AZ Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Szervezeti és Mőködési Szabályzata

ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA Levélcím: 1286 Budapest Pf.: 9. Telefon: 06-1-391-3548; Fax: 06-1-391-3549; IRM telefon: 38-030 E-mail: [email protected]

Szám:

/2007.

A fenntartó nevében jóváhagyom:

Budapest, 2007.

SZABÓ LÁSZLÓ vezetı fıtanácsos oktatási fıigazgató

AZ Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Szervezeti és Mőködési Szabályzata (a szakközépiskola Nevelıtestülete által 2007. augusztus 24-én elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva)

Jóváhagyásra felterjeszti:

DR. SÓTI KÁLMÁN r. ezredes rendırségi fıtanácsos igazgató

AZ ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZATA

TARTALOMJEGYZÉK A SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSÁRA, JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ DOKUMENTUMOK I. RÉSZ

4 12

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 12 I. Fejezet A szakközépiskola tevékenységére vonatkozó alapvetı rendelkezések, fıbb adatok (az államháztartás mőködésének rendjérıl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdésében szereplı, a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban rögzítendı kérdések) 12 II. RÉSZ

15

A SZAKKÖZÉPISKOLA SZEMÉLYZETE I. Fejezet A szakközépiskola vezetıi állománya

15 15 15

Az igazgató Az igazgatóhelyettesek általános feladat- és hatásköre Az oktatási igazgatóhelyettes sajátos feladatai A gazdasági igazgatóhelyettes sajátos feladatai Az osztályvezetık (titkárságvezetı, szakcsoportvezetık) általános feladatai

II. Fejezet A szakközépiskola beosztott állománya Az ügyintézı A pedagógus (tanár) Az osztályfınök Az ügykezelı A fizikai alkalmazott

15 17 19 20 21

25 25 25 26 27 30 30

III. Fejezet A szakközépiskola egyes szervezeti elmeinek, személyeinek feladat- és hatásköre

30 30 30

Titkárság 32 Humán Osztály 35 Oktatási szervek 39 A gazdasági igazgatóhelyettes közvetlen alárendeltségében mőködı szervezeti elemek, személyek 45

III. RÉSZ

48

A SZAKKÖZÉPISKOLA MŐKÖDÉSE I. Fejezet Általános szabályok II. fejezet

48 48 48 50

A munka rendje 50 A feladatok tervezésének és ellenırzésének rendje 54 A nevelı-oktató munka és a tanuló teljesítménye, 55 magatartása és szorgalma ellenırzésének, értékelésének és minısítésének rendszere, követelményei és formái 55 Az értekezletek rendje 66 A szakközépiskolában mőködı testületek 68 A tanulók közösségei, tanulói érdekképviselet és Diákönkormányzat 73 Az iskolai közösségek közötti kapcsolattartás formája és rendje 74 A szolgálati beosztások átadása 74 A kötelezettségvállalás 75 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés 75

2 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


III. Fejezet A tanulókkal kapcsolatos egyes rendelkezések

78 78

Az oktatás rendje 78 A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolása 79 A tanulók munkájának elismerése 82 Az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola hivatásos, köztisztviselıi, közalkalmazotti és tanulói állománya fegyelmi és kártérítési felelıssége 83 Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 84 A tanulóbalesetek megelızése, a tanulóbaleset esetén teendı intézkedések rendje 85 Mővelıdés, kulturális tevékenység 88 Felmentés tanulmányi- és vizsgakötelezettség alól, a felmentés szabályai és a képzettséget igazoló okmányok iskolai tanulmányokba való beszámítása 88 A tanulók kérelmeinek, bejelentéseinek, javaslatainak, panaszainak intézése, a tájékoztatás és vélemény-nyilvánítás rendje, formái 88 A térítési díj, tandíj, külön eljárási díjtételek, szakmai vizsga díja 89 A tanulók fogadása ügyintézés céljából 90

IV. Fejezet A külsı kapcsolatok rendszere, formái Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolás

V. Fejezet Az objektumba történı be- és kilépés rendje Rendkívüli esemény, bombariadó esetén történı eljárás

VI. Fejezet Vegyes, átmeneti és záró rendelkezések FÜGGELÉKEK

91 91 91

91 91 91

92 92 94



A SZERVEZETI ÉS MŐKÖDÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSÁRA, JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ DOKUMENTUMOK



A Szervezeti és Mőködési Szabályzatot az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Nevelıtestülete 2007. augusztus 24-i ülésén megvitatta, egyhangúlag elfogadta és jóváhagyásra javasolja.

GÓGER RÓBERT László fıtanácsos

DR. NAGY ZOLTÁN r. alezredes rendıri és határrendészeti szakcsoportvezetı jegyzıkönyv-hitelesítı

levezetı elnök

MÁNDI JÓZSEF r. alezredes alapozó ismereti szakcsoportvezetı jegyzıkönyv-hitelesítı

KUTSERA PÉTER r. ırnagy Osztályfınöki Munkaközösség vezetıje

HORVÁTH BEATRIX közalkalmazott jegyzıkönyvvezetı

A Szervezeti és Mőködési Szabályzat jóváhagyásával egyetért:

BOGNÁR DÁNIEL R I/1. tanuló Diákönkormányzat képviselıje



ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA Levélcím: 1286 Budapest Pf.: 9. Telefon: 06-1-391-3548; Fax: 06-1-391-3549; IRM telefon: 38-030 E-mail: [email protected]

Szám:

/2007.

… sz. példány

JEGYZİKÖNYV Készült az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Nevelıtestületének 2007. augusztus 24-én 09.00-tól a B. épület kis összevonójában tartott értekezletérıl. Jelen voltak: DR. SÓTI KÁLMÁN r. ezredes, igazgató GÓGER RÓBERT LÁSZLÓ fıtanácsos, mb. titkárságvezetı HORVÁTH BEATRIX közalkalmazott, jegyzıkönyvvezetı BOGNÁR DÁNIEL r. tanuló, a Diákönkormányzat képviselıje a jelenléti íven felsoroltak (1. számú melléklet) Dr. Sóti Kálmán r. ezredes úr köszöntötte a megjelenteket, és megnyitotta az értekezletet. Az értekezlet levezetı elnökének GÓGER RÓBERT LÁSZLÓ fıtanácsos urat javasolta, melyet a Nevelıtestület egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadott. Góger Róbert László úr jegyzıkönyvvezetınek HORVÁTH BEATRIX kisasszonyt javasolta, kinek személyét a Nevelıtestület egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta. Jegyzıkönyv-hitelesítınek DR. NAGY ZOLTÁN r. alezredes és MÁNDI JÓZSEF r. alezredes urakat javasolta, kiket a Nevelıtestület egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadott. Góger Róbert László úr megállapította, hogy az értekezleten a Nevelıtestület 30 tagja jelent meg, a testület határozatképes. Ismertette az értekezlet napirendi pontjait: 1.

A Szervezeti és Mőködési Szabályzat III. fejezete 15. pontja, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 2. § (8) bekezdés g) pontja, valamint 8. § (6) bekezdésének módosítása, a vonatkozó jogszabályok alapján az iskolarendszerő képzésben résztvevı ösztöndíjas tanulók esetén az igazolatlan hiányzások maximális számát 10 tanítási órában kell megállapítani. ELİTERJESZTİ: Krauzer Ernı r. alezredes

2.

A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 57. § (4) bekezdése alapján a Nevelıtestület tagjaiból Oktatói Tanács létrehozása. ELİTERJESZTİ: Krauzer Ernı r. alezredes



3.

Az Oktatói Tanács tagjainak megválasztása ELİTERJESZTİ: Krauzer Ernı r. alezredes

4.

Az „ÉV PEDAGÓGUSA CÍM” létrehozása, illetve adományozása feltételeinek megvitatása és elfogadása (2. számú melléklet) ELİTERJESZTİ: Krauzer Ernı r. alezredes

5.

Az Osztályfınöki Munkaközösség Ügyrendjének megvitatása és elfogadása (3. számú melléklet). ELİTERJESZTİ: Kutsera Péter r. ırnagy

6.

Az osztályfınöki tanórákhoz kidolgozott tanmenet megvitatása és elfogadása, a Szervezeti és Mőködési Szabályzat III. rész, I. fejezet 17. pontjának módosítása (4. számú melléklet). ELİTERJESZTİ: Kutsera Péter r. ırnagy

7.

A Képzési Idı és Tevékenységi Terv, valamint tantárgyfelosztás megvitatása és elfogadása (5. számú melléklet) ELİTERJESZTİ: Zaliczay Ágnes köztisztviselı, kiemelt fıelıadó

8.

Az I. évfolyam tanulmányi évének zárása, a gyakorlati tevékenység értékelése ELİTERJESZTİ: Zaliczay Ágnes köztisztviselı, kiemelt fıelıadó Mándi József r. alezredes, szakcsoportvezetı

Felkérte Krauzer Ernı r. alezredes urat az 1. NAPIRENDI PONT ismertetésére. Krauzer Ernı r. alezredes úr elmondta, hogy a tanulók igazolatlan hiányzása tekintetében felnıttoktatásra vonatkozó külön rendelkezéseket kell figyelembe venni, ezért nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 08.) MKM rendelet 34. § (2) e) pontját kell alkalmazni, mely szerint „a 28. § (2) bekezdésében foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy megszőnik a tanulói jogviszonya annak a tanulónak, aki tíz tanítási óránál igazolatlanul többet mulaszt”. Fentiek alapján az iskolarendszerő képzésben résztvevı ösztöndíjas tanulók esetén az igazolatlan hiányzások maximális számát 10 tanítási órában kell megállapítani, ameddig a tanuló tanulói jogviszonya még megtartható. Amennyiben a tanuló igazolatlan hiányzása a 10 tanítási órát meghaladja, úgy a vonatkozó jogszabály alapján tanulói jogviszonya automatikusan megszőnik. Góger Róbert László fıtanácsos úr szavazásra bocsátotta a kérdést, mely szerint a Szervezeti és Mőködési Szabályzat III. fejezete 15. pontja, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat 2. § (8) bekezdés g) pontja, valamint 8. § (6) bekezdésének módosításával az ösztöndíjas tanulók esetén az igazolatlan hiányzások maximális száma 10 tanítási órában kerüljön megállapításra. JAVASOLT NAPIRENDI PONTTAL KAPCSOLATBAN ÉSZREVÉTEL, JAVASLAT NEM ÉRKEZETT, AZT A NEVELİTESTÜLET EGYHANGÚLAG, ELLENSZAVAZAT ÉS TARTÓZKODÁS NÉLKÜL ELFOGADTA.

A



Góger Róbert László fıtanácsos úr felkérte Krauzer Ernı r. alezredes urat a 2. PONT ismertetésére.

NAPIRENDI

Krauzer Ernı r. alezredes úr ismertette, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény lehetıséget biztosít a Nevelıtestület tagjaiból a törvényben meghatározott eseteket kivéve (SzMSz., Pedagógiai Program, Házirend elfogadása) döntési jogkörrel felruházott, a Nevelıtestület nevében eljáró, szőkebb testület létrehozására. Javaslata szerint az Oktatói Tanács a Rendıri és Határrendészeti, valamint Alapozó Ismereti Szakcsoport 4-4 tanárából, valamint funkció szerint megválasztva a mindenkori évfolyamparancsnokokból álljon. További javaslata, hogy az Oktatói Tanács, megválasztása esetén, 2007. augusztus 31-ig készítse el ügyrendjét. Góger Róbert László fıtanácsos úr szavazásra bocsátotta a kérdést, mely szerint 10 fıvel, szakcsoportonként 4-4 tanár, valamint a mindenkori évfolyamparancsnokok részvételével kerüljön létrehozásra egy Oktatói Tanács. JAVASOLT NAPIRENDI PONTTAL KAPCSOLATBAN ÉSZREVÉTEL, JAVASLAT NEM ÉRKEZETT, AZT A NEVELİTESTÜLET EGYHANGÚLAG, ELLENSZAVAZAT ÉS TARTÓZKODÁS NÉLKÜL ELFOGADTA.

A


NAPIRENDI

Az Oktatói Tanács létrehozását követıen javasolja, hogy a Rendıri és Határrendészeti Szakcsoport, valamint az Alapozó Ismereti Szakcsoport vezetıje tegyen javaslatot a tanács tagjaira. Mándi József r. alezredes, szakcsoportvezetı úr javaslatai az Oktatói Tanács tagjaira: FÖLDES KATALIN hır. ırnagy DR. NAGY HELÉN r. ırnagy VIDA RÓBERT r. ırnagy ENDES ZSOLT r. ırnagy Dr. Nagy Zoltán r. alezredes, szakcsoportvezetı úr javaslatai az Oktatói Tanács tagjaira: PÉTERFINÉ BÁNYIK ANITA közalkalmazott KRAUZER ERNİ r. alezredes KUTSERA PÉTER r. ırnagy HORVÁTH PÉTER r. fıhadnagy Az Oktatói Tanács tagjának történı jelölést minden javasolt elfogadta, más személyre nem érkezett javaslat. Góger Róbert László fıtanácsos úr szavazásra bocsátotta a jelöltek megválasztását az Oktatói Tanács tagjai közé: − FÖLDES KATALIN hır. ırnagy asszony tagságát a Nevelıtestület egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta. −

DR. NAGY HELÉN r. ırnagy kisasszony tagságát a Nevelıtestület egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.



−

VIDA RÓBERT r. ırnagy úr tagságát a Nevelıtestület egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

−

ENDES ZSOLT r.

−

PÉTERFINÉ BÁNYIK ANITA asszony tagságát a Nevelıtestület egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

−

KRAUZER ERNİ r. alezredes úr tagságát a Nevelıtestület egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

−

KUTSERA PÉTER r. ırnagy úr tagságát a Nevelıtestület egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

−

HORVÁTH PÉTER r. fıhadnagy úr tagságát a Nevelıtestület egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.

ırnagy úr tagságát a Nevelıtestület egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta.


NAPIRENDI

Krauzer Ernı r. alezredes úr javasolta, hogy az iskolán végzett nevelı-oktató munka elismeréseként kerüljön létrehozásra „AZ ÉV PEDAGÓGUSA” cím, mely elsısorban erkölcsi elismerést jelentene, iskolaigazgató úr döntése alapján a tanintézet anyagi helyzetét figyelembe véve azonban a cím mellé anyagi juttatás is adható lenne. Kiválasztása az iskolavezetés, Osztályfınöki Munkaközösség vezetısége, az Oktatói Tanács vezetısége és a szakcsoportvezetık javaslata alapján a Nevelıtestület általi megszavazással történne. Góger Róbert László fıtanácsos úr szavazásra bocsátotta a kérdést, mely szerint a mellékelt javaslat feltételeinek megfelelıen kerüljön létrehozásra „AZ ÉV PEDAGÓGUSA” cím. A

JAVASOLT NAPIRENDI PONTTAL KAPCSOLATBAN ÉSZREVÉTEL, JAVASLAT NEM ÉRKEZETT, AZT A NEVELİTESTÜLET EGYHANGÚLAG, ELLENSZAVAZAT ÉS TARTÓZKODÁS NÉLKÜL ELFOGADTA.

Góger Róbert László fıtanácsos úr felkérte Kutsera Péter r. ırnagy urat az 5. NAPIRENDI PONT ismertetésére. Kutsera Péter r. ırnagy úr elmondta, hogy 2006. augusztus 24-én megalakításra került az Osztályfınöki Munkaközösség, melynek elkészült az Ügyrendje, és elfogadásra javasolja a Nevelıtestület felé. Góger Róbert László fıtanácsos úr szavazásra bocsátotta az Osztályfınöki Munkaközösség Ügyrendjének jóváhagyását, mely a Szervezeti és Mőködési Szabályzat mellékletét képezi. JAVASOLT NAPIRENDI PONTTAL KAPCSOLATBAN ÉSZREVÉTEL, JAVASLAT NEM ÉRKEZETT, AZT A NEVELİTESTÜLET EGYHANGÚLAG, ELLENSZAVAZAT ÉS TARTÓZKODÁS NÉLKÜL ELFOGADTA.

A

Góger Róbert László fıtanácsos úr felkérte Kutsera Péter r. ırnagy urat a 6. NAPIRENDI PONT ismertetésére.



Kutsera Péter r. ırnagy úr ismertette, hogy a Szervezeti és Mőködési Szabályzat III. rész, I. fejezet 17. pontja alapján jelenleg „A szakközépiskolában a nevelı, oktató és személyiségfejlesztı munka a Pedagógiai Program és a Személyiségfejlesztési Terv alapján folyik”. Javaslata, hogy a továbbiakban a Személyiségfejlesztési Terv helyett az osztályfınöki órák tanmenete alapján folyjon az oktatás, melyet elfogadásra javasol a Nevelıtestület felé. Góger Róbert László fıtanácsos úr szavazásra bocsátotta az osztályfınöki tanórák tanmenetének elfogadását. A JAVASOLT NAPIRENDI PONTTAL KAPCSOLATBAN ÉSZREVÉTEL, JAVASLAT NEM ÉRKEZETT, AZT A NEVELİTESTÜLET EGYHANGÚLAG, ELLENSZAVAZAT ÉS TARTÓZKODÁS NÉLKÜL ELFOGADTA. Góger Róbert László fıtanácsos úr felkérte Zaliczay Ágnes kiemelt fıreferens asszonyt a 7. NAPIRENDI PONT ismertetésére. Zaliczay Ágnes asszony elmondta, hogy a vonatkozó jogszabályok szerint összeállításra került a Képzési Idı és Tevékenységi Terv, melyet jóváhagyásra javasol a Nevelıtestület felé. A tantárgyelosztás és óraszámok tekintetében nem történt módosítás, az oktatás a hatályos Pedagógia Program szerint folyik a 2007/2008-as tanévben is. Góger Róbert László fıtanácsos úr szavazásra bocsátotta a Képzési Idı és Tevékenységi Terv elfogadását. A

JAVASOLT NAPIRENDI PONTTAL KAPCSOLATBAN ÉSZREVÉTEL, JAVASLAT NEM ÉRKEZETT, AZT A NEVELİTESTÜLET EGYHANGÚLAG, ELLENSZAVAZAT ÉS TARTÓZKODÁS NÉLKÜL ELFOGADTA.

Góger Róbert László fıtanácsos úr felkérte Zaliczay Ágnes kiemelt fıreferens asszonyt és Mándi József r. alezredes urat a 8. NAPIRENDI PONT ismertetésére. Zaliczay Ágnes asszony elmondta, hogy minden tanuló teljesítette a pótvizsgákat, így mindenki a II. tanévbe léphet. Mándi József r. alezredes úr ismertette, hogy a mai napig 153 db foglalkozási napló került leadásra és összesítésre, melyek feldolgozása alapján minden tanuló a II. évfolyamba léphet. A Nevelıtestület egyhangúlag elfogadta az I. évfolyamos tanulók I. éves tanulmányainak eredményes befejezését. Dr. Sóti Kálmán r. ezredes úr az értekezlet zárásaként felhívta a Diákönkormányzat képviselıjének figyelmét az igazolatlan hiányzás maximális óraszámában bekövetkezett változásra, kérte, hogy ismertesse a módosítást az I. évfolyam tanulóival is. Felhívta továbbá mind a tanulók, mind pedig az osztályfınökök figyelmét, hogy az iskola szőkös anyagi lehetıségei, valamint az elmúlt tanévben a tanulói szálláson tapasztalt nagyszámú rongálás miatt a tanulói szálláson folyamatosan kerülnek végrehajtásra körletszemlék, a rongálókkal szemben pedig kártérítési, illetve a cselekmény súlyától függıen fegyelmi eljárást fog kezdeményezni, melynek következménye akár a tanulói szállásról történı kizárás is lehet.



Góger Róbert László fıtanácsos úr megköszönte az értekezleten való részvételt, és bezárta az ülést.

K. m. f.

GÓGER RÓBERT LÁSZLÓ fıtanácsos levezetı elnök

MÁNDI JÓZSEF r. alezredes alapozó ismereti szakcsoportvezetı jegyzıkönyv-hitelesítı

DR. NAGY ZOLTÁN r. alezredes rendıri és határrendészeti szakcsoportvezetı jegyzıkönyv-hitelesítı

KUTSERA PÉTER r. ırnagy Osztályfınöki Munkaközösség vezetıje

HORVÁTH BEATRIX közalkalmazott jegyzıkönyvvezetı

A módosításokkal egyetértek:

BOGNÁR DÁNIEL R I/1. tanuló Diákönkormányzat képviselıje

Mellékletek:

Készült: Egy példány: Kapják: Készítette: Gépelte: Snysz.: Fnyt.: Itsz.:

1. számú melléklet: Jelenléti ív (1 lap) 2. számú melléklet: Javaslat „Az év pedagógusa” cím létrehozására (1 lap) 3. számú melléklet: Az Osztályfınöki Munkaközösség Ügyrendje (5 lap) 4. számú melléklet: Tanmenet az osztályfınöki tevékenységre (4 lap) 5. számú melléklet: Képzési Idı és Tevékenységi Terv (1 lap) 6. számú melléklet: Nyilatkozat (1 lap)

2 példányban 6 lap + mellékletek 1. sz. pld.: Oktatási Fıigazgatóság 2. sz. pld.: Irattár Horváth Beatrix közalkalmazott Horváth Beatrix közalkalmazott

0101 NS 15L



I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet A szakközépiskola tevékenységére vonatkozó alapvetı rendelkezések, fıbb adatok (az államháztartás mőködésének rendjérıl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdésében szereplı, a Szervezeti és Mőködési Szabályzatban rögzítendı kérdések) 1.

A szakközépiskola – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 122. § (6) bekezdésben írt felhatalmazás alapján – a belügyminiszter által – alapító okirattal létesített, a rendvédelmi szervek állománya utánpótlásának biztosítására létrehozott, két évfolyamos, nappali és levelezı oktatási formájú, szakképzı, továbbképzı intézmény. Fenntartója az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a szakmai munkát és gazdálkodását az Oktatási Fıigazgatóság felügyeli.

2.

A szakközépiskola fıbb adatai:

3.

a)

neve:

Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola

b)

székelye:

2094 Nagykovácsi, Nagykovácsi út 3-5.

c)

levelezési címe:

1286 Budapest, Pf. 9.

d)

adószáma:

15722706-2-51

e)

bankszámlaszám:

10023002-00282376-00000000

f)

OKJ száma:

102 500

g)

alapító okirat kelte, száma:

A-1098/1/2004. – kelt 2004. július 30-án, hatályos 2004. augusztus 31-tıl (módosítva: A-1098/3/2005.)

h)

államháztartási egyedi azonosító: 220284

i)

mőködési engedély száma:

1753-5/2000. (módosítva: 895-6/2003.)

A szakközépiskola által állami feladatként ellátott alaptevékenység, a végzett kiegészítı, kisegítı tevékenységek, valamint az azokat meghatározó jogszabályok A szakközépiskola önálló jogi személy, a gazdálkodás megszervezésének módjára tekintettel önállóan gazdálkodó, az elıirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörrel rendelkezı költségvetési szerv, amely – a vonatkozó jogszabályok, így különösen az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 100. §-ában meghatározottak figyelembevételével – jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat, szerzıdést köthet, pert indíthat és perelhetı.



A Szakközépiskola szervezetét, az egyes szervezeti elemek, személyek feladatait, hatáskörét, jogait, valamint kötelezettségeit, az irányítás és mőködés rendjét a vonatkozó jogszabályok [így különösen az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, az államháztartás mőködési rendjérıl szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, a szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Rendırségrıl szóló 1994. évi XXXIV. törvény, a határırizetrıl és a Határırségrıl szóló 1997. évi XXXII. törvény stb.], az állami irányítás egyéb jogi eszközei, belsı rendelkezések, valamint jelen Szervezeti és Mőködési Szabályzat határozzák meg. A szakközépiskola pontos szervezeti felépítését, a mindenkori létszámot és a munkaköri megnevezéseket a hatályos szervezési állománytáblázat tartalmazza. A szakközépiskola feladatai:

4.

a)

alaptevékenységként végzi a rendır/határrendész szakképzést, nevelést, felkészíti a tanulókat a rendır/határrendész szakmai vizsgára;

b)

végrehajtja a rendır/határrendész szakmai vizsgáztatást;

c)

végzi a rendvédelmi szervek tiszthelyettesi és zászlósi állománya iskolarendszeren kívüli képzését és vizsgáztatását;

d)

végzi a tiszthelyettesi és zászlósi állomány át-, továbbképzését, vizsgáztatását;

e)

végrehajtja az igény szerint jelentkezı speciális tanfolyamokra beiskolázottak felkészítését és vizsgáztatását;

f)

kisegítı, kiegészítı tevékenységként végzi az alaptevékenységekhez kapcsolódó kiszolgáló feladatokat, a vagyonkezelıi, hasznosítási tevékenységeket.

Vállalkozási feladatok, gazdálkodó szervezetben történı részvétel, haszonszerzésre irányuló tevékenység A szakközépiskola vállalkozási tevékenységet nem végez, de a rendelkezésre álló eszközökkel nem nyereségszerzés céljából, az alapfeladatok veszélyeztetése nélküli, vállalkozói tevékenységnek nem minısülı, egyéb bevétellel járó, az alaptevékenységgel összefüggı, azt kiegészítı, kisegítı jellegő tevékenységeket végezhet.

5.

A 3., 4., pontokban megjelölt tevékenységek forrásai A szakközépiskola alaptevékenységét, valamint kiegészítı, kisegítı jellegő feladatait a rendelkezésére álló, költségvetésében biztosított és elıirányzott források igénybevételével látja el. A szakközépiskola feladatmutatókhoz kapcsolódó normatív és egyéb támogatásokban nem részesül.



6.

A szervezeti felépítés és mőködés rendszere, szervezeti elemek, valamint a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatköre, munkaköre, továbbá a költségvetés tervezésével, végrehajtásával kapcsolatos szabályozás A Szakközépiskola szervezeti felépítését, az egyes szervezeti elemek, személyek (ideértve a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátók) tevékenységét, feladat- és hatáskörét, jogállását, a mőködés rendjét a vonatkozó jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, belsı rendelkezések, valamint jelen Szervezeti és Mőködési Szabályzat (a továbbiakban: szabályzat) határozzák meg. A szakközépiskola pontos szervezeti felépítését, a mindenkori létszámot és a munkaköri megnevezéseket a hatályos szervezési állománytáblázat tartalmazza. A szervezeti felépítést szemléltetı ábrát a szabályzat 1. sz. függeléke tartalmazza. A szabályzat hatálya kiterjed a szakközépiskola hivatásos, közalkalmazotti, köztisztviselıi jogviszonyban álló munkavállalóira, valamint a szakközépiskolában tanulmányokat folytató (ösztöndíjas, illetve kettıs jogállású) tanulókra, a szakközépiskola szervezeti elemeire és azok mőködésére. A szabályzat tartalmazza:

7.

a)

a szakközépiskola mőködésére, tevékenységi körére vonatkozó alapvetı elveket, rendelkezéseket, a vonatkozó jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei által a szervezeti és mőködési szabályzatban rögzítendıként meghatározott adatokat, elıírásokat;

b)

a szakközépiskola szervezeti felépítését, az egyes szervezeti elemek, illetıleg személyek feladatait, hatáskörét, jogait, kötelezettségeit, irányítási rendszerét, vezetı és ellenırzı szerveit, azok tevékenységét.

Szervezeti elemek vezetıinek és alkalmazottainak azon jogosítványai, amelyek körében a szakközépiskola képviselıjeként járhatnak el a)

A szakközépiskola általános képviseletét az igazgató – megbízása alapján vagy akadályoztatásakor, helyettesítés esetén a kijelölt igazgatóhelyettes, gazdasági, költségvetési ügyekben a gazdasági igazgatóhelyettes – látja el. Az igazgató – megbízás vagy helyettesítés alapján az igazgatóhelyettes – teljes körően, a szakközépiskola egészére kiterjedı hatállyal jogosult a szakközépiskola képviseletére befelé és külsı szervek, személyek, hatóságok elıtt egyaránt.

b)

A gazdasági igazgatóhelyettes ellátja gazdasági és költségvetési ügyekben a szakközépiskola képviseletét.

c)

A kiemelt jogi fıelıadó ellátja a szakközépiskola jogi képviseletét a különbözı jogvitákban, peres és nem peres ügyekben.

d)

Az ügyintézı (szakközépiskola alkalmazottja) külön megbízás alapján, a megbízásban rögzített terjedelemben jogosult a szakközépiskolát képviselni.



II. RÉSZ A SZAKKÖZÉPISKOLA SZEMÉLYZETE I. Fejezet A szakközépiskola vezetıi állománya 1.

A szakközépiskola vezetésének alapja a szolgálati és szakmai elöljárói rendszer az indokolt mértékő tanintézeti jelleg egyidejő érvényesítésével.

2.

A szakközépiskola vezetıi gondoskodnak a hozzájuk tartozó szervezeti elem(ek), személy(ek) irányításáról, tevékenységük koordinálásáról, felügyeletérıl. Felelısek az irányításuk alá tartozó szervezeti elem(ek), személy(ek) feladatai végrehajtásáért, a végrehajtás ellenırzéséért, az eredményes mőködésért, a szervezeti elem(ek) munkatársai kiválasztásáért, felkészítéséért. Felelısek továbbá a követelményszintő, szakszerő és jogszerő mőködés biztosításáért, a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei és a belsı rendelkezések végrehajtásáért. AZ IGAZGATÓ

3.

Az igazgató a szakközépiskola egyszemélyi felelıs vezetıje, szolgálati elöljárója a (szakközépiskola) teljes személyi állománynak, egyben tagja a Nevelıtestületnek. Az igazgató felelıs a szakközépiskola szakszerő és törvényes mőködéséért, oktatási-nevelési tevékenységéért, a jogszabályokban, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározott vonatkozó feladatok teljesítéséért, a szakközépiskola gazdálkodásának törvényességéért, a mőködéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, az állomány fegyelmi helyzetéért, a minısített idıszaki felkészüléséért.

4.

A szakközépiskola igazgatója, mint állományilletékes parancsnok munkáltatói, szervezési, személyzeti, fegyelmi, kártérítési, gazdálkodási (költségvetési) hatáskörét a vonatkozó jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei és jelen szabályzat rendelkezései határozzák meg.

5.

Vezeti az igazgatóhelyettesek, a titkárságvezetı, a Humán Osztály vezetıje, a titkárságvezetın keresztül a kiemelt jogi fıelıadó, valamint a kiemelt (belsı ellenır) fıelıadó tevékenységét, irányítja az igazgatóhelyetteseken keresztül az osztályok, szakcsoportok tevékenységét.

6.

Ellátja a szakközépiskola általános képviseletét, meghatározza az arculatformálással, a szervezet- és munkakultúra fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat.

7.

Feladat- és hatáskörének gyakorlását – ha jogszabály, vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze nem zárja ki – ezen szabályzattal és a vonatkozó más szakmai szabályzókkal összhangban, ügycsoportokban vagy egyedi ügyekben, eseti vagy állandó jelleggel átruházhatja.

8.

Az igazgató a szakközépiskola minısített idıszaki feladatait a vonatkozó jogszabályok alapján tervezi, szervezi és ellenırzi, erre vonatkozó hatáskörének gyakorlását másra nem ruházhatja át. Ha a feladatok ellátásában akadályoztatva van, jogkörét az oktatási igazgatóhelyettes gyakorolja. 15 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


9.

Az igazgató feladat- és hatásköre: a)

irányítja, elemzi és értékeli a szakközépiskola mőködését, a szervezeti elemek tevékenységét, az oktatási feladatok végrehajtásának módját, hatékonyságát, a mőködés során a törvényesség betartását;

b)

tervezi, szervezi, irányítja és ellenırzi az oktató-nevelı, személyiségformáló és módszertani munkát, a tudományos tevékenységet, az állandó állomány pedagógiai és szakmai képzését, továbbképzését;

c)

a szakközépiskola feladatainak ellátását szolgáló fizetési, vagy más teljesítési kötelezettséget vállal, ilyen követelést elıír; elrendeli a kiadás teljesítését, a bevétel beszedését, illetve ezek elszámolását, az intézmény éves költségvetése megtervezését;

d)

dönt a hatáskörébe utalt kártérítési, fegyelmi és lakásgazdálkodási ügyekben;

e)

gyakorolja a jogszabályokban, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben biztosított személyzeti, munkáltatói, szervezési és gazdálkodási (költségvetési) jogokat;

f)

elsı fokon dönt a tanulói jogviszony szünetelésérıl, megszüntetésérıl, a tanuló elbocsátásáról és visszavételérıl, tanulmányi és vizsgaügyekben a méltányosság engedélyezésérıl, az oktatási igazgatóhelyettes ajánlása alapján megbízza az osztályfınököket;

g)

dönt a közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti elemek között felmerült hatásköri vitában;

h)

a feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben hazai és nemzetközi fórumokon képviseli a szakközépiskolát;

i)

magához vonhat bármely, a szakközépiskola feladat- és jogkörébe tartozó, a hatáskörelvonás tilalmába nem ütközı ügyet;

j)

a szakközépiskola egészére kiterjedı hatállyal belsı rendelkezést ad ki. A hatáskörét meghaladó esetben kezdeményezi magasabb szintő belsı rendelkezés kiadását, módosítását, hatályon kívül helyezését. Az alárendeltek jogszabályba, az állami irányítás egyéb jogi eszközeibe, belsı rendelkezésekbe ütközı, vagy szakmailag hibás döntését – ha jogszabály másként nem rendelkezik – hatályon kívül helyezi, megváltoztatja.

k)

biztosítja a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott körben az érdekképviseleti szervek mőködéséhez szükséges feltételeket;

l)

elkészíti, illetve elkészítteti különösen a szakközépiskola Pedagógiai Programját, Szervezeti és Mőködési Szabályzatát, a Házirendet, az iskola minıségirányítási programját; kiadja a közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti elemek állományának munkaköri leírásait, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatot, a Szakmai Vizsga Levezetési Tervét, a Tanóra és Elfoglaltsági Rendet; megbízza a szakmai munkaközösségek (szakcsoportok) vezetıit; rendkívüli idıjárás, természeti katasztrófa esetén – egyeztetve a szakmai felügyeletet gyakorlóval – rendkívüli szünetet rendelhet el;



10.

m)

a Szervezeti- és Mőködési Szabályzatot, valamint a Házirendet a Nevelıtestület elfogadását követıen a DÖK egyetértésével, a Pedagógiai Programot, az éves Munka- és Ellenırzési Tervet a Nevelıtestület, a Minıségirányítási Programot az alkalmazotti közösség elfogadását követıen felterjeszti jóváhagyásra az Oktatási Fıigazgatóság fıigazgatójához;

n)

szervezi és irányítja a folyamatos együttmőködést a rendvédelmi oktatási intézményekkel – benne kiemelten a Rendészeti és Bőnmegelızési Intézettel (továbbiakban: RBI), a Bőnmegelızési Akadémiával – és más együttmőködésre felkért szervekkel;

o)

fegyelmi jogkört gyakorol;

p)

szabályozza, irányítja a szakközépiskola feladat- és hatáskörébe tartozó személyes adatok védelmével kapcsolatos tevékenységet;

q)

szervezi és koordinálja a Nevelıtestület munkáját, meghatározza a szakirodalmi információs igények kielégítésére irányuló tevékenység elveit;

r)

tervezi, szervezi, végzi a szervezetalakítást, humán erıforrással való gazdálkodást, ennek fejlesztését, módszertani foglalkozásokat, fórumokat szervez, illetve vezet;

s)

Szociális Bizottságot mőködtet jóváhagyott ügyrend alapján;

t)

kötelezettséget vállal és követelést ír elı;

u)

jóváhagyja a szakközépiskola saját hatáskörében lefolytatott közbeszerzési eljárásokat;

v)

utasításra elrendeli a szakközépiskola magasabb harckészültségbe helyezését és mozgósítását;

w)

szervezi és irányítja a szakközépiskola minısített idıszaki feladatokra történı felkészítését;

x)

távollétében – akadályoztatása esetén – az oktatási igazgatóhelyettes, annak távollétében – akadályoztatása esetén – a gazdasági igazgatóhelyettes helyettesíti.

Az igazgató – ha jogszabály, vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze nem zárja ki – feladat- és hatáskörének gyakorlását jelen szabályzattal, valamint más szakmai szabályzókkal összhangban átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, a titkárságvezetıre, a Humán Osztály vezetıjére.

AZ IGAZGATÓHELYETTESEK ÁLTALÁNOS FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE 11.

Az igazgatóhelyettesek általános feladatai: a)

a jogszabályokban, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben és belsı rendelkezésekben elıírtak alapján meghatározzák a felelısségi körükbe tartozó feladatokat, ezek végrehajtásának módszereit, biztosítják a feladatok egységes értelmezését és végrehajtását, végzik a teljesülés folyamatos elemzését, javaslatot tesznek a fejlesztések fı irányaira;

b)

szakterületüket érintı körben belsı rendelkezéseket (körlevél, tájékoztató) adnak ki;



c)

vezetik a közvetlen alárendeltségükbe tartozó vezetıket, személyeket, irányítják és ellenırzik a nekik alárendelt szervezeti elemek tevékenységét, költségvetési gazdálkodását, minısített idıszaki felkészülését;

d)

végzik a hatáskörükbe tartozó, személyzeti munkából adódó teendıket, véleményezési, javaslattételi jogot gyakorolnak az alárendeltségükben lévık személyzeti és munkaügyeit illetıen;

e)

szakmai szempontból elıkészítik az igazgatói döntéseket, a szakterületüket érintı körben véleményezik a megküldött tervezeteket, gondoskodnak a döntések egységes és következetes végrehajtásáról, illetve a végrehajtás ellenırzésérıl, elemzésérıl-értékelésérıl;

f)

kezdeményezik, illetve javaslatot tesznek igazgatói, elöljárói szervi belsı rendelkezések kiadására, módosítására, hatályon kívül helyezésére. Innovatív módon lépnek fel a hatékony munkavégzés érdekében;

g)

a szakterületüket érintı – jogszabályban az igazgató elsı fokú jogkörébe utalt – ügyekben javaslatot tesznek a rendezésre, illetve azt igazgatói döntésre elıkészítik;

h)

szakterületüket érintı körben – ha jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze nem zárja ki – bármely ügyet hatáskörükbe vonhatnak érdemi elbírálásra, ezekre vonatkozóan az igazgatónak javaslatot tehetnek;

i)

az alárendeltségükbe tartozó szervezeti elemek vezetıinek döntéseit, ha azok szakmai szempontból hibásak, vagy jogszabályba, az állami irányítás egyéb jogi eszközeibe, belsı rendelkezésekbe ütköznek, megsemmisítik, megváltoztatják;

j)

elkészíttetik és jóváhagyják az alárendeltségükbe tartozó szervezeti elemek állományának munkaköri leírásait, jóváhagyják szabadságolási terveiket, folyamatosan figyelemmel kísérik dolgozóik teljesítményét, viselkedését, a rendvédelmi szervekre vonatkozó Etikai Kódex elıírásainak betartását;

k)

az igazgató jóváhagyásával – szakterületüket érintı kérdésekben – értekezletet, tájékoztatót, módszertani foglalkozást, továbbképzést, megbeszélést szerveznek, vezetnek, aktívan segítik, ellenırzik beosztottaik ön- és továbbképzését, követelményeknek történı megfelelését;

l)

szakterületükre vonatkozóan szervezik és végzik az együttmőködési feladatokat. Igyekeznek jó kapcsolatokat kialakítani, fenntartani azokkal, akik segíthetik a közösség sikeres mőködését, tekintélyét. Az igazgató utasítása szerint személyesen is részt vesznek a nevelı-oktató munkában;

m)

felügyelik az irányításuk alatt álló szervezeti elemek állami- és szolgálati titok védelmével, a személyes adatkezeléssel kapcsolatos tevékenységét, a vonatkozó elıírások betartását, dolgozóik járandóságai biztosítását;

n)

ha jogszabály, vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközei, illetve belsı rendelkezések nem zárják ki, feladat- és hatáskörük gyakorlását a közvetlen alárendeltségükbe tartozó (osztály/szakcsoport) vezetıre átruházhatják.



AZ OKTATÁSI IGAZGATÓHELYETTES SAJÁTOS FELADATAI 12.

Az oktatási igazgatóhelyettes közvetlenül a szakközépiskola igazgatójának van alárendelve, szolgálati elöljárója – a gazdasági igazgatóhelyettes kivételével – a szakközépiskola teljes személyi állományának. Az igazgató távolléte esetén – a kizárólagos hatáskörbe utalt ügyek kivételével – megbízás alapján helyettesíti az igazgatót.

13.

Felelıs: az oktatás-nevelés, a módszertani, a tudományos kutató-, kidolgozó munka és a képzés anyagi biztosításának tervezéséért, szervezéséért, végrehajtásáért, fejlesztéséért; a közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti elemek tevékenységéért, ezek fegyelmi állapotáért, az oktatásra vonatkozó jogszabályok egységes értelmezéséért, alkalmazásáért, a hatékony nevelı-oktató munka megvalósításáért, az egyének, kiscsoportok ön- és továbbképzéséért, valamint a jó munkahelyi légkör fenntartásáért.

14.

Feladata: a)

szervezi az egyes mőködési, képzési dokumentumok (Képzési Idı és Tevékenységi Terv, Tanóra- és Elfoglaltsági Rend, Tanulói Szállás Házirend, Portaszolgálati Utasítás, Pedagógiai Program, tanmenetek/tematikák, kötelezıen választott tantárgyak programja, tantárgyfelosztás, tanórarend, Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, Felvételi Szabályzat, képzési-együttmőködési megállapodások, képzési tervek, személyiségformálási tervek) elıkészítését, kidolgozását, folyamatos figyelemmel kísérését, szükség szerint korszerősítését, az ezekkel kapcsolatos elemzések, értékelések végzését, a javaslatok, jelentések, beszámolók elkészítését;

b)

gondoskodik az oktatásban résztvevı állomány általános, pedagógiai és módszertani ismereteinek szintentartásáról, bıvítésérıl, szervezi a pedagógusi állomány rendvédelmi szerveknél, rendészeti képzést folytató társintézményeknél történı tapasztalatszerzését, tudományos, kutató, kidolgozó munkáját, továbbá követésvizsgálatok végzését;

c)

tervezi és szervezi az oktatástechnikai eszközök, információhordozók (tankönyvek, segédletek) folyamatos korszerősítését, széles körő alkalmazását, egyezteti az oktatás anyagi, technikai feltételeinek javítására, fejlesztésére vonatkozó elgondolásokat;

d)

tervezi, szervezi a tanulók tanulmányi munkájának, vizsgáztatásának, szakmai gyakorlatainak végrehajtását, a mentorok és koordinátorok felkészítését;

e)

tervezi, szervezi, biztosítja és figyelemmel kíséri a nevelı-oktató munka egységét, összehangoltságát, módszergazdagságát, a pedagógusi állomány éves tanórai- és egyéb jellegő terhelését;

f)

figyelemmel kíséri, segíti, szervezi, illetve közremőködik a szakközépiskola pályáztatási és felvételiztetési munkájában, illetve az ezt megelızı pályára irányító munkában;

g)

szervezi az együttmőködést a képzési profil szempontjából kapcsolódó rendvédelmi, katonai és polgári tanintézetekkel, a szakmai gyakoroltatást végzı szervekkel;

h)

irányítja és ellenırzi a Tanulmányi Osztály és a szakcsoportok (szakmai munkaközösségek) és az osztályfınökök tevékenységét, részt vesz a Nevelıtestület munkájának koordinálásában, ajánlásokat, javaslatokat tesz a tárgyalt napirendekkel kapcsolatban, vezeti és irányítja a Tanulmányi- és Felvételi Bizottság tevékenységét; 19 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


i)

jóváhagyja a tantárgyi tematikákat, tanrendeket, a köztes vizsgák levezetési tervét, a szakmai gyakorlatok tervét, a személyiségformálási terveket és a tanári szakmai gyakorlatok tervét;

j)

felügyeli a Tanulmányi Osztály és a szakcsoportok költségvetése tervezését és felhasználását;

k)

kötelezettség-vállalási jogkört gyakorol megbízás alapján;

l)

az igazgató által leadott hatáskörben elbírálja a beérkezı, külsı vendégek részére szóló szállásigényeket;

m)

távolléte esetén a tanulmányi osztályvezetı vagy a helyettesítésével megbízott szakcsoportvezetı helyettesíti.

A GAZDASÁGI IGAZGATÓHELYETTES SAJÁTOS FELADATAI 15.

A gazdasági igazgatóhelyettes közvetlenül a szakközépiskola igazgatójának van alárendelve, szolgálati elöljárója – az oktatási igazgatóhelyettes kivételével – a szakközépiskola teljes személyi állományának. Az igazgató, valamint az oktatási igazgatóhelyettes egyidejő távolléte esetén – a kizárólagos hatáskörbe utalt ügyek kivételével – megbízás alapján helyettesíti az igazgatót.

16.

Felelıs: a szakközépiskola költségvetésének a vonatkozó jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározott módon történı tervezéséért, szervezéséért, a költségvetés realizálásáért, a számviteli nyilvántartásért, az elemzésért, a szakmai jellegő ellenırzésekért, a szakközépiskolai feladatok végrehajtásához szükséges pénzügyi, ellátási, fenntartási, technikai, informatikai, munka- és környezetvédelmi feltételek biztosításáért, az alárendelt szervezeti elemek gazdálkodásának irányításáért, összehangolásáért, a bérgazdálkodásért, az adó- és társadalombiztosítási ügyintézésért, a lakás- és energiagazdálkodásért.

17.

Feladata: a)

a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben és az elöljárói belsı rendelkezésekben meghatározottak szerint tervezi, irányítja, felügyeli és ellenırzi a szakközépiskola költségvetési, ellátási, fenntartási, technikai és informatikai gazdálkodási rendszerét, tevékenységét, negyedévente vezetıi értekezleten jelentést tesz a költségvetési felhasználás alakulásáról;

b)

irányítja, felügyeli és ellenırzi az alárendeltségébe tartozó osztályokat, és az igazgatóhelyettesi vezetés állományát;

c)

gondoskodik a szakközépiskola éves költségvetési tervjavaslatának elkészítésérıl, majd a költségvetési vita lefolytatása és a jóváhagyott költségvetési elıirányzatok visszaigazolása után az elemi költségvetés kidolgozásáról;

d)

gondoskodik a gazdálkodási évre (idıszakra, feladatra) vonatkozó igazgatói intézkedések, gazdálkodási tervek, belsı rendelkezések kidolgozásáról;

e)

irányítja és felügyeli az elemi költségvetésbıl a szakközépiskola feladatainak végrehajtásához szükséges feltételek biztosítását, koordinálja a rendelkezésre álló elıirányzatokkal, keretekkel és készletekkel való gazdálkodást, indokolt esetben kezdeményezi azok módosítását; 20 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


f)

irányítja és felügyeli a szakközépiskola vagyonnyilvántartásának vezetését, az intézményi beszámolók, a leltár és az éves mérleg összeállítását, elkészíti az iskola adott évre vonatkozó felújítási, szükségleti terveit, szervezi az ezekben elıírtak megvalósulását;

g)

ellátja gazdasági és költségvetési ügyekben a szakközépiskola képviseletét;

h)

átruházott jogkörben – a hatályos jogszabályok és szabályzók elıírásai szerint – a szakközépiskola feladatainak ellátását szolgáló fizetési vagy teljesítési kötelezettséget vállal, vagy ilyen követelést elıír, a kötelezettségvállalást, a követelés elıírását, valamint az utalványozást ellenjegyzi;

i)

javaslatot tesz a szakközépiskola mőködéséhez szükséges technikai felszerelések, jármővek, fegyverzettechnikai eszközök, informatikai rendszerek fejlesztésére, korszerősítésére, az elavult eszközök és anyagok kivonására, további hasznosítására;

j)

irányítja a szakközépiskola saját hatáskörében lefolytatott közbeszerzési eljárásait;

k)

irányítja a szakközépiskola kincstári vagyongazdálkodását, a szakmai és a költségvetési kerettel rendelkezı szervezeti elemek gazdasági munkájához iránymutatást ad, gazdasági jellegő intézkedéseket hoz;

l)

irányítja a szakközépiskola informatikai rendszere mőködtetését, fejlesztését, a távbeszélık magáncélú használatát és térítésük megvalósulását;

m)

gondoskodik a hatáskörébe utalt lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásáról, elıkészíti a központi szervhez felterjesztendı javaslatokat;

n)

irányítja a károkért felelısökkel szemben lefolytatott káreljárások nyilvántartásával, a kirótt kártérítések behajtásával kapcsolatos tevékenységet, intézkedéseket foganatosít a károk megelızésére;

o)

a szükséges feltételek megléte esetén – az igazgató távollétében – jóváhagyja az illetményelılegek kifizetését;

p)

irányítja a szakközépiskola környezet- és természetvédelmi tevékenységét, intézkedéseket foganatosít a kapcsolódó jogszabályok betartására, a balesetek, környezetszennyezések megelızésére és felmerült hiányosságok megszüntetésére;

q)

irányítja a szakközépiskola energiafelhasználását, intézkedik az energiaveszteségek mérséklésére, a takarékos energia-felhasználásra;

r)

mőködteti a gazdasági szerv belsı önellenırzési rendszerét, gondoskodik a felmerült hiányosságok megszüntetésérıl;

s)

kötelezettség-vállalási és ellenjegyzési, valamint pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási jogkört gyakorol.

t)

távolléte esetén a kijelölt osztályvezetı helyettesíti.

AZ OSZTÁLYVEZETİK (TITKÁRSÁGVEZETİ, SZAKCSOPORTVEZETİK) ÁLTALÁNOS FELADATAI

18.

Az osztályvezetı munkaköri leírásában szabályozott alárendeltségében vezeti alárendelt szervezetét, melynek egyszemélyi felelıs vezetıje, szolgálati elöljárója az osztály teljes személyi állományának. 21 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


19.

Az osztályvezetı felelıs a munkaköri leírásban meghatározott szakterület eredményes mőködéséért, a szakmai feladatok egységes értelmezéséért, a végrehajtás megszervezéséért, összehangolásáért és a megvalósulás ellenırzéséért, közvetlen alárendeltje felkészültségéért, az ügyintézés során a szakszerőség, törvényesség, határidık betartásáért, betartatásáért.

20.

A Szabályzat alkalmazása során a titkárságvezetıt, a szakcsoportvezetıket osztályvezetıvel azonos jogállású vezetınek kell tekinteni.

21.

Az osztályvezetı általános feladat- és hatásköre: a)

vezeti az alárendeltségébe tartozó szervezeti eleme(ke)t, tervezi, szervezi, irányítja és ellenırzi a szakmai feladatok végrehajtását, biztosítja az ügyintézés szakszerőségét, jogszerőségét, a határidık betartását;

b)

szakterületét érintı körben folyamatosan figyelemmel kíséri, értékeli, elemzi és ellenırzi a szakközépiskolai feladatok reá vonatkozó részei végrehajtásának helyzetét, hatékonyságát, véleményezi, illetve elkészíti a szakterületét érintı jelentéseket, javaslatokat, elıterjesztéseket és egyéb szakmai tervezeteket, szakmailag elıkészíti a felettes vezetı döntését, hatáskörét meghaladó ügyekben belsı rendelkezés kiadását, módosítását, hatálytalanítását kezdeményezi;

c)

gondoskodik a felettes vezetıi döntés végrehajtásának megtervezésérıl, megszervezésérıl, megvalósításáról és nem utolsó sorban ellenırzésérıl, értékelésérıl, az érintettek motiválásáról;

d)

a közvetlen alárendeltségébe tartozók személyzeti és szociális ügyeiben javaslattételi és véleményezési jogkört gyakorol, részt vesz az alárendeltek munkája, össztevékenysége minısítésében, alkalmassága elbírálásában, a megfelelı munkahelyi légkör alakításában, továbbá a munkaköri leírások elkészítésében, elkészíti a beosztott hivatásos és köztisztviselıi állomány éves teljesítményértékelését;

e)

meghatározza, szervezi és értékeli beosztottainak napi, heti, havi munkáját, elfoglaltságát, a jóváhagyott éves szabadságolási terv szerint engedélyezi szabadságát, szabadnapját, hivatalos és magánügyben munkaidıben történı kilépését, biztosítja alárendelt munkatársai munkaidı alatti hatékony tevékenységét, felügyeli az állomány részére biztosított ruházati támogatás rendeltetésszerő felhasználását, az errıl szóló elszámolást, továbbá a magáncélú igénybevételek megfizetését;

f)

szakterületét érintı körben együttmőködik a szakközépiskola, az együttmőködı szervek azonos szintő vezetıivel;

g)

kötelezettség-vállalási utalványozási jogkört gyakorol megbízás alapján;

h)

az osztályvezetıt akadályoztatása esetén a kijelölt vagy megbízott általa személy helyettesíti;

i)

gondoskodik a szervezeti elem részére átadott anyagi-technikai eszközök nyilvántartásáról, elszámolásáról, megırzésérıl, ezekért felelısséggel tartozik.



22.

A titkárságvezetı sajátos feladatai a)

a titkárságvezetı közvetlenül az igazgatónak van alárendelve, szakmai elöljárója a titkárság teljes személyi állományának;

b)

koordinálja a szakközépiskolai szintő – nem tanulmányi jellegő – tervezı-, szervezımunkát;

c)

gondoskodik az Éves Munka- és Ellenırzési Terv összeállításáról, ez alapján a havi munkatervek elkészítésérıl, kiadásáról;

d)

gondoskodik az igazgató által meghatározott tervezetek kidolgozásáról, részt vesz jelentések és tervek összeállítására létrehozott eseti bizottságok munkájában;

e)

a Humán Osztállyal együttmőködve összeállítja az állomány adott évre vonatkozó ön- és továbbképzési tervét;

f)

biztosítja a vezetıi fórumok adminisztratív mőködését, az ott elhangzottak rögzítését;

g)

végzi az igazgató levelezésének, postájának bonyolítását, a feladatok, határidık figyelıztetését, a meghatározott elızetes egyeztetések végrehajtását;

h)

szervezi az igazgatóhoz érkezı beadványok, kérések intézését és a külsı anyagok véleményezésével, szakmai egyeztetésével kapcsolatos tevékenységet;

i)

ellátja az ügyfélfogadási idıben megjelent dolgozók, állampolgárok fogadását, szakszerő tájékoztatását, szervezi az igazgatói fogadónapokat;

j)

gondoskodik a szakközépiskola napi parancsainak kiadásáról;

k)

gondoskodik a tanulói szerzıdések elıkészítésérıl;

l)

ellátja a szakközépiskola cenzori, informatikai biztonsági felügyelıi feladatait;

m)

leadott hatáskörben a titkárságvezetı konkrét adat alapján, vagy ellenırzés céljából jogosult a be- és kiléptetés szabályait ideiglenesen szigorítani, továbbá a bázis területére külsı személyek általi belépést engedélyezni;

n)

gondoskodik – a tanóra-ellenırzés kivételével – a szakközépiskolai szintő ellenırzések elvégzésérıl, koordinálja ezen ellenırzési tevékenységet;

o)

gondoskodik az igazgató által megszabott kidolgozó-, értékelı-, elemzı-, tervezı, ügyintézési feladatok elvégzésérıl;

p)

irányítja, felügyeli az iskolaügyeletes szolgálat (ügyeletesek) tevékenységét, a szakközépiskola objektumának technikai ırzését, a belsı rendszabályok betartását;

q)

irányítja, felügyeli a szakközépiskola titokvédelmi, adatvédelmi és ügyirat-kezelési, sokszorosítási tevékenységét;

r)

irányítja a központi irattár tevékenységét;

s)

tervezi, szervezi és végzi a minıségbiztosítással kapcsolatos feladatokat;

t)

tervezi, szervezi és végzi a külsı és belsı tájékoztatási és a társadalmi kapcsolatokkal összefüggı szervezési, mozgósítási, megvalósítási, értékelési feladatokat, az arculatformálási és marketing tevékenységet;

u)

alkalmilag részt vesz a tanulók kapcsolódó jellegő felkészítésében; 23 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


23.

A szakcsoportvezetık sajátos feladat- és hatásköre a)

A szakcsoportvezetı közvetlenül az oktatási igazgatóhelyettesnek van alárendelve, szolgálati elöljárója a szakcsoport személyi állományának.

b)

Felelıs: −

a szakcsoport állománya megtartásáért, pótlásáért, szakmai, pedagógiai ismeretei, készségei naprakészen tartásáért és folyamatos fejlesztéséért, a pedagógusokkal szembeni követelmények teljesítéséért, a pedagógusi etika elıírásai megvalósulásáért, a jó munkahelyi légkör megteremtéséért és fenntartásáért;

−

a szakcsoport feladatkörébe tartozó oktatási dokumentumok kidolgozásáért;

−

az oktatott tantárgyak tananyagának naprakészségéért, a színvonalas, gyakorlatias oktató-nevelı munka végzéséért, az elıírt tanóratartási és egyéb jellegő kötelezettségek teljesítéséért illetve teljesíttetéséért, a korszerő didaktika és metodika alkalmazásáért, tudományos igényő kidolgozó és publikációs munkáért, a szakmai és pedagógiai jellegő partnerkapcsolatok tartásáért, ápolásáért;

−

a pedagógusok által készített segédanyagok jóváhagyásáért, a számonkérések folyamatosságáért, követelménytámasztó végzéséért, objektivitásáért, a vizsgák elıkészítéséért és lebonyolításáért;

−

az oktatott tananyag idıszerőségéért, az újonnan megjelent jogszabályok tananyagba történı beépítéséért;

−

a pedagógusi állomány minıségi munkájáért, hatékonyságáért, módszergazdagságáért, az egységes követelmények biztosításáért, a munkaidı hatékony kihasználásáért, a tanulók tanulmányi elımeneteléért, az oktatói és tanulói állomány motiválásáért;

−

az Osztályfınöki Munkaközösség szakcsoportja állományába tartozó tagjának általános irányításáért.

−

a tervezett jegyzetek, tansegédletek, dokumentációk, videó- és diafilmek, tablók, táblázatok, és más ismerethordozók, jelentések, elemzések, értékelések elkészítéséért, korszerősítéséért, sokszorosításáért;

−

az oktatással, tananyaggal kapcsolatos hazai és nemzetközi tapasztalatok folyamatos győjtéséért, hasznosításáért, alkalmazásáért, a szakmai gyakorlatok elıkészítéséért, ellenırzéséért, értékeléséért, a követésvizsgálatok realizálásáért;

−

a tanulók tanulmányi és vizsgaügyeiben a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban meghatározott elsıfokú döntés meghozataláért; az elıírt tanóratartási, tanóra-ellenırzési, tanóra-látogatási kötelezettség megvalósításáért;

−

közremőködik a pályára irányító munka, valamint a tanulói felvételi munka végzésében, ennek szervezésében.

−


−

a szakcsoportvezetıt akadályoztatása esetén a kijelölt vagy megbízott személy helyettesíti. 24 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


II. Fejezet A szakközépiskola beosztott állománya AZ ÜGYINTÉZİ 1.

Az ügyintézı a szervezési állománytáblázatban meghatározott alárendeltségben tevékenykedik.

2.

Az ügyintézı a szakközépiskola feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre elıkészíti, felhatalmazás esetén kiadmányozza, valamint a végrehajtást szervezi. A kapott utasítások és határidık figyelembevételével munkaterületén felelıs a szakközépiskola állandó és idıszakos célkitőzéseinek érvényesítéséért, megvalósulásáért.

3.

Feladatait a vonatkozó munkaköri leírás és az elöljárók egyedi utasításai alapján végzi.

4.

Felelıs: a részére meghatározottak szakszerő, a vonatkozó jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben és a belsı rendelkezésekben foglaltaknak megfelelı, határidıre történı szakszerő, jogszerő teljesítéséért. Külön utasítás alapján ellenıriz, szakértıként jár el, megbízás esetén képviseli a szakközépiskolát, valamint futárfeladatot lát el. Feladatvégzésre a szervezetbıl kikülöníthetı.

5.

A feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek ellátása során kezdeményezi a jogszabályba vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközébe, belsı rendelkezésekbe ütközı döntés végrehajtásának felfüggesztését, azok felülvizsgálatát. Munkavégzése során az elıkészítıi, kidolgozói feladatok ellátásán túlmenıen figyelemmel kíséri a jogszabályokban és a szakmai szabályzatokban bekövetkezett változásokat, azokat feldolgozza, hasznosítja, szakterületére vonatkozóan eseti jelleggel szakvéleményt ad ki. Gondoskodik különféle tevékenységek körültekintı megtervezésérıl, végrehajtásáról illetve ezek összehangolásáról, a tapasztalatok feldolgozásáról.

6.

Az ügyintézı a döntés elıkészítése során köteles a munkahelyi vezetı figyelmét felhívni, ha a tervezett intézkedés jogellenes, célszerőtlen, vagy gazdaságtalan. Ha a munkahelyi vezetı ezt figyelmen kívül hagyja, a közös felettes vezetınek külön véleményét írásban továbbíthatja. A hivatali hatáskörében tudomására jutott bőncselekményt, szabálysértést köteles bejelenteni. A munkaköréhez tartozó minısített iratokba külön felhatalmazás nélkül betekinthet. A munkája során tudomására jutott állam-, szolgálati, bank-, üzleti és magántitkot, személyes adatokat arra jogosulatlan személyekkel nem közölhet, jogosulatlanul fel nem használhat, ez a kötelezettsége jogszabályokban meghatározottak szerint a munkaviszonyának megszőnése után is fennáll.



A PEDAGÓGUS (TANÁR) 7.

A pedagógus az oktatási igazgatóhelyettes alárendeltségében, a szakcsoportvezetı közvetlen irányításával, a közoktatási és szakképzési törvényben, a kapcsolódó rendelkezésekben, valamint a munkaköri leírásban meghatározott nevelı-oktató munkát és más ehhez kapcsolódó feladatokat végez. A pedagógusok munkaköri kötelességeit, munkavégzési szabályait e szabályzat, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a közoktatásról szóló 1996. évi LXXIX. törvény, a szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a 32/2005. (VI. 30.) BM-OM együttes rendelet, a Kollektív Szerzıdés és a munkaköri leírások tartalmazzák.

8.

9.

A pedagógus alapvetı feladata a tanulók nevelése, oktatása. Ezzel összefüggı kötelessége: a)

a tanórákra való színvonalas felkészülés, valamint ezek tartalmas, naprakész, gyakorlatias, hatékony, módszerekben gazdag levezetése, a számonkérések, vizsgáztatások követelménytámasztó és objektív végzése, a tanulói szakmai gyakorlatok ellenırzése, értékelése, szakkör és sportkör vezetési feladatok ellátása;

b)

folyamatos önképzés, továbbképzés végzése, törekvés a pedagógusi követelményeknek történı mind teljesebb megfelelés elérésére és fenntartására, a szakmai és pedagógiai jellegő partnerkapcsolatok ápolása;

c)

a tanuló fejlıdésének figyelemmel kísérése, ennek elısegítése; munkája során az ismeretek tárgyilagos, többoldalú közvetítése, a hatékony oktatási módszerek és eszközök alkalmazása;

d)

a tanulót érintı kérdésekrıl rendszeres tájékoztatás adása, a tanuló emberi méltóságának, jogainak megóvása, fejlıdésének elısegítése érdekében különféle intézkedések megtételének kezdeményezése;

e)

a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi válasz adása, hasznos kezdeményezéseinek felkarolása;

f)

a nevelı-oktató tevékenységében, a tanítás során tudományosan és szakmailag megalapozott gyakorlatias és többoldalú ismeret átadás és tájékoztatás, továbbá mindenoldalú – a pedagógus etikákban körvonalazott – példamutatás biztosítása;

g)

megbízás alapján osztályfınöki munka végzése és követésvizsgálatokban való részvétel;

h)

a mindenkori hatályos normák szerinti kidolgozómunka végzése, a pályára irányító és felvételi munkában való részvétel és egyéb kötelezettségek teljesítése;

i)

közremőködés a jó munkahelyi légkör, valamint az egyéni és közösségi tekintély megteremtésében, fenntartásában.

A pedagógust tanári munkakörével összefüggésben megilleti a jog, hogy a közvetlen vezetı iránymutatásának figyelembevételével: a)

a Pedagógiai Program és a tantárgyi tematika, tanmenet alapján a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit – munkaközössége (szakcsoportja) véleményét is figyelembe véve – megválassza; 26 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


10.

b)

a szakmai munkaközösség (szakcsoport) véleményének meghallgatásával megválassza az alkalmazott taneszközöket, tankönyveket és tanulmányi segédleteket;

c)

minısítse a tanuló tudását;

d)

hozzájusson a munkájához szükséges ismerethordozókhoz;

e)

a Nevelıtestület tagjaként részt vegyen a szakközépiskola Pedagógiai Programjának tervezésében, értékelésében és módosításában, gyakorolja a Nevelıtestület tagjait megilletı további jogokat;

f)

szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzéseken, tanulmányi utakon, tanári szakmai gyakorlatokon történı részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, lehetıségei és felkészültsége alapján végezzen tudományos kutatómunkát;

g)

részt vegyen helyi, regionális és országos szintő közoktatással, szakképzéssel foglalkozó testületek munkájában;

h)

személyét, mint a Nevelıtestület tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelıi, pedagógusi tevékenységét elismerjék.

Az iskola nevelı-oktató munkájával, mőködési rendjével kapcsolatos feladatokat, elvárásokat, tanórákat, a rendezvények idıpontját, a Képzési Idı és Tevékenységi Terv, az éves tantárgyfelosztás, az iskolai Házirend, az éves Munka- és Ellenırzési Terv, az érvényes tanórarend, az igazgatói alap- és feladatszabó intézkedések tartalmazzák.

AZ OSZTÁLYFİNÖK 11.

Az osztályfınök (tanfolyamvezetı) meghatározott idıre, adott osztály speciális, az iskola Pedagógiai, vagy tanfolyami szakmai Programjában elıírt szervezési, koordinációs és nevelési feladatok teljesítésére – nevelı-oktató feladatai ellátása mellett, szakcsoportvezetıi javaslat alapján – iskolaigazgatói parancsban kerül kijelölésre. Az osztályfınök (tanfolyamvezetı) a szervezetszerő szakcsoportvezetı általános irányításával, az évfolyamparancsnokkal szorosan együttmőködve végzi az osztályfınöki tevékenységével kapcsolatos feladatait, melynek szakmai felügyeletét az Osztályfınöki Munkaközösség, a tanulmányi ügyekkel kapcsolatos irányítását és ellenırzését az igazgató oktatási helyettese (tanulmányi osztályvezetıje) látja el. Az Osztályfınöki Munkaközösség az iskola osztályfınöki feladatok ellátására kijelölt tanárainak nem szervezetszerő tanári munkaközössége, függetlenül azok szolgálati alárendeltségétıl, beosztásától. Az iskolaigazgató tanácsadó testülete. Az Osztályfınöki Munkaközösség tagjai az adott tanévben osztályfınöki feladatot ellátó pedagógusok, akik maguk közül demokratikusan választják meg vezetıségüket, mely 1 fı elnökbıl és 2 fı vezetıségi tagból áll.

12.

Az osztályfınök felelıs a rábízott tanulók: a)

neveltségi, erkölcsi, fegyelmi helyzetéért és közösségi munkájáért, ezen belül a Pedagógiai Programban meghatározott pedagógiai alapelvek érvényesítéséért, a nevelési célok és feladatok teljesítéséért, a személyiségformálás során igénybe vehetı módszerek és eljárások helyes alkalmazásáért, a pedagógiai feladatok és tevékenységek eredményes végzéséért;



b)

13.

tanulmányi helyzetéért, ezen belül a tanulók motiválásáért, a tanulmányi munka szervezéséért, folyamatos figyelemmel kíséréséért, segítéséért, ellenırzéséért és értékeléséért.

Az osztályfınök feladatai a személyiségformálás terén: a)

a bevonuló tanulók fogadásában, módszertani felkészítésében való részvétel; a tanulók részére az iskolai mőködési dokumentumok (Szervezeti és Mőködési Szabályzat, Alapszabályzat, iskolai Házirend, Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat, Tanulói Szállás Házirend, Tanóra- és Elfoglaltsági Rend) vonatkozó részeinek feldolgozása;

b)

a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásával a tanulók minél gyorsabb és alaposabb (családi és szociális körülményeik, képességeik és jellemzı személyiségjegyeik, motivációik és céljaik, érdeklıdési körük, helyük a tanulói közösségben) megismerése, beilleszkedésük segítése, ehhez a lehetséges eszközök és módszerek (iratok tanulmányozása, egyéni beszélgetések lefolytatása, szociometriai felmérések végzése, tanulók megfigyelése a mindennapi tevékenységük során, osztályrendezvényeken részvétel, kapcsolattartás más nevelési tényezıkkel stb.) széleskörő alkalmazása, a megismerés eredményeinek dokumentálása;

c)

a tanulók személyiségének célirányos fejlesztése, ennek során tulajdonságaik, attitődjeik felmérése, viselkedésük figyelemmel kísérése és pozitív irányú befolyásolása, negatív személyiségjegyeik visszaszorítása, velük a differenciált foglalkozás megvalósítása, nevelı célzatú ellenırzések (pl. reggeli és délutáni napirend, körletek, nem minısített jegyzetek, alaptanterem és informatikai labor használata stb.) végzése;

d)

az osztályközösség kialakítása és pozitív irányú fejlesztése, ennek során az osztályközösség helyzetének folyamatos elemzése-értékelése, a nevelés alapvetı módszereinek (követelés, meggyızés, gyakoroltatás, ellenırzés-értékelés, elismerés, büntetés) alkalmazása, a közösségi jelleg céltudatos alakítása, az osztály formális és informális kapcsolatrendszerének figyelemmel kísérése és tudatos felhasználása a közösségi nevelımunkában;

e)

az osztályfınöki nevelési dokumentumok (személyiségfejlesztési terv, fejlıdési napló) elkészítése, felfektetése, illetve azok naprakész, pontos és kulturált vezetése, a fejlıdési naplóban a tanulókról a feljegyzések rögzítése;

f)

az osztályfınöki fórumok (osztályfınöki óra, osztályfınöki értekezlet, osztályozó értekezlet)) elıkészítése és vezetése, illetve iskolai fórumokon (nevelıtestületi értekezlet, módszertani értekezlet, személyi állománygyőlés, továbbképzés) való aktív részvétel;

g)

a tanulói járandóságok biztosításának figyelemmel kísérése, a tanulók szociális és egyéb ügyei intézésének segítése;

h)

a tanórán kívüli és a szabadidıs közösségi jellegő osztályprogramok (vetélkedık, versenyek, közmővelıdési és sport rendezvények, kirándulások, diáknap stb.) szervezésének segítése, ezeken való részvétel;

i)

az osztályra vonatkozó személyzeti és egyéb jellegő döntések elıkészítésében való részvétel, a tanulók elsı beosztásba helyezésének segítése, a tanulmányi jellemzések elkészítése és a kibocsátóra felkészülés segítése;



j)

14.

napi, illetve rendszeres kapcsolattartás és együttmőködés az osztállyal (szakaszparancsnokkal, funkcionáriusokkal és más tanulókkal) és egyéb nevelési tényezıkkel (oktatókkal, Nevelési és Területi Szakmai Gyakorlati Szakcsoport tagjaival, Tanulmányi Osztály munkatársaival, iskola más alkalmazottaival, szakmai gyakoroltatást végzı rendvédelmi szervek képviselıivel, kivételes esetben a szülıkkel).

Az osztályfınök feladatai a tanulmányi munka segítése, szervezése terén: a)

a vonatkozó program és a tanórarend szerint foglalkozások vezetése, illetve egyes foglalkozások felügyelete a tanulói alapkiképzésen; a szakképzés során folyamatos és napi kapcsolattartás az osztályt tanító tanárokkal, az osztály tanóráinak (félév/4-6) látogatása (hospitálás), szükség szerint tanulói konzultációk és tananyag pótlások szervezése;

b)

az iskolai képzési dokumentumok (Pedagógiai Program, óra és vizsgaterv, Képzési Idı és Tevékenységi Terv, Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, tanórarend) feldolgozása az osztály tanulói körében;

c)

a jegyzetek, tansegédletek, tanszercsomag felvételének felügyelete, a tanulmányi és vizsgakötelezettség alóli felmentéseknek és a választható foglalkozásokra (fakultációkra) történı tanulói bejelentkezéseknek a figyelemmel kísérése;

d)

a tanulókkal szembeni egyéni tanulmányi elvárások megfogalmazása, a tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges optimális tanulási feltételek biztosításának elısegítése, a tanórákon részvétel szabályainak ismertetése és betartásuk ellenırzése, a hatékony tanulási módszerek átadása, a tanulmányi munka rendszeres ellenırzése-értékelése, az elvárásokhoz igazodó tanulmányi eredmények teljesítése érdekében a feladatok meghatározása, a tanulók tanulmányi munkájának ösztönzése;

e)

a tanulói szakmai gyakorlatok elıkészítésében részvétel, e téren is együttmőködve a Nevelési és Területi Szakmai Gyakorlati Szakcsoport tagjaival és a szaktanárokkal, a tanulók szakmai gyakorlatra történı osztályfınöki felkészítése, a szakmai gyakorlat ellenırzése és a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott szempontok szerinti értékelése, a szakmai gyakorlatok dokumentálása;

f)

a tanulók vizsgára bocsátása feltételei megteremtésének segítése, a tanulmányi zárások megtörténtének ellenırzése, a tanulók vizsgára történı osztályfınöki felkészítése, a vizsgahelyek berendeztetése és elıkészítése, a tanulók vizsgára történı kultúrált megjelenésének biztosítása, a vizsgák látogatása;

g)

együttmőködve a szaktanárokkal tanulmányi vetélkedık, versenyek és tanulmányi kirándulások szervezése, vezetése, az osztály szakköri és sportköri munkájának támogatása;

h)

az osztályfınöki tanulmányi adminisztrációs feladatok végzése, ennek keretében együttmőködve a szaktanárokkal és a Tanulmányi Osztály munkatársával az osztálynapló naprakész, pontos és kulturált vezetése és havonta egyszeri ellenırzése, a tanulói mulasztások (hiányzások) folyamatos figyelemmel kísérése és a mulasztási statisztika naprakész vezetése, vizsgákon jegyzıkönyv-vezetési feladatok ellátása, az osztály tanulmányi statisztikájának folyamatos figyelemmel kísérése;

i)

tartsa nyilván az osztályban szociális alapon szállást igénylıket, kijelölés alapján vegyen részt a szociális alapon járó elhelyezést elbíráló bizottság munkájában. 29 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


AZ ÜGYKEZELİ 15.

Az ügykezelı a munkaköri leírásban részére megállapított, illetve a vezetı által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidık figyelembevételével, jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében, ezek betartásával végzi.

16.

Ellátja mindazokat a nem érdemi jellegő feladatokat, amelyekkel a munkáltatói jogkör gyakorlója megbízza.

17.

A munkája során tudomására jutott állam-, szolgálati, bank-, üzleti és magántitkot, személyes adatokat arra jogosulatlan személyekkel nem közölhet, jogosulatlanul fel nem használhat, és ez a kötelezettsége jogszabályokban meghatározottak szerint a munkaviszonyának megszőnése után is fennáll.

A FIZIKAI ALKALMAZOTT 18.

A fizikai alkalmazott a szakközépiskola szervezeti egységében végzett, munkaköri leírásában meghatározott teendıi teljesítésével segíti az érdemi ügyintézıi, ügyviteli feladatok ellátását, kiszolgálja az oktatási intézmény rendeltetésszerő mőködését, biztosítja az ehhez szükséges anyagi, technikai, környezeti, ellátási, higiéniai feltételeket. Ellátja mindazokat a kisegítıi feladatokat, amelyek a rendeltetésszerő mőködéshez tartoznak, és amelyekkel felettes vezetıje megbízza.

III. Fejezet A szakközépiskola egyes szervezeti elmeinek, személyeinek feladat- és hatásköre Az igazgató közvetlen alárendeltségében mőködı személyek 1.

Kiemelt jogi fıelıadó: a)

közvetlenül az igazgatónak van alárendelve, munkájának koordinálását az igazgató megbízásából a titkárságvezetı látja el;

b)

figyelemmel kíséri a jogalkalmazás gyakorlatát, a megjelenı, tartalmában releváns jogszabályokra felhívja az igazgató figyelmét, indokolt esetben szabályozók kiadását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését kezdeményezi. Biztosítja, felügyeli az intézkedések, a mőködés jogszerőségét;

c)

véleményezi, valamint ellenjegyzi az igazgató és helyettesei által kiadásra készített normatív belsı rendelkezések tervezetét;

d)

ellátja a szakközépiskola jogi képviseletét a különbözı jogvitákban, peres és nem peres ügyekben;

e)

évente elıkészíti a belsı normatív rendelkezések deregulációját, a hatályos jogszabályok, rendelkezések listáját;

f)

közremőködik a szakközépiskola polgári jogi szerzıdései tervezeteinek elıkészítésében, a szerzıdések megkötésében, végzi a tanulói szerzıdések elıkészítését, ellenjegyzi a szakközépiskola szerzıdéseit;



2.

g)

részt vesz a szakközépiskola által saját hatáskörben lefolytatott közbeszerzési eljárások bírálatában, a szerzıdések, megállapodások jogi véleményezésében, ellenjegyzésében;

h)

szükség esetén bekapcsolódik a tanulók foglalkozásai vezetésébe, jogpropaganda elıadásokat vezet, szervez az állomány részére;

i)

jogi tanácsokkal segíti az igazgató és a vezetés döntéshozó funkciója eredményességét;

j)

kizárólagos hatáskörben jogosult állásfoglalásra állam- és szolgálati titok, illetve személyes és különleges adatok megsértésével kapcsolatban;

Kiemelt fıelıadó (belsı ellenır): a)

közvetlenül az igazgatónak van alárendelve, munkájának koordinálását az igazgató megbízásából a titkárságvezetı látja el;

b)

végzi a részére meghatározott, a munkatervekben tervezett, illetve terven felüli, szakközépiskolai szintő – nem tanulmányi jellegő – ellenırzéseket, vizsgálatokat;

c)

ellátja az ellenırzések, az elrendelt témavizsgálatok és az egyéb – a belsı ellenırzésekkel összefüggı – elemzı-értékelı tevékenységek követelményszintő végrehajtását;

d)

a belsı ellenıri jelentésekben értékeli az ellenırzött szervezeti elem gazdálkodását, feltárja a hibák és hiányosságok okait és következményeit, a követelmények megsértése esetén a konkrét jogszabályokat, megfogalmazza a megállapításai hasznosításához szükséges javaslatokat;

e)

vezetıi utasításra összeállítja és jóváhagyásra felterjeszti az egyes szervezeti elemek (egységek) ellenırzési vizsgálatai éves, féléves, és havi terveit, programjait, amelynek alapján végzi, szervezi és tervezi a helyszíni ellenırzési munkákat;

f)

a megadott határidıre összeállítja a megállapításokat tartalmazó ellenırzési jelentéseket, vizsgálati anyagokat, szükség esetén csatolja a hibajegyzékeket, a kapcsolódó egyéb jegyzıkönyveket és mellékleteket;

g)

szükség esetén kezdeményezi – a szolgálati út betartásával – személyes felelısség megállapítását;

h)

soron kívül jelenti az ellenırzések végrehajtása során feltárt fegyelemsértést, vagy kirívó szabálytalanságot;

i)

szükség esetén kezdeményezi cél és témavizsgálatok elrendelését, illetve más vezetıi intézkedések megtételét;

j)

folyamatosan győjti, összegzi, elemezi-értékeli, és jelenti a szakterületi vezetınek a belsı ellenıri munkával kapcsolatos tapasztalatait;

k)

elkészíti a belsı ellenıri munkával kapcsolatos statisztikai adatszolgáltatásokat, táblázatos kimutatásokat, és egyéb jelentéseket;

l)

vizsgálja és értékeli a folyamatba épített vezetıi ellenırzések jogszabályoknak, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek, belsı rendelkezéseknek történı megfelelését, az ellátott feladatok és az ellenırzött szervezeti elem (egység) gazdálkodási formájának, kapacitásainak összhangját;



m)

vizsgálja a szakközépiskola gazdasági mőködésének szabályozottságát, a bizonylati rend és okmányfegyelem helyzetét, valamint szakközépiskola kezelésében lévı vagyon védelmét és ésszerő hasznosítását;

n)

vizsgálja a kötelezettségvállalások megalapozottságát, azok elıirányzattal való összhangját, valamint nyilvántartását;

o)

vizsgálja a tanintézeti bevételek alakulását, azok feltárására, növelésükre tett intézkedések hatását;

p)

vizsgálja a követelések, kötelezettségek nyilvántartásának szabályszerőségét és beszedését;

q)

vizsgálja az elıirányzatok és a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználását, a létszám és illetménygazdálkodás megvalósulását;

r)

vizsgálja a tárgyi eszközök kihasználását, fejlesztését, fenntartását, valamint egyéb erıforrások felhasználását;

s)

vizsgálja a támogatások, adományok, pályázatokon elnyert pénzeszközök felhasználását, könyvelését, nyilvántartását;

t)

vizsgálja a közbeszerzési elıírások betartásának ill. betartatásának szabályszerőségét;

u)

vizsgálja a költségvetési beszámoló, valamint az elıirányzat maradványok és az eredmény kimunkálásának valódiságát, szabályszerőségét;

v)

vizsgálja a számviteli elıírások betartását, a befizetési kötelezettségek határidıre történı teljesítését;

w)

vizsgálja a Magyar Államkincstár részére megküldött bizonylatok, pénzügyi jelentések, valamint a kapcsolódó tanintézeti belsı bizonylatok és nyilvántartások naprakész vezetését, szabályszerőségét, valamint összhangját;

x)

részt vesz a szakterületét érintıen az aktuális anyagok elkészítésében, véleményezésében;

y)

részt vesz a számára meghatározott értekezleteken, koordinációkon, a kötelezı jellegő – a tanintézet, az Oktatási Fıigazgatóság, valamint a Rendırség/Határırség által szervezett – szakterületét érintı továbbképzéseken.

TITKÁRSÁG 3.

A Titkárság: a)

koordinálja a szakközépiskolai szintő – nem tanulmányi jellegő – tervezı, szervezı munkát;

b)

összeállítja a szakközépiskola éves Munka- és Ellenırzési Tervét, ez alapján megszervezi, végzi a havi munkatervek elkészítését, kiadását;

c)

kidolgozza az igazgató által meghatározott tervezeteket, részt vesz a jelentések és tervek összeállítására létrehozott eseti bizottságok munkájában;

d)

a Humán Osztállyal együttmőködve összeállítja az állomány adott évre vonatkozó ön- és továbbképzési tervét;



e)

biztosítja a vezetıi fórumok adminisztratív mőködését, az ott elhangzottak rögzítését;

f)

végzi az igazgató levelezésének, postájának bonyolítását, a feladatok, határidık figyelıztetését, a meghatározott elızetes egyeztetések végrehajtását;

g)

szervezi az igazgatóhoz érkezı beadványok, kérések intézését és a külsı anyagok véleményezésével, szakmai egyeztetésével kapcsolatos tevékenységet;

h)

ellátja az ügyfélfogadási idıben megjelent dolgozók, állampolgárok fogadását, szakszerő tájékoztatását, szervezi az igazgatói fogadónapokat;

i)

elıkészíti a szakközépiskola belsı szabályozóinak kiadását;

j)

tervezi, szervezi és végzi – a tanóra-ellenırzés kivételével – a szakközépiskolai szintő ellenırzési tevékenységet; megszervezi a Tanulmányi Osztállyal együttmőködve a felkért külsı szakértık általi – nevelı-oktató munkára vonatkozó – alkalmi ellenırzés megvalósítását;

k)

elkészíti, illetve összegzi az ellenırzések havi és féléves tapasztalatait, ezzel kapcsolatos javaslatokat, ajánlásokat fogalmaz meg az iskolavezetés számára;

l)

végzi az igazgató által részére megszabott kidolgozó-, elemzı-értékelı, továbbá tervezési, ügyintézési feladatokat;

m)

irányítja az iskolaügyeletes szolgálat (ügyeletesek) tevékenységét, kidolgozza, és naprakészen vezeti az ehhez szükséges okmányokat és terveket, szervezi ezek végrehajtását, végzi az állandó ügyeleti szolgálatot ellátók továbbképzésével kapcsolatos feladatokat, szakterületi vonatkozásban részt vesz a belsı rendelkezések kidolgozásában, vezeti az ügyeletesek szolgálatteljesítésével összefüggı nyilvántartásokat;

n)

tervezi, szervezi és irányítja, végzi a szakközépiskola objektumának technikai ırzését, tőzvédelme technikai felügyeletét, felügyeli a belsı rendszabályokkal, a fegyverek, fegyverszobák kezelésével kapcsolatos elıírások betartását, az ügyeleti, jelentıszolgálati és körözési feladatok ellátását;

o)

végrehajtja a központi fegyverszobában elhelyezett szolgálati lıfegyverek, lıszerek biztonságos tárolását, kiadását, visszavételezését;

p)

nyilvántartja a szakközépiskola létszám- és eszköz adatait, a munkaidın túli bent tartózkodókat;

q)

munkaidın túl bekövetkezett bármely eseménnyel kapcsolatban végrehajtja az elızetes intézkedéseket, lehetıség szerint fenntartja az elvárható biztonságot a bázissal kapcsolatban;

r)

tervezi, kidolgozza, és folyamatosan vezeti a minısített idıszaki terveket;

s)

végrehajtja a telefonos kiértesítési feladatokat;

t)

tervezi, szervezi és végzi a minıségbiztosítással kapcsolatos feladatokat;

u)

tervezi, szervezi és végzi a külsı és belsı tájékoztatási és a társadalmi kapcsolatokkal összefüggı szervezési, mozgósítási, megvalósítási, értékelési feladatokat, az arculatformálási és marketing tevékenységet;



v)

tervezi, szervezi és végzi az éves, havi és eseti közmővelıdési rendezvényekkel, programokkal, ünnepségekkel kapcsolatos feladatokat, a jelentısebb eseményekrıl kezdeményezi videó-, illetve fotófelvételek készítését, szervezi azok tájékoztatásban való megjelenését;

w)

részt vesz a társadalmi és szakmai szervekkel való kapcsolatok kialakításában, fenntartásában, ápolásában, a társadalmi kapcsolatokkal összefüggı elvek, módszerek, belsı szabályozók és (együttmőködési) megállapodások kidolgozásában, megkötésében és realizálásában;

x)

tervezi, szervezi és végzi (elöljárói jóváhagyással) az önkormányzati, egyházi, média kapcsolatokat;

y)

részt vesz az iskolai évkönyv elkészítésében, segíti a hagyományok ápolását, a szakközépiskola történetének megismerését;

z)

szükség szerint részt vesz tanórai foglalkozások vezetésében, ellenırzésében, igény szerint pedig az iskolarádió, valamint az iskolaújság mőködtetésében;

aa)

végzi a szakközépiskola titokvédelmi, adatvédelmi és ügyirat-kezelési tevékenységét, segíti a tanulói osztályok ügyviteli felelısei, valamint a szervezeti elemek ügykezelıi munkáját;

bb)

folyamatosan vezeti a minısítésre és betekintésre jogosult személyekre vonatkozó és más adatvédelmi nyilvántartásokat, döntésre elıkészíti a közérdekő adatok megismerésére érkezı kérelmeket;

cc)

ellátja az ügyiratkezeléssel kapcsolatos feladatokat, folyamatosan archiválja, irattározza és selejtezési eljárás alá vonja a szakközépiskolában készült, a más szervek által küldött, illetve a Központi Irattárban tárolt iratokat;

dd)

a Magyar Országos Levéltár részére átadja a szakközépiskola és a Központi Irattár archív anyagait;

ee)

kidolgozza, és döntésre elıkészíti a szakközépiskola állam-, és szolgálati titokköreivel kapcsolatos anyagokat, e tekintetben folyamatos kapcsolatot tart a fenntartó adatvédelmi szervezeti elemével; gondoskodik a nagyobb terjedelmő és példányszámú anyagok elıírásszerő sokszorosításáról, főzésérıl;

ff)

szakmai felügyeletet gyakorol a szakközépiskola szervei, személyei titokvédelmi, adatvédelmi és ügyirat-kezelési tevékenysége felett, biztosítja a képzéshez szükséges minısített anyagokat;

gg)

a titkárságvezetı felügyelete alatt elkészíti, és naprakészen kezeli a szakközépiskola hatályos belsı rendelkezéseinek címgyőjteményét, a kulcs- és kulcsdoboz-, pecsétnyomó-jegyzékét;

hh)

mőködteti a Központi Irattárat;

ii)

a titkárság vezetését a titkárságvezetı látja el.



HUMÁN OSZTÁLY A Humán Osztály: a)

felelıs a fenntartói humán stratégia helyi adaptálásáért, tervezéséért, szervezéséért, végrehajtásáért; a humán erıforrások megfelelı minıségben, mennyiségben való meglétéért, az ezzel való gazdálkodás kidolgozásáért; a létszámgazdálkodásért; a személyzeti és állományszervezési munkáért, ezzel kapcsolatos nyilvántartásokért, a személyzeti, munkaügyi, szociális, munka- és a balesetvédelmi ügyek törvényes intézéséért; az egészségügyi és mentális állapotért; a hatáskörébe tartozó társadalmi kapcsolatok fenntartásáért és fejlesztéséért, az érdekképviseleti fórumokon a szakközépiskola képviseletéért; a közvetlen alárendeltségébe tartozók munkájának irányításáért, vezetéséért;

b)

tervezi, szervezi, irányítja és végzi a szakterületére vonatkozó belsı rendelkezések, szabályozók kidolgozását, módosítását, megvalósulásának elemzését, értékelését, visszacsatolását;

c)

tervezi, szervezi és ellenırzi a szakterületét érintı döntések elıkészítését, végrehajtását;

d)

irányítja a személyzeti, munkaügyi és szociális munkát, a humán jellegő adatok kezelését, a személyiségi jogok védelmét;

e)

irányítja a személyi állománnyal kapcsolatos nyilvántartási, adatkezelési feladatokat úgy, hogy a személyes adatok védelme megvalósuljon;

f)

együttmőködik a rendészeti, rendvédelmi tanintézetek, a határır, rendır és egyéb társ fegyveres szervek humán jellegő munkát végzı szerveivel, más társadalmi szervekkel;

g)

irányítja a fegyelemkezelı tevékenységet, a törzs- és tanulói állomány által a tanintézeti vagyonban okozott károk megelızését, rendszeresen figyelemmel kíséri a személyi állomány fegyelmi helyzetét, ennek megelızésére irányuló feladatokat;

h)

rendszeresen elemzi és értékeli az állomány szolgálati viszonyát érintı jogszabályok, belsı normatív rendelkezések gyakorlati megvalósulásának, a jogos járandóságok biztosításának helyzetét, a munkafegyelmet;

i)

irányítja, folyamatosan elemzi a szervezet hatékonyságát, a státus- és létszámgazdálkodást, javaslatot tesz a szakközépiskola állománytáblázatára vonatkozóan, irányítja az állományszervezési feladatokat, szervezi, felügyeli a törzsállomány tanulásra, munkára való ösztönzését;

j)

tervezi, szervezi és vezeti az állomány egészségügyi, mentális szőrését, ellátását, üdültetését és gyógyüdültetését, figyelemmel kíséri a betegség miatti munkából történı kieséseket;

k)

az adat és titokvédelmi felügyelı egyetértésével engedélyezi a humán vonatkozású ügyek nyilvánosságra hozatalát és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatást;

l)

részt vesz a tanulói szakmai gyakorlatok elıkészítésében;

m)

elkészíti a szakterület költségvetési tervjavaslatát;

n)

vezeti az Iskolai Érdekegyeztetı Tanács (IÉT) munkáját és a munkáltatói tárgyalócsoportot, segíti, felügyeli az iskolai sportegyesület(ek) mőködését;



o)

kiadja a dolgozói, tanulói minısítési szempontokat, és ellenırzi az ezek alapján összeállított feljegyzések szakszerőségét;

p)


q)

végzi a hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselıi állomány utánpótlásával, szolgálati, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyával kapcsolatos hatáskörébe tartozó elıkészítı, véleményezı, javaslattevı, döntés-elıkészítı és végrehajtó feladatokat, a Tanulmányi Osztállyal együttmőködve a tanulókkal kapcsolatos személyzeti jellegő teendık koordinálását, realizálását, ilyen jellegő nyilvántartások pontos, naprakész vezetését;

r)

végzi a személyügyi igazgatással, valamint a pályára irányítással, és a humánerıforrás-gazdálkodással, ezek elemzésével, naprakész összegzésével, az adattárral kapcsolatos feladatokat;

s)

gondoskodik a szükséges személyzeti, vezetıi utánpótlásról, ennek érdekében kapcsolatot tart a munkaügyi szervezetekkel, elkészíti és realizálja az iskola humánerıforrás-gazdálkodását, a berendelés megszőnése esetén az egyének ügyeinek intézését;

t)

elıkészíti a személyzeti, munkaügyi, szociális és kegyeleti döntéseket, gondoskodik azok végrehajtásáról;

u)

végzi az állomány jogos járandóságainak határidıre történı biztosításából a szakterületre háruló feladatokat, gondoskodik az elismerések átadásának megszervezésérıl, végrehajtásáról, okmányolásáról;

v)

tervezi, szervezi, végzi és felügyeli a törzsállomány rendvédelmi és – munkáltatói támogatás esetén – polgári tanintézetekbe, felsıoktatási intézményekbe történı jelentkezését, e tanulmányok folytatását, az ezekkel kapcsolatos tanulmányi szerzıdések elıkészítését és a benne foglaltak megvalósításának figyelemmel kísérését;

w)

naprakészen vezeti, kezeli a személyügyi adattárat, alkalmazza az elrendelt számítástechnikai módszert, biztosítja az állomány személyes adatainak védelmét, végzi a szolgálati/munkáltatói/pedagógus/tanulói/nyugdíjas igazolványok készítését, intézését, az ideiglenes belépési engedélyekkel való ellátást;

x)

rendszeresen figyelemmel kíséri az állomány mentális állapotát;

y)

kapcsolatot tart a tanintézet gondozási körébe tartozó nyugállományba helyezettekkel, valamint folyamatosan végzi a nyugdíjasokkal összefüggı szociális és kegyeleti munkát;

z)

naprakészen tartja az állományszervezési nyilvántartásokat, végrehajtja a szervezetfejlesztési feladatokat, szakterületi vonatkozásban érvényesíti a létszám- és bértömeg gazdálkodási követelményeket;

aa)

együttmőködik a szakközépiskola érdekképviseleti szerveivel, ellátja a szakközépiskolai Érdekegyeztetı Tanács elnöki és titkári teendıit;

bb)

részt vesz a belsı rendelkezések véleményezésében;

cc)

végzi a szakterületével kapcsolatos tanórák elıkészítését és megtartását vezetését;



5.

6.

dd)

a tanulók beiskolázásával, tanulmányaikkal összefüggésben együttmőködik a Tanulmányi Osztállyal, a Határırség a Rendırség személyzeti osztályaival, a szükséges mértékben részt vesz a tanulók mindennemő személyzeti ügyeinek intézésében;

ee)

végzi a hivatásos, köztisztviselı és közalkalmazottak esetében a személyzeti és munkaügyi panaszok ügyintézését és ellátja az ezzel kapcsolatos nyilvántartási feladatokat;

ff)

munkáltató megbízása alapján ellátja a Szociális Bizottság titkári teendıit; az iskola képviseletében részt vesz a munkáltatói kölcsön kérelmek elbírálására létrehozott bizottság munkájában.

Fegyelmi feladatok: a)

végzi a fegyelemkezelı, fegyelemsértéseket megelızı, értékelı-elemzı tevékenységet;

b)

lefolytatja az igazgató által elrendelt vizsgálatokat a szakközépiskola személyi állománya által katonai vétséget elkövetıkkel szemben. Egyéb bőncselekmények esetében a katonai ügyész utasítása alapján nyomozati cselekményeket hajt végre, teljesíti a más nyomozóhatóságok megkeresésében foglaltakat;

c)

lefolytatja az eljárást a tanintézet személyi állománya által szolgálati helyen vagy szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértések fegyelmi jogkörben történı elbírálása során, valamint fegyelemsértések esetén;

d)

a konkrét ügyekben a fegyelmi jogkör gyakorlójának közvetlen irányításával, ellenırzésével, beszámoltatásával végzi feladatát, mint kijelölt vizsgáló;

e)

végzi a fegyelmi munkával kapcsolatos összegzı, értékelı-elemzı tevékenységet, a levont következtetések alapján javaslatot tesz a nemkívánatos cselekmények megelızésére, a fegyelmi helyzet javítására, naponta tájékozódik az iskolai ügyeletnél a bekövetkezett eseményekrıl;

f)

a Nevelési és Területi Szakmai Gyakorlati Szakcsoport egyetértésével végrehajtja a jogpropaganda elıadások tervezését, szervezését, adott esetben megtartását a szakközépiskola tanulói és törzsállománya részére;

g)

együttmőködik a szakközépiskola kiemelt jogi fıelıadójával, kapcsolatot tart a fenntartó illetékes szervezeti elemével, a Budapesti Katonai Ügyészséggel, az országos rendvédelmi szervek fegyelmi és fegyelmi értékelı osztályaival, valamint a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatával;

h)

a szakközépiskola személyi állománya által a fenntartó minisztériumnak okozott kár esetén a kár megtérítése érdekében közremőködik a kártérítési eljárás lefolytatásában.

Egészségügyi feladatok: a)

a Központi Kórház és Intézményei szakmai irányításával és felügyeletével szervezi és végzi az igényjogosultak, a szakközépiskola állományának megelızı, gyógyító egészségügyi ellátását, szervezi gyógyüdülését, fejleszti az állomány egészségügyi kultúráját, az egészséges életmódra nevelést, segítı és véradó programokat szervez;



7.

8.

b)

végzi az állományba való felvételhez, valamint a tanulói gépjármő-vezetıi képzéshez szükséges egészségügyi alkalmasság elbírálásával kapcsolatos feladatokat, az idıszakos orvosi vizsgálatokat, a szakközépiskolán belül a közegészségügyi és járványügyi tevékenységet, folyamatosan figyeli, elemzi a szolgálatból, munkából való kiesés egészségi okait, erre felhívja az iskolavezetés figyelmét;

c)

gondoskodik a különféle helyi rendezvények, lövészetek szükség szerinti egészségügyi biztosításáról, a törzsállomány körében szakmai jellegő tájékoztatók tartásáról, az alapvetı higiéniai szabályok betartásáról, ezek ellenırzésérıl;

d)

részt vesz az alkohol és más kábító hatású szerek elleni fellépésben, valamint az oktató munkában;

e)

együttmőködik a területi Egészségbiztosítási Pénztárral, az ÁNTSZ illetékes helyi szervezetével, a fenntartó minisztériumi, honvédségi és önkormányzati egészségügyi szervezetekkel, intézményekkel;

f)

kezdeményezi a FÜV és OOSZI eljárásokat, és figyelemmel kíséri ezek alakulását.

Pszichológiai feladatok: a)

kidolgozza, irányítja, szervezi és végzi – a humánerıforrás-gazdálkodás részeként – az alaptevékenységet segítı szakmai feladatokat, a személyi állományt érintı mentálhigiénés prevenciós munkákat, az állomány humán ellátását speciális konfliktus- és veszélyhelyzetekben;

b)

szervezi és végzi az állományba vétel feltételéül elıírt pszichológiai alkalmassági, továbbá az idıszakos és célzott pszichológiai vizsgálatokat, valamint az egyes beosztásokra vonatkozó pszichológiai alkalmasság megállapítását;

c)

részt vesz a vezetık (parancsnokok) pszichológiai ismereteinek bıvítésében, vezetıi készségeinek fejlesztésében, speciális módszereivel, elemzésekkel, tanulmányok elıterjesztésével hozzájárul a vezetıi döntések elıkészítéséhez;

d)

tervezi, szervezi, irányítja és végrehajtja a tanintézetnél az egyéni és szervezeti devianciák valamint egészségrontó viselkedések feltárásával, megelızésével és kezelésével összefüggı programokat;

e)

a szolgálati feladatok színvonalasabb végrehajtása érdekében szervezi és végzi a törzsállomány pszichés kondíciói javítását, továbbképzését, kapcsolódó felmérések, kutatások, tréningek teljesítését;

f)

kapcsolatokat épít és tart fenn a fegyveres és rendvédelmi, illetve a helyi pszichológiai, egészségügyi feladatokat ellátó szervekkel, intézményekkel;

g)

szükség szerint részt vesz a tanulói állomány pszichológiai jellegő felkészítésében.

Munka- és balesetvédelmi feladatok: a)

az igazgató közvetlen irányítása alatt végzi a munkavédelemmel kapcsolatos adminisztratív teendıket, elıkészíti a javaslatokat, döntéseket, jelentéseket, elkészíti a baleseti eljáráshoz kapcsolódó jegyzıkönyveket;

b)

végzi az állandó állomány munka- és balesetvédelmi felkészítését, vizsgáztatását, segíti e témában a tanulók felkészítését; 38 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


c)

ellenırzi a jogszabályokban, belsı rendelkezésekben e területre meghatározottak végrehajtását;

OKTATÁSI SZERVEK 9.

Tanulmányi Osztály: a)

tervezi, szervezi és irányítja a szakközépiskolában folyó alap-, tovább-, átképzés és speciális képzés végrehajtását, folyamatosan figyelemmel kíséri a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, a Felvételi Szabályzat elıírásai naprakész megfelelését, indokolt esetben kezdeményezi ezek pontosítását;

b)

elkészíti a Képzési Idı és Tevékenységi Tervet, a tantárgyfelosztást, a tanórarendet, a Vizsgatervet és egyéb képzési terveket, beszerzi, elıkészíti, illetve vezeti a tanügyi okmányokat, nyilvántartásokat;

c)

a szakcsoportokkal együttmőködve tervezi, szervezi, koordinálja a képzési, az oktatási és vizsgáztatási dokumentumok, módszertani tervek és kiadványok kidolgozását; végzi a mentorok felkészítésének koordinálását, a külsı elıadók és szakmai vizsgáztatók megbízásával, díjazásával kapcsolatos feladatokat;

d)

összegzi a tanulmányi és vizsgatapasztalatokat; részt vesz a szakcsoportok nevelı, oktató, módszertani, kidolgozó és tudományos tevékenységének szervezésében, koordinálásában, a módszertani jellegő foglalkozások, egyéb rendezvények elıkészítésében, vezetésében, a Nevelıtestület és az oktatási szakterületen mőködı bizottságok üléseinek elıkészítésében, bizonyos tanórák megtartásában;

e)

tervezi, szervezi, összesíti, elemzi és értékeli a képzéssel, tanulmányi munkával kapcsolatos ellenırzı tevékenységet;

f)

intézi a tanulók tanulmányi elımenetelével összefüggı kérelmeket, dönt a hatáskörébe utalt kérelmekben; a hatáskörét meghaladó ügyeket döntésre elıkészíti az arra illetékes vezetık, testületek számára, továbbá a tanulmányi ügyekben hozott döntést követıen gondoskodik a határozatoknak az érintettek számára történı közlésérıl;

g)

a beiskolázott tanulói állomány tanulmányi és vizsga ügyeiben végrehajtja az illetékes rendır/határır szervekkel, személyekkel a szükséges levelezéseket;

h)

figyelemmel kíséri a pedagógiai-módszertani munkában felhasználható szakirodalmat, ezek tekintetében ajánlásokat fogalmaz meg az oktatói állomány részére;

i)

szervezi, irányítja és ellenırzi az oktatáshoz szükséges tankönyvek, jegyzetek, tansegédletek és egyéb információhordozók kidolgozását, sokszorosítását, elosztását, a központi és szakcsoporti oktatástechnikai eszközök és anyagok igénylését, szakszerő alkalmazását, javítását, az alaptantermek, szaktantermek, nyelvi laborok, gyakorlótér, lıtér és a sportkombinát igénybevételét, állapotuk alkalmi ellenırzését;

j)

javaslatot tesz a vizsgabizottságok összetételére, koordinálja a vizsgabizottságok munkáját, elıkészíti és eljuttatja a vizsgaokmányokat a vizsgáztató oktatóhoz, bizottsághoz;

k)

kiveti a külön eljárási összegeket és ellenırzi azok befizetését;



10.

l)

a kiadmányozási jogkörrel rendelkezık számára elıkészíti, kiállítja, és nyilvántartja a tanulmányokat bizonyító okiratokat, kiadja a tanulói jogviszonnyal, a tanulmányokkal, végzettséggel összefüggı igazolásokat, másolatokat;.

m)

irányítja az oktatási szervek mőködéséhez kapcsolódó dekorációs, fotós, videós technikusi és tanépület gondnoki tevékenységet, az iskolai események dokumentálását, valamint végzi a fotó-, videóoktatást a tanulók részére;

n)

végzi a pályára irányítási munkával, felvételi eljárással kapcsolatos – feladattervben, illetve Felvételi Szabályzatban – meghatározott feladatokat, elıkészíti és jóváhagyatja a felvételivel és a tanulmányi munkával kapcsolatos kiadványokat, felvételi irodát mőködtet, elvégzi a kapcsolódó levelezéseket és sokszorosításokat;

o)

tájékoztatja az érintetteket a felvételi eljárásról, a tanórarendrıl, a tanulmányi munkát érintı szabályozókról és azok változásairól, a tanévi idıbeosztásról, a vizsgák helyérıl, idejérıl és egyéb, a tanulmányi munkával összefüggı kérdésekrıl;

p)

felkutatja, figyelemmel kíséri az oktatás fejlesztését szolgáló pályázati lehetıségeket, koordinálja az oktatási területen folyó ezirányú tevékenységet;

q)

nyilvántartja a tanulók foglalkozásokról történı hiányzását, az oktatási dokumentumokat, a jogszabályi elıírásoknak megfelelıen az oktatásban résztvevık adatait; végzi a szakközépiskola tanulmányi munkával összefüggı adatszolgáltatási, statisztikai kötelezettségeibıl adódó feladatokat, a tárolt adatokat – a jogosultság figyelembevételével – a szakközépiskola különbözı szervezeti elemeinek a rendelkezésére bocsátja;

r)

részt vesz a Nevelıtestület munka- és üléstervének kidolgozásában, tevékenysége okmányolásában;

s)

a napi oktatásszervezés terén együttmőködik a szakközépiskola, a Rendırség/Határırség szakmai szerveinek, a társ tanintézeteknek és más szerveknek azonos szintő és feladatkörő szerveivel;

t)

biztosítja a tanintézeti könyvtár színvonalas mőködését, a kulturális és sporteszközök, könyvtári könyvek, igényelt sajtótermékek beszerzését, a selejtezések végrehajtását, kapcsolatot tart a területi (helyi és fıvárosi) közmővelıdési és kulturális intézményekkel és magángyőjtıkkel, segíti a könyv- és színházjegy értékesítéseket;

u)

végzi az oktatáshoz szükséges tankönyvek, jegyzetek, tansegédletek és egyéb információhordozók elosztását, szükséglet szerinti sokszorosítását, a tanulói állomány részérıl történı megvásárlását.

Szakcsoportok: A szakmai szakcsoportok általános feladatai: a)

tervezik, szervezik, és közvetlenül végzik a szakterületüknek (oktatott tantárgycsoportoknak, tantárgyaknak, témacsoportoknak/moduloknak) megfelelı tudományos kutató, kidolgozó, nevelı-oktató és egyéb jellegő tevékenységeket, az ezzel összefüggı kiegészítı feladatokat;



b)

tervezik, szervezik és végzik a meghatározott tantárgyaknak az elıírt tananyagoknak a színvonalas, naprakész és gyakorlatias oktatását, nyílt órákat és bemutató foglalkozásokat vezetnek;

c)

tartalmas, színvonalas és korszerő jegyzeteket, tansegédleteket, szemléltetı eszközöket, tantárgyi tájékoztatókat, óravázlatokat, egyéb információhordozókat készítenek és alkalmaznak;

d)

folyamatosan elemzik, értékelik az oktatási tevékenységet, annak hatékonyságát, kezdeményezik, illetve gondoskodjanak az oktatási és vizsgáztatási dokumentumok, tananyagok, információhordozók kiegészítésérıl, megújításáról;

e)

folyamatosan és követelménytámasztóan számon kérik és értékelik a tanulók tanulmányi munkáját, végzik a vizsgáztatásokat, illetve a tantárgyi záró osztályzatok odaítélését;

f)

kötelezı és fakultatív konzultációkat, kötelezıen választott foglalkozásokat, szakköröket, sportköröket, tanulmányi és szakmai versenyeket szerveznek, vezetnek;

g)

részt vesznek a tanulók felvételiztetésében, tanórán kívüli felkészítésében, foglalkoztatásában, az osztályfınöki vagy a tanári munka keretében a személyiségfejlesztı munkában és a követésvizsgálat végzésében;

h)

részt vesznek a szakirányú tanulói szakmai gyakorlatok elıkészítésében, a mentorok felkészítésében, ellenırzik és értékelik a szakmai gyakorlatok végrehajtását;

i)

gondoskodnak a képzés személyi, anyagi, technikai, technológiai és pedagógiai feltételeinek folyamatos fejlesztésérıl, szakmai dokumentumtárat alakítanak ki, kezelnek és mőködtetnek;

j)

fenntartják a tanulmányi és munkafegyelmet, biztosítják a pedagógiai egység kialakítását, megújítását, a Pedagógusi etika elıírásai érvényesülését, az alkotó együttmőködést;

k)

a szakmai és pedagógiai ismereteiket szinten tartják, fejlesztik és ezek érdekében a szakterületnek megfelelı szakmai gyakorlatokon, szakmai napokon, szakmai és pedagógiai továbbképzéseken, módszertani foglalkozásokon és egyéb rendezvényeken vesznek részt, illetve ilyeneket szerveznek, vezetnek;

l)

szakmai anyagokat készítenek, illetve ilyen anyagok véleményezésében vesznek részt;

m)

vezetıje elkészíti a szakcsoport által oktatott tantárgyakra vonatkozóan a tantárgyfelosztást, javaslatot tesz a pedagógusok tanórarend szerinti óratartási kötelezettségére, a tanóratervezés rendjére;

n)

végrehajtják a megrendelı országos szintő szakmai szerv által szervezett speciális tanfolyamokra vezényelt állomány felkészítését, a polgári középiskolák fakultációs képzésének segítését;

o)

részt vesznek az állandó állomány tájékoztatásában, felkészítésében, tovább- és átképzésében, az iskola öntevékenysége innovatív segítésében, tekintélye, elismertsége kialakításában, fenntartásában;

p)

végzik az oktatással kapcsolatos statisztikai adatgyőjtést, a statisztikai jelentések részanyagainak elkészítését, az adatszolgáltatást, valamint az elemzı-értékelı munkát;



q)

a napi oktatási tevékenység terén együttmőködnek a szakközépiskola, a rendvédelmi szakmai szerveknek, a társ tanintézeteknek és más szerveknek az azonos szintő és feladatkörő szerveivel.

A Nevelési és Területi Szakmai Gyakorlati Szakcsoport feladatai: a)

tervezi, szervezi, irányítja és ellenırzi a szakközépiskolában tanórán kívüli idıben folyó személyiségfejlesztı munkát;

b)

kidolgozza a tanulók fogadásának és módszertani felkészítésének tervét, ez alapján szervezi és végzi a tanulók felszerelését, tanév eleji módszertani felkészítését, általános felmérését, a funkciót viselı tanulók eligazítását;

c)

elkészíti a tanulói alapkiképzés programját, ez alapján tervezi, szervezi és a szakmai szakcsoportok bevonásával végzi a tanulók alapkiképzését, a tanintézeti képzés idıszakában esetenként részt vesz a tanórák (lıkiképzés, általános szolgálati ismerete stb.) megtartásában;

d)

elkészíti a Tanulói Szállás Házirendjét, mőködteti a tanulói szállást, tervezi, szervezi és végzi a tanulók elhelyezését, ellátását, járandóságaik biztosítását, értékeik megırzését, napi ügyeik, kérelmeik és panaszaik intézését, útbaindítását, gondoskodik a tanulói szálláson és – az általa elkészített terv alapján – a külsı körleten a rend és tisztaság ellenırzésérıl, fenntartásáról, a tanulói szálláson lakók részérıl okozott kár megtérítésérıl, az elszenvedett balesetek kivizsgálásáról;

e)

összeállítja a Tanóra- és Elfoglaltsági Rendet, valamint a tanulók délutáni elfoglaltsági tervét és ez alapján tervezi, szervezi, vezeti, illetve ellenırzi a tanulók reggeli elfoglaltságát és a délutáni tanórán kívüli foglalkozásait, végzi a napi létszámellenırzést és jelentést, valamint a tanulói állomány minısített idıszaki feladatainak ismertetését, gondoskodik a tanulókra vonatkozó titokvédelmi elıírások betartásáról;

f)

elkészíti a portaszolgálati utasítást, szervezi és mőködteti a portaszolgálatot és végzi a tanulók iskolaügyeleti, informatikailabor- és kondicionálóterem-ügyeleti, valamint a tanulói ügyeletes osztálytitkár (szakaszparancsnoki) szolgálatba vezénylését, együttmőködve az iskolaügyeletessel végzi a szolgálati feladatokat ellátó tanulók értékelését;

g)

tervezi, szervezi és ellenırzi a tanulók gépjármővezetıi felkészítését;

h)

kidolgozza a területi szakmai gyakorlatok terveit, ez alapján szervezi, ellenırzi, értékeli és okmányolja a tanulók szakmai gyakorlatait;

i)

kapcsolatot tart a Diákönkormányzat vezetıségével, az osztályok diákönkormányzati képviselıivel, segíti a testületet mőködési dokumentumainak kidolgozásában, rendezvényei szervezésében, mőködése során jogai érvényesítésében és kötelezettségei teljesítésében;

j)

részt vesz a követésvizsgálatok elıkészítésében és végzésében;

k)

fenntartja a munkafegyelmet, biztosítja a személyiségfejlesztı munka egységét, a pedagógus etika elıírásai érvényesülését, a szakcsoport állományának képzési idın is túli foglalkoztatását, alkalmi jellegő korai, kései és váratlan ellenırzéseinek megvalósulását;



l)

állománya pedagógiai ismereteit szinten tartja, fejleszti, ennek érdekében a szakterületnek megfelelıen továbbképzéseken, módszertani foglalkozásokon és egyéb rendezvényeken vesz részt, illetve ilyeneket szervez és vezet;

m)

részt vesz az iskola öntevékenysége innovatív segítésében, tekintélye, elismertsége kialakításában és fenntartásában;

n)

végzi a feladatkörébe tartozó munkával kapcsolatos statisztikai adatgyőjtést, a statisztikai jelentések részanyagainak elkészítését, az adatszolgáltatást, valamint az elemzı-értékelı munkát;

o)

együttmőködik az osztályfınökökkel és a Humán Osztály munkatársaival, közremőködik a tanulók elsı beosztásba helyezésének intézésében, valamint a tanulók tanulmányi jellemzéseinek elkészítésében. Együttmőködik az osztályfınökökkel, a szakközépiskola, a Rendırség/Határırség területi szakmai gyakorlatokat vezetı szerveivel, a társtanintézetek és más szervek azonos szintő és feladatkörő szerveivel.

p)

végzi a diákigazolványok tanulók részére történı biztosításával kapcsolatos feladatokat.

A szakmai szakcsoportok sajátos feladatai: A)

B)

Rendıri Szakcsoport: a)

tervezi, szervezi és végzi a rendıri ismeretek tantárgycsoport (közrendvédelmi, közlekedési, csapatszolgálati, általános szolgálati ismeretek), valamint a testnevelés és önvédelmi ismeretek elméleti és gyakorlati oktatását;

b)

részt vesz a szakirányú tanulói szakmai gyakorlatok elıkészítésében, ellenırzésében és értékelésében;

c)

részt vesz a tanulók alaki megjelenésének, fellépésének és szolgálati érintkezésének tanórai és azon kívüli alakításában;

d)

tervezi, szervezi és végzi a testnevelés és önvédelem elméleti és gyakorlati oktatását;

e)

tervezi, szervezi és részben segíti a törzsállomány és a tanulók tömeg- és versenysport-tevékenységét, fizikai (erınléti) állapotának felmérését, valamint szervezi az iskolán kívüli sportversenyekre történı felkészítést, ellátja a tanintézeti és IRM versenyeken a csapatvezetıi tevékenységet;

f)

koordinálja a torna- és kondicionáló terem és a sportpályák igénybevételét, felügyeli és fenntartja ezek állapotát;

g)

a Határrendészeti szakcsoporttal együttmőködve tervezi, szervezi és végzi a speciális intézkedéstaktikai gyakorlatokat, intézkedéstaktikai tréningeket a rendészeti szervek állománya és egyéb megrendelık részére;

Alapozó Ismereti Szakcsoport: a)

tervezi, szervezi és végzi a jogi és rendészeti igazgatási ismeretek elméleti és gyakorlati oktatását;

b)

részt vesz a szakirányú tanulói szakmai gyakorlatok elıkészítésében, ellenırzésében és értékelésében; 43 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


C)

c)


d)

tervezi, szervezi és végzi a nyomozási, illetve a bőnügyi és felderítési ismeretek elméleti és gyakorlati oktatását;

e)

mőködteti és felügyeli az iskola bőnügyi-technikai szaktantermét;

f)

tervezi, szervezi és végzi az idegen nyelvek oktatását;

g)

szervezett formában segítséget nyújt a tanulóknak, a törzsállománynak, valamint a rendvédelmi és más együttmőködı szervek állományának tanfolyamszerő idegen nyelvi képzéséhez, állami nyelvvizsgára történı felkészítéshez;

h)

meghívás alapján fordítói és tolmácsolási feladatokat lát el;

i)

részt vesz a rendvédelmi szervek által szervezett idegen nyelvi képzéshez, vizsgáztatáshoz szükséges segédanyagok kidolgozásában;

j)

mőködteti és felügyeli az iskola idegen nyelvi laborjait és szaktantermét;

k)

tervezi, szervezi és végzi a társadalom és kommunikációs ismeretek elméleti és gyakorlati oktatását;

Határrendészeti Szakcsoport: a)

tervezi, szervezi és végzi a határrendészeti ismeretek tantárgycsoport (határırizeti, határforgalmi, határvédelmi ismeretek), a lıkiképzési és az informatikai ismeretek elméleti és gyakorlati oktatását;

b)

részt vesz a szakirányú tanulói szakmai gyakorlatok elıkészítésében, ellenırzésében és értékelésében;

c)


d)

szervezi és végzi a törzsállomány lövészeteit, közremőködik a lıversenyek lebonyolításában;

e)

szervezett formában segítséget nyújt a tanulóknak, a törzsállománynak, valamint a rendvédelmi és más együttmőködı szervek állományának tanfolyamszerő informatikai képzésében, valamint az ECDL vizsgára történı felkészítésében;

f)

mőködteti és felügyeli az iskolán belüli gyakorló határrendészeti kirendeltséget, a határforgalmi szakkabinetet, taktikai helyiséget, az informatikai szaktantermeket, a kispuska lıteret és a lıkiképzési szakkabinetet;

g)

a Rendıri szakcsoporttal együttmőködve tervezi, szervezi és végzi a speciális intézkedéstaktikai gyakorlatokat, intézkedéstaktikai tréningeket a rendészeti szervek állománya és egyéb megrendelık részére;



A GAZDASÁGI IGAZGATÓHELYETTES KÖZVETLEN ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŐKÖDİ SZERVEZETI ELEMEK, SZEMÉLYEK 11.

12.

Közgazdasági Osztály: a)

elkészíti a szakközépiskola érintett szervezeti elemei igényeinek figyelembevételével a költségvetési tervjavaslatot, végzi a szükséges egyeztetéseket, a költségvetési vitához elkészíti az elemzéseket, a jóváhagyott elıirányzatok alapján kidolgozza az elemi költségvetés javaslatát, a gazdálkodás vitelére és az éves leltárra vonatkozó intézkedéseket, a költségvetés végrehajtása során figyelemmel kíséri, elemzi a teljesülés alakulását, javaslatot tesz a szükséges módosításokra, átcsoportosításokra;

b)

biztosítja a pénzgazdálkodás tervszerőségét, negyedévente kimutatást ad az igazgató részére a felhasználás alakulásáról, ellátja a pénzforgalom kincstári ügyfélként történı lebonyolításával kapcsolatos feladatokat, mőködteti a házipénztárt, adatokat, számvetéseket biztosít az igazgatói döntésekhez;

c)

ellátja a számviteli rendbıl, valamint a beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségbıl adódó teendıket, végzi az állomány személyi juttatásainak, társadalombiztosításainak számfejtéséhez és kifizetéséhez kapcsolódó feladatait, az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak mőködésébıl adódó teendıket, eleget tesz a szakközépiskola adózási és társadalombiztosítási kötelezettségeinek;

d)

végrehajtja – az igazgató által térítés nélkül engedélyezett kivételekkel – a szakközépiskola által külsı szervek részére nyújtott szolgáltatások és értékesítések számlázását, vezeti a keletkezett károk nyilvántartását, végrehajtja a behajtásukkal kapcsolatos feladatokat;

e)

szakmai felügyeletet gyakorol a szakközépiskola gazdálkodó szervei pénzforgalmi és vagyon-nyilvántartási tevékenysége felett, közremőködik gazdálkodásuk összehangolásában;

f)

szakterülete vonatkozásában részt vesz az oktató-nevelı munkában

g)

vezetıje jogkörében megbízás alapján kötelezettség-vállalási és utalványozási jogkört gyakorol, ellátja a szakközépiskola gazdálkodói kötelezettség-vállalási és pénzügyi ellenjegyzési feladatait, gyakorolja az ellenjegyzés, utalványozás, érvényesítés jogkörét.

Technikai Osztály: a)

tervezi és biztosítja a szakközépiskola informatikai, távközlés-technikai, gépjármő-technikai, fegyverzeti, vegyvédelmi, mőszaki, fotó-optikai, rendészettechnikai, ırzésbiztonság-technikai, irodagép- és ügyvitel-technikai, oktatás- és kultúrtechnikai felszerelései, eszközei, anyagai, valamint jármővei meglétét, a rendszerben tartásukhoz szükséges felszerelések, eszközök és anyagok készletezését, elszámolását, beszerzését és minıségi átvételét, végzi a használatból történı kivonások elıkészítését és végrehajtását;

b)

szervezi, irányítja, illetve végrehajtja a gazdálkodási körébe tartozó eszközök üzemeltetését, technikai ellenırzését és kiszolgálását, eleget tesz a gépjármő fenntartói kötelezettségeknek, végrehajtja a lövészetek technikai biztosítását;



c)

összeállítja a szakközépiskola szervezeti elemei igényei alapján a heti szállítási terveket, koordinálja, ellenırzi a gépjármővek forgalmazását, felügyeli az üzemeltetést, végrehajtja az érintett állomány szakmai továbbképzését, az ügyintézıi gépkocsivezetık és a gépjármőparancsnokok vizsgáztatását;

d)

a gépjármőjavító mőhely felett általános szakmai- és munkarendi felügyeletet gyakorol a vonatkozó jogszabályok és belsı rendelkezések alapján, szakmailag felügyeli a gazdálkodási körébe tartozó technikai eszközök kezelését, karbantartását;

e)

kezdeményezi a szakterületét érintı belsı szabályzók kiadását, új eszközök, anyagok rendszeresítését, az elavult eszközök használatból történı kivonását, eleget tesz az elıírt szakmai beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségeknek;

f)

végrehajtja a szakterületet érintı közbeszerzési és a szabadkézi vételi eljárásokat, gondoskodik a rendelkezésre álló eszközök jogszerő magáncélú igénybevételével a szakközépiskola bevételi elıirányzata növelésérıl;

g)

szakterülete vonatkozásában részt vesz a nevelı-oktató munkában, illetve elıkészíti, felügyeli a Tanulmányi Osztállyal, a tanulói szállással együttmőködve a tanulók gépjármővezetıi képzését, vizsgáztatását;

h)

tervezi, szervezi – részben a számítástechnikai tanárok véleményének figyelembevételével – a szakközépiskola informatikai rendszerének mőködéséhez szükséges eszközök, anyagok beszerzését és szolgáltatások alakítását, a szakanyagok beszerzését, átvételét, használatból történı kivonását, végrehajtja a felhasznált anyagok elszámolását, gondoskodik a gazdálkodási körébe tartozó eszközök idıszakos felülvizsgálatáról;

i)

szervezi és irányítja a szakközépiskola informatikai és adatátviteli rendszerének üzemeltetését, fenntartását, együttmőködik az informatikai hálózatot fenntartó szervekkel, végrehajtja az informatikai rendszer önerıs karbantartását és kisjavítását, a meghibásodások gyors elhárítását, elháríttatását és a külsı szervekkel történı javíttatásokat;

j)

javaslatot tesz az informatikai és adatátviteli rendszer korszerősítésére, a rendelkezésére álló eszközök elosztására, új eszközök, anyagok rendszeresítésére, kezdeményezi a szakterületet érintı belsı szabályozók kiadását, eleget tesz szakmai beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségeknek;

k)

biztosítja az oktatás informatikai feltételeit, az Internet és WEB szolgáltatást, közremőködik az elektronikus levelezésben, a felhasználók szakmai továbbképzésében, a számítógépek alkalmazásának elterjesztésében, az iskolai telefonkönyv naprakészségében;

l)

szakmailag felügyeli az informatikai rendszer és a telepített berendezések használatát, azokon az adatvédelmi szabályok betartását;

m)

vezetıje kötelezettség-vállalási és utalványozási jogkört gyakorol megbízás alapján.



13.

Ellátási és Fenntartási Osztály: a)

tervezi, szervezi és biztosítja az élelmezési, ruházati és elhelyezési anyagokkal történı készletezést, ellátást, végrehajtja a felhasznált anyagok elszámolását, szakanyagok beszerzését, átvételét, használatból történı kivonását, a helyiségek és az udvarok takaríttatását, rendben tartását;

b)

tervezi, szervezi és biztosítja a tevékenységi körébe tartozó szolgáltatások igénybevételét, gondoskodik az ingatlanok üzemeltetéséhez szükséges hatósági engedélyek beszerzésérıl, az elıírt hitelesítések, felülvizsgálatok végrehajtásáról, a rendelkezésre álló eszközökkel, helyiségekkel jogszerő szolgáltatás nyújtása révén a szakközépiskola bevételi elıirányzata növelésérıl;

c)

végzi a hatáskörébe utalt lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátását, elıkészíti a központi szervhez felterjesztendı javaslatokat;

d)

végrehajtja a Kincstári Vagyonkezelési Igazgatósággal kötött vagyonkezelıi megállapodásból adódó gazdálkodási, adatszolgáltatási és nyilvántartási feladatokat, irányítja az ingatlangazdálkodást, végzi a tanintézetnél ellátandó lakásügyi feladatokat, különösen a felterjesztések elıkészítését, az érdeklıdık tájékoztatását;

e)

elıkészíti a felújítási és beruházási munkákat, a megelızı karbantartást, illetve ezekre vonatkozó terveket, közremőködik a lebonyolításukban, mőszaki átvételükben, tervezi, szervezi, mőszakilag irányítja, illetve ellenırzi és elszámolja a karbantartási munkákat;

f)

kezdeményezi a szakterületét érintı belsı szabályzók kiadását, a helyiségek elosztását, berendezését, új anyagok, eszközök rendszeresítését, az elavult eszközök használatból történı kivonását, eleget tesz a szakmai beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségeknek;

g)

végrehajtja a szakterületet érintı közbeszerzési eljárásokat;

h)

vezeti az iskola üzemeltetésével kapcsolatos törzsadattárat, a havi felhasználások alakulását, és ezek norma és költségszámait;

i)

vezetıje irányítja a gondnok, az élelmezési elıadó munkáját, szakmailag felügyeli az ingatlanok és a gazdálkodási körbe tartozó eszközök és anyagok használatát, kezelését, karbantartását, a szakterületéhez tartozó szak-, segédmunkások elırelátó, szervezett mindennapi tevékenységét, intézi a létesítmény üzemeltetését, illetve hiba esetén ennek kiküszöbölését;

j)

vezetıje irányítja és felügyeli a szakközépiskola tőzvédelemmel kapcsolatos tevékenységét, gondoskodik a szakközépiskola tőzvédelmi rendszabályainak kiadásáról, folyamatos karbantartásról, a felmerülı hiányosságok megszüntetésérıl;

k)

szakterülete vonatkozásában szükséges esetben részt vesz a nevelı-oktató munkában;

l)

kötelezettség-vállalási és utalványozási jogkört gyakorol megbízás alapján.



III. RÉSZ A SZAKKÖZÉPISKOLA MŐKÖDÉSE I. Fejezet Általános szabályok 1.

A munkaköri leírások elkészítésérıl az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a titkárságvezetı és a humán osztályvezetı gondoskodnak. Az igazgatóhelyettesek az alárendeltségükbe tartozó szervezeti elemek beosztottainak munkaköri leírásait hagyják jóvá.

2.

A szakközépiskola a költségvetési elıirányzatából, illetıleg a fenntartó által biztosított további támogatásból, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. A szakközépiskola fenntartási és mőködési költségeit, alaprendeltetése ellátását alapvetıen az évente összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésbıl fedezi.

3.

A szakközépiskola – nem sértve az alapfeladata ellátását – az Alapító Okirat szerint anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat.

4.

A szakközépiskola – az Alapító Okirat által rögzített keretek között – szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és mőködésével kapcsolatosan minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.

5.

Mőködésével kapcsolatos döntések elıkészítésében, végrehajtásában és ellenırzésében – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vesznek a tanárok, a tanulók, illetıleg képviselıik. A szakközépiskola szakmai ellenırzése a Közoktatási tv. 107. §-a szerint történik.

6.

A szakközépiskola szervezeti elemei tevékenységük során együttmőködésre kötelezettek. A feladatkörükbe tartozó, de más szervezeti elemek feladatkörét is érintı ügyekben az érdekeltekkel egyeztetve kötelesek eljárni, illetve az ügyeket döntésre elıkészíteni. A felmerülı több belsı szervezeti elemet érintı gondok megoldásában elsıdlegesen azok vezetıi illetékesek, illetve kötelezettek megoldást találni. A hatáskörükbe nem tartozó ügyekrıl a közös elöljárónak kötelesek jelentést tenni.

7.

A szervezeti elemek, illetve azok tagjai részére a szolgálati út betartásával adható utasítás. Amennyiben a szolgálati érdek sérelmet szenvedne, vagy a szolgálati elöljáró akadályoztatása, az ügy sürgıssége, illetve jellege miatt erre nincs mód, a szolgálati út betartásától el lehet tekinteni. A nem szolgálati elöljárótól kapott utasítást végre kell hajtani, de arról haladéktalanul jelentést kell tenni a közvetlen szolgálati elöljárónak.

8.

A szakközépiskola képviseletében kiadmányozásra és állásfoglalásra jogosultak: a)

az igazgató a szakközépiskola egészére kiterjedı hatállyal;

b)

az igazgatóhelyettesek a szakterületüket, valamint a közvetlen irányításuk alá tartozó szervezeti elemeket érintı körben; továbbá az igazgató megbízása alapján, vagy helyettesítésekor az iskola egészét érintı ügyekben;



c)

a kiemelt jogi fıelıadó kizárólagos hatáskörében, állam- és szolgálati titok, illetve személyes és különleges adatok megsértésével kapcsolatban jogosult állásfoglalásra.

9.

A szakközépiskolában mőködı érdekvédelmi szervezetek tevékenységét a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, az együttmőködési megállapodásban és a Kollektív Szerzıdésben rögzítettek szerint kell biztosítani.

10.

A szakközépiskola helyiségeiben párt, vagy párthoz kötıdı társadalmi szervezet nem mőködhet, ilyen rendezvény megtartása tiltott.

11.

A szakközépiskolában – oktatási vonatkozásban – a közoktatási törvény 40. §-ában elıírt és annak 2. számú mellékletében meghatározott adatokat kell nyilvántartani, kezelni, továbbá az országos statisztikai adatgyőjtési programban adatszolgáltatással közremőködni. Ezen túlmenıen a tanulók tanulmányi, hiányzási, fegyelmi ügyeivel kapcsolatos adatok elöljáró részére történı továbbítására is állandóan készen kell állni.

12.

A szakközépiskolában a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, a tanulót érintı szakközépiskolai munkarenddel kapcsolatos lehetıségeket a Diákönkormányzat mőködési rendje, valamint az iskolai Házirend, továbbá a Tanulói Szállás Házirendje állapítja meg. Az iskolai Házirendet a szakközépiskola igazgatójának elıterjesztésére a Nevelıtestület fogadja el a Diákönkormányzat egyetértésével, majd az Oktatási Fıigazgatóság fıigazgatója hagyja jóvá.

13.

A szakközépiskola a tanuló nevelését, oktatását a lelkiismereti szabadság és a különbözı világnézetőek közötti megbékélés elve alapján szervezi, tiszteletben tartja a szakközépiskola törzs- és tanulói állománya lelkiismereti és vallásszabadságát.

14.

A szakközépiskola állandó és nem állandó állományát nem érheti hátrány lelkiismereti meggyızıdése miatt, világnézeti meggyızıdésük megvallására vagy megtagadására nem kötelezhetık.

15.

A szakmai elméleti képzéshez szükséges pedagógusi állományról és a nevelı-oktató munkát közvetlenül segítı alkalmazottakról – a közoktatási törvényben elıírt követelmények és normatívák figyelembevételével, az igazgató az igazgatóhelyettesek aktív közremőködésével – hatáskörében gondoskodik.

16.

A gyakorlati képzési feladatokat a szakközépiskola egyrészt saját bázisán, másrészt a tanulói jogviszonnyal kapcsolatban kötelezettséget vállaló rendészeti szerv, illetve országos hatáskörő vezetıszerve intézkedése alapján a gyakorlati képzés feltételeivel rendelkezı szervezetnél végzi. A gyakorlati képzés idıszakában a tanuló munkarendje a gyakorlati képzést végzı szervezet munkarendjéhez igazodik.

17.

A szakközépiskolában a nevelı, oktató és személyiségfejlesztı munka a "Pedagógiai Program" és az osztályfınöki tanmenet alapján folyik.

18.

A Szervezeti és Mőködési Szabályzatot, a Házirendet, a Pedagógiai Programot – miután a Nevelıtestület elfogadta, és a fenntartó jóváhagyta – nyilvánosságra kell hozni.



II. fejezet A MUNKA RENDJE 1.

A szakközépiskola hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselıi állományának munkarendjére vonatkozó szabályok: a)

A szolgálatteljesítési idı, illetve munkaidı hetente 40 óra, amelyet naponta legalább 4 – a részben, vagy egészben ügyeleti, ır- és készenléti jellegő szolgálati beosztásokat, munkaköröket kivéve – legfeljebb 12 óra idıtartamban kell letölteni. Munkaidıkeret meghatározása esetén [hivatali munkarendtıl eltérı (vezénylésesszolgálati), illetve váltásos(-szolgálati) munkarend] a heti munkaidı mértékét a munkaidıkeret átlagában kell figyelembe venni.

b)

Az iskola hivatásos állománya – figyelembe véve a közoktatási intézményi jelleget is – feladatainak eredményes végrehajtása érdekében szolgálati munkarendben tevékenykedik. A szolgálati munkarend fajtái: hivatali, hivatali munkarendtıl eltérı (vezényléses-szolgálati), váltásos-szolgálati. Az iskola közalkalmazotti és köztisztviselıi állománya – a közoktatási intézményi jelleg figyelembevételével – hivatali, hivatali munkarendtıl eltérı, illetve váltásos munkarendben végzi feladatait.

c)

Hivatali munkarend esetén a napi szolgálatteljesítési idı, illetve munkaidı hétfıtıl csütörtökig 07.30-16.00 óráig, pénteken 07.30-13.30 óráig tart. Hivatali munkarendben látják el szolgálatukat mindazok, akik esetében a feladatok ellátása, ügyek intézése, a szervekkel való együttmőködés, kapcsolattartás ezt lehetıvé teszi, és a hivatali munkarendtıl eltérı (vezényléses-szolgálati), illetve váltásos(-szolgálati) munkarend alkalmazása nem indokolt.

d)

Hivatali munkarendtıl eltérı (vezényléses-szolgálati) munkarendet kell alkalmazni azon beosztások esetében, ahol a feladatok ellátása, végrehajtása, ellenırzése idıszakonként (napszakonként, hetente, naponta) eltérı létszámú állományt vagy folyamatos munkavégzést igényel (Nevelési és Területi Szakmai Gyakorlati Szakcsoport, 2. sz. tanulói szállás gondnokai). A szolgálatteljesítési idı havi keretben kerül meghatározásra. A munkaidı (szolgálati idı)-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban (a helyben szokásos módon közzétéve) közölni kell a munkavállalóval. A szolgálatok váltására 15 percet kell a szolgálati idı, munkaidı terhére elszámolni.

e)

Váltásos(-szolgálati) munkarendben tevékenykednek azon szolgálati helyek dolgozói, ahol a szolgálat folyamatos, a feladatok elosztása viszonylag egyenletes, így a folyamatos ügyeleti, készenléti jellegő beosztásokban (iskolaügyeletesek, főtık). Esetükben a szolgálatteljesítési idı havi keretben kerül meghatározásra, a napi szolgálatteljesítési idı 24 óra. A munkaidı (szolgálati idı)-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban (a helyben szokásos módon közzétéve) közölni kell a munkavállalóval. A szolgálatok váltására 15 percet kell a szolgálati idı terhére elszámolni.

f)

A szakközépiskola közalkalmazott tanárai a közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX. tv. 1. sz. mellékletében meghatározott tanóratartási és ehhez kapcsolódó egyéb kötelezı elfoglaltságainak végrehajtásához igazítva rugalmas pedagógusi munkarendben végzik munkájukat.



Az alábbi és a vonatkozó rendeletben elıírtakon túli egyéb kötelezı elfoglaltságaik: tanórája megkezdése elıtt 30 perccel felkészülten a szolgálati helyén lenni, oktatási és szemléltetı eszközök meglétét ellenırizni, a szakmai, vezetıi értekezleteken, megbeszéléseken tapasztalatgyőjtéseken, továbbképzéseken részt venni, a tanórán kívüli foglalkozásokon (személyi állománygyőlés, tájékoztató, propaganda elıadás, alaki gyakorlás, fegyveranyag-karbantartás, diákkör (szakkör, önképzı kör, fakultáció), iskolai sportkör, tömegsport-foglalkozás, házi és iskolák közötti tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, bajnokság, verseny, diáknap, a tanítási óra keretében nem megvalósítható, de a Pedagógiai Programban rögzített osztály-, csoportfoglalkozás (tanulmányi kirándulás, kulturális, sportrendezvény), diáknap) részt venni, azokat megszervezni, lebonyolítani, levezetni. g)

A hivatásos állomány nı tagját terhesség megállapításától a gyermekének 1 éves koráig éjszakai szolgálatba beosztani nem lehet.

h)

A gyermekét egyedül nevelı szülıt – nı vagy férfi – a gyermek 6 éves koráig, ha annak felügyeletét a szülı nyilatkozata alapján más nem tudja ellátni, 24 órás szolgálatba beosztani nem lehet.

i)

Hat órát meghaladó összefüggı szolgálat, illetve napi munkaidı (vagy rendkívüli munkavégzés) után a hivatásos és köztisztviselıi állomány tagjait 30 perc, a közalkalmazotti állomány tagjait 20 perc, valamint mindhárom állománykategória tagját minden további 3 óra után is 20 perc munkaközi szünet illeti meg.

j)

A napi szolgálat, munka befejezése és a másnapi szolgálat, munka megkezdése között hivatásos állományú esetében legalább 8, közalkalmazott és köztisztviselı esetében legalább 11 óra egybefüggı pihenıidıt kell biztosítani, amelybe a lakásról a szolgálati helyre (munkahelyre), és az onnan való visszautazás idıtartama nem számít bele.

k)

A hivatásos állomány tagját hetenként két pihenınap illeti meg, melyet lehetıleg együtt kell kiadni. Az egy hónapra jutó pihenınapok közül legalább az egyiknek vasárnapra kell esnie. A vasárnapi pihenınapot semmilyen jogcímen megvonni nem lehet. A közalkalmazotti, köztisztviselıi állomány tagját hetenként két pihenınap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Ettıl eltérıen munkaidıkeret alkalmazása esetén, a munkaidı-beosztás alapján a két pihenınap helyett hetenként legalább negyvennyolc órát kitevı, megszakítás nélküli pihenıidı is biztosítható, amelybe a vasárnapnak bele kell esnie (rendeltetése folytán vasárnap is ellátandó munkakör esetén havonta legalább egy alkalommal). Munkaidıkeret alkalmazása esetén – az elıbbiektıl eltérıen – hetenként legalább negyven órát kitevı, megszakítás nélküli pihenıidı is biztosítható, amelybe egy teljes naptári napnak és havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie. A legalább heti negyven órát kitevı pihenıidı alkalmazása esetén a munkavállalónak a munkaidıkeret átlagában legalább heti negyvennyolc óra pihenıidıben kell részesülnie. Munkaidıkeret alkalmazása esetén a pihenınap kéthetente (kollektív Szerzıdés rendelkezése vagy a felek megállapodása alapján legfeljebb havonta) – részben vagy egészben – összevontan is kiadható. Az összevonás idıtartama az alkalmazott munkaidıkeret idıtartamát nem haladhatja meg. Hat nap munkavégzést követıen egy pihenınap kiadása kötelezı. A heti pihenınap összevonására csak az érintett hozzájárulásával kerülhet sor a nı terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig, a gyermekét egyedül nevelı gyermeke egyéves koráig. 51 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


l)

Munkaszüneti napon teljesített szolgálatért a hivatásos állomány tagját a munkájáért járó illetményén felül a távolléti díj is megilleti. A közalkalmazottak, köztisztviselık esetében vasárnapra rendes munkaidıben történı munkavégzés csak a rendeltetése folytán e napon is ellátandó munkakörben, készenléti jellegő munkakörben, valamint a pihenınap összevont kiadása esetén rendelhetı el, azonban havonta legalább egy pihenınapot (pihenıidıt) vasárnap kell kiadni. Hat nap munkavégzést követıen egy pihenınap (pihenıidı) kiadása kötelezı. Munkaszüneti napon a munkavállaló csak a rendeltetése folytán e napon is ellátandó munkakörben foglalkoztatható.

m)

A szolgálatban, munkában eltöltött idıt az egyes szervezeti elemeknél (titkárságnál, osztályoknál, szakcsoportoknál – kivéve az Iskolaügyeletet) "Jelenléti ív"-en kell folyamatosan vezetni.

n)

Ha a szolgálat érdeke vagy rendkívüli eset szükségessé teszi a hivatásos állományú a meghatározott szolgálatteljesítési idın túl, valamint a pihenı és munkaszüneti napon is kötelezhetı arra, hogy szolgálatot teljesítsen (túlszolgálat), illetıleg meghatározott ideig és helyen arra készen álljon. Túlszolgáltot a hivatásos állományú abban az esetben teljesít, ha az a szolgálatteljesítési keretidın túl történik. Nem minısül túlszolgálatnak az ügyeleti, ır- és készenléti szolgálat, a tanári szakmai gyakorlaton, szakmai napon, tanulói szakmai gyakorlat ellenırzésén és továbbképzésen való részvétel, valamint a vezényléses szolgálati munkarendnél keretidıben munkaszüneti-, vagy pihenınapon teljesített szolgálat. A túlszolgálat egy naptári évben legfeljebb 450 óra lehet. A túlszolgálatot a miniszter, az Oktatási Fıigazgatóság fıigazgatója és az igazgató – távollétében a helyettesítéssel megbízott vezetı – rendelheti el. A túlszolgálatot elızetesen – rendkívüli esetekben utólag – írásban kell elrendelni. A hivatásos állományt – az állományilletékes parancsnok (vezetı) kivételével – évi 150 óráig terjedı túlszolgálatért szabadidı, azon felül díjazás illeti meg. Az igazgató a 150 órán belüli túlszolgálat díjazását is engedélyezheti, ha a szabadidı kiadása a szolgálat ellátását veszélyeztetné. A túlszolgálatért annak idıtartamával megegyezı, ha pedig a túlszolgálatot heti pihenınapon vagy munkaszüneti napon teljesítették a túlszolgálat kétszeresének megfelelı szabadidı, illetıleg díjazás jár. A túlszolgálatért járó szabadidıt a túlszolgálatot követı napo(ko)n, de legkésıbb 30 napon belül kell kiadni, ha a túlszolgálat idejére távolléti díj jár, azt legkésıbb a tárgyhónapot követı 2. hónapban ki kell fizetni. A közalkalmazottak, köztisztviselık vonatkozásában rendkívüli munkavégzésnek minısül a munkaidı-beosztástól eltérı, a munkaidıkereten felüli, illetve az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstıl a munkavégzés befejezéséig terjedı idıtartam. Nem minısül rendkívüli munkavégzésnek, ha a közalkalmazott, köztisztviselı az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza. A munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben, írásban rendelhet el. Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés kizárólag a rendes munkaidıben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegetı közvetlen és súlyos veszély megelızése, illetıleg elhárítása érdekében rendelhetı el.



A rendkívüli munkavégzés elrendelése nem veszélyeztetheti a munkavállaló testi épségét, egészségét, illetıleg nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet. A gyermekét egyedül nevelı munkavállaló – gyermeke egyéves korától négyéves koráig – csak beleegyezésével vehetı igénybe rendkívüli munkára. A köztisztviselıt rendkívüli munkavégzés esetén, valamint a napi munkaidın túl teljesített ügyeletért, készenlétért annak idıtartamával azonos, a heti pihenınapon és munkaszüneti napon végzett munka esetén a munkavégzés idıtartama kétszeresének megfelelı mértékő szabadidı illeti meg. A rendkívüli munkavégzés idıtartama köztisztviselık esetében évente legfeljebb 160 óra lehet. A rendszeresen rendkívüli munkavégzést teljesítı köztisztviselı számára legfeljebb évi húsz munkanap szabadidı átalány állapítható meg. A szabadidıt a rendkívüli munkavégzést követıen, legkésıbb harminc napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani. A megváltás mértéke a köztisztviselı kifizetéskori illetményének a szabadidıre járó arányos összege. A rendes munkaidın túl történı munkavégzésért járó szabadidıre, illetve szabadidı-átalányra a vezetıi kinevezéssel, megbízással rendelkezı köztisztviselı nem jogosult. A közalkalmazottak esetében az elrendelhetı rendkívüli munkavégzés felsı határa naptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerzıdés rendelkezése esetén 280 óra. o)

A teljesített túlszolgálatot az egyes szervezeti elemeknél (titkárságnál, osztályoknál, szakcsoportoknál) a "Nyilvántartás a teljesített munkaidırıl és túlmunkáról" nyomtatványon kell nyilvántartani.

p)

A törzsállomány tagja szolgálati, illetve szolgálatteljesítési helyét szolgálatteljesítési idıben engedéllyel vagy szolgálati érdekbıl hagyhatja el.

q)

A törzsállomány tagja mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól: −

az állampolgári kötelezettségének teljesítése alatt,

−

közeli hozzátartozójának halálakor, esetenként legalább 2 munkanapra,

−

ha keresıképtelen beteg,

−

kötelezı orvosi vizsgálat – ideértve a terhességgel összefüggı orvosi vizsgálatot is – teljes idıtartamra,

−

amíg önkéntes, illetıleg létesítményi tőzoltóként tőzoltási vagy mőszaki mentési szolgálatot lát el, feltéve, hogy a tőzoltás és a mőszaki mentés nem munkaköri kötelessége;

−

a véradás miatt távol töltött teljes idıtartamra, a szolgálati helyen kívül szervezett véradás esetén legalább 4 órára.

−

ha elháríthatatlan ok miatt nem tud szolgálati helyén megjelenni,

−

a szolgálati viszonyra vonatkozó szabály vagy engedély alapján.

Az elıbbi esetben az állomány tagja a távollét idejére távolléti díjra jogosult. Az állomány távolmaradását 24 órával elıtte, halaszthatatlan ok esetén utólag, 24 órán belül köteles jelenteni szolgálati elöljárójának.



2.

A szakközépiskola tanulói állományának munkarendje: a)

A tanulói állomány szolgálati elfoglaltságát a „Képzési Idı és Tevékenységi Terv”-ben szereplı adatoknak megfelelıen a „Tanóra és Elfoglaltsági Rend”, „Tanórarend", valamint a „Házirend”, a „Tanulói Szállás rendje” alapján kell szervezni, illetve végrehajtani. A tanulói állomány napi/heti munkarendjét szintén a Tanóra és Elfoglaltsági Rend tartalmazza. A tanulók a fentebb szereplı szabályzókban elıírtak szerint – a tanulmányi feladatokra tekintettel – hagyhatják el az iskolát.

A FELADATOK TERVEZÉSÉNEK ÉS ELLENİRZÉSÉNEK RENDJE 3.

A szakközépiskola általános feladatait az Alapító Okirat, jelen szabályzat, az adott tanévre vonatkozó konkrét teendıket pedig az oktatási év feladataira vonatkozó igazgatói intézkedés, illetve az éves Munka- és Ellenırzési Terv, valamint az ennek részét képezı Képzési Idı és Tevékenységi Terv határozza meg. A szakközépiskola és szervei mindennapi tevékenységi rendjét, szabályait részletekbe menıen az Alapszabályzat szabályozza.

4.

A naptári évre vonatkozó Munka- és Ellenırzési Tervet az elızı éviben meghatározott határidıre a szakközépiskola titkársága és a belsı ellenır elızetes egyeztetés alapján állítja össze, és nevelıtestületi ülésre a titkárságvezetı terjeszti elı.

5.

Az ellenırzés, mint a vezetés egyik alapvetı funkciója, a vezetési folyamat szerves része, amely meghatározott célkitőzéseknek, feladatoknak és mőködési rendnek a gyakorlattal történı összehasonlítására, a követelmények és a tevékenységek összevetésére, minısítésére irányul. A belsı ellenırzést részletesen a Belsı Ellenırzési Kézikönyv szabályozza. Az ellenırzés segítse elı a szervezet célirányos mőködését, a törvényesség maradéktalan teljesülését, az egységes követelménytámasztást, a központi akarat megvalósulását, tárja fel a végrehajtás feszültségeinek ellentmondásait, kezdeményezze a problémák megszüntetését, a szükséges intézkedések megtételét, a személyes felelısség érvényesítését és a tapasztalatok hasznosítását. Minden ellenırzés konkrét adatokon, elemzéseken nyugodjon, mely alapot szolgáltat a jobb megoldási lehetıségek megfogalmazására, kivitelezésére.

6.

Az egyszemélyi vezetık felelısek az ellenırzési rendszer folyamatos mőködtetéséért, az alárendeltségükbe tartozó szervezeti elemek, személyek, tevékenységek és eszközök rendszeres, hatékony ellenırzéséért, az ellenırzési tapasztalatok győjtéséért, hasznosításáért, továbbá az azok alapján szükséges intézkedések kezdeményezéséért, realizálásáért, jelentések, javaslatok idıbeni megtételéért, a visszacsatolásokért.

7.

Az ellenırzési feladatok tervezése a munkaszervezés általános rendszerében történik. A tanévre vonatkozó és havi ellenırzési feladatok koordinációja a titkárságvezetı feladata. A bizottsággal végrehajtott és a munkatervben megjelenı iskolai szintő célellenırzésekre ellenırzési tervet (ellenırzési programot) kell készíteni, melyet a kiemelt (szolgálati) fıelıadó, illetve a belsı ellenır, más esetben az ellenırzést végrehajtó köteles elkészíteni, és az iskola igazgatójával jóváhagyatni.



Az ellenırzési terv (program) tartalmazza: a) b) c) d)

az ellenırzés formáját, helyét, idejét, idıtartamát; a vizsgált tevékenységi körök felsorolását, a végrehajtó személyeket, azok részfeladatait; a rész- és komplex jelentés tartalmi szempontjait és elkészítésének határidejét.

A nem iskolai szintő, ezen belül oktatási jellegő ellenırzéseket az igazgatóhelyettesek szabályozzák. 8.

Az ellenırzés vezetıje köteles a résztvevı szervezeti elemek, kijelölt ellenırök munkáját összehangolni, és az ellenırzés végrehajtását úgy megszervezni, hogy az legkevésbé akadályozza az ellenırzött szerv tevékenységét.

9.

Az ellenırzésrıl összefoglaló jelentést (feljegyzést) kell készíteni, melyet az ellenırzést elrendelıhöz jóváhagyásra kell felterjeszteni.

10.

A Titkárság kiemelt (szolgálati) fıreferense, valamint a belsı ellenır az iskolai szintő ellenırzések tapasztalatait havonta, illetve (fél-)évente átfogóan összegzi, ezeket alkalmanként vezetıi értekezlet is megtárgyalja.

11.

Az igazgató jogosult – az objektivitás érdekében – alkalomszerően hasonló területen tevékenykedı elismert személyiségek ellenırzı munkára való felkérésére, alkalmazására.

A NEVELİ-OKTATÓ MUNKA ÉS A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ELLENİRZÉSÉNEK, ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINİSÍTÉSÉNEK RENDSZERE, KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI A nevelı-oktató munka ellenırzésének, értékelésének értelmezése 12.

A nevelı-oktató munka ellenırzése, mérése, értékelése olyan pedagógiai (didaktikai), illetve vezetési funkció és tevékenység, amely során az iskolai nevelés-oktatás meglévı állapotát hasonlítjuk össze egy elvárt alappal.

13.

A nevelı-oktató munka ellenırzése, mérése és értékelése egyfelıl a tanulók teljesítményének vizsgálatát, azaz a pedagógiai ellenırzést jelenti, amely a pedagógusok által gyakorolt didaktikai funkció. Másfelıl a pedagógiai munka egészének – ennek részeként a pedagógiai ellenırzésnek – vizsgálatát, azaz a vezetıi ellenırzést jelenti, amely a pedagógusok önellenırzı tevékenységén és a tanulók vélemény-nyilvánításán kívül elsısorban az iskola meghatározott vezetıi által végzett vezetési funkció.

A vezetıi ellenırzés rendszere 14.

A vezetıi ellenırzés nem más, mint a pedagógiai munka egészének (tanuló és pedagógus) ellenırzése, mérése, értékelése és minısítése (a továbbiakban: ellenırzés), melynek során a tanulók és a pedagógusok teljesítményét összevetjük a Pedagógiai Programban meghatározott célokkal, feladatokkal és elvárt eredményekkel.



15.

A vezetıi ellenırzés célja – a pedagógiai ellenırzésben (lásd 5.3.1.b., pontot) megfogalmazott célokon túl – a pedagógusi munka hatékonyságának ellenırzése, mérése, értékelése, és minısítése.

16.

A vezetıi ellenırzés típusai:

17.

18.

a)

Egyéni ellenırzés (önellenırzés), melynek során a pedagógus az iskola, a Pedagógiai Program céljainak, értékeinek és a saját pedagógiai koncepciójának az összhangját saját maga ellenırzi. Ennek tapasztalatait megosztja közvetlen vezetıjével, amely alapja lehet egy új pedagógiai stratégiának, illetve a pedagógiai munka fejlesztésének.

b)

Csoportos ellenırzés, melynek során a szakcsoportok, illetve a konkrét feladattal létrehozott szakmai munkaközösségek végeznek a pedagógiai munkára kiterjedı ellenırzést. A tapasztalatokról a szakcsoportok vezetıi tájékoztatják az iskola vezetését, valamint a Nevelıtestületet, amely szintén alapja lehet a nevelı-oktatómunka fejlesztésének.

c)

Belsı vezetıi ellenırzés, melynek során az iskola igazgatója, helyettesei, osztály- és szakcsoportvezetıi, csoportvezetıi, vagy az iskolaigazgató által megbízott személy végeznek ellenırzést. Az ellenırzés kiterjed a Pedagógiai Program vagy annak egy része megvalósításának helyzetére. Az ellenırzés lehet célellenırzés, témavizsgálat, vagy beszámoltatás; tapasztalatai a különbözı vezetıi, Nevelıtestületi vagy más értekezleten feldolgozásra, a további nevelı-oktató munkában hasznosításra kerülnek.

d)

Külsı törvényességi, felügyeleti vagy szakmai ellenırzés, amely során a megyei fıjegyzı (törvényességi ellenırzés), illetve az IRM Oktatási Fıigazgatóság (felügyeleti ellenırzés), továbbá a szakértıi névjegyzékben szereplı felkért, vagy megbízott személy (szakmai ellenırzés) végez ellenırzést, szintén a pedagógiai munka adott szempontból történı ellenırzése, mérése, értékelése és minısítése céljából.

A vezetıi ellenırzés fı területei: a)

A pedagógiai ellenırzés fı területeinél megfogalmazottak.

b)

A pedagógiai tevékenység: −

felkészültség (pedagógiai és szakmai) és megújulási készség;

−

tanórákra felkészülés;

−

tanítás és tanórán kívüli nevelı-oktatómunka eredményessége és hatékonysága;

−

példamutató magatartás és tevékenység az iskolai célokkal és értékekkel összhangban;

−

emberi kapcsolatok a nevelı-oktató munkában érintett partnerek között.

A vezetıi ellenırzés fı módszerei, eszközei: a)

Munkafolyamatba épített ellenırzés: −

tervezett vagy spontán (váratlan); 56 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


19.

−

megfigyelés, tanítási óra ellenırzése, tanóra-látogatás (hospitálás), vizsgáztatás ellenırzése, tanári szakmai gyakorlat ellenırzése;

−

igazgató, igazgatóhelyettes, osztály- vagy szakcsoportvezetı, belsı vagy külsı szakértı végzi.

b)

Tanulói teljesítmény felmérése, produktumok vizsgálata

c)

Témavizsgálat

d)

Beszámoltatás

e)

Célellenırzés

f)

Írásos kikérdezés (kérdıív)

g)

Interjú (egyéni, csoportos)

h)

Dokumentumelemzés

A pedagógiai ellenırzés rendszere, követelményei és formái a)

A pedagógiai ellenırzés rendszere A pedagógiai ellenırzés nem más, mint a tanuló munkájának ellenırzése, mérése, értékelése és minısítése (a továbbiakban: ellenırzés), melynek során a tanuló teljesítményét összevetjük a pedagógiai programban meghatározott célokkal, feladatokkal és elvárt eredményekkel.

b)

c)

d)

A pedagógiai ellenırzés célja, hogy adjon visszajelzést: −

A pedagógusnak a tanuló fejlıdésérıl, fejleszthetıségi határairól, elımenetelérıl, hogy szükség esetén jobb tanulási módszer megválasztásával, illetve pedagógusi ráhatással az elért eredményén, ha lehet, még javítson a tanuló.

−

A tanulóknak, hogy mire kell még jobban figyelnie.

A pedagógiai ellenırzés típusai: −

Diagnosztikus (felmérı) ellenırzés, melynek célja a tanuló, illetve a tanulóközösség kiindulási szintjének, összetételének megismerése, információszerzés a tanuló neveltségi- és tudásszintjérıl, teljesítményérıl. Funkciója a nevelési-oktatási ciklus kezdetén a szintfelmérés, az önellenırzés és önértékelés segítése.

−

Formatív (fejlesztı) ellenırzés, melynek célja a nevelési-oktatási folyamat szabályozása, koordinálása, korrekciók biztosítása. Funkciója a tanuló és a tanulóközösségek haladásának, fejlıdésének elısegítése.

−

Szummatív (minısítı, összegzı) ellenırzés, melynek célja a nevelési-oktatási folyamat, vagy nagyobb részei eredményének átfogó, összegzı minısítése, a meglévı teljesítmény és az elvárt eredmény összevetése. Funkciója a minıségi jegyek meghatározásával az újabb nevelési-oktatási folyamat további diagnosztizálásának elısegítése.

A pedagógiai ellenırzés elvei: −

A személyre szóló, felmérı-fejlesztı, a minısítı és rendszeres tanulásra ösztönzı jelleg. 57 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


e)

f)

g)

−

Az érdemjegy, illetve osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának és magatartásának minısítésekor nem lehet fegyelmezési vagy megtorló eszköz.

−

A folyamatosság és rendszeresség.

−

A szakközépiskolai tantervi követelményekre épültség.

−

A módszerek megfelelı aránya és változatos alkalmazása.

−

A tárgyszerőség, pártatlanság, objektivitás és teljesítmény-elv érvényesülésének biztosítása.

−

A félelemmentes, demokratikus légkör biztosítása.

A pedagógiai ellenırzés fı területei: −

A tanuló neveltségi szintje, magatartása és szorgalma.

−

A tanuló elméleti és gyakorlati tudása, tanulmányi teljesítménye.

A pedagógiai ellenırzés fı formái: −

Egyéni ellenırzés.

−

Csoportos ellenırzés.

−

Frontális ellenırzés.

A pedagógiai ellenırzés fı módszerei, eszközei: −

A pedagógiai célokhoz igazodó és egymásra épített konkrét ellenırzési módszereket, eszközöket a helyi tanterv óra- és vizsgarendje, valamint a tantárgyi programok és tanmenetek határozzák meg.

−

Az egyes ellenırzési módszerek, eszközök egyaránt alkalmazhatók a szorgalmi idıszakban és a tantárgyak szerinti köztes, javító, osztályozó, különbözeti, valamint a szakmai vizsgán.

−

A szorgalmi idıszakban az ellenırzési módszer, eszköz alkalmazásáról a helyi tantervi és a tantárgyi tanmeneti elıírások keretein belül a pedagógus, a tanulmányok alatti vizsgák esetében az illetékes szakcsoport javaslata alapján a szakközépiskola igazgatója, a szakmai vizsga során pedig a szakmai vizsga szabályzata dönt.

−

A fıbb ellenırzési módszerek a szóbeli, az írásbeli, a gyakorlati, valamint a kombinált ellenırzési módszer.

−

Az egyes ellenırzési módszerek során alkalmazott fıbb ellenırzési eszközök a kérdés-felelet, a szóbeli felelet (részleges, vagy összefüggı), a dolgozatok (röp-, házi- és zárthelyi dolgozat), a feladatlap (esszé és/vagy tesztfeladat, számítógépes feladatlap), a beszámoltatás, a gyakorlati feladatmegoldás, a vizsgáztatás, valamint a megfigyelés, írásos kikérdezés, interjú, dokumentumelemzés.



20.

A tanuló teljesítménye ellenırzésének, értékelésének és minısítésének követelményei, formái A tanév elején a tanulókat részletesen tájékoztatni kell a pedagógiai ellenırzés típusairól, fı területeirıl, formáiról, módszereirıl, eszközeirıl (lásd az 5.3.1. pontot) és követelményeirıl. A pedagógus az ismeretek elsajátítását, a tanuló teljesítményét, elımenetelét a tanítási év közben – beleértve a köztes vizsgákat is – tantárgyanként tervszerően, rendszeresen és folyamatosan ellenırzi, érdemjeggyel és szövegesen is értékeli, a tanulmányi félév és a tanítási év végén tantárgyi záróosztályzattal minısíti. A tanuló teljesítménye ellenırzésénél, értékelésénél törekedni kell a szóbeli és az írásbeli ellenırzések, értékelések (beszámoltatások) megfelelı arányára. Külön hangsúlyt kell fektetni a szóbeli ellenırzésre és értékelésre a tanórákon. A vizsgáztatás – kivéve a szakmai írásbeli vizsgát – minden esetben szóban történik. A szóbeli ellenırzés és értékelés legfıbb módszerei a kérdés-felelet, a szóbeli feladat (részleges, vagy összefüggı), a beszámoltatás, az interjú és a vizsgáztatás. Az írásbeli ellenırzést és értékelést lehetıség szerint korlátozni, a tanulók tudásának mérésében betöltött szerepét és súlyát csökkenteni szükséges. Az írásbeli ellenırzések és értékelések fıbb módszerei a tanórákon a dolgozatíratás (röp-, házi- és zárthelyi dolgozat), a feladatlap (esszé és/vagy tesztfeladat, számítógépes feladatlap, írásos gyakorlati feladatmegoldás, írásos kikérdezés, a dokumentum elemzés és a vizsgáztatás (szakmai írásbeli vizsga). Az ellenırzı-értékelı feladatoknál (zárthelyi, vagy témazáró dolgozatok íratásánál) követelmény, hogy egy tanítási napon osztályonként csak egy ilyen foglalkozásra kerülhet sor és ezek lehetıleg ne tanítás-mentes nap (pl. hétfın, ünnep-, vagy munkaszüneti nap) után legyenek a tanórarendben tervezve. A szóbeli és írásbeli ellenırzések és értékelések konkrét rendszerét a tantárgyi tanmenetek rögzítik. A pedagógusok a tanulók részére az egyes tantárgyakhoz kötve az önálló (otthoni) felkészüléshez írásbeli és szóbeli feladatokat határozhatnak meg. Ezek számát a szükséges mértékig korlátozni kell, törekedve arra, hogy amit csak lehet a tanórákon tanítsunk meg tanulóinknak. A tanulók tanórán kívüli (otthoni) feladatait konkrétan a tantárgyi tanmenetek tartalmazzák. A képzés konkrét ellenırzési, értékelési rendszerét a tantárgyi tanmenetek tartalmazzák. A pedagógiai ellenırzés alapját a helyi tantervben és szakmai programban elıírt és oktatott tananyag képezi. A tanuló tudása, teljesítménye értékelésének szempontjai és minısítésének érdemjegyei, illetve osztályzatai a következık:



a)

Az értékelés szempontjai:

−

az elméleti tudás mérése esetén: • • • • • •

−

a gyakorlati tudás mérése esetén: • • • • • •

b)

a tartalmi kifejtés alapossága; a tartalmi összefüggések, kapcsolódások ismerete; a felelet felépítése; az elıadásmód; a szaknyelv alkalmazása; a példák felidézése.

a helyzetértékelés, megoldási mód megválasztása és logikus levezetése; az eszközök kiválasztása, alkalmazása; a feladatmegoldás jog- és szakszerősége, eredményessége, biztonságossága; a kulturált, határozott fellépés szintje; a szaknyelv alkalmazása, kommunikáció szintje; a feladat-végrehajtás begyakorlottsága.

a minısítés érdemjegyei, illetve osztályzatai:

−

−

jeles (5): •

az elméleti tudást illetıen, ha a tanuló a tananyag tartalmát kiemelkedı szinten, alaposan elsajátította; ismereteit magas szinten képes integrálni; feleletének felépítése logikailag kifogástalan és rendszerezett; elıadásmódja élvezetes, határozott és meggyızı; a szaknyelvet maradéktalanul helyesen alkalmazza; képes a tartalomhoz illı tökéletes példákat felidézni;

•

a gyakorlati tudást illetıen, ha a tanuló helyzetértékelése tökéletes, a megoldási mód megválasztásában és logikus levezetésében kifogástalan; eszközkiválasztása és alkalmazása magabiztos; feladatmegoldása teljességgel jog- és szakszerő, eredményes és biztonságos; fellépése maximálisan kulturált és határozott; a szaknyelvet helyesen alkalmazza és kommunikációja magas szintő; feladat-végrehajtása céltudatos, készségszinten begyakorolt.

jó (4): •

az elméleti tudást illetıen, ha a tanuló a tananyag tartalmát apró hiányosságokkal elsajátította; annak összefüggéseit és kapcsolódásait helyesen látja; felelete logikusan felépített és kellıen rendszerezett; elıadásmódja érthetı, kellıen határozott és meggyızı; a szaknyelvet ismeri és annak alkalmazásában csak lényegtelen hibákat vét; képes a tartalomhoz illı példákat felidézni;

•

a gyakorlati tudást illetıen, ha a tanuló helyzetértékelése jó szintő, a megoldási mód megválasztásában és logikus levezetésében csak apróbb hibákat vét; eszközkiválasztása és alkalmazása kisebb hiányosságok mellett magabiztos; feladatmegoldása alapvetıen jog- és szakszerő, eredményesnek és biztonságosnak mondható; fellépése kulturált, 60 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


kellıen határozott; a szaknyelvet ismeri, annak alkalmazásában csak kisebb hibákat követ el, kommunikációja jó szintő; feladat-végrehajtása alapvetıen céltudatos, jártasságszinten begyakorolt.

−

−

−

közepes (3): •

az elméleti tudást illetıen, ha a tanuló a tananyagnak csak a lényeges részeit ismeri; ismereteinek összefüggéseit és tartalmi kapcsolódásait képes felismerni; felelete kevésbé logikus nem kellıen rendszerezett; elıadásmódja követhetı, kissé határozatlan és kevésbé meggyızı; a szaknyelvet hiányosan ismeri és annak alkalmazásában több hibát vét; a tartalomhoz illı példákat csak segítséggel képes felidézni;

•

a gyakorlati tudást illetıen, ha a tanuló helyzetértékelése megfelelı, a megoldási mód megválasztásában és logikus levezetésében több hibát követ el; eszközkiválasztása és alkalmazása bizonytalan; feladatmegoldása nem mindenben jog- és szakszerő, kevésbé eredményes és biztonságos; fellépése kevésbé kulturált, kissé határozatlan; a szaknyelvet hiányosan ismeri és annak alkalmazásában több hibát vét, kommunikációja átlagos; feladat-végrehajtása kevésbé céltudatos és begyakorolt.

elégséges (2): •

az elméleti tudást illetıen, ha a tanuló a tananyag lényeges részeit is csak hiányosan ismeri; az összefüggéseket és tartalmi kapcsolódásokat csak segítséggel képes felismerni; felelete csapongó, alapvetıen rendszerezetlen; elıadásmódja nehezen követhetı, határozatlan, alig meggyızı; a szaknyelvet igen hiányosan ismeri és annak alkalmazásában is sok, lényeges hibát vét; a tartalomhoz illı példákat jelentıs segítséggel is csak nehezen tud felidézni;

•

a gyakorlati tudást illetıen, ha a tanuló helyzetértékelése gyenge, a megoldási mód megválasztásában és logikus levezetésében sok és lényeges hibát követ el; a szükséges eszközöket csak segítséggel képes kiválasztani, alkalmazásukban igen bizonytalan; feladatmegoldása alapvetıen jog- és szakszerőtlen, minimálisan eredményes és biztonságos; fellépése kulturálatlan, határozatlan; a szaknyelvet igen hiányosan ismeri és annak alkalmazásában is sok, lényeges hibát vét, kommunikációja gyenge; feladat-végrehajtása ötletszerő és nem kellıen begyakorolt.

elégtelen (1): •

az elméleti tudást illetıen, ha a tanuló az alapvetı ismereteket sem sajátította el, vagy meg nem engedett segédeszközt használ; a tananyag összefüggéseit és tartalmi kapcsolódásait segítséggel sem képes felismerni; feleletének felépítése nem logikus, teljességgel rendszerezetlen; elıadásmódja nem követhetı, rendkívül határozatlan, a meggyızést teljesen nélkülözi; a szaknyelvet nem ismeri vagy helytelenül alkalmazza; a tartalomhoz illı példákat jelentıs segítség mellett sem képes felidézni;



•

a gyakorlati tudást illetıen, ha a tanuló helyzetértékelése nem elfogadható, a megoldási mód megválasztásában és logikus levezetésében eredménytelen; a szükséges eszközöket nem képes kiválasztani és alkalmazni; feladatmegoldása teljesen jog- és szakszerőtlen, eredménytelen és nem biztonságos. Fellépése igen kulturálatlan, határozatlan; a szaknyelvet nem ismeri vagy helytelenül alkalmazza, kommunikációja nem elfogadható; feladat-végrehajtása teljességgel ötletszerő és nem begyakorolt.

Az érdemjegy, illetve osztályzat kialakítása – a pedagógiai ellenırzés elveire (lásd 5.3.1.d., pont), az objektivitás, az átlagszámítás és a kerekítés szabályaira (lásd alább) is tekintettel – a pedagógus szuverén joga. Érdemjegyet, illetve osztályzatot azonban kizárólag teljesítményre szabad adni. Egy tanulmányi félévben minden tanulónak tantárgyanként annyi érdemjeggyel – de legkevesebb hárommal – kell rendelkeznie, amennyi teljesítményének egyértelmő és objektív megítélését lehetıvé teszi. Az osztályzatot az érdemjegyek súlyozott vagy nem súlyozott matematikai átlaga alapján, a kerekítés szabályai szerint kell kialakítani. A súlyozásról tantárgyanként az illetékes szakcsoportvezetı dönt, melyrıl a tanulót a tanév elején tájékoztatni kell. Az átlagszámítást két tizedesig kell elvégezni. A kerekítés szabályait a tanulmányi és vizsgaszabályzat tartalmazza. A tanuló számszerő – érdemjeggyel, illetve osztályzattal történı – minısítése minden esetben kiegészül szóbeli vagy írásos (szöveges) értékeléssel is egyrészt a tanítási órákon, másrészt azokon kívüli idıben. A tanuló tantárgyi záróosztályzatait évközi (két félévi) – a tanintézetben, illetve a területi szakmai gyakorlaton kapott – érdemjegyei, valamint a köztes vizsgán, esetleg az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, avagy a javítóvizsgán kapott vizsgaosztályzatai (a továbbiakban együtt tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A tantárgyi záróosztályzat megállapításának különbözı esetei és szabályai az alábbiak:

−

köztes vizsgával nem számon kért tantárgy esetén a tanítási félév végén a félévi, a tanítási év végén a két félévi összes érdemjegy alapján a súlyozás az átlagszámítás és a kerekítés szabályainak alkalmazásával kell a szaktanárnak a tantárgyi záróosztályzatot megállapítani.

−

köztes vizsgával is számon kért tantárgy estén a tanítási félév végén a félévi, a tanítási év végén a két félévi összes érdemjegy súlyozott vagy nem súlyozott átlaga és a tantárgyi köztes vizsga vizsgaosztályzata alapján szintén az átlagszámítás és a kerekítés szabályainak alkalmazásával kell a szaktanárnak a tantárgyi záróosztályzatot megállapítani.

A félévi, tanítási évi érdemjegyek a köztes vizsga értékelését csak a vizsgakönnyítés vagy vizsgaszigorítás mértékéig befolyásolhatják de – a vizsgajegy-megajánlás esetét kivéve – a vizsgát nem helyettesíthetik, a vizsga során értékelési összetevınként (pl. az érdemjegyek átlaga) nem vehetık figyelembe.



A fenti szabályokat kell alkalmazni osztályozó, különbözeti és javítóvizsga esetén is.

−

Területi szakmai gyakorlat tantárgy esetén minden tanítási félév végén – kivéve az I. évfolyam elsı félévét, amikor nincs területi szakmai gyakorlat – a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott összetevık szerinti érdemjegyek alapján, súlyozás nélkül, az átlagszámítás és a kerekítés szabályainak alkalmazásával kell az osztályfınöknek az illetékes szaktanárok bevonásával a tantárgyi félévi osztályzatokat kialakítani és a félévi osztályzatok alapján a tanítási év végén a tantárgyi záróosztályzatot megállapítani.

Amennyiben a tantárgy oktatása félévkor befejezıdik, a tanuló tantárgyi záróosztályzatát a tanítási év végén a félévi osztályzat alapján kell megállapítani és a bizonyítványba bejegyezni. A szorgalmi idıszakban kapott érdemjegyekrıl a tanulót rendszeresen értesíteni kell. A szóbeli és a gyakorlati ellenırzés eredményét (érdemjegyét) a tanuló részére azonnal, az írásbeli és a kombinált ellenırzés eredményét (érdemjegyét) a lehetı legrövidebb idın, de legkésıbb 5 munkanapon belül ki kell hirdetni, valamint az osztálynaplóba be kell jegyezni. A tantárgyi záróosztályzatról a tanulót a félév, illetve a tanítási év végén jogszabályban meghatározott határnapig – félévkor általában a következı félév elsı tanítási hetének végéig, a tanítási év végén az utolsó tanítási napon – értesíteni kell, a záróosztályzatot a tanügyi okmányokba (osztálynapló, törzslap, bizonyítvány) is be kell jegyezni. A félévi, tanítási évvégi záróosztályzatokból tanulmányi átlagot kell számolni, mely átlag a tanulmányi ösztöndíjpótlék folyósításának, valamint – bevezetése esetén – a beosztásba helyezési pályázatnak az alapját képezi. Az érdemjeggyel történı értékelés mellett a szaktanárnak törekednie kell, hogy az értékelés egyéb eszközeivel is motiválja a tanulókat a tanulmányi követelmények teljesítésére. Nagy gondot kell fordítani a pozitív minta kiemelésére, a dicséretre, a leszakadókra segítı szándékkal való odafigyelésre, a fejlıdési jelek elismerésére. Természetesen ugyanilyen súllyal kell figyelni a hanyag, felkészületlen tanulói magatartás feltárására, elszigetelésére. A tanulóknak érezniük kell, hogy a szaktanár minden tanulóra figyel és ki kell építeni velük azt a verbális és nonverbális jelrendszert, melybıl egyértelmően képesek megállapítani, hogy a szaktanár munkájukkal, tudásukkal milyen mértékben elégedett. A gyengén felkészült, vagy felkészületlen tanulók esetén sem szabad azonban a megszégyenítés eszközével élni. A tanulók pozitív ÉN-képének kialakítása, magabiztosságuk, önálló döntéshozatali képességeik fejlesztése érdekében ilyen esetekben is következetes, de a személyiséget tiszteletben tartó megoldásokat kell választani. 21.

A tanuló önálló (otthoni) felkészüléséhez elıírt feladatok meghatározásának és ellenırzésének elvei és korlátai A pedagógus a tanuló részére az egyes tantárgyakhoz kötve az önálló (otthoni) felkészüléshez írásbeli és szóbeli feladatokat határozhat meg. A felnıttoktatási sajátosságokra és az elsajátítandó ismeretekre, tudásanyagra tekintettel iskolánkon ez természetes velejárója a rendészeti képzésnek, mégis ezek számát és mennyiségét a lehetı legszükségesebb mértékig korlátozni kell, törekedve arra, hogy amit csak lehet tanórai keretek között tanítsunk meg a tanulónak.



A tanuló önállóságát és felelısségérzetét is fejlesztı önképzés során megoldandó (otthoni) feladatok meghatározásánál be kell tartani a szükségesség és a fokozatosság elvét. Továbbá a tanulónak olyan feladatokat kell önállóan megoldania, amelyre a tanórai keretek között nincs lehetıség, vagy nem célszerő azokat szervezett formában elsajátíttatni.

22.

Az önállóan (otthon) megoldott feladatokat a megoldásra biztosított határidı letelte után – tanórai keretek között, vagy azon kívül – mindenképpen értékelni és minısíteni kell. A tanuló tanórán kívüli (otthoni) feladatait, annak értékelésének és minısítésének rendjét konkrétan a tantárgyi tanmenetek tartalmazzák. A tanuló magatartása és szorgalma értékelésének, minısítésének követelményei, formái A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelésekor, minısítésekor kiemelt fontosságú cél, hogy az segítse a szakközépiskola nevelési-oktatási céljainak elérését és a tanuló önismeretének fejlıdését. Az értékelésnek és minısítésnek minden esetben a tanuló szakközépiskolai magatartására és szorgalmára kell vonatkoznia és személyre szabott kell, hogy legyen. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését, minısítését az osztályfınök – az osztályban tanító pedagógusok és a területi szakmai gyakorlati képzést végzı személy (mentor) véleményének kikérésével – félévenként szóban és a tanítási év végén írásban és szóban végzi. A tanuló magatartásának értékelését az alábbi szempontok szerint kell elvégezni:

−

a szakközépiskolai – mindenekelıtt a házirendben és a tanulói szállás rendjében rögzítetett –, valamint a hivatásos rendırrel, illetve határrendésszel szemben támasztott magatartási követelményeknek való megfelelés;

−

a közösséghez és tagjaihoz való viszony;

−

az általános társadalmi viselkedési normáknak való megfelelés.

A tanuló magatartásának minısítése négyfokozatú skálán történik:

−

példás, ha az értékelés minden szempontjának következetesen és magas szinten megfelel;

−

jó, ha kisebb hiányosságok, kifogások mellett jól megfelel az értékelés minden szempontjának;

−

változó, ha nem képes az értékelési szempontok szerinti követelményeknek folyamatosan megfelelni;

−

rossz, ha az értékelési szempontok szerinti követelményeknek sorozatosan nem felel meg.

A tanuló szorgalmának értékelését – a képességeihez viszonyított tanulmányi eredményét is figyelembe véve – az alábbi szempontok szerint kell elvégezni:

−

a tanuló motiváltsága (a tudás megszerzésének igénye, egyéni képességének megfelelı teljesítménye);

−

a tanulási folyamat jellemzıi (idı és munkaszervezése; kötelességtudata, pontossága, megbízhatósága és önálló munkavégzése); 64 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


−

a tanulmányi többletek (tanulmányi versenyeken, szakköri és sportköri munkában stb. való részvétel).

A tanuló szorgalmának minısítése négyfokozatú skálán történik:

−

példás, ha az értékelés minden szempontjának maradéktalanul megfelel;

−

jó, ha az értékelési szempontok szerinti követelményeket általában teljesíti;

−

változó, ha az értékelési szempontok szerinti követelményeknek nem képes folyamatosan megfelelni;

−

hanyag, ha az értékelési szempontok szerinti követelményeknek nem is próbál megfelelni.

Az osztályfınök a tanuló magatartásának és szorgalmának minısítését a félévek végén szóban ismerteti a tanulóval, a tanítási évek végén a tanulóval történı szóbeli ismertetés mellett írásban – az elsı tanítási év végén a fejlıdéi naplóban feljegyzésben, a második tanítási év végén külön íven tanulmányi jellemzésben – is rögzíti. A minısítés tudomásul vételét a tanuló aláírásával igazolja. 23.

A tanuló szakközépiskolai összteljesítményének értékelése, minısítése Az osztályfınök a tanuló szakközépiskolai összteljesítményét az elsı tanítási év végén a fejlıdési naplóban feljegyzés, a második tanítási év végén külön íven tanulmányi jellemzés formájában értékeli és minısíti. A tanulmányi jellemzést csatolni kell a tanuló személyzeti anyagához, és meg kell küldeni a tanuló elsı hivatásos szolgálati helye szerint illetékes területi rendvédelmi szerv vezetıjének. A tanulmányi jellemzésben (feljegyzésben) ki kell térni az alábbiakra: − Tanulmányi munka • • • •

−

Iskolai magatartása, közösségi helyzete • • • • • •

−

tanulási képessége; tanulmányi teljesítménye, eredményei; tanulmányi teljesítménye a képességeihez viszonyítva; szorgalma, hozzáállása, tanórai aktivitása.

szabálytudata, fegyelmezettsége, viselkedése az iskolában; tanáraival szembeni magatartása; beilleszkedése az osztályközösségbe; beilleszkedése a tanulói szállás közösségébe; kapcsolatai az osztálytársakkal; az osztályban elfoglalt szerepe.

Személyiség tulajdonságok • • • •

érzelmi élete általában, lelki alkata; akaratereje, kitartása; fizikai állapota és terhelhetısége; egészségügyi állapota;



• • • • • • • • • • • • • •

−

Gyakorlati képzés, pályamotiváltság, megjelenés • • • • •

−

pszichikai állapota, tőrıképessége (stressz- és feszültségtőrés), terhelhetısége; viselkedése konfliktushelyzetben; szóbeli és írásbeli kommunikációs képessége; felelısségtudata; kezdeményezı készsége, kreativitása; önállósága, problémaérzékenysége; parancs végrehajtási képessége; határozottsága és magabiztossága; döntési képessége; tervezı és szervezı képessége; rugalmassága; megbízhatósága, bajtársiassága és segítıkészsége; etikussága; követelménytámasztása és igényessége.

pályaválasztásának motivációja; gyakorlati képzési feladatok teljesítése; elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásának képessége; szakmai iránti elkötelezettsége, pályamotivációja; megjelenése, ápoltsága, ruházata, alakisága.

Tantárgyi érdeklıdés, szakmai célok, szabadidıs tevékenység • • •

tantárgyi érdeklıdésének területei; szakmai tervei, céljai; jellemzı szabadidıs tevékenysége.

AZ ÉRTEKEZLETEK RENDJE 24.

Iskola értekezlet (személyi állománygyőlés): Tárgya: az elızı oktatási év (félév) értékelése, a következı tanév (félév) feladatainak meghatározása, szükség esetén egyéb – a teljes személyi állományt érintı - kérdések. Résztvevık: a szakközépiskola teljes hivatásos, közalkalmazott vezetıi és pedagógusi, ügyintézıi állománya, a szakszervezet(ek) titkára(i), DÖK elnöke, közalkalmazotti tanács elnöke, meghívottak. Rögzítése: írásbeli jegyzıkönyv felvételével történik.

25.

Nevelıtestületi értekezlet: Tárgya: a vonatkozó oktatási jogszabályok és az éves Munka- és Ellenırzési Terv mellékletét képezı Képzési Idı és Tevékenységi Terv, illetve szükség szerinti témák. Résztvevık: a nevelıtestületi tagok. Rögzítése: írásbeli jegyzıkönyv felvételével történik.



26.

Igazgatói vezetıi értekezlet [referáda (rendszerint havonta az elsı hétfın, havi munkaterv alapján)]: Tárgya: a munkatervben rögzített témák megtárgyalása, illetve referálás az elızı hónap feladatai végrehajtásáról, annak értékelése, az adott hónap feladatainak meghatározása. Résztvevık: igazgató, igazgatóhelyettesek, humán osztályvezetı, titkárságvezetı (emlékeztetı készítı), a napirendek elıadói, valamint az igazgató által esetileg meghívottak. Rögzítése: írásbeli emlékeztetı felvételével történik.

27.

Igazgatóhelyettesi, titkárságvezetıi, osztályvezetıi, szakcsoportvezetıi értekezlet (havonta, munkaterv szerint): Tárgya: a munkatervben rögzített témák megtárgyalása, referáltatás az elızı hónap feladatai végrehajtásáról, annak értékelése, az adott hónap feladatainak meghatározása. Résztvevık: igazgatóhelyettes, osztályvezetı jogállású vezetık, illetve a közvetlen beosztott állomány, meghívottak. Rögzítése: munkafüzetben

28.

Igazgatói vezetıi koordináció (minden hét keddi napja): Tárgya: az elızı két hét feladatai végrehajtásának értékelése, a következı két hét teendıinek pontosítása. Résztvevık: igazgató, igazgatóhelyettesek, humán osztályvezetı, titkárságvezetı (emlékeztetı készítı). Rögzítése: írásbeli emlékeztetı felvételével történik.

29.

Igazgatóhelyettesi, titkárságvezetıi, osztályvezetıi, szakcsoportvezetıi koordináció (kéthetente): Tárgya: megegyezik az igazgatói koordináció tárgyával. Résztvevık: a közvetlen beosztott állomány. Rögzítése: munkafüzetben

30.

Az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a titkárságvezetı, az osztályvezetık, szakcsoportvezetık szükség szerint is tarthatnak értekezletet, egyeztetı megbeszéléseket.

31.

Szaktárgyi értekezlet (oktató módszertani értekezlet): Az azonos témacsoportot, témát oktatók az oktatás beindulása elıtt elıkészítı, menetközben egyeztetı, a végén pedig értékelı-elemzı megbeszélést, oktató módszertani értekezletet kötelesek tartani az adott tananyag egységes oktatása, elsajátíttatása és az egységes követelménytámasztás, az alkalmazott oktatási módszerek és eszközök egyeztetése céljából.



A SZAKKÖZÉPISKOLÁBAN MŐKÖDİ TESTÜLETEK A Nevelıtestület 32.

A szakközépiskola pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a legmagasabb szintő tanácskozó és határozathozó szerv, mely értekezleteit saját mőködési és döntéshozatali rendje (ügyrendje) szerint tartja.

33.

A Nevelıtestület tagja a szakközépiskola igazgatója, gazdasági vezetıje, a nevelésioktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltı alkalmazottja, valamint a nevelı és oktató munkát közvetlenül segítı felsıfokú iskolai végzettségő alkalmazottja.

34.

A fenntartó 121-12/14/2006. számú állásfoglalását figyelembe véve, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 56. § (2) bekezdése és 1. sz. melléklete, továbbá a szakközépiskola szervezési állománytáblája alapján – az eltérı foglalkoztatásokat is figyelembe véve – a szakközépiskola Nevelıtestülete konkrét összetételét az igazgató intézkedésben határozza meg.

35.

A Nevelıtestület üléseire a fenntartó képviselıjét, a Diákönkormányzat elnökét tanácskozási joggal meg kell hívni.

36.

Nevelıtestületi értekezletet kell összehívni: ha az igazgató, illetve a Nevelıtestület egyharmada azt kezdeményezi. Amennyiben a Diákönkormányzat kezdeményezi a Nevelıtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a Nevelıtestület dönt. A)

A Nevelıtestület döntési jogkörébe tartozik különösen: a)

a Pedagógiai Program és módosításának elfogadása, a szakmai munkaközösségek (szakcsoportok) véleményének kikérésével;

b)

a Szervezeti és Mőködési Szabályzat és módosításának elfogadása, a jogszabályban meghatározott kérdésekben a Diákönkormányzat egyetértésével;

c)

a Pedagógiai Program, valamint a Szervezeti és Mőködési Szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén bírósági eljárás kezdeményezése;

d)

a szakközépiskola adott tanévi Munka- és Ellenırzési Tervének, valamint a Képzési Idı és Tevékenységi Tervének elfogadása a Diákönkormányzat véleményének kikérésével;

e)

az iskolai Házirend, továbbá a Tanulói Szállás Házirendje és a tanulói Tanóra és Elfoglaltsági Rend elfogadása a Diákönkormányzat egyetértésével;

f)

a tanuló magasabb évfolyamba lépésének engedélyezése;

g)

a tanuló fegyelmi ügyeiben való döntés, a Diákönkormányzat véleményének kikérésével;

h)

az osztályozó vizsgára bocsátás és javítóvizsga engedélyezése a jogszabályban meghatározott esetekben;



B)

i)

a tanulók nagyobb közösségeit érintı döntések meghozatala, a Diákönkormányzat véleményének kikérésével (például tanulói pályázatok és versenyek meghirdetése, szakkör és sportkör mőködési rendjének megállapítása, tanulói szállásra felvétel elveinek meghatározása, tanórán kívüli tevékenységi formák meghatározása, könyvtár és sportlétesítmények mőködési rendjének kialakítása).

j)

a tanulmányi követelményekben elıírt vizsga letétele, halasztás engedélyezése;

k)

pedagógiai célú 5 munkanap tanítás nélküli munkanapként történı felhasználásáról döntés;

l)

saját mőködési és döntéshozatali rendjének meghatározása, ülései összehívásáról szóló döntés a jogszabályban meghatározott esetekben;

m)

a feladatkörébe tartozó ügyek elıkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott idıre vagy alkalmilag – bizottság létrehozása, illetve egyes jogkörei – kivéve a Pedagógiai Program és a Szervezeti és Mőködési Szabályzat elfogadása – gyakorlásának átruházása szakmai munkaközösségre (szakcsoportra), vagy a Diákönkormányzatra;

n)

a szakközépiskola munkájára vonatkozó átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a Diákönkormányzat véleményének kikérésével, ha azok a tanulók helyzetére vonatkoznak;

o)

a Nevelıtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása.

A Nevelıtestület jóváhagyása szükséges: a)

C)

D)

a Diákönkormányzat Szervezeti és Mőködési Szabályzata kiadásához.

A nevelıtestület véleményét ki kell kérni: b)

a Diákönkormányzat és a tanulói közösségek döntési hatáskörébe tartozó ügyekben;

c)

a tantárgyfelosztás igazgatói jóváhagyása elıtt;

d)

külön megbízások pedagógusoknak történı elosztása elıtt;

e)

rendkívüli tanítási szünet miatti lemaradás pótlásával kapcsolatos igazgatói döntés elıtt;

f)

a szakközépiskola költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében;

g)

a szakközépiskola beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában;

h)

a felvételi követelmények meghatározásában;

i)

külön jogszabályban meghatározott ügyekben.

A Nevelıtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet: a)

a szakközépiskola mőködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.



E)

A Nevelıtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, az átruházott feladatok ellátásáról beszámolás: A Nevelıtestület a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 57. § (4) bekezdés, valamint a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdés 4. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következı jogköreinek gyakorlását ruházza át: Szakcsoportokra: a)

a tanulók osztályozó vizsgára bocsátásának engedélyezését;

b)

a kötelezı tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentett tanulók tudása számonkérése és értékelése módjának meghatározását;

c)

a szakmai gyakorlati képzésen résztvevı tanulók tantárgyankénti, szakmai gyakorlati félévi és év végi érdemjegyeinek osztályzatának és magasabb évfolyamba lépésének – az osztályfınök bevonásával történı – megállapítását, a szakmai vizsgára bocsátásának engedélyezését;

d)

a mulasztás miatt nem osztályozható tanuló esetén az adott tantárgyból az osztályozó vizsga engedélyezését;

e)

a tanulmányi követelményekben elıírt köztes vizsga elhalasztásának engedélyezését;

f)

a felvett tanulók osztályba, csoportba beosztását meghatározó igazgatói döntés elıtti véleményezési jogkörét;

g)

a tantárgyfelosztás igazgatói elhatározása és jóváhagyása elıtti véleményezési jogkörét;

h)

a külön megbízások pedagógusoknak történı elosztása elıtti véleményezési jogkörét;

i)

a szakközépiskolai költségvetéshez szakmai (oktatási) célokra rendelkezésére álló pénzeszközök felhasználása megtervezésének véleményezési jogkörét;

j)

a szakközépiskolai felvételi követelmények meghatározásának véleményezési jogkörét.

Diákönkormányzatra: a)

a pedagógiai célra felhasználható munkanapok közül egy nap tanítás nélküli munkanapként történı felhasználását (diáknap).

A jogkör gyakorlásáról az átruházott jogkör gyakorlója a Nevelıtestületet a jogkör gyakorlását követı nevelıtestületi ülésen szóban köteles tájékoztatni. A szakmai munkaközösség (szakmai szakcsoport) 37.

A szakközépiskola azonos feladatok ellátására, illetve tantárgyak oktatására szakosodott pedagógusai szakmai munkaközösség(ek)et hozhatnak létre. A munkaközösségek szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adnak a szakközépiskolában folyó nevelıoktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, végzéséhez és ellenırzéséhez.



Vezetıjét a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján a szakközépiskola igazgatója bízza meg. A szakmai munkaközösségek saját elfogadott mőködési rendjük (ügyrendjük) és munkatervük (programjuk) alapján mőködnek. Amennyiben ilyen szakmai munkaközösség létrehozására nem kerül sor, úgy a vele kapcsolatos jogokat, kötelességeket a szakmai szakcsoportok gyakorolják. 38.

39.

A szakmai munkaközösség dönt: a)

mőködési rendjérıl és munkatervérıl (programjáról);

b)

saját továbbképzési programjairól;

c)

a szakközépiskolai tanulmányi versenyek programjairól;

d)

a Nevelıtestület által átruházott kérdésekrıl.

Véleményét be kell szerezni: a)

a Pedagógiai Program szakterületi részének elfogadásához;

b)

a beszerzésre tervezett szakterületi taneszközök, tanulmányi segédletek és más ismerethordozók kiválasztásához;

c)

a tantárgyfelosztás elkészítéséhez;

d)

a felvett tanulók osztályba, csoportokba történı beosztásához;

e)

a szakterületi köztes vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához;

f)

szakterületét érintıen a pedagógiai munka eredményességének iskolai értékeléséhez és továbbfejlesztéséhez;

g)

az új pedagógusi álláspályázat kiírásakor és elfogadásakor.

Osztályfınöki Munkaközösség 40.

Az Osztályfınöki Munkaközösség az iskola osztályfınöki feladatok ellátására kijelölt tanárainak nem szervezetszerő tanári munkaközössége, függetlenül azok szolgálati alárendeltségétıl, beosztásától. Az iskolaigazgató tanácsadó testülete. Az osztályfınöki munkaközösség tagjai az adott tanévben osztályfınöki feladatot ellátó pedagógusok, akik maguk közül demokratikusan választják meg vezetıségüket, mely 1 fı elnökbıl és 2 fı vezetıségi tagból áll.

Oktatói Tanács 41.

Az Oktatói Tanács az iskola Nevelıtestületének megbízásából, a Nevelıtestület jogszabályokban meghatározott jogai és kötelezettségei gyakorlására, érvényesítésére, ügyek elıkészítésére, eldöntésére létrehozott munkaközösség, melynek feladata a Nevelıtestület képviselete a közoktatási törvény által biztosított esetekben.



42.

Az Oktatói Tanács tagjait a Nevelıtestület választja nyílt szavazással, szakcsoportonként (tanári munkaközösségenként) 4-4 fı pedagógust. További tagok funkciójuk, illetve feladatuk alapján az évfolyamparancsnokok. A megbízatás választással kezdıdik, az adott tanévre szól és a Nevelıtestületi tagság megszőnéséig, illetve visszahívásáig terjed. A megüresedett Oktatói Tanács tag helyére 30 napon belül új tagot kell választani. A tagok újraválaszthatóak.

„Az Év Pedagógusa” cím 43.

Az iskolán végzett nevelı-oktató munka alapvetıen erkölcsi elismeréseként tanévente kiosztásra kerül „Az Év Pedagógusa” cím, melyhez az iskola gazdasági helyzetét figyelembe véve anyagi elismerés is társulhat. Kiválasztása az iskolavezetés, az Osztályfınöki Munkaközösség vezetısége, az Oktatói Tanács vezetısége és a szakcsoportvezetık javaslata alapján a Nevelıtestület általi megszavazással történik.

44.

A kiválasztás szempontjai: −

nevezett pedagógus legalább 5 éve oktató-nevelı feladatokat lát el,

−

fegyelmi, illetve büntetıeljárás alatt nem áll,

−

nevelımunkáját az iskola belsı szabályzóinak és hagyományainak megfelelıen, magas szinten végzi,

−

a pedagógusi feladatokhoz kapcsolódó adminisztrációs tevékenységét határidıre, szakszerően, pontosan elvégzi,

−

a tanintézetben mutatott viselkedése, a rendıri munkához kapcsolódó elhivatottsága, magánélete példát mutat az egész tanintézet tanulói állománya számára.

Iskolai Érdekegyeztetı Tanács (IÉT) 45.

A szakközépiskolában a munkáltatónak és a munkavállalóknak érdekegyeztetı fóruma az Iskolai Érdekegyeztetı Tanács (IÉT): Résztvevık: a munkáltató képviselıje és a munkavállalói érdekképviseletek képviselıi, az általuk meghívott szakértık, az IÉT titkára, 1 fı a Titkárság állományából; A munkáltatót az IÉT ülésén a Humán Osztály vezetıje képviseli. Az IÉT ügyrendjét és az egyes ülések napirendjét a tanács maga határozza meg. Az IÉT ülés napirendi pontjait az IÉT éves munkaterve havi bontásban tartalmazza.

Szociális Bizottság 46.

Az iskolában saját programja és mőködési rendje szerint funkcionál az iskolai Szociális bizottság, amely ajánlásait, javaslatait közvetlenül az igazgató elé terjeszti.



A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI, TANULÓI ÉRDEKKÉPVISELET ÉS DIÁKÖNKORMÁNYZAT 47.

A szakközépiskolában Diákönkormányzat és több szinten szervezett tanulóközösségek (osztály, évfolyam, összes tanuló közössége) mőködnek, továbbá a tanulók közös tevékenységük megszervezésére – a Házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre. A tanulóközösségek és a diákkörök hatásköre kiterjed a saját közösségi életük tervezésére, szervezésére, tisztségviselıik és diákönkormányzati képviselıjük megválasztására, a Diákönkormányzat létrehozására. Döntési hatáskörükbe tartozó ügyben kötelesek a Nevelıtestület véleményét kikérni.

Diákönkormányzat 48.

A Diákönkormányzat a tanulói érdekek képviseletét végzı tanulói szervezet. Munkáját a tanulók által felkért és az iskola igazgatója által is megbízott személy segíti, aki a Diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat annak képviseletében is.

49.

A Diákönkormányzat saját Szervezeti és Mőködési Szabályzata, valamint éves Munkaés ülésterve alapján tevékenykedik, melyeket a választó tanulók közösségei Diákközgyőlésen fogadnak el, és amelyeket az elfogadástól számított 30 napon belül a Nevelıtestület hagy jóvá. A Diákönkormányzat mőködéséhez a vonatkozó jogszabályban meghatározott norma alapján az iskola igazgatója a költségvetésbıl pénzforrást biztosít. Ezen túl a Diákönkormányzat feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja a szakközépiskola helyiségeit és berendezéseit.

50.

A Diákönkormányzat hatáskörében dönt: a)

szervezeti és mőködési szabályzatáról, éves munka- és üléstervérıl;

b)

a Diákönkormányzatot segítı személy felkérésérıl, képviseleti megbízásáról;

c)

a mőködéséhez biztosított pénzügyi és anyagi eszközök felhasználásáról;

d)

egy tanítás nélküli munkanap (Diáknap) programjáról;

e)

a saját tájékoztatási rendszerérıl;

f)

az általa mőködtetett iskolaújság, iskolarádió szerkesztısége tanulói vezetıinek és munkatársainak a megbízásáról.

A Diákönkormányzat a döntési hatáskörébe tartozó ügyben köteles a Nevelıtestület véleményét kikérni: a)

a szakközépiskola Szervezeti és Mőködési Szabályzata jogszabályban meghatározott részei elfogadásakor, módosításakor;

b)

a szakközépiskolai Házirend elfogadásakor, módosításakor;

c)

az elsı tanítási órák maximum 45 perccel elıbbi kezdésekor;

d)

a mindennapi testedzés formáinak meghatározásakor.



A Diákönkormányzat véleményét a szakközépiskola mőködésével és a tanulókkal kapcsolatos kérdésben ki kell kérni, javaslatait meg kell hallgatni, így különösen:

47.

a)

a tanulók nagyobb közösségét érintı döntések meghozatalánál, munkatervek elkészítésénél;

b)

a tanulók helyzetét érintı, értékelések, beszámolók elkészítésékor, elfogadásakor;

c)

tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez;

d)

a szakközépiskolai sporttevékenység, kultúrmunka megszervezéseihez és végrehajtásához, a sportkörök mőködéséhez;

e)

a tanórán kívüli tanulói tevékenység és a könyvtár, a sportlétesítmények mőködési rendjének kialakításához;

f)

a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatásánál;

g)

a tanulókat érintı egyes fenntartói döntések elıtt (iskola megszőntetése, átszervezése, költségvetése, feladatainak és nevének megváltoztatása).

A Diákönkormányzat legfıbb fóruma a diákközgyőlés. A közgyőlést a tanévben legalább egy alkalommal össze kell hívni. A Diákönkormányzat vezetısége közgyőlésen tekinti át és számol be mőködésérıl, a végzett munkáról, a tanulói jogok érvényesülésérıl, a kötelezettségeik teljesítésérıl, fogadja el mőködési dokumentumait, megválasztja a diákképviselıket és delegálja a Tanulmányi Bizottságba tagjait. A soron kívüli döntések meghozatala érdekében – igazgatói kezdeményezésre is – rendkívüli közgyőlés is tartható. AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA ÉS RENDJE

48.

A Nevelıtestület és a szakmai munkaközösségek kapcsolatát az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a szakmai munkaközösségek, illetve a szakcsoportok vezetıi szervezik.

49.

A Nevelıtestület döntését, javaslatát és véleményét általában a szakmai munkaközösségek, illetve a Diákönkormányzat elızetes állásfoglalása alapján alakítja ki.

50.

A Diákönkormányzat képviselıje megbízottként részt vehet a Nevelıtestület értekezletein.

51.

A Diákönkormányzat tevékenységének segítését, a vele való kapcsolattartást a Diákönkormányzat segítıje és az osztályfınökök végzik. Az iskola vezetése – élen az igazgatóval vagy helyettesével – szükség szerint, általában havonta találkozik a Diákönkormányzat vezetésével.

A SZOLGÁLATI BEOSZTÁSOK ÁTADÁSA 52.

A szolgálati beosztások átadása történhet végleges, illetve 60 napot meghaladó távollét esetén ideiglenes jelleggel. A végleges jellegő átadásra, átvételre biztosítandó idıtartamok: a)

igazgatói, igazgatóhelyettesi beosztások esetén

3-4 hét

b)

osztályvezetıi, szakcsoportvezetıi beosztások esetén 2-3 hét 74 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


c)

raktárosi beosztások esetén

1-2 hét

d)

ügyintézıi beosztások esetén

1 hét

53.

Az átadás-átvételre ütemtervet kell készíteni, amit a közvetlen elöljáró hagy jóvá. Az átadás-átvételrıl jegyzıkönyvet kell készíteni. Ideiglenes jellegő átadás-átvétel esetén az idıtartamot úgy kell egyedileg meghatározni, hogy a feladatok végrehajtásának folyamatossága biztosított legyen.

54.

Az átvevı vezetı (beosztott) hiányában a távozó vezetı (beosztott) köteles a kezelésében lévı ügyiratokat lezárni, és irattárba helyezni. Ilyen esetben a még ügyintézés alatt lévı ügyeket jegyzıkönyvben való tételes elszámolással kell átadni közvetlen vezetıjének.

A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS 55.

A szakközépiskola részérıl a feladatok végrehajtása érdekében fizetési, vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni jogszabályban, állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, belsı rendelkezésekben meghatározottak betartásával a tárgyévre jóváhagyott éves költségvetési elıirányzat mértékéig az igazgató és egyedi esetben az általa megbízott személy jogosult.

56.

A kötelezettségvállalásra jogosultak körét és mértékét a 2. sz. függelék tartalmazza.

A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS 57.

Alapelvek: a)

a szakközépiskola igazgatója kereset-kiegészítéssel ismerheti el a meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve – a helyettesítést kivéve – az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztı tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minıségi munkavégzést (továbbiakban kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés). Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés jár annak, aki a minıségfejlesztési szervezet (csoport) vezetését ellátja, valamint aki a minıségfejlesztési szervezet (csoport) munkájában közremőködik.

b)

a fenntartó valamennyi közoktatási intézményét figyelembe véve megtervezi a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés fedezetét. Az összeg meghatározásának számítási alapja az éves költségvetésrıl szóló törvényben egy fıre meghatározott összeg és a nevelési-oktatási intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak létszámának szorzata. A fenntartó az így meghatározott összeget az érintettek létszámának megfelelıen osztja szét az intézmények között.

c)

a kereset-kiegészítés megállapítható a szakközépiskola bármely alkalmazottja részére egy alkalomra, illetıleg meghatározott idıre. A havi rendszerességgel megállapított kereset-kiegészítés egy tanítási évnél hosszabb idıre nem szólhat, ugyanakkor több alkalommal is megállapítható. A minıségfejlesztésben való részvételért járó kereset-kiegészítést meghatározott idıre, a feladat ellátásáig, de legfeljebb egy nevelési, egy tanítási évre kell meghatározni, és havi rendszerességgel kifizetni (több alkalommal is megállapítható). 75 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


58.

A kereset-kiegészítés szempontjai: a)

Versenyeredmények Az Oktatási Minisztérium és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szervei által meghirdetett versenyek országos döntıbe jutott minden tanuló – csapatverseny esetén minden csapat – után adható a felkészítı pedagógus (alkalmazott) részére a kereset-kiegészítés. Mértékét a tanulók versenyen elért helyezése, a tantárgyak, a csoportok és az évfolyamok különbözısége is befolyásolja. Több felkészítı pedagógus (felkészítı) esetén egyedi elbírálással kell dönteni a konkrét versenyeredmény után az ıket megilletı kereset-kiegészítés felosztásáról. A Nevelıtestület eseti elbírálással dönti el, hogy az Oktatási Minisztérium és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szervei által meghirdetett versenyeken kívül melyik versenyen, milyen eredmény esetén járhat még a pedagógusnak (alkalmazottnak) az elızı rendelkezéseknek megfelelıen kereset-kiegészítés.

b)

Minıségbiztosítási rendszer munkájában való részvétel A kereset-kiegészítés összege a fenntartó által a közoktatási törvényben meghatározottak alapján megállapított és az intézmény rendelkezésére bocsátott összegnél nem lehet kevesebb

c)

−

a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja háromszáz százalékánál annak, aki a minıségfejlesztési szervezet (csoport) vezetését látja el,

−

a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja kétszáz százalékánál annak, aki a minıségfejlesztési szervezet (csoport) munkájában közremőködik. (Ha a közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott pedagógusok létszáma a tárgyév december 31-éig nem éri el a tíz fıt, a kiemelt munkavégzésért megállapítható kereset-kiegészítéshez rendelkezésre álló összeg legalább ötven százalékát kell a minıségfejlesztési rendszer munkájában közremőködık díjazására fordítani.)

Tanórai munka A kiemelkedı szintő tanórai munkáért legfeljebb a tantestület 20 %-a kaphat a számítási alapnak megfelelı összegő kereset-kiegészítést a tanítási év végén. A Pedagógiai Programban elfogadott szempontok alapján meghozott döntéssel az iskolavezetés, a szakcsoportvezetık és a tanulók véleményét – ez utóbbit a Tantestület és a Diákönkormányzat által közösen kidolgozott kérdıív válaszai alapján – egyaránt figyelembe kell venni.

d)

Nyelvvizsgaeredmények Amennyiben az adott idegen-nyelvi csoport még nyelvvizsgával nem rendelkezı tagjainak 20-25 %-a sikeresen nyelvvizsgázott („C” típusú, legalább alapfokú nyelvvizsga), akkor a számítási alapnak megfelelı összegő, 26-30% esetén a számítási alap 1,1-szeresének, 31-35 % esetén a számítási alap 1,2-szeresének, 36 %-tól pedig 1,3-szorosának megfelelı összegő kereset-kiegészítést kaphat az idegen nyelvi csoport tanára a következı tanévben. Több felkészítı tanár esetén eseti elbírálással kell dönteni az ıket megilletı kereset-kiegészítés megoszlásáról. Középfokú, illetve felsıfokú nyelvvizsga esetén 15 %-ról, illetve 10 %-ról indul a díjazás ugyanilyen módon. 76 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


e)

ECDL vizsgaeredmények Amennyiben az adott osztály – még ECDL (Európai Számítógép Használói Jogosítvány) vizsgát le nem tett tagjainak – 20-25 %-a sikeres ECDL vizsgákat letette, akkor a számítási alapnak megfelelı összegő, 26-30 % esetén a számítási alap 1,1szeresének, 31-35 % esetén a számítási alap 1,2-szeresének, 36 %-tól pedig 1,3szorosának megfelelı összegő kereset-kiegészítést kaphat az osztály informatikai tanára a következı tanévben. Több felkészítı tanár esetén eseti elbírálással kell dönteni az ıket megilletı kereset-kiegészítés megoszlásáról.

f)

A szakközépiskolai élet Az iskolavezetés és a szakcsoportvezetı (szervezeti elem vezetıje) véleménye alapján az adott évre leosztott jutalmazási keret alapján van lehetıség e munka elismerésére, valamint legfeljebb 5 pedagógus (alkalmazott) kaphat a számítási alapnak megfelelı összegő kereset-kiegészítést. Ennek alapja lehet:

g)

−

a munkafegyelem,

−

a szakközépiskolai élet feladataiból való vállalás mértéke, az ehhez való konstruktív hozzáállás,

−

a kapcsolatalakítás és együttmőködés képessége a szakközépiskolán belül és kívül,

−

a szakközépiskolán kívüli, a tanintézetet népszerősítı kiemelkedı közéleti szerep vállalása,

−

a pedagógiai és szakmai önfejlesztés.

A pályázatok írása, kivitelezése Amennyiben a pályázat írója, kivitelezıje a szakközépiskola tárgyi, dologi feltételeinek javítására nyert, minimum 100 ezer forint értékő pályázati összeg 2 %-át személyi kifizetésként a pályázat keretében bruttó összegként nem kapta meg, akkor a különbözet kereset-kiegészítésként kerülhet részére kifizetésre.

h)

Szervezeti elem (osztály, szakcsoport) vezetése A szervezeti elem (osztály, szakcsoport) vezetésében elért kimagasló eredményért az iskolavezetés javaslata alapján legfeljebb az érintett vezetık 20 %-a kaphat a számítási alap kétszeresének megfelelı összegő kereset-kiegészítést a tanítási év végén.

i)

Osztályfınöki munka: Osztályfınöki megbízatást ellátó pedagógus számára akkor adható ilyen kereset kiegészítés, amennyiben a valós tanóraterhelése legalább a 90 %-ot eléri. Ennek összege mindig az adott évi költségvetés függvényében kerül meghatározásra.

59.

Kizáró okok Fegyelmi vagy ennél súlyosabb – szabálysértési, büntetı- – eljárási elmarasztaló ítélet esetén a következı tanévben nem kaphat kereset-kiegészítést a pedagógus (alkalmazott).



60.

Munkaviszony-változás: Amennyiben a pedagógus (alkalmazott) munkavállalói jogviszonya a szakközépiskolában a tanév közben megszőnik, a következı hónaptól kezdve nem jár neki a keresetkiegészítés. A tanév közben esetleges ilyen módon fennmaradó összeg felosztásáról az igazgató dönt.

61.

Döntési hatáskör A pedagógusok (alkalmazottak) kereset-kiegészítésérıl az érintettek véleményének kikérése után az igazgató dönt. Az igazgató kereset-kiegészítésérıl csak a Oktatási Fıigazgatóság vezetıje dönthet.

III. Fejezet A tanulókkal kapcsolatos egyes rendelkezések AZ OKTATÁS RENDJE 1.

A képzés idıtartama két (tan)év. A tanév, ezen belül a tanítási év (szorgalmi idı) két félévre, a félévek tanítási hetekre (hétfıtıl-péntekig, kivételes esetben szombatig), a tanítási hetek tanítási napokra, a tanítási napok kötelezı és nem kötelezı (választható) tanórai foglalkozásokra, valamint tanórán kívüli foglalkozásokra tagozódnak.

2.

A tanév a vonatkozó OM rendelet alapján az adott év szeptember 1-tıl a következı év augusztus 31-ig tart, melynek konkrét idıbeosztását a szakközépiskola Munka- és Ellenırzési Tervének mellékletét képezı Képzési Idı és Tevékenységi Terv tartalmazza.

3.

A tanítási év (szorgalmi idı) az adott év szeptember 1-tıl az elsı évfolyamon a következı év július 15-ig, a második évfolyamon a vonatkozó OM rendeletben meghatározott idıpontig tart. A tanítási félévek idıtartamát a Képzési Idı és Tevékenységi Terv tartalmazza.

4.

A tanítási év minkét évfolyamon tanítási félévekre, a félév hétfıtıl-péntekig tartó 5 napos tanítási hetekre tagozódik. A tanítási félévek idıtartamát a Képzési Idı és Tevékenységi Terv rögzíti. A tanítási hetek kivételes esetben a szombat igénybevételével 6 tanítási nappal is megszervezhetık.

5.

A tanítási napokon a kötelezı tanórai foglalkozások száma általában 6, de legfeljebb 8 tanítási óra (általában heti 30, legfeljebb 40 tanóra), a szakmai gyakorlatokon egységesen 8 (heti 40) tanóra.

6.

A szakközépiskola a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban meghatározott céllal és idıkeretben nem kötelezı (választható) tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat szervez.



7.

A nem kötelezı (választható) tanórai foglalkozásokat a Pedagógiai Program tartalmazza. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái a következık: a)

személyi állománygyőlés, tájékoztató, propaganda elıadás, alaki gyakorlás, fegyveranyag-karbantartás;

b)

diákkör (szakkör, önképzı kör, fakultáció);

c)

iskolai sportkör, tömegsport foglalkozás;

d)

házi és iskolák közötti tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, bajnokság;

e)

a tanítási óra keretében nem megvalósítható, de a Pedagógiai Programban rögzített osztály-, csoportfoglalkozás (tanulmányi kirándulás, kulturális, sportrendezvény);

f)

diáknap.

8.

A szakközépiskolában a tanítási órák 40, a szakmai gyakorlatok 60 percesek. Az elméleti tanítási órákat rendszerint 07.30-20.00 óra közötti idıszakon belül, elsısorban délelıtt, a gyakorlati tanítási órákat éjszakai idıszakban is lehet tervezni. Az elsı tanítási órát – a Diákönkormányzat egyetértésével – legfeljebb 45 perccel korábban is meg lehet kezdeni.

9.

A tanulók részére a tanítási szüneteket a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban és a Képzési Idı és Tevékenységi Tervben rögzítettek szerint kell biztosítani.

10.

A szakközépiskolában a tanulmányi kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt évfolyamismétlésre nincs lehetıség.

A TANULÓ TÁVOLMARADÁSÁNAK, MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSA 11.

12.

A tanuló, ha tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, amennyiben: a)

a tanuló beteg volt és azt igazolja,

b)

a tanuló engedélyt kapott a távolmaradásra,

c)

szolgálati jellegő elfoglaltság miatt volt távol,

d)

a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.

Betegség igazolása Az iskola orvosa a tanulót tanórák látogatása alól felmentheti (kiírhatja), ezt az osztály “Gyengélkedık könyvé”-be bejegyzi, vagy orvosi vényen igazolja. A szabad orvosválasztás jegyében más orvos, vagy szakorvos, háziorvos a tanulót rendelésén elláthatja, betegállományba kiírhatja, melyrıl az igazolást felgyógyulása után az iskolába történı beérkezését követı elsı munkanapon az iskola orvosának kell leadni, aki igazolja azt.



13.

Engedély távolmaradásra: a)

Méltánylásra okot adó esemény bekövetkezése, így különösen: − − − − −

haláleset (közvetlen hozzátartozó, nagyszülık, közeli rokon), hivatalos ügyintézés (személyigazolvány, útlevél, bankkártya stb.), saját gyermek születése (férfiak esetén), hozzátartozó súlyos betegsége, ellátása, saját házasság.

Az érintett tanuló az osztályfınöknél kérvényezi az erre rendszeresített formanyomtatványon a távollét okának megjelölésével. Az osztályfınök megvizsgálja a kérvényt és javaslatának megfogalmazásával engedélyezésre továbbítja azt az évfolyamparancsnokhoz. b)

Szolgálatellátás, szolgálati jellegő elfoglaltság (pl. verseny utáni szabad-, pihenınap) miatt. Az engedélyezés az évfolyamparancsnok hatásköre.

c)

Hatósági intézkedés, így például: − −

idézés, tanúként visszatartás stb. miatt.

A tanulónak az elsı adandó alkalommal értesíteni kell az iskola ügyeletét, majd az eljáró hatóságtól igazolást kell kérnie, melyet az osztályfınökének kell bemutatni. Az utólagos engedélyezés az évfolyamparancsnok hatásköre. d)

Egyéb alapos indok, így különösen: − −

tömegközlekedési eszköz késése vagy a közlekedés megbénulása, családját, hozzátartozóit és anyagi javaikat fenyegetı veszélyhelyzet elhárítása (pl. árvíz) miatt.

A tanulónak az elsı adandó alkalommal értesítenie kell az iskola ügyeletét. Az osztályfınök szükség esetén pontosít, ellenıriz. Az utólagos engedélyezés az évfolyamparancsnok hatásköre. 14.

Az igazolatlan mulasztás fegyelmi vétséget és – meghatározott esetekben – az iskolából történı eltávolítást vonhatja maga után.

15.

Ha a tanuló tanítási évi összes igazolatlan tanóráinak száma meghaladja a 10 tanórát, a tanuló tanulói jogviszonyát meg kell szüntetni. A szaktanfolyami hallgató nagy óraszámú távolléte esetében az iskola igazgatója kezdeményezheti az érintett vezénylésének megszüntetését. Ha a tanulónak egy tanítási évben a tanítási órákról való távolléte meghaladja a tanítási évben oktatott összes tantárgy tanítási óráinak 20%-át, vagy az adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át, és emiatt a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban rögzített eljárás eredményeképpen nem osztályozható, a tanuló tanulói jogviszonyát meg kell szüntetni, és a szakközépiskolából el kell bocsátani. 80 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


A TANULÓ TANULMÁNYI ELİMENETELÉNEK, TÁVOLMARADÁSÁNAK ELLENİRZÉSÉVEL ÉS TÁJÉKOZTATÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK

15/A. Eljárás egyéb tanulói kötelességek megsértése esetén Amennyiben a tanuló a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 12. §-ban, a szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény 24. § (3) bekezdésében, a nevelésioktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 34. § (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott rendelkezéseket, illetve a tanintézet belsı szabályzataiban – Szervezeti és Mőködési Szabályzatban, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban – meghatározott szabályokat megszegi, a tanulónak „Tanulói Értesítı” (a továbbiakban: tanulói értesítı) adható. 15/B. Tanulói értesítı adására jogosult Tanulói értesítı adására a tanulmányi osztályvezetı jogosult, melyet – az osztálynapló, valamint a gyakorlati képzési (foglalkozási) napló alapján – az osztályfınök és az évfolyamparancsnok készít elı. 15/C. Tanulói értesítı adásával összefüggı feladatok a)

Osztályfınök Feladatkörébıl adódóan kísérje figyelemmel a tanulók tanulmányi elımenetelét, valamint az igazolt és igazolatlan hiányzások számát. Amennyiben szükséges, az osztályfınök készítse elı 2 példányban a tanulói értesítıt, ha a tanulónak – a tanintézeti képzés keretében az egy tanítási évben (szorgalmi idıben) – az igazolt és igazolatlan hiányzása − − −

meghaladja az összes tantárgy tanítási óráinak 10%-át (2/A. sz. melléklet) megközelíti az összes tantárgy tanítási óráinak 20%-át (2/B-C.), illetve az igazolatlan hiányzása megközelíti a 10 tanórát (2/D. sz. melléklet) az egy adott tantárgyból, megközelíti a tanítási óráinak 30%-át (2/E. sz. melléklet).

Az osztályfınökök továbbá kísérjék figyelemmel a tanulók osztálynaplóban rögzített érdemjegyeit. Amennyiben a szaktanárok által havonta dokumentált érdemjegyek alapján valószínősíthetı, hogy az egyes tantárgyakra elıírt tanulmányi követelményt a tanuló nem tudja teljesíteni, készítse elı a tanulói értesítıt (2/F. sz. melléklet). A tanulói értesítı kiadásának idıpontjánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a tanulónak – az adott félév lezárása elıtt – a sikeres felkészüléshez elegendı idı álljon rendelkezésre (legalább 1 hónap). b)

Az évfolyamparancsnok Feladatkörébıl adódóan kísérje figyelemmel, és amennyiben szükséges készítse elı 2 példányban a tanulói értesítıt, ha a tanulónak a gyakorlati képzésen való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben megközelíti a gyakorlati képzési idı (óraszám) 20%-át. A tanulói értesítıt elıkészítés után aláírásra terjesszék fel a tanulmány osztályvezetıhöz. 81 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


A tanulói értesítı iktatásáról és további kezelésérıl a tanulmányi osztályvezetı gondoskodjék. A tanulmányi osztályvezetı aláírása után az osztályfınök illetve az évfolyamparancsnok a tanulói értesítı 1. számú példányát adja át a tanulónak, a 2. számú példány marad a Tanulmányi Osztályon.

A TANULÓK MUNKÁJÁNAK ELISMERÉSE 16.

17.

Azon tanulókat, akik tanulmányi munkájukat folyamatosan kiemelkedıen teljesítik, az osztály, illetve az iskola érdekében jelentıs közösségi munkát végeznek, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport-, kulturális versenyeken vesznek részt, és ott eredményesen szerepelnek, továbbá bármely más módon hozzájárulnak az iskola jó hírnevének megırzéséhez és növeléséhez, az erre feljogosított személy elismerésben részesítheti. A szakközépiskolában a tanulók részére adható elismerések az alábbiak lehetnek: a)

kiváló (kitüntetéses) bizonyítvány;

b)

magasabb rendfokozatba soron kívüli elıléptetés;

c)

kiváló vagy élenjáró tanulói cím;

d)

idegennyelv-ismereti juttatás (pótlék);

e)

egyéb elismerési formák (dicséret, elismerı oklevél, emléktárgy, emlékplakett, könyv, színházjegy, tárgyjutalom, pénzjutalom, egyéni vagy csoportos jutalomüdülés, kirándulás). Az a-f) pontokban foglalt – szakközépiskolai kibocsátó ünnepségen, tanévzáró ünnepélyen adandó, tanulmányi félévhez vagy konkrét idıpontokhoz kötött – elismerések adásának részletes szabályait a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat tartalmazza.

18.

A 16., pontban rögzített elismeréseken túl az iskolában tanév közben bármikor adható dicséretek, elismerések a következık: a) b) c) d) e)

szaktanári dicséret (szaktárgyi dicséret), osztályfınöki dicséret; évfolyam-parancsnoki dicséret; szakcsoportvezetıi dicséret; oktatási igazgatóhelyettesi dicséret, jutalom; igazgatói dicséret, jutalom.

19.

Dicséretre, jutalomra – az osztályfınök véleményének figyelembevételével, a szolgálati út betartásával – az iskola bármely pedagógusa, alkalmazottja írásban tehet indokolt javaslatot az arra jogosult személynek. A dicséretrıl, jutalomról az arra jogosult személy gondos mérlegelés után dönt.

20.

A dicséretet, jutalmat írásba kell foglalni, és minden esetben a tanulói állomány elıtti megfelelı fórumon (személyi állománygyőlés, tanévzáró ünnepség) ki kell hirdetni és az osztálynapló megjegyzés rovatába, illetve a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni.



AZ ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA HIVATÁSOS, KÖZTISZTVISELİI, KÖZALKALMAZOTTI ÉS TANULÓI ÁLLOMÁNYA FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELİSSÉGE 21.

A tanintézet hivatásos állományú tagjaival szembeni a fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény és a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006. (III. 14.) BM rendelet vonatkozó rendelkezései határozzák meg.

22.

A tanintézet közalkalmazotti jogviszonyban álló személyeivel szemben a fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történı végrehajtásáról szóló 62/1997. (XI. 7.) BM rendelet, illetve a Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény vonatkozó rendelkezései határozzák meg.

23.

A tanintézet köztisztviselıi jogviszonyban álló személyeivel szemben a fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény és a Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény vonatkozó rendelkezései határozzák meg.

24.

A tanintézettel tanulói szerzıdés alapján tanulói jogviszonyban álló, iskolarendszerő képzésben résztvevı ösztöndíjas tanulóval szembeni fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, és a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet vonatkozó rendelkezései határozzák meg.

25.

A tanintézet által szervezett, végrehajtott iskolarendszeren kívüli, szaktanfolyami, tanfolyami, illetve egyéb oktatásban, képzésben résztvevı – hivatásos állományú, közalkalmazott, köztisztviselı jogállású – személlyel szemben a fegyelmi eljárást jogállásának megfelelıen kell lefolytatni, a vonatkozó jogszabályok rendelkezései alapján.

26.

A tanintézet hivatásos állományú tagjaival szemben a kártérítési eljárás lefolytatásának szabályait a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény és a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelısségérıl szóló 23/1997. (III. 19.) BM rendelet vonatkozó rendelkezései határozzák meg.

27.

A tanintézet közalkalmazotti jogviszonyban lévı személyeivel szemben a kártérítési eljárás lefolytatásának szabályait a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, és a Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény vonatkozó rendelkezései határozzák meg.

28.

A tanintézet köztisztviselıi jogviszonyban lévı személyeivel szemben a kártérítési eljárás lefolytatásának szabályait a köztisztviselık jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, és a Munka Törvénykönyvérıl szóló 1992. évi XXII. törvény vonatkozó rendelkezései határozzák meg.



29.

A tanintézettel tanulói szerzıdés alapján, tanulói jogviszonyban lévı, iskolarendszerő képzésben résztvevı ösztöndíjas tanulóval szembeni kártérítési eljárás lefolytatásának szabályait a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a szakképzésrıl szóló 1993. évi LXXVI. törvény, a nevelési-oktatási intézmények mőködésérıl szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, valamint a Polgári Törvénykönyvrıl szóló 1959. évi IV. törvény vonatkozó rendelkezései határozzák meg.

30.

A tanintézet által szervezett, végrehajtott iskolarendszeren kívüli, szaktanfolyami, tanfolyami, illetve egyéb oktatásban, képzésben résztvevı – hivatásos állományú, közalkalmazott, köztisztviselı jogállású – személlyel szemben a kártérítési eljárást jogállásának megfelelıen kell lefolytatni, a vonatkozó jogszabályok rendelkezései alapján.

31.

A fegyelmi és kártérítési eljárás szabályait, vonatkozó jogszabályokat, dokumentációkat formanyomtatványokat az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola fegyelmi és kártérítési eljárás lefolytatásának rendjérıl szóló külön szabályzat rendelkezései határozzák meg.

32.

A nevelıtestületi értekezlet felhatalmazza az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola igazgatóját, hogy a Fegyelmi és Kártérítési Szabályzatot igazgatói intézkedésben adja ki, amely az SZMSZ mellékletét képezi.

33.

Felhatalmazza továbbá, hogy kisebb mértékő, alapvetı jogokat és kötelezettségeket nem érintı eljárási szabályokat, iratmintákat az Oktatói Tanács egyetértésével a Fegyelmi és Kártérítési Szabályzatban soron kívül módosítson. Ebben az esetben a soron következı nevelıtestületi értekezletet a változásokról tájékoztatni kell.

RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE 34.

A tanulók tanulmányi idejük alatt rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesülnek, alapvetıen térítésmentesen, melyet az iskola orvosa végez helyben. Ebbe beletartoznak az éves fogászati szőrıvizsgálat; fogászati ellátás meghatározott idıben, szükség szerint, részben térítésmentesen; egészségügyi ellátás; egészségügyi biztosítás lövészetek, nagyobb gyakorlatok, egyéb nagy létszámú rendezvények, sportversenyek és a kibocsátó esetén.

35.

Az orvosi rendelı rendelési ideje: − − −

hétfı, szerda 06.30-08.00 óra között, kedd, csütörtök 07.00 – 11.00 óra között, pénteken nincs rendelés.

Vezetıi engedély meghosszabbítása és alkalmassági vizsgálat rendelési idıben. Munkaidıben, rendelési idın kívül, valamint az orvos távolléte esetén elsısegélynyújtásra van lehetıség. 36.

A fogorvosi rendelı rendelési ideje: − −

hétfıtıl csütörtökig 08.00 – 13.30 óra között, pénteken 08.00 – 12.00 óra között.

A tanfolyami képzésben résztvevıknek csak sürgısségi ellátás biztosított. 84 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


37.

A kezelések a sürgısségi ellátás kivételével elıjegyzés alapján történnek. Sürgısségi ellátás rendelési idıben lehetséges.

38.

Rendelési idın kívül a KKI Rendelı Intézetet kell igénybe venni a 21/2000. sz. BM-IMTNM rendelet szerint, amennyiben ez nem lehetséges, a legközelebbi szakorvosi szolgálatot lehet felkérni az egészségügyi szolgáltatásra.

A TANULÓBALESETEK MEGELİZÉSE, A TANULÓBALESET ESETÉN TEENDİ INTÉZKEDÉSEK RENDJE

39.

Minden tanulónak óvnia kell saját és mások egészségét, testi épségét. A tanulók a tanév elején „az éves tanulói módszertani foglalkozás” keretében megismerik az általános balesetvédelmi elıírásokat, szabályokat, melynek tényét aláírásukkal is igazolják. Ezen túl bizonyos foglalkozások, különösen a testnevelés és önvédelem és a gyakorlati jellegő foglalkozások, valamint a lövészetek elıtt az adott tevékenységre, helyre vonatkozó sajátos elıírásokra ismételten, külön, részletesen is fel kell hívni a figyelmet. Az iskolán belüli munka-, és balesetvédelmi szabályokat az iskola „Munkavédelmi Szabályzat”-a részletesen tartalmazza.

40.

A tanulóbalesetek megelızésének vezetıi feladatai: a)

a tanintézeti nevelı-oktató munka keretében a tanulók megismertetése a biztonságos életvitel, az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos munkavégzés alapvetı szabályaival, a képzettségük alapján betöltendı munkakör egészségi és munkabiztonsági követelményeivel;

b)

a tanulók részére a szükséges utasítások kellı idıben történı megadása;

c)

rendszeres meggyızıdés arról, hogy az iskolai élet, tanulási és munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a tanulók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;

d)

a tanulási és munkavégzési körülményeihez igazodó, illetve azzal összefüggı veszélyek figyelembevételével megfelelı védı-, gyakorló és munkaeszközök biztosítása a tanulók részére;

e)

a tudomására jutott rendellenesség, illetve a tanulás és a munka egészséget veszélyeztetı és nem biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentés haladéktalan kivizsgálása, a szükséges intézkedések megtétele, az érintettek értesítése, közvetlen veszély esetén tanítási tevékenység, illetve a munkavégzés leállítása;

f)

a védı-, gyakorló és munkaeszközök rendeltetésszerő használhatóságának, védıképességének, kielégítı higiénés állapotának, szükséges tisztításának, karbantartásának (javításának), pótlásának biztosítása;

g)

lövészetek, gyakorlati foglalkozások esetén részletes egyedi eligazítás tartása a tanulók és dolgozók részére, a védı-, gyakorló és munkaeszközök használata során a biztonsági rendszabályok betartásának megkövetelése.



41.

A tanulóbalesetek megelızésének pedagógusi feladatai: A foglalkozás vezetıjének gondoskodnia kell arról, hogy a tanulók a foglalkozás teljes idıtartama alatt rendelkezzenek az egészséget nem veszélyeztetı és biztonságos tevékenység elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerjék a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Gyakorlati foglalkozások levezetése elıtt meg kell gyızıdni a foglalkozásokon betartandó biztonsági rendszabályok ismeretérıl, különösen:

42.

a)

a terepen való biztonságos mozgásra;

b)

az ékszerek viselésének megtiltására;

c)

egymás testi épségére történı odafigyelés kényszerítı eszközök alkalmazása során;

d)

a rendırbottal történı ütések imitálására;

e)

a foglalkozási hely környékének a sérülést okozó tárgyaktól történı megtisztítása;

f)

a foglalkozás elején a fegyverek töltetlenségének a tárak üres állapotának alapos ellenırzése.

A tanulóbalesetek megelızésének alkalmazotti feladatai: a)

a tanuló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséget nem veszélyeztetı és a biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát;

b)

köteles a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tıle elvárható módon meggyızıdni, azt rendeltetésének megfelelıen és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni;

c)

az egyéni védıeszközt rendeltetésének megfelelıen használni és a tıle elvárható tisztításról gondoskodni;

d)

a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztetı ruházatot, felszerelést viselni;

e)

munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a biztonságot megtartani;

f)

munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismerteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni;

g)

a részére elıírt orvosi (pályaalkalmassági) vizsgálaton részt venni;

h)

a veszélyt jelentı rendellenességet, üzemzavart tıle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétıl;

i)

a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni;

j)

a tanuló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné;

k)

ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat közvetlenül és súlyosan veszélyeztetne, a teljesítését meg kell tagadnia.



43.

44.

A tanulóbalesetek megelızésének tanulói feladatai: a)

a tanulók nem viselhetnek az oktató-nevelı munkát, valamint a szolgálati feladatok balesetmentes ellátását akadályozó ékszert, bizsut, hosszú körmöt, nem rendszeresített felszerelési tárgyakat, eszközöket, ruházatot;

b)

a tanulók védelme érdekében lehetıség van csoportos és egyéni tanulói balesetbiztosítást kötni, melynek elıkészítésében a Tanulmányi Osztály és a Titkárság segít a Nevelési és Területi Szakmai Gyakorlati Szakcsoport vezetésének;

c)

az iskola létesítményeit, eszközeit rendeltetésszerően lehet csak használni, a tanintézeti egyéb szabályzók elıírásainak, illetıleg a kezelési utasításoknak megfelelıen. Az idegen nyelvi laborban, az informatikai teremben és a lıtéren kizárólag csak pedagógus felügyelete alatt lehet tartózkodni, eszközöket használni,

d)

rendkívüli esemény esetén minden érintettnek teljesíteni kell az illetékes vezetı vagy szolgálat ennek elhárítására vonatkozó utasításait;

e)

az iskolában a kijelölt dohányzó helyeken, a nemdohányzók jogainak tiszteletben tartásával, a tőzvédelmi elıírások szigorú megtartása mellett és fokozottan ügyelve a tisztaságra szabad dohányozni. Alaptantermekben, szaktantermekben, összevonókban, a tantermi épületek folyosóin, a tanulói szállás szobáiban, az öltözı helyiségekben és az étkezdében, továbbá a lıtéren, a tornateremben, a sportpályákon és az iskola udvarán (a dohányzásra kijelölt hely kivételével) tilos a dohányzás;

f)

a tanuló köteles – a rá vonatkozó mértékben – megismerni és alkalmazni az iskola munka-, tőz-, katasztrófa- és objektumvédelmi intézkedését és a riasztási rendjét oly módon, hogy kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tudjon tenni.

A tanulóbalesetek esetén teendı intézkedések rendje: a)

a tanulóbalesetet a sérült, illetıleg a balesetet észlelı személy köteles a foglalkozást vezetı, illetve a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni;

b)

a baleset észlelése után – személyi sérülés esetén – a sérülés súlyosságának megfelelıen, orvost vagy mentıt kell hívni;

c)

az iskola megbízottjának minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetrıl meg kell állapítania, hogy tanulói balesetnek tekinti-e. Amennyiben nem tekinti annak, akkor errıl és a jogorvoslat lehetıségérıl a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót írásban tájékoztatni kell;

d)

az iskola megbízottja a tanulóbaleset bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása során a sérült következı személyi adatait rögzíti: név, születési hely és idıpont, anyja neve;

e)

a tanulóbaleset kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a további tanulóbalesetek megelızésére;

f)

az iskola orvosa a szabályszerően felvett sérülési jegyzıkönyv, valamint a szakorvosi leletek alapján minısíti a sérülés súlyosságát, a várható gyógyulási idıtartam figyelembevételével;



g)

a halálos kimenetelő vagy tömeges (öt vagy több embert érintı) balesetek azonnali jelentési kötelezettség alá tartoznak, és azokról az iskola igazgatója a fenntartó szervet is köteles értesíteni;

h)

a munkavédelmi baleseti napló kitöltése;

i)

a munkabaleseti jegyzıkönyv elkészítése.

MŐVELİDÉS, KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉG 45.

A tanulók szabadidejének hasznos eltöltését, a mővelıdést, valamint az iskolai felkészülést szolgálják az iskola által szervezett kiállítások, kulturális események, továbbá az iskolai könyvtár, melyet a tanulók általában ingyenesen vehetnek igénybe. A könyvtár nyitva tartását és igénybevételét a 4. számú függelék tartalmazza. Az ilyen jellegő munkát a DÖK felelısei is végezhetik.

FELMENTÉS TANULMÁNYI- ÉS VIZSGAKÖTELEZETTSÉG ALÓL, A FELMENTÉS SZABÁLYAI ÉS A KÉPZETTSÉGET IGAZOLÓ OKMÁNYOK ISKOLAI TANULMÁNYOKBA VALÓ BESZÁMÍTÁSA

46.

A tanulót – kérelmére, a beszámítás szabályai szerint – fel lehet menteni azon tantárgy, illetve foglalkozás tanulmányi és vizsgakötelezettsége alól, melynek a szakmai és vizsgakövetelményekkel megegyezı szintő és tartalmú ismereteit korábbi tanulmányai során már megszerezte, vagy a felmentés a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban rögzített egyéb okból indokolt.

47.

A kérelmet a Tanulmányi Osztályon lehet elıterjeszteni a tanév megkezdését követı 15 napon belül, melyhez a tanulónak mellékelnie kell a kérést alátámasztó hiteles okmányokat, valamint az érintett szakcsoportvezetı javaslatát. A kérelem engedélyezésérıl a Tanulmányi Bizottság határozatban dönt, melyben a felmentés részletes szabályait is megállapítja.

48.

A felmentés lehetséges eseteit, részletes szabályait, az esetleges kizáró okokat a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat tartalmazza.

49.

A felmentés tárgyát képezı tantárgy tananyaga a szak elvégzése szempontjából megszerzettnek tekinthetı, de a más tanintézetben megszerzett osztályzata a tanulmányi átlageredménybe nem számít be.

A TANULÓK KÉRELMEINEK, BEJELENTÉSEINEK, JAVASLATAINAK, PANASZAINAK INTÉZÉSE, A TÁJÉKOZTATÁS ÉS VÉLEMÉNY-NYILVÁNÍTÁS RENDJE, FORMÁI 50.

Az iskola tanulói tanórán az oktatókhoz, szakcsoportvezetıkhöz, azon túl az osztályfınökhöz, az évfolyamparancsnokhoz, a nevelési és területi szakmai gyakorlati szakcsoportvezetıhöz, az igazgatóhelyettesekhez, az igazgatóhoz intézhetik – közvetlenül vagy érdekképviselıiken keresztül – kérdéseiket, bejelentéseiket, javaslataikat, panaszaikat (továbbiakban: kérelem). A tanuló tanulmányi és vizsgaügyekben kérelmet a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rendelkezései szerint terjeszthet elı.



Egyéb, a tanulói jogviszonyból származó kérelmet szóban vagy írásban az Alapszabályzatban meghatározottak szerint („A panaszok-beadványok ügyintézésének rendje”), a saját nevében és ügyében terjeszthet elı, és azt a szolgálati út betartásával az évfolyamparancsnokon keresztül juttathatja el a hatáskörrel rendelkezı személyhez. A tanuló kérelmét – kivételes lehetıségként – közvetlenül az igazgatói fogadónapon is elıterjesztheti, mely minden hónap elsı szerdája. Kérelmére a tanulónak helyben, illetve késıbbi idıpontban – de legkésıbb 30 napon belül – olyan szóbeli vagy írásbeli választ kell kapnia, melybıl egyértelmően kiderül a megkérdezett döntése, illetve ennek indoka. 51.

A tanulói vélemény-nyilvánítási jog gyakorlását az iskolai DÖK fórumai, annak közgyőlése, a Nevelıtestületi Ülés, az IÉT, a személyi állománygyőlés, az osztályfınöki óra, az iskolarádió és az iskolaújság, mint szintér biztosítja. A tanulók igénye szerint – de évente minimum egyszer – nyilvános iskolai FÓRUM-ra kerül sor, ahol az iskola vezetıi és a fenntartó képviselıi adnak választ, illetve reagálnak az elıre megfogalmazott vagy a helyben feltett kérdésekre, felvetésekre. A tanulók ezen fórumok keretében kérhetnek és kaphatnak tájékoztatást a személyüket, tanulmányaikat érintı kérdésekrıl. A vélemény-nyilvánítás, tájékoztatás részletes szabályait az iskola Házirendje tartalmazza.

A TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ, KÜLÖN ELJÁRÁSI DÍJTÉTELEK, SZAKMAI VIZSGA DÍJA 52.

A képzés során ingyenesen (térítés nélkül), illetve térítési díj fizetésével igénybe vehetı tanulmányi szolgáltatásokat, valamint a térítési díj mértékét a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rögzíti. Térítési díj fizetése esetén, annak – szolgáltatásonkénti – pontos összegét a fenntartó által meghatározott szabályok szerint a szakközépiskola igazgatója határozza meg. A térítési díjat – a fenntartó által meghatározottak szerint – a tanulmányi eredménytıl függıen csökkenteni kell. A megállapított térítési díjat a szolgáltatás igénybevétele elıtt a tanulónak a szakközépiskola részére be kell fizetnie.

53.

Az iskolai tandíjfizetési kötelezettséget a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat határozza meg. A tandíj mértéke tanévenként nem haladhatja meg az egy tanulóra jutó önköltséget. A tandíjat – a fenntartó által meghatározottak szerint – a tanulmányi eredménytıl függıen csökkenteni kell. A tandíj – szolgáltatásonkénti – pontos összegét a fenntartó által meghatározott szabályok szerint a szakközépiskola igazgatója állapítja meg. A tandíjat a szolgáltatás igénybevétele elıtt a tanulónak az iskola részére be kell fizetnie.

54.

A tanuló a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban meghatározott esetekben és mértékben külön eljárási díjat köteles fizetni. A megállapított külön eljárási díjat a tanulónak a Tanulmányi Osztály, illetve az illetékes szerv által kiállított bizonylat alapján a szolgáltatás igénybevétele elıtt az iskola részére be kell fizetnie. A befizetett díjat – téves díjmegállapítás, illetıleg téves befizetés esetét kivéve – nem lehet visszakövetelni.



55.

A szakmai vizsga díja magába foglalja az elméleti (írásbeli és szóbeli) és a gyakorlati vizsgarészek megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatban felmerült, igazolt költségeket, ideértve a szakmai vizsgabizottság munkáját segítı szakértık, felügyelı, javító, értékelı, gyakorlati vizsgáztató, és kérdezı tanárok, jegyzık díjazását, a szakmai vizsgabizottság elnökének és tagjainak utazási és szállásköltségét, valamint a szakmai vizsgáztatás díját is. A szakmai vizsga díjának szakközépiskola (állam), illetve vizsgázó általi megfizetésének eseteit a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rögzíti. A szakmai vizsga és benne a szakmai vizsgáztatás díját a vonatkozó jogszabály alapján a szakközépiskola igazgatója állapítja meg. A szakmai vizsgadíjat – vizsgázói díjfizetési kötelezettség esetén – az iskola részére a vizsgára jelentkezést követı 15 napon belül kell befizetni. A befizetést igazoló nyugtát a szakmai vizsgán a szakmai vizsgabizottságnak be kell mutatni.

56.

A tanulók a tanulói szálláson való elhelyezésért a fenntartó által meghatározott, a vonatkozó igazgatói belsı rendelkezésben meghatározott díjtételt kötelesek fizetni havonta. A szállásdíj megfizetésének módját, a szociális alapon történı ingyenes elszállásolás feltételeit és az egyéb – a szállásdíj fizetéssel – kapcsolatos szabályokat az igazgató belsı rendelkezésben rögzíti.

A TANULÓK FOGADÁSA ÜGYINTÉZÉS CÉLJÁBÓL 57.

A tanulók pénztári ügyeiket a pénztár nyitvatartási idejében intézhetik: Kedden, csütörtökön

08.30-11.30, illetve 13.00-14.30 óráig.

58.

A tanintézet tanulói állománya részére elızetes idıpont-egyeztetés alapján a pszichológus minden héten szerdán 09.00-15.00 óra között fogadóórát tart. Sürgıs esetben a fogadóóra megjelölt idıpontjától eltérı idıpontban is felkereshetı a pszichológus.

59.

Az Adatvédelmi iroda (továbbiakban AVI) nyitva tartása: Hétfı, kedd, szerda, péntek: Csütörtök:

de.: du.: de.:

09.00-11.00 13.00-14.00 09.00-10.00

Ezen a napon a nyitvatartási idın kívül ügyfélfogadás nincs, a szolgálat az irattározással kapcsolatos feladatait végzi. Okmányok, iratok, postai és futárküldemények, sokszorosítási és fénymásolási munkák leadása és felvétele nyitvatartási idın belül történik.



IV. Fejezet A külsı kapcsolatok rendszere, formái 1.

Az szakközépiskola feladatainak eredményes ellátása, a nevelés-oktatás hatékonysága érdekében széles körő és mély társadalmi, szakmai és pedagógiai kapcsolatokat alakít ki, illetıleg ápol.

2.

A szakközépiskola feladatai végrehajtása során rendeltetésszerő mőködése érdekében együttmőködik más rendészeti szakközépiskolákkal, a megrendelıkkel (Rendırség, Határırség szerveivel), azok szakirányítóival, egyéb rendészeti, rendvédelmi szervekkel, polgári és katonai tanintézetekkel, helyi önkormányzattal és a képzés szempontjából fontos más állami és civil szervekkel. A rendırségi, határırségi rendelkezési állományban lévı hivatásos állományú személyek ügyeiben külön is együttmőködik a Rendırség, Határırség szakirányító fıosztályaival.

3.

A szakközépiskola a megrendelı Rendırség és Határırség szerveivel folytatott együttmőködés kereteit az ezen szervekkel kötött együttmőködési megállapodásokban rögzíti. Szükség esetén a szakközépiskola más együttmőködıkkel is köt megállapodást az együttmőködés feltételeirıl.

4.

Az iskola nemzetközi kapcsolatait a felsıbb szinten kialakított együttmőködésekhez igazodva, a lehetıségek szerint igyekszik fejleszteni.

AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, HAGYOMÁNYÁPOLÁS 5.

Az iskolai rendezvények, ünnepélyek megtartásának, az azokon történı részvétel szabályait, azok esetleges (tanulók számára) kötelezı jellegét az iskola Házirendje, havi munkaterve és a tanulók délutáni elfoglaltsági terve tartalmazza. A rendezvények, azok idıpontja, az annak megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok és ezek felelısei, végrehajtói, határidıi a havi munkatervben rögzítésre kerülnek. Szükség esetén külön terv készül a megvalósításról.

V. Fejezet Az objektumba történı be- és kilépés rendje 1.

Az objektum területére történı be- és kilépés, bent tartózkodás, csomagok, áruk ki- és bevitele szabályait az iskola Házirendje szabályozza. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók be- és kilépésére az igazgató, igazgatóhelyettesek, osztályvezetı jogállású személyek adhatnak engedélyt. A rendszeresen munkát végzık esetében névjegyzéket kell készíteni. Ez esetben a belépést a titkárságvezetı – ellenırzés után – leadott hatáskörben engedélyezi. RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN TÖRTÉNİ ELJÁRÁS

2.

Rendkívüli eseményrıl mindenki köteles a lehetı leggyorsabban jelentést tenni közvetlen szolgálati elöljárójának, illetve az iskola ügyeletesnek. Amennyiben a rendkívüli esemény során a jelenlevınek mentési, segítségnyújtási, értesítési kötelessége, lehetısége van, azt mindenképpen realizálja. 91 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


3.

Bombariadó esetén köteles valamennyi érintett dolgozó és tanuló az adott épületet elhagyni, felszerelését a helyszínen hagyni, egyedül az évszaknak megfelelı felsı ruházatát viheti magával és az alakuló téren gyülekezni, ott megvárni a további intézkedést. Robbantással való fenyegetésrıl tudomást szerezve valamennyi dolgozó, tanuló köteles jelenteni azt munkaidıben közvetlen szolgálati felettesének, munkaidın túl az Iskola ügyeletesnek.

VI. Fejezet Vegyes, átmeneti és záró rendelkezések 1.

A 32/2005. (VI. 31.) BM-OM együttes rendelet 6. § (6) bekezdése alapján az ösztöndíjkiegészítés a tanulónak akkor jár, ha megbízás alapján a szakközépiskola szervezetében külön feladatokat is ellát. Mértéke a mindenkori köztisztviselıi illetményalap meghatározott százaléka az alábbiak szerint: a)

osztálytitkár/szakaszparancsnok (osztályonként 1 fı) – a mindenkori köztisztviselıi illetményalap 20%-a,

b)

egyéb megbízatás (osztályonként 2 fı): tanulmányi és gazdasági felelıs – mindenkori köztisztviselıi illetményalap10%-a.

2.

Az ösztöndíj-kiegészítés a megbízatás idıtartamára, a feladatkör tényleges ellátásával idıarányosan jár.

3.

A lehetséges tanulói felelısök jogállását az iskolai Házirend tartalmazza.

4.

A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint az önkormányzati tőzoltóság szolgálati viszonyban álló tagjai szolgálati viszonyának egyes kérdéseirıl és a személyügyi igazgatás rendjérıl szóló 9/1997. (II. 12.) BM rendelet 46. § (5) bekezdés, valamint a rendelet 3/A. számú melléklet b) pont felhatalmazása alapján a kiemelt nyelvpótlékra jogosító idegen nyelvek körébe vonom az orosz nyelvet. Ennek megfelelıen a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 104. §-ának (5) bekezdése szerinti mértékő idegennyelv-tudási pótlék folyósítható az orosz nyelv tudása és „C” típusú nyelvvizsga esetén.

5.

6.

A szakközépiskola igazgatója a FEUVE rendszer szabályozása keretében, a szakközépiskola folyamatba épített, elızetes és utólagos vezetıi ellenırzési rendszerének (FEUVE) kialakítására és mőködtetésére vonatkozó igazgatói intézkedésben rögzíti a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, valamint a szakközépiskola ellenırzési nyomvonalát, azaz a tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenırzési folyamatoknak szöveges vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírását. Az igazgatói intézkedés jelen Szabályzat függelékét képezi. A szabályzatban foglaltak ismerete, betartása a szakközépiskola valamennyi munkatársának kötelessége, ezért a szabályzatot hatályba lépését követı 30 napon belül mind a törzs, mind a tanulói állománnyal a vonatkozó mértékben ismertetni kell, melynek elsajátításáról az elöljáró alkalomszerő felmérés során meggyızıdhet.



7.

A szakközépiskola ezen szabályzatáról, a Házirendrıl az igazgatótól illetve a titkárságvezetıtıl, a Pedagógiai Programról az igazgatótól illetve az oktatási igazgatóhelyettestıl lehet tájékoztatást kérni – indokolt esetben – az elolvasáson túl.

8.

Az érintett vezetık a szervezeti elemeik munkaköri leírásait az SzMSz jóváhagyást követı 15 napon belül készítsék el és hagyják jóvá.

A 2007. augusztus 24-i Nevelıtestületi Ülés megtárgyalta, és a DÖK-el együtt egyetért a benne leírtakkal.

DR. SÓTI KÁLMÁN r. ezredes rendırségi fıtanácsos igazgató



FÜGGELÉKEK



1. számú függelék az ARSZ Szervezeti és Mőködési Szabályzatához

Az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola szervezeti felépítése

SZAKKÖZÉPISKOLA IGAZGATÓI VEZETÉS Kiemelt fıelıadó (jogi) Kiemelt fıelıadó (belsı ellenır) Titkárság Humán Osztály OKTATÁSI IGAZGATÓHELYETTESI SZERVEK Igazgatóhelyettesi vezetés Tanulmányi Osztály Nevelési és Területi Szakmai Gyakorlati Szakcsoport Rendıri Szakcsoport Alapozó Ismereti Szakcsoport Határrendészeti Szakcsoport GAZDASÁGI IGAZGATÓHELYETTESI SZERVEK Igazgatóhelyettesi vezetés Közgazdasági Osztály Technikai Osztály Ellátási és Fenntartási Osztály




Kötelezettségvállalási jogkör gyakorlására feljogosított személyek A tanintézet feladatainak ellátását szolgáló fizetési vagy más teljesítési kötelezettség vállalására vagy ilyen elıírására jogosultak: −

Igazgató

−

Gazdasági igazgatóhelyettes

−

Oktatási igazgatóhelyettes

−

Osztályvezetı jogállású személy

−

Szakterületért felelıs fıelıadó

A tanintézet részére visszaigazolt éves költségvetés erejéig, de egyidejőleg kötelezettség-vállalási ellenjegyzési jogkört nem gyakorolhat. A tanintézet részére visszaigazolt éves költségvetés erejéig, de egyidejőleg kötelezettség-vállalási ellenjegyzési jogkört nem gyakorolhat. A szervezeti egység részére visszaigazolt költségvetés erejéig, de egyidejőleg kötelezettség-vállalási ellenjegyzési jogkört nem gyakorolhat. A vezetése alá tartozó szervezeti elem éves költségvetése erejéig, gazdasági eseményenként maximum 1 000 000 Ft-ig. A vezetése alá tartozó szervezeti elem éves költségvetése erejéig, gazdasági eseményenként maximum 1 000 000 Ft-ig.



3. számú függelék az ARSZ Szervezeti és Mőködési Szabályzatához A SZAKKÖZÉPISKOLA NORMAALKOTÁSI SZABÁLYZATA Értelmezı rendelkezések 1.

Norma: a címzetteknek szóló általános magatartási szabály, a normakibocsátó normatív (szabályozó) tevékenységének eredménye, amely egyszeri, vagy ismétlıdı feladat végrehajtásának szabályozására szolgál.

2.

Intézkedés: intézkedésben állapíthatók meg egyes rendszeresen ismétlıdı tevékenységek végrehajtásának szakmai, technikai, vagy eljárási szabályai, ideértve a szervezetek mőködési rendjének és a személyi állomány mindennapi tevékenységének általános rendezést igénylı kérdéseit is annyiban, amennyiben azokat jogszabály, vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze nem rendezi. Az intézkedés nem lehet jogszabállyal, vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközével ellentétes, nem érinthet jogalkotási tárgyat, és nem vezethet jogszabályban biztosított jogok és járandóságok gyakorlásának, illetve igénybevételének megnehezítésére. Jogszabályban, vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközében adott felhatalmazás alapján az intézkedés megalkotása és kiadása kötelezı. A szolgálati elöljáró intézkedésének hatálya az általa vezetett személyi állomány egészére, vagy annak egy részére terjedhet ki. Kiadásra jogosult: az állományilletékes parancsnok (a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 2. § b) pontja, valamint a 247. § (1) bekezdése szerint). Teljes megjelölése: pl. az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Igazgatójának 6/2007. (03. 22.) Ig. intézkedése a minısített és nem minısített adathordozók éves tételes ellenırzésének végrehajtására, a hatálytalan iratanyagok bevonására. Rövid megjelölése: 6/2007. (03. 22.) Ig. int.

3.

Szervezeti és mőködési szabályzat: a szerv tevékenységének alapdokumentuma, amely rögzíti a szerv, azon belül a szervezeti egység feladatait és a feladatokhoz rendelt hatásköröket, az irányítási viszonyokat és a mőködési rendet.

4. Kiadásra jogosult: az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Igazgatója az IRM Oktatási Fıigazgató jóváhagyásával. 5.

Ügyrend: olyan mőködési okmány, amely a Szakközépiskola szervezeti egysége tevékenységét, belsı mőködés rendjét, irányítási viszonyait szabályozza. Az ügyrend készítésére kötelezettek, valamint a jóváhagyásra jogosultak körét a szervezeti és mőködési szabályzat határozza meg.



A BELSİ RENDELKEZÉSEK TANINTÉZETI ELİKÉSZÍTÉSÉNEK, VÉLEMÉNYEZÉSÉNEK ÉS KIADÁSÁNAK RENDJE Intézkedés kiadásának kezdeményezése 6.

7.

Intézkedés alkotásának kezdeményezésére akkor kerülhet sor, a) ha jogszabály vagy állami irányítás egyéb jogi eszköze normaalkotásra ad felhatalmazást, illetve utasítást; b)

ha belsı végrehajtást vagy iránymutatást igénylı jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze azt indokolttá teszi;

c)

ha a szabályozni kívánt jelenségre nincs intézkedés, illetve a tárgyban hatályos intézkedés rendelkezései már nem helytállóak, vagy korrekcióra szorulnak.

Intézkedésben kell szabályozni különösen a jogszabályok, vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek felhatalmazó rendelkezése alapján készített szabályzatokat, valamint a mőködési okmányok közül a szervezeti és mőködési szabályzatot és az ügyrendet, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik. A szabályozás elıkészítése

8.

A szabályozás elıkészítése annak a szakterületnek a feladata, amelynek feladat- és hatáskörébe a szabályozás tárgya tartozik. Az intézkedés elıkészítése során vizsgálni kell azt, hogy: a) b) c)

szükséges-e a felmerült kérdés szabályozása, a korábbi szabályozás megváltoztatása, illetve a tervezett megoldások alkalmasak-e a kitőzött cél elérésére; a szerkesztésre vonatkozó elıírások betartásra kerüljenek, az intézkedés kiadása nem eredményez-e párhuzamos vagy indokolatlanul többszintő szabályozást. Az intézkedéstervezet összeállítása

9.

Annak érdekében, hogy a tervezet pontosan tükrözze a szakmai akaratot, az intézkedést kezdeményezı szakterület intézkedéstervezetre vonatkozó javaslatot állít össze.

10.

Olyan intézkedések esetében, melyek végrehajtása költségkihatással jár, tételenként részletezve kell kidolgozni – felmerülésük várható idıpontjának megjelölésével – a tervezett intézkedés költségeit, és ezt a költségszámvetést a javaslathoz kell csatolni. A javaslatot és a költségszámvetést ilyen esetben feltétlenül szükséges a Gazdasági Szervvel véleményeztetni. Ha a javaslat az adat- és titokvédelem körébe esı kérdést érint, úgy szükséges az adat- és titokvédelmi feladatok ellátásával megbízott titkárságvezetı javaslatának kikérése is. A véleményt a Gazdasági szerv vezetıje, illetve az adat- és titokvédelmi feladatok ellátásával megbízott titkárságvezetı a javaslathoz csatolja, észrevétel vagy javaslat hiányát a javaslaton aláírásával jelzi. A készítı szervezet vezetıje az elkészített javaslatot írásban és elektronikus formában a Titkárság vezetıjének juttatja el az intézkedés szövegének tervezetszerő megfogalmazása végett. A tervezetben jelölni kell, hogy belsı koordináció szükséges-e.



11.

Ha a kiadandó intézkedés személyügyi intézkedést tesz szükségessé, ki kell kérni a személyügyi kérdésekben döntésre jogosult vezetı véleményét is. A véleményét a javaslathoz csatolja, észrevétel vagy javaslat hiányát a javaslaton aláírásával jelzi.

12.

A javaslathoz minden esetben csatolni kell az elosztó tervezetét is azzal, hogy az intézkedést minden érintett szerv vezetıje megkapja.

13.

Az intézkedés tervezetének elkészítéséért a beérkezett javaslat alapján a Titkárság vezetıje felelıs.

14.

Abban az esetben, ha az elkészítendı intézkedés minısített adatot tartalmaz, úgy az intézkedés elıkészítésétıl kezdıdıen, az intézkedés elfogadásáig, valamint az intézkedés érvényességi ideje alatt, annak selejtezéséig a minısített adatok védelmérıl szóló elıírások figyelembe vételével kell jelen intézkedést alkalmazni. A koordináció és a véleményezés eljárási szabályai

15.

Az intézkedés tervezetét a Titkárság szükséges mértékben megküldi belsı koordinációra – tartalmi megalapozottságának biztosítása érdekében – az intézkedés tárgyában érintett szervezeti egységeknek. A koordináció mindazon szervezeti egységekre kiterjed, amelynek ügykörét, feladat- és hatáskörét a tervezetben foglalt szabályozás érinti. A Titkárság a tervezetet megküldi az érdekvédelmi képviselınek is, ha az intézkedés a munkakörülményekkel, szociális jogokkal és egyéb, az érdekképviselettel kapcsolatos tárgyköröket érint.

16.

A koordinációra bocsátott anyagon meg kell jelölni a javaslat és az intézkedéstervezet készítıjének nevét, rendfokozatát, beosztását, szolgálati helyét, valamint hivatali telefonszámát, egyéb elérhetıségét (pl.: e-mail).

17.

A tervezetek véleményezésére a tervezet jellegének és az elkészítendı anyag tervezett hatályba lépése idıpontjának megfelelı határidıt kell biztosítani.

18.

A véleményt adó a megküldött anyaggal véleménye kifejtése nélkül is egyetérthet. Ha az anyagban foglaltakkal nem ért egyet, köteles eltérı véleményét kifejteni, álláspontját megfelelı indokokkal alátámasztani, és az anyagban foglalt azon részekre, amelyekkel nem ért egyet, indokolással kibıvített szövegszerő javaslatot tenni. A véleményt adó azt is köteles közölni, ha az intézkedéstervezethez véleménye nincs.

19.

Ha a véleményezésre felkért úgy ítéli meg, hogy az anyagban foglaltak nem tartoznak a szakterületéhez, a válaszában ezt a tényt is rögzíteni köteles, de az anyaggal kapcsolatos véleményét ebben az esetben is kifejtheti.

20.

A véleményt adónak szakmai felelıssége a véleményezésre megküldött anyag mélyreható elemzése, alapos tanulmányozása.

21.

A véleményezésre megküldött anyagban kért koordinációs határidı megtartásáról a címzett köteles gondoskodni.



Véglegesítés 22.

A véleményezés megtörténte után a véleményt adók javaslatukat, észrevételeiket vagy azok hiányát a szervezetileg illetékes vezetı ellenjegyzésével írásban megküldik a Titkárságnak. Abban az esetben, amennyiben az intézkedés szövegére vonatkozó érdemi javaslat meghaladja a 10 gépelt sort (750 karakter), azt elektronikusan is meg kell küldeni.

23.

A tervezet normaszerő szövegének, tartalmának véglegesítését a Titkárság végzi el. Amennyiben a javaslatok a jogi szakmai feladatokon túlmutató egyeztetést igényelnek, úgy azt a Titkárság a szükséges jogi szakmai módosítás megtétele után az intézkedéstervezetet kezdeményezı szervezeti egységgel egyezteti.

24.

Ha a koordináció során a tervezet szövege jelentıs mértékben módosul, az intézkedés tervezetét elkészítı szervezet vezetıje rövid úton, szóban, távközlési eszközön vagy elektronikusan kér véleményt a módosított szövegtervezetben érintett szervezeti egységek vezetıitıl.

25.

Ha a koordináció során olyan jellegő véleményeltérések merülnek fel, melyek a 17. pontban szabályozott módon nem oldhatók fel, vagy egyéb ok azt szükségessé teszi, a Titkárság felkéri az érintett szervezeti egységek vezetıit, hogy ık vagy az általuk kijelölt személyek részvételével egy közösen egyeztetett soron kívüli idıpontban személyes konzultáció útján tisztázzák az eltéréseket és véglegesítsék az intézkedés tervezetét. Ezen megbeszélésen a kezdeményezı szervezeti egység vezetıje és a Titkárság vezetıje, vagy az általuk kijelölt személyek részvétele kötelezı. Felterjesztés

26.

A véglegesítés megtörténte után a Titkárság vezetıje gondoskodik jogtanácsosi ellenjegyzés beszerzésérıl.

27.

Az intézkedés végleges tervezetét a Titkárság vezetıje terjeszti fel az iskolaigazgatóhoz aláírásra. A Titkárság vezetıje az intézkedés tervezetéhez csatolja azokat az iratokat (különösen: költségkimutatás, beválási terv, a készítı szerv javaslata, az elutasított javaslat annak indokolásával együtt stb.), melyek az iskolaigazgató megalapozott döntéséhez szükségesek lehetnek.

28.

Amennyiben az iskola igazgatója a felterjesztett intézkedéstervezet aláírását elutasítja, abban az esetben az általa meghatározottaknak megfelelıen a Titkárság elvégzi a tervezet szükséges koordinációját a Szabályzatban meghatározott intézkedéstervezetkészítési eljárások alapján, majd a kész szövegtervezetet ismételten az iskolaigazgató elé terjeszti. Kihirdetés és ismertetés

29.

Az intézkedés iktatásáról és – a szervezeti egységek részére történı eljuttatás útján – az érintett állomány részére történı megismerhetıvé tételrıl a Titkárság gondoskodik, miután az intézkedést az iskolaigazgató aláírta.



30.

Abban az esetben, ha az intézkedés nem tartalmaz minısítet adatot, a Titkárság vezetıje gondoskodik arról, hogy az aláírt intézkedés legkésıbb 2 munkanapon belül elérhetı legyen a Szakközépiskola belsı hálózatán. Minısített adatot tartalmazó intézkedés elektronikus formában nem jelenhet meg.

31.

A Titkárság vezetıje gondoskodik arról, hogy a Szakközépiskola belsı hálózatán a hatályos és hatálytalan intézkedések mindenki számára egyértelmő módon elkülönüljenek egymástól. Az intézkedéseket évente külön mappában kell elektronikusan megjeleníteni.

32.

Az intézkedés papír alapú sokszorosításáról, az eredeti példány irattarozásáról, a másolati példányoknak a címzettekhez történı eljuttatásáról az elosztó alapján az ügykezelés (TÜK) útján a Titkárság gondoskodik.

33.

Abban az esetben, ha az intézkedés egy korábbi intézkedés szövegét módosította, az irattárban a késıbbi intézkedést a módosított intézkedés szövegéhez csatoltan kell tárolni. Az irattári kezelésnél a módosító intézkedés helyén irathelyettesítı lapon fel kell tüntetni a módosító intézkedés számát, tárgyát, illetve azt, hogy mely intézkedést módosította, azt melyhez csatolták.

34.

Abban az esetben, ha az intézkedés egy korábbi intézkedést helyezett hatályon kívül, a Titkárság vezetıje intézkedik a változás belsı hálózaton történı megjelenítésérıl. A papír alapú iratkezelés során a hatályon kívül helyezett intézkedést a hatályos intézkedések közül a hatályon kívül helyezett intézkedések közé áthelyezik. Ilyen esetben az iratok között az eredeti intézkedés helyén irathelyettesítı lapot kell elhelyezni, mely az intézkedés fıbb adatait (szám, tárgy, csatolás helye) tartalmazza.

35.

A szervezeti egységek vezetıi az intézkedés kézhez vételével igazolják az intézkedés megismerését, és egyben vállalnak felelısséget arra, hogy az intézkedést az állományukba tartozó személyekkel rövid idın belül megismertetik. Ezt megismerési záradékon rögzítik, melyet az intézkedéshez kell csatolni. Felülvizsgálat

36.

Az intézkedés alkotójának és alkalmazójának egyaránt figyelemmel kell kísérnie az intézkedés gyakorlatban történı érvényesülését, alkalmazásának hatását, az egyes rendelkezések érvényre juttatását akadályozó körülményeket.

37.

Az ennek során tapasztalt esetleges hiányosságok, problémák megoldására haladéktalanul intézkedni kell. Amennyiben szükséges, az intézkedés módosítását, hatályon kívül helyezését, új intézkedés alkotását kell kezdeményezni. Dereguláció

38.

A szervezeti egységek vezetıi minden év december 1-ig javaslatot tesznek a Titkárságon keresztül az iskolaigazgatónak arra, hogy mely, általuk készített vagy használt intézkedés hatályon kívül helyezése, módosítása, vagy más intézkedésekkel való egységes szerkezetbe foglalása indokolt. Amennyiben változtatást javasolnak, úgy a módosításra irányuló javaslatot is – indokolással együtt – eljuttatják a Titkársághoz.



39.

A Titkárság a hozzá beérkezett, valamint az általa készített javaslatokat összegzi, majd koordinációra megküldi a szervezeti egységek vezetıinek minden év december 15-éig.

40.

A szervezeti egységek vezetıi a megküldött javaslatokhoz saját javaslatot, észrevételt csatolnak, vagy írásban jelzik ezek hiányát a Titkárság fele a tárgyévet követı év január 5-éig.

41.

A Titkárság az így beérkezett javaslatokat összegzi, majd intézkedés-tervezetbe foglalva azt a tárgyévet követı január 15-ig felterjeszti az iskolaigazgatónak.

42.

A deregulációra az itt nem szabályozott kérdésekben az intézkedések elkészítésének eljárási szabályait kell alkalmazni. Ugyancsak alkalmazandók az intézkedések kihirdetésének, ismertetésének szabályai is.

43.

A Titkárság vezetıje ezen esetben is gondoskodik az intézkedések elektronikus megjelenítésében a hatályon kívül helyezés tényének feltüntetésérıl. Az intézkedések szerkesztésének alaki szabályai

44.

Az intézkedéseket a mellékletben kiadott mintának megfelelı alaki szabályok szerint kell elkészíteni.

45.

Az intézkedéseket évenként 1-es sorszámmal kezdıdıen, emelkedı számsorrendben, folyamatosan kell számozni.

46.

Az intézkedés szerkezeti egységei a következık: a)

Bevezetı rész, amely – szükség esetén – az intézkedés megalkotásának körülményeire utal, illetve végrehajtási intézkedés esetén tartalmazza a végrehajtandó jogszabály, adott esetben a felhatalmazó jogszabályhely pontos megjelölését.

b)

Általános rendelkezések, amelyek szükség szerint tartalmazzák a szabályozás célját, általános elveit, az alapelveket, az értelmezı rendelkezéseket és a belsı intézkedés alkalmazási körére, személyi, területi és idıbeli hatályára vonatkozó rendelkezéseket.

c)

Részletezı rendelkezések, amelyek – az intézkedés jellegétıl függıen – jogokat és kötelezettségeket, eljárási cselekményeket, szervezeti felépítést határoznak meg.

d)

A megszövegezése a szabályozás tárgyának megfelelı logikai sorrendben történjen: da) az anyagi jogi szabályok megelızik az eljárási szabályokat, db) új szerv létesítése esetén elıbb a szervezetet, ezután a feladatokat, hatáskört, végül az eljárást kell szabályozni, dc) az általános szabály megelızi a kivételest.

e)

Záró rendelkezések, amelyek között minden esetben meg kell határozni az intézkedés hatályára vonatkozó rendelkezéseket, indokolt esetben a hatályon kívül helyezést is, valamint azt, hogy az intézkedés mely más intézkedés (eke) t helyez hatályon kívül, illetve mely(eke)t módosít, továbbá az átmeneti rendelkezéseket.



47.

Általános elvként kell kezelni, hogy az intézkedésnek lehetıleg ne legyen melléklete. Ha melléklet kiadása indokolt, akkor az nem tartalmazhat önálló normát. Mellékletben indokolt elhelyezni az intézkedés szövegében jellege, vagy terjedelme miatt, illetıleg más okból el nem helyezhetı szöveget (pl. táblázat, iratminta).

48.

Az intézkedések hatályba lépése idejét a hatálybalépés évének, hónapjának és napjának megjelölésével úgy kell megállapítani, hogy – tárgyától és az intézkedés jellegétıl függıen – elegendı ideje legyen az állománynak arra, hogy megfelelıen fel tudjon készülni az intézkedés végrehajtására.

49.

Az intézkedések egységes formai megjelenése, valamint azok számítógépes feldolgozása és hozzáférhetıvé tétele érdekében az intézkedések szövegét „Times New Roman” betőtípussal, 12-es betőmérettel, az oldal fenti, lenti részén, valamint a jobb és a baloldalán 2,5 cm-es margóbeállítással kell szerkeszteni, azokat a magyar nyelv szabályainak megfelelıen, világosan és közérthetıen kell megszövegezni.

50.

Az intézkedést az áttekinthetısége érdekében – terjedelmének és jellegének figyelembevételével – megfelelıen tagolni kell. Az intézkedés terjedelmétıl függıen részekre, ezen belül fejezetekre, a fejezeteken belül alcímmel megjelölt egységekre tagolható. A különbözı egységek számozása folyamatos.

51.

Az intézkedés egységein belüli rendelkezésekben a felsorolásokat olyan megjelöléssel kell ellátni, hogy lehetıvé tegye a normahelyre való pontos, egyértelmő hivatkozást.

52.

Az azonos vagy hasonló tárgyú rendelkezéseket lehetıleg ugyanabba az intézkedésbe kell foglalni.

53.

Ha az intézkedés kiadására jogszabály vagy egyéb, magasabb szintő norma felhatalmazása alapján kerül sor, a felhatalmazást adó normát és a felhatalmazást tartalmazó rendelkezést (a §, bekezdés, illetve pont megjelölésével) az intézkedés bevezetı részében fel kell tüntetni.

54.

Annak érdekében, hogy az idejétmúlt intézkedések kikerüljenek a hatályos normaanyagból, a határozott idıre, meghatározott feladat végrehajtására kiadott, vagy átmeneti rendelkezéseket tartalmazó intézkedés záró rendelkezései között minden esetben meg kell határozni – naptári nap megjelölésével vagy más alkalmas módon – az intézkedés, illetve annak egyes rendelkezései hatályon kívül kerülésének idıpontját.

55.

Az intézkedés a kihirdetését megelızı idıre nem állapíthat meg kötelezettséget.

56.

Az intézkedés akkor veszti hatályát, ha más norma (jogszabály) hatályon kívül helyezi, vagy ha az intézkedésben meghatározott határidı lejárt, vagy feltétel bekövetkezett. Ha a hatályon kívül helyezés kifejezett rendelkezéssel nem történik meg, az intézkedés akkor sem alkalmazható, ha magasabb szintő normával (jogszabállyal) ellentétessé vált, vagy ha késıbb keletkezett azonos szintő norma eltérı rendelkezéseket határoz meg.

57.

Az intézkedéseket hatályon kívül helyezı normában a hatályukat vesztı intézkedéseket, illetve rendelkezéseit – az intézkedés rövid megjelölését a címével együtt feltüntetve kifejezetten fel kell sorolni.



58.

Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a módosító rendelkezéseket is hatályon kívül kell helyezni.

59.

A jogbiztonság elérése érdekében az intézkedés átfogó, novellaszerő módosítása esetén a módosítani kívánt normát célszerő hatályon kívül helyezni és a változásokra tekintettel új intézkedést kiadni.

60.

Ha az új intézkedés valamely más intézkedés (norma) rendelkezéseinek módosításáról szól, figyelemmel kell lenni – szükség esetén hatályon kívül helyezéssel – az érintett rendelkezésre vonatkozó korábbi módosításokra is.

61.

Az intézkedések egységes elkészítését megkönnyítı intézkedés-mintát az 1. számú melléklet, az elosztó mintáját a 2. számú melléklet, a megismerési záradékot a 3. számú melléklet tartalmazza.



1. számú melléklet az ARSZ Normaalkotási Szabályzatához Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Nagykovácsi Szám: ……………………………….. Az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Igazgatójának …………………./2007. számú INTÉZKEDÉSE (intézkedés tárgyának megjelölése) Nagykovácsi, 2007 …………………..………

Bevezetı rész: (itt kell rögzíteni, hogy a szabályozás valamely jogszabály vagy állami irányítás egyéb jogi eszközének felhatalmazása alapján került kiadásra, vagy valamely más norma végrehajtásához szükséges, azaz tartalmazza az intézkedés kiadásának körülményeit) „kiadom az alábbi” intézkedést: Általános rendelkezések: (tartalmazza azon szabályokat, melyek a szabályozás egésze szempontjából jelentısek, így ezen részben lehet leírni szükség esetén a szabályozás célját, általános elveit, az alapelveket, az értelmezı rendelkezéseket és a belsı intézkedés alkalmazási körére, személyi, területi és idıbeli hatályára vonatkozó rendelkezéseket.) Részletes rendelkezések: (logikai sorrendben tartalmazza a konkrét követelményeket, feladatokat és magatartási szabályokat, jogokat és kötelezettségeket, eljárási cselekményeket, adott esetben a szervezeti felépítést). Záró rész: (tartalmazza a hatályba lépés, illetve a hatályvesztés napját, az esetleges átmeneti szabályokat, korábbi szabályok hatályon kívül helyezését, illetve azt, hogy az állomány mely körével és milyen mértékben kell azt megismertetni.) Iskolaigazgató

Készült: Melléklet: Kapják: elosztó szerint Készítette: név, rendf., telefonszám Gépelte: név, rendf.



2. számú melléklet az ARSZ Normaalkotási Szabályzatához

ELOSZTÓ az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Igazgatójának …………………./2007. számú intézkedéséhez

Példány sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. …

Szervezeti egység megnevezése

Átadás-átvétel, továbbítás ideje, módja

Kelt: …………………….

…………………………………… titkárság vezetıje

Készült: 1 pld/1 lap Kapja: Csatolva a /200… sz. intézkedéshez Készítette: név, rendf., telefonszám Gépelte: név, rendf. 106 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


3. számú melléklet az ARSZ Normaalkotási Szabályzatához

MEGISMERÉSI ZÁRADÉK az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Igazgatójának …………………./2007. számú intézkedéséhez

A megismerés és tudomásul vétel dátuma

Aláírás

Név szervezeti egység vezetıje szervezeti egység vezetıjének helyettese beosztotti állomány beosztotti állomány beosztotti állomány beosztotti állomány beosztotti állomány beosztotti állomány beosztotti állomány beosztotti állomány

Kelt:…………………….

………………………………… szervezeti egység vezetıje




AZ ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA KÖNYVTÁRÁNAK MŐKÖDÉSI RENDJE Az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola könyvtára szépirodalmi könyvtárként és helyi feladatkörő szakkönyvtári részlegként (a továbbiakban: könyvtár) mőködik. 1.

A könyvtárra vonatkozó adatok : a)

A könyvtár neve: címe:

Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Könyvtára 1286 Budapest, Pf.: 9

b)

A könyvtár bélyegzıinek lenyomata és feliratai: Lenyomat/megnevezés

Felirat

Fejbélyegzı I. (1 db)

ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA 1286 Budapest, Pf.: 9

Fejbélyegzı II. (2 db)

ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA KÖNYVTÁR Kltsz.: ………………………….. ………………………………….. …………………………………..

1-es körbélyegzı (nagy)

ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA (köztársasági címer) KÖNYVTÁR * 1 *

1-es körbélyegzı (kicsi)


2-es körbélyegzı (nagy)


2-es körbélyegzı (kicsi)




2.

A könyvtár fenntartása és felügyelete A könyvtár fenntartója az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola. A könyvtár feletti felügyeletet az oktatási igazgatóhelyettes gyakorolja, aki a közvetlen felügyeletet – irányítás, ellenırzés – a Tanulmányi Osztály útján látja el.

3.

A könyvtár feladata −

A könyvtár feladata – a szabályozókban meghatározott általános feladatokon kívül –, hogy tevékenységi körében a Szakközépiskola szakmai munkáját a szükséges könyvek és egyéb kiadványok győjtésével, feltárásával és megfelelı könyvtári tájékoztató tevékenységével elısegítse.

−

A könyvtár, a számára külön és részletesen meghatározott győjtıkörébe tartozó mőveket és különféle kiadványokat győjti.

−

A könyvtár együttmőködik és rendszeres kapcsolatot tart a rendészeti szakközépiskolák, együttmőködı tanintézetek, a helyi és fıvárosi, valamint a megyei könyvtárakkal (könyvesboltokkal).

−

Író-olvasó találkozókat és szakmai, valamint közmővelıdési vetélkedıket szervez az oktatási szervekkel történı együttmőködésben.

−

Közremőködik az általános mővelıdési igények feltárásában és azok kielégítésében.

−

Győjti és elosztja a könyvtárba járó közlönyök, folyóiratok és egyéb kiadványok teljes évfolyamát. A napilapokat egy évre visszamenıleg ırzi meg.

−

A teljes könyvállomány „szalagpolcos”" rendszerben van elhelyezve.

−

A szépirodalmi könyveket betőrend szerint, a tudományos és ismeretterjesztı mőveket (jegyzetek is) témánként csoportosítva tárolja. A könyvtár tényleges olvasótermi lehetıségekkel nem rendelkezik, csak szabad, illetve kartotékrendszer alapján történı kölcsönzést végez.

−

A könyvtár győjti a szakközépiskoláról megjelenı cikkeket, kiadványokat, valamint „Figyelı" címő írásos tájékoztató anyagot készít együttmőködve a Titkárság minıségbiztosítási és TTK fıelıadójával, melyet havonta frissít. Ez a tájékoztató anyag az iskola számítógépes hálóján is megtalálható. Figyelemmel kíséri a jogszabályok változásait, valamint segít a jogszabályokban történı tematikus tájékozódásban.

−

Anyagokat győjt és biztosit az ünnepi beszédek, illetve különbözı elıadások megtartásához.

−

Kérésre indirekt tájékoztatót készít, és irodalomkutatást végez.

−

Havi tevékenységérıl statisztikákban, illetve a havi referáltatások során a meghatározottaknak megfelelıen számol be.

−

A sajtóban (Interneten) megjelenı pályázatokról folyamatosan tájékoztatja az érintetteket és az érdeklıdıket.

−

Az új olvasók beiratkozásakor technikai referens szolgáltatást nyújt.



4.

−

Az állami ünnepek (megemlékezések) elıtt írásos emlékeztetıket helyez el a tanintézet területén lévı tablókon.

−

A könyvtár köteles a szakközépiskola igazgatója által biztosított éves könyvtári költségvetés keretén belül a saját és a szervek könyvállományát a saját jellegének megfelelıen kiadványokkal, illetve a szervek által leadott igények alapján – az alosztályvezetı irányításával és jóváhagyásával – rendszeresen gyarapítani, nyilvántartani, feltárni és az olvasok, valamint a szervek részére biztosítani.

Gazdálkodás A könyvtár a beérkezett számlák alapján – a Közgazdasági Osztállyal egyeztetve – a könyveket köteles egyedi nyilvántartásba venni, a záradékon feltüntetni, tanulmányi osztályvezetı aláírásával igazoltatni, majd a Közgazdasági Osztálynak átadni elszámolásra.

5.

Győjtıköri leírás A könyvtár alapfunkciója az oktatási és az általános igények kielégítése, szolgáltatások nyújtása. Emellett nagy hangsúlyt helyez a helyi feladatkörő szakkönyvtári funkcióból adódó feladatok ellátására, elsısorban szakkönyvek, szakfolyóiratok, jegyzetek győjtésére. A könyvtár győjti: a)

Hadtudomány terén:

− − − b)

Rendészeti tevékenység terén:

− − − − c)

minden, a határırizettel, a határırség történetével, életével és tevékenységével foglalkozó nem minısített kiadványt.

Határforgalom ellenırzés terén:

− e)

a rendészeti tevékenységgel kapcsolatos alapmőveket, tanulmányokat, publikált tudományos mőveket, határrendészeti mőveket, tanulmányokat, publikációkat.

Határırizet terén:

− d)

a hadtörténelemmel kapcsolatos összefoglaló jellegő tanulmányokat, a neveléssel kapcsolatos katonapedagógiai és katona pszichológiai mőveket, a csapatvezetéssel foglalkozó könyveket.

minden, a határforgalom ellenırzéssel, annak történetével és tevékenységével foglalkozó nem minısített kiadványt.

Vezetéstudomány terén: − a korszerő vezetéselméleti ismereteket tartalmazó mőveket, − PR ismeretekre vonatkozó mőveket, cikkeket, tanulmányokat.



f)

Egészségügy terén:

− − g)

Szociológia, pszichológia, pedagógia terén:

− − h)

a magyar államigazgatással, az idegenrendészettel (EU és saját), a büntetı és szabálysértési joggal, a nemzetközi joggal, a diplomáciával összefüggı szakkönyveket, kiadványokat.

Nyelvtudomány terén_

− j)

általános pszichológiai kérdésekkel, valamint az egyén, a személyiség fejlesztésével kapcsolatos alapmőveket és egyéb kiadványokat. a szociológiai és pedagógiai tudományokat ismertetı, valamint a kommunikációelmélet körébe tartozó fontosabb mőveket.

Jogtudomány terén:

−

i)

általános egészségügyi kérdésekkel kapcsolatos szakkönyveket, az általános orvostudománnyal és gyógyszertannal kapcsolatos szakkönyveket.

idegen nyelvi szótárakat, nyelvkönyveket, munkafüzeteket.

Számítástechnika és híradástechnika terén:

− −

a számítástechnikával, programozással, programok alkalmazásával – használatával – kapcsolatos szakkönyveket, valamint a szélesebb érdeklıdési kör részére átfogó ismereteket nyújtó mőveket. a híradástechnikával és karbantartással összefüggı szakkönyveket, szabványokat stb..

Az alábbi tudományok terén nem törekszik teljességre:

− − − − 6.

bölcsészet, filozófia, vallás, irodalomtudomány, mővészet, sport, földrajz, történelem, természettudomány, alkalmazott tudományok.

A könyvtári könyv- és folyóirat-, kiadvány- és jegyzetállomány nyilvántartásának és selejtezésének szabályai A könyvtár az állományról köteles folyamatosan és idısorrendben olyan nyilvántartást (leltárt) vezetni, melynek alapján a könyvállomány egészének darabszáma és értéke, továbbá egyes kiadványok egyedi értéke bármikor megállapítható, és ellenırizhetı (egyedi nyilvántartás kötelezı, a csoportos nyilvántartás ajánlott). A könyvtár, a könyvek szakszerő feltárása érdekében kétféle kartonrendszerő katalógust szerkeszt, vezet: − szerzı (cím szerint/betőrendes), − a könyvtárba járó belföldi folyóiratokról jegyzéket vezet.



A könyvtár, az állományába kerülı új szakanyagokról – szükségletnek megfelelıen, de legalább évente egyszer – sokszorosított tájékoztató jegyzetet készít. A könyvtár állományába vesz tartós, illetve idıleges megırzésre minden olyan könyvet, egyéb kiadványt, amely az iskola feladatainak ellátásához szükséges. A hetilapok, napilapok minden év végén és a munkáltató által meghatározott idıben selejtezésre kerülnek. A közlönyöket tartós megırzéső dokumentumként kell kezelni. Megrendeli, győjti, és meghatározott ideig megırzi az alábbi hivatali mőködéshez szükséges kiadványokat: − − −

közlönyök (könyvtári elosztó alapján) szemléket (könyvtári elosztó alapján) napi-, heti- és havilapokat, folyóiratokat

5 évig megırzi 1 évig megırzi (könyvtári elosztó alapján)

A könyvtári állományt, a fennálló jogszabályok értelmében – az állomány nagyságának megfelelıen – háromévenként ellenırizni, leltározni kell. A könyvtár leltári állományába tartozó kiadványokat csak az oktatási igazgatóhelyettes egyetértésével lehet selejtezni, és átadni. a)

Tervszerő apasztás Okai:

−

a dokumentum tartalmilag elavult, a benne foglalt ismeretanyag tudományos és világnézeti szempontból meghaladottá vált.

−

a dokumentum iránti olvasói igény csökkenése miatt a példányszám egy része fölöslegessé vált.

A tervszerő állomány apasztás során az állományból kikerülı dokumentumokat a könyvtár fenntartójának engedélyével lehet más könyvtárnak átadni, vagy ipari hasznosításra eladni. b)

Természetes elhasználódás Okai:

− −

c)

a dokumentum a rendeltetésszerő használatra alkalmatlanná válása (elrongyolódás, megcsonkulás stb.), a természetes elhasználódás következtében, a címnyilvántartásból való törlést a könyvtár vezetıje engedélyezi, ezzel egyidejőleg tájékoztatja a fenntartót.

Egyéb okok: − behajthatatlan követelés esetén a fenntartó engedélyével lehet az állományból törölni a dokumentumot, − pénzértékben megtérített dokumentum (ktk. szabályainak megfelelıen), amennyiben a kölcsönvevı a dokumentumot elvesztette vagy megrongálta és az ellenértékét megtérítette, a dokumentum a könyvtáros engedélyével törölhetı. 112 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


d)

Megengedhetı hiány: a leltározáskor kimutatott megengedhetı hiány törölhetı a fenntartó engedélyével. normán felüli hiány a szerv engedélyével vezethetı ki a könyvtár állományából.

− −

Törlés esetén minden alkalommal jegyzıkönyvet kell készíteni, melynek tartalmaznia kell: − a törlés okát, − idıpontját, − további felhasználását, − a dokumentumok egyéni adatait, − a dokumentumok értékét. A jegyzıkönyvhöz mellékelni kell az elızı pontokban meghatározottak szerint a fenntartó vagy a könyvtáros engedélyét, átadás, illetve ipari hasznosítás esetén az átvevı átvételi elismervényét. 7.

A könyvtár használata, az olvasók jogai és kötelezettségei: A könyvtár munkarendje, látogatási ideje: a)

b)

Munkarendje: Hétfıtıl-csütörtökig: Pénteken:

07.30-16.00 óra között 07.30-13.30 óra között

Látogatási ideje: Hétfıtıl-csütörtökig: Pénteken:

de.: 09.00-12.00, du.: 14.00-15.30 óra között de.: 08.30 - 12.00 óra között

A könyvtárból könyvet a szakközépiskola állandó (hivatásos, köztisztviselı, közalkalmazott), valamint tanulói állománya kölcsönözhet a könyvtárba történı beiratkozás után. A könyveket a könyvtárból csak könyvkártyán történt aláírás ellenében lehet kikölcsönözni. A könyvtárból egyszerre 10 darab könyv kölcsönözhetı, egy hónap idıtartamra. A kölcsönzési idıtartam lejárta után a kölcsönzési idı kétszer egy hónapra meghosszabbítható. Az olvasó a könyvet a kölcsönzési határidı elteltével köteles tisztán és ép állapotban visszaadni. A kölcsönzött könyv megrongálásával vagy elvesztésével okozott kárt az olvasó köteles megtéríteni, mely összeget a könyvtár a pénztárba befizet. Egy példányos szótárak, lexikonok, közlönyök, szemlék nem kölcsönözhetıek. Tanulmányozásuk csak a könyvtár helyiségében történhet.



A könyveket kölcsönzésre az olvasók a könyvtárban elıjegyezhetik. Amennyiben egy könyvre több elıjegyzés érkezik, az igényt a könyvtár az érkezés sorrendjében elégíti ki. A tanulói állomány kibocsátása, az állandó állomány munkaviszonyának megszőnésekor köteles mind az állandó használatra kiadott, mind az idıszakosan kikölcsönzött könyveket (jegyzeteket) és egyéb kiadványokat a könyvtárba visszaszolgáltatni. E szabályozó irányadó akkor is, ha az állandó állomány tagját más Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó szervhez helyezik át. A könyvtárat a könyvtáros távollétében csak bizottság jelenlétében lehet felnyitni. Az eseményrıl jegyzıkönyvet kell készíteni. 8.

A könyvtári állomány ellenırzése A könyvtári állomány ellenırzésének (leltározásának) rendjét, gyakoriságát stb., a 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM. számú együttes rendelet, és az ehhez kiadott irányelv, valamint az 1997. évi CXL törvény határozza meg. A leltározás pontos és gyors elvégzését biztosító gyakorlati eljárások, módszerek: A könyvtári állomány ellenırzése jellege szerint lehet idıszakos vagy soron kívüli, módja szerint folyamatos vagy fordulónapi, mértéke szerint teljes körő, vagy részleges. Az idıszaki leltározás rendjét a szabályzó – a muzeális értékő dokumentumok és a vállalati szakkönyvtárak kivételével – az alábbiakban rögzíti: 10 000 könyvtári egység alatt 2 évenként, 10 000-25 000 könyvtári egység között 3 évenként kötelezı az állomány ellenırzése. Az idıszaki leltározások közül minden második részletes is lehet. Ez azt jelenti, hogy csak a győjtemény 10%-át kell a revízióba bevonni (célszerő ezt egy önálló és jól elkülöníthetı állományegységbe kijelölni). A kötelezı idıpontokon kívül szükségessé válhat soron kívüli állomány ellenırzés is, ha: − az állományt valamilyen károsodás éri (tőz, betörés stb.), − a fenntartó ezt valamilyen okból elrendeli, − egy személy által kezelt könyvtárban személyi változás következik be. Az olyan állomány ellenırzést, mely alatt a könyvtári szolgáltatás szünetel „fordulónapi” ellenırzésnek nevezzük. Az állomány ellenırzéshez a könyvtárnak leltári ütemtervet kell készíteni, melyet a fenntartó hagy jóvá. A leltározási ütemtervnek tartalmaznia kell: − a lebonyolítás módját (folyamatos vagy fordulónapi), − a leltározás kezdı idıpontját, tartalmát, valamint a záró jegyzıkönyv elıterjesztésének határidejét, − a leltározás mértékét (teljes vagy részleges),



− −

a részletes leltározás esetében az ellenırzésre kiválasztott győjtemény megnevezését, az ellenırzésben (leltározásban) résztvevı személyek nevét.

Az ellenırzésben legalább két személynek kell résztvenni. Amennyiben a könyvtárat egy személy kezeli, a fenntartó köteles az ellenırzés idıtartamára egy munkatársról gondoskodni. Az állomány ellenırzést alaposan elı kell készíteni. Ez a munka – mely gyakorlatban megelızi a leltározási ütemterv összeállítását – egyrészt a nyilvántartások, másrészt az állomány foglalja magába és több mozzanatból áll.




Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörök Az 1996. évi XLIII. törvény 245/B. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskolában vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó beosztások az osztályvezetıi, szakcsoportvezetıi, illetve azzal azonos vagy annál magasabb vezetıi beosztások.




A szakközépiskola folyamatba épített, elızetes és utólagos vezetıi ellenırzési rendszere (FEUVE).


AZ Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Szervezeti és Mőködési Szabályzata

Recommend Documents