TEP-Technológiai Előretekintési Program
Az allergiát kiváltó növényi pollenszennyezés elleni védekezés mezőgazdasági és egészségügyi szempontjai és lehetőségei
Háttértanulmány
Készitette
A TEP Egészség és élettudományok, valamint Mezőgazdaság, élelmiszeripar munkacsoportok közös megbizásából
Dr Mohácsi Edit és Tóth Ádám
Budapest, 1998
2
Az allergiát kiváltó növényi pollenszennyezés elleni védekezés mezögazdasági és egészségügyi szempontjai és lehetőségei
Bevezetés Az allergiás megbetegedések száma az egész világon emelkedő tendenciát mutat. Sajnos hazánk statisztikai adatai ezzel megegyeznek, sőt esetenként még magasabbbak is. Csökkentése érdekében ezért lehetőségeink szerint mindent meg kell tennünk. Ezt tartotta szem elött az OMFB keretében szerveződött első magyar Technológiai Előretekintési Program két érintett munkacsoportja, az Egészség és élettudományok, valamint a Mezőgazdaság, élelmiszeripar munkacsoportok vezetősége, amikor közösen háttértanulmány készitésére kérte föl a kérdéskört és annak hazai helyzetét jól ismerő szerzőket, akik részint a Szt. János Kórház Allergia Osztályán, részint a Budapest Fővárosi Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomáson régóta és intenziven foglalkoznak a növényi pollen okozta allergiával, valamint az ellene való védekezés lehetőségeivel. I. Helyzetelemzés Évszázadunk egyik leggyakoribb civilizációs betegsége az allergia. Robbanásszerű emelkedésével és a laikusok érdeklődésével párhuzamosan óriási lépéseket tett a tudomány annak tisztázására, hogy mi okozza az allergiát, hogyan fejlődik ki, és hogyan lehet gyógyítani. Az allergiás betegségek kutatása során bebizonyosodott, hogy nemcsak az utóbbi évtizedekben meglévő kórformáról van szó, hanem az i.e. időben is jelen volt. Míg más betegségek nyomait a csontok és mumifikált testek megőrízték az utókornak, addig az allergia ilyen nyomot nem hagy. Mindössze korabeli leírásokon, szobrokon, festményeken megörökített tünetekre hagyatkozhatunk. Az írott feljegyzések alapján "i.e. 3300 és 2640 közötti időszak" az első allergiás beteg az egyiptomi memphiszi Menesz király volt, akit a hagyomány szerint "kheb" ölt meg. Kheb - viziló és darázs -, az egyiptológusok inkább vizilónak fordították, de az allergológusok a hieroglifák jelzései alapján inkább a darázscsípés halálos reakcióját látják bizonyítottnak. Vagy i.e. 490-ben Mippiasz athéni áruló tüsszögési és köhögési rohamát virágpor-allergia okozta (Herodotosz leírása). Az asztma és ekzema diagnózisát Hippokratesz használta először. 1873-ban G. Ebers német regényíró kiadta az egyiptomi orvosi ismeretek gyűjteményét az u.n. Ebers-papiruszt, mely az asztma kezelését is tartalmazza. Az allergiáról elsőként a C. Pirquet osztrák gyermekgyógyász könyvében esett szó 1906-ban. A pollenek által előidézett allergia (szénaláz asztma) felfedezése a XVIII. században N. Grew angol orvos és honfitársa C. Blackley a pollenek és az általuk kiváltott asztma, orrfolyás összefüggését tette nyílvánvalóvá saját magán végzett kísérlettel. Ő írta le az allergia definicióját, illetve a görög allosz (különböző vagy megváltozott), valamint az ergosz (munka, akció) szó összetételéből alkotta meg az allergia elnevezést. Az ismeretek bővülésének igazi gyorsulását a biokémia és immunológia fejlődése jelentette a XX. század második felében.
3
Az allergia fogalma Az allergia az immunitás (védekezés) egyik formája, amely során a szervezet természetes védekező mechanizmusa célt téveszt, és ahelyett, hogy védelmet nyújtana, betegséget okoz. Allergia tehát az immunrendszer helytelen és káros válaszreakciója olyan anyagokra, melyek általában ártalmatlanok. Míg az immunrendszer feladata, hogy a szervezetbe került káros anyagokat megsemmisítse, hatástalanná tegye és ezzel gyógyulást eredményezzen, addig az allergiás egyénben ugyanezek a védekezések különböző betegségeket índitanak el. Az allergiára való hajlam örökletes tényező, bármely életkorban megjelenhetnek az első tünetek. A megbetegedés felszínre kerülése függ a szervezet immun állapotától és környezetünk (levegőszennyezettségétől) változásaitól. Kutatások és későbbi vizsgálatok megerősítették, hogy az allergiás betegek felénél, háromnegyedénél kimutatható a betegség bizonyos családi előzménye. Az is ismeretes ma már, hogy nem az adott betegséget örökli az ember, például az asztmát vagy a szénanáthát, hanem inkább azt a hajlamot, hogy a gyakori allergénekre magas IgE (immunglobulin) szinttel válaszoljon a szervezet. Az viszont egyéb tényezők függvénye, hogy ez milyen betegséghez vezet, vagy hogy kifejlődik-e a betegség egyáltalán. Ezek a tényezők lehetnek további örökletes hatások, vagy környezeti befolyás. Kétségtelen tény, hogy allergiás házaspár esetén nagyobb a rizikója a születendő gyermek későbbi lehetséges allergiás megbetegedésének. Ez a veszély a különböző népességcsoportokban változó, de közelítőleg a következő értékeket lehet megadni: - ha az egyik szülő allergiás, akkor - ha mindkét szülő allergiás, akkor - ha egyik szülő sem allergiás, akkor is az esély
30 - 50% 40 - 75% 10 - 20%.
Az allergiás betegség kialakulásában másik döntő tényezőt környezetünk képviseli, mivel mind a talajban, mind a levegőben nagymennyiségű szennyezőanyag található, mely mennyiségi ill. minőségi változásával hozzásegít a betegség kiváltásához. A környezetünkben található allergiát okozó anyagok általában fehérjék, ezeket összefoglalóan allergéneknek nevezzük. A lehetséges allergének száma valójában végtelen, de a legfontosabbakról, amelyek az emberben betegséget okoznak ma már egészen sokat tudunk. Ezek a következők: - atkák - virágporok - penészgombák - háziállatok - rovarok - ipari vegyszerek - gyógyszerek - élelmiszerek Ezek az anyagok lényegüknél fogva nem veszélyesek, hiszen teljesen ártalmatlanok azoknál, akik nem allergiásak rájuk. Valójában nem is a virágpor vagy az étel egésze az, ami allergizál, hanem csupán azok bizonyos összetevői. A természetben előforduló allergének mindegyike kisebb, vagy nagyobb fehérjemolekula. A kisebbek csak azután képesek allergizáló hatásra, ha kötődnek a szervezet saját fehérjeihez. A fehérjék (proteinek), testünk nagy molekulái, aminósav alapegységekből épülnek fel. Mivel szinte mindegyikük oldódik vízben, ezért képesek átjutni a testünk nyálkával borított felületein.
4
Mindezekből következik, hogy az allergiás betegségek döntő többsége azokon a felületeinken, szerveinkben jelentkezik, amelyek a külvilággal közvetlen kapcsolatban állnak. Így a bőr, a szem kötőhártyája, az orrnyálkahártya, a légutak további szakasza a gégén, a hörgőkön át a tüdőhólyagocskákig, továbbá a bélcsatorna, a száj nyálkahártyájától végig az egész bélrendszeren a vastag, illetve végbélig. Leggyakrabban előforduló allergáiás betegségek a gyakoriság sorrendjében: 1. Szénanátha - (angol elnevezés, helytelen) - allergiás, szezonális nátha, a leggyakrabban előforduló megbetegedés. A nemzetközi adatok meglehetősen eltérőek, de gyakorisága a világ különböző pontjain megoszlik, pl. Európában 5-15%, Amerikában 20%, Ausztráliában 5- 15%. Tüneteire a vízszerü orrfolyás, orrdugulás, tüsszögési rohamokkal, orrviszketés jellemző, mely hetekig hónapokig, esetleg egész éven át tart. 2. Allergiás kötőhártya-gyulladás - jellemzői: viszketés, erős könnyezés, "idegentest" érzés, vörösség, fájdalom. 3. Asztma - nátha, tüsszögés vezeti be leggyakrabban, majd kellemetlen száraz ingerköhögés, nehéz légzés, végül az esetek nagy részében szabad füllel is hallhatóvá váló légzés. Meghatározó tünet a fulladás, légszomj. 4. Bőr - csalánkiütés (urticaria) - legismertebb formája az allergiának. Lényege a piros viszkető nedves középen ülő csalángöbcse, mely méreteit tekintve igen változatos nagyságot képvisel,(1-2 pöttytől, az egész testet beborító vörös duzzanatig, összefolyó elváltozás). Ha a bőr mélyebb rétegeibe kezdődik, akkor inkább a feszesség, feszítő fájdalomérzés a jellemző. Ekzema (atópiás dermatitisz) - Vitatott de az utóbbi időben az allergia szerepe egyre inkább elismert, jellemző a száraz, repedezett, megvastagodott bőr, hámlással. 5. Ételérzékenység. - a bélrendszer hatalmas nyálkahártya felülete igen alkalmas a legkülönbözőbb méretű idegen szerves anyagok felszívódására. Csalánkiütés ekzéma, hányás, hasmenés, havi fájdalom, ritkán asztmás légzésben nyílvánul meg. Szerencsére a valódi ételallergia ritkább, mint azt gyakori hasonló tüneteket okozó más betegségek előfordulása miatt észleljük. 6. Darázscsípés allergia - súlyos életveszélyes állapot alakul ki, mivel az érzékeny egyén a csípésre általános szervezeti reakcióval reagál (gyengeség, ájulás, eszméletvesztés, köhögés, fulladás, testszerte fellépő bőrreakciók). 7. Gyógyszer érzékenység - súlyossági fokozatai vannak, néhány apró kiütéstől az életveszélyes anaphylaxiás reakcióig, jelentkezhetnek a panaszok. Jelenleg Magyarországon a pollenre érzékenyek száma a lakosság 10-15%-át teszi ki. Ez 1-1,5 millió embert jelent. Főleg a gyerekek és a fiatalok korosztálya szenved tőle. A kieső betegnapok száma rendkívül jelentős, mert egy-egy betegre legalább 14 nap esik. A speciális gyógyszerfogyasztás pedig kb. 400 millióval több, mint az év pollenmentes időszakában. Összességében csak az egészségügyi relációban évente ez mintegy 4,5-5 milliárd forint plusz költséget jelent.
5
Mezőgazdasági területeken csak a parlagfű (Ambrósia elatior) által okozott kár forintban mérhető összege ennek a 10-15-szörösét is elérheti, ha csak a terméskiesést és az export meghiusulást vesszük figyelembe. Természetesen ezenkívül még számos allergén gyomnövény károsít. Jól érzékelhető ez, ha néhány jelentősebb allergén gyomnövény országos rangsorát és borítását nézzük meg: Gyomnövény neve Ambrosia elatior Chenopodium album Elymus repens Setaria glauca Artemisia vulgaris
Rangsor 1 4 12 19 56
Borítási % 4,7033 2,8988 0,6483 0,4872 0,0835
Csak ennek az 5 gyomnövénynek a borítása 8,82%-ot tesz ki. Amennyiben 6,000 000 ha mezőgazdasági területtel számolunk, akkor ez a gyomborítás azt jelenti, hogy ebből 529200 ha-on 100%-os borítással csak gyomnövényt termelünk. II. Javaslatok 1. Preventio A pollen allergiát a levegőben lebegő virágpollenek okozzák. A tünetek gyakorisága és erőssége a pollenek mennyiségétől és milyenségétől függ. Annak érdekében, hogy az allergiás megbetegedések száma kevesebb legyen, a minimálisra kell csökkenteni a levegőben lebegő pollenek mennyiségét. Ennek kivitelezésére két lehetőség van: a. csökkenteni kell az allergén gyomnövények mennyiségét. b. rendszeres kaszálásokkal el kell érni, hogy az allergén gyomnövények ne virágozzanak. A kivánt célt csak akkor tudjuk megvalósitani, ha belterületeken és a mezőgazdasági művelés alatt álló, valamint egyéb külterületeken egyaránt eredményes munkát végzünk. Természetesen mindkét helyen más és más az elérendő cél és ennek megfelelően mások az eszközök is. Mezőgazdaságilag művelt területeken, ahol az allergén gyomnövények nagyságrendileg talán még nagyobb gazdasági károkat okoznak, alapvető cél az, hogy a gyomnövények mennyiségét olyan minimálisra csökkentsük, hogy az sem a termés mennyiségét, sem minőségét ne veszélyeztesse. Ez mechanikai ill. vegyszeres védekezéssel, valamint ezek kombinációjával oldható meg. Belterületeken ill. lakókörzetekben elsősorban az allergén kétszikű és egyéb gyomnövények mennyiségét kell csökkenteni.Az egyszikűek /fűfélék/ számának növelése kivánatos rendszeres kaszálások mellett. Ezeken a területeken tehát elsősorban a mechanikai védekezéseket kell szorgalmazni. A vegyszeres védekezések itt másodlagosak és csak olyan
6
részeken javasoltak, ahol a kaszálások nem végezhetők el eredményesen a terepviszonyok miatt /pl szeméttelepek, épitési területek/ vagy egyáltalán nem kivánatos a gyomnövények jelenléte /vasuti ill. villamos pályatestek,gyártelepek stb/ Mindkét területen alapfeltétele az eredményességnek az, hogy ismerjük a gyomnövények elterjedését és a fertőzésük erősségét, valamint a kritikus időszakokban a fejlődési stádiumukat is. A kritikus időszakon a mechanikai védekezés esetében a virágzás előtti szakaszt értjük. E feltételt csak akkor lehet teljesiteni, ha folyamatosan, monitoring rendszerben gyomfelvételezések történnek , és ennek eredményeiről az érintettek időben tájékoztatást kapnak. A gyomfelvételezéseket a kistermelők és termelő üzemek területén maguknak a gazdálkodóknak kell elvégezni. Táblaszintü gyomismeret nélkül ugyanis nem lehet eredményesen gyomirtást végezni. Belterületen ennek a feladatnak az ellátása az önkormányzatokra hárul, akik ezzel megbizhatnak polgári szervezeteket vagy olyan intézményeket, amelyek megfelelő szakmai háttérrel rendelkeznek. Országos méretekben mindez a növényvédelmi szervezet feladata. A mezőgazdasági területeken a termelőknek a saját bonitálásaikra, valamint esetleg az országos gyomfelvételezési adatok eredményeire támaszkodva úgy kell megtervezniük és végrehajtaniuk a vegyszeres gyomirtásokat, hogy azok mindig az adott területen uralkodó gyomflóra ellen legyenek hatékonyak. Lényeges továbbá, hogy ne csak a táblákat, hanem a tábla nem müvelt széleit, dülőutak padkáit, vizlevezető árkokat is gyommentesitsék ill. kaszálják. Belterületeken a gyomfelvételezés eredményéről minden érdekeltet időben értesiteni kell, lehetőleg védekezési felhivás formájában. Ebben ki kell emelni az erősen fertőzött területeket, meg kell határozni a védekezés, kaszálás legkedvezőbb időpontját is. A megelőzés nagyon fontos pontja a fentieken kivül az is, hogy az ellenőrzések folyamatosak legyenek, valamint- ha más eszköz nincs- szigorúan büntetni is kell. Jogszabály szerint az ellenőrzéseket belterületen az Önkormányzatok, külterületen az illetékes Növényegészségügyi és Talajvédelmi Állomások kötelesek ellátni. Ezen a téren sajnos jelenleg nagy hiányosságok vannak, különösen az önkormányzatoknál, de nem kifogástalan a növényvédelmi hatóság tevékenysége sem. Az önkormányzatoknak erre szinte egyáltalán nincs meg a személyi feltétele. Ezt javitani csak ugy lehet, ha erre a feladatra bevonják a munkát dijazás nélkül is szivesen elvállaló polgári szervezeteket, polgárokat, és hivatalosan megbizzák őket a feladat elvégzésével.Javitani lehet továbbá azzal is, ha az ominózus 3-4 hónapra, kevés pénz felhasználásával, nyugdijas szakembereket biznak meg ezzel a feladattal. A növényvédelmi hatóság munkáját minimális létszámnöveléssel, ez lehet itt is időszakosan foglalkoztatott nyugdijas is, ill. feladatok átcsoportositásával lehetne eredményesebbé tenni. 2. Ismeretterjesztés Abban az esetben, ha valmilyen kárositó ellen védekezni akarunk, a sikeres munka alapfeltétele az, hogy felismerjük és minél jobban megismerjük biológiáját is. Sajnos különösen a lakosság körében, de igen sok kistermelő esetében is elmondható az, hogy nem ismerik fel az allergén gyomnövényeket. Természetesen ennek megfelelően azt különösen nem tudják, hogy mikor kell ill. mikor a legkedvezőbb ellene a védekezés.
7
Szélsőséges esetekben előfordult, hogy valaki a saját kertjében direkt meghagyta a parlagfüvet, "olyan szép növény kár elpusztitani" jelszóval. Fontos feladat tehát a minél intenzivebb felvilágositó munka. Ennek érdekében az alábbak megtétele szükséges: 1. Előadások, előadássorozatok tartása, kiskert tulajdonosok és érdeklődő polgárok számára. Az előadások szervezésébe be kell vonni a polgári szervezeteket, intézményeket egyesületeket / METESZ, MAE, Mg Kamarák, falu gazdák, stb./. 2. Bemutatók szervezése, sajtóbejárások, ahol a vegyszeres és mechanikai védekezések lehetséges módjait, eredményeit megismerhetik. 3. Plakátok, szóróanyagok elkészitése, ezek megfelelő teritése / iskolák, orvosi rendelők, patikák, önkormányzatok /. Óriás- plakátok kihelyezése. Szórólapok osztása pl. a metró állomásokon, melyet a polgári szervezetek aktivistái oldanának meg. 4. Médiák fokozottabb igénybevétele. Szakfilmek, videóklippek szakkommentárok, közérthető szakcikkek közreadása. Ezek leadásának, közlésének jó időzítése, a folyamatosság szükségessége mellett. 3. Allergén gyomnövények monitoring felmérése. A védekezés eredményességét pozitivan befolyásolja az ha adott városban, nagyobb településen megismerjük a fertőzőtt területeket, a fertőzés erősségét, növekedését ill. csökkenését, valamint a terjedés irányát, sebességét, felvételezés időszakában a fejlődési stádiumát, és nem utolsó sorban a védekezési lehetőségeket. Ezt a monitoring rendszerben történő gyomfelvételezés alapozhatja meg. A rendszert alapját képező felvételi hálózatot és a gyomfelvételezések módszerét úgy kell kialakitani az adott város közigazgatási területén belül, hogy abból már az első évben a település fertőzőttségét allergén gyomnövényekkel rögziteni lehessen, ill a változásokat több éves rendszeres munkával, pontosan nyomon lehessen követni. Továbbá a kapott adatok biztos alapot nyújtsanak arra is, hogy belőlük védekezési felhivások kiadása is lehetővé váljon. A pontok kijelölésénél a területeket súlyozni kell, elsősorban azt véve figyelembe, hogy milyen a beépültség, hol folynak nagyobb épitkezések, területrendezések, magyarul hol várható a gyomnövények tömeges megjelenése, terjedése. Évente legalább két felvételezést kell elvégezni. Az első a fűfélék virágzása előtt, a második a parlagfű virágzás kezdete elött két héttel történjen. Az adatokat úgy kell rögziteni, hogy azok számitógépes feldolgozásra alkalmasak legyenek. 4. Levegő szennyezettség (pollen) - mérési lehetőségek, műszerpark korszerűsítése - eredmények minél szélesebb körben történő bemutatása A körülöttünk levő levegőben még akkor is, ha az tisztának látszik - igen sokféle gombaelem, pollenszem, baktérium és vírus fordul elő. Ezek összessége mérgezi a levegő részecskéknek egy részét. Azt a tudományágat, mely a levegőben lévő élő részecskékkel foglalkozik, aerobiológiának nevezzük. A Nemzetközi Aerobiológiai Hálózat az allergia kialakulása
8
szempontjából fontosnak tartott fajokat monitorozza, ezeknek az azonosítása történik meg, míg a mai ismereteink szerint nem allergizáló fajok az összpollen- illetve összgombaelemszám formájában vannak dokumentálva. A monitorozás a pollencsapda felállítása során nyert anyagok elemzése útján történik. Hirst elvén alapuló csapdák üzemelnek, amelyek lényegében nagy teljesítményű porszívók és a levegőben lévő részecskéket fogják be. Alapelve, hogy a szélirányba forduló nyíláson át beszívott levegőből vazelinnel bekent dobra erősített filmen (Melinex szalag) tapadnak meg a légkörben kavargó gombaspórák, pollenszemek és egyéb szennyezőanyagok. Óraszerkezet segítségével 2 mm/órás sebességgel forog a dob, így 7 nap alatt tesz meg egy teljes fordulatot. Az egy napot reprezentáló szalagdarabok tárgylemezen paralóz-anilines beágyazó anyaggal lezárva mikroszkópos leolvasásra kerülnek, illetve ezzel a módszerrel hosszú ideig eltarthatók és a későbbiekben felhasználhatók. A pollencsapdák elhelyezésének irányelveit nemzetközi megegyezések szabályozzák. A legfontosabb, hogy a környezetében lévő fáknál és épületeknél magasabb ponton üzemeljen. Közepes szélerősség esetén a csapda 60-70 m sugarú kört monitoroz, erősebb szelek sokkal távolabbról is hozhatják a virágporszemeket. A csapda széllapátja irányitja, hogy a mintavevő nyílás mindig arra nézzen, amerről a szél fúj. Ez a rendszer lehetővé teszi, hogy egy adott pont maximális terhelése mérhető legyen. Az átszívott levegőmennyiség percenként 10 liter, amely kb. megfelel az emberi légvétel nagyságának. Naponta 14,4 m3 levegő áramlik át a készüléken. A preparátum területe ismeretében kiszámítható a napi egy köbméter levegőnek megfelelő terület nagysága. A leolvasás 2 órás egységenként történik, így szemmel követhető a kérdéses pollen mennyiségének napi ingadozása. Az állomásokon egyforma mikroszkópokat használnak leolvasásra. A pollen koncentráció ismerete egyaránt fontos az allergiás egyénnek (környezetének megfigyelése, szabadság célzott tervezése), valamint a gazdáknak, kertészeknek (kaszálás, gyomtalanítás). A jövőben a pollencsapdák sokszoros felállítása javasolt, valamint rendszeresen fórumok szervezése az így kapott adatok összehasonlítása, ismertetése érdekében. 5. Ismeretlen tulajdonú parlagterületek kényszermüvelésére állami tartalékalap létrehozása Az allergén gyomnövények és elsősorban a parlagfű hihetetlen tömegben történő felszaporodása, elsősorban a 90-es évek elejétől magántulajdonba kerülő földterületeknek azon parcelláin valósult meg, amelyet a tulajdoni változások után egyáltalán nem műveltek meg. Ennek különböző okai vannak, de a tény az tény marad. A hatósági munka során ezekre a területekre az önkormányzatok és a növényvédelmi felügyelők, ha a tulajdonos nem hajlandó védekezni,kényszerművelést rendelnek el, amelynek költségeit a tulajdonos köteles fizetni. Amennyiben nem fizet, ezt tőle adók módjára hajtják be, tehát a befektetett pénz visszakerül a költségvetési szervekhez. A költségek előlegezése, ha nehezen is, de megoldható. A probléma azokkal a területekkel van, ahol a tulajdonosok felderitése a telekkönyvi bejegyzések késedelmessége miatt nem állapitható meg, ill. a tulajdonos olyan anyagi körülmények között van, hogy tőle az esetleges kényszerműveltetés költsége nem hajtható be. Márpedig erre a hatóságoknak nem áll rendelkezésére anyagi fedezet. Szükség lenne tehát egy olyan állami tartalékalap létrehozására, melyből ezek a pénzek fedezhetők lennének.
9
6. Egészségügyi szakemberképzés, a megnövekedett feladatokhoz Környezetünk megváltoztatása szoros korrelációt mutat az allergiás betegek számának emelkedésével. Egyre többet hangoztatjuk, hogy az allergia már-már "népbetegség", illetve a jövő betegsége. Ellene való küzdelem nagy kihívást jelent a különböző szakemberek, országok kormányai számára, mivel a preventioval (megelőzéssel) dollár milliókat lehetne megtakarítani, s nem utolsó sorban az allergiás betegségben szenvedők életminőségének javítását lehetne elérni. E cél megvalósítása érdekében az egészségügyi dolgozók (alap - közép - felső) folyamatos távábbképzését kell megvalósítani, hogy a betegek minél hamarabb az egzakt diagnózishoz, és ennek megfelelően a célzott terápiás ellátásban részesüljenek. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egy betegség korai felismerése és kezelése lényegesen könnyebb és olcsóbb, mint a már előrehaladott súlyos állapot megoldása. Ugyanakkor ki kell menni a szakembereknek az óvodákba, iskolákba, munkahelyekre, különböző fórumokat kell rendezni, hogy minél világosabb legyen mindenki előtt e betegségtípus lényege és az ellene való fellépés lehetősége. Nemcsak a beteg egyént kell felvilágosítani, megtanítani együttélni a betegségével, de az egészséges embereket is, hogy toleránsabbak legyenek a beteg társaikkal, és ne munkának, hanem segítségnek tudják be a környezetükben végzett tevékenységet. Nagyon helyesen gombamódjára nőnek a különböző civil szervezetek, egyesületek, klubok, melyek célkitűzései mind a megelőzést, mind a környezetvédelmet tűzték zászlaikra. Nem szabad magukra hagyni őket, támogatni, segíteni kell, mert csak összefogással lehet eredményt elérni. 7. Szoftver, hardver fejlesztés Az utóbbi évtized informatikai fejlődése ugrásszerűen megemelte az információs lehetőségeket. Számítógépes rendszerek alkalmazásával felgyorsult az adat átadás-átvétel és a települések városok, országok közötti távolságok is lecsökkentek. Fontos kapcsolattartás-lehetőség nyílt meg a megfelelő programmok felhasználásával a különböző ágazatok, így meteorológiai, mezőgazdasági, egészségügyi hálózatok között. Esetünkben ezeknek maximális kihasználása gyorsíthatja az eredményes együttműködést, és a mentesítési munkát esetlegesen irányító team feladatát. Oktatások, továbbképzések gyorsabb lebonyolítása a személyi hiányt hamarabb pótolhatja. A kutatásokban, azok eredményeinek feldolgozásában és közreadásában a jövő elengedhetetlen eszköze. A helyi lokális hálózatok helyett egyre rohamosabban fejlődésnek indult a világhálózat, azaz az internet, melyben a világ különböző pontjain lévő számítógépek képesek hatalmas adatcserét lebonyolítani, másodpercek alatt. Az összes számítógép egyetlen nagy hálózatot alkot. Az internet révén nyomtatott formában lehet kutatási eredményekhez, publikációkhoz jutni, de külföldi szakemberekkel azonnali közvetlen, elérhető kapcsolatot lehet teremteni élő vitafórumok, discussion areak vagy chat room-on keresztül. Könnyen belátható, hogy a fejlődés útja ma már csak az elektronika révén javítható. 8. Védekezési ellenőrzések számának jelentős növelése. "Minden törvény annyit ér, amennyit következetesen számonkérnek belőle" mondja a szólás, és ez igaz is. Sajnos jelenleg a gyomnövények és köztük az allergén gyomnövények visszaszoritását szolgáló joszabályok betartatása, - az ellenőrzések számának,a probléma
10
nagyságához viszonyitott aránya miatt minimális. Ennek oka az, hogy sem az önkormányzatok, sem a növényvédelemi szervezet nem rendelkeznek olyan létszámmal, hogy egyéb számos feladatuk megoldása mellett ezt a munkát is eredményesen el tudnák látni. Milyen módon lehetne ezen változtatni? a/
Az önkormányzatoknak e feladat ellátására szinte egyáltalán nincs emberük. Ennek megfelelően legalább a vegetációs idő 4-5 hónapjára nyugdijasokat vagy egyéb e feladattal megbizható munkaerőt kellene alkalmazniuk. Lehetne ez esetleg közmunka, vagy elkülönitetten erre a célra számukra juttatott költségvetési pénzeszköz terhére is.
b/
Másik lehetőség ott adódik ahol a polgári szervezetek ellenszolgáltatás nélkül elvállalják ezt a munkát vagy ennek tetemes részét. Itt az Önkormányzat feladata az, hogy megbizólevelet ad a vállalkozó személyeknek, és koordinálja a munkát, valamint lefolytatja a szükséges hatósági eljárásokat.
c/
A hiányzó pénzeszközöket megpróbálják pályázatok utján megszerezni.
d/
A Növényvédelmi Szervezet jelenleg szintén létszámhiánnyal küzd. Tehát a jobb munkaszervezés mellett, ha kevesebb is, itt is plusz költségvetési pénz vagy pályázatok útján elnyerhető pénzeszközök szükségesek a feladat jobb ellátásához.
Fentieknek megfelelően egyértelmü tehát, hogy az alkalmazásra kerülő új embereknek szüksége lesz szakmai oktatásokra. Ezt a növényvédelem szakemberei, a polgári szervezetek és az egészségügy allergológiai hálózatának e területen is megfelelő felkészültséggel rendelkező munkatársai gond nélkül meg tudják oldani. III. Kutatás, fejlesztés 1. Allergia - immunológiai ismeretek kutatása Ahhoz, hogy érdemben felvehessük a harcot az allergiás betegségekkel szemben, elkerülhetetlen patomechanizmusának ismerete. Az allergiás válasznak négy olyan összetevője van, melyek a valódi allergiák mindegyikében észlelhetők embernél. Ezek a következők: - az allergén, - az IgE antitest - a hízósejt - mediatorok (átvivők) Az allergiás jelenségekért az I-s tipusú allergiás reakció felelős. Ennek lényege a hízósejtek (mastocyták) degranulatiója. A betegséget okozó allergének stimulálják szervezetünk immunrendszerét és nagy mennyiségű IgE (immunglobulin=antitest) termelésére késztetik. A hízósejtek felületét különleges helyek borítják, ezeket receptoroknak nevezik és ezekhez IgE antitestek kötődhetnek. Mindegyik hízósejten körülbelül 300.000 ilyen hely található. Amikor az antigén kapcsolatba lép a hízósejthez kötődő IgE antitesttel a sejthártyában bonyolult kémiai folyamatok zajlanak, létrejön a hízósejt degranulátiója, azaz a mastocyták membránja (sejtfala) kinyílik és kiáramlik a cytoplazmából az ott lévő granulumok (szemcsék) nagy
11
tömege. Ezek a granulumok tartalmazzák a mediátor (közvetítő) anyagokat elsősorban hisztamint és számos bioaktiv anyagot melyek összeségükben az allergiás történés minden klinikai és egyéb tünetéért (mint pl. az allergiás gyulladás és annak összes korai és késői következményei) okolhatók. (1.ábra) Az allergiás mechanizmusnak két fázisa különböztethető meg, egy korai és egy késői fázis. A korai fázis teljes egészében hisztamin hatásnak tulajdonítható - tehát amikor a hízósejt szemcséi szétesnek -, a második vagy késői, pedig a kifejlődő gyulladás. Ugyanezek a folyamatok játszódnak le az orrban és a tüdőben, sőt valószínüleg a gyomorbélrendszerben is, ha valami anyag allergiás reakciót vált ki. Szénanáthában szenvedők általános tapasztalata, hogy tüszögnek ugyan néhányat, amikor egy nyári délután átsétálnak egy parkon, de az igazán kellemetlen tünetek, pl. az orr dugulása vagy teljes elzáródása, csak este vagy éjszaka jelentkeznek. Hasonlóan azok a pékek, akik allergiásak a munka közben belélegzett lisztre, éjszaka kezdenek köhögni és mellkasi szorítást érezni. Az allergének hatására a hízósejtek kiválasztják roncsoló vegyületeiket, melyek a reakció helyére vonzzák a neutrofil és eozinofil sejteket. Ez a két sejtcsoport az érintett testrészek gyulladásait és károsodását okozza. Mivel néhány órát igénybe vesz, amig a sejtek az allergiás reakció helyszínére vándorolnak, és károsítják az ott lévő szöveteket, ezért a tünetek csak késő este vagy éjszaka lépnek fel. Az allergiás reakció közvetlen és késői fázisának fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni, ugyanis a hatásos terápiák beállítása ennek figyelembe vétele nélkül nem lehetséges. A terápiás terv elkészítésénél döntő tényező, hogy az allergén hatást meg tudjuk-e szüntetni. Étel, kedvenc állatok vagy gyógyszer okozta allergiás megbetegedések esetében megvalósítható, azonban egy sor olyan ágenssel találkozhatunk, melyek a környezetünkből nem távolíthatók el (pollenek, házi por atka), ilyenkor szükséges a különböző gyógyszerkészítmények megválasztása. Leghatásosabb az allergia mechanizmusából adódó antihisztaminok bevezetése, valamint a késői reakciót(gyulladást) befolyásoló szteroidok adása A kutatás - fejlesztés elött álló feladatok: 1. További feltételezett szabályozó mechanizmus kutatása 2. Megfelelő immun laboratóriumi felszerelések és reagensek rendelkezésre bocsátása. 3. Kivizsgálási lehetőségek (monitor készülékek, reagensek választékának javítása, tömegrendelés felszámolása) 4. Speciális szakemberek kiképzése 5. Megelőző terápiák (immunterápia) előtérbe helyezése 6. Korszerű mellékhatásmentes gyógyszeres terápia alkalmazása 2. Növényvédelmi kutatás fejlesztés. Az allergén gyomnövények által okozott mezőgazdasági károk nagysága, valamint az allergiás megbetegedések száma az utóbbi évtizedben folyamatosan növekszik. Minden eddig felvázolt teendő mellett ez a fejlesztés és a kutatás számára is komoly kihívást jelent. A probléma megoldása érdekében az alábbi témakörökben kellene előrelépni:
12
a. Allergén gyomnövények biológiájának kutatása - magok csiraképességének, csirázási erejének, dormanciájának, valamint ezek ökológiai összefüggéseinek vizsgálata. - talajtípusok, altípusok, szervestrágyázás, műtrágyázás szerepe a gyomnövények terjedésében, felszaporodásában. b. Biológiai védekezési lehetőségek kutatása - kimondottan egy gyomnövényfajra vagy családra specializálódott rovarok, gombafajok felkutatása, biológiájuk, felszaporíthatóságuk, hazai környezetben történő felhasználhatóságuk megismerése. - növényi vagy állati eredetű hatóanyagok kutatása, melyek hatékonyak lehetnek gyomnövény szabályozásban. c. Integrált védekezési technológiák kidolgozása - elsősorban mezőgazdasági területeken olyan védekezési technológiák kidolgozása, melyek a lehető legkevesebb gyomirtószer alkalmazása mellett, minden olyan mechanikai, termesztéstechnológiai és biológiai elemet felhasználnak, melyek az eredményességet pozitív irányban befolyásolják. d. Új gyomirtási eljárások kidolgozása Különösen a nem mezőgazdasági művelés alatt álló területeken lenne szükség olyan új gyomirtási eljárások kutatására, gyakorlati alkalmazhatóságának kidolgozására, melyek speciálisan a célzott gyomnövényt, gyomnövényeket pusztítanák el, és meghagynák azokat, melyek kívánatosak számunkra. Például a telepített gyep területekből vagy akár útpadkákról, árokpartokról a fűféle gyomok meghagyása vagy megkímélése mellett a kétszikű gyomnövényeket eltávolítani. A propángáz alapú termikus eljárások alkalmazásának kezdeti próbálkozásai megtörténtek. Az első eredmények rendkívül biztatóak. A gyomnövények különbözőképpen reagáltak a hőhatásra, és annak időtartamára. Különösen nagy különbségek mutatkoztak az egy és kétszikű gyomnövények között, de az egyes nagy csoportokon belül az egyedek sem egyformán reagáltak. Kutatási cél a kijuttató eszközök fejlesztése mellett annak megállapítása, hogy az egyes allergén gyomnövények egyedileg hogyan reagálnak a hőhatásra. Az már a közeljövőben elérhető cél, hogy e technológiával pl. a parlagfű kivehető a gyepterületekből. e. számítógéppel vezérelt gyomfelismerő permetezési rendszer kidolgozása. Kísérleti stádiumban vannak már olyan permetezési technikák, melyek képesek 1-1 gyomnövény fajt felismerni, és csak ott permeteznek, ahol az adott fajt észlelik. Ez nem csak arra szolgál, hogy feleslegesen ne permetezzünk ki gyomírtószert, hanem arra is, hogy csak célzottan egy-egy vagy néhány fajt vegyünk ki a kezelendő területről. A rendszer alapja teljesen új, mert működési elve nem a növények különböző színösszetételén alapszik. Ennél a rendszernél a működési elv alapja az, hogy a számítógépes egységet az adott faj számtalan paraméterét betáplálva, megtanítják azt felismerni. Kutatási feladat kiemelten az allergén gyomnövényeket, ill. azok közül legalább a legfontosabbakat megismertetni a rendszerrel és ezt sikeresen alkalmazni a gyakorlatban.
13
f. már a gyakorlatban is bizonyított a kenéses kijuttatási technológia alkalmazása. Ennek előnye az, hogy a herbicid csak a célzott gyomnövényre kerül, nincs elsodródás, környezetszennyezés és szer pazarlás. A kedvező gyomirtási eredmények mellett, sajnos itt a technikai rész nem kifogástalan. A kenő hengerek anyaga nem elég tartós, nem teljesen csöpögésmentes. Fejlesztési cél ebben az esetben az iparral együttműködve, olyan kenőhengerek és herbicidek kidolgozása, melyek az előbb felsorolt hátrányoktól mentesek. Összefoglalás Az ember és a környezete egymástól szét nem választható egységet képez, kölcsönösen hatnak egymásra. Környezetünk természetes és mesterséges változása, változtatása az összes élőlényre is hatással van, építő vagy romboló módon. Ez a tény magyarázza, hogy miközben a különböző tudományágak a maguk belső szférájában óriási léptekkel haladnak a fejlődés irányában, az egymásrahatás következményeit nem szabad figyelmen kívül hagyni. A civilizáció környezeti változásokat, valamint újabb betegségeket eredményezett, és a fejlődés útját vizsgálva még újabbak keletkezését feltételezhetjük. Jelenleg ilyen az allergo immunológiai betegségek nagy része, melynek okait a levegőben, talajban, vizeinkben találjuk meg. Ennek felismerése, kutatása és az eredmények együttes széleskörű alkalmazása, jelenünk és jövőnk feladata. Fenti tanulmányunkból is világosan kiderül, hogy az évente szinte járványszerűen jelentkező pollen allergiás megbetegedések csökkentése nem egyszerű feladat. Eredmények elérésére csak akkor van remény, ha a kormányzat, az állampolgárok és több tudományág közös munkáját, erőfeszítéseit egyesítjük, és következetesen alkalmazzuk a gyakorlatban.
Dr. Mohácsi Edit
Tóth Ádám
14
Irodalom Ujvárosi M / 1951 / Field weeds. Bp. Mezőgazd. K. 353. Ujvárosi M / 1958 / Weeds in field crops. HN. : K. n. 11, 278-280 Ujvárosi M / 1973 / Weeds. Bp. Mezőgazd. K. 833, 807-810. Ujvárosi M / 1975 / Second Nationalweed survey in field crops. Bp. Hungary, Erdészeti Műszaki Szervezési Iroda Kiadó. 500. Tóth Á: Molnár J: Török T: Fekete Á / 1989 / Preliminary information on the most important results of the third national weed survey in field crops. Növényvédelem. 24, 374-377. Temesvári E: Raffai I. Amit az allargiáról tudni kell. Robert Davis: Susan Ollier. Allergia tények Farkas I: Szántó A. Allergia Bernard AB. Allergic rhinitis - mechanism and management J. Allergy Clin. Immunol. 1988. Herjavecz I, Böszörményi Nagy Gy. Asthma bronchiale. Springer Hungarica. Bp. 1993 Mohácsi E. Rhinitis. Magyar Orvos. 1995 Busse W W, Holgate ST. Asthma and rhinitis Blackwell, Taunton Massachusette 1995. Kaliner MÁ, Barness PJ, Pecson CG, Asthma its pathology and treatment. In series Lenfant C / id / Lung biology in healthand disease, Vol. 49. Marcel Dekker, inc. New York 1991 Barnes PJ, Goldfrey S, Magyar Pál. Asthma Martin. Dunitz, London 1997 Magyar P, Hutás I, Vastag E, Pulmonológia Stephen T Holgate, Martin K Church. Allergy. 1995 Mohácsi E, Allergiás kórképek megoszlása szakrendelőnk betegállományában. XXV. Makit kongr.
15
TARTALOMJEGYZÉK
Bevezetés
2. old.
Helyzetelemzés
2. old.
Allergia fogalma
3. old.
Javaslatok
5. old.
Ismeretterjesztés
6. old.
Allergén gyomnövények monitoring felmérése
7. old.
Levegő szennyezettség / pollen /
7. old.
Ismeretlen tulajdonu parlagterületek kényszerművelésére állami tartalékalap létrehozása
8. old.
Egészségügyi szakemberképzés, a megnövekedett
9. old.
Szoftver, hardver fejlesztés
9. old.
Védekezési ellenőrzések számának jelentős növekedése
10. old.
Kutatás, fejlesztés
11. old.
Allergia-immunológiai ismeretek kutatása
11. old.
Növényvédelmi kutatás, fejlesztés
12. old.
Ősszefoglalás
12. old.
Irodalomjegyzék
13. old.
