Az alföldi-vidéki térségek környezettudatos szemlélető fejlesztésével kapcsolatos társadalmi elvárások 1. rész 2010. április 08.
Vázlat • Kiindulópontok, fogalmak • Globális és lokális megközelítések • Az „Alföld-problematika” fıbb elemei és kiemelt területei: - a Tisza vidék… - a Homokhátság… - a tanyavilág… • Társadalmi elvárások • Ajánlások
Kiindulópontok
• A környezeti rendszerek túlterheltek • Új környezeti paradigma szükséges • A környezet védelme az emberiség legfontosabb feladata. • A környezetvédelem – mint társadalmi tevékenységi rendszer - legfontosabb elıfeltétele a környezet-szempontú társadalmi gondolkodás és cselekvés.
Fontos fogalmak A környezettudat - az egyének, illetve a társadalom környezeti értékrendje, melyet a környezetrıl alkotott ismeretek, valamint az adott kultúra által meghatározott esztétikai és morális elvek alakítanak ki - a környezet védelmére hivatott tevékenységrendszerek alapja, amely a tudományos ismeretekre és a környezetkímélı szemléletre támaszkodva segít a környezeti károk kialakulásának megértésében, a problémák megoldásában.
A környezettudatosság (környezeti tudatosság) A környezettudatosság - a környezetvédelmi célokat, a fenntarthatóságot szolgáló, hosszú távú társadalmi érdekekkel ötvözı gondolkodásmódok, magatartásformák és konkrét cselekvési rendszerek összessége. A környezettudatos szemlélető terület- és vidékfejlesztés a régiókra, tájakra, kistérségekre, településekre irányuló, tudományosan megalapozott tervezés és programozás, melynek célja a környezeti értékek hosszú távú megırzése, a fenntarthatóság és a lokális társadalmak érdekekeinek és igényeinek céltudatos ötvözése.
Kiemelt problémák globális és alföldi nézıpontból • Klasszikus értelemben vett környezeti problémák – Globális: pl.: klímaváltozás – Lokális: pl.: ariditás, talajvízszint csökkenés • A gazdaság konfliktusai – Globális: pl.: a multicégek fokozott piaci pozíciója – Lokális: pl.: a mezıgazdaság eltartóképességének csökkenése, • A társadalom konfliktusai – Globális: pl.: polarizálódás, uniformizálódás – Lokális: pl.: kirekesztıdés, szegregáció, periferizálódás, a civil szervezettség alacsony szintje
A vidéki térségek Magyarországon
A vidéki tér szemléleti megközelítése (Faragó L. nyomán) • Kistérség, táj, vidéki körzet • Kohézió és lokalitás • Autonómia és valós közösség • Érzék és érzelem • Helyi tradíciók és kulturális meghatározottság • • • •
A hely és a fej fontossága! (Nemes Nagy József) A tér és a tudás fontossága! (Csatári Bálint)
Régió, ország • Verseny és regionalitás • Centralizáció és formalizált struktúrák • Érdekek és számítás • Transzkulturális és plurális hatások
Felértékelıdés vagy leszakadás? • A vidéki térben a legközvetlenebb a kapcsolat a környezet és a lokális társadalom között. • Egy jól szervezett vidéki (falusi/tanyasi/városi) társadalom viszonylag környezettudatosan használhatja a vidékies tereket, tájakat. • A vidéki terek a jövıben felértékelıdnek
Az alföldi vidék átrendezıdése • A mezıgazdaság dominanciájának jelentıs csökkenése A nagyüzemi mezıgazdasági termelés támogatott biztonsága, majd teljes szétesése, átalakulása A vidék leértékelıdésének tünetei (munkanélküliség, elöregedés, elvándorlás, perspektíva-vesztés)
• A társadalmi mobilitás – átrétegzıdés - ingázás, távmunka • Erıteljes vidéki differenciálódás • A város – falu kapcsolatok „szétesése” • Lassú infrastrukturális felzárkózás A rurális idill és elmaradottság együttes megjelenése
Az „Alföld problematika” fıbb elemei, az alföldi – vidéki térségek kedvezıtlen jelenségei
• Az átalakított, épített környezet térnyerése • Az ökológiai degradáció • A tájak homogenizálódása • A sajátos vidéki társadalmi problémák elmélyülése
• A környezetgazdálkodás és tervezés bizonyos fokú lemaradása, tehetetlensége
Köszönöm a figyelmet! Pancza-Kovács Eszter környezetkutató geográfus
[email protected] DAOP-2.1.1/D-2008-0002 „Borház, avagy szılészeti, borászati bemutató- és kóstolóhely kialakítása Mórahalmon”
