2012.05.11. péntek
Forráskivonás és központosítás az önkormányzati rendszerben Mérsékelnék a Fidesz okozta károkat A felső tíz százalék támogatását szolgálják az új adók Politikai és formai okok Ne csorbítsák a romániai magyarság jogait! Fiatal vállalkozóké volt az EP Orbán hatalmi érdekeit szolgálják a változások
Pécsnek szüksége lenne egy új Tollerre Megszorítás, megszorítás hátán! A történelem ismétli önmagát A sajtóval a sajtószabadságért - új elnökség a Sajtótagozatban A telefonadó puccsszerű parlamenti elfogadására készül a Fidesz
A Magyar Szocialista Párt minden médiaszereplése megtekinthető az alábbi honlapon:
http://mszp.hu/calendar
Forráskivonás és központosítás az önkormányzati rendszerben
Központosítás zajlik az önkormányzati rendszerben, és ez erőszakos forráskivonással párosul. Horváth Csaba alelnök, a szocialisták fővárosi frakcióvezetője pénteken a pártja által szervezett sajtóbeszélgetésen azt mondta: a járási rendszer létrehozásának egyetlen célja a központosítás, hogy a kabinet - a kormányhivatalok vezetői után újabb - fideszes pártkatonákat nevezhessen ki a választott önkormányzati tisztségviselők fölé, így kényszerítve rá az akaratát mindenkire. Szólt arról is, hogy a központosítás erőszakos forráskivonással jár együtt az oktatásban, az egészségügyben és a közösségi közlekedésben, ez pedig romló közszolgáltatásokhoz vezet. Mint mondta, az önkormányzatok a kormányzati megszorítások legnagyobb vesztesei, és bár a kormány azzal érvel, hogy az állam jobb gazdája lesz az intézményeknek az önkormányzatoknál, az említett ágazatokra az államosítás után sem jut több pénz. A fővárosi frakcióvezető szerint a budapesti tömegközlekedésben még nagyobb baj, lényegében életveszélyes állapotok alakultak ki, miután a buszhiány miatt a BKV alkatrészbuszokat állított forgalomba. Horváth Csaba kijelentette: elfogadhatatlan, hogy az évente 5400 milliárd forint adót fizető budapestiek ne kapjanak megfelelő színvonalú egészségügyi ellátást, oktatást és közösségi közlekedést. Gajda Péter XIX. kerületi polgármester arról beszélt, hogy amíg az általa vezetett önkormányzat 2009-ben és 2010-ben is pozitív szaldóval zárt, ezt az évet a
forráselvonás miatt már 750 milliós mínusszal kellett megtervezniük. Az államosított intézményekkel együtt pedig az eddig a működtetésükre költött összeget is elveszítik a helyhatóságok - jegyezte meg. Ugyancsak bírálta a járási rendszer kialakítását, mondván, hogy a kormány feleslegesen hoz létre újabb hivatali struktúrát.
Mérsékelnék a Fidesz okozta károkat Az MSZP szerint a Fidesz kommunikációjának köze sincs a valósághoz. Szegénység, korrupció uralja az országot. A Magyar Szocialista Párt mindent megtesz annak érdekében, hogy az elkövetkezendő két évben minimalizálja azokat a károkat, melyeket az eddig okozottakon kívül még okozni készül a Fidesz 2014-ig. A majdani kormányváltás érdekében a szocialisták egy szolidárisabb,
méltányosabb,
tisztességesebb
Magyarországot
ígérő
programot
dolgoznak ki, egy olyan országét, ahol boldogulni tudnak a dolgozni akaró és gyermekeket vállaló emberek. Minderről Gúr Nándor országgyűlési képviselő, az MSZP alelnöke beszélt csütörtökön Miskolcon. Mint mondta, szerinte még a „fekete színű dosszié is fehérebb azok lelkénél, akik most kormányoznak". Úgy véli ugyanis, hogy a jelenlegi kabinet nem a szolidaritás, az igazságos közteherviselés jegyében vezeti az országot: az elmúlt két esztendőben meghozott intézkedéseivel ugyanis a gazdagokat még gazdagabbá, a szegényeket még szegényebbé tette. Szerinte a Fidesz szabályosan „nyomorba döntötte az országot", hiszen ma már mintegy 4 millió ember él a létminimum alatt. Ez a szám a kormányváltás idején is magas volt (2,7 millió), ám nagyságrendekkel kisebb, mint a jelenlegi. Ma Magyarországon 1,2 millió ember él a szegénységi küszöb alatt (ami azt jelenti, hogy a havi átlagjövedelem nem éri el a fejenkénti 31-32 ezer forintot), s 400-500 ezerre tehető azoknak a gyerekeknek a száma, akik nem jutnak rendszeresen koruknak megfelelő mennyiségű és minőségű táplálékhoz. Szerinte ebben nagy része van az egykulcsos személyi jövedelemadó bevezetésének, illetve az adójóváírás megszüntetésének. Az új adórendszerrel – számításai szerint – a munkavállalók 85 százaléka rosszul járt, vagyis pont az a réteg, amelyet támogatni
kellett volna. Ehelyett az Orbán-kormány azoknak ad, akiknek nincs szükségük a segítségre, akik adott esetben el sem tudják költeni a pénzüket. Emlékeztetett: a jelenlegi kabinet, amely adócsökkentést ígért, 27 százalékra növelte az áfát, de állításával ellentétben növelte az élőmunkára rakódó terheket is (például 1 százalékkal több egészségügyi járulékot kell fizetnünk). Nőttek a jövedéki adók, az üzemanyagok ára az egekbe szökött. Ma már 450 forint körül mozog a benzin és a gázolaj literje, többek között a Fidesz katasztrofális gazdaságpolitikája miatt. Pedig – mondta Gúr Nándor – 2009-ben, ellenzékben, „300 forintos benzinárnál azt ordították, hogy a kormány csökkentse a jövedéki adót". Az Orbán-kormány első két éve a leendő és a jelenlegi nyugdíjasoknak is kárt okozott. Azt ígérték, megvédik a nyugdíjakat, ehelyett elkobozták az emberek magán nyugdíjmegtakarításait, elvették a rokkantaktól és a korkedvezményes nyugdíjasoktól a nyugdíjukat (ezzel együtt az egyéb juttatásokat, például az utazási kedvezményeket is). A foglalkoztatás területén – a hangzatos 10 év, 1 millió új munkahely szlogennel ellentétben – semmilyen számottevő eredményt nem sikerült elérniük, ma például 110 ezerrel kevesebben dolgoznak az országban, mint 2008 őszén, közvetlenül a válság kirobbanása előtt. A munkanélküliek száma viszont 2008 őszéhez képest 170 ezerrel nőtt, még úgy is, hogy nagyon sok embert „kilöktek az ellátási rendszerből", például az álláskeresési járadék 3 hónapra csökkentésével (miközben 1,5 év az átlagos munkanélküliségi időtartam, miközben a járulékokat ugyanúgy beszedik a dolgozóktól, mint korábban). Gúr Nándor felháborítónak nevezte, hogy a Fidesz szétzúzta az érdekegyeztetés rendszerét, a Munka törvénykönyvét pedig úgy módosította, hogy az egyértelműen a munkavállalókat hozza rosszabb helyzetbe. Példaként felhozta, hogy az új, júliusban életbe lépő jogszabály szerint megszűnik a délutános műszakpótlék, az éjszakás pótlék pedig drasztikusan csökken. A szabadságok kiszámítása is a dolgozók kárára változott, de a pótszabadságokkal kapcsolatos új szabályok is a munkaadónak kedveznek. Mindezek tetejébe – mondta Gúr Nándor – sorozatban derülnek ki a korrupciógyanús ügyek, miközben a parlamentben olyan törvényeket alkot a kétharmados többség, melyekről lerí, hogy egy bizonyos, kormányközeli befolyásos körnek akar kedvezni. Előbbire a földbérleti pályázatok ügyét hozta fel, utóbbira pedig azt, hogy a
végtörlesztésről szóló jogszabályba belecsempészték azt a kitételt, hogy utólag tilos megvizsgálni, ki miből tudta 30-40 millió forintos devizaadósságát rendezni. A szocialisták alelnöke szerint ma már kezd felnyílni a szeme az embereknek, látják, hogy mindannak, amiről a Fidesz beszél, köze sincs ahhoz, ami valójában folyik ebben az országban. Gúr Nándor arra biztatja őket, hogy „lássanak, érezzenek, tapasztaljanak, és végül minősítsenek".
A felső tíz százalék támogatását szolgálják az új adók Az MSZP szerint a felső rétegek támogatásának szándéka, azaz az egykulcsos személyi jövedelemadó fenntartása és a kormányzati hozzá nem értés miatt döntött új adók bevezetéséről a kabinet.
Józsa István frakcióvezető-helyettes csütörtökön sajtótájékoztatón gátlástalan hazugságnak nevezte, hogy az új adókat - a biztosítási és a telefonadót, valamint a pénzügyi tranzakciós illetéket - a szolgáltatók nem hárítják majd át ügyfeleikre, illetve azt is, hogy azokra a Magyarországgal szembeni európai uniós túlzottdeficit-eljárás miatt van szükség.
Szerinte ezzel szemben az új adók mögött az a politikai döntés húzódik, hogy az Orbán-kormány továbbra is a legtehetősebbeket, a felső tíz százalékhoz tartozókat támogatja, ragaszkodik az egykulcsos szja-hoz, az így kieső bevételeket pedig a szegényektől szedi be az adójóváírás megszüntetésével és az új, fogyasztási típusú adókkal.
Az adóemelések másik oka Józsa István szerint a kormányzati alkalmatlanság, hogy Orbán Viktor és Matolcsy György személyében olyanok irányítják a gazdaságpolitikát, akik korábban "még egy vállalatot sem vezettek el", ez a hiányosságuk ugyanakkor pökhendiséggel, új közgazdadági tankönyvek megírásának szándékával párosul.
A szocialista politikus bírálta a külgazdasági államtitkárság megszüntetését is, mondván, hogy a miniszterelnök hiába beszél keleti nyitásról és "rohangál Szaúd-Arábiától Kínáig", ha a területnek nincs felelőse. Hibáztatta a kormányt azért is, hogy jogbizonytalanságot teremtett, és ezáltal csökkentette a befektetési kedvet.
Politikai és formai okok
Politikai és formai okokkal magyarázta az MSZP frakcióvezető-helyettese, hogy a szocialisták nem vettek részt Áder János köztársasági elnök csütörtöki beiktatásán. "Kaptunk is meghívót meg nem is" - válaszolta sajtótájékoztatóján Józsa István az ezt firtató újságírói kérdésre, mondván, szerda délután kapott ugyan egy meghívót a parlamenti e-mail címére, de abban az állt, keddig jelezze részvételi szándékát. Szerinte ennél körültekintőbben, udvariasabban kellett volna eljárniuk az esemény szervezőinek, bár elismerte, hogy az MSZP-frakció vezetése szóbeli értesítést kapott a beiktatási ceremóniáról. Józsa István ugyanakkor hozzátette, politikai oka is van annak, hogy távol maradtak Áder János beiktatásától. Mint mondta, bár érzékelik, hogy az államfő mást akar és másképpen beszél, mint Orbán Viktor miniszterelnök, súlyos fenntartásaik vannak vele szemben azután, hogy a bírósági reform és az új választójogi törvény kidolgozójaként "merényletet" követett el a demokrácia ellen. Véleménye szerint ez megkérdőjelezi Áder János egyébként támogatható szándékainak hitelét. Józsa István szerint kérdéses az is, hogy a beiktatási beszédében új kiegyezést szorgalmazó köztársasági elnök kivel és kinek a nevében akar kiegyezni, illetve hogy ez egyben a "fülkeforradalmi" kormányzás végét is jelenti-e.
Ne csorbítsák a romániai magyarság jogait! "A szerzett kisebbségi jogok elvétele ellentétes az európai demokratikus gyakorlattal. Az európai intézményeknek már most figyelmeztetniük kell erre az új román kormányt. Elfogadhatatlan, hogy a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) hosszas küzdelem után engedélyezett magyar karának létrehozása meghiúsuljon. Komoly feszültséget kelt, ha a kisebbségi törvény tervezetéből törölnék a kulturális autonómiára vonatkozó előírásokat. A tervezett lépések elkerülése érdekében ezért Martin Schulzhoz, az Európai Parlament elnökéhez és az EP Szocialista Frakciójának vezetőjéhez fordulok segítségért" - hangsúlyozta Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációvezetője, az EP-ben működő Nemzeti Kisebbségügyi Intergroup társelnöke. "Igaz, hogy a szociáldemokrata-liberális új román kormány mindössze két hete vette át az ország irányítását, tevékenysége nem tűnik kisebbségbarátnak, sőt csorbítja a magyar-román etnikumközi viszonyban elért vívmányokat. A tervezett kisebbségellenes lépések nem szolgálják sem Románia belső békéjét, sem a román többség és a magyar nemzeti közösség zavartalan együttélését, sem a közép-európai térség stabilitását. Tény, hogy az előző jobboldali román kormány is csak azt követően támogatta a magyar kar létrejöttét a MOGYE-n, hogy az RMDSZ a kormányból való kilépéssel fenyegetett. Nagy hiba lenne most az új román kormánynak visszalépnie. Bár az RMDSZ az Európai Néppárt tagja, a magyar nemzeti közösség legszervezettebb parlamenti képviselttel rendelkező ereje. Az RMDSZ-el való együttműködés megkerülhetetlen a magyar közösség és a román többség együttélése, jó viszonya szempontjából. E tekintetben bizalmat kelt, hogy Viktor Ponta miniszterelnök kifejtette, kész az RMDSZ-el való konstruktív párbeszédre" - húzta alá a szocialista delegációvezető.
Fiatal vállalkozóké volt az EP „Nem a nagyvállalatok ellen, de a kisvállalkozók, különösen a fiatal vállalkozók érdekében kell cselekednie Európának” – érvelt Herczog Edit a Fiatal Vállalkozók Szövetsége (FIVOSZ) brüsszeli rendezvényén csütörtökön. Sokszor hangoztatott frázis, hogy Európa jövője a fiatalok kezében van, de a kis- és közepes vállalkozások esetében egyértelmű, hogy a fiatalok által felmutatott újfajta szakmai megközelítés, az innováció iránti fogékonyság vezeti ki a szektort a kátyúból. Az európai foglalkoztatás zömét, a gazdasági növekedés gerincét adó kkv-k esetében az a tét, hogy a fiatalok felkészültségben, kitartásban és vállalkozó-kedvben fel tudják-e venni a versenyt szakmájuk „öreg rókáival”. Ebből a szempontból a digitális tudásnak és a vállalkozások digitalizálásának van talán a legjelentősebb szerepe, de a képviselő a vállalkozásokat támogató uniós programok, illetve a vállalkozói kedvet növelő vállalkozóbarát jogszabályi környezet jelentőségére is felhívta a figyelmet. Herczog szerint az EU új, 2014-ben induló hétéves pénzügyi keretprogramja egyértelmű választ ad arra a kérdésre, hogy melyik lesz az a kulcsszó, amely a közösség megalakulásakor irányt adó béke és szabadság helyébe állhat. A képviselő szerint Európa új víziója mind gazdasági mind társadalmi értelemben – nagyon helyesen – az innovációban keresendő. Herczog Edit arra ösztönözte a fiatalokat, hogy aktívan vegyenek részt az uniós programokról, a költségvetés elköltéséről szóló vitában, mert várhatóan minden eddiginél nyíltabb folyamatban nyeri el végleges arcát a 2014-ben induló vállalkozásfejlesztési program, így most még a hazai javaslatoknak is van esélye bekerülni a törvényhozásba.
Orbán hatalmi érdekeit szolgálják a változások Az MSZP szerint nem az ország, hanem a miniszterelnök érdekeit szolgálja a kormányátalakítás. Burány Sándor országgyűlési képviselő pénteken sajtótájékoztatón azt mondta: a kabinet politikáját kellett volna átalakítani a kormányzás félidejében, esélyt adva a gazdasági növekedés beindulására, a személycserék viszont csak Orbán Viktor hatalmi érdekeit szolgálják, nem hoznak érdemi fordulatot. Példaként hozta, hogy Lázár János Fidesz-frakcióvezető államtitkári kinevezésével kénytelen feladni "hátországát", lemondani polgármesteri címéről Hódmezővásárhelyen. Szerinte ez azt jelzi, hogy a miniszterelnök igyekszik függőségi helyzetbe hozni, "kompromittálni" mindenkit, aki az utódjaként szóba jöhet. Az MTI azt kérdezte Burány Sándortól, miként fogadja az MSZP Varga Mihály felkérését a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalások vezetésére, miután a szocialista párt vezetői korábban többször is ezt javasolták Orbán Viktornak. Az MSZP-s politikus úgy válaszolt: a Fidesz alelnökét jó gazdaságpolitikusnak tartja, nem véletlen, hogy üzleti körök bizakodva fogadták a kinevezését, de szerinte illúzió azt hinni, hogy képes lesz változtatni a Matolcsy György fémjelezte gazdaságpolitikán vagy ellensúlyozni azt. Hozzátette: érthetetlen, hogy a gazdaság tönkretételéért felelős Matolcsy György változatlanul élvezi a kormányfő bizalmát, mint ahogy a vidékfejlesztési tárcánál sem történik változás annak ellenére, hogy a sajtó hetek óta hangos attól, hogyan kerülnek állami földek a "Fidesz barátaihoz". Burány Sándor arra is reagált, hogy Orbán Viktor reggeli rádióinterjújában azt mondta, a javasolt pénzügyi tranzakciós adó rendszere az embereknek előnyös, a spekulánsoknak pedig hátrányos lesz. Az MSZP-s politikus ezt szemen szedett hazugságnak nevezte, megjegyezve: a tranzakciós adó a nemzetközi trendekkel ellentétben nem a spekulációt, a részvényvásárlást vagy a devizaügyeletek terheli majd, hanem minden banki műveletet és a rezsibefizetést is.
Arra a kérdésre, hogy az MSZP támogatni fogja-e a Jobbik által kezdeményezett, a "kormány mögött álló cégbirodalom" állami megbízásait vizsgáló parlamenti bizottság létrehozását, Burány Sándor elmondta, nincs még frakciódöntés az ügyben, de minden bizonnyal igen, mert az MSZP is felháborítónak tartja, hogy "lassan szinte minden közbeszerzésen" a Fideszhez közeli üzleti csoportok nyernek.
Pécsnek szüksége lenne egy új Tollerre Két éve hunyt el Toller László, Pécs MSZP-s polgármestere. Kevesen tudják róla, hogy Budapesten született 1950. október 21-én, hiszen a neve örökre összefonódott szeretett városával. Életének minden napja Péccsel, Baranya megyével kezdődött és végződött, munkásságának eredményeként a megye és a város addig sosem látott fejlődésnek indult. Biztosak vagyunk benne, hogy Laci felháborodva teremtené le a mai vezetést, látva mi folyik ma Sopianaeban. Elhivatottsága, munkabírása, hűsége, tenni akarása közismert és legendás volt, melyre nagy szüksége lenne Pécsnek. Friss Állam- és Jogtudományi oklevéllel a zsebében már 1974-ben szerepet vállalt a megye ügyeinek intézésében a Baranyai Megyei Tanács előadójaként. További életútja is összefonódott Baranya megyével és Péccsel. 1975-től három évig a Beremend Nagyközségi Közös Tanács vb-titkára. 1978-tól 1991-ig a Baranya Megyei Tanács, illetve a Baranya Megyei Önkormányzat munkatársa: csoportvezető, majd igazgatási osztályvezető-helyettes, 1990-től önkormányzati irodavezető. 1992-tõl 1994-ig a Baranya Megyei Sportigazgatóság igazgatóhelyettese. A rendszerváltást követően alapító tagja volt az MSZP-nek. Az 1994-es országgyűlési választásokon egyéni indulóként nyert, amit utána tragikus haláláig minden alkalommal megismételt. Elmondható tehát, hogy munkáját, hűségét, áldozatkészségét a város polgárai ezzel ismerték el. 1994-től 2009-ig országgyűlési képviselő (1994, 1998, 2002, 2006: Baranya 3. vk.,Pécs). 1995 márciusától 1998. november 14-ig, majd 1998. decembertől 2000. decemberig frakcióvezető-helyettes. 1998-tól 2006-ig Pécs Megyei Jogú Város polgármestere. A 2002. évi országgyűlési választásokon az első fordulóban megvédte pécsi mandátumát. A 2004. október 4-én a miniszterelnök önkormányzati tanácsadó testületének vezetője lett. A 2006. évi országgyűlési választásokon Baranya megye 3. választókerületében nagy többséggel szerzett ismét egyéni mandátumot. Munkássága révén Pécs városa gyors fejlődésnek indult. Új munkahelyek létesültek, jelentős infrastrukturális fejlesztések történtek, elindult az M6-os Pécs-Budapest autópálya építése, elkészült a Pécs-Pogányi Nemzetközi repülőtér, és Pécs városa nyerte el a 2010 Európa Kulturális Fővárosa kitüntető címet. A nagy munkabírásáról ismert,
rendkívül népszerű polgármester és képviselő 2006. június 19.-én szenvedett súlyos közlekedési balesetet Budapestről hazajövet. Természetesen akkor is - mint mindig szeretett városáért, Pécsért dolgozott. Hosszú betegség után, 2010. május 10-én hunyt el. Pécsnek nagy szüksége lenne egy ilyen elhivatott, nagy munkabírású, városáért, elveiért örökre hűséges emberre. Az MSZP azzal emlékezik meg kiváló politikusára, hogy visszaszerzi Baranya megye és Pécs városa politikai irányítását és folytatja Toller László kiváló munkáját. Példája ösztönöz minket. Laci, sosem feledünk! Simon Gábor, az MSZP elnökhelyettese
Megszorítás, megszorítás hátán! Az Orbán-kormány károkozásainak árát a lakosság fizeti meg. Ezek a megszorítások Heves megyében is csak konzerválják és felerősítik a hátrányos helyzetben élő emberek leszakadását. Az Orbán-kormány az adóemelések és megszorítások kormánya. Európában nincs még egy kabinet, amely annyi adót vetett volna ki, mint a jelenlegi, és nem az elmúlt nyolc év, hanem Orbán Viktor bukott gazdaságpolitikája miatt. A Fidesz- KDNP-kormány sarcpolitikájában az a legrosszabb, hogy megnyomorítják a lakosságot. A költségvetésbe befolyó pénzek más csapokon – sok esetben értelmetlen, presztízsberuházásokra – fordítódnak. Mi kórházakat, utakat, idősotthonokat, iskolákat építettünk,
újítottunk
fel,
addig
a
jobboldali
városvezetés
Agorát
és
látványberuházásokat tervez, amiből vagy lesz valami vagy sem, de 100 milliókat költöttek el tervekre, pályázatokra, sikerdíjakra. A kormány a héten döntött: baleseti, telefon, - és pénzügyi tranzakciós adóról. Ezek mind a lakosságot terhelik.
A távközlési adóból az idén 30, jövőre 52 milliárd forintos bevételre számít a kormány, míg a sárgacsekk-adót csak jövőre vezetik be, abból 130-228 milliárdos bevételt remélnek. Az adóterv kiforratlanságát jelzi a két szám közötti hatalmas eltérés. A banki műveletek megadóztatása a 8 millió hazai számlatulajdonost, a sárgacsekk-adó a 4 millió magyar háztartás szinte mindegyikét, az új biztosítási adó 3,2 millió ingatlantulajdonost és több százezer autóst sújt. Az MSZP kormányra kerülésekor eltörli a telekommunikációs és a pénzügyi tranzakciós adót! Addig is azt tanácsoljuk a fiataloknak, hogy a hagyományos mobiltechnológiákról térjenek át az internetalapú beszélgetésekre, így kerülve meg a percenként és elküldött sms-enként kétforintos telefonadót. A
közelmúltban
nyilvánosságra
került
a
második
Orbán-csomag,
további
pénzbeszedésről szól, amely teljes mértékben igazságtalan. A költségvetés egyensúlyát nem a kiskeresetűeket sújtó újabb adók kivetésével, hanem a gazdaság élénkítésével kell megteremteni. A FIDESZ ellenzékben is a gazdaságélénkítés ellen dolgozott. Megakadályozott olyan fejlesztéseket Heves megyében, amely munkahelyeket teremtett volna. Manapság pedig olyan uniós forrásokon alapuló – még az előző szocialista kormány időszaka alatt elnyert – beruházásokat kockáztatnak, mint az egri Markhot Ferenc Kórház tervezett fejlesztése. Török Zsolt, szóvivő Dr. Sós Tamás, országgyűlési képviselő
A történelem ismétli önmagát Május 1-jétől a Magyar Állam tulajdonába került Nagykőrös Város Önkormányzat Rehabilitációs Szakkórháza és Rendelőintézete. Ugyanúgy, mint 1982-ben, most is hatalmi szóval fosztják meg városunkat a kórháztól, csak most a döntés nem Cservenkáné, hanem Czira Szabolcs nevéhez fűződik. Politikai gyökerük azonos, mindketten ugyanannak a kommunista pártnak a tagjai voltak, csak míg az előbbi Pest megyei első titkár, utóbbi fideszes országgyűlési képviselő és polgármester lett...
Nagykőrös
Város
Önkormányzat
Rehabilitációs
Szakkórháza
és
Rendelőintézete
példaértékű
gazdálkodásának köszönhetően nem hogy adóssággal nem rendelkezett, éppen ellenkezőleg, közel 200 millió forinttal a számláján zárta a múlt évet. Az áprilisi képviselő-testületi ülésre beterjesztett tavalyi évi zárszámadásban ez olvasható: „Nagykőrös Város Önkormányzat Rehabilitációs Szakkórháza és Rendelőintézete pénzügyi helyzete, fegyelmezett gazdálkodása lehetővé tette, hogy a 2011. költségvetési évben önkormányzati finanszírozási támogatás nélkül lássa el a feladatait.” Kétszer nyerte el az Év kórháza kitüntetést, amely a szakmai munka színvonalának magasságát jelzi. Mindezeket figyelembe véve, semmi sem indokolta a kórház elvételét Nagykőröstől. Ráadásul ez az intézmény a nagykőrösi emberek áldozatvállalása révén épülhetett meg, hiszen közel húsz éven keresztül
fizette
a
város
az
adófizetők
pénzéből
a
kórház-rekonstrukcióra
felvett
hitel
törlesztőrészletét, amelynek futamideje éppen jövőre járt volna le!
László Ferenc, önkormányzati képviselő (Nagykőrös)
A sajtóval a sajtószabadságért - új elnökség a Sajtótagozatban A Magyar Szocialista Párt Sajtótagozata 2012. május 10-én megtartott tisztújító közgyűlésén új összetételű elnökséget választott. A leköszönő elnök, Török Zsolt a tagozat elnökhelyetteseként és országos választmányi küldöttjeként folytatja munkáját. A tagozat másik elnökhelyettese Hevér György lett. A tisztújító közgyűlés a Sajtótagozat elnökévé Végh Edvárdot választotta.
Az új elnökség elsődleges fontosságúnak tekinti, hogy a tagozat a jövőben erőteljes, aktív és kezdeményező módon jelenjen meg mind a széles nyilvánosság, mind pedig az MSZP belső közvéleménye előtt. A tagozat hangsúlyos szerepvállalására leginkább a sajtó- és véleménynyilvánítási szabadságért folytatott küzdelem, a jogállami és demokratikus berendezkedés védelme területén van szükség. MSZP Sajtótagozata
A telefonadó puccsszerű parlamenti elfogadására készül a Fidesz Elfogadhatatlan, hogy társadalmi és szakmai egyeztetés nélkül, rohamtempóban kívánja áterőltetni az Országgyűlésen a távközlési adóról szóló törvényjavaslatot a kormány! Elfogadhatatlan, hogy a Fidesz és a kormány úgy akarja tárgyalni a törvényjavaslatot jövő hétfőn éjszaka, majd kedden az Országgyűlésben, hogy három nappal korábban, pénteken délelőtt még be sem nyújtották a vonatkozó törvényjavaslatot. A kiszivárgott hírek szerinti távközlési adó elfogadhatatlan, mert közösség- és társadalomellenes, emelni fogja a telekommunikáció költségeit, előkészítetlen, mindenfajta társadalmi és szakmai egyeztetést nélkülöz. Mindezen túl megalapozatlan, értelmetlen, szegényellenes, modernizációellenes, a gazdaság számára versenyhátrányt okozó intézkedést jelent. Az MSZP ezért felszólítja a nemzetgazdasági minisztert, hogy ne terhelje a lakosságot és a vállalkozásokat újabb és újabb, felesleges és megalapozatlan adókkal. Álljon el a távközlési adó bevezetésétől! Baja Ferenc, az Országgyűlés Informatikai és távközlési albizottságának alelnöke, az MSZP Internet- és Infokommunikációs Tagozatának elnöke
