Az adókötelezettség, az adó alanya. A nettó árbevétel megosztása

Nemesszentandrás Községi Önkormányzat 11/1999. (XII.29.) sz. Önk. rendelete a helyi iparűzési adóról Egységes szerkezetben a 7/2002.(XII.12.)sz., 6/2008.(V.26.) sz., a 3/2010.(II.15.) sz. módosító rendelettel

Nemesszentandrás Község Önkormányzatának Képviselő - testülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 1. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a helyi iparűzési adó bevezetését rendeli el, s a helyi iparűzési adóval összefüggő feladatok végrehajtására a következő rendeletet alkotja. Az adókötelezettség, az adó alanya 1. § (1) Adóköteles az Önkormányzat illetékességi területén állandó vagy ideiglenes jelleggel végzett vállalkozási tevékenység ( a továbbiakban: iparűzési tevékenység). (2) Az adó alanya a vállalkozó. (3) Adómentes az (1) bekezdésben felsorolt adóalanyok közül: - társadalmi szervezet, - az egyház - az alapítvány - a közszolgáltató szervezet - a köztestület - a közhasznú társaság, - az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, - a magánnyugdíjpénztár, - költségvetési szerv abban az évben, amelyet megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve - költségvetési szerv esetében eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az Önkormányzat adóhatóságának (továbbiakban: adóhatóság). (4) Az (1)-(3) bekezdésekben meghatározottak szerint adóalany a külföldi magánszemély és szervezet is, vagy viszonosság kérdésében a pénzügyminiszter állásfoglalása az irányadó. (5) A vállalkozó állandó jellegű iparűzési tevékenységet végez az önkormányzati illetékességi területén, ha ott székhellyel, telephellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy tevékenységét részben vagy egészben székhelyén (telephelyén) kívül folytatja. (6) Ideiglenes jellegű az iparűzési tevékenység, ha az önkormányzat illetékességi területén az ott székhellyel, telephellyel nem rendelkező vállalkozó a) piaci és vásározó kiskereskedelmet folytat, b) építőipari, valamint a nyomvonalas létesítményen végzett kivitelezési és fenntartási munkát, továbbá ezekkel kapcsolatban szerelési, szervezési, lebonyolító, szaktanácsadó, felügyeleti tevékenységet végez, illetőleg természeti erőforrást tár fel vagy kutat, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett tevékenység időtartama adóéven belül legalább 1 hónap, de a 3 hónapot nem haladja meg. Ha tevékenység időtartama a 3 hónapot meghaladja, akkor a tevékenység végzésének helye telephelynek minősül. A nettó árbevétel megosztása 2. § (1) Ha a vállalkozó több önkormányzat illetékességi területén végez állandó jellegű iparűzési tevékenységet, akkor az adó alapját - a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzően - a vállalkozónak kell a mellékletben meghatározottak szerint megosztania. (2) Az 5. § (1) bekezdése szerint csökkentett nettó árbevétel megosztása. a) A megosztás elvét, pontos menetét, az adóelőleg és az adó összegét a vállalkozónak - az adóhatóság által ellenőrizhető módon - a fizetési kötelezettség keletkezésekor írásban rögzíteni kell, és azt a

H:\egységes_szerk_Nemesszentandrás\iparűzési_egységes.doc

1

tárgyévre vonatkozóan a tárgyév május 31-ig, az előző évi adóbevallás benyújtásával egyidőben meg kell küldenie az adóhatóságnak. b) A tevékenységét év közben kezdő vállalkozó a tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül, az adóhatósághoz történő bejelentéssel egyidőben köteles megküldeni. c) Az iparűzési tevékenység végzésének helyei között megosztott nettó árbevételnek (pl.: termelés, forgalom, bér, vagy létszám alapján) a tevékenység végzésével arányosnak kell lennie. d) Az iparűzési tevékenység végzésének helyeire osztott nettó árbevételek összegének meg kell egyezni a vállalkozó 5. § (1) bekezdés szerint számított teljes nettó árbevétel összegével. e) Az adóelőleg számításánál ugyanazt a megosztási elvet kell alkalmazni, mint az adó számításánál. f) Ugyanazon adóév folyamán csak egyféle megosztási módot lehet alkalmazni.

Az adókötelezettség keletkezése és megszűnése 3. § (1) Az adókötelezettség az iparűzési tevékenység megkezdésének napjával keletkezik, és a tevékenység megszüntetésének napjával szűnik meg. (2) Az Önkormányzat illetékességi területén alkalmi jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén a tevékenység végzésének időtartama az irányadó az adóOSTA Á ség időbeni terjedelmére. A bejelentés szabályai 4. § (1) Ha az iparűzési tevékenység egyéni vállalkozói igazolványhoz vagy cégbejegyzéshez kötött, az igazolvány kézhezvételétől, illetőleg a bejegyzés iránti kérelem cégbírósághoz történő benyújtásától számított 15 napon belül kell az adóhatóságnál bejelentést tenni írásban, az erre a célra szolgáló nyomtatványon az igazolvány, illetve a kérelem bemutatása mellett. (2) Ha az iparűzési tevékenység igazolványhoz, bejegyzéshez nem kötött, a tevékenység megkezdésétől számított 15 napon belül kell az adóhatóságnál bejelentést tenni írásban, az erre a célra szolgáló nyomtatványon. (3) Ha az iparűzési tevékenységet alkalmi jelleggel folytatja, tevékenységének megkezdésekor köteles az adóhatóságnál bejelentést tenni, az erre a célra szolgáló nyomtatványon. Az adó alapja 5. § (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó alapja az értékesített termék, illetőleg végzett szolgáltatás nettó árbevétele, csökkentve az eladott áruk beszerzési értékével és az alvállalkozói teljesítések értékével, valamint 2000. évtől a teljes anyagköltséggel. (2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetében az adót a tevékenység végzésének naptári napjai alapján kell megállapítani. Minden megkezdett nap egy napnak számít. Az adó mértéke 6.§ (1) Állandó jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adó mértéke az adóalap 1,5%-a. (2) Ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység esetén az adóátalány naptári naponként kerül megállapításra, melynek összege: a) a rendelet 1. § (6) bekezdés a) pontja szerinti tevékenység-végzés után naptári naponként 1.000,- Ft. b) a rendelet 1. § (6) bekezdés b) pontja szerinti tevékenység-végzése után naptári naponként 5.000,- Ft. (3) A székhely, illetőleg telephely szerinti önkormányzathoz az adóévre fizetendő adóból legfeljebb azonban annak összegéig terjedően – a (4) bekezdésben meghatározott módon – levonható az ideiglenes jellegű tevékenység után az adóévben megfizetett adó. (4) Az ideiglenes tevékenység után megfizetett adó a székhely, illetve telephely szerinti önkormányzatokhoz fizetendő adóból a vállalkozás szintjén képződő teljes törvényi adóalap és az


2

egyes (székhely, illetve telephely szerinti) önkormányzatokhoz kimutatott törvényi adóalapok arányában vonható le. Adómentesség 7.§ (1) Adómentes a társadalmi szervezet, az egyház, az alapítvány, a köztestület, a közhasznú társaság, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magán-nyugdíjpénztár és a költségvetési szerv abban az évben, amelyet megelőző naptári évben folytatott vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme (nyeresége) után társasági adófizetési kötelezettsége, illetve – költségvetési szerv esetében – eredménye után a központi költségvetésbe befizetési kötelezettsége nem keletkezett. E feltétel meglétéről az adóalany írásban köteles nyilatkozni az adóhatóságnak. (2) (3) Mentes az iparűzési adó megfizetése alól a 3. § (2) bekezdés a) pontja szerinti vállalkozó, amennyiben a helyi piac területén helypénzt fizet. Adókedvezmény 8. § (1) Csökkentheti az éves adóalapját a szakmunkástanulót képző vállalkozó tanulónként havi 9000 forinttal, illetve a képzés évközi megszűnése esetén időarányosan. A napi összeg megállapításánál a havi összeget harminccal kell osztani. (2) Csökkentheti az éves adóalapját a csökkent munkaképességű dolgozót alkalmazó vállalkozó foglalkoztatottként havi 9000 forinttal, illetve a foglalkoztatás évközi megszűnése esetén időarányosan. A napi összeg megállapításánál a havi összeget harminccal kell osztani. Az adóelőleg megállapítása és megfizetése 9. § (1) A vállalkozó adóelőleget köteles fizetni, kivéve a napi átalányt fizetők. (2) A vállalkozónak az iparűzési tevékenysége megkezdésétől számított 15 napon belül az adóévre várható adójáról bejelentést kell tennie a 4. § (1) és (2) bekezdésében leírt bejelentéssel egyidőben. (3) Az adóhatóság a fizetendő adóelőleg mértékét az éves adóbevallás, illetve a várható adó bejelentése alapján a bevallás benyújtásától, illetve a bejelentés napjától számított 30 napon belül fizetési meghagyásban közli. (4) Az adóévben az adóévre vonatkozó fizetési meghagyás jogerőre emelkedéséig az (5) bekezdés a) és b) pontjában említett vállalkozó az adóelőleget az előző fizetési meghagyás alapján fizeti. (5) Az adóelőleg összege a) Az adóévet megelőző teljes évben változatlan szervezeti formában működő vállalkozónál a megelőző évre vonatkozó adóbevallása szerinti adójának megfelelő összeg. b) Az adóévet megelőző év egy részében működő vállalkozónál a megelőző évre vonatkozó adóbevallása szerinti adójának a működés naptári napjai alapján egész évre számított összege. c) A tevékenységét az adóév közben kezdő vállalkozónál az adóévre a 9. § (2) bekezdése szerint bejelentett várható adó összege. d) Ha a jogszabályi vállalkozás miatt az adó alapja vagy mértéke az adóévre módosul, az előleg összegét ennek figyelembevételével kell megállapítani. (6) Az adóelőleget két részletben, az adóév - március 15-ig, illetve - szeptember 15-ig fizetheti meg az adóalany késedelmi pótlék mentesen. a) március 15-ig fizetendő az adóévet megelőző év előtti év adóbevallása szerinti adó 50%-a, b) szeptember 15-ig fizetendő az adóévet megelőző év adóbevallása szerinti adó teljes összege csökkentve az a) pontban meghatározott összeggel. (7) A vállalkozónak az adóelőleget a várható éves fizetendő adó 90%-ának megfelelő összegre az adóév december 20-ig ki kell egészítenie.


3

Az adó bevallása és megfizetése 10. § (1) Az adóalany adóbevallást nyújt be az adóévet követő év május 31-ig. (2) Az adóalany az önadózás szabályai szerint megállapítja az adóját és megfizeti. (3) Az adóelőleg és az adóbevallásban szereplő adó különbözetét a bevallás benyújtásának határidejéig kell megfizetni, illetve ettől az időponttól lehet visszaigényelni. (4) A tevékenység évközi megszűnése esetén az adóalany a megszűnést követő 30 napon belül adóbevallásban köteles elszámolni. (5) Az adóhatóság által utólag megállapított adót az írásos közléstől számított 15 napon belül kell megfizetni. (6) Az önrevízióval feltárt adókülönbözetet a bevallás benyújtásával egyidőben kell megfizetni. (7) Az ideiglenes jelleggel végzett tevékenység után a 6. § (4) bekezdése szerinti összegű adót kell megfizetni, alkalmanként, a tevékenység megkezdése napján. (8) Amennyiben az ideiglenes jelleggel végzett iparűzési tevékenység közterület-foglalási engedélyhez kötött, az engedélyt kiadó hatóság köteles az adóhatóságot értesíteni, és csak az iparűzési adó megfizetése után adhatja ki a közterület-foglalási engedélyt. (9) Az adót - ideértve az adóelőleget és a napi átalányt is - önadózással a Sarkad Város Önkormányzat adóbeszedési számlájára kell teljesíteni átutalási megbízással, vagy készpénz átutalási megbízással. (10) Amennyiben az adó illetve adótartozás összege nem haladja meg az 5000 forintot indokolt esetben készpénzzel is teljesíthető. (indokolt eset pl.: részletfizetések esetén, kis összegű adó, adótartozások esetében, olyan összegre, mely teljesítése csak így látszik biztosítottnak). Méltányossági eljárás 11. §

Záró rendelkezések 12. § (1) Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben - a helyi adóról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény, és - az adózás rendjéről szóló többször módosított 2003. évi XCII. törvény rendelkezései az irányadók. (2) Ez a rendelet kihirdetésétkövetően 2000 január 1. napján lép hatályba, határozatlan időre szól. Rendelkezéseit 2000. január 1-jétől kell alkalmazni. (3) A rendelet kihirdetéséről a körjegyző gondoskodik. Értelmező rendelkezések 14. § (1) Önkormányzat illetékességi területe: az önkormányzat közigazgatási határa által behatárolt bel- és külterületet magában foglaló- térség, amelyre az önkormányzati hatáskör kiterjed. (2) Külterület: a település közigazgatási határának belterületén kívül eső földrészlet, ideértve a zártkertet is. (3) Nettó árbevétel: a) a számviteli törvényben meghatározott értékesítés nettó árbevétele, továbbá a kapott kamat és kamatjellegű bevételek együttes összege, csökkentve a kamatozó értékpapírok eladási árában érvényesített kamat bevételként elszámolt összegével, a b)-i) pontokban foglalt eltérésekkel, b) a pénzintézeteknél: a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, valamint a fizetett kamatok és kamatjellegű kifizetések különbözetének, továbbá az egyéb pénzintézeti tevékenység bevételeinek és a nem pénzintézeti tevékenység nettó árbevételének együttes összege, c) a biztosítóknál: a biztosítási bevételek csökkentve a viszontbiztosítónak átadott díjjal, a károk és szolgáltatások ráfordításaival, növelve a nem biztosítási tevékenység bevételeivel, a befektetések nettó bevételével, csökkentve a saját tulajdonú saját használatú ingatlanok bevétel-korrekciójával, a kapott osztalékokkal és részesedésekkel, valamint a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat


4

bevételként elszámolt összegével. A biztosítók éves beszámoló készítési kötelezettségének sajátosságairól szóló 182/1991. (XII. 30.) Korm. rendelet hatályban maradásáig a biztosítási bevételek alatt az e kormányrendelet szerinti biztosítástechnikai bevételt, a károk és szolgáltatások ráfordításai alatt pedig e kormányrendelet szerinti károk és szolgáltatások költségeinek, valamint a biztosítástechnikai tartalékok növekedésének együttes összegét kell érteni, d) a költségvetési szerveknél: a vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos pénzforgalmi bevétel, e) befektetési vállalkozásoknál: a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételei növelve a nem befektetési szolgáltatási tevékenység bevételeivel, valamint a kapott kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, csökkentve a kamatozó értékpapírok vételárában érvényesített kamat bevételként elszámolt összegével, f) az egyházi jogi személynél, valamint az egyház által alapított intézménynél: a könyvvezetési kötelezettségtől függően a vállalkozási tevékenységből származó a) pont alatti nettó árbevétel, vagy pénzforgalmi bevétel, g) külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepénél: a fióktelep számviteli beszámolója alapján kimutatott az a) pont szerinti - illetve, ha a külföldi székhelyű vállalkozás a b), c) és e) alpontok valamelyikében említett szervezet, akkor az ott meghatározottak szerint- nettó árbevétel, h) a b)-g) pontban nem említett szervezetnél (lakásszövetkezet, társasház, alapítvány, társadalmi szervezet, ügyvédi iroda, intézmény stb.) - könyvvezetési kötelezettségtől függően- a vállalkozási tevékenységből származó, az a) pont szerinti nettó árbevétel vagy pénzforgalmi bevétel. Nem minősül vállalkozási tevékenységből származó árbevételnek a társasház és a lakásszövetkezet belső szolgáltatásból származó árbevétele, i) a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvényhatálya alá tartozó vállalkozók esetében a tevékenységükkel (termékeladás, szolgáltatás) összefüggésében kapott általános forgalmi adó nélküli készpénz, jóváírás, természetben kapott juttatás, vagy bármilyen vagyoni érték, növelve az árkiegészítéssel és csökkentve a fogyasztási adóval. (4) Vállalkozó: A gazdasági tevékenységet saját nevében és kockázatára haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző a) vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemély, b) az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély, c) mezőgazdasági termelést és ahhoz kapcsolódó szolgáltatást végző magánszemély, d) az egyes tevékenységek gyakorlásáról szóló jogszabályok alapján meghatározott feltételek szerint végezhető, de vállalkozói igazolványhoz nem kötött (pl: egyéni ügyvédi, közjegyzői, önálló bírósági végrehajtói, magánorvosi, szakértői, tervezői) tevékenységet folytató magánszemély, e) jogi személy, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt levő jogi személyt is, f) egyéb szervezet, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt levő szervezetet is. (5) Közszolgáltató szervezet: a Magyar Posta Részvénytársaság, a Magyar Rádió Részvénytársaság, a Magyar Televízió Részvénytársaság, a Duna Televízió Részvénytársaság, a Magyar Távirati Iroda Részvénytársaság, továbbá a helyi és helyközi menetrend szerinti tömegközlekedést lebonyolító szervezetek, a közüzemi ellátást alapellátásként végző szervezetek közül a villamos- és gázenergia, távfűtés-, melegvíz-, ivóvíz-, csatornaszolgáltatást (a továbbiakban: szolgáltatás) nyújtók, ideértve a víziközmű-társulatot is. Alapellátásként az a szervezet végez közüzemi ellátást, amelyeknek a nettó árbevétele legalább 75%ban közvetlenül a fogyasztók számára történő szolgáltatás nyújtásából származik, (6) Külföldi: Az a természetes személy, akinek állandó lakóhelye külföldön van és nem tartózkodik Magyarországon 183 napnál hosszabb időtartamban, továbbá az a jogi személy, gazdálkodó szervezet vagy más személyi egyesülés, amelynek székhelye (központja) külföldön van, ide nem értve a Magyarországon működő telepeit, fiókjait, képviseleteit. (7) Eladott árúk beszerzési értéke: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a számvitelről szóló törvény szerinti eladott árúk beszerzési értéke. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árukészlet-beszerzésre fordított kiadás, csökkentve a leltár szerinti záró árukészlet értékével, növelve a leltár szerinti nyitó árukészlet értékével,


5

(8) Anyagköltség: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a számvitelről szóló törvény szerinti anyagköltség. Az egyszeres könyvvitelt, valamint - a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó - pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi anyagkészletbeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a leltár szerinti záró anyagkészlet értékével, növelve a leltár szerinti nyitó anyagkészlet értékével. (9) Anyagkészlet, árukészlet: a számvitelről szóló törvény szerinti agyagkészletnek, kereskedelmi árukészletnek minősülő, vásárolt készlet. (10) Alvállalkozói teljesítések értéke: az adóalany által továbbszámlázott, olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv szerinti vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll, valamint a továbbszámlázott közvetített szolgáltatások értéke, feltéve, hogy az eladott áruk beszerzési értékeként vagy anyagköltségként nem vette figyelembe. (11) Közvetített szolgáltatások: az adóalany által igénybe vett szolgáltatás harmadik személynek részben vagy egészben - változatlan formában - történő átadása. (12) Telephely: a) az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye- függetlenül a használat jogcímétől-, ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, b) hang, kép, adat vagy egyéb információ (ideértve a rádió- és televízió programokat is) vezetéken, kábelen, rádión, optikai úton vagy elektromágneses rendszer útján történő továbbítását szolgáló berendezés, amennyiben annak üzemeltetése rendszeres személyes jelenlétet kíván. (13) Székhely: Belföldi szervezet esetében az alapszabályban (alapító okiratában), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében a vállalkozói igazolványban ekként feltüntetett hely, ilyen hely hiányában vagy ha több ilyen hely van akkor a központi ügyvezetés helye, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni. (l4) Mezőgazdasági őstermelő: az a 16. életévét betöltött, nem egyéni vállalkozó magánszemély, aki a saját gazdaságában a személyi jövedelemadóról szóló többször módosított 1995. évi CXVII. törvény 6. számú mellékletében felsorolt termékek előállítására irányuló tevékenységet folytat és ennek igazolására őstermelői igazolvánnyal rendelkezik, kizárólag e tevékenysége(i)nek bevétele (jövedelme) tekintetében. a) Saját gazdaság alatt a termelést ténylegesen végző magánszemély rendelkezési jogosultságát kell érteni az eszközei ( ideértve a bérelt eszközöket is), a termelés szervezése és - a vetőmag-bértermelés a bérnevelés, a bérhízlalás és a kihelyezett állat tartása esetének kivételével- a termelés eredményének felhasználása felett. b) Őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenységből származó bevételek nyilvántartására alkalmas, hitelesített, kormányrendelet által előírt eljárási rendben kiadott, illetve érvényesített igazolvány, amely tartalmazza ba) a mezőgazdasági őstermelő azonosító adatait, kamarai nyilvántartási számát, bb) választott adózási módot: bd) az adókötelezettség teljesítéséhez szükséges egyéb, a kormányrendeletben meghatározott adatokat. c) vetőmag bértermelés, bérnevelés, bérhízlalás, kihelyezett állattartás esetén őstermelői tevékenységből származó bevétel a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) ára azzal, hogy a jövedelem megállapításakor a termék vagy állat kihelyezési értéke költségként érvényesíthető. Mezőgazdasági őstermelői tevékenység kezdetének az őstermelői igazolványban feltüntetett időpontot kell tekinteni. (15) Mezőgazdasági kistermelő: az a mezőgazdasági őstermelő, akinek ezen tevékenységéből az adóévben elért bevétele a 4 millió forintot nem haladja meg.

Nemesszentandrás, 1999. december 29.


6

Dr.Nagy Kolozsvári Előd körjegyző

Herczeg Beatrix polgármester


7


1

Az adókötelezettség, az adó alanya. A nettó árbevétel megosztása

Recommend Documents