Az adózás rendjéről szóló törvény külföldieket érintő legfontosabb változásai 2006. január 1-jétől
Szerző: Gál Zoltán tanácsos APEH Zala Megyei Igazgatósága
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban Art.) 2006. január 1-jétől hatályba lépő módosításai jelentős változásokat hoztak (illetve hoznak) a külföldi állampolgárok magyarországi adóztatásának területén. Ezek közül a legfontosabbak a következők: Kirendelt külföldi bejelentése: Az Art. 17. § (10) bekezdése szerint a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet az állami adóhatósághoz az alábbi feltételek bármelyikének bekövetkezése napjától számított 30 napon belül bejelenti azt a székhelyére, telephelyére az adóévben nem önálló tevékenység végzésére kirendelt külföldi illetőségű magánszemélyt, a) aki az adóévben 183 napot meghaladó időtartamnál hosszabb ideig tartózkodott belföldön, illetőleg ha a kirendelés alapján a belföldi tartózkodás időtartama a 183 napot vélhetően meghaladja, vagy b) akinek díjazását, fizetését, bérét és más hasonló térítését nem a külföldi illetőségű munkáltató, illetőleg nem a külföldi illetőségű munkáltató nevében fizetik, vagy, c) akinek díjazását, fizetését, bérét és más hasonló térítését a munkáltatónak a belföldön fekvő telephelye vagy állandó bázisa viseli. A 17. § (11) bekezdése szerint a bejelentés tartalmazza: a) a
külföldi
illetőségű
magánszemély
természetes
azonosító
adatait,
állampolgárságát, b) a munkavégzés megkezdésének időpontját, c) a munkavégzésre megbízást adó és a munkavégzéssel kapcsolatos költségeket viselő külföldi szervezet vagy magánszemély nevét, székhelyét (telephelyét), illetve lakóhelyét. -
Kirendelés
esetén
(a
belföldi
magánszemélyekhez
hasonlóan)
a
külföldi
magánszemélynek is a tárgyévet követő május 20-áig kell teljesítenie bevallási kötelezettségét. -
Az országot végleg elhagyó külföldi magánszemély e szándékát köteles bejelenteni az adóhatóságnak, ezt követően az adóhatóság soron kívül, határozattal állapítja meg a benyújtott iratok alapján az adóját. (Art. 4. számú melléklet 14. pontja)
A fenti rendelkezések törvénybe iktatásával nagyobb esély mutatkozik a Magyarországon ténylegesen munkát végző külföldiek „feltérképezésére”. 2006. előtt ez számos nehézségbe 2
ütközött, hiszen ha a külföldi magánszemély nem kért Magyarországon adóazonosító jelet, illetve a magyarországi munkavégzésére tekintettel adóbevallást nem nyújtott be, valamint ha róla a magyar vállalkozás adatszolgáltatást nem adott (például mert díjazását, illetve bérét a külföldi anyavállalattól kapta) akkor az adóhatóság előtt számos esetben rejtve maradt, hiába tartózkodott Magyarországon az adott évben 183 napnál többet. De mégis hogyan lehetett, illetve lehet az ilyen személyeket megtalálni és az adózásba bevonni? Mivel a Magyarországra történő kirendelés általában a nemzetközi érdekeltségű vállalatok felső és középvezetői (valamint bizonyos speciális szakképzettséget, vagy gyakorlatot igénylő munkavállalói) esetében fordul elő a leggyakrabban, így ezen vállalkozások munkaügyi és bérnyilvántartását (egyéb béren kívüli kifizetések és juttatások nyilvántartását) kellő körültekintéssel célszerű ellenőrizni. Sok esetben a kirendelt külföldi személy jövedelmét (díjazását) a külföldi anyavállalattól kapja, illetve felette a munkáltatói irányítási és felügyeleti jogokat is a külföldi anyacég gyakorolja. Ilyen esetben a magyar bérnyilvántartásban, jelenléti íven, szabadság-nyilvántartásban sem szerepel a magánszemély. Mik lehetnek mégis az „árulkodó jelek”? Ilyen lehet például a külföldi munkavállalónak juttatott, vagy megtérített gépkocsihasználat, telefonhasználat, lakáshasználat, lakhatási támogatás, a juttatott étkezési hozzájárulás, ruházati költségtérítés, vagy bármely más természetbeni juttatás, nyújtott kedvezmény (például kedvezményes vásárlási lehetőség biztosítása a vállalkozás által gyártott termékekből). Azon Magyarországra kirendelt külföldi munkavállalók akik jövedelmüket a külföldi anyavállalattól kapják, az anyaországukban – a 183 napot meghaladó Magyarországi munkavégzésükre tekintettel – adózás alóli mentességet kérnek (az esetek döntő többségében), amelyről erre a célra rendszeresített formanyomtatványt töltenek ki. A külföldi társhatóságok erről rendszeres tájékoztatást nyújtanak a magyar adóhatóságnak, amely tájékoztatás a munkavégzés tényleges körülményeinek ismeretében (melyik országból származik a jövedelem, melyik országban volt 183 napot meghaladó a tartózkodás, stb.) komoly
segítséget
jelenthet
az
adókötelezettség
megállapítása
szempontjából.
(Adókötelezettség ugyanis mindenképpen keletkezik, a kérdés a körülmények alakulásától függően csupán az, hogy Magyarországon, avagy külföldön.)
3
Külföldi hatóság megkeresése: Az Art. 2006. január 1-jétől hatályos 92. § (8) bekezdése szerint ha az adóhatóság az adókötelezettség megállapításához szükséges tény vagy körülmény érdekében a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények, illetőleg az Európai Közösség adóügyi együttműködési szabályai alapján külföldi adóhatóságot keres meg, az értesítés kézbesítésétől a külföldi adóhatóság válaszának megérkezéséig eltelt időtartamot a megkereséssel érintett adó, illetőleg költségvetési támogatás tekintetében az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az adóhatóság az adózót a megkeresésről a megkereséssel egyidejűleg értesíti. Fenti rendelkezéssel egy régóta szorgalmazott változtatás került a törvénybe, megakadályozva ezzel az ellenőrzési határidő többszöri – korábban gyakran kényszerűségből alkalmazott – meghosszabbítását, illetve azt a többször előforduló negatív adózói magatartást, amely a külföldi
megkeresés
időbeni
elhúzódásában
(vagy
ellenőrzési
határidőn
belüli
eredménytelenségében) remélte az ellenőrzés lezárását. Korábban előfordulhatott, hogy az ellenőrzés lezárását követően érkezett meg a külföldi hatóság érdemi, döntést is befolyásoló válasza, ami miatt felülvizsgálat vált szükségessé. Ennek lehetősége a 2006-os módosítást követően jelentősen lecsökkenhet, gyakorlatilag minimálissá válhat. A külföldi megkeresésről az adózót – a megkereséssel egyidejűleg – értesíteni kell. Az ellenőrzési határidő nyugvásának kezdete a megkeresésről szóló értesítésnek az adózó részére történő kézbesítésének napja. (A kézbesítést igazoló tértivevényen szereplő átvételi dátum.) Az ellenőrzési határidő nyugvásának vége a külföldi adóhatóság válaszának megérkezésének napja, több külföldi hatóság egyidejű megkeresése esetén az utolsó teljes válasz megérkezésének napja. Ha a külföldi adóhatóság válasza nem kielégítő, új megkeresést lehet kezdeményezni, azonban az új megkeresés kiküldésének időpontjáig eltelt időtartam az ellenőrzési határidőbe beszámít. Fontos kiemelni, hogy az ellenőrzési határidő csak a megkereséssel érintett adónem(ek) tekintetében nyugszik. Olyan adónem esetében, amellyel kapcsolatban külföldi megkeresés nem történt az ellenőrzési idő tovább telik. Célszerű ezért a külföldi megkeresésben szövegszerűen is utalni a megkereséssel érintett adónem(ek)re.
4
Az ellenőrzési határidő nyugvása alatt az érintett adónem tekintetében tehát az ellenőrzés szünetel, az adóhatóság ez idő alatt eljárási cselekményeket nem foganatosíthat. Dokumentumok fordíttatása: Az Art. 95. § (2) bekezdése szerint amennyiben az ellenőrzés lefolytatásához szükséges számla
(egyszerűsített
számla),
illetőleg
a
közösségi
kereskedelmi
kapcsolattal
összefüggésben kiállított bizonylat idegen nyelven áll rendelkezésre, és az adójogi tényállás tisztázása másként nem lehetséges, az adózó köteles felhívásra annak hiteles magyar nyelvű fordítását az adóhatóság részére átadni. A felhívástól a kötelezettség teljesítéséig eltelt időtartamot az ellenőrzés határidejének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az idegen nyelven rendelkezésre álló számla, illetve bizonylat magyar nyelvre történő fordítását tehát az adózó kötelezettségévé teszi a törvény, ha a tényállás tisztázása másként nem lehetséges. A fordításra történő felhívástól a fordítási kötelezettség teljesítéséig eltelt időtartam az ellenőrzési határidőbe nem számít be. A törvényhely számla, egyszerűsített számla, illetve a közösségi kereskedelmi kapcsolattal összefüggésben kiállított idegen nyelvű bizonylat fordításáról szól, célszerű azonban a külföldi adózó által (és érdekében) az ellenőrzés folyamán becsatolt valamennyi érdemi bizonyító erejű dokumentum fordítási kötelezettségének előírása, ha a tényállás tisztázása másként nem lehetséges. Végrehajtás: Új előírásokat találunk a törvényben a nem belföldi illetőségű adózók Magyarországon keletkezett tartozásának külföldi beszedése, illetve a 183 napot meghaladóan külföldön tartózkodó belföldiek adó- és adók módjára behajtandó tartozásának külföldi beszedésére is. Az Art. 147. § (1) bekezdése értelmében a nem belföldi illetőségű, illetőleg az egybefüggően 183 napot meghaladóan külföldön tartózkodó belföldi illetőségű személy adófizetési kötelezettségének, adók módjára behajtandó tartozásának külföldön történő érvényesítése (beszedése) érdekében szükséges cselekményt – az Európai Közösség tagállamai közötti adóbehajtási jogsegély hatálya alá tartozó fizetési kötelezettségek kivételével – a pénzügyminiszter által lefolytatott közbeszerzési eljárás nyertese teszi meg. 5
A (3) bekezdés alapján amíg a pályázat nyertese az eljárás eredménytelenségéről nem értesíti az adóhatóságot, a fizetésre kötelezett személy belföldi vagyona ellen végrehajtási cselekmény
nem
foganatosítható.
Amennyiben
a
pályázat
nyertese
az
eljárás
eredményességéről a végrehajtható okirat továbbításától számított 6 hónap elteltével nem nyilatkozik, az adóhatóság a fizetésre kötelezett ingatlanára jelzálogjogot jegyeztet be. A (4) bekezdés értelmében nem szükséges a pályázat nyertesének igénybevétele akkor, ha a fizetésre kötelezett személy a fizetési kötelezettség érvényesítésekor belföldön tartózkodik, és a fizetési kötelezettség érvényesítésének egyéb akadálya sincsen, továbbá akkor sem, ha a fizetésre kötelezett személynek az Art. szerinti képviseleti jogosultsággal rendelkező belföldi meghatalmazottja van. Kérdéses lehet, hogy a belföldi végrehajtási cselekmény foganatosításáig – a 147. § (3) bekezdésére figyelemmel – mennyiben sikerül a végrehajtás alóli elvonástól „megóvni” az esedékesség időpontjában Magyarországon még meglévő vagyont. A külföldön tartózkodó (vagy az ellenőrzés lefolytatását követően külföldre távozó) magánszemély felkutatása időben jelentősen elhúzódhat, illetve jelentős nehézségekkel járhat. Különösen igaz ez a több országban is jelen lévő, multinacionális nagyvállalatok munkavállalói esetében, ahol egy egyszerű levélváltás is hetekig, sőt hónapokig elhúzódhat. Ezen indokok alapján megfontolandónak tűnik a végrehajtási idő felfüggesztésének törvénybe iktatása (a végrehajtás elévülésének nyugvása) azon időszakra, amíg a közbeszerzési eljárás nyertese ténylegesen kapcsolatba nem lép a külföldön tartózkodó végrehajtásra kötelezettel és intézkedéseket kezdeményez. Ezen változtatás az időben elhúzódó külföldi végrehajtási eljárások elévülési idejére kedvező hatást gyakorolna, ami által tovább javulhatna az eredményesség és a tényleges beszedhetőség.
Gyakorlat: Végezetül egy konkrét (2004. évben indult, tehát a fenti jogszabályváltozások előtti) esettel szeretném bemutatni a korábbiakban részletesen ismertetett, 2006. január 1-jétől bevezetett jogszabályváltozások szükségességét. (Az eset kommentálásától eltekintek, csak a körülmények leírására szorítkozom):
6
Német állampolgárságú magánszemélyt németországi textilipari cég magyarországi gyáregységébe rendelte középvezetői feladatok ellátására. A külföldi munkavállaló két teljes évet Magyarországon töltött, itt tartózkodása tehát mindkét évben a 183 napot meghaladta. Díjazását a német anyavállalattól kapta. A külföldi magánszemély adókötelezettsége a Magyarország és Németország között fennálló kettős adóztatást kizáró egyezmény rendelkezései alapján tehát Magyarországon állt fenn. A magánszemély Németországban – 183 napot meghaladó magyarországi munkavégzésére tekintettel – adózás alóli mentesítést kért, Magyarországon azonban egyik évben sem nyújtott be személyi jövedelemadó bevallást, adóazonosító jelet nem kért. A magyar vállalkozás róla adatszolgáltatást nem adott. Adózó
az
ellenőrzés
során
kizárólag
német
nyelven
kommunikált,
munkáltatói
jövedelemigazolásait is német nyelven nyújtotta be, azonban nem teljeskörűen. A jövedelemigazolások német társhatóságtól való beszerzésének időbeni elhúzódása miatt az ellenőrzés határideje többször meghosszabbításra került. Az ellenőrzés végül jelentős összegű személyi jövedelemadó kötelezettség és adóhiány megállapításával zárult. Időközben a német állampolgárságú adózó elhagyta Magyarországot, az adóhatósági határozatot már nem vette át. Jelenleg annak németországi kézbesítése van folyamatban. Ismerve a német adóhatóság következetes eljárását (amelyet az ottani közmegítélés is támogat!), bízhatunk az adóhiány megtérülésében. A munkavállaló jelenleg a német textilipari cég egy harmadik országbeli gyáregységében lát el középvezetői feladatokat. GÁL ZOLTÁN
7
