Az adó- és járuléktörvények 2013 évi változásai 2. rész Milyen törvényeket vettünk alapul: -
2012. évi CXLVI. törvény, A munkahelyvédelmi akciótervben foglaltak megvalósítása érdekében szükséges egyes törvények módosításáról (Magyar Közlöny 136. szám)
-
2012. évi CXLVII. törvény, A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról (Magyar Közlöny 136. szám)
-
2012. évi CLXXVIII. törvény, Egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról (Saláta1, Magyar Közlöny 159. szám)
-
2012. évi CCVIII. törvény, Egyes törvényeknek a központi költségvetésről szóló törvény megalapozásával összefüggő, valamint egyéb célú módosításáról (Saláta2, Magyar Közlöny 178. szám)
1. Társasági adó A társasági adó 2013-ban továbbra is kétkulcsos: -
a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig 10%,
-
az e feletti adóalapra pedig 19%.
Jövedelem-(nyereség) minimum meghatározása változott: az összes bevételt növeli a taggal szemben fennálló kötelezettség állományváltozásának 50%-a. (Állományváltozás = tárgyévi kötelezettség állomány napi átlagos állománya mínusz kötelezettség megelőző adóévi záró értéke.) A törvény a kötelezettség meghatározásánál kivételként csupán a szállítói kötelezettséget jelöli meg. Ez azt jelenti, hogy kötelezettség fogalomba a kölcsön mellett az osztalékból származó kötelezettség is beletartozik. Az osztalékkal kapcsolatban több kétely is felmerül. Az egyik, hogy így gyakorlatilag az osztalék társasági adóalapot képez. A másik, technikai kérdés, hogy milyen módon lehet az osztalék kötelezettséget a számításba betenni. A napi átlagos állományhoz tudni kellene, hogy mi az osztalék kötelezettség keletkezésének napja. Véleményünk szerint, annak ellenére, hogy a kötelezettség, már pl. a 2011-es beszámolóban megjelenik, az osztalék kötelezettség a tulajdonosi határozat napján keletkezik, vagyis pl. 2012. április 30-án. További problematika, hogy az átlag és az előző évi záró állomány összehasonlítása nem egészen koherens. Könnyű lesz kijátszani ezt a szabályt, például azzal, ha a tag december 30-án kölcsönt ad a társaságnak, majd a társaság január 2-án azt visszafizeti, hiszen a napi átlagos állományban ez jelentéktelen összeget fog képviselni, míg az előző évi záró állományban, teljes mértékben figyelembe kell venni. A minimum mértéke nem változott, az továbbra is a korrigált összes bevétel 2%-a. ______________________________________________________________________________ 1
Új és változó adóalap-módosító tételek: -
ÚJ! Nem a vállalkozás érdekében felmerült költség (3. Mell. A) 2. pont): a kisvállalati adó hatálya alá tartozó adózó részére történő ingyenes juttatások (pénz, eszköz, szolgáltatás)
-
7. § (1) dz) és 8. § (1) m) b) pont: a bejelentett részesedéshez kapcsolódó értékesítés / apport miatti kivezetési nyereséget csökkenteni kell az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítással, csak a nettó összeg lehet ezentúl adóalap csökkentő; ugyanígy kell eljárni, ha az ügylet veszteséges volt, ekkor az üzleti vagy cégérték kivezetése miatti ráfordítást is hozzá kell adni az ügylet veszteségéhez, és ezzel az összeggel kell növelni az adóalapot.
-
7. § (1) dzs) b) és 8. § (1) dzs) b) pont: a hosszú lejárató kötelezettségek és befektetett pénzügyi eszközök nem realizált árfolyamkülönbözetének halasztásakor a még el nem számolt résszel nem a hosszú lejáratú kötelezettség mérlegsorról történő kikerülésekor (hiszen ez egy egyszerű átsorolás is lehet lejárat változás miatt), hanem a könyvekből történő kikerüléskor kell csökkenteni vagy növelni az adóalapot
-
7. § (1) e): bejelentett immateriális jószág kikerülésekor elszámolt ügyleti nyereség csak abban az esetben csökkenti az adóalapot, ha a bejelentés adóévét megelőző adóévben az immateriális jószág értékesítéséből, kivezetéséből származó eredményre nem alkalmazta a 7.§ (1) c) pontot (= jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág)
-
Vállalkozás érdekében felmerült költség (3. Mell. A) 13. pont): pontosítja, hogy az áfa tv. szerinti áruminta juttatása nem számít térítés nélküli átadásnak, vagyis nem adóalap növelő tétel
-
Vállalkozás érdekében felmerült költség (3. Mell. B) 20. pont): több munkáltatós foglalkoztatás esetén, a kijelölt munkáltatónál elszámolt teljes személyi jellegű ráfordítás elismert ráfordítás, amennyiben a többi érintett munkáltató részére az arányos részt megtéríti
Veszteségelhatárolás: Főszabálya nem változott: korlátlanul továbbvihető; felhasználni azonban a figyelembevétele nélkül számított adóévi adóalap 50%-áig lehet.
Pontosított/módosított fogalmak: -
Bejelentett immateriális jószág: jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág (szellemi termék, vagyoni értékű jog) szerzése, előállítása, feltéve, hogy az adózó a szerzést követő 60 napon belül bejelenti az adóhatóságnak; ezentúl saját előállítású immateriális jószágot is be lehet jelenteni; ezt a szabályt már a 2012. adóvre is lehet alkalmazni.
-
Ellenőrzött külföldi társaság: a törvény pontosítja az ellenőrzött külföldi társaság fogalmát. Amennyiben a külföldi állam több társasági adónak megfelelő adómértéket alkalmaz (tehát sávos adózás esetén), akkor a legkisebb adómértéknek kell elérnie a 10 %-ot.
-
Alultőkésítés: Az alultőkésítési szabály alkalmazása szempontjából egyértelműsítésre került, hogy az áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból származó tartozás nem minősül kötelezettségnek.
______________________________________________________________________________ 2
2. Személyi jövedelemadó Az adó mértéke az adóalap 16%-a. Adóalap = a magánszemély összes jövedelme = az összevont adóalapba tartozó jövedelmek valamint a külön adózó jövedelmek. Az adóalap-kiegészítés (vagyis a SZUPERBRUTTÓ) 2013.01.01-től megszűnik. A családi kedvezmény rendszere és mértéke nem változott: továbbra is adóalapot csökkent. Mértéke: kedvezményezett eltartottanként és jogosultsági hónaponként -
egy és két eltartott esetén 62.500 Ft (vagyis az adókedvezmény összege 10.000 Ft/eltartott)
-
három és minden további eltartott esetén 206.250 Ft. (az adókedvezmény 33.000 Ft/eltartott)
A magánszemély a bevallási kötelezettségét továbbra is az alábbi módokon teljesítheti: -
munkáltatói adómegállapítással
-
önadózással, melynek három módja lehet: a) állami adóhatóság közreműködésével készített egyszerűsített bevallás, b) az adóhatóság közreműködése nélkül készített bevallás, c) adónyilatkozat (pontosították a szabályait, már a 2012-es évre is alkalmazni kell).
Egyes juttatások adózásának szabályai Az előző évi rendszer (70. § és 71. §) megmaradt, az egyes elemeknél történt változásokat jelezzük:
1) Kifizetőnél adózó béren kívüli juttatásnak nem minősülő egyes meghatározott juttatások (70. §): -
a kifizetőt 16% jövedelemadó és 27%-os egészségügyi hozzájárulás terheli
-
mind az adó, mind a hozzájárulás alapja a magánszemély által megszerzett juttatás értékének 1,19-szerese, emiatt az effektív adókulcs az szja-nál 19,04%, az ehonál 32,13%
Fajtái (leggyakoribbak): -
azon – a törvényben külön nem meghatározott - juttatások, amelyet a munkáltató minden munkavállalójának egyaránt – azonos nagyságrendben – nyújt, vagy minden munkavállaló által megismerhető belső szabályzat alapján juttat, változás: fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány nem adható!
-
a hivatali üzleti utazáshoz kapcsolódó étkezés vagy más szolgáltatás,
-
telefonszolgáltatás magáncélú használata révén keletkezett bevétel, tételes kigyűjtés, vagy a 20%-os átalány alkalmazásával
______________________________________________________________________________ 3
-
a kifizető által a magánszemély javára kötött személybiztosítási szerződés alapján a kifizető által fizetett adóköteles biztosítási díj,
-
reprezentáció és üzleti ajándék
-
csekély értékű ajándék (legfeljebb évi 3 alkalom, érték maximum a minimálbér 10%-a, nyilvántartást kell vezetni)
-
egyidejűleg több magánszemély (ideértve az üzleti partnert is) számára szervezett, ingyenes vagy kedvezményes rendezvénnyel, eseménnyel összefüggésben – ha a rendezvény, esemény a juttatás körülményeiből megítélhetően döntő részben vendéglátásra, szabadidőprogramra irányul – a kifizető által viselt költség (beleértve az ilyen rendezvényen, eseményen a résztvevőknek adott ajándéktárgyakra fordított kiadást is, feltéve, hogy az ajándéktárgy egyedi értéke személyenként nem haladja meg a minimálbér 25%-át)
-
ha a juttató a kedvezményezett béren kívüli juttatásokból (71. §) pont) az egyedi maximum mértéknél többet ad vagy az összjuttatás az éves maximált 500.000 Ft-ot meghaladja (nem teljes éves munkaviszony esetén az időarányos összeget), akkor a különbözet a kifizetőnél adózik, de már 27%-os eho fizetés terhe mellett
2) Kifizetőnél adózó kedvezményezett béren kívüli juttatások (71. §): -
a kifizetőt 16% jövedelemadó és a korábbi 10% helyett 14%-os egészségügyi hozzájárulás terheli
-
az adó alapja a magánszemély által megszerzett juttatás értékének 1,19-szerese, emiatt az effektív adókulcs az szja-nál 19,04%, és az ehonál 16,66%
-
ezen körön belül a juttatások együttes értéke továbbra is évi maximum 500.000 Ft/fő lehet
-
adhatja: munkáltató, társas vállalkozás
-
kaphatja: munkavállaló, társas vállalkozás személyesen közreműködő tagja, valamint ezek közeli hozzátartozói
Fajtái: - üdülési szolgáltatás, a munkáltató tulajdonában lévő üdülőben, maximum személyenként a minimálbér összegét meg nem haladó értékben - munkahelyi (üzemi) étkeztetésnek minősülő szolgáltatás havi 12.500 Ft-ot meg nem haladó értékben (ide értve az erre szóló papír alapú és elektronikus utalványt is); - hideg és ezentúl végleges jelleggel meleg étel vásárlására jogosító Erzsébet-utalvány, az eddigi havi 5.000 Ft helyett, ezentúl havi 8.000 Ft-ot meg nem haladó értékben, - Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-Kártya) számlára utalt, több juttatótól származóan együttvéve, legfeljebb évi 450.000 forint támogatás, ennek megoszlása: szálláshely kártyaszámlára max. 225.000 Ft, vendéglátás kártyaszámlára 150.000 Ft, és szabadidő kártyaszámlára max. 75.000 Ft. - A vállalkozó döntésétől függően akár mindhárom étkezési juttatást kaphatja egyszerre a munkavállaló. ______________________________________________________________________________ 4
- iskolakezdési támogatás, gyermekenként, tanulónként a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó rész (ezentúl csak utalvány formájában adható, a vállalkozás nevére szóló számlával már nem lehet elszámolni) -
a munkáltató nevére szóló számlával megvásárolt helyi utazási bérlet
- az iskolarendszerű képzés átvállalt költsége a minimálbér két és félszeresét meg nem haladó összegben - foglalkoztatói hozzájárulások (önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár(ak)ba a minimálbér 50%áig, önkéntes kölcsönös egészségpénztár(ak)ba/önsegélyező pénztár(ak)ba együttvéve a minimálbér 30%-áig, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézménybe utalás a minimálbér 50%-áig)
Egyéb változások: -
a minimálbér összege 2013. január 1-től 98.000 Ft-ra, míg a garantált bérminimum 114.000Ft-ra emelkedik,
-
ezentúl évi 50.000 Ft értékben adómentesen adhat a kifizető a magánszemélynek a sporteseményre szóló belépő/bérlet mellett kulturális szolgáltatás igénybevételére jogosító bérletet/belépőt is (múzeum, kiállítás, színház-, tánc-, cirkusz-, vagy zeneművészeti előadás (ez az értékhatár a SZÉP-Kártya szabadidő alszámlájától független
-
Közös tulajdonú ingóság, ingatlan hasznosítása: az ebből származó jövedelem után a magánszemélyt – a tulajdonosok eltérő rendelkezése vagy tulajdonjogi korlátozások hiányában - a tulajdoni hányada alapján arányában terheli adókötelezettség.
-
Biztosítások: A törvény számos biztosítással kapcsolatos fogalmat vezet be, illetve pontosít: adóköteles biztosítási díj, a személybiztosítás, kockázati biztosítás, életbiztosítás, nyugdíjbiztosítás, betegségbiztosítás, balesetbiztosítás, járadékbiztosítás. a) A jövőben kizárólag a más személy által fizetett kockázati biztosítás (olyan személybiztosítás, amelynek nincs lejárati szolgáltatása és visszavásárlási értéke, azaz biztosítási esemény bekövetkezése nélkül semmilyen pénzkivonásra nem ad lehetőséget) minősül adómentesnek, de legfeljebb havonta a minimálbér 30 százalékát meg nem haladó mértékben. b) Azon megtakarítási típusú biztosítások, amelyek esetén biztosítási esemény nélkül is lehetőség van a pénz kivonására, vagy lejáratkor a biztosító kifizetést teljesít, adókötelesek lesznek. Ezen biztosításoknak a kifizető, munkáltató által fizetett díja 2013-tól egyes meghatározott juttatásként adóköteles lesz.
______________________________________________________________________________ 5
3. KISVÁLLALATI ADÓ (KIVA) Az adó alanya lehet - többek között -: egyéni cég, kkt, bt, kft, zrt, szövetkezet, ügyvédi iroda, közjegyzői iroda. Bejelentkezési határidő: a választás adóévét megelőző adóév december 1-től, az adóév január 15-ig.
Az adóalanyiság választásának feltételei -
az adóévet megelőző adóévben az átlagos statisztikai állományi létszám várhatóan nem haladja meg a 25 főt,
-
az adóévet megelőző adóévben elszámolandó bevétel nem haladja meg az 500 millió forintot,
-
az adóévet megelőző két naptári évben a bejelentkező adószámát az állami adóhatóság jogerősen nem törölte vagy nem függesztette fel
-
az üzleti év mérlegfordulónapja december 31.,
-
az adóévet megelőző adóévről készítendő beszámolóban a mérlegfőösszeg várhatóan nem haladja meg az 500 millió forintot.
A létszám és a bevételi korlát esetében a kapcsolt vállalkozások adatait összesítetten kell nézni, a legutolsó beszámolóval lezárt üzleti év alapján.
Adóalap -
pénzeszközváltozás (a számviteli beszámolóban kimutatott tárgyévi és előző évi érték különbsége) = pénzforgalmi szemléletű eredmény
-
növelve a Tbj. szerinti járulékalapot képező személyi jellegű kifizetések összegével (ide nem értve a kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezményt)
-
adóalap módosító tételek: a vállalkozásba kívülről bevont pénzeszközök (pl. hitel, kölcsön felvét, tőkeemelés) csökkentik, a kihelyezett pénzeszközök pedig növelik (pl. hitel, kölcsön nyújtás, tőkeleszállítás, osztalékelőleg kifizetés) az adó alapját,
-
adóalapot növelik még a nem a vállalkozás érdekében felmerülő ráfordítások (pl. ingyenes átadások)
A kisvállalati adó mértéke az adó alapjának 16%-a. Ez az adó kiváltja a társasági adót, a foglalkoztatottak utáni szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást. Nem váltja ki azonban a magánszemély tag osztalék utáni személyi jövedelemadó és egészségügyi hozzájárulás kötelezettségét.
______________________________________________________________________________ 6
Az adó alapja – egy-két speciális esettől eltekintve – legalább a Tbj. szerinti személyi jellegű kifizetések összege. Ez azt jelenti, hogy ha a pénzforgalmi eredmény negatív, a kivát a személyi jellegű ráfordítások után akkor is meg kell fizetni. Veszteségelhatárolás = negatív pénzforgalmi eredmény, a keletkezett veszteség a következő 10 évben, egyenlő részletekben használható fel a pozitív pénzforgalmi eredmény ellentételezéseként. Speciális veszteségelhatárolási lehetőség vonatkozik a beruházókra (korábban még használatba nem vett (vagyis új) eszköz beszerzése esetén): ők a beruházás adóévi kifizetéseinek összegével a következő évben akár 100%-ig csökkenthetik az adó alapját, vagyis esetükben nincs a személyi jellegű kifizetések után minimum kiva fizetési kötelezettség. Átlépés társasági adóból kivába: -
A kiva alanya elhatárolt veszteségként veheti figyelembe a társasági adóalanyiság alatt keletkezett negatív társasági adó alapjának azt a részét, amelyet a társasági adóalap csökkentésként korábban nem vett figyelembe (a levonás ütemezhetőségét nem szabályozza a törvény).
-
A kiva alanya a társasági adóalanyiság időszakában beszerzett immateriális jószág és tárgyi eszköz Tao. tv. 4. § 31/a. pontja szerinti nyilvántartási értékével 10 év alatt egyenlő részletekben csökkentheti a pénzforgalmi szemléletű eredményét.
Az adóalanyiság megszűnik többek között: önkéntes kilépéssel az adóév végén, belépésre jogosító értékhatárok adóévi túllépésével, átalakulás esetén, ha az adótartozás eléri az 1 millió forintot. Visszalépés kivából társasági adóba: -
A kiva adóalanyiság időszaka alatt megszerzett immateriális jószág, tárgyi eszköz alapján az adózó az adóalanyiság megszűnése után a társasági adó alapjánál értékcsökkenési leírást nem érvényesíthet.
-
A kiva adóalanyiság időszaka előtt megszerzett immateriális jószág és tárgyi eszköz tao szerinti nyilvántartási értéke – visszalépéskor – egyenlő a belépéskori nyilvántartási érték, csökkentve a kivában pénzforgalmi eredményt csökkentő résszel. A törvény nem emeli ki, de ez még a taoban érvényesíthető rész marad visszalépés után.
-
A törvény nem emeli ki, ezért kérdéses, hogy ha a taoban keletkezett veszteségből a kivából történő visszalépés után még mindig maradt érvényesíteni nem tudott rész, akkor azt a taoban az egyéb feltételeknek megfelelés esetén még érvényesíteni lehet[DNL1]-e.
-
Arról sem rendelkezik a törvény, hogy ha kiva adóalanyiság alatt keletkezett elhatárolt veszteség marad fenn kivából kilépéskor, azt a taoban érvényesíteni lehet-e
______________________________________________________________________________ 7
4. KISADÓZÓ VÁLLALKOZÁSOK TÉTELES ADÓJA (KATA) Az új adónemet olyan mikrovállalkozások (bt, kkt), egyéni vállalkozók választhatják majd jellemzően, melyek kis költségigényű tevékenységet folytatnak, zömmel maga a vállalkozó/tag végzi a munkát, esetleg 1 alkalmazottal, és az évi bevételük nem éri el a 6 millió forintot. A KATA az EVA mellett bevezetett új adónem, az EVA továbbra is hatályban marad. A kisadózó vállalkozás a főállású kisadózó után havi 50.000, míg a főállásúnak nem minősülő kisadózó után havi 25.000 Ft tételes adót fizet, évi 6.000.000 Ft bevételig. A bevételnek az említett összeghatár feletti része után 40%-os mértékű adót kell fizetni, azonban ez nem jár együtt a KATÁ-ból való kizárással.
Mire figyeljenek a KATÁ-s számlát befogadó vállalkozások: -
a kisadózó vállalkozás a számláját az Áfa tv. általános szabályai szerint állítja ki, előírás részére, hogy minden számláján tüntesse fel a „Kisadózó” szöveget,
-
a kisadózók többsége alanyi adómentességet választ majd (a határ itt is 6 mio Ft), azonban lehetnek majd olyan kisadózók, akik áfakörben maradnak, az ő számlájuk áfa tartalma levonásba helyezhető az általános szabályok szerint
-
amennyiben egy kisadózótól a vállalkozás az adóévben összesen 1 millió Ft-nál nagyobb értékben számol el költséget, akkor az adóévet követő hó 12-ig a havi járulékbevallásban adatot kell szolgáltatni a kisadózó nevéről, címéről, adószámáról és az adóévben juttatott összegről (a kisadózónak ugyanúgy jelentenie kell ezt)
-
figyelem, a kisadózó év közben is be- vagy kiléphet a KATA alá/alól! Ez azt jelenti, hogy nem biztos, hogy ugyanazon adózótól kapott valamennyi számla beletartozik az 1 mio Ft-ba
-
a törvény főszabály szerint munkaviszonyt feltételez a kisadózó és a számláját befogadó vállalkozás között, amennyiben az adott évben kettőjük között több mint 1 mio Ft-os kifizetés történik (lásd, az előzőekben pont emiatt van bevallási kötelezettség) A vélelmet a kisadózónak kell megdöntenie egy esetleges vizsgálat során. A tv. 6 feltételt sorol fel taxatíve, melyből, ha 2 megvalósul, akkor a vélelem megdőlt, vagyis javasolt a releváns pontokat már a megbízási szerződésbe foglalni 1. a kisadózó a tevékenységet nem kizárólag személyesen végezte, vagy végezhette, 2. a kisadózó a naptári év bevételének legalább 50%-át nem az adatszolgáltatásra kötelezett vállalkozástól szerezte, 3. az adatszolgáltatásra köteles vállalkozás nem adhatott utasítást a tevékenység végzésének módjára vonatkozóan, 4. a tevékenység végzésének helye a kisadózó birtokában áll, 5. a tevékenység végzéséhez szükséges eszközöket és anyagokat nem az adatszolgáltatásra köteles személy bocsátotta a kisadózó rendelkezésére, 6. a tevékenység végzésének rendjét a kisadózó határozta meg.
______________________________________________________________________________ 8
5. Helyi adók / Iparűzési adó Változott az iparűzési adó alapjának meghatározása -
a közvetített szolgáltatások és az eladott áruk beszerzési értéke sávosan progresszív módon vonható le az értékesítés nettó árbevételéből,
-
az anyagköltség, az alvállalkozói teljesítések értéke teljes mértékben figyelembe vehető csökkentő tétel,
-
nem kell alkalmazni a korlátozó szabályt az exportértékesítéssel összefüggésben elszámolt elábé és a közvetített szolgáltatások esetében,
-
a társasági adó tv. szerinti kapcsolt vállalkozásoknak összesítetten kell megállapítaniuk az összesített nettó árbevételüket és az összesített nettó árbevételt csökkentő tételek pozitív előjelű különbözetét, és a progresszív számítást erre az összevont különbözetre kell elvégezniük. Ezt csak azon adóalanynak kell alkalmaznia, amely esetében az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatás értékének együttes összege az adóalany nettó árbevételének 50%-át meghaladja, kizárólag az ezen feltételeknek megfelelő kapcsolt vállalkozásai vonatkozásában
-
a fentiek alapján a számvitelben az év elejétől külön célszerű vezetni a közvetített szolgáltatások és alvállalkozói teljesítések értékét annak érdekében, hogy év végén a levonási hányadot meg lehessen határozni. A helyi adókról szóló törvény az alábbiak szerint definiálja ezeket a fogalmakat: a)
52. § 40. közvetített szolgáltatások értéke: az adóalany által saját nevében vásárolt és a harmadik személlyel (a megrendelővel) írásban kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészben, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás értéke. Közvetített szolgáltatásnál az adóalany vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, az adóalany a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészben közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy az adóalany nemcsak a saját, hanem az általa vásárolt szolgáltatást is értékesíti változatlan formában, de nem feltétlenül változatlan áron, egyértelműen megállapítható.
b)
52. § 32. alvállalkozói teljesítések értéke: az adóalany által továbbadott (számlázott) olyan alvállalkozói teljesítés értéke, amelynek végzése során az adóalany mind megrendelőjével, mind alvállalkozójával a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerinti - írásban kötött - vállalkozási szerződéses kapcsolatban áll. Ide értendő annak a - közvetített szolgáltatásnak nem minősülő - szolgáltatásnak az ellenértéke is, amelyet az adóalany az általa értékesített új (a használatbavételi engedély jogerőre emelkedését megelőzően vagy azt követően első ízben értékesített) lakás előállításához a Ptk. szerinti, írásban megkötött vállalkozási szerződés alapján vesz igénybe.
______________________________________________________________________________ 9
A számításokat 6 tizedesjegy pontossággal kell elvégezni. Árbevétel sávok
maximum levonási hányad
0 - 500 mio Ft 500 - 20.000 mio Ft 20.000 - 80.000 mio Ft 80.000 mio Ft felett
100% 85% 75% 70%
a) meg kell határozni a sávokba jutó (elábé+ közvetített szolgáltatás) értéket = (elábé + közvetített szolgáltatás) * sávba jutó árbevétel / összes nettó árbevétel b) maximum levonható összeg = sávba tartozó nettó árbevétel * maximum levonási hányad c) céges szinten ténylegesen levonható (elábé + közvetített szolgáltatás) összesen: sávonként a) vagy b) közül a kisebb értékek összege
Példa (Forrás: HVG 2013 ADÓ különszám) - millió Ft
A cég
B cég
Összesen
Nettó árbevétel Anyagköltség Eladott áruk beszerzési értéke Közvetített szolgáltatások Eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások összesen Alvállalkozói teljesítés
5 000 0 4 000 0 4 000 0
27 000 500 24 000 250 24 250 0
32 000 500 28 000 250 28 250 0
Figyelembe vehető levonási maximum (%)
Figyelembe vehető levonási maximum (mFt)
Érvényesíthető elábé + közvetített szolgáltatás (mFt)
4. 100 85 75 70
5. = 2. * 4beli % 500 16 575 9 000 0
6. = 3. de max 5. 441 16 575 9 000 0 26 016
Árbevételsávok (mFt) 1. 0 - 500 500 - 20.000 20.000 - 80.000 80.000 felett összesen
Sávba jutó nettó árbevétel (mFt) 2. 500 19 500 12 000 0 32 000
Sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatások értéke (mFt) 3. (500 / 32 000) * 28 250 = 441 (19 500 / 32 000) * 28 250 = 17 215 (12 000 / 32 000) * 28 250 = 10 594 28 250
A + B kapcsolt vállalkozások összevont adóalapja Nettó árbevétel 32 000 Anyagköltség -500 Eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások összesen -26 016 Alvállalkozói teljesítés 0 Adóalap 5 484 Adóalap megosztás A és B között a nettó árbevétel arányában "A" adóalapja = (5 000 / 32 000) * 5 484 = 857 "B" adóalapja = (27 000 / 32 000) * 5 484 = 4 627
______________________________________________________________________________ 10
Egyéb változások -
az adóévben 8 millió forint nettó árbevételt meg nem haladó árbevételű iparűzésiadó-alany egyszerűsített módon, az árbevétel 80%-ban is meghatározhatja adóalapját (korábban ez a határ az adóévet megelőző adóév árbevételére vonatkozott)
-
ideiglenes építőipari tevékenység esetén az adókötelezettség a tevékenység megkezdésének napjától a felek közti szerződés alapján a megrendelő teljesítés elfogadásának napjáig tart, és valamennyi napja adóköteles
-
kincstári adóadatbázis: a Magyar Államkincstár honlapja tartalmazni fogja minden települési önkormányzat minden hatályos helyiadó-rendeletének legfontosabb elemeit (adómérték, mentességek, kedvezmények), és a települési önkormányzatok elérhetőségét.
A helyi adók felső határértékei 2012-hez képest nem változtak: -
építményadó: 1.100 Ft/m2 vagy a korrigált forgalmi érték 3,6%-a,
-
telekadó: 200 Ft/m2 vagy a korrigált forgalmi érték 3%-a,
-
magánszemélyek kommunális adója: adótárgyanként 17.000 Ft,
-
idegenforgalmi adó: 300 Ft személyenként és vendégéjszakánként vagy a szállásdíj 4%-a,
-
helyi iparűzési adó: állandó jelleggel végzett tevékenység esetén az adóalap 2%-a, ideiglenes jelleggel végzett tevékenység esetén naptári naponként maximum 5.000 Ft.
6. Általános forgalmi adó Adókulcsok: általános adókulcs továbbra is 27%, a kedvezményes adómértékek 18% és 5%.
A számla adattartalma Az áfa tv. konkrétan előírja, hogy mit kell szerepeltetni a számlán, a speciális szabályok alkalmazása esetén: -
„pénzforgalmi elszámolás”, a 2013.01.01-től bevezetett új lehetőség esetén,
-
„önszámlázás”, ha a számlát a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő állítja ki,
-
„fordított adózás”, ha az adófizetésre a terméket beszerző, szolgáltatást igénybevevő kötelezett,
-
„különbözet szerinti szabályozás – utazási irodák, vagy – használt cikkek, vagy - műalkotások, vagy - gyűjteménydarabok, régiségek”,
______________________________________________________________________________ 11
-
az adó alól mentesített termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás esetén jogszabályi hivatkozás vagy bármely más egyértelmű utalás kell a mentességre.
Üzletág-átruházás Üzletág a vállalkozás olyan működő egysége, amely szervezeti szempontból alkalmas arra, hogy a hozzá tartozó vagyonnal függetlenül és tartósan önálló gazdasági tevékenységet folytasson. Nincs adófizetési kötelezettség üzletág-átruházás esetén, ha az apportálásra és a jogutódlásra vonatkozó általános előírásokon kívül az alábbi feltételek is teljesülnek: -
az átruházásra kerülő üzletág kizárólag adólevonásra jogosító gazdasági tevékenységet foglal magában, továbbá
-
az üzletágat megszerző adóalany az adókötelessé tételt választja, ha a szerzett vagyon olyan ingatlant (ingatlanrészt) tartalmaz, amelyre az átruházó adóalany adókötelessé tételt választott, vagy olyan beépített ingatlant, amelynek rendeltetésszerű használatbavétele az üzletág-átruházás időpontjától számítva még nem – vagy kevesebb, mint két éve – történt meg.
Közösségen belüli ügyletek a) Számlakibocsátás A számlára vonatkozó kötelezettségekre annak a tagállamnak a szabályait kell alkalmazni, ahol azt a termékértékesítést vagy szolgáltatásnyújtást, amelyre a számla vonatkozik, teljesítik. Kivétel: a terméket értékesítő vagy a szolgáltatást nyújtó állama az irányadó, ha -
a) ő nem telepedett le gazdasági céllal a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítési helye szerinti tagállamban, és az adó fizetésére a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő kötelezett, vagy
-
b) a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás teljesítési helye a Közösség területén kívül van.
Az a) pontbeli esetben a számlázási kötelezettségekre a termékértékesítés vagy a szolgáltatásnyújtás teljesítési helye szerinti tagállam rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a számlát a terméket beszerző vagy szolgáltatást igénybevevő bocsátja ki. b) Előlegszámla Közösségen belüli termékértékesítéshez kapott előlegről nem kell számlát kiállítani, az előleg nem keletkeztet adófizetési kötelezettséget, így azt az összesítő nyilatkozatban sem kell feltüntetni. c) A számlát legkésőbb az ügylet teljesítését követő hónap 15-éig kell kiállítani. d) Az egy naptári hónapot meghaladó, folyamatosan teljesített Közösségen belüli termékértékesítés esetén időarányos részteljesítésnek minősül, vagyis a naptári hónap végén adófizetési kötelezettség keletkezik.
______________________________________________________________________________ 12
e)
Gyűjtőszámla
Gyűjtőszámlát csak az adott naptári hónapban teljesített ügyletekről lehet kiállítani, amennyiben a gyűjtőszámla tartalmaz adómentes közösségi termékértékesítést vagy olyan Közösségen belüli szolgáltatásnyújtást, ahol az adót a szolgáltatást igénybevevő fizeti. Egyéb esetekben a gyűjtőszámla továbbra is kiállítható az adóalanyra vonatkozó adómegállapítási időszakban teljesített ügyletekről.
Pénztárgépek online kapcsolatban az adóhivatallal Az adóalanynak rendszeres adatszolgáltatást kell teljesítenie az állami adóhatóság részére a géppel kiállított nyugták, számlák, valamint a pénztárgép adatairól. A pénztárgépek működését az adóhatóság online felügyelheti (Hatályos 2013. április 1-től. Tervek szerint az új pénztárgépek 2013 évi beszerzéséhez állami támogatás igényelhető, a részletszabályokat miniszteri rendelet fogja megállapítani). Az Art 176/B.-176/F. §-ba sorolják fel a gépi nyugta, illetve nyugta- és számlaadásra szolgáló pénztárgépekkel, taxaméterekkel szemben támasztott követelményeket.
Egyéb változások -
Közlekedési eszköz nem adóalany részére történő, hosszú időtartamú bérbeadása (vízi eszköz >90 nap, egyéb eszköz >30 nap) esetén a teljesítés helye a szolgáltatás igénybevevőjének letelepedési helye. A bérbeadó vállalkozásnak be kell jelentkeznie ez esetben a teljesítési hely szerinti tagállamban áfa alanyként.
-
A külföldi fizetőeszközben kifejezett adóalap forintra történő átszámításához az adóalany választhatja az Európai Központi Bank által közzétett árfolyamot.
-
Személygépkocsi üzemeltetéséhez, fenntartásához szükséges szolgáltatás áfájának 100%-os levonási tilalma 50%-ra csökken. Az áfa 100%-ban levonható, ha a szolgáltatás 50%-át közvetített szolgáltatásként továbbszámlázzák.
-
2012. december 31-ét követő teljesítési időponttal a papíralapon kibocsátott számlák elektronikusan is megőrizhetők, elektronikusan kibocsátott számlák csak elektronikusan őrizhetők meg.
-
Az alanyi adómentesség értékhatára 5 millió forintról 6 millió forintra emelkedett.
-
Egyszerűsített adattartalmú számla: abban az esetben is egyszerűsített adattartalommal lehet számlát kibocsátani, ha a számla adóval növelt végösszege nem haladja meg a 100 eurónak megfelelő pénzösszeget, feltéve, hogy a számlakibocsátásra nem Közösségen belüli, illetve harmadik államban teljesített termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás miatt kerül sor.
-
A számla hitelessége: A számla kibocsátásának időpontjától a számla megőrzésére vonatkozó időszak végéig megbízható módon biztosítani kell a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát. A törvény az eredet hitelességén a terméket értékesítő, a szolgáltatást nyújtó vagy a számlát kibocsátó azonosságának biztosítását érti.
______________________________________________________________________________ 13
-
Elektronikus számlázás: A törvény új fogalomhasználata már nem elektronikus úton kibocsátott számláról, hanem elektronikus számláról rendelkezik, amely alatt minden olyan számlát érteni kell, amelynek kibocsátása és befogadása elektronikus formában történt. Az elektronikus számlát, amennyiben azt nem EDI-rendszerben hozzák létre, a jövőben minősített elektronikus aláírással kell ellátni.
7. Számviteli törvény 2012-ben indult üzleti évben is alkalmazható változások -
A jelentős összegű hiba (hibák és hibahatások eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő értékének együttes összege) fogalmi rendszere megváltozott. Továbbra is igaz, hogy a társaság a számviteli politikájában határozza meg a jelentős összegű hiba nagyságát vagy annak kiszámítási módját. Szintén nem változik, hogy minden esetben jelentős a hiba, ha meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérlegfőösszegének 2%-át, ugyanakkor eltörölték az 500 millió Ft-os minimumot. Új szabály, hogy ha a mérlegfőösszeg 2%-a nem éri el az 1 millió Ft-ot, az 1 millió Ft minden esetben jelentős hibának minősül.
-
Hibás előző évi beszámoló esetén – függetlenül a hiba mértékétől- már nem kell ismételten közzé tenni a beszámolót.
-
Megszűnt a napi készpénz-záróállomány maximumára vonatkozó rendelkezés, a mértéket ezentúl szabadon meg lehet választani, de azt a pénzkezelési szabályzatban továbbra is meg kell határozni (hatályos 2012. december 1-től).
-
Halasztott ráfordításként mutatható ki forgóeszközhitelek fordulónapi devizás értékelésből származó – árfolyamnyereséggel nem ellentételezett - nem realizált árfolyamveszteség is, eddig csak a beruházási hitelekre vonatkozott ez a lehetőség. A szabályozás nem változott, a halasztott ráfordításhoz kapcsolódóan céltartalékot és a kettő különbözeteként lekötött tartalékot kell képezni.
-
Skontóként a pénzügyileg rendezendő számla ellenértékének legfeljebb 3%-a számolható el, a számítás során a késedelmi kamat mértékét figyelmen kívül lehet hagyni. A ténylegesen adott/kapott skontó és a 3% különbözetét elengedett követelésként/kötelezettségként kell elszámolni.
-
Tesztautók, bemutatótermékek: Azokat az értékesítési céllal beszerzett, előállított eszközöket, amelyeket a vállalkozó az értékesítés elősegítése céljából átmenetileg használatba vesz, nem kell a használatbavétel időpontjában átsorolni a tárgyi eszközök közé, így azok folyamatosan az áruk között lesznek kimutatva.
-
A támogatásokhoz kapcsolódó halasztott bevételek feloldásánál figyelmen kívül kell hagyni, ha a halasztott bevételhez kapcsolódó eszköz bekerülési értéke vagy bekerülési értéke és hasznos élettartama (pl. pótlólagos beruházás, felújítás) növekszik.
______________________________________________________________________________ 14
-
A törvény új definíciót ad a szellemi termékekre: megszerzett vagy előállított iparjogvédelemben részesülő alkotások, szerzői jogvédelemben részesülő szerzői művek és szomszédos jogok, valamint jogvédelemben nem részesülő, de titkosságuk miatt monopolizált szellemi javak.
-
Közüzemi számlák elszámolása: függetlenül attól, hogy egyetemes szolgáltatótól, vagy földgázkereskedőtől, vagy villamosenergia-kereskedőtől szerzi be a végfelhasználó az energiát, a számlán szereplő energia díjon felüli különféle egyéb tételeket nem kell külön kezelni, azok egységesen a bekerülési ár részét képezik.
-
A terven felüli értékcsökkenés (befektetett eszközök) és az értékvesztés (forgóeszközök) elszámolásánál megváltozott a tartósság fogalma: a)
el kell számolni a könyv szerinti érték és a mérlegkészítéskor ismert piaci érték különbözetét ráfordításként, amennyiben a negatív különbözet (múltbeli tények vagy jövőbeni várakozások alapján) legalább egy naptári évig fennáll, függetlenül attól, hogy az eszköz esetleg 1 évnél rövidebb ideig szerepel a könyveinkben. Ez azt is jelenti, hogy ha a mérlegkészítéskor még nem telt el az egy év a készlet beszerzése óta, de várhatóan még hosszabb ideig nem lehet a készletet a beszerzési ár felett értékesíteni, teljesül a tartósság feltétele, vagyis elszámolható az értékvesztés.
b)
A különbözet tartósnak tekinthető akkor is – függetlenül annak időtartamától -, ha véglegesnek tekinthető (pl. egy októberben beszerzett árukészletet, fordulónap után, de még a beszámoló összeállítása előtt a könyv szerinti értéknél alacsonyabb áron értékesítettek).
2013 évi változások Új beszámoló forma a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámoló. A sajátos egyszerűsített éves beszámolót váltja fel, szabályait nem a Számviteli tv., hanem külön kormányrendelet tartalmazza majd, mely a Számviteli törvényben meghatározott szabályoktól eltérő rendelkezéseket is megállapíthat.(Az éves beszámoló mellett az egyszerűsített éves beszámoló továbbra is fennmarad.) Az új beszámoló formát (ami változatlanul az egyszerűsített éves beszámoló egy alfaja) azok a vállalkozások választhatják (cégformától függetlenül), amelyek nem kötelezettek könyvvizsgálatra, és két egymást követő üzleti évben az alábbi három határérték közül bármelyik kettőt nem haladják meg: a) mérlegfőösszeg: 100 millió Ft b) éves nettó árbevétel: 200 millió Ft c) foglalkoztatottak átlagos létszáma 10 fő. Ha a vállalkozás ezt a beszámolási formát választotta, ettől leghamarabb három üzleti év után térhet el.
______________________________________________________________________________ 15
8. Adózás rendje Kötelező képviselet Magánszemély, jogi személy vagy a jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet a) az adó feltételes megállapítására irányuló eljárásban, b) a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárásban, c) a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárásban, d) az adópolitikáért felelős miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter előtt a felügyeleti intézkedés iránti kérelem alapján induló eljárásban kizárólag ügyvéd, adótanácsadó, adószakértő vagy okleveles adószakértő képviseletével járhat el. Az előzőekben írt képviselet a saját ügyben nem kötelező, ha a magánszemély vagy a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet vezető tisztségviselője jogi szakvizsgával rendelkezik vagy adótanácsadónak, adószakértőnek, okleveles adószakértőnek minősül, melyet az eljárás megindításakor igazolni kell.
Egyéb változások: •
készpénzforgalom korlátozása: a bankszámlanyitásra kötelezett adózók közötti egy szerződésből eredő havi készpénzforgalom maximuma 1,5 millió forint; a maximum túllépése esetén mindkét fél 20%-os mulasztási bírsággal sújtható (alapja a 1,5 millió forint feletti összeg); figyelem: a készpénzforgalom bejelentésére vonatkozó szabály (kapcsolt felek esetén 1 millió forint, egyéb felek esetén 2 millió forint, továbbra is hatályban van)
•
adóhatósági igazolás: a köztartozásmentes adózói adatbázisban szereplő adózóknak (csak adóazonosítójellel rendelkező magánszemély is bejelentkezhet) semmilyen eljáráshoz nem kell külön adóigazolást igényelniük, az adatbázisban szereplés tényét az eljárásban online ellenőrizni lehet a nav honlapján. Az adatbázisban nem szereplők számára az igazolás kiadásának határideje 8 napról 6 napra csökkent, az elektronikus bevallásra kötelezett adózók csak elektronikusan terjeszthetik elő igazolási kérelmüket.
•
Fizetési könnyítés iránti kérelem elbírálásának ügyintézési határideje 30 napról 15 napra csökken.
•
végzett tevékenységek bejelentése: ismételten TEÁOR számok feltüntetésével
•
kézbesítési vélelem beállta: a postai úton feladott iratot kézbesítettnek kell tekinteni
•
a kézbesítés megkísérlésének napján - a b) pont kivételével - ha a küldemény az adóhatósághoz a kézbesítés eredménytelensége miatt érkezik vissza, vagy
•
a postai kézbesítés második megkísérlését követő ötödik munkanapon, ha az adóhatósági iratot a posta a rá vonatkozó szabályoknak megfelelően "nem kereste" jelzéssel küldte vissza az adóhatóságnak.
______________________________________________________________________________ 16
•
adószám-felfüggesztés eddig határozatlan időtartama most 180 napban maximalizálódik
•
elektronikus megőrzés: ha az adózó bizonylatait, nyilvántartásait elektronikusan őrzi meg, ezt a tényt be kell jelentenie, és az adóhatóságnak igény szerint online hozzáférést kell biztosítania
•
belföldi áfa összesítő jelentés: 2 millió áfatartalommal rendelkező számlák esetén, lásd külön hírvelelünket
•
pénzforgalmi áfa elszámolás, lásd külön hírlevelünket
9. Társadalombiztosítás, szociális hozzájárulási adó, egészségügyi hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, szakképzési hozzájárulás 9.1)
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁS (1997. évi LXXX. tv.)
Hatálya alá tartozik: a biztosítottól levont egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék, a nyugdíjjárulék, az egészségügyi szolgáltatási járulék. A járulék alapja - a foglalkoztatott a járulékokat a tényleges jövedelme után fizeti meg - a főállású társas- és egyéni vállalkozó a járulékot szintén a kifizetett jövedelem/vállalkozói kivét után köteles megfizetni, azzal az eltéréssel, hogy a nyugdíjjárulék (tagdíj) alapja havonta legalább a minimálbér; az egészségbiztosítási- és a munkaerőpiaci járulék alapja havonta legalább minimálbér másfélszerese - a kibővített minimálbér fogalma továbbra is érvényben marad: a tárgyhónap első napján érvényes, a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér kötelező legkisebb havi összege, ÉS a biztosított egyéni és társas vállalkozó esetében a teljes munkaidőre garantált bérminimum összege, amennyiben a tevékenységük ellátásához legalább középfokú végzettség szükséges Járulék mértékek - a biztosított által fizetendő nyugdíjjárulék 10%; egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék 8,5%, (megoszlása: 4% természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3% pénzbeli egészségbiztosítási járulék, 1,5% munkaerő-piaci járulék) - a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni és társas vállalkozó esetén az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 6.660 Ft-ra emelkedett (6.390 Ft-ról) - foglalkoztatotti járulékfizetési felső határ 2013. január 1-től megszűnt.
______________________________________________________________________________ 17
9.2)
SZOCIÁLIS HOZZÁJÁRULÁSI ADÓ ÉS BÉRKOMPENZÁCIÓ
Az adó alanya: a kifizető a foglalkoztatottak után; a főállású egyéni és társas vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő önmaga után. Az adó alapja: kifizető esetén a foglalkoztatott részére kifizetett bruttó jövedelem, főállású társas és egyéni vállalkozó esetén a kifizetett jövedelem/vállalkozói kivét, de havonta legalább a minimálbér/vagy garantált bérminimum 112,5%-a (mentes időszakok – táppénz, gyes, stb.- ugyanúgy figyelembe vehetők). Számított adó: az adó alapjának 27%-a. Fizetendő adó = számított adó, csökkentve az adókedvezmények összegével.
Adókedvezmények: a) a munkabérek értékének megőrzését célzó adókedvezmény - a kifizető 2012.01.01-től igénybe vehette, amennyiben az elvárt béremelést – kizárólag bér formájában – valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója tekintetében végrehajtotta - 2013. évben az adókedvezmény a kifizetőt feltétel nélkül megilleti!!! - havi max bruttó 75.000 Ft-os bér esetén a bruttó bér 16%-a, de legfeljebb 12.000 Ft - bruttó 75.000 Ft-nál nagyobb bér esetén a 12.000 Ft-ot csökkenteni kell a 75.000 Ft-on felüli bruttó bér 20%-ával b) Karrier-Híd program adókedvezménye Közszférából kikerült magánszemélyek vállalkozói szférában történő továbbfoglalkoztatása utáni kedvezmény. A magánszemélynek a jogosultságát egy erre vonatkozó hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia, melyet a kifizetőnek a munkába lépést megelőző napon átad. A kedvezmény mértéke a bruttó munkabér – legfeljebb a minimálbér kétszeresének – 13,5%-a. c) pályakezdők, 55 év felettiek, tartósan álláskereső személyek, anyasági ellátások alatt vagy azt követően foglalkoztatott személyek adókedvezménye (lásd Hírlevelünk 1. részében) d) szakképzettséget nem igénylő foglalkozásokban kedvezmény (lásd Hírlevelünk 1. részében)
foglalkoztatott
munkavállalók
utáni
e) szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozások adókedvezménye Feltétele, hogy a kifizető a) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerinti fejlesztési adókedvezményre jogosult adózónak minősül, és b) a létszámát a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezését megelőző hónap átlagos statisztikai állományi létszámához képest növeli. c) a kedvezménnyel érintett munkavállalók tényleges munkavégzési helye a szabad vállalkozási zóna területén belül található. ______________________________________________________________________________ 18
A kedvezmény mértéke az új munkavállaló bruttó munkabérének, de legfeljebb 100.000 forint 27%-ával a foglalkoztatás első két évében, 14,5%-ával a foglalkoztatás harmadik évében. A kedvezmény legkorábban a fejlesztési adókedvezményre jogosító beruházás üzembe helyezésének hónapjától vehető igénybe, és legkésőbb addig a hónapig, amelyben az üzembe helyezést követő 5. év letelik. f) Kutatók foglalkoztatása után járó adókedvezmény Adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyban, doktori (PhD) vagy ennél magasabb tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkező kutató, fejlesztő munkavállalót foglalkoztató - vállalkozásként működő kutatóhelynek minősülő - kifizető, az őt a munkaviszonyra tekintettel terhelő adóból adókedvezményt vehet igénybe, mértéke bruttó munkabér, de legfeljebb 500 ezer forint 27%-a.
9.3)
EGÉSZSÉGÜGYI HOZZÁJÁRULÁS
a) 27%-os eho terheli a kifizetőt -
az összevont adóalapba tartozó olyan jövedelem juttatása esetén, mely után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni,
-
a kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapként meghatározott összege után,
-
az Szja tv. 70. §-ban szereplő egyes meghatározott juttatások után,
-
a béren kívüli juttatások (Szja tv. 71. §.) 500.000 Ft feletti része után fizetett 27% ehoból levonható a már megfizetett 14 %-os eho, ez utóbbi 27%-os ehot az adóévet követő év május hónapjának kötelezettségeként kell bevallani.
b) 14%-os eho terheli a magánszemélyt az alábbi jövedelmei után -
válallkozásból kivont jövedelem (Szja tv. 68.§)
-
értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem (Szja tv. 65/A. §)
-
osztalék (Szja tv. 66. §), vállalkozói osztalékalap (Szja tv. 49/C. §), mentes azonban a tőzsdei értékpapírok után fizetett osztalék
-
árfolyamnyereségből származó jövedelem (Szja tv. 67.§)
-
ingatlan bérbeadásából származó, egymillió forintot meghaladó jövedelem esetén a teljes összeg (Szja. tv. 16.§ (1)) mindaddig, amíg a biztosítási jogviszonyban fizetett egészségbiztosítási járulék és az előzőek összege el nem éri a 450.000 forintot.
c) 14%-os eho terheli a kifizetőt az Szja tv. 71. §-ban szereplő béren kívüli juttatások után.
______________________________________________________________________________ 19
9.4)
REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS
A rehabilitációs hozzájárulás 2012 évhez képest nem változott, mértéke 964.500 Ft/fő/év. Járulékot a 25 főnél több munkavállalót foglalkoztató cégeknek kell fizetni, a létszám 5%-a után, amelyből levonható marad a megváltozott munkaképességű foglalkoztatotti létszám.
9.5) -
SZAKKÉPZÉSI HOZZÁJÁRULÁS (2011. évi CLV.)
hozzájárulás alapja: a hozzájárulásra kötelezettet terhelő szociális hozzájárulási adó alapja Amennyiben a munkáltató szociális hozzájárulási adókedvezményt érvényesít, akkor a szakképzési hozzájárulás alapjánál is figyelembe veheti az adóalap csökkentést (munkavállalónként havonta legfeljebb 100.000 Ft értékben) az alábbi esetekben: a) pályakezdő munkavállaló, b) tartósan álláskereső személy, c) anyasági ellátások folyósítása alatt vagy azt követően foglalkoztatott személyek, d) a szabad vállalkozási zónában működő vállalkozás által foglalkoztatott új munkavállalók esetében a foglalkoztatás első két évében. A kutatók után igénybe vett szociális hozzájárulási adókedvezmény esetén a szakképzési hozzájárulás alapja is csökkenthető párhuzamosan, munkavállalónként havonta 500.000 Ft-tal
-
hozzájárulás mértéke: a járulékalap 1,5%-a (=bruttó kötelezettség)
-
a hozzájárulást naptári évre kell megállapítani.
-
a hozzájárulás teljesíthető: o
középfokú oktatásban gyakorlati képzés (ideértve a szakmai gyakorlatot is) szervezésével,
o felsőfokú oktatásban szakmai gyakorlat szervezésével, o és 2013.01.01-től ismét saját munkavállalók számára szervezett szakmai vagy nyelvi képzés költségeinek viselésével. Az a hozzájárulásra kötelezett aki nem, vagy részben szervez gyakorlati képzést, a fennmaradó kötelezettségét az állami adóhatósággal kell elszámolnia. A gyakorlati képzést szervező a bruttó kötelezettségéből nem a képzés tényleges költségeit vonhatja le, hanem 2013 év vonatkozásában xFt/fő/év alapnormatívát egy külön kormányrendeletben meghatározott gyakorlati képzési normatíva figyelembevételével (=csökkentő tétel). Az alapnormatíva évenkénti érvényes összegét a mindenkori költségvetési törvény határozza meg. -
a hozzájárulás elszámolása (bevallás elektronikusan, befizetés, esetleges visszaigénylés) kizárólag az állami adóhatósággal történik
______________________________________________________________________________ 20
o előleg fizetés: havonta, az év 1-11. hónapjára, a tárgyhót követő hó 12-ig, mértéke a tárgyhavi bruttó kötelezettség, azzal, hogy a csökkentő tétel az előlegnél időarányosan figyelembe vehető o elszámolás tárgyévet követő év február 25-ig: szakképzési hozzájárulás alapja, éves bruttó kötelezettség, csökkentő tételek, éves nettó kötelezettség bevallása, az éves nettó kötelezettség és az előlegek közötti különbözet rendezése
10.
Egyebek
10.1) ILLETÉKEK - öröklési és ajándékozási ügyekben az illeték általános mértéke egységesen 18%, lakástulajdon és lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyon értékű jog ingyenes szerzése esetén pedig 9% (az illeték mértéke már nem függ a vagyontárgy értékétől, rokonsági kapcsolattól) mikor terhelhet ajádékozási illeték egy vállakozást? Pl. akkor, ha magánszemély tagja, a vállalkozásnak adott kölcsönét a vállalkozás javára elengedi (egyenlőre csak a társaságok közötti követelés elengedés mentesített az illeték alól) - nem terheli ajándékozási illeték azon ügyleteket, melyeknél az ingatlan tulajdonjogát a forgalmi érték 50%-ánál alacsonyabb értéken szerzik meg (feltűnő értékaránytalanság megadóztatásának megszűnése),
10.2) GÉPJÁRMŰADÓ ÉS CÉGAUTÓADÓ Az adó mértékét és elszámolását tekintve változás 2013-ra nem lesz.
10.3) INNOVÁCIÓS JÁRULÉK -
2012.01.01-el kibővült a járulékot fizető adóalanyok köre. Ezentúl a kapcsolódó vállalkozások beszámoló és létszám adatait is figyelembe kell venni ahhoz, hogy az adóalany az adó alá tartozását megállapíthassa.
-
2012.12.01-i hatállyal erre az adónemre is kiterjesztették a december 20-i feltöltési kötelezettséget (függetlenül az előző évi nettó árbevétel mértékétől).
______________________________________________________________________________ 21
10.4) A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁS (hatályos 2012.10.16-tól) 1) Mentesül a gazdasági társaság az alultőkésítés miatti kötelező átalakulás vagy megszűnési kötelezettség alól, ha a második év számviteli törvény szerinti beszámolójának elfogadásától számított három hónapon belül, három hónapnál nem régebbi mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleggel igazolni tudja, hogy a saját tőke eléri a társasági formára előírt jegyzett tőkét, vagyis átalakulásra/megszűnésre okot adó körülmény már nem áll fenn." 2) Az ügyvezető haladéktalanul köteles, a szükséges intézkedések megtétele céljából, összehívni a taggyűlést, ha tudomására jut, hogy a) a társaság saját tőkéje veszteség folytán a törzstőke felére csökkent, vagy b) a társaságot fizetésképtelenség fenyegeti, vagy fizetéseit megszüntette, illetve, ha vagyona tartozásait nem fedezi Amennyiben a taggyűlés időpontját legfeljebb egy hónappal megelőző mérlegfordulónapra összeállított közbenső mérleg szerint az előbbi negatív helyzet továbbra is fennáll, a tagoknak/részvényeseknek határozniuk kell különösen a pótbefizetés előírásáról, vagy - ha ennek lehetőségét a társasági szerződés nem tartalmazza - a törzstőke más módon való biztosításáról, illetve a törzstőke leszállításáról, mindezek hiányában a társaságnak más társasággá történő átalakulásáról, illetve jogutód nélküli megszüntetéséről. A határozatokat legkésőbb három hónapon belül végre kell hajtani." 3) A saját tőke hiányának megállapítása során a 2011-ben, valamint a 2012-ben induló üzleti évről készített számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámolóban kimutatott, a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek számviteli törvény 60. § (3) bekezdés a) pontja szerint elszámolt összevont árfolyamvesztesége 2014. május 31-éig figyelmen kívül hagyható
Természetesen a felsoroltakon kívül számos törvényben voltak módosítások, úgy érezzük, hogy ezeket maguknak az érdekelteknek kell alaposan megismerniük.
______________________________________________________________________________ 22
