Az ALP Rendszer általános ismertetője
AZ ELŐSZIGETELT LÉGCSATORNA RENDSZER A levegővezetés kérdéséhez a szakemberek mindeddig egyfajta „statikus” szemlélettel közeledtek: nagy súlyú, jelentős szóródásos hőveszteséggel járó, higiéniai szempontból igen szerény biztosítékot nyújtó lemezcsatornákban gondolkodtak. Az ALP SYSTEM a légtechnikai vezetékrendszerekről alkotott elképzelések új korszakát nyitja meg. Az alumínium és rozsdamentes acél alapanyagú, előszigetelt ALP SYSTEM vezetékrendszerek a légtechnikai ágazatban a legújabb, innovatív megoldást képviselik. Az ALP SYSTEM alapelvek szerint kivitelezett légcsatorna rendszereket - különösen jó műszaki és konstrukciós jellemzőik folytán - a legkülönbözőbb célú létesítmények - irodaházak, üzemcsarnokok, bevásárlóközpontok, repülőtéri épületek, szállodák, kórházak, sebészeti műtők és steril szobák, stb.- tervezői alkalmazzák a világ több, mint 40 országában. Az ALP SYSTEM rendszerek elsődleges alkotóeleme a speciálisan kivitelezett ALP panel, amelyet az ALP cég a 80-az évek elején, kifejezetten légtechnikai felhasználásra fejlesztett ki. A szendvicspanel kétoldali alumíniumfólia közé helyezett merev, zártsejtes, CFC és HCFC-mentes, környezetbarát alapanyagokból készült poliuretánhab-rétegből áll. A paneleken túl, az ALP cég a légcsatorna rendszerek kivitelezése során szükségessé váló tartozékok és egyéb anyagok olyan széles választékát is előállítja, amely lehetővé teszi, hogy a tervezők és kivitelezők bármilyen megrendelői igényt kielégítsenek. Az igen ötletgazdag ALP System a Dubai Emirátus területén létesült Emirates Tower - a világ ma létező egyik legmagasabb épülete - kivitelezése során történt alkalmazásáért a szakma legmagasabb elismerésében részesült. Bár az ehhez hasonló létesítmények számos tervezési gondot jelentenek, az ALP System ezek megoldására is megfelelőnek bizonyult. Az ALP számára e nagy jelentőségű szerződéskötés lehetőségét a rendszer rugalmassága és innovatív jellege biztosította. AZ ALP SYSTEM ELŐNYEI Hatékonyabb hőszigetelés: az ALP panelek hővezetési mutatói - egyéb termékekkel való összehasonlításban - határozottan jobbak, a szigetelési hatékonyság a légcsatorna minden pontján egyenletes és állandó, a zártcellás poliuretánhabból készült merev panelen alapuló szerkezet több, mint 40 évig kiváló hőszigetelést biztosít. Jobb pneumatikus tömörség: az ALP légcsatornák illesztésére használatos kizárólagos joggal szabadalmaztatott kötőelemek és elasztikus tömítések rendkívül jó légtömörséget garantálnak és a szivárgásveszélyt minimálisra csökkentik. Az ALP rendszerű légcsatornák nagyon jól bírják a túlnyomást és a hirtelen nyomásesést. Az ALP rendszerek pneumatikus tömörsége különösen gondos tervezést igénylő létesítmények (laboratóriumok, steril helységek - esetében még egyszerűbb módon - speciális összeszerelési/telepítési eljárások alkalmazásával biztosítható. Jobb levegőminőség (teljes rozsdamentesség): az ALP rendszerek, - a köztudottan nem toxikus és magas fokon korrózióálló alumínium és rozsdamentes (INOX) acél lemez alapanyagként való felhasználása folytán - a vezetékekben áramoltatott levegő tisztasági tulajdonságainak változatlanságára is garanciát nyújtanak. Ugyanakkor segédeszközökkel (pl. kefe), valamint speciális mosófolyadékokkal tisztíthatók. Ezen légcsatornákban a levegőáram erodáló hatására levált rostok és egyéb káros anyagok előfordulása teljesen kizárt.
Tartószerkezetek kisebb megterhelése: mivel az ALP légcsatorna rendszerek súlya a hagyományos lemezcsatornákénak kb. 1/10-e, nem csak szállításuk és telepítésük könnyebb, hanem olyan esetekben is alkalmazható, amikor a tartószerkezeti elemekre nehezedő súly különösen, vagy kritikusan fontos tényező. Jobb munkaszervezés: a légcsatorna rendszerek kivitelezéséhez néhány egyszerű, csekély elektromos energia igényű segédeszköz használatára van szükség. A gondos összeszerelés követelményeinek betartása mellett, a légcsatornák közvetlenül az építkezés helyszínén fokozott gyorsasággal készre szerelhetők. A szereléshez mindössze 2 személy szükséges. Technológiai idők lerövidítése: az ALP SYSTEM elemeinek gyors és pontos kivitelezése a technológiai idők lerövidítésével párosul, az alábbi előnyök mellett: • könnyű és gyors gyártási folyamat • maximum 4 m hosszú elemek előregyártásának lehetősége (felfüggesztés 4 méterenként) • könnyen kivitelezhető átalakítások • kényelmes, gyors telepítés • kisebb biztonságtechnikai kockázat • a légcsatornák tetszés szerint lefesthetők különböző alapanyagú festékekkel Alacsonyabb szállítási költségek: az ALP rendszerek csekély súlya és főként a légcsatornák helyszíni összeállítása a nagy helyigényű, előre gyártott elemek nagy távolságokra történő szállítását feleslegessé teszi, így a költségek nem kis hányada megtakarítható. Megnövekedett élettartam: az ALP rendszerek egyik alapvető előnye - amelynek a termék elismerése és piaci sikere tulajdonítható - kétségtelenül az élettartama. A hosszú időn át változatlanul maradó fizikai és mérettartási tulajdonságok az ALP által gyártott, habosított poliuretán szigetelőanyag előnyeiből és az alumínium közismert jó tulajdonságaiból származtathatóak. Az ALP SYSTEM légcsatorna rendszerek magas használati értéküket több, mint 40 éven át megőrzik. ALP SYSTEM – TECHNOLÓGIAI LEÍRÁS A „titok” a panelben rejlik… Az ALP System által hasznosított habosított poliuretán/alumínium panelek alapvető jellemzőjéhez, a könnyű megmunkáláshoz, más, valóban egyedülálló jó tulajdonságok társulnak. Az ALP üzemegységeiben csúcstechnológiai módszerekkel előállított panel speciális, zártsejtes, CFC és HCFC-mentes, merev habosított poliuretán (PIR) lapból, és az annak két oldalát borító alumínium fóliából tevődik össze. A 4000 mm hosszú, 1200 mm széles lapok formájában szállított, UV-álló, az időjárási viszonyoknak kitűnően ellenálló ALP panelek mind bel-, mind kültéri légcsatornák kialakítására alkalmasak. ALP panelek műszaki tulajdonságai Az ALP cég olyan panelek széles választékát kínálja a felhasználóknak, amelyeknek mindegyikét más és más, specifikus tervezési igény kielégítésére fejlesztették ki. A legjobb minőségű alapanyagokból készülő ALP panelek bármilyen tervezési specifikációnak megfelelő légcsatorna rendszerek kivitelezésére lehetőséget adnak. A panelek a következő jellemzők alapján különböztethetők meg: • panelvastagság 21 vagy 30 mm • PU hab sűrűsége 44 vagy 48 kg/m3 • alumínium fólia vastagsága 80 vagy 200 mikron • alumínium felület kiképzése golyómintás vagy sima • INOX sima felületű fólia, vastagsága 100 mikron
Munkaerő betanítása; szaktanfolyamok Az ALP cég, amely - a minőségbiztosításon túlmenően - a gyártási és telepítési kérdésekre kezdettől fogva fokozott figyelmet fordít, ügyel arra, hogy a vezetékrendszereket kivitelező partnerek számára folyamatosan biztosítsa a szakképzést. A gyártó hazájában, Olaszországban és külföldön rendszeresen - betanítási ill. továbbképzési céllal – szervezett szaktanfolyamokat szervez. Ennek keretében a szakemberek a rendszer összeszerelési technikáit gyakorlati foglalkozásokon sajátítják el. A tanfolyamokon való részvétel a következő előnyökkel jár: • új gyártástechnológia megismerése • jobb minőségű késztermék előállítási lehetősége • kivitelezési idők lerövidítése • a szerkezeti elemek előrajzolási és leszabási folyamatának optimalizálása • megmunkálási hulladék mennyiségének csökkentése Az ALP cég: sikeres és távolba tekintő vállalkozás Az ALP cég a fejlett technológiával készülő légtechnikai rendszerek előállítói sorában előkelő helyet foglal el. A szakadatlan fejlesztést kiemelkedően fontosnak tartó vállalkozás a 80-as évek eleje óta hatékonyan válaszolt a piac kihívásaira magas színvonalú termékek gyártásával és forgalmazásával. A cég rövid időn belül a légkondicionálás és fűtés szakterületen egyik meghatározó vállalkozássá nőtte ki magát. Amióta alapítója, Giuseppe Librizzi - szerencsés „ráérzéssel” – megvalósította az előszigetelt légcsatornák előállításának ötletét, a vállalkozás terjeszkedése egy pillanatra sem maradt abba. A cég sikere nemcsak a magas szintű műszaki-technológiai tudásnak, hanem a modern partnerkör mind összetettebb elvárásainak is köszönhető. A cég székhelye Bergamo megyében, Milánótól kb. 40 km-rel keletre található. Az 1997 júniusában felavatott üzemcsarnok és irodaépület alapterülete összesen 6.500 m2. A modern gépi berendezések és gyártósorok – teljes kihasználtság esetén – évi 5 millió m2 panel előállítására adnak lehetőséget. Az ALP – mind a gyártás, mind a betanítás vonatkozásában – ISO 9001-es minősítéssel rendelkezik. Az ALP Magyarországon: Az ALP cég kizárólagos Magyarországi képviselője a budapesti székhelyű Aerpanel Hungária Kft, amely az ALP rendszer termékeinek forgalmazását, valamint az országos hálózatba szervezett hivatalos ALP kivitelezők - fővállalkozók és szakképzett ALP műhelyek koordinációját látja el.
ALP Műszaki Jegyzetek
LÉGCSATORNÁK Általában nehéz pontos elhatároló vonalat húzni a lakossági és ipari légkondicionáló létesítmények között. Mindenesetre igaz, hogy míg a kívánt környezeti feltételek mindkét esetben különbözőek, ezek a feltételek teljesíthetők bizonyos mennyiségű "kezelt" levegő szállításával a helyiségekbe. Egy modern légkondicionáló üzem az alábbi részekből áll: - légkezelő részleg szűrőkkel, hőcserélőkkel (fűtés, hűtés, kondenzáció), légnedvesítő és cseppleválasztó - ventilátorok
-
légcsatorna rendszer, vagy egyedi légcsatornák
-
légelosztó és/vagy visszanyerő berendezés összes paraméter automatikus vezérlése.
A cél az, hogy elérjünk bizonyos ellenőrzött feltételeket a higiénia, hőmérséklet, relatív páratartalom, tisztaság, sebesség, zajmentesség és tűzbiztonság területén.
TERVEZÉS A légcsatorna rendszer amellyel a levegő "szállítva" van - a tervben megadott megfelelő méretekkel és nyomvonalakkal - nagyon fontos tényező az üzem megbízhatósága és üzemeltetése szempontjából. Egy légcsatorna rendszer tervezésekor egy sor tényezőt kell figyelembe venni, mint: - rendelkezésre álló hely - terhelési veszteségek - légsebesség - zajszint - hőcserélés - tömörség hiányából származó veszteségek - külső megjelenés - tartósság A légkondicionáló rendszernél - a tervben előírtak eléréséhez - nagy figyelmet kell fordítani az anyagok kiválasztására. A légcsatorna készítéséhez szükséges anyagok területén az ALP egy sor minőségi terméket kínál, amelyek a kutatáshoz és teszteléshez való állandó elkötelezettség eredményei. A 21mm vastagságú szendvics panelek merev, környezetbarát poliuretán habból készülnek, 80µm vastag alumínium fólia borítással. A nagy sűrűségű szerkezet (48 kg/m3) lehetővé teszi az önhordó légcsatornák építését 4 m hosszúságig, bármilyen függesztő rögzítés nélkül. A rendkívül egyszerű és praktikus ALP szerszámokkal és berendezésekkel a helyszínen elkészíthető a légcsatorna rendszer, amely nyilvánvaló gazdasági előnyökkel jár. A laboratóriumi tesztek eredményei (lásd az Istituto Giordano bevizsgálásait) igazolták, hogy -a hővezetési tényező (λ = 0,019 W/m • K), a fajlagos hővezetési tényező (CS = 0,888 W/mq • K), éghetőségi csoport 0-1 (0-2), alacsony légáram súrlódási érték (terhelés veszteség), túlnyomás szembeni ellenállás és levegő tisztaság megőrzése, mivel a levegő fém felülettel (alumínium) érintkezik - az ALP termékei felhasználhatók minden típusú légkondicionáló üzemben - az ipari létesítményektől a kórházi műtőtermekig - biztosítva, hogy a tervező mérnök és a kivitelező technikus is elérje a terv követelményeit.
Nemzetközi jóváhagyások Az ALP légcsatorna rendszer további elismerése a nemzetközi jóváhagyások megszerzése, ami bizonyítja, hogy a cég megfelelően képzett a piacon történő jelenléthez és képes megfelelni műszakilag és szakmailag különböző légszállítási igényeknek, és a környezetbarát anyagok használatával tiszta levegőt juttat vissza a természetbe.
Néhány a 42 országból, amelyek az ALP termékekre kibocsátották a jóváhagyási bizonyítványokat: Horvátország, Franciaország, Németország, Hong Kong, Kuvait, Cseh Köztársaság, Szlovák Köztársaság, Románia, Szlovénia, Spanyolország, Svájc, Magyarország. LÉGCSATORNÁK CSOPORTOSÍTÁSA A légcsatornák az alábbiak szerint csoportosíthatók: 1. felhasználás szerint 2. a bennük áramló levegő sebessége szerint 3. a statikus nyomás szerint 1. A felhasználás szerint tovább csoportosíthatók: • előremenő légcsatornák • visszatérő légcsatornák • elosztó légcsatornák • befúvó légcsatornák Alapjában véve ez az alcsoportosítás nem befolyásolja a légcsatorna készítés technológiáját, mivel az építési technika az esetek többségében ugyanaz marad, még akkor is, ha a légáram irányában változás történik. 2. A bennük áramló levegő sebessége szerint: a légkondicionáló üzemek két nagy alap-csoportba sorolhatók: magas és alacsony légsebességű üzemek. Amellett, hogy nincs pontos megkülönböztetés a két csoport között, a megszerzett tapasztalatok alapján a következő táblázatok használhatók a megkülönböztetésre: • befúvó légcsatornák Kereskedelmi és lakossági üzemek
a/ alacsony légsebesség b/ magas légsebesség
Ipari üzemek
a/ alacsony légsebesség b/ magas légsebesség
legtöbb 10 m/s-ig; általában 5 és 8 m/s között több, mint 12 m/s. legtöbb 12 m/s-ig; általában 7 és 12 m/s között 12 és 25 m/s között
• elszívó légcsatornák Kereskedelmi és lakossági üzemek
a/ alacsony légsebesség
legtöbb 9 m/s-ig; általában 4,5 és 7 m/s között
Ipari üzemek
a/ alacsony légsebesség
legtöbb 10 m/s-ig; általában 5 és 9 m/s között
A tervező mérnök meg kell jegyezze, hogy a magas légsebességű üzemeknél, a gáztömörség (nyomó oldalon értve) és zajközvetítés a légcsatornákban kiemelten fontos tényezők. 3. A statikus nyomás szerint, az össznyomásnál (Pö) figyelembe vett nyomás:
Pö = Pst + Pd
ahol: Pst = statikus nyomás; Pd = dinamikus nyomás
A légcsatornák ezért három csoportra vannak osztva, hivatkozással a ventilátorok csoportosítására: - alacsony nyomású legtöbb 900 Pa (*) (I. csop. ventil.) B.P. - közepes nyomású 900 és 1700 Pa között (II. csop. ventil.) M.P. - magas nyomású 1700 és 3000 Pa között (III. csop. ventil.) A.P. (*) ahol 1 mm. vízoszlop = 9,80665 Pa.
A fenti csoportosítás alapján, a légcsatorna építési technika fontossága nyilvánvaló. A légcsatornák alkalmasak kell legyenek a gáztömörség és terhelés veszteség biztosítására minden jellemző üzemi felhasználás területen. LÉGCSATORNÁK MÉRETEZÉSE Egy légcsatorna rendszer méretezésének érdekében elsősorban a légbefúvó és légelszívó elemeket kell az építészeti követelményeknek megfelelően elhelyezni. Ezután a légkondicionáló rendszer méretezett helyszínrajzát meg kell szerkeszteni a légkondicionáló berendezés csatlakoztatását is beleértve. A terhelés veszteségeket kalkulálni kell, és a légcsatorna méretezéséhez használt kalkulációs rendszert ki kell választani. Terhelési veszteségek Egy ventilátor össznyomás értéke egyenlő kell legyen a légkondicionáló rendszer összes áramlási veszteségeivel, amelybe a ventilátor telepítve van. Ez azt jelenti, hogy a légcsatorna hosszának bármely pontjában a légnyomás csökken a légszállítás irányában, amíg a statikus és dinamikus nyomások átalakulhatnak, és ezért egyik vagy másik növekedhet vagy csökkenhet a légmozgás irányában. Ez az átalakulás a légcsatorna keresztmetszetének módosításával érhető el, míg a légszállító teljesítmény ugyanaz marad, vagy fordítva. Minden alkalommal, amikor az átalakítást elvégzik, az eredmény nem egyenlő, mert mindig vannak a turbulencia miatt energia veszteségek. A légcsatornában áramló levegőnek a nyomás (vagy terhelés) veszteségei a következők lehetnek: • súrlódás okozta veszteség, egyenes szakaszú légcsatornákra jellemző • helyi veszteségek (dinamikus vagy turbulencia által okozott), amelyek illesztéseknél, elágazásoknál, szűkítőknél jelentkeznek. Súrlódás okozta veszteségek A légcsatorna oldalfalaihoz való súrlódás miatt az áramló levegő bizonyos ellenállásnak van kitéve, amely terhelés veszteség formájában jelentkezik. Ez a veszteség a következőktől függ: • a levegő természetétől és fizikai állapotától • átlagos sebességtől • légcsatorna méreteitől • légcsatorna belső felületének minőségétől • légcsatorna hosszától
∆p = Ahol:
I pd D
Dp (∆p) a surlódás okozta nyomás veszteség, mm vízoszlopban mérve f a súrlódási tényező, amely szám függ a Reynolds-féle számtól és a légcsatorna falfelületének durvaságától (belső falfelületre vetített kiemelkedések átlaga és az átmérő aránya) I légcsatorna hossza, m D légcsatorna belső átmérője, m pd légcsatornában áramló levegő átlag sebességének megfelelő dinamikus nyomás, vízoszlop mm
Az állandó keresztmetszetű, egyenes horganyzott lemez légcsatornák súrlódás okozta veszteségek diagramja ebből a képletből van származtatva és az ALP rendszerű légcsatornákra is érvényes. Ezt a diagrammot kell használni, együtt az azonos légszállítású légcsatornák kerekről négyzetes "megfelelő-keresztmetszetűre" való átalakító táblázatával.
TERHELÉS VESZTESÉGEK DIAGRAM Nemzetközi rendszer
AIR CAPACITY LOAD LOSSES duct diameter speed
= = = =
LÉGSZÁLLÍTÁSI TELJESÍTMÉNY TERHELÉS VESZTESÉGEK légcsatorna átmérő légsebesség
(l/s); (m3/h) (Pa/m); (mm. c.a./m) (mm.) (m/s)
TERHELÉS VESZTESÉGEK DIAGRAM Műszaki rendszer
AIR CAPACITY LOAD LOSSES duct diameter speed
= = = =
LÉGSZÁLLÍTÁSI TELJESÍTMÉNY (l/s); (m3/h) TERHELÉS VESZTESÉGEK (Pa/m); (mm. c.a./m) légcsatorna átmérő (mm.) légsebesség (m/s)
(1)
∅ = 1,3
b) oldal hossz mm.
a) oldal hossz mm.
Azonos ∅(1) légszállítású légcsatornák kerekről négyzetes "megfelelő-keresztmetszetűre" való átalakító táblázata.
(ab) 0,625 ahol a, b = a légcsatorna oldalfalainak belső mérete (ab) 0, 250
HELYI VESZTESÉGEK A helyi veszteségek akkor jelennek meg, amikor a légcsatornákban a légáram irányt és/vagy méretet változtat az illesztések, könyökök, elágazások, szűkítések jelenléte miatt. Ezeket a veszteségeket a súrlódás okozta veszteségekhez (amelyek a légcsatorna egész hoszszán jelen vannak) hozzá kell adni, beleértve az illesztések hosszát, stb. Kétféle eljárással lehet kimutatni a helyi veszteségeket. Az első eljárás azon a tényen alapul, hogy a helyi veszteségek általában az átlag légsebesség négyzetével arányosak. Ezért egy bizonyos C tényezőt minden illesztéshez vagy szűkítéshez hozzá lehet rendelni, és ez, a dinamikus légnyomással szorozva azt jelenti, hogy meg lehet határozni a „∆p” nyomásesést, amely az illesztésnél vagy szűkítésnél jelentkezik.
∆p = Ahol: Dp v C Tehát a
v2 C 16
helyi veszteség, vízoszlop mm átlag légsebesség m/s dinamikus veszteségi tényező, nincs mértékegysége
v2/16 a dinamikus nyomást, vízoszlop mm-ben kifejezve mutatja, "szabvány" levegőre.
Amikor különböző területeket érint a számítás, a C tényezőt egy index jellemzi, amely meghatározza a területet, és ezáltal a sebességet, amire hivatkozik. Például: • • •
C1 hivatkozik a belépő területre C2 hivatkozik a kilépő területre C0 hivatkozik a légbefúvó területre, stb.
A második eljárás, az ún. "megfelelő hossz" eljárás, leginkább a könyököknél használatos, mert itt a nyomás veszteség a súrlódási tényezőtől is függ. Ezzel az eljárással minden egyenes légcsatorna szakasznak van egy megfelelő egyenes légcsatorna "kiegészítő megfelelő hossza", amely az illető légcsatorna folyóméterenkénti nyomásesésével megszorozva, a darab okozta kiegészítő nyomásesést adja, amit hozzá kell adni ahhoz a nyomáseséshez, amely egy hasonló, megfelelő egyenes légcsatornában jelentkezett volna. Hivatkozni kell az alábbi táblázatokra. Hasznos dolog megjegyezni, hogy egy légkondicionáló üzem összes terhelés veszteségeinek kalkulálása, és a ventilátor kiválasztása érdekében, a légkezelő részlegben, a nyomó és szívóág végekben keletkező terhelés veszteségeket is számításba kell venni.
"A" táblázat ahol "elbow" = könyök
900 hajlat téglalap alakú keresztmetszet
900 hajlat téglalap alakú keresztmetszet terelővel
N0 ív
Téglalap vagy kerek, lamellákkal vagy nélkül
N0 0 x egy 90 hajlat 90 vesztesége
"A" táblázat - folytatás TÍPUS
ÁBRA
Könyök légterelőkkel
JELLEMZŐK
C = 0,10÷0,35 építéstől függően Lemezből Aerodinamikus
T-elágazás légterelőkkel -egy más könyökkel egyenlő -veszteség a belépő sebességtől függ
T- ívelt elágazás
"B" táblázat TÍPUS
Meredek bővítés
Meredek szűkítés éles sarkokkal
Fokozatos szűkítés
ÁBRA
JELLEMZŐK
TÉNYEZŐ
"B" táblázat - folytatás TÍPUS
Fokozatos bővítés
Meredek bővítés
Kifúvó nyílás éles sarkokkal
Rúd keresztezi a légcsatornát
Cső keresztezi a légcsatornát
Áramvonalas profilú rúd keresztezi a légcsatornát
"B" táblázat - folytatás
ÁBRA
JELLEMZŐK
TÉNYEZŐ
TÍPUS
ÁBRA
JELLEMZŐK
TÉNYEZŐ
Állandó keresztmetszetre való átalakítás
Peremes belépő
Csatorna belépő
Fokozatos belépő
Belépő nyílás éles sarkokkal
Nyílás éles sarkokkal a légcsatornában
Az "A" és "B" táblázatok az alábbi adatokat adják egyes könyököknél: • a dinamikus veszteség C tényező és/vagy • az L/A arányt a megfelelő kiegészítő hossz és a szögletes keresztmetszetű légcsatorna egyik oldala között
KALKULÁCIÓS RENDSZER Miután a légkondicionáló rendszer nyomvonala ki lett jelölve a légcsatorna különböző keresztmetszeteit méretezni kell, az alábbi eljárások egyikével: • sebesség csökkentés • egységes terhelés veszteség • statikus nyomás visszanyerés. Ugyancsak fontos megjegyezni, hogy egy bizonyos légcsatorna rendszer tényleges ellenállása bizonyos határokon belül eltérhet a tervezett ellenállástól, a kivitelezés pontosságától függően. Ezért javasolt, hogy legyen megfelelő biztonsági tartalék a ventilátor és a motor részére, legyenek beiktatva elzáró zsaluk a rendszerbe, hogy be lehessen állítani a légmennyiségeket a különböző ágakban. Sebesség csökkentési eljárás: Ezzel az eljárással a légcsatornák úgy lesznek méretezve, hogy a ventilátor utáni légáram értéket a légcsatorna egész hosszára állandósítják, és empirikusan (tapasztalati módszerrel) csökkentik ezt a sebességet a következő szekciókban, melyekben az ágak végei lezártak. A megfelelő zajcsökkentés érdekében, a különböző esetekben használt sebesség soha nem lépheti át az alábbi táblázatban felsorolt maximum értékeket. A ventilátor által igényelt nyomást kalkulálni lehet a teljes rendszerben lévő legmagasabb terhelés veszteséget mutató kör beazonosításával és maga a nyomásesés felbecsülésével. Ez a méretezési rendszer ritkán használatos, mert széleskörű tapasztalatot igényel és csak a legegyszerűbb esetekre alkalmazható. Légsebességek (ajánlott és maximum) a hagyományos típusú légkondicionáló üzemekre. Elem Külső belépő levegő (1) Ventilátor nyomó belépő Alapvezeték (2) Ágvezetékek (2) Felszállók (2)
Lakossági épületek 2,5 5÷8 3,5 ÷ 4,5 3 2,5
Ajánlott sebesség, m/s Nyilvános épületek, iskolák, színházak 2,5 6,5 ÷ 10 5 ÷ 6,5 3 ÷ 4,5 3 ÷ 3,5
Ipari épületek 2,5 8 ÷ 12 6÷9 4÷5 4
Külső belépő levegő (1) Ventilátor nyomó csonk Alapvezeték (2) Ágvezetékek (2) Felszállók (2)
4 8,5 4÷6 3,5 ÷ 5 3,25 ÷ 4
Maximum sebesség, m/s 4,5 7,5 ÷ 11 5,5 ÷ 8 4 ÷ 6,5 4÷6
6 8,5 ÷ 14 6,5 ÷ 11 5÷9 5÷8
1 2
Ezek a sebességek a bruttó felület területére, míg a többi adat a nettó felület területére értendők Csak alacsony nyomású üzemekre
Egységes terhelés veszteség: Ez a legelterjedtebben használt eljárás az alacsony nyomású üzemeknél. Az egész légcsatorna rendszer úgy van méretezve, hogy a terhelés veszteség egyenletesen csökken folyóméterenként. A gyakorlatban, miután a fenti táblázat szerint a főcsatornában, rögtön a ventilátor után a légsebesség meg lett állapítva, és miután a levegő teljesítmény ismert, a nyomásveszteség értéke kiszámolható a táblázatból és a diagramból. Ezt az értéket egységesen tartani kell az egész rendszer méretezésénél. A légelosztó rendszerben lévő nyomásesés kiszámolható a legelőnytelenebb kör össz megfelelő hosszát (általában amelyik a kifúvó nyílást ellátja) szorozva az előzőleg meghatározott egységes terhelés veszteséggel. Mivel ez a veszteség állandó az egész rendszerre nézve, a ventilátorhoz közel lévő kifúvóknál szükség lehet fojtó zsalukra. Mindenesetre, ezekben az esetekben a nyomás esések elfogadható határokon belül kell maradjanak, hogy ne okozzanak zajt. Ha a kalkulációk elfo-
gadhatatlan értékeket mutatnak hasonló esetben, a légcsatorna rendszert újra kell számolni egy alacsonyabb egységes terhelés veszteséggel, a zsaluk megfelelő behatárolásával. Az egységes terhelés veszteség eljárást a visszanyerő légcsatornák esetében mindig alkalmazzák. Statikus nyomás visszanyerés: Ezzel az eljárással a légsebesség a légcsatornában le van csökkentve minden ág és kifúvó mellett annyira, hogy az ebből származó dinamikus nyomás konverzió pontosan ellensúlyozza a kővetkező légcsatorna törzsében történő levegő nyomásesését. Ez azt jelenti, hogy ugyanolyan statikus nyomás van az összes ág és légkifúvó mellett, ezáltal létrehozva egy belsőleg kiegyensúlyozott légelosztást, zsilipek használatának szükségessége nélkül. Az előző két eljáráshoz hasonlítva, ez a megoldás általában nagyobb panel felület felhasználásokat igényel, de kevesebb elektromos ventilátor teljesítményt, és az üzem kiegyensúlyozása is egyszerűbb. Komplex üzemeknél, javasolt lehet két eljárás egyidejű alkalmazása: az egységes teher veszteség a fő ág méretezéséhez, zsilipek beiktatásával a leágazásokhoz; a statikus nyomás visszanyerő eljárás az ágak méretezéséhez, melyek fojtott végűek, hogy azonos üzemi nyomás uralkodjon bennük.
GYAKORLATI TANÁCSOK Egy helyiség légmennyiség igénye: amikor a légkondicionáló által kezelt össz légmennyiség ismert, arányosan elosztódik minden helyiség fűtési igényének megfelelően.
Qi = Ahol: Qi = Pi = Qt = Pt =
Pi × Qt Pt
a helyiségbe befúvandó légmennyiség (m3/sec) a helyiség fűtési igénye (kW) a berendezés által kezelt összlégmennyiség (m3/sec) összes teljesítmény (kW)
GYAKORLATI PÉLDÁK Az 1. ábrán látható szűkítők megváltoztatják a levegő áramlat irányát, minimális nyomás veszteséggel.
Ajánlott
Ajánlott 1. ábra - dinamikus típusú szűkítők
Elfogadható
A 2. ábrán látható szűkítőket akkor alkalmazzák, amikor a fő elosztó légcsatornák derékszöget alkotnak. Légpárna, azonos magasságú, mint a légcsatorna
Ajánlott
Elfogadható
Elfogadható
2. ábra - statikus típusú szűkítők A szűkítők olyan légcsatorna elemek, amelyeket leginkább önálló légkondicionáló egységeknél alkalmaznak, ahol a dinamikus nyomás statikus nyomássá lesz átalakítva. A 3, ábra mutatja egy leágazásnak a könyöktől tartandó minimum távolságát (a szélesség 7,5szerese) légáram irányában, a légáramban keletkezett turbulencia miatt.
3. ábra - Turbulens szakasz a könyök után A 4. ábra a fenti szabály alkalmazását mutatja egy 600 mm széles légcsatorna esetén. Az ábra azt is mutatja, hogy hogyan lehet a könyök és az első ág közötti távolságot a felére csökkenteni egy terelő segítségével.
Terelővel
4. ábra - Terelők használata
Terelő nélkül
Ha egy ág egy könyök mellett van, egyszerű lapokból készült (általában 10 mm távolságra egymástól) vagy ívelt (általában 60 mm távolságra egymástól) légterelő lamellákat kell alkalmazni.
Ívelt lamellák
Egyszerű lapokból készült lamellák
5. ábra - Légterelők lamellák használata egy könyök mellett A 6. ábra (A és B) kétféle dinamikus belépőt mutat, amelyek a fő-légcsatornában áramló levegő sebességét használják, hogy az ágba szállítsák a levegőt. Ebben az esetben a nyomás veszteség azonos egy szokványos könyök esetében létrejövő veszteséggel.
Fő ág Fő ág
Szokványos könyök
Könyök Leágazás
Leágazás
A részlet
B részlet 6. ábra - Dinamikus belépők
A 7. ábrán, mivel a könyök után egy turbulens szakasz van, különös figyelmet kell fordítani egy dinamikus típusú belépő alkalmazásakor, ha a könyök a kifúvónyílástól kis távolságra van. Ha ez a távolság kisebb, mint a légcsatorna szélességének 7,5-szerese, akkor vagy a könyöknek kell megfelelő típusúnak lennie, vagy egy statikus belépőt szükséges alkalmazni (ezáltal a főágban lévő statikus nyomást alkalmazzuk a levegő szállítására az adott ágban).
Kis sugarú hajlat terelővel Nyílás
Egyesített hajlat terelővel Nyílás
Könyök légterelő lamellákkal Nyílás
7. ábra - Terelők és légterelő lamellák használata a turbulencia csökkentésére a könyökök melletti légbefúvók esetében
A 8/a ábra egy derékszögű belépőt mutat, amely egyenletes légelosztást biztosít. A 450 belépő a 8/b ábrán egy alacsonyabb nyomás veszteséget okoz, de egyenetlen légelosztást eredményez a nyíláson keresztül, mert elszívást okoz a leágazás után.
8/a
8/b 8. ábra - Statikus típusú belépők
A statikus típusú belépők az elszívó újrahasznosító légcsatornákon csak megfelelő elemzés után alkalmazhatók. Lényegében, ha az újrahasznosítandó levegő amely az ágból a főágba csatlakozik nagymennyiségű (pl. 30%-a a főágnak), a két, derékszögben találkozó erős áramlatból származó turbulencia az egyesített szekcióban az ág és a főág között egy meglehetősen magas nyomásesést okoz. Ezért ajánlott a dinamikus belépők alkalmazása amikor ezek megfelelők a befoglaló méreti kívánságoknak. A légcsatornában áramló levegő sebessége nagyon egyenletes kell legyen a légbefúvók szomszédságában, és merőleges magára a légbefúvó idomra. Lényegében az utóbbi nem tud semmilyen - az egyenetlen légelosztásból származó problémát sem - megoldani a légcsatornában. Ha a helyiségben a légelosztás nyílások segítségével történik, több lamellás légterelőt kell alkalmazni minden nyílástartónál, hogy a nyílásra merőleges légkifúvást kapjunk.
a/ ívelt légterelő lamella Nagyon jó
b/ derékszögű légszállítás Ajánlott
c/ kilépő lap használata Nem ajánlott
9. ábra - Vízszintes légcsatorna nyílással Amikor a légelosztás a helyiségben mennyezeti légbefúvókkal van megoldva, amelyek általában az elosztó légcsatorna alá helyeznek, a levegőt a befúvó előtt 900 irányváltoztatásra terelik. Minél rövidebb a csatorna és a befúvó közötti nyak, annál szükségesebb a terelők használata. Általában függőleges lamellás terelők kerülnek alkalmazásra (10. ábra), amelyek jó eredményt biztosítanak.
10. ábra - Légcsatorna mennyezeti légbefúvóval
MEREVÍTŐ RENDSZER LÉGCSATORNÁKHOZ A merevítő rudakat 4mm-rel rövidebbre kell vágni, mint a légcsatorna belső mérete.
KALKULÁCIÓS TÁBLÁZAT MEREVÍTÉSEKHEZ Nyomás (Pa) Légcsat. oldalmérete (mm.)
A eljárás:
Nagy közökkel = 800-2400-800mm
B eljárás:
Kis közökkel = 800-1200-1200-800mm
A eljárás példa
B eljárás példa
Méretek 1000 x 1000
Méretek 1300 x 550
Nyomás 400 Pa
Nyomás 1000 Pa
