Az Állami Számvevőszék hatáskörére és ellenőrzéseire vonatkozóan feladatot meghatározó jogszabályok
I. ALAPTÖRVÉNY „43. cikk (1) Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve. Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését. Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi. (2) Az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg. (3) Az Állami Számvevőszék elnöke az Állami Számvevőszék tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. (4) Az Állami Számvevőszék szervezetének és működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg. 44. cikk (1) A Költségvetési Tanács az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja. (2) A Költségvetési Tanács törvényben meghatározott módon közreműködik a központi költségvetésről szóló törvény előkészítésében. (3) A központi költségvetésről szóló törvény elfogadásához a 36. cikk (4) és (5) bekezdésében foglaltak betartása érdekében a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása szükséges. (4) A Költségvetési Tanács tagja a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke. A Költségvetési Tanács elnökét a köztársasági elnök nevezi ki hat évre.”
II. TÖRVÉNYEK 1.
1989. évi XXXIII. törvény a pártok működéséről és gazdálkodásáról „4. § (1) A párt vagyona a tagok által fizetett díjakból, a központi költségvetésből juttatott támogatásból, az állam által az 5. § alapján ingyenesen átadott ingatlanokból, magyar állampolgár természetes személyek vagyoni hozzájárulásaiból, végintézkedés alapján természetes személyek hagyatékából, a pártnak a 6. §-ban meghatározott gazdasági-vállalkozási tevékenységéből, illetve a párt által alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyereségéből képződik. (2) A párt részére - az (1) bekezdésben foglalt kivételektől eltekintve - jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagyoni hozzájárulást nem adhat, a párt jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. (3) A párt vagyoni hozzájárulást más államtól nem fogadhat el. A párt külföldi szervezettől - jogi státusától függetlenül - és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. A párt névtelen adományt nem fogadhat el; az ilyen adományt be kell fizetni a 8. § (1) bekezdésében meghatározott alapítvány céljaira.
1
(4) Az a párt, amely a (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályt megsértve vagyoni hozzájárulást fogadott el, köteles annak értékét - az Állami Számvevőszék felhívására - tizenöt napon belül a központi költségvetésnek befizetni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani. A párt központi költségvetésből juttatott támogatását az elfogadott vagyoni hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell. (5) Ha a párt részére a vagyoni hozzájárulást nem pénzben nyújtották, köteles annak értékeléséről (értékének meghatározásáról) gondoskodni. Ha a párt a (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályt megsértve tiltott, nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el, annak értékét az Állami Számvevőszék állapítja meg”. „10. § (1) A párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult. (3) Az Állami Számvevőszék kétévenként ellenőrzi azoknak a pártoknak a gazdálkodását, amelyek a központi költségvetésből rendszeres támogatásban részesültek. (4) Ha az Állami Számvevőszék azt észleli, hogy a párt gazdálkodása körében jogellenesen járt el, felhívja a törvényes állapot helyreállítására. Súlyosabb törvénysértés esetén, vagy ha a párt nem tesz eleget a felhívásnak, az Állami Számvevőszék elnöke az ügyész Ectv. 11. § (3) bekezdésének megfelelő eljárását indítványozza.”
2.
1992. évi XXXI. törvény a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról 9. § Az Állami Számvevőszék az e törvény végrehajtásával összefüggő pénzügyi elszámolásokat évente ellenőrzi.”
3.
2003. évi XLVII. törvény a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról „4. § (2) Az alapítvány gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult. (4) Az Állami Számvevőszék kétévenként ellenőrzi azoknak az alapítványoknak a gazdálkodását, amelyek e törvény szerint állami költségvetési támogatásban részesültek. (5) Ha az Állami Számvevőszék észleli, hogy gazdálkodása körében az alapítvány jogszabálysértően járt el, felhívja az alapítványt a törvényes állapot helyreállítására. Súlyosabb törvénysértés esetén, vagy ha az alapítvány nem tesz eleget a felhívásnak, az Állami Számvevőszék elnöke indítványozhatja, hogy az ügyészség az (1) bekezdés szerint bírósághoz forduljon.”
4.
2006. évi CXXXIII. törvény a fővárosi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról
önkormányzat
és
a
kerületi
„6. § (1) A fővárosi önkormányzat tárgyévre vonatkozó hatályos forrásmegosztási rendeletét az Állami Számvevőszék felülvizsgálja. Az Állami Számvevőszék a forrásmegosztási rendeletben szereplő adatok megalapozottságának és az ennek alapjául szolgáló számítások helyességének vizsgálatába könyvvizsgálót vonhat be.”
5.
2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről „2. § E törvény alkalmazásában 4. Érintett állami szerv: a pénz-, tőke- és biztosításpiaci szervezeteket, pénztárakat érintően a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank, az államháztartás alrendszereinek szervezeteit érintően az Állami Számvevőszék”
2
„49. § Külön jogszabály rendelkezései alapján egyes gazdálkodók esetében csak minősített kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet. A minősítés a minősítésnek megfelelő gazdálkodó tekintetében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására jogosítja a kamarai tag könyvvizsgálót, a könyvvizsgáló céget.” 52. § (1) A 49. § szerinti minősítést vissza kell vonni, ha (2) A minősítés visszavonása tekintetében a közfelügyeleti hatóság jár el. Az eljárás megindítását - az ok megjelölésével - az érintett állami szerv is kérheti. (2a) A közfelügyeleti hatóság az érintett állami szerv kezdeményezésére a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég minősítését felfüggeszti. A közfelügyeleti hatóság a felfüggesztés elrendelését követően dönt a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég minősítésének visszavonásáról, vagy a 173/B. § (4) bekezdése szerinti rendkívüli minőségellenőrzés lefolytatásáról, illetve a 195. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés lefolytatásáról. A felfüggesztés a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég minősítésének visszavonásakor, a 173/B. § (4) bekezdése szerinti rendkívüli minőségellenőrzés, illetve a 195. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés lezárásakor megszűnik. „175. (2) A 174. § (2) bekezdésének e) pontjában foglalt esetben az érintett állami szerv is felkérheti a fegyelmi megbízottat fegyelmi eljárás kezdeményezésére. (4) Amennyiben a fegyelmi eljárás elrendelésére a (2) bekezdés alapján kerül sor, a fegyelmi eljárás elrendeléséről a kamara elnöke a fegyelmi eljárást elrendelő határozat megküldésével tájékoztatja az érintett állami szervet. Az érintett állami szerv a tájékoztatásul megkapott határozatot nem hozhatja harmadik személyek tudomására és nem teheti közzé.” „189. § (1) * A közfelügyeleti hatóság - feladatkörében eljárva - vizsgálja és értékeli a könyvvizsgálói közfelügyeleti rendszer részelemeit, így különösen a) a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység végzésének engedélyezését, a kamarai nyilvántartások vezetését, b) a magyar nemzeti könyvvizsgálati standardok, a kamara etikai szabályzata, valamint a belső minőségellenőrzésre vonatkozó nemzeti standardok (a továbbiakban együttesen: szakmai standardok) kialakítását, elfogadását, c) a szakmai továbbképzési rendszer és a minőségbiztosítási rendszer működését, d) a fegyelmi eljárásokat, (3) A közfelügyeleti hatóság az (1) bekezdésben meghatározott feladataival összefüggésben szakmai standard megalkotására kötelezheti a kamarát.
(3a) A (3) bekezdés alapján megalkotott standard jóváhagyása során a közfelügyeleti hatóság kikéri az érintett állami szerv egyetértését.”
6.
2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról „1. § (1) E törvény szabályozza az állam tulajdonában álló vagyon (a továbbiakban: állami vagyon) feletti tulajdonosi joggyakorlás módját és szervezetét, valamint e vagyonnal való gazdálkodást. 2. § (1) A tulajdonosi joggyakorlás és a vagyongazdálkodás feladata: az állami vagyon rendeltetésének megfelelő - az állami feladatok ellátásához, a társadalmi szükségletek kielégítéséhez, valamint a Kormány gazdaságpolitikája megvalósításának elősegítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, önálló ágazatként megjelenő - hatékony, költségtakarékos, értékmegőrző, értéknövelő felhasználásának biztosítása (közvetlen felhasználás), illetve közvetett hasznosítása (beleértve a vagyoni kör változását eredményező értékesítést), valamint az állami vagyon gyarapítása (ideértve a vagyoni kör bővítését is). 3. § (4) Az állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységet az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi.”
3
7.
2010. évi LXXXVII. törvény a Nemzeti Földalapról „14. § (1) A Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységet az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi.”
8.
2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról „120. § (1) A Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (a továbbiakban: NHIT) a Kormány informatikai és hírközlési ügyekben véleményező, tanácsadó szerve.” „121. § (10) Az NHIT gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az NHIT feladatai teljesítéséről évente tájékoztatót készít az Országgyűlés feladatkörrel rendelkező bizottságának.”
9.
2011. évi LXVI. törvény az Állami Számvevőszékről „1. § (3) Az Állami Számvevőszék általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését.” „5. § (1) Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés számára véleményt ad a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat megalapozottságáról, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségéről, az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok felhasználásának törvényességéről és célszerűségéről. (2) Az Állami Számvevőszék az államháztartás gazdálkodásának ellenőrzése keretében ellenőrzi a központi költségvetési fejezetet irányító szerv és a fejezetbe sorolt költségvetési szervek működését, a fejezetbe tartozó központi kezelésű előirányzatok és fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását, valamint a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és ezek társulása gazdálkodását. (3) Az Állami Számvevőszék az államháztartásból származó források felhasználásának keretében ellenőrzi a központi költségvetésből gazdálkodó szervezeteket (intézményeket), valamint az államháztartásból nyújtott támogatás vagy az államháztartásból meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását a helyi önkormányzatoknál, az országos és helyi nemzetiségi önkormányzatoknál, a közalapítványoknál (ide értve a közalapítvány által alapított gazdasági társaságot is), a köztestületeknél, a közhasznú szervezeteknél, a gazdálkodó szervezeteknél, az egyesületeknél, az alapítványoknál és az egyéb kedvezményezett szervezeteknél. Amennyiben a kedvezményezett szervezet az államháztartásból támogatásban - ide nem értve a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése alapján történő átutalását - vagy ingyenes vagyonjuttatásban részesül, gazdálkodási tevékenységének egésze ellenőrizhető. (4) Az Állami Számvevőszék a nemzeti vagyon kezelésének ellenőrzése keretében a) ellenőrzi az államháztartás körébe tartozó vagyon kezelését, a vagyonnal való gazdálkodást, az állami tulajdonban (résztulajdonban) vagy többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét, az államháztartás körébe tartozó vagyon elidegenítésére, illetve megterhelésére vonatkozó szabályok betartását; b) ellenőrizheti az állami vagy önkormányzati tulajdonban (résztulajdonban) lévő gazdálkodó szervezetek vagyongazdálkodását. (5) Az Állami Számvevőszék - a (3)-(4) bekezdés szerinti ellenőrzési feladataival összefüggésben ellenőrizheti az államháztartás alrendszereiből finanszírozott beszerzéseket és az államháztartás alrendszereihez tartozó vagyont érintő szerződéseket a megrendelőnél (vagyonkezelőnél), a megrendelő (vagyonkezelő) nevében vagy képviseletében eljáró természetes személynél és jogi személynél, valamint azoknál a szerződő feleknél, akik, illetve amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, továbbá a szerződés teljesítésében közreműködőknél.
4
(6) Az Állami Számvevőszék ellenőrzése során értékeli az államháztartás számviteli rendjének betartását, az államháztartás belső kontrollrendszerének működését. (7) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást. A központi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése keretében az Állami Számvevőszék ellenőrzése kiterjed a) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról készített zárszámadásra és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a pénzügyi beszámolójára, b) az elkülönített állami pénzalapok költségvetésének végrehajtásról készített zárszámadásra. (8) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az állami adóhatóság és a helyi önkormányzatok adóztatási és egyéb bevételszerző tevékenységét, valamint a vámhatóság tevékenységét. (9) Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek gyakoriságát törvény, törvényi szabályozás hiányában az Állami Számvevőszék elnöke határozza meg. (10) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben foglaltak alapján folytatott, az alapvető feladatok körébe nem tartozó tevékenységét. E körben az Állami Számvevőszék azt ellenőrzi, hogy a Magyar Nemzeti Bank a jogszabályoknak, az alapszabályának és a közgyűlése határozatának megfelelően működik-e. (11) Az Állami Számvevőszék - törvény rendelkezéseinek megfelelően - törvényességi szempontok szerint ellenőrzi a) a pártok gazdálkodását, b) a pártok országgyűlési képviselőcsoportjai számára az Országgyűlés által folyósított hozzájárulás felhasználását, c) az egyházi jogi személyek vagy azok nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenység végzésére létrehozott, a bevett egyház belső szabálya szerint jogi személyiséggel nem rendelkező intézménye részére az államháztartásból nem hitéleti célra nyújtott támogatás felhasználását, valamint d) a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális működési költségkeret felhasználására vonatkozó adatait.”
10.
2011. évi CIX. törvény a Magyar Művészeti Akadémiáról „27. § (1) Az MMA - közfeladatai ellátása érdekében - a vagyonával önállóan gazdálkodik, ennek részletes szabályait a vagyongazdálkodási szabályzat határozza meg. (15) Az MMA és az általa irányított költségvetési szervek gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.”
11.
2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról „47. § A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést az adóhatóság, az államháztartásból származó (költségvetési) támogatás felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.”
5
12.
2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól „132. § (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete körében az Alaptörvényben meghatározott feladat- és hatáskörökön túl j) kezdeményezheti a helyi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását az Állami Számvevőszéknél;”
13.
2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról „15. § (1) A Költségvetési Tanács (a továbbiakban: Tanács) testületként eljárva vesz részt a központi költségvetésről szóló törvény (a továbbiakban: költségvetési törvény) előkészítésében és az államadósság mértékére vonatkozó előírások betartásának ellenőrzésében. (4) Az Állami Számvevőszék elnökének és a Magyar Nemzeti Bank elnökének a Tanács munkájában végzett tevékenysége nem érinti e szervezetek törvényben meghatározott feladatait. A Tanács és annak tagjaként eljáró személy által képviselt álláspont, meghozott döntés az Állami Számvevőszék elnökét és a Magyar Nemzeti Bank elnökét elnöki feladatainak ellátása során nem köti.” „23. § (2) Az Állami Számvevőszék és a Magyar Nemzeti Bank az Állami Számvevőszék elnökének és a Magyar Nemzeti Bank elnökének a Tanács tagjaként ellátandó feladatait a Tanács által tárgyalt kérdésekhez kapcsolódó elemzéseknek és megállapításoknak a Tanács rendelkezésére bocsátásával segíti.”
14.
2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról „61. § (1) Az államháztartási kontrollok célja az államháztartás pénzeszközeivel és a nemzeti vagyonnal történő szabályszerű, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás, a beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségek szabályszerű teljesítésének biztosítása. (2) Az államháztartás külső ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék látja el. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenységének korlátozása nélkül e törvényben meghatározott esetben külső ellenőrzést a kincstár is végezhet. 62. § Az államháztartásért felelős miniszter ellátja - az Állami Számvevőszék véleményének kikérésével - az államháztartás belső kontrollrendszerének - amely magában foglalja az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzést - a nemzetközi standardokkal összhangban lévő fejlesztésével, szabályozásával, koordinációjával és harmonizációjával kapcsolatos feladatokat, megalkotja az ezekhez kapcsolódó jogszabályokat, módszertani útmutatókat, valamint ellátja a szakmai egyeztető fórumok működtetésével és kötelező továbbképzések szervezésével kapcsolatos feladatokat.” „90. § (1) A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot a költségvetési évet követő év szeptember 30-áig az Országgyűlés elé terjeszti. A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és az elkülönített állami pénzalapokról készített éves költségvetési beszámolókat a zárszámadásról szóló törvényjavaslat Országgyűlés elé történő beterjesztését két hónappal megelőzően megküldi az Állami Számvevőszéknek. A zárszámadásról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés az Állami Számvevőszék jelentésével együtt tárgyalja meg.”
15.
2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról „23. § (3) Az egyházi jogi személynek nem hitéleti célra nyújtott támogatás felhasználásának törvényességi szempontok szerinti ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.”
16.
2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről 6
„29. § (4) A szószóló kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány tagjához, az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a legfőbb ügyészhez a feladatkörükbe tartozó, a nemzetiségek érdekeit, jogait érintő ügyben.” „39. § (1) A köztársasági elnök, a Kormány tagja, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, az alapvető jogok biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és a központi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat vitája során a Költségvetési Tanács elnöke, továbbá az általa benyújtott beszámoló országgyűlési vitája során az Országgyűlés előtt beszámolásra kötelezett, valamint európai uniós kérdéssel összefüggő napirend országgyűlési vitája során az Európai Parlament magyarországi képviselője (a továbbiakban együtt: tanácskozási joggal rendelkező személy) részt vehet és - az ülés lefolytatásával kapcsolatos házszabályi rendelkezések keretei között - bármikor felszólalhat az Országgyűlés ülésén.” „40. § (1) Az előterjesztő, a köztársasági elnök, a házelnök, az Európai Parlament magyarországi képviselője, az alapvető jogok biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és a központi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat vitája során a Költségvetési Tanács elnöke, az adott országgyűlési bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező képviselőcsoport vezetője, külön törvényben erre feljogosított személyek, valamint - ha a tárgyalt napirendi pont feladatkörét érinti - a Kormány tagja a 14. § (1) bekezdés a) pontja szerinti bizottság ülésének összehívásával egyidejűleg meghívást kap az ülésre.”
17. 2013. évi XXIII. törvény a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről „2. § (3) Az átlagos napi nettó behozatal mértékét a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) minden év március 31-ig, az 1. mellékletben meghatározott számítási módszer alkalmazásával számítja ki.” 35. § (1) A Szövetség éves beszámolójának - a tárgyévet követő május 31-ig történő - elfogadásakor felülvizsgálja a 33. § szerinti költségvetését (2) Amennyiben a közgyűlés nem fogadja el az igazgatótanács által beterjesztett éves beszámolót, az államháztartásért felelős miniszter igazgatótanácsi képviselője az Állami Számvevőszék vizsgálatát kezdeményezi.”
18.
2013. évi XXXVI. törvény a választási eljárásról „12. § A választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásának költségeit, valamint a választási szervek tevékenységével összefüggő egyéb költségeket - az Országgyűlés által megállapított mértékben - a központi költségvetésből kell biztosítani. E pénzeszközök felhasználásáról az Állami Számvevőszék tájékoztatja az Országgyűlést.” „148. § (1) Az Mttv. 203. § 60. pontjában meghatározott sajtótermékekben politikai hirdetés a választási kampányidőszakban az e §-ban foglaltak szerint tehető közzé. A sajtótermékben közzétett politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie. (2) Amennyiben sajtótermék politikai hirdetést kíván közölni, a választás kitűzését követő 5 munkanapon belül az Állami Számvevőszékhez eljuttatja hirdetési szolgáltatásainak árjegyzékét, amelyet az nyilvántartásba vesz, és honlapján közzétesz. A sajtótermék ugyanezt az árjegyzékét a honlapján közzéteszi. (3) Politikai hirdetést kizárólag olyan sajtótermék közölhet, amelynek hirdetési árjegyzékét az Állami Számvevőszék nyilvántartásba vette. Politikai hirdetés csak a nyilvántartásba vett árjegyzék által meghatározott ellenérték fejében közölhető. Magyarországon letelepedett kiadók sajtótermékei közül csak az közölhet politikai hirdetést, amely az Mttv. szerinti hatósági nyilvántartásban szerepel.
7
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott sajtótermék a szavazás napját követő 15 napon belül az Állami Számvevőszéket tájékoztatja a közzétett politikai hirdetésekről. A tájékoztatás tartalmazza, hogy az egyes jelöltek és jelölő szervezetek politikai hirdetéseit kinek a megrendelésére, milyen ellenérték fejében, mely időpontban és milyen terjedelemben tette közzé. Az Állami Számvevőszék e tájékoztatásokat a honlapján közzéteszi.”
19.
2013. évi LXXXVII. törvény az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek átláthatóvá tételéről „8/B. § (1) Az 1. § szerinti támogatás felhasználását az Állami Számvevőszék a választást követő egy éven belül, az országgyűlési képviselethez jutott jelöltek tekintetében kötelezően, hivatalból ellenőrzi a kincstárnál, szükség esetén a jelöltnél vagy a 2/A. § szerinti esetben a jelöltet jelölő pártnál. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési megállapításait közli a kincstárral. Ha az Állami Számvevőszék a számvevőszéki ellenőrzés során az 1. §-ban, a 2. §-ban, illetve a 2/A. §-ban szabályozottól eltérő felhasználást állapít meg, akkor a jelölt vagy a 2/A. § szerinti esetben a jelöltet jelölő párt a kincstár által megállapított - az 1. § szerinti támogatásra vonatkozó valamely feltétel nemteljesítésével összefüggő jogsértésekkel arányban álló - összeget, de legfeljebb az 1. § szerinti támogatás kétszeresét köteles befizetni a kincstár részére.”
20.
2013. évi CXXXIX. törvény a Magyar Nemzeti Bankról „131. § (5) Az MNB a pénzügyi év kezdete előtt működési költségeire, valamint beruházásaira vonatkozóan - az alapvető és egyéb feladatai vonatkozásában elkülönítetten - részletes éves tervet készít. A pénzügyi év lezárását követően összehasonlító elemzést készít a tervezett és a tényleges működési és beruházási költségek alakulásáról. Az elemzést a könyvvizsgáló véleményével ellátva az éves beszámolóval egyidejűleg megküldi az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága, valamint az Állami Számvevőszék részére.” „144. § Az MNB könyvvizsgálójának megválasztását, illetve visszahívásának kezdeményezését megelőzően az MNB elnöke kikéri az Állami Számvevőszék elnökének a véleményét.” „162. § (5) Az MNB által létrehozott alapítvány gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.”
21.
2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról „221. § Az OBA pénzügyi-számviteli ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.”
22.
2014. évi XXXVII. törvény a pénzügyi közvetítőrendszer egyes szereplőinek biztonságát erősítő intézményrendszer továbbfejlesztéséről „126. § (1) E törvény hatálybalépésével létrejön a Szanálási Alap (a továbbiakban: Alap), amely az intézmények befizetéseiből finanszírozott, a szanáláshoz közvetlenül kapcsolódó, (3) és (4) bekezdésben meghatározott finanszírozási igények fedezésére szolgáló alap.” „130. § Az Alap pénzügyi-számviteli ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi.”
23.
2015. évi CCXIV. törvény a tőkepiac stabilitásának erősítése érdekében tett egyes kárrendezési intézkedésekről „5. § (1) A követelésből eredő igények rendezése érdekében e törvény erejénél fogva létrejön a Kárrendezési Alap (a továbbiakban: Alap).” 7.§ (5) Az Alap gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.”
24.
2015. évi CXLIII. törvény a közbeszerzésekről 8
„152. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra: b) az Állami Számvevőszék;” „179. § (1) Az e törvényben meghatározott célok érvényesülésének biztosítása érdekében Közbeszerzési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) működik, amely csak az Országgyűlésnek van alárendelve. (4) A Hatóság keretében Tanács (a továbbiakban: Tanács) és Közbeszerzési Döntőbizottság (a továbbiakban: Döntőbizottság) működik.” „182. § (1) A Tanács tizenkilenc tagból áll. A Tanács tagjai az egyes közérdekű célokat, az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket képviselik. „194. § (1) A közbeszerzésekért felelős miniszter gondoskodik a közbeszerzési szabályok alkalmazása monitoringjának összehangolásáról. Ennek érdekében a közbeszerzésekért felelős miniszter, a Közbeszerzési Hatóság, az Állami Számvevőszék, a kormányzati ellenőrzési szerv, a Gazdasági Versenyhivatal és az európai támogatásokat auditáló szerv egymással együttműködik, aminek során az említett szervezetek, ha - saját kezdeményezésükre vagy információk kézhezvételét követően - konkrét jogsértést vagy rendszerszintű problémát tárnak fel, azokat egymásnak is jelzik az adott esetben megtett egyéb intézkedések (ideértve a jogorvoslati eljárás kezdeményezését, jogszabály-módosítás kezdeményezését is) mellett.”
25.
2017. évi CLI. törvény - az adóigazgatási rendtartásról „87. § [Kötelező adóellenőrzés] (1) Kötelező az adóellenőrzést lefolytatni a) a kockázatos adózónál, ha végelszámolását rendelték el, b) az Állami Számvevőszék elnökének megkeresése alapján, c) az adópolitikáért felelős miniszter utasítására, d) az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók esetében az önkormányzat képviselőtestületének határozata alapján. (2) Az Állami Számvevőszék elnöke, illetve az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók esetében az önkormányzat képviselő-testülete akkor kezdeményezhet ellenőrzést, ha a rendelkezésére álló adatok, körülmények arra utalnak, hogy az adóhatóság a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértésével mellőzi valamely adózó vagy adózói csoport vizsgálatát, illetve a lefolytatott ellenőrzések eredménytelensége mögött a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértése áll.
26.
2017. évi CLII. törvény - az uniós vámjog végrehajtásáról „195. § (1) A hatóság az 1306/2013/EU parlamenti és tanácsi rendelet V. cím III. fejezete szerint ellenőrzi az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (a továbbiakban: EMGA) finanszírozási rendszeréhez közvetve vagy közvetlenül kapcsolódó kifizetések jogosultjait, illetve kötelezettjeit vagy képviselőiket (a továbbiakban: EMGA utólagos ellenőrzés). Az EMGA utólagos ellenőrzés célja annak megállapítása, hogy az EMGA finanszírozási rendszerébe tartozó ügyletek ténylegesen megvalósultak-e, illetve azok végrehajtása szabályszerű volt-e. (2) Az EMGA utólagos ellenőrzések végrehajtása tekintetében e törvény hivatalból indult eljárásra vonatkozó rendelkezéseit a Harmadik Részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. (3) Kötelező az EMGA utólagos ellenőrzést lefolytatni az ügyfélnél
9
a) az Állami Számvevőszék elnökének felhívására,” „200. § (1) Az EMGA utólagos ellenőrzés lefolytatását követően a NAV feladat- és hatáskörrel rendelkező szerve EMGA felülellenőrzést folytathat le a) a miniszter utasítására b) az Állami Számvevőszék elnökének megkeresésére,”
III. R ENDELETEK 1. 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet a számviteli törvény szerinti egyes egyéb szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 2. 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 3. 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről
a
költségvetési
szervek
belső
4. 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet az államháztartás számviteléről 5. 38/2013. (IX. 19.) NGM rendelet az államháztartásban felmerülő egyes gyakoribb gazdasági események kötelező elszámolási módjáról 6. 69/2013. (XII. 29.) NGM rendelet az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek támogatásáról
IV. O RSZÁGGYŰLÉSI
HATÁROZATOK
1. 18/2013. (III. 28.) Keretstratégiáról
OGY
határozat
a
Nemzeti
Fenntartható
Fejlődés
2. 10/2014. (II. 24.) OGY határozat egyes házszabályi rendelkezésekről 3. 31/2015. (VII. 7.) OGY határozat a XXXIII. Olimpiai Játékok és a XVII. Paralimpiai Játékok 2024-es budapesti megrendezésére vonatkozó pályázati szándék támogatásáról
10
Az Állami Számvevőszék hatáskörét érintő és ellenőrzéseire vonatkozó egyéb jogszabályok
I. TÖRVÉNYEK 1.
1991. évi XX. törvény a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak,
valamint
egyes
centrális
alárendeltségű
szervek
feladat-
és
hatásköreiről 2.
1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról
3.
2000. évi C. törvény a számvitelről
4.
2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról
5.
2007. évi CLII. törvény egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről
6.
2009. évi CLV. törvény a minősített adat védelméről
7.
2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervek, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról
8.
2011.
évi
CXII.
törvény
az
információs
önrendelkezési
jogról
és
az
információszabadságról 9.
2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól
10.
2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról
11.
2011. évi CXCIX. törvény a közszolgálati tisztviselőkről
12.
2011. évi CCIV. törvény nemzeti felsőoktatásról
13.
2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
14.
2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről
15.
2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről
16.
2013. évi L. törvény az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról
17.
Magyarország éves központi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvények
18.
Magyarország központi költségvetéséről szóló törvények
11
II. R ENDELETEK 1.
51/2005. (III. 24.) Korm. rendelet a területfejlesztés intézményei törvényességi felügyeletének részletes szabályairól
2.
254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet az állami vagyonnal való gazdálkodásról
3.
335/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet a döntéselőkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló 2007. évi CI. törvény végrehajtásáról
4.
346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet a kormányzati célú hálózatokról
5.
130/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésének és gazdálkodásának egyes speciális szabályairól
6.
119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól
7.
484/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Kiberbiztonsági Koordinációs Tanács, valamint a Kiberbiztonsági Fórum
és a kiberbiztonsági ágazati
munkacsoportok létrehozásával, működtetésével kapcsolatos szabályokról, feladatés hatáskörükről 8.
547/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet az egységes működési kézikönyvről (Uniós támogatások felhasználási rendjéről)
9.
152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről
10.
272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről
12
