AZ ALFÖLD CfMÍJ DEBRECENI LAP TERVE 1846-BAN

AZ ALFÖLD CfMÍJ DEBRECENI LAP TERVE

1846-BAN

Bényei Miklós

Hosszú időn, több mint százhúsz esztendőn keresztül teljes homály fedte ezt a hajdani lapalapítási kísérletet . Sem a sajtótörténeti dolgozatok, sem a szűkebben vett helytörténeti munkák nem említették. Elő ször - 1970-ben - a neves Petőfi-kutató, Martinkő András írt róla egy korabeli újsághír nyoarlán, mindjárt feltételezésekbe is bocsátkozva az Alföld és Petőfi Sándor vélt kapcsolatáról .! Pár évvel később pedig Kamoróczy György az egyik levéltári iratra hivatkozva hAZta szóba, de tévesen füzetsorozatnak nevezte. 2 A két közlés vajmi keveset árul el a tervezett lap szándékairól és a kiadás előkészületeiről. A levéltári iratok között tovább kutatva sikerült újabb adalékokat találni. Ezekből még mindig neon lehet minden felvetődő kérdésre választ adni, de kirajzolódik az elfelejtett terv jó néhány fontos eleme, nagyjából körvonalazható a szerkeszt ői elképzelés és csaknem bizonyosan kideríthet ő a kudarc oka ; ezenkívül felvázolható a reformkori 1a,pengedélye~ések kálváriája is. A történet valaQn kor 1845 végén, 1846 elején kezdődött. Az első ismert forrás, egy, a Sz. Kir. Debreczen Városa Tanácsa eleibe Béadattaknak Jegyző Könyve" című iktatókönyvben olvasható bejegyzés ugyanis 1846 . január 14-én keletkezett . Eszerint Sillye Gábor Ur hites Ügyvéd, egy a' nép nevelést, műipart és mezőgazdaságot tárgyalandó 's Alföld czímet viselendő 's általa szerkesztend ő Hírlapnak kiadhatására jóváhagyást, pártfogást kér 's annak idejében a' kiadásra nézve vele mint egyességre lépendő egyénnek a' szükséges bizonyítványt részére kiadatni." A végzés megértő és táanogató :  Folyamodó YTr által czélban vett Hírlap szerkesztés eránti válalat [sic!] mint közérdekű méltánylással fogadódván, annak létre hozatala neon tsak jóváhagyatik, de egyszersmind e' Városi hatóság által igényszer űleg pártolandónak nyilvánfttatik; annál fogva hogy a czíanzett Hírlap mi móddali kiadása eránt zni kellető, kölcsönös szerződés köttethessen, vállalkozó úr az azt megelő Leg Felsőbb Kegyes engedelarn kieszközlésére utasíttatik ."a 1 Martink ő András : Petőfi útja a győri Hazánkhoz . = Pet őfi és kora. Bp. 1970. 94-95, p. 2 Komoróczy György : A reformkori Debrecen . Db. 1974. 245. p. 3 HBML. IV. A. 1011/1. 113. (261. sz.)

77

Valószánú, hogy eleikor már megvolt a leendő szerkesztővel egyességre lépend ő egyén" is, mert három nap múlva, január 17-én Nánásy Gábor tanácsnok beadványát iktatták . Ő lett volna az Alföld kiadója; ehhez pedig ún. bizonyságlevélre volt szüksége, azaz igazolásra, hogy vagyona elegendő anyagi biztosíték egy hírlap indítósahoz, fenntartásához. A január 26-án kelt feljegyzés szerint a tanács az utcabeli szenátort, Deretskey Józsefet - azzal, hogy vegye maga mellé az egyik esküdtet - kérte fel Nánásy vagyona nak megbetsültetésére."~ Ez meg is történt ; január 27-én már arra utasították a jegyzői hivatalt, hogy  adja ki a kért hiteles Bizonyítványt ."s Ezzel a kérelmezés első, debreceni szakasza le is zárult . A kezdeményező Sillye Gábor (1817-1894) ekkor Pozsonyban élt. Hajdúböszörményben született, egy ideig a debreceni Református Kollégiunnban tanult, majd kalandos ifjúkor után 1844 nyarán szerezte meg az ügyvédi oklevelet.b Politikai és újságírói ambíciói voltak ; felfogásában a liberális, nemzeti ellenzékhez állt közel, egyértelműen a reformok elkötelezettje.' (A szabadságharcban kormánybiztos, később a Hajdúkerület utolsó főkapitánya lett.) A művelt, művészetkedvelő fiataleQnber 1845-ben a pozsonyi Hírnök c. politikai lap szerkesztőségi munkatársa .$ Május és június elején két figyelemre méltó Pozsony megyei tudösítása jelent meg,9 1845 . május 20 . és június 27 . között pedig hét részből álló cikksorozatot közölt Széttekintés honunk haladási terén círmmel, amelyben elsősorban gazdasági kérd-ésekkel (a közlekedés korszerűsítése, csatornák, kikötők építése, gyárak alapítása stb.) foglalkozott .'° A sorozat tulajdonképpen fél-beszakadt, mert a Hírnök 1845 . június 27-én megszűnt." Sillye Gábor azzal a reménnyel búcsúzott a közönségtől, hogy találkozhatnak még az irodalom terén." z' Hogy miért éppen Debrecenben kívánt visszatérni az újságírói pályára, mégpedig egy saját lap élén, arra nézve semmi biztosat nem állíthatunk. A lapalapítás tervén kívül más adat egyelőre nem került el ő, amely a debreceni kapcsolatokra, ismerősökre utalna . Az viszont tény, hogy ez a kapcsolat nem korlátozódott a leendő kiadó személyére, mert 1846 vége felé, november elején Sillye Gábor az első és akkor egyetlen helyi lap, a Debreczen-Nagyváradi Értesítő c. hirdetési újság hasábjain publikált egy elbeszélést, vagy inkább tanmesét (bár ő igaz történetnek mondta).13 Ráadásul ennek az írásnak a mondanivalója 4 HBML. IV . A. 1011/1. 113. (574 . sz .) 5 HBML. IV. A. 1011 ;'1. 113. (628 . sz.) 6 Nyakas Miklós : Sülye Gábor a szabadságharc kormánybiztosa, a Hajdúkerület utolsó fő kapitánya 1817-1894. Hajdúböszörmény, 1980 . 9-16 . p. ; az ügyvédi vizsgát 1844 . június 28-án tette le Pozsonyban : uo . 16, p. 7 Uo . 19-20. p. 8 A magyar sajtó története I . 1705-1848. Bp. 1979 . 748. p. Ennek nyomán Nyakas M. i. m. 19 . p. 9 S-e G. : Pozsonyból . = Hfrnök, 1845 . 34 . sz. máj. 3., 45 . sz . jún. 6. 10 Hírnök, 1845 . 40 . sz. máj . 20 ., 42. sz. máj . 27 ., 44 . sz. jún. 3., 48 . sz . jún. 10 ., 48. sz . jún. 17 ., 50 . sz, jún. 24 ., 51-52. sz. jún. 27 . 11 Orosz József : Búcsúszó . = Hírnök, 1845 . 51-52. sz . jún. 27 . 1. p. 12 Sillye Gábor: Széttekintés honunk haladási terén . VII . = Hírnök, 1845 . 51-52. sz . jún. 27 . 13 Sillye Gábor : Szívreható esemény. = Debreczen-Nagyváradi Értesítő, 1846. 45. sz . nov. 2., 46 . sz . nov. 9.

direkt nevelési célzatú, azaz egybevág az Alföld tervezett pedagógiai profiljával . A rendelkezésünkre álló forrásokból az sem deríthető ki, hogy Nánásy Gáborral mikor és hol ismerkedett meg. Nánásy Gábor (1788?1849) ez idő tájt Debrecen egyik leggazdagabb és legtekintélyesebb poIgára; jóval id ősebb - 58 éves - mint szövetkez ő társa.'' Az alföldi cívis városokban élő és ott vezető szerepet játszó polgárosodott ne+mese+k tipikus alakja .l5 Egykor a Református Kollégium diákja,'s majd ügyvédi címet is szerzett," de valójában földbirtokos, pereskedő és malomtulajd,onas.'a A gazdasági és a városi közélet tevékeny részese, a kultúra támogatója . Kétszer - 1833-bon és 1844-ben - is megválasztották szenátornak .'9 Alapító tagja a Debreceni Casinónak, aztán a Polgári Casinónak,2° 1835-ben ő adományozta a színház céljára Harm~inczad közbeli magtárépületét,z' 1846-bon a Debreceni Első Takarékpénztár alapító részvényese .2Z A szóban forgó időben a Kisdedóvó Intézet pénztárnoka,`3 és mint szenátor, ő felügyelte a városi nyomdát is.`~ Ez utóbbi azért jelentős, mert így Nánásy befolyása révén garantálhatta volna a biztos nyomdai hátteret is a majdani újságnak . Mint a gazdasági és kulturális fejlő dés feltétlen híve, nyilván egyetértett a Sillye Gábor által kidolgozott tervezettel is, ezért állt mellé, anyagilag is, vállalva a kiadó kockázatos szerepét. Ettől kezdve csa~knam teljesen az ő nevével fonódott össze a kísérlet . Komoróczy György is neki tulajdonította az ötletet: Az iparfejlesztés szándékával kívánt önállö füzetsorozatot kiadA debreceni tanács január végi hozzájárulása és bizonyságlevele (vagyonigazolása) birtokában Nánásy Gábor küldte el a folyamodványt a Leg Felsőbb" helyre, vagyis az uralkodóhoz . Hiszen a korabeli sajtó jogszabályok szerint csakis a király engedélyével lehetett lapot indítani.~ A bécsi magyar királyi udvari kancellária csak 1846 . május 7-én, 14 A református egyház halotti anyakönyve szerint 1849. március 22-én halt meg, 61 évesen . TtREL. I . 99-a. 92. - Nevének írásmódja következetlen : előfordul Nánássy és Nánási változatban is. Dolgozatunkban az alább tárgyalandó levéltári iratokban található alakot használjuk. 15 Helyzetükről; műveltségükről, szemléletükről ld. Rácz István : Városlakó nemesek az Alföldön 1541-1848 között. Bp. 1988. 159-170. p. Nánásy Gábor nevét nem említi : - Nemesi származásáról ld. Herpay Gábor : Nemes családok Debrecenben, Db. 1925. 59. p. 16 TtREL. II. 1. e. 3. k. 17 Komoróczy Gy. i. m. 107. p. 18 Orosz István : A földtulajdon szerepe Debrecen vagyonos polgárai között a 19. század középső harmadában. = A polgárosodás útján . Bp. 1990. 41. p.; Nagybákay (Rickl) Antal :. A Debreceni Kereslted ő Társulat 240 esztendő s múltja. Db. 1938. 24. p. ; Komoróczy Gy. i. m. 100., 107. p. ; Rácz István : A debreceni cfvisvagyon. Bp. 1989. 50. p. 19 Komoróczy Gy. i. m. 316, p. 20 HBML. X. 1. 1. ; HBML. X. 2. 6. 21 Taar Ferenc : A kezdetektől 1874-ig, az intendatúra végéig. = A debreceni színészet története. Db. 1976. 33. p. 22 Szüts Mihály : A Debreczeni Els ő Takarékpénztár 50 éves története 1846-1895 . Db. 1896. 30-35. p. 23 HBML . IV. A. lOllJl . 113 . 24 HBML. IV. A. 1011/1. 113. 25 Komoróczy Gy. i. m. 245. p. 2B Sashegyi Oszkár : Német felvilágosodás és magyar censura 1800-1830 . Bp. 1938 . 18. p. ; Felhő Ibolya-Vörös Antal : A helytartótanácsi levéltár . Bp. 1961. 228. p.

7.9'

a frissen kinevezett főkancellár, Apponyi György gróf aláírásával továbbította a kérel¢net a helytartótanácshoz, az alábbi sorok 1~íséretében : Debreczeni lakos Nánásy Gábor visszaküldend ő folyamodványa, mellyben egy a' népnevelést, műipart és mezőgazdaságot tárgyalandó ,Alföld' czímű hírlapnak Debreczen Városban leendő kiadhatására kegyes kir. szabadalomért esedezik, e' kir. Helytartótanácsnak a' végett tétetik által: hogy a' középponti Könyvbíráló Szék kihallgatása mellett véleményes tudósítást adjon." A postázást seQn siették el: a helytartótanácsi iktatóban azt jegyezték rá az átiratra, hegy június 24~én érkezett.2' A budai kormányszék illetékesei valamivel gyorsabban intézkedtek : 1846. július 7-én kérték ki a sajtóigazgatás hazai központi szervének, a helytartótanács kebelében működő Könyvbíráló Főhivatalnak (vagy Széknek) a véleményét Nánásy Gábor folyamodványáról. Nem sokkal késő bb, július 22-én a magyar királyi udvari kincstári tanács is utasította Debrecen város tanácsát, hogy szedje be a kérelmezőtől az engedélyezési díjat (ma talán úgy mondanánk : eljárási ille téket) . A testület augusztus 22-én a városkapitányi hivatalra bízta a dolgot . Onnan szept~nber 5-én jelentették is, hogy az 1 conventiós (ezüst) forint 30 krajcár engedelmi díj"-at Nánásy Gábortól bevették és a helybeli királyi sóhivatal pénztárába be is fizették.29 Kamoróczy György ennek alapján írt a lapalapítási tervről.° A Központi Könyvbíráló Főhivatal viszonylag gyorsan, alig másfél hónap elteltével válaszolt. A József nádornak és a . helytartótanácsnak címzett levél érdeani része a következőiket tartalmazta : foly dó Nánásy Gábor és Sillye Gábor ellen, - a' mennyiben az első a' tervezett lapnak kiadója, a' másik pedig annak szerkesztője lenni szándékozik, miután amaz e' lapnak kiadhatására elegendő biztosítékot nyújt; emez pedig a' megszűnt Hírnök czímű politikai lap szerkesztőségénél magának a' szerkesztéshez kellő isaneretséget, és gyakorlatot szerzett, ezen engedelmes könyvbfrálati főhivatalnak észrevétele nincsen, minthogy azonban Sillye Gábor, Nánásy folyaanadványához mellékelt előrajz szerint, a' kérdéses lapban nem csak a' műipart és mezei gazdaságot, hant-¢n a' népnevelést is tárgyalni ; azon kívül a' megyei, kerületi, és városi közigazgatási működéseket, 's azaknak rajzát, a' fennálló rendszernek ferde kinövéseit, 's a' hivatali visszaéléseket előadni, a tron, alkotanány és egyház jogait védeni ; Debreczen városa napi eseményei, társalgási és közélete felett szemlét vezetni ; a külföldi minden nemű eseményeket leírni; a szellemi és tudo¢nányos élet, a szépművészet minden ágaiból felhozni, a' hivatalos és magán tudósításokat és hirdetéseket az olvasó tudamására juttatni, szóval a' czíantől, és általános tervtől eltérve, egy közönséges 's politikai lapot szerkezteni és kiadni szándékozik ; többféle politikai lapok az országban úgy s létezvén, 's ennél fogva a' tervezett lapnak illy terjedelemben, és módonbani létrehozása nem ajánl27 MOL C 60 . 1846 . F. 11 . 70 . 28 MOL C B0 . 1848 . F. 11 . 70 . 29 HBML. IV. A. 1011/k. Jelentések 805/1848 . - Ld . még : HBML. IV. A. 1011/ a. 118. 1846. aug. 22. 2157 . sz . - A Jelentések 805/1848 . szám6 iraton az áll, hogy a befizetés tényét terjesszék elő a városi tanács szeptember 28-i ülésén ; a jegyzőkönyvben azonban ez a tárgy sem ekkor, sem októberben nem szerepelt. 30 I~omoróezy Gy . i. m. 245. p.

80

tathatván ; a' vállalkozók oda volnának KKen kegyelmesen utasítandók : hogy elmefőzvén: a' nevelési és mindennemű politikai tárgyakat, a' tervezett ,Alföld' czímű lapnak czikket csak a' műiparra, mezei gazdaságra, és kereskedésre szorítsák, 's e szerint átdolgozván az érintett lapnak elörajzát, azt további tárgyalás végett, Császári Királyi Fenségednek és a' főméltóságú Magyar Királyi helytartó tanátsnak mutassák be."~' Ezzel a lap, illetve a i~olyamodvány sorsa voltaképpen eld őlt, mégpedig kedvez őtlen irányban, hiszen a bírálók nem javasolták az engedély megadását. A cenzúrahivatal visszariadt a tervezett újság politikai tartalmától és feleslegesnek ítélte az udvar által kizárólagos királyi felségjognak tokintett népnevelés szorgalmazását is; nyilván tájékozódott arról is, hogy Sillye Gábor a reformerek közé tartozik. A vélemény a kormányzat megmerevedő felfogását tükrözte, összhangban állt a centralizációs törekvések meger ősödésével, a konzervatív hullám fellendülésével. Mindazonáltal ez a dokumentum nagypn fontos számunkra, mert Sillye Gábor plánuma és Nánásy Gábor kérvénye nem maradt fenn. Vagyis ez az egyetlen forrás, amely az Alfölei elképzelt tartalmáról részletesebb felvilágosítást ad. Eszerint Debrecenben egy országos hírlapot akartak kiadni; olyat, amelyben helyet kaptak volna a helyi hírek is. A leírásból arra lehet következtetni, hogy a korabeli hazai gyakorlathoz próbáitok igazodni: erre vall, hogy külföldi anyagot is közölni óhajtottak, ezenkívül a tudományos és művészeti életről is tudósítani kívánták olvasóikat. Talán nem túlzás feltételezni, hogy a Pesti l-űrlap példája lebeghetett Sillye Gábor szemei előtt. A helytartótanács egyetértett a Könyvbíráló Szék indítványával . Szeptember 22-én kelt annak a feliratnak a fogalmazványa, amelyet a királyhoz intéztek a szóban forgó tárgyban. Ehhez mellékelték a Főhivatal véleményét is, bár a levél szó szerint megismételte az imént idézett okfejtést .3~ Az udvart megnyugvással tölthették el a fejlemények . A magyar királyi udvari kancellária 1846. október 22-én tudósította a helytartótanácsot az uralkodói határozatról, miképp a folyamodó mostani kérel me nem teljesíttetett. Miről is az a maga útján értesítend ő, szabadságában állván folyamodónak, a' nevelési 's politikai tárgyak mellőztével műipar, gazdaság és kereskedési lap kiadhatása végett az e szerint 3újólag kidolgozandó előrajz bemutatása mellett új folyamodást tenni." s A kancellárián ismét fektették az aktát, mert az csak december 1jén érkezett meg Budára. A helytartótanácstól - a maga útján" december 15-én küldték el az elutasító királyi választ Debrecen város tanácsának, a már ismert szöveggel és azzal a meghagyással, hogy kézbesítsék azt Nánásy Gábornak .3' A kornnányszéki leiratot a Városi Tanács 1846. december 23-i ülésén ismertették és apróbb, lényegtelen módosításokkal beiktatták a jegyzőkönyvbe. A végzés mi más lehetett volna : Tudomásul vétetvén a' leküldött folyamodvány az illető folya31 MOL C 80.

32 33 34 35

MOL MOL MOL MOL

C C C C

60 . 60 . 60. 60 .

1846 . 1846 . 1846 . 1846. 1846 .

F. F. F. F. F.

i1. 11 . 11 . 11 . 11 .

110. 110. 156. 156. 156.

81

modónak kiadatni rendeltetett ."e Ez nyilván meg is történt, mert a levéltári iratok között a kérelem és Sillye Gábor tervezete (előrajza") narn található . Noha a kormányszervek döntése már megszületett, erről az érdekeltek csak az uralkodói válasz megérkezése után értesülhettek - feltehetően kiszivárogtatott hírek alapján. Október végén, november elején még bizakodó lehetett a hangulat. Valamilyen forrásból a Pesti Hírlap szerkeszt ősége, közelebbről a Fővárosi újdonságok című rovat jól tájékozott vezetője, a szoros debreceni kapcsolatokkal rendelkező Pákh A1bert3' is tudomást szerzett a lapalapítási szándékról. Az újság 1846. november 6-ai számában olvasható egy rövid közlemény : Bizonyosnak mondják azt is, hogy a' régóta pengetett ,Alföld' czimű hírlap szinte az új év' kezdetével fog megindulni Debre~czenben. A' nagy magyar város' helybeli érdekei régóta várnak már szurkáló vasvillára . Most remélhető, hogy inter alfa ezen vasvilla is illő működésbe jövend az ,Alföldön'."~ Pákh Albert tehát tudni vélte, hogy a lap hamarosan, mégpedig az új esztendő, 1847 elején megjelenik . Szavai azt is sejtetni engedtwk - amire egyébként a Könyvbíráló Főhivatal véleménye is utalt -, hogy Sillye Gábor kritikus hangvételre készült . Viszont ő úgy gondolta, hogy az Alföld elsősorban a helyi, azaz debreceni érdekek szolgálatában áll majd, vagyis a helyi visszásságokat fogja kipellengérezni. Ha hinni lehet a nyomtatott betűknek, a Debreczen-Nagyváradi Értesít ő a Pesti Hírlapból értesült a lapkiadás tervéről. Ami annál is meglepőbb, mert - mint láttuk - Sillye Gábor elbeszélését alig pár nappal előbb közölték. A hetilap 1846. november 16-án átvette a fővárosi újság fentebb idézett hírét. A  vasvilla" szóhoz a szerkeszt ő, Balla Károly hozzáfűzte, burkoltan célozva a cenzúra létére is : attól függend, ha vallypn a' vasa lágy, vagy edzett lesz, vagy lehet-é?" A közleményt ko~n3nentálva - ha a pár soros reflexió annak nevezhető - Balla a következőket jegyezte meg : Az idősb kis ,Értesítő' szinte örömmel hirdeti az ifjabb (vagy is még csak születend ő :) nagy ,Alföld'-nek rcanélhető megindulását, 's óhajtaná állandó (?) fenálhatását. - C)rül egy- . szersmind, hogy sok év után a' homokon, lápokon, először mégis csak ő tört útat, mellynek kerék vágásában már egy ,Alföld' is megindulásnak készül. - Hihető, hogy beléndekére nem maradna hátra, csak számos, vagy legalább néműleg is elegend ő el őfizetők(?) ne hijányzanak előhaladtatni, melly egyedül forgathatja kerekét megindulása után a' hosszas útra. - Magyar példabeszéd : úgy forog a' kerék, ha kenik. - Uj Collegájának előre is els ő 's rendes előfizetőjeül szíves indulattal ajánlkozik az ÉRTESITÓ ."~ Martinkő András a bevezetőben jelzett tanulmányában még egy híradást idéz, nevezetesen a Der Ungarn c. német nyelvű pesti la-p november 7-ei számából. A kis cikk így kezdődik : Aus Debreczen schreibt mar uns . . .", vagyis Alföld újévi indítására vonatkozó információt köz3B 37 38 39

i~2

HBML. IV. A. 1011/a. 118 . k. 3213. sz. A rovatvezetésről ld. A magyar sajtó története I. 1705-1848. Bp. 1979. 786. p. Pesti Hírlap, 1848. 774. sz . nov. B. 306. p. (Fővárosi újdonságok) AlfSldi újdonság. = Debreczen-Nagyváradi értesít ő, 1848. 47. sz. nov . 18. 3. p.

eetlenül a városból kapták.4° Martinkó erre alapozta a Petőfi Sándort illető feltételezését is : A terv alighanem a Telegdi-testvéreké - alig egy és háromnegyed év múlva Alföldi Hírlap címen Telegdi Kovács László (Szanka Józseffel) indít egy lapot Debrecenben -, akkor pedig [ . . .] Petőfinek föltétlen kellett róla tudni, s kellett iránta érdeklődnie. Hiszen a lap a bihari-szatmári ellenzék lapjának készült (ezért is nem kapta meg az engedélyt), ismeretes pedig, hogy Pető fi ez idő tájt milyen figyelemmel kíséri az ottani politikai eseményeket, s milyen irói-baráti bázisa van azon a vidéken . . . Az nem jelent semant, hogy politikai lapnak indult, az írók megtalálták volna a módját, hogy ők is hangot kapjanak benne [ . . .] sőt, a forradalmár eszménye éppen az ilyen lalp; melyben politika és költészet egy helyen, egyet mondva szerepel [ . . .J Meggy őződésem - noha bizonyítékom egyelőre nincs rá -, hogy a szatmári út is részben ezzel függ össze, s hogy a - szintén később említendő s megmagyarázhatatlan, sőt ellentmondásos - debreceni idő~ésben (1846. novemlber közepén) e lap terveinek is lehetett része." Bár egy korábbi mu>lkájában e sorok írója is elfogadhatónak tartotta ezt a következtetést, y' a levéltári anyagok isnneretében Martinkó András invenciózus megállapításainak egy része kiigazításra szorul . Nyilvánvaló, hogy az Alföld ötlete narn a Telegdi-fivérektől származik és az újság narn a bihari-szatmári ellenzék orgánuma lett volna. Az természetesen bekövetkezhetett, hogy később a debreceni szellemi élet néhány képviselője, netán Telegdi Kovács László és Telegdi Kovács Lajos is csatlakozott Sillye Gábor kezdeményezéséhez . Végső soron az searl zárható ki, hogy Telegdi Kovács László révén akivel Nagykárolyban találkozott - Petőfi Sándor is tudomást szerzett a kiadási tervről és valóban rejt~lycs, némelyek szerint titokzatos 1846. novemberi debreceni útjának, másfél hetes (november 7-20. közötti) itttartózkodásának4a egyik, esetleg fő célja éppen az Alföld-ről való tájékozódás lehetett. Ha ismerte a szerkeszt ő i szándékot, azzal valószínűleg egyetértett, vagyis a debreceni lapban lehetőséget, fórumot kereshetett, találhatott volna. Mindennek azonban semmiféle írásos nyoma nincs, a kortársak - egyébként apró részletekre is kitérő - visszaemlékezései,44 köztük Telegdi Kovács László kései Pető fi-emlékbeszéde sem szólnak az Alföldről, illetve Petőfi Sándor érdeklődéséről. Egyébként a kérelem elutasításának híre megelőzte a helytartótanács . hivatalos leiratát. A pesti Ne~rnzeti Újság már 1846. december Bán közölte : Debrecenb ől írják, hogy ott az Alföld cűmű hírlapból semmi sem lesz ." Vagyis a debreceniek már pár .nappal ezelőtt értesülhettek a kedvezőtlen döntésrő l. A konzervatív-klerikus Nennzeti Újság munkatársa kissé kárörvendően folytatta :  Ezt mi előre gondoltuk . . . 40 Martinkó A. i. m. 95. p. - A hír az újság 262. számában, a 2195. oldalon jelent meg . 41 Uo. 94-95. p. 42 Bényei Miklós: Hej Debrecen, ha rád emlékezem . . ." Pető fi Sándor Debrecenben . = Alföld, 1973. 1. sz. 64. p. 43 Ezekr ő l a napokról ld. uo. 64-G5. p. ; Petőfi Sándor és Debrecen. Db. 1973 . 33-40. p; Ferenczi Zoltán : Pet őfi Sándor . Bp. 1896. 3. köt. 26-28. p. 44 Ld. Hatvany Lajos : lgy élt Petőfi. Bp. 1967. 2. köt . 16-32. p. 45 Telegdi László Pet őfiről. = Debreczeni Ellenőr, 1884. szept. 30. 2-3. p.

83

mivel nem hívők, hogy poltikai lapot sikerrel lehetne kezelni olly provinciális helyen, mint Debrecen. Sokkal cél- és korszerűbb lenne ott egy komolyan tudományos közlöny megalapítása . . .>>4s Bár az elmarasztalás sommás és túlzó, mégis felvetődik a kérdés : kik lehettek volna e politikai-gazdasági hírlap munkatársai? Nehezen képzelhető el, hogy Sillye Gábor csak Pozsonyból, illetve Pest-Budáról kívánta a szerzőket toborozni. Nyilván felmérte a helyi lehetőségeket is. A debreceniek szép számmal voltak jelen a reforunkori magyar sajtóban, rendszeresen publikáltak az irodalmi, tudományos, egyházi és politikai lapokban ; így például Balásházy János, Lugossy József, Szűts István, Péczely József, Telegdi Kovács László, Kiss Lajos, Eanődy Dániel, Sárváry Ferenc, Könyves Tóth Mihály stb. ; komoly publicista erényeket villantott meg a Debreczen-Nagyváradi Értesít ő egykét cikkében a vaskereskedő Rádl József is. Azaz a gazdasági és köznevelési profilt is tudatosan vállaló szerkesztő bizton számíthatott volna néhány debreceni munkatársra. Esetleg gondolt a szatmáriakra és bihariakra (Pap Endre, Riskó Ignác, Beöthy (~dön, Likács György stb.) is. A kormányszerveik határozatának debreceni fogadtatására már nincs adatunk. Feltételezhet ő, hogy mind Sillye Gábor, mind Nánásy Gábor elvesztette a kedvét és hitét, ezért nem éltek az udvar és a kormányszék ajánlatával, nem dolgozták át a tervezetet . Nyilván végiggondolták azt is, hogy egy szűkített profilú, kizárólag a gazdasággal foglalkozó lapnak aligha lenne sikere, hiszen ekkor már a politikai sajtó volt az igazán népszerű. THE PLANS FOR A JURNAL CALLED ALFULD IN DEBRECEN IN 1848 Miklós Bényei

The attempt at founding the journal was rept in mystery for a long time, we can find only two references to it. The paper qutlines the content elements and the failure of the plan on the basis of archival documents and contemporary news items . The idea of founding a daily paper of country-wide interest originated with a lewyer in Pozsony, Gábor Sillye - who was born in Hajdúböszörmény and for a while studied in Debrecen - and he was to have been the editor, too. The publication was undertaken by the Debrecen senator, Gábor Nánásy . It was him who presented the wpplicatíon to the king, which was forwarded from the court to the council of the governor-general in Buda. The High Censorial Office of the council objected to the intended political and pedagogical character of the journal and proposed to reject the request and that the applicants should prepare a new plan, which would limit the profile of the Alföld to economical subjects. On the basis of all these the ruer ilid not adhere to the publication of the paper . Before the rejective decision arrived to the town council of Debrecen in the December of 1848, some papers had mentioned the preparations. András Martinkó supposed that Sándor Petőfi travelled to Debrecen in November, 1846 in order to have discussions concerning the Alfó~ld . We cannot preclude it altogether, but according to our sources its possibility is very slight.

46 Nemzeti 17jság, 1846. 399. sz. dec. 8. 775-776 . p. Idézi Martinkó A. i. m. 95 . p.

84