Az Alkohol- és Drogfüggőkért és Családjaikért Egyesület Alapszabálya 1. Általános rendelkezések 1.1. Az egyesület neve: Alkohol- és Drogfüggőkért és Családjaikért Egyesület 1.2. Az Egyesület székhelye: 2314 Halásztelek, Ilona u. 23/a 1.3. Az Egyesület működési területe: az egyesület országosan működik, illetve Interneten keresztül határokon kívülről is elérhető segítséget nyújt magyar anyanyelvűek számára. 1.4. Az Egyesület emblémája: Fehér alapon fekete emberalak, az alapszabály 1. sz. melléklete tartalmazza. 1.5. Az Egyesület kiadásait tagdíjakból, pályázatokon elnyert támogatásokból, valamint természetes- és jogi személyek adományaiból fedezi. Gazdasági tevékenységet az elnökség döntése alapján végezhet, mely tevékenység nem akadályozhatja az egyesület céljának megvalósulását. 2. Az egyesület célja 2.1. Az egyesület célja segítséget nyújtani a hozzá forduló szenvedélybetegeknek és családtagjainak. Támogatni a felépülő szenvedélybetegeket a gyógyulás útján, segíteni a családokat az egészséges családi élet kialakításában, lehetőség szerint megelőzni a szenvedélybetegség kialakulását. E cél érdekében üzemelteti az alkoholesdrog.hu weboldalt, tanácsadást és csoportfoglalkozásokat, prevenciós előadásokat tart, egyéb programokat szervez, közreműködik szenvedélybetegséggel kapcsolatos kiadványok létrehozásában és terjesztésében. 3. Egyesületi tagság keletkezés és megszűnése 3.1. Az Egyesület tagja lehet minden olyan természetes személy, aki az alapszabály rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek elfogadja, kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre, tagfelvételi kérelmét az Egyesület közgyűlésének többsége támogatja, és elfogadja, megfizeti az Egyesületi tagdíjat. 3.2. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a magyar- vagy külföldi magán- vagy jogi személy, aki adományaival segíti az Egyesület munkáját, de abban tagként nem kíván, vagy nem tud részt venni. 3.3. Az egyesületbe történő belépés önkéntes. A kitöltött belépési szándéknyilatkozatot az egyesület elnökségének kell eljuttatni, akik a következő közgyűlésen szavazásra bocsátják azt. 3.4. Az egyesületi tagság megszűnik a tag halálával, kilépésével vagy kizárással. A kilépést írásban kell közölni az Egyesület képviselőjével. 3.5. Az elnökség szótöbbséggel meghozott határozattal kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az alapszabály rendelkezései ellen súlyosan vét, az egyesület tevékenységében hosszabb időn keresztül, vagy ismétlődő felszólítás ellenére sem
vesz részt, vagy olyan magatartást tanúsít, amely a vele való együttműködést lehetetlenné teszi. A kizárást a tagok legalább egyharmada is kezdeményezheti, az elnökhöz intézett, az okot is tartalmazó írásos felterjesztéssel. Az egyesület elnöke ilyen esetben köteles a kizárási javaslatot az elnökség elé terjeszteni. Kizárható továbbá az a tag, aki a tagdíjfizetést neki felróható okból 90 napon túl elmulasztja. A tagdíjfizetésről szóló írásbeli felszólításnak tartalmaznia kell, hogy a további nemfizetés kizárással járhat. 4. A tagok jogai és kötelezettségei 4.1. Az egyesület minden tagja részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein (az esetleges részvételi díj, vagy belépő megfizetése ellenében) 4.2. Az egyesület minden tagja azonos szavazati joggal rendelkezik és részt vehet a közgyűlés döntéshozatalában 4.3. Szavazati jogát minden tag személyesen gyakorolhatja. 4.4. Tisztségviselőül bármely tag megválasztható, de tisztségviselő csak az egyesület tagja lehet. 18 év alatti tag csak életkori sajátosságainak megfelelő tisztségre választható. 4.5. Az Egyesület tagja köteles a közgyűlési határozattal meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni, továbbá vállalja, hogy tevékenyen közreműködik az egyesületi célok megvalósítása érdekében; a közgyűlés vagy az elnökség által meghatározott konkrét programok végrehajtása érdekében. 4.6. Bármely tagnak – a pártoló tagnak csak érintettsége esetén – joga, hogy az Egyesület szervei által hozott jog- vagy alapszabálysértő határozat megsemmisítése iránt a határozat tudomására jutásától számított harminc napos jogvesztő határidőben pert indítson, mely a Törvényszék hatáskörébe tartozik (Ptk 62§/6 bek) 4.7. A pártoló tagok jogai és kötelességei 4.7.1. Az Egyesület minden pártoló tagja részt vehet az egyesület tevékenységében, és rendezvényein (az esetleges részvételi díj, vagy belépő megfizetése ellenében) 4.7.2. Az Egyesület pártoló tagja szavazati joggal nem rendelkezik. Az Egyesület szerveinek döntéshozatalában a pártoló tag tanácskozási joggal vehet részt. 4.7.3. Az Egyesület minden pártoló tagja köteles az általa vállalt vagyoni hozzájárulást az Egyesület részére biztosítani, továbbá köteles az Egyesület rendezvényeinek, programjainak a szabályait magára nézve kötelezőnek tekinteni, és betartani. 5. Az egyesület szervei és tisztségviselői – közgyűlés és tisztségviselők 5.1. Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összessége. A közgyűlést az elnökség hívja össze. A közgyűlésre az Egyesület tagjait a napirend közlésével kell meghívni úgy, hogy a meghívók elküldése és a közgyűlés napja között legalább tizenöt nap időköznek kell lennie. Évente egyszer közgyűlést kell tartani, és rendkívüli közgyűlést kell tartani, ha a tagok egyharmada azt - a cél megjelölésével igényli, vagy a tisztségviselők bármelyike azt szükségesnek tartja. Rendkívüli közgyűlés összehívását a Ptk 63§ (2) alapján a Bíróság is elrendelheti. 5.2. A közgyűlés határozatképes, ha a tagok 50 % + 1 fő jelen van. Ha a közgyűlés nem volt határozatképes, az emiatt megismételt közgyűlés az eredeti napirendben szereplő
ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes, erre a tagokat a közgyűlési meghívóban figyelmeztetni kell. A megismételt közgyűlést az eredeti határozatképtelenség miatt elmaradt - közgyűlés időpontját követően 1 órával későbbi időpontra kell összehívni, amely időpont az eredeti közgyűlés meghívójában meg kell jelölni. 5.3. A közgyűlés - eltérő rendelkezés hiányában - határozatait egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, eredménytelenség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni és a következőalkalommal ismét szavazásra kell bocsátani. A közgyűlés a tisztségviselőket (vezetőket) nyílt szavazással választja meg. 5.4. A szavazás az alábbi szabályok szerint történik: A taggyűlés levezető elnöke felhívja a közgyűlést a tisztségviselők személyére vonatkozó javaslattételre. A jelölőlistára azok a személyek kerülhetnek fel, akiket az egyesület bármely tagja erre javasol. Első menetben az egyesület elnökét kell megválasztani. Amennyiben egyik jelölt sem kapja az összes szavazat 50%-át+ 1 szavazatot, a második fordulóban a legtöbb szavazatot kapott két jelölt vesz részt. Szavazategyenlőség esetén valamennyi azonos szavazatot kapott jelölt részt vesz az újabb fordulóban. A második fordulóban a legtöbb szavazatot kapott jelölt megválasztásra kerül, függetlenül a szavazati aránytól. Az elnök megválasztását követően kerül sor a többi tisztségviselő megválasztására. Megválasztásuk az elnökéhez hasonló módon történik, azonban második fordulóra csak szavazategyenlőség esetén kerül sor, egyéb esetben a legtöbb szavazatott kapott jelölt az első körben megválasztásra kerül. 5.5. Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik a tisztségviselők, ügyintéző és képviselő szervek megválasztása és éves beszámolójának elfogadása, az alapszabály jóváhagyása és módosítása, az évi költségvetés elfogadása, és az egyesület más egyesülettel való egyesülésének, illetőleg feloszlásának a kimondása. Az alapszabály módosításához, és az Egyesület feloszlásának (egyesülés, megszűnés) kimondásához a közgyűlésen jelen lévő tagok kétharmadának szavazata (minősített többség) szükséges. 5.6. A nem kizárólagosan a közgyűlés hatáskörébe utalt döntéseket az elnökség hozza meg. 6. Az egyesület szervei, tisztségviselői. 6.1. Az Egyesület napi működtetési feladatait a közgyűlés által választott Elnökség látja el. 6.2. Az elnökség tagjai az ugyancsak közgyűlés által megválasztott elnök, elnökhelyettes, titkár. 6.3. A közgyűlés az Elnökség tagjait 3 évre választja. 6.4. Két közgyűlés közötti időben az Elnökség dönt minden olyan kérdésben, amely nem tartozik kizárólag a közgyűlés hatáskörében. Döntéseiről, intézkedéseiről a következő közgyűlésen az Elnökség köteles beszámolni. 6.5. Az Elnökség jogosult az Egyesületet terhelő kötelezettségek (szerződések) vállalásáról, teljesítéséről és az Egyesületet megillető jogok érvényesítéséről – a közgyűlés felé beszámolási és tájékoztatási kötelezettség mellett – dönteni.
6.6. Az Elnökség minimum két tag jelenléte esetén határozatképes. Az Elnökség szükséghez képest - de legalább évente négyszer - tart ülést, melyet az elnök hív össze. Bármely az Elnökség döntésében érdekelt egyéb személyt, szervezetet az ülésre lehetőség szerint meg kell hívni. 6.7. Az Elnökség ügyrendjét maga határozza meg. Döntéseit egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, kivéve azokat az eseteket, ahol jogszabály minősített többséget ír elő. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, eredménytelenség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni és a következő alkalommal ismét szavazásra kell bocsátani. 6.8. Az Elnök jogai és kötelességei: a Közgyűlést bármikor összehívhatja a tagság pénzéről a kezelőket elszámoltatja a kiadások számláit ellenőrzi megbízólevél kiadása pénzügyek intézéséhez harmadik személyekkel való szerződések megkötése. a tagság észrevételeit mindenkor figyelembe kell venni, a Közgyűlés, és az Elnökség határozatainak megfelelően kell az intézkedéseket megtennie a tagságtól, illetve harmadik személyektől bármely címen befolyt összeg kezelését, illetve felhasználását ellenőriznie kell, az Egyesület tevékenysége során keletkezett dokumentációk ellenőrzése. 6.9. Az elnökhelyettes jogai és kötelességei: az elnök akadályoztatása esetén teljes hatáskörben helyettesítheti az elnököt. az Egyesület pénzállományának kezelése, a számlák kezelése és nyilvántartása, 6.10. A titkár jogai és kötelességei: mindennemű visszaélési lehetőség gyanúja esetén az elnök értesítése. Az egyesület iratainak kezelése 6.11. Mind a közgyűlés, mind az elnökség minden lényeges döntését jegyzőkönyvben rögzíti. A jegyzőkönyvet aláírja az elnökség jelenlévő minden tagja, közgyűlés esetén további erre kijelölt két tag. 6.12. Az elnök köteles mind a közgyűlés, mind az elnökség által hozott döntések nyilvántartását naprakészen vezetni. 6.13. Az egyesület iratait, bevételi és kiadási bizonylatait a titkár kezeli. 6.14. Az elnökség részére a közgyűlés tiszteletdíjat állapíthat meg. Az egyesület érdekében kifejtett tevékenységük során felmerült költségeik tekintetében az Egyesület nevére szóló számla ellenében az Egyesület elnökségét költségtérítés illeti meg. 7. A felügyelő bizottság 7.1. A Felügyelő Bizottság feladata az Egyesület alapszabályban rögzített tevékenységének, gazdálkodásának folyamatos ellenőrzése. Működéséért a közgyűlésnek felel.
7.2. A Felügyelő Bizottság tagjai: a felügyelő bizottság elnöke, és két felügyelőbizottsági tag. 7.3. A közgyűlés a felügyelőbizottság tagjait 3 évre választja. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja az egyesület elnöke és elnökségi tagja. 7.4. A Felügyelő Bizottság, mint az Egyesület Felügyeleti szerve, felügyeli az Egyesület alapszabályszerű működését, különösen a vagyoni eszközöknek jogszabályokban meghatározott módon történő felhasználását. Észrevételeit a Közgyűléssel, az Elnökséggel közli. Működéséért kizárólag a Közgyűlésnek felelős. Ügyrendjét, valamint munkamódszerét és programját maga határozza meg. 7.5. A Felügyelő Bizottság rendszeresen köteles ellenőrizni az Egyesület gazdálkodását, pénzügyi helyzetét, az Egyesület Alapszabály szerinti működését, valamint az Alapszabályban foglaltak betartását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, az Egyesület munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá betekinthet az Egyesület könyveibe és irataiba, azokat megvizsgálhatja. 7.6. Ha az ellenőrzés során szabálytalanságot észlel, három napon belül ellenőrzési jelentést készít és jelenti a szabálytalanságot az Egyesület elnökének, aki a szükséges intézkedéseket 8 napon belül köteles kiadni és ezekről a Felügyelő Bizottság elnökét értesíteni. A Felügyelő Bizottság indítványozhatja az intézkedésre jogosult szerv (Közgyűlés, Elnökség) összehívását. 7.7. A Felügyelő Bizottság köteles az intézkedésre jogosult szervet (Közgyűlés, Elnökség,) tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy 7.7.1. az Egyesület működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé; 7.7.2. a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel. 7.8. Ha az intézkedésre jogosult szerv összehívására a Felügyelő Bizottság indítványa ellenére - annak megtételétől számított 30 napon belül - nem kerül sor, úgy a határidő eredménytelen eltelte után a vezető szerv összehívására a Felügyelő Bizottság is jogosult. 7.9. Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a Felügyelő Bizottság a törvényességi felügyeletet ellátó szervet köteles haladéktalanul értesíteni. 7.10. A Felügyelő Bizottság év közben szükség szerint tart ülést. Az évi rendes Közgyűlés előtt azonban egy ülést feltétlenül kell tartani, amelyen az Egyesület éves költségvetéséről, zárszámadásáról, szóló jelentést, továbbá a Felügyelő Bizottság éves tevékenységéről szóló beszámolót megvitatják és elfogadják. 7.11. Az Egyesület tisztségviselői és tagjai kötelesek a Felügyelő Bizottság tagjainak a kért felvilágosításokat megadni és a vizsgálandó anyagot rendelkezésre bocsátani, az Egyesület könyveibe, irataiba való betekintést biztosítani.
7.12. A Felügyelő Bizottság üléseit annak elnöke hívja össze. Az írásos meghívót a hely, időpont, napirend feltüntetésével legkésőbb az ülést megelőző 10 nappal ki kell küldeni. 7.13. A Felügyelő Bizottság üléseinek határozatképességéhez a tagok 2/3-ának jelenléte szükséges. A Felügyelő Bizottsága határozatait nyílt, egyszerű szótöbbséggel hozott szavazással hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni, eredménytelenség esetén a kérdést elvetettnek kell tekinteni és a következő alkalommal ismét szavazásra kell bocsátani. A Felügyelő Bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet a bizottság elnöke és a jegyzőkönyvvezető hitelesít. A jegyzőkönyv tartalmazza az ülés helyét, idejét, a napirendi pontokat, a lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat, a meghozott határozatok számát, időpontját, tartalmát, hatályát, az elfogadásuk szavazati arányát, (támogatók, tartózkodók és ellenzők számát) is. 7.14. Az éves költségvetés és a zárszámadás elfogadása tárgyában a Közgyűlés csak a Felügyelő Bizottság véleményének és javaslatainak ismeretében dönthet. 7.15. A Felügyelő Bizottság tagjai feladatukat társadalmi munkában végzik, azonban e feladatukkal kapcsolatban felmerült költségeik tekintetében az Egyesület nevére szóló számla ellenében költségtérítés illeti meg őket. 8. Az Egyesület képviselete 8.1. Az Egyesület az elnök képviseli. Az Egyesület pénzforgalmi szálája felett az Elnök rendelkezik névszerinti aláírással, akadályoztatása esetén pedig az elnökhelyettes, szintén névszerinti aláírással. 9. Az egyesület vagyona, gazdálkodása 9.1. A tagok által befizetett tagdíjak, valamint minden, a közös célt szolgáló befizetés az egyesület vagyonát képezi. Az egyesület vagyona oszthatatlan. Az egyesületi tagság bármilyen módon történő megszűnése esetén a tagot az egyesület vagyonából semmilyen térítés nem illeti meg. 9.2. Az Egyesület a tagok által befizetett tagdíjakból a tagok önként vállalt egyéb juttatásaiból, illetőleg a külső támogatók által juttatott összegekkel gazdálkodik. Az egyesület, gazdálkodása során nyereségre nem törekszik. 9.3. A tagsági díjakat az Egyesület céljainak megvalósítására, fenntartási, ügyviteli költségekre, valamint az Egyesületet terhelő járadékok, és adók megfizetésére használja fel. 9.4. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik. Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok azonban csak esedékes tagdíjbefizetésük mértékéig. 9.5. Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról az alapszabály vagy a közgyűlés rendelkezik. Ha a közgyűlés másként nem rendelkezik, elsősorban az állammal szemben fennálló, majd az egyéb követeléseket kell teljesíteni, a kintlévőségeket behajtani. A tartozások kiegyenlítése után az Egyesület ingatlanait, ingó vagyontárgyait kell értékesíteni. A vagyontárgyakra a rendes tagoknak elővásárlási joguk van, a tagfelvétel sorrendjében. Az így már kizárólag készpénzt tartalmazó vagyont az Egyesület rendes tagjai között a befizetett tagdíjak arányában kell felosztani.
9.6. Az Egyesület működéséről a külön jogszabályok előírásai szerinti üzleti könyveket kell vezetni és azokat az üzleti év végén le kell zárni. Az üzleti év végével a képviselő az Egyesület gazdálkodásáról a közgyűlés számára mérleget, a gazdálkodás eredményéről vagyonkimutatást készít. 9.7. Az Egyesület céljának megvalósítása érdekében támogatókat keres, az elfogadott támogatást a lehető leghatékonyabban és legrövidebb időn belül az elérni kívánt cél támogatására, elősegítésére fordítja, az esetleges maradvány összegeket hasonló célok támogatására fordítja. 10. Az egyesület megszűnése Megszűnik az egyesület ha 10.1. egy másik egyesülettel egyesül. 10.2. a közgyűlés a feloszlásáról határoz. 10.3. a Bíróság feloszlatja. 10.4. törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeként a bíróság megszünteti vagy megállapítja megszűnését. 10.5. fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti és az egyesületet a nyilvántartásból törlik. A közgyűlés nem dönthet az Egyesület feloszlásáról, ha az egyesülettel szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy az egyesület fizetésképtelenségét a bíróság megállapította. 11. Vegyes rendelkezések 11.1. Az Egyesület bírósági nyilvántartásba vétellel jön létre. 11.2. Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, politikai pártoktól független, pártokat a maga részéről semmilyen formában nem támogat, továbbá országgyűlési képviselőjelöltet nem állított és nem támogatott a választásokon, és a továbbiakban sem fog. 11.3. A jelen okiratban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény, az egyesületekre vonatkozó egyéb jogszabályok előírásait, valamint a közgyűlés később hozandó határozatait kell irányadónak tekinteni. 11.4. Ezt az alapszabályt az Alkohol- és Drogfüggőkért és Családjaikért Egyesület 2014. év május hó 17. napján összehívott közgyűlésen fogadta el. Halásztelek, 2014. május 17.
