Tájékoztató jelentés a Kormány részére a nemzetgazdaság 2005. évi munkavédelmi helyzetéről
A MUNKAEGÉSZSÉGÜGY HELYZETE 1. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat hatósági tevékenysége Az állam az egészségügyi miniszter közvetlen irányítása alatt álló Állami Népegészség-ügyi és Tisztiorvos Szolgálaton (ÁNTSZ) keresztül látja el a népegészségügyi, ezen belül munkaegészségügyi feladatait. Az ÁNTSZ feladatait tekintve szorosan kapcsolódik a munkavédelemhez. A közegészségügyi felügyelet keretében munkahigiénés ellenőrzéseket végez, ellenőrzi a munka-egészségügyi szabályok érvényesülését, elemzi a munkavégzés és a munkakörnyezet okozta egészségügyi hatásokat, és feltárja kezelésük és csökkentésük lehetőségeit. Feladatainak ellátásában a 20 megyei és 109 városi intézet mellett közreműködik a szakmai, módszertani, tudományos, és oktató bázisul szolgáló Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézete. Létszám adatok: Az ÁNTSZ összes dolgozói létszáma: 4 450 fő. Az országban a hatósági felügyeletet 455 orvos és 1187 egészségügyi főiskolát végzett felügyelő lát el. A munkaegészségügyi hatósági felügyeletet 47 orvos és 190 közegészségügyijárványügyi felügyelő végzi napi 8 órás munkaidőben. A korszerű harmonizált jogszabályok hatékony működtetése, beleértve a hatósági fel-ügyeletet is, biztosítja a munkavállalók egészségét nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés uniós elvárásoknak is megfelelő működését. Az Európai Unió különböző szakmai bizottságainak munkájában részt vesznek az Országos Tisztifőorvosi Hivatal valamint a szakmai háttérintézeteinek munkatársai. 1.1.
Az ÁNTSZ hatósági tevékenységére vonatkozó mutatók alakulása A munka világát napjainkban dinamikus változások jellemzik. A gazdaságban végbemenő változások, új technológiák bevezetése új veszélyek és új kockázatok megjelenését eredményezi.
A klasszikus munkahelyek átalakulóban vannak. Egyre több esetben történik foglalkoztatás távmunka keretében. A nők, az idősödő, és a megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatása speciális ismereteket igényel. A munka világában bekövetkező változások folyamatos kihívást jelentenek a munkavédelmi felügyeletet ellátó szakemberek számára. Magyarországon továbbra is túlsúlyban van és meghatározó a kis- és középüzemi gazdálkodás. A szervezett munkavégzés keretei között foglalkoztatott munkavállalók 85 %a részesül foglalkozás-egészségügyi ellátásban.
Mind az ÁNTSZ városi intézetei által nyilvántartott, illetve ellenőrzött egységek, mind az ellenőrzések és a rendelkező határozatok száma emelkedett az előző évhez viszonyítva. Ezzel szemben az átiratok számában csökkenés tapasztalható.
2005-ben végzett vizsgálatok: levegő: 11231, munkahelyi por vizsgálat gravimetriás: 1289, metabolit: 23439, zaj: 3890, kéz/kar rezgés: 82, egésztest rezgés: 29, össz: 39960. A műszeres munkahigiénés laboratóriumi vizsgálatok száma több mint 37%kal csök-kent 2005-ben. Ezek a számok csak részben tükrözik az országos munkahelyi műszeres vizsgálatok számát, tekintettel arra, hogy nem csak az ÁNTSZ laboratóriumok végeztek ilyen irányú vizsgálatokat. 1.2. Az ÁNTSZ hatósági munkájának tapasztalatai A munkaegészségügyi felügyeletet valamennyi nemzetgazdasági ágazatra vonatkozóan az ÁNTSZ gyakorolja, a munkavállalók egészségének megőrzése és fejlesztése érdekében. A munkaegészségügyi tevékenység célja a munkavégzés során a munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése. A felügyelet céljainak eléréséhez a primer prevenció eszközrendszerét alkalmazza. A munkaegészségügyi felügyeletnek feladatai ellátásához törvények, kormányrendeletek és tárca rendeletek adnak felhatalmazást. Az ÁNTSZ különböző szintű intézményei a jogszabályi előírásoknak megfelelően, éves munkaterv szerint végzik tevékenységüket.
Kiemelt munkatervi feladatok 2005. évben: Az előző évhez hasonlóan 2005. évben is kiemelt feladatként szerepelt • a porexpozícióból származó egészségkárosító kockázatok feltárása, a foglalkozási betegségek megelőzése érdekében, valamint • a vegyi anyagok, különösen a rákkeltők felhasználásából származó egészségkárosító kockázatok vizsgálata. Az országban 286 olyan munkahelyet tartanak nyilván, ahol pneumoconiósist okozó por expozícióval kell számolni. A nyilvántartott egységek közül 235 munkahely (82,1 %) ellenőrzését végezték el munkatársaink. Az ellenőrzött egységek 95,3 %-ában a munkáltatók rendelkeznek kockázatbecsléssel. A kis létszámú munkavállalót foglalkoztató gazdálkodó társaságoknál gyakori tapasztalat, hogy a kockázatbecslést nem műszeres mérésre alapozva készítik el, azok gyakran formális jellegűek, hiányos tartalmúak. A kockázatkezelési stratégia kapcsán hozott intézkedések döntően a műszaki intézkedésre és az egyéni védelemre irányulnak. Az el-lenőrzések tapasztalata azt mutatja, hogy az egyéni védőeszközök biztosítása folyamatos. A vizsgált egységek munkavállalói részére a foglalkozás-egészségügyi ellátást minden esetben biztosítottak. A 235 egységben tartott ellenőrzés során intézkedő határozat kiadására 12 esetben került sor, 1 esetben pedig munkavédelmi bírságot szabtak ki kollégáink. Az ÁNTSZ a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagokkal/készítményekkel végzett tevékenységet 1020 munkáltatónál ellenőrizte. A vizsgált munkáltatóknál 10 364 férfi és 2 326 nő végzett az ellenőrzés tárgyába tartozó tevékenységet. A munkavállalók számára foglalkozás – egészségügyi ellátás biztosított. A munkáltatók közel teljes körűen rendelkeztek kockázatbecsléssel. A kockázatok elkerülését célzó intézkedéseik első sorban a műszaki és egyéni védelem-re irányultak. A szükséges egyéni védőfelszerelések rendelkezésre álltak a munkavállalók részére.
Az ellenőrzések során feltárt hiányosságok miatt 43 esetben határozati, 44 esetben jegyzőkönyvi – átirati intézkedésre került sor. Kémiai terhelési bírságot 8 alkalommal (1 840 000 Ft), míg szabálysértési pénzbírságok kiszabására 2 alkalommal (70 000 Ft) került sor. A munkaegészségügyi és kémiai biztonsági felügyelet 2005. évben a következő további feladatokat teljesítette: A Kémiai Biztonság 2005. január 1-jétől Magyarországon tilos az azbeszt tartalmú sík és hullámpala termékek forgalmazása és felhasználása. 2005. március és április hónapban az ország egész területére kiterjedően 1351 ellenőrzést végeztek munkatársaink az építőanyag forgalmazás területén, a TÜZÉP telepeken és az építőanyagot értékesítő áruházakban. Az ellenőrzési tapasztalatok a következőkben foglalhatók össze; - Az azbesztcement sík- és hullámpala termékek forgalmazásának korlátozásával kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket - az egyes veszélyes anyagokkal, illetve veszélyes készítményekkel kapcsolatos tevékenységek korlátozásáról szóló 41/2000. (XII. 20.) EüM-KöM együttes rendelet tartalmazza - döntő többségben ismerték a kereskedők. Többségük már 2004-től többnyire csak konkrét megrendelésre szerzett be azbeszt tartalmú terméket. A termék azbesztmentességét a kereskedők a terméket kísérő Építő-ipari Műszaki Engedéllyel és biztonsági adatlappal igazolták. 1351 helyszínen végzett el-lenőrzések felmérései szerint a vizsgált egységek közül 4 megyében 9 forgalmazó egységben fordult elő azbeszt tartalmú termék forgalmazása. 39 kereskedelmi egységben tároltak elkülönítetten forgalomból kivont, azbesztet tartalmazó palát az elszállításig, melyet veszélyes hulladék átvételére és szállítására jogosult cégnek adnak át. - Az ellenőrzés során összesen 65 esetben történt intézkedés az ÁNTSZ részéről. Szabálytalan forgalmazás és tárolás miatt 1 450 000 Ft összegben szabtak ki kémiai terhelési bírságot munkatársaink. - A kémiai biztonsággal összefüggő egyéb szabálytalanságok miatt 1 600 000 Ft bírság kiszabására került sor (pl. kockázatbecslés hiánya, biztonsági adatlapok hiányosságai, címkézési, feliratozási hibák). - Összesen 41 rendelkező határozat született, ezek többsége a telephelyen tárolt, azbesztet tartalmazó termékek forgalmazásának tiltását és az elszállításig az elkülönített tárolását írták elő.
Az EU Bizottság levelében fordult az új tagállamok kompetens hatóságaihoz, így az OKK- OKBI-hoz is, melyben felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon 16 olyan vegyi anyagot gyártottak 2004. május 1-je előtt, melyet az EU valamely tagállamában törzskönyveztek. 2004. május 1-je után amennyiben ezen anyagok gyártása tovább folytatódik, abban az esetben a jogszabályi előírások értelmében a gyártónak ismételten törzskönyveztetni kell azokat. A fentiekre tekintettel a 16 vegyi anyag gyártót ellenőriztek az érintett, illetékes megyei intézetek. Törzskönyvezési eljárást nem folytattak le, mivel sem kereskedelmi forgalomba, sem exportra nem került az anyag 10 vegyi anyag esetén. A törzskönyvezési eljárás megindítására kötelező határozatot adtak ki a területileg illetékes ÁNTSZ intézetek 6 esetben. Felhívták a gyártók figyelmét, amennyiben az anyag gyártására sor kerül, a gyártást csak a törzskönyveztetési eljárás lefolytatása után kezdhetik meg. A 67/548/EK irányelv 92/32/EGK számú 7-ik módosítása (veszélyes vegyi anyagok osztályozásáról, csomagolásáról) biztonsági adatlap elkészítését rendeli el. (27. cikkely) A Vegyi Anyag Szabályozás Európai Hatósági Felügyeleti Hálózata (CLEEN) munkaprogramja keretében a biztonsági adatlapok vizsgálatára került sor. A munkahelyi egészség és biztonság, illetőleg a környezetvédelem érdekében szükséges intézkedések megtétele céljából veszélyes anyagot a tevékenységet foglalkozásszerűen végző személy számára a gyártó, vagy az importáló által az adott tagállam nyelvén elkészített biztonsági adatlappal szabad csak forgalomba hozni. A fenti tárgykörben harmonizáló magyar jogszabályok figyelembe vételével a hazai helyzet bemutatására célellenőrzések elvégzésére került sor. Az egész ország területén 282 egységben 726 biztonsági adatlap vizsgálata keretében 243 veszélyes anyag és 483 veszélyes készítmény adatlapjának ellenőrzése történt meg. Az összes ellenőrzött adatlaphoz viszonyítva a kifogásolt adatlapok száma 75% volt. (726 ellenőrzött / 543 kifogásolt biztonsági adatlap). A tapasztalat alapján sok a hibás biztonsági adatlap, ezért gyakoribb ellenőrzésük indokolt. Az ellenőrzések hatását igazolja, hogy több megyében „javítási kampánnyal” reagáltak a gyártók, forgalmazók.
A Svéd Kémiai Biztonsági Felügyelőség jelzésére a gyermek-biztos zárral ellátott veszélyes anyagok, veszélyes készítmények csomagolásának, illetve forgalmazási feltételeinek vizsgálata célellenőrzés keretében történt, amelynek során 1253 egységben, célzottan 3364db veszélyes anyagot/készítményt ellenőriztek. Magyarországon a gyermekek által nehezen nyitható (gyermek-biztos) záró elemek és tapintással érzékelhető, veszélyre utaló jelkép (figyelmeztetés) alkalmazása a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény 14.§-a, valamint a veszélyes anyagokkal, veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól szóló 44/2000. (XII. 27.) EüM rendelet 6.§-a szabályozza. A Svéd Kémiai Biztonsági Felügyelőség a hazai ellenőrzési tapasztalatainkról tájékoztatást kért. Az ellenőrzött termékek közel 90%-a (89,23%, 3364/3002) rendelkezett gyermek- biztos zárral. Ellenőrzéseink tapasztalatai: • a gyermekbiztos zárással ellátott termékek 96,2%-a (3002/2889) ismételt zárás esetén is biztosította a szivárgásmentes zárást; • egyes termékeken a gyermek biztos zár annyira „jól” működött, hogy annak ki-nyitása a felnőtteknek is gondot okozott; • találtak olyan terméket is, amelynek záró eleme az első felnyitáskor helyrehozhatatlanul megsérült; • volt olyan termék, ahol a záró elem megnyitása után vízszintes repedés keletkezett, de ennek ellenére szivárgás ezen keresztül nem történt. A számszerű adatokból és helyszíni ellenőrzések alapján a magyarországi tapasztalatok kedvezőbbek a Svéd Kémiai Biztonsági Felügyelőség által jelzetteknél. A termékek teljes körű kémiai biztonsági vizsgálatával egybekötött célzott ellenőrzés tapasztalatai a következők: - a vizsgált termékek közel 40%-a (1340) címkézése feliratozása hibás volt; - a vizsgált termékekből 31 db-nak nem volt biztonsági adatlapja. Az ellenőrzéseket követően 203 intézkedésre került sor. Munkaegészségügy A 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet tartalmaz szabályozást a biológiai tényezőknek kitett munkavállalók egészségének védelmére vonatkozóan.
A jogszabályi előírások érvényre jutását vizsgálata a baromfineveléssel, feldolgozással foglalkozó munkavállalók körében célellenőrzés keretében zajlott. A 2005-ös vizsgálati adatok szerint az országban: - az ősz folyamán 96 baromfi feldolgozó üzemelt, ahol 11958 fő munkavállalót foglalkoztattak, - tollfeldolgozást 15 üzemben végeztek, - baromfitartó telepek száma 2 390 db, ahol 12 876 főt foglalkoztattak. A baromfi feldolgozással és baromfineveléssel foglalkoztatottak száma az eddigi adatok szerint összesen 24 834 fő. A beérkezett adatok alapján a működő üzemek negyede nem rendelkezett kockázatértékeléssel, ahol pedig a kockázatértékelést elvégezték, ott sem tértek ki minden esetben a biológiai tényezők vizsgálatára. A 3/2002. (II. 8.) SzCsMEüM együttes rendelet 7.§ (8) bekezdése rendelkezik a kedvezőtlen klímakörnyezetben történő munkavégzés szabályairól, így a hidegben történő munkavégzésről is. A munkahely abban az esetben minősül hidegnek, ha szabadtéri munkahelyen a várható napi középhőmérséklet a +4◦C-ot nem haladja meg, illetve zárt téri munkahelyen nem éri el a +10◦C-ot a munkaidő több mint felében. Ebben az esetben a munkáltató köteles munkavállalói számára a hideg ellen védőöltözetet, óránként legalább 5-10 perces pihenőidőt és 50 C°-os, cukorral vagy édesítőszerrel ízesített teát biztosítani. A hideg munkakörnyezetben történő munkavégzés körülményeinek célellenőrzése az ország egész területére kiterjedt: A vizsgálat elsősorban a szabadban történő munkavégzés körülményeire, így pl.: • építkezés- beton elemgyártás • útépítés- útkarbantartás • közterület felügyelet- közterület fenntartás • erdőgazdálkodás – favágás • hibaelhárítás • építőanyag kereskedelem • zárt térben történő hidegnek minősülő munkahelyek vizsgálatára, stb. A célellenőrzés kapcsán vizsgált 265 munkahelyen több mint 4000 munkavállalót foglalkoztatnak hidegnek minősülő munkakörnyezetben.
A munkáltatók a vizsgált munkahelyek 7,5%-ában nem biztosítottak a hideg ellen védőöltözetet, 8,7%-uk nem biztosított munkavállalói számára pihenő, melegedő, illetve szociális helyiséget. Az óránkénti pihenésre, illetve melegedésre szolgáló pihenőidő 7,2%-ban nem biztosított. A jogszabályban előírt + 50 C° -os hőmérsékletű, cukorral, illetve édesítőszerrel ízesített teát a munkáltatók több mint 16%-a nem biztosította munkavállalói számára. Az ellenőrzések eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy a munkáltatók többsége eleget tesz az ide vonatkozó jogszabályi előírásoknak. Hatósági intézkedések: Az eddig vizsgált munkaterületek több mint 21%-ban vált szükségessé az ÁNTSZ részéről intézkedés, pl. határozati intézkedés, szabálysértés, bírság kiszabása. Közel 2 millió Ft értékben szabtak ki bírságot munkatársaink. Az Európai Unió Vezető Munkavédelmi Felügyelőinek Bizottsága 2005ben az új tag-államok számára ellenőrzési és információs kampányt hirdetett meg az építőipar területén. Az elnyerhető anyagi támogatásra az Országos Tisztifőorvosi Hivatal és az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség közösen pályázott. A magyarországi kampány elsődleges célja az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételrendszerének javítása az építőiparban a balesetek és a foglalkozási betegségek megelőzése érdekében, valamint a kockázat megelőzés és a kockázat elkerülés kultúrájának megerősítése mind a munkáltatók, mind a munkavállalók körében, különös tekintettel a kis- és középvállalkozásokra. A kampányellenőrzések 2x2 hetes periódusban zajlottak le. A kampány jelentőségét növeli, hogy az építőiparban magas a balesetek száma, továbbá mind munkaegészség-ügyi, mind munkabiztonsági szempontból jelentős problémát jelent, hogy az építőipar területén foglalkoztatottak között magas arányt képviselnek a nem szervezett munkát végzők és a nem legálisan foglalkoztatottak. Munkaegészségügyi szempontból kiemelt jelentőséggel bír az a tény, hogy az építő-iparban foglalkoztatott munkavállalók egy időben többféle kóroki tényező hatásának lehetnek kitéve mind a munkavégzés, mind a munkakörnyezet tekintetében. 2. A foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós esetek összefoglaló adatai 2. 1. A bejelentett esetek leírása
2005-ben 473 foglalkozási megbetegedést (mérgezést) jelentettek, 30%-kal kevesebbet, mint az előző évben (675). A bejelentett esetek 69%-a (2004-ben 48%-a) járt keresőképtelenséggel. A fokozott expozíciós esetek számában a 2004. évhez képest 53%-os csökkenés tapasztalható: 248 (2004-ben 529) (5. ábra). A megbetegedéseknél a bányászatban foglalkoztatottak száma a legmagasabb 21% (99 fő), míg a fokozott expozíciós eseteknél a vas- és fémipari foglalkozásúak aránya a legnagyobb: 50% (124 fő).
2004-ben az alkalmazásban állók létszáma 2 789 588 fő volt. Ez 1%-al több mint 2003-ban (2 53 049 fő) (6. ábra)
A 2005-ben a bejelentett munkavállalók túlnyomó többsége férfi volt: arányuk a foglalkozási megbetegedések között 64%, a fokozott expozíciós esetek között 84% (7. ábra)
A foglalkozási megbetegedések és a fokozott expozíciós esetek életkor szerinti megoszlása eltérő. Fiatalkorú munkavállaló egyik kategóriában sem érintett. A foglalkozási megbetegedést elszenvedők között az 50 év felettiek aránya 52%, míg a fokozott ex-pozíciós eseteknél 44%.
Nemzetgazdasági áganként legtöbb foglalkozási megbetegedést a feldolgozóiparból jelentették (az összes megbetegedés 47%-a, 220 eset). Ezt követi a bányászat (24%, 112 eset) majd az egészségügyi és szociális ellátás (16%, 77 eset) (8. ábra). Az iparból (bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia-ipar és vízellátás) összesen 345 foglalkozási megbetegedést jelentettek (az összes bejelentés 73%-a). A 10 ezer alkalmazásban állóra jutó bejelentések számát tekintve a legtöbb megbetegedés változatlanul a bányászatban (205,7) fordult elő (9. ábra). Ez a magas érték a légzőrendszeri megbetegedések (87 fő, 78%) magas számából adódik. Az egészségügyből és szociális ellátásból bejelentett megbetegedések (77 fő) 53%-a biológiai kóroki tényezők okozta egyéb megbetegedések (41 eset), 22%-a hepatitis (17 eset) és közel 8%-a tuberkulózis (6 eset) volt.
A 10 ezer alkalmazottra jutó legtöbb fokozott expozíciós esetet (az ipari ágazatok közül) a bányászatból (11,0), a fémfeldolgozó-iparból (8,9), valamint a vegyiparból (5,8) jelentették (9.ábra).
A bejelentett foglalkozási megbetegedések adatait elemezve meg kell jegyezni, hogy a tényszerű adatok nem teljes mértében mutatják a valós helyzetet, mivel a bejelenté-sekkel szemben az érintettek ellenérdekeltsége tapasztalható. 2.2. Halálos kimenetelű foglalkozási megbetegedések 2005-ben 11 haláleset fordult elő (2004-ben 5 eset volt.). A halálos kimenetelű esetek a következők voltak: 8 tüdőrák okozta haláleset fordult elő a Mecseki Ércbányászati Vállalat egykori dolgozói között. 1 tüdőrák okozta haláleset fordult elő a Simontornyai Bőrgyár korábban bőrcserző munkakörben foglalkoztatott munkavállalójánál. Az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (továbbiakban: Intézet) Toxikológiai Bizottsága a tüdőrák kialakulását a több éves formaldehidexpozíciónak tulajdonította. A nyergesújfalui Eternitgyárban csőrakodó munkakörben foglalkoztatott 1 fő munkavállalónál 21 éves azbesztexpozíciót követően alakult ki azbesztózis mesotheliomával. A Szentesi Baromfifeldolgozó dolgozóját 2001. november 22. óta alkalmazták betanított csirkedarabolóként, 2005. augusztusában a libadarabolóban is foglalkoztatták, ahol a szárnyhegy levágását végezte. 2005. szeptember 20-án jelentkezett háziorvosánál gyengeség, mellkasi fájdalom, köhögés, kifejezett légzésszám-növekedés, 40oC-os láz tüneteivel. Háziorvosa tüneti és kombinált antibiotikus kezelést alkalmazott. Mivel állapota nem javult 2005. szeptember 26-án ismételten felkereste háziorvosát, aki a makói tüdőgondozóba utalta, innen került a deszki Mellkasi Betegségek Szakkórházába, ahol a kezelés 3. napján elhunyt. A szerológiai és kórszövettani vizsgálat a Chlamydia psittacifertőzés okozta atípusos pneumonia diagnózisát igazolta.
2.3. Tömeges foglalkozási megbetegedések 2005-ben 7 tömeges mérgezés/fertőzés volt, ami 120 főt érintett. A bejelentettek 68%-a nő és 32%-a férfi. (2004-ben 9 eset volt 142 mérgezettel). 2.3.1.Tömeges fokozott expozíciós esetek 2005-ben 3 tömeges fokozott expozíció fordult elő 37 bejelentéssel, ez 55%kal kevesebb, mint az elmúlt évben. A bejelentések között a férfiak és a nők aránya 49%, ill. 51%. (2004-ban 61 férfi és 22 nő). A tömeges fokozott expozíciós esetek megoszlása nem és kóroki tényezők szerint 2005-ben
3. A foglalkozási megbetegedések (mérgezések) részletes adatai A bejelentett foglalkozási megbetegedések kórformák szerinti megoszlását illetően (10. ábra) - az előző évtől eltérően - az első helyen a fertőzőbetegségek állnak, második helyre a légzőrendszeri megbetegedések kerültek, ezt követik a zaj okozta halláskárosodások. A nők aránya legnagyobb a vegyi anyag okozta mérgezések, a fertőzőbetegségek és a bőrbetegségek között: 63; 60; ill. 56% (11. ábra). A férfiak aránya legmagasabb a zaj okozta halláskárosodások, a vibráció, a légzőrendszeri és az egyéb meg-betegedések között, sorrendben: 98; 93; 86; 74% (11. ábra).
Ha a foglalkozási megbetegedések megoszlását a kóroki tényezők fő csoportjai szerint elemezzük, megállapítható, hogy első helyen az elmúlt évhez hasonlóan a kémiai, második helyen a biológiai, a harmadik helyen pedig a fizikai kóroki tényezők által okozott megbetegedések állnak.
