Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép-Dunántúli Regionális Intézetének Pénzkezelési Szabályzata

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép-Dunántúli Regionális Intézetének Pénzkezelési Szabályzata

Készült: 2007. július 02. Változat: 1. Oldal: 13/1

TARTALOMJEGYZÉK 1.

Bevezetés

2

2.

A szabályzat hatálya

2

3.

A pénzkezelés módja

2

4.

Pénzgazdálkodás a kincstári bankszámlákon 4.1. Az Intézet bankszámlái 4.2. A bankszámla-vezetéssel kapcsolatos feladatok 4.3. A bankszámla pénzforgalmával kapcsolatos feladatok

3 3 3 3

5.

Házipénztár kezelés általános szabályai 5.1. A házipénztár alapvető feladata 5.2. A pénztár helyiség biztonságos kialakítása 5.3. A házipénztár kulcsainak őrzése 5.4. A házipénztárban tartható értékek és értékhatárok 5.5. A készpénz szállítása és befizetése a bankszámlára 5.6. A pénzkezeléssel kapcsolatos feladatok 5.7. Az elszámolásra kiadott előlegek nyilvántartása 5.8. Házipénztári bizonylatok, kiállításuk, kezelésük 5.9. Házipénztári nyilvántartás és egyéb nyilvántartási feladatok 5.10. A házipénztár zárlata 5.11. A házipénztár ellenőrzése 5.12. A szigorú számadású nyomtatványok és nyilvántartásuk rendje

6 6 6 6 6 7 7 8 9 10 10 10 11

6.

Záró rendelkezések

11

7.

Függelékek

12



1. Bevezetés Az Államháztartásról szóló többször módosított 1992. évi XXXVIII. tv (Áht), valamint a számvitelről szóló többször módosított 2000. évi C. törvény és a költségvetési szervek beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét szabályozó, többször módosított 249/2000 (XII.24.) Kormány rendelet szerint minden költségvetési szervnek ki kell alakítania számviteli politikáját, és ennek keretében el kell készítenie a pénzkezelési szabályzatát is, amelyet a költségvetési szerv vezetője ad ki. A pénzkezelési szabályzat tartalma: A pénzkezelési szabályzat a költségvetési előirányzatok kezelésével és teljesítésével kapcsolatos feladatokat, a bankszámlákon és házi pénztáron keresztül a bevételek beszedésének, a kifizetések teljesítésének rendjét határozza meg.

2. A szabályzat hatálya A szabályzat hatálya az ÁNTSZ Közép-Dunántúli Régió valamennyi Intézetére kiterjed.

3. A pénzkezelés módja Az ÁNTSZ Közép-Dunántúli Regionális Intézet a pénzforgalom lebonyolítását, vagyis a pénzgazdálkodás gyakorlati megvalósítását jelentő kiadási és bevételi teljesítéseket: • készpénzfizetés nélkül, bankszámlákon keresztül, • készpénzfizetéssel, házipénztáron keresztül bonyolítja. Az ÁNTSZ Közép-Dunántúli Regionális Intézet kincstári körbe tartozó, kincstári költségvetéssel rendelkező, részben önálló, részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv. A kincstár egy összegben tartja nyilván az ÁNTSZ Közép-Dunántúli Régiójának kiadási és bevételi előirányzatait, a kifizetéshez szükséges szabad előirányzat kereteket, valamint tételesen, kincstári számlánként a terheléseket (kifizetéseket) és jóváírásokat (bevételeket). A jogszabályok által meghatározott előirányzat-kezelési és adatszolgáltatási feladatokat az ÁNTSZ Közép-Dunántúli Regionális Intézet Gazdasági és Üzemeltetési Osztálya látja el.



4. Pénzgazdálkodás kincstári bankszámlákon keresztül 4.1. Az ÁNTSZ Közép-Dunántúli Regionális Intézet kincstári bankszámlája: Előirányzat-felhasználási keretszámla bankszámla száma: 10048005-00290256-00000000 4.2. A bankszámlák kezelésével kapcsolatos intézményi feladatok: • saját hatáskörű előirányzat-módosítások felterjesztése az Országos Tisztifőorvosi Hivatalhoz, • felügyeleti szervi hatáskörbe tartozó előirányzat-módosítások felterjesztése az Országos Tisztifőorvosi Hivatalhoz (OTH), • a havi előirányzat teljesítési terv elkészítése, • havi adatszolgáltatás a tartozásállományról és a vevő kintlévőségekről, • eredeti és módosított előirányzatok nyilvántartása, könyvelése • az előző évi előirányzat-maradvány és vállalkozási tartalék kiadási és bevételi előirányzatának felterjesztése az OTH Közgazdasági Főosztályára, • az eredeti és módosított előirányzatok egyeztetése az OTH Közgazdasági Főosztályán vezetett nyilvántartással, • kiadások, bevételek tranzakciós kódjainak rendezése, módosítása, • a kifizetések, átutalások aláíróinak bejelentése, • a kifizetések átutalásainak benyújtása, a téves kifizetések és nem az intézetet érintő, valamint az azonosítatlan bevételek rendezése. 4.3. A kincstári bankszámlák pénzforgalmával kapcsolatos feladatok 4.3.1. Az átutalások, kifizetések indítása Az Intézethez beérkező szállítói számlákat az Intézet gazdasági osztályán ezzel megbízott dolgozó köteles tartalmilag, formailag, számszakilag ellenőrizni. Amennyiben a számla nem felel meg a többször módosított általános forgalmi adóról szóló 1992. évi LXXIV törvényben leírtaknak (számla és készpénzfizetési számla tartalmi feltételei), levél kíséretében - mely tartalmazza a számlán lévő hiba leírását azonnal vissza kell küldeni a számlát kiállítónak. Költségvetési intézetek előleget nem fizethetnek, ezért az előleg számlákat minden esetben vissza kell utasítani. Nem fizethető ki fénymásolt számla, számla másolat. Elveszett számla helyett csak hitelesített számla fogadható el. Hitelesítés feltételei: • a számlát kiállító nyilatkozata, miszerint “ a számla hiteles másolat”, • a kiállító eredeti bélyegzője és cégszerű eredeti aláírása. Faxon küldött számla nem hiteles.



A számlán nem lehet javítás, festés, törlés. Amennyiben a számla hibátlan, a belső gazdasági iktatási rendszerben (Forrás SQL) iktatni kell, és a megfelelő szervezeti egységhez kell továbbítani igazolás és/vagy bevételezés végett. A számla szakmai igazolására csak az erre írásban, az intézet vezetője által felhatalmazott dolgozó jogosult. Az igazoláshoz az erre rendszeresített bélyegző lenyomatát kell használni, és ott a megfelelő rovatokat maradéktalanul ki kell tölteni. (1. sz. függelék) A számlán csak a számla igazolását lehet feljegyezni, tartózkodni kell a nem odaillő megjegyzések felvezetésétől. A számla igazolása után a megbízott dolgozó elvégzi az érvényesítést az utalványon. Az érvényesítés a teljesítés szakmai igazolásán alapul ! Érvényesítés előtt vizsgálni kell a követelés jogosultságát, a fedezet meglétét, és azt is, hogy a kötelezettségvállalást az arra jogosult személy végezte-e. Az utalványnak az alábbi adatokat kell kötelezően tartalmaznia: • • • • • •

az utalvány szót, a költségvetési évet, a befizető és a kedvezményezett megnevezését, címét, bankszámlájának számát, a fizetés időpontját és összegét a megterhelendő (befizetésnél a jóváíró) bakszámla számát és megnevezését, keltezést, valamint az érvényesítő, utalványozó és ellenjegyző aláírását.

Az érvényesítést végző megbízott dolgozónak előadónak a számlákat minden esetben megfelelően fel kell szerelni, vagyis a számlát megelőző szerződés, kötelezettségvállalás számát az utalványra fel kell jegyezni. Ellenjegyzésre, utalványozásra csak hibátlanul felszerelt számla adható át. Az érvényesítésnek tartalmaznia kell a költségviselőre, forrásra utaló kódot is. Érvényesítés után a Forrás-SQL rendszerben ki kell generálni a kincstár felé az átutalási csomagot. Az átutalási megbízás tartalma: • átutaló neve és székhelye, • az átutaló számlaszáma, • a jogosult neve és székhelye, • összeg (forintra kerekítve) • a jogosult bankszámlaszáma, • értéknap, bizonylatszám ( a bizonylatszámot a számítógépes rendszer automatikusan megadja), • közlemény, melynek tartalmaznia kell a fontosabb hivatkozási adatokat, • a kincstár által megadott kiadási tranzakciós kód, • a kincstár által megadott bevételi tranzakciós kód, melyet csak kincstári körbe tartozó jogosult esetén kell kitölteni.



A kincstári tranzakciós kódokat a 36/1999. (XII.27.) PM rendeletben előírtak szerint kötelező alkalmazni. A felszerelt számlát (bankot) az átutalási megbízással együtt kell az utalványozónak, ellenjegyzőnek, illetve aláíróknak aláírás céljából átadni. Az utalványozásra illetve utalvány ellenjegyzésére jogosultak körét a Kötelezettségvállalás rendje tartalmazza. Aláírás mintájukat a pénztárban kötelező kifüggeszteni. A kötelezettségvállaló és ellenjegyző, illetőleg az utalványozó és az ellenjegyző ugyanazon gazdasági eseményre vonatkozóan - azonos személy nem lehet. A kincstár a pénzügyi teljesítésekről naponta “összevont számlakivonat”-ot küld, mely tartalmazza a tételes terheléseket és jóváírásokat, illetve az egyéb bizonylatokat (KTK módosításokat, meghiúsult átutalásokat). Az összevont számlakivonat tételeit KTK kódonként összesíteni és ellenőrizni szükséges. Ezután a kincstár által teljesített tételeket az aláírt, felszerelt számlákkal párosítani, és a napi összerakott bankanyagot a Forrás SQL rendszerben rögzíteni kell. 4.3.2. A bevételek azonosítása, pénzügyi rendezése A bevételekről a kincstártól beérkező összevont napi számlakivonat alapján értesül az Intézet. Alapvető feladat megállapítani a bevétel eredetét, valamint jogosultját. A bevételek lehetnek: finanszírozási bevételek, működési vagy felhalmozási célú pénzeszközök, intézményi működési bevételek, valamint megtérülések. A finanszírozási bevételeknél és az átvett pénzeszközöknél értesítés, levél a bevétel alapbizonylata. Egyéb bevételek és jóváírások esetén a számla, illetve bírságoknál a jogerős határozat az alapbizonylat. A napi számlakivonat alapján azonosítani és érvényesíteni kell a bevételeket és az összesítő bizonylatot ellenjegyzésre, utalványozásra átadni. Az Intézet a bevételekről csak összesített érvényesítőt állít ki, a tételes utalványlapot és a bevételi alapbizonylat egy példányát nem szükséges az összesítőhöz csatolni. A nem azonosított bevételeket a tárgyhónapot követő hónap 15-ig maradéktalanul rendezni kell. Az összerakott napi bank anyagát a számítógépes nyilvántartásban rögzíteni kell.



5. Házipénztári pénzkezelés általános szabályai 5.1. A házipénztár alapvető feladata A házipénztárban kell őrizni az Intézet működéséhez szükséges készpénzt és egyéb értékeket, valamint itt kell lebonyolítani a készpénzzel és értékekkel kapcsolatos hivatali forgalmat. 5.2. A pénztárhelyiség biztonságos kialakítása •

A pénztárhelyiséget a készpénz elhelyezéséhez és őrzéséhez kellő biztonságot nyújtó biztonsági zárral kell ellátni.

•

A pénztáros felelőssége, hogy a pénzkezelés biztonságát szolgáló berendezések kifogástalan állapotban legyenek és meghibásodásukról azonnal jelentést tegyen.

•

A pénztár helyiségében a pénztároson kívül csak 1 személy tartózkodhat.

•

A pénztár helyiségében értéket csak biztonsági zárral ellátott páncélszekrényben lehet őrizni.

5.3. A házipénztár kulcsainak őrzése A pénztárszekrény kulcsát a pénztáros kezeli. Ha a pénztáros betegség vagy más ok miatt van távol, a kulcsokat borítékba zárva, aláírva, lebélyegezve a helyettesnek kell átadni. A pénztári kulcsokról az ellenőr nyilvántartást vezet, melyből megállapítható, hogy a kulcsok meddig és kinél voltak. Ha a kulcs elveszik vagy a zár elromlik, azt azonnal jelenteni kell a gazdasági igazgatónak. Ha a pénztáros a munkahelyét elhagyja, a pénzt a páncélszekrénybe kell zárni. 5.4. A házipénztárban tartható értékek és értékhatárok A pénztárban csak az Intézet kincstári számlájáról felvett, készpénzfizetési számla ellenértékeként befolyt, továbbá a dolgozók által különböző címeken befizetett illetve visszafizetett készpénzt lehet kezelni. 500.000 Ft-nál nagyobb összeg a pénztárba nem fizethető be, ebben az esetben a pénztáros által rendelkezésre bocsátott készpénz-átutalási megbízással közvetlenül a kincstári keretszámlára kell az összeget befizetni. Pénztárban tartható továbbá a készpénzt megtestesítő értékpapír (pl. étkezési utalvány, ajándék utalvány, utazási csekk, üdülési csekk) – kiosztásáig. A pénztárban idegen gazdálkodó szervek és magánszemélyek értékeit tartani tilos ! Az Intézeti házipénztári forgalom zavarmentes bonyolítása érdekében a házipénztárba készpénzt lehet felvenni a kincstári számláról. A napi kivét a 500.000 Ft-ot csak különösen indokolt esetben haladhatja meg.



A költségvetési bevételt jelentő házipénztári befizetések összege kiadások teljesítésére nem használható fel. A bevételeket elkülönítve kell kezelni és 50.000 Ft elérése esetén a kincstárba be kell fizetni. 5.5. Készpénz felvétele szállítása és befizetése a bankszámlára A készpénzt a kincstártól Készpénzfelvételi utalvánnyal, jogcímekre és kódszámokra bontva veszi fel az ezzel megbízott dolgozó. A pénztáros készíti elő a felvételt, a Készpénzfelvételi utalvány hátoldalára rávezeti a jogcímeket és összegeket és külön címletjegyzéket állít össze. Ezek elkészítése után az arra jogosult érvényesíti, ellenjegyzi, illetve utalványozza a bizonylatot. A pénztáros csak valódi és forgalomképes magyar fizetőeszközt fogadhat el. A készpénz szállítása: - 500.000 Ft-ig két fő pénzszállító és pénzszállító táska, - 500.000 Ft és 2.000.000 Ft között 3 fő pénzszállító és pénzszállító táska, - 2.000.000 Ft feletti összegnél három fő, egyik lőfegyverrel. A készpénz szállítását minden esetben intézeti személygépkocsival kell lebonyolítani. A készpénz felvételével és szállításával a dolgozókat írásban kell megbízni, azt a kincstárban előírt módon be kell jelenteni. A készpénz felvételével és szállításával megbízott dolgozók felelősek az általuk átvett készpénzért. Felelősségük addig tart, amíg a pénzt tőlük a házi pénztárban át nem vették és el nem helyezték. 5.6. Pénzkezeléssel kapcsolatos feladatkörök A pénztáros a Gazdasági és Üzemeltetési Osztályhoz tartozik, helyettesítésének rendjét a gazdasági igazgató határozza meg. A pénztáros helyettese a pénztárosi feladatokat teljes felelősséggel köteles ellátni. A pénztáros, a helyettese és a pénztárellenőr kijelölésénél figyelemmel kell lenni az összeférhetetlenségi szabályokra. Összeférhetetlen munkakörben dolgozónak kell tekinteni a pénzügyi, a könyvelési, a bérelszámolási és anyagbeszerzési munkakörben foglalkoztatott munkatársakat, akik utalványozási, érvényesítési hatáskörrel rendelkeznek. Összeférhetetlen munkakörben dolgozónak kell tekinteni azokat a munkatársakat is, akiknek a bankszámla felett rendelkezési jogosultsága van. Az intézet házipénztárát a pénztáros, illetve a helyettese önállóan, teljes anyagi felelősséggel kezeli. Ezt a tényt a pénztáros, illetve helyettese nyilatkozatban köteles tudomásul venni. A pénztáros feladata a házipénztárban tartott készpénz kezelése, megőrzése, valamint az azzal kapcsolatos nyilvántartások, elszámolások vezetése. Köteles továbbá a szigorú számadású nyomtatványok kezelését, beszerzését és megőrzését is teljesíteni. Mindezeken túlmenően a gazdasági igazgató és helyettese egyéb, az osztály munkájával összefüggő - nem összeférhetetlen - feladatokkal is megbízhatja.



Két vagy több személy egy időpontban közösen a pénztárat még kivételesen, kisegítésképpen sem kezelhet. A pénztári készpénzkifizetések előtt a számlákat alaki és tartalmi vizsgálat mellett igazoltatni kell, hogy az elvégzett szolgáltatást, vagy megvásárolt terméket az Intézet rendelte-e meg, valamint a szolgáltatás megfelelő módon és minőségben elvégzésre került-e, a megvásárolt termék mennyiségileg, minőségileg megfelel-e a megrendelésben leírtaknak és az intézet birtokában van-e. Az ellenőrzést az érvényesítéssel megbízott pénzügyi-számviteli munkaterület irányítója köteles elvégezni, aki a készpénzes okmányok szabályszerűségének megállapításával érvényesít. Az érvényesített okmányt ellenjegyezteti és utalványoztatja az arra jogosulttal. Csak ezután lehet a pénztári kifizetést teljesíteni. A napi pénztárzárlat után a pénztárellenőr köteles a bevételek és kiadások bizonylatait ellenőrizni, a napi pénztári kimutatások készpénz egyenlegét a valóságos készpénzállománnyal egyeztetni és köteles az ellenőrzött okmányokat, számadásokat kézjegyével ellátni. A pénztáros a napi pénzforgalmat a Forrás SQL rendszerben rögzíti. A házipénztár helyiségén kívül, tájékoztatásként a házipénztár nyitvatartási rendjét fel kell tüntetni. 5.7. Elszámolásra kiadott előlegek nyilvántartása Készpénzt utólagos elszámolásra kiadni csak az alábbi jogcímeken lehet: • állandó készpénzellátmány, • kiküldetési kiadásokra, • beszerzési (szolgáltatási) kiadásokra, • reprezentációs kiadásokra, Készpénzt elszámolásra csak személyre szólóan, személyes elszámolási kötelezettség mellett lehet kifizetni. Az ellátmányban részesülők körét a 2. számú függelék tartalmazza. Készpénzt elszámolásra kiadni illetve felhasználni tilos az alábbi jogcímeken: • személyi juttatások kifizetése • központosított közbeszerzés keretében beszerezhető termékek és szolgáltatások. Az elszámolásra kiadott összegek házipénztári elszámolása bruttó módon történik. Állandó készpénzállományt a gazdasági igazgató engedélyezhet azon kijelölt dolgozók részére, akik az Intézetek folyamatos ellátását elszámolási kötelezettség terhe mellett zökkenőmentesen tudják biztosítani. Az állandó előleg kisebb javításokra, eseti kisösszegű



beszerzésekre (lakat, zár, nyomtatvány, parkolási költségekre, esetleges postai költségekre) használható fel. Minden egyéb felhasználást a gazdasági igazgatóval előzetesen engedélyeztetni kell. A kistérségi Intézetek a működéshez szükséges anyagokat kötelesek a Regionális Intézte raktárából igényelni – az az állandó előlegből nem szerezhető be. Az állandó ellátmányokból teljesített kifizetéseket csak az okmányok érvényesítése, utalványozása, illetve ellenjegyzése után lehet rendezni. Az állandó ellátmányok elszámolását a pénztáros köteles elvégezni. Az állandó készpénzellátmányként felvett összegről folyamatosan, de legkésőbb hó végéig kötelesek elszámolni, 30 napot meghaladóan előleg nem lehet kint. A pénztáros az utólagos elszámolásra kiadott összegek határidejének betartását ellenőrizni köteles, az elszámolni köteles dolgozót a határidő lejárta előtt figyelmezteti. Belföldi kiküldetésnél határidőként a dolgozó munkahelyén való jelentkezés utáni harmadik munkanapot külföldi kiküldetésnél 8. munkanapot kell megjelölni. Ha nyilvánvalóvá válik, hogy az elszámolásra kiadott összegek a célnak megfelelően nem használhatók fel, a felvett összeget azonnal vissza kell fizetni. Újabb előleg az előző előleg elszámolása nélkül nem engedélyezhető. Fenti szabályok sorozatos megsértése esetén, illetve ha a felvett előlegek rendszeresen nem kerülnek felhasználásra, vagy annak magáncélú felhasználása vélelmezhető, az érintett dolgozó készpénzelőleg felvételétől örökre eltiltható. 5.8. Házipénztári bizonylatok, kiállításuk, kezelésük A házipénztári befizetések és kifizetések csak bizonylat alapján számolhatók el. A kiadási pénztárbizonylatot a megfelelő pénztári alapokmány alapján az érvényesítő állítja ki. Egy kiadási bizonylaton általában csak 1 személy vehet fel pénzt. 1 bizonylattal több személy részére csak akkor lehet készpénzt kifizetni, ha a készpénzt felvevő a többi személy által meghatalmazással rendelkezik. A pénztárosnak a kifizetéskor meg kell állapítania, hogy a pénzért jelentkező személy jogosult-e a pénz felvételére. Ha a pénz felvételére jogosult nem személyesen jelenik meg a pénztárban, hanem megbízottját küldi, úgy a megbízottja részére az összeg meghatalmazás ellenében fizethető ki. Az esetenkénti meghatalmazást a kifizetési okmány mellé kell csatolni. A visszavonásig illetőleg meghatározott ideig érvényes meghatalmazásról a pénztáros külön nyilvántartást köteles vezetni és azokat érvényességük lejártáig köteles megőrizni. A pénz átvevőjének személyazonosságát személyi igazolvánnyal kell igazolnia, a pénz átvételét a kiadási pénztárbizonylaton aláírásával kell elismernie.



5.9. A házipénztári nyilvántartás és egyéb nyilvántartási feladatok A pénztárosnak minden pénztári be és kifizetést a teljesítést követően azonnal felmerülésük sorrendjében a Forrás SQL rendszerben kell rögzíteni. A pénztáros által vezetett nyilvántartás a pénztárjelentés, melyet komplex számviteli program pénztármodulja készít el. A bevételezett és kifizetett összegeket a pénztárjelentés bevételi és illetve kiadási rovatába kell beírni. Az okmányokra a pénztárjelentés sorszámát és keltét rá kell vezetni és a pénztáros részéről a kifizetés teljesítésének tényét aláírni. A pénztáros köteles a költségvetési elszámolási keretszámlára vonatkozó napi pénztárjelentést vezetni. A pénztáros naponta pénztári feladást készít a könyvelés felé a napi okmányokból. A pénztáros őrzi a páncélszekrény és pénztárhelyiség kulcsátadásáról felvett jegyzőkönyveket és a pénztárosi feladat átadás átvételről felvett jegyzőkönyveket. 5.10. A házipénztár zárlata A pénztáros a pénztári órák befejezésével napi pénztár zárlatot köteles készíteni. A pénztárosnak meg kell állapítani egyrészt a pénztárban levő készpénz állományt, másrészt a pénztárjelentés alapján a bevételek és kiadások napi végösszegét, majd az előző napi készpénz maradvány figyelembe vételével az egyenleget. A pénztárjelentésben megállapított egyenleget egyeztetni kell a valóságos készpénz állománnyal. Az egyeztetés megtörténtét a pénztáros és a pénztárellenőr aláírásával igazolja a pénztárjelentésen. Ha eltérés mutatkozik, annak okait azonnal fel kell deríteni. Ha ez nem vezet eredményre, jegyzőkönyvet kell felvenni, melyet a pénztárellenőr a gazdasági igazgatónak köteles átadni. A jegyzőkönyv szerinti többletet a pénztárba be kell vételezni, a hiányt pedig a pénztáros befizetési kötelezettségeként elő kell írni. Ha a pénztárost bármely okból kifolyólag helyettesíteni kell, vagy ha a pénztáros beosztásából végleg távozik, pénztárzárlatot kell készíteni. A pénztárzárlatnál a pénztári nyilvántartásokat le kell zárni. A pénztárzárlat után a helyettesítendő, illetve távozó személy által kezelt pénzt, továbbá bizonylatokat és nyilvántartásokat a helyettesnek, illetve az utódnak át kell adni, aki az átvétel alkalmával az elszámolások helyességéről meggyőződni köteles. A pénztárzárlatnál, valamint az átadásnál az átvevőnek, az átadónak és az ellenőrnek jelen kell lennie. Ha az átadásnál az átadó betegség vagy egyéb ok miatt jelen lenni nem tud, az átadó helyett a gazdasági igazgató által megbízott dolgozónak kell jelen lennie. A pénztárzárlatról, valamint az átadásról jegyzőkönyvet kell készíteni, amit az átadó-átvevő és a jelenlévők kötelesek aláírni. 5.11. A pénztár ellenőrzése Amennyiben a pénztár ellenőr a pénztár ellenőrzése során a házipénztár kezelésénél mulasztást, szabálytalanságot vagy a pénzkezelésre vonatkozó rendelkezésekkel ellentétes eljárást tapasztal, erről jegyzőkönyvet kell felvennie, melyet a pénztáros is aláír.



A gazdasági igazgató vagy a pénzügyi- számviteli munkaterület irányító legalább negyedévenként egyszer ellenőrizni köteles a házipénztár működésének szabályosságát. Az ellenőrzésnek ki kell terjednie a pénztári készpénzállomány és egyéb értékek nyilvántartásokkal való egyezőségének megállapításán kívül az értékek és bizonylatok kezelésére, a pénz őrzésének biztonságára, valamint a kötelezően vezetendő nyilvántartások vezetésének helyességére is. Ezen túlmenően a gazdasági igazgató és az általa megbízott bármikor, a belső ellenőr pedig megbízólevéllel ellenőrzést végezhet. 5.12. Szigorú számadású nyomtatványok kezelése és felhasználásuk nyilvántartása A pénztárban az alább felsorolt nyomtatványokat kell szigorú számadású nyomtatványként kezelni: • • • • • •

készpénzfelvételi nyomtatvány, elszámolási utalvány, bevételi és kiadási pénztárbizonylat, pénztárjelentés, nyomtatvány helyszíni bírság kiszabásáról, elszámolásra kiadott összegek nyilvántartása.

A felsorolt nyomtatványokról a pénztáros áttekinthető nyilvántartást köteles vezetni hitelesítés és bélyegzés után. A pénztáros köteles meggyőződni arról, hogy az egyes bizonylatok teljes számban megvannak, azokon a sorszámok és egyéb jelzések helyesek. A szigorú számadású nyomtatványokat páncélszekrényben kell megőrizni. Ha a pénztáros a kezelésében lévő nyomtatványkészletből nyomtatványokat kiad, az átvétel tényét az átvétel keltének feltüntetésével az átvevő személy aláírásával el kell ismertetnie. A stornó jelzést a tőpéldányon és nyilvántartásban a megfelelő sorban is fel kell tüntetni. A csekk és utalvány füzetek visszamaradó tőszelvényeit 5 évig kell megőrizni. 6. Záró rendelkezések A szabályzat –a 2. sz. függelék kivételével - 2007. év augusztus hó 01. napján lép hatályba. A 2. sz. függelék hatályba lépésének dátuma: 2007. október 01. A szabályzat hatályba lépése előtt tárgyban kiadott érvényes rendelkezések ezen utasítás alapján hatályukat vesztik. Veszprém, 2007.július 02. Dr. Bujdosó László regionális tisztifőorvos


Készült: 2007. július 02. Változat: 1. Oldal: 13/12 1. sz. függelék

IGAZOLÓ BÉLYEGZŐ

A kifizetés jogosságát, a megrendelésnek megfelelő minőségi, mennyiségi teljesítést igazolom. Veszprém, ........év ................ hó ...... nap ............................................ aláírásra jogosult


Készült: 2007. július 02. Változat: 1. Oldal: 13/13 2.sz. függelék

1. Rendszeres ellátmányban részesülők: 1/ a 1/ b 1/ c 1/ d 1/ e 1/ f 1/ g 1/ h 1/ i 1/ j 1/ k

Tatabányai, Tatai, Oroszlányi Kistérségi Intézet Dorogi, Esztergomi Kistérségi Intézet Komáromi, Kisbéri Kistérségi Intézet Móri, Bicskei Kistérségi Intézet Dunaújvárosi, Adonyi, Ercsi, Sárbogárdi Kistérségi Intézet Székesfehérvári, Abai, Enyingi Kistérségi Intézet Veszprémi, Várpalotai, Zirci Kistérségi Intézet Ajkai Kistérségi Intézet Balatonfüredi, Balatonalmádi, Tapolcai, Sümegi Kistérségi Intézet Pápai Kistérségi Intézet Deák János

20.000,- Ft / hó 15.000,- Ft / hó 15.000,- Ft / hó 10.000,- Ft / hó 15.000,- Ft / hó 20.000,- Ft / hó 15.000,- Ft / hó 10.000,- Ft / hő 20. 000,- Ft / hő 10. 000,- Ft / hő 10. 000,- Ft / hő

Az ellátmányt havonta a Kistérségi Intézetek részére a pénztáron keresztül juttatjuk el. Az elszámolás havonta történik a hó végén, legkésőbb tárgyhót követő hó 3-án.Az esetleges év végi maradványt visszafizetik a pénztárba, legkésőbb az év utolsó banki munkanapja előtt 3 nappal, hogy a bankban az év utolsó munkanapján megjelenhessen az összeg. 2. Eseti ellátmányban részesülők: 2/a.

Stumpf Gyuláné , műszaki-gazdasági ügyintéző Az összeg a felmerülő kiadásokhoz igazodik, minimum: 20.000 Ft, max: 150.000 Ft.

2/b.

Csatár László raktáros Az összeg a felmerülő kiadásokhoz igazodik, minimum összeg nincs, max: 50.000 Ft.

2/c.

Tatai László, gépkocsi vezető, gépjármű-ügyintéző Az összeg a felmerülő kiadásokhoz igazodik, minimum összeg nincs, max: 50.000 Ft.

2/d.

Útielőlegben részesülők Az összeg a felmerülő kiadásokhoz igazodik.

2/e.

Feladatfinanszírozás esetén a témavezetők részesülnek eseti ellátmányban.

2/f.

Szükség esetén más dolgozó is vehet fel ellátmányt a gazdasági igazgató jóváhagyásával, meghatározott, előre jóváhagyott célra.

Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Közép-Dunántúli Regionális Intézetének Pénzkezelési Szabályzata

Recommend Documents