Rajz és vizuális kultúra tantárgyból az írásbeli vizsgarész során 3 feladatot kell megoldani, melyet a hallgató önállóan, az otthoni felkészülés során készít el, majd a szóbeli vizsgán megvédi munkáját, válaszol a feladatok kapcsán felmerülő kérdésekre. 1. a. Művészetek csoportosítása - szövegrész 1. b. Művészetek csoportosítása – képes feladatlap 2. a. A portŕ mufaja a ḱpz̋muv́szetben – muelemźs 2. b. Képmelléklet a műelemzéshez – a portré műfaja 3. Gyakorlati feladat: név és monogram tervezése adott betűtípus alapján
A művészetek csoportosítása http://hu.wikipedia.org/wiki/Művészet • Az egyik lehetséges felosztás szerint a művészeteket művészeti ágazatok alkotják, ilyen például a zene, a tánc, a képzőművészet, az iparművészet, az építészet, az irodalom stb. Egy-egy ágazatot pedig művészeti ágak együttese alkotja. Így például a képzőművészeten belül a szobrászat, a grafika, a fotó, festészet. • Egy másik megközelítésből beszélhetünk térbeli (két- vagy háromdimenziós) és időbeli művészetekről. Térbeli művészet például az építészet, szobrászat, fotóművészet és festészet. Időbeli művészet az irodalom, filmművészet, zene, tánc stb. Ez a felosztás azt jelenti, hogy a mű kompozíciójában az egyik esetben a térbeliség fontosabb az id őnél, másik esetben az időbeliség, az időbeli sorrend a fontosabb. A térbeli művészeteknél nincs egyetlen meghatározott sorrendje a befogadásnak, az egymás mellettiség a fontos; az időbelieknél az egymás utániság lényeges építőeleme a kompozíciónak, nem cserélhető fel a sorrend. Azonban ez a felosztás sem fed le egyértelműen minden művészi megnyilvánulást. Számos határeset létezik, különösen a 20. század végétől. • A fogalmi és érzékletes művészeti felosztás szerint az elsőbe tartozik az irodalom (hiszen akár hallom, akár olvasom a szöveget, elsődleges a szavakból épített kompozíció, a fogalmi információ), a másodikba, az érzékletes művészetek közé tartozik a képzőművészet, az iparművészet és a zene. A látvány vagy a zene elsősorban az érzékekre hat, nem fogalmilag fejti ki hatását, bár feldolgozása nem nélkülözi a fogalmi gondolkodást. Ebben az esetben is számos határeset létezik, például a képversek. • A csoportosítás alapját képezheti az is, hogy melyik érzékszervünk a legfontosabb a mű befogadásában. Így megkülönböztetünk audio, vizuális és komplex, vagyis audiovizuális művészeteket. A zene a hallás művészete. A vizuális művészetekhez szokták sorolni az önmagát anyagban megvalósító, „műtárgyakat” létrehozó ágakat. Így vizuális művészet az építészet, az iparművészet és a képzőművészet. A színművészet, a filmművészet (a video- és multimédiás művészetek) a komplex művészetek közé tartoznak. • Az alkalmazott és autonóm (szabad) művészetek felosztásnál az az irányadó, hogy a műalkotást milyen célból hozták létre. Az építészet és iparművészet alkotásai gyakorlati célokat, „művészeten kívüli” funkciókat is betöltenek, ezért alkalmazott művészeteknek tekinthetők. Természetesen itt is elmosódhatnak a határok.
• A művészetek csoportosítása http://hu.wikipedia.org/wiki/Művészet • Az egyik lehetséges felosztás szerint a művészeteket művészeti ágazatok alkotják, ilyen például a zene, a tánc, a képzőművészet, az iparművészet, az építészet, az irodalom stb. Egy-egy ágazatot pedig művészeti ágak együttese alkotja. Így például a képzőművészeten belül a szobrászat, a grafika, a fotó, festészet. • Egy másik megközelítésből beszélhetünk térbeli (két- vagy háromdimenziós) és időbeli művészetekről. Térbeli művészet például az építészet, szobrászat, fotóművészet és festészet. Időbeli művészet az irodalom, filmművészet, zene, tánc stb. Ez a felosztás azt jelenti, hogy a mű kompozíciójában az egyik esetben a térbeliség fontosabb az id őnél, másik esetben az időbeliség, az időbeli sorrend a fontosabb. A térbeli művészeteknél nincs egyetlen meghatározott sorrendje a befogadásnak, az egymás mellettiség a fontos; az időbelieknél az egymás utániság lényeges építőeleme a kompozíciónak, nem cserélhető fel a sorrend. Azonban ez a felosztás sem fed le egyértelműen minden művészi megnyilvánulást. Számos határeset létezik, különösen a 20. század végétől. • A fogalmi és érzékletes művészeti felosztás szerint az elsőbe tartozik az irodalom (hiszen akár hallom, akár olvasom a szöveget, elsődleges a szavakból épített kompozíció, a fogalmi információ), a másodikba, az érzékletes művészetek közé tartozik a képzőművészet, az iparművészet és a zene. A látvány vagy a zene elsősorban az érzékekre hat, nem fogalmilag fejti ki hatását, bár feldolgozása nem nélkülözi a fogalmi gondolkodást. Ebben az esetben is számos határeset létezik, például a képversek. • A csoportosítás alapját képezheti az is, hogy melyik érzékszervünk a legfontosabb a mű befogadásában. Így megkülönböztetünk audio, vizuális és komplex, vagyis audiovizuális művészeteket. A zene a hallás művészete. A vizuális művészetekhez szokták sorolni az önmagát anyagban megvalósító, „műtárgyakat” létrehozó ágakat. Így vizuális művészet az
építészet, az iparművészet és a képzőművészet. A színművészet, a filmművészet (a video- és multimédiás művészetek) a komplex művészetek közé tartoznak. • Az alkalmazott és autonóm (szabad) művészetek felosztásnál az az irányadó, hogy a műalkotást milyen célból hozták létre. Az építészet és iparművészet alkotásai gyakorlati célokat, „művészeten kívüli” funkciókat is betöltenek, ezért alkalmazott művészeteknek tekinthetők. Természetesen itt is elmosódhatnak a határok.
A művészetek csoportosítása – feladatlap – 9. ifjúsági osztály Olvasd el figyelmesen a „művészetek csoportosítása” című szöveget! Találd meg és jegyzeteld a képek alá a hozzájuk illő összes információt! (Milyen lehetőség van az egyes művek művészeti csoportosításására? Az összes lehetőségét tűntesd fel a művek alatt! Próbáld megnevezni, hogy mit látsz!)
A portré műfaja a képzőművészetben – műelemzés A Wikipédia szerint „az arckép vagy portré az embernek akár szobrászati, akár festészeti, akár fényképeszeti műben előállított képmása. „ A képzőművészet történetében a portré az ősművészettel egyidős, az egyes korstílusokban is változatosan jelen lévő műfaj. Az emberi alak, a fej, az arc - akár egyetlen alkotó életművében is más-más kifejezésbeli szándékkal, különböző technikai megformáltsággal, kimeríthetetlen variációs lehetőségekkel bíró téma. Örök kutatási terület az alkotók és befogadók számára, még a művészettől elhatárolódni vágyók számára is kikerülhetetlen a jelenléte. Készülhet - modell után természethűségre törekedve (reneszánsz művek, stb... ) - modell után, jellemző karakterjegyek kiemelésével (romantikus vagy realista stílusirányzatnak megfelelve...) - előzetes tanulmányrajzok, fényképek alapján, mégis a jellemző jegyek kiemelésével, kevésbé fontosnak tartott részletek elhagyásával (impresszionisták..., XIX., XX. sz.) - bizonyos előírásoknak, szabályoknak megfelelve, kánont követve (ókori egyiptomi, görög, középkori vallásos művek) - törekedhet természethűségre, mégis a valóságtól elrugaszkodva, „megálmodott”, elképzelt jellemző jegyek kitalálásával (szürrealisták... ) - elvonatkoztatva a valóságtól, bizonyos karakterjegyek kiemelésére összpontosítva - a kifejezés érdekében eltúlzott színekkel, formákkal, eszközhasználattal (expresszionisták, ... - képzőművészeti technikákkal kísérletezve, ábrázolásbeli konvenciók áthágásával, fittyet hányva a természethűségre (kubisták, futuristák, … ) …(természetesen a felsorolás folytatható, bővíthető, átfogalmazható...) Feladatok: a.) A fenti gondolatébresztő mondatok felhasználásával válassz a képmellékletből 2 portrét és hasonlítsd össze őket! (azt is megfogalmazhatod, miért esett a választásod éppen arra a kettőre, miért tetszik, miért nem; feltétlen írj a kép kompozíciójáról, a színekről, formákról, fényekről; sorolj fel minél több jelzőt és próbáld indokolni miért éppen azok illeszthetők a választott művekhez...) b.)Egy harmadik kép alapján készíts „jellemrajzot” az ábrázolt személyről! Milyennek érzed, milyennek tűnik a választott személyiség? Fogalmazásod legalább három összetett mondatból álljon! A következőkben felsorolt jelzőkből mindkét feladathoz találsz az általad választott művekhez illőt (írhatsz olyanokat is , amelyek nem szerepelnek a felsorolásban): Kiegyensúlyozott, kedves, vicces, vidám, komoly, szomorú, könnyű, légies, súlyos, lágy, tömény, sima, érdes, durva, csillogó, hideg, meleg, langyos, szögletes, hullámzó, derűs, borús, forró, jeges, tüzes, harsány, tompa, bánatos, keserű, édes, fényes, sötét, erőszakos, gyengéd, bátor, óvatos, gyáva, könnyelmű, merész, agyafúrt, törékeny, érdekes, vad, kísérteties, dermesztő, sivár, ravasz, tiszta, kellemes, fanyar, rémes, rút, csúnya, szép, gyönyörű, kirívó, pökhendi, gőgös, kínos, káprázatos, finomkodó, közönséges, hétköznapi, furcsa, különleges, kellemetlen, kellemes, szédítő, idegesítő, megnyugtató, meseszerű, harmonikus, felháborító, fellengzős, nagyképű, pimasz, rettenetes, drámai, csodás, meglepő, durva, agresszív, élénk, visszafogott, darabos, hatásos, kacskaringós, klassz, kifinomult, fantasztikus, feltűnősködő, hagyományos, idegesítő, ijesztő, jókedvű, lendületes, megdöbbentő, provokatív, szenvedélyes, zűrzavaros, …
Képmelléklet (sorrendben): Nofertiti mellszobra, ie:1330k; Andy Warhol: Önarckép, szitanyomat, 1978; Raffaello: Ifjú képmása, olaj fatáblán, 1503-05; Vincent Van Gogh: Pipás önarckép,
1888-89; Gainsborough: Hölgy kékben, 1779-81; Rubens: A festő fiának képmása, kréta, toll,1619; Vermeer: Lány gyöngyfülbevalóval, 1665; Julia Margaret Cameron: Női arckép, fotó, 1866; Matisse: Zöldsugaras portré, 1905; Picasso: Fiatal lány arcképe, 1938; Lichtenstein: Síró lány, 1964; Chuck Close: Nat, akvarell, papír, 1972.
