7.
7.
Az általános iskolák osztálya számára a kerettanterv alapján
Tanmenet
KÉMIA
1.
2.
I.
I.
Az óra címe
Atom, diffúzió, atomtömeg, relatív atomtömeg *füst
Kémiai elem, vegyjel
3. Mekkora egy atom?
4. Atom, elem, vegyjel
3.
4.
I.
I.
Új fogalmak
Óra
MF
TZ
Az óra címe
Az anyagok részecskékbôl épülnek fel
Új fogalmak
Koncentráció más tantárgyakkal, kémiából már tanult anyaggal Tíznek a hatványai: rendkívül kis mennyiségek matematikai kifejezése (→matematika)
Koncentráció más tantárgyakkal, kémiából már tanult anyaggal Az alkimisták elhelyezése a történelmi korokban (→történelem)
Kémiai elemekbôl készült Nyelvújítás kori kémiai tárgyak bemutatása. szakkifejezések Önálló feladat: vegyjelek kere- (→magyar irodalom) sése
Kísérlet, modellezés, szemléltetés, gyakorlati vonatkozások, alkalmazás Kísérlet: Kálium-permanganát oldása vízben (diffúzió). Ammónia és hidrogén-klorid egymásra hatása
Kísérlet, modellezés, szemléltetés, gyakorlati vonatkozások, alkalmazás 1. Mivel foglalkozik A kémia mint tudo- Tanulókísérlet: Mûanyag hulladék megsemmisítése. a kémia? mányág. Kémiai kísérlet kivitelezése, Kísérletezés a Balesetvédelem. kémiai labora- A kísérletezés mód- a megfigyelés szempontjai. Önálló irodalmazás az alkimistóriumban szere. tákról, környezetszennyezôdés*Alkimisták rôl. Különbözô eszközök Laboratóriumi Tanulókísérlet: 2. nevei. eszközök és A láng szerkezetének vizsgálata. Világító láng, szúróláng A Bunsen-égô használata használatuk
Óra
II. Alapismeretek
MF
TZ
Kiegészítô anyagrészek. Motiváció. Anyagismeret Kémiatörténet. Anyagismeret: hipermangán, ammónia, hidrogén-klorid, ammónium-klorid Kémiatörténet: magyar vonatkozások
Az atom és az elem, a részecske és a halmaz közötti összefüggés. A vegyjelek használata, írása
Az atomok méretének érzékeltetése. A részecskék mozgásának kísérleti igazolása és ennek gyakorlati következményei
Az óra célja
Az eszközök anyag és használat szerinti csoportosítása. Bunsenégô használata
Kiegészítô anyagrészek. Az óra célja Motiváció. Anyagismeret Kémiatörténet, Tudománytörténeti bevezetô. A környezetvédelem kémiai kísérletek módszerének megismerése, a fegyelmezett munka fontossága. Biztonságos kísérletezés
A rövidítések jele: TZ: témazáró feladatlap, MF: munkafüzet, *K: kiegészítô óra, FGY: feladatgyûjtemény (mf-ben) Nem tart.: nem tartalmaz
I. A kémia tárgya. Balesetvédelem
Tanmenet a tankönyvhöz az általános iskolák 7. osztálya számára a kerettanterv alapján
5.
6.
I.
I.
*K
*Játék a molekulákkal (kiegészítô, gyakorló óra) Összefoglalás Számonkérés
6. Mibôl áll egy molekula? Molekula, vegyület, képlet
Az óra címe
MF
7.
TZ
I.
Óra
Az óra címe
Kísérlet, modellezés, szemléltetés, gyakorlati vonatkozások, alkalmazás 7. A víz halmazál- Kémiai kötések, belsô Tanulókísérlet: lapot-változásai. energia, A jég olvadáspontjának Olvadás-fagyás olvadáspont, mérése. fagyáspont. Olvadáspont-fagyáspont Kristályrács táblázatok használata
Új fogalmak
A munkafüzet feladatainak felhasználásával. A feladatlapok feladatainak felhasználásával.
Molekulamodellek Játékos modellezés készítése és rajzolása
Molekula, elemmole- Molekulák modellezése, kula, vegyületmoleku- különbözô molekulamodellek la, képlet. szemléltetése Kémiailag tiszta anyagok, összetett anyagok csoportja. Modell
Új fogalmak
Kiegészítô anyagrészek. Motiváció. Anyagismeret *A víz fagyásakor megnövekedett térfogat szerkezeti magyarázata és következményei
A halmazállapotok és a halmazállapot-változások modellezése, bemutatása dramatizált szerephelyzetekkel, a már tanult részecskeszemlélet felhasználásával
Az óra célja
Koncentráció más tantárgyakkal, Kiegészítô anyagrészek. Az óra célja kémiából már tanult anyaggal Motiváció. Anyagismeret Hôvezetés (→fizika) Kémiatörténet: Ismerkedés a periódusos rendaz elemek rend- szerrel. Tulajdonság és felhasznászerezése, magyar lás közötti összefüggés. vonatkozások. Az anyagismeret bôvítése. Anyagismeret: Ismerkedés minél több elemmel fémek, nemfémek közvetlen tapasztalat útján. (kén, jód, klór, Fémek és nemfémek tulajdonsábróm, oxigén, gainak megkülönböztetése grafit) Játék a molekulamodel- Anyagismeret: Molekulák modellezése (a térbeli lekkel. szén-dioxid, viszonyok valósághû modellezése, A részecske és a halmaz metán a követelmény azonban csak közötti összefüggés gyanéhány molekula összetétele). korlása Néhány elemmolekula (H2, N2, O2) és vegyületmolekula (H2O, CO2). A modell és a valóság kapcsolata Munka gyurmával stb. Térlátás, térben gondolkodás (→rajz, →kézimunka) fejlesztése, esztétikus munka. Gyakorlás
Koncentráció más tantárgyakkal, kémiából már tanult anyaggal Az energia-hômérséklet grafikon értelmezése (→fizika). Kôzetek mállása, óceánok éghajlat-módosító szerepe (→földrajz)
Kísérlet, modellezés, szemléltetés, gyakorlati vonatkozások, alkalmazás Fémek, nemfémek. Tanulókísérlet: 5. A kémiai elemek csopor- Rideg, megmunkálha- Kémiai elemek vizsgálata. tó, fémfényû, hô- és A vegyjelek gyakorlása. tosítása elektromosáram-ve- Hôvezetés vizsgálata zetés
Óra
A fizikai és kémiai változás
nem *K tart.
MF
TZ
8.
9.
10.
11.
I.
I.
I.
I.
I.
MF
TZ
Összefoglalás Számonkérés
Kísérlet: Vízbontás. A fizikai és kémiai válMolekulák közötti Otthoni kísérlet: tozás összehasonlítása kémiai kötések, molekulákon belüli kémiai változás a konyhában (→kémia) (karamellizáció) kémiai kötések, kémiai változás (kémiai reakció). Durranógáz. *Elsôrendû és másodrendû kémiai kötések Az összefoglaló táblázatok és a munkafüzet feladatainak felhasználásával. A témazáró feladatlapok felhasználásával.
11. A víz bontása kémiai reakcióval. A kémiai változás
Otthoni kísérlet az exoterm- Energiaváltozás (→fizika) endoterm folyamatokra. Fizikai változások a környezetünkben
Fizikai változás, fizikai tulajdonságok. Endoterm és exoterm folyamatok. *Rendszer és környezet
10. Fizikai változások, energiaváltozások
Koncentráció más tantárgyakkal, kémiából már tanult anyaggal A légnyomás, nyomás. A forráspont függése a külsô nyomástól (→fizika)
Lecsapódás, Kísérlet: a víz desztillációja, A forrás-lecsapódás lepárlás, desztilláció, forráspont mérése. energiadiagram érteldesztillált víz, párlat. Táblázatok felhasználása egy mezése (→fizika) anyag halmazállapotának megállapítására
Új fogalmak
9. Lecsapódás, desztilláció
Az óra címe
Kísérlet, modellezés, szemléltetés, gyakorlati vonatkozások, alkalmazás 8. Párolgás, forrás, Párolgás, forrás, for- Kísérlet: Jód szublimálása. szublimáció ráspont, szublimáció; A párolgás, forrás értelme*gázok nyomása zése a molekulák mozgásával.
Óra
Anyagismeret: hidrogéngáz, oxigéngáz
Kiegészítô anyagrészek. Motiváció. Anyagismeret Anyagismeret: jód. *A nyomás értelmezése a molekulák mozgásával. A forráspont függése a külsô nyomástól, és ennek gyakorlati következményei Kémiatörténet. Egészségvédelem. *A méréshiba figyelembevétele. Anyagismeret: denaturált szesz *Rendszer és környezet. *Az energiaváltozások elôjele Fizikai változások értelmezése. Energiaváltozások a halmazállapotváltozások során, grafikus ábrázolással. A grafikonok értelmezése. Folyamatok összehasonlítása, besorolása, exoterm, endoterm folyamatok. A fizikai és a kémiai változás közötti különbség tisztázása. A kémiai változás lényege
A desztillálás mint szétválasztási mûvelet. Energiaváltozás forráskor
A párolgás és a forrás folyamata közötti különbség értelmezése. A forrás értelmezése a molekulák mozgásával.
Az óra célja
*K
nem *K tart.
*K
nem *K tart.
14.
13.
13.
II.
14.
12.
12.
II.
II.
Óra
MF
TZ
Keverékek
Új fogalmak
Kísérlet, modellezés, szemléltetés, Koncentráció más tantárgyakkal, Kiegészítô anyagrészek. Az óra célja kémiából már tanult anyaggal Motiváció. Anyagismeret gyakorlati vonatkozások, alkalmazás Keverékek Keverék, elegy, A mindennapi életbôl vett pélA keverék, elegy megkülönbözteoldat, oldószer, ol- dákon a keverék, elegy, oldat, tése a vegyülettôl. dott anyag oldószer, oldott anyag szemlélAz eddig megismert anyagok, tetése ill. a háztartásból ismert anyagok csoportosítása A keverékek Szûrés, szûrlet, Önálló feladat: különbözô Gyakorlati vonat- Probléma megoldására szétválasztása bepárlás keverékek szétválasztásának kozások nevelés (a szétválasztás megtermegtervezése vezése) Tanulókísérlet: Só és homok keverékének szétválasztása. Otthoni kísérlet: mák és cukor szétválasztása A keverékek *adszorpció, Egészségvédelem. Érdekes kísérletek. Minimális *Tanulókísérlet: *Festékelegyek szétválasztása *kromatográfia Gyakorlati vonat- anyagszükséglettel elvégezhetô (filctoll, klorofill festékanyagainak) (kiegészítô tanulókíkozások szétválasztási mûveletek szétválasztása sérleti óra) *Égô cigaretta anyagainak adszorpciója A levegô A levegô állandó és Kísérlet: A levegô összetételének A légkör (→földrajz) Földtörténet, A levegô összetétele, a tanult változó összetevôi. vizsgálata. Kördiagram értelmekémiatörténet. molekulák (O2, N2, CO2, H2O) gyakorlása *Csapadék (kémiai zése. Anyagismeret: nitrogéngáz, értelemben) Tanulókísérlet: A kilélegzett szén-dioxidgáz, levegô vizsgálata nemesgázok, meszes víz *A légkörrel *Globális felmelege- Otthoni kísérlet: Légzôszervi megbete- KörnyezetvédeKörnyezetvédelmi vonatkozások kapcsolatos kör- dés, a levegô portartalmának vizsgá- gedések (→biológia) lem, egészségvé- megbeszélése, adatok értékelése nyezetvédelmi *üvegházhatás, lata. delem A tanulók figyelmének ráirányítáproblémák *CO-mérés, *szmog Légszennyezettségi adatok fisa a környezeti kérdésekre megbeszélése gyelése a médiában (kiegészítô forrásfeldolgozó óra)
Az óra címe
19. Az oldatok kémhatása. Indikátorok
Sav, lúg, savas, semleges, lúgos kémhatás. Indikátorok. pH-érték
Kísérlet: Vizes oldatok kémhatása. Növényi indikátorok készítése. pH-skála szemléltetése
Tanulókísérlet: Kálium-nitrát, nátrium-klorid vízben való oldhatóságának változása a hômérséklettel. Grafikus ábrázolás. Otthoni kísérlet: átkristályosítás Tömegszázalék m/m%, Két különbözô folyadék II. 18. 18. Az oldatok töménysége térfogatszázalék, V/V%, összeöntésekor a térfogatok g (oldott anyag) / dm3 nem adódnak össze (oldat) (modellezés) Kémiai számítáOldatok összetételének számíFGY *K sok tása (gyakorlóóra)
II. 19.
16.
II.
Új fogalmak
17. Az oldhatóság Oldhatóság, telített és függése a és telítetlen oldat. hômérséklettôl *Oldhatósági grafikon. *Az oldódás sebessége
15.
II.
Az óra címe
Kísérlet, modellezés, szemléltetés, gyakorlati vonatkozások, alkalmazás Ismerkedés a gyakorlati életben 15. Oldatok készí- Oldódás, híg oldat, tése tömény oldat. használt oldatokkal. *Hidrátburok Tanulókísérlet: Rézgálicoldat készítése. Az oldódás folyamatának modellezése. Kísérlet: Az oldódást kísérô hôváltozások vizsgálata Az oldékonyság Oldékonyság, vízoldTanulókísérlet: 16. ható, zsíroldható. Különbözô anyagok oldása különbözô oldószerekben. Következtetések levonása
Óra
II. 17.
MF
TZ
Kiegészítô anyagrészek. Az óra célja Motiváció. Anyagismeret Anyagismeret: Oldatok készítése. nátrium-hidroxid Az oldódás jelenségének értelEgészségvédelem mezése
%-számítás, arányosság (→matematika) Mértékegységek és átszámításuk (→fizika) %-számítás, arányosság (→matematika) Mértékegységek és átszámításuk (→fizika) Növényi indikátorok (→biológia)
Különbözô oldhatóságú anyagok vizsgálata Grafikonok szerkesztése, grafikonok, táblázatok értelmezése, használata
A számításokban való jártasság kialakítása
*Vizek szennye- Ismerkedés a különbözô kémhazôdése, víztakaré- tású oldatokkal. Indikátorok kosság használata
Kémiatörténet. Anyagismeret: sósav, hamuzsír
A gyakorlati élet- A pontos összetételû oldatok kébôl vett feladatok szítésének jelentôsége. Számolási feladatok
Grafikonok szerkeszté- Gyakorlati se (→matematika) vonatkozások
Vitaminok (→biológia) *„Hasonló a ha- Az oldékonyság minôségi viszosonlóban oldódik” nyainak bemutatása elv értelmezése. Gyakorlati vonatkozások. Környezetvédelem (kôolajszennyezés)
Koncentráció más tantárgyakkal, kémiából már tanult anyaggal. Exoterm, endoterm folyamatok (→fizika). Bizonyos oldószerek mérgezô hatása (kábítószerek) (→biológia)
20.
Összefoglalás Számonkérés
24. Az atomok elektronszerkezete és a periódusos rendszer
*K *A nemesgázok (kiegészítô óra)
22.
23.
24.
*K
III.
III.
III.
nem tart.
Összefoglalás Számonkérés
23. Az elektronszerkezet
22. Az atommag
21. Az atom felépítése
21.
III.
Az óra címe
Óra
MF
TZ
Az összefoglaló táblázatok és a munkafüzet feladatainak felhasználásával. A témazáró feladatlapok felhasználásával.
Kísérlet, modellezés, szemléltetés, Koncentráció más tantárgyakkal, gyakorlati vonatkozások, alkalmazás kémiából már tanult anyaggal. Atom, atommag, Atommodellek értelmezése Elektromos töltések elektron e–, proton p+, kölcsönhatása, o neutron n , viszonyított atomszerkezet (relatív) tömeg és töltés. (→fizika) *Atommodellek Rendszám, tömegszám, Izotópok, radioaktivitás izotópok; (→fizika) *deutérium, *trícium, *magerôk Telített és telítetlen Kísérlet: Elektromos töltések elektronhéj, vegyérték- Lángfestés. kölcsönhatása, atomok elektron, atomtörzs. Az elektronszerkezet kü- gerjesztett állapota *Gerjesztett állapotú, lönbözô ábrázolása (→fizika) *alapállapotú atom Fôcsoport, periódus, A periódusos rendszer periódusos rendszer, használata. a fôcsoportok kémiai nevei, nemesgáz-elektronszerkezet
Új fogalmak
Cikkek, szakirodalom felhasználása
Vizek védelme, a víz körforgása (→biológia). Barlangok, cseppkövek keletkezése, a víz körforgása (→földrajz) Az összefoglaló táblázatok és a munkafüzet feladatainak felhasználásával. A témazáró feladatlapok felhasználásával.
20. A természetes Tengervíz, édesvíz, vizek ivóvíz, ásványvíz, esôvíz, talajvíz; *savas esôk
III. Anyagszerkezet
II.
II.
Az atommag, az izotóp atomok megismerése. Hangsúlyozott az atommagok változatlansága a kémiai reakciók során Az elektronszerkezet kiépülése, az elektronhéj fogalmának bevezetésével, ennek értelmezése
Az atom sokirányú szemléltetése. Hangsúlyozott az atom, az atommag parányi volta, a tömeg- és térfogatviszonyok az atomban
Az óra célja
A periódusos rendszer egyes csoportjainak elnevezése, az atomok elektronszerkezete. A periódusos rendszer kiépülési elvének értelmezése Történeti visszapil- A nemesgázok alkalmazása lantás, Magyar felfedezôk: Bródy Imre
Kémiatörténet, kiegészítô érdekességek
Izotópok gyakorlati alkalmazása. A radioaktivitás. Magerôk Lángfestés értelmezése
Kiegészítô anyagrészek. Motiváció. Anyagismeret Tudománytörténet, az atommodellek fejlôdése
Természetes vizeink védelme, ennek fontossága. Oldat, vegyület, fogalmak és a halmazállapot-változások gyakorlása
nem tart.
III.
III.
III.
TZ
Óra
Az óra címe
Új fogalmak
Elektrosztatikai vonzás (→fizika)
Az ionok keletkezésének magyarázata a nemesgáz-elektronszerkezet alapján, grafikonok, ábrák, modellek segítségével
Az óra célja
Anionok, kationok Az ionok keletkezésének magyatáblázata rázata a nemesgáz-elektronszerkezet alapján, grafikonok, ábrák, modellek segítségével Anyagismeret: Ionvegyületek képlete a töltésmagnézium-oxid egyenlôség alapján. A kristályos anyagok belsô rendjének szemléltetése. Ionvegyületek képletének szerkesztése. Ismerkedés néhány fontosabb ionvegyülettel *A kovalens kötés A molekulák kialakulásának mint elsôrendû magyarázata a kovalens kötés kémiai kötés. létrejöttével. *Az elektronvon- A molekulák elektronszerkezete zó képesség értelmezése. *Többszörös kovalens kötések kialakulása Molekularácsos A halmaz és részecske tulajdonanyagok tulajdon- ságainak összefüggése. ságainak értelme- Modellezés zése
Koncentráció más tantárgyakkal, Kiegészítô anyagrészek. kémiából már tanult anyaggal. Motiváció. Anyagismeret *Egyszerû ionok mérete Anyagismeret: konyhasó, kôsó
28. Kovalens kötés Kovalens kötés, apoláris *Az elsôrendû kémiai és poláris kovalens kötés, kötések (→kémia) kötô elektronpár, *nem kötô elektronpár, *többszörös kovalens kötés, *elektronszerkezeti képlet, *elektronvonzó képesség (elektronegativitás) *K *K *Molekulák po - *Apoláris molekulák Molekulák modellezése Elektrosztatikai vonzás laritása, a má- közötti gyenge másod(→fizika) sodrendû kérendû kötés, miai kötés. *dipólus-dipólus másod*Molekularárendû kötés, csos kristályok. *hidrogénkötés, (szakmai kiegészítô óra) *molekularács Összefoglalás Az összefoglaló táblázatok és a munkafüzet feladatainak felhasználásával. Számonkérés A témazáró feladatlapok felhasználásával.
28.
MF
Kísérlet, modellezés, szemléltetés, gyakorlati vonatkozások, alkalmazás 25– 25. Egyszerû ionok Ion, egyszerûion, elekt- Kísérlet: Nátrium és klór ronleadás, elektronfelvé- reakciója. keletkezése I. 26. tel, anion, kation. Atomok és ionok elektron*Egyszerû ionok mérete szerkezetének összehasonlítása Kísérlet: Kalcium égése. 26. Egyszerû ionok keletkezése II. Atomok és ionok elektronszerkezetének összehasonlítása 27. 27. Ionrácsos Ionkötés, ionkristály, ion- Kísérlet: Magnézium égése. kristályok kristályok képlete Magnézium és jód reakciója. Kristályrácsmodell szemléltetése
IV. Kémiai kötések
Az óra címe
Új fogalmak
32. A gyors égés II.
31– 31. A gyors 32. égés I.
Az óra címe
IV.
Óra
MF
TZ
Tökéletes égés, nem tökéletes égés, tûzoltás. A gyors égés feltételei
Égés, egyesülés, oxidok
Új fogalmak
VI. A kémiai változások
Redoxireakciók
Koncentráció más tantárgyakkal, kémiából már tanult anyaggal. Tíz hatványai (→matematika)
Kísérlet: A metán égése. Modellezés. A változás energiadiagramja
Kísérlet, modellezés, szemléltetés, gyakorlati vonatkozások, alkalmazás Kísérlet: A szén égése. Vegyjelek, képletek használata. Modellezés. A kémiai változás energiadiagramja
Koncentráció más tantárgyakkal, Kiegészítô anyagrészek. kémiából már tanult anyaggal. Motiváció. Anyagismeret Kémiai változás Kémiatörténet, (→kémiai) az oxidációs elméletek története, Lavoisier. Energiahordozók. Az égési folyamatok gyakorlati jelentôsége Anyagismeret: földgáz, metán
Az égés folyamatának sokoldalú vizsgálata: atomokkal és molekulákkal modellezve, energetikai szempontból és vegyjelekkel is jelölve. A reakcióegyenlet írásának elôkészítése Tûzoltás, gyakorlati útmutatás a tûzoltáshoz. A reakcióegyenlet írásának elôkészítése
Az óra célja
Kiegészítô anyagrészek. Az óra célja Motiváció. Anyagismeret Az Avogadro-szám A mól mint az anyagmennyiség nagyságának érzé- mértékegysége. keltetése A tömeg és a moláris tömeg megkülönböztetése A mól jelentésének (nagyszámú részecske) érzékeltetése Arányosság, %-számítás Kémiai számítások A kémiai jelek mennyiségi jelen(→matematika) a moláris tömeg tése. A kémiai számítások ismerete alapján megalapozása Kémiai számítások a moláris tö- Arányosság, %-számítás Gyakorlás meg ismerete alapján (→matematika)
Kísérlet, modellezés, szemléltetés, gyakorlati vonatkozások, alkalmazás Moláris tömegek bemutatása
Az összefoglaló táblázatok és a munkafüzet feladatainak felhasználásával. A témazáró feladatlapok felhasználásával.
A vegyjel, a képlet mennyiségi jelentése
29. Az anyagmeny- Anyagmennyiség, nyiség mérték- mól, Avogadro-szám, egysége a mól moláris atomtömeg, moláris molekulatömeg
Óra
30. A kémiai jelek mennyiségi értelmezése Kémiai számítá IV. sok FGY (kiegészítô, gyakorlóóra) Összefoglalás III. Számonkérés
30.
29.
III.
III.
MF
TZ
V. Mennyiségi ismeretek
33.
34.
35.
IV.
IV.
IV.
Az óra címe
35. A kémiai egyenlet
34. Egyesülés és bomlás
33. A lassú égés. Az égés mint redoxireakció
Óra
FGY *K Kémiai számítások (gyakorlóóra)
MF
TZ
Kísérlet, modellezés, szemléltetés, gyakorlati vonatkozások, alkalmazás Rozsdásodás
Kémiai egyenlet és rendezése. A tömegmegmaradás törvénye
Modellezés
Oxidálószer, oxidáció, redukálószer, redukció, redoxireakció *Elektronátadás a redoxireakciók során Bomlás Kísérlet: Cink és kén reakciója. Higany-oxid bomlása. Modellezés
Új fogalmak
Arányosság, mértékegységek (→matematika)
Koncentráció más tantárgyakkal, Kiegészítô anyagrészek. kémiából már tanult anyaggal. Motiváció. Anyagismeret *A redoxireakciók értelmezése elektronátadással. Anyagismeret: szén-monoxid Durranógáz Tûzijátékok. (→kémia) Hômérsékletjelzô festékek. *Redoxireakciók magyarázata elektronátmenettel Arányosság, egyenlôség Kémiatörténet (→matematika) magyar vonatkoMól, moláris tömeg, zásai Avogadro-szám felhasználása (→kémiai) Az egyesülés és bomlás folyamatának értelmezése. Az egyesülés fogalmának kibôvítése (nem csak az égés egyesülés) A reakcióegyenlet írásának elôkészítése A kémiai jelek mennyiségi jelentése és a kémiai egyenletek alapján számítások végzése Mintafeladatok megoldása A tömegmegmaradás törvénye, a reakcióegyenlet rendezésének szabályai Kémiai számítások a reakcióegyenlet mennyiségi jelentése és a mol-fogalom alapján
A gyors égés és lassú égés összehasonlítása
Az óra célja
MF
Óra
Az óra címe
36.
36. A közömbösítés
Kísérlet, modellezés, szemléltetés, gyakorlati vonatkozások, alkalmazás Közömbösítési reak- Kísérlet: ció, sav-bázis reakció, Sav és lúg kémiai reakciója bázis, só (kísérletsorozat)
összesen 56 óra
2 óra 14 óra 52 óra
+*8 kiegészítô óra
külön foglalkozás keretében versenyfelkészítésre is fel lehet használni (ld. szakköri tematikajavaslat).
Az óra célja
A sav-bázis reakciók atomszerkezeti értelmezése (protonátmenet)
A sav-bázis reakciók atomszerkezeti értelmezése (protonátmenet)
A sav-bázis reakció értelmezése (protonátmenet nélkül)
A kiegészítô órák közül tetszôlegesen lehet válogatni a tanulók érdeklôdésének megfelelôen. A kiegészítô órákat szakkörön,
heti 1,5 óra
gyakorlás összefoglalás, számonkérés
36 óra
A Brønsted-féle sav-bázis elmélet
Koncentráció más tantárgyakkal, Kiegészítô anyagrészek. kémiából már tanult anyaggal. Motiváció. Anyagismeret Anyagismeret: nátrium-hidroxid, lúgkô; meszes víz; kalcium-klorid; szódabikarbóna A Brønsted-féle sav-bázis elmélet
Az összefoglaló táblázatok és a munkafüzet feladatainak felhasználásával. A témazáró feladatlapok felhasználásával. A munkafüzet feladatainak alapján.
Hidroxidion, proton- Kísérlet: felvétel. A sav-bázis Ammónia-szökôkút kísérlet. reakciókról általában. Modellezés A kémhatás és a pH
Oxóniumion, proton Kísérlet: leadása Sósav-szökôkút kísérlet. Modellezés
Új fogalmak
Összesen új anyagot feldolgozó óra (ebbôl tanulókísérletes 9 +*1 óra)
nem *K *K *A sav-bázis reakciók atomtart. (2 óra) szerkezeti értelmezése. Savak. (szakmai kiegészítô óra) *K *A sav-bázis nem reakciók atomtart. szerkezeti értelmezése. Bázisok (szakmai kiegészítô óra) VII. Összefoglalás IV. Számonkérés *VIII. *K Év végi összefoglalás
IV.
Sav-bázis reakciók
TZ
