■ ÁLLATVÉDELEM 134. 605–613.
Az állatjóllét értékelése hazai tejtermelô tehenészetekben
2012/10
V. Jurkovich – B. Fóris – Á. Végh – P. Kovács – L. Könyves – E. Brydl: Assessing welfare quality in Hungarian dairy cattle herds
Jurkovich Viktor1*, Fóris Borbála2, Végh Ákos3, Kovács Péter1, Könyves László1, Brydl Endre1
1] SZIE-ÁOTK, Állathigiéniai, Állományegészségtani és Állatorvosi Etológiai Tanszék. István u. 2. H-1078 Budapest E-mail: jurkovich.viktor@ aotk.szie.hu 2] A vizsgálat idején TDK-dolgozatát készítô állatorvostan-hallgató 3] Fejér Megyei Kormányhivatal, Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi Igazgatósága
Összefoglalás. A szerzôk a Welfare Quality módszertan alapján 15 hazai tejtermelô tehenészetben mérték fel az állatjólléti helyzetet. Négy fô területen vizsgálták az állatok jóllétét: takarmányozás, tartástechnológia, egészségi állapot és viselkedés. A négy fô terület 12 feltétele alapján több mint 30 vizsgálatot végeztek és megállapították az egyes területek jólléti pontszámait. Ezek alapján értékeltek. A vizsgált telepek közül 6 jó, 9 elfogadható minôsítést kapott, rossz minôsítésû telep nem volt. Az egyes feltételek vizsgálatakor nagy eltéréseket találtak. A takarmányozás területén az itatók nem megfelelô száma és szennyezettsége rontotta a pontszámok alakulását. A tartástechnológia szinte minden telepen jó minôsítést kapott, köszönhetôen annak, hogy a vizsgált telepeken kötetlen tartásmódot alkalmaznak. Az egészségi állapot mindenütt csak elfogadható szintet ért el, fôként a gyakori sántaság és az érzéstelenítés nélkül végzett szarvtalanítás miatt. A viselkedés vizsgálatának nem egyedüli, de fontos részét képezi az ember–állat viszony értékelése. A dolgozók hozzáállása szoros összefüggést mutat az eredményekkel, a durva bánásmód ugyanúgy elôfordult, mint a türelmes, állatszeretô viselkedés. Az állatjólléti állapot felmérésének szerepe van a tejtermelés hatékonyságának javításában. Segítségével felderíthetôk és megelôzhetôk a kedvezôtlen környezeti hatások, amelyekhez való kényszerû alkalmazkodás a termelést kedvezôtlenül befolyásolja. Az állatjóllét értékelésében egy könnyen és általánosan használható eszközt jelent a Welfare Quality módszer. Summary. Based on the Welfare Quality protocol, 15 dairy farms have been studied to assess the welfare situation of dairy cows in Hungary. The protocol investigates the level to which the farms comply with the four key areas (principles) of animal welfare: good feeding, good housing, good health and appropriate behaviour. The results of more than 30 measures determine the scores of 12 criteria of which the scores of the four main areas and the overall welfare are deriving. According to the obtained score, the level of animal welfare is considered as excellent, enhanced, acceptable and not classified. In the present study 6 farms had enhanced and 9 farms had acceptable evaluation scores, athough, the assessment of the 12 criteria showed great differences. In the category of good feeding the inadequate number and poor cleanliness of the drinkers influenced most the scores. Housing quality was good on almost every farm, which is mainly due to the fact that all assessed farms applied loose housing technology. The rate of animal health was considered to be only acceptable on all farms, mainly due to the high rate of lameness and disbudding performed without anaesthesia or analgesia. When evaluating behaviour, the assessment of human-animal relationship had an important role. The mentality of the workers is closely correlated with the results: cruel, rude treating of the animals was reflected in the results, so as a patient, animal-loving attitude. Evaluating the welfare status of a farm aims at identifying problem areas, the adaptation to which consumes time and energy of the animals, hindering their productive performance. Improvements in key aspects could result in a healthier herd and profitable production. Welfare Quality protocol is an appropriate tool to assess the animal welfare in dairy herds.
Állatjóllét értékelése tehenészetekben
605 122
A számos, különféle állatjólléti vizsgálati módszer mellett egyre nagyobb igény Az EU az állatjóllét mérésére módszert dolgozott ki
mutatkozott Európában egy egységesített rendszerre, ami biztosítja az állatjóllét megjelenését az élelmiszerláncban is. Ezért 2004-ben, az Európai Bizottság FP6-os keretprogramjának támogatásával, megalakult a Welfare Quality munkacsoport azzal a céllal, hogy a fogyasztói és piaci igények alapján, tudományos alapossággal kifejlesszen egy egységes módszert a gazdasági haszonállatok tartásának állatjólléti értékelésére. A munka eredményeképpen 2009-ben kiadták a szarvasmarha (tejelô tehén, húsmarha, borjú), a sertés és a baromfi állatjólléti vizsgálatára vonatkozó módszerek leírását (19).
Saját vizsgálat Anyag és módszer 2010 és 2011 szeptembere között 15 hazai, nagy létszámú tejelô tehenészetben (mintegy 10 000 tehénre kiterjedôen) állatjólléti felmérést végeztünk a Welfare Quality módszer (19) szerint. Minden telepet egy alkalommal látogattunk meg.
Adatfelvétel A vizsgálatok többsége az állatok közvetlen megfigyelésén alapuló („animalbased”) mérés. A módszer meghatározza, hogy az istálló összlétszámának függvényében hány állat egyedi vizsgálatára van szükség abban az esetben, ha a mérés ezt igényli. Egyes mutatószámok esetében a telepirányítási rendszer adataira vagy a telepvezetô által elmondottakra kell hagyatkozni.
A jó táplálást kondícióbecsléssel ellenõrizték
A tartástechnológia értékelésekor a pihenés kényelmét és a mozgás lehetõségét vizsgálták
Jó táplálás A jó táplálás területén a hosszan tartó éhezéstôl és a hosszan tartó szomjazástól való mentességet vizsgáltuk. A hosszan tartó éhezéstôl való mentesség (tkp. a megfelelô takarmányozás) vizsgálatára egy egyszerûsített, 3 pontos kondícióbecslést alkalmaztunk. Az értékelésben a nagyon sovány állatok arányát vettük alapul. A hosszan tartó szomjazástól való mentesség vizsgálata nehéz, gyakorlati körülmények között kivitelezhetetlen lenne az állatok közvetlen vizsgálatával, ezért az értékelés az itatók ellenôrzésén alapult. Vizsgáltuk az itatók számát, hosszát, típusát, tisztaságát, a vízátfolyás mértékét és a mûködôképességet. Jó tartástechnológia A jó tartástechnológiát illetôen két feltételt, a pihenés közbeni kényelmet és a mozgás lehetôségét vizsgáltuk. A pihenés közbeni kényelem megállapítására a következôket mértük: – a lefekvés és körülményeinek vizsgálata: a lefekvéshez szükséges idô, a lefekvés közben az állatok hány százaléka ütközik az istálló valamely berendezésével (jellemzôen a pihenôbokszokkal), a részben vagy egészben nem megfelelô helyen fekvô állatok aránya (pihenôbokszos tartás esetén); – az állatok tisztasága: a lábvég, a fartájék és a tôgy tisztaságát 2 fokozatú skálán értékeltük; – a mozgás lehetôségét a tartástechnológia vizsgálatával értékeltük: kötött vagy kötetlen tartásmód, karámhoz vagy legelôhöz történô hozzáférés ideje naponta és évente. A jó tartástechnológiához tartozó harmadik feltétel, a hômérsékleti komfort, de arra még nincs vizsgálati módszer. Jó egészségi állapot A jó egészségi állapotot illetôen három feltételt, a sérülésektôl, a betegségektôl és a beavatkozások által okozott fájdalomtól való mentességet vizsgáltuk. A sérülésektôl való mentesség vizsgálata során egy egyszerûsített pontozásos
122 606
Magyar Állatorvosok Lapja 2012. október
Az egészségi állapot értékelése – a sántaság, – a betegségek, – a tôgygyulladások, – a vemhességek, – a sebészi beavatkozások megítélésén alapult
Az adatokat internetes adatbázis értékelte
módszerrel (0 pont nem sánta, 1 pont enyhén sánta, 2 pont nagyon sánta) értékeltük a sántaság elôfordulását. Ehhez a feltételhez tartozik a kültakaró ellenôrzése is. Azt vizsgáltuk, hogy az állatok hány százalékán láthatók szôrhiányos területek, sebek vagy duzzanatok. A betegségektôl való mentesség vizsgálata két részbôl állt: – megfelelô számú állat egyedi vizsgálata alapján állapítottuk meg a következô tünetek elôfordulását: orrváladékozás, szemváladékozás, hüvelyváladékozás, hasmenés, nehezített légzés; a köhögést a hallott köhögések alapján (állat/15 perc) jegyeztük fel; – a telepi nyilvántartás adatai alapján vizsgáltuk a tôgygyulladás elôfordulását (400 000 feletti szomatikus sejtszámú tehenek aránya), az elhullásokat (az elmúlt évben elhullott vagy betegség, sérülés miatt kényszervágott állatok aránya), a nehézellést (az összes ellés arányában az elmúlt évre vonatkozóan) és az elfekvést (az elmúlt évben, az összes tehén százalékában). A beavatkozások fájdalommentességének vizsgálatakor a szarvtalanítás és a farokcsonkítás alkalmazását, ill. a kivitelezésük során használt fájdalomcsillapítást és érzéstelenítést értékeltük a telepvezetô megkérdezése alapján. Megfelelô viselkedés Ezen a területen négy feltételt, a társas viselkedés és az egyéb viselkedésformák megjelenését, az ember–állat kapcsolatot és a pozitív érzelmi állapot kifejezôdését vizsgáltuk. A társas viselkedés vizsgálatakor a dominanciaviszonyokhoz köthetô különféle agresszív magatartásformák (küzdelem, üldözés, ellökés, felkeltés stb.) egy állatra esô óránkénti elôfordulását mértük Az egyéb viselkedésformák megjelenése kapcsán azt vizsgáltuk, hogy az állatoknak van-e lehetôségük legelni és az ezzel kapcsolatos magatartásformákat kifejezni. A feltétel elbírálásához a legelôhöz való évenkénti és óránkénti hozzáférést vizsgáltuk a telepvezetô elmondása alapján. Az ember–állat kapcsolat megítéléséhez az etetôjászolnál mértük a tehenek megközelíthetôségét, és 0–4-ig terjedô skálán pontoztuk, hogy a vizsgálót menynyire engedi közel magához az állat (0 cm – >100 cm). A pozitív érzelmi állapotot az ún. minôségi viselkedés értékelése (qualitative behaviour assessment) rendszer alapján ítéltük meg. Az istállóban végzett vizsgálatok végén, a létszámtól függô ideig, megfigyeltük az állatokat, majd 20 különbözô pozitív, ill. negatív tulajdonságot (aktív, nyugodt, félénk, izgatott, békés, elégedett, közönyös, frusztrált, barátságos, unott, játékos, pozitívan elfoglalt, élénk, kíváncsi, ingerlékeny, aggódó, társaságkedvelô, közömbös, boldog, szomorú) értékeltünk egyenként egy minimum-maximum skálán, attól függôen, hogy az adott tulajdonság milyen mértékben volt jellemzô a csoportra. A jólléti minôsítést pontszámok és a színek is jelzik (kék – kiváló, zöld – jó, narancs – elfogadható, piros – rossz). Az adatok értékelését és a protokoll mindennapi életben való használhatóságát segíti, hogy rendelkezésre áll egy internetes felület (www.welfarequality.net), ahova a vizsgálatok értékeit beírva, egy szoftver elvégzi a szükséges számításokat, így könnyen megkaphatjuk a feltételek, a négy fô terület és a telep összesített értékelését.
Eredmények Jó táplálás Az 1. táblázat szemlélteti a jó tápláláshoz tartozó két feltétel, a megfelelô takarmányozás (hosszan tartó éhezéstôl való mentesség) és a jó ivóvízellátás (hosszan tartó szomjazástól való mentesség) értékelését az egyes telepeken. A telepek közül egy kapott rossz minôsítést, a gyenge kondíciójú állatok nagy aránya miatt. Öt telepen voltak problémák, ezeken az eredmény elfogadható Állatjóllét értékelése tehenészetekben
607 122
A gyenge kondíció miatt egy telep rossz minõsítést kapott
lett, alacsony pontszámokkal. Öt telep kiváló Állatjólléti szempont / Welfare criterions minôsítést ért el, ezeken kevés gyenge kondíMegfelelõ takarmányozás / Absence of prolonged hunger Megfelelõ takarmányozás / Absence of prolonged hunger ciójú állat volt. Megfelelõ ívóvízellátás /Absence of prolonged thirst Az itatók állapota, ill. mennyisége több teKomfort a pihenéskor / Comfort around resting Szabad mozgás / Ease of movement lepen nem felelt meg az elvárható minimális Sérülések / Absence of injuries követelményeknek sem. Öt telep kapott rossz Betegségek / Absence of diseases minôsítést az itatókra vonatkozóan, fôként az Menedzsment tevékenységek által kiváltott fájdalom / Absence of pain induced by management procedures itatók tehénlétszámhoz viszonyított kis száma Szociális viselkedés / Expression of social behaviours és a rossz elhelyezésébôl eredô szennyezettséEgyéb viselkedés / Expression of other behaviours Állat–ember kapcsolat / Good human-animal relationship ge miatt, elôfordult azonban mûködési probHangulat / Positive emotional state léma is. Összesítve a feltételek eredményeit, a jó takarmányozás területén egy telep kapott kiváló minôsítést, négy telep jó minôsítést, négy telep volt elfogadható és öt rossz (2. táblázat).
Jó tartási körülmények
Az állatok tisztasága minden telepen kifogásolható volt
Minden telep kötetlen tartású volt
Ehhez a szemponthoz tartozó két vizsgált feltétel – pihenés közbeni komfort és a szabad mozgás lehetôsége – területén elért eredményeket az 1. táblázatban láthatjuk. A pihenés közbeni kényelem minden telepen csak az elfogadható szintet érte el. Ezt a feltételt a lefekvés helye, ideje és módja, valamint az állatok tisztasági állapota befolyásolta. Az alacsony pontszámok szinte kivétel nélkül a tisztasági problémákból adódtak. A vizsgált telepek egyikén sem volt a lábvégek szennyezettségének aránya 50% alatt, a legalacsonyabb érték 55% volt, de a telepek egy részén 90% fölött volt a súlyosan szennyezett lábvégû állatok aránya. Ez már önmagában is súlyos problémát jelez, és összefüggésbe hozható a késôbbiekben ismertetésre kerülô sántasági értékekkel. Emellett a tôgyek szennyezettségének aránya is 20% fölött volt a vizsgált telepeken. A mozgás lehetôségének értékelése vizsgálatunkban a tartástechnológia típusára vonatkozott. Minden telep a maximális 100 pontot kapta, mivel egyetlen helyen sem alkalmaztak kötött tartásmódot. A lefekvéshez szükséges idô, az ideális maximumnak tekintett 5 másodperctôl csak kevés telepen tért el. A különféle alomanyagok (szalma, matrac, gumi, homok) használata esetén a lefekvés idejében és az állatok tisztaságában is jelentôs különbség volt. A pihenôhelyen kívül fekvô tehenek nagy aránya ott volt megfigyelhetô, ahol nemrég költözött az állomány mélyalmos istállóból új típusú pihenôbokszos istállóba, ill. ahol a pihenôbokszok, valamilyen oknál fogva, kényelmetlenek voltak az állatok számára (túl szûk, rövid vagy a szemben levô pihenôbokszok közel voltak egymáshoz). Összesítve a feltételek pontszámait, a jó tartástechnológiát illetôen, 14 telep kapott jó és 1 elfogadható minôsítést (2. táblázat).
Jó egészségi állapot
A sántaság volt a legfõbb állatjólléti gond
122 608
Ebbe a kategóriába a sérülésektôl való mentesség, a betegségektôl való mentesség (és a beavatkozások fájdalommentessége tartozik, mint feltétel (1. táblázat). A sérülésektôl való mentesség feltételét illetôen, két teleptôl eltekintve, amelyeken jó minôsítés született, minden helyen csak elfogadható értéket kaptunk. A pontszám kialakításában a sánta állatok aránya, Welfare Qualitz alapelv / Welfare principles ill. a kültakaró sérüléseinek elôfordulása döntô. Szinte kivétel nélkül a sántaság okozta a legnaJó takarmányozás / Good feeding gyobb állatjólléti problémát a telepeken, ezért Jó tartási körülmények / Good housing Megfelelõ egészség / Good health még a mélyalmos tartástechnológia esetén (ahol Viselkedés / Appropriate behaviour a kültakaró sérülései a pihenôbokszos istállóktól
Magyar Állatorvosok Lapja 2012. október
Vizsgált telepek
1. táblázat. Az egyes állatjólléti szempontok értékei (pontokkal és színekkel) a vizsgált telepeken (kék – kiváló; zöld – jó; narancs – elfogadható; piros – rossz) Table 1. Values of the welfare criteria in the studied herds indicated by scores and colours blue – excellent; green – enhanced; orange – accepted; red – not classified
Vizsgált telepek
eltérôen minimálisak voltak) is alacsony pontszámok születtek. A vizsgált állatok egyharmada volt sánta, 15%-a súlyosan sánta, a nem megfelelô tartástechnológia (súlyosan szennyezett lábvégek, közlekedôutak rossz állapota, szakszerûtlen csülökápolás stb.) következtében. A betegségektôl való mentesség minden telepen elfogadható lett. A klinikai tünetek (orrváladékozás, szemváladékozás, hüvelyváladék, hasmenés, nehezített légzés, köhögés) megfigyelésén alapuló közvetlen vizsgálatok során nem volt jellemzô az eltérés a módszer által elôirányzott határértékektôl. A telepi nyilvántartásból nyert adatok (tôgygyulladás, elhullások, nehézellés, elfekvés) azonban sokszor eltértek a jónak tartott értékektôl, csökkentve ezzel a feltétel pontszámát. A beavatkozások (szarvtalanítás, farokcsonkítás) fájdalommentessége minden telepen egységesen 20 pontot kapott, ezzel éppen átlépve az elfogadható minôsítés küszöbét. Ez annak köszönhetô, hogy bár a vizsgált telepeken nem alkalmaztak farokcsonkítást (pontszámot javítja), de a borjak szarvtalanítását pasztával végzik érzéstelenítés és fájdalomcsillapítás nélkül (pontszámot erôsen rontja). A jó egészségi állapotot illetôen minden telep csak elfogadható összesített minôsítést kapott (2. táblázat).
Megfelelô viselkedés
2. táblázat. Az egyes állatjólléti alapelvek értékei (pontokkal és színekkel) a vizsgált telepeken (kék – kiváló; zöld – jó; narancs – elfogadható; piros – rossz) Table 2. Values of the welfare principles in the studied herds indicated by scores and colours blue – excellent; green – enhanced; orange – accepted; red – not classified
Négy feltétel határozza meg az állatjólléti értékelés ezen területét, amelyeknek eredményeit az 1. táblázat mutatja: társas viselkedés, egyéb viselkedésformák, ember–állat viszony, pozitív érzelmi állapot. A társas viselkedés megítélése során az agresszió és a dominanciaviszonyok kifejezôdését vizsgáltuk. Minden telep kiváló minôsítést ért el a domináns és az alárendelt tehenek közötti konfliktus, valamint a zsúfoltságból eredô agresszió nem befolyásolta számottevôen az állatjólléti helyzetet. Az egyéb viselkedésformák kifejezôdésére akkor van lehetôség, ha az állatok legelnek is. Mivel a tehenek egyetlen vizsgált telepen sem legeltek, ez a feltétel mindenütt nulla pontot kapott. Az ember–állat viszony feltétel pontszámaiban nagy eltérés volt az egyes telepek között. Az állatokkal dolgozó emberek hozzáállása, a durva vagy a türelmes, állatszeretô bánásmód megmutatkozik az értékelésben. A pozitív érzelmi állapot öt telepen volt rossz minôsítésû. Ez fôként az ember–állat viszonnyal összefüggô félénkséggel, ill. a nem megfelelô tartási körülményekkel magyarázható. A telepek többsége elfogadható, két telep pedig jó minôsítést kapott.
Vizsgált telepek
Vizsgált telepek
Állatjóllét értékelése tehenészetekben
609 122
Összesítve a feltételek eredményeit, a megfelelô viselkedés területén 7 telep kapott rossz minôsítést, 8 pedig elfogadhatót (2. táblázat).
Megvitatás
Lényeges az itatók elhelyezése a szennyezõdés megakadályozására
Az etetõhely szûkössége miatt lényeges kondíciókülönbségek alakulnak ki
A pihenõtér minõsége a fekvés idejét befolyásolja
A tehenek egyharmada volt sánta
122 610
A jó táplálást illetôen az itatók tisztasága okozta az egyik legnagyobb állatjólléti problémát. A tehenek vízigénye szorosan összefügg a tejtermeléssel, a szárazanyag-felvétellel, a környezet hômérsékletével és páratartalmával (3, 12). A tejtermelés szempontjából ezért elengedhetetlen, hogy a tehenek megfelelô mennyiségû ivóvizet vegyenek magukhoz, ami nem valósulhat meg, ha a víz súlyosan szennyezett vagy nem áll rendelkezésre a létszámnak megfelelô mennyiségû itató. A felújított vagy újonnan épült istállókban többnyire már vízszinttartó, fûthetô, könnyen tisztán tartható itatókat használnak, de sok helyen találkoztunk golyós itatókkal vagy egyszerû betonvályúkkal, amelyeknek tisztán tartása nagyobb odafigyelést igényel, mert könnyen felhalmozódik bennük a szennyezôdés. A telepek egy részén nagy problémát jelentett az itatók rossz elhelyezése, ami miatt azok bélsárral erôsen szennyezettek voltak. A felmérés megmutatta, hogy az állatok kondíciója egy másik problémás terület. A kondíciópontszám alakulása a tejtermelés idején szorosan összefügg a tehenek energiaforgalmával. A felmérés során, hasonlóan korábbi vizsgálatok eredményéhez (2), nagy arányban találtunk nem megfelelô kondíciójú teheneket. A kondíció romlása, a negatív energiaegyensúly szoros összefüggésben van egyes betegségek (ketózis, zsírmobilizációs betegség, magzatburok-visszatartás és egyéb szaporodásbiológiai problémák) kialakulásával (10, 11, 15). A takarmány összetételén, mennyiségén és az etetés gyakoriságán kívül a takarmányfelvételt az etetôtér kialakítása és a csoportnagyság is befolyásolja. A domináns tehenek hajlamosak elüldözni a rangsorban lejjebb állókat, ezért ha nem áll rendelkezésre az állatlétszámnak megfelelô jászolhossz, nagy kondíciókülönbségek alakulhatnak ki az egyes termelési csoportokon belül. A csoportnagyság csökkentésével vagy a jászolhossz növelésével ez megelôzhetô. A nyakbefogó használatával etetett teheneknél 21%-kal kevesebb elüldözés fordul elô (4). Mindezek alapján a kondíció rendszeres vizsgálatának nagy jelentôsége van (15). A jó tartástechnológia vizsgálatakor a lefekvés idejének és az állatok tisztaságának van nagy szerepe a jólléti pontszámok kialakításában. A pihenôbokszos istállók esetében a használt alomanyag nagymértékben befolyásolja az állatok tisztaságát ugyanúgy, mint a pihenés közbeni komfortot. Ha nem megfelelô a pihenôtér kialakítása, az állatok nehezen vagy nem szívesen fekszenek le és állnak fel, megnô a sérülések kockázata. Kísérletekkel igazolták, hogy a kényelmes, tiszta, megfelelô puhaságú pihenôhelyen a tehenek átlagosan 4 órával többet fekszenek és gyakrabban állnak fel vagy váltanak fekvési helyzetet (7). A kényelmetlen, kemény fekhelyen az állatok fekvési ideje csökken (13). Továbbá megnô a kemény felületû közlekedôutakon történô céltalan álldogálás idôtartama is, ami jelentôs hatással van a sántaság kialakulására. Az állatok tisztaságát a trágyaeltávolítás gyakorisága, a pihenôhelyek megfelelô kialakítása és az alomanyag egyaránt befolyásolja. Számottevôen tisztábbak voltak az állatok azokban az istállókban, ahol homokot vagy tiszta szalmát használnak alomként. A fekvôhelyek és a marnyomó rudak méretezésének hibáiból adódóan a tehenek a pihenôbokszba trágyázhatnak, ill. a közlekedôutakra fekhetnek, jelentôsen rontva ezzel a tisztasági állapotot és megnövelve a tôgygyulladás kockázatát. A kötetlen tartásmód egyértelmûen pozitív állatjólléti szempontból, a jó eredmények többek között ennek köszönhetôk, de emellett szükség van a pihenés közbeni kényelem fejlesztésére is az állatjóllét javítása érdekében. A jó egészségi állapot területén a két legfontosabb, a telepek pontszámait kialakító mutató a sántaság és a beavatkozások fájdalommentessége volt. A vizsgált állatok mintegy harmada volt sánta és 15%-a súlyosan sánta, ami általában a közlekedôutak hibáival, a lábvégek terhelésével (túl sok állás), a lábvégek nagyfokú szennyezettségével és a szakszerûtlen vagy nem elég gyakori csülökápolás-
Magyar Állatorvosok Lapja 2012. október
sal magyarázható. Káros hatással van az állatok lábvégeire az itatók meghibásodása, valamint a nem megfelelô vízelvezetés, trágyaeltávolítás miatt kialakuló nedves felületek, pocsolyák is, amelyek szerepet játszanak a szaru puhításában és a kórokozók elszaporodásában. A rossz kialakítású pihenôhelyek a lábvégek betegségein kívül az ízületek sérüléseit okozhatják, ami szintén sántasághoz vezet. Korábbi vizsgálatokban (6, 9) a sántaság hasonló arányban fordult elô hazai tehenészetekben, ami az állatjólléti problémákon kívül jelentôs gazdasági károkat okoz (14). A beavatkozások fájdalommentessége a borjak szarvtalanításának értékelését takarta a vizsgált telepeken, ugyanis farokcsonkítást sehol sem végeztek. Egyetlen vizsgált telepen sem használtak sem érzéstelenítést, sem fájdalomcsillapítást a pasztával vagy ampullával végzett szarvtalanítás során. Mivel az állatoknak a beavatkozás egyértelmûen erôs fájdalmat okoz, állatjólléti szempontból erôsen Dánia Belgium kifogásolható a fájdalomcsillapítás nélküli kezelés. Gyakorlatban kimutatták (és egyes országokban alkalmazzák is), hogy az elektrokauterrel történô szarvtalanítás esetén megfelelô anesztéziát és analgesiát jelent, ha beavatkozás elôtt 22 50% bódítják a borjút, helyi érzéstelenítés céljából lidokaint alkalmaznak, majd a beavatkozás után nemszteroid gyulladáscsökkentôt adnak a posztoperatív fájdalom csökkentésére (5). Ez az eljárás a mindennapi munka során hosszú idôt és nagy költségnövekedést jelentene, de a paszSvédország Egyesült Királyság tával végzett szarvtalanítás esetén egy egyszerû bódítás is elegendô a stressz és a fájdalom csökkentésére (18). A megfelelô viselkedés területén kiemelendô, hogy egyetlen telepen sem legeltek az állatok, ezért bizonyos viselkedésformák kifejezésére a teheneknek nem volt lehetôsége. Mindemellett nem jelenthetô ki egyértelmûen, hogy a teheneknek szenvedést okoz, ha nem legelhetnek. A kérdés eldöntését nehezíti, hogy a szelekció és a tenyésztôi munka következtében a tehenek sokat változtak ôseikhez képest. Egy vizsgálatban (20) kimutatták, Franciaország Magyarország hogy a legelôre alapozott tartásban a tehenek kevesebb tejet adnak. Nehezen meghatározható, hogy egy istálló kényelmének növelésével vagy a legeltetéssel érhetô-e el jobb állatjólléti színvonal. A legeltetést vagy annak hiányát gyakran a lábvégbetegségek elôfordulásával hozzák összefüggésbe. Kimutatták, hogy már 4 hét legeltetés után nagymértékben javult az állatok lábvégeinek állapota az istállóban tartott kontrollcsoporthoz képest, de más tanulmányok a digitalis dermatitis kockázatának növekedésére hívták fel a figyelmet legeltetés esetén (16). Ábra. A vizsgált telepek száma és állatjólléti minôsítése A megfelelô viselkedés fontos területe az emnemzetközi összehasonlításban ber–állat viszony. Az állatok viselkedése jelentôsen (a nemzetközi adatok forrása: www.welfarequality.net) függ a személyzet hozzáállásától és gondolkodáskék – kiváló, zöld – jó, narancs – elfogadható, piros – rossz módjától, ebben nagy különbség volt a telepek köFigure. The number and welfare status of the studied zött. Több vizsgálat is kimutatta, hogy a tévhitekbôl herds in international comparison vagy képzetlenségbôl fakadó rossz vagy kegyetlen (source of the international data: www.welfarequality.net) bánásmód negatív hatással van a tejtermelésre (1), blue – excellent; green – enhanced; orange – accepted; az állatok félelme és a tejtermelés egyaránt összered – not classified Állatjóllét értékelése tehenészetekben
611 122
3. táblázat. A vizsgált telepek összesített pontszámai az egyes welfare területeken, nemzetközi összehasonlításban A nemzetközi adatok forrása: www.welfarequality.net Table 3. Summarised results of welfare principles of the studied herds in international comparison Source of the international data: www.welfarequality.net
Átlag
Megfelelô táplálás
Jó tartás
Jó egészség
Megfelelô viselkedés
nemzetközi
hazai
nemzetközi
hazai
nemzetközi
hazai
nemzetközi
hazai
52,6
41,3
56,5
66,4
36,0
28,3
45,0
21,9
Szórás
27,2
27
13,8
6,1
10,8
3,0
15,0
6,3
Minimum
3,5
7,9
12,6
54,8
13,4
21,8
10,8
15,0
Maximum
100,0
100,0
93,3
71,0
70,1
33,0
78,9
35,4
A személyzet hozzáállását tükrözõ, az állatok viselkedését jellemzõ hazai pontszám nagyon kicsi
függésben áll a bánásmóddal (8). Ez a terület napjainkban még kevéssé tisztázott, a durva bánásmódon kívül más magyarázat is elképzelhetô az egyes emberekhez köthetô kisebb tejtermelésre (például lehet, hogy az állatokkal durván bánó emberek képzetlenek és egyéb teendôiket is rosszul végzik el, szintén csökkentve a termelést, vagy elképzelhetô, hogy a genetikai okokból kevesebb tejet adó tehenek dühítik fel a személyzetet, és ezért bánnak velük durván). A kérdés további vizsgálatokat igényel. A szakirodalom alapján kijelenthetô, hogy a személyzet képzése több telepen is javulást hozhat a bánásmódban és a tejtermelésben egyaránt, ezért ígéretes módszernek tûnik a telepek produktivitásának növelésére (16). A hazai eredményeket más európai országok (Belgium, Svédország, Dánia, Franciaország, Egyesült Királyság) a módszer honlapján (www.welfarequality.net) megtalálható vizsgálatainak összesített eredményeivel is összevetettük (ábra és 3. táblázat). A jó táplálás területén a magyar átlag 41 pont (elfogadható minôsítés), ez némileg elmarad a nemzetközi összesítés átlagos 52,6 pontjától. A telepek legnagyobb százaléka a vizsgált országokban 61–70 pont között teljesített, ami a jó minôsítésnek felel meg. A jó tartástechnológia tekintetében a magyar átlag 66 pont (jó minôsítés), ami jobb, mint a nemzetközi 56,5 pontos átlag. A külföldi telepek legnagyobb százalékban 51–60 pont között teljesítettek, ami az elfogadható és a jó minôsítés határán fekszik. A jó egészségi állapot nemzetközi átlaga 36 pont, a magyar átlag ennél kevesebb: 28 pont, ami az elfogadható minôsítés alsó határán található. A külföldi telepek legnagyobb százaléka 31–40 pont között teljesített, ami szintén nem éri el a jó minôsítés határát. A megfelelô viselkedést illetôen a magyar 22 pontos átlag éppen eléri az elfogadható minôsítés határát, de csak fele a nemzetközi 45 pontos átlagnak. A külföldi telepek legnagyobb részben 31–40 pont között teljesítettek. Az összesített telepi értékelésben hazánkban 6 telep kapott jó, 9 pedig elfogadható minôsítést.
Következtetések
A módszer rávilágít a javítandó területekre
122 612
A 15 telep felmérése során a Welfare Quality módszer jól és könnyen használható eszköznek bizonyult az állatjólléti állapot felmérésére. Segítségével összehasonlíthatók a szarvasmarhatelepek. Az állatok vizsgálatán alapuló mérések jó képet adnak az állatjólléti helyzetrôl. A felmérés során kapott eredmények rávilágítottak a megoldásra váró legfontosabb állatjólléti problémákra: az itatók minôsége és mennyisége, az állatok tisztasága, a sántaság, az érzéstelenítés nélkül végzett szarvtalanítás, valamint az állatokkal való bánásmód mind olyan területek, amelyek fejlesztése elengedhetetlen az állatjóllét javításához. A rossz állatjólléti színvonal folyamatos stresszhelyzetet teremt a tehenek számára. A külsô körülményekhez történô nagymértékû alkalmazkodás felemészti azokat az energiaforrásokat, amelyeket egy gondosan kialakított és mûködtetett, állatjólléti szempontból megfelelô környezetben a
Magyar Állatorvosok Lapja 2012. október
tehén tejtermelésre fordíthatna. Az akut és krónikus stresszorok felderítésének és ezáltal az állatjóllét javításának elsô lépése lehet a telep felmérése, majd az értékelés után a súlypontok és a stratégiák meghatározása. A Welfare Quality módszerhez köthetôen folyamatosan kutatják a vizsgálatok automatizálásának lehetôségét, jó eredménnyel (17). Ez a jövôben lehetôvé teheti az állatjóllét vizsgálatának széles körû elterjedését és az állatjólléti szempontok beépülését a telepek mindennapi munkájába. IRODALOM 1. BREUER, K. – HEMSWORTH, P. H. et al.: Behavioural response to humans and the productivity of commercial dairy cows. Appl. Anim. Behav. Sci., 2000. 66. 273–288. 2. BRYDL E. – JURKOVICH V. – KÖNYVES L. – TEGZES L. – K ÁLMÁN I.: Szubklinikai anyagforgalmi zavarok elôfordulása tejtermelô tehenészetekben Magyarországon 2001-ben. Magy. Állatorv. Lapja, 2003. 125. 393–400. 3. CARDOT, V. – LE ROUX, Y. – JURJANZ, S.: Drinking behavior of lactating dairy cows and prediction of their water intake. J. Dairy Sci., 2008. 91. 2257– 2264. 4. ENDRES, M. I. – DEVRIES, T. J. et al.: Effect of feed barrier design on the behavior of loose-housed lactating dairy cows. J. Dairy Sci., 2005. 88. 2377– 2380. 5. FAULKNER, P. M. – WEARY, D. M.: Reducing pain after dehorning in dairy calves. J. Dairy Sci., 2000. 83. 2037–2041. 6. GUDAJ, R. T. – KOMLÓSI, I. – BRYDL, E. – LECHOCKY, J.: Study of animal welfare status in dairy cow herds in Hungary (Preliminary results). A Magyar Buiatrikus Társaság 20. nemzetközi kongresszusa, Eger, 2010. október 11–14. Proceedings, 111–114. 7. HALEY, D. B. – RUSHEN, J. – DE PASSILLÉ, A. M.: Behavioural indicators of cow comfort: Activity and resting behaviour of dairy cows in two types of housing. Can. J. Anim. Sci., 2000. 80. 257–263. 8. HEMSWORTH, P. H. – COLEMAN, G. J. et al.: Relationships between human-animal interactions and productivity of commercial dairy cows. J. Anim. Sci., 2000. 78. 2821–2831. 9. JURKOVICH V. – OLASZY K. – LEHOCZKY J. – KÖNYVES L. – TIRIÁN A. – BRYDL E.: Egyes lábvégbetegségek elôfordulása tejhasznú tehenészetekben. Magy. Állatorv. Lapja, 2007. 129. 468–473. 10. KÖNYVES, L. – SZENCI, O. – JURKOVICH, V. – TEGZES, L. – TIRIÁN, A. – SOLYMOSI, N. – GYULAY, Gy. – BRYDL, E.: Risk assessment of postpartum uterine disease and consequences of puerperal metritis for subsequent metabolic status, reproduction and milk yield in dairy cows. Acta Vet. Hung., 2009. 57. 155–169.
11. KÖNYVES L. – SZENCI O. – JURKOVICH V. – TEGZES L. – BECKERS, J. F. – BRYDL E.: Egyes szaporodásbiológiai jellemzôk vizsgálata az ellés körüli idôszak energiaforgalmának függvényében tejhasznú tehenekben. Magy. Állatorv. Lapja, 2009. 131. 259–269 12. LUKAS, J. M. – RENEAU, J. K. – LINN, J. G.: Water intake and dry matter intake changes as a feeding management tool and indicator of health and estrus status in dairy cows. J. Dairy Sci., 2008. 91. 3385–3394. 13. MUNKSGAARD, L. – INGVARTSEN, K. L. et al.: Deprivation of lying down affects behaviour and pituitary– adrenal axis responses in young bulls. Acta Agr. Scand. A-AN., 1999. 49. 172–178. 14. ÓZSVÁRI L. – BARNA R. – VISNYEI L.: Lábvégbetegségek okozta gazdasági veszteségek nagyüzemi holsteinfríz tehenészetekben. Magy. Állatorv. Lapja, 2007. 129. 23–28. 15. ROCHE, J. R. – FRIGGENS, N. C. et al.: Body condition score and its association with dairy cow productivity, health, and welfare. J. Dairy Sci., 2009. 92. 5769– 5801. 16. RUSHEN, J. – DE PASILLÉ, A. M. et al.: The Welfare of Cattle. Springer. Dordrecht, Netherlands, 2008. 310 17. SMITHS, I. G. – LEHR, H.: Bright Animal. Multidisciplinary approach to acceptable and practical precision livestock farming for SMEs in Europe and Worldwide. Bright Animal Consortium. Halifax, UK, 2011. 208 18. VICKERS, K. J. – NIEL, L. et al.: Calf response to caustic paste and hot-iron dehorning using sedation with and without local anesthetic. J. Dairy Sci., 2005. 88. 1454–1459. 19. Welfare Quality®: Assessment Protocol for Cattle. Welfare Quality® Consortium. Lelystad, Netherlands, 2009. 182 20. WHITE, S. L. – BENSON, G. A. et al.: Milk production and economic measures in confinement or pasture systems using seasonally calved Holstein and Jersey cows. J. Dairy Sci., 2002. 85. 95–104. Közlésre érk.: 2012. márc. 26.
Állatjóllét értékelése tehenészetekben
613 122
