Az agrárgazdaság szereplôi. A mezôgazdaság eredményei. Vadgazdálkodás és halászat. az élelmiszergazdaságban

TARTALOM 3 4 6

Elôszó Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság adottságai

10 14 15 16

A mezôgazdaság eredményei

20 21

Élelmiszeripar

22

Élelmiszerbiztonság, állatés növényegészségügy

24

Részvételünk a világ agrárkereskedelmében

26

Magyarország, az Európai Unió tagja

27

Magyarország mezôgazdasági szakdiplomatái

Erdôgazdálkodás Vadgazdálkodás és halászat Agrár-vidékfejlesztési intézkedések

Marketing az élelmiszergazdaságban

2008

Elôszó A 2007. év korszakos jelentôségû volt a világ agrártörténetében. Megtörni látszik ugyanis az az évszázados folyamat, amikor az élelmiszerek reálárai tendenciájukban csökkennek. 2007 egy olyan fordulóév volt, amikor az „élelmiszerválság” következtében drasztikusan emelkedtek a mezôgazdasági termékek és az élelmiszerek árai. A megnövekedett árbevételek már kompenzálni tudták a költségek – elsôsorban az olajárrobbanás miatti – meredek emelkedését, sôt többlet jövedelmet is biztosítottak. A változó körülmények miatt fokozatosan egy minôségileg más helyzet kialakulásával lehet számolni. Az „élelmiszerválság” és az élelmiszerek reálárainak jelentôs emelkedése komoly lehetôségeket nyújt az átlagosnál jobb adottságokkal rendelkezô hazai agrárgazdaság számára. Nekünk, magyar gazdaságpolitikai döntéshozóknak a felelôssége, hogy élünk-e ezekkel a lehetôségekkel vagy kihasználatlanul hagyjuk ôket. Magyarország, mint az Európai Unió tagja, felelôsséget érez azért is, hogy a Közös Agrárpolitika átalakítása eredményeként az egész közösség is jobban megfeleljen az új kihívásoknak. A 2007. évi világgazdasági kihívások és a hazai folyamatok, az élelmiszer- és az energiatermelés, valamint a környezetgazdálkodás megváltozott viszonyrendszere megítélésünk szerint igényli, hogy a Közös Agrárpolitika felülvizsgálata során magyar álláspontként megfogalmazzuk: a termelés korlátozása helyett a piacorientált bôvítés feltételeit célszerû erôsíteni, és hogy a KAP vívmányait, annak termeléshez, illetve területhasznosításhoz kapcsolódó támogatását (I. pillér) fenn kell tartani. Mindezek mellett a mezôgazdaság fejlesztését az agrár-vidékfejlesztés elválaszthatatlan részeként tartjuk megvalósíthatónak. Ez a kiadvány azt a célt szolgálja, hogy az agrárgazdaság irányítói és szereplôi számára bemutassa az ágazat valós helyzetét, a lehetôségeket, de a gondokat is. Ajánlom mindenki figyelmébe, aki tenni tud és akar a magyar mezôgazdaság fejlôdéséért, felemelkedéséért.

Gráf József földmûvelésügyi és vidékfejlesztési miniszter

A magyar mezôgazdaság és élelmiszeripar számokban

3

Az agrárgazdaság szereplôi A magyar mezôgazdaság a gazdálkodási formák tekintetében a legszínesebb ágazatnak tekinthetô a nemzetgazdaság egészében. Az Európai Unió tagállamainak többségétôl is eltér az üzemstruktúrája, a vállalkozások valamennyi formája megtalálható benne. Sajátosságaként említhetô a kétpólusú gazdaságszerkezet, amit a nagyobb méretû gazdaságok és a kisüzemek jelentenek. A középüzemek súlya a rendszerváltás után kezdett növekedni. Megfigyelhetô a szövetkezetek nagy száma, de ennél is fontosabb, hogy 619 ezer egyéni gazdaság (háztartás) vesz részt a termelésben. S bár számuk csökkent az elmúlt években, arra azonban bizonyság, hogy kisebb vagy nagyobb mértékben, de a magyar háztartások csaknem

egyharmada-egynegyede érintett a mezôgazdaság ügyében. Társadalmi szerepét ez határozza meg igazán. Az egyéni gazdaságok sokaságát az EU statisztikai számbavételi módszere magyarázza. Mindaddig be kell vonni a termelôket a statisztikai megfigyelésbe, míg a megfigyelt kör le nem fedi a termelés 99%-át. Így például az évente egy sertést meghizlaló háztartás is egyéni gazdaságnak minôsül. A 2007. évi Gazdaságszerkezeti Összeírás szerint mintegy 7400 gazdasági szervezet folytatott mezôgazdasági tevékenységet, 6 százalékkal kevesebb, mint 2005-ben. A mezôgazdasági tevékenységet folytató egyéni gazdaságok száma is csökkent 2005-höz képest (12,5%-kal), amely 2007-ben megközelítette

A mezôgazdasági ágazat résztvevôi 2007-ben* Mezôgazdasági termelôk (1 317 855)

Társas vállalkozások (13 855)

Nem üzemszerû, házkörüli termelést folytatók (685 000) Mezôgazdasági szövetkezetek (1242)

Korlátolt felelôsségû társaságok (6828)

Jogi személyiség nélküli társas vállalkozások (pl.: betéti társaság, közkereseti társaság) (4436)

Egyéb jogi személyiségû társas vállalkozások (pl.: erdôbirtokossági társulat) (1020)

Egyéni gazdaságok (619 000)

Mezôgazdasági magánvállalkozások (68 947)

Fôfoglalkozású családi gazdaságok, részmunkaidôs és mellékfoglalkozású kisegítô gazdaságok (550 053)

Részvénytársaságok (329)

* A mezôgazdaságba, vad- és erdôgazdálkodásba sorolt szervezetekhez néhány egyéb, a táblázatban szereplô kategóriákba nem illeszthetô szervezet is tartozik, így például a jogi személyiségû non-profit szervezetek stb.

4

A magyar mezôgazdaság és élelmiszeripar számokban

2008

a 619 ezret, ugyanakkor rajtuk kívül említésre méltó még a házkörüli és az üdülôkhöz tartozó kertekben folytatott mezôgazdasági tevékenység is, ez utóbbi azonban nem képezte az összeírás tárgyát. 2005 óta a gazdasági szervezetek átlagos mezôgazdasági területe 3, az egyéni gazdaságoké 13 százalékkal növekedett. Míg a gazdasági szervezetek esetében a 300 hektár mezôgazdasági területet meghaladó gazdaságméret volt a meghatározó, az egyéni gazdaságok összes mezôgazdasági területének 73 százalékát a 10–300 hektár méretû egyéni gazdaságok tették ki. A két gazdálkodási forma birtokszerkezetében alapvetô változások 2005 óta nem következtek be. Állattartással a gazdasági szervezetek csaknem egyharmada (29%-a), az egyéni gazdaságoknak pedig fele (55%-a) foglalkozott 2007-ben. A gazdasági szervezetekben 2 állatfaj (szarvasmarha, sertés), az egyéni gazdaságokban 4 állatfaj (szarvasmarha, sertés, juh, ló) tette ki a számosállat-egyenértékben kifejezett állatállomány 90 százalékát. Az európai agrárintegrációs struktúrában fontos szerepet játszanak a termelôi értékesítô szervezetek (TÉSZ-ek). Az Európai Unió zöldség-gyümölcs piacszabályozása ugyanis úgynevezett „laza piacszabályozás”. Nincsenek termelési korlátozások, kvóták. A megtermelt áru korlátozás nélkül forgalomba hozható, de a rendelkezésre álló támogatások az ágazatban kizárólag a TÉSZ-eken keresztül folyósíthatók. A gazdasági szükségszerûség és a nemzeti támogatás együttes hatására 2005 elejéig 100 TÉSZ alakult az országban. Számuk mára ugyan 60 alá csökkent, de ez elsôsorban összeolvadásoknak tudható be. A termelôi bázis még növekedett is. A TÉSZ-ek 2007-ben 29,6 milliárd forint értékû tagi árut forgalmaztak. A hazai zöldség-gyümölcs termelés értékesítésének mintegy 15 százaléka a TÉSZ-eken keresztül történik. A korábban kisméretû TÉSZ-ek az évek során versenyképes nagyságúra erôsödtek. Az ország zöldség-gyümölcs termelô régióiban mindenütt létrejöttek TÉSZ-ek, így a földrajzi lefedettség közel teljesnek mondható. A termékek beszerzését, értékesítését segítô, szolgáltatást nyújtó szövetkezések (BÉSZ-ek) tagjaik termékét értékesítik, illetve a termeléshez inputanyagokat szereznek be, azaz elsôsorban kereskedelmi tevékenységet folytatnak. 2007-ben elôrelépés történt abban az értelemben, hogy a BÉSZ-ek egy része az új

feltételrendszerek mellett folyamatosan átalakult termelôi csoporttá. Az országban 2007. január 1-jén 208 elismert termelôi csoport mûködött. Az év folyamán 33 elismerési határozat kiadására került sor, így 2007. december 31-én már 241 termelôi csoport tevékenykedett az agráriumban. Az elôzetesen elismert csoportok száma 2007-ben 71-rôl 10-re csökkent. A visszaesés legfôbb oka, hogy a szervezetek magasabb követelményrendszernek megfelelô állami elismerésre pályáztak, és azt el is nyerték. Az állami kézben lévô – 1 millió 54 ezer hektár – erdôterület 19 állami és 3 honvédségi erdôgazdasági zrt. tulajdonában van. A magántulajdonú erdôket viszont mintegy 27 ezer erdôgazdálkodó gondozza, akik mögött 300 ezer magántulajdonos áll elaprózott területekkel. Európai uniós összehasonlításban a magyar élelmiszeripar az EU-25 átlagánál koncentráltabb, 2007. december 31-én 8353 vállalkozást regisztráltak. Magyarországon a bolti kiskereskedelmi forgalom (gép-, jármû- és üzemanyag-forgalom nélkül) egyre nagyobb hányada koncentrálódik a bevásárlóközpontokban, hipermarketekben és hálózatokban. 2007 végén Magyarországon (gépjármû-üzletek és töltôállomások nélkül) összesen 151,1 ezer kiskereskedelmi üzlet mûködött, 2900-zal kevesebb, mint 2006 decemberében. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegû vegyes boltok száma, az ital- és dohányáru szaküzletekkel együtt 46 ezer volt, egy év alatt 1700-zal csökkent. A magyar mezôgazdaság és élelmiszeripar számokban

5

A magyar mezôgazdaság adottságai A magyar mezôgazdaság a nemzetgazdaság egyik meghatározó ágazata. Az ország egyedi természeti adottságai, a domborzati viszonyok, a klimatikus tényezôk és a kiváló termôképességû talajok a legtöbb kultúrnövény termelésében potenciálisan kiemelkedô minôségû és mennyiségû eredmények elérését teszik lehetôvé, és az elmúlt egy évezred alatt megalapozott agrárkultúra létrejöttét biztosították. A kedvezô földrajzi viszonyok mellett további elônyöket jelent ✦ a munkaerô szakképzettsége; ✦ a lakosság többségének a mezôgazdasági tevékenység iránti szeretete; A mezôgazdaság aránya a nemzetgazdaságban Év

2004 2005 2006 2007+

A mezôgazdaság részaránya a GDP- a fogyaszaz a berua foglaltermelésben tásbana) exportbana) házásban koztatottfolyó áron, % ságban, % 4,1 26,1 6,0 4,3 5,3 3,7 25,1 5,8 4,4 5,0 3,6 25,8 5,5 4,2 4,9 3,6 25,0* 6,3 3,7 4,7

A külkereskedelmi forgalom, egyenlegea) Mrd Ft 223,1 181,1 214,8 342,0

a) Mezôgazdasági és élelmiszeripari termékek +) Elôzetes adatok * Számított adat, forrás: AKI Forrás: KSH

A termôterület mûvelési ágankénti megoszlása, 2007 Szôlô Nádas Konyhakert 1,1% 0,7% 1,2% (86 ezer ha) (57 ezer ha) (96 ezer ha) Halastó 0,4% Gyümölcsös (34 ezer ha) 1,3% (102 ezer ha) Gyep 13,2% (1 millió ha)

Szántó 58,4% (4,5 millió ha)

Erdô 23,6% (1,8 millió ha)

Forrás: KSH

6

A magyar mezôgazdaság és élelmiszeripar számokban

✦ a magas színvonalú oktatási és kutatási háttér; ✦ a hatósági feladatokat végrehajtó intézményrendszer. Ezen együttes tényezôknek köszönhetôen a magyar mezôgazdaság tradicionálisan exportorientált, kiváló minôségû terményei, termékei szinte a Föld minden országában megtalálhatók. A rendszerváltást követô közel két évtizedben a hazai társadalmi változások, valamint a nemzetközi piacokon végbement átrendezôdések a magyar agrárgazdaság nemzetgazdaságon belüli arányainak megváltozását eredményezték. Míg a rendszerváltás évében (1989) a mezôgazdaság az akkori GDP 13,7 százalékát állította elô, a munkaerô 17,4 százalékát foglalkoztatta és az exportbevételek 22,8 százalékát termelte, addig az ezredfordulót követô évekre az agrárgazdaság súlya jelentôsen mérséklôdött, s a GDP-bôl való részesedése ma már 3,6–4,0 százalék körül alakul. Az agrárgazdaság szerepének megítélésekor ki kell emelni, hogy a 2007. évi 3,6 százalékos GDP részesedési arány csak a mezôgazdasági termelést tükrözi. Magyarországon is az a jellemzô, hogy az alapanyagtermelésrôl a hangsúly fokozatosan áthelyezôdött a szélesebb értelemben vett agrárgazdaság (agrobiznisz) termelést megelôzô, illetve követô fázisaiba. Számítások szerint hazánkban az agrobiznisz aránya a GDP-termelésben 12–13 százalék. Magyarország összes területe 9,3 millió hektár. A termôterület nagysága – amely az erdôk, nádasok, halastavak területét is magában foglalja – 7 millió 721 ezer hektár volt 2007-ben. Az ország mezôgazdasági területe 5 millió 807 ezer hektár, ami arányát tekintve egyedülállóan magas Európában. A mezôgazdasági terület 78 százaléka szántóterület, 17 százaléka gyep. A konyhakert, a gyümölcsös és a szôlôterület együttesen 5 százalékos aránnyal részesedett a mezôgazdasági területbôl. A magyarországi rendszerváltás a mezôgazdasági tulajdonviszonyok, a földhasználati módok és üzemformák radikális átalakulásával járt. A mezôgazdaságban a magántulajdon térhódítása a kárpótlás, a részaránytulajdonú földkiadás, illetve a termelôszövetkezetek átalakítása és az állami gazdaságok privatizációjának eredményeként következett be. A mezôgazdasági földhasználatban az egyéni gazdálkodók szerepe továbbra is

2008

meghatározó, használt földterületük 2007-ben némileg növekedett az elôzô évhez képest. Ez azt jelenti, hogy az ország összes földterületének 45 százalékát egyéni gazdálkodók, közel 41 százalékát pedig gazdasági szervezetek mûvelték. A fennmaradó 14 százalék nem mezôgazdasági hasznosítású terület. A földhasználat racionalizálása érdekében mûködteti a kormányzat a Nemzeti Földalapot. A termôföldért életjáradékot programnak, az egyösszegû vásárlásoknak és értékesítéseknek, valamint a nyilvános haszonbérleti pályázatoknak köszönhetôen ez az intézmény is hozzájárult a birtokszerkezet javításához és a szociálisan hátrányos rétegek megélhetésének segítéséhez. Az uniós csatlakozás elôtti évekre és a csatlakozást követô idôszakra egyaránt a földpiac lassú élénkülése jellemzô. Kereslet fôként a nagyobb kiterjedésû, egybefüggô szántók és erdôk iránt van. Nehezen értékesíthetôk a beékelôdô, szórtan elhelyezkedô, kis méretû, illetve a rendezetlen tulajdonviszonyú területek. Az élénkülô földpiacot a földárak mérsékeltebb, a bérleti díjak jelentôsebb növekedése jellemzi. Hazánkban a bérleti díjak a jobb területeken a föld árának 4–7, országos átlagban 5,5 százalékát teszik ki. Magyarországon 2007-ben átlagosan 6 százalékkal növekedtek a földárak. Egy hektár szántóterület piaci ára átlagosan 411 ezer forint volt. Az egyes régiók közötti szórás igen nagy, a szántóföld ára a déldunántúli régióban a legmagasabb (557 ezer Ft/ha). A közép-magyarországi régióban ennél átlagosan 100 ezer forinttal olcsóbban lehetett szántóföldet vásárolni. A szántóterület ára régiókon belül is nagy szórást mutat. A mezôgazdasági tevékenységet végzô gazdasági szervezetek és az egyéni gazdaságok munkaerôráfordítása jelentôs eltéréseket mutat. Míg a gazdasági szerFöldár régiónkénti bontásban (2007) Régió Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Magyarország

Szántó 450 409 404 557 362 375 347 411

Forrás: AKI Tesztüzemi Rendszer

Gyep 335 245 278 235 106 137 195 184

Szôlô 441 1046 644 1762 1885 376 447 900

Földhasználat gazdálkodási formák szerint 2007. május 31. (ezer hektár) Nem mezôgazdasági hasznosítású 1297,3

Gazdasági szervezetek 3750,7

Egyéb 1447,6

Egyéni gazdálkodók 2807,8 Forrás: számítás KSH adatok alapján

A szántóföld ára kistérségenként (2007)

Szántó érték 200 eFt alatt 200–300 eFt 300–400 eFt 400–500 eFt 500 eFt felett

Forrás: AKI Tesztüzemi Rendszer

vezetekben foglalkoztatottak, alkalmazottak többnyire napi 8 órában végzik tevékenységüket, az egyéni gazdaságokban rendszertelenebb – hol több, hol kevesebb – a munkavégzés. Közös jellemzôjük, hogy – tendenciáját tekintve – évrôl évre csökken a mezôgazdaság munkafelhasználása. Éves munkaerôegységben (évi 1800 munkaóra) számítva 500 ezer (ezer Ft/ha) dolgozó éves munkájának megfelelô munkaGyümölcs mennyiséggel hozták létre a 2007. év folya743 mán megtermelt mezôgazdasági termékeket. 732 Fôállásban azonban ennél jóval kevesebben 988 dolgoznak a mezôgazdaságban. A lakossági 882 munkaerôfelmérés adatai szerint 2007-ben 1075 a nemzetgazdaságban foglalkoztatottak száma 793 3,93 millió fô volt. A mezôgazdaságban és 483 erdôgazdálkodásban együtt 182,9 ezer fô 781 dolgozott, ami az összes foglalkoztatott 4,7 százalékát teszi ki. A mezôgazdaság súlya a A magyar mezôgazdaság és élelmiszeripar számokban

7

foglalkoztatásban évrôl évre csökkent, míg 2002-ben még 6,2, 2004-ben pedig 5,3 százalék volt. Az élelmiszeriparban 2007-ben 103,5 ezer fô állt alkalmazásban, vagyis 3,3 százalékkal kevesebb, mint 2006-ban. Az elmúlt néhány évben a mezôgazdaság beruházásai hullámzó képet mutattak. Az EU-hoz való csatlakozás elôtt a technikai, technológiai lemaradásunkat mérséklô intézkedések, a növekvô támogatások hatására az ágazat aránya a nemzetgazdasági beruházásokból 6,1 százalékot tett ki. Ez az arány a csatlakozás után jelentôsen csökkent, 3,7–4,5 százalék között alakult. A jövôt illetôen kockázatot jelent, hogy az ágazat beruházásainak aránya elmaradt az ágazat bruttó hozzáadott érték arányától. Ugyanakkor az új támogatási lehetôségek megnyílásával 2007 utolsó harmadától a beruházások egyértelmû növekedési tendenciát mutatnak. A mezôgazdasági traktorok számában – több év átlagában – kismértékû növekedés volt tapasztalható. Egyidejûleg a kisebb teljesítményû traktorokat nagyobb teljesítményû traktorokkal váltják fel mind az egyéni gazdaságokban, mind a gazdasági szervezeteknél. A korábbi évekhez képest 2007-ben a nagy összegû támogatásoknak köszönhetôen jelentôsen magasabb volt a mezôgazdasági gépek értékesítése. A beruházások egy évvel korábban elôrejelzett fellendülése bekövetkezett. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programmal összefüggésben a beruházások növekedtek, aminek eredményeképpen a nettó állóeszköz-felhalmozás (nettó beruházás) is pozitív egyenleget mutat. A 2007-ben meghirdetett intézkedésekkel összhangban a gépforgalom emelkedett a legnagyobb mértékben. A beruházások fellendülése nem érintette a kertészeteket, az ültetvényes gazdálkodókat (elsôsorban a fagykárok és a likviditási helyzetük megôrzése miatt), valamint az abraktakarmány-fogyasztó állatokat tartó gazdaságokat. A felsorolt gazdaságtípusoknál a Fôbb mezôgazdasági gépek értékesítése* Megnevezés Traktorok összesen Gabonakombájnok Pótkocsik Ekék Mûtrágyaszóró gépek és adapterek

(darab) Értékesítés mezôgazdasági felhasználóknak 2004 2005 2006 2007 1506 2040 1827 3244 184 323 212 442 365 487 382 544 416 565 500 748 524 660 647 958

* használtgép-értékesítés nélkül Forrás: AKI adatbázis

8

A magyar mezôgazdaság és élelmiszeripar számokban

nettó beruházás továbbra is negatív, azaz a fejlesztések volumene az amortizációt sem érte el. Az állattenyésztés válságát ugyanakkor az is jól jelzi, hogy a tenyészállatok egy hektárra jutó beruházási értéke csökkent. Az élelmiszeripari beruházások teljesítményértéke 2007-ben folyó áron 114 milliárd forint volt, ami 3 százalékos növekedést jelent 2006-hoz viszonyítva. Némileg (1,4%-kal) csökkent az építési beruházások összege, valamint volumene. 5,6 milliárd forinttal (12,9%-kal) nôtt viszont a belföldi gépberuházás. Az import gépek beruházási teljesítményértéke nem változott, a 2006. évivel azonos volt (30 milliárd Ft). Beruházás-támogatási jogcímen sem hazai, sem EU-forrás nem állt rendelkezésre 2007 folyamán. Az agrotechnika fontosabb területei közül a talajerô-visszapótlásban igen jelentôs – az állattartás drasztikus csökkenésével összefüggô – hiányosság figyelhetô meg. Igaz ugyanakkor, hogy a kemikáliák és a szerves trágya mérsékelt felhasználása az EU-átlagnál alacsonyabb környezetterhelést „eredményez”, az eddig is kisebb terhelés mellett. Az agrotechnika jellemzôinek többsége a gazdasági szervezetek elônyét mutatják. Öntözéses termelésre a mezôgazdasági terület mintegy 1,3 százalékán kerül sor. Alap- és középfokú iskolai rendszerû szakképzésben a 2006–2007. tanévben közel 180 szakképzô iskolában folyt mezôgazdasági, illetve élelmiszeripari szakmacsoportos szakiskolai és szakközépiskolai oktatás, valamint a szakképzô évfolyamokon folyó szakképzés. Az ilyen oktatásban részt vevô tanulók száma összesen mintegy 45 ezer fô volt. A szakképzési rendszerbe szervesen illeszkedô képzés eleget tesz az agrárgazdaság speciális igényeinek. Ezek a szakképzô intézmények az agrárágazat valamennyi szakterületén és szintjén biztosítják a szakmai ismeretek megszerzését. A szaktárca mellett a fôvárosi, a megyei és a települési önkormányzatok, egyházak és alapítványok tartják fenn az iskolákat. Az iskolák nem csupán felnôtt- és továbbképzési tevékenységet folytatnak, hanem rendkívül kiterjedt nemzetközi szakmai kapcsolatokat is kiépítettek. Fontos feladatuk a szaktanácsadás, továbbá tanüzemi mintagazdaság, bemutató gazdaság és logisztikai központ mûködtetése. Az intézmények az adott régió fontos képzési, továbbképzési, szaktanácsadási és információs bázisai. Az agrárszakképzés fejlesztéséért és szolgáltatásáért az FVM Képzési és Szaktanácsadási Intézet a felelôs. A 2006. április 1-jén hatályba lépett új Országos Képzési Jegyzék (OKJ) 44-féle FVM felelôsségi körbe

2008

Az agrártámogatások célok és források szerint 140

155,9

409

429,6

435,6

234,1

252,3

246,7

175,2

177,3

188,9

140,6

155

409,2

429,6

435,7

113,2

134,8

128

296,0

294,8

307,7

milliárd Ft

tartozó, úgynevezett fô szakképesítést tartalmaz. Az új OKJ alapján 2007-ben megkezdôdött az agrárszakképzés átfogó és teljes körû tartalmi-módszertani megújításához szükséges jogszabályok és egyéb dokumentumok elkészítése. A minisztérium az iskolarendszerû képzésen kívül a felnôttképzés keretében mintegy 400 agrárszakképzéssel is foglalkozó felnôttképzési intézmény, vállalkozás szakmai-képzési tevékenységének felügyeletét, szakmai támogatását végezte. Az FVM felelôsségi körébe tartozó felsôfokú szakképesítések száma jelenleg 16, a felsôfokú szakképzésben résztvevô hallgatók száma mintegy 850 fô. A termelôk számára az új ismeretek átadását a szaktanácsadás rendszerének kellene biztosítania. A szaktárca olyan államilag támogatott ismeretátadási rendszer kialakítását szorgalmazza, amely lehetôvé teszi, hogy a termelôk anyagi helyzetüktôl függô áron vagy térítés nélkül megszerezhessék a helyes döntések meghozatalához szükséges ismereteket. Általánosságban elmondható, hogy az államilag támogatott szaktanácsadás célcsoportjai a regisztrált termelôk, illetve a nekik szolgáltatást nyújtó szervezetek. A 1782/2003 EK rendeletnek megfelelôen a minisztérium 2006-ban megkezdte a szaktanácsadási rendszer kialakítását. A munka eredményeképpen kialakult a leendô szaktanácsadási rendszer struktúrája, amelynek lényeges elemei ✦ a területi szaktanácsadási központok; ✦ a regionális szaktanácsadási központok; ✦ a szakmai szaktanácsadási központok; ✦ a minisztérium és háttérintézményei. A Mezôgazdasági Szaktanácsadási Rendszer (Farm Advisory System) feladatait 2007. július 1-jétôl már az akkreditált Területi Szaktanácsadási Központok végzik. Térítés ellenében nyújtanak szaktanácsot a mezôgazdasági termelôk és az erdôgazdálkodók részére az agrárágazat számos szakterületén, beleértve a kölcsönös megfeleltetés, a helyes mezôgazdasági és környezeti állapot, valamint a munkabiztonság követelményeit is. A szaktanácsadási szolgáltatást igénybevevôk az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretében támogatásban részesülhetnek, amelynek feltételeit az FVM jogszabályban teszi közzé. A kormányzat szerepvállalásának segítésére korszerûsödô intézményi rendszer áll rendelkezésre. A kifizetô ügynökség feladatait akkreditált költségvetési szerv, a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal látja el. Önálló intézmények és hatóságok összevonásával 2007. január elsején alakult a Mezôgazdasági Szakigaz-

22,8 140,6

Forrás: FVM

133,1

34,6

44,2

106,0

111,7

Beruházási és vidékfejlesztési célú támogatások EU-forrásból finanszírozott támogatások Jövedelemtámogatások Nemzeti forrásból finanszírozott támogatások

gatási Hivatal (MgSzH). Örökölte mindazokat a szakigazgatási feladatokat, amelyek elôdjeiben mûködtek [állategészségügy, élelmiszerbiztonság, növény-, talaj- és agrár-környezetvédelem, borminôség-vizsgálat, Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszer (ENAR) stb.]. Külön kiemelést érdemel a falugazdász hálózat teljesítménye. Az MgSzH keretei közt mûködô intézmény fontos szerepet tölt be többek között a csatlakozással megváltozott körülmények megismertetésében, a pályázatok készítésében, de az agrárirányítás informáltságának biztosításában is. A magyar kormány az uniós támogatásokon felül nemzeti forrásból is támogatja az ország mezôgazdaságát. Az összesen 435,7 milliárd forint kifizetett agrárés vidékfejlesztési támogatásból a nemzeti költségvetési forrás 43 százalékot, az uniós támogatás pedig 57 százalékot tett ki 2007-ben. Az uniós támogatások fontosabb célterületei az alábbiak voltak: ✦ az NVT alapján fizetett támogatás: 66,8 milliárd forint (ebbôl 13,4 milliárd Ft nemzeti társfinanszírozási rész); ✦ az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében 18,7 milliárd forint került kifizetésre (ebbôl 14,6 milliárd Ft származott nemzeti forrásból); ✦ az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) intézkedéseire kifizetett támogatás: 27,9 milliárd forint (ebbôl nemzeti társfinanszírozási rész 6,7 milliárd Ft); ✦ az EU által finanszírozott egységes területalapú (SAPS) támogatás: 120 milliárd forint; ✦ az EU által közvetlenül térített piaci támogatás: 48 milliárd forint. A magyar mezôgazdaság és élelmiszeripar számokban

9

A mezôgazdaság eredményei A Mezôgazdasági Számlarendszer (MSZR) adatai szerint a mezôgazdaság teljes kibocsátása 2007-ben 1655 milliárd forint volt. Folyó áron számítva ez 4,4 százalékos emelkedést jelent az egy évvel korábbihoz képest, volumene viszont 11,6 százalékkal elmaradt az elôzô évitôl. A különbség oka a növényi termékek, mindenekelôtt a kukorica és az alma termésmennyiségének erôs visszaesése, illetve az ezt ellensúlyozó drágulási hullám. Az áremelkedés a gabonafélék, az ipari növények és a gyümölcsfélék körében volt különösen erôs. A növényi termékek bruttó termelési értéke 2007ben az árváltozásokat is figyelembe véve 7,9 százalékkal A mezôgazdaság bruttó kibocsátása, 2007 (elôzetes adatok folyó alapáron, megoszlás, %) Egyéb: 8,5%

Növény: 57,3% Kalászosok 14,0%

Egyéb állat és állati termékek 2,4% Baromfi és tojás 12,0%

Kukorica 11,9%

Sertés 10,3%

Állat: 34,1%

Ipari növények 10,0%

Szarvasmarha és nyers tej 9,5%

Forrás: KSH

Egyéb növényi Gyümölcs, szôlô és bor termékek 6,4% 7,3%

Friss zöldség 7,9%

A kalászosok és a kukorica termésmennyisége 16,7 Búza

16,2 14,5

millió tonna

11,8

6,0

5,1

9,6

Egyéb kalászos

4,4 4,0

4,0

2,4

2,0

1,6 6,2

8,3

9,1

1,8

1,6

8,3

4,0

Kukorica

átlaga

Forrás: KSH

10

A magyar mezôgazdaság és élelmiszeripar számokban

növekedett. Az állattenyésztés bruttó termelése stagnált, a mezôgazdaság bruttó termelésébôl 2007-ben 34 százalékkal részesedett. A mezôgazdasági termelôk 2007-ben az elôzô kiemelkedô évet is meghaladó jövedelmet értek el. Az egy hektárra jutó árbevételek és költségek is egyaránt 4 százalékkal emelkedtek, a növekvô támogatások is a jövedelmet gyarapították. Ennek eredményeként az egyéni gazdaságok esetében az adózás elôtti eredmény 18 százalékkal, a társas gazdaságok esetében pedig a szokásos vállalkozói eredmény 27 százalékkal emelkedett. Az egyéni gazdaságok nagyobb mértékû eredményjavulásának az egyik legfôbb oka, hogy esetükben az állattenyésztés gyorsabban és nagyobb mértékben épült le.

Növénytermesztés Magyarországon a növénytermesztés struktúrájában meghatározó a gabonafélék (búza, ôszi és tavaszi árpa, tritikálé, zab, rozs, kukorica) aránya. Az elmúlt évtized során a természet erôi nem igazán kímélték a magyar mezôgazdaságot, aszályok sorozata, árvizek és belvizek, jégverés és téli-tavaszi fagyok a legtöbb szántóföldi, valamint kertészeti kultúránál jelentôs terméskiesést és milliárdos károkat okoztak. Kivált azonban ebbôl az évtizedbôl a 2004–2005 közötti idôszak, amikor a gabonatermelés szempontjából rendkívül kedvezô volt az idôjárás. Ekkor viszont a többlettermés értékesítési és tárolási problémáival kellett megküzdenie az ágazatnak. A szántóterület 4 millió 506 ezer hektár volt 2007-ben, ez az ország területének 48 százaléka (a mezôgazdasági terület 78%-a). Ebbôl 4 millió 422 ezer hektárt, a szántóterület 98 százalékát hasznosította a mezôgazdaság. A 2007. május 31-ei állapot szerint a mezôgazdasági hasznosítású szántóterület 97 százalékát – 4 millió 278 ezer hektárt – borította vetésállomány. A vetetlen és a kipusztult terület nagysága egyaránt jelentôsen csökkent. A szántóföldi növénytermesztés szerkezetében két számottevô változás volt megfigyelhetô az utóbbi években. A gabonafélék vetésszerkezeti aránya kismértékben ugyan, de csökkent a 2004–2006 közötti túltermelési problémák miatt. A gabonaféléken belül is arányeltolódás tapasztalható, 2004-hez képest a búza és az árpa

2008

szôlôfajta, gyógy-, illóolaj- és dísznövény termesztését teszik lehetôvé. A megtermelt termékek íz- és zamatanyagokban rendkívül gazdagok, így az igényes európai fogyasztók elvárásait is ki tudjuk elégíteni. Az elôzô évinél 1 százalékkal kisebb területen, 91 ezer hektáron termeltek zöldségféléket az elmúlt évben. Elôzetes adatok szerint 2007-ben 1760 ezer tonna zöldség termett, 1 százalékkal kevesebb, mint 2006-ban. A csemegekukorica termésmennyisége 535 ezer tonnát tett ki. Paradicsomból 2620 hektáron 228 ezer tonnát termeltek, ami a 2006. évi mennyiségnél 11 százalékkal több. Zöldpaprikából a 2006. évi mennyiség 109 százalékát, 191 ezer tonnát takarítottak be. Az elmúlt évi eredményhez képest vöröshagymából (69 ezer tonna) és karfiolból (13 ezer tonna) is visszaesett a termésmennyiség. Az ország 99 ezer hektáros gyümölcsös területén 2007-ben közel 370 ezer tonna gyümölcs termett, ami Az olajosmagvak termésmennyisége 1477 291 974 ezer tonna

területi aránya csökkent, míg a kukoricával bevetett terület növekedett. Az elmúlt évek során a könnyen értékesíthetô olajos magvúak vetésterülete is folyamatosan növekedett, a cukorrépa-termesztés viszont az EU-szabályozás változásai miatt visszaszorult. A hüvelyesek és a burgonya vetésterületi aránya lényegében változatlan maradt. A takarmánynövények aránya erôsebben ingadozott, de közülük továbbra is a silókukorica és a lucerna a legmeghatározóbb. A tavaszi fagykárok és az aszály következményeként 2007-ben a növényi termékek termelésének volumene mintegy 21 százalékkal maradt el az elôzô évitôl. 2007-ben 2,8 millió hektáron (az elôzô évinél 2%-kal kisebb területen) 9,7 millió tonna gabona termett, 33 százalékkal kevesebb, mint az elôzô évben. A kalászos gabonák összes termésmennyisége 5,6 millió tonna volt, amely 9 százalékkal (551 ezer tonna) elmaradt az elôzô évitôl. Az ôszi árpa kivételével mindegyik kalászos gabona termésmennyisége csökkent 2006-hoz képest. Búzából közel 4 millió tonna termett, 390 ezer tonnával (9%-kal) kevesebb, mint 2006-ban. Árpából 1 millió, tritikáléból 380 ezer, zabból 156 ezer, rozsból pedig 81 ezer tonnát takarítottak be. Kukoricából a betakarított termésmennyiség a 2006. évi 8,3 millió tonna után alig 4 millió tonnát tett ki, ami az utóbbi évtizedek legalacsonyabb termésmennyisége. A cukorrépa betakarított területének csökkenése mellett az alacsony termésátlag is nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a termésmennyiség egyharmadával csökkent, alig 1,7 millió tonnára esett vissza. A kisebb területrôl betakarított 1,1 millió tonnás napraforgó mennyiség összességében 12 százalékkal volt alacsonyabb, mint 2006-ban. Másik olajos növényünk, a repce a Biodízel Program felfutásának köszönhetôen egyre jelentôsebbé válik, 2007-ben a betakarított terület a 2006. évi másfélszerese, a 2003. évi háromszorosa volt. Összesen 496 ezer tonna repce termett, amely a korábbi évek eredményeit messze felülmúlja. Burgonya a 2006. évinél 11 százalékkal nagyobb területen termett, de a termésátlag csökkenése miatt a tavalyival szinte megegyezô össztermést, 563 ezer tonnát takarítottak be.

283

334

1537

Repcemag

494 Napraforgómag

174 1186

1108

1165

1043

800

Forrás: KSH

átlaga

A zöldségtermelés megoszlása 2007-ben Egyéb zöldség 15,8%

Fejes káposzta Sárgarépa Vöröshagyma 4,2% 4,5% 3,9% Uborka 2,9% Görögdinnye 9,3% Zöldborsó 5,3%

Csemegekukorica 30,4%

Kertészet Magyarország területén az éghajlati és a domborzati adottságok számtalan gyümölcs- és zöldségfaj, valamint

1499

1391

Forrás: KSH

Zöldpaprika 10,8%

A magyar mezôgazdaság és élelmiszeripar számokban

Paradicsom 12,9%

11

az elôzô évi 863 ezer tonnás termés mindössze 43 százaléka. A gyümölcstermés legnagyobb részét kitevô almából 158 ezer tonnát takarítottak be, 71 százalékkal kevesebbet, mint 2006-ban. A fagykárok és a késôbbi kedvezôtlen idôjárás következtében a 2007. évben leszüretelt ôszibarack mennyisége 50 százalékkal, a körtetermés pedig 67 százalékkal csökkent 2006-hoz képest. Rendkívüli módon visszaesett a szilva (66%-kal) és a kajszi (57%-kal) termelése is. Az idôjárási viszontagságokat a fontosabb gyümölcsfélék közül – 32%-os csökkenéssel – legjobban a meggy viselte. Az összes szôlôterület 2007-ben 84 ezer hektárt tett ki. A termésátlag az egy évvel korábbinak megfelelôen alakult, ami 517 ezer tonnás össztermést eredményezett. Ez a szôlômennyiség 3,1 millió hektoliter bor elôállítását tette lehetôvé, ami a 2006. évivel megegyezett.

A gyümölcstermelés megoszlása 2007-ben Egyéb gyümölcs 14,7% Szilva és ringló 8,6% Alma 47,5%

Kajszi 6,0% Meggy 11,8% Ôszibarack 11,4%

Forrás: KSH

Az állatállomány alakulása 2003–2007 (december 1.)

4913

3853

3987

3871

ezer db

4059

Forrás: KSH

1405

1397

1296 739

723

Szarvasmarha összesen

12

708

1298 702

Sertés összesen

1232 705

Juh összesen * Elôzetes adat

A magyar mezôgazdaság és élelmiszeripar számokban

Állattenyésztés A rendszerváltást követô években részben az átrendezôdés következményeként, részben a piaci viszonyok változásából és versenyképességi gondjainkból adódóan az állattenyésztési ágazatokban negatív tendencia alakult ki. A korábbi éveket jellemzô állatállománycsökkenés 2007-ben is folytatódott, de üteme lassult. Csökkent a sertéslétszám, a juhállomány, valamint a baromfifélék létszáma is, de a tehén- és a pulykaállomány nagyobb volt, mint egy évvel korábban. A szarvasmarhák és a sertések egyre kisebb hányadát (31–33%-át) tartották egyéni gazdaságok. A tyúkállománynak 45 százalékát, a juhállománynak pedig közel kilenctizedét gondozták egyéni gazdaságokban. A szarvasmarha-állomány esetében enyhe emelkedés zajlott, a 2007. december 1-jei 705 ezres állomány 3 ezerrel nagyobb volt, mint az elôzô év decemberében. Ezen belül a tehénállomány stagnált, 2007. decemberében 322 ezer darabból állt. A vágómarhapiac kis mértékben megélénkült. A termelési színvonal emelése, a hatékonyság növelése fontos feladat a húsmarha-tenyésztésben, amiben alapvetô szerepe van a szaporodásbiológiai, tenyésztési, tartási és takarmányozási feltételek javításának. Az ország sertésállománya 3 millió 871 ezer volt, 3 százalékkal kevesebb, mint a 2006. év végén. Az anyakocák száma 11 százalékkal, 259 ezer darabra esett vissza, ami a következô idôszakra újabb jelentôs állománycsökkenést vetít elôre. A gazdasági szervezetek kevésbé, a kistermelôk erôteljesebben csökkentették a kocaállományukat. A sertések száma az elmúlt tíz évben 3,8 és 5,8 millió egyed között ingadozott, de az utóbbi három évben 4 millió alatt maradt. Az EU-tagállamok közül a legnagyobb sertéstartók, Németország, Spanyolország, Lengyelország, Dánia és Franciaország együtt az állomány több mint hattizedét birtokolták, Magyarország 2 százalékkal rendelkezett. A hazai állomány alacsony szintje miatt a vágóhidak a termeléshez szükséges alapanyag egy részét külpiacról szerezték be. A juhállomány 2007. december 1-jén 1 millió 232 ezer volt, az elôzô évinél 5 százalékkal kevesebb. Az anyajuhok száma 977 ezer volt, vagyis követte a juhállomány csökkenését. A gazdasági szervezetek és az egyéni gazdaságok egyaránt csökkentették juhállományukat. A juhtejfeldolgozás – amely az ország területén elszórtan, a közepes és kisméretû feldolgozókban folyik – nagy forgótôke- és beruházási igénye

2008

miatt csak hosszú távon, biztos piaci körülmények között mûködtethetô. Tenyésztôi oldalról a jövedelmezôség javításának legfontosabb eleme a szaporaság és az értékesített bárányszaporulat növelése. A magyar juhágazat továbbra is erôsen exportvezérelt, bár csökkenô mértékben. A baromfiágazatban 2007-ben enyhe csökkenés következett be, a tyúkfélék közel 30 milliós állománya 2006. decemberéhez képest 1 százalékkal mérséklôdött. A 2006. decemberi összeíráshoz képest a gazdasági szervezetek tyúkféle-állománya több mint 1,3 millióval (8,9%-kal) gyarapodott, az egyéni gazdálkodóké viszont közel 1,8 millióval (11,6%-kal) fogyatkozott. A pulykaállomány 7 százalékkal növekedett, a kacsaállomány 14 százalékkal csökkent. A libaállomány a 2006. évi kiugró értékhez képest kétharmadára esett vissza. Az elmúlt évek során a hazai húsfogyasztáson belül – mennyiségét tekintve – növekedett a baromfihús szerepe. Az 1980-as évek második felétôl az úgynevezett vörös húsok áremelkedése jelentôsen növelte a

Vágóállat- és állatitermék-termelés Megnevezés Vágóállat összesen, ezer t Ebbôl: vágómarha vágójuh vágósertés vágóbaromfi Hal, ezer t Tehéntej, millió l Nyers gyapjú, t Tyúktojás, millió db Méz, t

2005 1381 88 19 608 640 19 1878 5027 2964 19 714

2006 1372 84 20 613 632 21 1796 4689 2956 17 319

2007 1394 86 19 644 621 21 1800 4361 2838 15 933

Forrás: KSH Az állattenyésztés fontosabb mutatói Megnevezés Egy tehénre jutó tejtermelés, l Egy juhra jutó gyapjútermelés, kg Egy tyúkra jutó tojástermelés, db

2005 6260 3,9 208

2006 6506 3,6 205

2007 6716 3,6 217

Forrás: KSH

keresletet a viszonylag olcsó baromfihús iránt. A vágóállat- és állatiterméktermelés az uniós csatlakozás után mérséklôdött. A tehénlétszám csökkenését az egy tehénre jutó tejtermelés növekedése részben ellensúlyozta, a tojóállomány csökkenését azonban nem kísérte a tojáshozam jelentôs emelkedése. A vágóállat-termelés 2007ben az elôzetes adatok szerint 1,4 millió tonna volt, 22 ezer tonnával (1,6%-kal) több, mint az elôzô évben. A vágóállat-termelés 46 százalékát képviselô vágósertés-elôállítás 5,1 százalékkal növekedett. A vágóállattermelésbôl a sertéséhez hasonló súllyal részesedett a vágóbaromfi, melynek mennyisége az elôzô évhez viszonyítva 1,7 százalékkal csökkent. Vágómarhából 2007-ben 2,4 százalékkal többet, vágójuhból viszont 5 százalékkal kevesebbet termeltek, mint az elôzô évben. A magyar mezôgazdaság és élelmiszeripar számokban

13

Erdôgazdálkodás A hazai erdôgazdálkodás legfôbb alapelve és célja az erdôvel, mint természetes erôforrással való fenntartható gazdálkodás, amelynek ki kell elégítenie a társadalom erdôhöz kapcsolódó fogyasztási, környezetvédelmi, szociális, üdülési és kulturális igényeit. Az ország agroökonómiai potenciáljának kihasználásán alapuló agrárgazdasági politika, a mezôgazdasági szerkezetátalakítás elôsegítése, valamint az ország környezeti állapota egyaránt igénylik, hogy a mezôgazdasági területek bizonyos hányada – elsôsorban a kedvezôtlen adottságú mezôgazdasági területek erdôsítésre alkalmas része – erdôtelepítéssel hasznosuljon. Az erdôgazdálkodás ma már nem csak az erdô anyagi javainak kihasználását jelenti, hanem ezzel párhuzamosan egy sokrétû erdôkezelési tevékenységet is. Egyre nagyobb körben nevesítésre kerülnek és tudatosulnak az erdôk környezet- és természetvédelmi, valamint közjóléti szerepének minél magasabb szintû érvényesülése érdekében tervezett erdôkezelési feladatok. Magyarország összes földterületének több mint egyötöde (2 millió ha) az erdôgazdálkodásba vont terület, amelynek 94 százalékát (1,9 millió ha) borítja faállomány. A faállománnyal borított területet alapul véve az ország erdôsültsége 20,3 százalék. Ez alapján a szántó után az erdô a második legnagyobb területû mûvelési ág az országban. A magas területi részarány ellenére az erdôgazdálkodás éves teljesítménye – ha csak a közvetlen megtermelt értéket tekintjük – a nemzetgazdaság GDP-elôállításából mindössze 0,1 százalékot képvisel. Az erdôbôl származó faanyagra, illetve erdei melléktermékekre épülô úgynevezett fa- és nem faalapú iparban, valamint egyéb gazdasági ágazatokban hozzáadott értékkel együtt azonban jelentôsen nagyobb részarányról beszélhetünk. Az erdôgazdálkodás anyagi teljesítményét és az erdô vagyoni értékét, valamint annak hozadékát A fakitermelés alakulása ugyanakkor sokszorosan (ezer m3) meghaladja az az immateriáSzektor 2005 2006 2007 lis érték, amelyet az erdô a Állami 4749 4701 4332 társadalom egészének szolMagán 2395 2282 2253 gálatában betölt sokirányú Közösségi 24 22 24 védelmi és közjóléti funkÖsszesen 7168 7005 6609 cióin keresztül. Forrás: MgSzH Magyarország erdôterüle-

14

A magyar mezôgazdaság és élelmiszeripar számokban

tein nagyobbrészt lombos fafajokból álló elegyes erdôtársulások találhatók. A lombos erdôállományok részaránya 85 százalék, míg a visszaszorulóban lévô fenyô mindössze 15 százaléknyi területen van jelen. Az ôshonosnak tekinthetô fôfafajú erdôállományok aránya meghaladja az 57 százalékot. Az idegenhonos erdôállományok közül érdemes kiemelni még az akácosokat (23%) és a nemes nyárasokat (7%). A faállományok összesített fatérfogata a korábbi tendenciáknak megfelelôen az elmúlt évben is gyarapodott, a 2007. január 1-jei állapot szerint 347 millió köbmétert tesz ki. Az élôfakészlet anyagi értéke több mint 1000 milliárd forint. A fakitermelés 2007-ben is az ágazat fontos bevételi forrása volt. Az évi folyónövedékbôl – amely 13,2 millió köbméter – az erdôtervek szerinti maximális kitermelési lehetôség 10,2 millió köbméter. 2007-ben az erdôgazdálkodók hozzávetôleg 100 ezer hektár erdôterületen végeztek fahasználati tevékenységet, amibôl a véghasználatok 28,5 ezer hektárt tettek ki. Fatérfogatban ez 6,6 millió bruttó köbmétert jelentett, ami az erdôtervi éves kitermelési lehetôségek 65 százaléka. Ez a tartamos gazdálkodás feltételeinek messzemenôen megfelel. Az uniós támogatásokra alapozottan az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program a 2007–2013 közötti idôszakban 70 ezer hektár, a Nemzeti Erdôtelepítési Program pedig hosszabb távon – 35–50 év alatt – 683 ezer hektár erdôtelepítéssel számol. A 2006–2007-es tenyészeti évben a rendelkezésre álló támogatási forrásnak köszönhetôen közel 19 ezer hektár új erdô telepítésére került sor. Az új erdôtelepítések hozzájárulnak a mezôgazdaság szerkezetátalakításához, az ökológiai adottságokhoz jobban igazodó földhasználathoz, a vidékfejlesztéshez, a foglalkoztatási gondok enyhítéséhez, a belvízveszéllyel rendszeresen fenyegetett térségek védelméhez, a környezet, a táj és az élôvilág védelméhez is.

2008

Vadgazdálkodás és halászat A magyar vadgazdálkodás a kedvezô földrajzi és tájegységi adottságok, a természeti erôforrások megôrzése mellett az ökológiailag átgondolt, kiegyensúlyozott szabályozás és hasznosítás alapelveit követi. A magyar vadászat, vadgazdálkodás világhírneve elsôsorban a kiemelkedô értékû nagyvadállomány minôségén és a jól szervezett vadászati szolgáltatáson alapszik. A legjobb magyar trófeák évrôl évre – a Nemzetközi Vadászati és Vadvédelmi Tanács (C.I.C.) minôsítése alapján – a világranglista elsô 10 helyének valamelyikére kerülnek. Az ágazatra jellemzô, hogy eredményessége szempontjából meghatározó a külföldiek bérvadásztatása. Az ágazat továbbra is exportorientált, évente 25–30 ezer külföldi vadász fordul meg Magyarországon, 80 százalékban az Európai Unióból. 2007-ben a vadászterületek 2007–2017 közötti idôszakra vonatkozó kialakításának folyamata zajlott. A vadászati hatósághoz (Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatal) 1517 kérelem érkezett. A következô tíz éves ciklusra 1367 vadászterület kialakítására került sor. A kialakított területekre vonatkozó üzemtervek és éves vadgazdálkodási tervek jóváhagyásra kerültek. A vadgazdálkodás támogatására 2007-ben 180 millió forintot fordított a tárca. Támogatást három jogcímen lehetett igényelni: ✦ a vadászható állatfajok természetes állománya és azok élôhelye megôrzésének, védelmének támogatása; ✦ a vadgazdálkodással, illetve a vad védelmével összefüggô tudományos kutatás, valamint a vadászati kultúra és ismeretterjesztés támogatása; ✦ a különleges rendeltetésû vadászterületek vadállomány-fenntartásának támogatása. A vadászati hatóság, valamint a vadászatra jogosultak adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében 2007-ben megkezdôdött a vadgazdálkodás területét érintô szabályozás egyszerûsítése. A tógazdasági haltermelés 2007-ben 21,4 ezer tonna volt, ebbôl az étkezési haltermelés mintegy 13,9 ezer tonna. Az intenzív iparszerû üzemekben mintegy kétezer tonna étkezési halat állítottak elô, aminek több mint 95 százaléka afrikai harcsa volt. A természetes vizeken közel hétezer tonna halat halásztak, horgásztak. A halászati és horgászati tevékenység mintegy 136 ezer hektár vízfelületen folyik, az üzemelô halastavak területe 2005-höz képest több, mint 1200 hektárral növekedett. A természetes vízi halászat kétirányú: kereskedelmi és rekreációs. A horgászok zsákmánya a természetes vizeken évek óta több, mint a kereskedelmi halászaté. Halfogyasztásunk

A vadgazdálkodás ágazati mutatói Megnevezés

2003–2004. vadászati év

Gímszarvas Dámszarvas Ôz Muflon Vaddisznó Mezei nyúl Fácán

78,5 20,5 320,8 7,9 77,8 535,1 691,0

Gímszarvas Dámszarvas Ôz Muflon Vaddisznó Mezei nyúl Fácán

43,2 8,4 76,8 2,9 81,5 102,4 391,3

2004–2005. 2005–2006. 2006–2007. vadászati év vadászati év vadászati év Becsült vadállomány (ezer db) 74,1 69,2 76,9 21,6 21,8 23,9 316,0 310,4 312,0 8,3 9,2 10,1 78,1 77,7 77,8 520,9 535,2 472,1 736,8 796,9 723,7 Vadállomány-hasznosítás, teríték (ezer db) 41,2 36,7 34,0 9,1 8,9 9,3 85,9 89,9 79,5 3,0 2,8 2,6 86,8 79,5 94,0 132,7 105,1 95,7 453,1 474,0 432,8

Forrás: SZIE A halászat legfontosabb termelési adatai Megnevezés Halastó-üzemelt terület (hektár) Étkezési haltermelés (tonna) Hasznosított terület (hektár) Teljes zsákmány (tonna) Összes étkezési hal (tonna) Forrás: AKI, HAKI

2005 2006 2007 Tógazdaságok és intenzív üzemek 23 079 23 878 24 302 13 660 14 687 15 865 Természetes vizek és víztározók 136 180 133 948 135 852 7317 7172 6669 20 977 21 859 22 534

az európai országok átlagához viszonyítva igen alacsony, de elmondható, hogy az utóbbi években töretlenül növekszik, és hamarosan meghaladja a 4 kg/év/fô mennyiséget. Halfogyasztásunk növelése egészségügyi szempontok miatt is kívánatos, ami választékbôvítéssel lenne megoldható. Az étkezési haltermelésünk alig egyötödét dolgozzák fel. A feldolgozó üzemek az EU elôírásainak megfelelnek. A halfeldolgozók vágással, darabolással, füstöléssel és pácolthal-gyártással foglalkoznak. Magyarország halimportja mind volumenében, mind értékében jelentôsen meghaladja a kivitelt, és ez elsôsorban gyorsfagyasztott tengeri hal, halkonzerv, illetve egyéb feldolgozott haltermékek behozatalát jelenti a feldolgozatlan élôhal exportunkkal szemben. A magyar mezôgazdaság és élelmiszeripar számokban

15

Agrár-vidékfejlesztési intézkedések Magyarországon gazdag természeti, táji adottság, egészséges lakókörnyezet, valamint figyelemre méltó kulturális és épített örökség jellemzi a vidéki térségeket. Növekvô jelentôségûek a helyi közösségek és kezdeményezéseik. A gazdasági szerkezetváltást leginkább a falusi turizmus növekvô jelentôsége mutatja. Ugyanakkor az ország térségei és települései közti fejlettségbeli különbségek az elmúlt másfél évtizedben a terület- és vidékfejlesztési politika törekvései ellenére növekedtek. A mezôgazdaság foglalkoztatási lehetôsége csökken, a vidéki térségeket a munkanélküliségi ráta magasabb aránya jellemzi. Mérsékelt a vállalkozási sûrûség, általános a tôke- és szaktudáshiány. A szolgáltató szektor aránya és az aktivitási ráta is alacsony. Az uniós csatlakozás után az EU társfinanszírozásával a SAPARD programban, az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Programban (AVOP), a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben (NVT), valamint az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP) rendelkezésre álló források a magyar agrárgazdaság és a vidéki gazdaság szerkezet-átalakítását, modernizálását szolgálták, de a szükséges változások megvalósításához szerények voltak.

SAPARD A SAPARD elôcsatlakozási programot az EU 2000-ben indította, kettôs céllal. Egyrészt, hogy segítse annak az

intézményrendszernek a kiépítését, amely majd alkalmassá tehetô a csatlakozást követôen rendelkezésre álló vidékfejlesztési források fogadására, másrészt hogy konkrét vidékfejlesztési intézkedéseket pénzügyileg is támogasson. Az eredetileg hét évre tervezett program Magyarország EU-tagságával (2004) zárult le, de egyes intézkedések pénzügyi teljesülése még 2007re is áthúzódott.

Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) Az AVOP három prioritás köré csoportosítva kilenc fejlesztési, illetve fejlesztéssel összefüggô intézkedést tartalmaz, pénzügyi forrása 105,2 milliárd forint. Az AVOP intézkedéseire a teljes idôtartam alatt 11 158 pályázat érkezett, visszalépések, elutasítások és forráshiány miatt csak 6400 szerzôdéskötés történt, melyek kötelezettségvállalása 114 milliárd forint. A kötelezettségvállalások összege a program pénzügyi keretét meghaladja. A szerzôdések alapján 2007. december 31-éig 4841 szerzôdésre összesen 95,3 milliárd forint kifizetés történt, ebbôl a 2006. évi kifizetés 51,8 milliárd forint, a 2007. évi 27,9 milliárd forint volt. A program pénzügyi teljesítése jónak ítélhetô, hiszen eddig a rendelkezésre álló források 91 százalékát

A SAPARD program forrásai és kifizetései intézkedések szerint Megnevezés Mezôgazdasági vállalkozások beruházásainak támogatása Mezôgazdasági és halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztése Falufejlesztés és -felújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megôrzése A tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése A vidéki infrastruktúra fejlesztése és javítása Technikai segítségnyújtás Összesen Forrás: MVH

16

Források összege, megoszlása, milliárd Ft %

Kifizetések összege, megoszlása, milliárd Ft %

Kifizetési arány, %

20 278,7

37,3

20 272,9

37,9

100,0

17 690,4

14,1

16 678,7

31,2

94,3

2715,2

5,0

2940,9

5,5

108,3

463,2

0,9

416,6

0,8

89,9

13 187,0 73,9 54 408,4

5,9 0,1 100,0

13 136,3 73,9 53 519,3

24,5 0,1 100,0

99,6 100,0 98,4

A magyar mezôgazdaság és élelmiszeripar számokban

2008

Hatályba lépett szerzôdések támogatási összege, millió Ft

Kifizetések száma

Kifizetések összege, millió Ft

Kifizetési arány a pénzügyi kerethez képest, %

1. A versenyképes alapanyag-termelés megalapozása a mezôgazdaságban 1.1. A mezôgazdasági beruházások támogatása 1.3.A halászati ágazat strukturális támogatása 1.4. Fiatal gazdálkodók induló támogatása 1.5. Szakmai továbbképzés és átképzés támogatása 2.1. A mezôgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztése 3. Vidéki térségek fejlesztése 3.1. Vidéki jövedelemszerzési lehetôségek bôvítése 3.2. Mezôgazdasághoz kötôdô infrastruktúra fejlesztése 3.4. Falufejlesztés, -megújítás, a vidék tárgyi és szellemi örökségének védelme és megôrzése LEADER+ 4. Technikai segítségnyújtás AVOP összesen

Hatályba lépett szerzôdések száma

Megnevezés

Pénzügyi keret 2004–2006, millió Ft

Az AVOP pénzügyi forrásai és kifizetései (2005–2007)

60 877

2928

68 429

2761

59 551

97,8

56 423 1447 1848 1159 14 947

2567 43 280 38 149

63 762 1409 1967 1291 15 435

2421 39 267 34 139

56 026 931 1838 756 12 983

99,3 64,3 99,5 65,2 86,9

26 754 3836 12 646 5696

3181 366 372 243

27 387 2839 12 990 5636

1804 279 362 240

20 104 1627 11 293 5196

75,1 42,4 89,3 91,2

4576 2660 105 238

2200 142 6400

5923 2736 113 988

923 137 4841

1988 2636 95 274

43,4 99,1 90,5

Forrás: MVH

kifizette az MVH. Prioritások és intézkedések szerint nézve azonban a kifizetési arány változó. Jellemzôen azoknál az intézkedéseknél alacsonyabb, ahol a kedvezményezettek nem közvetlenül a mezôgazdasági termelôk, illetve ahol hosszabb ideig tart és nehézkesebb támogatható projektet elôkészíteni.

Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) Az NVT-ben jellemzôen olyan támogatási jogcímek (intézkedések) szerepelnek, melyek a gazdálkodók számára igénylés alapján folyósított kompenzáció jellegû kifizetéseket jelentenek. Az eredetileg tervezett pénzügyi keretbôl a Bizottság jóváhagyásával a SAPARD programra és közvetlen kifizetésekre (közvetlen termelôi támogatásokra) átcsoportosításra került közel 25 milliárd forint, így a terv intézkedéseire a 2004–2006 közötti idôszakra mintegy 163 milliárd forint támogatási keret jutott, ami 2008 végéig használható fel. Az intézkedések jellemzôen több évre szóló (leggyakrabban 5 éves) vállalásokat, illetve kötelezettségeket tartalmaznak. Az intézkedések forrásaiból 2007 végéig SAPARD és top-up nélkül 154,1 milliárd forint, ezekkel együtt 184,3 milliárd forint kifizetés történt. A kifizetési arány

94,4 százalék, azonban két intézkedésnél az átlagnál lényegesen alacsonyabb, az EU-követelményeknek való megfelelés esetében 42,5 százalék, a félig önellátó gazdaságok támogatásánál 63,5 százalék. A terv végrehajtási állapota alapján valószínûsíthetô, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat idôben felhasználjuk.

Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) Az Európai Unió 2007-tôl megváltoztatta a vidékfejlesztés finanszírozását, a rendelkezésre álló forrásokat egy alapba, az Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alapba (EMVA) vonta össze. Ennek megfelelôen változott az intézkedések tervezése is, így Magyarország a vidékfejlesztési intézkedéseket egy tervezési dokumentumban, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban tervezte meg a 2007–2013 közötti idôszakra. Az ÚMVP-ben lényegében megtaláljuk mindazokat az intézkedéseket, melyeket az AVOP és az NVT is tartalmazott. Újszerû elem, hogy a korábbiaknál jóval hangsúlyosabb – forrásaiban pedig lényegesen bôvebb – a vidéki térségek támogatási lehetôsége a A magyar mezôgazdaság és élelmiszeripar számokban

17

LEADER szerint. A program intézkedései az elôírásokat követve a következô négy tengely köré csoportosulnak. 1. tengely: a mezôgazdaság, az élelmiszerfeldolgozás és az erdészeti ágazat versenyképességének javítása; 2. tengely: a környezet és a vidék állapotának javítása, fejlesztése; 3. tengely: az életminôség javítása vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése; 4. tengely: LEADER. A program teljes költségvetése (EU- és nemzeti támogatás + saját erô) 2096,3 milliárd forint, ebbôl a közkiadások (támogatások) összege 1289,8 milliárd forint, így az átlagos támogatási szint 61,5 százalék. A közkiadások mintegy kétharmada (886,6 milliárd Ft) uniós, egyharmada (403,2 milliárd Ft) pedig nemzeti támogatás. Az ÚMVP több, mint negyven intézkedést tartalmaz, de természetesen a forrásokat a legfontosabb intézkedésekre koncentrálja. A program támogatásainak közel háromnegyedét a tervek szerint hat intézkedésre kívánja a tárca felhasználni. A jelentôsebbek közül is kiemelkedik a mezôgazdasági üzemek korszerûsítése és az agrár-környezetgazdálkodás támogatása, hiszen erre a két intézkedésre jut a támogatások mintegy fele. Az ÚMVP pénzügyi kerete terhére már 2007-ben is történtek kifizetések, mintegy 18,7 milliárd forint összegben.

Agrár-környezetgazdálkodás Az agrár-környezetgazdálkodási kifizetések hozzájárulnak a vidéki területek fejlôdéséhez, és környezeti szolgáltatásokat nyújtanak a társadalom egészének. Az intézkedés fô céljai a vidéki területek fenntartható fejlôdésének támogatása, a környezet állapotának megôrzése és javítása, a mezôgazdasági eredetû környezeti terhelés csökkentése, környezetvédelmi szolgáltatások biztosítása, a természeti erôforrások fenntartható használatán alapuló mezôgazdasági gyakorlat erôsítése. Kiemelten kívánja támogatni továbbá a genetikai sokféleség megôrzését a természetes életkörülmények között, a természet, a víz és a talaj védelmét a termôhelyi adottságoknak megfelelô termelési szerkezet kialakításával, környezettudatos gazdálkodás és fenntartható tájhasználat kialakításával. Az agrár-környezetgazdálkodási intézkedés keretében nyújtott támogatások a környezettudatos mezôgazdasági termelés, a tájfenntartás és az állatjólléti célú fejlesztések többletteljesítményét ismerik el vagy az ebbôl adódóan jelentkezô bevételkieséseket ellentételezik. 2007-ben befejezôdött az Agrár-környezetgazdálkodási Információs Rendszer (AIR) továbbfejlesztése. Az AIR honlapon naprakész agrár-környezetgazdálkodási információk jutnak el mind a gazdálkodók, mind a szaktanácsadók és egyéb szakemberek részére.

Az NVT pénzügyi forrásai és kifizetése (2005–2007) Megnevezés A1. Agrár-környezetvédelem A2. EU-követelményeknek való megfelelés B1. Mezôgazdasági területek erdôsítése C1. Félig önellátó gazdaságok támogatása C2. Termelôi csoportok támogatása C3. Korai nyugdíjazás D1. Kedvezôtlen adottságú területek támogatása Technikai segítségnyújtás Intézkedések összesen Az 1268/1999/EK rendelet értelmében jóváhagyott támogatások (SAPARD) Közvetlen kifizetések kiegészítése (top-up) NVT mindösszesen

Az intézkedések forrása millió megoszFt-ban lása, %

2006

Kifizetések 2007 millió Ft

115 037,0 6418,0 20 317,0 882,0 7236,0

70,5 3,9 12,4 0,5 4,4

34 969,1 196,7 2925,3 174,6 229,1

42 504,5 1120,5 6814,9 171,6 4803,8

34 077,4 1409,2 9143,0 213,9 2411,0

3777,0 9563,0 163 230,0

2,3 5,9 100,0

1512,1 1015,8 41 022,7

505,6 5327,7 61 248,6

1674,9 2953,0 51 882,4

508,0

4659,3

10 007,4 51 538,1

34,3 65 942,2

Forrás: MVH

18

2005

A magyar mezôgazdaság és élelmiszeripar számokban

Összesen 111 551,0 2726,4 18 883,2 560,1 7443,9 0 3692,6 9296,5 154 153,7 5167,3

14 953,2 66 835,6

24 994,9 184 315,9

Kifizetési arány, % 96,9 42,5 93,0 63,6 102,9 97,8 97,2 94,4

2008

Az ÚMVP költségvetése (2007–2013) Megnevezés A mezôgazdasági üzemek korszerûsítése Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések A mezôgazdasági és erdészeti termékek értéknövelése Mikrovállalkozások létrehozásának és mûködtetésének támogatása Mezôgazdasági földterület elsô erdôsítése A mezôgazdaság és az erdészet fejlesztéséhez és korszerûsítéséhez kapcsolódó infrastruktúra javítása és fejlesztése Fôbb intézkedések összesen Intézkedések mindösszesen A kiadások megoszlása (%)

Közkiadás milliárd Ft megoszlása, % 389,9 30,2 284,3 22,0 60,8 4,7 78,3 6,1 64,3 5,0 53,8 931,3 1289,8 61,5

4,2 72,2 100,0

Önerô milliárd Ft 476,5 0,0 113,0 95,7 27,5 29,0 741,7 806,5 38,5

Összes kiadás milliárd Ft megoszlása, % 866,4 41,3 284,3 13,6 173,8 8,3 174,1 8,3 91,8 4,4 82,7 1673,0 2096,3 100,0

3,9 79,8 100,0

Forrás: ÚVMP alapján

Ökológiai gazdálkodás Az agrár-környezetgazdálkodási programok között továbbra is jelentôs szerepet kap az ökológiai gazdálkodás valamennyi formája. Magyarországon, a világ más országaitól eltérôen 2004 óta kis mértékben csökken az ökogazdálkodással mûvelt terület aránya, azonban az ilyen módon gazdálkodó szervezeti egységek száma jelenleg is növekszik. 1995-ben még csak száznál valamivel több üzemben és 8000 hektáron termeltünk biotermékeket, 2004-ben 133 009 hektáron, 2007-ben pedig 122 270 hektáron folyt – a 2092/91/EGK rendelet szerinti – ellenôrzött ökológiai gazdálkodás, 1982 ellenôrzött mezôgazdasági vállalkozással. A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. által ellenôrzött terület 111 873 hektár, amelybôl 12 236 hektár az átállás alatti, 99 637 hektár pedig már átállt terület. A Hungária Öko Garancia Kft. megfelelô adatai: 10 397 hektár, 826 hektár és 9571 hektár. Az ellenôrzött terület közel 90 százaléka tehát már átállt, ökológiai minôsítésû, 10 százaléka pedig még átállási idôszakban lévô.

Vízgazdálkodás A mezôgazdasági vízgazdálkodás programjában megfogalmazott kiemelt célok a mezôgazdasági termelés és a települések biztonságát szolgálják, magukban foglalva egyrészt a szükség szerinti belvízmentesítést, másrészt az aszály idôszakában történô vízpótlást. A belvízvédekezést a nagy mennyiségû csapadékon kívül az árvíz jelenléte is szükségessé teheti, mivel a gravitációs kiveze-

Az ellenôrzött területek összetétele 2007-ben Megnevezés Szántó Rét, legelô Ültetvények Egyéb termôterület: halastó, erdô, nádas, nem használt terület Egyéb ellenôrzött terület (kifutó, major) Összesen: Forrás: FVM

Átállás alatt 5160 6889 667 346

(hektár) Átállt Összesen 44 665 49 825 56 745 63 634 2299 2966 5476 5823

-

23

23

13 062

109 208

122 270

tési lehetôség megszûnése miatt a szivattyútelepeket üzemeltetni kell. Magyarország síkvidéki területét közel száz belvízrendszer fedi le, melyek térbeli lehatárolása a közigazgatási határoktól eltérô, és amelyek nagy térségekben egységes kezelést (fejlesztést, fenntartást, üzemeltetést, szabályozást) igényelnek. A feladatok ellátásához szükséges elôirányzatok az agrár- és vidékfejlesztési támogatások, illetve a fejezeti kezelésû költségvetési elôirányzatok keretében álltak rendelkezésre. Az agrár- és vidékfejlesztési támogatásokon belül a folyó kiadások és jövedelemtámogatások fejezet alatt szereplô vízkárelhárítási létesítmények üzemeltetése soron rendelkezésre álló 500 millió forint teljes mértékben felhasználásra került. Az FVM kezelésében van 15 500 kilométer állami tulajdonú forgalomképes mezôgazdasági célú belvízcsatorna, 11 200 kilométer patak, illetve kisvízfolyás, 500 kilométer öntözôcsatorna, 2500 vízgazdálkodási célú mûtárgy, 118 belvízátemelô szivattyútelep, és 120 öt hektárnál nagyobb holtág. A magyar mezôgazdaság és élelmiszeripar számokban

19

Élelmiszeripar Az élelmiszeripar – stratégiai fontosságának köszönhetôen – a magyar nemzetgazdaság hagyományosan jelentôs ágazata. A négy fônél többet foglalkoztató vállalkozások adatai alapján a folyó áron számított bruttó termelési érték 2002,2 milliárd forint volt 2007-ben, az elôzô évinél 49 milliárd forinttal több. A feldolgozóiparon belül ugyanakkor az élelmiszeripar teljesítménye évek óta folyamatosan csökken, a 2002-ben még 14,9 százalékos részesedés 2007-ig 9,7 százalékra olvadt. A meghatározó szakágazatok az élelmiszeripar teljes termelési értékének háromnegyedét állították elô 2007-ben, hasonlóan, mint 2006-ban. A legfontosabb élelmiszeripari szakágazatok bruttó termelési értéke és részaránya (2007) Szakágazat Tejfeldolgozás Hús-, baromfihús-készítmény gyártása Baromfihús feldolgozása, tartósítása Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás Húsfeldolgozás, -tartósítás Üdítôital gyártása Takarmánygyártás Sörgyártás Kenyér, friss tésztaféle gyártása Tea, kávé feldolgozása Malomipari termék gyártása Finomított olaj gyártása Összesen Élelmiszer, ital, dohány gyártása összesen Forrás: KSH

Bruttó termelési érték, Mrd Ft 218,0 192,6 170,1 167,4 157,0 152,4 137,6 99,9 96,3 78,3 74,6 66,6 1610,7 2002,2

Részarány, % 10,9 9,6 8,5 8,4 7,8 7,6 6,9 5,0 4,8 3,9 3,7 3,3 80,4 100,0

Továbbra is legfontosabb a tejfeldolgozás, ami az élelmiszeripar összes teljesítményének közel 11 százalékát adja. Az elmúlt évek kiemelkedô mértékû növekedésének köszönhetôen a hús-, baromfihús-készítmények gyártása szakágazat a 2. helyre lépett elôre, 9,6 százalékos részesedéssel. 2007-ben azonban a szakágazatok túlnyomó többségében csökkent a bruttó termelési érték. Jelentôs mértékben visszaesett a termelés a húsfeldolgozás, -tartósítás, a cukorgyártás és az édességgyártás szakágazatokban. Az élelmiszeriparban 2007. december 31-én 2674 négy fônél többet foglalkoztató regisztrált vállalkozás létezett. Ezek 80 százaléka 10 fônél kevesebbet foglalkoztató mikrovállalAz egyes jelentôsebb élelmiszeripari szakágazatok bruttó termelési értékének változása (2007) kozás, mintegy 15 százaléka pedig 1049 fôt foglalkoztató kisvállalkozás. Az Növekvô termelésû Volumenindex Csökkenô termelésû Volumenindex ágazatban többnyire jogi személyiségû szakágazatok (elôzô év = 100%) szakágazatok Elôzô év = 100% vállalkozások tevékenykednek, legHús-, baromfihús-készítmény gyártása 161,5 Sörgyártás 99,4 gyakrabban kft. formában. Az egyéni Üdítôital gyártása 111,1 Tejfeldolgozás 95,6 vállalkozások aránya meghaladja az Malomipari termék gyártása 100,5 Gyümölcs-, zöldségfeldolgozás 93,8 egyharmadot. A vállalkozások tulajdoTakarmánygyártás 93,0 ni szerkezetében a külföldi tulajdon Kenyér, friss tésztafélék gyártása 86,3 Baromfihús feldolgozása, tartósítása 82,3 aránya több, mint 60 százalékot tesz Húsfeldolgozás, -tartósítás 78,6 ki, 2007-ben lényeges változás a tulajdonviszonyokban nem következett be. Forrás: KSH

20

A magyar mezôgazdaság és élelmiszeripar számokban

2008

Marketing az élelmiszergazdaságban A közösségi marketingtevékenység fejlesztését az Európai Unióhoz való csatlakozás fokozottan szükségessé tette, mert a közösségi marketing az Európai Unióban mindenki által elfogadott, nem limitált támogatási forma. A közösségi marketingnek illeszkednie kell az ország elfogadott agrárpolitikájához, az agrárpolitika által meghatározott preferenciákat kell támogatnia, és az országimázs javítását is szolgálnia kell. A magyar közösségi marketing szervezet, az FVM Agrármarketing Centrum (AMC) Kht. feladata a Magyarországon termelt élelmiszerek népszerûsítése mind a hazai lakosság, mind a külföldi fogyasztók körében. Az AMC Kht. tevékenysége során elvileg alkalmazza a marketing teljes eszközrendszerét, különösképpen azokat a technikákat, amelyek a közösségi marketingcélok megvalósulását leginkább elôsegítik és hatékonyan felhasználhatók az agrártermékek esetében. (Kiállítások, vásárok itthon és külföldön, Kiváló Magyar Élelmiszer védjegy, eladásösztönzô akciók, üzletembertalálkozók, kiadványok készítése, reklám, PR-tevékenység, oktatás, piackutatás stb.) A marketingeszközök egymáshoz viszonyított helyes aránya meghatározza a marketingtevékenység sikerességét és hatékonyságát. Az FVM a 2007. évi közösségi agrármarketing program megvalósítására 1190 millió forint keretösszegben meghatározott támogatást biztosított, ezzel az AMC az elôzô évi keretösszegnél 65 százalékkal

többet fordíthatott közösségi A marketingeszközök aránya a 2007. évi marketingre. közösségi marketing programban A hagyományosan kedvezvédjegy 13% HÍR 2% piackutatás 2% ményezett kiállítási megjelenékonferencia, sek mellett a keretösszeg lefesztivál 3% hetôséget biztosított a terkiadvány 4% mékprogramok újbóli támogatására. Elsôsorban az elfogaPR, reklám dott középtávú stratégiában 13% kiállítás meghatározott ágazatok ter51% mékeinek piacra jutását támoeladásgatták, így a friss és feldolgoForrás: AMC ösztönzés 12% zott zöldség-gyümölcstermékeket, az egészséges táplálkoA hazai és a külföldi programok költségzást elôsegítô baromfihúst, megoszlása 2007-ben tejtermékeket, bioélelmiszekülföldi reket. Külön figyelmet fordíprogramok tottak a hagyományos és kü46% lönleges magyar termékek támogatására (pálinka, fûszerpaprika, hagyma, méz, szürkehazai programok marha). 54% Az Agrármarketing Centrum 2007-ben 18 nemzetközi szakkiállításon létesített maForrás: AMC gyar nemzeti standot, amelyeken 280 magyar vállalat száA külföldi programok költségmegoszlása mára biztosított bemutatkozácélpiacok szerint si lehetôséget. A kiállítások mellett megrendezésre kerülô holland 4% francia 7% német szakmai konferenciák és be30% kínai 10% mutatók lehetôvé tették, hogy a magyar vállalatok megismerosztrák 3% jék más országok újdonságait, olasz 3% fejlesztéseit. spanyol 2% Az AMC elfogadott stratégiája szerint a német és az angol 14% orosz piac kiemelt fontosságú, orosz lengyel 6% 21% a bor esetében pedig az angol Forrás: AMC piac. Ez az elv érvényesült a gyakorlatban is. A francia megjelenés a Vinexpo, a lengyel pedig az IFE Poland kiállítási részvételt jelentette. Figyelemre méltó a kínai reláció megjelenése, ennek keretében a Sial China és az FHC China kiállításokon vettek részt az AMC támogatásával magyar élelmiszertermelôk. A magyar mezôgazdaság és élelmiszeripar számokban

21

Élelmiszerbiztonság, állat- és növényegészségügy Magyarország nagy hangsúlyt fektet az élelmiszerbiztonság szavatolására. Ezt a törekvését érvényesíti a jogalkotásban és a jogalkalmazásban is. A szigorú ellenôrzések is hozzájárultak a biztonságos hazai élelmiszerkínálat fenntartásához. 2007-ben – a folyamatos ellenôrzések mellett – több kiemelt ellenôrzési idôszakban is vizsgálódott a hatóság, így sarkallva a termékek elôállítóit, valamint a forgalmazókat is a minôség és a színvonal folyamatos szinten tartására. Az illetékes ellenôrzô hatóságok kétszer annyi ellenôrzést végeztek, mint a 2006-os évben, az eljárások mélyrehatóbbak, több termékféleségre kiterjedôk voltak. Összességében elmondható, hogy a 2007-es évben az élelmiszerek minôsége, az alkalmazott higiénia, valamint a jelölések pontosabb alkalmazása miatt harmadannyi terméket kellett kivonni a forgalomból és a kivetett bírságok összege az elôzô év bírságainak is harmada volt.

22

A magyar mezôgazdaság és élelmiszeripar számokban

Az élelmiszerlánc felügyelete során 2007-ben a hatósági állatorvosok, minôségellenôrök, növényegészségügyi szakemberek, zöldség-gyümölcsminôség-ellenôrök, és 2007 októbere után a közegészségügyi felügyelôk 52 159 higiéniai, 11 401 minôségügyi, 23 460 nyomon követési ellenôrzést végeztek. Az élelmiszerlánc egyes területein feltárt hiányosságok miatt 5164 esetben került sor a korábban ellenôrzött létesítmények visszaellenôrzésére. A hatósági szakemberek 103 557 élelmiszermintát vettek 2007-ben, az elvégzett vizsgálatok alapján 4819 tételt kifogásoltak. Az éves kockázatbecslésen alapuló ellenôrzések mellett nagy figyelem fordult a kiemelt idôszakokban elvégzett ellenôrzésekre is. ✦ A húsvéti kiemelt ellenôrzések során a fô irány a nyomon követhetôség, az alapanyagok és a késztermékek megfelelôsége, a termékek tárolása, a hulladékkezelés, valamint a minôségmegôrzési, fogyaszthatósági idô vizsgálata volt. A kiemelten ellenôrzött termékek körébe tartoznak a fôleg a húsvéti idôszak termékei, ezek között is elsôsorban sonkafélék, a tojás és a tojáskészítmények, a kalácsok, a fûszerek, a ketchup, a mustár, a torma, valamint a szeszes italok, üdítôk. A kiemelt ellenôrzés idôszakában a szakemberek 976 engedélyezett és nem engedélyköteles élelmiszer-elôállító helyen folytattak ellenôrzést, melyek során 3305 tételt vizsgáltak. Ezek közül 53 tételt (13 042 kg) kivontak a forgalomból, 40 esetben szabtak ki bírságot, összesen 6 millió forint értékben. Az élelmiszer-forgalmazás ellenôrzése során az ellenôrök 6047 helyen (élelmiszer vegyesboltok, szakboltok, szupermarketek, hipermarketek, logisztikai elosztó telephelyek, vásárok és piacok) végeztek vizsgálatokat. A forgalmazásban 68 466 hazai elôállítású és 16 108 EUtagországból vagy harmadik országból származó tételt vizsgáltak, aminek során a hazai elôállítású termékek közül 634 tételt (7672 kg) kivontak a forgalomból. Az EU-tagországokból vagy harmadik országokból származó tételek közül 76 tételt, 1045 kilogrammot kellett a forgalomból kivonni. Az ellenôrök 514 alkalommal szabtak ki bírságot, összesen 35,5 millió forint értékben. ✦ A nyári kiemelt ellenôrzések során a méz termelése, feldolgozása és forgalmazása, a szarvasmarha-

2008

tartó telepeken az egyedek azonosítása és egyes járványvédelmi elôírások, valamint a sertés vágóhidakra történô állatszállítások állatvédelmi elôírásának betartása kapott központi vizsgálatot. ✦ A karácsonyi kiemelt ellenôrzés, az úgynevezett „Csillagszóró hadmûvelet” során a Növény-, Talajés Agrárkörnyezet-védelmi Igazgatóság szakemberei kiemelten vizsgálták a friss hazai és import zöldségek, gyümölcsök növényvédôszer-maradék tartalmát, illetve forgalmazási minôségét. A mintavételt a határállomásokra, a budapesti nagybani piacra, valamint a nagy forgalmú budapesti és vidéki elárusító helyekre, illetve a hajtatott zöldségfélék termôhelyeire összpontosították. 2007. év elején a Mezôgazdasági Szakigazgatási Hivatal keretein belül létrejött az Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság, amelynek feladatköre kizárólag operatív jellegû. Így az igazgatóság a járványügy keretén belül nem csupán a szorosabb értelemben vett állat-egészségügyi, hanem a nemzetgazdasági szempontból is kiemelkedô jelentôségû mentesítési és monitoring programjainak (szalmonellózis, tuberkulózis, TSE, madárinfluenza, veszettség, Aujeszky-féle betegség, klasszikus sertéspestis, kéknyelv betegség stb.) lebonyolítását, ellenôrzését is hatékonyabban tudja végezni. Ezen feladatok sikeres ellátása magasabb szintû állategészségügyi státuszt biztosít Magyarország számára. 2007-ben a következô kiemelt feladatok megvalósítására került sor: ✦ az év elején – a csak két telepen – elôforduló madárinfluenza járvány gyorsan és szakszerûen elfojtásra került; ✦ január 25-én megállapításra és bejelentésre került Nógrád megye területén a klasszikus sertéspestis elôfordulása vaddisznókban. A járvány elhárítása igazgatási rendszabályok alkalmazásával megtörtént; ✦ az Aujeszky-féle betegség elleni nemzeti mentesítési program módosítását az EU illetékes szakembere elfogadásra javasolta a Bizottságnak; ✦ továbbra is sikerült fenntartani juh- és kecskeállományunk mentességi státuszát a B. melitensis szempontjából; ✦ az elôzô évekhez hasonlóan tovább folyt a rókák veszettség elleni orális immunizálása, így a veszettség esetek száma tovább csökkent; ✦ sikeresen folytatódott a 999/2001/EK rendeletben elôírt Fertôzô Szivacsos Agyvelôbántalmak (TSE) monitoring program és ennek eredményeképpen Magyarországot kontrollált BSE-kockázatú országként ismerte el a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (OIE).

Növényvédôszer-értékesítés (tonna) Megnevezés Értékesített növényvédô szer* Gombaölô szer Rovarölô szer Gyomirtó szer Egyéb szer

2006 23 046 5690 4023 9832 3501

2007 22 356 5203 5009 9183 2961

2007–2006% 97,0 91,4 124,5 93,4 84,6

*A mezôgazdasági termelôeszköz-kereskedelmi szervezetek közvetlen értékesítése a mezôgazdaság részére

Forrás: AKI

A növény-egészségügyi hatósági feladatok konkrét célkitûzése volt a közvetlen humán-, illetve állat-egészségügyi kockázatot nem jelentô zárlati, gazdaságilag jelentôs növényi károsítók hazai megtelepedésének és elterjedésének megakadályozása, a növény-egészségügyi ellenôrzés biztosítása az egészséges szaporító-, illetve ültetvényanyag elôállítása és forgalmazása során. A növények és a növényi termékek külkereskedelmi forgalmában mintegy 35 ezer tételt vizsgáltak meg a növényvédelmi felügyelôk. Tíz küldemény nem felelt meg az importáló ország növény-egészségügyi elôírásainak. Az importforgalom esetében 9 növényegészségügyi határkirendeltségen 5238 növény-egészségügyi szempontból vizsgálatköteles küldeményt ellenôriztek. A 2006. évhez viszonyítva hatósági termôhelyi szemlét 11,6 százalékkal nagyobb területen, mintegy 36 757 hektáron végeztek. Ennek több mint 90 százaléka vetômag-elôállító terület volt. Zárlati károsítók elôfordulása miatt közel háromszor annyi, 430 esetben rendeltek el zárlatot (fôként a kukoricabogár, a burgonya-fonalféreg, a keleti cseresznyelégy, szilvahimlô- és Monilinia fructicola-fertôzés miatt). Kötelezô növényvédelmi védekezés elrendelése 887 alkalommal történt, mely tízszerese az elôzô évinek. Növény- vagy növényitermék-megsemmisítés 23 százalékkal többször vált szükségessé (47 eset). A növényvédelmi hatósági tevékenység keretében 2007-ben a növényvédelmi felügyelôk 17 785 alkalommal végeztek helyszíni ellenôrzést, ebbôl 11 649 a parlagfû elleni intézkedések megalapozására irányult. Külterületen 1120 esetben (összesen 1277 hektárra) rendelt el közérdekû parlagfû-mentesítést. 3162 esetben (3781 hektáron) az ügyfelek maguk végezték el a hatósági intézkedés hatására a parlagfû-mentesítést. Parlagfû-fertôzés miatt 5997 alkalommal szabtak ki növényvédelmi bírságot (8564 hektárra). A magyar mezôgazdaság és élelmiszeripar számokban

23

Részvételünk a világ agrárkereskedelmében Az agrár-külkereskedelem jelentôségét több szempontból indokolt részletezni. Ezek közül a legfontosabb, hogy Magyarország nyitott gazdaságú ország, amely igen magas arányban vesz részt a nemzetközi árucsereforgalomban. A másik fontos szempont, hogy a külkereskedelmi forgalomról az agrárágazat mekkora arányban részesedik. A nemzetgazdasági exportból az agrárés élelmiszeripari termékek részesedése három év után 2007-ben ismét 7 százalék fölé került, míg az import részesedése a tavalyi átmeneti visszaesés után 4,7 százalékos rekordszintre emelkedett. A mezôgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitelének értéke 4807 millió euró, behozatalának értéke 3209 millió euró volt 2007-ben. Az agrár-külkereskedelem 1599 millió eurós kereskedelmi többlettel zárt. A kivitel 31 százalékkal, a behozatal 20 százalékkal, az egyenleg 61 százalékkal volt magasabb, mint 2006-ban. Az agrár- és élelmiszeripari termékkör kivitelének volumene 14,8, behozatalának volumene pedig 11,9 százalékkal nôtt. A kivitel euróban kifejezett árszínvonala 13,9, a behozatalé pedig 7 százalékkal volt magasabb, mint 2006-ban. Az exportoldal áruszerkezetét a gabonafélék, a húsféleségek, valamint a zöldség- és gyümölcskészítmények jelentôs súlya jellemzi. 2007-ben ez a három árucsoport adta a kivitel értékének 47 százalékát. A 2007. év exportját alapvetôen meghatározta a gabonafélék kivitelének felfutása. A gabonaexportból származó 1241 millió eurós árbevétel a mezôgazdasági és élelmiszeripari export összértékének 26 százalékát adta. A gabonafélék külkereskedelmi forgalma 1143 millió euró külkereskedelmi többletet eredményezett, A kivitel és a behozatal alakulása áruosztályok szerint

Áruosztály

2005 923 986

Élô állatok, állati termékek Növényi termékek Állati és növényi zsír, olaj és viasz Élelmiszer-készítmények, italok, dohány Összesen

Export 2006 2007 927 1076 1145 1944

2005 554 530

Import 2006 2007 595 656 562 696

116

120

138

111

104

139

5

1298

1483

1649

1212

1420

1718

86

3324

3675

4807

2408

2680

3209

916

Forrás: KSH

24

2005 369 456

A magyar mezôgazdaság és élelmiszeripar számokban

ami a teljes agrár-külkereskedelem egyenlegének több, mint 70 százaléka volt. Megjegyzendô, hogy a 2007. évi gabonaexport az elmúlt években felhalmozott intervenciós készletek értékesítését is tartalmazza, így több év agrártermelésének eredményeit tükrözi. Búzából 1,7 millió tonna, kukoricából 5,3 millió tonna volt az exportált mennyiség. A búza 74, a kukorica 96 százaléka uniós tagállamokba került. Az importoldal kiegyensúlyozottabb az ex(millió euró) portnál. A legnagyobb csökkenés az élô állatok árucsoportjának forgalmában követkeEgyenleg 2006 2007 zett be, míg a legnagyobb bôvülés a tejtermékek, a tojás és a méz árucsoport termé332 420 583 1248 kei körében történt. Az elôbbinél a vágósertés-behozatal esett vissza, az utóbbinál a 16 -1 nyers tej- és a sajtimport bôvült jelentôsen. Nagymértékben növekedett még az állati ta63 -69 karmányok és az italok, szesz, ecet árucso995 1599 port behozatala is. Az európai országokba irányuló agrárkivitelünk értéke 2007-ben

2008

4580 millió euró volt, 37 százalékkal Mezôgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele és behozatala 2007-ben magasabb, mint egy évvel korábban. Kivitel Behozatal Európa részesedése a teljes agrárexNémetország portból 95,3 százalékot ért el. Ázsia 14% Egyéb európai Egyéb európai Németország részesedése 6,7-rôl 3,5 százalékra országok országok 23% esett vissza, Afrikáé a 2006-os 1,1-ról 52% 49% Olaszország 0,4 százalékra csökkent. Az amerikai 11% földrészre szállított agrártermékek értéke 36 millió euró volt, ami megRománia 11% egyezett a 2006. évi exportértékkel. Lengyelország 12% A teljes agrárexport bevételének Ausztria 0,9 százaléka származott a kontiHollandia 7% Afrika összesen 1% 11% nens országaiból. Ausztrália és Ázsia összesen Ázsia összesen 2% Amerika összesen 4% Óceánia részesedése 0,1 százalék Amerika összesen 2% 1% Forrás: KSH volt. Az Európai Unió tagállamaiba irányuló kivitelünk értéke 2007-ben 3941 millió euró volt, 43 százalékkal Mezôgazdasági és élelmiszeripari termékek kivitele és behozatala 2007-ben magasabb, mint egy évvel korábban. (ezer euró) Az unió 2007-ben a teljes magyar Kivitel Behozatal agrárexportból 82 százalékkal részeÁllati takarmány sedett. Legnagyobb exportpiacunk 352 980 Egyéb Gabonafélék Egyéb Tejtermékek, 1 914 518 Németország volt, a teljes magyar 1 240 916 1 437 796 tojás, méz agrárkivitel 14,3 százaléka került a 291 720 német piacra. A két legfontosabb Egyéb ehetô exportcikk 2007-ben a kukorica és készítmények a baromfihús volt, 15–15 százalékos 280 400 részesedéssel, de a húskészítméHús, vágási Ital, szesz, ecet melléktermék nyek, a repcemag, a napraforgóolaj, 244 207 és belsôség a napraforgómag és a zöldségfélék is 633 494 Gyümölcs, dió, jelentôs bevételt biztosítottak. Zöldség-, citrusfélék Olajos mag, Cukrászati Hús, vágási Állati gyümölcs213 390 takarmány A második legfontosabb extermékek melléktermék 306 063 takarmány készítmény 182 635 és belsôség portpiacunk Olaszország volt, ahová 317 980 394 476 205 707 Forrás: KSH 1,4 millió tonna kukoricát és 250 ezer tonna búzát szállítottunk, ezen kívül jelentôs volt a tej, az élô bárány, a napraforgószállításaként kerül elszámolásra. A behozatal elemzémag, valamint a baromfi- és a sertéshús kivitele is. sekor ezt feltétlenül figyelembe kell venni, mivel elsôAusztriát, Hollandiát megelôzve 2007-ben Románia lett sorban ez az oka az európai országok túlsúlyának. a harmadik legfontosabb piacunk. Az egy évvel korábbi 2007-ben 3073 millió euró értékû termék 210 millió euróval szemben 550 millió euró volt az agérkezett az európai országokból, 20 százalékkal több, rárexport árbevétele. Az igen magas, 340 millió eurós mint 2006-ban. A kontinens a teljes agrárimportból többlet közel felét a gabonaexport révén értük el, de 2007-ben 95,8 százalékkal részesedett. Az Ázsiából jelentôs többletet eredményezett a cukor-, a maláta-, származó behozatal értéke 2006-hoz képest nem a búzaliszt-, a tej- és a sertéshúskivitel is. változott. Az Afrikából érkezô áruk értéke 25 százaA behozatal országszerkezetét a statisztika módlékkal nôtt. A földrész országaiból elsôsorban kávét szertana is befolyásolja, mert a csatlakozást követôen a és nyers dohányt szereztünk be. Az amerikai kontiközösségi elôírásoknak megfelelôen a számbavétel nem nensrôl származó importunk 20 százalékkal nôtt, a származási, hanem a feladó ország alapján történik. összértéke 66 millió euró volt, amelybôl az USA 50 Ez azt jelenti, hogy az unión kívüli import jelentôs részázalékkal részesedett. Ázsia 1,7, Afrika 1,1, Amerika sze a vámkezelést végzô, illetve közvetítô tagország 2,1 százalékos részesedést ért el. A magyar mezôgazdaság és élelmiszeripar számokban

25

Magyarország, az Európai Unió tagja Magyarország 2004. május 1-je óta az Európai Unió tagja. Hazánk számára kulcsfontosságú a vidék és a mezôgazdaság szerepe. Abban, hogy a magyar lakosság hogyan ítéli meg az uniós tagságot, nagy szerepe van a vidékfejlesztési források elérhetôségének és az agrárgazdaság sikeres integrálódásának a Közös Agrárpolitikába, az egységes belsô piacba. Amit a csatlakozásunk elôtt még sokan kétségbe vontak, az mára nyilvánvalóvá vált: a magyar agrárgazdaságnak – kisebb-nagyobb zökkenôkkel, de – sikerült beilleszkednie a Közös Agrárpolitika kereteibe, átvettük és alkalmazzuk az uniós elôírásokat. Ugyanakkor – mint az EU tagjai – részt veszünk az agrárpolitika továbbfejlesztésének vitájában, az új szabályok kidolgozásában is. A Közös Agrárpolitika területén több, a magyar agrárágazatot közvetlenül érintô kérdés merült fel 2007ben. A Bizottság javaslatot tett a kukoricaintervenció megszüntetésére. A megszüntetés leghátrányosabban Magyarországot érintette volna, ezért hazánk minden fórumon a rendszer fenntartása mellett érvelt. A kitartó lobbizás eredményeként a 2007–2008-as gazdasági évben 1,5 millió tonna, a 2008–2009-es évben 700 ezer tonna kukorica még értékesíthetô a rendszer keretében. Hazánk számára döntô jelentôségû volt, hogy a Bizottság javasolta a kukoricaintervenciós kritériumok szigorítását, amely átlagos idôjárású években a magyar termés túlnyomó részét kizárta volna az intervencióból. A kormány keresetet nyújtott be az Európai Unió Bíróságához, hogy ezt vonja vissza. Az Európai Unió Elsôfokú Bírósága részlegesen megsemmisítette az Európai Bizottság rendeletét. Az EU Környezetvédelmi Miniszteri Tanácsa minôsített többséggel támogatta, hogy Magyarország továbbra is védzáradékot tartson fenn a genetikailag módosított MON810 kukoricára vonatkozóan. Magyarország érdekeivel megegyezô, egyhangú politikai megállapodás született a gyümölcs- és zöldségpiac közös szervezetével kapcsolatos átfogó reformról.

26

A magyar mezôgazdaság és élelmiszeripar számokban

A termelôi szervezetek rugalmasabban mûködhetnek, és egyszerûsödnek a rájuk vonatkozó szabályok. Az agrárminiszterek hosszas vitát követôen elfogadták a borreformot, melynek során a hazánk szempontjából legfontosabb célkitûzések érvényesültek. Sikerült áttörést elérni a borítékképzési elvek megváltoztatásában. A magyar szôlô- és borágazat fajlagos támogatottsága az új tagországok között a legmagasabb, és megelôzzük Ausztriát, valamint Portugáliát is. Nemzeti szinten fenntartható a melléktermék-lepárlás, egyúttal fennmarad a cukorhozzáadással történô alkoholtartalom-növelés lehetôsége is 1,5 százalék mértékig, ami rossz idôjárási feltételek esetén 0,5 százalékkal kiegészíthetô. Az EU Vidékfejlesztési Bizottsága egyhangú szavazással elfogadta az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot. A program összesen 5,15 milliárd euró közpénzbôl megvalósuló fejlesztést tartalmaz, ebbôl több mint 3,8 milliárd eurót az unió költségvetése finanszíroz. Agrárdiplomáciai szempontból 2007 aktív év volt. Az egyes relációkat tekintve a kapcsolataink a legintenzívebben az EU-tagállamok közül Németországgal és Franciaországgal, a harmadik országokat tekintve pedig Oroszországgal és Kínával fejlôdtek. Tovább erôsödött a szomszédos országokkal való együttmûködés. A Visegrádi Négyek közötti kapcsolatok tovább mélyültek, szorosabbá vált az egyeztetés az EU Közös Agrárpolitikáját érintô legfontosabb témakörökben. A több országgal fenntartott gazdasági vegyes bizottságokon belül vagy önállóan létrehozott mezôgazdasági munkabizottságok, munkacsoportok (kínai, francia, finn, lett, thai, török, német tartományi szintû) továbbra is jó fórumot teremtettek az ágazati együttmûködés koordinálására. A nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartásból ki kell emelni az ENSZ szakosított élelmezési és mezôgazdasági szervezetét, a FAO-t. A több évtizedes kiváló kapcsolat eredményeképpen 2007 nyarán megkezdôdtek a tárgyalások a FAO Európai Regionális Hivatal, továbbá az Európa, Afrika és Közel-Kelet területét lefedô Közös Szolgáltató Központ Budapestre helyezésérôl. A magyar agrárdiplomácia rendkívül nagy sikerének számít, hogy idôközben létrejött a megállapodás, és a FAO két hivatala 200 második felében Magyarországra költözött.

Magyarország mezôgazdasági szakdiplomatái NÉMETORSZÁG (Berlin) Dull Péter tel: 00-49-30-203-100 (közvetlen: 203-10-210) fax: 00-49-30-229-1314 (közvetlen: 224-87-207) Cím: Magyar Köztársaság Nagykövetsége 10117 Berlin, Unter den Linden 76. e-mail: [email protected], [email protected]

BELGIUM (Brüsszel) Dr. Czeti András tel: 00-322-234-1285 fax: 00-322-280-1724 Cím: Magyar Köztársaság EU Missziója 2040 Brussels, Rue de Treves 9298 e-mail: [email protected]

AMERIKAI EGYESÜLT ÁLLAMOK (Washington) dr. Tóth Attila tel: 00-1-202-362-67-30 (közvetlen: 363-3228) fax: 00-1-202-966-8135 Cím: Magyar Köztársaság Nagykövetsége 20008 Washington D.C. 3910 Shomakers Street N. W. e-mail: [email protected] (akkreditálva Kanadába is)

SPANYOLORSZÁG (Madrid) Szentmáry Tamás tel: 00-34-91-7000-132 (központ: 00-34-91-413-7011) fax: 00-34-91-413-4138 Cím: Magyar Köztársaság Nagykövetsége C/Fortuny 6. 28 010 Madrid e-mail: [email protected], [email protected]

OROSZORSZÁG (Moszkva) Kenedi Ákos tel: 00-7495-796-93-70 / 351 mellék fax: 00-7495-796-93-80, 81 Cím: Magyar Köztársaság Nagykövetsége Moszkva 119285, Ul. Moszfilmovszkaja 62. e-mail: [email protected] (akkreditálva az OF-n kívül az Örmény és az Üzbég Köztársaságokba is) OLASZORSZÁG (Róma) Dr. Kálmán Zoltán (állandó FAO-képviselô) 2008. december 15-éig Dr. Hamar Balázs 2008. december 16-ától tel: 00-3906-519-0116 fax: 00-3906-972-56-859 Cím: Magyar Köztársaság Állandó FAO Képviselete 00142 Róma, Via Luigi Lilio 59C/10 e-mail: [email protected] FRANCIAORSZÁG (Párizs) Pallaga Viktória tel: 00-33-1-53-70-67-12 fax: 00-33-1-47-27-35-63 Cím: Délégation Commerciale de Hongrie 75116 Paris, 140, Avenue Victor Hugo e-mail: [email protected]

KÍNA (Peking) Bíró István tel: 00-86-10-6532-1431 (közvetlen: 00-86-10-6532-3845) fax: 00-86-10-6532-5053 Cím: Magyar Köztársaság Nagykövetsége No. 10 Dong Zhi Men Wai street, San Li Tun, Beijing, 100600, PRC e-mail: [email protected] ROMÁNIA, (Bukarest) Dr. Szabó József Andor tel: 00-40-21-208-2978 fax: 00-40-21-312-0467 mobil: 00-40-727811072 Cím: Magyar Köztársaság Nagykövetsége Str. Jean-Louis Calderon 63-65. 70202, Bucurest e-mail: [email protected] (akkreditálva Moldáviába is)

Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11. • Telefon: 00-36-1-301-4000, • Fax: 00-36-1-301-0406 www.fvm.hu Készült a minisztérium szakmai fôosztályainak tájékoztató anyagai, a KSH és az AKI statisztikai adatainak és kiadványainak felhasználásával Elôkészítés: Magyar Mezôgazdaság Kiadói, Sajtó, Reklám, Propaganda Kft. • 1141 Budapest, Mirtusz u. 2. Telefon: 00-36-1-470-0411, • Fax: 00-36-1-470-0410 • e-mail: [email protected] Nyomda: GrafikaPress Nyomdaipari Zrt.