igénylik, ilyen ügyekben általában a Hallgatói Információs és Szolgáltató Központban illetve a felsőbbéveseknél tájékozódnak. A HÖK szervezi a gólyatáborokat is, s mentorrendszert is működtet: egy önkéntes felsőbbéves mentorra általában 10-15 gólya jut, őket igyekeznek a tanév során eligazítani a város, a tantárgyak, az egyetemista lét stb. útvesztőiben. Emellett a gólyáknak felkészítő napokat is tartanak. Ez a tanév elején 3 napot jelent, a hallgatóknak ekkor van módjuk beiratkozni, jegyzeteket beszerezni, nyomtatványokat kitölteni – mindezt persze a HÖK és a mentorok aktív segítségével. A Karrier és Öregdiák Iroda az intézményi szabályzatok véleményezésébe sem folyik bele, ez a HÖK feladata. Az iroda tehát kifejezetten csak a munka világával kapcsolatos ügyekben jár el, s szolgáltatásait a hallgatóság az öregdiákok és a cégek részére kínálja.
15
a) Állásajánlatok közvetítése Az iroda egyrészt állásajánlatokkal látja el a hozza forduló végzős hallgatókat, másrészt segít a jelentkező vállalatoknak a számukra legmegfelelőbb szakemberek felkutatásban. A rendszer jelenleg úgy működik, hogy az állásajánlat befut az irodába, ott feltöltik a honlapra, az érintett hallgatói és volt hallgatói csoportok e-mail-es értesítést kapnak, s a regisztrált hallgatók feltöltött önéletrajzukkal egyetlen kattintással jelentkezhetnek az állásra. A beérkezett életrajzokat egy hét elteltével csokorba összegyűjtik az irodán, és ezeket a hirdető cég egyszerre kapja meg. A cégek e szolgáltatásért éves vagy havi díjat fizetnek, s cserébe hirdetést helyezhetnek el az egyetemen. Az állás- és gyakorlati helyek hirdetése a faliújságokon illetve szórólapok formájában is megjelenhet az intézményben, de élhetnek az elektronikus hirdetés lehetőségével is (pl. banner elhelyezése a SZE portálon). Ezeken kívül módjuk van a cégeknek az intézményben általános és szakmai cégbemutatkozó előadásokat tartani, s az állásbörzéken is részt vehetnek. b) Szakmai gyakorlat A legjobb hallgatók szervezett formában, ellenőrzött gyakorlóhelyeken vehetnek részt szakmai gyakorlaton. 1996-ban az Európai Unió Phare programjának támogatásával indult el a PRACTING gyakorlatorientált mérnökképzési program a Széchenyi István Egyetemen, illetve annak jogelődjében. A szakmai felkészítésben számos komoly cég működik közre. A PRACTING keretében eddig több mint ezer hallgató vett részt a tanulmányi félév időtartamú gyakorlaton. A sikerrel pályázó hallgató a cég által javasolt témák közül diplomamunka témát választ, s annak elkészítését a gyakorlati munka konzulense szakmailag támogatja. Az ipari gyakorlati képzés idejére a hallgatók számára az ösztöndíjat a PRACTING Alapítvány biztosítja, mely 1995-ben alakult meg a Soros Alapítvány pályázatának segítségével. A programban résztvevő cégek 150 ezer Ft éves díjat fizetnek az Alapítványnak. Itt tehát Évtizedes, stabil vállalati kapcsolatokról van szó, s a hallgatók nagyon szeretik és meg is becsülik ezt a lehetőséget. A féléves, pályázattal elnyerhető „practingolásra” a
16
gépészmérnöki szakos hallgatók mellett más mérnöki, valamint a gazdálkodási csoport szakjainak hallgatói is jelentkezhetnek. c) Képzések, tréningek A győri egyetem a karrierismereteket kurzus formájában is igyekszik a hallgatókkal elsajátíttatni. A tárgy címe: Tudatos karriertervezés, munkaerő-piaci ismeretek. A tantárgy célja, hogy megkönnyítse az átmenetet az iskolapad és a munka világa között, azaz növelje a hallgatók elhelyezkedési esélyét. A tárgy óráin felhívják a hallgatók figyelmét a tudatos karriertervezés fontosságára, megismertetik velük a munkáltatók elvárásait. Az órákon a partnerek, pl. a helyi munkaügyi központ illetve a cégek képviselői is előadnak. Egy félévben 40 fő jelentkezhet, akár elsős is, de nem ez a jellemző, a jelentkezés sorrendje a döntő. Sokan a 2 megszerezhető kredit miatt választják a tárgyat, aztán menet közben megszeretik. A kurzuson előadó cégeket a résztvevők szakmai érdeklődése szerint választják ki. A vizsga abból áll, hogy egy szimulált állásinterjút csinálnak a cégek, ami néha élessé válik: volt már rá példa, hogy a diák hallgató a szimulált interjú végén valódi állásajánlatot kapott. d) Diplomás pályakövetés, öregdiák kapcsolatok e) Pályaorientációs tanácsadás A pályaorientáció, a pályaválasztási tanácsadás a Széchenyi Egyetemen esetleges, és azt elsősorban intézményi érdekek határozzák meg. Jelenleg a pályaorientációs tevékenység nagyjából az egyetem képzési palettájának bemutatását jelenti középiskolás diákok számára, ám a jövőben ez jelentősen változni, fejlődni fog. f) Egyéni tanácsadás Az iroda természetesen végez egyéni tanácsadást is, a betérőknek amiben tudnak, segítenek: ez lehet tájékoztatás a munkaerő-piacról, CV-k, motivációs levelek átnézése stb. Időpontot általában nem kell kérni az irodától. A külföldi gyakorlatokkal kapcsolatban heti meghatározott fogadóórát tart az iroda.
17
g) Kiadványok A karrieriroda információinak tárháza a SZE-portálon van fent az interneten, de természetesen emellett számos papír- és elektronikus kiadvánnyal is rendelkeznek. • A Széchenyi Magazin az öregdiákok lapja, ennek elődje a széchenyis körlevél. • Az Útravaló hallgatóknak szól, hasznos munkaerő-piaci tudnivalókkal, de az új BSc szakokról is részletes leírásokat tartalmaz. • A Széchenyi István Egyetem általános bemutatkozó kiadvány, ez tájékoztatja az érdeklődőket, a felvételizőket és szüleiket az egyetemről. • A Bemutatkozó kifejezetten cégeknek készült kétnyelvű bemutatkozó kiadvány. • A középiskolásokat megszólító szórólapokkal is rendelkezik az iroda. • Az
elektronikus
hírlevelek,
körlevelek
az
egyetemi
élet
legkülönbözőbb
szegmenseiből szolgálnak aktuális információkkal. • Saját állásbörzére felkészítő kiadvány szintén van az irodában. • És természetesen nem hiányzik a polcokról a HÖOKn Ember! Tervezz! Című kiadványa sem. h) A hallgatók elérési útjai Mivel a karrieriroda működésének, sikeres feladatteljesítésének alapja, hogy a hallgatókkal folyamatos kapcsolatban legyen, a hallgatók elérésére és rendszerben tartására kiemelt figyelmet fordítanak Győrben. E figyelem mindhárom csoportot felöleli: a leendő, a jelenlegi és a volt hallgatókat. A kapcsolatfelvétel már a merítési bázisnál elkezdődik: megkeresik a tágabb értelemben vett régióban (az egyetem hallgatói nagy részét a Balaton vonalától északra lévő területekről meríti, s vonzáskörzete a határon is átnyúlik, szakonként persze lehetnek eltérések) a középiskolákat és a középiskolásokat, tájékoztatót tartanak a
18
képzési lehetőségekről, az egyetemi életről, a hallgatói élet- és munkakörülményekről stb. A következő állomás a gólyatábor, ahol tájékoztató előadással és kiadványokkal jelenik meg az iroda. A gólyatáborban a leendő hallgatóság mintegy felét érik el. A felkészítő napokon minden diák részt vesz, s ekkor kapják meg a karrieriroda pályakövető kérdőívét is (elsőéves felmérés). Innentől kezdve gyakorlatilag folyamatos a kapcsolattartás a hallgatókkal, melynek legfontosabb eszköze a szeportal. A szeportal.hu integrált portál, csokorba gyűjti az egyetemen működő szervezeteket és a szolgáltatásokat. A szeportálra egyszer belépők ill. beregisztrálók bent maradnak a rendszerben. A karrieriroda és a HÖK igyekeznek elérni, hogy ne lehessen ne belépni a portálra, pl. szociális támogatás is csak így igényelhető, de az évfolyamátlagokhoz stb. is csak itt férnek hozzá a hallgatók (ez az ösztöndíj miatt érdekes). Innentől kezdve kaphat a rendszerből célzottan direkt maileket, ha feliratkozik, hírleveleket, s a hírlevelek is tartalmaznak karrierhíreket. És ha a hallgató egyszer hozzászokik a szeportál használatához, márpedig ez nem nehéz, hisz rengeteg információt és segítséget kaphat innen, akkor általában öregdiákként is használja azt. A hallgató az intézményben beleütközhet a faliújságba, szórólapokba, s az állásbörze is az aulában kerül megrendezésre, nem lehet kikerülni. Mint ahogy az irodát sem lehet nem észrevenni, hisz rendkívül központi helye van a főépület aulájában (az iroda minden hétköznap 9-15 óra között nyitva tart).
19
Összegzés Az Egyetem által nyújtott alumni szolgáltatások, valamint az elmúlt években már kialakult Diplomás
Pályakövetési
idejelentkezők,
valamint
Rendszer a
hozzájárulhatnak
különböző
cégekkel
az
Egyetem
kialakuló
fejlődéséhez,
kapcsolatok
az
számának
növekedéséhez. Ehhez szükséges a megfelelő kommunikáció is, mely segítségével a különböző fontos információk eljutnak az érdekelt célcsoportokhoz. Ezen kívül az alumni tevékenységnek köszönhetően az egykori diákoknak lehetősége nyílik arra, hogy tanulmányaik bejezése után is tartsák a kapcsolatot volt szaktársaikkal, ne veszítsék el egymást, s a megszervezett találkozókon együtt emlékezhessenek vissza az egyetemi évekre. A DPR vizsgálatok eredményeit figyelembe véve a középiskolás hallgatók könnyebben hozhatják
meg
továbbtanulásukra
vonatkozó
döntésüket,
hiszen
információkkal
rendelkezhetnek a különböző szakokról való kikerülés utáni elhelyezkedési esélyekről. Ezen információk nem csak nekik, hanem az Egyetem jelenlegi hallgatóinak is fontosak lehetnek. Az intézmény pedig figyelembe véve a kérdőívek elemzéseit egy olyan képzést alakíthat ki, mely a hallgatók igényeinek, valamint a munkaerő-piaci elvárásoknak is megfelel. A fentiek ismeretében az mondható, hogy a leírt szolgáltatások, tevékenységek jövőben való folytatása mindenképpen szükséges, az Egyetem érdekeit szolgálják, ezért azok fejlesztése nem hanyagolható el.
20
A Széchenyi István Egyetem pályakövetéses felméréseinek módszertani bemutatása és tapasztalatai
A Széchenyi István Egyetemen a DPR vizsgálat a törvényi előírás szerint 3 szinten történik. Az első szintet az elsős hallgatók által kitöltött kérdőívek adják. A második szintet a végzős, azaz az államvizsga előtt álló hallgatók lekérdezése jelenti. A harmadik szinten pedig a kettő, illetve öt éve végzett öregdiákok állnak. A lekérdezés módja csoportonként különböző. Az elsős hallgatókat az elmúlt években papír alapon a beiratkozás pillanatában kérdezte az egyetem. A tavalyi évtől a módszert finomította és már elektronikus úton történik a lekérdezés a hallgatói portálon keresztül, ahol minden elsős hallgató megjelenik és a rendszer érzékeli a jogosultságot és felkínálja a kérdőív kitöltésének lehetőségét a hallgatónak. A lekérdezés szinte eléri a 100%-os válaszadási szintet a nappali tagozatos diákoknál. Azonban sajnos jelenleg a levelezős és távoktatásos hallgatóknál ez még nem megoldott. A következő vizsgálati szinten a végzős hallgatók véleményének figyelembevétele történik. Őket a régebbi években papír alapon az államvizsga időpontjában kérdezte az intézmény. A tavalyi évben már ezt a rendszert is korszerűsítette szinte minden karon. A nappali tagozatos végzős hallgatók esetén az államvizsgára való jelentkezés feltétele a kérdőív kitöltése. A kérdőívet az öregdiák weboldalon találhatják meg a hallgatók, amely természetesen része a hallgatói portálnak, tehát a belépés módja már mindenki számára jól ismert. A felmérés jelenleg a jogi karon még papír alapon történik, de a jövőben tervezi az egyetem ennek elektronikussá tételét. A levelező és távoktatásos hallgatókat az idei évben sajnos csak kis számban tudta elérni az intézmény, mivel ők nem használják az elektronikus portált, így az egyetem elektronikus levél útján külön kérte őket a weboldalra való belépést követő kitöltésre. A 2-5 éve végzett öregdiákok lekérdezése jelentősen nagyobb feladat, mivel őket nem lehet elérni az egyetemen. Az ő lekérdezésükre az idei évben került először sor. Ebben az esetben több körös lekérdezésről van szó. Az első körben az öregdiákokat az adatbázis adatai alapján levélben értesítette az egyetem a vizsgálatról. A levélben megtalálható volt a kérdőív és egy válaszlevél. A válaszadók közel fele élt a papír alapon történő kitöltéssel. A levélben azonban az egyetem felhívta az egykori diákok figyelmét ugyanennek a kérdőívnek az elektronikus változatára is, így a válaszadók másik fele ezzel a lehetőséggel élt. Két héttel a levelek kiküldését követően a kérdőívről való értesítést 21
elektronikusan is megismételte az intézmény, majd újabb két hét elteltével ismételten megtette ezt. Mivel a jelenlegi adatok nem érték el a tervezett értéket, ezért tervben van a telefonos megkeresése azon öregdiákoknak, akik nem éltek a válaszadási lehetőséggel. A lekérdezéshez szükséges adatokat minden esetben a hallgatói rendszerből nyerte az egyetem, illetve a saját fejlesztésű öregdiák adatbázisból. A végzett hallgatókat azzal motiválta az elektronikus kitöltésre, hogy abban az esetben egy ajándék számot kapnak az öregdiák magazinból (Széchenyi Magazin). A következő lekérdezést – a végzett öregdiákok kivételével - már szinte teljes mértékben elektronikusan tervezi az egyetem. A kérdőív csak azok számára hozzáférhető az említett portálon, akik a lekérdezési körbe esnek. Mivel a rendszerbe való belépésnek feltétele a korábbi regisztráció – ennek megfelelően felhasználónév és jelszó megléte -, ezért rendelkezésre állnak azok az információk, melyek segítségével tudható, az illető melyik célcsoportba tartozik. Az adatvédelmi eljárást a hallgatói portál szabályzata biztosítja. A kiküldésre hagyott idő a három célcsoportnál változó. Az elsősök esetében az első félévben tölthetik ki a hallgatók a kérdőívet, a végzősöknél az államvizsgára való jelentkezés időszakában, a végzetteknél pedig a lekérdezés félévében adott a kitöltés lehetősége. Többszörös kiküldésre és értesítésre csak a végzett hallgatók esetén volt szükség, mivel az öregdiák csoport nehezebben elérhető és mozgósítható. A téves válaszok kiszűrésére sajnos nincs lehetőség a kérdőíven belül. Az üresen hagyott válaszokra azt a megoldást találta ki az egyetem, hogy a kérdéseket két csoport szerint kategorizálta: kötelezően kitöltendő és nem feltétlenül kitöltendő kérdések. A lekérdezéshez használt szoftvert a Karrier és Öregdiák Iroda fejlesztette, illetve továbbra is fejleszti. A vizsgálat körét minden esetben az egyetem összes elsős, végzős, illetve egykori hallgatója képezte. A kérdezés időpontja az első csoport esetén minden év őszére esik, a végzős hallgatóknál pedig minden államvizsga időszakra, azaz minden félév végére. A kidolgozott rendszernek jelen esetben csak a levelezős hallgatók okoznak fejtörést, de a jövőben szeretné az egyetem megoldani azt, hogy ezen a képzési formán is automatizált folyamattá váljon a lekérdezés. Meglátás szerint a rendszer tökéletesen működhet, ha a jövőben minden lekérdezési szint automatikussá válik és meglesz a szervezetben betöltött fontossági helye. Jelenleg még nem mindenki látja át a felmérés előnyeit és fontosságát.
22
Az elérést az előzőekben már bemutattuk. A visszaérkezett kérdőívek száma kérdezési szintenként eltérő. Az elsős nappali tagozatos hallgatóknál közel 100%-os arányról lehet beszélni, mivel a hallgatói portált szinte minden hallgató használja az első félév folyamán. A levelezős és távoktatásos hallgatóknál a lekérdezés még nem megoldott ilyen szinten. A nappali tagozatos végzős hallgatóknál szintén 100%.hoz közelít a lekérdezési arány. A levelezős és távoktatásos hallgatóknál ez a szám jelenleg alacsony (20%), de a közeljövőben várhatóan nagymértékben fog növekedni. A végzett hallgatóknál – mivel már nem tartoznak az egyetemhez - a lekérdezés nehézkes és nem kecsegtet nagy sikerrel. A jelenlegi felmérés még nem ért véget, a kitöltési arány 20%-hoz közelít most, azonban a telefonos lekérdezés után remélhetőleg eléri a 30%-ot. A lekérdezés módjának változtatását nem tervezzük, mivel az iroda véleménye szerint az öregdiák weboldalon történő hirdetés és lekérdezés a közeljövőben sikeres lehet és ennek következtében az öregdiákok megismerik a weboldalt és felhasználóivá válnak az oldalnak és az öregdiák szolgáltatásoknak. A kérdőívet a visszaérkezett válaszok és a más egyetemek által készített, illetve a külső szakemberek tanácsai alapján indokolt esetben finomítjuk. A kitöltött kérdőívekből levonható következtetéseket, eredményeket az iroda vezetője egy tanulmányban foglalja össze, melyben számos grafikon, diagram teszi még szemléletesebbé a leírt következtetéseket. Az értékelésnél természetesen a papír alapon kitöltésre került kérdőíveket is figyelembe veszi a vezető, ezeknek a példányoknak az elektronikus rendszerbe való felvitelére még az elemzést megelőzően sor kerül. Ezt a munkát az iroda többi alkalmazottja végzi el. Az alábbiakban látható nagy vonalakban a vizsgálat egyes fázisaiban szereplő kérdőívek tematikus vázlata, illetve a különböző lépcsők közötti kapcsolódási pontok, közös elemzési lehetőségek.
23
Az elsőéves hallgatók körében lefolytatott kérdőíves vizsgálat
Blokk
Információk
Itemek száma
Azonosítás
Név, neptun-kód, szak
1(3)2
Szocio-demográfiai
Nem, lakóhely, szülők iskolai 6(13) végzettsége,
Győrben
tartózkodás
való jellege
(jövedelem, tartós fogyasztási cikkek, fogyasztási szerkezet, életstílus)3 Pályaválasztás, jelentkezés, Iskolatípus, felvételi
érettségi
felvételi
éve, 8
előkészítő,
jelentkezési sorrend, felvételi, egyetem és szak választási preferenciái,
pályaválasztási
döntés ideje Előzetes információk
Legfontosabb
1
információforrások
az
egyetemmel kapcsolatban Várakozások benyomások
és
első Oktatással
kapcsolatos 21
problémák, kapcsolatos
magánélettel problémák,
problémamegoldás alapvető
értékelés
a
közege, az
egyetemről, információk az
2
A neptun-kódra, illetve esetlegesen névre vonatkozó információk nem tartoznak a kérdőív elemzésbe bevont standard kérdései közé. 3 A zárójelben szereplő, objektív életminőségre vonatkozó kérdések bevonása megfontolás tárgyát képezi a terjedelmi korlátok függvényében.
24
egyetemről,
szabadidős
lehetőségek
Jövővel kapcsolatos tervek
Munkavállalás a tanulmányok 5 ideje
alatt,
jövőbeli
MSc.
munkakör,
Képzés, térbeli
mobilitás, magánéleti tervek Nyelvtudás
Szint, nyelvvizsga, fontosság
3
A végzős hallgatók körében lefolytatott kérdőíves vizsgálat
Blokk
Információk
Azonosítás
Név,
Itemek száma
neptun-kód,
szak, 1(7)
elérhetőségek Szocio-demográfiai
Nem,
Szülők
iskolai 3
végzettsége Munkavállalás, aktuális
Jelenlegi állás, munkavégzés 2 az
egyetemi
tanulmányok
mellett Munkavállalás, tervek
Munkahelykeresés, szerinti
szak 6
elhelyezkedés,
munkabér Egyetem és munkavállalás
Segítség a munkakeresésben, 5
25
tapasztalatok hasznosítása Munkavállalás
és Legjobban
képzettség/képességek Az
egyetemi
hasznosítható 12
tulajdonságok a munkahelyen
képzés Erősségek, oktatók
értékelése
hiányosságok, 4 értékelése,
új
választás Továbbképzés
Továbbképzés szükségessége, 2 továbbképzés formája
Nyelvtudás
Szint, nyelvvizsga, fontosság
3
A végzett hallgatók körében két alkalommal lefolytatott kérdőíves vizsgálat
Blokk
Információk
Itemek száma
Azonosítás
Név, elérhetőségek
0(5)
Szocio-demográfiai
Lakhely,
családi
gyermekszám,
állapot, 6 munkaerő-
piaci státusz Elhelyezkedés
Hogyan, amennyi idő alatt
2
Egyetem és munkavállalás
Segítség a munkakeresésben, 5 tapasztalatok hasznosítása
Foglalkozási státusz
Terület,
munkakör, 9
munkabér, presztízs, vállalat jellemzői Az
egyetemi
képzés Erősségek, hiányosságok
26
2
értékelése Továbbképzés
Továbbképzés szükségessége, 4 továbbképzés
formája,
tényleges továbbképzések Nyelvtudás
Szint, nyelvvizsga, fontosság
3
Egyéb egyetemi felmérések
A DPR-es felmérés mellett természetesen egyéb lekérdezéseket is folytat az egyetem, melyeknek szintén fontos szerepe van. Ilyen felmérés történik az Állásbörzéken, a Nyitott Kapuk rendezvényen, valamint a Neptun rendszeren keresztül a hallgatóknak minden félév végén lehetősége van az oktatók véleményezésére. Ily módon szintén olyan fontos információkhoz juthat az intézmény, melyek hozzájárulhatnak az oktatás minőségének javításához, illetve a hallgatók igényeinek kielégítéséhez.
Céges felmérés a 2008-as Állásbörzén
A 2008-as állásbörzén megjelent cégekről a rendezvény időpontjában felmérés készült, azzal a céllal, hogy az egyetem tisztán lássa a cégek elképzeléseit, elvárásait a leendő munkavállalóikkal kapcsolatban, illetve visszajelzést kapjon arról, hogy miként értékelik a Széchenyi István Egyetemet, mint intézményt. Az utóbbi évek állásbörzéjén a cégek változó számban vettek részt. A tavaszi Győri Állásbörze 2008-ban 14., míg az őszi Regionális Állásbörze 3. alkalommal került megrendezésre. A 2008-as rendezvényen összesen 83 céges képviselő véleménye került lekérdezésre. Az állásbörzén résztvevő cégek az egyetem képzési területét tekintve szinte az 27
összes szegmenséből képviseltették magukat. Így a kérdőív gyakorlatilag kiterjed az építőipartól kezdve a banki és pénzügyi szektoron át a vasúti közlekedésig valamennyi piaci szereplőre. Két területről kiemelkedően sok cég volt jelen. Ez a humánerőforrás és a régióra jellemző gépgyártás szegmense. A többi terület nagyjából hasonló arányban képviseltette magát. Székhelyüket tekintve is nagyon vegyes az összetétel. A legtöbb megkérdezett a Nyugat-dunántúli régióból (48,75%) és Budapestről (43,75%) kerül ki, de vannak az ország egyéb területeiről is. A felmérés elkészítésénél különös figyelmet szenteltek a kérdőív összeállítói a cégek által elvárt kompetenciákra, mivel ezeken a képességeken keresztül jól megmutatkoznak a munkaerőpiac elvárásai a frissdiplomásokkal szemben vagy milyen formában működnek együtt a Széchenyi István Egyetemmel. A kérdések főként a már meglévő és a tervezett kapcsolatfelvételre kérdeztek rá, de kitértek az új képzési rendszer miatti legfontosabb kérdésre is, miszerint a hallgatók tudnak-e szakmai gyakorlatot végezni az adott vállalatoknál.
Felvételizők megkérdezése a Nyitott Kapuk rendezvényen
A 2007. október 16-i és 2008. január 8-i Nyitott Kapuk rendezvényen végzett kérdőíves vizsgálatnak két fő célja volt. Egyrészt, hogy pontosabb információkhoz jusson az Egyetem a fiatalok médiafogyasztási szokásait illetően, amelyeket felhasználva hatékonyabb reklám és PR kampány készíthető. Másrészt, hogy feltérképezzük, elsősorban kik látogatják a rendezvényt, mi iránt érdeklődnek, esetlegesen mivel nincsenek megelégedve. A kérdőív készítésénél lényeges szempont volt, hogy túlzottan hosszú ne legyen, nem vegye el a kedvet a kitöltéstől vagy épp ne szülessen sok hiányosan kitöltött kérdőív. Ezért lényegre
törő
kérdéseket
kellett
megfogalmazni,
amelyek
könnyen
és
gyorsan
megválaszolhatóak – és mindemellett kinyerhető belőlük a szükséges információ. Végül a kérdőív 17 kérdést tartalmazott, formáját tekintve A5-ös méretben került nyomtatásra. Lehetőség szerint lényegre törő, zárt kérdések készültek (alternatív, szelektív és skálakérdések egyaránt), amelyeknél néhány esetben az „egyéb, éspedig…” lehetőség nyitott válaszadást is
28
lehetővé tett. Nyitott kérdést olyan esetekben alkalmaztunk, ahol fontos volt a válaszadó valódi preferenciája, pl: leggyakrabban látogatott weblapok nevei. A kérdőívezés a rendezvény helyszínén (Városi-Egyetemi Sportcsarnok) zajlott, mindkét esetben 10 órától kezdődően osztották szét hostessek a látogatók között, akik önállóan töltötték ki a kérdőíveket. Ösztönzésként a kérdőíven is feltüntettük, hogy mindenki aki kitölti, ajándékcsomagot kap az erre kijelölt standnál. Ez a felhívás sikeres volt, amelyet a visszaérkezett kérdőívek száma is igazol. Az első alkalommal 566, a második alkalommal pedig 335 értékelhető kérdőív érkezett vissza, amely a résztvevők nagy részét érintette. A kérdőívet a jövőre vonatkozóan érdemes minden évben a Nyitott Kapuk rendezvény(ek) alkalmával elvégezni, amely által folyamatosan frissülő információk állhatnak rendelkezésünkre
a
különböző
marketingtevékenységek
esetében.
A
kérdőívezés
lebonyolítása megfelelően zajlott mindkét alkalommal, nem okozott fennakadást sem a rendezvény programjában, sem a helyszínen, ezért javasoljuk, hogy a jövőben is azonos módon végezzék el a lekérdezést. Az ajándéktárgyak felajánlása szintén ösztönzőleg hatott a válaszadókra, így érdemes megfontolni ennek a megtartását is. A kérdőívezést követően a kódoláshoz, az adatfelvitelhez és magához az elemzéshez is SPSS programot használtunk. Miután a megkérdezés papír alapú kérdőív segítségével történt, a felvitel csak manuálisan volt megoldható. Hosszú távú szempontokat is figyelembe véve a kérdőíveket érdemes a felvitel előtt sorszámmal ellátni, így később könnyen visszakereshető lehet akár egy adott kérdőív is. Az elemzés nem informatikai úton történt, amelyet az adatok jellege a jövőben sem tesz szükségessé.
Oktatói munka hallgatói véleményezése
A NEPTUN rendszer sikeres bevezetését követően megkezdődött az oktatói munka hallgatói véleményezése. Ez a kérdőív azt a célt szolgálja, hogy a feltett kérdések alapján az oktatók a tanszékek vezetői megismerhessék a hallgatók véleményét a félév során végzett oktatásra, a saját munkájuk eredményességére vonatkozóan és jó lehetőséget kínál, hogy a tanszéki, a kari és az egyetemi vezetők és testületek megítélhessék az egyetem oktatási 29
tevékenységét és így a Minőségfejlesztési Program keretében készülő Oktatásminőségi Jelentések fontos információforrásává válhat. Megfontolt és lehetőség szerint tárgyilagos válaszok megadják a lehetőséget arra, hogy a tárgy oktatásában megtörténhessenek a szükségesnek látszó javítások, tökéletesítések Ezzel segítik a következő évfolyamok hallgatói számára megkönnyíteni az ismeretek elsajátítását. Első alkalommal a 2006/2007. tanév tavaszi félévére, majd ezt követő félévekben is megtörtént a véleményezés, azonban a csekély hallgatói érdeklődés miatt értékelhető eredményeket nem sikerült nyerni és így nagyobb összefüggésekben nem volt lehetséges az adatok kiértékelésére. A további félévekben a hallgatói érdeklődés felkeltése fontos feladat.
30
