Dr. Katona Magda
AZ AL-KAIDA METAMORFÓZISA 2001. SZEPTEMBER 11- E UTÁN A korábbi elorejelzésekkel ellentétben, amelyek a világon a terrorcsele kmények csökkenését prognosztizálták, 1és azt mintegy egyharmados csökkeno tendenciával modellizálták, valójában már az idei elso négy hónapban az elozo év hasonló idoszakához képest a globális terrorcselekményeknek mintegy 50 %-os növekedése volt megfigyelheto. 2 Új struktúrája, megújult együttmuködési keretei okán ezeknek a merényleteknek túlnyomó többsége kétségtelenül kötheto az al-Kaidához. Korábban az al-Kaidának a helyi társadalmakban nem voltak gyökerei, ezért ma már a helyi társadalmakba jobban beágyazott, helyi szervezetekkel dolgoztat, következésképpen ezek nem függenek egy jelképes vezetotol. Bin Laden, Omár mollah, Szaddám és Hekmatjár – szerepük más és más, emblematikus figurái mozgalmuknak, amelyet velük behelyettesíteni, ezeket a mozgalmakat perszonalizálni nem lehet. Az új al-Kaida szerkezete annyira dezintegrált, a helyi szervezetek oly annyira önállóak, hogy teljesen mindegy, hogy ki a vezeto, Bin Ladent elfogják, vagy sem. Még kisebb jelentosége van a tálibok titokzatos állítólagos vezérének, a senki által sem ismert félszemu mollának. Mindkét szervezet esetén a létrejöttüket életre hívó társadalmi, gazdasági, szociális és geopolitikai okokat kell megoldani. Más a helyzet olyan vezetokkel, akiknek politikai, társadalmi beágyazottsága eros. Szaddám — aki semmiképpen sem volt kötheto az al-Kaidához, sem pedig semminemu iszlám mozgalomhoz, — szekularizált, modern politikai struktúrája átfogta, behálózta az egész társadalmat, akárcsak Gulbuddín Hekmatjár iszlámista, de modern struktúrájú titkos hálózata, amely a királyság óta mindegyik afganisztáni rezsimbe hatékonyan beépült, beleértve a marxista rezsimeket, a mudzsáhíd kormányt, a tálibokat és a Karzaíkormányt egyaránt, s ezernyi szállal mélyen átszövi a társadalmat. Ezek nem jelképes, hanem karizmatikus vezetok, kiiktatásuk sem nem semleges a mozgalomra nézve, sem nem fejezi le az ellenállást, ellenkezoleg, olaj a tuzre, — mint Szaddám esetén láttuk3. Esetükben a megoldás mozgalmuk integrálása 1
Global Terror Patterns 2003. Human Rights Commission Report, Brusselles, April 29. 2004. 3 akire nézve a terrorszervezetek törvényei egyébként sem vonatkoznak. 2
187
a politikai struktúrákba. Ezt nem értették az amerikaiak, amikor 2002 febr uárjában merényletet kíséreltek meg Hekmatjár ellen, ám jobban érti a Karzaíkormány, amely integrálni szeretné.
BIN LADEN ÁRN YÉKA ÉS PAKISZTÁN, A JANUSARCÚ SZÖVETSÉGES Míg az 1980-as években, a szovjetek elleni harc, az afgán dzsihád idején az amerikaiak csak a finanszírozással foglalkoztak, a katonai, szervezési, logis ztikai feladatokat kizárólag pakisztáni szövetségeseikre bízták, jelenleg az FBI és az amerikai hadero olyan közvetlen muveleteket végez pakisztáni területen, amelyekben a pakisztáni fegyveres erok legfeljebb statiszták. 2001. szeptember 11-ig a Bush-adminisztráció az al-Kaida elleni harcot nem tartotta fontosnak, el volt foglalva Irakkal. Az afganisztáni háborút is csak úgy tekintették, mint Irak hátországának biztosítását. Miután drámai fordulatot tett Irak felé, az Egyesült Államok “terrorizmus elleni háborúja“ ugyanoda jutott vissza, ahonnan elindult, Afganisztánban a Bin Laden elleni vadászattal foglalkozik, mintsem az afganisztáni újjáépítéssel. Nem az alKaida megsemmisítése volt a cél, csupáncsak semlegesítése. Irak megtám adása katasztrofális következményekkel járt: új politikai és katonai vákuum keletkezet t az al-Kaida számára, ahol trenírozhatja eroit az új világdzsihádra. Ami a pakisztáni fejleményeket illeti, el kell különítenünk a tálibok és az al-Kaida kérdését. Míg a táliboknak a bonni konferencia által felvázolt politikai rendezés ellentmondásai, a pastunok alulképviselete, a király “elárulása“ feletti elégedetlenséget meglovagolva4 sikerült ujjászervezni soraikat az ország déli, délkeleti régióiban, és a szövetségi irányítás alatt álló független törzsi sávon (FATA) valamint a pastunok és beludzsok által lakott pakisztáni tartományokban, az al-Kaida áttette székhelyét a surun lakott pakisztáni nagyvárosokba, majd újraépítette táborait a független törzsi sávon Afganis ztán és Pakisztán határán. Pakisztán politikája kettos: míg a tálibok ujjászerv ezodését nemcsak nyugati határain, de az Északnyugati Határtartományban és Beludzsisztánban is elturi, az al-Kaidával szemben látszólag szabad kezet ad az amerikaiaknak. Az igazi célja e hadmuveletek révén birtokba venni a törzsi ügynökségeket. Míg a nemzetközi terrorizmust egyértelmuen közellenségnek tekinti, a tálibok Musarraf elnök szemében nemcsak hatalmát veszélyezteto riválisok, 4
Simonsen, Sven Gunnar: Ethnicizing Afghanistan? Inclusion and Exclusion in postBonn Institution-Building. “Third World Quarterly” Oslo, 2004. International Peace Research Institute. 188
de az afganisztáni politikai rendezés tartalékát is alkotják, akikkel mind Karzaí elnök, mind az amerikai és brit hatóságok tárgyalásokat folytatnak, hogy ismét bevonják oket a politikai rendezésbe. 5 Iszlámábád azt szorgalmazza, hogy növeljék az amerikai és szövetséges csapatok jelenlétét azokban a régiókban, ahol az afgán hadurak együttmuködnek az indiai szervekkel. Musarraf elnök az ISAF eroknek mindenekelott Kandahárra és Dzsalálábádra kiterjesztését szorgalmazza. Mind az 1980-as években, mind 2001. szeptember 11-e után a pakisztáni hatóságok az afgán és a pastun nacionalizmussal szemben ellensúlynak tekintették az iszlámot,6 azért juttatták az afgán ellenállás iszlám jellegu szervezeteinek és a muszlim világ Afganisztánba özönlo önkénteseinek az amerikai és szaúdi segélyek zömét. 7 Ennek oka, hogy Musarraf elnök az al- Kaida elleni harcot az amerikaiakra hagyja, az, hogy igen tart a hadseregen és különösen a titkosszolgálaton belüli befolyásos iszlám fundamentalista csoportoktól. Dél-Ázsia-szerte amerikai katonák ezreit telepítették, beleértve a Különleges Eroket. ÉszaknyugatPakisztánban a Sahbáz légi bázist az amerikai különleges erok rendelkezésére bocsátották.
EGÉRÚT AZ AL-KAIDÁNAK Ezért az al-Kaida tagjai elleni hajtóvadászat már az afganisztáni kezdetektol fogva ellentmondásos, a túl gyorsan összeboronált szövetségi politika kiv ásárolt hadurakra és kivásárolt terroristákra volt kénytelen támaszkodni, akik5
Karzaí elnök hangsúlyozza, hogy a tálibok is az afgán nemzet, az afgán történelem és politika részét alkotják, és csak a néhány tucat háborús bunökért felelos vezetot kell kizárni a politika világából. Hamid Karzaí meggyozodése, hogy az ország biztonsággal kapcsolatos problémái megoldásának kulcsa Iszlámábádban van, anélkül Afganisztán nem lesz úrrá a nehézségeken, ha meg nem nyeri ehhez Pakisztán tényleges együttmuködését. 2003. júniusában az amerikai, pakisztáni és afgán hatóságok a pakisztáni Szamungli bázison a tálibok mérsékelt szárnyával, Ghausz mollával tanácskoztak, majd szabadon engedték az amerikai fogságból A. Vakil Mutavakkil volt tálib külügyminisztert, aki közvetítoi feladatot vállalt. 6 Míg 2001-ben mind a pastunok lakta Északnyugati Határtartományban, mind Beludzsisztán tartományban egyensúlyban voltak a szekuláris erok és a muszlim fundamentalisták, addig a 2002. október 5-i parlamenti választásokon az ellenzéki iszlám MMA a szavazatok 25 %-át kapta, sot, e pastunok által lakott két tartományban a tartományi parlamentekben elsöpro többséget szereztek. 7 Amikor 1980-ban a csaknem száz szervezetet a pesávari hét nagy tanzímba szervezték amerikai segédlettel a pakisztáni hatóságok, tulajdonképpen nyolc mudzsáhíd szervezet, tanzím volt, a nyolcadikat a nemzetközi iszlám önkéntesek brigádja, az 1989-ben alakult Al-Kaida elode alkotta. 189
nek belso harcai és kétku lacsossága réseket hagyott az al-Kaida aktivisták Afganisztánból kimenekülésére. 2001. december Hádzsí Zamán Ghamsarík akkori nangarhári katonai parancsnok és Záhir, Hádzsí Qadír 27 éves fia Gul Amír Dzsán közvetítésével titkos tárgyalásokat folytattak Bin Laden feladásáról. December 12-én Zamán kijelentette, hogy tuzharcba keveredtek az al-Kaidával, amelynek során azonban csak mintegy száz arab harcos adtak meg magát. Hazrat Alí, a térség késobbi katonai parancsnoka akkor még a Pandzssírtol északra volt. December 13-án azonban az amerikaiak nem szüntették be a bombázásokat. Hazrat Alí, míg azzal vádolta Hádzsí Zamánt, hogy idot adott az araboknak a szökésre, maga is titkos tárgyalásokat folytatott az al-Kaidával. Az o közvetítoje Iljász Khel volt, Júnusz Khálisz szervezetének helyi parancsnoka, aki „közelállt Bin Ladenhez” 8, akinek ötszázezer pakisztáni rúpiát, nyolcezer dollárt és muholdas telefont adott vesztegetésül. Hazrat Alí az amerikaiaktól és az al-Kaidától is pénzt kapott, valójában o tette lehetové Bin Laden szök ését. Majd az elhagyott barlangokat Alí emberei fosztották ki. Legnagyobb zsákmányuk néhány Stinger rakéta volt. 9 A legtöbb al-Kaidás pakisztáni nagyvárosokban keresett menedéket, ahonnan csak késobb, 2003 végétol kezdtek visszaszivárogni a törzsi üg ynökségekre, mindenekelott Észak- és Dél-Vazírisztánba. Még mindig nem került kézre sem Bin Laden, sem Omár molla, a tálibok vezetoje. Az elfogott ötszáz al- Kaida aktivista javarészt még a 80-as években a szovjetek ellen harcolt szegény arabokból áll, csak néhány igazi prominens akad közöttük. Ami ezeket a vezetoket illeti, márciusban Khálid Seikh Mohamedet a szeptember 11-i események kitervelojét Rawalpindiben fogták el, Abu Zubaidát az ugyancsak pandzsábi Faiszálábádban, Ramzi Binalszibht és Valíd Bin Attast Karacsiban, 2004 nyarán pedig Qárí Szaifullah Akhtárt kiadták Dubaiból, s elfugták Fazulr Rahmán Khálídot, illetve szeptemberben tuzharcban megölték Amdzsád Farúqít.
8
Amy Waldman: Warlords: Counted by US and Iran: an Afghan Governor Plays One Side Off the Other. “New York Times“ April 3. 2002. 9
Steve Coll: Mission to Capture or Kill Al-Qaeda Leader Frustated by Near Misses, Political Disputes. “Washington Post“ Sunday 2002 Febr. 22. 190
BIN LADEN – PÓK A HÁLÓBAN Korábban úgy ábrázolták az al-Kaidát, 10 mint olyan pókhálót, amelynek központjában Bin Laden a pók. Ha azonban a pókot megölik, a háló szétfos zlik. Bin Ladent azóta már régen kiiktatták, a szervezet vezetési struktúráját decentralizálták, Bin Laden legjobb esetben — ha egyáltalán aktív még, — marginalizált szerepet tölt be, el van vágva valamennyi kommunikációs leh etoségtol, csak követek küldése és videóra felvett üzenetek televíziós állom ásokra juttatása áll rendelkezésére. Ez azonban nem teszi lehetové számára terrorakciók szervezését és koordinálását. Ennek ellenére a szervezet hálóját intenzíven szövik tovább. E szervezetet úgy kell elképzelni, mint ahol ezernyi pók szövi a háló igen bonyolult, finom szövevényét. Bin Laden, miután megsebesült a Tora Bora barlangjában, az afganisztáni Kunárba ment, jelenleg pedig Vazirisztánban rejtozik. E legenda ürügyén a független sáv hét törzsi ügynöksége közül, ahova annak idején egyetlen brit katona sem tehette be a lábát, ötben amerikai támaszpont létesült, majd az amerikai muveleteket követoen pakisztáni katonák szállták meg a törzsi üg ynökségeket, amelyeknek belso gyarmatos ítása — utak, iskolák, hidak stb. építése — megkezdodött. Március óta Észak- és Dél-Vazirisztán területén több nagy, közös hadmuvelet zajlik. Ma már tény, hogy a megsebesült Bin Laden 2002. augusztusáig a kar acsii Binórí madraszában rejtozött. Ez az ország legnagyobb militáns szemin áriuma, amelyet Bin Laden finanszíroz. Ez volt az egyetlen hely, ahol Musarrafnak keresnie kellett volna, de nem kereste. Mivel tudta, hogy ott van. Binalszibh 2002. szeptember 2-án Karacsiban történt elfogását követoen, mivel túl sokat telefonált, Bin Laden, aki, miután az amerikai hírszerzés kommunikációs rendszere használata közben jutott Tora Borában a nyomára, már korábban megszunt modern kommunikációs eszközöket használni, elhagyta Binórít és feltehetoen Karacsit is. Azóta nem ismert, él-e még a ves eelégtelenségben szenvedo, dialízis -függo, egy bombarepesztol súlyosan megsebesült Bin Laden, vagy sem? Musarraf elnök és az ISI feltehetoen tudja. Ha Musarraf komolyan segíteni akart volna az amerikaiaknak, Bin Laden már rég halott lenne, vagy Guantanamon lenne egy ketrecben. Musarraf azért nem 10
Col. Andrew Nichols Pratt, Director, Program on Terrorism and Security College of International and Security Studies: Nature of Terrorism. Eloadás Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Doktori Iskolája „A nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem idoszeru társadalmi, katonai és rendvédelmi kérdései” c. tudományos-szakmai konferencián. Budapest, 2004. november 10-én. 191
tartóztatta le, és azért nem csikart ki ennek fejében további dollármilliárdokat az Egyesült Államokból, mert attól félt, hogy kenyértörésre kerül sor közte és a titkosszolgálatok, valamin t a hadsereg konzervatív elemei között. Azért nem ölette meg, hogy ettol a kellemetlenségtol megszabaduljon, mert attól fél, hogy Bin Laden terroristái többé nem segítik Afganisztánnal és Indiával kapcsolatosan. Musarraf attól is tart, hogy elveszti jelentoségét az Egyesült Államokkal szemben, ha Bin Laden, s az al-Kaida már nincs a térségben. 2003 novembere óta Bin Laden és helyettese, Aimán Al-Zaváhírí kazettái rejtélyes körülmények közepette ismét feltuntek. 11Nem osztjuk azon nézeteket, miszerint Bin Laden a központilag irányított pastun törzsi ügynöksége kben bujkálna, ez az állítás csak ürügy más célzatú hadmuveletekhez. Samzaí mufti, a karacsii Binórí madrasza vezetojének 2004. májusi meggyilkolása a tálibok, az al-Kaida valamint a pakisztáni hatóságok ellentmondásos viszonyára utal, valamint arra, hogy Bin Laden inkább ma is Karacsiban rejtozik, mintsem a törzsi ügynökségek senki földjén. 2004. április óta egészen okt óber 29-ig, az amerikai választások közeledtéig Bin Laden nem bocsátott ki újabb kazett át. 2004 végén azonban egy hónapon belül két videokazettát is kibocsátott, bebizonyítva, hogy képes fenntartani azon képességét, hogy idonként a világ közvéleménye elé tárja kinyilvánításait. December 27-i kazettájában – akárcsak a korábbiban — ismét az iraki választások bojkottjára szólított fel és Abú Múszáb Al-Zarqávít Irak al-Kaida vezetojének nevezte. Bin Laden szövetségesei, Omár molla, Dádullah molla, Szaifullah Manszúr molla tálib vezetok és Aimán Al-Zaváhírí elhagyták a független törzsi sávot, illetve Pakisztánt, s ma már ismét Afganisztánból szervezik az ellenállást. A 2004 szeptember eleji, észak-vazirisztáni (Saval és Bus heg ység, Mangarótí és Darai Distár térsége) és dél-vazirisztáni (Vanától 20-25 km délre Dilei Khula és Kanigurám körzetében) koordinált amerikai-pakisztáni hadmuveletek (Lavina, Hegyi Megoldás, Üllo-Kalapács) elol Mahmúd Haqjár molla, a tálib vezeto tanács új tagja vezette át oket Paktiába. Haqqání volt tálib törzsi és határügyi miniszter, aki 1991-ben az elso várost, Khosztot 11
Pakisztánból úgy bukkantak fel az Al-Dzsaziránál és más arab hírcsatornáknál, mint nyuszik a buvész cilinderébol. Képek hangok nélkül és hangok képek nélkül. Képek dátum nélkül. Senki sem ismer i tényleges eredetüket. A hangok legalább aktuális eseményekre reagálnak. Eredetiek a hangok? Az amerikai hírszerzés szerint többnyire igen. Ám más hangszakértok, így a svájciak is, kétségbe vonják. Az AlDzsazira is bevallotta, hogy egyes kazettákat ismeretlen személyektol kaptak, más interjúkat Pakisztánból telefonon kaptak. 2003. februárjáig, ezek a hangok, — Bin Ladené vagy akár helyetteséé – haragja Izrael, Amerika és a nyugatiak ellen irányult. Februárban támadták elso ízben Pakisztánt és Musarrafot pakisztáni Hamid Karzaínak nevezve. 2003. szeptemberében két további kazetta nemcsak gyalázta Musarrafot, de lemondásra szólította fel. 192
elfoglalta a Nadzsbullah-rezsimtol, valamint Haqjár molla felelos a fegyverkészítéshez érto arab harcosok toborzásért, valamint olyan pastuul beszélo arab veteránok szervezéséért, akiket be lehet szivárogtatni a nagyobb afgán városokba és bomlaszthatnak. Haq qání és Dádullah akciói támogatják oket a nagyobb városokban. Az arab harcosokat elit egységekként használják az amerikai csapatok elleni, rajtaütésszeru támadásokhoz saját körzeteikben. A tálibok még mindig gyengék koordinált gerillaháború folytatásához, cél az adminisztratív rendszerek tönkretétele, és a mindennapi élet megzavarása. Musarraf elnöktol, mint az al-Kaida elleni harc fo szövetségesétol, az amerikai elnökválasztások elott a következo elvárások fogalmazódtak meg: szüntesse meg a kasmíri szeparatisták támogatását, akadályozza meg a pakisztáni atomtitok és atomfegyverek proliferációját terrortámogató államoknak vagy terrorszervezeteknek, és kerítse kézre Bin Ladent. Noha a terrorizmus perszonalizációja, vezetoinek fetisizálása nem szerencsés, az AlKáidának az Egyesült Államok héjái által kreált szimbóluma, és démonizált vezetoje, Bin Laden elfogása vagy el nem fogásának ügye kétségtelenül az amerikai elnökválasztások körüli propagandaháború komoly fegyveréül szolgált, ám az elnökválasztásokra Bin Ladent nem sikerült prezentálni. 12 Noha 2005 januárjában duplájára — 50 millió dollárra — emelték vérdíját, valójában senki sem motivált elokeríteni. Míg az afganisztáni politikai rendezés
12
Olyan spekulációk láttak napvilágot, miszerint Bin Laden esetleg már fogságban lenne, de ennek hírét a Bush-adminisztráció az elnökválasztások elotti, utolsó nagy kampányfogásként tartalékolja. A Kabulban afgán állampolgárok foglyulejtéséért és kínzásáért bíróság elé állított amerikai vérdíj vadász, Jonathan Idema azt állította, Bin Laden több, pontos pesárvari címét átadta az amerikai hadseregnek, ám nem tudták, vagy nem akarták elfogni, mert már nem voltak érdekeltek benne, tudták, hová tunt el. Ugyanez a forrás olyan hírt is felröppentett Gordon Thomasnak október elején az El Mundo spanyol újságban megjelent cikke alapján, miszerint Bin Laden már nincs sem Afganisztánban, sem Pakisztánban, sem a törzsi sávon, hanem harmadik országban. Olyan hírek is felröppentek, miszerint Kína menedéket nyújtott számára annak fejében, hogy a mintegy öt millió ujgur szeparatista tegye le a fegyvert. Ez megalapozatlan hír, ám annyi tény, hogy az ujgur harcosok 2004 tavaszán eltuntek a pakisztáni és más nemzetközi táborokból. Carol Harrington: Betting on Bagging Usama. The Toronto Star, October 24. 2004. Más források szerint ha él, Kasmír Pakisztán által ellenorzött területein keresendo, ahová a koalíciós eroknek sokkal nehezebb a hozzáférése, mint a kelet -afganisztáni Kunárok térségéhez, vagy a pakisztáni törzsi ügynökségekhez. Ez a forrás felveti Beludzsisztán lehetoségét is, de csakis a tartomány pastunok által lakott részein, mert a beludzs, illetve a síita hazara lakosság már levadászta volna. B. Ranan: On Kerry, Bush and Bin Laden. „Asia Times”, October 26.2004. Ellenben az amerikai választások elott október végén Bin Laden hosszú hallgatás után ismét hallatta hangját. 193
amerikai sikertörténet, a nemzetközi terrorizmus emblematikus figurái elleni vadászat a gyakorlatban árnyékkergetés.
AZ AL-KAIDA METAMORFÓZISA ÉS ÚJ HADSZÍNTEREI Új struktúra, új hadszínterek Több mint három esztendeje, hogy az al-Kaidát kiuzték Afganisztánból és dönto csapást mértek rá, ám a szervezet nem semmisült meg, csupán kisebb egységekben, dekoncentráltan, alacsonyabb szervezeti fokon, ám sikeresen ujjászervezte sorait, s ahol megmarad a politikai vákuum, kisebb gócokban még ott is fennmaradhat, ahonnan korábban kiuzték. A szervezet képes volt újrarendezni sorait, az ellene való harcot nehezíti, hogy a szervezet természete még mindig nem világos. Az átcsoportosítással megorizte a vezetés foly amatosságát és hatékonyságát. Újabb szervezetek csatlakozhatnak, struktur ális, politikai, és egyéb mutációk jöhetnek létre. A Military Balance értékelése szerint az al-Kaida több mint 60 országban van jelen, több mint 18000 terroristával. 13 Nézetünk szerint már ezeken az adatokon is túlhaladott az ido, ma már az al-Kaida a világ mindegyik országában jelen van, alvó sejtjei, segít oi, ernyo- és licensz-szervezetei tagjai, támogatói és szimpatizánsai miatt számukat igen nehéz megbecsülni, de elso vonalban mozgósítható harcosainak száma is százezrekre, tartalékpotenciálja pedig milliókra rúg. Az al- Kaida újabban a hangsúlyt arra fekteti, hogy fegyveres erokben, bizonságpolitikai közösségekben, titkosszolgálatoknál toborozzon és ilyen újonnan toborzottakból magas szintu, különleges sejteket hozzon létre. 14 Minden sejtet úgy terveznek, hogy önálló forrásokkal rendelkezzen terv eik kivitelezéséhez. Noha valójában csak egyikük kivitelezi a tervet, a többi csaléteknek szolgál a titkosszolgálatok megtévesztésére.
13
The Military Balance 2003 -2004, p. 355. Koszegvári Tibor idézi: Koszegvári Tibor: A terrorizmus elleni harc katonai tapasztalatai Afganisztánban. „Hadtudomány” XIV. évf. 3.-4. szám 67.-74. o. 72. o 14 Syed Saleem Shahzad: Al Qaeda’s Unfinished Work. “Asia Times” Januarz 05. 2005. 194
POLITIKAI VÁKUUM A szervezet oda nyomul be, ahol politikai vákuum keletkezik. (KeletAfrika, Afganisztán, független törzsi ügynöks égek, s ma már Irak). Korábban Közép-Ázsiát és Csecsenföldet tartották ideális színtérnek az al-Kaida ujjászervezodéséhez e régiók földrajzi helyzete, a szegénység, magas demográf iai ráták, határviták, rövid távú politikák, az autoritárius posztszovjet vezetok miatt, ám a szervezet ismét erore kapásának elsodleges színtere Pakisztán lett, amelynek a központi hatalomtól távoli északnyugati törzsi régiói és afgán területen a kabuli kormányzat ellenorzésén kívüli vidékek olyan gócokat jelentettek, ahol az Al-Kaidának — noha alacsonyabb szervezettségi szinten, — de sikerült ujjászervezni sorait. Ezt követoen a hads zínteret áttette az afganisztáni sivatagokból, kopár hegyes barlangokból a nagyvárosok dzsung elébe, a tervszerutlenül burjánzó, muködésképtelenné váló, bukott megapoliszokba (Isztambul, Bagdad, Karacsi, Manila, Dzsakarta stb.). A politikai és katonai vákuum mellett a kulcsszó a diszfunkciós vákuum, a muködésképtelenség, amelyben az Al-Kaida szubstruktúrákat alakít ki, és muködtet. Kezdetben az al-Kaida a káosz és zurzavar okozta politikai és katonai vákuumba nyomul be. Ilyenek voltak a kelet-afrikai, szudáni, szomáliai, valamint afganisztáni bukott államok, Közép-Ázsiában a Fergana völgye, Csecsenföld, ám ilyen vákuumot létrehozhatnak az amerikai katonai támad ások következtében keletkezo politikai és közigazgatási, katonai üres terek Afganisztánban és Irakban is, ahol a hálózat ujra szoheti hálóját, vagy új szervezetek tunhetnek fel, mint az Anszár Ul-Iszlám Irakban, az Iszlámbulícsoportok Oroszországban, vagy átalakulhatnak, mint a Tawhíd va’l Dzsihád. 15 Az al-Kaida kihasználhatja az egyes iszlám középhatalmak közötti regionális vetélkedést is, míg Afganisztánban az iráni-pakisztáni és a középkeleti térségben az iráni-szaudi rivalizációból húzott hasznot, most inkább ezen országok muszlim radikálisainak, héjáinak szövetségébol profitál. Irak példája arra nézve is tanulságul szolgál, hogy nem célszeru egyéb gazdasági és geostratégiai érdekeket (szénhidrogénforrások, katonai bázisok a posztszovjet térségben és az Öböl mentén) a terrorizmus elleni harc ürügyével álcázni, hiszen szekularizált, centralizált államok megdöntésével — még akkor is, ha azok terrortámogató tevékenységet vagy az állami terrort alkal15
Ez a szervezet vállalja magára Szaud-Arábiában és Irakban külföldi állampolgárok lefejezését politikai célok kikényszerítése érdekében, s ez a szervezet fenyegette meg az athéni olimpiát, iraki katonai szerepvállalása miatt Lengyelországot és Bulgáriát. Lengyelország kivonja 2.500 katonáját Irakból, ugyanakkor 1.500 fovel növeli afganisztáni kontinensét. 195
mazták, — a káoszt és politikai, katonai vákuumot éppen a politizált iszlám fundamentalista vagy militáns politikai szervezetei, sot éppen terrorszervez etek tölthetik ki, mint ezt Irak példája is bizonyítja. Mindennek az az oka, hogy a terrorizmus ellen meghirdetett háború során annak mélyebb gyökereit, igazi társadalmi, gazdasági, szociális, politikai, etnikai, geostratégiai és katonai okait nem sikerült megs züntetni. Szeptember 11-e elott a Bush-adminisztráció jobban aggódott a lator-országokkal kapcsolatosan, amelyek rakétatámadást intézhetnek Amerika ellen, mintsem az alKaidát illetoen. A terrorizmus elleni háború nem az al-Kaida felszámolásáról szól, hanem arról, hogy bármilyen rezsimet megdöntsenek, amit a neokonok akarnak. 16 A terrorizmus legyozése más stratégiát igényel, mint a háború: csakis integrált politikai, gazdasági, katonai eszközök együttes alkalmazás ával lehetséges. Mindenekelott azokat a gazdasági és szociális körülményeket kell felszámolni, amelyek a terrorizmus létrehozzák, vagy fenntartják. Ez azonban igen nehéz. Ténylegesen a terror elleni küzdelem sötétben való tapogatózás, egy eszme ellen folyik. A jelenlegi események azt sugallják, hogy a terrorizmus elleni háború az átmenet idoszakában van.
ÁRNYÉKÁLLAMBÓL VÁLLALATBIRODALOM Noha szeptember 11-ét követoen 3500 tagját letartóztatták száz orszá gban, legalább ötszáz tagja életét vesztette, a vezetés kétharmadát kivonták a forgalomból, ám a szervezet képes újabb struktúrákat kiépíteni, vagy reaktiválni alvó sejtjeit, és újabb csapásokat mérni. Az al-Kaida nem veszett el, csak átalakult, adminisztratív központból olyan privát sereggé változott, amely elkötelezett a dzsihádnak. Míg korábban szervezete államhoz hasonlított, ahol a különbözo reszortokat elkülönítetten muködtették, ma már inkább egy nagyvállalatra hasonít, amelynek szintén megvannak az elkülönült funkciójú osztályai (mint az államnak a minisztériumai), de területi igazgatóságokkal, helyi leányvállalatokkal rendelkeznek, ahol ugyancsak megvannak a különbözo felelosségi területek. E leányvállalatok önállóbbak, mint az államtól függo önkormán yzatok, ezért alkalmazzák ma már esetükben inkább a vállalati, mintsem az állami modellt. Az al-Kaida ma már nem latorállamokra települt árnyékállam, hanem a legnagyobb nemzetközi vállalatbirodalom, a leányvállalatok mellett franchise-cégekkel és más „vállalkozások” által átvett licenszekkel. 16
Steve Coll: Ghost Wars. The Secret History of the CIA, Afghanistan and Bin Laden from the Soviet Invasion to September 10. 2001. Penguin Bokks Febr. 2004. 720 p 196
Az al-Kaida még olyan tényezo, amivel számolni kell. Túllépte kezdeti strukturális határait, adminisztratív szervezetbol licensz eszme lett, helyi hálózatok laza kollekciója, amely autonóm módon muködik, az al-Kaida radikális programja, a világdzsihád ideológiája által muködtetett globális mozgalmat alkotva. Irak után nagyobb mérvu együttmuködés jött létre kisebb szélsoséges csoportokkal.
MÓDOSULÓ TAKTIKA Globális célok Eltolódott a politikai hangsúly is: immár nem a nyugatiak puszta elrette ntése a cél, s nemcsak foleg a Nyugat-barát, kollaboráns helyi kormányok és személyek „megbüntetése”, hanem közvetlenül a külföldiek katonái és civiljei, intézményei és jelképei alkotják a célpontot. A cél immár nem diszkrét térnyerés a világ egy-egy eldugott és elfelejtett szögletében, hanem globális dzsihád, új világháború a hitetlenek ellen az aszimmetrikus hadviselés, a terrorizmus eszközei teljes arzenáljának felvonultatásával. Antiglobalizációs harcról, a centrum -periféria ellentétérol, az egypólusú világrend, a világh egemónia elleni küzdelemrol, van szó, amely a megoldatlan társadalmigazdasági problémákra hívja fel a figyelmet, és nem a kultúrák összecsapás áról, semmiképpen sem új keresztes háborúról szól. Célja a nem-muszlim, nyugati, amerikai befolyást kiszorítani a muszlim világból. Isten harcosai, a mártírok révén az iszlám purifikációja, felszabadítani a megszállt Jeruzsálemet és az amerikaiak által megszállt Hidzsázt (ahonnan 2003 áprilisában kivonultak az amerikaiak), megbüntetni a cionistákat és az oket támogató amerikaiakat, akik nemcsak Palesztina (Afganis ztán, Irak) megszállását segítik elo, Izrael barátai, de helyi zsarnokokat támogatnak. Irakban meg kell büntetni a muzulmánok mészárlását (akárcsak annak idején Afganisztánban), és kiuzni oket, és kiuzni a zsidókat Palesztin ából, cél Izrael megsemmisítése. E zsarnokság, romlottság, korrupció ellenszere nézetük szerint a(z immár világméretu) szent háború, a dzsihád. Korábban ez a globalizáció negatív hatásaira adott anti- globalizációs, indekvát válasz gyanánt jelentkezett, amely azonban mindkét oldalon új globalizációt hozott létre, a terror globalizációját, valamint terror-ellenes globális összefogást. E globalizáció célja már nemcsak a muszlimok elny omása, kizsákmányolásának megszüntetése, ám a világdzsihád révén a nemmuszlim régiókban is az iszlám világ számára megértobb, barátságosabb 197
környezet teremtése. A muszlimok mészárlására csapatküldo kormányok, pártok csapatkivonókkal történo felváltása.
Szövetségek hálója Az al-Kaida sokfeju hidra globális és sok helyi fejjel. Az al-Kaida korábbi szerkezete 17 Központi parancsnokság (Bin Laden) 1996-ig Kelet-Afrikában, 2001-ig Afganisztánban, jelenleg a Bölcsoben (Afganisztán-Pakisztán határa, törzsi ügynökségek)
Maghrebi arabok
Arab kemény mag (Szaud-Arábia, Jemen, világszerte, jelenleg Irakban)
Délkelet-ázsiaiak A globális fejet a harcosok új nemzedéke alkotja, akik már NyugatEurópában születtek, sokan EU-s útlevéllel rendelkeznek, számítógépes si meretekkel, nyelvismerettel, szabadon mozognak a világban. Közösségeik fivérek közösségéhez vagy családi vállalkozáshoz hasonlítanak, akik nyíltan megosztják lakásukat, bankszámláikat, együtt dolgoznak, nyilvánosan élnek polgári fedéssel, szó sincs „Bin Laden titkos világáról”. Ezek soha sem mennek harcolni származási országukba, miután a periférikus dzsihádban – Afganisztánban, Kasmírban, Csenföldön élesítik oroszlánkörmeiket, NyugatEurópába térnek vissza magasabb szintu akciókat szervezni. Az al-Kaida sokkal inkább a helyi szervezetek laza szövetsége révén muködik. Ez az elit nem tér vissza közel-keleti származási helyére, legfeljebb Irakba. Ezekbol lesznek a tervezok, mint a féllábú Abú Múszáb al-Zarkáví, aki ma már nem kötodik közvetlenül Bin Ladenhez, saját terrorhálózata független vezetoje.
17
Marc Sageman: Understandig Terror Networks.
198
Az al- Kaida terjeszkedése felrúgta eddigi logikáját: mivel retorikája hasonló, szövetséget köt antiglobalizációs mozgalmakkal, a felszabadítás-tan által fertozött, magukat nemzeti felszabadító mozgalmaknak aposztrofált szeparatista nacionalista mozgalmakkal – mint Sámíl Baszájevékkel Csecsenföldön, vagy az idegenek kiuzése, az” amerikai imperializmus vilá ghegemóniája” elleni harc jegyében az iraki szunnita háromszög egyes ellenálló csoportjaival. Ezekben az esetekben az al-Kaida elitje idegenlégióként segíti a helyi szervezeteket. Mivel az al-Kaida forradalmi pátosza erosebb, mint iszlám arculata, szélsobaloldali mozgalmakkal is együttmuködik, mint a filippino Új Emberek Hadserege, az IRA, az iszlám és a más irányultságú politikai elégedetlenség kölcsönösen megtermékenyítoen hatnak egymásra, igen veszélyes elegyet hoznak létre. A szervezet új jellemzoi: A már említett vállalkozói megközelítés, igen hatékony új szervezeti keretek, centrális és decentralizált vezetési struktúra hatékony kombinációja, horizontálisabb, ám egyben lineáris, há lózati felépítésu, ahol legalul 2-3-4 fos, kisebb sejtek állnak. 1./ A politikai, stratégiai koncepció kidolgozása nemzetközi keretek között történik, kituno szervezo képességek, jó koordináció a kiképzés, vezetés („management”), üzleti vállalkozások és parancsnokság között, nemzetközi döntéshozó testület. 2./ Modern technológia használata, foleg a kommunikáció, mozgósítás területein, valamint a legitimáció és jusztifikáció végett. 3./ A közvélemény manipulációja a média révén.
A háló (A) csoport
(B) csoport
(C) csoportok
199
(A) csoportok – a vezetéshez kapcsolódó elkötelezett, igen fegyelmezett szervezeti egységek, akik a szervezet szerves részét alkotják. Ilyenek voltak szeptember 11-e, valamint az USS Cole hajó elleni támadások végrehajtói. (B) csoportok – a szervezethez kötodo csoportok. Ilyenek hajtották végre Bali szigetén a merényletet. (C) csoportok licenszet alkalmazó helyiek. A különbözo szintu csoportokat családfa-szerkezet köti egymáshoz, az egyes csoportok 3-5 fos, sejtes szerkezetuek. Noha elvesztette menedékét, nagy hírszerzési veszteségeket szenvedett, központi vezetésének mintegy kétharmadát megsemmisítették vagy elfogták, 2002 óta képtelen tradícionális muködésére, nem volt képes nagyobb akciókat végrehajtani az Egyesült Államokban sem Afganisztánban a választások alkalmából, sem iraki nagy fenyegetéseit nem váltotta be, Bin Ladent felváltották Zaváhírível, ám még nem szabad leírni az al-Kaidát. A kemény mag, a kulcsvezetok zöme a helyén van, igen tehetséges, képzett, intelligens káderek még tevékenykednek, az eredeti nucleusból csak egyet sikerült kiiktatni (a Mohamed Atef -félét), a nemzetköziesedésben igen elorehaladott az 1998-as szervezeti egyesülést követoen, rugalmasabb, lendületesebb, különösen Európában, Amerikában a bevándorlók második, harmadik nemzedékének toborzásában. Öngyilkos támadók okos felhasználása jellemzi, folyamatos er oszak terjesztése határok nélkül, az afganisztáni multinacionális tapasztalatok felhasználása (az sem baj, ha éppen Afganisztánban perifériális lett a szerv ezet), egyesíto koncepció, potenciális toborzási bázis kimeríthetetlen tartalékai, a terrorizmus mozgalom-jellegének áttranszformálása úgy, hogy elveszítik helyi mozgalom karakterét, alárendelik magukat a globális céloknak (kivéve: C csoportok, illetve más ideológiai alapon álló, taktikai okokból együttmuködo mozgalmak: IRA, ETA, Új Emberek Hadserege stb.) és vallásilag inspirált, globális hálózattal rendelkezo felkeléssé válnak. Az 1998-as egyesüléskor még az 1980-as-90-es éveknek megfeleloen az emblematikus vezetok a következo séma szerint kapcsolódtak egymáshoz. Sheikh Jászín — Bin Laden — Khattáb — Sámil Baszájev Ma már az egyes frontok vezetoinek sokkal kisebb a személyi jelentosége, és kollektíven döntenek.
Beépülés és visszatérés Nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy az aszimmetrikus hadviselés nemcsak terrorcselekmények különbözo formáiból áll, hanem a gazdasági, politikai beépülés számos módozatait foglalja magában közvetlenebb vagy fedett formában. Az afganisztáni háborúval ellentétben, az iraki háború nincsen jelentos hatással a terrorizmus elleni küzdelemre, nem hatott a terrorszervez e200
tek vezetésének kemény magjára. A korábbi, regionális térnyerés távoli sze gletekben, a világdzsihád stratégiája, a rombolás és építés taktikája, a hadvis elés és építkezés, illetve az ellenséges struktúrákba beépülés módszerei erosen kombinálódnak az új stratégiákban. Az al- Kaida új világdzsihád stratégiája, eloször Afganisztánban 2003. augusztusában nyilvánult meg, amikor a zábuli csata során, két évvel kiuzésük után eloször verték a tálibok vissza az amerikaiakat e szervezet al-Kaida támogatásával. Az al- Kaida harcának következo fázisa Afganisztánban járásközpontok elfoglalása és a városi gerillahadviselésre való áttérés. A nagyv árosokban pedig az elrettento merényletekrol hamarosan áttérnek a városi gerilla hadviselés szélesebb spektrumára. Az al-Kaida rugalmas dinamizmusára jellemzo, hogy még a periferizációból is képes profitálni, létrehozta a periferizáció centralizációját.
Új célpontok és helyszínek Mind a célpontok, mind a helyszínek ennek megfeleloen változtak. Ha áttekintjük a szeptember 11-e utáni merényleteket, láthatjuk a változást, míg a korábbi kelet-afrikai, szaúdi, az USS Cole hajó elleni merényletek célpontjai szimbolikus jelentoségu amerikai létesítmények voltak, beleértve a Világk ereskedelmi Központ és a Pentagon elleni merényleteket is. Késobb, amikor felszámolták afganisztáni bázisait és átmenetileg meggyöngült, az al-Kaida a gyengébb ellenállás irányába ment, szegény országokban puha célpontokat keresett.18 18
2001. 10. 28-án a pakisztáni Bhawalpurban a 16 áldozatot követelo bombamerénylet áldozatai keresztények voltak, 2002.03.17-én Isztambulban ugyancsak keresztény templom ellen intézett a szervezet 5 halottal és 46 sebesülttel járó támadást, 2002.04.11-én a tunéziai idegenforgalmi központ zsinagógája felrobbantása 21 halottat követelt, 2002.05.08-án a pakisztáni Karacsiban ugyancsak zsinagóga robbant 14 halottat és 20 sebesültet követelve, 2002.06.14-én szintén a pakisztáni Karacsiban 11 halottal és 51 sebesülttel járt az amerikai konzulátus elleni támadás, 2002.08.05-én Pakisztánban egy keresztény iskola elleni merénylet hat emberéletet követelt, 2002.10.06-án a jemeni Adeni-öbölben egy francia tartályhajót támadtak meg, 2002.10.12-én az indonéziai Bali szigetén szállodák ellen intézett merénylet 202 halottat és 300 sebesültet követelt, 2002.11.28-án a kenyai Mombasában egy külföldiek által látogatott szállodában bekövetkezett robbantás 17 halottat és 300 sebesültet eredményezett, 2003.05.12. -én a szaud-arábiai Rijádhban a külföldi negyed elleni merénylet során 35-en vesztették életüket és kétszázan sebesültek meg, 2003.05.16.án a marokkói Casablancában zsidó és spanyol érdekeltségek elleni támadások 45 halottal és 60 sebesülttel jártak, 003.08.05 -én Indonézia fovárosában Dzsakartában ugyancsak az idegenforgalom volt a célpont, a külföldiek által kedvelt szállodában tizenhárom áldozattal és 149 sebesülttel járt a gyilkos merénylet, majd a 2003.11.08201
A hagyományos célpontok a “hitetlen”ázsiai és afrikai országok, vagyis az iszlám igaz útjától letérok, hitetleneket országukba bocsátók (legyenek azok támaszpontok vagy turisták): Pakisztán, Szaud-Arábia, Indonézia, Fülöpszigetek. A fo ellenség: az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Izrael mellett azonban hamarosan új célpontok jelentek meg; az Irakba csapatokat küldo európai országok, az 1400 katonával jelenlévo Spanyolország, Berlusconi Olaszországa, amely 3000 katonát állomásoztat a közel-keleti országban, a 3500 katonát küldo, ráadásul a legérzékenyebb középso régió parancsnoks ágát ellátó Lengyelország és a második világháború után Irakban eloször külföldi katonai szerepet vállaló Japán. (Míg korábban a távol-keleti front célpontjai foleg ausztrálok voltak). Ami pedig a célpontokat illeti, a puha (polgári) és jelképes célpontokról áttértek a kemény célpontokra, katonák és katonai objektumok elleni támadásokra. Régi módszerük külföldi túszok ejtése, annak céljai azonban megváltoztak. Míg korábban mozgalmukat finanszírozni képes, busás váltságdíj rem ényében szedtek külföldi foglyokat, most ezek a szerencsétlen emberek a politikai zsarolás eszközei: Szaúd-Arábiában már nem annak reményében vége ztek ki amerikai olajmérnököt, hogy a külföldi csapatok hagyják el az országot, hanem a Nyugat-barát királyság megdöntése 19. Itt figyelemre méltó a gazdasági cél is: a szénhidrogének feletti ellenorzésért vívott küzdelem, annak megakadályozása, hogy Szaúd-Arábia a koolaj ára emelkedésének útjáán a szaud -arábiai fov árosban egy külföldi lakónegyedben végrehajtott robbantások következtében tizenheten vesztették életüket és hatvanöten sebesültek meg, 2003.11.15-én Isztambulban két zsinagóga elleni merénylet 25 halottat és 65 sebesültet követelt, majd öt nappal brit érdekeltségek elleni robbantások rázták meg a legnépesebb törökországi nagyvárost, melyeknek következtében harmincan vesztették életüket és négyszázötvenen sebesültek meg, végül a síita passió idején 2004. március másodikán az iraki Bagdadban és Karbalában és ezzel egyidoben a pakisztáni Kvettában síita hívok elleni merényletek százötven áldozatot eredményeztek. 2004. február Bagdad, Karbala, Nadzsaf- merényletsorozat, 190 halott, 57 halott, 2004. szeptember 9. Dzsakarta, bombamerénylet az ausztrál nagykövetség elott, 11 halott, 161 sebesült. 2004. szeptember elseje, iskolások túszulejtése a dél-oszétiai Beszlámban, 200 halott. 2004. október 8-án, hármas robbantás az egyiptomi Talbat üdülohelyén iraeli turisták szállodái ellen, 33 halottal, 105 sebesülttel. 2004. december 7-én az al-Kaida tagjai megtámadták a dzseddai amerikai konzulátust, hat szaúdi kommandós, hat nem-amerikai túsz és három terrorista az épület visszafoglalása során életét veszítette. 19 Bin Laden 1998-as, idegenellenes harc fetvája elsodleges célja, hogy az idegen megszállók hagyják el az iszlám szent városait, illetve annak közelét. Noha 2003 áprilisában az amerikaiak kiürítették 1991-ben, az Öböl-háború után szerzett szaúdi támaszpontjaikat, ám megmaradt célul a jeruzsálemi sziklaszentély, az al-Aqsza mecset és más kegyhelyek felszabadítása. 202
ban álljon. Az Irakban kivégzett dél-koreai túsz üzen etében életéért azzal könyörgött, hogy kormánya ne küldje a megígért 3.500 katonát az iraki nemzetközi erokbe. A célpontok egyre közelebb vannak Európa szívéhez: a mediterráneumból eljutottak Dél-Európába.
AMBICIÓZUS STRATÉGIA – ÚJ POLITIKAI CÉLOK Nemcsak a taktika változott, hanem a stratégia is. Mind a célpontok, mind a helyszínek és foleg a célok változtak. Míg korábban az Afganisztánból haz atért muszlim harcosok helyi kormányaik megdöntésére törekedtek, ma már ezeket a kormányokat “lekenyerezve“ azáltal, hogy egyenlore lem ondtak megdöntésükrol. Noha egyedül Pakisztánban a szervezet 400 feltételezett tagját tartóztatták le és számos tagját vették orizetbe Egyiptomban, Sziriában, Jordániában, Jemenben, Tuniszban, Szaúd-Arábiában, ám mindaddig az alKaida nem lépett fel nyíltan e muszlim rezsimek ellen, míg nyilvánvalóvá nem vált, hogy az Egyesült Államok megtámadja Irakot. Azzal, hogy iszlámista csoportok integrálásra kényszerítik oket, akarva-akaratlan bevo nták oket az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia és Izrael elleni világméretu küzdelembe. Ehhez járul újabban az Irak megszállói elleni harc. Az al- Kaida alapveto taktikája, hogy nem ütközik meg az ellenféllel nyílt csatában, inkább állandó rettegésben tartja, hogy mikor és hol kell tartania a szeptember 11-hez hasonló csapástól. Az al- Kaida akciói után beolvad hátterébe és a többit a feldühödött muszlim tömegekre bízza. Míg szeptember 11-ét követoen semmiféle kapcsolatot nem lehetett az iraki rezsim és a nemzetközi terrorizmus között találni, ma már e szervezetek tagjai özönlene k Irakba. 20Lehet, hogy az elkövetok kegyetlen gyilkosok, ám a kitervelok politikai céljai igen világosak, amelyeket igen céltudatosan közelítenek meg. Ma már a cél nem csak a „keresztes háborút” viselo idegenek, vagy a kollaboráns kormányok megleckézetése, vagy saját szekuláris korm ányaik megdöntése (Egyiptom, Algéria, Pakisztán), hanem nemzetközi politikai folyamatokat, a merényletek politikai következményeit kikalkuláló stratégiai politikai tervezés. Ennek elso példája Irak, ahol a merényletek célja már nem pusztán az amerikaiak távozásra késztetése, de a síiták távoltartása a politikai hatalomtól, a választások befolyásolása, polgárháború szítása. Az isztambuli merényletek térben már közeledtek Európához, elore vetítettek Nagy-Britannia elleni további támadásokat, és akárcsak az iraki me20
2004. júniusában már mintegy ezer fore becsülik az Irakban tartózkodó külföldi muszlim harcosok számát. 203
rényletek, perspektivikusabb politikai üzenetet hordoztak; Tony Blair korm ánya megdöntését és Törökország távoltartását az Európai Uniótól. Irakban pedig már az a jelenség körvonalazódott, ami a madridi merényletek során valóság lett: bizonyos társadalmi csoportok vagy politikai pártok eltávolítása a politikai hatalomból, a választások befolyásolása, messzemeno politikai következmények indikálása. Senkinek sem szabad alábecsülnie az al-Kaida képességét, hogy kikalkulálja a támadások diplomáciai és politikai hatásait, ma már nemcsak helyi politikák megváltozatására képes, de gondosan kikalkulált láncreakciók, globális hatások indukálásra is. Számos céljuk van: az amerikaiak távozásra késztetése Irakból, és az amerikai erok kivonása Szaud Arábiából (ami 2003-ban megtörtént). Ezt a koncepciót valósították március 11-én, pár nappal a választások elott a vonatokon végrehajtott madridi ro bbantások, amelyek százkilencven halottat és ezerötszáz sebesültet követeltek. Az új, szocialista kormány bejelentette a spanyol katonák immár feltétel nélküli kivonását Irakból. A cél már Európában sem elrettentés, hanem konkrét politikai célok kikényszerítése. A spanyolok megközelítése is lépésrol-lépesre nyomon követheto volt. 21 Mindezek célja nemcsak az amerikai-spanyol kapcsolatokra, az iraki spanyol szerepvállalásra gyakorolt nyomás volt, de a választások bef olyásolása, nyomásgyakorlás. Ugyanilyen céltudatosan közelítenek brit, olasz, illetve lengyel érdekeltségekhez (utóbbihoz egyenlore Irakban). Hasonlóké ppen látszik a brit célpontoknak is az anyaországhoz közeled ése.
ÚJ INTERKONTINENTÁLIS FELÉPÍTMÉNY Az al- Kaida új struktúrája meglehetosen önálló, regionális frontokon alapul. Ez a laza ernyoszervezet nem rendelkezik központi katonai vezetéssel, az öt front önálló muveleti igazgatóságokat alkot, a végrehajtást helyi csoportokra bízzák, ám a stratégiai tervezés igen intelligens agytröszt létét feltételezi. 2003-ig az al-Kaida a térségben fellángolt eroszakos akciókban közvetlenül nem vett részt, a csatateret áthelyezte a pakisztáni nagyvárosokba. Új hatalmi központjait Fath-i Iszlám néven Pakisztánban és Iránban alakította ki. Ami a struktúrát illeti, korábban ennek élén Bin Laden állt. Ma már lehet, hogy más (pl. Aimán Al-Zaváhírí) személy vagy testület helyettesíti. Az öt kontinentális parancsnokság mindegyike – akárcsak egy vállalatbirodalom cégeinek különbözo osztályai – elkülönített funkciókkal rendelkezik: más21
Irakban meggyilkolták a spanyol katonai attasét, majd megtámadták az iraki spanyol eroket, amelynek során hét tiszt életét vesztette, a tavaly májusi casablancai öngyilkos merényletek áldozatai között is négy spanyol volt. 204
más személyek vagy bizottságok felelnek az üzleti tevékenység, a katonai kiképzés és toborzás, a vallásos doktrína kidolgozása és terjesztése, a hírszerzés és ügynökök beszervezése, valamint az agit-prop. munka, a társadalmi népszerusítés végrehajtásában. Az al-Kaida igen fejlett elemzo-értékelo és stratégiai tervezo egységekkel rendelkezik. Az al-Kaida ujjászervezodése a Dzsaís Ul-Qibla Al-Dzsihádí Al-Szirrí AlÁlamí (A Mekkai Irány Titkos Dzsihádi Világhadserege) 2003-ban alakult új szervezetbol indult ki, ebbol lett az öt regionális (kontinentális) parancsno ksággal rendelkezo Nemzetközi Iszlám Front. Korábbi közép-ázsiai, közelkeleti és afrikai (mediterrán), valamint délkelet-ázsiai frontja mellett ma már független európai fronttal is rendelkezik, amely önállósult a mediterrán parancsnokságtól, valamint amerikai fronttal. Míg a közép-ázsiai, afganisztáni és pakisztáni front vezetoje az egyiptomi Aimán Al-Zaváhírí, az iraki és az európai muveleteket a mediterrán front parancsnoka, a jordániai Abú Múszáb Al-Zarkáví fogja egybe. Amerikai frontja is kialakult az Egyesült Államokban afro-amerikai muszlimok között, illetve a karibi térségben. Szervezete a Dzsamí’át AlFuqra (Szegények Társasága). Vezetoje a HUM pakisztáni táboraiban kiké pzett Alí Sáh Gailání. 22 Richard Reid, a ciposarkas terrorista is ehhez a szervezethez tartozott. Másik új szervez ete a Dzsundullah (Isten Serege), amely az al-Kaidához kötodo pakisztáni szervezeteket koordinálja. Míg 2002-2003-ban úgy tunt, az al-Kaida Afganisztánban a tálibokra és Hekmatjár szervezetére, Pakisztánban a pakisztáni iszlám szervezetekre bízza a harcot. 2003 közepéig még a pastun és beludzs törzsek otthont adtak az ujjászervezodo táliboknak és a pakisztáni iszlám szervezeteknek, ám az al-Kaida idegen harcosait nem turték meg ter ületükön, így Csitrálban a kalasa etnikum falvai között (Sah Szálim) a kínai határhoz közel Gilgitben pedig a buddhista, nyugat-tibetiekkel rokon balti és burisk falvak között rendezte be táborait (Markosi), 2001 végén ezeket is átadta a Hezb-i Iszlámínak, Hekmatjár szervezetének. Ma már a törzsi üg ynökségekben, ahová sem az afgán, sem a pakisztáni hatóság keze nem ér el, különösen Dél-Vazírisztánban és Észak-Vazirisztán megközelíthetetlen hegyei között ismét nemzetközi táborok muködnek. Az al- Kaida afganisztáni táboraiban fiatalok tízezrei nyertek kiképzést, és szétszéledtek a nagyvilágban apokaliptikus filozófiájukat, és a gyilkolásban szerzett tapasztalataikat terjesztve. Vannak, akik Bin Laden belso körétol 22
Már az 1980-as években harcoltak amerikai musz limok Afganisztánban a szovjetek ellen. Eloször a Los Angeles Times 1988. október 17-i száma tudósított róluk, majd ugyancsak a Los Angeles Times 1989. március 16 -i száma írta, hogy több tucat fekete amerikai muszlim csatlakozott az afganisztáni dzsihádhoz . 205
kapnak tanácsot, pénzt, harcosokat, fegyvereket és robbantószert, jármuveket, s vannak, akik egymástól, vannak, akik helyben szerzik be ezeket, néhányan a mozgalomtól csak inspirációt nyernek. Bin Laden halála, vagy elfogása nem változtat semmit. Az al- Kaida Nemzetközi Iszlám Frontja egy központi maggal az un. Bölcsovel (Afganisztán-Pakisztán, ma már Afganisztán-Pakisztán-Irán) és öt kontinentális fronttal rendelkezik. A bölcso élén ma már nem Bin Laden, hanem Aimán Al-Zaváhírí egyiptomi sebész, a szervezet második embere áll. A Bölcsobol nott ki elobb a közép-ázsiai, illetve a mediterrán front. A mediterrán frontból az európai front. Külön életet él, ám igen intenzíven gyarap odik a délkelet-ázsiai front és ma már terjeszkedik az amerikai front is. Min degyiknek lelke a Muzulmán Fivérekbol alakult Iszlám Társaságok (Dzsamí’át-i Iszlámí, illetve Dzsamí’ja Iszlámíja). Az ötödik fronton, a karibi térségben a neve Dzsamí’át Ul-Fuqra (Szegények Társasága). A Bölcso alapítói: Dzsamí’át-i Iszlámí (Pakisztán: 1940), Dzsamí’át-i Iszlámí és Hezb-i Iszlámí (Afganisztán: 1969, 1975) Jelenlegi tagjai: Afg anisztán: A Hekmatjár-féle Hezb-i Iszlámí és az újtálibok. Pakisztánban a pakisztáni Harakat Ul-Anszár, Harakat Ul-Muszlimín, nemzetközi szervez ete: a Harakat Ul-Dzsihádí Al-Álamí (A Világdzsihád Szervezete) (HUJI), a pakisztáni Dzsamí’át-i Iszlámí, a pakisztáni Hezb-i Iszlámí, Hezb UlMudzsáhidín, Laskar -i Dzsangví, Dzsaís-i Mohammadí, Laskar -i Tajjíba (új nevén Millat-i Iszlámíja) utóbbi ketto Al-Dzsihád néven egyesült, az Al-Badr és a pakisztáni Hezb-i Iszlámí fúziójából létrejött az Al- Umár Mudzsáhidín. Afganisztán és Pakisztán mellett az al-Kaida közép-ázsiai szárnya a posztszovjet köztársaságokban is hallatja hangját, mindenekelott Üzbegisztánban és a Fergána-völgyben. E szervezethez az Iszlám Újjászületés Pártja, az Adólat-mozgalom, az Üzbegisztáni Iszlám Mozgalom, valamint a vahábita Hezb-i Tahrír, valamint a Dzsamí’át-i Iszlámí tartozik, amelynek immár jelen van tadzsikisztáni és üzbegisztáni szervezete. Ide sorolhatók az orosz föder áció területén tevékenykedo radikális iszlám csoportok is, mindenekelott a Csecsen Mártírok Rijádh Usz-Szálíhín Felderíto és Diverzáns Zászlóalja, és az Iszlámbulí csoportok. Igen figyelemre méltó a délkeleti szárny is, amelynek Thaiföldön, a maláj szigeteken, Indonéziában és a Fülöp-szigeteken tevékenykedo aktivistái mind a Dzsamí’ja Iszlámíja szervezetek hálózatából nottek ki. 23 A déltengereken 23
Akárcsak a tálib ideológiai atyja, Maudúdí pakisztáni Dzsamiát-i Iszlámí szervezete, vagy az afganisztáni Burhánuddín Rabbání Dzsamiát-i Iszlámí mozgalma, az ameriakaiak kétes szövetségese. A mozgalom Egyiptomból ered, ott tanult nemcsak Rabbání, de Hásím Szalámat, a Fülöp -szigeteki Moro Iszlám Felszabadító Front vezetoje is. 206
1990-ben jött létre az al-Kaida és a filippinó csoportok kapcsolata Abdurrádzsak Dzsandzsalání és Bin Laden sógora, Mohamed Al-Khalifa szövetségével. Utóbbi hozta létre az Abu Szajjáf csoportot. E hálózat gerince továbbra is a Dzsamí’ja Iszlámíja, tagjai a burmai Arakáni Mudzsáhidok, akik a pakisztáni Harakat Ul-Mudzsáhidín bagladesi szervébol (HUM-B) notttek ki, a Kawtoolei Muszlim Felszabadítási Front, a Rohingya Arakán Iszlám Front, Thaiföldön a Pattaneyi Egyesült Felszabadítási Szervezet (PULO) valamint a Borisi Revolusi National (BRN) (a Nemzeti Forradalmi Szervezet), a Haramatu Maláj Tigrisek, a Dzsamí’ja Iszlámíja, Indonéziában a Darul Iszlám, a Gerakan Aceh Merdeka, Dzsakarta térségében az Iszlám Védoinek Frontja, Molukku szigetén a Laskar Dzsihád, a Fülöp-szigeteken a Moro Nemzeti Felszabadítási Front, a Bangsa Moro Felszabadítási Szervezet, az Abu Szajjáf -csoport. A Dzsamí’ja Iszlámjja a térség összes országában koordinálja a szervezeteket, hasonlóan a HUJI szerepéhez más régiókban. Szeptember 11-ig azonban egyik délkelet-ázsiai szervezet sem volt a terrorszervezetek listáján, amikor az amerikaiak támaszpontot kívántak létesíteni a Mindanao szigetcsoporton, hirtelen figyelmük központjába kerültek ezek a kapcsolatok Jelenleg az alábbi szervezetek a mediterrán front tagjai: Abdusz-Szalám Jászín sejk marokkói Igazság és Jótékonyság szervezete, az ugyancsak marokkói Isten és Harc Szalafista Csoportja, Al-Mufrídún Oroszlánjai,a Líbai Iszlám Harci Csoport, az egyiptomi Dzsamí’ja Iszlámíja és az egyiptomi Iszlám Dzsihád, valamint a mediterrán front keleti szárnyához tartozó Tanzím Ul-Dzsihád, mai nevén Tawhíd wa’l Dzsihád, az Adeni Iszlám Ha dsereg, az Anszár Ul-Iszlám, valamint ma már a Hamász is. Itt, a strukturális fejezetben is külön említést kell tenni Irán szerepérol. Iránban a konzervatívok 2004. februári választási gyozelmével kudarcba fulladtak a tárgyalások az Iránban menedéket lelt al-Kaida csúcsvezetok, a riádhi öngyilkos merényletekért felelos, a szervezet harmadik embere, az egyiptomi születésu Szaif Al-Ádel, és Sza’ád Bin Laden, Uszama Bin Laden legidosebb fia, valamint a kuvaiti születésu al-Kaida szóvivo, Szulejmán Abu Gaith kiadatásáról. A keményvonalasok 2004-es iráni választási gyozelmével az iráni vezetés letett róla, hogy mintegy tucatnyi al-Kaida csúcsvezetot Iránban állítsanak törvényszék elé. Már ezt megelozoen a szélsoséges palesztin szervezetek (Hamasz, Hezbollah, Abu Nidál csoport) állami és nem -állami támogatói és az al-Kaida fölött a hálót összefonták, nem Bagdadban, de Teheránban. Igen fontos momentum, hogy Irak megszállását követoen az alKaida új alapokra helyezte Iránnal kapcsolatait, ez nemcsak az Anszár UlIszlám révén nyilvánul meg, hanem szorosabbra fuzte kapcsolatait a 207
Hamasszal24 és a Hezbollahhal. Míg korábban a palesztin szervezeteket csak a palesztin ügy érdekelte, a Hamasz ma már beszállt a világdzsihádba, egye nlore a palesztin ügy érdekében, izraeli célpontok ellen, de ez a spektrum szélesedhet. Az egyiptomi eredetu palesztin Tanzim Ul-Dzsihád pedig Irakban egyesült a szaúdi eredetu Tawhíd wa’l Dzsiháddal. A HUJI szerepét átveszi a nemzetközi kiképzést és a külföldi katonai csoportok koordinációját illetoen a Dzsaísul Qibla Al-Dzsihádí Al-Szirrí AlÁlamí (a Világdzsihád Mekkai Irány Titkos Hadserege), míg a pakisztáni szervezetek katonai koordinációját egy másik új szervezet, a Dzsundullah vette át. A pakisztáni és iráni politikai irányítást, stratégiai tervezést a Fath-i Iszlám szervezet végzi, ez hozta össze Hekmatjárt is az al-Káidával.
ÚJ FELADATOK, VÁLTOZ Ó MÓDSZEREK Módszereik kiszámíthatatlanok, flexibilitás, változatos tervezés és változatos eszközök (repülok, vonatok, hajók, teherautók) használatának széles skálája jellemzi oket. Hajókról terveznek vegyi, biológiai, radiológiai fegyv erekkel támadást indítani kikötok ellen. Az al- Kaida továbbra is törekszik nemcsak vegyi és biológiai fegyverek, de kisebb volumenu „szennyes bomba” eloállítására is. 25 Nukleáris fegyverek megszerzését szent kötelességnek tekintik. Állítólag már a posztszovjet térség atomtudósai révén Moszkvában és Taskentben szert tettek kisebb atombombára. Más, helyi, sokszor ellenétes ide ológiájú helyi szervezetekkel közösen kiépítették helyi ellátmányi forrás aikat is. 26
24
A 2004. október 8-i, talbati hármas merénylet a gázai övezetbe látogatott izraeli turisták szállodái ellen, amelynek során 33-an életüket vesztették és 105-en megseb esültek, nem az egyiptomi Dzsamia Iszlámjja, vagy az Egyiptomi Iszlám Dzsihád muve, hanem a Hamaszé. 25 Még 2001. decemberében Malajziában tartóztatták le Jazíd Sufaát biokémikust, az amerikai California egyetem végzettjét, a malajziai hadsereg egykori századosát, aki kétezer tonna ammónium nitrátot vásárolt, 2003. augusztusában pedig a thaiföldi hatóságok fogták el a Hambalí fedonevu indonéz Ridhván Iszámuddínt, a hálózat délkelet -ázsiai muveleti fonökét, aki amerikai orizetben bizonyítékokat szolgáltatott a szervezet vegyi és biológiai fegyverkezési programjáról, amelynek központja 2001 decemberéig az afganisztáni Kandahárban volt. Mindketten a Dzsamí’ja Iszlámíja szervezet tagjai. 26 A Fülöp-szigeteken a kommunista Új Emberek Hadserege szervezetével, Spanyolországban az ETÁ-val (az ETA kapcsolatai révén szerezték az Asturias környéki bányákból a márciusi madridi robbantásokhoz a robbanóanyagot), Nagy208
Nem sikerült a hálózat anyagi forrásait sem felderíteni, bankszámláit befagyasztani, sajátos pénzátutalási rendszerük, a havala szétzúzása, pénzmosodáik, fedocégeik, karitász- fedoszerveik, alapítványaik felderítése sem járt átüto sikerrel. A karitász fedésen kívül helyi szervezetei buncselekményekbol — bankkártya-csalások, internetes csaló pénzmozgatások, embercsempészet és kábítószer-csempészet, és kereskedelem valamint csempész és hamisított márkajelzéses áruk piaci terítése – újabban a cigaretta-üzlet is — révén nem szukölködnek anyagi forrásokban, folyamatosan és jól ellátottak. Az al-Kaida mellett kevésbé szervezett más terrorszervezetek is feltunhetnek. A madridi támadások is azt bizonyítják, hogy taktikát és módszert változtattak. A hangsúly a nagyobb, szervezettebb akciókról áttevodik az egy énileg végrehajtott terrorakciókra, köztük öngyilkos merényletekre. Ma már nem csak öngyilkos merényletek révén hajtják végre támadásaikat, hanem távirányítással. Sokáig pihentetett európai ügynökeiket értékesebbnek tartják, mint az ázsiai, afrikai szegényn egyedek kimeríthetetlennek tuno rekrutációs utánpótlását. A hatékonyabb módszerek lehetové teszik humán eroforrásaik kímélését. A leendo robbantók, akárcsak Madridban, ismét képesek lesznek újabb csapásokat mérni. A robbanóanyagot helyben, helyiektol szerzik be. Jó koordináció, a helyi szervezetek kituno mobilizációja jellemzi az új szervezetet. A szövetséges terrorszervezetek megosztják egymással pénzforrásaikat, jól muködik körükben a technológia transzfer, szakemberek és kád erek cseréje, mozgatása. A rá mért csapások ellenére, ellenállási képessége és rekreációs tulajdonságai igen megerosödtek. A kommunikációra egyaránt jellemzo a korszeru eszközök, az Internet magas fokú használata, magas szintu elektronikai ismeretek, egyszerubb kommunikációs anyagban (hang és videokazetták), a rejtjeles üzenetek. Ugyanakkor a bemérés ellen úgy védekeznek, hogy a legfontosabb üzenetek személyes úton jutnak el a rejtozo vezetoktol. Ma már nemcsak karitászhálózatot, s vállalatbirodalmakat, bunözoi szindikátusokat muködtetnek, de média birodalom kiépítésén munkálkodnak. Az al- Kaida pénzügyi forrásai nem apadnak, s nem szukül utánpótlása sem. Meroben új motívum, hogy a szervezet toborzási bázisa áttevodött Európába, ami a nyugat-európai muszlim bevándorlók, menekültek megoldatlan integrációs problémáira hívja fel a figyelmet. A NATO és az Európai Unió válságövezetekben való szerepvállalásával az európai akciók szaporodása várható. Az al-Kaida Csecsenföldre küldött arabjainak vezetoje, Abu AlValíd finanszírozza a csecsenek oroszországi akcióit, amelyeket Sámil Baszájev Iszlám Brigádja hajt végre. Britanniában az IRA által használt robbanóanyagot találtak az al-Kaida feltételezett tagjainál. 209
A NARKO-TERRORIZMUS ÉS NARKO-ÁLLAM KÉRDÉSE Az al-Kaida fo finanszírozási forrása ma már a kábítószer-bevétel, akárcsak más terrorszervezeteké (az albán UCK, a Kurd Munkáspárt stb.). Ezért új fogalommal szembesülünk, a kábítószer-csempészet–fegyverkereskedelem– embercsempészet körforgásából származó óriási profitból finanszírozott terrorizmus, az un. narko-terrorizmus jelenségével. Az al- Kaida részt vesz az afganisztáni ópiumgazdaságban, de azt nem a termelés szintjén teszi, hanem a kábítószer birtoklás és forgalmazás láncolatának magasabb szintjén, védelmezi a heroinfinomító laboratóriumokat és a szállító karavánokat. A kábítószer bevételekbol sokan részesednek igen egyenlotlen arányokban; a termelok a legkisebb mértékben a hadurak, akik elturik, vagy bátorítják az ópiummák termelést területükön, valamint a helyi és regionális csempészek (utóbbiak részesülnek a legnagyobb arányban). A 2001. szeptember 11-i , az Egyesült államok elleni támadásokat vizsgáló bizottság megállapította, hogy „az Egyesült Államok kormányának még nem sikerült felderítenie, hogy az al-Kaida honnan és mennyi jövedelemre tesz szert és mire mennyit költ. Nincs dönto bizonyíték arra nézve, hogy az al-Kaida jelentos szerepet játszana a nemzetközi kábítószerkereskedelemben, vagy bevételének jelentos forrását alkotta volna akár sze ptember 11-e elott, akár azt követoen.” Az al-Kaida részvétele a kábítószerkereskedelemben realitás, ám Afganisztánban e részvétel paradox módon, csak a tálibok kiuzését követoen jelent meg, akik iszlám adókat vetettek ki az ópiumkereskedelemre. Hangsúlyozni kell, hogy a tálibokat finanszírozta az al-Kaida és nem fordítva. A szeptember 11-i eseményeket vizsgáló amerikai jelentés a következoképpen fogalmazott: „Szeptember 11-e elott az al-Kaida legnagyobb kiadása az afganisztáni tálib rezsim finanszírozása volt, amelyet évi 20 millió dollárra becsülnek. A kábítószer-kereskedelem a tálibok más odik legfontosabb bevételi forrása volt, amelyet 1999-ben 80 és 100 millió dollár közé becsültek, a fogyasztási cikkek kereskedelmét és csempészetét követoen.”..„A jelenlegi kábítószer-csempészetrol a hírszerzésnek nem sik erült hitelt érdemlo információkra szert tenni. Arra nézve azonban hitelt érdemlo bizonyítékok állnak rendelkezésre, miszerint az al-Kaida vezetés nem bízik azokban, akik napjainkban ellenorzésük alatt tartják a délnyugat-ázsiai kábítószer -kereskedelmet és arra bíztatja tagjait, hogy ne vegyenek részt be nne.” Más források is igyekeznek eloszlatni azokat a spekulációkat, miszerint az al-Kaida dollárszázmilliókat nyerne a kábtószer-kereskedelmen, megálla210
pítva, miszerint “a kábítószer-kereskedok nem az al-Kaida természetes szövetségesei. 27“ Az 1990-es évekre Afganisztán a kábítószeralapanyag-termelés tekintetében megelozte a burmai arany háromszöget. Az 1994., 1995., 1996., 1997-es években egymást megdönto rekordtermelést ért el. Közben Burmában is átvette az al-Kaida a kábítószer termelés és csempészet feletti ellenorzést. Sokak szerint azon a szinten van, hogy narko-állammá váljon. A kábítószerkereskedelm fontos szerepet játszik Afganisztán politikai és geostratégiai instabilitásának fenntartásában, az ezzel foglalkozó hadurak e bevételek révén erosítik függetlenségüket a központi kormányzattól, már az 1990-es évek elején is a kábítószer -termelés tette lehetové az ország szétesését, és a kábítószer-kereskedelm feletti ellenorzés feletti marakodás miatt estek egymásnak a különbözo mudzsáhíd frakciók. Az Egyesült Államok e tekintetben 2001 szeptember 11-e után a hidegháborús stratégiát alkalmazta. Másrészt az ópiumgazdaság nemcsak a kétes szövetségesek lekenyerezését – az Északi Szövetség hadurait — szolgálta, de a szövetségesek nemzetközi terrorizmusellenes politikája afganisztáni háborújában ellenséges csoportok — tálib maradványok, Hekmatjár eroi – megerosödését segítette elo, sot az al-Kaida visszatérését az Afganisztánnal határos pastun törzsi ügynökségekre. Afganisztán szélesebb gazdasága tekintetében is létfontosságú az ópiumgazdaság, amely az ország legális GDP-jének felét teszi ki. Másrészt a háb orús gazdasági viszonyok tették lehetové a kábítószer-gazdaság növekedését és az ópiumcsempészet tette lehetové a haduraknak a konfliktus folytatását. Másrészt számos termelonek a máktermelés a túlélés egyetlen lehetosége, munkalehetoségeket teremt, mozgatja a rekonstrukciót. 28. 1999-ben 91.000 hektáron 4.581 tonna nyersópium termett, 2001-ben 3.276 tonna, 2001-ben már csak 8000 hektáron 185 tonna (a badakhsáni hegyvidéken, az északi Szövetség ellenor zése alatti területeken) 2002-ben 54.000 hektáron, 2003-ban pedig 80.000 hektáron termeltek mákot, amelybol 3.600 tonna ópiumot nyertek, 2004-ben pedig mind terület, mind termés tekintetében meghaladták az 1999-es csúcsot, 95.000 hektáron 5.400-7.200 tonna termésre számítanak, de 4.200 tonna biztos.2004-ben a terménynövekedés 17-22 %-ot, a 2004-ben mákkal beültetett terület pedig a tavalyihoz képest 64 %-os növekedést mutat. A termelésben részt vevok száma a 2003-as 1.7 millió forol (a népesség 7 %-a) 2.3 millióra nott (s ma már a népesség 9 %-át alkotja). Ma már az öszszes tartományban folyik máktermelés. Míg 2003-ban a világ ópium és
27
Renssealer Lee cikke a Baltimore Sun 2004. november 21-i számában. Frank Kenefick – Larry Morgan: Opium in Afghanistan: People and Poppies, the Good Evil. (2004) 28
211
heroinalapanyagának Afganisztán 76 %-át állította elo, ma már Afganisztán részesedése 87 %. A 185 tonna/8000 hektáros csökkenés politikai döntés eredménye volt, a tálibok megegyeztek az ENSZ kábítószer -ügynökségével, hogy nemzetközi elismerés fejében kiirtják területükön a kábítószer -termelést, 2000-ben nemcsak fatvát, a kábítószer-termelést, fogyasztást és forgalmazást elítélo vallási dekrétumot bocsátottak ki, de példátlan sikerrel kiirtották a kábítószer term elést területükön. Ám a tálib prohibíció hatást gyakorolt a kábítószer-termelés gyors helyreállítására és növekedésére – melynek tanulságait emlékezetbe kell vésni más, hasonló tiltás bevezetését megelozoen – a tálibok ellenség esen alkalmazták, nem kompenzálták a legszegényebben kizárólagos bevételét. Ami Afganisztán szociogazdasági körülményeit illeti, számos parasztnak az ópiumtermelés az egyetlen lehetoség földhöz és hitelhez jutáshoz. A tálibok a kábítószer-termelés felszámolásához nem vettek igénybe nemzetk özi támogatást, sot ez az ópium árát olyan magasságokba emelte, amivel szemben semmilyen más termény nem volt versenyképes. Az, hogy 2002-ben az ópiumtermelés 3400 tonnára nott, elérte a tilalom elotti szintet, arról tett tanúbizonyságot, hogy a tilalom mind politikai, mind gazdasági okokból fenntarthatatlan volt. A szalám hitelforma az egyetlen, amelynél toke nélkül jutnak a parasztok hitelhez, hogy a jövendo egy-két évi termés értékesítés ekor a terményár felét kell visszafizetni a hitel fejében. Számos helyen a mák az egyetlen termény, melyet elfogadnak a hitelezok. Ennek ellenére az ország megmuvelheto földterületének mindössze 1,6 %án, öntözött földterületének 2,6-3 %-án termelnek mákot, olyan területeken ahol a földbirtok méret igen kicsi, ahol problematikus az öntözés és igen nehéz piacra jutni. 70 %-ban a háztáji földeken termelnek mákot, ahol lehet, más terményekkel együtt. Afganisztánban nem gyakori a monokult úrás termelés. Afganisztán még nem képes az ópiumtermelési potenciál lehetoségeit kihasználni, ezért nem tekintheto narko-államnak az aggasztó jelek ellenére sem.- állítják a közgazdászok, cáfolva a biztonságpolitikai szakemberek aggodalmait.29 Ám aggasztó, hogy 2003-ban a GDP 50, 2004-ben már 60 %-át az ópiumbevételek alkotják. 30 2001-ben azonban az Északi Szövetség hadurait az Egyesült Államok azzal az ígérettel vásárolta ki, hogy kezükbe vehetik a kábítószer-termelés és csempészet feletti ellenorzést. Iránból hazatért ellenfelük Hekmatjár is beszállt a kábítószer -üzletbe, hogy abból finanszírozza az ellenállást. 29
David Mansfield: The Economic Superiority of Illicit Drug Production: Myth and Reality (2001) 30 Rózsahegyi Péter : No a mák és ópiumtermelés. Fenyegetheti a stabilitást a heroinkereskedelem Afganisztánban. “Népszava“ 2004. november 29. hétfo 212
Hazrat Alí, a Karzai-kormány nangarhári katonai parancsnoka annak a megállapodásnak a fejében biztosított Hekmatjáréknak új fohadiszállást, hogy az ujjászervezodo ellenzéki szövetség a dzsalálábádí régióban nem veszélyezteti a Karzaí-kormánnyal szövetséges helyi mudzsáhid hadurak kábítószerüzleteit. A megegyezés értelmében Hekmatjár kábítószer érdekeltségeit Kelet-Afganisztánból áttette északra a pamíri határszakaszra, a badakhsáni hegyvidékre, és ma már nem a pakisztáni, hanem a tadzsikisztáni csempész útvonalat használja. Hekmatjár igyekezett kihasználni Rabbání növekvo elégedetlenségét a Karzaí-kormánnyal szemben, és át akarja csábítani a maga oldalára. 2003. október 31-én Hekmatjár és Rabbání tárgyalt a politikai együttmuködésrol az észak-afganisztáni Takhárban. 2002-ben már a Tadzsikisztánnal szomszédos badakhsáni, pamíri hegyvidéken a két mudzsáhíd vezeto megbeszéléseket folytatott a kábítószertermelés közös ellenorzésérol, és Tadzsikisztán felé új csempészútvonal nyitásáról. A politikai együttmuködés nem jött létre, ám a kábítószer feletti ellenorzés közös frontja létrejött a Hezb-i Iszlámí és a Dzsamí’át parancsnokai között. 31 Mivel minden szint en a kábítószer dinamizálja a gazdaságot, a közgazdászok néz etei ellenére szerintünk igenis komoly annak veszélye, hogy Afganisztánban narko-állam alakul ki. Burma északkeleti részén tevékenykedik az Egyesült Wa Állam Hadser ege (UWSA), a thai határ mentén ellenorzi a mákföldeket. E szervezet vette át a hírhedt hadúr, Khun Sa helyét, aki 1996-ban visszavonult Rangoonba. Helyette ma már az al-Kaidához kötodo iszlám csoportok ellenorzik Burmában is a kábítószer-termelést és forgalmat, akárcsak Afganisztánban. 32
31
Narco-Terrorism in Afghanistan. “Terrorism Monitor“ Vol. 2.Issue 6. March 25, 2004. http://www. geopium.org/terrorism -monitor-afghanistan-narcoterrorism.html 32 Chouvy, Pierre Arnaud: Drogues Illicités, territoire et conflits en Afghanistan et en Birmanie. „Hérodote „ No. 112 (2004) Géopolitique des drogues illicites p. 84104. 213
