Az Állami Számvevőszék hatáskörére és ellenőrzéseire vonatkozó. jogszabályok és határozatok. (2012. október 1.)

Az Állami Számvevőszék hatáskörére és ellenőrzéseire vonatkozó jogszabályok és határozatok

(2012. október 1.)

Tartalomjegyzék

A. Magyarország Alaptörvénye........................................................................... 9 B. 2011. évi LXVI. törvény az Állami Számvevőszékről ........................ 10 C. 2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról ...................................................................................................................................... 29 EGYÉB JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK ÉS HATÁROZATOK..................... 30 A. Ellenőrzés ................................................................................................................ 30 1.) 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról30 2.)

2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról........................................ 30

3.) 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról...... 30 4.)

2011. évi CIX. törvény a Magyar Művészeti Akadémiáról.................... 30

5.) 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról............................................................................................. 31 6.) 2010. évi CLIV. törvény a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról.................................................................................... 31 7.)

2010. évi LXXXVII. törvény a Nemzeti Földalapról ................................ 31

8.)

2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról ............................................. 31

9.) 2007. évi XCIX. törvény az európai területi együttműködési csoportosulásról............................................................................................................ 32 10.) 2006. évi CXXXIII. törvény a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról........................................................ 32 11.) 2003. évi XLVII. törvény a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról .... 32 12.)

1997. évi C. törvény a választási eljárásról............................................... 32

2

13.) 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról ........................................................................................................... 33 14.)

1992. évi XXXI. törvény a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról33

15.)

1989. évi XXXIII. törvény a pártok működéséről és gazdálkodásáról 33

16.) 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről .......................................................... 33 17.) 201/2005. (IX. 27.) Korm. rendelet a Norvég Királyság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között 2005. június 10-én létrejött, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2004-2009 közötti végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodás, valamint egyrészről az Izlandi Köztársaság Kormánya, a Liechtensteini Nagyhercegség Kormánya, a Norvég Királyság Kormánya, másrészről a Magyar Köztársaság Kormánya között 2005. július 7-én létrejött, az EGT Finanszírozási Mechanizmus 2004-2009 közötti végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodás kihirdetéséről ............. 33 18.) 150/2005. (VII. 29.) Korm. rendelet a transzeurópai közlekedési hálózat projektjeihez juttatott TEN-T támogatás felhasználásáról................. 34 19.) 179/2004. (V. 26.) Korm. rendelet a Schengen Alap felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási és ellenőrzési rendjének kialakításáról ..... 34 20.) 119/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet az Európai Uniós előcsatlakozási eszközök és az Átmeneti Támogatás felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendjéről ................................................. 34 21.) 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról ............................................................................... 35 22.) 70/1997. (VII. 15.) OGY határozat a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság létrehozásáról.............................................................................. 35 23.) 2349/1999. (XII. 21.) Korm. határozat a SAPARD Program keretében nyújtott közösségi agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevétele érdekében tett intézkedésekről, az intézményi háttér megteremtéséről......... 35 B. A számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegése ..................................................................................................................... 36 1.)

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről................................... 36

C. Kezdeményezés, indítványozás, felhívás ................................................ 37 1.)

2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről ............................................ 37

2.) 2007. évi XCIX. törvény az európai területi együttműködési csoportosulásról............................................................................................................ 37 3

3.) 2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről .. .............................................................................................................................. 37 4.)

2003. évi CXXVI. törvény a közösségi vámjog végrehajtásáról ........... 38

5.)

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről ............................................. 38

6.) 2003. évi XLVII. törvény a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról .... 39 7.)

1989. évi XXXIII. törvény a pártok működéséről és gazdálkodásáról 39

8.) 273/2010. (XII. 9.) Korm. Rendelet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről ............................................................ 40 D. Véleményezés ........................................................................................................ 41 1.)

2011. évi CCVIII. törvény a Magyar Nemzeti Bankról........................... 41

2.)

2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról........................................ 41

3.) 2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről .. .............................................................................................................................. 41 4.) E.

1144/2010. (VII. 7.) Korm. határozat a Kormány ügyrendjéről .......... 42

Javaslattétel, együttműködés ....................................................................... 43 1.)

2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról........................................ 43

2.) 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról............................................................................................. 43 F. Más szerv jogszabálysértést jelez az Állami Számvevőszéknek, vagy vizsgálatot kezdeményez az Állami Számvevőszéknél ................ 44 1.)

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól.. .............................................................................................................................. 44

2.)

2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről ............................................ 44

3.) 1993. évi XLIX. törvény a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről........................................................................................... 44 4.) 119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól ............................................ 44 5.) 51/2005. (III. 24.) Korm. rendelet a területfejlesztés intézményei törvényességi felügyeletének részletes szabályairól ............................................ 45 4

6.) 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelet a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatása felhasználásának részletes szabályairól.................................... 45 7.) 100/2002. (V. 5.) Korm. rendelet egyes szociális feladatokat ellátó nem állami fenntartók címzett támogatásáról.................................................... 45 G. Más szerv az ÁSZ számára dokumentumokat küld meg, az ÁSZ jelentését mellékelni kell, illetve az ÁSZ dokumentumot készít ........ 46 1.)

2011. évi CCVIII. törvény a Magyar Nemzeti Bankról........................... 46

2.)

2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról ....................................... 46

3.)

2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról........................................ 46

4.)

2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól ............................... 46

5.)

2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről ............................................ 47

6.)

2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról ............................................. 47

7.) 1997. évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról ...................................................................................... 47 8.) 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról ........................................................................................................... 47 9.)

1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról ............................... 47

10.) 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról ............................................................................................. 48 11.) 347/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet a Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek rábízott állami vagyonnal kapcsolatos éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségéről ...... 49 12.) 119/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet az Európai Uniós előcsatlakozási eszközök és az Átmeneti Támogatás felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendjéről ................................................. 49 13.) 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól..................... 49 14.) 217/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet a Pénztárak Garancia Alapja éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól ....... 50 15.) 214/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet a betétbiztosítási alapok és intézményvédelmi alapok, valamint a befektető-védelmi alap éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól ....... 51

5

16.) 55/2011. (VI. 29.) OGY határozat a privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak Kormány általi felülvizsgálatáról ......................................................................................................... 51 17.)

46/1994. (IX. 30.) OGY határozat egyes házszabályi rendelkezésekről . .............................................................................................................................. 52

18.) 1104/2012. (IV. 6.) Korm. határozat a korrupció elleni kormányzati intézkedésekről és a Közigazgatás Korrupció-megelőzési Programjának elfogadásáról ................................................................................................................ 52 H. Összeférhetetlenségi szabályok ................................................................... 53 1.)

2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről .......................................... 53

2.) 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról............................................................................................. 53 3.)

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról ................ 53

4.) 2004. évi LVII. törvény az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról ......................................................................................... 53 5.)

1995. évi CXXV. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról ............... 53

6.)

1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről.................................................. 54

7.)

1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról ............................... 54

8.) 271/2008. (XI. 18.) Korm. rendelet a Kossuth-díj, a Széchenyi-díj adományozásának rendjéről, valamint a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj alapításáról és adományozásáról........................................ 54 9.) 51/2005. (III. 24.) Korm. rendelet a területfejlesztés intézményei törvényességi felügyeletének részletes szabályairól ............................................ 54 I. Az Országgyűlésről szóló törvény és a Házszabály Állami Számvevőszéket érintő rendelkezései............................................................... 55

J.

1.)

2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről .......................................... 55

2.)

46/1994. (IX. 30.) OGY határozat egyes házszabályi rendelkezésekről . .............................................................................................................................. 56

Titok- illetve adatközlési kötelezettség, minősítés............................ 57 1.) 2011. évi CXCIII. törvény a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról .................................................................................................. 57 2.)

2011. évi LXVI. törvény az Állami Számvevőszékről .............................. 57 6

3.)

2007. évi CLIX. törvény a viszontbiztosítókról ......................................... 57

4.) 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól ................................................................................................................... 58 5.) 2007. évi XVII. törvény a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről ............................................................................................. 58 6.) 2004. évi XXIX. törvény az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról ........ 59 7.)

2003. évi CXXVI. törvény a közösségi vámjog végrehajtásáról ........... 59

8.)

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről ............................................. 59

9.)

2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről.. 59

10.) 1997. évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról ...................................................................................... 59 11.) 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról ........................................................................................................... 60 12.) 1996. évi XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról................................................... 60 13.)

1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról .............................................................................................................................. 60

14.) 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról ............................................................................................. 61 15.) 130/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésének és gazdálkodásának egyes speciális szabályairól ................................................................................................................... 61 16.) 367/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény végrehajtásáról......................................................... 61 17.) 335/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet a döntéselőkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló 2007. évi CI. törvény végrehajtásáról............................................................................................................. 61 18.) 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól .............................................................................................. 62

7

19.) 226/2004. (VII. 27.) Korm. rendelet a honvédelmi szervek működésének az államháztartás működési rendjétől eltérő szabályairól .... 62 20.) 214/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet a betétbiztosítási alapok és intézményvédelmi alapok, valamint a befektető-védelmi alap éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól ....... 62 21.) 169/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a Pénztárak Garancia Alapjának szervezeti és működési szabályairól ........................................................................ 63 K. Az ÁSZ feladat- és hatáskörét érintő alkotmánybírósági határozatok ................................................................................................................... 64 1.)

91/2010. (VI. 2.) AB határozat ..................................................................... 64

2.)

55/2009. (V. 6.) AB határozat....................................................................... 64

3.)

63/2008. (IV. 30.) AB határozat ................................................................... 65

4.)

42/2008. (IV. 17.) AB határozat ................................................................... 65

5.)

766/B/2004. AB határozat ............................................................................. 66

6.)

34/2004. (IX. 28.) AB határozat ................................................................... 68

7.)

3/2004. (II. 17.) AB határozat....................................................................... 68

8.)

14/B/2002. AB határozat ............................................................................... 69

9.)

2/2002. (I. 25.) AB határozat ........................................................................ 70

10.)

1251/E/1995. AB határozat ........................................................................... 70

11.)

53/1995. (IX. 15.) AB határozat ................................................................... 71

12.)

60/1992. (XI. 17.) AB határozat ................................................................... 71

13.)

26/1992. (IV. 30.) AB határozat ................................................................... 71

8

A.

Magyarország Alaptörvénye

Az Országgyűlés 1. cikk (2) Az Országgyűlés … e) megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét; … 7. cikk (1) Az országgyűlési képviselő kérdést intézhet az alapvető jogok biztosához, az Állami Számvevőszék elnökéhez, a legfőbb ügyészhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a feladatkörükbe tartozó bármely ügyben. 43. cikk (1) Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve. Az Állami Számvevőszék törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését. Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi. (2) Az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja meg. (3) Az Állami Számvevőszék elnöke az Állami Számvevőszék tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek. (4) Az Állami Számvevőszék szervezetének és működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg. 44. cikk (4) A Költségvetési Tanács tagja a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és az Állami Számvevőszék elnöke. A Költségvetési Tanács elnökét a köztársasági elnök nevezi ki hat évre.

9

B.

2011. évi LXVI. törvény az Állami Számvevőszékről

Az Országgyűlés a közpénzek kezelésének, felhasználásának, valamint a nemzeti vagyon kezelésének, védelmének és hasznosításának ellenőrzése érdekében az Alaptörvény végrehajtására, az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján a következő törvényt alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Az Állami Számvevőszék jogállása és hatásköre 1. § (1) Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve, amely az Országgyűlésnek alárendelve látja el feladatát. Az Állami Számvevőszék jogállását és hatáskörét az Alaptörvény és e törvény határozza meg. (2) Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenysége során minden más szervezettől független. (3) Az Állami Számvevőszék általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és az állami és önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését. (4) Az Állami Számvevőszék az ellenőrzési tapasztalatain alapuló megállapításaival, javaslataival, tanácsaival segíti az Országgyűlést, annak bizottságait, és az ellenőrzött szervezetek munkáját, amellyel elősegíti a jól irányított állam működését. (5) Az Állami Számvevőszék megállapításai alapján az ellenőrzött szervezetekkel és a felelős személyekkel szemben az illetékes szervezetnél eljárást kezdeményezhet. (6) Az Állami Számvevőszék jelentései, az abban foglalt megállapításai, következtetései bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg. 2. § (1) Az Állami Számvevőszék a központi költségvetés szerkezetében önálló fejezet, a fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jogosítványait az elnök gyakorolja. (2) Az Állami Számvevőszék a költségvetésére vonatkozó javaslatát és a költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóját maga állítja össze, és azt a Kormány változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésről, illetve az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek. Az Állami Számvevőszék költségvetését úgy kell megállapítani, hogy ne legyen kevesebb az előző évi központi költségvetésben megállapított összegnél. (3) Az Állami Számvevőszék részére e törvény 3-5. §-aiban foglaltakon túlmenően további feladatot törvény csak úgy állapíthat meg, hogy a feladatellátáshoz szükséges pénzügyi fedezetet egyidejűleg biztosítja. (4) Az Állami Számvevőszék gazdálkodását az Országgyűlés elnöke által közbeszerzési eljárás útján kiválasztott és megbízott független könyvvizsgáló ellenőrzi. A könyvvizsgálattal a Magyar Könyvvizsgálói Kamara által vezetett könyvvizsgálói névjegyzékben szereplő „költségvetési” minősítésű könyvvizsgáló bízható meg.

10

Az Állami Számvevőszék feladatai 3. § (1) Az Állami Számvevőszék feladatait e törvény és más törvények állapítják meg. (2) Az Állami Számvevőszék tevékenységét ellenőrzési terv alapján végzi, amit az elnök hagy jóvá. Az ellenőrzési tervről és annak módosításáról az Állami Számvevőszék elnöke tájékoztatja az Országgyűlést. (3) Törvényben meghatározott feladatkörében az Állami Számvevőszék a) köteles ellenőrzést lefolytatni az Országgyűlés döntése alapján, b) ellenőrzést végezhet a Kormány felkérésére. (4) Az Állami Számvevőszék a NATO, az Európai Unió, illetve olyan nemzetközi szervezet felkérésére, amelynek Magyarország tagja, továbbá az Országgyűlés vagy a Kormány által vállalt nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség teljesítésére - díjazás ellenében is - ellenőrzést folytathat, ügykörébe tartozó szakértői tevékenységet végezhet belföldön és külföldön. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tervének teljesítését e bekezdésben meghatározott tevékenysége nem veszélyeztetheti. 4. § Az Állami Számvevőszék elnöke az Országgyűlés számára készített éves beszámolójában tájékoztatást ad a szervezet előző évi ellenőrzési tevékenységéről, működéséről, gazdálkodásáról, valamint az ellenőrzési megállapítások alapján tett intézkedésekről. 5. § (1) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében a központi költségvetési javaslat (pótköltségvetési javaslat) megalapozottságát, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségét, az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok felhasználásának törvényességét és célszerűségét. (2) Az Állami Számvevőszék az államháztartás gazdálkodásának ellenőrzése keretében ellenőrzi a központi költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek működését, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és az elkülönített állami pénzalapoknak a felhasználását, valamint a helyi önkormányzatok és a nemzetiségi önkormányzatok, továbbá ezek társulásai gazdálkodását. (3) Az Állami Számvevőszék az államháztartásból származó források felhasználásának keretében ellenőrzi a központi költségvetésből gazdálkodó szervezeteket (intézményeket), valamint az államháztartásból nyújtott támogatás vagy az államháztartásból meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását a helyi önkormányzatoknál, az országos és helyi nemzetiségi önkormányzatoknál, a közalapítványoknál (ide értve a közalapítvány által alapított gazdasági társaságot is), a köztestületeknél, a közhasznú szervezeteknél, a gazdálkodó szervezeteknél, az egyesületeknél, az alapítványoknál és az egyéb kedvezményezett szervezeteknél. Amennyiben a kedvezményezett szervezet az államháztartásból támogatásban - ide nem értve a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése alapján történő átutalását - vagy ingyenes vagyonjuttatásban részesül, gazdálkodási tevékenységének egésze ellenőrizhető. (4) Az Állami Számvevőszék a nemzeti vagyon kezelésének ellenőrzése keretében a) ellenőrzi az államháztartás körébe tartozó vagyon kezelését, a vagyonnal való gazdálkodást, az állami tulajdonban (résztulajdonban) vagy többségi ön-

11

kormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét, az államháztartás körébe tartozó vagyon elidegenítésére, illetve megterhelésére vonatkozó szabályok betartását; b) ellenőrizheti az állami vagy önkormányzati tulajdonban (résztulajdonban) lévő gazdálkodó szervezetek vagyongazdálkodását. (5) Az Állami Számvevőszék - a (3)-(4) bekezdés szerinti ellenőrzési feladataival összefüggésben - ellenőrizheti az államháztartás alrendszereiből finanszírozott beszerzéseket és az államháztartás alrendszereihez tartozó vagyont érintő szerződéseket a megrendelőnél (vagyonkezelőnél), a megrendelő (vagyonkezelő) nevében vagy képviseletében eljáró természetes személynél és jogi személynél, valamint azoknál a szerződő feleknél, akik, illetve amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, továbbá a szerződés teljesítésében közreműködőknél. (6) Az Állami Számvevőszék ellenőrzése során értékeli az államháztartás számviteli rendjének betartását, az államháztartás belső kontrollrendszerének működését. (7) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást. A központi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése keretében az Állami Számvevőszék ellenőrzése kiterjed a) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról készített zárszámadásra és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a pénzügyi beszámolójára, b) az elkülönített állami pénzalapok költségvetésének végrehajtásról készített zárszámadásra. (8) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az állami adóhatóság és a helyi önkormányzatok adóztatási és egyéb bevételszerző tevékenységét, valamint a vámhatóság tevékenységét. (9) Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek gyakoriságát törvény, törvényi szabályozás hiányában az Állami Számvevőszék elnöke határozza meg. (10) Az Állami Számvevőszék ellenőrzi a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását és a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényben foglaltak alapján folytatott, az alapvető feladatok körébe nem tartozó tevékenységét. E körben az Állami Számvevőszék azt ellenőrzi, hogy a Magyar Nemzeti Bank a jogszabályoknak, az alapszabályának és a közgyűlése határozatának megfelelően működik-e. (11) Az Állami Számvevőszék - törvény rendelkezéseinek megfelelően - törvényességi szempontok szerint ellenőrzi a) a pártok gazdálkodását, b) a pártok országgyűlési képviselőcsoportjai számára az Országgyűlés által folyósított hozzájárulás felhasználását, c) az egyházak részére, továbbá az általuk fenntartott, illetve működtetett intézmények és szervezetek részére az államháztartásból juttatott normatív és meghatározott célra biztosított támogatás felhasználását, valamint d) a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális működési költségkeret felhasználására vonatkozó adatait. (12) Törvény az Állami Számvevőszék ellenőrzését szabályszerűségi szempontok vizsgálatára korlátozhatja. (13) Az Állami Számvevőszék feladatkörében elemzéseket és tanulmányokat készíthet. Az Állami Számvevőszék az elnök 13. § (2) bekezdés l) pontjában fog-

12

lalt feladataihoz kapcsolódóan elemzéseket és tanulmányokat készít, ezek rendelkezésre bocsátásával segíti a Költségvetési Tanácsot feladatai ellátásában. Jogszabálytervezetek véleményezése 6. § (1) Az Állami Számvevőszék elnöke részt vesz a) az Állami Számvevőszék jogállását, feladatkörét érintő, b) az államháztartás működési rendjéről, és a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló, c) az államháztartás számviteli rendjével kapcsolatos jogszabályok előkészítésében. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott jogszabálytervezeteket a közigazgatási egyeztetés során is - megfelelő határidő biztosításával - véleményezésre meg kell küldeni az Állami Számvevőszék részére. Az Állami Számvevőszék székhelye 7. § (1) Az Állami Számvevőszék székhelye Budapest. (2) Az Állami Számvevőszék szervezeti egységei minden megyében működnek. II. FEJEZET AZ ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA 8. § (1) Az Állami Számvevőszék személyi állománya elnökből, egy alelnökből, vezetőkből, számvevőkből, legalább középfokú végzettségű köztisztviselőkből, közszolgálati ügykezelőkből és a munka törvénykönyvéről szóló törvény hatálya alá tartozó munkavállalókból áll. (2) Az Állami Számvevőszék szervezetét az Állami Számvevőszék elnöke által kiadott Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. (3) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Állami Számvevőszék vezetőinek, számvevőinek, köztisztviselőinek és közszolgálati ügykezelőinek jogviszonyára a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseit, a többi alkalmazott jogviszonyára a munka törvénykönyvéről szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Az Állami Számvevőszék elnöke 9. § (1) Az Országgyűlés a képviselők köréből nyolctagú jelölőbizottságot hoz létre, amely javaslatot tesz azokra a személyekre, akik az Állami Számvevőszék elnökévé választhatók. (2) Nem jelölhető az Állami Számvevőszék elnökévé olyan személy, aki a megelőző négy évben tagja volt a Kormánynak, vagy bármely párt országos (központi) szervezetében választott vezető tisztséget töltött be. (3) Az Állami Számvevőszék elnökének javasolt személyt az Országgyűlés számvevőszéki ügyekért felelős bizottsága meghallgatja. (4) Az Állami Számvevőszék elnöke megválasztása után, hivatalba lépése alkalmával az Országgyűlés előtt esküt tesz.

13

(5) Az Állami Számvevőszék elnöke megbízatása lejártával újraválasztható. Ha újraválasztására nem kerül sor, az Állami Számvevőszék elnöke megbízatásának lejárta után mindaddig hivatalában marad, amíg az Országgyűlés az Állami Számvevőszék új elnökét meg nem választja. (6) Az Állami Számvevőszék elnöke a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, keresete nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül. (7) Az Állami Számvevőszék elnöke megbízatásának időtartama közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetve nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít. (8) Az Állami Számvevőszék elnökének minden naptári évben negyven munkanap szabadság jár. (9) 10. § (1) Az Állami Számvevőszék elnökét az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg. (2) A mentelmi joggal kapcsolatos eljárásokra az országgyűlési képviselők mentelmi jogával kapcsolatos eljárási szabályokat kell alkalmazni. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában az Országgyűlés a képviselők kétharmadának a szavazatával dönt, a mentelmi jog megsértése esetén szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg. 11. § (1) Az Állami Számvevőszék elnökének megbízatása megszűnik: a) a megbízatási időtartam leteltével, b) a 70. életév betöltésével, c) lemondással, d) összeférhetetlenség megállapításával, e) felmentéssel, f) kizárással, g) halállal. (2) A lemondást írásban kell közölni az Országgyűlés elnökével. Az Állami Számvevőszék elnökének megbízatása a lemondásban megjelölt napon szűnik meg. (3) Az Állami Számvevőszék elnökével szemben a 18. §-ban meghatározott esetekben az Országgyűlés összeférhetetlenségi ügyekkel foglalkozó bizottsága javaslatára, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával meghozott határozattal állapítja meg az összeférhetetlenséget. (4) Felmentéssel szüntethető meg a megbízatás, ha az Állami Számvevőszék elnöke neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából adódó feladatainak. A felmentést az Országgyűlés mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága kezdeményezheti. A felmentéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. (5) Kizárással szünteti meg a megbízatást az Országgyűlés, ha az Állami Számvevőszék elnöke neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve jogerős ítéletben megállapított bűntettet követett el. A kizárást a mentelmi ügyekkel foglalkozó bizottság kezdeményezheti. A kizáráshoz az Országgyűlés kétharmadának szavazata szükséges.

14

12. § (1) Ha az elnök e tisztségét legalább három évig betöltötte és megbízatása megszűnésére a megbízatás időtartamának letelte, a 70. életév betöltése, lemondás, felmentés vagy halál miatt kerül sor, a tisztség megszűnésétől számított tizenöt napon belül egy összegben hathavi - lemondás esetén pedig háromhavi - illetményével megegyező összegű juttatásra jogosult, amely társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, valamint - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelem. (2) Amennyiben az elnök megbízatása az (1) bekezdésben megjelölt okokból három évnél hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig tisztségét betöltötte, akkor az (1) bekezdésben megjelölt juttatás 50%-ára jogosult. (3) Az elnök halála esetén a juttatás az özvegyet, ennek hiányában az örököst illeti meg. E juttatásból egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni nem kell. E juttatás a hozzátartozói nyugellátás megállapításakor a havi átlagkereset alapjául szolgáló keresetként nem vehető figyelembe. (4) Ha az elnök a megbízatásának megszűnését követően állami vezetői megbízatást kap, az e § szerinti juttatásra az új megbízatással összefüggő hivatalba lépése napjától nem jogosult, és a már felvett összeg időarányos részét vissza kell fizetnie. (5) Az elnök végkielégítésre, felmentési időre, jubileumi jutalomra nem jogosult. (6) Ha az Állami Számvevőszék elnökének megbízatása megszűnik, jogosult az e megbízatására utaló megnevezést használni, feltéve, hogy a megbízatása nem a 11. § (1) bekezdés d) vagy f) pontja alapján szűnt meg. 13. § (1) Az Állami Számvevőszéket az elnök vezeti. Gondoskodik arról, hogy az Állami Számvevőszék a feladatait, tevékenységét a jogszabályok előírásainak megfelelően lássa el. (2) Az Állami Számvevőszék elnöke a) kiadja az Állami Számvevőszék Szervezeti és Működési Szabályzatát, b) meghatározza az Állami Számvevőszék stratégiáját és ellenőrzési tervét, gondoskodik azok végrehajtásáról, c) összeállítja a fejezet éves költségvetési javaslatát és zárszámadását, d) megállapítja és nyilvánosságra hozza a számvevőszéki ellenőrzés eljárási szabályait és módszereit, e) gondoskodik az Állami Számvevőszék éves beszámolójának, valamint a központi költségvetésről és annak végrehajtásáról (zárszámadás) készített jelentésnek az Országgyűlés elé terjesztéséről, f) gondoskodik a Kormány felkérésére végzett ellenőrzés megállapításait tartalmazó jelentés miniszterelnöknek való megküldéséről, g) tanácskozási joggal részt vesz az Országgyűlés és bizottságainak ülésein, h) képviseli az Állami Számvevőszéket, i) a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint gyakorolja a munkáltatói jogokat, meghatározza a személyi állományra vonatkozó teljesítményértékelés rendszerét és szempontjait, j) ellenőrzi a vezetők és a számvevők vagyonnyilatkozatát, gondoskodik azok nyilvántartásáról, k) külön jogszabályokban meghatározottak szerint szakmai képzést szervezhet,

15

l) a Költségvetési Tanács tagjaként ellátja a külön törvényben meghatározott ezirányú feladatait, m) ellátja a törvényekben ráruházott egyéb feladatokat. Az Állami Számvevőszék alelnöke 14. § (1) Az Állami Számvevőszék alelnökét az elnök nevezi ki tizenkét évre. (2) Nem nevezhető ki az Állami Számvevőszék alelnökévé olyan személy, aki a megelőző négy évben tagja volt a Kormánynak, vagy bármely párt országos (központi) szervezetében választott vezető tisztséget töltött be. (3) Az Állami Számvevőszék alelnöke kinevezése után, hivatalba lépése alkalmával az elnök előtt esküt tesz. (4) Az Állami Számvevőszék alelnökének megbízatása megszűnik: a) a megbízatási időtartam leteltével, b) a 70. életév betöltésével, c) lemondással, d) összeférhetetlenség megállapításával, e) felmentéssel, f) kizárással, g) halállal. (5) A lemondást írásban kell közölni az Állami Számvevőszék elnökével. Az Állami Számvevőszék alelnökének megbízatása a közlés időpontját követően, a lemondásban megjelölt napon szűnik meg. (6) Az Állami Számvevőszék alelnöke összeférhetetlenségének megállapításáról az elnök határoz. (7) Az Állami Számvevőszék elnöke felmentéssel szüntetheti meg az alelnök megbízatását, ha az Állami Számvevőszék alelnöke neki fel nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából adódó feladatainak. (8) Kizárással szünteti meg a megbízatást az Állami Számvevőszék elnöke, ha az alelnök neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve jogerős ítéletben megállapított bűntettet követett el. (9) Az Állami Számvevőszék alelnöke a társadalombiztosítás ellátásaira való jogosultság szempontjából közszolgálati jogviszonyban foglalkoztatott biztosítottnak, keresete nem önálló tevékenységből származó, járulékalapot képező jövedelemnek minősül. (10) Az Állami Számvevőszék alelnöke megbízatásának időtartama közigazgatási szervnél közszolgálati jogviszonyban töltött időnek, illetve nyugdíjra jogosító szolgálati időnek számít. (11) Az Állami Számvevőszék alelnökének minden naptári évben negyven munkanap szabadság jár. (12) Az Állami Számvevőszék alelnöke megbízatása megszűnésének esetére járó juttatásokra a 12. § (1)-(5) bekezdését kell alkalmazni, azzal, hogy azok alkalmazásában elnökön alelnököt kell érteni. (13) Ha az Állami Számvevőszék alelnökének megbízatása megszűnik, jogosult az e megbízatására utaló megnevezést használni, feltéve, hogy a megbízatása nem összeférhetetlenség megállapításával vagy kizárással szűnt meg.

16

(14) Az Állami Számvevőszék alelnöke az elnök akadályoztatása esetén az elnök által szabályozott jogkörben gyakorolja az elnök jogait és ellátja kötelezettségeit. Az alelnök helyettesítési jogkörben nem jogosult a 13. § (2) bekezdés a) és b) pontjában foglalt feladatok ellátására, azonban a már meghatározott ellenőrzési terv és stratégia végrehajtásáról gondoskodni köteles. Az Állami Számvevőszék alelnöke nem helyettesítheti az elnököt a Költségvetési Tanácsban. (15) Az Állami Számvevőszék alelnökének feladatait az Állami Számvevőszék Szervezeti és Működési Szabályzata határozza meg. A számvevők 15. § (1) Számvevő az Állami Számvevőszék feladat- és hatáskörében eljáró ügydöntő, vagy ellenőrzési és azt támogató érdemi feladatot ellátó, felsőfokú végzettséggel rendelkező személy lehet. (2) A számvevőt az Állami Számvevőszék elnöke nevezi ki, a jogviszony a kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. Eltérő rendelkezés hiányában a jogviszony határozatlan időre és teljes munkaidőre jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. (3) A számvevő helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, feladat ellátására határozott időre is kinevezhető. A számvevő gyakornok kinevezése határozott időre szól. A határozott idejű kinevezéssel létesített jogviszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon - így különösen meghatározott munka elvégzéséhez, feladat ellátásához vagy esemény bekövetkeztéhez kötődően - kell meghatározni. (4) A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a számvevő besorolását, illetményét, munkakörét, meghatározott feladatkörét és a munkavégzés helyét. A kinevezési okmány a jogviszonyt érintő egyéb kérdésekről is rendelkezhet. (5) A számvevőnek a kinevezéséhez és a besorolásához szükséges, illetve a jogviszony fennállása alatt, azzal összefüggésben keletkezett adatokat és tényeket igazolnia kell. A számvevő legkésőbb a munkába lépése napján köteles átadni a korábbi foglalkoztatási jogviszonyának megszűnésekor részére kiállított igazolásokat. (6) A számvevő hivatalba lépésekor esküt tesz. (7) A számvevő részt vesz az Állami Számvevőszék feladatainak ellátásában, elvégzi a munkaköri leírásában szereplő, továbbá azokat a feladatokat, amelyekkel felettes vezetője megbízza. (8) A számvevőnek a feladatait a hatályos jogrend előírásai szerint, a demokratikus, jogállami intézményrendszerben kifejeződő közérdek iránti elkötelezettséggel kell ellátnia. A számvevővel szemben elvárás, hogy közszolgálati feladatait hivatásszerű példamutatással, a jogszabályi előírások maradéktalan betartásával, pontosan lássa el és állampolgári kötelezettségeit teljesítse, valamint hivatására a magánéletében is méltó legyen. 16. § (1) A számvevőt kinevezésekor a) számvevő gyakornok, b) számvevő, c) számvevő tanácsos, d) számvevő főtanácsos,

17

e) számvevő vezető főtanácsos kategóriák valamelyikébe kell besorolni. (2) Az Állami Számvevőszék elnöke a nem vezetői munkakört betöltő számvevő főtanácsos és számvevő vezető főtanácsos részére - ha a munkakör ellátása során nyújtott kiemelkedő szakmai teljesítménye indokolja - tanácsadói vagy főtanácsadói cím használatát engedélyezheti. A cím használathoz címpótlék jár. A címhasználat visszavonható, ha az engedélyezés indokai már nem állnak fenn. (3) Az Állami Számvevőszék elnöke az ellenőrzést vezető számvevő részére amennyiben nem tölt be vezetői munkakört - az ellenőrzés idejére osztályvezetőfőtanácsosi besorolásnak megfelelő illetményt állapíthat meg. (4) A számvevő jogviszonya felmentéssel megszüntethető, ha a külön jogszabályban megállapított rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte. Az e címen történő felmentés az erre vonatkozó tény megjelölésével történik. (5) A számvevő jogviszonya felmentéssel megszüntethető a közvetlen hivatali felettese vagy feladatot adó vezetője kezdeményezésére, ha a munkájáról készített teljesítményértékelés eredménye alapján a számvevő munkaköri feladatainak ellátása nem megfelelő színvonalú. A vezetői és tanácsadói munkakörök 17. § (1) Az Állami Számvevőszék elnöke a számvevőt számvevő osztályvezetőfőtanácsosnak, számvevő igazgatóhelyettesnek, számvevő igazgatónak, számvevő főigazgatónak vagy főtitkárnak kinevezheti. (2) A vezetői kinevezés indokolás nélkül bármikor visszavonható. A vezetői kinevezés visszavonása nem érinti a számvevői kinevezést. (3) Az Állami Számvevőszék vezetőinek hatáskörét és feladatait a Szervezeti és Működési Szabályzat állapítja meg. (4) Az Állami Számvevőszék elnöke az elnöki igazgatóságon elnöki (alelnöki) főtanácsadói és elnöki (alelnöki) tanácsadói munkaköröket létesíthet. Az elnöki (alelnöki) főtanácsadói és tanácsadói munkakör betöltésére szóló kinevezés határozatlan időre szól. Az elnöki (alelnöki) főtanácsadói vagy tanácsadói munkakörben foglalkoztatott számvevő vezető főtanácsosi vagy számvevő főtanácsosi besorolást kap. A számvevő vezető főtanácsosként besorolt elnöki (alelnöki) főtanácsadó számvevő igazgatóhelyettesi, a számvevő főtanácsosként besorolt elnöki (alelnöki) tanácsadó számvevő osztályvezető-főtanácsosi illetményre és juttatásra jogosult. Összeférhetetlenség 18. § (1) Az Állami Számvevőszék elnöki, alelnöki, vezetői és számvevői tisztsége összeegyeztethetetlen minden olyan szervezetnél betöltött tisztséggel, amely szervezet az államháztartás valamelyik alrendszeréből támogatásban részesül. (2) Az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetője és számvevője az Állami Számvevőszéknél történő alkalmazásuk idején nem lehetnek tagjai az Országgyűlésnek, önkormányzati képviselő-testületnek, és nem tölthetnek be érdekképviseleti szervezetnél vezető tisztséget.

18

(3) Az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetője és számvevője - a tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység kivételével - más megbízást nem láthat el, más kereső foglalkozást nem folytathat, díjazást más tevékenységért nem fogadhat el. (4) Az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetője és számvevője nem lehetnek sem egymással, sem a Kormány, sem pedig az Országgyűlés számvevőszéki ügyekben illetékes bizottsága tisztségviselőjével vagy tagjával a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti hozzátartozók. (5) Ha az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetője vagy számvevője személyével kapcsolatban összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt a megválasztását vagy kinevezését követően - amennyiben az összeférhetetlenség később keletkezik, annak keletkezését követően - tíz napon belül meg kell szüntetnie. Ennek megtörténtéig a hatáskörét nem gyakorolhatja, feladatait nem láthatja el. (6) A vezető és a számvevő esetében az összeférhetetlenséget az elnök állapítja meg. (7) A számvevőre vonatkozó jelen §-ban meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat az Állami Számvevőszék által az ellenőrzésben való részvételre felkért szakértőre és megbízási jogviszonyban foglalkoztatott más közreműködőre is alkalmazni kell. Vagyonnyilatkozat 19. § (1) Az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke az országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályok szerint a megválasztásakor, majd azt követően évente; az Állami Számvevőszék vezetői és számvevői a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint a kinevezésükkor, majd azt követően a vezetők évente, a számvevők kétévente vagyonnyilatkozatot tesznek. A vezetők és a számvevők vagyonnyilatkozata nem nyilvános. (2) A vagyonnyilatkozatok őrzésére, ellenőrzésére, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség elmulasztására és a szándékosan téves tartalmú vagyonnyilatkozat közlésére az Állami Számvevőszék elnökének és alelnökének esetében az országgyűlési képviselőkre, az Állami Számvevőszék vezetői és számvevői esetében - eltérő szabály hiányában - a köztisztviselőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az Állami Számvevőszék elnökét, alelnökét, vezetőit és számvevőit megillető díjazás és juttatások 20. § (1) Az Állami Számvevőszék elnökének a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított, az Állami Számvevőszéktől származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset kilencszerese. Egyebekben az Állami Számvevőszék elnöke a minisztert megillető juttatásokra jogosult. (2) Az Állami Számvevőszék alelnökének a tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított, az Állami Számvevőszéktől származó havi keresete a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzé-

19

tett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset hét és félszerese. Egyebekben az alelnök az Állami Számvevőszék elnökét megillető juttatásokra jogosult. 21. § (1) A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított számvevői illetményalap a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset összegével megegyező. Az illetményalap változásából eredő illetményváltozás nem minősül a kinevezés módosításának. (2) A számvevő alapilletménye: a) számvevő gyakornok esetében az illetményalap 1,5-szerese, b) számvevő esetében az illetményalap 2,7-szerese, c) számvevő tanácsos esetében az illetményalap 2,9-szerese, d) számvevő főtanácsos esetében az illetményalap 3,3-szerese, e) számvevő vezető főtanácsos esetében az illetményalap 3,8-szerese, f) számvevő osztályvezető-főtanácsos esetében az illetményalap 3,8-szerese, g) számvevő igazgatóhelyettes esetében az illetményalap 4,0-szerese, h) számvevő igazgató esetében az illetményalap 4,3-szerese, i) számvevő főigazgató, főtitkár esetében az illetményalap 4,6-szerese. (3) A vezetői illetménypótlék mértéke a számvevő osztályvezető-főtanácsos, a számvevő igazgatóhelyettes, a számvevő igazgató, a számvevő főigazgató, és a főtitkár esetén az alapilletmény 20%-a. (4) A számvevőt megillető címpótlék mértéke: a) számvevő főtanácsos tanácsadó esetén az alapilletmény 5,5%-a, b) számvevő főtanácsos főtanácsadó esetén az alapilletmény 6,5%-a, c) számvevő vezető főtanácsos tanácsadó esetén az alapilletmény 7,5%-a, d) számvevő vezető főtanácsos főtanácsadó esetén az alapilletmény 8,5%-a. (5) A számvevő a (6) bekezdés szerinti idegennyelv-tudási pótlékra jogosult, ha az idegen nyelv használata a munkakör betöltéséhez szükséges. A nyelvpótlékra jogosító munkaköröket és nyelveket a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletében kell feltüntetni. (6) Az idegennyelv-tudási pótlék mértéke nyelvvizsgánként: a) angol, francia vagy német nyelvből - felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 20%-a, - felsőfokú A vagy B típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 10%-a, - középfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 10%-a, - középfokú A vagy B típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 5%-a. b) egyéb nyelvből - felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 11%-a, - felsőfokú A vagy B típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 5%-a, - középfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 6%-a, - középfokú A vagy B típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 3%-a. (7) A feladatkör szakszerűbb ellátását biztosító tudományos fokozat, valamint a feladatkörön belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség elismeréseként a számvevő részére képzettségi pótlék állapítható meg. Képzettségi pótlék állapítható meg annak a számvevőnek is, aki a besorolásánál figyelembe vett iskolai végzettségénél magasabb szintű szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik, feltéve, ha az a munkakör ellátásához szükséges. A képzett-

20

ségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletében kell feltüntetni. (8) A képzettségi pótlék mértéke: a) doktori (PhD) fokozat vagy azzal egyenértékű, vagy ennél magasabb tudományos fokozat esetén az illetményalap 13%-a, b) további felsőfokú iskolai rendszerű képzésben szerzett képesítés esetén az illetményalap 9%-a, c) további akkreditált felsőfokú szakképesítés esetén az illetményalap 7%-a, d) további középfokú szakképesítés esetén az illetményalap 6%-a. (9) A számvevőt megillető helyettesítési díjra, jubileumi jutalomra, cafetériajuttatásra, valamint a jelen §-ban nem nevesített jogcímen járó egyéb díj, pótlék vagy juttatás mértékére a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szabályait kell alkalmazni. (9a) A számvevő a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti illetménykiegészítésre nem jogosult. (10) A számvevő főigazgató és a főtitkár a közigazgatási államtitkárt, a számvevő igazgató a helyettes államtitkárt megillető juttatásokra jogosult. (11) Az Állami Számvevőszék elnöke át nem ruházható hatáskörében a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül, munkája értékelésétől függően a számvevő (1)-(2) bekezdések szerint számított alapilletményét legfeljebb 50%kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg. (12) Az alapszabadságon felül a) a számvevőnek és a számvevő tanácsosnak 11 munkanap, b) a számvevő főtanácsosnak 12 munkanap, c) a számvevő vezető főtanácsosnak, az elnöki (alelnöki) tanácsadónak, az elnöki (alelnöki) főtanácsadónak, a számvevő osztályvezető-főtanácsosnak és a számvevő igazgatóhelyettesnek 13 munkanap, d) a számvevő főigazgatónak, számvevő igazgatónak és a főtitkárnak 14 munkanap pótszabadság jár. Külső szakértők 22. § (1) Ellenőrzés elvégzéséhez, megállapítások megtételéhez, véleményadáshoz az Állami Számvevőszék külső szakértőt vehet igénybe, ha olyan speciális szakértelemre van szükség, amellyel a számvevők nem rendelkeznek. (2) Minden olyan személy vagy szervezet megbízható szakértői feladattal, aki vagy amely megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkezik. (3) A számvevő felelősségére, jogaira és kötelezettségeire [15. § (7)-(8) bekezdés], továbbá az ellenőrzés szabályaira (III. fejezet) vonatkozó rendelkezéseket a szakértőre is alkalmazni kell. (4) A szakértő a megállapításaiért, véleményéért felelős az őt megbízó Állami Számvevőszéknek. III. FEJEZET AZ ELLENŐRZÉS SZABÁLYAI

21

Az ellenőrzés általános szabályai 23. § (1) Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzések szakmai szabályait, módszereit maga alakítja ki, és a kialakított szabályokat nyilvánosságra hozza. (2) Az Állami Számvevőszék jogszabályi kötelezettség alapján részére megküldött tájékoztatók, vagy a hozzá érkezett tájékoztatási célú információk, jelzések és egyéb dokumentumok alapján a) ellenőrzést végezhet, b) külön jogszabályban foglalt felhatalmazás esetén jogorvoslati eljárást kezdeményezhet, c) a tudomására jutott adatokról, tényekről a 27. § (7) bekezdésének megfelelően az eljárásra, intézkedésre jogosult illetékes állami szervet értesíti, d) a tudomására jutott adatokat, tényeket a folyamatban lévő ellenőrzései keretében vagy ellenőrzéseinek tervezése során hasznosítja. Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények 24. § (1) Az ellenőrzésekkel szemben támasztott követelmények: a) az ellenőrzéseket körültekintően és részletesen meg kell tervezni, b) az ellenőrzés végrehajtása során a jogszabályok, az ellenőrzési program, és az ellenőrzési szakmai szabályok, módszerek és az etikai normák szerint kell eljárni, c) az ellenőrzést végző személynek rendelkeznie kell az ellenőrzési feladat megfelelő teljesítéséhez szükséges ismeretekkel és gyakorlattal, d) az ellenőrzések eredményeinek, a megállapításoknak alátámasztottnak, a következtetéseknek okszerűnek és megalapozottnak kell lenniük, e) az ellenőrzéseket hatékonyan és eredményes kell elvégezni. (2) Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények megvalósulása érdekében az Állami Számvevőszék minőségbiztosítást működtet. Az ellenőrzést végző számvevő jogai és kötelezettségei 25. § (1) A számvevő a megbízólevelében megjelölt ellenőrzött szervezetnél az ellenőrzési feladatának megfelelően ellenőrzést végez. A számvevő köteles a helyszíni ellenőrzés megkezdésekor az ellenőrzött szerv vezetőjének megbízólevelét bemutatni, és személyazonosságát hitelt érdemlően igazolni. (2) A számvevő az ellenőrzési feladatait a jogszabályok, az ellenőrzési szakmai szabályok, módszerek és az etikai normák szerint végzi. (3) Amennyiben a rendelkezésre bocsátott dokumentumok, adatok, illetve tájékoztatás hitelességének, megalapozottságának, teljességének megállapítása, vagy egyes ellenőrzési megállapítások alátámasztása, kiegészítése indokolja, a számvevő jogosult az összefüggő tények vizsgálata céljából más szervezettől adatot, dokumentációt, tájékoztatást kérni, illetve az érintett szervezetnél is helyszíni ellenőrzést tartani. (4) Az Állami Számvevőszék megbízásából ellenőrzést végző személy felelős

22

a) az ellenőrzési feladatnak az ellenőrzési programban foglaltak szerinti végrehajtásáért, b) azért, hogy az ellenőrzési program által meghatározott körben minden lényeges tény megállapításra, feltárásra és írásban rögzítésre kerüljön, c) a megállapítások helytállóságáért és azok adatszerű megalapozásáért. (5) Az ellenőrzés vezetője felelős a) az ellenőrzés előkészítéséért (előtanulmány, ellenőrzési program), a helyszíni ellenőrzés megszervezéséért, az ellenőrzési feladatok összehangolásáért és eredményes lefolytatásáért, b) a számvevők által írásba foglalt megállapítások és a rendelkezésére álló dokumentumok alapján az ellenőrzés tapasztalatait összegző jelentés tervezetének elkészítéséért, c) az általa készített jelentéstervezet adatainak és ténymegállapításainak valódiságáért és helytállóságáért. Az ellenőrzéssel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályok 26. § (1) Az ellenőrzésben nem vehet részt: a) aki az adott ellenőrzést tartalmazó ellenőrzési terv elfogadását megelőző három naptári évben, illetve az ellenőrzéssel érintett időszakban az ellenőrzött szervezet dolgozója volt, b) aki rendszeres vagy tartós megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban állt az ellenőrzött szervezetnél az ellenőrzés megkezdését megelőző három naptári évben, illetve az ellenőrzéssel érintett időszakban, c) aki az ellenőrzött szervezetnél bármely egyéb, megengedett tevékenységet végez, vagy az ellenőrzött időszakban ilyen tevékenységet végzett, d) aki az ellenőrzött szervezet vezetőjének a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti hozzátartozója, e) akitől az ellenőrzés tárgyilagos lefolytatása egyéb okból nem várható el. (2) Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzés végrehajtásáért felelős vezetőjének köteles bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. Összeférhetetlenségi okot bárki bejelenthet. Az összeférhetetlenség kérdésében az ellenőrzés végrehajtásáért felelős vezető a bejelentést követően nyolc napon belül dönt. Adatbetekintés, adatkezelés 27. § (1) Az ellenőrzést végző számvevő az ellenőrzés során a dokumentumokba és az informatikai eszközökkel kezelt adatnyilvántartó rendszerek adatállományába akkor is betekinthet, illetve azokról másolatot, kivonatot készíthet, ha azok minősített adatot vagy törvény által védett egyéb titkot tartalmaznak. Az eredeti iratokat, valamint az adatnyilvántartó rendszerek adatállományait eredeti adathordozón - másolat készítése és átvételi elismervény átadása mellett azonban csak akkor viheti el, ha büntető- vagy fegyelmi eljárás kezdeményezése indokolt, és az irat vagy adat megváltoztatásától, illetve megsemmisítésétől kell tartani. (2) Az Állami Számvevőszék és a nevében ellenőrzést végző számvevő az ellenőrzés során - annak lefolytatása érdekében - a személyes adatot tartalmazó do-

23

kumentumokba, adatnyilvántartásokba betekinthet, azokat - a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel - az ellenőrzés lefolytatása céljából átveheti és kezelheti. (3) Az Állami Számvevőszék és a nevében ellenőrzést végző számvevő az ellenőrzés során különleges személyes adatot kezelhet, de az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 3. § 3. pont a) alpontjába tartozó adat esetében csak betekintési joggal rendelkezik. (4) Az ellenőrzéssel érintett adatnyilvántartó rendszerben szereplő olyan személyek személyes adatai, illetve különleges személyes adatai nem vehetők át, akik az ellenőrzött tevékenységgel nem érintettek és személyes adatuk az ellenőrzés lefolytatásához nem szükséges. (5) Az ellenőrzés során az ellenőrzött szervezetről vagy annak dolgozójáról, tisztségviselőjéről megszerzett információk a jelentés készítésén kívül - ha törvény eltérően nem rendelkezik - nem használhatók fel más célra. A számvevő a tudomására jutott minősített adatot vagy egyéb, törvény által védett titkot köteles megőrizni, azt külön felhatalmazás nélkül harmadik személynek nem adhatja át, és feladatkörén kívül nem használhatja fel. (6) Az Állami Számvevőszék a hozzá érkezett közérdekű bejelentéseket, a jogszabályi kötelezettség alapján részére megküldött tájékoztatókat, illetve egyéb dokumentumokat, valamint a bennük szereplő személyes adatokat és különleges személyes adatokat - az Infotv. 3. § 3. pont a) alpontjába tartozó adat kivételével - kezelheti. (7) Az Állami Számvevőszék a (2)-(6) bekezdések alapján birtokába került személyes adatot büntető- vagy fegyelmi eljárás kezdeményezése, nyomozó hatósági megkeresés teljesítése, illetve peres eljárás lefolytatása céljából, az Infotv. 3. § 3. pont a) alpontjába nem tartozó különleges személyes adatot pedig csak büntetőeljárás kezdeményezése, illetve nyomozó hatósági vagy bírósági megkeresés teljesítése céljából továbbíthatja az illetékes szervezet részére. (8) Az Állami Számvevőszék a (2)-(6) bekezdések alapján birtokába került személyes adatot az adatkezelés megkezdésétől számított öt évig, az Infotv. 3. § 3. pont a) alpontjába nem tartozó különleges személyes adatot pedig az adatkezelés megkezdésétől számított három évig, de legfeljebb a kezdeményezett büntető- vagy fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig kezelheti. Közreműködési kötelezettség 28. § (1) Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek lefolytatása, illetve az ellenőrzések megtervezése érdekében az ellenőrzött, illetve törvény alapján ellenőrizhető szervezet (a továbbiakban együtt: ellenőrzött szervezet) és annak munkavállalója közreműködésre köteles. Az ellenőrzött szervezet és annak munkavállalója közreműködési kötelezettsége a (2) és (3) bekezdés, valamint a 33. § (1) és (6) bekezdése szerinti kötelezettségeket foglalja magában. (2) A közreműködésre felhívott szervezet az Állami Számvevőszék részére - annak kérésére soron kívül, de legkésőbb öt munkanapon belül - az ellenőrzés tervezhetősége, meghatározása, illetve lefolytatása érdekében szükséges adatokat

24

és dokumentumokat rendelkezésre bocsátja, illetve a kapcsolódó tájékoztatást köteles megadni. (3) A helyszíni ellenőrzés során az ellenőrzött szervezet, illetve munkatársai kötelesek a számvevő részére a szervezet helyiségeibe való belépést, valamint a papír alapú és informatikai eszközökkel kezelt adatnyilvántartó rendszerekbe való betekintést biztosítani, az azokról való másolat - és kivonatkészítést lehetővé tenni, valamint a kért felvilágosítást, illetve tájékoztatást megadni. (4) Az Állami Számvevőszék és a közreműködésre köteles szervezet között a kapcsolat elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum alkalmazásával is fenntartható. (5) Amennyiben a közreműködésre kötelezett szervezet vagy ennek munkatársa a közreműködéssel kapcsolatos kötelezettségét megalapozott indok nélkül nem vagy késedelmesen teljesíti, az Állami Számvevőszék az intézkedési kötelezettség nem megfelelő teljesítése esetére irányadó szabályok [33. § (3) bekezdés] szerint jár el. Észrevételezési jog 29. § (1) Az Állami Számvevőszék az ellenőrzési megállapításait megküldi az ellenőrzött szervezet vezetőjének vagy az általa megbízott személynek, és annak, akinek személyes felelősségét állapította meg. (2) Az ellenőrzött szervezet vezetője és a felelősként megjelölt személy az ellenőrzés megállapításaira tizenöt napon belül írásban észrevételt tehet. (3) Az Állami Számvevőszék az észrevételre a beérkezésétől számított harminc napon belül írásban válaszol. A figyelembe nem vett észrevételeket köteles a jelentésben feltüntetni, és megindokolni, hogy azokat miért nem fogadta el. Büntetőeljárás és más felelősségre vonás kezdeményezése 30. § (1) Ha az Állami Számvevőszék az ellenőrzése során bűncselekmény gyanúját állapítja meg, megállapításait köteles az illetékes hatósággal haladéktalanul közölni. Egyéb jogellenes cselekmény esetén a felelősség tisztázását, érvényesítését kezdeményezheti. A megkeresett szervezet az eljárás megindításával kapcsolatos álláspontjáról - törvény eltérő rendelkezése hiányában - hatvan napon belül, az eljárás eredményéről pedig annak befejezését követően harminc napon belül tájékoztatni köteles az Állami Számvevőszéket. (2) Az Állami Számvevőszék megbízásából ellenőrzést végző személynek kötelessége, hogy az ellenőrzés során az általa felelősként megjelölt személlyel a megállapításait írásban ismertesse, és tőle írásbeli magyarázatot kérjen. A felelősként megjelölt személy az írásbeli magyarázatot tizenöt napon belül köteles megadni; annak elfogadásáról, vagy elutasításáról az ellenőrzést végzőnek harminc napon belül írásban kell nyilatkoznia. Vagyonmegóvási intézkedések 31. § (1) Amennyiben az ellenőrzés rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználást tár fel, illetve az ellenőrzött szervezet által a pénzeszközök kezelésére vonat-

25

kozó szabályok súlyos megsértésével történő károkozást, illetve ennek veszélyét állapítja meg, a kár megelőzése, illetve enyhítése érdekében az Állami Számvevőszék elnöke az illetékes hatósághoz, illetve szervezethez (a továbbiakban együtt: hatóság) fordulhat a) a munkabérek folyósításának kivételével az előirányzat-felhasználási keret zárolása, b) az államháztartás valamelyik alrendszeréből nyújtott támogatások folyósításának felfüggesztése, c) a személyi jövedelemadó 1%-ából történő felajánlásokból való részesedés lehetőségének felfüggesztése, d) bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén az ellenőrzött szervezet tulajdonában vagy kezelésében lévő, az államháztartási vagyon körébe tartozó vagyonelem tekintetében biztosítási intézkedés elrendelése érdekében. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a megkeresett hatóság köteles a szükséges intézkedéseket megtenni, és erről az Állami Számvevőszék elnökét tizenöt napon belül írásban értesíteni. (3) Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltak alapján tett intézkedés fenntartása a továbbiakban már nem szükséges, erről az Állami Számvevőszék elnöke az intézkedést foganatosító hatóságot értesíti. Az ellenőrzési jelentés és annak nyilvánossága 32. § (1) Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentést készít. A jelentés tartalmazza a feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat, következtetéseket. (2) Az Országgyűlésnek benyújtott, valamint a Kormány felkérésére végzett ellenőrzésről szóló jelentést az Állami Számvevőszék elnöke írja alá. Az általa aláírt jelentés adatainak és megállapításainak valódiságáért és helytállóságáért felelősséggel tartozik. A többi jelentés felelősségi rendjét, valamint kiadmányozási jogát az elnök a Szervezeti és Működési Szabályzatban határozza meg. (3) Az Állami Számvevőszék jelentése nyilvános. Törvény a nyilvánosságot államtitok védelme érdekében korlátozhatja. A nyilvánosságra hozott jelentés nem tartalmazhat minősített adatot vagy a törvény által védett egyéb titkot. (4) A vizsgált magánszemély vagy a jogi személy vezetőjének neve és az ellenőrzés során vizsgált tevékenységgel kapcsolatba hozható személyes adata - az Infotv. 3. § 3. pontjába tartozó különleges személyes adat kivételével - közérdekből nyilvános adat, és a jelentésben nyilvánosságra hozható, vagy egyéb módon hozzáférhetővé tehető. (5) Az Állami Számvevőszék a jelentéstervezetet záró megbeszélés keretében egyeztetheti az ellenőrzött szervezet vezetőjével vagy az általa megbízott személlyel. (6) A polgármester, illetve a megyei közgyűlés és a nemzetiségi önkormányzat elnöke köteles az önkormányzatra vonatkozó jelentést a képviselő-testülettel, a közgyűléssel, illetve a nemzetiségi önkormányzat testületével megismertetni. Az ellenőrzött szervezet intézkedési kötelezettsége

26

33. § (1) Az Állami Számvevőszék az ellenőrzési megállapításait tartalmazó jelentését megküldi az ellenőrzött szervezet vezetőjének. Az ellenőrzött szervezet vezetője köteles a jelentésben foglalt megállapításokhoz kapcsolódó intézkedési tervet összeállítani, és azt a jelentés kézhezvételétől számított harminc napon belül az Állami Számvevőszék részére megküldeni. (2) Amennyiben az intézkedési tervben foglalt intézkedések hiányosak vagy más okból nem elfogadhatók, az Állami Számvevőszék az intézkedési tervet indokolással és tizenöt munkanap - testületi döntéshozatal szükségessége esetén a következő testületi ülést követő öt munkanap - póthatáridő tűzésével visszaküldi kijavításra, kiegészítésre az ellenőrzött szervezet vezetőjének, és erről egyidejűleg értesíti a belső ellenőrzést végző személyt, illetve szervezetet. (3) Amennyiben az ellenőrzött szervezet vezetője nem küldi meg határidőben az intézkedési tervet vagy továbbra sem elfogadható intézkedési tervet küld, az Állami Számvevőszék elnöke a) az ellenőrzött szervezet vezetőjével szemben büntető- vagy fegyelmi eljárás megindítását kezdeményezheti; b) kezdeményezheti az illetékes hatóságnál, illetve szervezetnél az ellenőrzött szervezetet megillető, az államháztartás valamelyik alrendszeréből származó támogatások vagy egyéb juttatások folyósításának, illetve a személyi jövedelemadó 1%-ából történő felajánlásokból való részesedés lehetőségének felfüggesztését. (4) A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a megkeresett illetékes személy vagy szervezet köteles intézkedni, és erről az Állami Számvevőszék elnökét harminc napon belül írásban értesíteni. (5) Ha az ellenőrzött szervezet vezetője intézkedési kötelezettségét utóbb teljesítette, az Állami Számvevőszék a (3) bekezdése b) pontja szerinti hatóságot értesíti, és kezdeményezi a támogatás, juttatás, részesedés felfüggesztésének megszüntetését. (6) Az Állami Számvevőszék elnöke az ellenőrzés során feltárt jogszabálysértő gyakorlat, illetve a vagyon rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználásának megszüntetése érdekében - ha jogszabály súlyosabb jogkövetkezmény alkalmazását nem írja elő - figyelemfelhívó levéllel fordulhat az ellenőrzött szerv vezetőjéhez. A szerv vezetője a figyelemfelhívó levélben foglaltakat tizenöt napon belül - testületi szerv a soron következő ülésén - köteles elbírálni, a megfelelő intézkedést megtenni és erről az Állami Számvevőszék elnökét értesíteni. (7) Az intézkedési tervben foglaltak megvalósítását az Állami Számvevőszék utóellenőrzés keretében ellenőrizheti. (8) Ha a (3) bekezdésben felsorolt intézkedések nem vezetnek eredményre, ilyen intézkedések megtétele nem lehetséges, vagy az adott ügy jellege, illetve súlya egyébként indokolja, az Állami Számvevőszék elnöke kezdeményezheti, hogy az Országgyűlés illetékes bizottsága tárgyalja meg a jelentést és annak megállapításait, valamint hallgassa meg az ellenőrzött szervezet vezetőjét. IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK Hatályba léptető rendelkezések

27

34. § (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2011. július 1. napján lép hatályba. (2) A 36. § (1) bekezdése és a 37. § 2012. január 1. napján lép hatályba. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés 34/A. § E törvény az Alaptörvény 43. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. Átmeneti rendelkezések 35. § (1) E törvény hatálybalépését követő hatvan napon belül az Állami Számvevőszék számvevőit és számvevő-vezetőit az e törvény 16. § (1) és 17. § (1) bekezdése szerint meghatározott számvevői, illetve számvevő-vezetői kategóriák szerint kell besorolni. Az új besorolás alapján az alapilletmény az előző pótlékok nélkül számított illetmény összegénél kevesebb nem lehet. (2) Az e törvény 21. §-a szerint megállapított illetményt 2013. január 1. napjáig kell elérni, addig a számvevő és a számvevő-vezető illetménye az új besorolás szerinti illetménynél kevesebb is lehet. (3) Az Állami Számvevőszék a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 32/C. § (3) bekezdése és az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 8. §-a alapján megválasztott elnökének és alelnökeinek megbízatását, jogállását, egyéb juttatásait e törvény hatálybalépése nem érinti. (4) Az Állami Számvevőszék a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 32/C. § (3) bekezdése és az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 8. §-a alapján megválasztott és 2012. január 1-jén hivatalban lévő alelnökének megbízatását a 14. § nem érinti, rá megbízatásának megszűnéséig e törvény 10-12. §-ának szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy azok alkalmazásában az Állami Számvevőszék elnökén az Állami Számvevőszék alelnökét kell érteni. Módosító rendelkezések 36. § (1) (2) 37. § Hatályon kívül helyező rendelkezések 38. §

28

C.

2011. évi CXCIV. törvény Magyarország gazdasági stabilitásáról

15. § (4) Az Állami Számvevőszék elnökének és a Magyar Nemzeti Bank elnökének a Tanács munkájában végzett tevékenysége nem érinti e szervezetek törvényben meghatározott feladatait. A Tanács és annak tagjaként eljáró személy által képviselt álláspont, meghozott döntés az Állami Számvevőszék elnökét és a Magyar Nemzeti Bank elnökét elnöki feladatainak ellátása során nem köti.

29

EGYÉB JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK ÉS HATÁROZATOK A.

Ellenőrzés

1.) 2011. évi CCVI. törvény a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról 21. § (3) Az egyháznak nem hitéleti célra nyújtott költségvetési támogatás felhasználásának törvényességi szempontok szerinti ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi. 2.) 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 14. § (3) A központi költségvetésről szóló törvény a helyi önkormányzatok központi adókból, illetékekből származó részesedését, a települési önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését szolgáló támogatást, a helyi önkormányzatok, helyi nemzetiségi önkormányzatok, többcélú kistérségi társulások normatív hozzájárulásait, támogatásait, valamint a részükre juttatandó egyéb költségvetési támogatásokat önálló fejezetként tartalmazza. 60. § (1) A 14. § (3) bekezdés szerinti fejezetből származó hozzájárulások, támogatások elszámolásának felülvizsgálatát a kincstár a költségvetési évet követő év december 31-éig - a többcélú kistérségi társulások esetén a költségvetési évet követő második év június 30-áig - megkezdi. A felülvizsgálat során a kincstár az Állami Számvevőszék jelentéseiben foglalt megállapításokat is figyelembe veszi. 61. § (2) Az államháztartás külső (törvényhozói) ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami Számvevőszék látja el. 3.) 2011. évi CLXXV. törvény az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról 47. § A közhasznú szervezetek feletti adóellenőrzést az adóhatóság, az államháztartásból származó (költségvetési) támogatás felhasználásának ellenőrzését törvény eltérő rendelkezése hiányában az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve a nemzetközi forrásokból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti ellenőrzési szervezet, a közhasznú működés feletti törvényességi ellenőrzést pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el. 4.)

2011. évi CIX. törvény a Magyar Művészeti Akadémiáról

27. § (15) Az MMA és az általa irányított költségvetési szervek gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. (A Magyar Művészeti Akadémiáról van szó. – a szerk.)

30

5.) 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról 121. § (10) Az NHIT gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. Az NHIT feladatai teljesítéséről évente jelentést készít az Országgyűlés illetékes bizottságának. 6.) 2010. évi CLIV. törvény a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról 11. § (1) Az Alap működését és gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi. (2) Az Alap részére átadott, az 1. §-ban meghatározott, a pénztártag portfólióját képező eszközök, és azok átadásának ellenőrzését a kormányzati ellenőrzési szerv végzi. 7.)

2010. évi LXXXVII. törvény a Nemzeti Földalapról

14. § (1) A Nemzeti Földalap feletti tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységet az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi. 8.)

2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról

3. § (1) Az állami vagyon felett a Magyar Államot megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) gyakorolja, aki e feladatát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.), a Magyar Fejlesztési Bank, illetve a (2) bekezdés szerinti tulajdonosi joggyakorló szervezet útján látja el. (1a) Azon állami tulajdonban álló ingatlanok felett, amelyek egy része a Nemzeti Földalapba tartozik, a tulajdonosi jogokat a miniszter az agrárpolitikáért felelős miniszterrel közösen, a Nemzeti Földalapról szóló törvény, valamint annak végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint gyakorolja. (1b) Az Egészségbiztosítási Alap ellátási vagyona tekintetében a tulajdonosi jogokat az egészségbiztosításért felelős miniszter, a Nyugdíjbiztosítási Alap ellátási vagyona tekintetében a tulajdonosi jogokat a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter gyakorolja. (2) A miniszter e törvény felhatalmazása alapján - a 2. §-ban meghatározott célok hatékonyabb elérése érdekében, miniszteri rendeletben, az ott meghatározott állami vagyoni kör tekintetében, meghatározott időtartamra - e törvény keretei között, a joggyakorlás egyes szabályainak meghatározásával - az (1) bekezdés alapján őt megillető tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességének, illetve azok meghatározott részének gyakorlóját az Áht. szerinti központi költségvetési szervek, ezek intézménye, továbbá a 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaságok közül kijelölheti. (4) Az állami vagyon feletti - a 3. § (1)-(2) bekezdése szerinti - tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos tevékenységet az Állami Számvevőszék évente ellenőrzi.

31

9.) 2007. évi XCIX. törvény az európai területi együttműködési csoportosulásról 11. § (1) A Rendelet 6. cikke alkalmazásában illetékes hatóság - amennyiben törvény vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik - az Állami Számvevőszék. (2) Az európai területi társulás gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult. (Az európai területi együttműködési csoportosulásról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006. július 5-i 1082/2006/EK rendeletéről van szó. – a szerk.) 10.) 2006. évi CXXXIII. törvény a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról 8. § (1) A fővárosi önkormányzat tárgyévre vonatkozó forrásmegosztási rendeletét az Állami Számvevőszék felülvizsgálja. Az Állami Számvevőszék az adatok megalapozottságának és az ennek alapjául szolgáló számítások helyességének vizsgálatába könyvvizsgálót vonhat be. A könyvvizsgáló nem lehet azonos az Ötv. 92/A. §-ában meghatározott feladatra megbízott könyvvizsgálóval. (2) Amennyiben a felülvizsgálat megállapítja, hogy a forrásmegosztás során alkalmazott adatok, vagy a számítások helytelensége miatt a fővárosi önkormányzat vagy valamely kerületi önkormányzat jogosulatlan forráshoz jutott, vagy a jogszerűen járó forrásnál alacsonyabb összegben részesült, ezzel az öszszeggel a hiba feltárását követő évben az 5-6. § alkalmazása eredményeként kialakult forrásmegosztást módosítani kell. 11.) 2003. évi XLVII. törvény a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról 4. § (2) Az alapítvány gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult. (4) Az Állami Számvevőszék kétévenként ellenőrzi azoknak az alapítványoknak a gazdálkodását, amelyek e törvény szerint állami költségvetési támogatásban részesültek. 12.) 1997. évi C. törvény a választási eljárásról 5. § A választások előkészítésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásának költségeit - az Országgyűlés által megállapított mértékben a központi költségvetésből kell biztosítani. E pénzeszközök felhasználásáról az Állami Számvevőszék tájékoztatja az Országgyűlést. 92. § (3) A választásra fordított állami és más pénzeszközök felhasználását az Állami Számvevőszék a választás második fordulóját követő egy éven belül az országgyűlési képviselethez jutott jelölő szervezetek és független jelöltek tekintetében hivatalból, egyéb jelölő szervezetek és független jelöltek tekintetében más jelölt, jelölő szervezet kérelmére ellenőrzi. Az ellenőrzés iránti kérelmet a válasz-

32

tás második fordulóját követő 3 hónapon belül lehet benyújtani. A kérelemhez bizonyítási indítványt kell csatolni. 13.) 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 97. § (1) A hitelintézet - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - köteles az Országos Betétbiztosítási Alaphoz (a továbbiakban: Alap) csatlakozni. 109. § Az Alap pénzügyi-számviteli ellenőrzését az Állami Számvevőszék végzi. 14.) 1992. évi XXXI. törvény a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról 9. § Az Állami Számvevőszék az e törvény végrehajtásával összefüggő pénzügyi elszámolásokat évente ellenőrzi. 15.) 1989. évi XXXIII. törvény a pártok működéséről és gazdálkodásáról 10. § (1) A párt gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék jogosult. (3) Az Állami Számvevőszék kétévenként ellenőrzi azoknak a pártoknak a gazdálkodását, amelyek rendszeres költségvetési támogatásban részesültek. *** 16.) 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről 13. § (1) A 13-14. § vonatkozásában külső ellenőrzés az Európai Számvevőszék, az Európai Bizottság, az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, a Magyar Államkincstár, az irányító szerv, illetve a felsorolt szervezetek megbízottjai által végzett ellenőrzés. … 14. § (1) A költségvetési szerv vezetője gondoskodik a külső ellenőrzések koordinációjáról és éves bontásban nyilvántartást vezet a külső ellenőrzések javaslatai alapján készült intézkedési tervek végrehajtásáról a 47. § (2) bekezdése szerinti tartalommal. A költségvetési szerv vezetője ezen feladatot átruházhatja bármely szervezeti egység vezetője részére. 17.) 201/2005. (IX. 27.) Korm. rendelet a Norvég Királyság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között 2005. június 10-én létrejött, a Norvég Finanszírozási Mechanizmus 2004-2009 közötti végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodás, valamint egyrészről az Izlandi Köztársaság Kormánya, a Liechtensteini Nagyhercegség Kormánya, a Norvég Királyság Kormánya, másrészről a Magyar Köztársaság Kormánya között 2005. július 7-én létrejött, az EGT

33

Finanszírozási Mechanizmus 2004-2009 közötti végrehajtásáról szóló együttműködési megállapodás kihirdetéséről 6. A Nemzeti Fejlesztési Hivatal felelős a projektek azonosításáért, azok tervezéséért, végrehajtásáért és monitoringjáért, valamint a Norvég Alap támogatásainak a Szabályok és Eljárásrend című dokumentumban lefektetett elvek alapján történő felhasználásáért. A nemzeti kapcsolattartó beszámol feladatai ellátásáról az FMI-nek. A nemzeti kapcsolattartó haladéktalanul értesíti az FMI-t a tudomására jutott szabálytalanságokról. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) független ellenőrző tevékenységet folytat. A KEHI ellenőrzése elkülönül az Állami Számvevőszék auditjától, mely testület önálló ellenőrzési joggal rendelkezik. (Az együttműködési megállapodást a 33/2010. (II. 23.) Korm. rendelet módosította. – a szerk.) 18.) 150/2005. (VII. 29.) Korm. rendelet a transzeurópai közlekedési hálózat projektjeihez juttatott TEN-T támogatás felhasználásáról 2. § E rendelet alkalmazásában 3. ellenőr: az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék által megbízott természetes vagy jogi személy, valamint a végrehajtó hatóság, illetve az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) által megbízott természetes vagy jogi személy, ezenkívül a TEN-T támogatás felhasználásában közreműködő szervezetek belső ellenőrzési szervezete, aki vagy amely a vonatkozó ellenőrzési jogszabályokban rögzített feltételeknek megfelel; 19.) 179/2004. (V. 26.) Korm. rendelet a Schengen Alap felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási és ellenőrzési rendjének kialakításáról 11. ellenőr: az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék által megbízott természetes vagy jogi személy, valamint a Felelős Hatóság, KPSZE és az SzKSz-ek vagy azok felügyeleti szerve, illetve az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) vagy az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (a továbbiakban: EUTAF) által megbízott olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a vonatkozó ellenőrzési jogszabályokban rögzített feltételeknek megfelel; (A rendelet a Schengen Alap menedzsmentjéről és monitoringjáról szóló bizottsági határozat hatálybalépésének napján lép hatályba. SzKSz: szakmai közreműködő szervezetek – a szerk.) 20.) 119/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet az Európai Uniós előcsatlakozási eszközök és az Átmeneti Támogatás felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendjéről 20. ellenőr: az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék által megbízott természetes személy, valamint a Kincstár, az MVH és a végrehajtó szervezetek vagy azok szakmai felügyeletét ellátó szervek, illetve az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) vagy az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság

34

(a továbbiakban: EUTAF) által megbízott olyan természetes személy, aki a vonatkozó ellenőrzési jogszabályokban rögzített feltételeknek megfelel; 21.) 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról 17. § (7) Ha a fenntartónak az Állami Számvevőszék által lefolytatott ellenőrzése során visszafizetési kötelezettsége keletkezik, annak a döntés kézhezvételét követő tizenhatodik naptól a visszafizetés napjáig a döntés időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelt összegben való megfizetésére az Igazgatóság kötelezi a fenntartót. (A nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartók normatív állami hozzájárulásának és támogatásának igénylése, folyósítása, elszámolásáról és ellenőrzéséről van szó. – a szerk.) *** 22.) 70/1997. (VII. 15.) OGY határozat a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság létrehozásáról 10.6. A részvénytársaság gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.

*** 23.) 2349/1999. (XII. 21.) Korm. határozat a SAPARD Program keretében nyújtott közösségi agrár- és vidékfejlesztési támogatások igénybevétele érdekében tett intézkedésekről, az intézményi háttér megteremtéséről A Kormány... 4. felkéri az Állami Számvevőszéket, hogy a SAPARD Program végrehajtása során az Igazoló Szerv feladatait lássa el;

35

B. A számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegése 1.)

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről

224/B. § (1) Aki az Állami Számvevőszék ellenőrzése során az Állami Számvevőszékről szóló törvényben meghatározott közreműködési kötelezettségét megszegi, és ezzel az ellenőrzés lefolytatását akadályozza, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az ellenőrzött szervezet vezetője, ha írásbeli felszólítás ellenére nem küld intézkedési tervet az Állami Számvevőszék részére. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott cselekmény az ellenőrzés lefolytatását meghiúsítja.

36

C.

Kezdeményezés, indítványozás, felhívás

1.) 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről 140. § (1) A Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalból indított eljárását a következő szervezetek vagy személyek kezdeményezhetik, ha a feladatkörük ellátása során e törvénybe ütköző magatartás vagy mulasztás jut tudomásukra: b) az Állami Számvevőszék; … 2.) 2007. évi XCIX. törvény az európai területi együttműködési csoportosulásról 12. § Az Állami Számvevőszék ellenőrzések lefolytatása céljából megkeresheti a létrehozás helye szerinti tagállam illetékes hatóságát, amennyiben külföldi székhelyű európai területi társulásban magyar jog szerinti tag vesz részt. 13. § Ha az Állami Számvevőszék azt észleli, hogy az európai területi társulás gazdálkodása körében jogellenesen jár el, felhívja a törvényes állapot helyreállítására. Súlyosabb törvénysértés esetén, vagy ha az európai területi társulás nem tesz eleget a felhívásnak, az Állami Számvevőszék elnökének megkeresésére az ügyész az európai területi társulás megszüntetése iránt pert indíthat a Fővárosi Törvényszék előtt. 3.) 2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről 2. § E törvény alkalmazásában 4. Érintett állami szerv: a pénz-, tőke- és biztosításpiaci szervezeteket, pénztárakat érintően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az államháztartás alrendszereinek szervezeteit érintően az Állami Számvevőszék. 49. § Külön jogszabály rendelkezései alapján egyes gazdálkodók esetében csak minősített kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet. A minősítés a minősítésnek megfelelő gazdálkodó tekintetében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására jogosítja a kamarai tag könyvvizsgálót, a könyvvizsgáló céget. 52. § (2) A minősítés visszavonása tekintetében a kamara felvételi bizottsága jár el. Az eljárás megindítását - az ok megjelölésével - az érintett állami szerv is kérheti. 174. § (1) Fegyelmi vétséget követ el az a kamarai tag könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég, aki/amely a) a szakmai szolgáltatás nyújtásával összefüggő kötelezettségeit gondatlanságból vagy szándékosan megszegi, vagy b) gondatlanságból vagy szándékosan e törvény, a kamara alapszabályának vagy etikai szabályzatának előírásaival ellentétes magatartást tanúsít, vagy

37

c) a szakmai szolgáltatást gondatlanságból, szakmai hiányosságok miatt vagy szándékosan nem a jogszabályoknak és a 4. § (5) bekezdés b) pontja szerinti standardoknak megfelelően nyújtja. (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában fegyelmi vétségnek minősül különösen e) a jogszabályokban foglalt sajátos kötelezettségek megszegése a 49. § szerinti minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég esetében … 175. § (1) A fegyelmi eljárásban a kamarát a fegyelmi megbízott képviseli. A fegyelmi megbízott feladata a jogszabályokban, a kamara alapszabályában és önkormányzati szabályzataiban foglaltak érvényesülésének elősegítése. (2) A 174. § (2) bekezdésének e) pontjában foglalt esetben az érintett állami szerv is felkérheti a fegyelmi megbízottat fegyelmi eljárás kezdeményezésére. 4.)

2003. évi CXXVI. törvény a közösségi vámjog végrehajtásáról

7/A. § Kötelező az utólagos ellenőrzést lefolytatni az ügyfélnél: a) ha vámtartozása áll fenn és felszámolását, végelszámolását rendelték el, b) az Állami Számvevőszék elnökének felhívására, … 7/D. § (1) Ellenőrzéssel lezárt időszak tekintetében felülellenőrzésre kerül sor, ha a) azt az adópolitikáért felelős miniszter vagy az Állami Számvevőszék elnöke rendelte el, 60. § (4) Ha a korábbi utólagos ellenőrzés eredményeként határozatot hoztak, a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven túl nem hozható olyan új határozat, amely vámtartozást, illetve nem közösségi adó- és díj fizetési kötelezettséget az ügyfél terhére állapít meg. A súlyosítási tilalomra vonatkozó rendelkezésben foglaltakat nem kell alkalmazni d) ha az utólagos ellenőrzésre az Állami Számvevőszék elnökének felhívására vagy az adópolitikáért felelős miniszter utasítására kerül sor, 5.)

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

89. § (1) Kötelező az ellenőrzést lefolytatni a) a vállalkozónál, ha végelszámolását rendelték el b) az Állami Számvevőszék elnökének felhívására, c) az adópolitikáért felelős miniszter utasítására, d) az önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó adók esetében az önkormányzat képviselő-testületének határozata alapján. (2) Az Állami Számvevőszék elnöke, illetőleg az önkormányzat képviselőtestülete akkor rendelhet el ellenőrzést, ha a rendelkezésére álló adatok, körülmények arra utalnak, hogy az adóhatóság a törvényben meghatározott ellenőrzési szempontok megsértésével mellőzi valamely adózó vagy adózói csoport vizsgálatát, illetőleg a lefolytatott ellenőrzések eredménytelensége mögött a megkülönböztetés nélküli eljárás elvének megsértése áll. 116. § (1) Az adómegállapításhoz való jog elévülésének határidején belül az adóhatóság az ellenőrzéssel lezárt bevallási időszak, illetve e törvényben előírt feltételek fennállása esetén az állami garancia beváltása iránti kérelem tekintetében ismételt ellenőrzést folytathat le, ha

38

a) az ellenőrzést az adópolitikáért felelős miniszter vagy az Állami Számvevőszék elnöke - helyi adó esetében az önkormányzati képviselő-testület határozata - rendelte el, és a rendelkezésben szereplő időszakot az elsőfokú adóhatóság már ellenőrizte, … 142. § (1) Ha a korábbi ellenőrzés eredményeként határozatot hoztak, a határozat jogerőre emelkedésétől, ha pedig az ellenőrzés hatósági eljárás megindítása nélkül befejeződött, a befejezéstől számított egy éven túl olyan új határozat, amely az adókötelezettséget, az adó alapját, az adó összegét, a költségvetési támogatás alapját és összegét az adózó terhére változtatja meg, még akkor sem hozható, ha az alapeljárásban hozott határozatot a felettes adóhatóság megsemmisítette és új eljárás lefolytatását rendelte el, vagy a határozatot az elsőfokú adóhatóság visszavonta. (2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni a) a bíróság jogerős ítéletében megállapított költségvetési csalás, adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás, illetve az adókötelezettség teljesítésével összefüggésben elkövetett csalás, b) a bíróság által elrendelt új eljárás, c) ha az ellenőrzést az adópolitikáért felelős miniszter vagy az Állami Számvevőszék elnöke - helyi adó esetében az önkormányzati képviselő-testület határozata - rendelte el, … 6.) 2003. évi XLVII. törvény a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról 3. § (5) A (3)-(4) bekezdés rendelkezéseinek megsértésével elfogadott támogatást - az Állami Számvevőszék felhívására - tizenöt napon belül a központi költségvetésnek be kell fizetni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani. Az alapítvány költségvetési támogatását az elfogadott támogatás értékét kitevő összeggel az Állami Számvevőszék felhívását követő negyedévben csökkenteni kell. 4. § (5) Ha az Állami Számvevőszék észleli, hogy gazdálkodása körében az alapítvány jogszabálysértően járt el, felhívja az alapítványt a törvényes állapot helyreállítására. Súlyosabb törvénysértés esetén, vagy ha az alapítvány nem tesz eleget a felhívásnak, az Állami Számvevőszék elnöke indítványozhatja, hogy az ügyészség az (1) bekezdés szerint bírósághoz forduljon. (6) Az alapítvány a nem a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény 9/A. § (1) bekezdésében meghatározott célra fordított állami költségvetési támogatás összegét - az Állami Számvevőszék felhívására - tizenöt napon belül a központi költségvetésnek köteles befizetni. Késedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani. 7.) 1989. évi XXXIII. törvény a pártok működéséről és gazdálkodásáról 4. § (4) Az a párt, amely a (2)-(3) bekezdésben foglalt szabályt megsértve vagyoni hozzájárulást fogadott el, köteles annak értékét - az Állami Számvevőszék felhívására - tizenöt napon belül a központi költségvetésnek befizetni. Ké39

sedelem esetén a tartozást adók módjára kell behajtani. A párt költségvetési támogatását ezen kívül az elfogadott vagyoni hozzájárulás értékét kitevő összeggel csökkenteni kell. (5) Ha a párt részére a vagyoni hozzájárulást nem pénzben nyújtották, köteles annak értékeléséről (értékének meghatározásáról) gondoskodni. Ha a párt a (2) és (3) bekezdésben foglalt szabályt megsértve tiltott, nem pénzbeli hozzájárulást fogadott el, annak értékét az Állami Számvevőszék állapítja meg. 10. § (4) Ha az Állami Számvevőszék azt észleli, hogy a párt gazdálkodása körében jogellenesen járt el, felhívja a törvényes állapot helyreállítására. Súlyosabb törvénysértés esetén, vagy ha a párt nem tesz eleget a felhívásnak, az Állami Számvevőszék elnöke indítványozza a bíróság eljárását. *** 8.) 273/2010. (XII. 9.) Korm. Rendelet a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és egyes szervek kijelöléséről 9. § (1) A középfokú adóztatási szervek lefolytatják a NAV elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket. A Központi Hivatal folytatja le a) az adópolitikáért felelős miniszter és az Állami Számvevőszék elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket, … 13. § (1) A regionális vám- és pénzügyőri főigazgatóságok és a Repülőtéri Főigazgatóság lefolytatja a NAV elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket. A Központi Hivatal folytatja le a) az adópolitikáért felelős miniszter és az Állami Számvevőszék elnöke által elrendelt felülellenőrzéseket, … (A NAV Központi Hivataláról van szó. – a szerk.)

40

D.

Véleményezés

1.) 2011. évi CCVIII. törvény a Magyar Nemzeti Bankról 41. § Az MNB könyvvizsgálójának megválasztását, illetve visszahívásának kezdeményezését megelőzően az MNB elnöke kikéri az Állami Számvevőszék elnökének a véleményét. 2.) 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 22. § (6) A központi költségvetésről szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács véleményével együtt tárgyalja meg. 62. § Az államháztartásért felelős miniszter ellátja - az Állami Számvevőszék véleményének kikérésével - az államháztartás belső kontrollrendszerének amely magában foglalja az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzést - a nemzetközi standardokkal összhangban lévő fejlesztésével, szabályozásával, koordinációjával és harmonizációjával kapcsolatos feladatokat, megalkotja az ezekhez kapcsolódó jogszabályokat, módszertani útmutatókat, valamint ellátja a szakmai egyeztető fórumok működtetésével és kötelező továbbképzések szervezésével kapcsolatos feladatokat. 90. § (1) A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot a költségvetési évet követő nyolcadik hónap utolsó napjáig az Országgyűlés elé terjeszti. A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és az elkülönített állami pénzalapokról készített éves költségvetési beszámolókat a zárszámadásról szóló törvényjavaslat Országgyűlés elé történő beterjesztését két hónappal megelőzően megküldi az Állami Számvevőszéknek. A zárszámadásról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés az Állami Számvevőszék jelentésével együtt tárgyalja meg. 3.) 2007. évi LXXV. törvény a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről 2. § E törvény alkalmazásában 4. Érintett állami szerv: a pénz-, tőke- és biztosításpiaci szervezeteket, pénztárakat érintően a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, az államháztartás alrendszereinek szervezeteit érintően az Állami Számvevőszék. 49. § Külön jogszabály rendelkezései alapján egyes gazdálkodók esetében csak minősített kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég végezhet jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet. A minősítés a minősítésnek megfelelő gazdálkodó tekintetében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására jogosítja a kamarai tag könyvvizsgálót, a könyvvizsgáló céget. 50. § (2) Kérelem alapján minősítést a kamarai tag könyvvizsgáló akkor kaphat, ha igazolja, hogy a minősítés megadása iránti kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül

41

a) legalább három éven át a minősítésnek megfelelő tevékenységet végző (IFRS minősítés esetén a beszámolóját a nemzetközi számviteli standardok szerint öszszeállító) gazdálkodóra vonatkozóan számviteli, ellenőrzési tevékenységet végzett (ideértve az ehhez kapcsolódó szabályozási és felügyeleti feladatokat is) és legalább két éves gyakorlata van a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában, vagy b) legalább három éven át jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végzett és adott minősítésű kamarai tag könyvvizsgáló mellett legalább két évig közreműködött olyan gazdálkodó tekintetében a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátásában, amelyre vonatkozóan jogszabály az adott minősítés meglétét előírja. (3) Kérelem alapján minősítést a könyvvizsgáló cég akkor kaphat, ha megfelel az alábbi feltételeknek: a) igazolja, hogy van legalább egy olyan, a megfelelő minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgáló, aki a könyvvizsgáló cég nevében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végez, és b) vállalja, hogy működése során az a kamarai tag könyvvizsgáló, aki a könyvvizsgáló cég nevében jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet végez olyan gazdálkodó tekintetében, amelyre vonatkozóan a minősítést külön jogszabály előírja, rendelkezik a megfelelő minősítéssel. (4) A (2) és (3) bekezdés szerinti kérelem elbírálása során ki kell kérni az érintett állami szerv véleményét, továbbá figyelembe kell venni a kérelmező tekintetében lefolytatott minőségellenőrzés(ek) eredményét, valamint a kérelmezővel szemben lefolytatott fegyelmi eljárásokat. *** 4.)

1144/2010. (VII. 7.) Korm. határozat a Kormány ügyrendjéről

21. A bíróságok és az ügyészségek feladatkörét érintő tervezetet a Legfelsőbb Bíróság elnökével, illetőleg a legfőbb ügyésszel, az Alkotmánybíróságot, az Állami Számvevőszéket, a Magyar Nemzeti Bankot és az autonóm államigazgatási szerveket érintő tervezetet az érintett szerv elnökével is egyeztetni kell.

42

E.

Javaslattétel, együttműködés

1.) 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 88. § (4) A (3) bekezdés szerinti könyvvizsgálót - az Állami Számvevőszék elnökének javaslata ismeretében - a fejezetet irányító szerv bízza meg. Az ellenőrzés költségeit az elkülönített állami pénzalap kezelésével kapcsolatos költségvetési kiadások között kell elszámolni. 2.) 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról 108. § (1) Az Alap a 136. § (3) bekezdésben meghatározott forrásaiból támogatja a közszolgálati médiaszolgáltatók feladatainak ellátását, támogatja és elvégzi műsorszámainak előállítását, megrendelését, megvásárlását, tájékoztatási és egyéb tevékenységét. (2) Az (1) bekezdés alapján rendelkezésre álló összegnek a közszolgálati médiaszolgáltatók közötti elosztásáról a Közszolgálati Költségvetési Tanács (a továbbiakban: Tanács) dönt. (3) A Tanács hét tagú, tagjai a következők: a) a közszolgálati médiaszolgáltatók vezérigazgatói, b) az Alap vezérigazgatója, c) az Állami Számvevőszék elnöke által esetileg delegált két tag. E tagok tiszteletdíját az Alap vezérigazgatója állapítja meg, rájuk a 104. §-ban és a 118. §ban foglalt összeférhetetlenségi szabályok értelemszerűen vonatkoznak. (A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapról van szó. – a szerk.)

43

F. Más szerv jogszabálysértést jelez az Állami Számvevőszéknek, vagy vizsgálatot kezdeményez az Állami Számvevőszéknél 1.) 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól 132. § (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete körében az Alaptörvényben meghatározott feladat- és hatáskörökön túl: … j) kezdeményezheti a helyi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását az Állami Számvevőszéknél; … 2.) 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről 146. § (1) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárása során a kérelem vagy a kezdeményezés alapján vizsgáltakon túli jogsértésről szerez tudomást az érdemi határozat [152. §] meghozatala előtt, ezek vonatkozásában is eljárhat hivatalból. Az eljárás kiterjesztésére akkor van lehetőség, ha a feltárt jogsértés sérti a verseny tisztaságát vagy nyilvánosságát, az ajánlatkérők esélyegyenlőségét vagy érdemben kihatott az ajánlatkérő döntésére. Az eljárás kiterjesztéséről az eljáró tanács jelzése alapján a Közbeszerzési Döntőbizottság elnöke dönt. (3) Ha a Közbeszerzési Döntőbizottság az eljárás során más jogszabály megsértésére utaló körülményt észlel, köteles azt jelezni az illetékes szervnek, így különösen a nyomozó hatóságnak, az Állami Számvevőszéknek, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervnek vagy a Gazdasági Versenyhivatalnak. 3.) 1993. évi XLIX. törvény a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről 9. § (1) A kőolaj és kőolajtermék, valamint a földgáz biztonsági készletezését a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség (a továbbiakban: Szövetség) látja el. 17. § A Szövetség legfőbb szerve a közgyűlés, amely a kőolaj és kőolajtermék készletezési és a földgázkészletezési szekciók tagjainak összességéből áll. 33. § (2) Amennyiben a közgyűlés nem fogadja el az igazgatóság által összeállított éves beszámolót, az államháztartásért felelős miniszter igazgató tanácsbeli képviselője az Állami Számvevőszék vizsgálatát kezdeményezi. *** 4.) 119/2012. (VI. 26.) Korm. rendelet a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól 2. § (3) A fővárosi és megyei kormányhivatal törvényességi felhívás kibocsátása nélkül kezdeményezheti az Állami Számvevőszéknél a helyi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását, mellyel egyidejűleg a kezdeményezés másolatát az érintett helyi önkormányzatnak megküldi.

44

5.) 51/2005. (III. 24.) Korm. rendelet a területfejlesztés intézményei törvényességi felügyeletének részletes szabályairól 1. § (1) A fővárosi és megyei kormányhivatal a törvényességi felügyelet ellátása során: (7) A törvényességi felügyelet során szerzett tapasztalatai alapján a fővárosi és megyei kormányhivatal a tanács gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását kezdeményezheti az Állami Számvevőszéknél. 6.) 19/2005. (II. 11.) Korm. rendelet a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatása felhasználásának részletes szabályairól 14. § (9) A támogatható cél szerinti feladatkörrel rendelkező miniszter, a kijelölt térségi egészség-szervezésért felelős államigazgatási szerv és a Területi Vízgazdálkodási Tanács, továbbá az Igazgatóságok az igénylés (megvalósíthatósági tanulmány, beruházási koncepció, igénybejelentés, illetve a kapcsolódó egyéb dokumentumok) és az elszámolás szabályszerűségét, valamint - az Igazgatóságok kivételével - a támogatás rendeltetésszerű felhasználását ellenőrzik. Az ellenőrzés eredményéről tájékoztatják az önkormányzatot, javaslatot tehetnek a hiányosságok megszüntetésére, kezdeményezhetik, hogy a képviselő-testület tárgyalja meg az ellenőrzés tapasztalatait. (10) A (9) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapított jogszabálysértésről a támogatható cél szerinti feladatkörrel rendelkező miniszter, az Igazgatóság, a kijelölt térségi egészségszervezésért felelős államigazgatási szerv, illetve a Területi Vízgazdálkodási Tanács tájékoztatja a helyi önkormányzatokért felelős minisztert, aki kezdeményezheti az Állami Számvevőszéknél ellenőrzés lefolytatását. Az ellenőrzés megállapításától függően a helyi önkormányzatokért felelős miniszter intézkedik a beruházási koncepció, illetve az igénybejelentés elutasításáról, a támogatás folyósításának felfüggesztéséről, az előirányzat elvonásáról, vagy felhívja az önkormányzatot az előirányzatról történő lemondásra és viszszafizetésre. 7.) 100/2002. (V. 5.) Korm. rendelet egyes szociális feladatokat ellátó nem állami fenntartók címzett támogatásáról 11.§ (3) Jogszabálysértés, szerződésszegés, valamint a támogatás nem célnak megfelelő felhasználása esetén - az ellenőrzés megállapításaitól függően - az SzCsM b) ellenőrzést kezdeményez az Állami Számvevőszéknél, …

45

G. Más szerv az ÁSZ számára dokumentumokat küld meg, az ÁSZ jelentését mellékelni kell, illetve az ÁSZ dokumentumot készít 1.) 2011. évi CCVIII. törvény a Magyar Nemzeti Bankról 31. § (4) Az MNB a pénzügyi év kezdete előtt működési költségeire, valamint beruházásaira vonatkozóan részletes éves tervet készít. A pénzügyi év lezárását követően összehasonlító elemzést készít a tervezett és a tényleges működési és beruházási költségek alakulásáról. Az elemzést a könyvvizsgáló véleményével ellátva az éves beszámolóval egyidejűleg megküldi az Országgyűlés gazdasági ügyekért felelős állandó bizottsága, valamint az Állami Számvevőszék részére. 2.) 2011. évi CXCVI. törvény a nemzeti vagyonról 10. § (2) A tulajdonosi joggyakorló rendszeresen ellenőrzi a nemzeti vagyon használójának a nemzeti vagyonnal való gazdálkodását, megállapításairól értesíti a nemzeti vagyon használóját, továbbá, amennyiben megállapításai az Állami Számvevőszék hatáskörét érintik, az Állami Számvevőszéket is. 3.) 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról 88. § (2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól készített éves költségvetési beszámoló ellenőrzését az Állami Számvevőszék által kidolgozott módszertan szerint kell végrehajtani. (3) Az elkülönített állami pénzalapról készített éves költségvetési beszámolót könyvvizsgálóval ellenőriztetni kell. Az éves költségvetési beszámoló ellenőrzését az Állami Számvevőszék által kidolgozott módszertan szerint kell végrehajtani. 90. § (1) A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot a költségvetési évet követő nyolcadik hónap utolsó napjáig az Országgyűlés elé terjeszti. A Kormány a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és az elkülönített állami pénzalapokról készített éves költségvetési beszámolókat a zárszámadásról szóló törvényjavaslat Országgyűlés elé történő beterjesztését két hónappal megelőzően megküldi az Állami Számvevőszéknek. A zárszámadásról szóló törvényjavaslatot az Országgyűlés az Állami Számvevőszék jelentésével együtt tárgyalja meg. 4.) 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól 135. § Az országos önkormányzat pénzügyi bizottságának feladata az országos önkormányzatnál és költségvetési szerveinél különösen: az éves költségvetési tervezetnek, a féléves és éves beszámoló tervezetének véleményezése, a pénzügyi folyamatok figyelemmel kísérése és értékelése, a pénzügyi döntések (különösen hitelfelvételek) megalapozottságának vizsgálata, a pénzügyi jogszabályok és belső szabályzatok hatályosulásának vizsgálata. A bizottság a vizsgálatának megállapításait haladéktalanul megküldi a képviselő-testületnek, közgyűlésnek. A képviselő-testület, közgyűlés a jelentésről soron kívül dönt. A döntés elmaradásáról, továbbá ha a képviselő-testület, közgyűlés a bizottság vizsgálati megállapításaival nem ért egyet, illetve a szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a

46

bizottság tájékoztatja a fővárosi és megyei kormányhivatalt és az Állami Számvevőszéket. 5.) 2011. évi CVIII. törvény a közbeszerzésekről 172. § (3) A Tanács évente beszámolót készít az Országgyűlésnek tevékenységéről, a közbeszerzések tisztaságával és átláthatóságával kapcsolatos tapasztalatairól, valamint a jogorvoslati ügyek tapasztalatairól. A beszámolónak megállapításokat kell tartalmaznia a közbeszerzési eljárások számának és értékének alakulására, a hazai ajánlattevők és ezen belül a mikro-, kis- és középvállalkozások helyzetére vonatkozóan. A Tanács a beszámolót tájékoztatásul az Állami Számvevőszéknek is megküldi. 6.)

2007. évi CVI. törvény az állami vagyonról

17. § (1) Az MNV Zrt.: d) rendszeresen ellenőrzi a vele szerződéses jogviszonyban lévő személyek, szervezetek vagy más használók állami vagyonnal való gazdálkodását, megállapításairól az MNV Zrt. Felügyelő Bizottságát, az ellenőrzött szervet, szükség esetén a minisztert és az Állami Számvevőszéket tájékoztatja, … 20/D. § (7) A Felügyelő Bizottság a működéséről évente, a tárgyévet követő év augusztus 31. napjáig beszámolót készít a miniszter részére. A beszámolót a Felügyelő Bizottság az Állami Számvevőszéknek is megküldi. (Az MNV Zrt. Felügyelő Bizottságáról van szó. – a szerk.) 7.) 1997. évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról 94. § (1) Az Alapot héttagú igazgatóság irányítja. 95. § (1) Az igazgatóság… j) éves tevékenységéről a tárgyévet követő év július 31. napjáig jelentést készít, amelyben bemutatja az Alap vagyoni helyzetét, pénzeszközeit, valamint ezek felhasználását és az erről szóló jelentést megküldi a Felügyeletnek, az alaptagoknak és az Állami Számvevőszéknek…. (A Pénztárak Garancia Alapjáról van szó. – a szerk.) 8.) 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 111. § (1) Az igazgatótanács j) évente egyszer, legkésőbb a gazdasági év befejezését követő év május 30. napjáig elfogadja az Alap éves beszámolóját és a könyvvizsgáló jelentését, megállapítja az Alap vagyoni helyzetét és az ezekről szóló beszámolóját benyújtja az Állami Számvevőszéknek, valamint megküldi a hitelintézeteknek, (Az Országos Betétbiztosítási Alapról van szó. - a szerk.) 9.)

1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról

92. § (14) A pénzügyi bizottság vizsgálati megállapításait a képviselő-testülettel haladéktalanul közli. Ha a képviselő-testület a vizsgálati megállapításokkal

47

nem ért egyet, a vizsgálati jegyzőkönyvet az észrevételeivel együtt megküldi az Állami Számvevőszéknek. 92/A. § (4) A könyvvizsgálói záradékkal ellátott egyszerűsített tartalmú éves pénzforgalmi jelentést, könyvviteli mérleget, pénzmaradvány-kimutatást és vállalkozási maradvány-kimutatást a polgármester a zárszámadásról szóló rendelettel együtt terjeszti a képviselő-testület elé. A könyvvizsgálatra kötelezett helyi önkormányzat polgármestere a könyvvizsgálatról készített jelentést minden év június 30-áig megküldi az Állami Számvevőszéknek. *** 10.) 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 104. § (1) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás b) az elszámolás, az Áht. 60. §-a szerinti elszámolás felülvizsgálata, vagy az Állami Számvevőszék által végzett ellenőrzés során keletkező fizetési kötelezettségét a Kincstár által megjelölt fizetési számlára történő befizetéssel, és c) a kapcsolódó kamatfizetési kötelezettségét a Kincstár által megjelölt fizetési számlára történő befizetéssel teljesíti. 105. § (1) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás igénybevételi kamatot fizet a jogtalanul igényelt feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulás, támogatás teljes összege után, ha az igényelt összeg legalább 3%-al meghaladja a jogosan igénybe vehető összeget. Az igénybevételi kamat mértéke, ha a feladatmutatóhoz kapcsolódó normatív hozzájárulás, támogatás … d) igénylőjének év végi elszámolása során keletkezik visszafizetési kötelezettsége, illetve a jogtalan igénybevételt a Kincstár az Áht. 60. §-a szerinti felülvizsgálat során, vagy az Állami Számvevőszék állapítja meg, a jegybanki alapkamat kétszerese. … (4) A helyi önkormányzat, helyi nemzetiségi önkormányzat, többcélú kistérségi társulás késedelmi kamat fizetésére kötelezett … b) az Áht. 60. §-a szerinti felülvizsgálat keretében megállapított, illetve az Állami Számvevőszék által végzett ellenőrzés alapján keletkezett visszafizetési kötelezettség összege után. 112. § (3) A felülvizsgálat során a Kincstár figyelembe veszi az Állami Számvevőszék ellenőrzése alapján készült jelentésben a tárgyévre és az azt megelőző, a Ptk. szerinti általános elévülési időn belüli évekre megállapított, az ellenőrzöttet megillető, pótlólagos hozzájárulások, támogatások, illetve az ellenőrzött által jogtalanul igénybe vett és az Állami Számvevőszék megállapítására vissza nem fizetett hozzájárulásokat, támogatásokat is. (5) Az Áht. 60. § (6) bekezdése szerinti felhívás tartalmára a 108. § (2) bekezdés a)-c) és e) pontjait, valamint a 110. § (4) bekezdés a), b) és d) pontjait kell alkalmazni, azzal, hogy a normatív hozzájárulások és támogatások esetén az öszszeget, illetve az Állami Számvevőszék által a felhívás címzettje vonatkozásá48

ban megállapított eltéréseket is fel kell tüntetni, tartalmaznia kell továbbá az elszámolás módosítására és annak határidejére vonatkozó felhívást. 159. § (1) A Kincstár kincstári költségvetési beszámolót készít, melyet a költségvetési évet követő év február 15. napjáig megküld az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerveknek, a központi kezelésű előirányzatok, fejezeti kezelésű előirányzatok, elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerveinek, a fejezetet irányító szerveknek, az államháztartásért felelős miniszternek, valamint az Állami Számvevőszéknek. 167/A. § (2) Az Állami Számvevőszék - a helyi önkormányzatokkal kapcsolatos ellenőrzési feladatai ellátásához szükséges mértékben - a helyi önkormányzatokra és a helyi nemzetiségi önkormányzatokra vonatkozó adatok kezelő szerveitől az egyes helyi önkormányzatokra vonatkozó adatbázisok rendelkezésre bocsátását kérheti. Az adatszolgáltatási kötelezettség nem vonatkozik az államtitoknak minősülő adatokra. 1. melléklet a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelethez A fejezetet irányító szerv és annak vezetője 5. a központi költségvetésről szóló törvény V. fejezeténél az Állami Számvevőszék és annak elnöke, … 11.) 347/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet a Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek rábízott állami vagyonnal kapcsolatos éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségéről 10. § (2) A tulajdonosi joggyakorló szervezetek rábízott állami vagyonról készített pénzügyi beszámolóit, éves beszámolóit a részvényesi jogok gyakorlója - a jóváhagyásra vonatkozó tulajdonosi döntést követően haladéktalanul -, a döntéshozatal során keletkezett dokumentumokkal együtt - a cégbírósági benyújtás szerinti tartalommal - megküldi az Állami Számvevőszéknek. 12.) 119/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet az Európai Uniós előcsatlakozási eszközök és az Átmeneti Támogatás felhasználásának pénzügyi tervezési, lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendjéről 47. § (2) A Nemzeti Programengedélyező, a Kincstár, a végrehajtó szervezetek, az MVH d) gondoskodnak az ellenőrzési nyomvonal kialakításáról és az esetleges (eljárásrendi vagy szervezeti) változások haladéktalan átvezetéséről; e) a d) pontban írtakról a vonatkozó dokumentáció megküldésével haladéktalanul értesítik felügyeleti szervüket, az EUTAF-t, az ÁSZ-t és a Nemzeti programengedélyezőt. 13.) 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 10. § (7) A helyi önkormányzatok a zárszámadásukhoz kapcsolódó, az önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó, jegyző által elkészített egyszerűsített éves költségvetési beszámolót kötelesek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a tárgyévet követő április 30-áig a képviselő-testület elé terjeszteni. A 49

képviselő-testület által elfogadott egyszerűsített éves költségvetési beszámolót a tárgyévet követő év június 30-áig kell közzétenni és egyidejűleg az Állami Számvevőszéknek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt megküldeni. (9) Az országos nemzetiségi önkormányzatok a zárszámadásukhoz az országos nemzetiségi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó, az önkormányzat elnöke által elkészített egyszerűsített éves költségvetési beszámolót kötelesek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a tárgyévet követő év május 15éig a közgyűlés elé terjeszteni. A közgyűlés által elfogadott egyszerűsített éves költségvetési beszámolót a tárgyévet követő év június 30-áig kell közzétenni és egyidejűleg az Állami Számvevőszéknek a könyvvizsgálói jelentéssel együtt megküldeni. (12) A társadalombiztosítási alapok konszolidált éves költségvetési beszámolója, valamint a társadalombiztosítás konszolidált éves költségvetési beszámolója elkészítéséről és a tárgyévet követő év május 31-éig az államháztartásért felelős miniszter, a Magyar Államkincstár és az Állami Számvevőszék részére történő továbbításáról az alapok kezelői gondoskodnak. (15) A helyi önkormányzat a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásáról szóló 1996. évi XXV. törvény 13. §-a (2) bekezdés b) pontja szerinti beszámolót az adósságrendezés megindításának időpontját megelőző fordulónapra vonatkozóan 30 napon belül köteles elkészíteni és megküldeni a pénzügyi gondnoknak és az Állami Számvevőszéknek. 45/A. § (2) Az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló készítésére kötelezett helyi önkormányzatok és az országos nemzetiségi önkormányzatok az egyszerűsített éves költségvetési beszámolónak - beleértve kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést is - az Állami Számvevőszékhez történő megküldésével tesznek eleget a letétbe helyezési kötelezettségüknek. (3) Az 1. § (1) bekezdésének c), h) pontja szerinti államháztartás szervezete az éves elemi költségvetési beszámoló, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak éves költségvetési beszámolója, valamint a társadalombiztosítási alrendszer konszolidált éves költségvetési beszámolója az államháztartásért felelős miniszterhez, a Kincstárhoz, illetve az Állami Számvevőszékhez történő megküldésével tesz eleget a beszámoló letétbe helyezési kötelezettségének. (8) Az éves költségvetési beszámoló, az egyszerűsített éves költségvetési beszámoló, illetve a konszolidált éves költségvetési beszámoló ismételt letétbe helyezéséhez is szükséges - kötelező könyvvizsgálat esetén - a könyvvizsgálói záradék vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentés letétbe helyezése az államháztartásért felelős miniszternél, Kincstárnál, illetve az Állami Számvevőszéknél. 14.) 217/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet a Pénztárak Garancia Alapja éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 3. § Az Alap számviteli politikája keretében a Tv. 14. §-ának (3)-(5) bekezdésében foglaltakon túlmenően köteles elkészíteni az Mpt.-ben, illetve az ahhoz kapcsolódó végrehajtási rendeletekben előírt azon szabályzatokat, amelyek az Alap könyvvezetéséhez, az éves beszámoló elkészítéséhez, továbbá a Felügyelet, 50

az Állami Számvevőszék és a tagpénztárak felé történő egyéb jelentéstételi kötelezettséghez tartoznak,… 15. § (2) A jóváhagyott éves beszámolót és üzleti jelentést legkésőbb az üzleti évet követő év július 31-éig kell a Felügyeletnek, az Állami Számvevőszéknek, valamint a tagpénztáraknak megküldeni. 15.) 214/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet a betétbiztosítási alapok és intézményvédelmi alapok, valamint a befektető-védelmi alap éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 11. § Az éves beszámolót és az üzleti jelentést legkésőbb az üzleti évet követő év május 30-áig kell elkészíteni és benyújtani a tagintézetekhez, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, a Magyar Nemzeti Bankhoz, a Bankszövetséghez, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséghez, továbbá az Állami Számvevőszékhez és a Pénzügyminisztériumhoz. *** 16.) 55/2011. (VI. 29.) OGY határozat a privatizációs szerződések környezetvédelmi és természetvédelmi előírásainak Kormány általi felülvizsgálatáról 1. Az Országgyűlés … a 2010. október 4-ei kolontári ipari és természeti katasztrófa következményeit és tanulságait észlelve - felkéri a Kormányt, hogy a) a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvény 1989. január 1-jei hatálybalépésétől 2010. május 29-éig, a Magyar Állam által az állami tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek értékesítésére megkötött, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaságnál (MNV Zrt.) fellelhető szerződések, különösen azok környezetvédelmi, környezetbiztonsági, természetvédelmi és kulturális örökségvédelmi pontjainak a másik szerződő fél (felek) általi teljesítését 2012. május 31-ig az Állami Számvevőszéket tájékoztatva vizsgálja meg, b) a vizsgálat eredményét 2012. június 15-ig terjessze az Országgyűlés elé. 2. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt annak - az Állami Számvevőszék tájékoztatása mellett történő - vizsgálatára, hogy az önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó szervezetek értékesítésére 1990. szeptember 30. és 2010. október 3. között megkötött szerződések környezetvédelmi, környezetbiztonsági és természetvédelmi pontjainak a másik szerződő fél (felek) általi teljesítését célszerű-e megvizsgálni, ha igen, milyen körben és szempontok alapján. A Kormány a 2. pont szerinti vizsgálatot az 1. pont szerinti határidőig folytassa le és a vizsgálat eredményét az ott megjelölt határidőig terjessze az Országgyűlés elé. 3. Az Országgyűlés felkéri a Kormányt, hogy abban az esetben, ha a vizsgálatok eredményei ezt indokolják, 2012. június 30-ig terjesszen be törvényjavaslatot állami vagy önkormányzati vagyon értékesítése esetén a jelenleginél szigorúbb előírások megállapítása érdekében.

51

17.) 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat egyes házszabályi rendelkezésekről 66. § (4) Az Országgyűlés nyilvános üléséről készült hiteles jegyzőkönyvet - a mellékletek nélkül - a (3) bekezdés szerinti eljárást követő tizenöt napon belül kinyomtatva ki kell adni az országgyűlési képviselőknek, a köztársasági elnöknek, a Kormány tagjainak, az Alkotmánybíróság elnökének, a Kúria elnökének, a legfőbb ügyésznek, az alapvető jogok biztosának, az Állami Számvevőszék elnökének, a Magyar Nemzeti Bank elnökének, továbbá el kell juttatni a fővárosi, megyei és az egyetemi könyvtáraknak. Az országgyűlési képviselő írásban nyilatkozhat, hogy nem igényli a nyomtatott jegyzőkönyv megküldését.

*** 18.) 1104/2012. (IV. 6.) Korm. határozat a korrupció elleni kormányzati intézkedésekről és a Közigazgatás Korrupció-megelőzési Programjának elfogadásáról 12. A Kormány felkéri a korrupció elleni küzdelemért különös felelősséget viselő független állami szervezeteket (vagyis az Állami Számvevőszéket, az Országos Bírósági Hivatalt, a Gazdasági Versenyhivatalt, a Közbeszerzési Hatóságot, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét, a Legfőbb Ügyészséget, valamint a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot), hogy ezzel kapcsolatos tevékenységükről és együttműködésükről számszerű adatokat is tartalmazó tájékoztatást adjanak a közigazgatási és igazságügyi miniszter számára minden év május 31-éig. 13. A Kormány felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy folytasson kísérleti projektet az integritásfelelős intézményének, valamint az erre támaszkodó integritás irányítási rendszernek az állami szerveknél történő bevezetésére az Állami Számvevőszék tapasztalataira támaszkodva, és a kísérleti projekt eredményétől függően tegyen javaslatot a rendszernek a teljes államigazgatási szervezetben történő bevezetésének módjára.

52

H.

Összeférhetetlenségi szabályok

1.)

2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről

80. § A képviselő nem lehet … d) az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője, … 2.) 2010. évi CLXXXV. törvény a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról 43. § (2) Nem lehet továbbá lineáris médiaszolgáltatásra jogosult személy: b) a közigazgatási szerv, a Magyar Nemzeti Bank, a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezető beosztású tisztségviselője, az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, főtitkára, vezető beosztású munkavállalója, számvevője, valamint a Gazdasági Versenytanács tagja, … 3.)

2010. évi CXXII. törvény a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról

53. § (2) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésére a NAV a természetes személyekkel, a jogi személyekkel vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel titkos együttműködési megállapodást köthet. Ennek keretében a NAV kezdeményezheti a bűnüldözés szempontjából különleges fontosságú ilyen szervezetek munkatársával hivatásos szolgálati, kormánytisztviselői jogviszony, illetve munkajogviszony létesítését. (4) A NAV nem kezdeményezheti a (2) bekezdés szerinti jogviszony létesítését bíróságnál, ügyészségnél, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevőszéknél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál és az Országgyűlés Hivatalánál. (A bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtéssel kapcsolatban alkalmazandó informátorokról van szó. – a szerk.) 4.) 2004. évi LVII. törvény az Európai Parlament magyarországi képviselőinek jogállásáról 8. § (2) Az európai parlamenti képviselő nem lehet továbbá …. g) az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője,… 5.)

1995. évi CXXV. törvény a nemzetbiztonsági szolgálatokról

30. § (3) A nemzetbiztonsági szolgálatok nem kezdeményezhetnek munkaviszonyt bíróságnál, ügyészségnél, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevőszéknél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál és az Országgyűlés Hivatalánál. (A törvényből eredő feladataik ellátása érdekében alkalmazott informátorokról van szó. – a szerk.) 1. számú melléklet az 1995. évi CXXV. törvényhez 53

A védelem alá eső tisztségek: Az Állami Számvevőszék elnöke és alelnökei 6.)

1994. évi XXXIV. törvény a Rendőrségről

64. § (4) A rendőrség nem kezdeményezhet munkaviszonyt bíróságnál, ügyészségnél, az Alkotmánybíróságnál, az Állami Számvevőszéknél, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, az Alapvető Jogok Biztosa Hivatalánál, a Köztársasági Elnök Hivatalánál és az Országgyűlés Hivatalánál. (A törvényből eredő feladataik ellátása érdekében alkalmazott informátorokról van szó. – a szerk.) 7.)

1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról

33/A. § (1) A polgármester nem lehet: b) az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője…

*** 8.) 271/2008. (XI. 18.) Korm. rendelet a Kossuth-díj, a Széchenyi-díj adományozásának rendjéről, valamint a Magyar Köztársaság Kiváló Művésze, a Magyar Köztársaság Érdemes Művésze, a Magyar Köztársaság Babérkoszorúja díj alapításáról és adományozásáról 7. § (1) A Kossuth-díjra és a Széchenyi-díjra, valamint a művészeti díjakra nem javasolható a) a köztársasági elnök, az országgyűlési képviselő, az európai parlamenti képviselő, az alkotmánybíró, Kúria elnöke és elnökhelyettese, a legfőbb ügyész és helyettese, az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke és alelnöke, az országgyűlési biztos és az állami vezető, valamint … 9.) 51/2005. (III. 24.) Korm. rendelet a területfejlesztés intézményei törvényességi felügyeletének részletes szabályairól 4. § (1) Felügyelőbiztosnak az az állam- és jogtudományi vagy közgazdasági egyetemi vagy felsőfokú műszaki vagy felsőfokú pénzügyi végzettséggel rendelkező büntetlen előéletű, magyarországi állandó lakóhellyel rendelkező természetes személy rendelhető ki, aki vállalja a felügyelőbiztosi feladatok ellátását és e feladatok ellátása nem összeférhetetlen munkakörével, vállalkozási vagy egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszony keretében végzett tevékenységével. (2) Nem lehet felügyelőbiztos: … az Állami Számvevőszék elnöke, elnökhelyettese és számvevője; …

54

I. Az Országgyűlésről szóló törvény és a Házszabály Állami Számvevőszéket érintő rendelkezései 1.) 2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről 24. § (1) Az Országgyűlés - az Alaptörvény C) cikk (1) bekezdésével összhangban - bármely, az Országgyűlés ellenőrzési feladatkörében felmerülő, közérdekű, interpellációval, kérdéssel (azonnali kérdéssel) nem tisztázható ügy megvizsgálására vizsgálóbizottságot küldhet ki. Nem hozható létre vizsgálóbizottság egyedi jogi felelősség megállapítására, továbbá olyan ügyben, amely az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék, illetve az önkormányzatok hatáskörébe tartozik. Nem terjedhet ki a vizsgálat olyan ügyre, amely a döntés előkészítésének szakaszában van. Nem terjedhet ki a vizsgálat továbbá olyan ügy megvizsgálására, amely folyamatban lévő büntető-, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárás tárgya. 39. § (1) A köztársasági elnök, a Kormány tagja, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, az alapvető jogok biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat és a központi költségvetés módosításáról szóló törvényjavaslat vitája során a Költségvetési Tanács elnöke, továbbá az általa benyújtott beszámoló országgyűlési vitája során az Országgyűlés előtt beszámolásra kötelezett, valamint európai uniós kérdéssel összefüggő napirend országgyűlési vitája során az Európai Parlament magyarországi képviselője (a továbbiakban együtt: tanácskozási joggal rendelkező személy) részt vehet és - az ülés lefolytatásával kapcsolatos házszabályi rendelkezések keretei között - bármikor felszólalhat az Országgyűlés ülésén. (2) Ha a napirenden lévő önálló indítványt tanácskozási joggal rendelkező személy terjeszti elő, az előterjesztő vagy a helyettesítésére jogosult személy távollétében az indítványt az Országgyűlés nem tárgyalja. (4) Az Országgyűlés a tanácskozási joggal rendelkező személyt - a köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság elnöke, a Kúria elnöke és az Európai Parlament magyarországi képviselője kivételével - kötelezheti az Országgyűlés ülésén való megjelenésre. 40. § (1) Az előterjesztő, a köztársasági elnök, a házelnök, az Európai Parlament magyarországi képviselője, az alapvető jogok biztosa, az Állami Számvevőszék elnöke, az adott országgyűlési bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező képviselőcsoport vezetője, külön törvényben erre feljogosított személyek, valamint - ha a tárgyalt napirendi pont feladatkörét érinti - a Kormány tagja az állandó bizottság ülésének összehívásával egyidejűleg meghívást kap az ülésre. (2) Az (1) bekezdés alapján meghívott személyek tanácskozási joggal vesznek részt az ülésen, illetve a napirendi pont tárgyalásán. Az ülésen a meghívottat a helyettesítésére jogosult személy is képviselheti. Az ülésen az országgyűlési bizottságban tagsági hellyel nem rendelkező képviselőcsoport vezetőjét - egy alkalomra szóló vagy visszavonásig érvényes megbízással - a képviselőcsoport egy tagja is képviselheti. Az országgyűlési bizottság ülésén a Kormány döntésre felhatalmazott képviselője vesz részt.

55

42. § (2) Akihez az Alaptörvény szerint interpelláció vagy kérdés intézhető, köteles az interpellációt vagy kérdést személyesen, kivételesen helyettese útján megválaszolni. (8) Kérdés esetén meg kell jelölni, hogy a kérdező a választ az Országgyűlés ülésén szóban vagy ülésen kívül, írásban kéri. Az írásbeli választ igénylő kérdésre a kérdezett tizenöt napon belül ad választ. Kérdés esetén a képviselőnek viszontválaszra nincs joga, és az Országgyűlés a válasz elfogadásáról nem határoz. 44. § (1) Az Országgyűlés a miniszterelnököt nyílt szavazással, a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság elnökét és tagját, a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét titkos szavazással választja meg. 80. § A képviselő nem lehet … d) az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke és számvevője, … 2.) 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat egyes házszabályi rendelkezésekről 64. § (1) Az Alaptörvényben és a házszabályi rendelkezésekben meghatározott eseteken kívül a képviselők kétharmadának szavazata szükséges d) az Állami Számvevőszék elnöke mentelmi jogának felfüggesztéséhez az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 10. § (2) bekezdésében foglaltak szerint, e) az Állami Számvevőszék elnöke összeférhetetlenségének megállapításához az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (3) bekezdésében foglaltak szerint, f) az Állami Számvevőszék elnöke felmentéséhez az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (4) bekezdésében foglaltak szerint, g) az Állami Számvevőszék elnöke kizárásához az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 11. § (5) bekezdésében foglaltak szerint, … 66. § (4) Az Országgyűlés nyilvános üléséről készült hiteles jegyzőkönyvet - a mellékletek nélkül - a (3) bekezdés szerinti eljárást követő tizenöt napon belül kinyomtatva ki kell adni az országgyűlési képviselőknek, a köztársasági elnöknek, a Kormány tagjainak, az Alkotmánybíróság elnökének, a Kúria elnökének, a legfőbb ügyésznek, az alapvető jogok biztosának, az Állami Számvevőszék elnökének, a Magyar Nemzeti Bank elnökének, továbbá el kell juttatni a fővárosi, megyei és az egyetemi könyvtáraknak. Az országgyűlési képviselő írásban nyilatkozhat, hogy nem igényli a nyomtatott jegyzőkönyv megküldését. 89. § (1) A jelentés, illetve a beszámoló valamely megtett intézkedésről, elvégzett vizsgálatról vagy valamely szerv tevékenységéről tájékoztatja az Országgyűlést. (2) Jelentést a Kormány, országgyűlési bizottság, az Állami Számvevőszék elnöke, valamint azok tesznek, akiket törvény erre kötelez. (3) Az Alaptörvény, valamint törvény alapján beszámolásra kötelezettek beszámolóját a házszabályi rendelkezések alkalmazása során jelentésnek kell tekinteni. (4) A jelentéssel együtt az arra jogosult törvényjavaslatot és határozati javaslatot is benyújthat. 56

J.

Titok- illetve adatközlési kötelezettség, minősítés

1.) 2011. évi CXCIII. törvény a befektetési alapkezelőkről és a kollektív befektetési formákról 148. § (1) A befektetési alapkezelő, a befektetési alapkezelőben a) tulajdoni részesedéssel rendelkező, b) tulajdoni részesedést szerezni kívánó, c) vezető állású, és d) alkalmazottként foglalkoztatott személy vagy bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az üzleti titkot - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - időbeli korlátozás nélkül köteles megőrizni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében törvény felhatalmazása alapján eljáró d) … Állami Számvevőszékkel, … szemben. 149. § (1) A befektetési alapkezelő, illetve a befektetési alapkezelő vezető állású személye és alkalmazottja, valamint bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az értékpapírtitkot köteles időbeli korlátozás nélkül megőrizni. … (3) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a) a hatáskörében eljáró Felügyelettel, a Befektető-védelmi Alappal, az Országos Betétbiztosítási Alappal, az MNB-vel, az Állami Számvevőszékkel, a Gazdasági Versenyhivatallal, … szemben, e szerveknek a befektetési alapkezelőhöz intézett írásbeli megkeresése esetén. 2.)

2011. évi LXVI. törvény az Állami Számvevőszékről

27. § (1) Az ellenőrzést végző számvevő az ellenőrzés során a dokumentumokba és az informatikai eszközökkel kezelt adatnyilvántartó rendszerek adatállományába akkor is betekinthet, illetve azokról másolatot, kivonatot készíthet, ha azok minősített adatot vagy törvény által védett egyéb titkot tartalmaznak. Az eredeti iratokat, valamint az adatnyilvántartó rendszerek adatállományait eredeti adathordozón - másolat készítése és átvételi elismervény átadása mellett azonban csak akkor viheti el, ha büntető- vagy fegyelmi eljárás kezdeményezése indokolt, és az irat vagy adat megváltoztatásától, illetve megsemmisítésétől kell tartani. 3.)

2007. évi CLIX. törvény a viszontbiztosítókról

94. § A viszontbiztosító, ennek tulajdonosa, a viszontbiztosítóban részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint a viszontbiztosító alkalmazottja köteles a viszontbiztosító működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot - időbeli korlátozás nélkül - megtartani.

57

95. § (1) A 94. §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró a) Felügyelettel, b) MNB-vel, c) nemzetbiztonsági szolgálattal, d) Állami Számvevőszékkel,… szemben. 4.) 2007. évi CXXXVIII. törvény a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól 117. § (1) A befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató, a befektetési vállalkozásban és az árutőzsdei szolgáltatóban a) tulajdoni részesedéssel rendelkező, b) tulajdoni részesedést szerezni kívánó, c) vezető állású, és d) alkalmazottként foglalkoztatott személy vagy bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az üzleti titkot - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - időbeli korlátozás nélkül köteles megőrizni. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a hatáskörében törvény felhatalmazása alapján eljáró d) Állami Számvevőszékkel,….. szemben…. 118. § (1) A befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, illetőleg a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személye és alkalmazottja, valamint bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az értékpapírtitkot köteles időbeli korlátozás nélkül megőrizni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott titoktartási kötelezettség nem áll fenn a) a hatáskörében eljáró Felügyelettel, Befektető-védelmi Alappal, Országos Betétbiztosítási Alappal, MNB-vel, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal,… szemben…. 5.) 2007. évi XVII. törvény a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről 25. § (4) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv - ha az adott szerv az adat kezelésére törvény alapján egyébként jogosult - tájékoztatja a nem nyilvános támogatási adatról: e) az Állami Számvevőszéket, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervezetet, az Európai Csalásellenes Hivatalt (OLAF), az állami adóhatóságot, a vámhatóságot, ha a tájékoztatás az ellenőrzéshez szükséges;

58

6.) 2004. évi XXIX. törvény az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról 140/C. § (2) A nemzeti külkereskedelmi államigazgatási szerv az általa kezelt vagy nyilvántartott adatokat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az alábbi szervek részére, azok megkeresése alapján átadja: f) az Állami Számvevőszéknek és a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervnek jogszabályban meghatározott ellenőrzési célra, … 7.)

2003. évi CXXVI. törvény a közösségi vámjog végrehajtásáról

16. § (1) Vámtitok minden, a vámigazgatási eljárással kapcsolatos tény, adat, körülmény, igazolás vagy információ. (6) A vámhatóság tájékoztatja a vámtitokról e) az Állami Számvevőszéket, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervet, továbbá az Európai Csalásellenes Hivatalt (OLAF), ha a tájékoztatás az általuk végzett ellenőrzéshez szükséges, 8.)

2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről

54. § (7) Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az adótitokról e) az Állami Számvevőszéket, a Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervet, az Európai Csalásellenes Hivatalt (OLAF), ha a tájékoztatás az ellenőrzéshez; szükséges. 9.) 2003. évi LX. törvény a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről 162. § A biztosító, a biztosításközvetítő és a szaktanácsadó, valamint ezek tulajdonosa, a biztosítóban, a biztosításközvetítői, illetve a szaktanácsadói vállalkozásban részesedést szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint a biztosító, biztosításközvetítő és szaktanácsadó alkalmazottja köteles a biztosító, biztosításközvetítő, illetve szaktanácsadó működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot - időbeli korlátozás nélkül - megtartani. 163. § (1) A 162. §-ban előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró d) Állami Számvevőszékkel, … 10.) 1997. évi LXXXII. törvény a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról 79. § (1) A pénztártitok és üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a feladatkörében eljáró … c) az Állami Számvevőszékkel, … szemben, e szerveknek a pénztárhoz intézett írásbeli megkeresése esetén.

59

11.) 1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 49. § (1) E törvény alkalmazásában üzleti titok fogalma alatt a Ptk.-ban meghatározott fogalmat kell érteni. (2) A pénzügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénzkibocsátó intézmény és a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó pénzügyi intézménynek nem minősülő - vállalkozás (ideértve a közvetítőt is) tulajdonosa, a pénzügyi intézményben, a pénzforgalmi intézményben és az elektronikuspénz-kibocsátó intézményben minősített befolyást szerezni kívánó személy, a vezető állású személy, valamint a pénz-ügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény, az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény és a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó - pénzügyi intézménynek nem minősülő vállalkozás alkalmazottja köteles a pénz-ügyi intézmény, a pénzforgalmi intézmény és az elektronikuspénz-kibocsátó intézmény működésével kapcsolatban tudomására jutott üzleti titkot - időbeli korlátozás nélkül - megtartani. (3) A (2) bekezdésben előírt titoktartási kötelezettség nem áll fenn a feladatkörében eljáró e) Állami Számvevőszékkel, … szemben. 51. § (2) Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján a banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a) a feladatkörében eljáró Országos Betétbiztosítási Alappal, Magyar Nemzeti Bankkal, Állami Számvevőszékkel, Gazdasági Versenyhivatallal, a Felügyelettel, a Pénzügyi Békéltető Testülettel, az önkéntes intézményvédelmi és betétbiztosítási alapokkal, az Áht. 63. §-ában meghatározott ellenőrzési jogkörét gyakorló kormányzati ellenőrzési szervvel, az európai támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai Csalásellenes Hivatallal (OLAF), … szemben e szerveknek a pénzügyi intézményhez intézett írásbeli megkeresése esetén. 12.) 1996. évi XX. törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról 20. § (1) Az adóazonosító jel megismerésére törvényben meghatározott feladatkörében eljárva jogosult … a) az Állami Számvevőszék, ellenőrzési tevékenységének a végzéséhez; … 13.) 1993. évi XCVI. törvény az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról 40/B. § (1) A pénztártitok és az üzleti titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a feladatkörében eljáró … b) az Állami Számvevőszékkel, … szemben, e szerveknek a pénztárhoz intézett írásbeli megkeresése esetén. ***

60

14.) 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 72. § (2) A kedvezményezettől írásbeli nyilatkozatot kell kérni c) ahhoz történő hozzájárulásáról, hogy a Kincstár által működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott adataihoz a költségvetési támogatás utalványozója, folyósítója, a XIX. Uniós fejlesztések fejezetből biztosított költségvetési támogatás esetén a közreműködő szervezet, ennek hiányában az irányító hatóság (a továbbiakban együtt: a támogatás folyósítója), az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, az állami adóhatóság, a csekély összegű támogatások nyilvántartásában érintett szervek, valamint az e rendeletben meghatározott más jogosultak hozzáférjenek, … 15.) 130/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok költségvetésének és gazdálkodásának egyes speciális szabályairól 2. § (3) A Kincstár a Szolgálatok számláinak forgalmáról az Állami Számvevőszéken, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalon, a Nemzetgazdasági Minisztériumon és a fejezetet irányító szerv erre feljogosított munkatársain kívül egyéb szervnek, személynek adatot nem szolgáltathat. A számlák egyenlegéről - az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Nemzetgazdasági Minisztérium és a fejezetet irányító szerv kivételével - kizárólag a fejezetet irányító miniszter (a továbbiakban: miniszter) engedélyével közölhető adat. A Szolgálatok számláit vezető kincstári fiók a Szolgálatok számláinak forgalmáról a Kincstár más szerveinek sem szolgáltathat adatot. 16.) 367/2010. (XII. 30.) Korm. rendelet a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény végrehajtásáról 22. § (1) A Bizottság által jóváhagyott támogatási döntéseket követően az Alapkezelő szerződést köt a kedvezményezettekkel. Az Alapkezelő által a kedvezményezettek részére megküldött szerződéskötési ajánlat határideje a kézhezvételtől számított legfeljebb hatvan nap. Az ajánlat elfogadását követően kerül sor a szerződés megkötésére. (3) A támogatási szerződésnek tartalmaznia kell h) a kedvezményezett nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul a támogatás rendeltetésszerű felhasználásának az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium és az Alapkezelő által ellenőrzéssel megbízott személyek, szervezetek általi ellenőrzéséhez, … 17.) 335/2007. (XII. 13.) Korm. rendelet a döntéselőkészítéshez szükséges adatok hozzáférhetőségének biztosításáról szóló 2007. évi CI. törvény végrehajtásáról 10. § A Törvény 2. § (1) bekezdés és a 4. § (1) bekezdése szerinti adatkérésre jogosultak továbbá:

61

a) az Állami Számvevőszék elnöke, … 18.) 31/2007. (II. 28.) Korm. rendelet a területfejlesztéssel és a területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés szabályairól 8. § (1) A TeIR mindenki számára térítésmentesen elérhető része a TÉRPORT alrendszer. (2) A TeIR TÉRPORT alrendszerében elérhetőeken túli szolgáltatásaihoz térítésmentesen -jogszabályban meghatározott feladataik ellátása érdekében - a következő szervezetek, illetve személyek férhetnek hozzá: g) az Állami Számvevőszék, (A TeIR az Országos Területfejlesztési és területrendezési Információs Rendszert jelenti. – a szerk.) 19.) 226/2004. (VII. 27.) Korm. rendelet a honvédelmi szervek működésének az államháztartás működési rendjétől eltérő szabályairól 11. § (1) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatoknak a Kincstárnál vezetett számlái a vonatkozó jogszabály szerint bizalmas számlák. A szolgálatok számláinak forgalmáról a Kincstár adatot csak az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal és a Pénzügyminisztérium részére szolgáltathat. A számlák egyenlegéről más szervek számára kizárólag a honvédelmi miniszter engedélyével közölhető adat. (8) A katonai nemzetbiztonsági szolgálatok az általuk kezelt állami vagyonról legfeljebb a könyvviteli mérleg szerinti részletezettségben az MNV Zrt.-nek, az Állami Számvevőszéknek, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak és a Pénzügyminisztériumnak - a honvédelmi miniszter útján - közölhetnek adatokat. 20.) 214/2000. (XII. 11.) Korm. rendelet a betétbiztosítási alapok és intézményvédelmi alapok, valamint a befektető-védelmi alap éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól 7. § Az OBA éves beszámolójának kiegészítő mellékletében a Tv. előírásainak értelemszerű figyelembevételén túlmenően be kell mutatni: l) egyéb, az OBA Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzített, valamint - az Állami Számvevőszék által meghatározott és - a tagintézetek által szükségesnek tartott információs igényeket kielégítő adatokat; 11. § Az éves beszámolót és az üzleti jelentést legkésőbb az üzleti évet követő év május 30-áig kell elkészíteni és benyújtani a tagintézetekhez, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, a Magyar Nemzeti Bankhoz, a Bankszövetséghez, az Országos Takarékszövetkezeti Szövetséghez, továbbá az Állami Számvevőszékhez és a Pénzügyminisztériumhoz.

62

21.) 169/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a Pénztárak Garancia Alapjának szervezeti és működési szabályairól 7. § (4) Nem ütköznek az üzleti titoktartási kötelezettségbe azok az adatszolgáltatások, amelyeket az Alap az Mpt.-ben és e rendeletben meghatározott esetekben a Felügyelet, illetve az Állami Számvevőszék felé teljesít.

63

K. Az ÁSZ feladat- és hatáskörét érintő alkotmánybírósági határozatok 1.)

91/2010. (VI. 2.) AB határozat

… A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 130. § (1) bekezdése alapján magánszemélyek kifogást nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz az Országos Választási Bizottság (a továbbiakban: OVB) 155/2010. (III. 11.) OVB határozata (a továbbiakban: OVBh.) ellen. Az OVB vitatott határozatában megtagadta annak az országos népszavazási kezdeményezésre irányuló aláírásgyűjtő ív mintapéldányának a hitelesítését, amelyen a következő kérdés szerepelt: „Egyetért-e azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson arról, hogy az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke nem lehet rektor, rektor-helyettes, dékán, dékán-helyettes, tanszékvezető?” Az OVB határozatának indokolásában megállapította, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében meghatározott egyértelműségi követelménynek. A népszavazásra feltenni kívánt kérdés sem a választópolgár, sem a jogalkotó számára nem egyértelmű, mivel nem állapítható meg egyértelműen, hogy az Állami Számvevőszék elnökére, alelnökére jelenleg érvényes összeférhetetlenségi szabályokat mennyiben érintené. Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 10. §-a ugyanis jelenleg sem engedi meg, hogy az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke a kérdésben megjelölt tisztségeket viselje. A választópolgár számára a kérdés ezáltal megtévesztő, azt a téves látszatot kelti, mintha jelenleg nem lenne ilyen szabályozás. A kifogástevők álláspontja szerint az OVBh. jogszabálysértő. Megítélésük szerint az OVB megalapozatlanul hivatkozott az OVBh.-ban az Nsztv. 10. § c) pontjára, továbbá 13. § (1) bekezdésére, valamint a vonatkozó szaktörvényre. A kifogástevők előadják, hogy a jelenleg hatályos jogszabályok kifejezetten nem tartalmazzák a népszavazási kezdeményezésben meg-fogalmazott összeférhetetlenségi szabályokat. Véleményük szerint a kérdés megfelel az egyértelműségi követelménynek. A kifogást tevők az OVB határozatának megsemmisítését és az OVB új eljárásra utasítását kérik. II. A kifogás nem megalapozott. … 2.)

55/2009. (V. 6.) AB határozat

… Az Alkotmány 19. § (3) bekezdés l) pontja alapján az Országgyűlés hatáskörébe tartozik az alkotmányellenesen működő helyi képviselő-testületek feloszlatása, a képviselő-testületek alkotmányjogi felelősségének érvényesítése. Kiterjed a helyi önkormányzatok feladat- és hatáskörébe tartozó helyi közügyek intézésének ellenőrzésére a parlament ellenőrző szerveként, az Alkotmány által létrehozott Állami Számvevőszék [az Állami Számvevőszékről szóló 64

1989. évi XXXVIII. törvény 2. § (3) bekezdés] és az állampolgári jogok országgyűlési biztosának [az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 29. § (1) bekezdés g) pont] hatásköre is. … 3.)

63/2008. (IV. 30.) AB határozat

… Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény 14. § (2) bekezdése szerint a párt törvénysértése esetén az ügyész keresetet indít a párt ellen. A Pmtv. 4. § (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az alapítvány törvénysértése esetén az ügyész a bírósághoz fordul. A Ptv. 10. §-a alapján a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSz) jogosult. A Pmtv. 4. § (2) bekezdése ezt a szövegezést szó szerint átvéve rendelkezik úgy, hogy a pártalapítványok gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az ÁSz jogosult. Hasonlóképpen, a Ptv. 10. § (2) bekezdésében foglaltakat veszi át szó szerint a Ptmv. 4. § (3) bekezdése, „[á]llamigazgatási szerv az alapítvány gazdasági-pénzügyi ellenőrzésére nem jogosult”. … 3.2. Az Alkotmánybíróság a Pmtv.-nek az ÁSz ellenőrzésére vonatkozó 4. § (2) bekezdését is megvizsgálta. Ennek során figyelemmel volt arra, hogy a közérdekű információkhoz való hozzáférés alapjoga és végső soron a közösségi döntésekben való egyenlő részvétel követelménye a közpénzek elköltésének átláthatóságát és követhetőségét követeli. Az alkotmánybírósági gyakorlat alapján „a közhatalmat gyakorló intézmények mellett az állami költségvetésből részesülő más intézmények is kötelesek működésüket kellőképpen dokumentálni: a közfeladat ellátásával kapcsolatos tevékenységüket érintő információkat mindenekelőtt le kell jegyezniük, azaz rögzíteniük kell a közérdekű adatokat.” [32/2006. (VII. 13.) AB határozat, ABH 2006, 430, 438.] Ennek érdekében az ÁSz az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. § (5) bekezdése alapján minden alapítvány esetében ellenőrzi az állami költségvetésből nyújtott támogatás vagy az állam által meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását. E tekintetben nincs tehát különbség a Ptk. és a Ptv. alapján létrehozott alapítványok között, a költségvetési támogatás felhasználását minden esetben ellenőrzi az ÁSz. 4.)

42/2008. (IV. 17.) AB határozat

…3. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló 2006. évi XCIX. törvény 7. § (18) bekezdéséből a „miatt az önkormányzatokat” és a „visszafizetési kötelezettség terheli” szövegrészek alkotmányellenesek, ezért azokat e határozat közzététele napjával megsemmisíti. A megsemmisítés folytán a 7. § (18) bekezdése a következő szöveggel marad hatályban: „Az Országgyűlés megállapítja, hogy az önkormányzati út- és szennyvízcsatorna beruházásokhoz 2002-2005. években az Állami Számvevőszék vizsgálata alapján jogtalanul igénybe vett közműfejlesztési támogatás 3112,0 millió forint.”

65

...Az Alkotmánybíróság az ÁSZ jogállásával és állásfoglalásainak jogi minősítésével kapcsolatos kérdéseket az 1251/E/1995. AB határozatban (a továbbiakban: Abh1.) tekintette át. Az Abh1. rögzítette, hogy az Alkotmány 32/C. §-a szerint az ÁSZ „az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve” és az általa törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok alapján végzett „ellenőrzésekről jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést.” Az ÁSztv. 1. § (1) bekezdése azt is rögzíti, hogy az ÁSZ „csak az Országgyűlésnek és a törvényeknek van alárendelve.” A határozat további megállapításai szerint az ÁSZ a rá vonatkozó szabályozás alapján állami szerv, de nem jár el hatóságként, nem hoz a vizsgált szervre kötelező határozatot, vagy más elnevezésű, de határozatnak tekintendő döntést (a vizsgálat tartama alatti kármegelőzés céljából anyagi- és pénzeszközök zárolása, valamint a pénzeszközök felhasználásának ideiglenes felfüggesztése kivételével). Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az ÁSztv. 25. § (1) bekezdésében foglalt „ellenőrzési megállapítás” fogalma így nem vonható az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében meghatározott egyik döntéstípus fogalomköre alá sem, vagyis ezek nem az érintettekre kötelezően kiható bírói, államigazgatási vagy más hatósági döntések. Az ellenőrzési megállapítás az ÁSztv. értelmében nem tartalmaz mást, mint a vizsgált szerv gazdálkodásáról kialakított számvevőszéki véleményt. (ABH 1996, 572, 574.) 1.3. Álláspontját az Alkotmánybíróság akként összegezte, hogy amiatt nem lehet és nem is lenne értelme az ÁSZ ellenőrzési megállapítása ellen jogorvoslati jogot biztosítani, mert mint véleményt kifejezésre juttató megállapítás, nem hatósági aktus. (Abh1., ABH 1996, 574.) Mivel az ellenőrzést végző személy megállapításai is lehetnek tévesek, ezért megengedi az ÁSztv., hogy a vizsgált szerv vezetője az ellenőrzési megállapításokra észrevételeket tehessen. Ez a jog nem azonos a jogorvoslat jogintézményével, de az ÁSZ-nak a törvény előírása szerint az észrevételekre reagálnia kell. A jelen ügyben vizsgált jogszabályok által előírt visszafizetési kötelezettség és az Abh1.-ben vizsgált alkotmányossági probléma közötti lényeges különbség abban mutatható ki, hogy az Abh1.-ben egy, feladatmutató alapján igényelhető önkormányzati normatív támogatás alapjául szolgáló tényszámítás megítélése volt kérdéses (figyelembe vehető-e az igénylésnél az óvodába még be nem íratott, csak felvételre előjegyzett gyermek). További alapvető eltérés, hogy jelen ügyben az Alkotmánybíróság nem az ÁSZ állásfoglalásának vagy Jelentéseinek alkotmányossági vizsgálatát végezte el, hanem az azokban foglalt megállapítások végrehajtása érdekében született állami döntések alkotmányosságát vizsgálta. 5.)

766/B/2004. AB határozat

...Az Alkotmány hatályos rendelkezései alapján a törvényhozó feladata annak eldöntése, hogy milyen teret enged a számvevőszék hatáskörében az előzetes vizsgálat eszközeinek. Az Alkotmány az Országgyűlés jogalkotó hatáskörébe utalja annak szabályozását, hogy a számvevőszék mely hatáskörök gyakorlásával tesz eleget alkotmányos funkciójának. Az Alkotmány 32/C. § (4) bekezdése alapján az Országgyűlés a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvényben szabályozza a számvevőszék szervezetét és működési rendjét. A számvevőszék alkotmányos jogállására tekintettel az 66

Országgyűlés nagy döntési szabadsággal rendelkezik annak szabályozása során, hogy milyen konkrét feladat- és hatáskörrel ruházza fel a számvevőszéket gazdasági-pénzügyi ellenőrzési feladatainak teljesítéséhez. Az Országgyűlést az Alkotmány 32/C. § (1) bekezdésében foglalt, az állami költségvetés felhasználásának előzetes vizsgálatával kapcsolatos előírása annyiban köti, hogy a számvevőszék hatáskörét úgy köteles szabályozni, hogy a számvevőszék hatásköre keretei között ezen alkotmányos feladatának is eleget tudjon tenni. A számvevőszék pedig köteles az Alkotmány 32/C. § (1) bekezdésében szabályozott rendeltetésének az ÁSzt.-ben és más törvényekben meghatározott hatásköreinek gyakorlása során eleget tenni. Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében szabályozott jogállamiság követelményéből nem vezethető le az a követelmény, hogy egy alkotmányos szerv Alkotmányban szabályozott valamennyi feladatát a szerv jogállását, feladat- és hatáskörét szabályozó törvényben meg kell ismételni. Nem tekinthető alkotmányellenesnek az a szabályozás, amely valamely a számvevőszék számára az Alkotmányban meghatározott feladat ellátásához nem rendel külön, nevesítetten az alkotmányi feladathoz rendelt hatásköröket, de úgy határozza meg a számvevőszék hatáskörét, hogy annak gyakorlása során az Alkotmány 32/C. § (1) bekezdésében szabályozott rendeltetésének közvetlenül az Alkotmány alapján eleget tudjon tenni. Az ÁSzt. hatályos 16. és 17. §-ai alapján változatlanul a számvevőszék hatáskörébe tartozik a költségvetési javaslat, a zárszámadás, valamint az állami költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített pénzügyi alapok gazdálkodásának törvényességi ellenőrzése. Ezen ellenőrzések során a törvényességi ellenőrzés magában foglalja annak ellenőrzését is, hogy az ellenőrzött szervek a gazdálkodásuk során betartották-e, illetőleg betartják-e az állami költségvetésben meghatározott kiadási előirányzatokat, azt, hogy az Országgyűlés felhatalmazása nélkül ne kerüljön sor költségvetési kiadási előirányzatok túllépésére, átcsoportosítására. A számvevőszék - annak következtében, hogy az ÁSzt.-nek az indítványozó által hivatkozott rendelkezése hatályát vesztette - nem vált eszköztelenné az Országgyűlés által a költségvetési törvényben meghatározott kiadási előirányzatok felhasználása törvényességének ellenőrzésében és az Alkotmány 32/C. § (1) bekezdésében foglalt feladatai teljesítésében. A számvevőszék az Alkotmány 32/C. § (1) bekezdésében szabályozott alkotmányos rendeltetésének az ÁSzt.-ben és más törvényekben foglalt hatásköreinek, ellenőrzési jogosítványainak gyakorlása során tesz eleget. Bár az ÁSzt. a költségvetési előirányzatok felhasználásának ellenőrzésében „ex ante” ellenőrzési jogosítványok gyakorlását expressis verbis nem írja elő a számvevőszék számára, az ÁSzt. és más törvények széles körben állapítanak meg a 2. § (1) bekezdésében foglaltakon túl további hatásköröket a számvevőszék számára, amelyek gyakorlása során a számvevőszék az Alkotmány 32/C. § (1) bekezdésében meghatározott funkcióit - így az indítványozó által hivatkozott funkcióját is - teljesíti. Az Alkotmány 32/C. § (1) bekezdése és az ÁSzt. 2. § (1) bekezdése a számvevőszék feladatává teszi a költségvetés megalapozottságának vizsgálatát. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 29. § (1) bekezdése szerint „a költségvetési törvényjavaslatot az Országgyű67

lés az Állami Számvevőszék véleményével tárgyalja meg”. A számvevőszék e véleménye kialakítása során az előirányzatok gazdasági, szakmai megalapozottsága mellett - többek között - előzetesen vizsgálja a kimunkált kiadási előirányzatok törvényességét is. A központi költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és az elkülönített pénzalapok gazdálkodásának rendszeres ellenőrzése során vizsgálja a költségvetési kiadási előirányzatok felhasználásának törvényességét. Az ÁSzt. szabályai alapján a számvevőszék az ellenőrzés időszakában az ellenőrzött szervek gazdálkodásának egészét ellenőrizheti, a törvény lehetőséget ad rá - a számvevőszéknek pedig az Alkotmányból fakadó kötelezettsége hatásköreinek oly módon történő gyakorlása - hogy az ellenőrzés a folyamatban lévő, illetőleg tervezett felhasználási döntések (pl.: a költségvetés) törvényességére is kiterjedjen. A rendeltetésellenes felhasználás, a kármegelőzés érdekében az ÁSzt. 22. §-a speciális jogosítvánnyal is felruházza a számvevőszéket, amikor pénzeszközök zárolására jogosítja fel akkor, ha rendeltetésellenes, pazarló felhasználást tapasztal, vagy a pénzeszközök kezelésére vonatkozó szabályok megsértését állapítja meg. 6.)

34/2004. (IX. 28.) AB határozat

…Emellett a parlamenti képviselők feladatai, ezen belül is a végrehajtó hatalom feletti ellenőrzés „zavartalan, befolyásmentes ellátásához fűződő állami érdek” [60/1994. (XII. 24.) AB határozat, ABH 1994, 342, 363.] indokolja a képviselők ebbéli minőségükben tett megnyilatkozásaik és cselekedeteik miatti korlátozott felelősségre vonását. Az országgyűlési képviselők tevékenységüket a köz érdekében végzik. [Alkotmány 20. § (2) bekezdés] A képviselők feladatának egyik fontos része a végrehajtó hatalom ellenőrzése, amelynek megfelelő ellátásához nélkülözhetetlen a szükséges közérdekű információkhoz való hozzáférés. Ezt szolgálja többek között az Alkotmány 27. §-ában biztosított azon jog, amely alapján az országgyűlési képviselők a kormányhoz, annak bármely tagjához és a legfőbb ügyészhez bármely, a feladatkörükbe tartozó ügyben interpellációt és kérdést, az országgyűlési biztosokhoz, az Állami Számvevőszék elnökéhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez pedig kérdést intézhetnek. 7.)

3/2004. (II. 17.) AB határozat

… 3.2. Az Országgyűlés irányában fennálló beszámolási kötelezettség önmagában még nem jelenti a kötelezett személy, és rajta keresztül az általa vezetett szervezet (így pl. a legfőbb ügyész és az ügyészség) függetlenségének a korlátozását. A beszámolási kötelezettség csupán az általános ellenőrzésnek, az adott szerv tevékenységéről való információszerzésnek az eszköze. Ilyen beszámolási kötelezettséget ír elő az Alkotmány az országgyűlési biztosok [32/B. § (6) bekezdés], a Magyar Nemzeti Bank elnöke [32/D. § (3) bekezdés] és természetesen a Kormány és annak tagjai részére [39. § (1) és (2) bekezdése]. Ezenkívül számos törvény állapít meg beszámolási kötelezettséget az Országgyűlés vagy annak valamely bizottsága felé, így pl. évente beszámolásra köteles az Országgyűlésnek az Országos Rádió- és Televízió Testület elnöke, a Magyar Távirati Iroda elnöke, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgatója, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke.

68

… Hasonló kötelezettséget állapít meg az Alkotmány 32/C. § (2) bekezdése az Állami Számvevőszék részére: az általa végzett ellenőrzésekről jelentésben kell tájékoztatnia az Országgyűlést, mely jelentés Országgyűlés elé terjesztéséről az Állami Számvevőszék elnöke gondoskodik. Bár az Állami Számvevőszék az Országgyűlésnek alárendelt szervezet, és meghatározott vizsgálat lefolytatására is utasítható, ám a vizsgálat lefolytatása során csak a törvényeknek van alárendelve, nem utasítható meghatározott döntések meghozatalára vagy megváltoztatására. 8.)

14/B/2002. AB határozat

… 3. Az Alkotmány 32/C. § (4) bekezdése értelmében "Az Állami Számvevőszék szervezetéről és működésének alapelveiről szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges." Az Alkotmány e rendelkezése alapján is megállapítható, hogy az Állami Számvevőszéket érintőn a minősített többség alkotmányi követelménye egyrészt az Állami Számvevőszék szervezetére vonatkozik, másrészt csupán a "működés alapelveinek" törvényi rögzítéséhez kíván meg minősített többséget. Ezzel összhangban az Alkotmány 32/C. § (1) bekezdéséből az következik, hogy az Állami Számvevőszéknek feladatot egyszerű szótöbbséggel megalkotott törvény is meghatározhat. Az Alkotmány 32/C. § (1) bekezdése konkrét feladatokat állapít meg (ezek az Állami Számvevőszék alkotmányos feladatai), majd a tételes felsorolást követően kimondja: "ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt egyéb feladatokat." Az Alkotmány e rendelkezése tehát nem ír elő minősített többségű törvényi követelményt, azaz az Állami Számvevőszéknek az Alkotmányon és az ÁSZ tv.-n túl egyszerű szótöbbségű törvény is megállapíthat feladatot, hatáskört. … A fentieket figyelembe véve az Alkotmánybíróság álláspontja a következő: mind az Alkotmány, mind az ÁSZ tv., mind pedig a fentebb bemutatott egyéb törvényi rendelkezések alapján megállapítható, hogy a minősített többséghez kötött ÁSZ tv. szabályozási koncepciójának nem része az Állami Számvevőszék valamennyi feladatának és hatáskörének pontos és teljes körű rögzítése. Ez az értelmezés van összhangban az Alkotmány 32/C. § (4) bekezdésével, amely a működés körében pusztán annak alapelveit köti a minősített többségű törvényi szabályozáshoz, illetve az Alkotmány 32/C. § (1) bekezdésével, amely kifejezetten arról rendelkezik, hogy az Állami Számvevőszék "ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt egyéb feladatokat". … A kifejtettek alapján az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az MNB tv. 45. § (2) bekezdésében az Állami Számvevőszék számára meghatározott hatásköri rendelkezés az Alkotmány 32/C. § (4) bekezdés alapján nem igényelt minősített többséget, ezáltal nem sérült az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből eredő azon jogállami követelmény sem, amelynek értelmében csak "a formalizált eljárás szabályainak követésével keletkezhet érvényes jogszabály" [11/1992. (III. 5.) AB határozat, ABH 1992, 77, 85.]. Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság az MNB tv. 45. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította. (A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 45. § (2) bekezdése alkotmányellenességének vizsgálatáról van szó. – a szerk.) 69

9.)

2/2002. (I. 25.) AB határozat

2.2. Az indítványozó az utólagos normakontrollra irányuló kérelmét az Alkotmánybíróság belső viszonyait érintő szabályozási autonómia védelme tekintetében is megfogalmazta. Ezzel kapcsolatban az Alkotmánybíróság - az indítvány alapján - áttekintette az alkotmányos szervekre (az egyes hatalmi ágakra) vonatkozó hatályos szabályozást. … … Az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 13. § értelmében az Állami Számvevőszék elnöke: "a) javaslatot tesz az Országgyűlésnek az Állami Számvevőszék szervezeti felépítésére és létszámára; b) jóváhagyja az Állami Számvevőszék szervezeti-működési szabályzatát." Tehát a belső szabályozási önállóság a Számvevőszék tekintetében is érvényesül: szervezeti és működési szabályzatát maga állapíthatja meg, a szervezeti felépítés és a létszám tekintetében az Országgyűlés szerepe a jóváhagyásra terjed ki [14. § (1) bekezdés]. … Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a Jat. - indítványozó által felhívott rendelkezései közvetlenül visszavezethetők az Alkotmányra: alkotmányossági kérdés az, hogy milyen kérdések szabályozása tartozik a kizárólagos törvényhozási tárgyak körébe. Azonban az állam szervezetére, az alkotmányos szervek működésére vonatkozó törvényi szintű szabályozási igény elsősorban nem a Jat. idézett általános szabályaiból, hanem magából az Alkotmányból következik. Az Alkotmányban található törvényalkotásra felhatalmazó rendelkezések egy része az ún. államszervezeti törvényekre irányadó. [Így - többek között - törvényt kell alkotni az Alkotmány 32/B. §-a (7) bekezdése szerint az országgyűlési biztosokról, a 32/C. § (4) bekezdése szerint az Állami Számvevőszékről, a 39. § (2) bekezdése értelmében a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról, az 50. § (5) bekezdése értelmében törvényben kell rendezni a bíróságok szervezetét és igazgatását stb.] … 10.) 1251/E/1995. AB határozat Az Alkotmánybíróság az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 25. § (1) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére, ezzel összefüggésben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására és megszüntetésére előterjesztett indítványt elutasítja; az állami hozzájárulás visszautalása érdekében alkotmánybírósági intézkedésre irányuló kérelmet pedig visszautasítja. … 2. 1. Az Alkotmány 32/C. §-a szerint az ÁSz. "az Országgyűlés pénzügyigazdasági ellenőrző szerve"; az általa törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok alapján végzett "ellenőrzésekről jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést. " Az ÁSztv. 1. § (1) bekezdése azt is rögzíti, hogy az ÁSz. "csak az Országgyűlésnek és a törvényeknek van alárendelve. " Az ÁSz. - bár nyilvánvalóan állami szerv - nem jár el hatóságként, nem hoz a vizsgált szervre - a vizsgálat tartama alatti kármegelőzés céljából anyagi és pénzeszközök zárolása és a pénzeszközök felhasználásának ideiglenes felfüggesztése kivételével - kötelező határozatot, vagy más elnevezésű, de határozatnak tekintendő döntést. Az ÁSztv. 25. § (1) bekezdésében foglalt "ellenőrzési megállapí70

tás" fogalma ezért nem vonható az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében meghatározott egyik - az érintettekre kötelezően kiható "bírói, államigazgatási vagy más hatósági" - döntéstípus fogalomköre alá sem. Az ellenőrzési megállapítás nem tartalmaz mást, mint a vizsgált szerv gazdálkodásáról kialakított számvevőszéki véleményt. Ha pedig a véleményt kifejezésre juttató megállapítás nem hatósági aktus, nem is lehet, nem is lenne értelme ellene jogorvoslatot biztosítani. … az ÁSztv. nem hatósági döntési jogkört szabályoz, ezért az Alkotmány egyik rendelkezését sem sérti az "ellenőrzési megállapítások" és az azokra tehető "észrevételek" fogalmának törvényi használata. Mivelhogy a "megállapítások" nem tekinthetők hatósági döntéseknek, az "észrevételek" benyújthatásának joga pedig nem azonos a jogorvoslat lehetőségével, az ÁSztv. 25. § (1) bekezdése tehát nincs összefüggésben, ezért nem is ellentétes az Alkotmány 57. § (5) bekezdésével. … Az ÁSz. nem államigazgatási szerv, ezért a határozatnak egyébként sem minősíthető megállapításait az Áe. 72. §-a szerint sem lehet bírósági felülvizsgálati eljárás alá vonni. A Pp. 123. §-ára alapozott megállapítási kereset jogcímén sem bírálhatja el bíróság az ÁSz. ellenőrzési megállapításait, mert a megállapítások nem hatósági döntések, hanem olyan számvevőszéki véleményt tartalmazó javaslatok, melyekben az Országgyűlés hivatott határozni. 11.) 53/1995. (IX. 15.) AB határozat … 2.4. A könyvvizsgálatra vonatkozó Gst. előírások nem ellentétesek sem a közigazgatási hivatalok vezetőire vonatkozó Ötv.-beli jogosítványokkal, sem az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény ellenőrzési és intézkedési hatáskört megállapító rendelkezéseivel. Az új szabályok nem bővítik, s nem is szűkítik a megnevezett szerveknek az önkormányzatok törvényességi, illetőleg számvevőségi ellenőrzésével összefüggő jogait és kötelezettségeit. A szabályozás világos és egyértelmű, hatályosulása miatt jogalkalmazási bizonytalanság feltételezésére következtetni nincs alapos indok. (A gazdasági stabilizációt szolgáló egyes törvénymódosításokról szóló 1995. évi XLVIII. törvényről van szó. – a szerk.) 12.) 60/1992. (XI. 17.) AB határozat Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény garanciális szabályainak mellőzésével hozott minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések kiadása és az ezekkel való irányítás gyakorlata alkotmányellenes. (Ez a megállapítás az Állami Számvevőszékre is vonatkozik. – a szerk.) 13.) 26/1992. (IV. 30.) AB határozat … 3. A támadott törvény 5. §-ának az Állami Számvevőszékkel kapcsolatos hatásköri szabályai nem ellentétesek az Alkotmány 32/C. § (4) bekezdésében írt 71

rendelkezéssel. Ez utóbbi alkotmányi előírás szerint az Állami Számvevőszék szervezetéről és működésének alapelveiről szóló törvény elfogadásához a jelenlevő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Az Alkotmány 32/C. § (1) bekezdése - amely példálózóan sorolja fel az Állami Számvevőszék legfontosabb feladatait - úgy rendelkezik, hogy a Számvevőszék ellátja a törvénnyel hatáskörébe utalt egyéb feladatot is. Ilyen törvényhez pedig különösen ha az eseti hatáskört, átmeneti feladatot állapít meg - már nem kell kétharmados szavazati arány (ami egyébként a támadott törvény tekintetében megvolt). Egy állami szerv organizációját és működési alapelveit tartalmazó törvény nem azonos a szervezet hatáskörét megállapító törvényi szabályozással. Ez egyébként az eltérő helyen és szövegkörnyezetben álló alkotmányi rendelkezésekből is következik. (A szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló 1991. évi XXVIII. törvényben az ÁSZ számára megállapított hatáskörről van szó. – a szerk.)

72