ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA

ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA Levélcím: 1286 Budapest Pf.: 9. Telefon: 06-1-391-3548; Fax: 06-1-391-3549; IRM telefon: 38-030 E-mail: [email protected]

Szám:

/2009.

A fenntartó nevében jóváhagyom: Nagykovácsi, 2009. február … SZABÓ LÁSZLÓ oktatási főigazgató

AZ Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzata (a szakközépiskola Nevelőtestülete által elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva)

Jóváhagyásra felterjeszti: DR. SÓTI KÁLMÁN r. ezredes rendőrségi főtanácsos igazgató

AZ ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

TARTALOMJEGYZÉK A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSÁRA, JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ DOKUMENTUMOK I. RÉSZ

4 12

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 12 I. Fejezet A szakközépiskola tevékenységére vonatkozó alapvető rendelkezések, főbb adatok (az államháztartás működésének rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdésében szereplő, a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzítendő kérdések) 12 II. RÉSZ

15

A SZAKKÖZÉPISKOLA SZEMÉLYZETE I. Fejezet A szakközépiskola vezetői állománya

15 15 15

Az igazgató Az igazgatóhelyettesek általános feladat- és hatásköre Az oktatási igazgatóhelyettes sajátos feladatai A gazdasági igazgatóhelyettes sajátos feladatai Az osztályvezetők (titkárságvezető, szakcsoportvezetők) általános feladatai

II. Fejezet A szakközépiskola beosztott állománya Az ügyintéző A pedagógus (tanár) Az osztályfőnök Az ügykezelő A fizikai alkalmazott

15 17 19 20 22

25 25 25 26 27 30 30

III. Fejezet A szakközépiskola egyes szervezeti elmeinek, személyeinek feladat- és hatásköre

30 30 30

Titkárság 33 Humán Osztály 35 Oktatási szervek 38 A gazdasági igazgatóhelyettes közvetlen alárendeltségében működő szervezeti elemek, személyek 44

III. RÉSZ

47

A SZAKKÖZÉPISKOLA MŰKÖDÉSE I. Fejezet Általános szabályok II. fejezet

47 47 47 49

A munka rendje 49 A feladatok tervezésének és ellenőrzésének rendje 53 A nevelő-oktató munka és a tanuló teljesítménye, 55 magatartása és szorgalma ellenőrzésének, értékelésének és minősítésének rendszere, követelményei 55 és formái Az értekezletek rendje 67 A szakközépiskolában működő testületek 68 A tanulók közösségei, tanulói érdekképviselet és Diákönkormányzat 73 Az iskolai közösségek közötti kapcsolattartás formája és rendje 74 A szolgálati beosztások átadása 75 A kötelezettségvállalás 75 A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés 75

III. Fejezet

78 2 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


A tanulókkal kapcsolatos egyes rendelkezések

78

Az oktatás rendje 78 A tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolása 79 A tanulók munkájának elismerése 82 Az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola hivatásos, köztisztviselői, közalkalmazotti és tanulói 83 állománya fegyelmi és kártérítési felelőssége Rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje 85 A tanulóbalesetek megelőzése, a tanulóbaleset esetén teendő intézkedések rendje 85 Művelődés, kulturális tevékenység 88 Felmentés tanulmányi- és vizsgakötelezettség alól, a felmentés szabályai és a képzettséget igazoló 89 okmányok iskolai tanulmányokba való beszámítása A tanulók kérelmeinek, bejelentéseinek, javaslatainak, panaszainak intézése, a tájékoztatás és 90 vélemény-nyilvánítás rendje, formái A térítési díj, tandíj, külön eljárási díjtételek, szakmai vizsga díja 90 A tanulók fogadása ügyintézés céljából 91

IV. Fejezet A külső kapcsolatok rendszere, formái Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, hagyományápolás

V. Fejezet Az objektumba történő be- és kilépés rendje Rendkívüli esemény, bombariadó esetén történő eljárás

VI. Fejezet Vegyes, átmeneti és záró rendelkezések MELLÉKLETEK

92 92 92

92 92 93

93 93 95

3 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


A SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSÁRA, JÓVÁHAGYÁSÁRA VONATKOZÓ DOKUMENTUMOK



A Szervezeti és Működési Szabályzatot az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Nevelőtestülete 2008. december 19-i, valamint 2009. január 28-i ülésén megvitatta, egyhangúlag elfogadta és jóváhagyásra javasolja.

GÓGER RÓBERT LÁSZLÓ főtanácsos

DR. NAGY ZOLTÁN r. alezredes

levezető elnök

igazgató oktatási helyettese

MÁNDI JÓZSEF r. alezredes

KRAUZER ERNŐ r. alezredes

alapozó ismereti szakcsoportvezető mb. nevelési és területi szakmai gyakorlati szakcsoportvezető jegyzőkönyv-hitelesítő

rendőri és határrendészeti szakcsoportvezető jegyzőkönyv-hitelesítő

KUTSERA PÉTER r. alezredes

HORVÁTH BEATRIX közalkalmazott

Osztályfőnöki Munkaközösség vezetője

jegyzőkönyvvezető

A Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyásával egyetért:

HORVÁTH DÁNIEL R I/1. tanuló Diákönkormányzat képviselője




Szám:

/2008.

… sz. példány

Jóváhagyom: Nagykovácsi, 2008. december … Dr. Sóti Kálmán r. ezredes rendőrségi főtanácsos igazgató

JEGYZŐKÖNYV Készült az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Nevelőtestületének 2008. december 19-én 11.00-tól az „A” épület kis összevonójában tartott értekezletéről. Jelen voltak: DR. SÓTI KÁLMÁN r. ezredes, igazgató GÓGER RÓBERT LÁSZLÓ főtanácsos, titkárságvezető HORVÁTH BEATRIX közalkalmazott, jegyzőkönyvvezető FERENCZ GABRIELLA r. tanuló, a Diákönkormányzat képviselője a jelenléti íven felsoroltak (1. számú melléklet) Dr. Sóti Kálmán r. ezredes úr köszöntötte a megjelenteket, és megnyitotta az értekezletet. Az értekezlet levezető elnökének GÓGER RÓBERT LÁSZLÓ főtanácsos urat javasolta, melyet a Nevelőtestület egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadott. Az értekezlet jegyzőkönyvvezetőnek HORVÁTH BEATRIX kisasszonyt javasolta, kinek személyét a Nevelőtestület egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta. Góger Róbert László főtanácsos úr jegyzőkönyv-hitelesítőnek MÁNDI JÓZSEF r. alezredes, KRAUZER ERNŐ r. alezredes, KUTSERA PÉTER r. alezredes urakat, valamint DR. NAGY HELÉN r. alezredes kisasszonyt javasolta, kiket a Nevelőtestület egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadott. Góger Róbert László úr megállapította, hogy az értekezleten a Nevelőtestület 35 tagja jelent meg, a testület határozatképes.



Ismertette az értekezlet napirendi pontjait: 1.

Az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Helyi Pedagógiai Programjának elfogadása ELŐTERJESZTŐ: Krauzer Ernő r. alezredes

2.

Az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának módosítása és elfogadása ELŐTERJESZTŐ: Dr. Nagy Helén r. alezredes

3.

A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat módosításainak átvezetése az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzatában ELŐTERJESZTŐ: Góger Róbert László főtanácsos

Felkérte Krauzer Ernő r. alezredes urat az 1. NAPIRENDI PONT ismertetésére. Krauzer Ernő r. alezredes úr elmondta, hogy a rendőr szakképzés Központi Programja alapján – a kompetencia alapú moduláris képzés előírásai szerint – összeállításra került a szakközépiskola Helyi Pedagógiai Programja, melynek elfogadását kéri a Nevelőtestülettől. Góger Róbert László főtanácsos úr szavazásra bocsátotta az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Helyi Pedagógiai Programjának elfogadását. A JAVASOLT NAPIRENDI PONTTAL KAPCSOLATBAN ÉSZREVÉTEL, JAVASLAT NEM ÉRKEZETT, AZT A NEVELŐTESTÜLET EGYHANGÚLAG, ELLENSZAVAZAT ÉS TARTÓZKODÁS NÉLKÜL ELFOGADTA. Góger Róbert László főtanácsos úr felkérte Dr. Nagy Helén r. alezredes asszonyt a 2. NAPIRENDI PONT ismertetésére. Dr. Nagy Helén r. alezredes asszony elmondta, hogy a kompetencia alapú moduláris képzés bevezetése kapcsán a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat módosítása szükséges a számonkérések és köztes vizsgák vonatkozásában. A Tanulmányi és Vizsgaszabályzat átdolgozása megtörtént, a módosítások elfogadását kéri a Nevelőtestülettől. Góger Róbert László főtanácsos úr szavazásra bocsátotta az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Tanulmányi és Vizsgaszabályzatának módosítását és elfogadását. A JAVASOLT NAPIRENDI PONTTAL KAPCSOLATBAN ÉSZREVÉTEL, JAVASLAT NEM ÉRKEZETT, AZT A NEVELŐTESTÜLET EGYHANGÚLAG, ELLENSZAVAZAT ÉS TARTÓZKODÁS NÉLKÜL ELFOGADTA. A 3. napirendi pont keretében Góger Róbert László főtanácsos úr elmondta, hogy a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat vonatkozó módosításainak átvezetése szükséges az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzatában is. Kéri a Nevelőtestületet a Szervezeti és Működési Szabályzat TVSZ alapján történő módosításának elfogadására. A

JAVASOLT NAPIRENDI PONTTAL KAPCSOLATBAN ÉSZREVÉTEL, JAVASLAT NEM ÉRKEZETT, AZT A NEVELŐTESTÜLET EGYHANGÚLAG, ELLENSZAVAZAT ÉS TARTÓZKODÁS NÉLKÜL ELFOGADTA.



Góger Róbert László főtanácsos úr megköszönte az értekezleten való részvételt, és bezárta az ülést.

K. m. f.

Góger Róbert László főtanácsos

Mándi József r. alezredes

levezető elnök

alapozó ismereti szakcsoportvezető jegyzőkönyv-hitelesítő

Krauzer Ernő r. alezredes

Kutsera Péter r. alezredes

rendőri és határrendészeti szakcsoportvezető jegyzőkönyv-hitelesítő


Dr. Nagy Helén r. alezredes

Horváth Beatrix közalkalmazott

tanulmányi osztályvezető jegyzőkönyv-hitelesítő

jegyzőkönyvvezető

Mellékletek:

1. számú melléklet: 2. számú melléklet: 3. számú melléklet:

Jelenléti ív (2 lap) Szakértői vélemény az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Helyi Pedagógiai Programjáról (1 lap) A Diákönkormányzat véleményezése az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Helyi Pedagógiai Programjáról (1 lap)




Szám:

/2009.

… sz. példány

Jóváhagyom: Nagykovácsi, 2009. január … Dr. Sóti Kálmán r. ezredes rendőrségi főtanácsos igazgató

JEGYZŐKÖNYV Készült az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Nevelőtestületének 2009. január 28-án 14.00-tól az „A” épület kis összevonójában tartott értekezletéről. Jelen voltak: DR. SÓTI KÁLMÁN r. ezredes, igazgató GÓGER RÓBERT LÁSZLÓ főtanácsos, titkárságvezető, levezető elnök HORVÁTH BEATRIX közalkalmazott, jegyzőkönyvvezető a jelenléti íven felsoroltak (1. számú melléklet) Dr. Sóti Kálmán r. ezredes úr köszöntötte a megjelenteket, és megnyitotta az értekezletet. Az értekezlet levezető elnökének GÓGER RÓBERT LÁSZLÓ főtanácsos urat javasolta, melyet a Nevelőtestület egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadott. Az értekezlet jegyzőkönyvvezetőnek HORVÁTH BEATRIX kisasszonyt javasolta, kinek személyét a Nevelőtestület egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadta. Góger Róbert László főtanácsos úr jegyzőkönyv-hitelesítőnek MÁNDI JÓZSEF r. alezredes, KUTSERA PÉTER r. alezredes urakat, valamint DR. NAGY HELÉN r. alezredes kisasszonyt javasolta, kiket a Nevelőtestület egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül elfogadott. Góger Róbert László úr megállapította, hogy az értekezleten a Nevelőtestület 34 tagja jelent meg, a testület határozatképes.



Ismertette az értekezlet napirendi pontjait: 4.

Az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Felvételi Szabályzatának módosítása és elfogadása ELŐTERJESZTŐ: Peringer Krisztina r. alezredes

5.

Az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítása, tanulói értesítő nyomtatvány bevezetése ELŐTERJESZTŐ: Krauzer Ernő r. alezredes

Felkérte Peringer Krisztina r. alezredes asszonyt az 1. NAPIRENDI PONT ismertetésére. Peringer Krisztina r. alezredes asszony ismertette, mely szerint a 13/2004. (BK 12.) BM utasítást 2008. február 03-án hatályon kívül helyezte a 4/2008. (IK 1.) IRM utasítás, helyette azonban nem került kiadásra új szabályozás. A felvételi eljárás szabályait az IRM Oktatási Főigazgatóság által készített és kiadott jelentkezési egységcsomagban szereplő tájékoztató (a továbbiakban: tájékoztató), valamint az IRM Oktatási Főigazgatóság és az ORFK között létrejött együttműködési megállapodás szabályozza. A tájékoztató alapján az előterjesztésben (2. számú melléklet) foglalt változtatások szükségesek az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Felvételi Szabályzatában, melynek elfogadásához a Nevelőtestület támogatását kérte. Góger Róbert László főtanácsos úr szavazásra bocsátotta az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Felvételi Szabályzatának elfogadását. A

JAVASOLT NAPIRENDI PONTTAL KAPCSOLATBAN ÉSZREVÉTEL, JAVASLAT NEM ÉRKEZETT, AZT A NEVELŐTESTÜLET EGYHANGÚLAG, ELLENSZAVAZAT ÉS TARTÓZKODÁS NÉLKÜL ELFOGADTA.

Góger Róbert László főtanácsos úr felkérte Krauzer Ernő r. alezredes urat a 2.

NAPIRENDI

PONT ismertetésére.

Krauzer Ernő r. alezredes úr ismertette, mely szerint a kompetencia alapú moduláris képzés bevezetése kapcsán új tanulói értesítő bevezetése (3. számú melléklet), valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat kiegészítése szükséges az alábbiakkal: „Amennyiben a félévek, illetve a tanévek zárásánál a nem, vagy elégtelenre teljesített tananyagelem az egész tananyagegység elégtelenre történő zárását eredményezi, a tanuló részére tanulói értesítőt kell kiadni (2/G. sz. melléklet), melyben szerepel a nem, vagy elégtelenre teljesített tananyagelemek megnevezése, továbbá a pótlás vagy javítás határideje.” Góger Róbert László főtanácsos úr szavazásra bocsátotta az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzatának módosítását, illetve a 3. számú mellékletben szereplő tanulói értesítő elfogadását.



A JAVASOLT NAPIRENDI PONTTAL KAPCSOLATBAN ÉSZREVÉTEL, JAVASLAT NEM ÉRKEZETT, AZT A NEVELŐTESTÜLET EGYHANGÚLAG, ELLENSZAVAZAT ÉS TARTÓZKODÁS NÉLKÜL ELFOGADTA. Góger Róbert László főtanácsos úr megköszönte az értekezleten való részvételt, és bezárta az ülést.

K. m. f.

Góger Róbert László főtanácsos

Mándi József r. alezredes

levezető elnök

alapozó ismereti szakcsoportvezető jegyzőkönyv-hitelesítő

Kutsera Péter r. alezredes

Dr. Nagy Helén r. alezredes


tanulmányi osztályvezető jegyzőkönyv-hitelesítő

Horváth Beatrix közalkalmazott jegyzőkönyvvezető Mellékletek:

1. számú melléklet: 2. számú melléklet: 3. számú melléklet:

Jelenléti ív (2 lap) Előterjesztés az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Felvételi Szabályzatának módosítására (2 lap) Tanulói értesítő a tananyagelemek pótlására (1 lap)

Készült: 2 példányban Egy példány: 3 lap + mellékletek (5 lap) Kapják: 1. sz. pld.: IRM Oktatási Főigazgatóság 2. sz. pld.: Irattár Készítette: Horváth Beatrix közalkalmazott Gépelte: Horváth Beatrix közalkalmazott Fnyt.: Itsz.:



I. RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK I. Fejezet A szakközépiskola tevékenységére vonatkozó alapvető rendelkezések, főbb adatok (az államháztartás működésének rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 10. § (4) bekezdésében szereplő, a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzítendő kérdések) 1.

A szakközépiskola – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: közoktatási törvény) 122. § (6) bekezdésben írt felhatalmazás alapján – az igazságügyi és rendészeti miniszter által – alapító okirattal létesített, a rendvédelmi szervek állománya utánpótlásának biztosítására létrehozott, két évfolyamos, nappali és levelező oktatási formájú, szakképző, továbbképző intézmény. Fenntartója az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, a szakmai munkát és gazdálkodását az Oktatási Főigazgatóság felügyeli.

2.

A szakközépiskola főbb adatai:

3.

a)

neve:

Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola

b)

székelye:

2094 Nagykovácsi, Nagykovácsi út 3-5.

c)

levelezési címe:

1286 Budapest, Pf. 9.

d)

adószáma:

15722706-2-51

e)

bankszámlaszám:

10023002-00282376-00000000

f)

OKJ száma:

102 500

g)

alapító okirat kelte, száma:

A-1098/1/2004. – kelt 2004. július 30-án, hatályos 2004. augusztus 31-től (módosítva: A-1098/3/2005.)

h)

államháztartási egyedi azonosító: 220284

i)

működési engedély száma:

1753-5/2000. (módosítva: 895-6/2003.)

A szakközépiskola által állami feladatként ellátott alaptevékenység, a végzett kiegészítő, kisegítő tevékenységek, valamint az azokat meghatározó jogszabályok A szakközépiskola önálló jogi személy, a gazdálkodás megszervezésének módjára tekintettel önállóan gazdálkodó, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv, amely – a vonatkozó jogszabályok, így különösen az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 100. §-ában meghatározottak figyelembevételével – jogokat gyakorolhat és kötelezettségeket vállalhat, szerződést köthet, pert indíthat és perelhető.



A Szakközépiskola szervezetét, az egyes szervezeti elemek, személyek feladatait, hatáskörét, jogait, valamint kötelezettségeit, az irányítás és működés rendjét a vonatkozó jogszabályok [így különösen az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény stb.], az állami irányítás egyéb jogi eszközei, belső rendelkezések, valamint jelen Szervezeti és Működési Szabályzat határozzák meg. A szakközépiskola pontos szervezeti felépítését, a mindenkori létszámot és a munkaköri megnevezéseket a hatályos szervezési állománytáblázat tartalmazza. A szakközépiskola feladatai:

4.

a)

alaptevékenységként végzi a rendőr/határrendész szakképzést, nevelést, felkészíti a tanulókat a rendőr/határrendész szakmai vizsgára;

b)

végrehajtja a rendőr/határrendész szakmai vizsgáztatást;

c)

végzi a rendvédelmi szervek tiszthelyettesi és zászlósi állománya iskolarendszeren kívüli képzését és vizsgáztatását;

d)

végzi a tiszthelyettesi és zászlósi állomány át-, továbbképzését, vizsgáztatását;

e)

végrehajtja az igény szerint jelentkező speciális tanfolyamokra beiskolázottak felkészítését és vizsgáztatását;

f)

kisegítő, kiegészítő tevékenységként végzi az alaptevékenységekhez kapcsolódó kiszolgáló feladatokat, a vagyonkezelői, hasznosítási tevékenységeket.

Vállalkozási feladatok, gazdálkodó szervezetben történő részvétel, haszonszerzésre irányuló tevékenység A szakközépiskola vállalkozási tevékenységet nem végez, de a rendelkezésre álló eszközökkel nem nyereségszerzés céljából, az alapfeladatok veszélyeztetése nélküli, vállalkozói tevékenységnek nem minősülő, egyéb bevétellel járó, az alaptevékenységgel összefüggő, azt kiegészítő, kisegítő jellegű tevékenységeket végezhet.

5.

A 3., 4., pontokban megjelölt tevékenységek forrásai A szakközépiskola alaptevékenységét, valamint kiegészítő, kisegítő jellegű feladatait a rendelkezésére álló, költségvetésében biztosított és előirányzott források igénybevételével látja el. A szakközépiskola feladatmutatókhoz kapcsolódó normatív és egyéb támogatásokban nem részesül.



6.

A szervezeti felépítés és működés rendszere, szervezeti elemek, valamint a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátó személyek feladatköre, munkaköre, továbbá a költségvetés tervezésével, végrehajtásával kapcsolatos szabályozás A Szakközépiskola szervezeti felépítését, az egyes szervezeti elemek, személyek (ideértve a pénzügyi-gazdasági tevékenységet ellátók) tevékenységét, feladat- és hatáskörét, jogállását, a működés rendjét a vonatkozó jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, belső rendelkezések, valamint jelen Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: szabályzat) határozzák meg. A szakközépiskola pontos szervezeti felépítését, a mindenkori létszámot és a munkaköri megnevezéseket a hatályos szervezési állománytáblázat tartalmazza. A szervezeti felépítést szemléltető ábrát a szabályzat 1. sz. függeléke tartalmazza. A szabályzat hatálya kiterjed a szakközépiskola hivatásos, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszonyban álló munkavállalóira, valamint a szakközépiskolában tanulmányokat folytató (ösztöndíjas) tanulókra, a szakközépiskola szervezeti elemeire és azok működésére. A szabályzat tartalmazza:

7.

a)

a szakközépiskola működésére, tevékenységi körére vonatkozó alapvető elveket, rendelkezéseket, a vonatkozó jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei által a szervezeti és működési szabályzatban rögzítendőként meghatározott adatokat, előírásokat;

b)

a szakközépiskola szervezeti felépítését, az egyes szervezeti elemek, illetőleg személyek feladatait, hatáskörét, jogait, kötelezettségeit, irányítási rendszerét, vezető és ellenőrző szerveit, azok tevékenységét.

Szervezeti elemek vezetőinek és alkalmazottainak azon jogosítványai, amelyek körében a szakközépiskola képviselőjeként járhatnak el a)

A szakközépiskola általános képviseletét az igazgató – megbízása alapján vagy akadályoztatásakor, helyettesítés esetén a kijelölt igazgatóhelyettes, gazdasági, költségvetési ügyekben a gazdasági igazgatóhelyettes – látja el. Az igazgató – megbízás vagy helyettesítés alapján az igazgatóhelyettes – teljes körűen, a szakközépiskola egészére kiterjedő hatállyal jogosult a szakközépiskola képviseletére befelé és külső szervek, személyek, hatóságok előtt egyaránt.

b)

A gazdasági igazgatóhelyettes ellátja gazdasági és költségvetési ügyekben a szakközépiskola képviseletét.

c)

A kiemelt jogi főelőadó ellátja a szakközépiskola jogi képviseletét a különböző jogvitákban, peres és nem peres ügyekben.

d)

Az ügyintéző (szakközépiskola alkalmazottja) külön megbízás alapján, a megbízásban rögzített terjedelemben jogosult a szakközépiskolát képviselni.



II. RÉSZ A SZAKKÖZÉPISKOLA SZEMÉLYZETE I. Fejezet A szakközépiskola vezetői állománya 1.

A szakközépiskola vezetésének alapja a szolgálati és szakmai elöljárói rendszer az indokolt mértékű tanintézeti jelleg egyidejű érvényesítésével.

2.

A szakközépiskola vezetői gondoskodnak a hozzájuk tartozó szervezeti elem(ek), személy(ek) irányításáról, tevékenységük koordinálásáról, felügyeletéről. Felelősek az irányításuk alá tartozó szervezeti elem(ek), személy(ek) feladatai végrehajtásáért, a végrehajtás ellenőrzéséért, az eredményes működésért, a szervezeti elem(ek) munkatársai kiválasztásáért, felkészítéséért. Felelősek továbbá a követelményszintű, szakszerű és jogszerű működés biztosításáért, a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei és a belső rendelkezések végrehajtásáért.

3.

Az iskola vezetői a 2007. évi XLII. törvény 3. § (1) bekezdés c) és (2) bekezdés a) pontjai alapján vagyonnyilatkozat tételére kötelezettek. AZ IGAZGATÓ

4.

Az igazgató a szakközépiskola egyszemélyi felelős vezetője, szolgálati elöljárója a (szakközépiskola) teljes személyi állománynak, egyben tagja a Nevelőtestületnek. Az igazgató felelős a szakközépiskola szakszerű és törvényes működéséért, oktatási-nevelési tevékenységéért, a jogszabályokban, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározott vonatkozó feladatok teljesítéséért, a szakközépiskola gazdálkodásának törvényességéért, a működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosításáért, az állomány fegyelmi helyzetéért, a minősített időszaki felkészüléséért.

5.

A szakközépiskola igazgatója, mint állományilletékes parancsnok munkáltatói, szervezési, személyzeti, fegyelmi, kártérítési, gazdálkodási (költségvetési) hatáskörét a vonatkozó jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei és jelen szabályzat rendelkezései határozzák meg.

6.

Vezeti az igazgatóhelyettesek, a titkárságvezető, a Humán Osztály vezetője, a titkárságvezetőn keresztül a kiemelt jogi főelőadó, valamint a kiemelt (belső ellenőr) főelőadó tevékenységét, irányítja az igazgatóhelyetteseken keresztül az osztályok, szakcsoportok tevékenységét.

7.

Ellátja a szakközépiskola általános képviseletét, meghatározza az arculatformálással, a szervezet- és munkakultúra fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat.

8.

Feladat- és hatáskörének gyakorlását – ha jogszabály, vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze nem zárja ki – ezen szabályzattal és a vonatkozó más szakmai szabályzókkal összhangban, ügycsoportokban vagy egyedi ügyekben, eseti vagy állandó jelleggel átruházhatja.



9.

Az igazgató a szakközépiskola minősített időszaki feladatait a vonatkozó jogszabályok alapján tervezi, szervezi és ellenőrzi, erre vonatkozó hatáskörének gyakorlását másra nem ruházhatja át. Ha a feladatok ellátásában akadályoztatva van, jogkörét az oktatási igazgatóhelyettes gyakorolja.

10.

Az igazgató feladat- és hatásköre: a)

irányítja, elemzi és értékeli a szakközépiskola működését, a szervezeti elemek tevékenységét, az oktatási feladatok végrehajtásának módját, hatékonyságát, a működés során a törvényesség betartását;

b)

tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi az oktató-nevelő, személyiségformáló és módszertani munkát, a tudományos tevékenységet, az állandó állomány pedagógiai és szakmai képzését, továbbképzését;

c)

a szakközépiskola feladatainak ellátását szolgáló fizetési, vagy más teljesítési kötelezettséget vállal, ilyen követelést előír; elrendeli a kiadás teljesítését, a bevétel beszedését, illetve ezek elszámolását, az intézmény éves költségvetése megtervezését;

d)

dönt a hatáskörébe utalt kártérítési, fegyelmi és lakásgazdálkodási ügyekben;

e)

gyakorolja a jogszabályokban, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben biztosított személyzeti, munkáltatói, szervezési és gazdálkodási (költségvetési) jogokat;

f)

első fokon dönt a tanulói jogviszony szüneteléséről, megszüntetéséről, a tanuló elbocsátásáról és visszavételéről, tanulmányi és vizsgaügyekben a méltányosság engedélyezéséről, az oktatási igazgatóhelyettes ajánlása alapján megbízza az osztályfőnököket;

g)

dönt a közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti elemek között felmerült hatásköri vitában;

h)

a feladat- és hatáskörébe utalt ügyekben hazai és nemzetközi fórumokon képviseli a szakközépiskolát;

i)

magához vonhat bármely, a szakközépiskola feladat- és jogkörébe tartozó, a hatáskörelvonás tilalmába nem ütköző ügyet;

j)

a szakközépiskola egészére kiterjedő hatállyal belső rendelkezést ad ki. A hatáskörét meghaladó esetben kezdeményezi magasabb szintű belső rendelkezés kiadását, módosítását, hatályon kívül helyezését. Az alárendeltek jogszabályba, az állami irányítás egyéb jogi eszközeibe, belső rendelkezésekbe ütköző, vagy szakmailag hibás döntését – ha jogszabály másként nem rendelkezik – hatályon kívül helyezi, megváltoztatja.

k)

biztosítja a jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei által meghatározott körben az érdekképviseleti szervek működéséhez szükséges feltételeket;

l)

elkészíti, illetve elkészítteti különösen a szakközépiskola Pedagógiai Programját, Szervezeti és Működési Szabályzatát, a Házirendet, az iskola minőségirányítási programját; kiadja a közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti elemek állományának munkaköri leírásait, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatot, a Szakmai Vizsga Levezetési Tervét, a Tanóra és Elfoglaltsági Rendet; megbízza a szakmai munkaközösségek (szakcsoportok) vezetőit; rendkívüli időjárás, természeti katasztrófa esetén – egyeztetve a szakmai felügyeletet gyakorlóval – rendkívüli szünetet rendelhet el; 16 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


10.

m)

a Szervezeti- és Működési Szabályzatot, valamint a Házirendet a Nevelőtestület elfogadását követően a DÖK egyetértésével, a Pedagógiai Programot, az éves Munka- és Ellenőrzési Tervet a Nevelőtestület, a Minőségirányítási Programot az alkalmazotti közösség elfogadását követően felterjeszti jóváhagyásra az Oktatási Főigazgatóság főigazgatójához;

n)

szervezi és irányítja a folyamatos együttműködést a rendvédelmi oktatási intézményekkel – benne kiemelten a Rendészeti és Bűnmegelőzési Intézettel (a továbbiakban: RBI) – és más együttműködésre felkért szervekkel;

o)

fegyelmi jogkört gyakorol;

p)

szabályozza, irányítja a szakközépiskola feladat- és hatáskörébe tartozó személyes adatok védelmével kapcsolatos tevékenységet;

q)

szervezi és koordinálja a Nevelőtestület munkáját, meghatározza a szakirodalmi információs igények kielégítésére irányuló tevékenység elveit;

r)

tervezi, szervezi, végzi a szervezetalakítást, humán erőforrással való gazdálkodást, ennek fejlesztését, módszertani foglalkozásokat, fórumokat szervez, illetve vezet;

s)

Szociális Bizottságot működtet jóváhagyott ügyrend alapján;

t)

kötelezettséget vállal és követelést ír elő;

u)

jóváhagyja a szakközépiskola saját hatáskörében lefolytatott közbeszerzési eljárásokat;

v)

utasításra elrendeli a szakközépiskola magasabb harckészültségbe helyezését és mozgósítását;

w)

szervezi és irányítja a szakközépiskola minősített időszaki feladatokra történő felkészítését;

x)

távollétében – akadályoztatása esetén – az oktatási igazgatóhelyettes, annak távollétében – akadályoztatása esetén – a gazdasági igazgatóhelyettes helyettesíti.

Az igazgató – ha jogszabály, vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze nem zárja ki – feladat- és hatáskörének gyakorlását jelen szabályzattal, valamint más szakmai szabályzókkal összhangban átruházhatja az igazgatóhelyettesekre, a titkárságvezetőre, a Humán Osztály vezetőjére. AZ IGAZGATÓHELYETTESEK ÁLTALÁNOS FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

11.

Az igazgatóhelyettesek általános feladatai: a)

a jogszabályokban, illetve az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben és belső rendelkezésekben előírtak alapján meghatározzák a felelősségi körükbe tartozó feladatokat, ezek végrehajtásának módszereit, biztosítják a feladatok egységes értelmezését és végrehajtását, végzik a teljesülés folyamatos elemzését, javaslatot tesznek a fejlesztések fő irányaira;

b)

szakterületüket érintő körben belső rendelkezéseket (körlevél, tájékoztató) adnak ki;



c)

vezetik a közvetlen alárendeltségükbe tartozó vezetőket, személyeket, irányítják és ellenőrzik a nekik alárendelt szervezeti elemek tevékenységét, költségvetési gazdálkodását, minősített időszaki felkészülését;

d)

végzik a hatáskörükbe tartozó, személyzeti munkából adódó teendőket, véleményezési, javaslattételi jogot gyakorolnak az alárendeltségükben lévők személyzeti és munkaügyeit illetően;

e)

szakmai szempontból előkészítik az igazgatói döntéseket, a szakterületüket érintő körben véleményezik a megküldött tervezeteket, gondoskodnak a döntések egységes és következetes végrehajtásáról, illetve a végrehajtás ellenőrzéséről, elemzéséről-értékeléséről;

f)

kezdeményezik, illetve javaslatot tesznek igazgatói, elöljárói szervi belső rendelkezések kiadására, módosítására, hatályon kívül helyezésére. Innovatív módon lépnek fel a hatékony munkavégzés érdekében;

g)

a szakterületüket érintő – jogszabályban az igazgató első fokú jogkörébe utalt – ügyekben javaslatot tesznek a rendezésre, illetve azt igazgatói döntésre előkészítik;

h)

szakterületüket érintő körben – ha jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze nem zárja ki – bármely ügyet hatáskörükbe vonhatnak érdemi elbírálásra, ezekre vonatkozóan az igazgatónak javaslatot tehetnek;

i)

az alárendeltségükbe tartozó szervezeti elemek vezetőinek döntéseit, ha azok szakmai szempontból hibásak, vagy jogszabályba, az állami irányítás egyéb jogi eszközeibe, belső rendelkezésekbe ütköznek, megsemmisítik, megváltoztatják;

j)

elkészíttetik és jóváhagyják az alárendeltségükbe tartozó szervezeti elemek állományának munkaköri leírásait, jóváhagyják szabadságolási terveiket, folyamatosan figyelemmel kísérik dolgozóik teljesítményét, viselkedését, a Rendvédelmi Szervek Etikai Kódexe előírásainak betartását;

k)

az igazgató jóváhagyásával – szakterületüket érintő kérdésekben – értekezletet, tájékoztatót, módszertani foglalkozást, továbbképzést, megbeszélést szerveznek, vezetnek, aktívan segítik, ellenőrzik beosztottaik ön- és továbbképzését, követelményeknek történő megfelelését;

l)

szakterületükre vonatkozóan szervezik és végzik az együttműködési feladatokat. Igyekeznek jó kapcsolatokat kialakítani, fenntartani azokkal, akik segíthetik a közösség sikeres működését, tekintélyét. Az igazgató utasítása szerint személyesen is részt vesznek a nevelő-oktató munkában;

m)

felügyelik az irányításuk alatt álló szervezeti elemek állami- és szolgálati titok védelmével, a személyes adatkezeléssel kapcsolatos tevékenységét, a vonatkozó előírások betartását, dolgozóik járandóságai biztosítását;

n)

ha jogszabály, vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközei, illetve belső rendelkezések nem zárják ki, feladat- és hatáskörük gyakorlását a közvetlen alárendeltségükbe tartozó (osztály/szakcsoport) vezetőre átruházhatják.



AZ OKTATÁSI IGAZGATÓHELYETTES SAJÁTOS FELADATAI 12.

Az oktatási igazgatóhelyettes közvetlenül a szakközépiskola igazgatójának van alárendelve, szolgálati elöljárója – a gazdasági igazgatóhelyettes kivételével – a szakközépiskola teljes személyi állományának. Az igazgató távolléte esetén – a kizárólagos hatáskörbe utalt ügyek kivételével – megbízás alapján helyettesíti az igazgatót.

13.

Felelős: az oktatás-nevelés, a módszertani, a tudományos kutató-, kidolgozó munka és a képzés anyagi biztosításának tervezéséért, szervezéséért, végrehajtásáért, fejlesztéséért; a közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezeti elemek tevékenységéért, ezek fegyelmi állapotáért, az oktatásra vonatkozó jogszabályok egységes értelmezéséért, alkalmazásáért, a hatékony nevelő-oktató munka megvalósításáért, az egyének, kiscsoportok ön- és továbbképzéséért, valamint a jó munkahelyi légkör fenntartásáért.

14.

Feladata: a)

szervezi az egyes működési, képzési dokumentumok (Képzési Idő és Tevékenységi Terv, Tanóra- és Elfoglaltsági Rend, Tanulói Szállás Házirend, Portaszolgálati Utasítás, Pedagógiai Program, tanmenetek/tematikák, kötelezően választott tantárgyak, vagy tananyagegységek programja, tantárgyfelosztás, tanórarend, Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, Felvételi Szabályzat, képzési-együttműködési megállapodások, képzési tervek, személyiségformálási tervek) előkészítését, kidolgozását, folyamatos figyelemmel kísérését, szükség szerint korszerűsítését, az ezekkel kapcsolatos elemzések, értékelések végzését, a javaslatok, jelentések, beszámolók elkészítését;

b)

gondoskodik az oktatásban résztvevő állomány általános, pedagógiai és módszertani ismereteinek szintentartásáról, bővítéséről, szervezi a pedagógusi állomány rendvédelmi szerveknél, rendészeti képzést folytató társintézményeknél történő tapasztalatszerzését, tudományos, kutató, kidolgozó munkáját, továbbá követésvizsgálatok végzését;

c)

tervezi és szervezi az oktatástechnikai eszközök, információhordozók (tankönyvek, segédletek) folyamatos korszerűsítését, széles körű alkalmazását, egyezteti az oktatás anyagi, technikai feltételeinek javítására, fejlesztésére vonatkozó elgondolásokat;

d)

tervezi, szervezi a tanulók tanulmányi munkájának, vizsgáztatásának, szakmai gyakorlatainak végrehajtását, a mentorok és koordinátorok felkészítését;

e)

tervezi, szervezi, biztosítja és figyelemmel kíséri a nevelő-oktató munka egységét, összehangoltságát, módszergazdagságát, a pedagógusi állomány éves tanórai- és egyéb jellegű terhelését;

f)

figyelemmel kíséri, segíti, szervezi, illetve közreműködik a szakközépiskola pályáztatási és felvételiztetési munkájában, illetve az ezt megelőző pályára irányító munkában;

g)

szervezi az együttműködést a képzési profil szempontjából kapcsolódó rendvédelmi, katonai és polgári tanintézetekkel, a szakmai gyakoroltatást végző szervekkel;



h)

irányítja és ellenőrzi a Tanulmányi Osztály és a szakcsoportok (szakmai munkaközösségek) és az osztályfőnökök tevékenységét, részt vesz a Nevelőtestület munkájának koordinálásában, ajánlásokat, javaslatokat tesz a tárgyalt napirendekkel kapcsolatban, vezeti és irányítja a Tanulmányi- és Felvételi Bizottság tevékenységét;

i)

jóváhagyja a tantárgyi, vagy tananyagegységi tematikákat, tanrendeket, a köztes vizsgák levezetési tervét, a szakmai gyakorlatok tervét, a személyiségformálási terveket és a tanári szakmai gyakorlatok tervét;

j)

felügyeli a Tanulmányi Osztály és a szakcsoportok költségvetése tervezését és felhasználását;

k)

kötelezettség-vállalási jogkört gyakorol megbízás alapján;

l)

az igazgató által leadott hatáskörben elbírálja a beérkező, külső vendégek részére szóló szállásigényeket;

m)

távolléte esetén a tanulmányi osztályvezető vagy a helyettesítésével megbízott szakcsoportvezető helyettesíti. A GAZDASÁGI IGAZGATÓHELYETTES SAJÁTOS FELADATAI

15.

A gazdasági igazgatóhelyettes közvetlenül a szakközépiskola igazgatójának van alárendelve, szolgálati elöljárója – az oktatási igazgatóhelyettes kivételével – a szakközépiskola teljes személyi állományának. Az igazgató, valamint az oktatási igazgatóhelyettes egyidejű távolléte esetén – a kizárólagos hatáskörbe utalt ügyek kivételével – megbízás alapján helyettesíti az igazgatót.

16.

Felelős: a szakközépiskola költségvetésének a vonatkozó jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben meghatározott módon történő tervezéséért, szervezéséért, a költségvetés realizálásáért, a számviteli nyilvántartásért, az elemzésért, a szakmai jellegű ellenőrzésekért, a szakközépiskolai feladatok végrehajtásához szükséges pénzügyi, ellátási, fenntartási, technikai, informatikai, munka- és környezetvédelmi feltételek biztosításáért, az alárendelt szervezeti elemek gazdálkodásának irányításáért, összehangolásáért, a bérgazdálkodásért, az adó- és társadalombiztosítási ügyintézésért, a lakás- és energiagazdálkodásért.

17.

Feladata: a)

a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben és az elöljárói belső rendelkezésekben meghatározottak szerint tervezi, irányítja, felügyeli és ellenőrzi a szakközépiskola költségvetési, ellátási, fenntartási, technikai és informatikai gazdálkodási rendszerét, tevékenységét, negyedévente vezetői értekezleten jelentést tesz a költségvetési felhasználás alakulásáról;

b)

irányítja, felügyeli és ellenőrzi az alárendeltségébe tartozó osztályokat, és az igazgatóhelyettesi vezetés állományát;

c)

gondoskodik a szakközépiskola éves költségvetési tervjavaslatának elkészítéséről, majd a költségvetési vita lefolytatása és a jóváhagyott költségvetési előirányzatok visszaigazolása után az elemi költségvetés kidolgozásáról;



d)

gondoskodik a gazdálkodási évre (időszakra, feladatra) vonatkozó igazgatói intézkedések, gazdálkodási tervek, belső rendelkezések kidolgozásáról;

e)

irányítja és felügyeli az elemi költségvetésből a szakközépiskola feladatainak végrehajtásához szükséges feltételek biztosítását, koordinálja a rendelkezésre álló előirányzatokkal, keretekkel és készletekkel való gazdálkodást, indokolt esetben kezdeményezi azok módosítását;

f)

irányítja és felügyeli a szakközépiskola vagyonnyilvántartásának vezetését, az intézményi beszámolók, a leltár és az éves mérleg összeállítását, elkészíti az iskola adott évre vonatkozó felújítási, szükségleti terveit, szervezi az ezekben előírtak megvalósulását;

g)

ellátja gazdasági és költségvetési ügyekben a szakközépiskola képviseletét;

h)

átruházott jogkörben – a hatályos jogszabályok és szabályzók előírásai szerint – a szakközépiskola feladatainak ellátását szolgáló fizetési vagy teljesítési kötelezettséget vállal, vagy ilyen követelést előír, a kötelezettségvállalást, a követelés előírását, valamint az utalványozást ellenjegyzi;

i)

javaslatot tesz a szakközépiskola működéséhez szükséges technikai felszerelések, járművek, fegyverzettechnikai eszközök, informatikai rendszerek fejlesztésére, korszerűsítésére, az elavult eszközök és anyagok kivonására, további hasznosítására;

j)

irányítja a szakközépiskola saját hatáskörében lefolytatott közbeszerzési eljárásait;

k)

irányítja a szakközépiskola kincstári vagyongazdálkodását, a szakmai és a költségvetési kerettel rendelkező szervezeti elemek gazdasági munkájához iránymutatást ad, gazdasági jellegű intézkedéseket hoz;

l)

irányítja a szakközépiskola informatikai rendszere működtetését, fejlesztését, a távbeszélők magáncélú használatát és térítésük megvalósulását;

m)

gondoskodik a hatáskörébe utalt lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátásáról, előkészíti a központi szervhez felterjesztendő javaslatokat;

n)

irányítja a károkért felelősökkel szemben lefolytatott káreljárások nyilvántartásával, a kirótt kártérítések behajtásával kapcsolatos tevékenységet, intézkedéseket foganatosít a károk megelőzésére;

o)

a szükséges feltételek megléte esetén – az igazgató távollétében – jóváhagyja az illetményelőlegek kifizetését;

p)

irányítja a szakközépiskola környezet- és természetvédelmi tevékenységét, intézkedéseket foganatosít a kapcsolódó jogszabályok betartására, a balesetek, környezetszennyezések megelőzésére és felmerült hiányosságok megszüntetésére;

q)

irányítja a szakközépiskola energiafelhasználását, intézkedik az energiaveszteségek mérséklésére, a takarékos energia-felhasználásra;

r)

működteti a gazdasági szerv belső önellenőrzési rendszerét, gondoskodik a felmerült hiányosságok megszüntetéséről;

s)

kötelezettség-vállalási és ellenjegyzési, valamint pénzügyi ellenjegyzési, érvényesítési, utalványozási jogkört gyakorol.

t)

távolléte esetén a kijelölt osztályvezető helyettesíti.



AZ OSZTÁLYVEZETŐK (TITKÁRSÁGVEZETŐ, SZAKCSOPORTVEZETŐK) ÁLTALÁNOS FELADATAI

18.

Az osztályvezető munkaköri leírásában szabályozott alárendeltségében vezeti alárendelt szervezetét, melynek egyszemélyi felelős vezetője, szolgálati elöljárója az osztály teljes személyi állományának.

19.

Az osztályvezető felelős a munkaköri leírásban meghatározott szakterület eredményes működéséért, a szakmai feladatok egységes értelmezéséért, a végrehajtás megszervezéséért, összehangolásáért és a megvalósulás ellenőrzéséért, közvetlen alárendeltje felkészültségéért, az ügyintézés során a szakszerűség, törvényesség, határidők betartásáért, betartatásáért.

20.

A Szabályzat alkalmazása során a titkárságvezetőt, a szakcsoportvezetőket osztályvezetővel azonos jogállású vezetőnek kell tekinteni.

21.

Az osztályvezető általános feladat- és hatásköre: a)

vezeti az alárendeltségébe tartozó szervezeti eleme(ke)t, tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a szakmai feladatok végrehajtását, biztosítja az ügyintézés szakszerűségét, jogszerűségét, a határidők betartását;

b)

szakterületét érintő körben folyamatosan figyelemmel kíséri, értékeli, elemzi és ellenőrzi a szakközépiskolai feladatok reá vonatkozó részei végrehajtásának helyzetét, hatékonyságát, véleményezi, illetve elkészíti a szakterületét érintő jelentéseket, javaslatokat, előterjesztéseket és egyéb szakmai tervezeteket, szakmailag előkészíti a felettes vezető döntését, hatáskörét meghaladó ügyekben belső rendelkezés kiadását, módosítását, hatálytalanítását kezdeményezi;

c)

gondoskodik a felettes vezetői döntés végrehajtásának megtervezéséről, megszervezéséről, megvalósításáról és nem utolsó sorban ellenőrzéséről, értékeléséről, az érintettek motiválásáról;

d)

a közvetlen alárendeltségébe tartozók személyzeti és szociális ügyeiben javaslattételi és véleményezési jogkört gyakorol, részt vesz az alárendeltek munkája, össztevékenysége minősítésében, alkalmassága elbírálásában, a megfelelő munkahelyi légkör alakításában, továbbá a munkaköri leírások elkészítésében, elkészíti a beosztott hivatásos és köztisztviselői állomány éves teljesítményértékelését;

e)

meghatározza, szervezi és értékeli beosztottainak napi, heti, havi munkáját, elfoglaltságát, a jóváhagyott éves szabadságolási terv szerint engedélyezi szabadságát, szabadnapját, hivatalos és magánügyben munkaidőben történő kilépését, biztosítja alárendelt munkatársai munkaidő alatti hatékony tevékenységét, felügyeli az állomány részére biztosított ruházati támogatás rendeltetésszerű felhasználását, az erről szóló elszámolást, továbbá a magáncélú igénybevételek megfizetését;

f)

szakterületét érintő körben együttműködik a szakközépiskola, az együttműködő szervek azonos szintű vezetőivel;

g)

kötelezettség-vállalási utalványozási jogkört gyakorol megbízás alapján;

h)

az osztályvezetőt akadályoztatása esetén az általa kijelölt vagy megbízott személy helyettesíti;



i) 22.

gondoskodik a szervezeti elem részére átadott anyagi-technikai eszközök nyilvántartásáról, elszámolásáról, megőrzéséről, ezekért felelősséggel tartozik.

A titkárságvezető sajátos feladatai a)

a titkárságvezető közvetlenül az igazgatónak van alárendelve, szakmai elöljárója a titkárság teljes személyi állományának;

b)

koordinálja a szakközépiskolai szintű – nem tanulmányi jellegű – tervező-, szervezőmunkát;

c)

gondoskodik az Éves Munka- és Ellenőrzési Terv összeállításáról, ez alapján a havi munkatervek elkészítéséről, kiadásáról;

d)

gondoskodik az igazgató által meghatározott tervezetek kidolgozásáról, részt vesz jelentések és tervek összeállítására létrehozott eseti bizottságok munkájában;

e)

a Humán Osztállyal együttműködve összeállítja az állomány adott évre vonatkozó ön- és továbbképzési tervét;

f)

biztosítja a vezetői fórumok adminisztratív működését, az ott elhangzottak rögzítését;

g)

végzi az igazgató levelezésének, postájának bonyolítását, a feladatok, határidők figyelőztetését, a meghatározott előzetes egyeztetések végrehajtását;

h)

szervezi az igazgatóhoz érkező beadványok, kérések intézését és a külső anyagok véleményezésével, szakmai egyeztetésével kapcsolatos tevékenységet;

i)

ellátja az ügyfélfogadási időben megjelent dolgozók, állampolgárok fogadását, szakszerű tájékoztatását, szervezi az igazgatói fogadónapokat;

j)

gondoskodik a szakközépiskola napi parancsainak kiadásáról;

k)

gondoskodik a tanulói szerződések előkészítéséről;

l)

ellátja a szakközépiskola cenzori, informatikai biztonsági felügyelői feladatait;

m)

leadott hatáskörben a titkárságvezető konkrét adat alapján, vagy ellenőrzés céljából jogosult a be- és kiléptetés szabályait ideiglenesen szigorítani, továbbá a bázis területére külső személyek általi belépést engedélyezni;

n)

gondoskodik – a tanóra-ellenőrzés kivételével – a szakközépiskolai szintű ellenőrzések elvégzéséről, koordinálja ezen ellenőrzési tevékenységet;

o)

gondoskodik az igazgató által megszabott kidolgozó-, értékelő-, elemző-, tervező, ügyintézési feladatok elvégzéséről;

p)

irányítja, felügyeli az iskolaügyeletes szolgálat (ügyeletesek) tevékenységét, a szakközépiskola objektumának technikai őrzését, a belső rendszabályok betartását;

q)

irányítja, felügyeli a szakközépiskola titokvédelmi, adatvédelmi és ügyirat-kezelési, sokszorosítási tevékenységét;

r)

irányítja a központi irattár tevékenységét;

s)

tervezi, szervezi és végzi a minőségbiztosítással kapcsolatos feladatokat;



23.

t)

tervezi, szervezi és végzi a külső és belső tájékoztatási és a társadalmi kapcsolatokkal összefüggő szervezési, mozgósítási, megvalósítási, értékelési feladatokat, az arculatformálási és marketing tevékenységet;

u)

alkalmilag részt vesz a tanulók kapcsolódó jellegű felkészítésében;

A szakcsoportvezetők sajátos feladat- és hatásköre a)

A szakcsoportvezető közvetlenül az oktatási igazgatóhelyettesnek van alárendelve, szolgálati elöljárója a szakcsoport személyi állományának.

b)

Felelős: −

a szakcsoport állománya megtartásáért, pótlásáért, szakmai, pedagógiai ismeretei, készségei naprakészen tartásáért és folyamatos fejlesztéséért, a pedagógusokkal szembeni követelmények teljesítéséért, a pedagógusi etika előírásai megvalósulásáért, a jó munkahelyi légkör megteremtéséért és fenntartásáért;

−

a szakcsoport feladatkörébe tartozó oktatási dokumentumok kidolgozásáért;

−

az oktatott tantárgyak, vagy tananyagegységek/tananyagelemek tananyagának naprakészségéért, a színvonalas, gyakorlatias oktató-nevelő munka végzéséért, az előírt tanóratartási és egyéb jellegű kötelezettségek teljesítéséért illetve teljesíttetéséért, a korszerű didaktika és metodika alkalmazásáért, tudományos igényű kidolgozó és publikációs munkáért, a szakmai és pedagógiai jellegű partnerkapcsolatok tartásáért, ápolásáért;

−

a pedagógusok által készített segédanyagok jóváhagyásáért, a számonkérések folyamatosságáért, követelménytámasztó végzéséért, objektivitásáért, a vizsgák előkészítéséért és lebonyolításáért;

−

az oktatott tananyag időszerűségéért, az újonnan megjelent jogszabályok tananyagba történő beépítéséért;

−

a pedagógusi állomány minőségi munkájáért, hatékonyságáért, módszergazdagságáért, az egységes követelmények biztosításáért, a munkaidő hatékony kihasználásáért, a tanulók tanulmányi előmeneteléért, az oktatói és tanulói állomány motiválásáért;

−

az Osztályfőnöki Munkaközösség szakcsoportja állományába tartozó tagjának általános irányításáért.

−

a tervezett jegyzetek, tansegédletek, dokumentációk, videó- és diafilmek, tablók, táblázatok, és más ismerethordozók, jelentések, elemzések, értékelések elkészítéséért, korszerűsítéséért, sokszorosításáért;

−

az oktatással, tananyaggal kapcsolatos hazai és nemzetközi tapasztalatok folyamatos gyűjtéséért, hasznosításáért, alkalmazásáért, a szakmai gyakorlatok előkészítéséért, ellenőrzéséért, értékeléséért, a követésvizsgálatok realizálásáért;

−

a tanulók tanulmányi és vizsgaügyeiben a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban meghatározott elsőfokú döntés meghozataláért; az előírt tanóratartási, tanóra-ellenőrzési, tanóra-látogatási kötelezettség megvalósításáért;



−

közreműködik a pályára irányító munka, valamint a tanulói felvételi munka végzésében, ennek szervezésében.

−


−

a szakcsoportvezetőt akadályoztatása esetén a kijelölt vagy megbízott személy helyettesíti.

II. Fejezet A szakközépiskola beosztott állománya AZ ÜGYINTÉZŐ 1.

Az ügyintéző a szervezési állománytáblázatban meghatározott alárendeltségben tevékenykedik.

2.

Az ügyintéző a szakközépiskola feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre előkészíti, felhatalmazás esetén kiadmányozza, valamint a végrehajtást szervezi. A kapott utasítások és határidők figyelembevételével munkaterületén felelős a szakközépiskola állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért, megvalósulásáért.

3.

Feladatait a vonatkozó munkaköri leírás és az elöljárók egyedi utasításai alapján végzi.

4.

Felelős: a részére meghatározottak szakszerű, a vonatkozó jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben és a belső rendelkezésekben foglaltaknak megfelelő, határidőre történő szakszerű, jogszerű teljesítéséért. Külön utasítás alapján ellenőriz, szakértőként jár el, megbízás esetén képviseli a szakközépiskolát, valamint futárfeladatot lát el. Feladatvégzésre a szervezetből kikülöníthető.

5.

A feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek ellátása során kezdeményezi a jogszabályba vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközébe, belső rendelkezésekbe ütköző döntés végrehajtásának felfüggesztését, azok felülvizsgálatát. Munkavégzése során az előkészítői, kidolgozói feladatok ellátásán túlmenően figyelemmel kíséri a jogszabályokban és a szakmai szabályzatokban bekövetkezett változásokat, azokat feldolgozza, hasznosítja, szakterületére vonatkozóan eseti jelleggel szakvéleményt ad ki. Gondoskodik különféle tevékenységek körültekintő megtervezéséről, végrehajtásáról illetve ezek összehangolásáról, a tapasztalatok feldolgozásáról.

6.

Az ügyintéző a döntés előkészítése során köteles a munkahelyi vezető figyelmét felhívni, ha a tervezett intézkedés jogellenes, célszerűtlen, vagy gazdaságtalan. Ha a munkahelyi vezető ezt figyelmen kívül hagyja, a közös felettes vezetőnek külön véleményét írásban továbbíthatja. A hivatali hatáskörében tudomására jutott bűncselekményt, szabálysértést köteles bejelenteni. A munkaköréhez tartozó minősített iratokba külön felhatalmazás nélkül betekinthet. A munkája során tudomására jutott állam-, szolgálati, bank-, üzleti és magántitkot, személyes adatokat arra jogosulatlan személyekkel nem közölhet, jogosulatlanul fel nem használhat, ez a kötelezettsége jogszabályokban meghatározottak szerint a munkaviszonyának megszűnése után is fennáll.



A PEDAGÓGUS (TANÁR) 7.

A pedagógus az oktatási igazgatóhelyettes alárendeltségében, a szakcsoportvezető közvetlen irányításával, a közoktatási és szakképzési törvényben, a kapcsolódó rendelkezésekben, valamint a munkaköri leírásban meghatározott nevelő-oktató munkát és más ehhez kapcsolódó feladatokat végez. A pedagógusok munkaköri kötelességeit, munkavégzési szabályait e szabályzat, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény, a közoktatásról szóló 1996. évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a 32/2005. (VI. 30.) BM-OM együttes rendelet, a Kollektív Szerződés és a munkaköri leírások tartalmazzák.

8.

9.

A pedagógus alapvető feladata a tanulók nevelése, oktatása. Ezzel összefüggő kötelessége: a)

a tanórákra való színvonalas felkészülés, valamint ezek tartalmas, naprakész, gyakorlatias, hatékony, módszerekben gazdag levezetése, a számonkérések, vizsgáztatások követelménytámasztó és objektív végzése, a tanulói szakmai gyakorlatok ellenőrzése, értékelése, szakkör és sportkör vezetési feladatok ellátása;

b)

folyamatos önképzés, továbbképzés végzése, törekvés a pedagógusi követelményeknek történő mind teljesebb megfelelés elérésére és fenntartására, a szakmai és pedagógiai jellegű partnerkapcsolatok ápolása;

c)

a tanuló fejlődésének figyelemmel kísérése, ennek elősegítése; munkája során az ismeretek tárgyilagos, többoldalú közvetítése, a hatékony oktatási módszerek és eszközök alkalmazása;

d)

a tanulót érintő kérdésekről rendszeres tájékoztatás adása, a tanuló emberi méltóságának, jogainak megóvása, fejlődésének elősegítése érdekében különféle intézkedések megtételének kezdeményezése;

e)

a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi válasz adása, hasznos kezdeményezéseinek felkarolása;

f)

a nevelő-oktató tevékenységében, a tanítás során tudományosan és szakmailag megalapozott gyakorlatias és többoldalú ismeret átadás és tájékoztatás, továbbá mindenoldalú – a pedagógus etikákban körvonalazott – példamutatás biztosítása;

g)

megbízás alapján osztályfőnöki munka végzése és követésvizsgálatokban való részvétel;

h)

a mindenkori hatályos normák szerinti kidolgozómunka végzése, a pályára irányító és felvételi munkában való részvétel és egyéb kötelezettségek teljesítése;

i)

közreműködés a jó munkahelyi légkör, valamint az egyéni és közösségi tekintély megteremtésében, fenntartásában.

A pedagógust tanári munkakörével összefüggésben megilleti a jog, hogy a közvetlen vezető iránymutatásának figyelembevételével: a)

a Pedagógiai Program és a tantárgyi/tananyagegység tematika, tanmenet alapján a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit – munkaközössége (szakcsoportja) véleményét is figyelembe véve – megválassza; 26 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


10.

b)

a szakmai munkaközösség (szakcsoport) véleményének meghallgatásával megválassza az alkalmazott taneszközöket, tankönyveket és tanulmányi segédleteket;

c)

minősítse a tanuló tudását;

d)

hozzájusson a munkájához szükséges ismerethordozókhoz;

e)

a Nevelőtestület tagjaként részt vegyen a szakközépiskola Pedagógiai Programjának tervezésében, értékelésében és módosításában, gyakorolja a Nevelőtestület tagjait megillető további jogokat;

f)

szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzéseken, tanulmányi utakon, tanári szakmai gyakorlatokon történő részvétel útján gyarapítsa, részt vegyen pedagógiai kísérletekben, lehetőségei és felkészültsége alapján végezzen tudományos kutatómunkát;

g)

részt vegyen helyi, regionális és országos szintű közoktatással, szakképzéssel foglalkozó testületek munkájában;

h)

személyét, mint a Nevelőtestület tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, pedagógusi tevékenységét elismerjék.

Az iskola nevelő-oktató munkájával, működési rendjével kapcsolatos feladatokat, elvárásokat, tanórákat, a rendezvények időpontját, a Képzési Idő és Tevékenységi Terv, az éves tantárgy-, vagy tananyagegység/tananyagelem-felosztás, az iskolai Házirend, az éves Munka- és Ellenőrzési Terv, az érvényes tanórarend, az igazgatói alap- és feladatszabó intézkedések tartalmazzák. AZ OSZTÁLYFŐNÖK

11.

Az osztályfőnök (tanfolyamvezető) meghatározott időre, adott osztály speciális, az iskola Pedagógiai, vagy tanfolyami szakmai Programjában előírt szervezési, koordinációs és nevelési feladatok teljesítésére – nevelő-oktató feladatai ellátása mellett, szakcsoportvezetői javaslat alapján – iskolaigazgatói parancsban kerül kijelölésre. Az osztályfőnök (tanfolyamvezető) a szervezetszerű szakcsoportvezető általános irányításával, az évfolyamparancsnokkal szorosan együttműködve végzi az osztályfőnöki tevékenységével kapcsolatos feladatait, melynek szakmai felügyeletét az Osztályfőnöki Munkaközösség, a tanulmányi ügyekkel kapcsolatos irányítását és ellenőrzését az igazgató oktatási helyettese (tanulmányi osztályvezetője) látja el. Az Osztályfőnöki Munkaközösség az iskola osztályfőnöki feladatok ellátására kijelölt tanárainak nem szervezetszerű tanári munkaközössége, függetlenül azok szolgálati alárendeltségétől, beosztásától. Az iskolaigazgató tanácsadó testülete. Az Osztályfőnöki Munkaközösség tagjai az adott tanévben osztályfőnöki feladatot ellátó pedagógusok, akik maguk közül demokratikusan választják meg vezetőségüket, mely 1 fő elnökből és 2 fő vezetőségi tagból áll.

12.

Az osztályfőnök felelős a rábízott tanulók: a)

neveltségi, erkölcsi, fegyelmi helyzetéért és közösségi munkájáért, ezen belül a Pedagógiai Programban meghatározott pedagógiai alapelvek érvényesítéséért, a nevelési célok és feladatok teljesítéséért, a személyiségformálás során igénybe vehető módszerek és eljárások helyes alkalmazásáért, a pedagógiai feladatok és tevékenységek eredményes végzéséért;



b)

13.

tanulmányi helyzetéért, ezen belül a tanulók motiválásáért, a tanulmányi munka szervezéséért, folyamatos figyelemmel kíséréséért, segítéséért, ellenőrzéséért és értékeléséért.

Az osztályfőnök feladatai a személyiségformálás terén: a)

a bevonuló tanulók fogadásában, módszertani felkészítésében való részvétel; a tanulók részére az iskolai működési dokumentumok (Szervezeti és Működési Szabályzat, Alapszabályzat, iskolai Házirend, Fegyelmi és Kártérítési Szabályzat, Tanulói Szállás Házirend, Tanóra- és Elfoglaltsági Rend) vonatkozó részeinek feldolgozása;

b)

a személyes adatok védelmére vonatkozó szabályok betartásával a tanulók minél gyorsabb és alaposabb (családi és szociális körülményeik, képességeik és jellemző személyiségjegyeik, motivációik és céljaik, érdeklődési körük, helyük a tanulói közösségben) megismerése, beilleszkedésük segítése, ehhez a lehetséges eszközök és módszerek (iratok tanulmányozása, egyéni beszélgetések lefolytatása, szociometriai felmérések végzése, tanulók megfigyelése a mindennapi tevékenységük során, osztályrendezvényeken részvétel, kapcsolattartás más nevelési tényezőkkel stb.) széleskörű alkalmazása, a megismerés eredményeinek dokumentálása;

c)

a tanulók személyiségének célirányos fejlesztése, ennek során tulajdonságaik, attitűdjeik felmérése, viselkedésük figyelemmel kísérése és pozitív irányú befolyásolása, negatív személyiségjegyeik visszaszorítása, velük a differenciált foglalkozás megvalósítása, nevelő célzatú ellenőrzések (pl. reggeli és délutáni napirend, körletek, nem minősített jegyzetek, alaptanterem és informatikai labor használata stb.) végzése;

d)

az osztályközösség kialakítása és pozitív irányú fejlesztése, ennek során az osztályközösség helyzetének folyamatos elemzése-értékelése, a nevelés alapvető módszereinek (követelés, meggyőzés, gyakoroltatás, ellenőrzés-értékelés, elismerés, büntetés) alkalmazása, a közösségi jelleg céltudatos alakítása, az osztály formális és informális kapcsolatrendszerének figyelemmel kísérése és tudatos felhasználása a közösségi nevelőmunkában;

e)

az osztályfőnöki nevelési dokumentumok (személyiségfejlesztési terv, fejlődési napló) elkészítése, felfektetése, illetve azok naprakész, pontos és kulturált vezetése, a fejlődési naplóban a tanulókról a feljegyzések rögzítése;

f)

az osztályfőnöki fórumok (osztályfőnöki óra, osztályfőnöki értekezlet, osztályozó értekezlet)) előkészítése és vezetése, illetve iskolai fórumokon (nevelőtestületi értekezlet, módszertani értekezlet, személyi állománygyűlés, továbbképzés) való aktív részvétel;

g)

a tanulói járandóságok biztosításának figyelemmel kísérése, a tanulók szociális és egyéb ügyei intézésének segítése;

h)

a tanórán kívüli és a szabadidős közösségi jellegű osztályprogramok (vetélkedők, versenyek, közművelődési és sport rendezvények, kirándulások, diáknap stb.) szervezésének segítése, ezeken való részvétel;

i)

az osztályra vonatkozó személyzeti és egyéb jellegű döntések előkészítésében való részvétel, a tanulók első beosztásba helyezésének segítése, a tanulmányi jellemzések elkészítése és a kibocsátóra felkészülés segítése;



j)

14.

napi, illetve rendszeres kapcsolattartás és együttműködés az osztállyal (szakaszparancsnokkal, funkcionáriusokkal és más tanulókkal) és egyéb nevelési tényezőkkel (oktatókkal, Nevelési és Területi Szakmai Gyakorlati Szakcsoport tagjaival, Tanulmányi Osztály munkatársaival, iskola más alkalmazottaival, szakmai gyakoroltatást végző rendvédelmi szervek képviselőivel, kivételes esetben a szülőkkel).

Az osztályfőnök feladatai a tanulmányi munka segítése, szervezése terén: a)

a vonatkozó program és a tanórarend szerint foglalkozások vezetése, illetve egyes foglalkozások felügyelete a tanulói alapkiképzésen; a szakképzés során folyamatos és napi kapcsolattartás az osztályt tanító tanárokkal, az osztály tanóráinak (félév/4-6) látogatása (hospitálás), szükség szerint tanulói konzultációk és tananyag pótlások szervezése;

b)

az iskolai képzési dokumentumok (Pedagógiai Program, óra és vizsgaterv, Képzési Idő és Tevékenységi Terv, Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, tanórarend) feldolgozása az osztály tanulói körében;

c)

a jegyzetek, tansegédletek, tanszercsomag felvételének felügyelete, a tanulmányi és vizsgakötelezettség alóli felmentéseknek és a választható foglalkozásokra (fakultációkra) történő tanulói bejelentkezéseknek a figyelemmel kísérése;

d)

a tanulókkal szembeni egyéni tanulmányi elvárások megfogalmazása, a tanulmányi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges optimális tanulási feltételek biztosításának elősegítése, a tanórákon részvétel szabályainak ismertetése és betartásuk ellenőrzése, a hatékony tanulási módszerek átadása, a tanulmányi munka rendszeres ellenőrzése-értékelése, az elvárásokhoz igazodó tanulmányi eredmények teljesítése érdekében a feladatok meghatározása, a tanulók tanulmányi munkájának ösztönzése;

e)

a tanulói szakmai gyakorlatok előkészítésében részvétel, e téren is együttműködve a Nevelési és Területi Szakmai Gyakorlati Szakcsoport tagjaival és a szaktanárokkal, a tanulók szakmai gyakorlatra történő osztályfőnöki felkészítése, a szakmai gyakorlat ellenőrzése és a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott szempontok szerinti értékelése, a szakmai gyakorlatok dokumentálása;

f)

a tanulók vizsgára bocsátása feltételei megteremtésének segítése, a tanulmányi zárások megtörténtének ellenőrzése, a tanulók vizsgára történő osztályfőnöki felkészítése, a vizsgahelyek berendeztetése és előkészítése, a tanulók vizsgára történő kultúrált megjelenésének biztosítása, a vizsgák látogatása;

g)

együttműködve a szaktanárokkal tanulmányi vetélkedők, versenyek és tanulmányi kirándulások szervezése, vezetése, az osztály szakköri és sportköri munkájának támogatása;

h)

az osztályfőnöki tanulmányi adminisztrációs feladatok végzése, ennek keretében együttműködve a szaktanárokkal és a Tanulmányi Osztály munkatársával az osztálynapló naprakész, pontos és kulturált vezetése és havonta egyszeri ellenőrzése, a tanulói mulasztások (hiányzások) folyamatos figyelemmel kísérése és a mulasztási statisztika naprakész vezetése, vizsgákon jegyzőkönyv-vezetési feladatok ellátása, az osztály tanulmányi statisztikájának folyamatos figyelemmel kísérése;

i)

tartsa nyilván az osztályban szociális alapon szállást igénylőket, kijelölés alapján vegyen részt a szociális alapon járó elhelyezést elbíráló bizottság munkájában. 29 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


AZ ÜGYKEZELŐ 15.

Az ügykezelő a munkaköri leírásban részére megállapított, illetve a vezető által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében, ezek betartásával végzi.

16.

Ellátja mindazokat a nem érdemi jellegű feladatokat, amelyekkel a munkáltatói jogkör gyakorlója megbízza.

17.

A munkája során tudomására jutott állam-, szolgálati, bank-, üzleti és magántitkot, személyes adatokat arra jogosulatlan személyekkel nem közölhet, jogosulatlanul fel nem használhat, és ez a kötelezettsége jogszabályokban meghatározottak szerint a munkaviszonyának megszűnése után is fennáll. A FIZIKAI ALKALMAZOTT

18.

A fizikai alkalmazott a szakközépiskola szervezeti egységében végzett, munkaköri leírásában meghatározott teendői teljesítésével segíti az érdemi ügyintézői, ügyviteli feladatok ellátását, kiszolgálja az oktatási intézmény rendeltetésszerű működését, biztosítja az ehhez szükséges anyagi, technikai, környezeti, ellátási, higiéniai feltételeket. Ellátja mindazokat a kisegítői feladatokat, amelyek a rendeltetésszerű működéshez tartoznak, és amelyekkel felettes vezetője megbízza.

III. Fejezet A szakközépiskola egyes szervezeti elmeinek, személyeinek feladat- és hatásköre Az igazgató közvetlen alárendeltségében működő személyek és szervezetek 1.

Kiemelt jogi főelőadó: a)

közvetlenül az igazgatónak van alárendelve, munkájának koordinálását az igazgató megbízásából a titkárságvezető látja el;

b)

figyelemmel kíséri a jogalkalmazás gyakorlatát, a megjelenő, tartalmában releváns jogszabályokra felhívja az igazgató figyelmét, indokolt esetben szabályozók kiadását, módosítását vagy hatályon kívül helyezését kezdeményezi. Biztosítja, felügyeli az intézkedések, a működés jogszerűségét;

c)

véleményezi, valamint ellenjegyzi az igazgató és helyettesei által kiadásra készített normatív belső rendelkezések tervezetét;

d)

ellátja a szakközépiskola jogi képviseletét a különböző jogvitákban, peres és nem peres ügyekben;

e)

évente előkészíti a belső normatív rendelkezések deregulációját, a hatályos jogszabályok, rendelkezések listáját;

f)

közreműködik a szakközépiskola polgári jogi szerződései tervezeteinek előkészítésében, a szerződések megkötésében, végzi a tanulói szerződések előkészítését, ellenjegyzi a szakközépiskola szerződéseit; 30 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


2.

g)

részt vesz a szakközépiskola által saját hatáskörben lefolytatott közbeszerzési eljárások bírálatában, a szerződések, megállapodások jogi véleményezésében, ellenjegyzésében;

h)

szükség esetén bekapcsolódik a tanulók foglalkozásai vezetésébe, jogpropaganda előadásokat vezet, szervez az állomány részére;

i)

jogi tanácsokkal segíti az igazgató és a vezetés döntéshozó funkciója eredményességét;

j)

kizárólagos hatáskörben jogosult állásfoglalásra állam- és szolgálati titok, illetve személyes és különleges adatok megsértésével kapcsolatban;

Kiemelt főelőadó (belső ellenőr): a)

közvetlenül az igazgatónak van alárendelve, munkájának koordinálását az igazgató megbízásából a titkárságvezető látja el;

b)

végzi a részére meghatározott, a munkatervekben tervezett, illetve terven felüli, szakközépiskolai szintű – nem tanulmányi jellegű – ellenőrzéseket, vizsgálatokat;

c)

ellátja az ellenőrzések, az elrendelt témavizsgálatok és az egyéb – a belső ellenőrzésekkel összefüggő – elemző-értékelő tevékenységek követelményszintű végrehajtását;

d)

a belső ellenőri jelentésekben értékeli az ellenőrzött szervezeti elem gazdálkodását, feltárja a hibák és hiányosságok okait és következményeit, a követelmények megsértése esetén a konkrét jogszabályokat, megfogalmazza a megállapításai hasznosításához szükséges javaslatokat;

e)

vezetői utasításra összeállítja és jóváhagyásra felterjeszti az egyes szervezeti elemek (egységek) ellenőrzési vizsgálatai éves, féléves, és havi terveit, programjait, amelynek alapján végzi, szervezi és tervezi a helyszíni ellenőrzési munkákat;

f)

a megadott határidőre összeállítja a megállapításokat tartalmazó ellenőrzési jelentéseket, vizsgálati anyagokat, szükség esetén csatolja a hibajegyzékeket, a kapcsolódó egyéb jegyzőkönyveket és mellékleteket;

g)

szükség esetén kezdeményezi – a szolgálati út betartásával – személyes felelősség megállapítását;

h)

soron kívül jelenti az ellenőrzések végrehajtása során feltárt fegyelemsértést, vagy kirívó szabálytalanságot;

i)

szükség esetén kezdeményezi cél és témavizsgálatok elrendelését, illetve más vezetői intézkedések megtételét;

j)

folyamatosan gyűjti, összegzi, elemezi-értékeli, és jelenti a szakterületi vezetőnek a belső ellenőri munkával kapcsolatos tapasztalatait;

k)

elkészíti a belső ellenőri munkával kapcsolatos statisztikai adatszolgáltatásokat, táblázatos kimutatásokat, és egyéb jelentéseket;

l)

vizsgálja és értékeli a folyamatba épített vezetői ellenőrzések jogszabályoknak, az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek, belső rendelkezéseknek történő megfelelését, az ellátott feladatok és az ellenőrzött szervezeti elem (egység) gazdálkodási formájának, kapacitásainak összhangját;



3.

m)

vizsgálja a szakközépiskola gazdasági működésének szabályozottságát, a bizonylati rend és okmányfegyelem helyzetét, valamint szakközépiskola kezelésében lévő vagyon védelmét és ésszerű hasznosítását;

n)

vizsgálja a kötelezettségvállalások megalapozottságát, azok előirányzattal való összhangját, valamint nyilvántartását;

o)

vizsgálja a tanintézeti bevételek alakulását, azok feltárására, növelésükre tett intézkedések hatását;

p)

vizsgálja a követelések, kötelezettségek nyilvántartásának szabályszerűségét és beszedését;

q)

vizsgálja az előirányzatok és a rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználását, a létszám és illetménygazdálkodás megvalósulását;

r)

vizsgálja a tárgyi eszközök kihasználását, fejlesztését, fenntartását, valamint egyéb erőforrások felhasználását;

s)

vizsgálja a támogatások, adományok, pályázatokon elnyert pénzeszközök felhasználását, könyvelését, nyilvántartását;

t)

vizsgálja a közbeszerzési előírások betartásának ill. betartatásának szabályszerűségét;

u)

vizsgálja a költségvetési beszámoló, valamint az előirányzat maradványok és az eredmény kimunkálásának valódiságát, szabályszerűségét;

v)

vizsgálja a számviteli előírások betartását, a befizetési kötelezettségek határidőre történő teljesítését;

w)

vizsgálja a Magyar Államkincstár részére megküldött bizonylatok, pénzügyi jelentések, valamint a kapcsolódó tanintézeti belső bizonylatok és nyilvántartások naprakész vezetését, szabályszerűségét, valamint összhangját;

x)

részt vesz a szakterületét érintően az aktuális anyagok elkészítésében, véleményezésében;

y)

részt vesz a számára meghatározott értekezleteken, koordinációkon, a kötelező jellegű – a tanintézet, az Oktatási Főigazgatóság, valamint a Rendőrség/Határőrség által szervezett – szakterületét érintő továbbképzéseken.

Fegyelmi főelőadó: a)

végzi a fegyelemkezelő, fegyelemsértéseket megelőző, értékelő-elemző tevékenységet;

b)

lefolytatja az igazgató által elrendelt vizsgálatokat a szakközépiskola személyi állománya által katonai vétséget elkövetőkkel szemben. Egyéb bűncselekmények esetében a katonai ügyész utasítása alapján nyomozati cselekményeket hajt végre, teljesíti a más nyomozóhatóságok megkeresésében foglaltakat;

c)

lefolytatja az eljárást a tanintézet személyi állománya által szolgálati helyen vagy szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértések fegyelmi jogkörben történő elbírálása során, valamint fegyelemsértések esetén;

d)

a konkrét ügyekben a fegyelmi jogkör gyakorlójának közvetlen irányításával, ellenőrzésével, beszámoltatásával végzi feladatát, mint kijelölt vizsgáló;



e)

végzi a fegyelmi munkával kapcsolatos összegző, értékelő-elemző tevékenységet, a levont következtetések alapján javaslatot tesz a nemkívánatos cselekmények megelőzésére, a fegyelmi helyzet javítására, naponta tájékozódik az iskolai ügyeletnél a bekövetkezett eseményekről;

f)

a Nevelési és Területi Szakmai Gyakorlati Szakcsoport egyetértésével végrehajtja a jogpropaganda előadások tervezését, szervezését, adott esetben megtartását a szakközépiskola tanulói és törzsállománya részére;

g)

együttműködik a szakközépiskola kiemelt jogi főelőadójával, kapcsolatot tart a fenntartó illetékes szervezeti elemével, a Budapesti Katonai Ügyészséggel, az országos rendvédelmi szervek fegyelmi és fegyelmi értékelő osztályaival, valamint a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatával;

h)

a szakközépiskola személyi állománya által a fenntartó minisztériumnak okozott kár esetén a kár megtérítése érdekében közreműködik a kártérítési eljárás lefolytatásában. TITKÁRSÁG

4.

A Titkárság: a)

koordinálja a szakközépiskolai szintű – nem tanulmányi jellegű – tervező, szervező munkát;

b)

összeállítja a szakközépiskola éves Munka- és Ellenőrzési Tervét, ez alapján megszervezi, végzi a havi munkatervek elkészítését, kiadását;

c)

kidolgozza az igazgató által meghatározott tervezeteket, részt vesz a jelentések és tervek összeállítására létrehozott eseti bizottságok munkájában;

d)

a Humán Osztállyal együttműködve összeállítja az állomány adott évre vonatkozó ön- és továbbképzési tervét;

e)

biztosítja a vezetői fórumok adminisztratív működését, az ott elhangzottak rögzítését;

f)

végzi az igazgató levelezésének, postájának bonyolítását, a feladatok, határidők figyelőztetését, a meghatározott előzetes egyeztetések végrehajtását;

g)

szervezi az igazgatóhoz érkező beadványok, kérések intézését és a külső anyagok véleményezésével, szakmai egyeztetésével kapcsolatos tevékenységet;

h)

ellátja az ügyfélfogadási időben megjelent dolgozók, állampolgárok fogadását, szakszerű tájékoztatását, szervezi az igazgatói fogadónapokat;

i)

előkészíti a szakközépiskola belső szabályozóinak kiadását;

j)

tervezi, szervezi és végzi – a tanóra-ellenőrzés kivételével – a szakközépiskolai szintű ellenőrzési tevékenységet; megszervezi a Tanulmányi Osztállyal együttműködve a felkért külső szakértők általi – nevelő-oktató munkára vonatkozó – alkalmi ellenőrzés megvalósítását;

k)

elkészíti, illetve összegzi az ellenőrzések havi és féléves tapasztalatait, ezzel kapcsolatos javaslatokat, ajánlásokat fogalmaz meg az iskolavezetés számára;

l)

végzi az igazgató által részére megszabott kidolgozó-, elemző-értékelő, továbbá tervezési, ügyintézési feladatokat; 33 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


m)

irányítja az iskolaügyeletes szolgálat (ügyeletesek) tevékenységét, kidolgozza, és naprakészen vezeti az ehhez szükséges okmányokat és terveket, szervezi ezek végrehajtását, végzi az állandó ügyeleti szolgálatot ellátók továbbképzésével kapcsolatos feladatokat, szakterületi vonatkozásban részt vesz a belső rendelkezések kidolgozásában, vezeti az ügyeletesek szolgálatteljesítésével összefüggő nyilvántartásokat;

n)

tervezi, szervezi és irányítja, végzi a szakközépiskola objektumának technikai őrzését, tűzvédelme technikai felügyeletét, felügyeli a belső rendszabályokkal, a fegyverek, fegyverszobák kezelésével kapcsolatos előírások betartását, az ügyeleti, jelentőszolgálati és körözési feladatok ellátását;

o)

végrehajtja a központi fegyverszobában elhelyezett szolgálati lőfegyverek, lőszerek biztonságos tárolását, kiadását, visszavételezését;

p)

nyilvántartja a szakközépiskola létszám- és eszköz adatait, a munkaidőn túli bent tartózkodókat;

q)

munkaidőn túl bekövetkezett bármely eseménnyel kapcsolatban végrehajtja az előzetes intézkedéseket, lehetőség szerint fenntartja az elvárható biztonságot a bázissal kapcsolatban;

r)

tervezi, kidolgozza, és folyamatosan vezeti a minősített időszaki terveket;

s)

végrehajtja a telefonos kiértesítési feladatokat;

t)

tervezi, szervezi és végzi a minőségbiztosítással kapcsolatos feladatokat;

u)

tervezi, szervezi és végzi a külső és belső tájékoztatási és a társadalmi kapcsolatokkal összefüggő szervezési, mozgósítási, megvalósítási, értékelési feladatokat, az arculatformálási és marketing tevékenységet;

v)

tervezi, szervezi és végzi az éves, havi és eseti közművelődési rendezvényekkel, programokkal, ünnepségekkel kapcsolatos feladatokat, a jelentősebb eseményekről kezdeményezi videó-, illetve fotófelvételek készítését, szervezi azok tájékoztatásban való megjelenését;

w)

részt vesz a társadalmi és szakmai szervekkel való kapcsolatok kialakításában, fenntartásában, ápolásában, a társadalmi kapcsolatokkal összefüggő elvek, módszerek, belső szabályozók és (együttműködési) megállapodások kidolgozásában, megkötésében és realizálásában;

x)

tervezi, szervezi és végzi (elöljárói jóváhagyással) az önkormányzati, egyházi, média kapcsolatokat;

y)

részt vesz az iskolai évkönyv elkészítésében, segíti a hagyományok ápolását, a szakközépiskola történetének megismerését;

z)

szükség szerint részt vesz tanórai foglalkozások vezetésében, ellenőrzésében, igény szerint pedig az iskolarádió, valamint az iskolaújság működtetésében;

aa)

végzi a szakközépiskola titokvédelmi, adatvédelmi és ügyirat-kezelési tevékenységét, segíti a tanulói osztályok ügyviteli felelősei, valamint a szervezeti elemek ügykezelői munkáját;

bb)

folyamatosan vezeti a minősítésre és betekintésre jogosult személyekre vonatkozó és más adatvédelmi nyilvántartásokat, döntésre előkészíti a közérdekű adatok megismerésére érkező kérelmeket; 34 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


cc)

ellátja az ügyiratkezeléssel kapcsolatos feladatokat, folyamatosan archiválja, irattározza és selejtezési eljárás alá vonja a szakközépiskolában készült, a más szervek által küldött, illetve a Központi Irattárban tárolt iratokat;

dd)

a Magyar Országos Levéltár részére átadja a szakközépiskola és a Központi Irattár archív anyagait;

ee)

kidolgozza, és döntésre előkészíti a szakközépiskola állam-, és szolgálati titokköreivel kapcsolatos anyagokat, e tekintetben folyamatos kapcsolatot tart a fenntartó adatvédelmi szervezeti elemével; gondoskodik a nagyobb terjedelmű és példányszámú anyagok előírásszerű sokszorosításáról, fűzéséről;

ff)

szakmai felügyeletet gyakorol a szakközépiskola szervei, személyei titokvédelmi, adatvédelmi és ügyirat-kezelési tevékenysége felett, biztosítja a képzéshez szükséges minősített anyagokat;

gg)

a titkárságvezető felügyelete alatt elkészíti, és naprakészen kezeli a szakközépiskola hatályos belső rendelkezéseinek címgyűjteményét, a kulcs- és kulcsdoboz-, pecsétnyomó-jegyzékét;

hh)

működteti a Központi Irattárat;

ii)

a Titkárság vezetését a titkárságvezető látja el. HUMÁN OSZTÁLY

A Humán Osztály: a)

felelős a fenntartói humán stratégia helyi adaptálásáért, tervezéséért, szervezéséért, végrehajtásáért; a humán erőforrások megfelelő minőségben, mennyiségben való meglétéért, az ezzel való gazdálkodás kidolgozásáért; a létszámgazdálkodásért; a személyzeti és állományszervezési munkáért, ezzel kapcsolatos nyilvántartásokért, a személyzeti, munkaügyi, szociális, munka- és a balesetvédelmi ügyek törvényes intézéséért; az egészségügyi és mentális állapotért; a hatáskörébe tartozó társadalmi kapcsolatok fenntartásáért és fejlesztéséért, az érdekképviseleti fórumokon a szakközépiskola képviseletéért; a közvetlen alárendeltségébe tartozók munkájának irányításáért, vezetéséért;

b)

tervezi, szervezi, irányítja és végzi a szakterületére vonatkozó belső rendelkezések, szabályozók kidolgozását, módosítását, megvalósulásának elemzését, értékelését, visszacsatolását;

c)

tervezi, szervezi és ellenőrzi a szakterületét érintő döntések előkészítését, végrehajtását;

d)

irányítja a személyzeti, munkaügyi és szociális munkát, a humán jellegű adatok kezelését, a személyiségi jogok védelmét;

e)

irányítja a személyi állománnyal kapcsolatos nyilvántartási, adatkezelési feladatokat úgy, hogy a személyes adatok védelme megvalósuljon;

f)

együttműködik a rendészeti, rendvédelmi tanintézetek, a határőr, rendőr és egyéb társ fegyveres szervek humán jellegű munkát végző szerveivel, más társadalmi szervekkel;

g)

irányítja a fegyelemkezelő tevékenységet, a törzs- és tanulói állomány által a tanintézeti vagyonban okozott károk megelőzését, rendszeresen figyelemmel kíséri a személyi állomány fegyelmi helyzetét, ennek megelőzésére irányuló feladatokat; 35 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


h)

rendszeresen elemzi és értékeli az állomány szolgálati viszonyát érintő jogszabályok, belső normatív rendelkezések gyakorlati megvalósulásának, a jogos járandóságok biztosításának helyzetét, a munkafegyelmet;

i)

irányítja, folyamatosan elemzi a szervezet hatékonyságát, a státus- és létszámgazdálkodást, javaslatot tesz a szakközépiskola állománytáblázatára vonatkozóan, irányítja az állományszervezési feladatokat, szervezi, felügyeli a törzsállomány tanulásra, munkára való ösztönzését;

j)

tervezi, szervezi és vezeti az állomány egészségügyi, mentális szűrését, ellátását, üdültetését és gyógyüdültetését, figyelemmel kíséri a betegség miatti munkából történő kieséseket;

k)

az adat és titokvédelmi felügyelő egyetértésével engedélyezi a humán vonatkozású ügyek nyilvánosságra hozatalát és az ezzel kapcsolatos adatszolgáltatást;

l)

részt vesz a tanulói szakmai gyakorlatok előkészítésében;

m)

elkészíti a szakterület költségvetési tervjavaslatát;

n)

vezeti az Iskolai Érdekegyeztető Tanács (IÉT) munkáját és a munkáltatói tárgyalócsoportot, segíti, felügyeli az iskolai sportegyesület(ek) működését;

o)

kiadja a dolgozói, tanulói minősítési szempontokat, és ellenőrzi az ezek alapján összeállított feljegyzések szakszerűségét;

p)


q)

végzi a hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselői állomány utánpótlásával, szolgálati, közszolgálati és közalkalmazotti jogviszonyával kapcsolatos hatáskörébe tartozó előkészítő, véleményező, javaslattevő, döntés-előkészítő és végrehajtó feladatokat, a Tanulmányi Osztállyal együttműködve a tanulókkal kapcsolatos személyzeti jellegű teendők koordinálását, realizálását, ilyen jellegű nyilvántartások pontos, naprakész vezetését;

r)

végzi a személyügyi igazgatással, valamint a pályára irányítással, és a humánerőforrás-gazdálkodással, ezek elemzésével, naprakész összegzésével, az adattárral kapcsolatos feladatokat;

s)

gondoskodik a szükséges személyzeti, vezetői utánpótlásról, ennek érdekében kapcsolatot tart a munkaügyi szervezetekkel, elkészíti és realizálja az iskola humánerőforrás-gazdálkodását, a berendelés megszűnése esetén az egyének ügyeinek intézését;

t)

előkészíti a személyzeti, munkaügyi, szociális és kegyeleti döntéseket, gondoskodik azok végrehajtásáról;

u)

végzi az állomány jogos járandóságainak határidőre történő biztosításából a szakterületre háruló feladatokat, gondoskodik az elismerések átadásának megszervezéséről, végrehajtásáról, okmányolásáról;

v)

tervezi, szervezi, végzi és felügyeli a törzsállomány rendvédelmi és – munkáltatói támogatás esetén – polgári tanintézetekbe, felsőoktatási intézményekbe történő jelentkezését, e tanulmányok folytatását, az ezekkel kapcsolatos tanulmányi szerződések előkészítését és a benne foglaltak megvalósításának figyelemmel kísérését;



6.

w)

naprakészen vezeti, kezeli a személyügyi adattárat, alkalmazza az elrendelt számítástechnikai módszert, biztosítja az állomány személyes adatainak védelmét, végzi a szolgálati/munkáltatói/pedagógus/tanulói/nyugdíjas igazolványok készítését, intézését, az ideiglenes belépési engedélyekkel való ellátást;

x)

rendszeresen figyelemmel kíséri az állomány mentális állapotát;

y)

kapcsolatot tart a tanintézet gondozási körébe tartozó nyugállományba helyezettekkel, valamint folyamatosan végzi a nyugdíjasokkal összefüggő szociális és kegyeleti munkát;

z)

naprakészen tartja az állományszervezési nyilvántartásokat, végrehajtja a szervezetfejlesztési feladatokat, szakterületi vonatkozásban érvényesíti a létszám- és bértömeg gazdálkodási követelményeket;

aa)

együttműködik a szakközépiskola érdekképviseleti szerveivel, ellátja a szakközépiskolai Érdekegyeztető Tanács elnöki és titkári teendőit;

bb)

részt vesz a belső rendelkezések véleményezésében;

cc)

végzi a szakterületével kapcsolatos tanórák előkészítését és megtartását vezetését;

dd)

a tanulók beiskolázásával, tanulmányaikkal összefüggésben együttműködik a Tanulmányi Osztállyal, a Rendőrség területi szerveinek humánigazgatási szolgálataival, a szükséges mértékben részt vesz a tanulók mindennemű személyzeti ügyeinek intézésében;

ee)

végzi a hivatásos, köztisztviselő és közalkalmazottak esetében a személyzeti és munkaügyi panaszok ügyintézését és ellátja az ezzel kapcsolatos nyilvántartási feladatokat;

ff)

munkáltató megbízása alapján ellátja a Szociális Bizottság titkári teendőit; az iskola képviseletében részt vesz a munkáltatói kölcsön kérelmek elbírálására létrehozott bizottság munkájában.

Egészségügyi feladatok: a)

az Állami Egészségügyi Központ (ÁEK) – együttműködve a Honvéd Egészségügyi Központtal (HEK) – szakmai irányításával és felügyeletével szervezi és végzi az igényjogosultak, a szakközépiskola állományának megfelelő gyógyító egészségügyi ellátását, szervezi gyógyüdülését, fejleszti az állomány egészségügyi kultúráját, az egészséges életmódra nevelést, segítő és véradó programokat szervez;

b)

végzi az állományba való felvételhez, valamint a tanulói gépjármű-vezetői képzéshez szükséges egészségügyi alkalmasság elbírálásával kapcsolatos feladatokat, az időszakos orvosi vizsgálatokat, a szakközépiskolán belül a közegészségügyi és járványügyi tevékenységet, folyamatosan figyeli, elemzi a szolgálatból, munkából való kiesés egészségi okait, erre felhívja az iskolavezetés figyelmét;

c)

gondoskodik a különféle helyi rendezvények, lövészetek szükség szerinti egészségügyi biztosításáról, a törzsállomány körében szakmai jellegű tájékoztatók tartásáról, az alapvető higiéniai szabályok betartásáról, ezek ellenőrzéséről;

d)

részt vesz az alkohol és más kábító hatású szerek elleni fellépésben, valamint az oktató munkában; 37 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


7.

8.

e)

együttműködik a területi Egészségbiztosítási Pénztárral, az ÁNTSZ illetékes helyi szervezetével, a fenntartó minisztériumi, honvédségi és önkormányzati egészségügyi szervezetekkel, intézményekkel;

f)

kezdeményezi a FÜV és OOSZI eljárásokat, és figyelemmel kíséri ezek alakulását.

Pszichológiai feladatok: a)

kidolgozza, irányítja, szervezi és végzi – a humánerőforrás-gazdálkodás részeként – az alaptevékenységet segítő szakmai feladatokat, a személyi állományt érintő mentálhigiénés prevenciós munkákat, az állomány humán ellátását speciális konfliktus- és veszélyhelyzetekben;

b)

szervezi és végzi az állományba vétel feltételéül előírt pszichológiai alkalmassági, továbbá az időszakos és célzott pszichológiai vizsgálatokat, valamint az egyes beosztásokra vonatkozó pszichológiai alkalmasság megállapítását;

c)

részt vesz a vezetők (parancsnokok) pszichológiai ismereteinek bővítésében, vezetői készségeinek fejlesztésében, speciális módszereivel, elemzésekkel, tanulmányok előterjesztésével hozzájárul a vezetői döntések előkészítéséhez;

d)

tervezi, szervezi, irányítja és végrehajtja a tanintézetnél az egyéni és szervezeti devianciák valamint egészségrontó viselkedések feltárásával, megelőzésével és kezelésével összefüggő programokat;

e)

a szolgálati feladatok színvonalasabb végrehajtása érdekében szervezi és végzi a törzsállomány pszichés kondíciói javítását, továbbképzését, kapcsolódó felmérések, kutatások, tréningek teljesítését;

f)

kapcsolatokat épít és tart fenn a fegyveres és rendvédelmi, illetve a helyi pszichológiai, egészségügyi feladatokat ellátó szervekkel, intézményekkel;

g)

szükség szerint részt vesz a tanulói állomány pszichológiai jellegű felkészítésében.

Munka- és balesetvédelmi feladatok: a)

az igazgató közvetlen irányítása alatt végzi a munkavédelemmel kapcsolatos adminisztratív teendőket, előkészíti a javaslatokat, döntéseket, jelentéseket, elkészíti a baleseti eljáráshoz kapcsolódó jegyzőkönyveket;

b)

végzi az állandó állomány munka- és balesetvédelmi felkészítését, vizsgáztatását, segíti e témában a tanulók felkészítését;

c)

ellenőrzi a jogszabályokban, belső rendelkezésekben e területre meghatározottak végrehajtását; OKTATÁSI SZERVEK

9.

Tanulmányi Osztály: a)

tervezi, szervezi és irányítja a szakközépiskolában folyó alap-, tovább-, átképzés és speciális képzés végrehajtását, folyamatosan figyelemmel kíséri a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, a Felvételi Szabályzat előírásai naprakész megfelelését, indokolt esetben kezdeményezi ezek pontosítását; 38 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


b)

elkészíti a Képzési Idő és Tevékenységi Tervet, a tantárgy-, tananyagegység/tananyagelem-felosztást, a tanórarendet, a Vizsgatervet és egyéb képzési terveket, beszerzi, előkészíti, illetve vezeti a tanügyi okmányokat, nyilvántartásokat;

c)

a szakcsoportokkal együttműködve tervezi, szervezi, koordinálja a képzési, az oktatási és vizsgáztatási dokumentumok, módszertani tervek és kiadványok kidolgozását; végzi a mentorok felkészítésének koordinálását, a külső előadók és szakmai vizsgáztatók megbízásával, díjazásával kapcsolatos feladatokat;

d)

összegzi a tanulmányi és vizsgatapasztalatokat; részt vesz a szakcsoportok nevelő, oktató, módszertani, kidolgozó és tudományos tevékenységének szervezésében, koordinálásában, a módszertani jellegű foglalkozások, egyéb rendezvények előkészítésében, vezetésében, a Nevelőtestület és az oktatási szakterületen működő bizottságok üléseinek előkészítésében, bizonyos tanórák megtartásában;

e)

tervezi, szervezi, összesíti, elemzi és értékeli a képzéssel, tanulmányi munkával kapcsolatos ellenőrző tevékenységet;

f)

intézi a tanulók tanulmányi előmenetelével összefüggő kérelmeket, dönt a hatáskörébe utalt kérelmekben; a hatáskörét meghaladó ügyeket döntésre előkészíti az arra illetékes vezetők, testületek számára, továbbá a tanulmányi ügyekben hozott döntést követően gondoskodik a határozatoknak az érintettek számára történő közléséről;

g)

a beiskolázott tanulói állomány tanulmányi és vizsga ügyeiben végrehajtja az illetékes rendőr szervekkel, személyekkel a szükséges levelezéseket;

h)

figyelemmel kíséri a pedagógiai-módszertani munkában felhasználható szakirodalmat, ezek tekintetében ajánlásokat fogalmaz meg az oktatói állomány részére;

i)

szervezi, irányítja és ellenőrzi az oktatáshoz szükséges tankönyvek, jegyzetek, tansegédletek és egyéb információhordozók kidolgozását, sokszorosítását, elosztását, a központi és szakcsoporti oktatástechnikai eszközök és anyagok igénylését, szakszerű alkalmazását, javítását, az alaptantermek, szaktantermek, nyelvi laborok, gyakorlótér, lőtér és a sportkombinát igénybevételét, állapotuk alkalmi ellenőrzését;

j)

javaslatot tesz a vizsgabizottságok összetételére, koordinálja a vizsgabizottságok munkáját, előkészíti és eljuttatja a vizsgaokmányokat a vizsgáztató oktatóhoz, bizottsághoz;

k)

kiveti a külön eljárási összegeket és ellenőrzi azok befizetését;

l)

a kiadmányozási jogkörrel rendelkezők számára előkészíti, kiállítja, és nyilvántartja a tanulmányokat bizonyító okiratokat, kiadja a tanulói jogviszonnyal, a tanulmányokkal, végzettséggel összefüggő igazolásokat, másolatokat;.

m)

irányítja az oktatási szervek működéséhez kapcsolódó dekorációs, fotós, videós technikusi és tanépület gondnoki tevékenységet, az iskolai események dokumentálását, valamint végzi a fotó-, videóoktatást a tanulók részére;

n)

végzi a pályára irányítási munkával, felvételi eljárással kapcsolatos – feladattervben, illetve Felvételi Szabályzatban – meghatározott feladatokat, előkészíti és jóváhagyatja a felvételivel és a tanulmányi munkával kapcsolatos kiadványokat, felvételi irodát működtet, elvégzi a kapcsolódó levelezéseket és sokszorosításokat;



10.

o)

tájékoztatja az érintetteket a felvételi eljárásról, a tanórarendről, a tanulmányi munkát érintő szabályozókról és azok változásairól, a tanévi időbeosztásról, a vizsgák helyéről, idejéről és egyéb, a tanulmányi munkával összefüggő kérdésekről;

p)

felkutatja, figyelemmel kíséri az oktatás fejlesztését szolgáló pályázati lehetőségeket, koordinálja az oktatási területen folyó ezirányú tevékenységet;

q)

nyilvántartja a tanulók foglalkozásokról történő hiányzását, az oktatási dokumentumokat, a jogszabályi előírásoknak megfelelően az oktatásban résztvevők adatait; végzi a szakközépiskola tanulmányi munkával összefüggő adatszolgáltatási, statisztikai kötelezettségeiből adódó feladatokat, a tárolt adatokat – a jogosultság figyelembevételével – a szakközépiskola különböző szervezeti elemeinek a rendelkezésére bocsátja;

r)

részt vesz a Nevelőtestület munka- és üléstervének kidolgozásában, tevékenysége okmányolásában;

s)

a napi oktatásszervezés terén együttműködik a szakközépiskola, a Rendőrség szakmai szerveinek, a társ tanintézeteknek és más szerveknek azonos szintű és feladatkörű szerveivel;

t)

biztosítja a tanintézeti jegyzettár színvonalas működését, a kulturális és sporteszközök, jegyzettári könyvek, igényelt sajtótermékek beszerzését, a selejtezések végrehajtását, kapcsolatot tart a területi (helyi és fővárosi) közművelődési és kulturális intézményekkel és magángyűjtőkkel.

u)

végzi az oktatáshoz szükséges tankönyvek, jegyzetek, tansegédletek és egyéb információhordozók elosztását, szükséglet szerinti sokszorosítását, a tanulói állomány részéről történő megvásárlását.

Szakcsoportok: A szakmai szakcsoportok általános feladatai: a)

tervezik, szervezik, és közvetlenül végzik a szakterületüknek (oktatott tantárgycsoportoknak, tantárgyaknak, tananyagegységeknek/tananyagelemeknek, témacsoportoknak/moduloknak) megfelelő tudományos kutató, kidolgozó, nevelőoktató és egyéb jellegű tevékenységeket, az ezzel összefüggő kiegészítő feladatokat;

b)

tervezik, szervezik és végzik a meghatározott tantárgyak, tananyagegységeknek az előírt tananyagoknak a színvonalas, naprakész és gyakorlatias oktatását, nyílt órákat és bemutató foglalkozásokat vezetnek;

c)

tartalmas, színvonalas és korszerű jegyzeteket, tansegédleteket, szemléltető eszközöket, tantárgyi, tananyagegységi tájékoztatókat, óravázlatokat, egyéb információhordozókat készítenek és alkalmaznak;

d)

folyamatosan elemzik, értékelik az oktatási tevékenységet, annak hatékonyságát, kezdeményezik, illetve gondoskodjanak az oktatási és vizsgáztatási dokumentumok, tananyagok, információhordozók kiegészítéséről, megújításáról;

e)

folyamatosan és követelménytámasztóan számon kérik és értékelik a tanulók tanulmányi munkáját, végzik a vizsgáztatásokat, illetve a tantárgyi, tananyagegységi záró osztályzatok odaítélését; 40 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


f)

kötelező és fakultatív konzultációkat, kötelezően választott foglalkozásokat, szakköröket, sportköröket, tanulmányi és szakmai versenyeket szerveznek, vezetnek;

g)

részt vesznek a tanulók felvételiztetésében, tanórán kívüli felkészítésében, foglalkoztatásában, az osztályfőnöki vagy a tanári munka keretében a személyiségfejlesztő munkában és a követésvizsgálat végzésében;

h)

részt vesznek a szakirányú tanulói szakmai gyakorlatok előkészítésében, a mentorok felkészítésében, ellenőrzik és értékelik a szakmai gyakorlatok végrehajtását;

i)

gondoskodnak a képzés személyi, anyagi, technikai, technológiai és pedagógiai feltételeinek folyamatos fejlesztéséről, szakmai dokumentumtárat alakítanak ki, kezelnek és működtetnek;

j)

fenntartják a tanulmányi és munkafegyelmet, biztosítják a pedagógiai egység kialakítását, megújítását, a Pedagógusi etika előírásai érvényesülését, az alkotó együttműködést;

k)

a szakmai és pedagógiai ismereteiket szinten tartják, fejlesztik és ezek érdekében a szakterületnek megfelelő szakmai gyakorlatokon, szakmai napokon, szakmai és pedagógiai továbbképzéseken, módszertani foglalkozásokon és egyéb rendezvényeken vesznek részt, illetve ilyeneket szerveznek, vezetnek;

l)

szakmai anyagokat készítenek, illetve ilyen anyagok véleményezésében vesznek részt;

m)

vezetője elkészíti a szakcsoport által oktatott tantárgyakra, tananyagegységekre vonatkozóan a tantárgy-, valamint tananyagegység/tananyagelem-felosztást, javaslatot tesz a pedagógusok tanórarend szerinti óratartási kötelezettségére, a tanóratervezés rendjére;

n)

végrehajtják a megrendelő országos szintű szakmai szerv által szervezett speciális tanfolyamokra vezényelt állomány felkészítését, a polgári középiskolák fakultációs képzésének segítését;

o)

részt vesznek az állandó állomány tájékoztatásában, felkészítésében, tovább- és átképzésében, az iskola öntevékenysége innovatív segítésében, tekintélye, elismertsége kialakításában, fenntartásában;

p)

végzik az oktatással kapcsolatos statisztikai adatgyűjtést, a statisztikai jelentések részanyagainak elkészítését, az adatszolgáltatást, valamint az elemző-értékelő munkát;

q)

a napi oktatási tevékenység terén együttműködnek a szakközépiskola, a rendvédelmi szakmai szerveknek, a társ tanintézeteknek és más szerveknek az azonos szintű és feladatkörű szerveivel.

A Nevelési és Területi Szakmai Gyakorlati Szakcsoport feladatai: a)

tervezi, szervezi, irányítja és ellenőrzi a szakközépiskolában tanórán kívüli időben folyó személyiségfejlesztő munkát;

b)

kidolgozza a tanulók fogadásának és módszertani felkészítésének tervét, ez alapján szervezi és végzi a tanulók felszerelését, tanév eleji módszertani felkészítését, általános felmérését, a funkciót viselő tanulók eligazítását;



c)

elkészíti a tanulói alapkiképzés programját, ez alapján tervezi, szervezi és a szakmai szakcsoportok bevonásával végzi a tanulók alapkiképzését, a tanintézeti képzés időszakában esetenként részt vesz a tanórák (lőkiképzés, általános szolgálati ismeretek stb.) megtartásában;

d)

elkészíti a Tanulói Szállás Házirendjét, működteti a tanulói szállást, tervezi, szervezi és végzi a tanulók elhelyezését, ellátását, járandóságaik biztosítását, értékeik megőrzését, napi ügyeik, kérelmeik és panaszaik intézését, útbaindítását, gondoskodik a tanulói szálláson és – az általa elkészített terv alapján – a külső körleten a rend és tisztaság ellenőrzéséről, fenntartásáról, a tanulói szálláson lakók részéről okozott kár megtérítéséről, az elszenvedett balesetek kivizsgálásáról;

e)

összeállítja a Tanóra- és Elfoglaltsági Rendet, valamint a tanulók délutáni elfoglaltsági tervét és ez alapján tervezi, szervezi, vezeti, illetve ellenőrzi a tanulók reggeli elfoglaltságát és a délutáni tanórán kívüli foglalkozásait, végzi a napi létszámellenőrzést és jelentést, valamint a tanulói állomány minősített időszaki feladatainak ismertetését, gondoskodik a tanulókra vonatkozó titokvédelmi előírások betartásáról;

f)

elkészíti a portaszolgálati utasítást, szervezi és működteti a portaszolgálatot és végzi a tanulók iskolaügyeleti, informatikailabor- és kondicionálóterem-ügyeleti, valamint a tanulói ügyeletes osztálytitkár (szakaszparancsnoki) szolgálatba vezénylését, együttműködve az iskolaügyeletessel végzi a szolgálati feladatokat ellátó tanulók értékelését;

g)

tervezi, szervezi és ellenőrzi a tanulók gépjárművezetői felkészítését;

h)

kidolgozza a területi szakmai gyakorlatok terveit, ez alapján szervezi, ellenőrzi, értékeli és okmányolja a tanulók szakmai gyakorlatait;

i)

kapcsolatot tart a Diákönkormányzat vezetőségével, az osztályok diákönkormányzati képviselőivel, segíti a testületet működési dokumentumainak kidolgozásában, rendezvényei szervezésében, működése során jogai érvényesítésében és kötelezettségei teljesítésében;

j)

részt vesz a követésvizsgálatok előkészítésében és végzésében;

k)

fenntartja a munkafegyelmet, biztosítja a személyiségfejlesztő munka egységét, a pedagógus etika előírásai érvényesülését, a szakcsoport állományának képzési időn is túli foglalkoztatását, alkalmi jellegű korai, kései és váratlan ellenőrzéseinek megvalósulását;

l)

állománya pedagógiai ismereteit szinten tartja, fejleszti, ennek érdekében a szakterületnek megfelelően továbbképzéseken, módszertani foglalkozásokon és egyéb rendezvényeken vesz részt, illetve ilyeneket szervez és vezet;

m)

részt vesz az iskola öntevékenysége innovatív segítésében, tekintélye, elismertsége kialakításában és fenntartásában;

n)

végzi a feladatkörébe tartozó munkával kapcsolatos statisztikai adatgyűjtést, a statisztikai jelentések részanyagainak elkészítését, az adatszolgáltatást, valamint az elemző-értékelő munkát;

o)

együttműködik az osztályfőnökökkel és a Humán Osztály munkatársaival, közreműködik a tanulók első beosztásba helyezésének intézésében, valamint a tanulók tanulmányi jellemzéseinek elkészítésében.



Együttműködik az osztályfőnökökkel, a szakközépiskola, a Rendőrség/Határőrség területi szakmai gyakorlatokat vezető szerveivel, a társtanintézetek és más szervek azonos szintű és feladatkörű szerveivel. p)

végzi a diákigazolványok tanulók részére történő biztosításával kapcsolatos feladatokat.

A szakmai szakcsoportok sajátos feladatai: A)

B)

Rendőri Szakcsoport: a)

tervezi, szervezi és végzi a rendőri ismeretek tantárgycsoport/tananyagegység (közrendvédelmi, közlekedési, csapatszolgálati, általános szolgálati ismeretek), valamint a testnevelés és önvédelmi ismeretek elméleti és gyakorlati oktatását;

b)

részt vesz a szakirányú tanulói szakmai gyakorlatok előkészítésében, ellenőrzésében és értékelésében;

c)

részt vesz a tanulók alaki megjelenésének, fellépésének és szolgálati érintkezésének tanórai és azon kívüli alakításában;

d)

tervezi, szervezi és végzi a testnevelés és önvédelem elméleti és gyakorlati oktatását;

e)

tervezi, szervezi és részben segíti a törzsállomány és a tanulók tömeg- és versenysport-tevékenységét, fizikai (erőnléti) állapotának felmérését, valamint szervezi az iskolán kívüli sportversenyekre történő felkészítést, ellátja a tanintézeti és IRM versenyeken a csapatvezetői tevékenységet;

f)

koordinálja a torna- és kondicionáló terem és a sportpályák igénybevételét, felügyeli és fenntartja ezek állapotát;

g)

a Határrendészeti szakcsoporttal együttműködve tervezi, szervezi és végzi a speciális intézkedéstaktikai gyakorlatokat, intézkedéstaktikai tréningeket a rendészeti szervek állománya és egyéb megrendelők részére;

Alapozó Ismereti Szakcsoport: a)

tervezi, szervezi és végzi a jogi és rendészeti igazgatási ismeretek elméleti és gyakorlati oktatását;

b)


c)


d)

tervezi, szervezi és végzi a nyomozási, illetve a bűnügyi és felderítési ismeretek elméleti és gyakorlati oktatását;

e)

működteti és felügyeli az iskola bűnügyi-technikai szaktantermét;

f)

tervezi, szervezi és végzi az idegen nyelvek oktatását;

g)

szervezett formában segítséget nyújt a tanulóknak, a törzsállománynak, valamint a rendvédelmi és más együttműködő szervek állományának tanfolyamszerű idegen nyelvi képzéséhez, állami nyelvvizsgára történő felkészítéshez;

h)

meghívás alapján fordítói és tolmácsolási feladatokat lát el; 43 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


C)

i)

részt vesz a rendvédelmi szervek által szervezett idegen nyelvi képzéshez, vizsgáztatáshoz szükséges segédanyagok kidolgozásában;

j)

működteti és felügyeli az iskola idegen nyelvi laborjait és szaktantermét;

k)

tervezi, szervezi és végzi a társadalom és kommunikációs ismeretek elméleti és gyakorlati oktatását;

Határrendészeti Szakcsoport: a)

tervezi, szervezi és végzi a határrendészeti ismeretek tantárgycsoport/tan (határőrizeti, határforgalmi, határvédelmi ismeretek), a lőkiképzési és az informatikai ismeretek elméleti és gyakorlati oktatását;

b)


c)


d)

szervezi és végzi a törzsállomány lövészeteit, közreműködik a lőversenyek lebonyolításában;

e)

szervezett formában segítséget nyújt a tanulóknak, a törzsállománynak, valamint a rendvédelmi és más együttműködő szervek állományának tanfolyamszerű informatikai képzésében, valamint az ECDL vizsgára történő felkészítésében;

f)

működteti és felügyeli az iskolán belüli gyakorló határrendészeti kirendeltséget, a határforgalmi szakkabinetet, taktikai helyiséget, az informatikai szaktantermeket, a kispuska lőteret és a lőkiképzési szakkabinetet;

g)

a Rendőri szakcsoporttal együttműködve tervezi, szervezi és végzi a speciális intézkedéstaktikai gyakorlatokat, intézkedéstaktikai tréningeket a rendészeti szervek állománya és egyéb megrendelők részére;

A GAZDASÁGI IGAZGATÓHELYETTES KÖZVETLEN ALÁRENDELTSÉGÉBEN MŰKÖDŐ SZERVEZETI ELEMEK, SZEMÉLYEK 11.

Közgazdasági Osztály: a)

elkészíti a szakközépiskola érintett szervezeti elemei igényeinek figyelembevételével a költségvetési tervjavaslatot, végzi a szükséges egyeztetéseket, a költségvetési vitához elkészíti az elemzéseket, a jóváhagyott előirányzatok alapján kidolgozza az elemi költségvetés javaslatát, a gazdálkodás vitelére és az éves leltárra vonatkozó intézkedéseket, a költségvetés végrehajtása során figyelemmel kíséri, elemzi a teljesülés alakulását, javaslatot tesz a szükséges módosításokra, átcsoportosításokra;

b)

biztosítja a pénzgazdálkodás tervszerűségét, negyedévente kimutatást ad az igazgató részére a felhasználás alakulásáról, ellátja a pénzforgalom kincstári ügyfélként történő lebonyolításával kapcsolatos feladatokat, működteti a házipénztárt, adatokat, számvetéseket biztosít az igazgatói döntésekhez;



12.

c)

ellátja a számviteli rendből, valamint a beszámolási, adatszolgáltatási kötelezettségből adódó teendőket, végzi az állomány személyi juttatásainak, társadalombiztosításainak számfejtéséhez és kifizetéséhez kapcsolódó feladatait, az önkéntes és magánnyugdíjpénztárak működéséből adódó teendőket, eleget tesz a szakközépiskola adózási és társadalombiztosítási kötelezettségeinek;

d)

végrehajtja – az igazgató által térítés nélkül engedélyezett kivételekkel – a szakközépiskola által külső szervek részére nyújtott szolgáltatások és értékesítések számlázását, vezeti a keletkezett károk nyilvántartását, végrehajtja a behajtásukkal kapcsolatos feladatokat;

e)

szakmai felügyeletet gyakorol a szakközépiskola gazdálkodó szervei pénzforgalmi és vagyon-nyilvántartási tevékenysége felett, közreműködik gazdálkodásuk összehangolásában;

f)

szakterülete vonatkozásában részt vesz az oktató-nevelő munkában

g)

vezetője jogkörében megbízás alapján kötelezettség-vállalási és utalványozási jogkört gyakorol, ellátja a szakközépiskola gazdálkodói kötelezettség-vállalási és pénzügyi ellenjegyzési feladatait, gyakorolja az ellenjegyzés, utalványozás, érvényesítés jogkörét.

Technikai Osztály: a)

tervezi és biztosítja a szakközépiskola informatikai, távközlés-technikai, gépjármű-technikai, fegyverzeti, vegyvédelmi, műszaki, fotó-optikai, rendészettechnikai, őrzésbiztonság-technikai, irodagép- és ügyvitel-technikai, oktatás- és kultúrtechnikai felszerelései, eszközei, anyagai, valamint járművei meglétét, a rendszerben tartásukhoz szükséges felszerelések, eszközök és anyagok készletezését, elszámolását, beszerzését és minőségi átvételét, végzi a használatból történő kivonások előkészítését és végrehajtását;

b)

szervezi, irányítja, illetve végrehajtja a gazdálkodási körébe tartozó eszközök üzemeltetését, technikai ellenőrzését és kiszolgálását, eleget tesz a gépjármű fenntartói kötelezettségeknek, végrehajtja a lövészetek technikai biztosítását;

c)

összeállítja a szakközépiskola szervezeti elemei igényei alapján a heti szállítási terveket, koordinálja, ellenőrzi a gépjárművek forgalmazását, felügyeli az üzemeltetést, végrehajtja az érintett állomány szakmai továbbképzését, az ügyintézői gépkocsivezetők és a gépjárműparancsnokok vizsgáztatását;

d)

a gépjárműjavító műhely felett általános szakmai- és munkarendi felügyeletet gyakorol a vonatkozó jogszabályok és belső rendelkezések alapján, szakmailag felügyeli a gazdálkodási körébe tartozó technikai eszközök kezelését, karbantartását;

e)

kezdeményezi a szakterületét érintő belső szabályzók kiadását, új eszközök, anyagok rendszeresítését, az elavult eszközök használatból történő kivonását, eleget tesz az előírt szakmai beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségeknek;

f)

végrehajtja a szakterületet érintő közbeszerzési és a szabadkézi vételi eljárásokat, gondoskodik a rendelkezésre álló eszközök jogszerű magáncélú igénybevételével a szakközépiskola bevételi előirányzata növeléséről;



13.

g)

szakterülete vonatkozásában részt vesz a nevelő-oktató munkában, illetve előkészíti, felügyeli a Tanulmányi Osztállyal, a tanulói szállással együttműködve a tanulók gépjárművezetői képzését, vizsgáztatását;

h)

tervezi, szervezi – részben a számítástechnikai tanárok véleményének figyelembevételével – a szakközépiskola informatikai rendszerének működéséhez szükséges eszközök, anyagok beszerzését és szolgáltatások alakítását, a szakanyagok beszerzését, átvételét, használatból történő kivonását, végrehajtja a felhasznált anyagok elszámolását, gondoskodik a gazdálkodási körébe tartozó eszközök időszakos felülvizsgálatáról;

i)

szervezi és irányítja a szakközépiskola informatikai és adatátviteli rendszerének üzemeltetését, fenntartását, együttműködik az informatikai hálózatot fenntartó szervekkel, végrehajtja az informatikai rendszer önerős karbantartását és kisjavítását, a meghibásodások gyors elhárítását, elháríttatását és a külső szervekkel történő javíttatásokat;

j)

javaslatot tesz az informatikai és adatátviteli rendszer korszerűsítésére, a rendelkezésére álló eszközök elosztására, új eszközök, anyagok rendszeresítésére, kezdeményezi a szakterületet érintő belső szabályozók kiadását, eleget tesz szakmai beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségeknek;

k)

biztosítja az oktatás informatikai feltételeit, az Internet és WEB szolgáltatást, közreműködik az elektronikus levelezésben, a felhasználók szakmai továbbképzésében, a számítógépek alkalmazásának elterjesztésében, az iskolai telefonkönyv naprakészségében;

l)

szakmailag felügyeli az informatikai rendszer és a telepített berendezések használatát, azokon az adatvédelmi szabályok betartását;

m)

vezetője kötelezettség-vállalási és utalványozási jogkört gyakorol megbízás alapján.

Ellátási és Fenntartási Osztály: a)

tervezi, szervezi és biztosítja az élelmezési, ruházati és elhelyezési anyagokkal történő készletezést, ellátást, végrehajtja a felhasznált anyagok elszámolását, szakanyagok beszerzését, átvételét, használatból történő kivonását, a helyiségek és az udvarok takaríttatását, rendben tartását;

b)

tervezi, szervezi és biztosítja a tevékenységi körébe tartozó szolgáltatások igénybevételét, gondoskodik az ingatlanok üzemeltetéséhez szükséges hatósági engedélyek beszerzéséről, az előírt hitelesítések, felülvizsgálatok végrehajtásáról, a rendelkezésre álló eszközökkel, helyiségekkel jogszerű szolgáltatás nyújtása révén a szakközépiskola bevételi előirányzata növeléséről;

c)

végzi a hatáskörébe utalt lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátását, előkészíti a központi szervhez felterjesztendő javaslatokat;

d)

végrehajtja a Kincstári Vagyonkezelési Igazgatósággal kötött vagyonkezelői megállapodásból adódó gazdálkodási, adatszolgáltatási és nyilvántartási feladatokat, irányítja az ingatlangazdálkodást, végzi a tanintézetnél ellátandó lakásügyi feladatokat, különösen a felterjesztések előkészítését, az érdeklődők tájékoztatását;



e)

előkészíti a felújítási és beruházási munkákat, a megelőző karbantartást, illetve ezekre vonatkozó terveket, közreműködik a lebonyolításukban, műszaki átvételükben, tervezi, szervezi, műszakilag irányítja, illetve ellenőrzi és elszámolja a karbantartási munkákat;

f)

kezdeményezi a szakterületét érintő belső szabályzók kiadását, a helyiségek elosztását, berendezését, új anyagok, eszközök rendszeresítését, az elavult eszközök használatból történő kivonását, eleget tesz a szakmai beszámolási és adatszolgáltatási kötelezettségeknek;

g)

végrehajtja a szakterületet érintő közbeszerzési eljárásokat;

h)

vezeti az iskola üzemeltetésével kapcsolatos törzsadattárat, a havi felhasználások alakulását, és ezek norma és költségszámait;

i)

vezetője irányítja a gondnok, az élelmezési előadó munkáját, szakmailag felügyeli az ingatlanok és a gazdálkodási körbe tartozó eszközök és anyagok használatát, kezelését, karbantartását, a szakterületéhez tartozó szak-, segédmunkások előrelátó, szervezett mindennapi tevékenységét, intézi a létesítmény üzemeltetését, illetve hiba esetén ennek kiküszöbölését;

j)

vezetője irányítja és felügyeli a szakközépiskola tűzvédelemmel kapcsolatos tevékenységét, gondoskodik a szakközépiskola tűzvédelmi rendszabályainak kiadásáról, folyamatos karbantartásról, a felmerülő hiányosságok megszüntetéséről;

k)

szakterülete vonatkozásában szükséges esetben részt vesz a nevelő-oktató munkában;

l)

kötelezettség-vállalási és utalványozási jogkört gyakorol megbízás alapján.

III. RÉSZ A SZAKKÖZÉPISKOLA MŰKÖDÉSE I. Fejezet Általános szabályok 1.

A munkaköri leírások elkészítéséről az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a titkárságvezető és a humán osztályvezető gondoskodnak. Az igazgatóhelyettesek az alárendeltségükbe tartozó szervezeti elemek beosztottainak munkaköri leírásait hagyják jóvá.

2.

A szakközépiskola a költségvetési előirányzatából, illetőleg a fenntartó által biztosított további támogatásból, valamint egyéb bevételei alapján gondoskodik feladatainak ellátásáról. A szakközépiskola fenntartási és működési költségeit, alaprendeltetése ellátását alapvetően az évente összeállított és a fenntartó által jóváhagyott költségvetésből fedezi.

3.

A szakközépiskola – nem sértve az alapfeladata ellátását – az Alapító Okirat szerint anyagi haszonszerzésre irányuló tevékenységet is folytathat.

4.

A szakközépiskola – az Alapító Okirat által rögzített keretek között – szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatosan minden olyan ügyben dönt, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. 47 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


5.

Működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vesznek a tanárok, a tanulók, illetőleg képviselőik. A szakközépiskola szakmai ellenőrzése a Közoktatási tv. 107. §-a szerint történik.

6.

A szakközépiskola szervezeti elemei tevékenységük során együttműködésre kötelezettek. A feladatkörükbe tartozó, de más szervezeti elemek feladatkörét is érintő ügyekben az érdekeltekkel egyeztetve kötelesek eljárni, illetve az ügyeket döntésre előkészíteni. A felmerülő több belső szervezeti elemet érintő gondok megoldásában elsődlegesen azok vezetői illetékesek, illetve kötelezettek megoldást találni. A hatáskörükbe nem tartozó ügyekről a közös elöljárónak kötelesek jelentést tenni.

7.

A szervezeti elemek, illetve azok tagjai részére a szolgálati út betartásával adható utasítás. Amennyiben a szolgálati érdek sérelmet szenvedne, vagy a szolgálati elöljáró akadályoztatása, az ügy sürgőssége, illetve jellege miatt erre nincs mód, a szolgálati út betartásától el lehet tekinteni. A nem szolgálati elöljárótól kapott utasítást végre kell hajtani, de arról haladéktalanul jelentést kell tenni a közvetlen szolgálati elöljárónak.

8.

A szakközépiskola képviseletében kiadmányozásra és állásfoglalásra jogosultak: a)

az igazgató a szakközépiskola egészére kiterjedő hatállyal;

b)

az igazgatóhelyettesek a szakterületüket, valamint a közvetlen irányításuk alá tartozó szervezeti elemeket érintő körben; továbbá az igazgató megbízása alapján, vagy helyettesítésekor az iskola egészét érintő ügyekben;

c)

a kiemelt jogi főelőadó kizárólagos hatáskörében, állam- és szolgálati titok, illetve személyes és különleges adatok megsértésével kapcsolatban jogosult állásfoglalásra.

9.

A szakközépiskolában működő érdekvédelmi szervezetek tevékenységét a jogszabályokban, az állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, az együttműködési megállapodásban és a Kollektív Szerződésben rögzítettek szerint kell biztosítani.

10.

A szakközépiskola helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet, ilyen rendezvény megtartása tiltott.

11.

A szakközépiskolában – oktatási vonatkozásban – a közoktatási törvény 40. §-ában előírt és annak 2. számú mellékletében meghatározott adatokat kell nyilvántartani, kezelni, továbbá az országos statisztikai adatgyűjtési programban adatszolgáltatással közreműködni. Ezen túlmenően a tanulók tanulmányi, hiányzási, fegyelmi ügyeivel kapcsolatos adatok elöljáró részére történő továbbítására is állandóan készen kell állni.

12.

A szakközépiskolában a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, a tanulót érintő szakközépiskolai munkarenddel kapcsolatos lehetőségeket a Diákönkormányzat működési rendje, valamint az iskolai Házirend, továbbá a Tanulói Szállás Házirendje állapítja meg. Az iskolai Házirendet a szakközépiskola igazgatójának előterjesztésére a Nevelőtestület fogadja el a Diákönkormányzat egyetértésével, majd az Oktatási Főigazgatóság főigazgatója hagyja jóvá.



13.

A szakközépiskola a tanuló nevelését, oktatását a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek közötti megbékélés elve alapján szervezi, tiszteletben tartja a szakközépiskola törzs- és tanulói állománya lelkiismereti és vallásszabadságát.

14.

A szakközépiskola állandó és nem állandó állományát nem érheti hátrány lelkiismereti meggyőződése miatt, világnézeti meggyőződésük megvallására vagy megtagadására nem kötelezhetők.

15.

A szakmai elméleti képzéshez szükséges pedagógusi állományról és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottakról – a közoktatási törvényben előírt követelmények és normatívák figyelembevételével, az igazgató az igazgatóhelyettesek aktív közreműködésével – hatáskörében gondoskodik.

16.

A gyakorlati képzési feladatokat a szakközépiskola egyrészt saját bázisán, másrészt a tanulói jogviszonnyal kapcsolatban kötelezettséget vállaló rendészeti szerv, illetve országos hatáskörű vezetőszerve intézkedése alapján a gyakorlati képzés feltételeivel rendelkező szervezetnél végzi. A gyakorlati képzés időszakában a tanuló munkarendje a gyakorlati képzést végző szervezet munkarendjéhez igazodik.

17.

A szakközépiskolában a nevelő, oktató és személyiségfejlesztő munka a "Pedagógiai Program" és az osztályfőnöki tanmenet alapján folyik.

18.

A Szervezeti és Működési Szabályzatot, a Házirendet, a Pedagógiai Programot – miután a Nevelőtestület elfogadta, és a fenntartó jóváhagyta – nyilvánosságra kell hozni.

II. fejezet A MUNKA RENDJE 1.

A szakközépiskola hivatásos, közalkalmazotti és köztisztviselői állományának munkarendjére vonatkozó szabályok: a)

A szolgálatteljesítési idő, illetve munkaidő hetente 40 óra, amelyet naponta legalább 4 – a részben, vagy egészben ügyeleti, őr- és készenléti jellegű szolgálati beosztásokat, munkaköröket kivéve – legfeljebb 12 óra időtartamban kell letölteni. Munkaidőkeret meghatározása esetén [hivatali munkarendtől eltérő (vezénylésesszolgálati), illetve váltásos (-szolgálati) munkarend] a heti munkaidő mértékét a munkaidőkeret átlagában kell figyelembe venni.

b)

Az iskola hivatásos állománya – figyelembe véve a közoktatási intézményi jelleget is – feladatainak eredményes végrehajtása érdekében szolgálati munkarendben tevékenykedik. A szolgálati munkarend fajtái: hivatali, hivatali munkarendtől eltérő (vezényléses-szolgálati), váltásos-szolgálati. Az iskola közalkalmazotti és köztisztviselői állománya – a közoktatási intézményi jelleg figyelembevételével – hivatali, hivatali munkarendtől eltérő, illetve váltásos munkarendben végzi feladatait.

c)

Hivatali munkarend esetén a napi szolgálatteljesítési idő, illetve munkaidő hétfőtől csütörtökig 07.30-16.00 óráig, pénteken 07.30-13.30 óráig tart.



Hivatali munkarendben látják el szolgálatukat mindazok, akik esetében a feladatok ellátása, ügyek intézése, a szervekkel való együttműködés, kapcsolattartás ezt lehetővé teszi, és a hivatali munkarendtől eltérő (vezényléses-szolgálati), illetve váltásos(-szolgálati) munkarend alkalmazása nem indokolt. d)

Hivatali munkarendtől eltérő (vezényléses-szolgálati) munkarendet kell alkalmazni azon beosztások esetében, ahol a feladatok ellátása, végrehajtása, ellenőrzése időszakonként (napszakonként, hetente, naponta) eltérő létszámú állományt vagy folyamatos munkavégzést igényel (Nevelési és Területi Szakmai Gyakorlati Szakcsoport, 2. sz. tanulói szállás gondnokai). A szolgálatteljesítési idő havi keretben kerül meghatározásra. A munkaidő (szolgálati idő)-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban (a helyben szokásos módon közzétéve) közölni kell a munkavállalóval. A szolgálatok váltására 15 percet kell a szolgálati idő, munkaidő terhére elszámolni.

e)

Váltásos(-szolgálati) munkarendben tevékenykednek azon szolgálati helyek dolgozói, ahol a szolgálat folyamatos, a feladatok elosztása viszonylag egyenletes, így a folyamatos ügyeleti, készenléti jellegű beosztásokban (iskolaügyeletesek, fűtők). Esetükben a szolgálatteljesítési idő havi keretben kerül meghatározásra, a napi szolgálatteljesítési idő 24 óra. A munkaidő (szolgálati idő)-beosztást legalább hét nappal korábban, legalább egy hétre írásban (a helyben szokásos módon közzétéve) közölni kell a munkavállalóval. A szolgálatok váltására 15 percet kell a szolgálati idő terhére elszámolni.

f)

A szakközépiskola közalkalmazott tanárai a közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX. tv. 1. sz. mellékletében meghatározott tanóratartási és ehhez kapcsolódó egyéb kötelező elfoglaltságainak végrehajtásához igazítva rugalmas pedagógusi munkarendben végzik munkájukat. Az alábbi és a vonatkozó rendeletben előírtakon túli egyéb kötelező elfoglaltságaik: tanórája megkezdése előtt 30 perccel felkészülten a szolgálati helyén lenni, oktatási és szemléltető eszközök meglétét ellenőrizni, a szakmai, vezetői értekezleteken, megbeszéléseken tapasztalatgyűjtéseken, továbbképzéseken részt venni, a tanórán kívüli foglalkozásokon (személyi állománygyűlés, tájékoztató, propaganda előadás, alaki gyakorlás, fegyveranyag-karbantartás, diákkör (szakkör, önképző kör, fakultáció), iskolai sportkör, tömegsport-foglalkozás, házi és iskolák közötti tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, bajnokság, verseny, diáknap, a tanítási óra keretében nem megvalósítható, de a Pedagógiai Programban rögzített osztály-, csoportfoglalkozás (tanulmányi kirándulás, kulturális, sportrendezvény), diáknap) részt venni, azokat megszervezni, lebonyolítani, levezetni.

g)

A hivatásos állomány nő tagját terhesség megállapításától a gyermekének 1 éves koráig éjszakai szolgálatba beosztani nem lehet.

h)

A gyermekét egyedül nevelő szülőt – nő vagy férfi – a gyermek 6 éves koráig, ha annak felügyeletét a szülő nyilatkozata alapján más nem tudja ellátni, 24 órás szolgálatba beosztani nem lehet.

i)

Hat órát meghaladó összefüggő szolgálat, illetve napi munkaidő (vagy rendkívüli munkavégzés) után a hivatásos és köztisztviselői állomány tagjait 30 perc, a közalkalmazotti állomány tagjait 20 perc, valamint mindhárom állománykategória tagját minden további 3 óra után is 20 perc munkaközi szünet illeti meg.



j)

A napi szolgálat, munka befejezése és a másnapi szolgálat, munka megkezdése között hivatásos állományú esetében legalább 8, közalkalmazott és köztisztviselő esetében legalább 11 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani, amelybe a lakásról a szolgálati helyre (munkahelyre), és az onnan való visszautazás időtartama nem számít bele.

k)

A hivatásos állomány tagját hetenként két pihenőnap illeti meg, melyet lehetőleg együtt kell kiadni. Az egy hónapra jutó pihenőnapok közül legalább az egyiknek vasárnapra kell esnie. A vasárnapi pihenőnapot semmilyen jogcímen megvonni nem lehet. A közalkalmazotti, köztisztviselői állomány tagját hetenként két pihenőnap illeti meg, ezek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie. Ettől eltérően munkaidőkeret alkalmazása esetén, a munkaidő-beosztás alapján a két pihenőnap helyett hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, amelybe a vasárnapnak bele kell esnie (rendeltetése folytán vasárnap is ellátandó munkakör esetén havonta legalább egy alkalommal). Munkaidőkeret alkalmazása esetén – az előbbiektől eltérően – hetenként legalább negyven órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, amelybe egy teljes naptári napnak és havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak bele kell esnie. A legalább heti negyven órát kitevő pihenőidő alkalmazása esetén a munkavállalónak a munkaidőkeret átlagában legalább heti negyvennyolc óra pihenőidőben kell részesülnie. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a pihenőnap kéthetente (kollektív Szerződés rendelkezése vagy a felek megállapodása alapján legfeljebb havonta) – részben vagy egészben – összevontan is kiadható. Az összevonás időtartama az alkalmazott munkaidőkeret időtartamát nem haladhatja meg. Hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap kiadása kötelező. A heti pihenőnap összevonására csak az érintett hozzájárulásával kerülhet sor a nő terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig, a gyermekét egyedül nevelő gyermeke egyéves koráig.

l)

Munkaszüneti napon teljesített szolgálatért a hivatásos állomány tagját a munkájáért járó illetményén felül a távolléti díj is megilleti. A közalkalmazottak, köztisztviselők esetében vasárnapra rendes munkaidőben történő munkavégzés csak a rendeltetése folytán e napon is ellátandó munkakörben, készenléti jellegű munkakörben, valamint a pihenőnap összevont kiadása esetén rendelhető el, azonban havonta legalább egy pihenőnapot (pihenőidőt) vasárnap kell kiadni. Hat nap munkavégzést követően egy pihenőnap (pihenőidő) kiadása kötelező. Munkaszüneti napon a munkavállaló csak a rendeltetése folytán e napon is ellátandó munkakörben foglalkoztatható.

m)

A szolgálatban, munkában eltöltött időt az egyes szervezeti elemeknél (titkárságnál, osztályoknál, szakcsoportoknál – kivéve az Iskolaügyeletet) "Jelenléti ív"-en kell folyamatosan vezetni.

n)

Ha a szolgálat érdeke vagy rendkívüli eset szükségessé teszi a hivatásos állományú a meghatározott szolgálatteljesítési időn túl, valamint a pihenő és munkaszüneti napon is kötelezhető arra, hogy szolgálatot teljesítsen (túlszolgálat), illetőleg meghatározott ideig és helyen arra készen álljon. Túlszolgáltot a hivatásos állományú abban az esetben teljesít, ha az a szolgálatteljesítési keretidőn túl történik. Nem minősül túlszolgálatnak az ügyeleti, őr- és készenléti szolgálat, a tanári szakmai gyakorlaton, szakmai napon, tanulói szakmai gyakorlat ellenőrzésén és továbbképzésen való részvétel, valamint a vezényléses szolgálati munkarendnél keretidőben munkaszüneti-, vagy pihenőnapon teljesített szolgálat. 51 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


A túlszolgálat egy naptári évben legfeljebb 450 óra lehet. A túlszolgálatot a miniszter, az Oktatási Főigazgatóság főigazgatója és az igazgató – távollétében a helyettesítéssel megbízott vezető – rendelheti el. A túlszolgálatot előzetesen – rendkívüli esetekben utólag – írásban kell elrendelni. A hivatásos állományt – az állományilletékes parancsnok (vezető) kivételével – évi 150 óráig terjedő túlszolgálatért szabadidő, azon felül díjazás illeti meg. Az igazgató a 150 órán belüli túlszolgálat díjazását is engedélyezheti, ha a szabadidő kiadása a szolgálat ellátását veszélyeztetné. A túlszolgálatért annak időtartamával megegyező, ha pedig a túlszolgálatot heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítették a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidő, illetőleg díjazás jár. A túlszolgálatért járó szabadidőt a túlszolgálatot követő napo(ko)n, de legkésőbb 30 napon belül kell kiadni, ha a túlszolgálat idejére távolléti díj jár, azt legkésőbb a tárgyhónapot követő 2. hónapban ki kell fizetni. A közalkalmazottak, köztisztviselők vonatkozásában rendkívüli munkavégzésnek minősül a munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, illetve az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig terjedő időtartam. Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a közalkalmazott, köztisztviselő az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza. A munkáltató rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben, írásban rendelhet el. Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés kizárólag a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében rendelhető el. A rendkívüli munkavégzés elrendelése nem veszélyeztetheti a munkavállaló testi épségét, egészségét, illetőleg nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire tekintettel aránytalan terhet. A gyermekét egyedül nevelő munkavállaló – gyermeke egyéves korától négyéves koráig – csak beleegyezésével vehető igénybe rendkívüli munkára. A köztisztviselőt rendkívüli munkavégzés esetén, valamint a napi munkaidőn túl teljesített ügyeletért, készenlétért annak időtartamával azonos, a heti pihenőnapon és munkaszüneti napon végzett munka esetén a munkavégzés időtartama kétszeresének megfelelő mértékű szabadidő illeti meg. A rendkívüli munkavégzés időtartama köztisztviselők esetében évente legfeljebb 160 óra lehet. A rendszeresen rendkívüli munkavégzést teljesítő köztisztviselő számára legfeljebb évi húsz munkanap szabadidő átalány állapítható meg. A szabadidőt a rendkívüli munkavégzést követően, legkésőbb harminc napon belül kell kiadni, ha ez nem lehetséges, meg kell váltani. A megváltás mértéke a köztisztviselő kifizetéskori illetményének a szabadidőre járó arányos összege. A rendes munkaidőn túl történő munkavégzésért járó szabadidőre, illetve szabadidő-átalányra a vezetői kinevezéssel, megbízással rendelkező köztisztviselő nem jogosult. A közalkalmazottak esetében az elrendelhető rendkívüli munkavégzés felső határa naptári évenként legfeljebb kétszáz, kollektív szerződés rendelkezése esetén 280 óra. o)

A teljesített túlszolgálatot az egyes szervezeti elemeknél (titkárságnál, osztályoknál, szakcsoportoknál) a "Nyilvántartás a teljesített munkaidőről és túlmunkáról" nyomtatványon kell nyilvántartani. 52 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


p)

A törzsállomány tagja szolgálati, illetve szolgálatteljesítési helyét szolgálatteljesítési időben engedéllyel vagy szolgálati érdekből hagyhatja el.

q)

A törzsállomány tagja mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól: −

az állampolgári kötelezettségének teljesítése alatt,

−

közeli hozzátartozójának halálakor, esetenként legalább 2 munkanapra,

−

ha keresőképtelen beteg,

−

kötelező orvosi vizsgálat – ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is – teljes időtartamra,

−

amíg önkéntes, illetőleg létesítményi tűzoltóként tűzoltási vagy műszaki mentési szolgálatot lát el, feltéve, hogy a tűzoltás és a műszaki mentés nem munkaköri kötelessége;

−

a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, a szolgálati helyen kívül szervezett véradás esetén legalább 4 órára.

−

ha elháríthatatlan ok miatt nem tud szolgálati helyén megjelenni,

−

a szolgálati viszonyra vonatkozó szabály vagy engedély alapján.

Az előbbi esetben az állomány tagja a távollét idejére távolléti díjra jogosult. Az állomány távolmaradását 24 órával előtte, halaszthatatlan ok esetén utólag, 24 órán belül köteles jelenteni szolgálati elöljárójának. 2.

A szakközépiskola tanulói állományának munkarendje: a)

A tanulói állomány szolgálati elfoglaltságát a „Képzési Idő és Tevékenységi Terv”-ben szereplő adatoknak megfelelően a „Tanóra és Elfoglaltsági Rend”, „Tanórarend", valamint a „Házirend”, a „Tanulói Szállás rendje” alapján kell szervezni, illetve végrehajtani. A tanulói állomány napi/heti munkarendjét szintén a Tanóra és Elfoglaltsági Rend tartalmazza. A tanulók a fentebb szereplő szabályzókban előírtak szerint – a tanulmányi feladatokra tekintettel – hagyhatják el az iskolát. A FELADATOK TERVEZÉSÉNEK ÉS ELLENŐRZÉSÉNEK RENDJE

3.

A szakközépiskola általános feladatait az Alapító Okirat, jelen szabályzat, az adott tanévre vonatkozó konkrét teendőket pedig az oktatási év feladataira vonatkozó igazgatói intézkedés, illetve az éves Munka- és Ellenőrzési Terv, valamint az ennek részét képező Képzési Idő és Tevékenységi Terv határozza meg. A szakközépiskola és szervei mindennapi tevékenységi rendjét, szabályait részletekbe menően az Alapszabályzat szabályozza.

4.

A naptári évre vonatkozó Munka- és Ellenőrzési Tervet az előző éviben meghatározott határidőre a szakközépiskola titkársága és a belső ellenőr előzetes egyeztetés alapján állítja össze, és nevelőtestületi ülésre a titkárságvezető terjeszti elő.



5.

Az ellenőrzés, mint a vezetés egyik alapvető funkciója, a vezetési folyamat szerves része, amely meghatározott célkitűzéseknek, feladatoknak és működési rendnek a gyakorlattal történő összehasonlítására, a követelmények és a tevékenységek összevetésére, minősítésére irányul. A belső ellenőrzést részletesen a Belső Ellenőrzési Kézikönyv szabályozza. Az ellenőrzés segítse elő a szervezet célirányos működését, a törvényesség maradéktalan teljesülését, az egységes követelménytámasztást, a központi akarat megvalósulását, tárja fel a végrehajtás feszültségeinek ellentmondásait, kezdeményezze a problémák megszüntetését, a szükséges intézkedések megtételét, a személyes felelősség érvényesítését és a tapasztalatok hasznosítását. Minden ellenőrzés konkrét adatokon, elemzéseken nyugodjon, mely alapot szolgáltat a jobb megoldási lehetőségek megfogalmazására, kivitelezésére.

6.

Az egyszemélyi vezetők felelősek az ellenőrzési rendszer folyamatos működtetéséért, az alárendeltségükbe tartozó szervezeti elemek, személyek, tevékenységek és eszközök rendszeres, hatékony ellenőrzéséért, az ellenőrzési tapasztalatok gyűjtéséért, hasznosításáért, továbbá az azok alapján szükséges intézkedések kezdeményezéséért, realizálásáért, jelentések, javaslatok időbeni megtételéért, a visszacsatolásokért.

7.

Az ellenőrzési feladatok tervezése a munkaszervezés általános rendszerében történik. A tanévre vonatkozó és havi ellenőrzési feladatok koordinációja a titkárságvezető feladata. A bizottsággal végrehajtott és a munkatervben megjelenő iskolai szintű célellenőrzésekre ellenőrzési tervet (ellenőrzési programot) kell készíteni, melyet a kiemelt (szolgálati) főelőadó, illetve a belső ellenőr, más esetben az ellenőrzést végrehajtó köteles elkészíteni, és az iskola igazgatójával jóváhagyatni. Az ellenőrzési terv (program) tartalmazza: a) b) c) d)

az ellenőrzés formáját, helyét, idejét, időtartamát; a vizsgált tevékenységi körök felsorolását, a végrehajtó személyeket, azok részfeladatait; a rész- és komplex jelentés tartalmi szempontjait és elkészítésének határidejét.

A nem iskolai szintű, ezen belül oktatási jellegű ellenőrzéseket az igazgatóhelyettesek szabályozzák. 8.

Az ellenőrzés vezetője köteles a résztvevő szervezeti elemek, kijelölt ellenőrök munkáját összehangolni, és az ellenőrzés végrehajtását úgy megszervezni, hogy az legkevésbé akadályozza az ellenőrzött szerv tevékenységét.

9.

Az ellenőrzésről összefoglaló jelentést (feljegyzést) kell készíteni, melyet az ellenőrzést elrendelőhöz jóváhagyásra kell felterjeszteni.

10.

A Titkárság kiemelt (szolgálati) főreferense, valamint a belső ellenőr az iskolai szintű ellenőrzések tapasztalatait havonta, illetve (fél-)évente átfogóan összegzi, ezeket alkalmanként vezetői értekezlet is megtárgyalja.

11.

Az igazgató jogosult – az objektivitás érdekében – alkalomszerűen hasonló területen tevékenykedő elismert személyiségek ellenőrző munkára való felkérésére, alkalmazására. 54 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA ÉS A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ELLENŐRZÉSÉNEK, ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK RENDSZERE, KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI A nevelő-oktató munka ellenőrzésének, értékelésének értelmezése 12.

A nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérése, értékelése olyan pedagógiai (didaktikai), illetve vezetési funkció és tevékenység, amely során az iskolai nevelés-oktatás meglévő állapotát hasonlítjuk össze egy elvárt alappal.

13.

A nevelő-oktató munka ellenőrzése, mérése és értékelése egyfelől a tanulók teljesítményének vizsgálatát, azaz a pedagógiai ellenőrzést jelenti, amely a pedagógusok által gyakorolt didaktikai funkció. Másfelől a pedagógiai munka egészének – ennek részeként a pedagógiai ellenőrzésnek – vizsgálatát, azaz a vezetői ellenőrzést jelenti, amely a pedagógusok önellenőrző tevékenységén és a tanulók vélemény-nyilvánításán kívül elsősorban az iskola meghatározott vezetői által végzett vezetési funkció.

A vezetői ellenőrzés rendszere 14.

A vezetői ellenőrzés nem más, mint a pedagógiai munka egészének (tanuló és pedagógus) ellenőrzése, mérése, értékelése és minősítése (a továbbiakban: ellenőrzés), melynek során a tanulók és a pedagógusok teljesítményét összevetjük a Pedagógiai Programban meghatározott célokkal, feladatokkal és elvárt eredményekkel.

15.

A vezetői ellenőrzés célja – a pedagógiai ellenőrzésben (lásd 5.3.1.b., pontot) megfogalmazott célokon túl – a pedagógusi munka hatékonyságának ellenőrzése, mérése, értékelése, és minősítése.

16.

A vezetői ellenőrzés típusai: a)

Egyéni ellenőrzés (önellenőrzés), melynek során a pedagógus az iskola, a Pedagógiai Program céljainak, értékeinek és a saját pedagógiai koncepciójának az összhangját saját maga ellenőrzi. Ennek tapasztalatait megosztja közvetlen vezetőjével, amely alapja lehet egy új pedagógiai stratégiának, illetve a pedagógiai munka fejlesztésének.

b)

Csoportos ellenőrzés, melynek során a szakcsoportok, illetve a konkrét feladattal létrehozott szakmai munkaközösségek végeznek a pedagógiai munkára kiterjedő ellenőrzést. A tapasztalatokról a szakcsoportok vezetői tájékoztatják az iskola vezetését, valamint a Nevelőtestületet, amely szintén alapja lehet a nevelő-oktatómunka fejlesztésének.

c)

Belső vezetői ellenőrzés, melynek során az iskola igazgatója, helyettesei, osztály- és szakcsoportvezetői, csoportvezetői, vagy az iskolaigazgató által megbízott személy végeznek ellenőrzést. Az ellenőrzés kiterjed a Pedagógiai Program vagy annak egy része megvalósításának helyzetére. Az ellenőrzés lehet célellenőrzés, témavizsgálat, vagy beszámoltatás; tapasztalatai a különböző vezetői, Nevelőtestületi vagy más értekezleten feldolgozásra, a további nevelő-oktató munkában hasznosításra kerülnek.



d)

17.

18.

A vezetői ellenőrzés fő területei: a)

A pedagógiai ellenőrzés fő területeinél megfogalmazottak.

b)

A pedagógiai tevékenység: −

felkészültség (pedagógiai és szakmai) és megújulási készség;

−

tanórákra felkészülés;

−

tanítás és tanórán kívüli nevelő-oktatómunka eredményessége és hatékonysága;

−

példamutató magatartás és tevékenység az iskolai célokkal és értékekkel összhangban;

−

emberi kapcsolatok a nevelő-oktató munkában érintett partnerek között.

A vezetői ellenőrzés fő módszerei, eszközei: a)

19.

Külső törvényességi, felügyeleti vagy szakmai ellenőrzés, amely során a megyei főjegyző (törvényességi ellenőrzés), illetve az IRM Oktatási Főigazgatóság (felügyeleti ellenőrzés), továbbá a szakértői névjegyzékben szereplő felkért, vagy megbízott személy (szakmai ellenőrzés) végez ellenőrzést, szintén a pedagógiai munka adott szempontból történő ellenőrzése, mérése, értékelése és minősítése céljából.

Munkafolyamatba épített ellenőrzés: −

tervezett vagy spontán (váratlan);

−

megfigyelés, tanítási óra ellenőrzése, tanóra-látogatás (hospitálás), vizsgáztatás ellenőrzése, tanári szakmai gyakorlat ellenőrzése;

−

igazgató, igazgatóhelyettes, osztály- vagy szakcsoportvezető, belső vagy külső szakértő végzi.

b)

Tanulói teljesítmény felmérése, produktumok vizsgálata

c)

Témavizsgálat

d)

Beszámoltatás

e)

Célellenőrzés

f)

Írásos kikérdezés (kérdőív)

g)

Interjú (egyéni, csoportos)

h)

Dokumentumelemzés

A pedagógiai ellenőrzés rendszere, követelményei és formái a)

A pedagógiai ellenőrzés rendszere A pedagógiai ellenőrzés nem más, mint a tanuló munkájának ellenőrzése, mérése, értékelése és minősítése (a továbbiakban: ellenőrzés), melynek során a tanuló teljesítményét összevetjük a pedagógiai programban meghatározott célokkal, feladatokkal és elvárt eredményekkel.



b)

c)

d)

e)

f)

A pedagógiai ellenőrzés célja, hogy adjon visszajelzést: −

A pedagógusnak a tanuló fejlődéséről, fejleszthetőségi határairól, előmeneteléről, hogy szükség esetén jobb tanulási módszer megválasztásával, illetve pedagógusi ráhatással az elért eredményén, ha lehet, még javítson a tanuló.

−

A tanulóknak, hogy mire kell még jobban figyelnie.

A pedagógiai ellenőrzés típusai: −

Diagnosztikus (felmérő) ellenőrzés, melynek célja a tanuló, illetve a tanulóközösség kiindulási szintjének, összetételének megismerése, információszerzés a tanuló neveltségi- és tudásszintjéről, teljesítményéről. Funkciója a nevelési-oktatási ciklus kezdetén a szintfelmérés, az önellenőrzés és önértékelés segítése.

−

Formatív (fejlesztő) ellenőrzés, melynek célja a nevelési-oktatási folyamat szabályozása, koordinálása, korrekciók biztosítása. Funkciója a tanuló és a tanulóközösségek haladásának, fejlődésének elősegítése.

−

Szummatív (minősítő, összegző) ellenőrzés, melynek célja a nevelési-oktatási folyamat, vagy nagyobb részei eredményének átfogó, összegző minősítése, a meglévő teljesítmény és az elvárt eredmény összevetése. Funkciója a minőségi jegyek meghatározásával az újabb nevelési-oktatási folyamat további diagnosztizálásának elősegítése.

A pedagógiai ellenőrzés elvei: −

A személyre szóló, felmérő-fejlesztő, a minősítő és rendszeres tanulásra ösztönző jelleg.

−

Az érdemjegy, illetve osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának és magatartásának minősítésekor nem lehet fegyelmezési vagy megtorló eszköz.

−

A folyamatosság és rendszeresség.

−

A szakközépiskolai tantervi követelményekre épültség.

−

A módszerek megfelelő aránya és változatos alkalmazása.

−

A tárgyszerűség, pártatlanság, objektivitás és teljesítmény-elv érvényesülésének biztosítása.

−

A félelemmentes, demokratikus légkör biztosítása.

A pedagógiai ellenőrzés fő területei: −

A tanuló neveltségi szintje, magatartása és szorgalma.

−

A tanuló elméleti és gyakorlati tudása, tanulmányi teljesítménye.

A pedagógiai ellenőrzés fő formái: −

Egyéni ellenőrzés.

−

Csoportos ellenőrzés.

−

Frontális ellenőrzés.



g)

20.

A pedagógiai ellenőrzés fő módszerei, eszközei: −

A pedagógiai célokhoz igazodó és egymásra épített konkrét ellenőrzési módszereket, eszközöket a helyi tanterv óra- és vizsgarendje, valamint a tantárgy/tananyagegységi programok és tanmenetek határozzák meg.

−

Az egyes ellenőrzési módszerek, eszközök egyaránt alkalmazhatók a szorgalmi időszakban és a tantárgyak szerinti köztes, javító, osztályozó, különbözeti, valamint a szakmai vizsgán.

−

A szorgalmi időszakban az ellenőrzési módszer, eszköz alkalmazásáról a helyi tantervi és a tantárgyi/tananyagegységi tanmeneti előírások keretein belül a pedagógus, a tanulmányok alatti vizsgák esetében az illetékes szakcsoport javaslata alapján a szakközépiskola igazgatója, a szakmai vizsga során pedig a szakmai vizsga szabályzata dönt.

−

A főbb ellenőrzési módszerek a szóbeli, az írásbeli, a gyakorlati, valamint a kombinált ellenőrzési módszer.

−

Az egyes ellenőrzési módszerek során alkalmazott főbb ellenőrzési eszközök a kérdés-felelet, a szóbeli felelet (részleges, vagy összefüggő), a dolgozatok (röp-, házi- és zárthelyi dolgozat), a feladatlap (esszé és/vagy tesztfeladat, számítógépes feladatlap), a beszámoltatás, a gyakorlati feladatmegoldás, a vizsgáztatás, valamint a megfigyelés, írásos kikérdezés, interjú, dokumentumelemzés.

A tanuló teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének és minősítésének követelményei, formái A tanév elején a tanulókat részletesen tájékoztatni kell a pedagógiai ellenőrzés típusairól, fő területeiről, formáiról, módszereiről, eszközeiről (lásd az 5.3.1. pontot) és követelményeiről. A pedagógus az ismeretek elsajátítását, a tanuló teljesítményét, előmenetelét a tanítási év közben – beleértve a köztes vizsgákat is – tantárgyanként/tananyagelemenként tervszerűen, rendszeresen és folyamatosan ellenőrzi, érdemjeggyel és szövegesen is értékeli, a tanulmányi félév és a tanítási év végén tantárgyi/tananyagegységi záróosztályzattal minősíti. A tanuló teljesítménye ellenőrzésénél, értékelésénél törekedni kell a szóbeli és az írásbeli ellenőrzések, értékelések (beszámoltatások) megfelelő arányára. Külön hangsúlyt kell fektetni a szóbeli ellenőrzésre és értékelésre a tanórákon. A vizsgáztatás – kivéve a szakmai írásbeli vizsgát – minden esetben szóban történik. A szóbeli ellenőrzés és értékelés legfőbb módszerei a kérdés-felelet, a szóbeli feladat (részleges, vagy összefüggő), a beszámoltatás, az interjú és a vizsgáztatás. Az írásbeli ellenőrzést és értékelést lehetőség szerint korlátozni, a tanulók tudásának mérésében betöltött szerepét és súlyát csökkenteni szükséges.



Az írásbeli ellenőrzések és értékelések főbb módszerei a tanórákon a dolgozatíratás (röp-, házi- és zárthelyi dolgozat), a feladatlap (esszé és/vagy tesztfeladat, számítógépes feladatlap, írásos gyakorlati feladatmegoldás, írásos kikérdezés, a dokumentum elemzés és a vizsgáztatás (szakmai írásbeli vizsga). Az ellenőrző-értékelő feladatoknál (zárthelyi, vagy témazáró dolgozatok íratásánál) követelmény, hogy egy tanítási napon osztályonként csak egy ilyen foglalkozásra kerülhet sor és ezek lehetőleg ne tanítás-mentes nap (pl. hétfőn, ünnep-, vagy munkaszüneti nap) után legyenek a tanórarendben tervezve. A szóbeli és írásbeli ellenőrzések és értékelések konkrét rendszerét a tantárgyi/tananyagegységi tanmenetek rögzítik. A pedagógusok a tanulók részére az egyes tantárgyakhoz/tananyagegységekhez kötve az önálló (otthoni) felkészüléshez írásbeli és szóbeli feladatokat határozhatnak meg. Ezek számát a szükséges mértékig korlátozni kell, törekedve arra, hogy amit csak lehet a tanórákon tanítsunk meg tanulóinknak. A tanulók tanórán kívüli (otthoni) feladatait konkrétan a tantárgyi/tananyagegységi tanmenetek tartalmazzák. A képzés konkrét ellenőrzési, értékelési rendszerét a tantárgyi/tananyagegységi tanmenetek tartalmazzák. A pedagógiai ellenőrzés alapját a helyi tantervben és szakmai programban előírt és oktatott tananyag képezi. A tanuló tudása, teljesítménye értékelésének szempontjai és minősítésének érdemjegyei, illetve osztályzatai a következők: a)

Az értékelés szempontjai:

−

az elméleti tudás mérése esetén: • • • • • •

−

a tartalmi kifejtés alapossága; a tartalmi összefüggések, kapcsolódások ismerete; a felelet felépítése; az előadásmód; a szaknyelv alkalmazása; a példák felidézése.

a gyakorlati tudás mérése esetén: • • • • • •

a helyzetértékelés, megoldási mód megválasztása és logikus levezetése; az eszközök kiválasztása, alkalmazása; a feladatmegoldás jog- és szakszerűsége, eredményessége, biztonságossága; a kulturált, határozott fellépés szintje; a szaknyelv alkalmazása, kommunikáció szintje; a feladat-végrehajtás begyakorlottsága.



b)

a minősítés érdemjegyei, illetve osztályzatai:

−

−

−

jeles (5): •

az elméleti tudást illetően, ha a tanuló a tananyag tartalmát kiemelkedő szinten, alaposan elsajátította; ismereteit magas szinten képes integrálni; feleletének felépítése logikailag kifogástalan és rendszerezett; előadásmódja élvezetes, határozott és meggyőző; a szaknyelvet maradéktalanul helyesen alkalmazza; képes a tartalomhoz illő tökéletes példákat felidézni;

•

a gyakorlati tudást illetően, ha a tanuló helyzetértékelése tökéletes, a megoldási mód megválasztásában és logikus levezetésében kifogástalan; eszközkiválasztása és alkalmazása magabiztos; feladatmegoldása teljességgel jog- és szakszerű, eredményes és biztonságos; fellépése maximálisan kulturált és határozott; a szaknyelvet helyesen alkalmazza és kommunikációja magas szintű; feladat-végrehajtása céltudatos, készségszinten begyakorolt.

jó (4): •

az elméleti tudást illetően, ha a tanuló a tananyag tartalmát apró hiányosságokkal elsajátította; annak összefüggéseit és kapcsolódásait helyesen látja; felelete logikusan felépített és kellően rendszerezett; előadásmódja érthető, kellően határozott és meggyőző; a szaknyelvet ismeri és annak alkalmazásában csak lényegtelen hibákat vét; képes a tartalomhoz illő példákat felidézni;

•

a gyakorlati tudást illetően, ha a tanuló helyzetértékelése jó szintű, a megoldási mód megválasztásában és logikus levezetésében csak apróbb hibákat vét; eszközkiválasztása és alkalmazása kisebb hiányosságok mellett magabiztos; feladatmegoldása alapvetően jog- és szakszerű, eredményesnek és biztonságosnak mondható; fellépése kulturált, kellően határozott; a szaknyelvet ismeri, annak alkalmazásában csak kisebb hibákat követ el, kommunikációja jó szintű; feladat-végrehajtása alapvetően céltudatos, jártasságszinten begyakorolt.

közepes (3): •

az elméleti tudást illetően, ha a tanuló a tananyagnak csak a lényeges részeit ismeri; ismereteinek összefüggéseit és tartalmi kapcsolódásait képes felismerni; felelete kevésbé logikus nem kellően rendszerezett; előadásmódja követhető, kissé határozatlan és kevésbé meggyőző; a szaknyelvet hiányosan ismeri és annak alkalmazásában több hibát vét; a tartalomhoz illő példákat csak segítséggel képes felidézni;

•

a gyakorlati tudást illetően, ha a tanuló helyzetértékelése megfelelő, a megoldási mód megválasztásában és logikus levezetésében több hibát követ el; eszközkiválasztása és alkalmazása bizonytalan; feladatmegoldása nem mindenben jog- és szakszerű, kevésbé eredményes és biztonságos; fellépése kevésbé kulturált, kissé határozatlan; a szaknyelvet hiányosan ismeri és annak alkalmazásában több hibát vét, kommunikációja átlagos; feladat-végrehajtása kevésbé céltudatos és begyakorolt. 60 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


−

−

elégséges (2): •

az elméleti tudást illetően, ha a tanuló a tananyag lényeges részeit is csak hiányosan ismeri; az összefüggéseket és tartalmi kapcsolódásokat csak segítséggel képes felismerni; felelete csapongó, alapvetően rendszerezetlen; előadásmódja nehezen követhető, határozatlan, alig meggyőző; a szaknyelvet igen hiányosan ismeri és annak alkalmazásában is sok, lényeges hibát vét; a tartalomhoz illő példákat jelentős segítséggel is csak nehezen tud felidézni;

•

a gyakorlati tudást illetően, ha a tanuló helyzetértékelése gyenge, a megoldási mód megválasztásában és logikus levezetésében sok és lényeges hibát követ el; a szükséges eszközöket csak segítséggel képes kiválasztani, alkalmazásukban igen bizonytalan; feladatmegoldása alapvetően jog- és szakszerűtlen, minimálisan eredményes és biztonságos; fellépése kulturálatlan, határozatlan; a szaknyelvet igen hiányosan ismeri és annak alkalmazásában is sok, lényeges hibát vét, kommunikációja gyenge; feladat-végrehajtása ötletszerű és nem kellően begyakorolt.

elégtelen (1): •

az elméleti tudást illetően, ha a tanuló az alapvető ismereteket sem sajátította el, vagy meg nem engedett segédeszközt használ; a tananyag összefüggéseit és tartalmi kapcsolódásait segítséggel sem képes felismerni; feleletének felépítése nem logikus, teljességgel rendszerezetlen; előadásmódja nem követhető, rendkívül határozatlan, a meggyőzést teljesen nélkülözi; a szaknyelvet nem ismeri vagy helytelenül alkalmazza; a tartalomhoz illő példákat jelentős segítség mellett sem képes felidézni;

•

a gyakorlati tudást illetően, ha a tanuló helyzetértékelése nem elfogadható, a megoldási mód megválasztásában és logikus levezetésében eredménytelen; a szükséges eszközöket nem képes kiválasztani és alkalmazni; feladatmegoldása teljesen jog- és szakszerűtlen, eredménytelen és nem biztonságos. Fellépése igen kulturálatlan, határozatlan; a szaknyelvet nem ismeri vagy helytelenül alkalmazza, kommunikációja nem elfogadható; feladat-végrehajtása teljességgel ötletszerű és nem begyakorolt.

Az érdemjegy, illetve osztályzat kialakítása – a pedagógiai ellenőrzés elveire (lásd 5.3.1.d., pont), az objektivitás, az átlagszámítás és a kerekítés szabályaira (lásd alább) is tekintettel – a pedagógus szuverén joga. Érdemjegyet, illetve osztályzatot azonban kizárólag teljesítményre szabad adni. Egy tanulmányi félévben minden tanulónak tantárgyanként/tananyagelemenként annyi érdemjeggyel – de legkevesebb hárommal – kell rendelkeznie, amennyi teljesítményének egyértelmű és objektív megítélését lehetővé teszi. Az osztályzatot az érdemjegyek súlyozatlan matematikai átlaga alapján, a kerekítés szabályai szerint kell kialakítani. Az átlagszámítást két tizedesig kell elvégezni. A kerekítés szabályait a tanulmányi és vizsgaszabályzat tartalmazza.



A tanuló számszerű – érdemjeggyel, illetve osztályzattal történő – minősítése minden esetben kiegészül szóbeli vagy írásos (szöveges) értékeléssel is egyrészt a tanítási órákon, másrészt azokon kívüli időben. A tanuló tantárgyi záróosztályzatait évközi (két félévi) – a tanintézetben, illetve a területi szakmai gyakorlaton kapott – érdemjegyei, valamint a köztes vizsgán, esetleg az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, avagy a javítóvizsgán kapott vizsgaosztályzatai (a továbbiakban együtt tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A tantárgyi záróosztályzat megállapításának különböző esetei és szabályai az alábbiak:

−

köztes vizsgával nem számon kért tantárgy esetén a tanulmányi félév végén a félévi, a tanítási év végén a két félévi összes érdemjegy súlyozatlan matematikai átlaga alapján és a kerekítés szabályainak alkalmazásával kell a szaktanárnak a tantárgyi záróosztályzatot megállapítani.

−

köztes vizsgával is számon kért tantárgy estén a tanítási félév végén a félévi, a tanítási év végén a két félévi összes érdemjegyeinek súlyozatlan (kettő tizedes jegyig számított) matematikai átlagából és a tantárgy köztes vizsgáján szerzett vizsgaosztályzata súlyozatlan matematikai átlaga, továbbá a kerekítés szabályainak alkalmazásával kell a szaktanárnak a tantárgyi záróosztályzatot megállapítani.

A félévi, tanítási évi érdemjegyek a köztes vizsga értékelését csak a vizsgakönnyítés vagy vizsgaszigorítás mértékéig befolyásolhatják de – a vizsgajegy-megajánlás esetét kivéve – a vizsgát nem helyettesíthetik, a vizsga során értékelési összetevőnként (pl. az érdemjegyek átlaga) nem vehetők figyelembe. A fenti szabályokat kell alkalmazni osztályozó, különbözeti és javítóvizsga esetén is.

−

Területi szakmai gyakorlat tantárgy esetén minden tanítási félév végén – kivéve az I. évfolyam első félévét, amikor nincs területi szakmai gyakorlat – a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott összetevők szerinti érdemjegyek alapján, súlyozás nélkül, az átlagszámítás és a kerekítés szabályainak alkalmazásával kell az osztályfőnöknek az illetékes szaktanárok bevonásával a tantárgyi félévi osztályzatokat kialakítani és a félévi osztályzatok alapján a tanítási év végén a tantárgyi záróosztályzatot megállapítani.

Amennyiben a tantárgy oktatása félévkor befejeződik, a tanuló tantárgyi záróosztályzatát a tanítási év végén a félévi osztályzat alapján kell megállapítani és a bizonyítványba bejegyezni. A tananyagegységeket záró osztályzatok megállapításának esetei és szabályai az alábbiak: A tanulók teljesítményét folyamatosan ötfokozatú osztályzattal kell értékelni. Tanulmányi félévenként a tanuló teljesítményét értékelni és erről a tanulót tájékoztatni kell. A tananyagegységeket záró osztályzatok megállapításának esetei és szabályai az alábbiak:



a)

a második és a negyedik félévek zárásánál minden tananyagelemet sikeresen, legalább elégséges osztályzatra kell teljesíteni. A nem teljesített vagy elégtelenre teljesített tananyagelem pótlását, illetve javítását a nevelőtestület által meghatározott időintervallumon belül lehet pótolni, illetve javítatni. Eredménytelen javítása, vagy nem teljesítés esetén a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik.

b)

az első és a harmadik félévek zárásánál a nem vagy elégtelenre teljesített tananyagelem, az egész tananyagegység elégtelenre történő zárását eredményezi, és a tanulmányi ösztöndíjat ez alapján kell megállapítani. Az ilyen tananyagelemeket a következő fél év végéig lehet pótolni vagy javítani. Eredménytelen javítás, vagy nem teljesítés esetén a tanuló tanulói jogviszonya megszűnik. A tanulmányi ösztöndíjakat a félévi záró osztályzatok átlagából kell kiszámolni. A záró osztályzatokat (a 4. b) pontban leírt kivétellel) a félévben oktatott tananyagegységek (akár megkezdett, vagy folytatott, akár befejezett) részét képező tananyagelemekre kapott összes érdemjegy számtani átlaga adja. 4,51 – 5,00 3,51 – 4,50 2,51 – 3,50 1,51 – 2,50 1,50-ig

jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1)

A szakmai gyakorlat tananyagelem értékelésének félévenkénti összetevői, illetve érdemjegyei: −

a mentor által adott érdemjegyek és a tanuló által elkészített dokumentációra (munkadossziéra) az illetékes szaktanár(ok)tól kapott érdemjegy(ek) átlaga alapján az osztályfőnök által a kerekítés szabályai szerint megállapított érdemjegy;

−

a szakmai gyakorlat idejére vonatkozó, és a foglalkozási naplóba rögzített érdemjegyeket, kék színű tollal az osztályfőnök vezesse át az osztálynaplóba.

A szorgalmi időszakban kapott érdemjegyekről a tanulót rendszeresen értesíteni kell. A szóbeli és a gyakorlati ellenőrzés eredményét (érdemjegyét) a tanuló részére azonnal, az írásbeli és a kombinált ellenőrzés eredményét (érdemjegyét) a lehető legrövidebb időn, de legkésőbb 5 munkanapon belül ki kell hirdetni, valamint az osztálynaplóba be kell jegyezni. A tantárgyi, valamint tananyagegységeket záró osztályzatról a tanulót a félév, illetve a tanítási év végén jogszabályban meghatározott határnapig – félévkor általában a következő félév első tanítási hetének végéig, a tanítási év végén az utolsó tanítási napon – értesíteni kell, a záróosztályzatot a tanügyi okmányokba (osztálynapló, törzslap, bizonyítvány) is be kell jegyezni. A félévi, tanítási évvégi záróosztályzatokból tanulmányi átlagot kell számolni, mely átlag a tanulmányi ösztöndíjpótlék folyósításának, valamint – bevezetése esetén – a beosztásba helyezési pályázatnak az alapját képezi. Az érdemjeggyel történő értékelés mellett a szaktanárnak törekednie kell, hogy az értékelés egyéb eszközeivel is motiválja a tanulókat a tanulmányi követelmények teljesítésére. Nagy gondot kell fordítani a pozitív minta kiemelésére, a dicséretre, a leszakadókra segítő szándékkal való odafigyelésre, a fejlődési jelek elismerésére. Természetesen ugyanilyen súllyal kell figyelni a hanyag, felkészületlen tanulói magatartás feltárására, elszigetelésére. 63 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


A tanulóknak érezniük kell, hogy a szaktanár minden tanulóra figyel és ki kell építeni velük azt a verbális és nonverbális jelrendszert, melyből egyértelműen képesek megállapítani, hogy a szaktanár munkájukkal, tudásukkal milyen mértékben elégedett. A gyengén felkészült, vagy felkészületlen tanulók esetén sem szabad azonban a megszégyenítés eszközével élni. A tanulók pozitív ÉN-képének kialakítása, magabiztosságuk, önálló döntéshozatali képességeik fejlesztése érdekében ilyen esetekben is következetes, de a személyiséget tiszteletben tartó megoldásokat kell választani. 21.

A tanuló önálló (otthoni) felkészüléséhez előírt feladatok meghatározásának és ellenőrzésének elvei és korlátai A pedagógus a tanuló részére az egyes tantárgyakhoz, tananyagegységekhez kötve az önálló (otthoni) felkészüléshez írásbeli és szóbeli feladatokat határozhat meg. A felnőttoktatási sajátosságokra és az elsajátítandó ismeretekre, tudásanyagra tekintettel iskolánkon ez természetes velejárója a rendészeti képzésnek, mégis ezek számát és mennyiségét a lehető legszükségesebb mértékig korlátozni kell, törekedve arra, hogy amit csak lehet tanórai keretek között tanítsunk meg a tanulónak. A tanuló önállóságát és felelősségérzetét is fejlesztő önképzés során megoldandó (otthoni) feladatok meghatározásánál be kell tartani a szükségesség és a fokozatosság elvét. Továbbá a tanulónak olyan feladatokat kell önállóan megoldania, amelyre a tanórai keretek között nincs lehetőség, vagy nem célszerű azokat szervezett formában elsajátíttatni. Az önállóan (otthon) megoldott feladatokat a megoldásra biztosított határidő letelte után – tanórai keretek között, vagy azon kívül – mindenképpen értékelni és minősíteni kell. A tanuló tanórán kívüli (otthoni) feladatait, annak értékelésének és minősítésének rendjét konkrétan a tantárgyi/tananyagegységi tanmenetek tartalmazzák.

22.

A tanuló magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének követelményei, formái A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelésekor, minősítésekor kiemelt fontosságú cél, hogy az segítse a szakközépiskola nevelési-oktatási céljainak elérését és a tanuló önismeretének fejlődését. Az értékelésnek és minősítésnek minden esetben a tanuló szakközépiskolai magatartására és szorgalmára kell vonatkoznia és személyre szabott kell, hogy legyen. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését, minősítését az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok és a területi szakmai gyakorlati képzést végző személy (mentor) véleményének kikérésével – félévenként szóban és a tanítási év végén írásban és szóban végzi. A tanuló magatartásának értékelését az alábbi szempontok szerint kell elvégezni:

−

a szakközépiskolai – mindenekelőtt a házirendben és a tanulói szállás rendjében rögzítetett –, valamint a hivatásos rendőrrel, illetve határrendésszel szemben támasztott magatartási követelményeknek való megfelelés;

−

a közösséghez és tagjaihoz való viszony;

−

az általános társadalmi viselkedési normáknak való megfelelés. 64 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


A tanuló magatartásának minősítése négyfokozatú skálán történik:

−

példás, ha az értékelés minden szempontjának következetesen és magas szinten megfelel;

−

jó, ha kisebb hiányosságok, kifogások mellett jól megfelel az értékelés minden szempontjának;

−

változó, ha nem képes az értékelési szempontok szerinti követelményeknek folyamatosan megfelelni;

−

rossz, ha az értékelési szempontok szerinti követelményeknek sorozatosan nem felel meg.

A tanuló szorgalmának értékelését – a képességeihez viszonyított tanulmányi eredményét is figyelembe véve – az alábbi szempontok szerint kell elvégezni:

−

a tanuló motiváltsága (a tudás megszerzésének igénye, egyéni képességének megfelelő teljesítménye);

−

a tanulási folyamat jellemzői (idő és munkaszervezése; kötelességtudata, pontossága, megbízhatósága és önálló munkavégzése);

−

a tanulmányi többletek (tanulmányi versenyeken, szakköri és sportköri munkában stb. való részvétel).

A tanuló szorgalmának minősítése négyfokozatú skálán történik:

−

példás, ha az értékelés minden szempontjának maradéktalanul megfelel;

−

jó, ha az értékelési szempontok szerinti követelményeket általában teljesíti;

−

változó, ha az értékelési szempontok szerinti követelményeknek nem képes folyamatosan megfelelni;

−

hanyag, ha az értékelési szempontok szerinti követelményeknek nem is próbál megfelelni.

Az osztályfőnök a tanuló magatartásának és szorgalmának minősítését a félévek végén szóban ismerteti a tanulóval, a tanítási évek végén a tanulóval történő szóbeli ismertetés mellett írásban – az első tanítási év végén a fejlődéi naplóban feljegyzésben, a második tanítási év végén külön íven tanulmányi jellemzésben – is rögzíti. A minősítés tudomásul vételét a tanuló aláírásával igazolja. 23.

A tanuló szakközépiskolai összteljesítményének értékelése, minősítése Az osztályfőnök a tanuló szakközépiskolai összteljesítményét az első tanítási év végén a fejlődési naplóban feljegyzés, a második tanítási év végén külön íven tanulmányi jellemzés formájában értékeli és minősíti. A tanulmányi jellemzést csatolni kell a tanuló személyzeti anyagához, és meg kell küldeni a tanuló első hivatásos szolgálati helye szerint illetékes területi rendvédelmi szerv vezetőjének.



A tanulmányi jellemzésben (feljegyzésben) ki kell térni az alábbiakra: − Tanulmányi munka • • • •

−

Iskolai magatartása, közösségi helyzete • • • • • •

−

• • • • • • • • • • • • •

érzelmi élete általában, lelki alkata; akaratereje, kitartása; fizikai állapota és terhelhetősége; egészségügyi állapota; pszichikai állapota, tűrőképessége (stressz- és feszültségtűrés), terhelhetősége; viselkedése konfliktushelyzetben; szóbeli és írásbeli kommunikációs képessége; felelősségtudata; kezdeményező készsége, kreativitása; önállósága, problémaérzékenysége; parancs végrehajtási képessége; határozottsága és magabiztossága; döntési képessége; tervező és szervező képessége; rugalmassága; megbízhatósága, bajtársiassága és segítőkészsége; etikussága; követelménytámasztása és igényessége.

Gyakorlati képzés, pályamotiváltság, megjelenés • • • • •

−

szabálytudata, fegyelmezettsége, viselkedése az iskolában; tanáraival szembeni magatartása; beilleszkedése az osztályközösségbe; beilleszkedése a tanulói szállás közösségébe; kapcsolatai az osztálytársakkal; az osztályban elfoglalt szerepe.

Személyiség tulajdonságok • • • • •

−

tanulási képessége; tanulmányi teljesítménye, eredményei; tanulmányi teljesítménye a képességeihez viszonyítva; szorgalma, hozzáállása, tanórai aktivitása.

pályaválasztásának motivációja; gyakorlati képzési feladatok teljesítése; elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásának képessége; szakmai iránti elkötelezettsége, pályamotivációja; megjelenése, ápoltsága, ruházata, alakisága.

Tantárgyi érdeklődés, szakmai célok, szabadidős tevékenység • • •

tantárgyi érdeklődésének területei; szakmai tervei, céljai; jellemző szabadidős tevékenysége. 66 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


AZ ÉRTEKEZLETEK RENDJE 24.

Iskola értekezlet (személyi állománygyűlés): Tárgya: az előző oktatási év (félév) értékelése, a következő tanév (félév) feladatainak meghatározása, szükség esetén egyéb – a teljes személyi állományt érintő - kérdések. Résztvevők: a szakközépiskola teljes hivatásos, közalkalmazott vezetői és pedagógusi, ügyintézői állománya, a szakszervezet(ek) titkára(i), DÖK elnöke, közalkalmazotti tanács elnöke, meghívottak. Rögzítése: írásbeli jegyzőkönyv felvételével történik.

25.

Nevelőtestületi értekezlet: Tárgya: a vonatkozó oktatási jogszabályok és az éves Munka- és Ellenőrzési Terv mellékletét képező Képzési Idő és Tevékenységi Terv, illetve szükség szerinti témák. Résztvevők: a nevelőtestületi tagok. Rögzítése: írásbeli jegyzőkönyv felvételével történik.

26.

Igazgatói vezetői értekezlet [referáda (rendszerint havonta az első hétfőn, havi munkaterv alapján)]: Tárgya: a munkatervben rögzített témák megtárgyalása, illetve referálás az előző hónap feladatai végrehajtásáról, annak értékelése, az adott hónap feladatainak meghatározása. Résztvevők: igazgató, igazgatóhelyettesek, belső ellenőr, humán osztályvezető, titkárságvezető (emlékeztető készítő), a napirendek előadói, valamint az igazgató által esetileg meghívottak. Rögzítése: írásbeli emlékeztető felvételével történik.

27.

Igazgatóhelyettesi, titkárságvezetői, osztályvezetői, szakcsoportvezetői értekezlet (havonta, munkaterv szerint): Tárgya: a munkatervben rögzített témák megtárgyalása, referáltatás az előző hónap feladatai végrehajtásáról, annak értékelése, az adott hónap feladatainak meghatározása. Résztvevők: igazgatóhelyettes, osztályvezető jogállású vezetők, illetve a közvetlen beosztott állomány, meghívottak. Rögzítése: munkafüzetben

28.

Igazgatói vezetői koordináció (minden hét keddi napja): Tárgya: az előző két hét feladatai végrehajtásának értékelése, a következő két hét teendőinek pontosítása. Résztvevők: igazgató, igazgatóhelyettesek, humán osztályvezető, titkárságvezető (emlékeztető készítő). Rögzítése: írásbeli emlékeztető felvételével történik.



29.

Igazgatóhelyettesi, titkárságvezetői, osztályvezetői, szakcsoportvezetői koordináció (kéthetente): Tárgya: megegyezik az igazgatói koordináció tárgyával. Résztvevők: a közvetlen beosztott állomány. Rögzítése: munkafüzetben

30.

Az igazgató, az igazgatóhelyettesek, a titkárságvezető, az osztályvezetők, szakcsoportvezetők szükség szerint is tarthatnak értekezletet, egyeztető megbeszéléseket.

31.

Szaktárgyi értekezlet (oktató módszertani értekezlet): Az azonos témacsoportot, témát oktatók az oktatás beindulása előtt előkészítő, menetközben egyeztető, a végén pedig értékelő-elemző megbeszélést, oktató módszertani értekezletet kötelesek tartani az adott tananyag egységes oktatása, elsajátíttatása és az egységes követelménytámasztás, az alkalmazott oktatási módszerek és eszközök egyeztetése céljából. A SZAKKÖZÉPISKOLÁBAN MŰKÖDŐ TESTÜLETEK

A Nevelőtestület 32.

A szakközépiskola pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben a legmagasabb szintű tanácskozó és határozathozó szerv, mely értekezleteit saját működési és döntéshozatali rendje (ügyrendje) szerint tartja.

33.

A Nevelőtestület tagja a szakközépiskola igazgatója, gazdasági vezetője, a nevelésioktatási intézmény valamennyi pedagógus-munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú iskolai végzettségű alkalmazottja.

34.

A fenntartó 121-12/14/2006. számú állásfoglalását figyelembe véve, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 56. § (2) bekezdése és 1. sz. melléklete, továbbá a szakközépiskola szervezési állománytáblája alapján – az eltérő foglalkoztatásokat is figyelembe véve – a szakközépiskola Nevelőtestülete konkrét összetételét az igazgató intézkedésben határozza meg.

35.

A Nevelőtestület üléseire a fenntartó képviselőjét, a Diákönkormányzat elnökét tanácskozási joggal meg kell hívni.

36.

Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni: ha az igazgató, illetve a Nevelőtestület egyharmada azt kezdeményezi. Amennyiben a Diákönkormányzat kezdeményezi a Nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a Nevelőtestület dönt. A)

A Nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik különösen: a)

a Pedagógiai Program és módosításának elfogadása, a szakmai munkaközösségek (szakcsoportok) véleményének kikérésével;

b)

a Szervezeti és Működési Szabályzat és módosításának elfogadása, a jogszabályban meghatározott kérdésekben a Diákönkormányzat egyetértésével; 68 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


B)

c)

a Pedagógiai Program, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyásának megtagadása esetén bírósági eljárás kezdeményezése;

d)

a szakközépiskola adott tanévi Munka- és Ellenőrzési Tervének, valamint a Képzési Idő és Tevékenységi Tervének elfogadása a Diákönkormányzat véleményének kikérésével;

e)

az iskolai Házirend, továbbá a Tanulói Szállás Házirendje és a tanulói Tanóra és Elfoglaltsági Rend elfogadása a Diákönkormányzat egyetértésével;

f)

a tanuló magasabb évfolyamba lépésének engedélyezése;

g)

a tanuló fegyelmi ügyeiben való döntés, a Diákönkormányzat véleményének kikérésével;

h)

az osztályozó vizsgára bocsátás esete,

i)

a tanulók nagyobb közösségeit érintő döntések meghozatala, a Diákönkormányzat véleményének kikérésével (például tanulói pályázatok és versenyek meghirdetése, szakkör és sportkör működési rendjének megállapítása, tanulói szállásra felvétel elveinek meghatározása, tanórán kívüli tevékenységi formák meghatározása, jegyzettár és sportlétesítmények működési rendjének kialakítása).

j)

a tanulmányi követelményekben előírt vizsga letétele, halasztás engedélyezése;

k)

pedagógiai célú 5 munkanap tanítás nélküli munkanapként történő felhasználásáról döntés;

l)

saját működési és döntéshozatali rendjének meghatározása, ülései összehívásáról szóló döntés a jogszabályban meghatározott esetekben;

m)

a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottság létrehozása, illetve egyes jogkörei – kivéve a Pedagógiai Program és a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadása – gyakorlásának átruházása szakmai munkaközösségre (szakcsoportra), vagy a Diákönkormányzatra;

n)

a szakközépiskola munkájára vonatkozó átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása, a Diákönkormányzat véleményének kikérésével, ha azok a tanulók helyzetére vonatkoznak;

o)

a Nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása.

A Nevelőtestület jóváhagyása szükséges: a)

C)

a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata kiadásához.

A nevelőtestület véleményét ki kell kérni: b)

a Diákönkormányzat és a tanulói közösségek döntési hatáskörébe tartozó ügyekben;

c)

a tantárgy-, tananyagegység-felosztás igazgatói jóváhagyása előtt;

d)

külön megbízások pedagógusoknak történő elosztása előtt;



D)

e)

rendkívüli tanítási szünet miatti lemaradás pótlásával kapcsolatos igazgatói döntés előtt;

f)

a szakközépiskola költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében;

g)

a szakközépiskola beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában;

h)

a felvételi követelmények meghatározásában;

i)

külön jogszabályban meghatározott ügyekben.

A Nevelőtestület véleményt nyilváníthat, vagy javaslatot tehet: a)

E)

a szakközépiskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben.

A Nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, az átruházott feladatok ellátásáról beszámolás: A Nevelőtestület a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 57. § (4) bekezdés, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4. § (1) bekezdés 4. pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következő jogköreinek gyakorlását ruházza át: Szakcsoportokra: a)

a tanulók osztályozó vizsgára bocsátásának engedélyezését;

b)

a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentett tanulók tudása számonkérése és értékelése módjának meghatározását;

c)

a szakmai gyakorlati képzésen résztvevő tanulók tantárgyankénti, tananyagegységenkénti/tananyagelemenkénti, szakmai gyakorlati félévi és év végi érdemjegyeinek, osztályzatának és magasabb évfolyamba lépésének – az osztályfőnök bevonásával történő – megállapítását, a szakmai vizsgára bocsátásának engedélyezését;

d)

a mulasztás miatt nem osztályozható tanuló esetén az adott tantárgyból az osztályozó vizsga engedélyezését, vagy tananyagelemből annak pótlását;

e)

a tanulmányi követelményekben előírt köztes vizsga elhalasztásának engedélyezését;

f)

a felvett tanulók osztályba, csoportba beosztását meghatározó igazgatói döntés előtti véleményezési jogkörét;

g)

a tantárgy-, valamint tananyagegység-felosztás igazgatói elhatározása és jóváhagyása előtti véleményezési jogkörét;

h)

a külön megbízások pedagógusoknak történő elosztása előtti véleményezési jogkörét;

i)

a szakközépiskolai költségvetéshez szakmai (oktatási) célokra rendelkezésére álló pénzeszközök felhasználása megtervezésének véleményezési jogkörét;

j)

a szakközépiskolai felvételi követelmények meghatározásának véleményezési jogkörét.



Diákönkormányzatra: a)

a pedagógiai célra felhasználható munkanapok közül egy nap tanítás nélküli munkanapként történő felhasználását (diáknap).

A jogkör gyakorlásáról az átruházott jogkör gyakorlója a Nevelőtestületet a jogkör gyakorlását követő nevelőtestületi ülésen szóban köteles tájékoztatni. A szakmai munkaközösség (szakmai szakcsoport) 37.

A szakközépiskola azonos feladatok ellátására, illetve tantárgyak/tananyagegységek oktatására szakosodott pedagógusai szakmai munkaközösség(ek)et hozhatnak létre. A munkaközösségek szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adnak a szakközépiskolában folyó nevelő- oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, végzéséhez és ellenőrzéséhez. Vezetőjét a szakmai munkaközösség kezdeményezése alapján a szakközépiskola igazgatója bízza meg. A szakmai munkaközösségek saját elfogadott működési rendjük (ügyrendjük) és munkatervük (programjuk) alapján működnek. Amennyiben ilyen szakmai munkaközösség létrehozására nem kerül sor, úgy a vele kapcsolatos jogokat, kötelességeket a szakmai szakcsoportok gyakorolják.

38.

39.

A szakmai munkaközösség dönt: a)

működési rendjéről és munkatervéről (programjáról);

b)

saját továbbképzési programjairól;

c)

a szakközépiskolai tanulmányi versenyek programjairól;

d)

a Nevelőtestület által átruházott kérdésekről.

Véleményét be kell szerezni: a)

a Pedagógiai Program szakterületi részének elfogadásához;

b)

a beszerzésre tervezett szakterületi taneszközök, tanulmányi segédletek és más ismerethordozók kiválasztásához;

c)

a tantárgy-, valamint tananyagegység-felosztás elkészítéséhez;

d)

a felvett tanulók osztályba, csoportokba történő beosztásához;

e)

a szakterületi köztes vizsga részeinek és feladatainak meghatározásához;

f)

szakterületét érintően a pedagógiai munka eredményességének iskolai értékeléséhez és továbbfejlesztéséhez;

g)

az új pedagógusi álláspályázat kiírásakor és elfogadásakor.



Osztályfőnöki Munkaközösség 40.

Az Osztályfőnöki Munkaközösség az iskola osztályfőnöki feladatok ellátására kijelölt tanárainak nem szervezetszerű tanári munkaközössége, függetlenül azok szolgálati alárendeltségétől, beosztásától. Az iskolaigazgató tanácsadó testülete. Az osztályfőnöki munkaközösség tagjai az adott tanévben osztályfőnöki feladatot ellátó pedagógusok, akik maguk közül demokratikusan választják meg vezetőségüket, mely 1 fő elnökből és 2 fő vezetőségi tagból áll.

Oktatói Bizottság 41.

Az Oktatói Bizottság az iskola Nevelőtestületének megbízásából, a Nevelőtestület jogszabályokban meghatározott jogai és kötelezettségei gyakorlására, érvényesítésére, ügyek előkészítésére, eldöntésére létrehozott munkaközösség, melynek feladata a Nevelőtestület képviselete a közoktatási törvény által biztosított esetekben.

42.

Az Oktatói Bizottság tagjait a Nevelőtestület választja nyílt szavazással, szakcsoportonként (tanári munkaközösségenként) 4-4 fő pedagógust. További tagok funkciójuk, illetve feladatuk alapján az évfolyamparancsnokok. A megbízatás választással kezdődik, az adott tanévre szól és a Nevelőtestületi tagság megszűnéséig, illetve visszahívásáig terjed. A megüresedett Oktatói Bizottsági tag helyére 30 napon belül új tagot kell választani. A tagok újraválaszthatóak.

„Az Év Pedagógusa” cím 43.

Az iskolán végzett nevelő-oktató munka alapvetően erkölcsi elismeréseként tanévente kiosztásra kerül „Az Év Pedagógusa” cím, melyhez az iskola gazdasági helyzetét figyelembe véve anyagi elismerés is társulhat. Kiválasztása az iskolavezetés, az Osztályfőnöki Munkaközösség vezetősége, az Oktatói Tanács vezetősége és a szakcsoportvezetők javaslata alapján a Nevelőtestület általi megszavazással történik.

44.

A kiválasztás szempontjai: −

nevezett pedagógus legalább 5 éve oktató-nevelő feladatokat lát el,

−

fegyelmi, illetve büntetőeljárás alatt nem áll,

−

nevelőmunkáját az iskola belső szabályzóinak és hagyományainak megfelelően, magas szinten végzi,

−

a pedagógusi feladatokhoz kapcsolódó adminisztrációs tevékenységét határidőre, szakszerűen, pontosan elvégzi,

−

a tanintézetben mutatott viselkedése, a rendőri munkához kapcsolódó elhivatottsága, magánélete példát mutat az egész tanintézet tanulói állománya számára.

Iskolai Érdekegyeztető Tanács (IÉT) 45.

A szakközépiskolában a munkáltatónak és a munkavállalóknak érdekegyeztető fóruma az Iskolai Érdekegyeztető Tanács (IÉT): Résztvevők: a munkáltató képviselője és a munkavállalói érdekképviseletek képviselői, az általuk meghívott szakértők, az IÉT titkára, 1 fő a Titkárság állományából. 72 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


A munkáltatót az IÉT ülésén a Humán Osztály vezetője képviseli. Az IÉT ügyrendjét és az egyes ülések napirendjét a tanács maga határozza meg. Az IÉT ülés napirendi pontjait az IÉT éves munkaterve havi bontásban tartalmazza. Szociális Bizottság 46.

Az iskolában saját programja és működési rendje szerint funkcionál az iskolai Szociális bizottság, amely ajánlásait, javaslatait közvetlenül az igazgató elé terjeszti. A TANULÓK KÖZÖSSÉGEI, TANULÓI ÉRDEKKÉPVISELET ÉS DIÁKÖNKORMÁNYZAT

47.

A szakközépiskolában Diákönkormányzat és több szinten szervezett tanulóközösségek (osztály, évfolyam, összes tanuló közössége) működnek, továbbá a tanulók közös tevékenységük megszervezésére – a Házirendben meghatározottak szerint – diákköröket hozhatnak létre. A tanulóközösségek és a diákkörök hatásköre kiterjed a saját közösségi életük tervezésére, szervezésére, tisztségviselőik és diákönkormányzati képviselőjük megválasztására, a Diákönkormányzat létrehozására. Döntési hatáskörükbe tartozó ügyben kötelesek a Nevelőtestület véleményét kikérni.

Diákönkormányzat 48.

A Diákönkormányzat a tanulói érdekek képviseletét végző tanulói szervezet. Munkáját a tanulók által felkért és az iskola igazgatója által is megbízott személy segíti, aki a Diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat annak képviseletében is.

49.

A Diákönkormányzat saját Szervezeti és Működési Szabályzata, valamint éves Munkaés ülésterve alapján tevékenykedik, melyeket a választó tanulók közösségei Diákközgyűlésen fogadnak el, és amelyeket az elfogadástól számított 30 napon belül a Nevelőtestület hagy jóvá. A Diákönkormányzat működéséhez a vonatkozó jogszabályban meghatározott norma alapján az iskola igazgatója a költségvetésből pénzforrást biztosít. Ezen túl a Diákönkormányzat feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja a szakközépiskola helyiségeit és berendezéseit.

50.

A Diákönkormányzat hatáskörében dönt: a)

szervezeti és működési szabályzatáról, éves munka- és üléstervéről;

b)

a Diákönkormányzatot segítő személy felkéréséről, képviseleti megbízásáról;

c)

a működéséhez biztosított pénzügyi és anyagi eszközök felhasználásáról;

d)

egy tanítás nélküli munkanap (Diáknap) programjáról;

e)

a saját tájékoztatási rendszeréről;

f)

az általa működtetett iskolaújság, iskolarádió szerkesztősége tanulói vezetőinek és munkatársainak a megbízásáról.



A Diákönkormányzat a döntési hatáskörébe tartozó ügyben köteles a Nevelőtestület véleményét kikérni: a)

a szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzata jogszabályban meghatározott részei elfogadásakor, módosításakor;

b)

a szakközépiskolai Házirend elfogadásakor, módosításakor;

c)

az első tanítási órák maximum 45 perccel előbbi kezdésekor;

d)

a mindennapi testedzés formáinak meghatározásakor.

A Diákönkormányzat véleményét a szakközépiskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos kérdésben ki kell kérni, javaslatait meg kell hallgatni, így különösen:

47.

a)

a tanulók nagyobb közösségét érintő döntések meghozatalánál, munkatervek elkészítésénél;

b)

a tanulók helyzetét érintő, értékelések, beszámolók elkészítésékor, elfogadásakor;

c)

tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez;

d)

a szakközépiskolai sporttevékenység, kultúrmunka megszervezéseihez és végrehajtásához, a sportkörök működéséhez;

e)

a tanórán kívüli tanulói tevékenység és a jegyzettár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához;

f)

a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatásánál;

g)

a tanulókat érintő egyes fenntartói döntések előtt (iskola megszűntetése, átszervezése, költségvetése, feladatainak és nevének megváltoztatása).

A Diákönkormányzat legfőbb fóruma a diákközgyűlés. A közgyűlést a tanévben legalább egy alkalommal össze kell hívni. A Diákönkormányzat vezetősége közgyűlésen tekinti át és számol be működéséről, a végzett munkáról, a tanulói jogok érvényesüléséről, a kötelezettségeik teljesítéséről, fogadja el működési dokumentumait, megválasztja a diákképviselőket és delegálja a Tanulmányi Bizottságba tagjait. A soron kívüli döntések meghozatala érdekében – igazgatói kezdeményezésre is – rendkívüli közgyűlés is tartható. AZ ISKOLAI KÖZÖSSÉGEK KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁJA ÉS RENDJE

48.

A Nevelőtestület és a szakmai munkaközösségek kapcsolatát az igazgató, az igazgatóhelyettesek és a szakmai munkaközösségek, illetve a szakcsoportok vezetői szervezik.

49.

A Nevelőtestület döntését, javaslatát és véleményét általában a szakmai munkaközösségek, illetve a Diákönkormányzat előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki.

50.

A Diákönkormányzat képviselője megbízottként részt vehet a Nevelőtestület értekezletein.

51.

A Diákönkormányzat tevékenységének segítését, a vele való kapcsolattartást a Diákönkormányzat segítője és az osztályfőnökök végzik. Az iskola vezetése – élen az igazgatóval vagy helyettesével – szükség szerint, általában havonta találkozik a Diákönkormányzat vezetésével. 74 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


A SZOLGÁLATI BEOSZTÁSOK ÁTADÁSA 52.

A szolgálati beosztások átadása történhet végleges, illetve 60 napot meghaladó távollét esetén ideiglenes jelleggel. A végleges jellegű átadásra, átvételre biztosítandó időtartamok: a)

igazgatói, igazgatóhelyettesi beosztások esetén

3-4 hét

b)

osztályvezetői, szakcsoportvezetői beosztások esetén 2-3 hét

c)

raktárosi beosztások esetén

1-2 hét

d)

ügyintézői beosztások esetén

1 hét

53.

Az átadás-átvételre ütemtervet kell készíteni, amit a közvetlen elöljáró hagy jóvá. Az átadás-átvételről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ideiglenes jellegű átadás-átvétel esetén az időtartamot úgy kell egyedileg meghatározni, hogy a feladatok végrehajtásának folyamatossága biztosított legyen.

54.

Az átvevő vezető (beosztott) hiányában a távozó vezető (beosztott) köteles a kezelésében lévő ügyiratokat lezárni, és irattárba helyezni. Ilyen esetben a még ügyintézés alatt lévő ügyeket jegyzőkönyvben való tételes elszámolással kell átadni közvetlen vezetőjének. A KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁS

55.

A szakközépiskola részéről a feladatok végrehajtása érdekében fizetési, vagy más teljesítési kötelezettséget vállalni jogszabályban, állami irányítás egyéb jogi eszközeiben, belső rendelkezésekben meghatározottak betartásával a tárgyévre jóváhagyott éves költségvetési előirányzat mértékéig az igazgató és egyedi esetben az általa megbízott személy jogosult.

56.

A kötelezettségvállalásra jogosultak körét és mértékét a 2. sz. függelék tartalmazza. A KIEMELT MUNKAVÉGZÉSÉRT JÁRÓ KERESET-KIEGÉSZÍTÉS

57.

Alapelvek: a)

a szakközépiskola igazgatója kereset-kiegészítéssel ismerheti el a meghatározott munkateljesítmény elérését, illetve – a helyettesítést kivéve – az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztő tevékenységet, a nevelés céljait szolgáló tanórán kívüli foglalkozás terén nyújtott minőségi munkavégzést (továbbiakban kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés). Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés jár annak, aki a minőségfejlesztési szervezet (csoport) vezetését ellátja, valamint aki a minőségfejlesztési szervezet (csoport) munkájában közreműködik.

b)

a fenntartó valamennyi közoktatási intézményét figyelembe véve megtervezi a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés fedezetét. Az összeg meghatározásának számítási alapja az éves költségvetésről szóló törvényben egy főre meghatározott összeg és a nevelési-oktatási intézményekben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak létszámának szorzata. A fenntartó az így meghatározott összeget az érintettek létszámának megfelelően osztja szét az intézmények között. 75 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


c)

58.

a kereset-kiegészítés megállapítható a szakközépiskola bármely alkalmazottja részére egy alkalomra, illetőleg meghatározott időre. A havi rendszerességgel megállapított kereset-kiegészítés egy tanítási évnél hosszabb időre nem szólhat, ugyanakkor több alkalommal is megállapítható. A minőségfejlesztésben való részvételért járó kereset-kiegészítést meghatározott időre, a feladat ellátásáig, de legfeljebb egy nevelési, egy tanítási évre kell meghatározni, és havi rendszerességgel kifizetni (több alkalommal is megállapítható).

A kereset-kiegészítés szempontjai: a)

Versenyeredmények Az Oktatási Minisztérium és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szervei által meghirdetett versenyek országos döntőbe jutott minden tanuló – csapatverseny esetén minden csapat – után adható a felkészítő pedagógus (alkalmazott) részére a kereset-kiegészítés. Mértékét a tanulók versenyen elért helyezése, a tantárgyak/tananyagegységek, a csoportok és az évfolyamok különbözősége is befolyásolja. Több felkészítő pedagógus (felkészítő) esetén egyedi elbírálással kell dönteni a konkrét versenyeredmény után az őket megillető kereset-kiegészítés felosztásáról. A Nevelőtestület eseti elbírálással dönti el, hogy az Oktatási Minisztérium és az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium szervei által meghirdetett versenyeken kívül melyik versenyen, milyen eredmény esetén járhat még a pedagógusnak (alkalmazottnak) az előző rendelkezéseknek megfelelően kereset-kiegészítés.

b)

Minőségbiztosítási rendszer munkájában való részvétel A kereset-kiegészítés összege a fenntartó által a közoktatási törvényben meghatározottak alapján megállapított és az intézmény rendelkezésére bocsátott összegnél nem lehet kevesebb

c)

−

a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja háromszáz százalékánál annak, aki a minőségfejlesztési szervezet (csoport) vezetését látja el,

−

a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja kétszáz százalékánál annak, aki a minőségfejlesztési szervezet (csoport) munkájában közreműködik. (Ha a közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott pedagógusok létszáma a tárgyév december 31-éig nem éri el a tíz főt, a kiemelt munkavégzésért megállapítható kereset-kiegészítéshez rendelkezésre álló összeg legalább ötven százalékát kell a minőségfejlesztési rendszer munkájában közreműködők díjazására fordítani.)

Tanórai munka A kiemelkedő szintű tanórai munkáért legfeljebb a tantestület 20 %-a kaphat a számítási alapnak megfelelő összegű kereset-kiegészítést a tanítási év végén. A Pedagógiai Programban elfogadott szempontok alapján meghozott döntéssel az iskolavezetés, a szakcsoportvezetők és a tanulók véleményét – ez utóbbit a Tantestület és a Diákönkormányzat által közösen kidolgozott kérdőív válaszai alapján – egyaránt figyelembe kell venni.



d)

Nyelvvizsgaeredmények Amennyiben az adott idegen-nyelvi csoport még nyelvvizsgával nem rendelkező tagjainak 20-25 %-a sikeresen nyelvvizsgázott („C” típusú, legalább alapfokú nyelvvizsga), akkor a számítási alapnak megfelelő összegű, 26-30% esetén a számítási alap 1,1-szeresének, 31-35 % esetén a számítási alap 1,2-szeresének, 36 %-tól pedig 1,3-szorosának megfelelő összegű kereset-kiegészítést kaphat az idegen nyelvi csoport tanára a következő tanévben. Több felkészítő tanár esetén eseti elbírálással kell dönteni az őket megillető kereset-kiegészítés megoszlásáról. Középfokú, illetve felsőfokú nyelvvizsga esetén 15 %-ról, illetve 10 %-ról indul a díjazás ugyanilyen módon.

e)

ECDL vizsgaeredmények Amennyiben az adott osztály – még ECDL (Európai Számítógép Használói Jogosítvány) vizsgát le nem tett tagjainak – 20-25 %-a sikeres ECDL vizsgákat letette, akkor a számítási alapnak megfelelő összegű, 26-30 % esetén a számítási alap 1,1szeresének, 31-35 % esetén a számítási alap 1,2-szeresének, 36 %-tól pedig 1,3szorosának megfelelő összegű kereset-kiegészítést kaphat az osztály informatikai tanára a következő tanévben. Több felkészítő tanár esetén eseti elbírálással kell dönteni az őket megillető kereset-kiegészítés megoszlásáról.

f)

A szakközépiskolai élet Az iskolavezetés és a szakcsoportvezető (szervezeti elem vezetője) véleménye alapján az adott évre leosztott jutalmazási keret alapján van lehetőség e munka elismerésére, valamint legfeljebb 5 pedagógus (alkalmazott) kaphat a számítási alapnak megfelelő összegű kereset-kiegészítést. Ennek alapja lehet:

g)

−

a munkafegyelem,

−

a szakközépiskolai élet feladataiból való vállalás mértéke, az ehhez való konstruktív hozzáállás,

−

a kapcsolatalakítás és együttműködés képessége a szakközépiskolán belül és kívül,

−

a szakközépiskolán kívüli, a tanintézetet népszerűsítő kiemelkedő közéleti szerep vállalása,

−

a pedagógiai és szakmai önfejlesztés.

A pályázatok írása, kivitelezése Amennyiben a pályázat írója, kivitelezője a szakközépiskola tárgyi, dologi feltételeinek javítására nyert, minimum 100 ezer forint értékű pályázati összeg 2 %-át személyi kifizetésként a pályázat keretében bruttó összegként nem kapta meg, akkor a különbözet kereset-kiegészítésként kerülhet részére kifizetésre.



h)

Szervezeti elem (osztály, szakcsoport) vezetése A szervezeti elem (osztály, szakcsoport) vezetésében elért kimagasló eredményért az iskolavezetés javaslata alapján legfeljebb az érintett vezetők 20 %-a kaphat a számítási alap kétszeresének megfelelő összegű kereset-kiegészítést a tanítási év végén.

i)

Osztályfőnöki munka: Osztályfőnöki megbízatást ellátó pedagógus számára akkor adható ilyen kereset kiegészítés, amennyiben a valós tanóraterhelése legalább a 90 %-ot eléri. Ennek összege mindig az adott évi költségvetés függvényében kerül meghatározásra.

59.

Kizáró okok Fegyelmi vagy ennél súlyosabb – szabálysértési, büntető- – eljárási elmarasztaló ítélet esetén a következő tanévben nem kaphat kereset-kiegészítést a pedagógus (alkalmazott).

60.

Munkaviszony-változás Amennyiben a pedagógus (alkalmazott) munkavállalói jogviszonya a szakközépiskolában a tanév közben megszűnik, a következő hónaptól kezdve nem jár neki a keresetkiegészítés. A tanév közben esetleges ilyen módon fennmaradó összeg felosztásáról az igazgató dönt.

61.

Döntési hatáskör A pedagógusok (alkalmazottak) kereset-kiegészítéséről az érintettek véleményének kikérése után az igazgató dönt. Az igazgató kereset-kiegészítéséről csak az IRM Oktatási Főigazgatóság vezetője dönthet.

III. Fejezet A tanulókkal kapcsolatos egyes rendelkezések AZ OKTATÁS RENDJE 1.

A képzés időtartama két (tan)év. A tanév, ezen belül a tanítási év (szorgalmi idő) két félévre, a félévek tanítási hetekre (hétfőtől-péntekig, kivételes esetben szombatig), a tanítási hetek tanítási napokra, a tanítási napok kötelező és nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokra, valamint tanórán kívüli foglalkozásokra tagozódnak.

2.

A tanév a vonatkozó OM rendelet alapján az adott év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart, melynek konkrét időbeosztását a szakközépiskola Munka- és Ellenőrzési Tervének mellékletét képező Képzési Idő és Tevékenységi Terv tartalmazza.

3.

A tanítási év (szorgalmi idő) az adott év szeptember 1-től az első évfolyamon a következő év július 15-ig, a második évfolyamon a vonatkozó OM rendeletben meghatározott időpontig tart. A tanítási félévek időtartamát a Képzési Idő és Tevékenységi Terv tartalmazza. 78 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


4.

A tanítási év minkét évfolyamon tanítási félévekre, a félév hétfőtől-péntekig tartó 5 napos tanítási hetekre tagozódik. A tanítási félévek időtartamát a Képzési Idő és Tevékenységi Terv rögzíti. A tanítási hetek kivételes esetben a szombat igénybevételével 6 tanítási nappal is megszervezhetők.

5.

A tanítási napokon a kötelező tanórai foglalkozások száma általában 6, de legfeljebb 8 tanítási óra (általában heti 30, legfeljebb 40 tanóra), a szakmai gyakorlatokon egységesen 8 (heti 40) tanóra.

6.

A szakközépiskola a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban meghatározott céllal és időkeretben nem kötelező (választható) tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokat szervez.

7.

A nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat a Pedagógiai Program tartalmazza. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái a következők: a)

személyi állománygyűlés, tájékoztató, propaganda előadás, alaki gyakorlás, fegyveranyag-karbantartás;

b)

diákkör (szakkör, önképző kör, fakultáció);

c)

iskolai sportkör, tömegsport foglalkozás;

d)

házi és iskolák közötti tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, bajnokság;

e)

a tanítási óra keretében nem megvalósítható, de a Pedagógiai Programban rögzített osztály-, csoportfoglalkozás (tanulmányi kirándulás, kulturális, sportrendezvény);

f)

diáknap.

8.

A szakközépiskolában a tanítási órák 40, a szakmai gyakorlatok 60 percesek. Az elméleti tanítási órákat rendszerint 07.30-20.00 óra közötti időszakon belül, elsősorban délelőtt, a gyakorlati tanítási órákat éjszakai időszakban is lehet tervezni. Az első tanítási órát – a Diákönkormányzat egyetértésével – legfeljebb 45 perccel korábban is meg lehet kezdeni.

9.

A tanulók részére a tanítási szüneteket a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban és a Képzési Idő és Tevékenységi Tervben rögzítettek szerint kell biztosítani.

10.

A szakközépiskolában a tanulmányi kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt évfolyamismétlésre nincs lehetőség. A TANULÓ TÁVOLMARADÁSÁNAK, MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSA

11.

A tanuló, ha tanítási óráról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A mulasztást igazoltnak kell tekinteni, amennyiben: a)

a tanuló beteg volt és azt igazolja,

b)

a tanuló engedélyt kapott a távolmaradásra,

c)

szolgálati jellegű elfoglaltság miatt volt távol,

d)

a tanuló hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott kötelezettségének eleget tenni.



12.

Betegség igazolása Az iskola orvosa a tanulót tanórák látogatása alól felmentheti (kiírhatja), ezt az osztály “Gyengélkedők könyvé”-be bejegyzi, vagy orvosi vényen igazolja. Az iskola orvosa a tanulóval történő orvos-beteg találkozó után kitölti az SzMSz. 8. számú függelékében szereplő nyomtatványt, amelyben rögzíti, hogy a tanulót felmenti valamennyi tanóra, vagy a gyakorlati foglalkozások alól. Amennyiben a tanuló állapota nem indokolja a felmentést, a nyomtatványon ezt megjelöli, ebben az esetben a tanuló a rendelőből történő távozás után a továbbiakban köteles részt venni a foglalkozásokon. A szabad orvosválasztás jegyében más orvos, vagy szakorvos, háziorvos a tanulót rendelésén elláthatja, betegállományba kiírhatja, melyről az igazolást felgyógyulása után az iskolába történő beérkezését követő első munkanapon az iskola orvosának kell leadni, aki igazolja azt.

13.

Engedély távolmaradásra: a)

Méltánylásra okot adó esemény bekövetkezése, így különösen: − − − − −

haláleset (közvetlen hozzátartozó, nagyszülők, közeli rokon), hivatalos ügyintézés (személyigazolvány, útlevél, bankkártya stb.), saját gyermek születése (férfiak esetén), hozzátartozó súlyos betegsége, ellátása, saját házasság.

Az érintett tanuló az osztályfőnöknél kérvényezi az erre rendszeresített formanyomtatványon a távollét okának megjelölésével. Az osztályfőnök megvizsgálja a kérvényt és javaslatának megfogalmazásával engedélyezésre továbbítja azt az évfolyamparancsnokhoz. b)

Szolgálatellátás, szolgálati jellegű elfoglaltság (pl. verseny utáni szabad-, pihenőnap) miatt. Az engedélyezés az évfolyamparancsnok hatásköre.

c)

Hatósági intézkedés, így például: − −

idézés, tanúként visszatartás stb. miatt.

A tanulónak az első adandó alkalommal értesíteni kell az iskola ügyeletét, majd az eljáró hatóságtól igazolást kell kérnie, melyet az osztályfőnökének kell bemutatni. Az utólagos engedélyezés az évfolyamparancsnok hatásköre. d)

Egyéb alapos indok, így különösen: − −

tömegközlekedési eszköz késése vagy a közlekedés megbénulása, családját, hozzátartozóit és anyagi javaikat fenyegető veszélyhelyzet elhárítása (pl. árvíz) miatt.



A tanulónak az első adandó alkalommal értesítenie kell az iskola ügyeletét. Az osztályfőnök szükség esetén pontosít, ellenőriz. Az utólagos engedélyezés az évfolyamparancsnok hatásköre. 14.

Az igazolatlan mulasztás fegyelmi vétséget és – meghatározott esetekben – az iskolából történő eltávolítást vonhatja maga után.

15.

Ha a tanuló tanítási évi összes igazolatlan tanóráinak száma meghaladja a 10 tanórát, a tanuló tanulói jogviszonyát meg kell szüntetni. A szaktanfolyami hallgató nagy óraszámú távolléte esetében az iskola igazgatója kezdeményezheti az érintett vezénylésének megszüntetését. Ha a tanulónak egy tanítási évben a tanítási órákról való távolléte meghaladja a tanítási évben oktatott összes tantárgy/tananyagegység tanítási óráinak 20%-át, vagy az adott tantárgyból/tananyagegységből a tanítási órák 30%-át, és emiatt a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban rögzített eljárás eredményeképpen nem osztályozható, a tanuló tanulói jogviszonyát meg kell szüntetni, és a szakközépiskolából el kell bocsátani.

A TANULÓ TANULMÁNYI ELŐMENETELÉNEK, TÁVOLMARADÁSÁNAK ELLENŐRZÉSÉVEL ÉS TÁJÉKOZTATÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK

15/A. Eljárás egyéb tanulói kötelességek megsértése esetén Amennyiben a tanuló a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 12. §-ban, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 24. § (3) bekezdésében, a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 34. § (1) bekezdés c) és e) pontjában meghatározott rendelkezéseket, illetve a tanintézet belső szabályzataiban – Szervezeti és Működési Szabályzatban, a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban – meghatározott szabályokat megszegi, a tanulónak „Tanulói Értesítő” (a továbbiakban: tanulói értesítő) adható. 15/B. Tanulói értesítő adására jogosult Tanulói értesítő adására a tanulmányi osztályvezető jogosult, melyet – az osztálynapló, valamint a gyakorlati képzési (foglalkozási) napló alapján – az osztályfőnök és az évfolyamparancsnok készít elő. 15/C. Tanulói értesítő adásával összefüggő feladatok a)

Osztályfőnök Feladatköréből adódóan kísérje figyelemmel a tanulók tanulmányi előmenetelét, valamint az igazolt és igazolatlan hiányzások számát. Amennyiben szükséges, az osztályfőnök készítse elő 2 példányban a tanulói értesítőt, ha a tanulónak – a tanintézeti képzés keretében az egy tanítási évben (szorgalmi időben) – az igazolt és igazolatlan hiányzása −

meghaladja az összes tantárgy/tananyagegységi tanítási óráinak 10%-át (2/A., 2/A/2. sz. melléklet)



− −

megközelíti az összes tantárgy/tananyagegység tanítási óráinak 20%-át (2/B, 2/B/2. sz. melléklet), illetve az igazolatlan hiányzása megközelíti a 10 tanórát (2/D., 2/D/2. sz. melléklet), az egy adott tantárgyból/tananyagegységből megközelíti a tanítási óráinak 30%-át (2/E., 2/E/2. sz. melléklet).

Az osztályfőnökök továbbá kísérjék figyelemmel a tanulók osztálynaplóban rögzített érdemjegyeit. Amennyiben a szaktanárok által havonta dokumentált érdemjegyek alapján valószínűsíthető, hogy az egyes tantárgyakra/tananyagelemekre előírt tanulmányi követelményt a tanuló nem tudja teljesíteni, készítse elő a tanulói értesítőt (2/F., 2/F/2. sz. melléklet). A tanulói értesítő kiadásának időpontjánál figyelemmel kell lenni arra, hogy a tanulónak – az adott félév lezárása előtt – a sikeres felkészüléshez elegendő idő álljon rendelkezésre (legalább 1 hónap). Amennyiben a félévek, illetve a tanévek zárásánál a nem, vagy elégtelenre teljesített tananyagelem az egész tananyagegység elégtelenre történő zárását eredményezi, a tanuló részére tanulói értesítőt kell kiadni (2/G. sz. melléklet), melyben szerepel a nem, vagy elégtelenre teljesített tananyagelemek megnevezése, továbbá a pótlás vagy javítás határideje. b)

Az évfolyamparancsnok Feladatköréből adódóan kísérje figyelemmel, és amennyiben szükséges, készítse elő 2 példányban a tanulói értesítőt, ha a tanulónak a gyakorlati képzésen való igazolt és igazolatlan mulasztása egy tanévben megközelíti a gyakorlati képzési idő (óraszám) 20%-át (2/C., 2/C/2. sz. melléklet). A tanulói értesítőt előkészítés után aláírásra terjesszék fel a tanulmány osztályvezetőhöz. A tanulói értesítő iktatásáról és további kezeléséről a tanulmányi osztályvezető gondoskodjék. A tanulmányi osztályvezető aláírása után az osztályfőnök illetve az évfolyamparancsnok a tanulói értesítő 1. számú példányát adja át a tanulónak, a 2. számú példány marad a Tanulmányi Osztályon. A TANULÓK MUNKÁJÁNAK ELISMERÉSE

16.

Azon tanulókat, akik tanulmányi munkájukat folyamatosan kiemelkedően teljesítik, az osztály, illetve az iskola érdekében jelentős közösségi munkát végeznek, vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport-, kulturális versenyeken vesznek részt, és ott eredményesen szerepelnek, továbbá bármely más módon hozzájárulnak az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az erre feljogosított személy elismerésben részesítheti.

17.

A szakközépiskolában a tanulók részére adható elismerések az alábbiak lehetnek: a)

kiváló (kitüntetéses) bizonyítvány;

b)

magasabb rendfokozatba soron kívüli előléptetés; 82 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


c)

kiváló vagy élenjáró tanulói cím;

d)

idegennyelv-ismereti juttatás (pótlék);

e)

egyéb elismerési formák (dicséret, elismerő oklevél, emléktárgy, emlékplakett, könyv, színházjegy, tárgyjutalom, pénzjutalom, egyéni vagy csoportos jutalomüdülés, kirándulás). Az a-f) pontokban foglalt – szakközépiskolai kibocsátó ünnepségen, tanévzáró ünnepélyen adandó, tanulmányi félévhez vagy konkrét időpontokhoz kötött – elismerések adásának részletes szabályait a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat tartalmazza.

18.

A 16., pontban rögzített elismeréseken túl az iskolában tanév közben bármikor adható dicséretek, elismerések a következők: a) b) c) d) e)

szaktanári dicséret (szaktárgyi dicséret), osztályfőnöki dicséret; évfolyam-parancsnoki dicséret; szakcsoportvezetői dicséret; oktatási igazgatóhelyettesi dicséret, jutalom; igazgatói dicséret, jutalom.

19.

Dicséretre, jutalomra – az osztályfőnök véleményének figyelembevételével, a szolgálati út betartásával – az iskola bármely pedagógusa, alkalmazottja írásban tehet indokolt javaslatot az arra jogosult személynek. A dicséretről, jutalomról az arra jogosult személy gondos mérlegelés után dönt.

20.

A dicséretet, jutalmat írásba kell foglalni, és minden esetben a tanulói állomány előtti megfelelő fórumon (személyi állománygyűlés, tanévzáró ünnepség) ki kell hirdetni és az osztálynapló megjegyzés rovatába, illetve a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni.

AZ ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA HIVATÁSOS, KÖZTISZTVISELŐI, KÖZALKALMAZOTTI ÉS TANULÓI ÁLLOMÁNYA FEGYELMI ÉS KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉGE 21.

A tanintézet hivatásos állományú tagjaival szembeni a fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény és a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek hivatásos állományú tagjai Fegyelmi Szabályzatáról szóló 11/2006. (III. 14.) BM rendelet vonatkozó rendelkezései határozzák meg.

22.

A tanintézet közalkalmazotti jogviszonyban álló személyeivel szemben a fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a belügyminiszter ágazati irányítása alá tartozó szerveknél történő végrehajtásáról szóló 62/1997. (XI. 7.) BM rendelet, illetve a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény vonatkozó rendelkezései határozzák meg.

23.

A tanintézet köztisztviselői jogviszonyban álló személyeivel szemben a fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény vonatkozó rendelkezései határozzák meg. 83 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


24.

A tanintézettel tanulói szerződés alapján tanulói jogviszonyban álló, iskolarendszerű képzésben résztvevő ösztöndíjas tanulóval szembeni fegyelmi eljárás lefolytatásának szabályait a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, és a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet vonatkozó rendelkezései határozzák meg.

25.

A tanintézet által szervezett, végrehajtott iskolarendszeren kívüli, szaktanfolyami, tanfolyami, illetve egyéb oktatásban, képzésben résztvevő – hivatásos állományú, közalkalmazott, köztisztviselő jogállású – személlyel szemben a fegyelmi eljárást jogállásának megfelelően kell lefolytatni, a vonatkozó jogszabályok rendelkezései alapján.

26.

A tanintézet hivatásos állományú tagjaival szemben a kártérítési eljárás lefolytatásának szabályait a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény és a belügyminiszter irányítása alatt álló fegyveres szervek és hivatásos állományú tagjainak kártérítési felelősségéről szóló 23/1997. (III. 19.) BM rendelet vonatkozó rendelkezései határozzák meg.

27.

A tanintézet közalkalmazotti jogviszonyban lévő személyeivel szemben a kártérítési eljárás lefolytatásának szabályait a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény vonatkozó rendelkezései határozzák meg.

28.

A tanintézet köztisztviselői jogviszonyban lévő személyeivel szemben a kártérítési eljárás lefolytatásának szabályait a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, és a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény vonatkozó rendelkezései határozzák meg.

29.

A tanintézettel tanulói szerződés alapján, tanulói jogviszonyban lévő, iskolarendszerű képzésben résztvevő ösztöndíjas tanulóval szembeni kártérítési eljárás lefolytatásának szabályait a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény vonatkozó rendelkezései határozzák meg.

30.

A tanintézet által szervezett, végrehajtott iskolarendszeren kívüli, szaktanfolyami, tanfolyami, illetve egyéb oktatásban, képzésben résztvevő – hivatásos állományú, közalkalmazott, köztisztviselő jogállású – személlyel szemben a kártérítési eljárást jogállásának megfelelően kell lefolytatni, a vonatkozó jogszabályok rendelkezései alapján.

31.

A fegyelmi és kártérítési eljárás szabályait, vonatkozó jogszabályokat, dokumentációkat formanyomtatványokat az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola fegyelmi és kártérítési eljárás lefolytatásának rendjéről szóló külön szabályzat rendelkezései határozzák meg.

32.

A nevelőtestületi értekezlet felhatalmazza az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola igazgatóját, hogy a Fegyelmi és Kártérítési Szabályzatot igazgatói intézkedésben adja ki, amely az SZMSZ mellékletét képezi.



33.

Felhatalmazza továbbá, hogy kisebb mértékű, alapvető jogokat és kötelezettségeket nem érintő eljárási szabályokat, iratmintákat az Oktatói Tanács egyetértésével a Fegyelmi és Kártérítési Szabályzatban soron kívül módosítson. Ebben az esetben a soron következő nevelőtestületi értekezletet a változásokról tájékoztatni kell. RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELÜGYELET ÉS ELLÁTÁS RENDJE

34.

A tanulók tanulmányi idejük alatt rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesülnek, alapvetően térítésmentesen, melyet az iskola orvosa végez helyben. Ebbe beletartoznak az éves fogászati szűrővizsgálat; fogászati ellátás meghatározott időben, szükség szerint, részben térítésmentesen; egészségügyi ellátás; egészségügyi biztosítás lövészetek, nagyobb gyakorlatok, egyéb nagy létszámú rendezvények, sportversenyek és a kibocsátó esetén.

35.

Az orvosi rendelő rendelési ideje: − − −

hétfő, szerda 06.30-08.00 óra között, kedd, csütörtök 07.00 – 11.00 óra között, pénteken nincs rendelés.

Vezetői engedély meghosszabbítása és alkalmassági vizsgálat rendelési időben. Munkaidőben, rendelési időn kívül, valamint az orvos távolléte esetén elsősegélynyújtásra van lehetőség. 36.

A fogorvosi rendelő rendelési ideje: − −

37. 38.

hétfőtől csütörtökig 08.00 – 13.30 óra között, pénteken 08.00 – 12.00 óra között.

A tanfolyami képzésben résztvevőknek csak sürgősségi ellátás biztosított. A kezelések a sürgősségi ellátás kivételével előjegyzés alapján történnek. Sürgősségi ellátás rendelési időben lehetséges. Rendelési időn kívül a KKI Rendelő Intézetet kell igénybe venni a 21/2000. sz. BM-IMTNM rendelet szerint, amennyiben ez nem lehetséges, a legközelebbi szakorvosi szolgálatot lehet felkérni az egészségügyi szolgáltatásra.

A TANULÓBALESETEK MEGELŐZÉSE, A TANULÓBALESET ESETÉN TEENDŐ INTÉZKEDÉSEK RENDJE

39.

Minden tanulónak óvnia kell saját és mások egészségét, testi épségét. A tanulók a tanév elején „az éves tanulói módszertani foglalkozás” keretében megismerik az általános balesetvédelmi előírásokat, szabályokat, melynek tényét aláírásukkal is igazolják. Ezen túl bizonyos foglalkozások, különösen a testnevelés és önvédelem és a gyakorlati jellegű foglalkozások, valamint a lövészetek előtt az adott tevékenységre, helyre vonatkozó sajátos előírásokra ismételten, külön, részletesen is fel kell hívni a figyelmet.



Az iskolán belüli munka-, és balesetvédelmi szabályokat az iskola „Munkavédelmi Szabályzat”-a részletesen tartalmazza. 40.

41.

A tanulóbalesetek megelőzésének vezetői feladatai: a)

a tanintézeti nevelő-oktató munka keretében a tanulók megismertetése a biztonságos életvitel, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés alapvető szabályaival, a képzettségük alapján betöltendő munkakör egészségi és munkabiztonsági követelményeivel;

b)

a tanulók részére a szükséges utasítások kellő időben történő megadása;

c)

rendszeres meggyőződés arról, hogy az iskolai élet, tanulási és munkakörülmények megfelelnek-e a követelményeknek, a tanulók ismerik, illetve megtartják-e a rájuk vonatkozó rendelkezéseket;

d)

a tanulási és munkavégzési körülményeihez igazodó, illetve azzal összefüggő veszélyek figyelembevételével megfelelő védő-, gyakorló és munkaeszközök biztosítása a tanulók részére;

e)

a tudomására jutott rendellenesség, illetve a tanulás és a munka egészséget veszélyeztető és nem biztonságos végzésével kapcsolatos bejelentés haladéktalan kivizsgálása, a szükséges intézkedések megtétele, az érintettek értesítése, közvetlen veszély esetén tanítási tevékenység, illetve a munkavégzés leállítása;

f)

a védő-, gyakorló és munkaeszközök rendeltetésszerű használhatóságának, védőképességének, kielégítő higiénés állapotának, szükséges tisztításának, karbantartásának (javításának), pótlásának biztosítása;

g)

lövészetek, gyakorlati foglalkozások esetén részletes egyedi eligazítás tartása a tanulók és dolgozók részére, a védő-, gyakorló és munkaeszközök használata során a biztonsági rendszabályok betartásának megkövetelése.

A tanulóbalesetek megelőzésének pedagógusi feladatai: A foglalkozás vezetőjének gondoskodnia kell arról, hogy a tanulók a foglalkozás teljes időtartama alatt rendelkezzenek az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos tevékenység elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerjék a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Gyakorlati foglalkozások levezetése előtt meg kell győződni a foglalkozásokon betartandó biztonsági rendszabályok ismeretéről, különösen: a)

a terepen való biztonságos mozgásra;

b)

az ékszerek viselésének megtiltására;

c)

egymás testi épségére történő odafigyelés kényszerítő eszközök alkalmazása során;

d)

a rendőrbottal történő ütések imitálására;

e)

a foglalkozási hely környékének a sérülést okozó tárgyaktól történő megtisztítása;

f)

a foglalkozás elején a fegyverek töltetlenségének a tárak üres állapotának alapos ellenőrzése.



42.

43.

A tanulóbalesetek megelőzésének alkalmazotti feladatai: a)

a tanuló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséget nem veszélyeztető és a biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát;

b)

köteles a rendelkezésére bocsátott munkaeszköz biztonságos állapotáról a tőle elvárható módon meggyőződni, azt rendeltetésének megfelelően és a munkáltató utasítása szerint használni, a számára meghatározott karbantartási feladatokat elvégezni;

c)

az egyéni védőeszközt rendeltetésének megfelelően használni és a tőle elvárható tisztításról gondoskodni;

d)

a munkavégzéshez az egészséget és a testi épséget nem veszélyeztető ruházatot, felszerelést viselni;

e)

munkaterületén a fegyelmet, a rendet és a biztonságot megtartani;

f)

munkája biztonságos elvégzéséhez szükséges ismerteket elsajátítani és azokat a munkavégzés során alkalmazni;

g)

a részére előírt orvosi (pályaalkalmassági) vizsgálaton részt venni;

h)

a veszélyt jelentő rendellenességet, üzemzavart tőle elvárhatóan megszüntetni, vagy erre intézkedést kérni a felettesétől;

i)

a balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jelenteni;

j)

a tanuló jogosult megtagadni a munkavégzést, ha azzal életét, egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné;

k)

ha a munkáltató utasításának teljesítésével másokat közvetlenül és súlyosan veszélyeztetne, a teljesítését meg kell tagadnia.

A tanulóbalesetek megelőzésének tanulói feladatai: a)

a tanulók nem viselhetnek az oktató-nevelő munkát, valamint a szolgálati feladatok balesetmentes ellátását akadályozó ékszert, bizsut, hosszú körmöt, nem rendszeresített felszerelési tárgyakat, eszközöket, ruházatot;

b)

a tanulók védelme érdekében lehetőség van csoportos és egyéni tanulói balesetbiztosítást kötni, melynek előkészítésében a Tanulmányi Osztály és a Titkárság segít a Nevelési és Területi Szakmai Gyakorlati Szakcsoport vezetésének;

c)

az iskola létesítményeit, eszközeit rendeltetésszerűen lehet csak használni, a tanintézeti egyéb szabályzók előírásainak, illetőleg a kezelési utasításoknak megfelelően. Az idegen nyelvi laborban, az informatikai teremben és a lőtéren kizárólag csak pedagógus felügyelete alatt lehet tartózkodni, eszközöket használni,

d)

rendkívüli esemény esetén minden érintettnek teljesíteni kell az illetékes vezető vagy szolgálat ennek elhárítására vonatkozó utasításait;

e)

az iskolában a kijelölt dohányzó helyeken, a nemdohányzók jogainak tiszteletben tartásával, a tűzvédelmi előírások szigorú megtartása mellett és fokozottan ügyelve a tisztaságra szabad dohányozni.



Alaptantermekben, szaktantermekben, összevonókban, a tantermi épületek folyosóin, a tanulói szállás szobáiban, az öltöző helyiségekben és az étkezdében, továbbá a lőtéren, a tornateremben, a sportpályákon és az iskola udvarán (a dohányzásra kijelölt helyek kivételével) tilos a dohányzás; f)

44.

a tanuló köteles – a rá vonatkozó mértékben – megismerni és alkalmazni az iskola munka-, tűz-, katasztrófa- és objektumvédelmi intézkedését és a riasztási rendjét oly módon, hogy kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tudjon tenni.

A tanulóbalesetek esetén teendő intézkedések rendje: a)

a tanulóbalesetet a sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy köteles a foglalkozást vezető, illetve a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul jelenteni;

b)

a baleset észlelése után – személyi sérülés esetén – a sérülés súlyosságának megfelelően, orvost vagy mentőt kell hívni;

c)

az iskola megbízottjának minden bejelentett, illetve tudomására jutott balesetről meg kell állapítania, hogy tanulói balesetnek tekinti-e. Amennyiben nem tekinti annak, akkor erről és a jogorvoslat lehetőségéről a sérültet, halálos baleset esetén a hozzátartozót írásban tájékoztatni kell;

d)

az iskola megbízottja a tanulóbaleset bejelentése, kivizsgálása és nyilvántartása során a sérült következő személyi adatait rögzíti: név, születési hely és időpont, anyja neve;

e)

a tanulóbaleset kivizsgálása során fel kell tárni a kiváltó és közreható tárgyi, szervezési és személyi okokat, és ennek alapján intézkedéseket kell tenni a további tanulóbalesetek megelőzésére;

f)

az iskola orvosa a szabályszerűen felvett sérülési jegyzőkönyv, valamint a szakorvosi leletek alapján minősíti a sérülés súlyosságát, a várható gyógyulási időtartam figyelembevételével;

g)

a halálos kimenetelű vagy tömeges (öt vagy több embert érintő) balesetek azonnali jelentési kötelezettség alá tartoznak, és azokról az iskola igazgatója a fenntartó szervet is köteles értesíteni;

h)

a munkavédelmi baleseti napló kitöltése;

i)

a munkabaleseti jegyzőkönyv elkészítése. MŰVELŐDÉS, KULTURÁLIS TEVÉKENYSÉG

45.

A tanulók szabadidejének hasznos eltöltését, a művelődést, valamint az iskolai felkészülést szolgálják az iskola által szervezett kiállítások, kulturális események, továbbá az iskolai jegyzettár, melyet a tanulók általában ingyenesen vehetnek igénybe. Az ilyen jellegű munkát a DÖK felelősei is végezhetik. A)

A jegyzettár használata, az olvasók jogai és kötelezettségei a)

Munkarendje: Hétfőtől-csütörtökig: Pénteken:

07.30-16.00 óra között 07.30-13.30 óra között 88

© ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


b)

Látogatási ideje: Hétfőtől-csütörtökig: Pénteken:

de.: 09.00-12.00, du.: 14.00-15.30 óra között de.: 08.30 - 12.00 óra között

A jegyzettárból könyvet a szakközépiskola állandó (hivatásos, köztisztviselő, közalkalmazott), valamint tanulói állománya kölcsönözhet a beiratkozás után. A könyveket a jegyzettárból csak könyvkártyán történt aláírás ellenében lehet kikölcsönözni. A jegyzettárból egyszerre 10 darab könyv kölcsönözhető, egy hónap időtartamra. A kölcsönzési időtartam lejárta után a kölcsönzési idő kétszer egy hónapra meghosszabbítható. Az olvasó a könyvet a kölcsönzési határidő elteltével köteles tisztán és ép állapotban visszaadni. A kölcsönzött könyv megrongálásával vagy elvesztésével okozott kárt az olvasó köteles megtéríteni, mely összeget a jegyzettár a pénztárba befizet. Egy példányos szótárak, lexikonok, közlönyök, szemlék nem kölcsönözhetőek. Tanulmányozásuk csak a jegyzettár helyiségében történhet. A könyveket kölcsönzésre az olvasók a jegyzettárban előjegyezhetik. Amennyiben egy könyvre több előjegyzés érkezik, az igényt a jegyzettár az érkezés sorrendjében elégíti ki. A tanulói állomány kibocsátása, az állandó állomány munkaviszonyának megszűnésekor köteles mind az állandó használatra kiadott, mind az időszakosan kikölcsönzött könyveket (jegyzeteket) és egyéb kiadványokat a jegyzettárba visszaszolgáltatni. E szabályozó irányadó akkor is, ha az állandó állomány tagját más Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium alá tartozó szervhez helyezik át. A jegyzettárat az előadó távollétében csak bizottság jelenlétében lehet felnyitni. Az eseményről jegyzőkönyvet kell készíteni. FELMENTÉS TANULMÁNYI- ÉS VIZSGAKÖTELEZETTSÉG ALÓL, A FELMENTÉS SZABÁLYAI ÉS A KÉPZETTSÉGET IGAZOLÓ OKMÁNYOK ISKOLAI TANULMÁNYOKBA VALÓ BESZÁMÍTÁSA

46.

A tanulót – kérelmére, a beszámítás szabályai szerint – fel lehet menteni azon tantárgy, tananyagegység/tananyagelem, illetve foglalkozás tanulmányi és vizsgakötelezettsége alól, melynek a szakmai és vizsgakövetelményekkel megegyező szintű és tartalmú ismereteit korábbi tanulmányai során már megszerezte, vagy a felmentés a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban rögzített egyéb okból indokolt.

47.

A kérelmet a Tanulmányi Osztályon lehet előterjeszteni a tanév megkezdését követő 15 napon belül, melyhez a tanulónak mellékelnie kell a kérést alátámasztó hiteles okmányokat, valamint az érintett szakcsoportvezető javaslatát. A kérelem engedélyezéséről a Tanulmányi Osztály határozatban dönt, melyben a felmentés részletes szabályait is megállapítja. 89 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


48.

A felmentés lehetséges eseteit, részletes szabályait, az esetleges kizáró okokat a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat tartalmazza.

49.

A felmentés tárgyát képező tantárgy, tananyagegység/tananyagelem tananyaga a szak elvégzése szempontjából megszerzettnek tekinthető, de a más tanintézetben megszerzett osztályzata a tanulmányi átlageredménybe nem számít be.

A TANULÓK KÉRELMEINEK, BEJELENTÉSEINEK, JAVASLATAINAK, PANASZAINAK INTÉZÉSE, A TÁJÉKOZTATÁS ÉS VÉLEMÉNY-NYILVÁNÍTÁS RENDJE, FORMÁI 50.

Az iskola tanulói tanórán az oktatókhoz, szakcsoportvezetőkhöz, azon túl az osztályfőnökhöz, az évfolyamparancsnokhoz, a nevelési és területi szakmai gyakorlati szakcsoportvezetőhöz, az igazgatóhelyettesekhez, az igazgatóhoz intézhetik – közvetlenül vagy érdekképviselőiken keresztül – kérdéseiket, bejelentéseiket, javaslataikat, panaszaikat (továbbiakban: kérelem). A tanuló tanulmányi és vizsgaügyekben kérelmet a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rendelkezései szerint terjeszthet elő. Egyéb, a tanulói jogviszonyból származó kérelmet szóban vagy írásban az Alapszabályzatban meghatározottak szerint („A panaszok-beadványok ügyintézésének rendje”), a saját nevében és ügyében terjeszthet elő, és azt a szolgálati út betartásával az évfolyamparancsnokon keresztül juttathatja el a hatáskörrel rendelkező személyhez. A tanuló kérelmét – kivételes lehetőségként – közvetlenül az igazgatói fogadónapon is előterjesztheti, mely minden hónap első szerdája. Kérelmére a tanulónak helyben, illetve későbbi időpontban – de legkésőbb 30 napon belül – olyan szóbeli vagy írásbeli választ kell kapnia, melyből egyértelműen kiderül a megkérdezett döntése, illetve ennek indoka.

51.

A tanulói vélemény-nyilvánítási jog gyakorlását az iskolai DÖK fórumai, annak közgyűlése, a Nevelőtestületi Ülés, az IÉT, a személyi állománygyűlés, az osztályfőnöki óra, az iskolarádió és az iskolaújság, mint szintér biztosítja. A tanulók igénye szerint – de évente minimum egyszer – nyilvános iskolai FÓRUM-ra kerül sor, ahol az iskola vezetői és a fenntartó képviselői adnak választ, illetve reagálnak az előre megfogalmazott vagy a helyben feltett kérdésekre, felvetésekre. A tanulók ezen fórumok keretében kérhetnek és kaphatnak tájékoztatást a személyüket, tanulmányaikat érintő kérdésekről. A vélemény-nyilvánítás, tájékoztatás részletes szabályait az iskola Házirendje tartalmazza. A TÉRÍTÉSI DÍJ, TANDÍJ, KÜLÖN ELJÁRÁSI DÍJTÉTELEK, SZAKMAI VIZSGA DÍJA

52.

A képzés során ingyenesen (térítés nélkül), illetve térítési díj fizetésével igénybe vehető tanulmányi szolgáltatásokat, valamint a térítési díj mértékét a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rögzíti. Térítési díj fizetése esetén, annak – szolgáltatásonkénti – pontos összegét a fenntartó által meghatározott szabályok szerint a szakközépiskola igazgatója határozza meg. A térítési díjat – a fenntartó által meghatározottak szerint – a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell. A megállapított térítési díjat a szolgáltatás igénybevétele előtt a tanulónak a szakközépiskola részére be kell fizetnie. 90 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


53.

Az iskolai tandíjfizetési kötelezettséget a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat határozza meg. A tandíj mértéke tanévenként nem haladhatja meg az egy tanulóra jutó önköltséget. A tandíjat – a fenntartó által meghatározottak szerint – a tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell. A tandíj – szolgáltatásonkénti – pontos összegét a fenntartó által meghatározott szabályok szerint a szakközépiskola igazgatója állapítja meg. A tandíjat a szolgáltatás igénybevétele előtt a tanulónak az iskola részére be kell fizetnie.

54.

A tanuló a Tanulmányi és Vizsgaszabályzatban meghatározott esetekben és mértékben külön eljárási díjat köteles fizetni. A megállapított külön eljárási díjat a tanulónak a Tanulmányi Osztály, illetve az illetékes szerv által kiállított bizonylat alapján a szolgáltatás igénybevétele előtt az iskola részére be kell fizetnie. A befizetett díjat – téves díjmegállapítás, illetőleg téves befizetés esetét kivéve – nem lehet visszakövetelni.

55.

A szakmai vizsga díja magába foglalja az elméleti (írásbeli és szóbeli) és a gyakorlati vizsgarészek megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatban felmerült, igazolt költségeket, ideértve a szakmai vizsgabizottság munkáját segítő szakértők, felügyelő, javító, értékelő, gyakorlati vizsgáztató, és kérdező tanárok, jegyzők díjazását, a szakmai vizsgabizottság elnökének és tagjainak utazási és szállásköltségét, valamint a szakmai vizsgáztatás díját is. A szakmai vizsga díjának szakközépiskola (állam), illetve vizsgázó általi megfizetésének eseteit a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat rögzíti. A szakmai vizsga és benne a szakmai vizsgáztatás díját a vonatkozó jogszabály alapján a szakközépiskola igazgatója állapítja meg. A szakmai vizsgadíjat – vizsgázói díjfizetési kötelezettség esetén – az iskola részére a vizsgára jelentkezést követő 15 napon belül kell befizetni.

56.

A tanulók a tanulói szálláson való elhelyezésért a fenntartó által meghatározott, a vonatkozó igazgatói belső rendelkezésben meghatározott díjtételt kötelesek fizetni havonta. A szállásdíj megfizetésének módját, a szociális alapon történő ingyenes elszállásolás feltételeit és az egyéb – a szállásdíj fizetéssel – kapcsolatos szabályokat az igazgató belső rendelkezésben rögzíti. A TANULÓK FOGADÁSA ÜGYINTÉZÉS CÉLJÁBÓL

57.

A tanulók pénztári ügyeiket a pénztár nyitvatartási idejében intézhetik: Kedden, csütörtökön

08.30-11.30, illetve 13.00-14.30 óráig.

58.

A tanintézet tanulói állománya részére előzetes időpont-egyeztetés alapján a pszichológus minden héten szerdán 09.00-15.00 óra között fogadóórát tart. Sürgős esetben a fogadóóra megjelölt időpontjától eltérő időpontban is felkereshető a pszichológus.

59.

Az Adatvédelmi iroda (továbbiakban AVI) nyitva tartása: Hétfő, kedd, szerda, péntek: Csütörtök:

de.: du.: de.:

09.00-11.00 13.00-14.00 09.00-10.00

Ezen a napon a nyitvatartási időn kívül ügyfélfogadás nincs, a szolgálat az irattározással kapcsolatos feladatait végzi. 91 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


Okmányok, iratok, postai és futárküldemények, sokszorosítási és fénymásolási munkák leadása és felvétele nyitvatartási időn belül történik.

IV. Fejezet A külső kapcsolatok rendszere, formái 1.

Az szakközépiskola feladatainak eredményes ellátása, a nevelés-oktatás hatékonysága érdekében széles körű és mély társadalmi, szakmai és pedagógiai kapcsolatokat alakít ki, illetőleg ápol.

2.

A szakközépiskola feladatai végrehajtása során rendeltetésszerű működése érdekében együttműködik más rendészeti szakközépiskolákkal, a megrendelőkkel (Rendőrség, Határőrség szerveivel), azok szakirányítóival, egyéb rendészeti, rendvédelmi szervekkel, polgári és katonai tanintézetekkel, helyi önkormányzattal és a képzés szempontjából fontos más állami és civil szervekkel. A rendőrségi, határőrségi rendelkezési állományban lévő hivatásos állományú személyek ügyeiben külön is együttműködik a Rendőrség, Határőrség szakirányító főosztályaival.

3.

A szakközépiskola a megrendelő Rendőrség és Határőrség szerveivel folytatott együttműködés kereteit az ezen szervekkel kötött együttműködési megállapodásokban rögzíti. Szükség esetén a szakközépiskola más együttműködőkkel is köt megállapodást az együttműködés feltételeiről.

4.

Az iskola nemzetközi kapcsolatait a felsőbb szinten kialakított együttműködésekhez igazodva, a lehetőségek szerint igyekszik fejleszteni. AZ ÜNNEPÉLYEK, MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, HAGYOMÁNYÁPOLÁS

5.

Az iskolai rendezvények, ünnepélyek megtartásának, az azokon történő részvétel szabályait, azok esetleges (tanulók számára) kötelező jellegét az iskola Házirendje, havi munkaterve és a tanulók délutáni elfoglaltsági terve tartalmazza. A rendezvények, azok időpontja, az annak megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatos feladatok és ezek felelősei, végrehajtói, határidői a havi munkatervben rögzítésre kerülnek. Szükség esetén külön terv készül a megvalósításról.

V. Fejezet Az objektumba történő be- és kilépés rendje 1.

Az objektum területére történő be- és kilépés, bent tartózkodás, csomagok, áruk ki- és bevitele szabályait az iskola Házirendje szabályozza. Az intézménnyel jogviszonyban nem állók be- és kilépésére az igazgató, igazgatóhelyettesek, osztályvezető jogállású személyek adhatnak engedélyt. A rendszeresen munkát végzők esetében névjegyzéket kell készíteni. Ez esetben a belépést a titkárságvezető – ellenőrzés után – leadott hatáskörben engedélyezi.



RENDKÍVÜLI ESEMÉNY, BOMBARIADÓ ESETÉN TÖRTÉNŐ ELJÁRÁS 2.

3.

Rendkívüli eseményről mindenki köteles a lehető leggyorsabban jelentést tenni közvetlen szolgálati elöljárójának, illetve az iskolaügyeletesnek. Amennyiben a rendkívüli esemény során a jelenlevőnek mentési, segítségnyújtási, értesítési kötelessége, lehetősége van, azt mindenképpen realizálja. Bombariadó esetén köteles valamennyi érintett dolgozó és tanuló az adott épületet elhagyni, felszerelését a helyszínen hagyni, egyedül az évszaknak megfelelő felső ruházatát viheti magával és az alakuló téren gyülekezni, ott megvárni a további intézkedést. Robbantással való fenyegetésről tudomást szerezve valamennyi dolgozó, tanuló köteles jelenteni azt munkaidőben közvetlen szolgálati felettesének, munkaidőn túl az Iskola ügyeletesnek.

VI. Fejezet Vegyes, átmeneti és záró rendelkezések 1.

A 32/2005. (VI. 31.) BM-OM együttes rendelet 6. § (6) bekezdése alapján az ösztöndíjkiegészítés a tanulónak akkor jár, ha megbízás alapján a szakközépiskola szervezetében külön feladatokat is ellát. Mértéke a mindenkori köztisztviselői illetményalap meghatározott százaléka az alábbiak szerint: a)

osztálytitkár/szakaszparancsnok (osztályonként 1 fő) – a mindenkori köztisztviselői illetményalap 20%-a,

b)

egyéb megbízatás (osztályonként 2 fő): tanulmányi és gazdasági felelős – mindenkori köztisztviselői illetményalap10%-a.

2.

Az ösztöndíj-kiegészítés a megbízatás időtartamára, a feladatkör tényleges ellátásával időarányosan jár.

3.

A lehetséges tanulói felelősök jogállását az iskolai Házirend tartalmazza.

4.

A belügyminiszter irányítása alá tartozó szervek, valamint az önkormányzati tűzoltóság szolgálati viszonyban álló tagjai szolgálati viszonyának egyes kérdéseiről és a személyügyi igazgatás rendjéről szóló 9/1997. (II. 12.) BM rendelet 46. § (5) bekezdés, valamint a rendelet 3/A. számú melléklet b) pont felhatalmazása alapján a kiemelt nyelvpótlékra jogosító idegen nyelvek körébe vonom az orosz nyelvet. Ennek megfelelően a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 104. §-ának (5) bekezdése szerinti mértékű idegennyelv-tudási pótlék folyósítható az orosz nyelv tudása és „C” típusú nyelvvizsga esetén.

5.

A szakközépiskola igazgatója a FEUVE rendszer szabályozása keretében, a szakközépiskola folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerének (FEUVE) kialakítására és működtetésére vonatkozó igazgatói intézkedésben rögzíti a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét, valamint a szakközépiskola ellenőrzési nyomvonalát, azaz a tervezési, pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési folyamatoknak szöveges vagy táblázatba foglalt, vagy folyamatábrákkal szemléltetett leírását. Az igazgatói intézkedés jelen Szabályzat függelékét képezi. 93 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


6.

A szabályzatban foglaltak ismerete, betartása a szakközépiskola valamennyi munkatársának kötelessége, ezért a szabályzatot hatályba lépését követő 30 napon belül mind a törzs, mind a tanulói állománnyal a vonatkozó mértékben ismertetni kell, melynek elsajátításáról az elöljáró alkalomszerű felmérés során meggyőződhet.

7.

A szakközépiskola ezen szabályzatáról, a Házirendről az igazgatótól, illetve a titkárságvezetőtől, a Pedagógiai Programról az igazgatótól, illetve az oktatási igazgatóhelyettestől lehet tájékoztatást kérni – indokolt esetben – az elolvasáson túl.

8.

Az érintett vezetők a szervezeti elemeik munkaköri leírásait az SzMSz jóváhagyást követő 15 napon belül készítsék el és hagyják jóvá.

A Szervezeti és Működési Szabályzatot a Nevelőtestület 2008. december 19-i, valamint 2009. január 29-i ülésén megtárgyalta, és a DÖK-kel együtt egyetért a benne leírtakkal.



MELLÉKLETEK


AZ ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 1. számú melléklet az ARSZKI Szervezeti és Működési Szabályzatához

Az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola szervezeti felépítése

SZAKKÖZÉPISKOLA IGAZGATÓI VEZETÉS Kiemelt főelőadó (jogi) Kiemelt főelőadó (belső ellenőr) Titkárság Humán Osztály OKTATÁSI IGAZGATÓHELYETTESI SZERVEK Igazgatóhelyettesi vezetés Tanulmányi Osztály Nevelési és Területi Szakmai Gyakorlati Szakcsoport Rendőri Szakcsoport Alapozó Ismereti Szakcsoport Határrendészeti Szakcsoport GAZDASÁGI IGAZGATÓHELYETTESI SZERVEK Igazgatóhelyettesi vezetés Közgazdasági Osztály Technikai Osztály Ellátási és Fenntartási Osztály



Kötelezettségvállalási jogkör gyakorlására feljogosított személyek A tanintézet feladatainak ellátását szolgáló fizetési vagy más teljesítési kötelezettség vállalására vagy ilyen előírására jogosultak: −

Igazgató

−

Gazdasági igazgatóhelyettes

−

Oktatási igazgatóhelyettes

−

Osztályvezető jogállású személy

−

Szakterületért felelős főelőadó

A tanintézet részére visszaigazolt éves költségvetés erejéig, de egyidejűleg kötelezettség-vállalási ellenjegyzési jogkört nem gyakorolhat. A tanintézet részére visszaigazolt éves költségvetés erejéig, de egyidejűleg kötelezettség-vállalási ellenjegyzési jogkört nem gyakorolhat. A szervezeti egység részére visszaigazolt költségvetés erejéig, de egyidejűleg kötelezettség-vállalási ellenjegyzési jogkört nem gyakorolhat. A vezetése alá tartozó szervezeti elem éves költségvetése erejéig, gazdasági eseményenként maximum 1 000 000 Ft-ig. A vezetése alá tartozó szervezeti elem éves költségvetése erejéig, gazdasági eseményenként maximum 1 000 000 Ft-ig.


AZ ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2/A. számú melléklet az ARSZKI Szervezeti és Működési Szabályzatához


Szám:

/20

.

… sz. példány

TANULÓI ÉRTESÍTŐ 10%-ot meghaladó – igazolt – hiányzás miatt Név: Születési hely: Anyja neve: Lakcíme:

idő:

az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola

/

év

évfolyam

hó

nap

osztály tanulója részére.

Az Ön igazolt hiányzásának mértéke meghaladta a 10%-ot, ezért felhívom a figyelmét, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 12. §, a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 34. § (2) bekezdés c) pontja, a szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzata III. rész III. fejezet 15. bekezdés és a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat I. rész, II. fejezet 8. § (6) bekezdés értelmében a megengedett igazolt össz-tanórai hiányzás 20%. Felhívom figyelmét, hogy a továbbiakban tartózkodjon a hiányzástól, mert a 20% meghaladása esetén tanulói jogviszonyának megszüntetését kezdeményezhetik. Nagykovácsi,

év

hó

nap

tanulmányi osztályvezető Az értesítést tudomásul vettem, annak egy példányát átvettem: Nagykovácsi,

év

hó

nap

tanuló Készült: Egy példány: Kapják:

2 példányban 1 lap 1. sz. pld.: Tanuló 2. sz. pld.: Tanulmányi osztályvezető

Készítette: Gépelte:


AZ ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2/A/2. számú melléklet az ARSZKI Szervezeti és Működési Szabályzatához


Szám:

/20

.

… sz. példány

TANULÓI ÉRTESÍTŐ 10%-ot meghaladó – igazolt – hiányzás miatt Név: Születési hely: Anyja neve: Lakcíme:

idő:


/

év

évfolyam

hó

nap


Az Ön igazolt hiányzásának mértéke meghaladta a 10%-ot, ezért felhívom a figyelmét, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 12. §, a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 34. § (2) bekezdés c) pontja, a szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzata III. rész III. fejezet 15. bekezdés és a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat II. rész, II. fejezet 8. § (6) bekezdés értelmében a megengedett igazolt össz-tanórai hiányzás 20%. Felhívom figyelmét, hogy a továbbiakban tartózkodjon a hiányzástól, mert a 20% meghaladása esetén tanulói jogviszonyának megszüntetését kezdeményezhetik. Nagykovácsi,

év

hó

nap


év

hó

nap





AZ ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2/B. számú melléklet az ARSZKI Szervezeti és Működési Szabályzatához


Szám:

/20

.

… sz. példány

TANULÓI ÉRTESÍTŐ 20%-ot megközelítő – igazolt – hiányzás miatt Név: Születési hely: Anyja neve: Lakcíme:

idő:


/

év

évfolyam

hó

nap


Az Ön igazolt hiányzásának mértéke megközelítette az engedélyezett 20%-ot, ezért – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 12. §, a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 34. § (2) bekezdés c) pontja, a szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzata III. rész III. fejezet 15. bekezdés és a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat I. rész, II. fejezet 8. § (6) bekezdés alapján – figyelmeztetem, hogy a továbbiakban tartózkodjon a tanóráról történő távolmaradástól. Felhívom figyelmét, hogy amennyiben hasonló magatartást tanúsít, vagy kötelességét ismételten, illetve sorozatosan megszegi, úgy fegyelmi eljárást kezdeményezek, és súlyosabb szankciót alkalmazok Önnel szemben. Nagykovácsi,

év

hó

nap


év

hó

nap





AZ ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2/B/2. számú melléklet az ARSZKI Szervezeti és Működési Szabályzatához


Szám:

/20

.

… sz. példány


idő:


/

év

évfolyam

hó

nap


Az Ön igazolt hiányzásának mértéke megközelítette az engedélyezett 20%-ot, ezért – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 12. §, a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 34. § (2) bekezdés c) pontja, a szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzata III. rész III. fejezet 15. bekezdés és a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat II. rész, II. fejezet 8. § (6) bekezdés alapján – figyelmeztetem, hogy a továbbiakban tartózkodjon a tanóráról történő távolmaradástól. Felhívom figyelmét, hogy amennyiben hasonló magatartást tanúsít, vagy kötelességét ismételten, illetve sorozatosan megszegi, úgy fegyelmi eljárást kezdeményezek, és súlyosabb szankciót alkalmazok Önnel szemben. Nagykovácsi,

év

hó

nap


év

hó

nap





AZ ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2/C. számú melléklet az ARSZKI Szervezeti és Működési Szabályzatához


Szám:

/20

.

… sz. példány


idő:


/

év

évfolyam

hó

nap


A területi szakmai gyakorlaton az Ön igazolt hiányzásának mértéke megközelítette az engedélyezett 20%-ot, ezért – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 12. §, a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 34. § (2) bekezdés c) pontja, és a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat I. rész, II. fejezet 8. § (7) bekezdés alapján – figyelmeztetem, hogy a továbbiakban tartózkodjon a területi szakmai gyakorlatról történő távolmaradástól. Felhívom figyelmét, hogy amennyiben hasonló magatartást tanúsít, vagy kötelességét ismételten, illetve sorozatosan megszegi, úgy fegyelmi eljárást kezdeményezek, és súlyosabb szankciót alkalmazok Önnel szemben. Nagykovácsi,

év

hó

nap


év

hó

nap





AZ ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2/C/2. számú melléklet az ARSZKI Szervezeti és Működési Szabályzatához


Szám:

/20

.

… sz. példány


idő:


/

év

évfolyam

hó

nap


A területi szakmai gyakorlaton az Ön igazolt hiányzásának mértéke megközelítette az engedélyezett 20%-ot, ezért – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 12. §, a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 34. § (2) bekezdés c) pontja, és a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat II. rész, II. fejezet 8. § (7) bekezdés alapján – figyelmeztetem, hogy a továbbiakban tartózkodjon a területi szakmai gyakorlatról történő távolmaradástól. Felhívom figyelmét, hogy amennyiben hasonló magatartást tanúsít, vagy kötelességét ismételten, illetve sorozatosan megszegi, úgy fegyelmi eljárást kezdeményezek, és súlyosabb szankciót alkalmazok Önnel szemben. Nagykovácsi,

év

hó

nap


év

hó

nap





AZ ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2/D. számú melléklet az ARSZKI Szervezeti és Működési Szabályzatához


Szám:

/20

.

… sz. példány

FIGYELMEZTETÉS igazolatlan hiányzás miatt idő: anyja neve:

r. tanuló év lakcíme:

osztály beosztottját (születési hely hó nap

szám alatti lakost) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 12. § (1) bekezdése a) pontjában, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendészeti szakközépiskolákra vonatkozó szabályokról szóló 32/2005. (VI. 30.) BM-OM együttes rendelet 14. §-a, az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzatának III. fejezet 15/c. pont a) alpont 2. francia bekezdésében, valamint a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat II. fejezet 8. § (5) bekezdésében meghatározottak vétkes megszegése miatt – tanulói igazolatlan hiányzás miatt – fegyelmi eljárás elrendelése nélkül

figyelmeztetem. Indoklás: Felhívom figyelmét, hogy megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki 10 (tíz) tanítási óránál többet mulaszt igazolatlanul. Nagykovácsi,

év

hó

nap figyelmeztető

A figyelmeztetést tudomásul vettem, annak egy példányát átvettem: Nagykovácsi,

év

hó

nap

figyelmeztetett Készült: Egy példány: Kapják:

4 példányban 1 lap 1. sz. pld.: Figyelmeztetett 2. sz. pld.: Osztályfőnök 3. sz. pld.: Humán Osztály 4. sz. pld.: Irattár


AZ ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2/E. számú melléklet az ARSZKI Szervezeti és Működési Szabályzatához


Szám:

/20

.

… sz. példány


idő:


/

év

évfolyam

hó

nap


Az Ön igazolt hiányzásának mértéke egy adott tantárgy tekintetében megközelítette az engedélyezett 30%-ot, ezért – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 12. §, a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20. § (6) bekezdés d) pontja, a szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzata III. rész III. fejezet 15. bekezdés és a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat I. rész, II. fejezet 8. § (6) bekezdés alapján – figyelmeztetem, hogy a továbbiakban tartózkodjon a tanóráról történő távolmaradástól. Felhívom figyelmét, hogy amennyiben hasonló magatartást tanúsít, vagy kötelességét ismételten, illetve sorozatosan megszegi, úgy fegyelmi eljárást kezdeményezek, és súlyosabb szankciót alkalmazok Önnel szemben. Nagykovácsi,

év

hó

nap


év

hó

nap





AZ ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2/E/2. számú melléklet az ARSZKI Szervezeti és Működési Szabályzatához


Szám:

/20

.

… sz. példány


idő:


/

év

évfolyam

hó

nap


Az Ön igazolt hiányzásának mértéke egy adott tananyagegység tekintetében megközelítette az engedélyezett 30%-ot, ezért – a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 12. §, a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20. § (6) bekezdés d) pontja, a szakközépiskola Szervezeti és Működési Szabályzata III. rész III. fejezet 15. bekezdés és a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat II. rész, II. fejezet 8. § (6) bekezdés alapján – figyelmeztetem, hogy a továbbiakban tartózkodjon a tanóráról történő távolmaradástól. Felhívom figyelmét, hogy amennyiben hasonló magatartást tanúsít, vagy kötelességét ismételten, illetve sorozatosan megszegi, úgy fegyelmi eljárást kezdeményezek, és súlyosabb szankciót alkalmazok Önnel szemben. Nagykovácsi,

év

hó

nap


év

hó

nap





AZ ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2/F. számú melléklet az ARSZKI Szervezeti és Működési Szabályzatához


Szám:

/20

.

… sz. példány

TANULÓI ÉRTESÍTŐ tanulmányi eredményről Név: Születési hely: Anyja neve: Lakcíme:

idő:


/

év

évfolyam

hó

nap


Ön az évközi érdemjegyei alapján az alábbi tantárgy(ak)ból jelenleg elégtelenre osztályozható: , , ezért felhívom figyelmét, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 12. §, a 32/2005. (VI. 30.) BM-OM együttes rendelet 14. §, és a szakközépiskola Tanulmányi és Vizsgaszabályzata I. rész, I. fejezet 3. § (3) bekezdése értelmében teljesítse az előírt tanulmányi követelményeket. Felhívom figyelmét, hogy megfelelő felkészüléssel teljesítse a tanulmányi követelményeket, mert az elégtelen (1) osztályzat, vagy annak megfelelő minősítés esetén tanulói jogviszonyának megszüntetését kezdeményezhetik. Nagykovácsi,

év

hó

nap


év

hó

nap





AZ ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2/F/2. számú melléklet az ARSZKI Szervezeti és Működési Szabályzatához


Szám:

/20

.

… sz. példány

TANULÓI ÉRTESÍTŐ tanulmányi eredményről Név: Születési hely: Anyja neve: Lakcíme:

idő:


/

év

évfolyam

hó

nap


Ön az évközi érdemjegyei alapján az alábbi tananyagelemekből jelenleg elégtelenre értékelhető: , , ezért felhívom figyelmét, hogy a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 12. §, a 32/2005. (VI. 30.) BM-OM együttes rendelet 14. §, és a szakközépiskola Tanulmányi és Vizsgaszabályzata II. rész, I. fejezet 3. § (3) bekezdése értelmében teljesítse az előírt tanulmányi követelményeket. Felhívom figyelmét, hogy megfelelő felkészüléssel teljesítse a tanulmányi követelményeket, mert az elégtelen (1) osztályzat, vagy annak megfelelő minősítés esetén tanulói jogviszonyának megszüntetését kezdeményezhetik. Nagykovácsi,

év

hó

nap


év

hó

nap





AZ ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 2/G. számú melléklet az ARSZKI Szervezeti és Működési Szabályzatához


Szám:

/20

.

… sz. példány

TANULÓI ÉRTESÍTŐ a tananyagelemek pótlására Név: Születési hely: Anyja neve: Lakcíme:

idő:


/

év

évfolyam

hó

nap


Ön az évközi érdemjegyei alapján az alábbi tananyagelemekből elégtelen osztályzatra került lezárásra: , , , , A tanulói szerződés 4/a., valamint a Pedagógiai Program 3.2. „A tanuló tanulmányi teljesítményének mérése és értékelése” 3/b. pontja alapján az elégtelenre teljesített tananyagelemekből év hó napig javításra kötelezem. Felhívom figyelmét, hogy amennyiben a tananyagelemek elégtelen osztályzatát nem javítja ki legalább elégséges osztályzatra, az tanulói jogviszonyának megszűnését eredményezi. Nagykovácsi,

év

hó

nap


év

hó

nap






A SZAKKÖZÉPISKOLA NORMAALKOTÁSI SZABÁLYZATA Értelmező rendelkezések 1.

Norma: a címzetteknek szóló általános magatartási szabály, a normakibocsátó normatív (szabályozó) tevékenységének eredménye, amely egyszeri, vagy ismétlődő feladat végrehajtásának szabályozására szolgál.

2.

Intézkedés: intézkedésben állapíthatók meg egyes rendszeresen ismétlődő tevékenységek végrehajtásának szakmai, technikai, vagy eljárási szabályai, ideértve a szervezetek működési rendjének és a személyi állomány mindennapi tevékenységének általános rendezést igénylő kérdéseit is annyiban, amennyiben azokat jogszabály, vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze nem rendezi. Az intézkedés nem lehet jogszabállyal, vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközével ellentétes, nem érinthet jogalkotási tárgyat, és nem vezethet jogszabályban biztosított jogok és járandóságok gyakorlásának, illetve igénybevételének megnehezítésére. Jogszabályban, vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközében adott felhatalmazás alapján az intézkedés megalkotása és kiadása kötelező. A szolgálati elöljáró intézkedésének hatálya az általa vezetett személyi állomány egészére, vagy annak egy részére terjedhet ki. Kiadásra jogosult: az állományilletékes parancsnok (a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 2. § b) pontja, valamint a 247. § (1) bekezdése szerint). Teljes megjelölése: pl. az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Igazgatójának 6/2007. (03. 22.) Ig. intézkedése a minősített és nem minősített adathordozók éves tételes ellenőrzésének végrehajtására, a hatálytalan iratanyagok bevonására. Rövid megjelölése: 6/2007. (03. 22.) Ig. int.

3.

Szervezeti és működési szabályzat: a szerv tevékenységének alapdokumentuma, amely rögzíti a szerv, azon belül a szervezeti egység feladatait és a feladatokhoz rendelt hatásköröket, az irányítási viszonyokat és a működési rendet.

4. Kiadásra jogosult: az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Igazgatója az IRM Oktatási Főigazgató jóváhagyásával. 5.

Ügyrend: olyan működési okmány, amely a Szakközépiskola szervezeti egysége tevékenységét, belső működés rendjét, irányítási viszonyait szabályozza. Az ügyrend készítésére kötelezettek, valamint a jóváhagyásra jogosultak körét a szervezeti és működési szabályzat határozza meg.

A BELSŐ RENDELKEZÉSEK TANINTÉZETI ELŐKÉSZÍTÉSÉNEK, VÉLEMÉNYEZÉSÉNEK ÉS KIADÁSÁNAK RENDJE 110 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


Intézkedés kiadásának kezdeményezése 6.

7.

Intézkedés alkotásának kezdeményezésére akkor kerülhet sor, a) ha jogszabály vagy állami irányítás egyéb jogi eszköze normaalkotásra ad felhatalmazást, illetve utasítást; b)

ha belső végrehajtást vagy iránymutatást igénylő jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze azt indokolttá teszi;

c)

ha a szabályozni kívánt jelenségre nincs intézkedés, illetve a tárgyban hatályos intézkedés rendelkezései már nem helytállóak, vagy korrekcióra szorulnak.

Intézkedésben kell szabályozni különösen a jogszabályok, vagy az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek felhatalmazó rendelkezése alapján készített szabályzatokat, valamint a működési okmányok közül a szervezeti és működési szabályzatot és az ügyrendet, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik. A szabályozás előkészítése

8.

A szabályozás előkészítése annak a szakterületnek a feladata, amelynek feladat- és hatáskörébe a szabályozás tárgya tartozik. Az intézkedés előkészítése során vizsgálni kell azt, hogy: a) b) c)

szükséges-e a felmerült kérdés szabályozása, a korábbi szabályozás megváltoztatása, illetve a tervezett megoldások alkalmasak-e a kitűzött cél elérésére; a szerkesztésre vonatkozó előírások betartásra kerüljenek, az intézkedés kiadása nem eredményez-e párhuzamos vagy indokolatlanul többszintű szabályozást. Az intézkedéstervezet összeállítása

9.

Annak érdekében, hogy a tervezet pontosan tükrözze a szakmai akaratot, az intézkedést kezdeményező szakterület intézkedéstervezetre vonatkozó javaslatot állít össze.

10.

Olyan intézkedések esetében, melyek végrehajtása költségkihatással jár, tételenként részletezve kell kidolgozni – felmerülésük várható időpontjának megjelölésével – a tervezett intézkedés költségeit, és ezt a költségszámvetést a javaslathoz kell csatolni. A javaslatot és a költségszámvetést ilyen esetben feltétlenül szükséges a Gazdasági Szervvel véleményeztetni. Ha a javaslat az adat- és titokvédelem körébe eső kérdést érint, úgy szükséges az adat- és titokvédelmi feladatok ellátásával megbízott titkárságvezető javaslatának kikérése is. A véleményt a Gazdasági szerv vezetője, illetve az adat- és titokvédelmi feladatok ellátásával megbízott titkárságvezető a javaslathoz csatolja, észrevétel vagy javaslat hiányát a javaslaton aláírásával jelzi. A készítő szervezet vezetője az elkészített javaslatot írásban és elektronikus formában a Titkárság vezetőjének juttatja el az intézkedés szövegének tervezetszerű megfogalmazása végett. A tervezetben jelölni kell, hogy belső koordináció szükséges-e.

11.

Ha a kiadandó intézkedés személyügyi intézkedést tesz szükségessé, ki kell kérni a személyügyi kérdésekben döntésre jogosult vezető véleményét is. A véleményét a javaslathoz csatolja, észrevétel vagy javaslat hiányát a javaslaton aláírásával jelzi.



12.

A javaslathoz minden esetben csatolni kell az elosztó tervezetét is azzal, hogy az intézkedést minden érintett szerv vezetője megkapja.

13.

Az intézkedés tervezetének elkészítéséért a beérkezett javaslat alapján a Titkárság vezetője felelős.

14.

Abban az esetben, ha az elkészítendő intézkedés minősített adatot tartalmaz, úgy az intézkedés előkészítésétől kezdődően, az intézkedés elfogadásáig, valamint az intézkedés érvényességi ideje alatt, annak selejtezéséig a minősített adatok védelméről szóló előírások figyelembe vételével kell jelen intézkedést alkalmazni. A koordináció és a véleményezés eljárási szabályai

15.

Az intézkedés tervezetét a Titkárság szükséges mértékben megküldi belső koordinációra – tartalmi megalapozottságának biztosítása érdekében – az intézkedés tárgyában érintett szervezeti egységeknek. A koordináció mindazon szervezeti egységekre kiterjed, amelynek ügykörét, feladat- és hatáskörét a tervezetben foglalt szabályozás érinti. A Titkárság a tervezetet megküldi az érdekvédelmi képviselőnek is, ha az intézkedés a munkakörülményekkel, szociális jogokkal és egyéb, az érdekképviselettel kapcsolatos tárgyköröket érint.

16.

A koordinációra bocsátott anyagon meg kell jelölni a javaslat és az intézkedéstervezet készítőjének nevét, rendfokozatát, beosztását, szolgálati helyét, valamint hivatali telefonszámát, egyéb elérhetőségét (pl.: e-mail).

17.

A tervezetek véleményezésére a tervezet jellegének és az elkészítendő anyag tervezett hatályba lépése időpontjának megfelelő határidőt kell biztosítani.

18.

A véleményt adó a megküldött anyaggal véleménye kifejtése nélkül is egyetérthet. Ha az anyagban foglaltakkal nem ért egyet, köteles eltérő véleményét kifejteni, álláspontját megfelelő indokokkal alátámasztani, és az anyagban foglalt azon részekre, amelyekkel nem ért egyet, indokolással kibővített szövegszerű javaslatot tenni. A véleményt adó azt is köteles közölni, ha az intézkedéstervezethez véleménye nincs.

19.

Ha a véleményezésre felkért úgy ítéli meg, hogy az anyagban foglaltak nem tartoznak a szakterületéhez, a válaszában ezt a tényt is rögzíteni köteles, de az anyaggal kapcsolatos véleményét ebben az esetben is kifejtheti.

20.

A véleményt adónak szakmai felelőssége a véleményezésre megküldött anyag mélyreható elemzése, alapos tanulmányozása.

21.

A véleményezésre megküldött anyagban kért koordinációs határidő megtartásáról a címzett köteles gondoskodni.

Véglegesítés 22.

A véleményezés megtörténte után a véleményt adók javaslatukat, észrevételeiket vagy azok hiányát a szervezetileg illetékes vezető ellenjegyzésével írásban megküldik a 112 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


Titkárságnak. Abban az esetben, amennyiben az intézkedés szövegére vonatkozó érdemi javaslat meghaladja a 10 gépelt sort (750 karakter), azt elektronikusan is meg kell küldeni. 23.

A tervezet normaszerű szövegének, tartalmának véglegesítését a Titkárság végzi el. Amennyiben a javaslatok a jogi szakmai feladatokon túlmutató egyeztetést igényelnek, úgy azt a Titkárság a szükséges jogi szakmai módosítás megtétele után az intézkedéstervezetet kezdeményező szervezeti egységgel egyezteti.

24.

Ha a koordináció során a tervezet szövege jelentős mértékben módosul, az intézkedés tervezetét elkészítő szervezet vezetője rövid úton, szóban, távközlési eszközön vagy elektronikusan kér véleményt a módosított szövegtervezetben érintett szervezeti egységek vezetőitől.

25.

Ha a koordináció során olyan jellegű véleményeltérések merülnek fel, melyek a 17. pontban szabályozott módon nem oldhatók fel, vagy egyéb ok azt szükségessé teszi, a Titkárság felkéri az érintett szervezeti egységek vezetőit, hogy ők vagy az általuk kijelölt személyek részvételével egy közösen egyeztetett soron kívüli időpontban személyes konzultáció útján tisztázzák az eltéréseket és véglegesítsék az intézkedés tervezetét. Ezen megbeszélésen a kezdeményező szervezeti egység vezetője és a Titkárság vezetője, vagy az általuk kijelölt személyek részvétele kötelező. Felterjesztés

26.

A véglegesítés megtörténte után a Titkárság vezetője gondoskodik jogtanácsosi ellenjegyzés beszerzéséről.

27.

Az intézkedés végleges tervezetét a Titkárság vezetője terjeszti fel az iskolaigazgatóhoz aláírásra. A Titkárság vezetője az intézkedés tervezetéhez csatolja azokat az iratokat (különösen: költségkimutatás, beválási terv, a készítő szerv javaslata, az elutasított javaslat annak indokolásával együtt stb.), melyek az iskolaigazgató megalapozott döntéséhez szükségesek lehetnek.

28.

Amennyiben az iskola igazgatója a felterjesztett intézkedéstervezet aláírását elutasítja, abban az esetben az általa meghatározottaknak megfelelően a Titkárság elvégzi a tervezet szükséges koordinációját a Szabályzatban meghatározott intézkedéstervezetkészítési eljárások alapján, majd a kész szövegtervezetet ismételten az iskolaigazgató elé terjeszti. Kihirdetés és ismertetés

29.

Az intézkedés iktatásáról és – a szervezeti egységek részére történő eljuttatás útján – az érintett állomány részére történő megismerhetővé tételről a Titkárság gondoskodik, miután az intézkedést az iskolaigazgató aláírta.

30.

Abban az esetben, ha az intézkedés nem tartalmaz minősítet adatot, a Titkárság vezetője gondoskodik arról, hogy az aláírt intézkedés legkésőbb 2 munkanapon belül elérhető legyen a Szakközépiskola belső hálózatán. Minősített adatot tartalmazó intézkedés elektronikus formában nem jelenhet meg. 113 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


31.

A Titkárság vezetője gondoskodik arról, hogy a Szakközépiskola belső hálózatán a hatályos és hatálytalan intézkedések mindenki számára egyértelmű módon elkülönüljenek egymástól. Az intézkedéseket évente külön mappában kell elektronikusan megjeleníteni.

32.

Az intézkedés papír alapú sokszorosításáról, az eredeti példány irattarozásáról, a másolati példányoknak a címzettekhez történő eljuttatásáról az elosztó alapján az ügykezelés (TÜK) útján a Titkárság gondoskodik.

33.

Abban az esetben, ha az intézkedés egy korábbi intézkedés szövegét módosította, az irattárban a későbbi intézkedést a módosított intézkedés szövegéhez csatoltan kell tárolni. Az irattári kezelésnél a módosító intézkedés helyén irathelyettesítő lapon fel kell tüntetni a módosító intézkedés számát, tárgyát, illetve azt, hogy mely intézkedést módosította, azt melyhez csatolták.

34.

Abban az esetben, ha az intézkedés egy korábbi intézkedést helyezett hatályon kívül, a Titkárság vezetője intézkedik a változás belső hálózaton történő megjelenítéséről. A papír alapú iratkezelés során a hatályon kívül helyezett intézkedést a hatályos intézkedések közül a hatályon kívül helyezett intézkedések közé áthelyezik. Ilyen esetben az iratok között az eredeti intézkedés helyén irathelyettesítő lapot kell elhelyezni, mely az intézkedés főbb adatait (szám, tárgy, csatolás helye) tartalmazza.

35.

A szervezeti egységek vezetői az intézkedés kézhez vételével igazolják az intézkedés megismerését, és egyben vállalnak felelősséget arra, hogy az intézkedést az állományukba tartozó személyekkel rövid időn belül megismertetik. Ezt megismerési záradékon rögzítik, melyet az intézkedéshez kell csatolni. Felülvizsgálat

36.

Az intézkedés alkotójának és alkalmazójának egyaránt figyelemmel kell kísérnie az intézkedés gyakorlatban történő érvényesülését, alkalmazásának hatását, az egyes rendelkezések érvényre juttatását akadályozó körülményeket.

37.

Az ennek során tapasztalt esetleges hiányosságok, problémák megoldására haladéktalanul intézkedni kell. Amennyiben szükséges, az intézkedés módosítását, hatályon kívül helyezését, új intézkedés alkotását kell kezdeményezni. Dereguláció

38.

A szervezeti egységek vezetői minden év december 1-ig javaslatot tesznek a Titkárságon keresztül az iskolaigazgatónak arra, hogy mely, általuk készített vagy használt intézkedés hatályon kívül helyezése, módosítása, vagy más intézkedésekkel való egységes szerkezetbe foglalása indokolt. Amennyiben változtatást javasolnak, úgy a módosításra irányuló javaslatot is – indokolással együtt – eljuttatják a Titkársághoz.

39.

A Titkárság a hozzá beérkezett, valamint az általa készített javaslatokat összegzi, majd koordinációra megküldi a szervezeti egységek vezetőinek minden év december 15-éig.



40.

A szervezeti egységek vezetői a megküldött javaslatokhoz saját javaslatot, észrevételt csatolnak, vagy írásban jelzik ezek hiányát a Titkárság fele a tárgyévet követő év január 5-éig.

41.

A Titkárság az így beérkezett javaslatokat összegzi, majd intézkedés-tervezetbe foglalva azt a tárgyévet követő január 15-ig felterjeszti az iskolaigazgatónak.

42.

A deregulációra az itt nem szabályozott kérdésekben az intézkedések elkészítésének eljárási szabályait kell alkalmazni. Ugyancsak alkalmazandók az intézkedések kihirdetésének, ismertetésének szabályai is.

43.

A Titkárság vezetője ezen esetben is gondoskodik az intézkedések elektronikus megjelenítésében a hatályon kívül helyezés tényének feltüntetéséről. Az intézkedések szerkesztésének alaki szabályai

44.

Az intézkedéseket a mellékletben kiadott mintának megfelelő alaki szabályok szerint kell elkészíteni.

45.

Az intézkedéseket évenként 1-es sorszámmal kezdődően, emelkedő számsorrendben, folyamatosan kell számozni.

46.

Az intézkedés szerkezeti egységei a következők: a)

Bevezető rész, amely – szükség esetén – az intézkedés megalkotásának körülményeire utal, illetve végrehajtási intézkedés esetén tartalmazza a végrehajtandó jogszabály, adott esetben a felhatalmazó jogszabályhely pontos megjelölését.

b)

Általános rendelkezések, amelyek szükség szerint tartalmazzák a szabályozás célját, általános elveit, az alapelveket, az értelmező rendelkezéseket és a belső intézkedés alkalmazási körére, személyi, területi és időbeli hatályára vonatkozó rendelkezéseket.

c)

Részletező rendelkezések, amelyek – az intézkedés jellegétől függően – jogokat és kötelezettségeket, eljárási cselekményeket, szervezeti felépítést határoznak meg.

d)

A megszövegezése a szabályozás tárgyának megfelelő logikai sorrendben történjen: da) az anyagi jogi szabályok megelőzik az eljárási szabályokat, db) új szerv létesítése esetén előbb a szervezetet, ezután a feladatokat, hatáskört, végül az eljárást kell szabályozni, dc) az általános szabály megelőzi a kivételest.

e)

47.

Záró rendelkezések, amelyek között minden esetben meg kell határozni az intézkedés hatályára vonatkozó rendelkezéseket, indokolt esetben a hatályon kívül helyezést is, valamint azt, hogy az intézkedés mely más intézkedés (eke) t helyez hatályon kívül, illetve mely(eke)t módosít, továbbá az átmeneti rendelkezéseket.

Általános elvként kell kezelni, hogy az intézkedésnek lehetőleg ne legyen melléklete. Ha melléklet kiadása indokolt, akkor az nem tartalmazhat önálló normát. Mellékletben indokolt elhelyezni az intézkedés szövegében jellege, vagy terjedelme miatt, illetőleg más okból el nem helyezhető szöveget (pl. táblázat, iratminta). 115 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA


48.

Az intézkedések hatályba lépése idejét a hatálybalépés évének, hónapjának és napjának megjelölésével úgy kell megállapítani, hogy – tárgyától és az intézkedés jellegétől függően – elegendő ideje legyen az állománynak arra, hogy megfelelően fel tudjon készülni az intézkedés végrehajtására.

49.

Az intézkedések egységes formai megjelenése, valamint azok számítógépes feldolgozása és hozzáférhetővé tétele érdekében az intézkedések szövegét „Times New Roman” betűtípussal, 12-es betűmérettel, az oldal fenti, lenti részén, valamint a jobb és a baloldalán 2,5 cm-es margóbeállítással kell szerkeszteni, azokat a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan és közérthetően kell megszövegezni.

50.

Az intézkedést az áttekinthetősége érdekében – terjedelmének és jellegének figyelembevételével – megfelelően tagolni kell. Az intézkedés terjedelmétől függően részekre, ezen belül fejezetekre, a fejezeteken belül alcímmel megjelölt egységekre tagolható. A különböző egységek számozása folyamatos.

51.

Az intézkedés egységein belüli rendelkezésekben a felsorolásokat olyan megjelöléssel kell ellátni, hogy lehetővé tegye a normahelyre való pontos, egyértelmű hivatkozást.

52.

Az azonos vagy hasonló tárgyú rendelkezéseket lehetőleg ugyanabba az intézkedésbe kell foglalni.

53.

Ha az intézkedés kiadására jogszabály vagy egyéb, magasabb szintű norma felhatalmazása alapján kerül sor, a felhatalmazást adó normát és a felhatalmazást tartalmazó rendelkezést (a §, bekezdés, illetve pont megjelölésével) az intézkedés bevezető részében fel kell tüntetni.

54.

Annak érdekében, hogy az idejétmúlt intézkedések kikerüljenek a hatályos normaanyagból, a határozott időre, meghatározott feladat végrehajtására kiadott, vagy átmeneti rendelkezéseket tartalmazó intézkedés záró rendelkezései között minden esetben meg kell határozni – naptári nap megjelölésével vagy más alkalmas módon – az intézkedés, illetve annak egyes rendelkezései hatályon kívül kerülésének időpontját.

55.

Az intézkedés a kihirdetését megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget.

56.

Az intézkedés akkor veszti hatályát, ha más norma (jogszabály) hatályon kívül helyezi, vagy ha az intézkedésben meghatározott határidő lejárt, vagy feltétel bekövetkezett. Ha a hatályon kívül helyezés kifejezett rendelkezéssel nem történik meg, az intézkedés akkor sem alkalmazható, ha magasabb szintű normával (jogszabállyal) ellentétessé vált, vagy ha később keletkezett azonos szintű norma eltérő rendelkezéseket határoz meg.

57.

Az intézkedéseket hatályon kívül helyező normában a hatályukat vesztő intézkedéseket, illetve rendelkezéseit – az intézkedés rövid megjelölését a címével együtt feltüntetve kifejezetten fel kell sorolni.

58.

Az intézkedések hatályon kívül helyezése esetén a módosító rendelkezéseket is hatályon kívül kell helyezni.



59.

A jogbiztonság elérése érdekében az intézkedés átfogó, novellaszerű módosítása esetén a módosítani kívánt normát célszerű hatályon kívül helyezni és a változásokra tekintettel új intézkedést kiadni.

60.

Ha az új intézkedés valamely más intézkedés (norma) rendelkezéseinek módosításáról szól, figyelemmel kell lenni – szükség esetén hatályon kívül helyezéssel – az érintett rendelkezésre vonatkozó korábbi módosításokra is.

61.

Az intézkedések egységes elkészítését megkönnyítő intézkedés-mintát az 1. számú melléklet, az elosztó mintáját a 2. számú melléklet, a megismerési záradékot a 3. számú melléklet tartalmazza.



1. számú melléklet az ARSZ Normaalkotási Szabályzatához Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Nagykovácsi Szám: ……………………………….. Az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Igazgatójának …………………./2007. számú INTÉZKEDÉSE (intézkedés tárgyának megjelölése) Nagykovácsi, 2007 …………………..………

Bevezető rész: (itt kell rögzíteni, hogy a szabályozás valamely jogszabály vagy állami irányítás egyéb jogi eszközének felhatalmazása alapján került kiadásra, vagy valamely más norma végrehajtásához szükséges, azaz tartalmazza az intézkedés kiadásának körülményeit) „kiadom az alábbi” intézkedést: Általános rendelkezések: (tartalmazza azon szabályokat, melyek a szabályozás egésze szempontjából jelentősek, így ezen részben lehet leírni szükség esetén a szabályozás célját, általános elveit, az alapelveket, az értelmező rendelkezéseket és a belső intézkedés alkalmazási körére, személyi, területi és időbeli hatályára vonatkozó rendelkezéseket.) Részletes rendelkezések: (logikai sorrendben tartalmazza a konkrét követelményeket, feladatokat és magatartási szabályokat, jogokat és kötelezettségeket, eljárási cselekményeket, adott esetben a szervezeti felépítést). Záró rész: (tartalmazza a hatályba lépés, illetve a hatályvesztés napját, az esetleges átmeneti szabályokat, korábbi szabályok hatályon kívül helyezését, illetve azt, hogy az állomány mely körével és milyen mértékben kell azt megismertetni.) Iskolaigazgató Készült: Egy példány: Sokszorosítva: Kapják: Készítette: Gépelte: Snysz.: Fnyt.: Itsz.:

… példányban … lap … példányban Elosztó szerint



2. számú melléklet az ARSZ Normaalkotási Szabályzatához ELOSZTÓ az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Igazgatójának …………………./2007. számú intézkedéséhez

Példány sorszáma 1. 2. 3. 4. 5. …

Szervezeti egység megnevezése

Átadás-átvétel, továbbítás ideje, módja

Kelt: …………………….

…………………………………… titkárságvezető

Készült: Egy példány: Kapják: Készítette: Gépelte:

… példányban … lap Csatolva a ……. számú igazgatói intézkedéshez



3. számú melléklet az ARSZ Normaalkotási Szabályzatához

MEGISMERÉSI ZÁRADÉK az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Igazgatójának …………………./2007. számú intézkedéséhez

A megismerés és tudomásul vétel dátuma

Aláírás

Név szervezeti egység vezetője szervezeti egység vezetőjének helyettese beosztotti állomány beosztotti állomány beosztotti állomány beosztotti állomány beosztotti állomány beosztotti állomány beosztotti állomány beosztotti állomány

Kelt:…………………….

………………………………… szervezeti egység vezetője



4. számú melléklet az ARSZKI Szervezeti és Működési Szabályzatához

Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkakörök Az 1996. évi XLIII. törvény 245/B. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint az Adyligeti Rendészeti Szakközépiskolában vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó beosztások az osztályvezetői, szakcsoportvezetői, illetve azzal azonos vagy annál magasabb vezetői beosztások.



5. számú melléklet az ARSZKI Szervezeti és Működési Szabályzatához

A szakközépiskola folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszere (FEUVE).



7. számú melléklet az ARSZKI Szervezeti és Működési Szabályzatához Adyligeti Rendészeti Szakközépiskola Nagykovácsi

Orvosi tájékoztató A mai napon tanulója az orvosi rendelőben megjelent.

(név) az

(évfolyam, osztály)

Az orvosi vizsgálat eredményeképpen a tanuló 1:

-ig a foglakozások alól felmentve

-ig a gyakorlati foglakozások alól felmentve

köteles részt venni a foglalkozásokon.

Nagykovácsi, 200

(év)

(hónap)

(nap)

(óra)

(perc)

orvos aláírása Bemutatva:

1

____________________________ osztályfőnök

A megfelelő rész aláhúzandó 123 © ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA

ADYLIGETI RENDÉSZETI SZAKKÖZÉPISKOLA

Recommend Documents