AZ ÁLTALÁNOS VÁLLALKOZÁSI FİISKOLA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZERÉBEN ELVÉGZETT
FELMÉRÉS A 2007-BEN ÉS 2009-BEN VÉGZETT FRISSDIPLOMÁSOK KÖRÉBEN Készítették: Fortuna Zoltán Karcsics Éva Kırösligeti Zsuzsa Szemerszki Marianna Villányi Zsófia
A pályakövetési feladatokat a felsıoktatásról szóló 2005. évi törvény is elıírja a felsıoktatási intézmények számára, a jelen felmérés az Új Magyarország Fejlesztési Terv támogatási rendszerében benyújtott „VALID – A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Fıiskola és az Általános Vállalkozási Fıiskola közös fejlesztése hallgatóink munkaerı-piaci érvényesülése érdekében” címő TÁMOP-4.1.1-08/2/KMR-2009-0009 jelő pályázat keretében került megvalósításra. A végzettek körében történı online adatfelvételre 2010. április 22. - május 20. között került sor. A 2007-ben illetve 2009-ben végzettek összesített létszáma 817 fı volt, akik közül 181 volt hallgató töltötte ki a kérdıívet, így a válaszadási arány 22,1%. Az alábbiakban az adatfelvétel legfontosabb eredményeit összegezzük. 1.
2.
3.
4.
5.
Az egy illetve három éve végzettek csaknem egytizede jelenleg is tanul az Általános Vállalkozási Fıiskolán, s egyötödük jelezte, hogy tanul valamilyen más felsıoktatási intézményben. Összesítve az adatokat azt találjuk, hogy a végzettek 29,2%-a jelenleg is részt vesz valamilyen képzésben a fıiskolán vagy más felsıoktatási intézményben. A végzettek háromnegyede jelezte, hogy a végzés óta részt vett, vagy jelenleg is részt vesz valamilyen képzésben, amelyik leggyakrabban valamilyen vállalati képzést, tanfolyamot, önképzést jelent. A továbbképzés motivációja leggyakrabban az ismeretek bıvítése, frissítése volt. A végzettek 25,7%-a biztosan, további 31,3%-uk pedig valószínőleg elkezd majd újabb tanulmányokat. A tervezett képzések, tanulmányok sorában a mesterképzés mellett a vállalati tanfolyamok, tréningek és a nem akkreditált képzések a legnépszerőbbek. A válaszadók több mint egyharmada jelezte, hogy egy vagy több képzés erejéig szívesen tanulna még az ÁVF-en, a mesterképzés és a szakirányú továbbképzés mellett a felsıfokú szakképzést is többen igénybe vennék az elkövetkezı 2-3 évben. A 14 éves kori lakóhely, a jelenlegi lakóhely és a munkavállalás helyszínének együttes vizsgálata azt mutatja, hogy a fıvárosba történı migráció mértéke igen jelentıs, a fordítottja viszont kevésbé jellemzı. A jelenleg aktív dolgozó végzettek négyötöde a közép-magyarországi régióban, ezen belül is túlnyomórészt Budapesten dolgozik. A részidıs képzésben résztvevık 81,4%-a, a nappali tagozatosak 9,5%-a kezdte tanulmányait munka mellett. Azon válaszadók fele, akik a fıiskolát nem munka mellett kezdték el és már kerestek állást, már a fıiskolai évek alatt el tudott helyezkedni. A válaszadók további 17%-a a végzést követıen legfeljebb 2 hónap alatt, további 10%-a pedig fél év alatt álláshoz jutott. Összességében a válaszadók 76,5%-a a záróvizsgát követıen fél éven belül sikeresen elhelyezkedett.
6.
7.
8. 9.
10.
11.
12.
13.
14. 15.
Azok, akik a fıiskolát nem munka mellett kezdték el, nemtıl, szaktól és a végzés évétıl függetlenül az elsı elhelyezkedéshez leggyakrabban az ismerısök és a család segítségét vették igénybe. A használat gyakoriságát tekintve az összes válasz 45%-a ezen állkeresési csatorna használatára utalt. A második legnépszerőbb eszköz az online állásközvetítı oldalak, melyet fele olyan gyakran használtak az elhelyezkedéshez, mint az ismerısök és a család segítségét. Egy álláskeresési csatorna van még, amely jelentıs említettséget ért el (16,3%), mégpedig a szakmai gyakorlat helyszínén történı elhelyezkedés, amely alátámasztja a szakmai gyakorlat fontosságának képzésben betöltött szerepét. A válaszadók egynegyede vett igénybe a fıiskola által nyújtott segítséget az elhelyezkedéshez. A legtöbben a szakmai gyakorlat fontosságát emelték ki, melyet az önéletrajz, valamint a motivációs levél elkészítéséhez nyújtott segítség, továbbá a Karrier Iroda álláskínálata, valamint az állásbörze követi. Azok, akik fontosnak tartják, hogy a fıiskola segítsen az elhelyezkedésben, az egyéni karrier-tanácsadást, az állásbörzét, állásközvetítést, az állásinterjúra való felkészítést, valamint a személyes tanácsadást emelték ki. A 2007-ben végzettek közül 94,9%-nak, a 2009-ben végzettek esetében pedig 83,3%nak volt már állandó munkahelye az abszolutórium megszerzése óta. Annak érdekében, hogy még pontosabb képet kaphassunk a végzettek munkaerı-piaci helyzetérıl rákérdeztünk az adatfelvételkor aktuális státuszukra. A 2009-ben végzettek 74%-a dolgozik valamely cégnél, intézménynél, eseti jelleggel, vagy éppen saját vállalkozását irányítja, 5,2%-uk inaktív egészségügyi, vagy gyereknevelési okból, nappali tagozatos hallgató nem volt közöttük. A 2007-ben végzettek 4/5-e dolgozik valamely cégnél, intézménynél, vagy éppen saját vállalkozását irányítja. Az inaktívak aránya közel 1/10, ık mindnyájan nık, akik feltehetıleg többségében gyermeknevelési célból tartózkodnak otthon. A nappali tanulmányokat folytatók aránya 1,3%. A végzettek közül legtöbben a pénzügyi közvetítés; a kereskedelem, javítás; az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás és az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás, egyéb tevékenység ágazatokban dolgoznak. A szervezetek, amelyekben a végzettek feladatokat látnak el 46%-ban tisztán magyar tulajdonban, 18,8%-ban tisztán külföldi tulajdonban vannak; 1/10-ük – a gazdasági társasági formák dominanciája mellett – állami, önkormányzati tulajdonú, a méretüket tekintve pedig 18,2%-uk mikro vállalkozás, 34,3%-uk kis- és középvállalkozás, 34,3%-uk nagyvállalat. A már valamilyen munkatapasztalattal rendelkezık túlnyomó többsége úgy érzékeli, hogy munkája kapcsolódik a fıiskolán szerzett végzettségéhez, ezen belül a nagyon szoros kapcsolatot érzékelık aránya 13,1%, míg további 41,3% nagymértékő kapcsolódást jelzett. A legnagyobb létszámot jelentı gazdasági képzési területen végzettek kétötöde pénzügyi területen dolgozik, 54%-uk viszont nem pénzügyi területen helyezkedett el, ez utóbbi esetében a multinacionális cégek és a hazai kis- és középvállalkozások magas aránya jellemzı. A végzettek 14,4%-a rendelkezik a fıiskolán megszerzett végzettséghez köthetı mellékállással. A végzettek leggyakrabban számviteli, pénzügyi (válaszok 27,5%-a), valamint kereskedelmi, logisztikai (17%) feladatokat látnak el. Ezeket az ügyfelekkel való kapcsolattartás témakörébe tartozó feladatok (14,4%), valamint az általános asszisztensi, irodai feladatok követik (12,4%). Közel azonos mérető csoportot képeznek a kommunikáció, PR, marketing (7,2%), az emberi erıforrás menedzsment (5,2%), valamint az ügyvezetés, cégvezetés témakörébe tartozó válaszok (5,2%).
16.
17.
18.
19.
20.
Amíg a 2007-ben végzettek 20,2%-e, addig a 2009-ben végzettek 28,2%-a töltött be valamilyen vezetıi pozíciót. A férfi vezetık aránya mindkét évfolyamon jelentısen meghaladja a nık körében vezetıi feladatokat ellátók arányát. Minden bizonnyal a hosszabb munkában töltött idı és a több munkatapasztalat az oka, hogy közel háromszor magasabb arányban találhatók vezetıi pozíciót betöltık a költségtérítéses, kétszer magasabb arányban a részidıs képzésben résztvevık körében, akik között magasabb arányban találhatók azok, akik a fıiskolát munka mellett kezdték el. Nem meglepı, hogy az életkor elıre haladtával nı a vezetı pozíciót betöltık aránya. Míg a 22-25 éves korcsoportban a válaszadók 11,5%-a, a 26-30 éves korcsoportban a válaszadók 21,3%-a, a 30 feletti válaszadóknak pedig a fele lát el valamilyen szintő vezetıi feladatokat. Angol nyelven a végzettek háromnegyede tud közép- vagy felsıszinten, a német nyelv esetében 28,5% jelezte ezt, s 16,7% volt azoknak az aránya, akik valamilyen egyéb nyelvet ismernek ezeken a szinteken. Az angol nyelvet az azt ismerı munkavállalók csaknem egyharmada nem igazán használja munkájában, a német nyelv esetében pedig még többen jelezték ezt. A végzettek által a jelenlegi munkájukhoz leginkább fontosnak tartott kompetenciákkal a végzettek – saját megítélésük szerint legalábbis – alapvetıen rendelkeznek. Sajátos helyzetben van a tanulási hajlandóság megítélése: a végzettek úgy érzik, hogy ez a képesség jelenlegi munkahelyükön kevésbé fontos, mint amennyire saját magukat képesnek, hajlandónak érzik a tanulásra, továbbképzésre. Ez összhangban van azzal, hogy a már megvalósult továbbképzések motivációiról szólva a végzettek leggyakrabban egyéni ambíciókat (az ismeretek bıvítését, frissítését) jelölték meg, s jóval alacsonyabb volt azoknak az aránya, akik munkahelyi elvárásról tettek említést. A végzettek munkája során a legfontosabb képességek, készségek sorrendben a megbízhatóság, a pontos, precíz munkavégzés, a kommunikációs képesség és a probléma-megoldási készség. A jelenlegi/utolsó munkával való elégedettséget hat szempont szerint, ötfokozatú skálán (5–teljes mértékben elégedett, 1–egyáltalán nem elégedett) értékelhették a végzettek, akik sorrendben a leginkább elégedettek a munka tárgyi körülményeit (3,99), a munka személyi körülményeit (3,93), a munka szakmai, tartalmi részét (3,77) tekintve, és legkevésbé elégedettek a jövedelmeket, juttatásokat (3,49), a szakma presztízsét (3,46), valamint a szakmai elımenetelt, karrierépítési lehetıségeket (3,25) tekintve. A jövedelem és a juttatások kivételével minden szempont tekintetében leginkább elégedettek a nemzetközi kapcsolatok szakon végzettek Annak érdekében, hogy a végzettek átlagos jövedelmi helyzetérıl a valóságnak leginkább megfelelı képet kaphassunk a jövedelmi adatok vizsgálatánál a munkahellyel rendelkezı, de jelenleg inaktívak, és a hallgatók, valamint az elenyészıen kis létszámú munkanélküli válaszait nem elemeztük, mivel a jövedelemmel nem, vagy csak részben rendelkezık torzították volna megállapításainkat. A végzettek jövedelmi helyzetérıl elmondható, hogy: • A 2007-ben végzettek havi nettó átlagjövedelme 180.350 Ft, mely 16,5%-kal magasabb, mint a 2009-ben végzettek átlagjövedelme (154.836 Ft). • A nıket hátrányosan érintı üvegplafon jelenség a fıiskola 2009-ben végzettjei esetében is kimutatható, összehasonlítva a férfiak és a nık nettó átlagjövedelmét, megállapítható, hogy egy nı, férfi kollégája jövedelmének átlagosan mindössze 72%-át keresi, a 2007-ben végzettek esetén a mutatószám értéke 93%. • A részidıs képzésben végzettek esetén magasabb nettó átlagjövedelmet mértünk, mint a nappali képzésen részt vevık esetében. Ennek valószínőleg az az oka, hogy a részidıs képzésben résztvevık körében magasabb arányban találhatók olyanok,
21.
22.
23.
24.
akik már tanulmányaikat is munka mellett kezdték el. İk a béralku során, munkaerı-piaci tapasztalattal és diplomával a zsebükben jobb pozícióban voltak, és így magasabb jövedelmi színvonalat realizálhattak. Ugyanakkor a várakozásainknak ellentmond, hogy a költségtérítéses hallgatók esetén a nettó átlagjövedelem alacsonyabb, mint az államilag támogatottak esetén. • Azt tapasztaltuk, hogy a nagyvállalatoknál (250 fı feletti alkalmazotti létszám) végzettek nettó átlagjövedelme a legmagasabb, de nincs egyértelmő összefüggés a cégméret és a jövedelem között. A fıiskolán szerzett tudást a végzettek túlnyomó többsége használni tudja, s ugyanígy vélekednek a szakmai gyakorlaton tanultakról is, valamint a bázisintézményben tanultak hasznosíthatóságáról. A végzettek 58,6%-a válaszolt arra a kérdésre, hogy melyek voltak a fıiskolai képzés erısségei. A pozitív vélemények között a képzés gyakorlati jellegének kiemelése jelent meg a leggyakrabban, a második legnagyobb csoportba pedig a tanárokra, oktatókra, külsı elıadókra vonatkozó pozitív értékelések tartoztak. A megkérdezettek négyötöde tartja a kapcsolatot volt csoport- és évfolyamtársaival, 30,7%-uk további hallgatókkal is és a kapcsolatok jellege leginkább baráti. Az intézmény más szervezeteivel, szereplıivel való kapcsolattartás már esetlegesebb, a végzettek kevesebb, mint egytizede tartja a kapcsolatot volt oktatóival, illetve a karrier irodával, az öregdiák szervezettel. A megkérdezettek 58,3%-a tud az öregdiák/alumni szervezet létezésérıl. Az Öregdiák Baráti Kör lehetséges szolgáltatásai közül a legfontosabbnak az álláslehetıségek, álláshirdetések megjelenítését tartják a végzettek. A karrier-tanácsadás, a képzésekrıl, valamint a programokról szóló értesítések és a volt diáktársakkal való kapcsolat ápolásának lehetısége is sokak számára fontosnak tőnik,
Budapest, 2010. augusztus 15. Készült az Új Magyarország Fejlesztési Terv támogatási rendszerében benyújtott „VALID – A Budapesti Kommunikációs és Üzleti Fıiskola és az Általános Vállalkozási Fıiskola közös fejlesztése hallgatóink munkaerı-piaci érvényesülése érdekében” címő TAMOP-4.1.108/2/KMR-2009-0009 jelő pályázat keretében, az Általános Vállalkozási Fıiskola Karrier Irodájának gondozásában.
