AZ 1862-BEN ALAPÍTOTT ERDÉSZETI LAPOK 122. ÉVFOLYAMA

A Z 1 8 6 2 - B E N A L A P Í T O T T E R D É S Z E T I L A P O K 122. É V F O L Y A M A

T A T I T A L O M M ű s z a k i o s z t á l y v e z e t ő k t o v á b b k é p z ő t a n f o l y a m a (Wagner Tibor) 141 Wagner Tibor: A M á t r a i E r d ő - és F a f e l d o l g o z ó G a z d a s á g fejlesztési célkitűzései 142 Dr. Szepesi László: A f a k i t e r m e l é s gépesítésének h e l y z e t e éfl fejlesztése a K G S T - o r s z á g o k b a n 148 liánó László: A h a z a i erdőfeltárás feltáratlan k é r d é s e i : 151 Túrós László: Integrációs e r e d m é n y e k a v a j s z l ó i erdészetben 156 Szegedi Pál: A z erdőtervezés fejlesztési rendszerének g y a k o r l a t i t a p a s z t a l a t a i 102 Odor József: S z á m i t ó g é p p e l m e g j e l e n í t e t t t á b l á z a t o k az e r d ő g a z d a s á g i g y a k o r l a t b a n HM! Tóth Imre: A fehér- és s z ü r k e n y á r t e r m e s z t é s e G e t n e n c e n M8 H o z z á s z ó l á s T ó t h I m r e : A fehér- és s z ü r k e n y á r termesztése G e m e n c e n c. t a n u l m á n y h o z (dr. Szadinál István, Tóth Imre) 17* Mfitrágyázási kísérlet n e m e s n y á r erdősítésben (Frantz László) 176 Kósa Pál: Fakitermeléssel k a p c s o l a t o s elképzelések a Z E F A G - b a n 170 Tihanyi Gyula: F i a t a l m ű s z a k i a k a Z a l a i E r d ő - és F a f e l d o l g o z ó G a z d a s á g b a n 177 Dr. Turcsányi Gábor: N é h á n y r i t k á b b a n e m l e g e t e t t t é n y e z ő lehetséges szerepe az e r d ő p u s z l u l á s b a n I7i> D r . K o n d o r A n t a l s z e r k . : E R D Ö R E N 1 ) K Z É S (Horváth István) 1»3 Címkép: D u r v a f ö l d m u n k a bulldózerral a P i l i s b e n ( F o t ó P i l i s i Á l l . P a r k e r d ő g a z d a s á g ) A hátlapon: T u s k ó i r t á s o s f a k i t e r m e l é s 80 é v v e l e z e l ő t t , Szentpéterfán ( F o t ó dr. Sólymos

Rezsó)

C O A E P > K A H H !•: T. Baeuep: 3anaMH pa3BMTHíi j i e c n o r o xo3«HCTBa B r o p a x M a T p a JX-p JI. Ceneuiu: M e x a n H 3 a u m i jrecoaKcnjiyaTaLtMOHin.ix p a ö o r B CTpanaxqjieiíax C 3 B 77. Eano: HeBbiHCneHHbie B o n p o c b i T p a n c n o p T H o r o O C B O C H M H r i e c a 1 JI. Typom: Y e n e x H B MHTerpHpoBaiiMH npon3BO/icTBa B BaflotoBCKOM j i e c H H M f c i r e II. Cezedu: ripaKTHHecKHÍÍ onbiT H O B O Í Í cncreMbi jieconpoeKTHponanHíi fí. Cöop; T a O / i H U b i , cocTaB/iemibie c n o M o m b i o 3 B M — B jiecnoft n p a n i H K e M. Tom: B b i p a i u n B a i r H e öeiroro H c e p o r o Tonojiji B reMenu,e Jl. (t>panij: OnbiTbi no yTjoopeHHio jrecHbix Ky/TbTyp H3 G j i a r o p o A H o r o TonojTfl fi. Hotua: ripeacTaBjieHHíí o jiecoaKcnjiyaTauMM B 3 a / i a e B C K 0 M jiecxo3e J\. Taxáim: IlojTOMíeHHe Mo/ioAbix cnenHauHCTOB n 3ajiaeBCK0M /iecxo3e r. TypwHU: HecKOjibKO B03M0>KHbix n p n m i n y c b i x a H H H .neca

Ml 14S .11 156 162 1(55 168 175 17Ü 177 179

C O N T E X T S Wagner, T.: G o a l s of d e v e l o p m e n t at the s t a t e forest of M á t r a 14 Szepesi, L.: M e e h a n i z a t i o n of l o g g i n g i n the C O M E C O N c o u n t i i r s 1 4 liánó, L.: F n - a c c e s s e d p r o b l e m s i n a c c e s s i n g forests 15 Túrós, L.: R e s u l t s of i n t e g r a t i o n a t tbe forest d i s t r i c t of V a j s z l ó Szegedi, P.: E x p e r i e n c e s g a i n e d i n w o r k i n g w i t h t h e n e w forest m a n a g e m e n t p l a n n i n g gyateni Ódor, . / . : G o m p u t e r - n i a d e o u t p u t t a b l e s in tbe p r a c t i c e of f o r e s t r y 111 Tóth, f.: P o p l a r - g r o w i n g ( P o p u l u s a l b a a n d P o p u l u s c a n e s c e n s ) at. tbe G e m e n c forest Frantz, L.: A n e x p e r i m e n t á l f e r t i l i z a t i o n in a n i n t e n s i v e - g r o w i n g y o u n g p o p l a r s t a i i d p l a t i t a t i u n Kósa. P.: C o n c e p t s of l o g g i n g i n the state forest e n t e r p r i s e of Z a l a Tihanyi, Qy.: A s u r v e y a b o u t the life of y o u n g foresters a t the Z a l a state forest e n t e r p r i s e Turcsányi, G.: A b o u t a few p o s s i b i l e f a c t o r s of d e c l i n a t i o n in forests

A Z

1 * 1 150 102 5 108 175 170 177 179

ERDŐ

Az Országos Erdészeti Egyesület kiadványa. Szerkeszti: dr. Sólymos Kezső. A szerkesztőség c i m e : B u d a p e s t V . K o s s u t h L . t é r 11. L e v é l c í m : 1860 Budapest. M É M . E F H . Kiadja a Delta Szaklapkiadó Műszaki Szolgáltató L e á n y v á l l a l a t , 1093 B u d a p e s t I X . . K ö z r a k t á r u . 4. T e l e i o n : 175-200. F e l e l ő s k i a d ó : d r . V a r g a G y ö r g y i g a z g a t ó . T e r j e s z t i a M a g y a r P o s t a . E l ő f i z e t h e t ő a hírlapkézbesítő hivataloknál és a P o s t a Hírlapelőfizetési és Lapellátási Irodáján (Budapest. J ó z s e f n á d o r t é r 1. 1900). v a g y á t u t a l á s s a l a 215—96 162 p é n z f o r g a l m i j e l z ő s z á m r a . E g y s z á m á r a 20.— F t . e l ő f i z e t é s e g y é v r e 240.— F t . K ü J f ö l d ö n t e r i e s z t i a K U L T Ü H A K ö n y v - é s H í r l a p K ü l ­ k e r e s k e d e l m i V á l l a l a t ( B u d a p e s t , p f . 149. H—1389) é s a M A G Y A R M É D I A ( B u d a p e s t , p f . 279. H—1392). A z é v i e l ő f i z e t é s á r a : 7 d o l l á r . R é v a i N y o m d a E g r i G y á r e g y s é g e . E g e r . 87 2065. I g a z g a t ó : H o r v á t h J ó z s e f n é d r .

|

I n d e x : 25 508

|

| l I U I S S N 0014—00311

MŰSZAKI OSZTÁLYVEZETŐ K TOVÁBBKÉPZŐ TANFOLYAM A A MÉM E F H Erdészeti és F a i p a r i Főosztálya dr. Sólymos Rezső főosztályvezető irányításával november 25—26-án, a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság te­ rületén rendezte meg a műszaki és műszaki-fejlesztési osztályvezetők 1986. évi továbbképző tanfolyamát és tapasztalatcseréjét. A résztvevők az első napon a csemetetermeléstől az elsődleges fafeldolgozásig helyszíni bemutatókon tekintették át az erdőgazdaság szinte valamennyi tevé­ kenységét, Wagner Tibor műszaki igazgató vezetésével. A káli korszerű nagyüze­ mi csemetekertet Varga Béla erdőművelési osztályvezető mutatta be és ismertette az itt folyó következetes és céltudatos fejlesztési munkákat. Lippay Ferenc épí­ tési előadó az ezévben átadott hűtőházról adott tájékoztatót. A csemetekert m a i formájában közel három évtizedes szervező, fejlesztő tevékenység eredménye. A felnémeti gépjavító üzem színvonalas munkájáról, a diagnosztikai módszerekről, az alkatrész felújításáról és gyártásáról dr. Szőke Miklós üzemigazgató és szak­ embergárdája nyújtott sokoldalú információt. Ugyanitt mutatták be az erdőgaz­ daság által kifejlesztett KAMAZ-KCR gépcsaládot Kovács István gépészmérnök kalauzolásával. A z erdőgazdaság megrendelésre is vállal daruszerelésket a be­ mutatott formában. A gépgyártó üzemben a legújabb előtéttüzelő berendezéseket és aprítógépeket ismertette Pápista József üzemvezető. A jelenlévők igen hasznos új ismereteket szerezhettek a felnémeti Fűrészüzem bemutatói során is. Itt az elektronika és a számítástechnika egyre szélesebb alkalmazása jelent elő­ relépést a következő időszakban. Ivacs Gábor, üzemigazgató ezt részben a gya­ korlati bemutatókon, részben egy video-felvétel segítségével szemléltette. Megte­ kintették a már folyamatosan üzemelő brikettüzemet, erről Jászt Gábor tervezési és vállalkozási osztályvezető tájékoztatott. A z erdőgazdaság szakemberei az itt szerzett tapasztalatok alapján társgazdaságoknak is létesítenek brikettüzemeket. A második napon dr. Sólymos Rezső főosztályvezető „Az erdőgazdálkodás és az elsődleges faipar műszaki fejlesztésének kérdései", dr. Kovács Jenő vezérigaz­ gató „Üj irányok a M E F A G műszaki fejlesztésében", Wagner Tibor műszaki igaz­ gató pedig „ A M E F A G fejlesztési célkitűzései, erdőfeltárás" címmel tartott d i a ­ vetítéses előadást. A z előadásokhoz a hivatal részéről Keszler György osztályve­ zető, dr. Kiss János osztályvezető és Bogár István minisztériumi főtanácsos, hasz­ nos információkat fűzött. A házigazdák meghívására az AUTÓKER autókereske­ delmi üzletágának új igazgatója, Kovács Attila is részt vett és hasznos tájékoz­ tatást tartott az 1987. évi gépjármű beszerzésekről. A KAPOSGÉP képviselőivel széleskörűen megvitatták a K C R - d a r u k problémáit és fejlesztési feladatait. Dr. Szepesi László az E R T I főigazgató-helyettese a Pilisben tartott K G S T ta­ nácskozás főbb megállapításait ismertette, melyek egyik sarkalatos pontja a hegy­ vidéki fakitermelés nehézsége volt. Több szó esett a műszakiak felkarolásáról, anyagi és erkölcsi elismeréséről, amely a jövő egyik legfontosabb kérdése. A gazdasági program, a műszaki m u n k a szinte minden részletére kiterjedő esz­ mecsere, a színes előadások szakmai élményt jelentettek a résztvevők számára Dr. Sólymos Rezső zárszavában köszönetet mondott a színvonalas előkészítésért és lebonyolításért, melyben Szabó Győző műszaki-ellátási osztályvezető vállalt magára sokat. Különösen dicséretes az a „csapatmunka" amely a rendezvény mindkét napjára jellemző volt. Wagner

Tibor

A MÁTRA I ERDŐ - É S FAFELDOLGOZ Ó GAZDASÁ G FEJLESZTÉSI CÉLKITŰZÉSE I WAGNER

TIBOR

Erdőgazdaságunk fejlesztési lehetőségeit a V I I . ötéves t e r v b e n a következő néhány adat j e l l e m z i : a nullás gépek aránya közel 3 0 % , h a ezt t a r t a n i a k a r ­ j u k , évente 70 millió F t értékű gépi beruházás szükséges, útépítésre évente 15—20 milliót k e l l költenünk, évi amortizációnk m a 65 millió, kötelezettsé­ g e i n k 30 milliót tesznek k i . A rekonstruált fűrészüzemünk e b b e n a t e r v ­ c i k l u s b a n éri e l a 10 éves k o r t , tehát korszerűsítésre s z o r u l , u g y a n a k k o r j e ­ lentős beruházás előtt áll a parkettagyár és a petőfibányai feldolgozó üze­ m ü n k is. A hegyvidéki adottságok n e m teszik lehetővé, h o g y az e r e d m é n y ­ ből számottevő fejlesztési forrás képződjék, ezért csak az amortizációra, h i ­ t e l e k r e és az úttámogatásra a l a p o z h a t u n k . E z e k az a d a t o k j ó l tükrözik a f e j ­ lesztési f e l a d a t o k és a lehetőségek közötti feszültséget, a m e l y valószínűleg n e m c s a k a Mátrai Erdőgazdaságra érvényes. A h e g y v i d é k i gazdaságokra f e l ­ tétlenül.

Fatermesztés Ágazataink közül a fatermesztés az, a m e l y a bővített újratermelést m e g ­ a l a p o z z a és hosszútávon t e r e m t h e t i m e g gazdálkodásunk alapfeltételeit. E jelentőségének megfelelően kezeljük a fejlesztési pénzek elosztásánál. Csemetetermelésünk 8 0 % - a a káli, korszerű nagyüzemi kertünkben f o l y i k , a h o l az intenzív termesztés feltételeit már nagyrészt kialakítottuk. M e g v a ­ lósult az öntöző hálózat, az Egedéi (dán) alapgépre a l a p o z o t t gépsor, 1986ban üzembehelyeztük a hűtőházat. A k e r t j e l e n l e g 15 millió csemete n e v e ­ lésére a l k a l m a s . T o v á b b i f e l a d a t a i n k : az öntöző hálózat bővítése, a terület növelésével a termékválaszték bővítése, v a l a m i n t a b u r k o l t gyökérzetű cse­ metetermelés bevezetése. Intézkedéseinkkel az erdősítések biztonságát, e r e d ­ ményességét kívánjuk e m e l n i , másrészt szeretnénk kihasználni az e x p o r t l e ­ hetőségeket. A m i az erdősítési technológiát i l l e t i , továbbra is a z z a l k e l l számolnunk, h o g y a h e g y v i d é k e n a m u n k á k z ö m e n e m gépesíthető. Mégis előre a k a r u n k lépni a vágástakarításban, a h o l v é l e m é n y ü n k s z e r i n t e g y — a RAUMFIX tulajdonságait megközelítő — vágástakarítóra v a n szükség. K i f o g j u k p r ó ­ bálni a s z e n t e n d r e i VÁGTA elnevezésű vágástakarítót. Élni a k a r u n k az E R ­ T I által elkészített, L K T - r a szerelhető függesztő k e r e t alkalmazásával, m e r t ez j e l e n t h e t i lejtős területeink e g y részénél a továbblépést. Erdőhasználat V o l u m e n é t t e k i n t v e l e g n a g y o b b ágazatunk az erdőhasználat. E z e n belül adott­ ságainknak megfelelően súlyponti kérdés az erdőfeltárás, a m e l y — Pankotai p r o f e s s z o r u n k s z a v a i v a l — a műszaki fejlesztés a l a p j a . Elvégeztük a z o k a t a számításokat, a m e l y e k k e l — m a i i s m e r e t e i n k s z e r i n t — meghatározható a te­ rületünkön hosszú távon szükséges útmennyiség. A számítás lényege, h o g y a közlítés az útépítés ráfordításainak optimumát e g y d i n a m i k u s — hosszú időre szóló — módszerrel határozzuk m e g úgy, h o g y n e m c s a k a folyó költ-

Caterpillar

az útépítésben

ségeket, h a n e m a beruházási ráfordításokat is f i g y e l e m b e vesszük. A z e r e d ­ m é n y : erdőgazdaságunk területén az elérendő útsűrűség: 24 f m / h a . A j e l e n l e g i 17 f m / h a , tehát 2/3 részben v a n feltárva területünk. A kitűzött cél — a m a i ütemet t a r t v a — k b . 2000-re érhető e l . E h h e z hozzátartozik, h o g y gazdaságunk 17,3° átlagdőléssel a l e g m e r e d e k e b b területeken gazdál­ k o d i k az erdőgazdaságok között. A z országos átlagban szükséges útmennyiség 18 f m / h a . A z évi 15—20 millió F t értékű útépítéshez rendelkezésünkre áll e g y db Caterpillar és 3 d b szovjet D 493/A típusú dózer. A sziklafúráshoz építés­ vezetőségünk s z a k e m b e r e i készítettek 2 d b n a g y átmérőjű (80 m m ) fúró­ l y u k a k készítésére a l k a l m a s fúrógépet. Hídépítés h e l y e t t n a g y á t m é r ő j ű át­ ereszeket építünk (Mirabet, Rocla). A j ö v ő b e n n e m s z a b a d l e m o n d a n u n k a bageros útépítési technológiáról. E z a környező országokban már elterjedt. N a g y e l ő n y e a dózeros módszerrel s z e m b e n , h o g y így k e s k e n y e b b u t a t építhetünk, m e r t a töltés is teherbíró­ ként vehető f i g y e l e m b e a b a g e r r a l épített lépcső segítségével. M e r e d e k , s z i k ­ lás t e r e p e i n k e n a j ö v ő b e n csökkenteni f o g j u k az útszélességet, h o g y a l e g u ­ ruló sziklák és a sziklarobbantások k i s e b b kárt o k o z z a n a k e r d e i n k b e n . F i ­ nomítanunk k e l l a robbantási technológiát is, ezáltal c s ö k k e n n e k az ebből eredő törzssérülések. A z úthálózat f o l y a m a t o s bővülésével e g y r e n a g y o b b tehertételt j e l e n t az útfenntartás. A z u t a k állagának szintentartásához m a évente 10—15 millió F t - r a v o l n a szükség, ezzel s z e m b e n e r e d m é n y ü n k csak 5—6 milliót bír e l , tehát állapotromlással k e l l számolnunk. A z úthálózat megtervezése i g e n felelősségteljes m u n k a . H a a közlítés és az útépítés együttes eszközigényét vizsgáljuk, megállapíthatjuk, h o g y h e g y ­ vidéken a befektetés 70 % - a út, 30 % - a g é p . H a a közvetlen gazdasági érde­ k e k e n túl azt is figyelembevesszük, h o g y az u t a k termőterületeket, v o n n a k el, továbbá megbontják a h e g y o l d a l a k vízháztartását, a k k o r egyértelműen a r r a k e l l törekednünk, h o g y csökkentsük az u t a k számát. E n n e k legjárhatóbb útja a minél h o s s z a b b hatótávolságú, kétirányú kötélpályadaruk alkalmazá­ sa a közelítésben. Itt újra m e g újra felvetődik az a g o n d o l a t , h o g y az útártámogatások e g y részét ésszerű l e n n e kötélpályadarukra fordítani. A z e l m o n ­ dottakból k ö v e t k e z ő e n fontos f e l a d a t u n k a kötélpályás közelítés arányának növelése. A j e l e n l e g m ű k ö d ő két pályánk és a beüzemelés előtt álló h a r ­ m a d i k , összesen 15 e m mozgatására képes, u g y a n a k k o r a csak kötélpályá3

3

v a l kihozható fatömeg évi 30—40 e m . Célunk az, h o g y sorozatgyártásra a l ­ k a l m a s , egyszerűen kezelhető, lehetőség s z e r i n t olcsó — de m i n d e n k é p p e n kétirányú — kiskötélpályadarut fejlesszünk k i . N e m feledkezhetünk m e g arról s e m , h o g y az újulatkímélés szempontjából m a a l e g j o b b eszköz a kötélpálya. A másik p r o b l é m a : a nevelővágások faanyagának kiközelítése lehetőleg törzssérülés nélkül. E r r e a célra a k i s és k ö n n y ű kategóriájú, csuklóstrakto­ r o k lennének a l k a l m a s a k . M a a DFU—451, esetleg az LKT—60 (fejlesztés a l a t t álló) látszik elérhetőnek. A n y a g m o z g a t á s u n k b ó l e d d i g hiányzott a kiszállítás szakasz. K e v é s b é esős é v e k b e n ez n e m j e l e n t e t t g o n d o t , h i s z e n földútjaink gréderezéssel tehergép­ k o c s i k k a l j ó l járhatók. Ü g y véljük a z o n b a n , h o g y a j e l e n l e g i 1400 k m , t e h e r ­ gépkocsival járható útból a csak m i n t e g y 300 k m szilárd burkolatú páhya n e m nyújt kellő biztonságot esős periódusok idején, ezért egyfelől többet a k a r u n k stabilizálni, másfelől terepjáró kiszállító szerelvényeket állítunk be a p r o b l é m a áthidalására. A szállító-rakodó gépparkunkat illetően két éve döntés előtt álltunk. A b e n z i n e s ZÍL-ekre és a tőkés i m p o r t b ó l származó H í A B - o k r a alapozott g é p ­ p a r k o t n e m t a r t h a t t u k t o v á b b . A döntést a következő s z e m p o n t o k alapján hoztuk meg: — n a g y o b b raksúlyú tehergépkocsikat állítsunk be, — o l y a n tehergépkocsi típust válasszunk, a m e l y kielégíti a fahasználat, a fűrészüzemi belső mozgatás, a M Á V r a k o d ó k és az útépítés igényeit e g y ­ aránt, — a r a k o d ó g é p ne tőkés i m p o r t b ó l származzon, — o l d j u k m e g az „ e g y s z e m é l y e s munkavégzést", tehát a gépkocsivezető v é ­ gezze e l a rakodást a tehergépkocsira rászerelt d a r u segítségével, — n a g y s o r o z a t b a n gyártott gépjárműveket a l k a l m a z z u n k . E z e k n e k az igényeknek m a i i s m e r e t e i n k s z e r i n t a KAMAZ—KCR család f o g m e g f e l e l n i a k ö v e t k e z ő k s z e r i n t :

típus­

— KAMAZ 53 212, KCR 5010 d a r u v a l , megerősített alvázzal, rakoncás k i ­ v i t e l b e n — faanyagmozgatásra, — KAMAZ 53 212 ATLASZ d a r u v a l , megerősített alvázzal, rakoncás k i v i ­ t e l b e n — feldolgozó üzemek belső mozgatásához,

Kamaz+KCR 5010 vény

szerel­

— K A M A Z 5511 b i l i . alvázra s z e r e l t A T L A S Z d a r u — önálló r a k o d ó g é p ­ ként, — K A M A Z 5511 billenős — útépítéseknél. T e r v e i n k s z e r i n t 1988-ra fejeződik be a teljes g é p p a r k u n k átállítása. Szállí­ tási f e l a d a t a i n k a t k o r á b b a n 50 d b Z í L - l e l és 25 önálló HIAB d a r u v a l , össze­ sen 85 g é p k e z e l ő v e l végeztük, az átállás után 40 d b K A M A Z — K C R s z e r e l ­ v é n n y e l és 50 g é p k e z e l ő v e l o l d j u k m e g . A h h o z , h o g y ez a p r o g r a m s i k e r e s l e g y e n , szükséges, h o g y az A U T Ö K E R j o b b alkatrészellátást biztosítson, a K A P O S G É P p e d i g m e g t e g y e a z o k a t a gyártás- és gyártmányfejlesztési intézkedéseket, m e l y e k r e felhívtuk f i g y e l ­ müket. A technológiai váltás e g y é b k é n t együtt j á r a z z a l , h o g y a n a g y o n s o k f a a n y a g o t igénylő o l d a l f a l a s megoldásról áttérünk a rakoncás g é p k o c s i p l a ­ tókra. A KCR d a r u k n a k a k ü l ö n b ö z ő KAMAZ típusokra való felszerelését, a gépkocsi átalakítását, az alvázmegerősítést gazdaságunk m é r n ö k e i t e r v e z ­ ték az engedélyezési eljárással bezárólag, a szereléseket p e d i g a g é p j a v í t ó üzemünk végzi. A darufelszerelést engedélyeztetéssel együtt külső m e g r e n ­ delésre is vállaljuk. A z A U T Ö K E R illetékeseivel o l y a n kooperációt t e r v e ­ zünk, h o g y e l e v e d a r u s K A M A Z - o k a t értékesítünk közösen. A p r o g r a m b e ­ fejezéséig DAC m o t o r o s ZÍL-eket is a l k a l m a z u n k , ezt a z o n b a n csak átmeneti megoldásnak tekintjük. Időszerűvé vált a hosszúfás technológia bevezetése i s , ezért t e r v e i n k k ö ­ zött s z e r e p e l e g y n y e r g e s KAMAZ+ATLASZ d a r u s szerelvény kialakítás, m e l y e t a r e c s k i r a k o d ó n k o n f o g u n k elsőként a l k a l m a z n i . A j e l e n l e g i r a k o n ­ cás KAMAZ+KCR 5010-es szerelvényekkel 6,5 m hosszú törzseket t u d u n k szállítani, m í g a t e r v e z e t t n y e r g e s vontatókkal 8—10 m hosszúságban szál­ lítunk m a j d . E z u t ó b b i korlátozottan alkalmazható a közelítési p r o b l é m á k m i a t t . A hosszú szálfák — m é g i n k á b b a teljes fák — közelítése u g y a n i s k o ­ m o l y károkat o k o z h a t a l á b o n m a r a d ó törzsekben (kéregsérülések), v a l a m i n t az újulatban, h a a z t n e m végzik kellő fegyelmezettséggel. A z aprítás h á r o m kategóriában történik gazdaságunknál: — méretes á l l o m á n y o k b a n MORBARK nagygéppel, — n e v e l ő v á g á s o k anyagának és a véghasználatok koronarészeinek aprítá­ sa EA—03 d a r u s és az EA—01 kézi etetésű, saját előállítású g é p e k k e l , — fafeldolgozó ü z e m e k b e n s t a b i l g é p e k k e l (EA—02). A nagygépes aprítás várhatóan csökkenni f o g , i l l e t v e az előrelépést a z j e l e n t i , h o g y az új g é p ü n k már a méretes, 1,5 colos aprítéktermelésre i s a l ­ k a l m a s lesz a kohászat igényeinek m e g f e l e l ő e n . N a g y tartalékaink v a n n a k — és azt h i s z e m , ez országosan í g y v a n — a v é k o n y a n y a g aprításban, ezzel u g y a n i s e d d i g n e m hasznosított a n y a g o t v o n u n k be az ország vérkerin­ gésébe, csökkentjük a hozzáférhető apadékot. A teljesfás módszernél a k ö z e ­ lítésre az aprítás m i a t t külön költség n e m merül f e l , m í g n e v e l ő v á g á s o k ese­ tében m e g o l d a n d ó kérdés a közelítés az e l ő z ő e k b e n e l m o n d o t t a k s z e r i n t . I t t lehetőleg e l k e l l kerülnünk az apríték földre fúvását, másfelől m e g k e l l o l d a n u n k a zöldanyag elkülönítését. A z t a kérdést, h o g y a tűzifát m e d d i g ér­ demes beaprítani, az apríték és a tűzifa aránya határozza m e g . M e g g y ő z ő ­ désünk, h o g y a j e l e n l e g i árak n e m ösztönöznek eléggé az aprításra, n e m j u t kifejezésre az aprítéktüzelés kétszeres hatásfoka a tűzifához képest. A z a p ­ ríték szállítása szintén K A M A Z - o k k a l , rakodása p e d i g HR—2 r a k o d ó g é p p e l történik. A hasítás gépesítését a s z a k e m b e r e i n k által előállított g é p e k k e l teljes egé­ szében m e g t u d j u k o l d a n i .

Fafeldolgozás A fafeldolgozás fejlesztése a következő öt évre külön tanulmányt igényel­ ne. Ü g y véljük, h o g y a 70-es évek második felében országos mértékben v é g ­ r e h a j t o t t fűrészipari rekonstrukciók a k k o r a l a p j a i b a n helyretették az elsőd­ leges fafeldolgozást. A következő öt é v b e n szintén országosan j e l e n t k e z i k az igény, természetesen k i s e b b v o l u m e n b e n , legalább a d i n a m i k u s szintentartás mértékéig. A jelnémeti üzemünkben is cserére s z o r u l n a k az alapgépek, u g y a n a k k o r a technológiát kiegészítjük egy 1000-es szalagfűrésszel, a méretes a l a p a n y a g o k feldolgozása céljából. A h ő k ö z p o n t o t konténeres megoldással aprítéktüzelésre tettük alkalmassá azért, h o g y a fűrészpor m a j d n e m teljes egészében b r i k e t ­ tálható l e g y e n . A b r i k e t t termelést évi 5000 t o - r a t u d j u k e m e l n i . A felnémeti brikettüzemünket nevezhetjük a brikettálás tanuló iskolájá­ n a k , a h o l s z a k e m b e r e i n k elsajátították a brikettgyártás m i n d e n csínját-bínját a buktatókat is beleértve. A z i t t e n i t a p a s z t a l a t o k k a l felvértezve műszakiaink megrendelésre is vállalnak brikettüzemek tervezését és kivitelezését. A M E F A G a G A N Z békési gyárával kooperációban k i f e j l e s z t e t t e az alapgépet, a brikettprést. A további fejlesztés célja, h o g y ez a prés alkalmassá váljék mezőgazdasági hulladékok, p l . s z a l m a brikettálására is. Várhatóan a közeljövő l e g n a g y o b b beruházása vállalatunknál a parketta­ gyári rekonstrukció, a m e l y e t világbanki hitelből szeretnénk megvalósítani. Itt az e l a v u l t gépek cseréje m e l l e t t a termékváltás a cél. S z e r e p e l t e r v e i n k b e n a petöfibányai fenyőfeldolgozó üzemünk korszerűsítése i s . G é p üzemfenntartás, gépgyártás Szólnunk k e l l a termelés kulcskérdéséről, a gépüzemfenntartás, ezen belül a gépkarbantartás és -javítás rendszeréről. A z 1970-es években gazdaságunk v o l t az e g y i k szószólója a n n a k , h o g y az erdőgazdaságoknál n a g y számban dolgozó erdészeti gépek vevőszolgálati f e l a d a t a i t m a g u k az erdőgazdaságok v e g y é k át és u g y a n a k k o r i t t létesüljenek a konszignációs raktárak i s . T e r ­ mészetes, h o g y a h o l a gépek, berendezések z ö m e üzemel, ott értenek e z e k h e z leginkább, de az érdekeltség is n a g y o b b a m u n k á k színvonalasabb elvég­ zésében. Gazdaságunknál az 1982-ben átadott, m i n d e n igényt kielégítő e g r i g é p ­ javító üzem t e r e m t e t t e m e g a lehetőséget a r r a , h o g y i l y e n tevékenységeket felvállaljunk. S z a k e m b e r e i n k megszervezték az LKT t r a k t o r o k , a motorfű­ részek vevőszolgálatát, a f í í A B - d a r u k és a CUMMINS m o t o r o k konszigná­ ciós raktárát. J e l e n l e g f o l y a m a t b a n v a n a fűrészüzemi e l e k t r o n i k u s b e r e n ­ dezések, v a l a m i n t az U A Z gépkocsik garanciális ellátásának kialakítása. C é ­ l u n k e z e k k e l elsősorban az, h o g y a saját gépparkunk üzemeltetését segítsük elő, másodsorban az, h o g y társgazdaságoknak is elvégezzük ezeket a m u n ­ kákat. A m i a gépkarbantartás és -javítás rendszerét i l l e t i , a következő a l a p e l v e ­ k e t k ö v e t j ü k : egyfelől centralizáltuk a I l - e s szemléket, főjavításokat, az a l ­ katrész-felújítást és -gyártást, v a l a m i n t nagyrészt az új alkatrészek beszer­ zését, raktározását, másfelől decentralizáltuk a futójavításokat és az l-es szemléket. N a g y a n y a g i áldozattal kialakítottuk az ország e g y i k l e g k o r s z e ­ r ű b b erdőgazdasági gépjavító bázisát h á r o m t e l e p h e l l y e l (Eger, Sándorrét, Szilvásvárad). Bevezettük a korszerű diagnosztika módszereit. M e g t e r e m t e t ­ tük m i n d a személyi, m i n d a t e c h n i k a i feltételeit az alkatrész-felújításnak és

-gyártásnak, m e l y e k e t f o l y a m a t o s a n bővíteni kívánunk, a belső szükségle­ teket meghaladóan i s . Most azt tekintjük feladatunknak, hogy a már minden erdészet­ nél és üzemnél kialakított karbantartó-javító műhelyeket alkalmassá t e ­ gyük a futójavítások, a n a p i karbantartások és az l-es szemlék elvégzésére. E h h e z f e l k e l l szerelnünk kisműhelyeinket a szükséges berendezésekkel és gépekkel, és m i n d e n h o l m o s ó t k e l l építenünk. G é p j a v í t ó üzemünk vállalko­ zott a r r a i s , h o g y gumijavító részleget h o z létre, a h o l az e d d i g kárbaveszett, sérült g u m i a b r o n c s o k a t teszik újra használhatóvá. A g é p e k karbantartásának és javításának teljeskörű megszervezése m e l ­ lett az elkövetkezendő időszak n a g y o n fontos f e l a d a t a az üzemeltetési oldal megreformálása. I t t a következő tennivalóink v a n n a k : — erdészeteinknél, üzemeinknél megfelelő képzettségű s z a k e m b e r e k — l e ­ hetőleg műszaki vezetői s z i n t e n — irányítsák ezt a munkát, — a gépüzemeltetés irányítói és a g é p e k vezetői rendszeres t o v á b b k é p z é s ­ b e n , oktatásban részesüljenek, — a j ó gépkezelőket fizessük m e g . A z elkövetkező időszak fontos f e l a d a t a , h o g y az erőgépek ü z e m a n y a g - f o ­ gyasztásának mérésében, ellenőrzésében és elszámolásában lépjünk előre, m e r t úgy érezzük, h o g y m é g n a g y tartalékaink v a n n a k . A műszaki fejlesztés fő bázisaként 1982-ben h o z t u k létre a gépgyártó üzemünket, de már a 60-as évektől f o l y i k a speciális erdészeti g é p e k k i f e j ­ lesztése. S z a k e m b e r e i n k elsősorban a hulladékhasznosítással összefüggő g é ­ p e k k e l f o g l a l k o z t a k : kérgezőkkel, faaprítókkal, kazánokkal, és brikettüzemi berendezésekkel, de r e n d s z e r e s e n n a p i r e n d e n v o l t a kötélpályák és kötél­ d a r u k előállítása i s . E z e k továbbfejlesztése az elkövetkező időszak f e l a d a t a i s . O Befejezésül a műszaki fejlesztés emberi oldaláról szeretnék szólni, a m e l y fontosságát t e k i n t v e m i n d e n mást m e g e l ő z . N a g y o n fontosnak tartjuk a következőket: — l e g y e n e k kiváló s z a k e m b e r e k , a k i k megvalósítják a vállalatvezetőség elképzeléseit, — legalább i l y e n fontos, h o g y l e g y e n e k o l y a n vezetők, a k i k felkarolják, m e n e d z s e l i k a s z a k e m b e r e k e t , a kreatív egyéniségeket, mozgásteret b i z ­ tosítanak az alkotó műszakiaknak, — törekedjünk a r r a , h o g y az alkotó egyéneket a n y a g i l a g és erkölcsileg e l ­ ismerjük, — becsüljük m e g a z o k a t is, a k i k n e m lángelméjükkel, h a n e m s z o r g a l m u k ­ k a l és szívósságukkal a megvalósítást segítik elő. A z , h o g y gazdaságunknál születtek szerény e r e d m é n y e k a műszaki f e j l e s z ­ tésben, talán a n n a k köszönhető, h o g y az e l ő b b említettekre törekedtünk, h a teljesen megvalósítani n e m is t u d t u k . A z t is f o n t o s n a k t a r t j u k , h o g y a j ó s z a k e m b e r e i n k e t engedjük szóhoz j u t n i , s a r k a l l j u k őket a r r a , h o g y m u n k á ­ j u k a t , t a p a s z t a l a t a i k a t publikálják, t a r t s a n a k előadásokat. E z z e l önmagukat is képzik, de a m i f o n t o s a b b : az egész erdésztársadalmat szolgálják. * * »

630*31

A FAKITERMELÉ S GÉPESÍTÉSÉNE K HELYZETE ÉS FEJLESZTÉS E A KGST-ORSZÁGOKBAN DR. SZEPESI

LÁSZLÓ

1986. november 17. és 21. között egy szűkkörű tanácskozás zaj­ lott le a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság területén, a Hoffmann fogadóban. A megbeszélésen, s a gazdaság által rendezett szak­ mai bemutatón Csehszlovákia, NDK, Lengyelország és a Szovjet­ unió képviselői vettek részt a kevés számú magyar küldött mel­ lett. A vendégek egy része az adott ország minisztériumában, ku­ tatóintézetében, vagy erdőgazdaságában tölt be vezető beosztást, így köztük volt a magyar—szovjet erdészeti együttműködési bi­ zottság szovjet tagozatának vezetője is. A tanácskozás célját „A fakitermelés technikája és technlógiája sík- és dombvidéki vi­ szonylatok között" c. témakör megbeszélése, a jelenlegi helyzet és a távlati kilátások értékelése képezte. Minden ország a ta­ nácskozásra előzetes anyagot készített (a jelen nem lévő Bulgá­ ria is), s ez, illetőleg a szóban előadottak képezték a megbeszé­ lés tárgyát. Az előzetes anyagok és az előadások terjedelme jó­ val meghaladja a 100 oldalt. A tanácskozások, s az egyes kér­ désekben lezajlott viták anyaga kb. ugyanennyi lehet. A meg­ beszélések egy része „köztünk maradjon" jelszóval történt, ami bizonyítéka a nyílt és őszinte, a problémákat a maguk valóságá­ ban feltáró eszmecserének. A tanácskozás anyagából a követke­ zőkben szeretnék rövid tájékoztatást nyújtani. Nyilván a v a l a m e n n y i országot érintő gazdasági nehézségek, az e n e r g i a ­ válság m é g érezhető kihatásai, s a racionalitás az o k a , h o g y a fakitermelési t e c h n i k a és technológia az utóbbi é v e k b e n stagnál, s t ö b b területen v i s s z a ­ lépés tapasztalható. A z e g y r e újabb és korszerűbb t e c h n i k a i megoldások he­ l y e t t az egyszerűbb, gazdaságosabb, a célravezetőbb módszerek kerültek elő­ térbe. N e m m o n d t a k le az új, nagyteljesítményű technikáról, de a n n a k a l k a l ­ mazását j ó v a l óvatosabban, t ö b b megfontolással, az e l ő n y ö k és hátrányok a l a p o s a b b mérlegelésével végzik. Ü g y néz k i , h o g y a motorfűrcszes melésnek.

technika

még

hosszú i d e i g

meghatározója

lesz

a

fakiter­

A fakitermelés géprendszere általában hasonló, s alapvetően motorfűrészből, csörlős mezőgazdasági traktorból, v a g y törzskormányzású közelítőből, h i d r a ­ u l i k u s daruból, s különböző teherbírású tehergépkocsiból áll. A fogat m e g ­ lepően i g e n n a g y arányt képvisel a közelítésben: így Bulgáriában, L e n g y e l ­ országban, s nálunk is. A z a l k a l m a z o t t t e c h n i k a általában saját, v a g y szo­ c i a l i s t a viszonylatú, de figyelemreméltó a tőkés gépek részvétele is. A m o ­ torfűrészek például — a Szovjetunió kivételével — alapvetően n y u g a t i ere­ detűek, Husqvarna, Stihl, Partner, Jonsereds típusúak. Saját motorfűrész­ szel a Szovjetunió (MP—5 Ural, Tajga—214, Druzsba—4M), s részben L e n ­ gyelország (PS—180) r e n d e l k e z i k . Utóbbi fűrészt a z o n b a n n e m exportálják, m i v e l m i n d e n d a r a b b a n k b 100 U S A ? értékű tőkés eredetű alkatrész v a n .

A közelítésben — síkvidéken, s b i z o n y o s l e j t f o k i g — csörlővel ellátott m e ­ zőgazdasági t r a k t o r o k a t használnak. L e g j e l l e m z ő b b alapgép az MTZ 80/82, de Bulgária a l k a l m a z z a a r o m á n Universal U—652 M , v a l a m i n t a saját k i ­ alakítású MTZ—82 D erőgépeket, az N D K , a r o m á n 17—445 F - e t i s . Bulgária s z e r i n t ezen t r a k t o r o k alkalmazási lejtőhatára 20 % . A h o l v i s z o n t a m e z ő ­ gazdasági t r a k t o r o k m á r n e m m e g f e l e l ő e k , alapvetően LKT csuklós t r a k t o ­ r o k a t használnak (a l e n g y e l e k m é g Kockum 822-t, a bolgárok a saját gyárt­ m á n y ú Sipka—80-at — i g a z , h o g y n e m n a g y mértékben). A csörlős közelítők mellett f o k o z a t o s a n terjed a m a r k o l ó s v o n s z o l ó k , s a n y u g a t i , v a g y saját f o r w a r d e r e k használata. U t ó b b i a k a c s o k e r nélküli

közelítés óhatatlan, lassú térhódítását j e l e n t i k .

A t r a k t o r r a l n e m j á r h a t ó h e g y e k e n kötéldarukat a l k a l m a z n a k ( C s e h s z l o ­ vákia a VLU—5, UKT—LS, Lengyelország a KSK—16, N D K az újabban k i ­ fejlesztett, saját S—400 típust). A h e g y v i d é k i közelítésben a z o n b a n m é g m i n ­ d i g a fogat „ p ó t o l j a " a kötéldarut. Í g y Bulgáriában, a h o l az e r d ő k 59 % - a terül e l h e g y v i d é k e n , s 29 % - a d o m b v i d é k e n , e l v é t v e a l k a l m a z n a k k ö t é l ­ pályát. T e l j e s e n v i s s z a e s e t t a kötélpályák használata a S z o v j e t u n i ó b a n i s . Egyértelmű v o l t az a megállapítás, h o g y

a közelítési t e c h n i k a alapgépe m a a csuklós t r a k t o r , a m i b e n az LKT k i e m e l t h e l y e t f o g l a l e l . U t ó b b i i d ő b e n t e r j e d az N D K gyárt­ m á n y ú DFU—451 közelítők alkalmazása i s . A z N D K e b b ő l a típusból a j ö ­ v ő b e n évi 6000 d a r a b o t kíván gyártani. A m i a t r a k t o r o k nagyságát i l l e t i , az LKT—82-nél e r ő s e b b változatra az országok n e m t a r t a n a k igényt, annál i n ­ k á b b ennél k i s e b b típusra, talán a 28 k W - o s DFU—451 m e l l e t t e g y k ö z b e n ­ sőre is. A z L K T — 8 1 - e t a k ö z e l j ö v ő b e n az L K T — 9 0 - n e l „váltják k i " , a m e l y a közelítés m e l l e t t számos más m u n k a elvégzésére is a l k a l m a s lesz. A kötéldaruk j e l e n l e g i h e l y z e t e , k o r á b b i arányának visszaesése a z z a l is m a ­ gyarázható, h o g y a csuklós t r a k t o r o k megjelenésével a kötéldaruk c s a k n e m teljes kiváltására számítottak. Csehszlovákia az e z z e l k a p c s o l a t o s kutatásokat már 10 éve leállította, bár a t á b o r o n belül ő, s R o m á n i a „ d i c s e k e d h e t " a kötélpályás közelítés n a g y o b b arányú alkalmazásával. M a m á r egyértelmű, h o g y a csuklós t r a k t o r o k alkalmazási határa i s korlátozott, a m i n túl a drágább, s n a g y o b b szervezési igénnyel j á r ó kötélpályák üzembeállítása m i n d e n k é p p e n indokolt. A rakodás gépesítését l e g t ö b b n y i r e h i d r a u l i k u s d a r u k k a l , a szállítást saját, v a g y bérelt tehergépkocsikkal végzik. A svéd HIAB r a k o d ó g é p m e l l e t t ál­ talában k i a l a k u l t a k a saját g y á r t m á n y ú berendezések is. A csehszlovák H A R A d a r u k m e l l e t t érdekességnek számít a b o l g á r SIPKA—1900, a m e l l y e l a k ö ­ z e l j ö v ő b e n a rakodást 100 % - b a n szeretnék gépesíteni. A szállítás e g y e b e k b e n n e m j e l e n t n a g y problémát. T ö b b ország ( C s e h ­ szlovákia, N D K , Lengyelország) saját tehergépkocsijait részesíti e l ő n y b e n . A többiek a KAMAZ, i l l . a K R A Z j e l ű s z o v j e t gépkocsikat v e s z i k i g é n y b e . B u l ­ gáriában a szállítást az erdészettől független s z e r v e z e t végzi.

Változatlan irányzatként s z e r e p e l a m u n k á k jelentősebb részének e r d e i , v a g y alsó rakodóra.

áthelyezése

A h e g y v i d é k i Bulgáriában m á r m a is n y o l c gépesített központi r a k o d ó d o l ­ g o z i k . A z N D K - b a n az arány — a fafaj és síkvidéki v i s z o n y o k m i a t t — ért­ hetően n a g y o b b . N a p i r e n d e n tartják mindenütt — b i z o n y o s mértéktartással — a többcélú fakitermelő gépek alkalmazását. A z N D K például t ö b b gallyazó, gallyazód a r a b o l ó szerkezetet (SFM—20, EA—20, EPAK) alakított k i . Csehszlovákia már korábban k i f e j l e s z t e t t e a z LKT t r a k t o r r a adaptált OKS—25 típusjelű gallyazó-daraboló gépet (processzort). A z N D K - b a n j ó l használják a f i n n MAKERI 33 T j e l ű d ö n t ő - g a l l y a z ó gépet. Lengyelországban a f i n n L—220 j e l ű d a r u p r o c e s s z o r t . E z e k e l ő n y e elsősorban a m u n k a termelékenységében jelentkezik.

A z aprítéktermeléssel, foglalkozik.

s a megfelelő g é p s o r létrehozásával

minden

ország

N a g y j ö v ő t látnak a f a t e l j e s e b b hasznosításában — s a k e z d e t i e r e d m é n y e k az N D K - b a n , Lengyelországban figyelemreméltóak. A l e n g y e l gyártmányú aprítok m e l l e t t megtalálhatók a svéd (Bruks), s e g y é b típusok. E téren n a g y f i g y e l e m m e l kísérik hazánk próbálkozásait, eredményeit. A Szovjetunió fakitermelési géprendszere g y ö k e r e s e n eltér a t ö b b i K G S T országétól. A TDT—55 és a T T — 4 lánctalpas közelítő t r a k t o r o k bázisán k i ­ fejlesztett g é p e k ( g a l l y a z o k , r a k o d ó g é p e k , d ö n t ő g é p e k , szorítózsámolyos v o n ­ szolók stb.) a többi ország v i s z o n y a i között n e m , v a g y n e h e z e n a l k a l m a z ­ hatók. N a g y o n lassú a k o r á b b a n ígért, k e r e k e s t r a k t o r bázisán levő fakitermelő g é p e k fejlesztése. A szovjet fakitermelési t e c h n i k a g a z d a g választékából ezért s z i n t e s e m m i t s e m használnak a többi K G S T - o r s z á g o k . Kivétel a Bulgáriában a Druzsba, i l l e t v e az URAL motorfűrész, az N D K - b a n néhány kipróbálás céljából b e ­ hozott d ö n t ő g é p . A Szovjetunió gépei közül a n e m erdészeti célú MTZ—80/82 található m e g a többi ország fakitermelésében. Megállapítható, h o g y az 1976—1982. közötti i g e n g y o r s , „ m á m o r o s " fejlő­ dés, s a lehetőségeinkkel n e m számoló technikaváltási kísérlet h e l y e t t m a egy — részben kényszerű — átrendeződés, erőgyűjtés, a gazdasági lehetőségek m i a t t erősen korlátozott előrehaladásnak v a g y u n k résztvevői és tanúi. A K G S T - o r s z á g o k s z a k e m b e r e i n e k tanácskozása megerősített bennünket a b ­ b a n , h o g y ez n e m c s a k m a g y a r sajátosság.

E b b e n az átmeneti, i g e n jnehéz s z a k a s z b a n j o b b a n támaszkodhatnánk e g y m á s t a p a s z t a l a t a i r a , különösen a t e c h n i k a j o b b kihasználása, az üzemeltetés felté­ telrendszerének á t g o n d o l t a b b biztosításában. M é g a j e l e n l e g i eszközökben és módszerekben is számottevőek a tartalékok. Ü j , korszerűbb ( b o n y o l u l t a b b ) technikára ezért csak úgy t a r t h a t u n k igényt, h a a m e g l é v ő eszközeink potenciális lehetőségeit j o b b a n hasznosítjuk. U t ó b ­ biért n e m k e l l külföldi példához n y ú l n i : elégséges néhány gazdaság m ó d ­ s z e r e i t és eredményeit összevetni, s a k a p o t t a d a t o k ö n m a g u k é r t beszélnek.

630*383

A HAZA I ERDŐFELTÁRÁ S FELTÁRATLAN KÉRDÉSE I BÁNÓ

LÁSZLÓ

Az erdőgazdálkodók elsőrendű érdeke kellene lennie a tarta­ mos erdőgazdálkodásnak, az erdőfeltárási alapterv megvalósí­ tásával is történő elősegítése. A jelenlegi gazdasági helyzetben — a feltárási beruházások 70%-os támogatása biztosíthatja e munka fellendítését és a VII. ötéves terv megvalósítását. Az erdőfeltárás feladatkörébe tartozik a megépült létesítmé­ nyek fenntartása is. Az állagmegőrzés 35°/ -os támogatása moz­ gósítaná a 65%-os üzemi hozzájárulást. A korszerű géppark kialakításához szükséges gépek megvá­ sárlását a mezőgazdaságéhoz hasonló támogatási rendszerben kellene elősegíteni. Több EFAG közös feladatmegoldó akciójában minősüljön alaptevékenységnek a vállalkozó erdőgazdaság számára a társ erdőgazdaság területén végzett erdőfeltárási munka és ne kelljen utána termelési adót fizetnie. 0

Az erdőfeltárás főbb célkitűzéseit és feladatait a „feltárási alapterv" rög­ zíti. A z erdőgazdaságok az éves feltárási tennivalókat az alaptervnek meg­ felelően állítják össze. E körbe tartozó teendők nagyjából a következők: — — — —

el kell dönteni, hol épüljön út, rakodó, híd stb; biztosítani kell a beruházás pénzügyi fedezetét; el kell készíteni a kiviteli terveket; le kell kötni a kivitelező kapacitást, amely ezidáig általában saját szer­ vezet volt; — az elvégzett munkák költségeit az előírásoknak megfelelően el kell számolni; — az elkészült létesítményeket üzembe kell helyezni, vagyis az illetékes ágazatoknak át kell venniök használatra. Az erdőfeltárás beruházásait eddig két forrás fedezte: az állami támoga­ tás, és a saját fejlesztési alap. A tervgazdálkodás keretei és a közgazdasági szabályozók általában „puhák" voltak olyan esetekben, amikor a saját k i ­ vitelezésben elkészült létesítmény költségei a gazdagabb műszaki tartalom miatt magasabbak voltak mint a rendelkezésre álló keret. A közgazdasági szabályozókban az 1985. év elejétől alapvető változások következtek be — különösen a keresetszabályozás terén. A szabályozás lé­ nyege egyfelől az osztatlan érdekeltségi alap létrehozása a részesedési alap és a fejlesztési alap összevonása révén, amelyből azután a szigorú kötött­ ségek megszűnése következtében nemcsak az erősen megemelt adókat kell kifizetni, hanem bizonyos jövedelemnövekmény is biztosítható a fejlesztési lehetőségek beszűkítése árán. Másfelől az elért nyereség a forrása minden további bérfejlesztésnek.

A vállalkozók ezek után már k o m o l y a n fontolóra v e s z i k , h o g y egyáltalán f e n n t a r t s a n a k - e veszteséges ágazatot. Í g y érthető, h o g y e g y r e g y a k r a b b a n v e t ő d i k f e l a kérdés: miért csináljuk saját k i v i t e l b e n az erdőfeltárási

munkákat?

N e m egyszerűbb-e K M v a g y É V M vállalatoknak kiadni az erdőfel­ tárást, k e l l - e erdőgazdasági építő s z e r v e z e t ? A k i a l a k u l t h e l y z e t egycsapásra megváltoztatja az erdőfeltárás megítélését: v a g y nyereségtermelő vállalko­ zás lesz, v a g y m e g p e c s é t e l ő d i k a sorsa. A minél n a g y o b b nyereség m e g t e r ­ melésének m i n d e n n a p o s csatájában v a j m i k e v e s e n f o g n a k a z z a l bíbelődni, h o g y az erdőfeltárásnak az alapágazatokra g y a k o r o l t e g y e t e m l e g e s hatását méricskéljék a n n a k érdekében, h o g y kimutassák a belterjes erdőgazdál­ kodás megvalósításának feltételrendszerében a z erdőfeltárás alapvető j e l e n ­ tőségét. I l y m ó d o n az erdőfeltárás elveszítheti e g y i k l e g f o n t o s a b b jellemző­ jét, az állandóságát, m o n d h a t n á n k tartamosságát, a m e l y e l v p e d i g egész erdőgazdálkodásunk alappillére. A tárca a m a g a részéről a V I I . ötéves t e r v b e n közel e g y milliárd F t tá­ mogatással i s m e r i e l az erdőfeltárás fontosságát. V a j o n elég-e ez a gesztus a h h o z , h o g y az erdőfeltárás új erőre k a p j o n , h o g y ne ítéljük m e g h a m i s a n a j e l e n és a j ö v ő jelentőségét, h o g y a z utóbbi é v e k száraz időjárás o k o z t a kedvező közelítési és szállítási feltételek n e a l t a s s a n a k e l bennünket az e r ­ dőfeltárási f e l a d a t o k teljesítésében? A z t t u d n u n k k e l l , h o g y az e g y milliárd f o r i n t o s állami támogatás csak kiegészítő forrás, a m e l y n e k elnyeréséhez az e r d ő g a z d á l k o d ó k n a k k b . u g y a n a n n y i t k e l l letenniök az érdekeltségi a l a p ­ j u k b ó l , méghozzá az induláshoz. A lehetőségek tárgyilagos megítélése azt m u t a t j a , h o g y az erdőgazdaságok évente 110—120 millió Ft-nál n e m t u d n a k t ö b b e t a d n i érdekeltségi a l a p ­ j u k b ó l a z erdőfeltárás céljára. Nehezíti a h e l y z e t e t , h o g y az öt éven belül az első két é v b e n k e v e s e b b , a t o v á b b i é v e k b e n p e d i g t ö b b — évenként m i n t ­ e g y 220 millió F t - o t is elérhet — a támogatás mértéke. M i n t e g y 300—400 millió F t - r a tehető az a támogatási összeg, a m e l y h e z n i n c s vállalati e l l e n ­ tétel és az ágazat így elveszítheti ezt az életbevágó segítséget, a feltárás pozíciói p e d i g t o v á b b f o g n a k g y e n g ü l n i . E válságból való kilábalás e g y i k lépése az l e n n e , h o g y az állami támogatás e d d i g i 50%-os átlagos mértékét f e l k e l l e n e e m e l n i 7 0 % - r a . Az i l y e n mértékű támogatásnak már l e n n e o l y a n húzó ereje, h o g y az erdőgazdaságok vezetői a beruházási döntések során szorgalmazzák az er­ dőfeltárási f e l a d a t o k elvégzését. Ínséges i d ő b e n v a l a m e l y s z e r v e z e t érettsé­ gét a j ö v ő é r t vállalt felelősségben tanúsított magatartása bizonyítja. K ü l ö ­ nösen v o n a t k o z i k ez ránk erdészekre, a k i k n e k a kezére 50—100 éves j ö v ő v a n bízva. A z erdőfeltárás kátyúba j u t ó szekerét a saját építési kapacitás megerősí­ tése, műszaki és s z e l l e m i színvonalának a m e g e m e l é s e húzhatja k i . E b b e n v a n — p a r a d o x o n n a k tűnik ez a j a v a s l a t és mégis az — a kiút, h a felül­ vizsgáljuk a saját kivitelezés n é h á n y alapvető előnyét, az erdőfeltárás sajá­ tos hatásait az erdőművelésre, a fahasználatra, a jóléti f e l a d a t o k teljesítésé­ re. A z erdőtől i d e g e n vállalat s e m a tervezés, s e m a kivitelezés során n e m t u d j a ezt érvényesíteni, m e r t a feltáró út az n e m csak egyszerűen út, a r a ­ k o d ó n e m csak egyszerűen sík felület stb.

Amikor 1982-ben — az akkori K P M közúti főosztály vezetője megszem­ lélte a pilisi feltáró hálózat szerves részét képező Pilisszentlászló—Lepence közforgalmúra épített utat, elismerő és tárgyilagos hangon állapította meg, hogy egyetlen felügyelete alá tartozó útépítő vállalat sem tudta volna úgy megtervezni és megépíteni, mint azt a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság tette a vonalvezetéssel, a környezetbe való belesimítással, a rézsűk védelmével, a vízgazdálkodás igényeinek a kiszolgálásával, pihenők kiépítésével stb. Rá­ adásul még nem is ismerte a rácsatlakozó feltáróhálózat jelentőségét egé­ szen a vágásterekig. További előnye a saját építési kapacitásnak a nagyfokú alkalmazkodó ké­ pessége a különböző nagyságrendű és minőségű feladatok megvalósításában. Nem válogathat a jó és a „rázós" feladatok között, az előre megszabott sor­ rendet be kell tartania. A mai, máról-holnapra változó helyzetben nyomon tudja követni az eltűnő vagy éppenséggel előbukkanó lehetőségek kihasz­ nálását az áthúzódó beruházások révén. Nagy veszélyt rejt magában az olyan támogatási forma, amelynél a pályázat benyújtási határideje, elbírálása, banki engedélyezése, kivitelező biztosítása, az elszámolás, mind-mind a tárgyévben történik, s ráadásul kb. két hónappal az év vége előtt be kell fejeződnie. A legkisebb váratlan esemény is teljesítési lemaradást okozhat. A kivitelezést gyakorlatilag március—október közé kell szorítani még akkor is, ha a munka milyensége és az időjárás megengedné, hogy az építkezést januártól decemberig végezzük. Ha azonban egy létesítményt — még a kisebb értékűeket is — áthúzódó beruházásként tervezünk, akkor nemcsak az előzőekben vázolt veszélyt há­ rítjuk el, hanem a termelőerők foglalkoztatásának nagyobb rugalmasságá­ val is számolhatunk. Ha ugyanis a vállalat nem ér el a tervezettnél na­ gyobb nyereséget, akkor befejezetlen beruházási értékként megtartjuk a többlet teljesítményt. Ha pedig év vége felé kitűnik, hogy a vállalati g a z ­ dálkodás a tervezettnél jobb eredményt ér el és a központi támogatásnál is marad tartalék, úgy előrehozott beruházásokat tudunk vállalni mind az erdőgazdaásg, mind a tárca közös előnyére. Döntő érv a saját korszerű építő kapacitás érdekében az a tény, hogy

ROCLA

vasbetoncsövek elhelyezése

Sziklarobbantás

az erdőfeltárás f e l a d a t a i k ö z é t a r t o z i k a m e g é p ü l t létesítmények fenntartása i s ! Minél n a g y o b b hányada készült e l a feltárási a l a p t e r v n e k , annál jelentő­ s e b b ez a kötelezettségünk. A z e téren elkövetett mulasztásokat n e m m e n t ­ h e t i s e m m i l y e n p i l l a n a t n y i érdek kiszolgálása és a vezetésnek a j ö v ő iránti felelősségérzete hiányát j e l z i a z i l y e n gazdaságpolitika! A j e l e n l e g i t á m o g a ­ tási r e n d s z e r b e n nem szerepel az erdőgazdasági u t a k , r a k o d ó k , h i d a k f e n n ­ tartásának a támogatása. A P i l i s az e g y i k l e g j o b b a n feltárt erdőgazdasági táj, a m e l y n e k feltáróhálózat fenntartási költsége az 1986. é v b e n 9 millió F t v o l t , az évi 6 millió F t - o s erdőfeltárási beruházásnak 1 5 0 % - a . A t a r t a m o s ­ ság e l v e igényelné az erdőfeltárási beruházás és fenntartás közel azonos pénzügyi megítélését. E g y 3 5 % - o s fenntartási támogatás már ösztönözné az erdőgazdaságokat

a fenntartások

elvégzésére.

A z erdőfeltárás beruházási és fenntartási f e l a d a t a i közel azonos s z e l l e m i és eszközkapacitást i g é n y e l n e k . E z az adottság r e n d k í v ü l n a g y jelentőségű az építési kapacitás kihasználása szempontjából.

A z erdőfeltárás gépparkjának támogatással lehet elérni.

állandó

korszerűsítését

ma

már

csak

állami

Kitűnő példákat találhatunk e r r e a mezőgazdaság támogatási rendszeré­ b e n . A z erdőgazdaság korszerű építőszervezete a k k o r t u d gazdaságosan d o l ­ g o z n i , h a a kapacitása e g y b i z o n y o s nagyságrendet elér és azt f o l y a m a t o ­ s a n kihasználja. Ritkán a d ó d i k az a k e d v e z ő h e l y z e t , h o g y a saját igényei lekötik a teljes kapacitását ( p l . Mátrai E F A G ) . M i p i l i s i e k kénytelenek v a ­ g y u n k a k b . 50 millió F t termelési értéket teljesítő szervezetünket az e r ­ d ő n kívül eső vállalkozásokban is f o g l a l k o z t a t n i , h o g y elég nyereséget ér­ j ü n k e l . A z i l y e n vállalkozásoknak a z o n b a n j ó r é s z más feltételei v a n n a k . H a s z a b a d kapacitásával vállalkozásba k e z d , ú g y m i n ő s é g i változásnak k e l l történnie a szervezetében. A l k a l m a z k o d n i a k e l l az állami építőipar előírásai­ hoz napra készen, ismernie kell annak minden fontos tényezőjét.

Építőiparban járatos műszaki s z a k e m b e r e k r e v a n szüksége. E z e n s z a k ­ e m b e r e k — előkészítők, kalkulátorok, termelésirányítók, s t b — az építő­ i p a r b a n lényegesen m a g a s a b b j ö v e d e l e m m e l r e n d e l k e z n e k , m i n t az erdő­ gazdálkodásban. Megfelelő személyi feltételek biztosítása esetén a vállalat­ vezetésnek bérfeszültséggel k e l l számolnia. M i t j e l e n t e n e , h a 2—3 E F A G ségében?

feltárási f e l a d a t a i t az e g y i k végezné e l összes­

A P i l i s i Á l l . Parkerdőgazdaság h a r m a d i k é v e vállal feltárási m u n k á k a t az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaságnak (a vállalkozás értéke közel 45 millió F t ! ) . A z e g y ü t t m ű k ö d é s n e m g o n d m e n t e s . A m u n k a v é g z é s során derült k i , h o g y a két erdőgazdaság közötti k a p c s o l a t a közgazdasági szabá­ lyozók m i a t t n e m l e h e t más m i n t a beruházó és kivitelező közötti szokvá­ n y o s k a p c s o l a t . A p i l i s i parkerdőgazdaság é p p e n o l y a n vállalkozó pénzügyi vonatkozásban az I E F A G - n á l , m i n t b á r m e l y i k e g y é b építőipari vállalat. A z ­ az o l y a n pénzügyi eredményt k e l l h o z n i a e tevékenység során, h o g y a n n a k jelentős részét adóként l e a d v a m a r a d j o n m e g a z elégséges hányad, m e l y b ő l termelőeszközeinek legalább az egyszerű újratermelését f e d e z n i t u d j a . Igaz, h o g y egyfelől — merjük remélni — o l y m ó d o n építjük, építtetjük eze­ ket az u t a k a t , h o g y a börzsöny—cserháti erdészek munkáját segítjük, m á s ­ felől n e m s o r v a d e l a p i l i s i építőipari kapacitás. N e m k e l l b i z o n y t a l a n ér­ tékű vállalkozókat k e r e s n i a h e g y i útépítésre s e m a P i l i s b e n , s e m a B ö r ­ zsöny-Cserhátban. N e m biztos, h o g y e kettős e l ő n y valós súlyát megfelelő mértékben érezzük. Talán csak a k k o r éreznénk igazán, h a az I E F A G - n á l n e m készült v o l n a e l Karancsberény útja és n e m k e z d ő d ö t t v o l n a e l a m a ­ g a s t a x i út építése, a h o l a föld és a sziklafejtés, robbantás során s o k tízezer m - t k e l l e t t és k e l l f o l y a m a t o s a n m o z g a t n i . E z z e l párhuzamosan p e d i g a p i l i s i építőipar m e g k e z d t e v o l n a lassú agóniáját. 3

E l k e l l e n e érni, h o g y az erdőfeltárási m u n k á k az erdőgazdasági a l a p t e ­ v é k e n y s é g b e t a r t o z z a n a k a k k o r i s , h a m á s erdőgazdasági területen végzik ezt a f e l a d a t o t . Ez esetben a termelési adóval csökkentett építési ajánlata kedvezőbb lesz mindenki másnál és érdekazonosság j ö n létre az e r d ő g a z d a ­ ságok közös feladatmegoldó lehetőségeiben, m o s t m á r n e m c s a k a z e r d ő g a z ­ dálkodás érdekét és lehetőségét ismerő, a z t megértő tervezés és kivitelezés vonatkozásában.

Robbantott .szikla rako­ dása VOLVO homlokra­ kodóval

<Í30*SU

INTEGRÁCIÓS EREDMÉNYE K A VAJSZLÓ I ERDÉSZETBE N TÚRÓS

LÁSZLÓ

Erős integrációs törekvések jellemzik az erdőgazdaságainkat 1970 óta. A próbálkozások sokszínűek. Mindenki a saját megoldására esküszik, de természetesen még sok kérdésre nem találtunk megoldást Az igyekezetünk változatlan erővel megmaradt. Egy­ részt a divat, másrészt a gazdasági kényszer alakította a mai ké­ pet. E cikkben egy hagyományos erdészet, a vajszlói integrációs ered­ ményeit kívánom bemutatni kialakulásával, jelenével, „jósoló" jövőjével. A vajszlói erdészet üzemi területe az államosítás előtti t ö b b erdőbirtok­ ból a l a k u l t k i . E g y része gróf Draskovich uradalmához t a r t o z o t t (Gilvánfa, Csányoszró, Zaláta), más része (Besence, Páprád, Vajszló, Adorjás, B a r a n y a hidvég, Sámod) közalapítványi u r a d a l o m v o l t . K e m s e , H i r i c s , Kisszentmárton a pécsi Székeskáptalannak v o l t a k b i r t o k a i . Siklós k ö r n y é k e gróf Benyovszky uradalmához tartozott, míg a villányi h e g y v o n u l a t e r d e i báró Bidermann herceg Montenuovó és más k i s e b b e r d ő b i r t o k o s o k tulajdonában voltak. A n a g y o b b erdőbirtokok az államosítás előtti időkben minisztériumi j ó v á h a ­ gyás m e l l e t t üzemterv s z e r i n t i gazdálkodásra kötelezettek. 1955-től az er­ dők kezelését a n y u g a t i részén a vajszlói erdészet, k e l e t i részén a b ó l y i er­ dészet végezte az 1965-ös összevonásig. E k k o r a l a k u l t k i a vajszlói erdészet m a i képe. A korszerű erdőgazdálkodás formái mindkét részen a I I . Világ­ h á b o r ú előtti időszakban is m e g v o l t a k . A 30-as é v e k b e n Vajszló e r d ő g o n d n o k a v o l t KODOLÁNYI Gyula e r d ő m é r n ö k , az író a p j a . A táj legjelentő­ s e b b erdő asszociációja a gyertyános—kocsányostölgyes, de jelentős a tölgy­ kőris—szil ártéri erdők előfordulása i s . Hazánkban Vajszló k ö r n y é k e , az Ormánság a kocsányos tölgy (szlavontölgy) előfordulásának o p t i m u m a . A k i t e r m e l t és kitermelhető f a a n y a g jelentős érték v o l t , hisz i t t helyez* k e d n e k e l az Ormánság nemzetközi f a p i a c o n vajszlói fehérkőris néven i s ­ m e r t faállományai és a szlavontölgyesek. E r r e települt a „tiszavirág életű" DENDRA cég Csányoszróba a háborút k ö v e t ő e n 1945—1948-ig. Megszűnése után is szorított a f a feldolgozásának g o n d j a . í g y első lépcsőként m e g t ö r ­ tént az erdők kisvasúttal történő feltárása, s ezt k ö v e t ő e n fűrészüzem k i a l a ­ kítása Vajszlón. A k i s v a s u t a t az e r d e i földút és m ű ú t csak 1969-ben t u d t a kiszorítani, s v e r t i k u m k e z d e t t k i a l a k u l n i . A l e t e r m e l t csodálatos K S T és M K á l l o m á n y o k helyén Csányoszrón nagyüzemi c s e m e t e k e r t a l a k u l t 1948ban, s 110 h a - r a l az ország második l e g n a g y o b b c s e m e t e k e r t j e v o l t . E z t vál­ t o t t a f e l a s o k k a l intenzívebb vajszlói c s e m e t e k e r t 1980-ban (16,9 ha.). A fafeldolgozó ágazat erőteljes fejlődését az 1957-ben b e i n d u l t fagyárt. m á n y ü z e m j e l e n t e t t e . E z e l e i n t e két szalagfűrésszel i n d u l t , m a j d 1968-ban egy GRA I 600 keretfűrész l e t t beépítve, s mellé CANALI és BRASTVQ szalagfűrészek.

Altalános adatok Teljes erdőtervezett terület: 7,562 ha/476 tag, 1140 erdőrészlet, 475 egyéb részlet) Elsődleges cél: fatermelés véderdő természetvédelem

6683,8 h a 380,6 h a 48,6 h a

erdőterület

7113,0 ha

össz.:

csemetekert nyiladék mezőgazdaság építmény

16,9 146,8 175,3 25,7

ha ha ha ha

termelést n e m szolgáló

449,3 h a

Előírások: 3

tisztítás gyérítés véghasználat

91,8 h a (968 m ) 1 4 4 , 8 h a ( 4 769 m ) 123,0 h a (39 392 m ) 3

3

45129 m

ÖSSZESEN erdősítés 1 é v r e : e b b ő l — mesterséges — természetes telepítés Községhatár

126,2 78,1 47,3 0,8

3

ha ha ha ha

45 község

Létszám — műszaki adm. fizikai összesen

39 fő 9 fő 320 fő 368

fő

3

Így a kapacitás 17 000 m g ö m f a feldolgozására növekedett. A fűrész­ üzem m a i formáját 1981-ben n y e r t e e l , a m i k ö r e g y ESTERER HDE 650 keretfűrészt építettünk be. Í g y lehetőség nyílt 250 000 m g ö m b f a f e l d o l g o ­ zására (mint maximális lehetőség). E z a m e n n y i s é g főként a s e l l y e i és a vajszlói erdészet fáját j e l e n t i , de f a f a j p o l i t i k a i o k o k b ó l más társerdészetek is küldenek fát, v a l a m i n t felvásárolt a n y a g is kerül beszállításra. A vertikum f e j l ő d é s é b e n említést k e l l t e n n i a v a d g a z d á l k o d á s r ó l . A te­ rületen i g e n k o m o l y v a d g a z d á l k o d á s f o l y t a II. v i l á g h á b o r ú előtt is, csak korlátozott területen. A s e l l y e i u r a d a l o m C s á n y o s z r ó — G i l v á n f a község S z i las erdőrészletében f e k ü d t a híres v a d a s k e r t . M á r ekkor a legjobb bikákat bérvadászat során értékesítették ( O P E L g y á r o s ) . F o g l a l k o z t a k é l ő v a d k e r e s 3

k e d e l e m m e l is. 1912 körül az orosz cár M o s z k v a k ö r n y é k i vadaskertjének szállított a fővadász (Wladislav Cizek) s z a r v a s o k a t , de exportáltak N y u g a t Európába i s . Jelentős v o l t a fácántenyészet i s . A közalapítványi e r d ő k vadászati j o g á n a k prioritása a m i n d e n k o r i erdő­ g o n d n o k o t i l l e t t e . A z a k k o r i i d ő k b e n s z a r v a s a v a d a s k e r t e n kívüli h e l y e k e n r i t k a v o l t . V a d d i s z n ó t n e m engedték s z a p o r o d n i . Jó m i n ő s é g b e n v o l t őz, s apró v a d is. A vadászati j o g o t az államosítás után csak korlátozott mérték­ b e n g y a k o r o l t a az erdőgazdaság. A vadászati terület m a i k é p é t 1957-ben, m a j d módosítással 1967-ben n y e r t e , s k i s korrekcióval a l a k u l t 1981-ig. J e l e n ­ l e g i területe 11,763 h a . E z z e l k i a l a k u l t e g y sajátos erdőgazdasági m o d e l l . f-ELE.PITMF.NY RE FŐSZER

EROJSZETI

IGAZGAT!)


3 f ő művezető

Ágazataink Magtermelés: e z i d e i g k i s v o l u m e n t képezett, főleg a r r a szorítkozott, hogy vetéseinkhez elegendő m a g o t szolgáltasson. Felfutóban v a n , elsősorban e x p o r t lehetőségei m i a t t . Csemetetermelés j e l e n l e g 16,9 h a - o n termelünk csemetét. N a g y ü z e m i cse­ metekertünk az elmúlt é v b e n 5 0 % - b a n a l a g c s ö v e z v e l e t t , s teljes meliorá­ ciót n y e r t . Éves csemete p r o d u k t u m 3150 e d b csemete (5 éves átlag), c s e m e t e k e r t i nyereség 114 e F t (5 éves átlag), Erdőfelújítási éves f e l a d a t mesterséges erdősítésben 78,1 h a , természetesen újítunk f e l 43,3 ha-t. Technológiánk: síkvidéken gépi pásztás előkészítés után kézi, gépi erdő­ sítés 2—3 éves alávágott csemetével. Ártéren g ö d r ö s ültetést f o l y t a t u n k g y ö ­ k e r e s d u g v á n n y a l és suhánggal. H e g y v i d é k e n , kézi padkás előkészítés után, kézi g ö d r ö s ültetést f o l y t a t u n k ásóval, hasonlóan 2—3 éves csemetével. A z erdészetnél ékásót n e m használunk. E r e d m é n y e i n k a Dráva ártér kivételé­ v e l , a h o l a nemesnyárral k o m o l y egészségügyi g o n d j a i n k v a n n a k , kielégítőek. Ápolásainkat és nevelővágásainkat géppel és kézzel végezzük. Ágazati n y e r e s é g : 1311,— e F t (5 é v átlag).

1976

1977

1978

1979

1980

1981

1982

1983

1984

1985

111

104

122

137

164

198

33,6

19,0

21,5

32,5

24,4

Termelési érték m F t Nyereség mFt Fafeldolgo­ zás e m Kihozatal

60

65

73

88

10,9

11,5

10,5

21,3

14,9

15,0

15,0

16,6

17,5

13,2

20,3

21,8

21,3

21,7

%

49,2

47,6

55,4

55,-

53,7

50,1

43,6

46,9

48,9

49,8

3

Erdőtelepítés

30,5

lehetőségei minimálisak,

e l f o g y t a k . É v i lehetőség 0,8 h a .

Fakitermelés a z erdészet e g y i k l e g n a g y o b b ágazata, lehetőségében 45 129 m (évi b r . ) . E b b ő l az elmúlt 10 é v b e n a táblázatban b e m u t a t o t t m e n n y i ­ ségeket termeltünk. A z ágazat n y e r e s é g e : 15 965,— e F t (5 é v átlaga). M i v e l a k o r á b b i a k b a n n e m t u d t u k a z üzemtervi lehetőségeket k i t e r m e l n i , így az u t ó b b i h á r o m é v b e n az iparierdő t a r t o m á n y b a n a l k a l m a z t u k a MORBARK termelési r e n d s z e r t (rossz m i n ő s é g ű cseresek és a k á c o s o k ) . E z n a g y hatékonyságával biztosította a f e l h a l m o z ó d o t t fakészlet letermelését. E h h e z fakitermelőt az erdészet adott, s a teljes szervezést az üzem végezte. N e m o k o z o t t z ö k k e n ő t a h a g y o m á n y o s kerületi r e n d s z e r . 3

Fafeldolgozás fejlődését a táblázatból látható, a technológia p e d i g k ö v e t ­ hető a z általános részből. J e l e n l e g m e g e l é g s z ü n k 22 000 m évi g ö m b f a f e l ­ dolgozásával, de ez f o k o z h a t ó , 25 000 m - i g . Kitörési lehetőséget e b b e n az ágazatban látunk, de elsősorban n e m m e n n y i s é g i vonatkozásban. H e l y e a v e r t i k u m b a n 78 milliós termelési érték m e l l e t t 4—5 milliós n y e r e s é g / é v . 3

3

Vadászatilag a terület j e l e n l e g i s a z ország e g y i k l e g j o b b szarvasállomá­ nyát t a r t j a e l , de túlszaporodott a t ö b b i v a d d a l együtt, a m i a m i n ő s é g r o ­ vására m e n t , s k o m o l y vadkár g o n d o t j e l e n t , m i n d a mezőgazdaság, m i n d az erdőgazdaság számára. A z ágazat b ő v ü l t e g y 1200 db-os t ö r z s á l l o m á n y ú fácánteleppel, a m e l y ö n ­ m a g á b a n n e m nyereséges, de színesítette a vadászati ágazatot, k a p c s o l t v a -

Gilvánfa 34/A szlavontölgyes erdő­ részlet

dászatot hozott létre, s sok szakember szerint kisugárzó hatásának eredmé­ nye, hogy egyáltalán vadászunk fácánra. Termelési értékben 7 milliós ágazat, 1,5 milliós nyereséggel. Mezőgazdaság, eddig mint félmilliós ágazat veszteséges a gazdálkodási rendszerünkben, de feltétlenül foglalkozunk kell vele, mert a vadgazdálko­ dás és a 25 db lóval rendelkező fogatüzem zökkenőmentes létét biztosítja. Felvásárlásunk 4,6 milliós kereskedelmi ágazat. Minimális nyereséget vá­ runk el tőle. Fő erénye a komplexumban, hogy egyenletessé teszi a sok­ színű értékesítést. Gép-, fogat-javítóműhelyek együttesen 25 milliós ágazatok 3,5 milliós nye­ reséggel. Erdőgazdasági szinten korszerű műhelyek, ahol valamennyi kap­ csolódó szakma (esztergályos, kovács, bognár, asztalos, hegesztő, mezőgaz­ dasági gépszerelő, villanyszerelő, lakatos, szíjgyártó stb.) megtalálható. Az ágazat fő erőssége a 6 db HIAB—560 daru DIZIL-en, 4 db KAMAZ, 2 db LKT 8—82, 6 db M T Z 80—82, 1 db ZETOR Chrystál, 1 db ROBUR 2,5 to-ás gép­ kocsi, 6 db UAZ brigádszállító, 1 db ROBUR autóbusz, 1 db LATVIA kis­ busz, 1 db LADA NIVA és 4 db targonca. Gondjaink és elképzeléseink Hiányzik még a rendszerből néhány személyzeti feltétel. K e l l egy szállító erdész, aki a gépcsoporttal nap mint nap együtt utazik és az objektív el­ lenőrző személy egy üzemrendész képében. Szeretnénk kitelepíteni egy szá­ mítógép részegységet az üzembe, mert jelenleg az adminisztratív kiértéke­ lés az E F A G központjában van, amelyet TPA—L 128 végez. Fejlesztésben lehetőségeink vannak a csemetetermelés korszerűsítésében, s nyitni kell a fafeldolgozásban. Most amikor már tekintélyes idő és munka múlt el a kialakulástól, gon­ dolkodom, hogy — miben rejlik az integráció ereje, amely a munkacsúcsokon biztonságot ad az üzemnek? — Következtetéseim az alábbiak, Munkáink célorientáltak, télen végvágás, tavasz—ősz erdősítés, szeptem­ ber vadászat, nyár nevelővágás és értékesítés. Nincs az országnak olyan erdészete, amely ezeken a munkacsúcsokon elegendő munkaerővel vagy meg­ felelő mennyiségű tartalék géppel rendelkezzen. Ez ebben a felépítményben megoldott. Konkrét példák: csemete kiemelés, dugványozás 1986-ban. (Hir­ telen felmelegedés). A fűrészüzem szervezett 120 fős dolgozó gárdája né­ hány nap alatt átsegített a holtponton. H a a fűrészüzem darui meghibásod­ nak, másutt komoly gondot okoz a pótlásuk, itt helyben csak utasítást kell módosítani s a primer ágazat segít. Sürgős, eddigi mérettől eltérő alapanyag beszállítása szükséges export miatt; már aznap eljut az utasítás a fűrész­ üzemből a fakitermelőig. Cikkemben, bár megírásakor az integrált eredmények voltak fő céljaim, próbáltam választ adni, s egy modellt bemutatni dr. Szodfridt Istvánnak és Molnár Lászlónak bizonyos mértékig egyetértésem jeléül (Erdőgazdaság és Faipar 1986. 1; 1986. 5.). Molnár László cikkében azt kérdezte, miért ne le­ hetne a nagyüzemi fakitermelést és szállítást szakosítani? — lehet, sőt kell is, egyetlen lehetősége annak a kompromisszumnak, amely segítségével öszszekapcsolható a kerületrendszer és a specializáció. De ne a jól bevált ke-

rületrendszert változtassuk m e g , h a n e m a l k a l m a z k o d j u n k a m e g v á l t o z o t t v i ­ lághoz, m e g ő r i z v e a z évszázadok óta k i a l a k u l t h a g y o m á n y o k a t . A s p e c i a l i ­ zálódás h a t a l m a s v í v m á n y , előnyei e l v i t a t h a t a t l a n o k , ezt k i k e l l használni, a számára kérlelhetetlen előnyt k e l l biztosítani, de ez m e g f é r a régi k e r e ­ tek k i s e b b módosításával, n e m p e d i g a teljes felrúgásával. Fontos tényező az egység nagysága. M e k k o r a l e g y e n az erdészet, v a g y a kerület? — hát a k k o r a , h o g y az illetékes vezető biztonsággal emlékezzen fejből b á r m e l y munkaterületre. H a ez n i n c s , m á r gépiessé, papírízűvé v á ­ l i k m u n k á n k , a m e l y nélkülözi a m é l y e b b érzelmi k a p c s o l a t o t a m u n k a tár­ gyával. E b b e n az e s e t b e n kényszerből. Szállítást lehetőleg csak c s o p o r t o s a n v é g e z z ü n k , ú g y , h o g y a g é p e g y s é g e k ­ k e l együtt u t a z i k a szállító erdész. F e l a d a t a a naprakész szállítási o k m á n y o k rendezése, szállítási lehetőségek feltárása. M i n d e h h e z nélkülözhetetlen e g y CB-s i n f o r m á c i ó s r e n d s z e r . (Vajszlón k i v a n építve.) A m i „ t ö r p e i n t e g r á c i ó n k b a n " n e m az erdészeknek v a n n a k fakitermelő c s a p a t a i ( u g y a n n i n c s kizárva, h o g y n é h á n y k i s e b b nevelő vágást önállóan o l d m e g e g y - e g y kerület), h a n e m az erdészetnek, új n e v é n erdészeti i g a z g a ­ tóságnak. A fakitermelési h e l y e k e t elsősorban a n a g y értékű és n a g y h a ­ t é k o n y s á g ú g é p e k kihasználása m i a t t koncentrálni k e l l e t t . E z m á r kinőtte a kerület hatáskörét és a u t o m a t i k u s a n a műszaki vezetőre hárult, ö k o o r d i ­ nál gépegységet, s s z a k e m b e r t , i s m e r e t e i s z e r i n t f e l a d a t r a l e g j o b b a n f e l k é ­ szültet, f i g y e l e m b e v é v e az ö k o n ó m i a i határokat. Ettől a kerületvezető „ t r ó n ­ fosztása" n e m történt m e g . A l e g j o b b fahasználó segíthet a kerület vezető erdésznek l e v e z e t n i a vágást, de az u j u l a t kímélése nála e l s i k k a d h a t , a k e rületvezetőnél n e m . A vágás előkészítése a kerület vezető erdész f e l a d a t a . A koncentrált v á g á s o k felújítása hasonlóan h a l m o z o t t f e l a d a t . L e g t ö b b s z ö r n e m elegendő e g y kerületvezető súlya. A l e g j o b b a k ( s z a k m a i l a g , m u n k á s ­ k o n d í c i ó b a n és természetesen területi közelségben) „ b e s z á l l n a k " a felada­ t o k b a . E n n e k m e n e d z s e r e az e r d ő m ű v e l é s i műszaki vezető. Bár e b b e n a s z e r v e z e t i felépítésben k e v é s erdészet d o l g o z i k országunkban, úgy érzem, n e m v o l t h a s z o n t a l a n valós p é l d á k o n keresztül b e m u t a t n i az i n ­ tegráció kialakulását, felépítését, b e n n e rejlő e l ő n y ö k e t , a m e l y e k s o k eset­ ben m e g o l d á s h o z segítettek e g y r e sűrűsödő g o n d j a i n k b a n .

Tipikus vajszlói szarvasbika

630*62

AZ ERDŐTERVEZÉ S FEJLESZTÉS I RENDSZERÉNEK GYAKORLAT I TAPASZTALATAI SZEGED/PÁL

Az erdőállomány-gazdálkodási tervek (erdőtervek) készítései az erdőrendezés, a korszerű erdőgazdálkodás színvonalának megfelelően 1984. jan. 1.-én érvénybe lépett új Űtmutató alapján végzi. Módomban állt a korszerűsített — sok új etemet tartal­ mazó — új Űtmutató alapján végzett gyakorlati munkában résztvenni, tapasztalataimat röviden ismertetem. A z erdőtervezés a l a p j a n e m változott. A cél m o s t is a bővített újratermelés — a t a r t a m o s és e g y e n l e t e s e n n ö v e k v ő fahasználatok biztosítása, az erdő t ö b b célú hasznosítása — , de újszerű t a r t a l o m m a l b ő v ü l t : az erdőtervezés és a népgazdasági tervezés közötti s z i n k r o n létrehozásával, szoros kapcsolódás­ sal az ötéves t e r v e k h e z , a közelítési-szállítási j e l l e m z ő k meghatározásával, e r d ő k á r o k rögzítésével, termelési cél meghatározásával, az erdőterveknek területnagyságtól függő differenciálásával, a pontosság növelésével, i n f o r ­ m á c i ó k bővítésével, az e r d ő t e r v átfutási idejének csökkentésével s t b . - v e i . A z erdőtervezési új Ű t m u t a t ó alkalmazása a z a l a i erdőtervezési g y a k o r ­ l a t b a n bevált. A tervezési t e c h n o l ó g i a módosult, az átállás természetszerűen nem v o l t z ö k k e n ő m e n t e s . A s z á m í t ó g é p - ü z e m ü n k is e b b e n az i d ő b e n lett korszerűsítve. Ű g y érzem, a l e g n a g y o b b p r o b l é m á t a tervezés és a számí­ tástechnika közötti kérdések m e g o l d á s a j e l e n t e t t e . E z e k a p r o b l é m á k már megszűntek, az átállás és a h a r m o n i k u s e g y ü t t m ű k ö d é s m e g o l d ó d o t t . A t e r e p i felmérési m ó d s z e r e k f o k o z a t o s a n korszerűsödnek, az erdőrészlet­ tel k a p c s o l a t o s i n f o r m á c i ó k b ő v ü l n e k . A z e r d ő t e r v e z ő k r e háruló t e r e p i te­ v é k e n y s é g az útmutató alapján m e g n ö v e k e d e t t . A pontosságra v a l ó törek­ vés e l e n g e d h e t e t l e n feltétel. A t e r e p i felmérés — műszerezettség, számítás­ t e c h n i k a t e r e p i alkalmazása — ú g y é r z e m a g y a k o r l a t b a n m é g n e m kielégí­ tő. Á t m e n e t i p r o b l é m a , megoldása f o l y a m a t b a n v a n . A z erdőterv a k k o r j ó , h a közérthető, életszerű, az e r d ő f e l ü g y e l ő és az er­ d ő g a z d á l k o d ó s z a k m a i egyetértését m e g n y e r i . A z 1985. é v b e n átadott erdő­ t e r v e k a k ö v e t e l m é n y e k n e k m e g f e l e l t e k , m e r t az e r d ő g a z d á l k o d ó és az erdő­ felügyelő a t e r v e k e t konkrétnak, j ó n a k találta. A távlati tervezéssel k a p c s o ­ latos e r d ő k é p regionális hozamszabályozási adathiányosságát n e m kifogásol­ ták, m e r t számukra a h e l y i és n e m a regionális e r d ő t e r v a fontos, de e g y e t ­ értettek a z z a l , h o g y a hosszútávú tervezés e l e n g e d h e t e t l e n feltétele. A sürgősség újszerűen a l k a l m a z o t t és értelmezett, az ötéves t e r v e k h e z k a p ­ csolódik, v a g y i s a b b a n az ötéves t e r v b e n k e l l , i l l e t v e ajánlatos, az előírást teljesíteni, a m e l y b e az állományt tervezték. A tervezés ötéven belül n e m m e ­ rev, m e r t az erdőrészletek m i n t e g y 3 0 — 4 0 % - a mozgatható (az 1, 2 stb. i n ­ d e x e l j e l z e t t e k ) , v a g y i s 1, esetleg 2 ötéves t e r v v e l előrehozhatok. Az index nélküli előírások teljesítése viszont kötelező. A z ötéves t e r v e k k ö -

zötti átcsoportosítási lehetőséggel az erdőgazdák általában egyetértettek. A mozgatható erdőrészletek konkrét megjelölése előnyös (a lehetőség hama­ rább tisztázható), a piaci ingadozások jórészt kiegyenlíthetők. Az ötéves ter­ vek közötti fokozatosságot (növekvő, v. csökkenő tendencia) szükségszerű­ nek tartották. Az erdőtervezésben a tervezés 12—16 évre módosult. Kezdetben zavart okozott. A tervezés kiterjedt az ún. 3. ötéves tervidőszak, és az egyes öt­ éves terveken belüli szabályozásra. Felfogás itt nem volt egységes, de a prob­ léma megoldódott. A tervszerűség — az ötéves letesen növekvő)

arányos

leterhelése

tervek egyenletes (v. egyen­

— törvényszerűen

megkövetelte

az

ötéven belüli szabályozást is. Ezek alapján az ötéves tervidőszakok tervelő­ írásait egyenletessé terveztük a fahasználatok összetételében — véghaszná­ latok területi, fatömeg, fafaj arányában — minőségében és megközelítőleg értékében. A 10 év utáni tervidőszak tervezésében (tisztítás, gyértítés, erdő­ sítés) a modelltáblák nyújtottak kellő segítséget. Hozamszabályozási mód­ szerek általában kiterjednek: területre, fatömegre (véghasználaton belül), fafajra, bizonyos mértékig a termőhely potenciális fatermőképességére, de közgazdasági alapokon nyugvó, közérthető, egyszerű erdőértékszámításra még nem. Az erdőfelügyelők, de az erdőgazda is szeretné, ha az ötéves tervidő­ szakok fahasználatai forintálisan, vagy konkrétabban, mint jó, közepes, gyen­ ge (pontrendszer), kiegyenlítettek lennének. Űjszerű az erdőrészletenkénti termelési cél, a minőségi, alternatív és menynyiségi fatermesztési cél meghatározása. Ezek a kategóriák már a tervelő­ írás súlyát, fontosságát, gazdaságosságát is meghatározzák. Az erdőtervezés ésszerűen alkalmazta és nagy segítséget nyújtott az előhasználatok fontos­ sági és sürgősségi rendjének meghatározásában. A körlapmérés kiterjesztése jelentős

mértékű,

de a zalai gyakorlat

(erdőfelügyelők) még fokozását

kíván­

ja. Célszerűnek látszik a gyérítendő erdőrészletekben (valamennyiben) mé­ réssel meghatározni a körlapot, mert a felügyelő legegyszerűbben a gyérítés utáni optimális körlapot körlapméréssel (Anucsin-prizmával) tudja ellenőriz­ ni. Az erdőgazdálkodók is fokozatosan áttérnek a körlapmérésre. Egysze­ rűbb és pontosabb mint a törzsszám meghatározás. Természetesen a törzs­ számra is szükség van, de az a körlapból (átlagátmérő) nagy pontossággal számítható. Megfontolandó az előhasználatok jövőbeni körlapmérése, mert a szembecsléses-lambdával módosított záródásbecslés eredménye eltéréseket okozhat. A törzs újszerű

minősítése

nem okozott különösebb

gondot. Néhányan k i ­

fogásolták az ágtiszta törzsmagasság hiányát, ami nélkülözhető, mert a törzshányad indexe — a minőségi jellemzésnél — e r r e kielégítő pontossággal ugyanazt a fogalmat meghatározza. Az erdőértékszámításnál ezek az adatok döntő fontosságúak lesznek azonkívül, hogy méret- és választékcsoport meg­ határozására alkalmasak. Rendkívül

nagy jelentőségű

az ún. fahasználati lista — és általában a lis­

ták bevezetése — az éves tervek elkészítését megkönnyítő lista, amelynek rendszere ötéves tervekre épül. Ezen belül a tisztítás, a törzskiválasztó gyé­ rítés, növedékfokozó gyérítés, fafaj bontásban, a véghasználat fafaj és vas­ tagsági csoportonként fatömeggel, erdőrészletenként szerepel. Külön csopor­ tosításban vannak azok az indexes erdőrészletek, amelyek előrehozhatok, vagy elhagyhatók egy, vagy két ötéves tervvel. Az erdőterv gyakorlati ke-

zelését a listák nagyon megkönnyítik, mert könnyen áttekinthetők, egy ol­ dalon több erdőrészlet szerepel. Általános vélemény (erdőfelügyelő, erdőgaz­ da), hogy e nagyszerű táblázat akkor felelne meg, ha a jelenlegi teljes ívnagyság felére lenne csökkentve, esetleg néhány információ kihagyása árán is. A lista ettől függetlenül nagyon jó. Ügy gondolom, a formai változás nem okoz gondot a rendezésnek. A z erdőfelügyelők és az erdőgazdák észrevételei alapján a korszerű fa­ termesztési modellek szerint minősített, jó, közepes, gyenge állományok ará­ nyai a megújított régi erdőtervi adatoktői jelentősen eltérnek, holott az ál­ lományok nem változtak (az eltérésnek bonyolult pénzügyi kihatása is le­ het). A jó állományok aránya jelentősen csökkent (20—60%) és eltolódott a közepes felé, ami nem igaz, mert az állományok állapota változatlan. A z el­ térés oka — úgy gondolom — abban rejlik, hogy modellszerű gazdálkodás eddig nem volt, így az állományok sem képviselhetik a modell alapját. A fatermesztési modellek egyértelműen csak a fiatal állományokban alkalmaz­ hatók, ahol a feltételek szerinti gazdálkodás kezdettől fogva biztosított volt. Üjszerű feladat az erdőrendezés történetében a faállományok egészségi ál­ lapotának felmérése, az erdőtervekben való rögzítése. A z erdőtervezés gya­ korlatában a feladat megoldása zökkenőmentes volt. Célszerűnek látszik az erdőtervek tematikus térképrendszerét kiegészíteni, ún. erdőkárok nyilván­ tartási térképével, amelyen az alap felmérést az erdőtervező tünteti fel, fo­ lyamatos vezetését az erdőfelügyelő végezné. A z erdőtervezés új irányelvei a feldolgozási munkák során a számítás­ technika kibővítését irányozták elő. A z átállással jelentkező természetes ne­ hézségen túl vagyunk. Számítástechnikát az irodánk már jelentős mérték­ ben alkalmazza. A feldolgozási munka forradalmasodni fog. A z irodák a szolgálat által mágnesszalagra rögzített valamennyi erdőrészlet adatait meg­ kapják. A z erdőtervező elvégzi a szükséges módositásokat és a javított, hibát­ lan mágnesszalagot további feldolgozásra visszaküldi. A feldolgozás új tech­ nológiája az átfutási időt jelentősen lerövidíti, így a korábbiaktól eltérően jóval hamarább az illetékesekhez jut az erdőterv. A z új Űtmutató előírásai ezt biztosítják, a többi szervezési kérdés. összegezve az elmondottakat, az új Űtmutató az erdőállomány-gazdálko­ dási tervek készítéséhez gyakorlati alkalmazása a zalai erdőtervezésben si­ keresnek mondható. A z újszerű dolgok, mint amilyen az, hogy az erdőterv érvényessége 12—16 év, a kapcsolódás az ötéves tervekhez, ökonómiai fel­ tételekhez igazodóan az egyes ötéves tervek közötti átcsoportosítási lehető­ ség, állományszerkezeti, közelítési, szállítási információk bővítése, az erdő­ károsítás felmérése, a fahasználati, erdősítési listák készítése, a termelési cél meghatározása,, ötéves tervek közötti szabályozás, a fahasználatok (fa­ tömeg, terület, fafaj) vonatkozásában az erdőterv minőségét, használhatósá­ gát, információ gazdagságát jelentősen növelte. M i n d az erdőgazda, mind az erdőfelügyelő az új Űtmutató alapján készült erdőterveket jónak találja, de nem értenek egyet a minőségi kategóriák között jelentkező egyirányú el­ tolódással, az erdősítések során tervezhető két célállomány lehetőséggel (tisz­ tázatlan a pénzügyi kihatás). A számítástechnikai feladatok részbeni lebon­ tása a terepi és feldolgozási munka összefonódását jelenti, a feldolgozási idő rövidül, az erdőtervek 5—8 hónappal hamarabb az illetékesek rendelkezésé­ re bocsáthatók. A z újszerű tartalom az erdőrendezés történetében ugrássze­ rű fejlődést jelent, a gyakorlat sikeresen alkalmazza.

630*67

SZÁMÍTÓGÉPPEL MEGJELENÍTET T TÁBLÁZATOK A Z ERDŐGAZDASÁG I GYAKORLATBAN ODOR

JÓZSEF

Erdőgazdasági gyakorlatunkban — mint az élet más területe­ in is — egyre nagyobb teret hódít a számítástechnika. E tér­ nyerés azonban nem mindig halad a szükséges gyorsasággal, el­ sősorban a szemléletváltás lassúsága miatt. Az alábbi cikk e szemléletváltás meggyorsításához szeretne hozzájárulni. A cikk­ ben bemutatott számítógépes alkalmazás azonban csak példa; ezen útmutatás alapján a gyakorlati problémákat olyan géptípu­ son és olyan programokkal kell megoldani, amelyeket a szá­ mítástechnikai tudomány optimális változatokként javasol. A számítástechnika k o r u n k e g y i k l e g d i n a m i k u s a b b a n fejlődő t u d o m á n y ­ ága. Sajátossága, h o g y e r e d m é n y e i i g e n g y o r s a n b e k e r ü l n e k a g y a k o r l a t b a . E z t a f o l y a m a t o t elősegíti az a s z i n t e robbanásszerűség, a m e l y e t n a p j a i n k ­ ban a m i k r o s z á m í t ó g é p e k elterjedése j e l e n t . Á g a z a t u n k o n belül is e g y r e t ö b b vállalatnál kerül bevezetésre a számítógépes adatfeldolgozás. M i v e l a z o n b a n teljesen új d o l o g r ó l v a n szó, s o k h e l y e n m e g l e h e t ő s e n n a g y az ellenállás a „számítógépesítéssel" s z e m b e n . E n n e k elsősorban az az o k a , h o g y a d o l ­ g o z ó k jelentős része i d e g e n k e d i k a számítógéptől, a számítástechnikától. E b ­ ből a d ó d i k a másik alapvető p r o b l é m a , az i n f o r m á c i ó k és lehetőségek n e m megfelelő felhasználása. A legtökéletesebb i n f o r m á c i ó s r e n d s z e r s e m ér s o ­ kat, h a a z o k , a k i k n e k a l e g n a g y o b b szükségük v o l n a rá, n e m v e s z i k i g é n y ­ be a r e n d s z e r szolgáltatásait, m e r t v a g y i d e g e n k e d n e k tőle, v a g y egyszerűen n e m i s m e r i k a r e n d s z e r által elérhető lehetőségeket. J e l e n l e g hazánkban — legalábbis az erdőgazdasági ágazaton belül — m é g nem beszélhetünk megfelelő színvonalú számítógépes kultúráról, e n n e k k i ­ alakítása a k ö v e t k e z ő é v e k f e l a d a t a . Fel

kell készülnünk a számítástechnika fogadására, rohamos

térhódítására!

E z a z o n b a n k o r á n t s e m j e l e n t i azt, h o g y ezentúl m i n d e n k i n e k értenie k e l l a számítástechnikához v a g y a p r o g r a m o z á s h o z . E l l e n k e z ő l e g : elegendő, hogy a felhasználók igényeljék a számítógép által elérhető szolgáltatásokat és ki tudják használni azokat! Á g a z a t u n k o n belül talán elsősorban az erdészeti vezetők, k ö z é p v e z e t ő k m e g n y e r é s é r e v a n szükség. V e l ü k k e l l elsősorban m e g i s m e r t e t n i , m e g s z e r e t t e t n i a számítástechnikát, a számítógép a d t a l e h e ­ tőségeket, szolgáltatásainak i g é n y b e v é t e l é t . E r r e a célra kiválóan a l k a l m a s a k a táblázatkezelő-számító-programok (spreadsheet-ek). A f e j l e t t e b b számítógépes kultúrával rendelkező országokban a hétköznapi életben a l e g e l t e r j e d t e b b p r o g r a m f é l e s é g e k p i l l a n a t n y i l a g (a j á t é k p r o g r a m o ­ kat f i g y e l m e n k í v ü l h a g y v a ) a különféle szövegszerkesztő, adatbázis- és táblázatkezelő p r o g r a m o k . V á r h a t ó tehát, h o g y ezek a számítástechnika e l ő ­ retörésével nálunk is e g y r e n a g y o b b teret f o g n a k hódítani.

A táblázatkezelők az erdőgazdasági i r o d a i munkában, a m i n d e n n a p i g y a ­ k o r l a t b a n is j ó l hasznosíthatók. A teljességre való törekvés nélkül szeretnék f e l v i l l a n t a n i néhány lehetséges példát az alkalmazásukra: — Bármilyen kimutatás, s t a t i s z t i k a , kalkuláció elkészítésére felhasználha­ tók. K ü l ö n ö s e n célszerűen a különféle h a v i , stb. (halmozandó) a d a t o k f e l ­ dolgozására, u g y a n i s az összegezés a u t o m a t i k u s a n megvalósítható. — A l e g k ü l ö n b ö z ő b b t e r v e k (fahasználati, erdőművelési, költség-, eredmény-, stb.) változatainak kidolgozására is i g e n a l k a l m a s a k . E g y - e g y érték m e g v á l ­ toztatása esetén a z o n n a l rendelkezésre áll a v é g e r e d m é n y . — K ü l ö n ö s e n h a s z n o s a k a táblázatkezelők a különböző é v k ö z i értékelésekre, elemzésekre, a m i k o r a t e r v és a tény a d a t o k összevetése és p l . százalékolása történik. E z esetben u g y a n i s csak az előző időszaki értékelés tényszámait k e l l korrigálni (a t e r v a d a t o k változatlanok). Közvetlen e l ő n y ö k A táblázat-számító p r o g r a m o k használatának közvetlen előnyei a k ö v e t ­ kezőkben foglalhatók össze. A számítások g y o r s a k , a u t o m a t i k u s a k . A z a d a ­ t o k a t csak egyszer k e l l bebillentyűzni. N e m elhanyagolható előny, h o g y az e r e d m é n y e k rögtön kinyomtathatók (gépelt formában rendelkezésre állnak). A z s e m lebecsülendő, h o g y ezek a táblázatok mágneslemezen rögzíthetők, így e g y későbbi időpontban tetszés s z e r i n t újra „ e l ő v e h e t ő k " , módosíthatók, a k ­ tualizálhatok. Használatuk kényelmes, g y o r s a n elsajátítható, kezelésük e g y ­ szerű. A z adminisztrációs m u n k a időszükséglete így jelentősen csökkenthető, főleg h a g y a k r a n elkészítendő kimutatásról v a n szó. A z így felszabaduló időmennyiség a kvalifikált s z a k m a i tevékenységre fordítható. A z egyhangú, m o n o t o n tevékenység (pl. sok a d a t m e c h a n i k u s összeadása stb.) kiiktatódik, ezt a számítógép elvégzi, m é g h o z z á i g e n g y o r s a n . H a az a l a p a d a t o k j ó k is, a számítások során az e m b e r véthet n u m e r i k u s hibát és kezdődhet a fáradt­ ságos, időigényes hibakeresés, m í g a számítógép esetében (hibátlanul b e v i t t a d a t o k k a l ) ez n e m f o r d u l h a t elő. Közvetett előnyök Szóljunk néhány szót a közvetett e l ő n y ö k r ő l is. A táblázatkezelő p r o g r a ­ m o k alkalmazása elősegíti a számítógépes kultúra terjedését, a l k a l m a s a szá­ mítástechnika népszerűsítésére, e m b e r k ö z e l b e hozására. A számítástechnika alkalmazása az innovációs f o l y a m a t o k a t is s e r k e n t i . A táblázatkezelő p r o g ­ r a m o k használata g o n d o l k o d á s r a s a r k a l l j a a felhasználót, továbbá módot nyújt kreativitásának kibontakoztatására. E z által a m u n k a jellege is m e g ­ változik, a számítógéppel való k o m m u n i k á c i ó e g y f a j t a intellektuális élményn y é válik. A táblázatkezelők alkalmazása egy lépés l e h e t a z o n az úton is, a m e l y e n e l j u t u n k oda, h o g y a személyi (és h o b b y ) kategóriájú gépeket v a ­ lóban rendeltetésüknek megfelelő célra használjuk f e l . E g y példa A fentiek konkrét szemléltetésére röviden bemutatom a Commodore—64-en fut­ tatható CALS—RESULT programrendszer működését. (A C—64-re több ilyen jel­ legű program is beszerezhető, p l . M U L T I P L A N stb.). Ezt a táblázatkezelő programot úgy k e l l elképzelni, mint hogyha egy nagymé­ retű táblázatot egy „ablakon" keresztül (ez a képernyő) szemlélnénk. A táblázat az „ablak" mögött mozgatható, így tetszés szerinti (de m i n d i g csak a képernyőn elférő) részletét szemlélhetjük. A z egész táblázat általában nem fér rá a képer­ nyőre, ezért vált szükségessé ez a megoldás.

A táblázat egyes rovatai — a továbbiakban: mezők — tetszés szerint feltölthe­ tők számszerű, szövegszerű vagy matematikai kifejezés jellegű információval. E z utóbbi lehetőség teszi igazán hasznossá és kényelmessé a táblázatkezelőket: bár­ mely mező esetén megadhatjuk, hogy oda m i l y e n értéket várunk, bármely mezők összegét, különbségét, szorzatát vagy bármely mezők adatait felhasználó komplikál­ tabb matematikai kifejezést stb. A program a l k a l m a s : — kisebb terjedelmű adatállományok táblázatos formában történő rugalmas tá­ rolására, — a táblázatos kalkulációk automatikus elvégzésére, — a táblázatok adatainak módosításával gazdasági-műszaki szimulációk elvégzé­ sére, — a táblázatok változatos és könnyen kezelhető megjelenítésére, — az adatok hisztogramm formájában történő grafikus kijelzésére és nyomta­ tására, — az eredmények különböző formátum szerinti kinyomtatására a sornyomtatón. — az adatok további számítógépes feldolgozáshoz alkalmas formába hozására. A program három dimenziós adatkezelési struktúrát valósít meg. E z megkönnyí­ ti az adatkimenetek összeállítását, az adatok kezelését, a táblázatok összesítését. A program 32 lap (táblázat) egyidejű kezelésére képes. M i n d e n egyes lap oszlopokra és sorokra bomlik, melyek találkozásainál találhatók a táblázati mezők (rovatok). Egy lapon levő oszlopok száma max. 63, a sorok száma m a x . 254 lehet. E z a ter­ jedelem az esetek döntő többségében elegendő. Más programok, vagy más gépek ennél esetleg nagyobb vagy kisebb táblázatokat tudnak kezelni. A bemutatott prog­ ram használata különösebb számítástechnikai képzettséget n e m igényel, elegendő pusztán a gép alapavető kezelését ismerni (üzembehelyezés, programbetöltés, stb.). N é h á n y hátrány Végezetül néhány szót a hátrányokról i s : A táblázatkezelő programok használatához elsősorban számítógépre v a n szükség, ez p e d i g általában n e m olcsó d o l o g . ( M é g talán a l e g o l c s ó b b i l y e n célra használható g é p a Commo­ dore 64 + m á g n e s l e m e z egység + n y o m t a t ó , j e l e n l e g k b . 100 m F t - b a kerül). Ezért i n k á b b o l y a n h e l y z e t b e n érdemes e p r o g r a m o k a t használni, a h o l a g é p m á r rendelkezésre áll, ezzel is növelni l e h e t a g é p kihasználtságát. ( A soft­ w a r e , v a g y i s a p r o g r a m o k — v i s z o n y l a g k ö n n y e n és olcsón —• 100-200 N S Z K márkáért, néhány ezer Ft-ért beszerezhetők). A n a g y o b b táblázatok egészükben a k é p e r n y ő n n e m jeleníthetők m e g , csak részletekben. E z az át­ tekinthetőséget esetleg z a v a r j a . A z a d a t o k b a n történő k i s e b b m ó d o s í t á s o k körülményesek (programbetöltés, táblázatbetöltés, módosítás, kimentés). E z az időráfordítás, v a l a m i n t a g é p - és p r o g r a m k ö l t s é g v i s z o n t — f ő k é n t a k o m p l i k á l t a b b táblázatok esetében — a rendkívül gyors újraszámítással r e n d s z e r i n t b ő v e n megtérül.

A lapban megjelent tanulmányok szerzői: Bánó László főépítésvezető erdömérnök, P i l i s i Áll. Parkerdőgazdaság, Visegrád; Frantz László erdésztechnikus, M G T S Z , Lébénymiklós; Horváth István ny. osztályvezető, Budapest; Kósa Pál fahasz­ nálati osztályvezető főmérnök, Z E F A G , Nagykanizsa; Odor József erdőmérnök, Gemenci ÁEVAG, B a j a ; Szegedi Pdl erdőmérnök, E R S Z . ÜTI vezetője, Zalaegerszeg: dr. Szepesi László főigazgatóhelyettes, E R T I , Budapest; dr. Szodfridt István egye­ temi tanár, E F E , Sopron; Tihanyi Gyula közg. o.v.h., Z a l a i E F A G , N a g y k a n i z s a ; Tóth Imre ny. erdőművelési osztályvezető. Baja; dr. Turcsányi Gábor egyetemi adjunktus, A T E , Gödöllő; Túrós László erdészeti igazgató, Vajszló; Wagner Tibor műszaki osztályvezető, Mátrai E F A G , Eger.

630*238

A FEHÉR - É S SZÜRKENYÁ R TERMESZTÉSE GEMENCEN TÓTH IMRE

Elöljáróiban elevenítsük fel, mi is a fehérnyár és a szürkenyár között a különbség. A nyarak rendszertanáról hazánkban elsőként Gombócz Endre írt részletesen, 1908-ban a MTA kiadásában tisztán herbáriumi anyagok feldolgozásával írta, és ez tévedésé­ megjelentetett A Populus nem monográfiája c. könyvében. Ezt hez és megtévesztéshez vezetett. A P. canescens Schmidt angliai szürkenyárakat fehérnyárként sorolta be. 20 év múlva a Bo­ tanikai Közlemények 1928. é. 1—4. füzetében Vizsgálatok hazai nyárfákon c. tanulmányában ezt írja: „Mikor 1908-ban megje­ lent dolgozatomban azt az állítást kockáztattam, hogy a P. álba és a P. tremula között keverékfaj, hybrid nincs, nem támaszkod­ hattam elegendő vizsgálati anyagra. Azóta azonban számos olyan alakkal találkoztam, melyek hitemben már régen megingattak". Ezért vizsgálatait folytatta, mesterséges hybrideket is előállí­ tott, így arra az eredményre jutott, hogy a szürkenyár a fehér­ nyár és a rezgőnyár hybridje. összehasonlítja a fehér, a szürkeés a rezgőnyárak gazdag formaváltozásait. Tulajdonságaikból a néhány legfontosabbat emelem ki a táblázaton. Gombócz e ta­ nulmányában a fehérnyár 27 formáját írja le, míg a két alakkör­ be sorolt rezgőnyárnak 7—7, összesen 14 alakját, a szürkenyár­ nak pedig 12 alakját. Gombócz Endre után Tuzson János, a Bp.-i Tudományegye­ tem növényrendszertan és növényföldrajz tanára, a Botanikus Kert igazgatója foglalkozott a nyarakkal, főként a külföldi dísz­ es nemesnyárak honosításával. (Tuzson János erdőmérnök ok­ tatói pályafutását Selmecbányán kezdte). Koltay György indítot­ ta be a nyár és fűz szelektálást, így a fehérnyár félék váloga­ tását is. Sok szép törzsalakú fa vágástéri, vagy Presszler-fúrós vizsgálatát végeztük együtt 1949-től, de főként 1952 nyarán, mi­ kor az ország nyár anyatelepeinek számbavételén és fajtameg­ állapításán dolgoztunk. Ekkor a sarkadremetei csemetekertben fehérnyár anyatelepet találtunk, melyről ott fehérnyár gyökeres dugványokat neveltek. A m i a f e h é r - és s z ü r k e n y á r termesztését i l l e t i a g e m e n c i Á E V G területén, bár 1948 óta felkeltették é r d e k l ő d é s e m e t a l e g s z e b b törzsalakú e r d e i fák, a szép szürkenyár c s o p o r t o k a t i t t c s a k 1952-ben vettük számba. N é h á n y u k ­ ból famintákat is k ü l d t ü n k a f a i p a r i kutatóintézetnek. A fehérnyárak vizsgálata kiderítette azt, h o g y fajtajellegük az ún. s z u r k o s geszt. A b a j a i e r d ő k f a v á g ó i n e m i s f e h é r n y á r n a k hívták a k k o r i b a n e fát, h a n e m s z u r k o s nyárnak. A szürkenyárak fája v i s z o n t n a g y o n g y a k r a n a r e z g ő n y á r t ó l ö r ö k ­ l ő d ö t t m i n ő s é g ű , szép, fehér gesztü. A F a i p a r i Kutatóintézet az i l y e n b e k ü l ­ dött famintákat kiválónak minősítette m i n d papír, cellulóz, m i n d l e m e z i p a r i célra. M í g o d v a s fehérnyár n i n c s , esetleg c s a k a pusztulófélben levő, elhaló, túlöreg f a , a d d i g a szürkenyár g y a k r a n o d v a s o d i k e g y - e g y ágcsonkja helyén. A l e g s z e b b f e h é r - és szürkenyárak nyilvántartásba vétele után elszaporí­ tásukkal próbálkoztunk. K o l t a y G y ö r g y k e z d e m é n y e z t e a szép, fehérfájú

Populus alba

P. alba x tremula

Populus tremula

T a v a s z i levelek szőrzete fakadáskor

sűrűn, tömötten fehéren szőrös

gyengébben sző­ rös, g y a k r a n k i s ­ sé szalagosán selymes szőrzet, vagy m a j d n e m kopasz

kopasz, v a g y rá­ simuló, fehér selymes szőrzet (a ssp. villosa alak­ körben)

Tavaszi leveleken levéllemez széle

szabálytalanul gyéren és tompán fogas mindkét oldalon 2—5 foggal

szabályosan fogas mindkét oldalon 5—8 foggal

szabályosan, sű­ rűn, élesen fogas mindkét oldalon 8—13 foggal

Jánosnapi h a j ­ tásokon az idős levél a l u l

sűrűn, tömötten fehéren szőrös szöszös

szürkén, zöldesen szöszös, itt-ott lekopaszodó

egyes szőrök; vagy teljesen kopasz

Jánosnapi h a j ­ tásokon levél­ lemez széle Virágpikkelyek széle

mélyen 3—5—7 karéjos

csúcson ép, kihegyezett, vagy aprón fogas

Bibe (Gombócz alapján)

sárgászöldes színű, fonalas

Rügyek (Koltay alapján)

fehéren szőrös, tojás alakúak

gyengén karéjos, szabálytalanul, durván fűrészes, vagy fogas

sohasem karéjos, hanem csipkés, fűrészes

nagy fogakkal, vagy m a j d n e m kö2ép g bemet­ szett

mélyen ujjasán bemetszettek

világos, vagy sö­ tétpiros, karéjos

sötét p i r o s l i l l a erőteljes karé­ jokkal

;

szürkésfehérek, csúcsuk megnyúlt

kopaszok, szá­ razak, fényesek, tojás alakúak

f a c s o p o r t o k sarj áztató á r k o k k a l történő körbeásását, és í g y g y ö k é r s a r j c s e ­ m e t é k nyerését kísérleti erdősítések, f a j t a g y ű j t e m é n y e k és a n y a t e l e p e k l é ­ tesítéséhez. A b b a n a z i d ő b e n e g y - e g y erdészetnek és fásítási k ö r z e t é n e k c s e m e t e ö n ­ ellátását célul tűző c s e m e t e k e r t j e i v o l t a k a g e m e n c i Á E V G j o g e l ő d j é n e k , a D u ­ naártéri Á l l a m i E r d ő g a z d a s á g n a k . E g y h o m o k i és e g y ártéri erdésztünk c s e ­ m e t e k e r t j é b e n v o l t t ö b b é v e n át a n y a t e l e p ü n k a szép törzsalakú, fehér fájú s z ü r k e n y á r b ó l , r e z g ő n y á r b ó l . A hajósszentgyöri csemetekertben h á r o m k l ó n (köztük e g y r e z g ő n y á r ) , a p ö r b ö l y i b e n a h á r o m h o m o k i k l ó n o n k í v ü l m é g n é g y ártéri ( a l s ó p ö r b ö l y i , kisrezéti, s z o m f o v a i , l a s s i i ) k l ó n n a k v o l t k i s a n y a telepe. A z új m e c h a n i z m u s nyereségszemlélete és a nyár-, fűznevelő k e r t e k koncentrálása m i a t t m i n d k é t c s e m e t e k e r t m e g l e t t szüntetve 1971-ben. A bédai kertben i s v o l t a k f e h é r - és s z ü r k e n y á r a n y a t ö v e k . F e h é r n y á r c s e ­ m e t e n e v e l é s b ő l k i v á l o g a t o t t e g y e n e s n ö v é s ű , l e g s z e b b c s e m e t é k e t aprítottuk d u g v á n n y á 1958 táján. A g y ö k e r e s d u g v á n y o k ú j a b b alakvizsgálata után a s z e b b e k b ő l k i s g y ű j t e m é n y létesült. E g y erdőrész két szép s z ü r k e n y á r c s o ­ p o r t j á b ó l g y ö k é r s a r j is l e t t s z e d v e a g y ű j t e m é n y b e . E 1 0 — 3 0 % - k a l g y ö k e ­ resedő v á l o g a t o t t c s e m e t é k a z o n b a n drágák v o l t a k , s e n k i n e k n e m k e l l e t t e k .

Fásításban erőltetve u g y a n n e h e z e n sikerült e l h e l y e z n i a fehérnyár g y ö k e ­ res dugványokat, de utána a bédai erdészet felszámolta ezt a k i s kísérleti anyatelepet. 1959 augusztusában a pörbölyi anyatelep szemzőgallyairól fehérnyárra szem e z t e t t e m alvószemzéssel egy kertészeti e g y e t e m i hallgatóval 3000 db-ot. A szemzés 8 0 % - a m e g f o g t a , k ö v e t k e z ő t a v a s s z a l a z o n b a n csak a feléből l e t t n e m e s hajtás. A többi f a g y v a g y k a p a áldozata lett. E csemetéket t ö b b e r ­ dőrészletbe ültettük k i . A bekerített B a j a 67 és 68-as t a g b a ültetettek m e g is m a r a d t a k . Másutt a s z a r v a s lerágta, m a j d a mégis felserdülteket teljesen k ö r b e hántotta. Így e próbálkozásnak n e m l e h e t e t t j ö v ő j e G e m e n c e n . Magyarázattal t a r t o z o m , h o g y mért beszélek e s i k e r t e l e n nemesítési, ér­ tékjavítási kísérletekről a címhez n e m s z o r o s a n r a g a s z k o d v a . 1959-ben a b a j a i Dunaártér e r d e i n e k f o n t o s a b b állományalkotó f a f a j a i t e l e m e z v e az üzemtervek feldolgozásával kiszámítottam a fő fafajok átlagnövedékét, v a l a ­ m i n t véghasználati választék összetételük alapján értéknövedéküket. ( A d u n a ­ ártéri erdőgazdálkodás egyes kérdései, A z Erdő 1960. 7. p. 253—257.). A fehér nyár sarj erdő a korainyár n ö v e d é k é r tekének c s a k 44%-át adta s z u r k o s fájának kártyásodé, g y e n g e minőségű r ö n k a n y a g a m i a t t . Ezért j o b b á alakításuk, javításuk m i n d e n k é p p e n i n d o k o l t v o l t és m a r a d . A kivitelhez a z o n b a n n e m elég a jószándék. 1960 őszén az E R T I Baján is létrehozott egy nyárkutató állomást. A z í g y létrehozott p r o f i l g a z d a m i a t t az üzemi vezetés az azt követő é v e k b e n e l l e n e z t e a saját üzemi kísérletek vitelét. M a j d 1961b e n r e n d e l e t született a g e m e n c i Á l l . Vadgazdaság és Dunaártéri Állami E r ­ dőgazdaság erdőfelújítási lehetőségének összeegyeztetésére (1060/1961. O E F ) . E r e n d e l e t csak a nemesnyárral j ó termőhelyen végzett felújítások kerítéses v é d e l m é t tette lehetővé. E k o m p r o m i s s z u m o s erdőgazdálkodás és a h a z a i nyárral történő erdősítések a l a c s o n y egységára az 1960 őszén beállt s z e m ­ léletváltozáson túl is kizárta a t o v á b b i erőfeszítések realitását. A z új m e c h a ­ n i z m u s f e l o d o t t a a főhatósági k e r e t e k e t . E k k o r és azóta is a közgazdasági fogálommal takart szemellenzős szabályozási rendszer lehetőségei dolgoztak minden, a jövőt szolgáló és az éves eredményben nem realizálható tevé­ kenység ellen. Lássuk,

m i t lehetett mégis t e n n i ? 1961—68 közötti é v e k b e n a f a i p a r egyenletes szállításhoz r a g a s z k o d o t t fe­ hérnyárból i s . Így a kitermelésének l e g f e l j e b b fele esett télre, és s a r j a d t f e l vágásterülete. A másik felét f e l k e l l e t t újítani. A z 1965. évi árvíz kiölte e kevés sarjas zömét is, m e r t e z e n a k i s területen éveken át a sarjat is v i s z szarágta, térd magasságban t a r t o t t a a s z a r v a s . A b b a n az időszakban az 1060. sz. r e n d e l e t r e épült é r v é n y e s erdősítési t e c h ­ nológiánk s z e r i n t 8 X 8 m hálózatban nemesnyár sorfával beültettük a n e ­ mesnyár erdőnek n e m a l k a l m a s , sarjaztatásra szánt téli vágást m é g a z o n a t a v a s z o n , a sorfákat e g y e d e n k é n t v é d v e karóval és gyüricés körülkötözéssel. A csak nyáron felverődött s a r j j a l f e l t u d t a v e n n i a g y ö k é r v e r s e n y t az 1 m es g ö d ö r b e ültetett s o r f a . A z i l y e n középerdők, h a a sarj is j ó l felverődött, kielégítő képet m u t a t n a k m a . 3

A sarj felújítás egységárának felemelése m i a t t ráfizetésessé vált e módszer. A z erdőrendezőség pécsi területi igazgatója 1970-ben a 8 X 8 - a s hálózatot 6 X 5 - r e módosította. E z már e l v i s e l h e t e t l e n többletköltséget is j e l e n t e t t , a m e l -

lett a sarj fehérnyárasok minőségjavítására sűrűsége m i a t t alkalmatlanná vált, m e r t így a fehérnyár k i p u s z t u l t v o l n a . Ezért ettől k e z d v e n e m történt i l y e n k ö z é p e r d ő s felújítás. A z 1969. és 1970. é v b e n az egész g e m e n c i hullámtér új üzemtervet k a p o t t . E k k o r a k ö z é p e r d ő n e k egy másik a l a k j a vált előírássá. A főként k e s k e n y levelű kőrissel c s o p o r t o s a n e l e g y e s f e h é r n y á r a s o k vágáskora az a d d i g i 50 é v ­ ről 40-re l e t t c s ö k k e n t v e , h e l y e s e n , a kőrisé v i s z o n t 80—90-re f e l l e t t e m e l ­ v e . E 10 éves k o r c s ö k k e n t é s megkétszerezte a fehérnyár véghasználatokat. A z a k k o r már e g y vállalaton belül vadászati é r d e k e l t s é g ű v é l e t t G e m e n c i Á E V G . a k k o r i igazgatója kész h e l y z e t elé állította a f e l v e v ő f a i p a r t , csak télen e n g e d t e t e r m e l n i a fehérnyárat. Í g y m e g n é g y s z e r z e z ő d ö t t a s i k e r e s s a r jaztatás területe. E z t m á r n e m rágta l e a s z a r v a s , i l l e t v e t ö b b e t t u d o t t nőni a sarj, m i n t a m i t e v e t t róla a v a d . Megszűnt ezért az árvíz m i a t t i s a r j - b e íulladás i s . A z azóta lejárt ü z e m t e r v e k megújításakor természetesen visszaállt a régi fehérnyár vágásterület-nagyság. A z ú j a b b szabályozóváltozás időszaki m u n ­ kaerővel l e h e t ő v é teszi az 1961—1968 között b e v á l t g y a k o r l a t újra b e v e z e t é ­ sét, de m o s t már n e m Aigeiros nemesnyár, h a n e m 'I 58/57' v a g y más, sze­ lektált fehérnyár s o r f a bevitelével, m e l l y e l k e d v e z ő a t a p a s z t a l a t u n k , de csak a j ó t e r m ő h e l y e k e n . Érdemes tehát f o l y t a t n i az 1961-ben a b b a h a g y o t t , i l l e t ­ v e csak a k l ó n o k m e g ő r z é s é r e korlátozott munkát. M e k k o r a a szerepe a fehérnyárnak a ' G e m e n c i Á E V G területén? 1957—58-as f e l m é r é s e m b e n az ártéren 1 6 % v o l t a fehérnyár arány. A z 1968 utáni ü z e m t e r v e k fafaj s t a t i s z t i k a i táblázatai h a z a i n y a r a t t a r t a n a k n y i l ­ ván, együtt a f e h é r - és feketenyárat, és a n é h á n y c s o p o r t szürkenyárat. Így m e g o l d o t t á k a fehérnyár—szürkenyár n é v z a v a r kérdést i s . V i s z o n t használ­ hatatlanná vált ez az a d a t az e r d ő m ű v e l é s részére. Használhatatlan l e t t a favágatási t e r v e fafaj r o v a t a is. M i n d e n egyes h a z a i nyár vágást azóta az e r d ő m ű v e l ő választ szét gyökérsarjat h o z ó fehérnyárra és a csak tuskósarj a t adó, í g y mesterséges felújítást i g é n y l ő f e k e t e n y á r vágásterületre. A g a z ­ daság egész területenének m a c s a k 1 0 , 1 % - a a „hazai nyár", k b 7 % - a f e ­ hérnyár, és 1—2 t i z e d % szürkenyár. A hullámtérben 2 1 % a „hazai nyár", e n n e k k b . 2/3-a, 1 4 — 1 5 % a fehérnyár, 1 6 % a fűz, 2 6 % a n e m e s n y á r területe. Csökkent tehát v a l a m e l y e s t 25 é v a l a t t a fehérnyárasok területe, j ó l l e h e t 1961 előtt és 1975 után m a g c s e m e t é v e l i s újítottunk n é h á n y vágásterületet, de ez n e m ellensúlyozta a régi nyári v á g á s o k , visszarágott s a r j a s o k kiesését és a sarj közé v i t t n e m e s n y á r m i n ő s é g j a v í t ó e l e g y helyfoglalását. Mutatják v i s z o n t a számok, h o g y a fehérnyár i n k á b b k e d v e l t , m i n t háttérbe szoruló fa a G e m e n c i Á E V G . területén. A n e m e s n y á r a s o k e g y részét is felválthatná, h a szelektált, értékes fájú fajtáival erdősítenénk, n e m m u l a s z t v a e l a sarj fehérnyárasok minőségjavítását s e m . A fehérnyáras véghasználatok átlag f a t ö m e g e 360 m / h a , k b a z o n o s a füzesek 354 m véghasználati f a t ö m e g é v e l és 60 m - r e l n a g y o b b m i n t a m a m á r a k o r a i n y á r vágások helyét átvett 20— 25 éves olasznyárasok 301 m / h a véghasználati f a t ö m e g e . 3

3

3

3

A G e m e n c i Á E V G . é v e n k é n t 3—4 százezer fehérnyár (köztük 5—10 ezer szürkenyár) m a g c s e m e t é t n e v e l , bár e z e k b ő l s o k a t e l is a d . Nyilvántartja az értékesebb m a g t e r m ő c s o p o r t o k a t , a m a g o t lehetőséghez képest e z e k b ő l d ö n ­ tött fákról s z e d e t i . 1 ha-os P . a l b a X . P . grandidentata k b . 20 éves m a g t e r ­ melő ültetvénye m é g n e m a d o t t begyűjtésre é r d e m e s m e n n y i s é g ű m a g o t . A z

'1 58/57'-ből 4—5,000 db/év gyökeres dugványt és ebből sorfát nevel a ge­ menci hullámtéri fehérnyárasok minőségjavítására. Remélhető, hogy újabb lendületet vesz a saját anyag szelektálása, elszaporítása is. A

SZAB

mg.

szakbiz.-nak ülésén

erdészeti tartott

munkabizottsága előadás

1985.

ápr.

U-I

Hozzászólás T ó t h Imre : A fehér - é s s z ü r k e n y á r termesztés e Gemencen c . t a n u l m á n y á h o z A fehér- és szürkenyárak helyes értékelése, nevezéktanának kialakítása sok v i ­ tára adott lehetőséget a korábbiakban is, de még m a sem egyértelmű a névhasz­ nálatuk. Merész vállalkozás volt, a m i k o r kiváló botanikusunk, Gombócz Endre, kimutatta, hogy a szürkenyár a fehér- és rezgőnyár közötti h i b r i d . Munkája a felismerésen túl a két alapfaj közötti számtalan átmenetet, hibridet nemi tud­ ta olyan módon rendszerezni, hogy az az erdészeti üzemi gyakorlatban gyökeret verjen, gyakorlatban alkalmazzák. A sokféle nehézség után öröm olvasni a ba­ jai hullámtéren egy egész életpályát eltöltött szerző munkáját, m i n d e n bizony­ n y a l hasznosan segíti tisztánlátásunkat az említett kérdésben is. Tóth dolgozata főként ár- és hullámtéri nyárasokkal foglalkozik, m a g a m ré­ széről hadd tegyek hozzá néhány észrevételt, jobbára h o m o k i vonatkozású meg­ jegyzések formájában. A fehér- és szürkenyárasok igen fontos előnye abban rejlik, hogy erdőszerű kezelésre alkalmasak. Míg a nemesnyárasokat ültetvényszerűén, belterjes formá­ ban k e l l kezelni, addig a fehér- és szürkenyárasokat az üzemi nehézségekkel szem­ beni nagyobb tűrőképesség jellemzi, vagyis kezelésük n e m kíván a k k o r a gondos­ ságot, kellő időben végrehajtott kivitelezést, m i n t a nemesnyárfajtákból álló ül­ tetvények. Ebből adódik, hogy kisebb kiterjedésű, kedvező adottságú homokfoltok hasznosítására is alkalmasak és a sokak részéről aggodalommal fogadott, nagy kiterjedésű fenyőmonokultúrákat lehet velük megtörni. Hullámtereken a nemesnyárasokhoz képest egy fokozattal magasabb térszintben termeszthetők, itt gazdag cserjeszint a l a k u l h a t k i alattuk és ez a vadtenyésztés részére jelent előnyöket vadbúvóhelyek teremtésével. Másrészt a fehér- és szür­ kenyárak jól megválasztott időben végzett döntése a nagynevű vadászati szakér­ tőnk — Party István — véleménye szerint a v a d számára zsenge hajtásaival, kér­ gével értékes takarmányt jelent. Végül néhány kiegészítés a fehér- és szürkenyárak nemesítési kérdéseihez. A fehér- és szürkenyárnemesítéshez szükséges törzsfák kijelölését Kopecky Ferenc és Halupa Lajos kezdték e l jórészt Koltay György szellemi hagyatékának to­ vábbfejlesztése keretében. Sajnálatos tény, hogy a kijelölt fák üzemtervi rögzítése elmaradt. Jórészt ezzel magyarázhatjuk, hogy a kijelölt fák egy részét időközben kitermelték. A megmaradóit fákat Laczay Tamással együtt felkerestük és helyü­ kön termőhelyvizsgálatokat készítettünk. Sőt, néhány újabb törzsfát is kijelöl­ tünk. Ezek értékelése, nemesítési felhasználása még a jövő feladatát képezi. Hasonlóképpen n e m szabad megfeledkeznünk arról a nemesítői, kiválasztó munkáról sem, amelyet a hazai homokterületek legjobb ismerője, Babos Imre végzett. A z általa felismert változatok közül csupán az imrehegyi ún. fűzkérgű nyarat k e l l említenem, ennek fatechnológiai vizsgálatát Halupáné Grósz Zsuzsa készítette el, értékelése még várat magára. Befejezésül szeretném felhívni a f i ­ gyelmet az izsáki Kolontó melletti és a bugaci kisasszonyerdei homokbuckák te­ tején álló egyenes törzsű szürkenyárakra, amelyek tömeges elszaporítása szintén feladatot jelenthet a homokfásítók részére. Megkezdtük ezen előfordulások rész­ letesebb vizsgálatát, a megkezdett munkának remélhetőleg lesz folytatása. Segít­ ségével két olyan termőhelyi adottság (szódás talajú és futóhomokos buckák) er­ dészeti hasznosítására kerülhet sor, ahova jelenleg kevésszámú fafajt tudunk csak ajánlani. Dr. Szodfridt István

Dr. Szodfridt István jólesően elismerő és kiegészítő hozzászólása teljesebbé te­ szi a fehérnyár félék kutatógárdájának és értékes munkájuknak megismerését és a téma tárgyalását. Gondolataihoz én is hozzáfűzök pár sort. A dendrológus botanikusok — mint a tiszteletreméltó emlékű Gombócz Endre is — sajnos, legtöbbször eltúlozzák a formaváltozatok számát. Így a lényeg s z i n ­ te elvész . A z erdészt csak az eltérő termőhelyigénnyel, faminőséggel vagy lénye­ ges növekedési, egészségi különbséggel kapcsolható alak-, fajta-, vagy fajváltoza­ tok érdekelhetik. A z ártéren az árvíztűrőképesség életbevágó termőhelyigény kü­ lönbség. Ezért kellett itt a homoki termőhelyeken gazdálkodóknál jobban meg­ ismerni a vízigényesebb fehérnyárat és a csak magas fekvésű helyeken élet­ képes szürkenyárat (vagy ugyanígy a szlavonkőrist és a magaskőrist). A h h o z , hogy ezeket az ismereteket a gyakorlat is magáévá tegye, fontos, hogy a tech­ n i k u m o k b a n és az egyetemen hangsúlyozottan így oktassák, és az erdőrendezők is éljenek e megkülönböztetésekkel. A nyarak erdőszerű kezeléséhez: Koltay a nemesnyárak esetében is szorgalmaz­ ta az erdőszerű állománynevelést szil, j u h a r alsó-, és nagykoronás nyár u r a l ­ kodószinttel, így a belterjes ápolást igénylő időszak lerövidül az első 2—3 évre. A fehérnyárfélék csoportjának még nagy az erdő- és vadgazdálkodási előnye azért, mert kiválóan újulnak gyökérsarjról. A fehérnyár félék nemesítésének előzményeihez megemlítem, hogy az nemcsak K o l t a y György szellemi hagyatéka­ ként indult. Ö maga 1951 tavaszán Rábakecöl hullámtéren, v a l a m i n t Hajóson a homoki felsővágási kerületben és a Duna-ártéren a tolnai csemetekertben olyan 2—4 hektárnyi nyár fajtagyűjtemény erdősítést végeztetett az általa odaküldött fajtákból, melyekben néhány szép rezgő- és szürkenyár csoport gyökérsarjait is betétette. A szép fák felkutatásában segítségére voltak többek között Balsay László (Hanság), Tóth Jenő (Rábaköz), Tóth II. Imre (Béda), Hódi István (Köz­ alapítványi ártér 2. kerülete). A megnövekedett feladatok végzésére az 1953-ban alapított sárvári nyárkutató állomás a következő évben indította új sorszámozású törzsfakijelöléseit, majd 1958-ban az értékes országos populétumhálózat kialakítását. Viszont K o l t a y t is megelőzte az a szelektálás, mely az első világháború előtt történt a B a j a hatá­ rában fekvő Nagyrezét erdészkerületben. A rekompenzációs telepítésként létesí­ tett erdőben több kiváló törzsalakú és így nyilván válogatott gyökérsarjakból ül­ tetett, 70 évesnél idősebb fehérnyér csoport bizonyítja ezt az azonos korú szlavontölgyesek talajmélyedéseiben. Talán sikerül még kideríteni az érdemes tettest. A közelmúlt kritikája: a felszabadulás utáni első évtized évi több milliós fe­ hérnyár magcsemetenevelése, (Bakkay László, Csaja Domonkos, Tóth János úttörő munkája nyomán) és az óriási erdeifenyő telepítésekbe lombelegynek bevitt fe­ hérnyár sorok magpopulációtömege rendkívül kiszélesítette a nemesítési kiinduló bázist. A hónyomás károkból kiderült, hogy hibás telepítési sémát alkalmaztunk. Mégis óriási szakmai h i b a volt, hogy az üzem-, illetve erdőtervek nyár-kiirtási előírását sablonosán hajtották, illetve hajtatták végre, n e m kímélve a legszebb fehérnyár egyedeket sem, melyekből hektáronként 1—10 db. nyugodtan megvár­ hatta v o l n a a fenyők véghasználatát is. M o s t rendelkezésünkre állhatna klónozáshoz, vagy kiváló géntartalékként ez a kellő szakmai hozzáértés hiányában k i ­ pusztított anyag. Tóth Imre

Dr. Oroszi Sándor: „ A magyar természetvédelem kezdetei" c. mű az O E E kiadá­ sában megjelent. A mű a reformkortól követi a hazai természetvédelmi mozgalmak fő irányait, első eredményeit. A z intézményes természetvédelem megteremtésére tett első kísérlete­ ket eredeti források alapján mutatja be. Részletesen foglalkozik a természetvéde­ lem törvénybe foglalásának körülményeivel. Bemutatja az Országos Természetvé­ delmi Tanács felszabadulás előtti működésének eredményeként kijelölt első v é ­ dett területeket. E z t követően összefoglalja a magyar természetvédelem 1945. előt­ t i eredményeit. Röviden felvázolja a felszabadulás után újra induló természetvé­ delmi m u n k a fő irányait 1961-ig, az új természetvédelmi rendeletig. A könyv terjedelme: 15 ív (219 oldal), egy ívet a fénykép és d o k u m e n t u m m e l ­ lékletek foglalnak e l . A/5-ös formátumban, fűzve jelent meg, r o t a p r i n t eljárással. Dr.

Tibay

Gy.

MŰTRÁGYÁZÁSI KÍSÉRLE T NEMESNYÁ R ERDŐSÍTÉSBE N 1985. é v tavaszán a L é b é n y m i k l ó s 97-es t a g A erdőrészletben, 0,8 ha-os területen műtrágyázási kísérletet f o l y t a t t a m 'I, 45/51' n y á r f a f a j j a l . A k i ­ jelölt terület a R á b c a töltés m e l l e t t h e l y e z k e d i k e l . A k o n t r o l l parcellától csak e g y töltéslejáró választja e l . Érdekelt, h o g y az azonos t e r m ő h e l y e n , a z o ­ nos i d ő b e n és f a f a j j a l elvégzett erdősítésre m i l y e n hatással v a n a műtrá­ gyázás. A z erdősítést április 9-én kezdtük e l a m ű t r á g y á z o t t területen. A gödörfúrást E R T I G F 600 m m 0 g ö d ö r f ú r ó v a l v é g e z t ü k . A g ö d ö r f ú r ó után egy s z e m é l y szórta a m ű t r á g y á t a g ö d ö r b e , kannából. A kísérlethez N P K 8—21—21-es k o m p l e x s t a r t e r m ű t r á g y á t használtunk. A 0,8 h a - r a n e m h a ­ tóanyagban, h a n e m a tényleges gyári kiszerelésben levő 50 k g - o s műtrá­ g y á b ó l 40 k g - o t használtunk f e l . A k i a m ű t r á g y á t szórta, mindjárt t a k a r t a is földdel, h o g y a csemete g y ö k e r e ne érintkezzen k ö z v e t l e n ü l a m ű t r á ­ gyával. A z erdősítést 3 X 2 m - e s hálózatban végeztük. A k o n t r o l l parcellán i s hasonló t e c h n o l ó g i á v a l , azonos brigáddal végeztük az erdősítést m ű t r á g y a nélkül, e n n e k a területe 1,6 h a v o l t . A m ű t r á g y á ­ z o t t terület erdősítésének elkezdése és a k o n t r o l l terület erdősítésének b e ­ fejezése között 5 m u n k a n a p t e l t e l . M e g f i g y e l h e t ő v o l t , h o g y a m ű t r á g y á ­ z o t t területen a r ü g g y f a k a d á s s z i n t e e g y s z e r r e történt. E z e n a területen a csemeték intenzív n ö v e k e d é s b e k e z d t e k , m á r a k e z d e t i időszakban látszott, h o g y 100%-os m e g e r e d é s várható. A k o n t r o l l területen az erdősítéskor m e g ­ s z o k o t t lassú rügyfakadás v o l t tapasztalható. M e g f i g y e l t e m , h o g y 1985. j ú ­ n i u s k ö z e p é n t e l j e s e n k i l e v e l e s e d e t t állapotban a n a g y - n y á r l e v e l é s z erősen károsítja az erdősítéseket. A m ű t r á g y á z o t t területeken e g y e d e n k é n t 1—2 db levél észt l e h e t e t t f e l f e d e z n i , de n e m látszott a károsítás, m í g a k o n t r o l l területen a levél- és hajtáscsonkítás jelentős v o l t . A z okát n e m i s m e r e m , de kizártnak t a r t o m , h o g y t e r m ő h e l y i o k a l e g y e n , m e r t az adottságok t e l ­ jesen azonosak. Műszaki átvételkor a m ű t r á g y á z o t t területet v a l ó b a n 1 0 0 % - o s a n át l e h e ­ tett a d n i , m í g a k o n t r o l l terület e r e d m é n y e s s é g e 7 5 % v o l t . A műtrágyázott

A műtrágyázott erdőrészlet

területen a hajtások 6 0 — 8 0 cm-esek, míg a kontroll területen 25—50 cm-esek voltak, örömmel tapasztaltam, hogy a kísérleti parcellán levő hajtások is befásodtak. A műtrágyázott területen a magassági növekedés két szélsősége 60—180 cm. A szinte földig ágas műtrágyázott parcellának még egy szempontból is volt előnye: a műtrágyázott területen szinte alig károsított a vad télen, míg a kontroll területen kb. 20%-os vadkár volt tapasztalható. A z első kivitel évében többletköltsége a 0,8 ha műtrágyázott területnek: műtrágya 1 fő 1 napi bér közteher 1

ha-ra v e t í t v e : műtrágya: 1 fő 1 napi bér közteher:

0,4 q X 5 4 9 F t = 220 — 200 — 66 — összesen: 486,—

Ft Ft Ft Ft

0,5 qX549;= 274,— F t 200,— F t 66,— F t összesen:

540,— Ft

A műszaki átvételkor 100%-os eredményű árbevétele: 0,8 h a X l 6 000,— F t = 12 800,— F t . A kontroll terület viszonylag jó eredményét számolva ekkora területre: 0,8 haX75%=0,6 h a X 1 6 000— F t = 9 600 — F t , a különbség 3 200,— F t a műtrágyázott terület javára. 1 ha-ra vetitve: 1 h a X 1 6 000,— F t = 16 000,— F t , 0,75 ha X 1 6 000 — F t = 12 000,— F t , a különbség 4 000,— Ft a műtrágyázott terület javára. Tehát megállapítható, hogy jelentéktelen mennyiségű műtrágya felhasználás, amely 0,8 ha-on hatóanyagban: N 3,2 kg, P 8,4 kg, K 8,4 k g ; többletkölt­ ségben 486,— Ft-ot, többletárbevételben 3200,— Ft-ot hozott. Elhatároztam, ezért, hogy 1986-ban az összes nyár erdősítésben, ahol gödörfúró után erdősítünk, használni fogjuk a műtrágyát. Bár ismétlés nélküli kísérlet, de közgazdaságilag és szakmailag olyan sikeres volt, hogy úgy éreztem, köz­ hasznúvá kell tennem. Tudom, hogy erdészeti szempontból a szinte földig ágasság nem kívá­ natos, de ismerve sajátos helyzetünket a vadkárral szemben megfelelő vé­ dettséget ad. A z erdősítésben majdan elvégezendő nyesés többletköltsége valószínű k i ­ egyenlíti a vadkár miatt egyébként elvégzendő pótlások többletköltségét. Nem beszélve arról, hogy amennyiben ez „bár jelenleg nem lehet felmérni" jelentős többlet növedéket is ad. Javaslom a gyakorlatban levő erdészkol­ legáknak, ahol erre a kis többletköltségre lehetőségük, módjuk és idejük van az erdősítésnél, ott alkalmazzák. Frantz László

FAKITERMELÉSSEL KAPCSOLATO S ELKÉPZELÉSE K A ZEFAG-BAN KÓSA PÁL

Erdőgazdaságunknál a fakitermelési tevékenységen belül ezidáig elsődlegesen a Styhl motorfűrészek, míg faanyagmoz­ gatásban az LKT közelítő traktorok, te­ repjáró gépkocsik és HIAB rakodógépek jelentették a gépi eszközöket. Előbbiek általánossá tételével a hatékonyságon túl mennyiségi „felfutásról" is beszélhe­ tünk, amely körülmény alapját képezi annak az előrelépésnek, amelynek álta­ lánosan részesei vagyunk. E n n e k alátá­ masztására szolgálnak dr. Andor József adatai (Az Erdő 3. sz. 98. old.). Ez a fejlődés azonban nem volt men­ tes máig is ható gondoktól. Néhány fontosabb ezek közül: — az erdészeteknél jelentős munkaerő­ csökkenés miatt egyre nagyobb mértékű idegen termelőkapacitás beállítása vált szükségessé, s ezt a jövőre nézve is természetesnek k e l l tekinteni; — hasítógépek hiányából következően a fakitermelők többnyire kézi hasí­ tást kényszerültek végezni, a m i végsősoron a termelés viszonylagos visszatartását jelentette; — a meglevő — kisszámú — kérgezőgépek mértéken felül elhasználód­ tak; — a rendelkezésre álló eszközök közül az LKT közelítő traktorok és a te­ hergépkocsik kihasználása nem megfelelő; ezt főleg a 80-as évek közepétől érezhetjük; — túlzottnak tartom a fogatlétszámot, az egyes egységeinknél ezzel kap­ csolatos felfogást.

szerűsítés. Alapvető probléma egyrészt a munkaerő szűkülése, másrészt — és ezt őszintén kimondhatjuk — a m u n k a ­ intenzitás stagnálása, sőt csökkenése. Köztudott, hogy a motorfűrészek telje­ sítménye már nem fokozható, tehát az itteni hatékonyság elvárható növelését más tényezőkön keresztül k e l l elérni. A z előrelépést mindenképpen az eszközök időbeni pótlása, az eddig alkalmazott technológia lehetséges továbbfejlesztése, de főleg egyes egységeink vezetőinek nagyobb mérvű aktivitása, a feladatok végrehajtása érdekében erezendő felelős­ ségtudata révén lehet elérni. Általános fejlesztési célkitűzéseink kö­ zül kiemelném: az aprítéktermelés menynyiségi növelését, a gépi hasítás általá­ nossá tételét, a törzskiválasztó gyéríté­ sekben kisméretű csuklós traktorok be­ állítását részben fogathelyettesítés érde­ kében. Véghasználatban a jelenlegi technikai módszerekkel is megoldottnak tartom a mennyiségi végrehajtást. Növedékfokozó gyérítésben látom leg­ kevésbé megoldhatónak újabb technoló­ gia bevezetését, általánossá tételét. R i t ­ kább, elfogadható méretű állományokban a BOBCAT is alkalmazható. Törzskiválasztó gyérítésben a hagyo­ mányos termelési módszeren túl a je­ lenleg fenyvesekben alkalmazott B O B C A T - e s termelési módszert előrelépés­ nek tartom, elfogadva a gépi munkavég­ zéssel járó „természetes" hátrányokat.

Fakitermelési elképzelések a VII. ötéves tervidőszakban

A z elmúlt időszakban általánosan viszszatérő gondként jelentkezett a faanyag­ szállítás egyenletessé tétele. Számos a k a ­ dályt kellett áthidalnunk (útviszonyok, szállítóeszközök elégtelensége stb.). Elő­ relépés a termelési és beszállítási prog­ ramok megvalósítása érdekében tett erő­ feszítések, céltudatosabb szervezési i n ­ tézkedések keretein belül valósulhatott meg. A továbbiakban: — kulcsgépnek tartom az L K T köze­ lítő eszközt, de — adott körülmé­ nyek között — javaslom az MTZ 82 + markolós közelítő eszköz általá­ nosabbá tételét; — feltártságunk helyzete, az adott út­ viszonyok figyelembevételével to­ vábbra is terepes gépkocsik beállí­ tását javasolom. Nagyobb teljesít-

Tágabb és szűkebb értelemben az ága­ zat jövőbeni feladata továbbra is az erdő­ terv szerinti gazdálkodás és az ebbeni lehetőségek kihasználása, v a l a m i n t az erdőgazdasági összérdekek által támasz­ tott elvárható igények előző időszaknál jobb kielégítése. A z erdőterv alapján elvileg lehetőség van nagyobb mérvű fakitermelésre — és ez némely esetben igényként is vetődik fel, ezt azonban összhangba k e l l hozni a rendelkezésre álló saját és idegen k a ­ pacitással, valamint a népgazdaság által alakított helyzettel. Fakitermelésünkben már általánossá váltak a fejlett módszerek, de az előre­ lépés érdekében szükséges bizonyos kor­

Faanyagmozgatás

mény a 7—8 tonna raksúlya gép­ kocsik fokozatos mértékű beállítását igényli; — javasolom az MTZ—82 + RP—4 darus kiszállító eszközök további beszerzését. A m e n n y i b e n műszaki­ lag megoldható, nagyobb méretű rönkök felterhelése érdekében KCR —4000 d a r u v a l ; — adott helyen iparvasúti fővonalak­ ból kiágazó repvágányok építése szükséges;

— iparvasúthoz és feltáró úthoz közel fokozatosan kiszállító eszközökre javasolom alapozni az eddigi gép­ kocsis mozgatást; — éves foglalkoztatás mellett javaso­ lom 2—3 db, 10—12 tonnás, daruval ellátott terepes (pl. Tátra) gépkocsi beszerzését; — a földutak állandó karbantartására útgyalu beszerzése elengedhetetlen; — jövőre vonatkozóan mindenképpen számításba k e l l venni a fogatlét­ szám csökkentését.

FIATAL MŰSZAKIA K A ZALAI ERDŐ - É S FAFELDOLGOZ Ó GAZDASÁGBAN TIHANYI Vállalatunk életében is kiemelt fon­ tosságú az előrelátóan irányított személy­ zeti m u n k a , a szakembergárda folyama­ tos biztosítása. A vállalat átlagos állo­ mányi létszáma 2758 fő, ebből teljes munkaidőben foglalkoztatott 2580 fő. Szellemi foglalkozású 493 fő, ebből felsőfokú végzettségű 89 fő, és 35 évesnél fiatalabb 38 fő, szakmák szerint 23 fő, erdőmérnök 2 fő, faipari mérnök 3 fő, faipari üzemmérnök 2 fő, számviteli főiskolás 2 fő, gépészmérnök 1 fő, gépész üzemmérnök 2 fő, építészmérnök 1 fő, jogász 1 fő, mezőgazd. üzemmérnök vadgazdasági üzemmérnök 1 fő. A fiataloknak felsőfokúak közötti 43%os részaránya kedvező és egyben biztató is a jövőre nézve. A vállalathoz pályázó fiatal műszakiakra végzettségüknek meg­ felelő feladatok várnak. A féléves b e i l ­ leszkedési, fokozatos feladatátvállalási időszak után már teljes felelősséggel irá­ nyítják a rájuk bízott munkaterületeket. Fél év még n e m elégséges a feladatok és a terület teljes megismerésére, m i n i m u m egy-két év szükséges a hozzáállástól és a rátermettségtől függően. A kollégák hozzáértő, segítő támogatására m i n d e n ­ kor számíthatnak.

GYULA Vállalatunk egységeinek központjai a maguk közvetlenebb kapcsolatrendsze­ r e i v e l megfelelő teret biztosítanak a szakmai kibontakozáshoz. A kezdő mű­ szakiak jelentős részben v a l a m e l y i k ága­ zat, munkaterület közvetlen irányítását látják el, műszaki vezetői beosztásban. Fiatalos lendülettel látnak n e k i a f e l ­ adatoknak, amit n e m m i n d i g követ azon­ nal siker. A megújuló lendületre feltét­ lenül szükségünk van, m i v e l a sikerte­ lenségek mellett a sikeres vállalkozások sem hiányoznak, a m i a folyamatos elő­ relépést biztosítja. A problémák felveté­ sének és megoldásának újszerű megkö­ zelítése, a türelmetlenség nem egyértel­ műen negatív jelenség. A továbblépés­ hez rengeteg új gondolatra v a n szükség. A fiataloknak nem k e l l m i n d i g egyetér­ teniük, viszont gondolkodniuk annál i n ­ kább k e l l . A közvetlen termelésszervezésben ed­ ződött fiatalokról, munkájukról az évek folyamán megfelelő kép a l a k u l k i , ké­ pességeik megmutatkoznak, s a változá­ sokat a vállalat vezetősége figyelemmel kíséri. Nincsenek eleve elrendeltetett, „nyugdíjas" beosztások. A vállalaton be­ lüli munkaerőmozgásoknál a képessége­ ik ismeretében lehetőleg m i n d e n k i olyan beosztásba kerül, ahol azt a lehető leg­ jobban kibontakoztathatja. E z azonos szintű, illetve magasabb szintre történő mozgást jelent. Megadjuk a továbblépés lehetőségét a rátermettek számára. F i a ­ talok találhatók műszaki vezetői beosz-

tástól az erdészetigazgatói, osztályvezetői beosztásokig. A z új feladatokra való felkészülés, az ismeretbővítés elősegítése érdekében tág lehetőség nyílik a továbbképzésre is. Évente átlagosan két fő vesz részt szak­ mérnök képzésben, egy fő pedig egyéb szakmai vonalon tanul. A z egyéni kez­ deményezésű továbbtanulást is támogat­ j a a vállalat, h a illeszthető a vállalati szükséglethez. M i n d e z e k a kedvező m u n k a h e l y i fel­ tételek m i t sem érnek, ha az egyének a magánéletük biztonságát nem látják megalapozottnak. K i e m e l t szerepe v a n a jövedelmi viszonyoknak. E z m a országo­ san is, de vállalati méretekben is állan­ dó beszédtéma. M i sem tudjuk m a g u n ­ kat elhatárolni az országos jelenségektől, ugyanakkor be kellett látni, hogy a p r o b ­ lémák orvoslásánál nagyobb lehet a vál­ lalat szerepe, m i n t sokan gondolnák. A vállalatvezetés célja, hogy a műszakiak jövedelme oly mértékben növekedjen, a m i a vállalati m u n k a felelősségteljes elvégzését ösztönzi is és elvárható. A személyi jövedelmek jelentős része a vál­ lalattól származzon. A jövedelmek differenciálásában l e g -

fontosabb tényező a beosztás, beosztáson belül pedig a szakmai képzettség, illetve a szakmában eltöltött idő. A vállalat 1982-től következetesen tö­ rekedett a műszakiak jövedelmének fo­ kozottabb rendezésére, a lehetőségekhez képest és az előbbiekben említett elvek­ nek megfelelően. A fiatal műszakiak át­ lagkeresete 1986-ban 6488 F t - r a alakult, minimális (kezdő műszaki vezetők) 4800 Ft, maximális (erdészetigazgatók, osz­ tályvezetők) 10 200 F t . 1983-tól új érde­ keltségi rendszert is kidolgozott a vál­ lalat, a m i a vállalati és az erdészeti, üze­ m i tervekhez kapcsolódik. A prémium és j u t a l o m átlaga éves szinten a fiatal műszakiaknál 28 300 F t , minimális öszszege 11 000 F t , maximális összege 50 000 Ft. A vállalati törekvések ellenére lé­ nyegesen kedvezőbb változás nem tudott k i a l a k u l n i , m i v e l a külső környezeti té­ nyezők a vártnál kedvezőtlenebb mér­ tékben rontották ennek hatását. E z első­ sorban a fiatalokra hatott vissza kedve­ zőtlenebbül, a k i k r e a családalapítás fo­ kozott terheket ró. Példaként bemuta­ t o m három különböző gyakorlati idejű kolléga anyagi viszonyait:

A gyakorlati idő beosztás családi áll. gyerekek száma feleség munkaviszonya lakás átlagkereset/család kiadás OTP lakás rezsi egyéb kötelező autó óvoda megélhetés maradvány

B

2 év fejlesztő családos 1 gyerek GYED OTP 6800

8 év műszaki vezető egyedülálló

4000 1150 100

1950 515 205 700

— —

1550 —

A vállalat kiemelten kezeli a fiatalok lakáshozjutási igényeit. A z elmúlt évek­ ben is azonnal, vagy viszonylag rövid idő alatt sikerült a fiatal műszakiakat lakáshoz juttatni. A z igények kielégítése többféle módon történik. Amíg saját l a ­ kás megszerzésére nincsenek meg a meg­ felelő feltételek, rendelkezésre állnak a vállalati lakások és azok a tanácsi bér­ lakások, amelyekre bérlő kijelölési jogot vásárol a vállalat. A m e n n y i b e n megte­ remtődnek v a l a m i l y e n módon az anyagi feltételek, úgy a vállalat OTP-lakáshoz juttatja a fiatalokat vevőkijelölési jog megvásárlásával. A magánerős építke­ zéseket és vásárlásokat a vállalat k a ­

—

vállalati 5791

—

2277 144

C 9 év osztályvezetó-h. családos 2 gyerek dolgozik OTP 12 500 2 880 1 185 100 1 200 1 000 4 000 2 135

matmentes kölcsönökkel támogatja. E z e ­ ket a lehetőségeket a vállalat folyama­ tosan nyújtja a jelenben és előrelátóan a jövőben is. A megfelelő hatékonyságú munkavég­ zésnek bizonyos feltételrendszere v a n . Minél inkább sikerül ezt megteremteni, annál kedvezőbb lesz a kihatása. Való­ színű, hogy a legjobb kölcsönös jószándék mellett sem lesz soha tökéletes az összhang — és talán ez el sem várható — az igények és a lehetőségek között, de jószándékú kölcsönös kompromisszumok vállalásával és a folyamatos jobbítás szándékával biztosítható a megfelelő közérzet.

NÉHÁNY RITKÁBBA N EMLEGETET T TÉNYEZ Ő LEHETSÉGE S SZEREPE AZ ERDŐPUSZTULÁSBA N DR. TURCSÁNYI

GÁBOR

Űgy tűnik, hogy az egyre inkább terjedő erdőpusztulások okainak és kivédési lehetőségeinek kutatásában nehezebb lesz előrelépnünk, m i n t korábban gondol­ tuk; rendkívül bonyolult, polifaktoriális eseményről lehet ugyanis ebben az eset­ ben szó. E n n e k megfelelően a probléma kutatásában résztvevők véleménye is meglehetősen eltérő. Igen sokan (például Eckstein és tsai, 1983; Flueherl és tsai, 1981; Vins és tsai, 1982) a környezetszennyezéseket, köztük a savas esők hatása­ it teszik felelőssé a fák pusztulásáért, jóllehet d i r e k t bizonyítékot inkább csak a légszennyezések károsító hatásaira és n e m m a g u k r a az erdőpusztulások o k a i r a kaptak. Evans (1984) is összefoglaló munkájában számos olyan kísérletről számol be, amelyeket savas csapadéknak kitett erdőkben végeztek. Ezen kísérletek k ö ­ zött azonban csak egy (lásd: Jonsson és Sundberg, 1972 v a l a m i n t Jonsson, 1977 cikkeit) olyan akadt, amely szignifikáns eltérést mutatott k i savas csapadéknak kitett és attól távol eső erdők fanövedéke között. A többi vizsgálat eredménye szerint a savas csapadéknak csak k i c s i a hatása, vagy nincs is egyáltalán be­ folyása a fák növekedésére és a számítógépes szimulációs modellekkel sem sike­ rült k i m u t a t n i a savas ülepedések szerepét az erdőpusztulásokban. McFee (1983) a talajsavanyodás forrásai között számos természetes folyamatot — így n i t r i f i kációt, szervesanyag-lebomlást, talaj m i k r o o r g a n i z m u s a i általi CO -képzést és sa­ vas lerakódásokat — említ meg. Szerinte azonban — és ezt adatokkal is alátá­ masztja — a savas bevitelek a környező atmoszférából való depozíció révén 1—2 nagyságrenddel kisebb mértékűek, m i n t a szokásos mezőgazdasági gyakorlat — így a nitrogénműtrágyázás v a l a m i n t a meszeszés — hatásai. U g y a n a k k o r számos közleményből (például Bowen és Merrill, 1982; Mielke és tsai, 1983; Tainter és Ham, 1983) kiderül, hogy az A m e r i k a i Egyesült Államok­ ban bekövetkezett tölgypusztulásokat egy gombafaj, a Ceratocystis Jagacearum okozta. Ismerünk azonban olyan esetet is, a m i k o r több tölgyfaj pusztulását az U S A - b a n két száraz nyári periódus eredményezte (Tainter és tsai, 1982). A beteg fákon gyengültségi paraziták jelentek meg, a m e l y e k közül legszembetűnőbb a Hypoxylon atropunctatum nevű tömlősgomba volt. A magyarországi tölgypusztulások megítélésében is a fentiekhez hasonló a helyzet. Az Erdő 1984 augusztusi számában láthattunk példákat a tölgypusztulá­ sok okainak többféle magyarázatára. Így Igmándy és tsai (1984) a patogén m i k ­ roorganizmusokat, Jakucs (1984) v a l a m i n t Jakucs és Tóth (1984) viszont egyér­ telműen a környezetszennyezéseket jelölik meg a fapusztulások feltételezhető o k a i ­ ként. Hangyálné (1984) v a l a m i n t Vájna és tsai (1984) annak ellenére, hogy a pusz­ tuló tölgyekből Ceratocystis, Fusarium és Diplodia nemzetségekbe tartozó fertő­ zőképes gombafajokat izoláltak, a korábbi tapasztalatokra h i v a t k o z v a n e m tart­ ják valószínűnek, hogy ezek a gombák lennének eredendő okai a pusztulásnak. Szontágh (1984) a tölgyiloncának és a vele előforduló sodrómolyoknak, v a l a m i n t téli araszolóknak is nagy szerepet tulajdonít a kocsánytalan tölgyesek beteg­ ségekkel szembeni megnövekedett fogékonyságában. Mészáros (1984) végül azt állítja, hogy a savas ülepedések által kiváltott talajsavanyodás n e m önmagában káros, hanem azáltal, hogy hatására az A l , M n , F e és különböző nehézfémek nagy mennyiségben oldható formába kerülhetnek és a talajoldatban koncentrációjuk a növényekre toxikussá válhat. így azután joggal írja Sólymos (1984) bevezetőjé­ ben, hogy a „végleges választ a kár okairól még n e m lehet megfogalmazni". Anélkül, hogy a fent említett, vitára okot adó kérdésben állást foglalnék, jelen dolgozatommal szeretném felhívni a figyelmet néhány olyan körülményre és je­ lenségre, amelyről — véleményem szerint — az erdőpusztulásokkal kapcsolatban eddig kevés szó esett. Dinoor és Eshed (1984) írja le, hogy a patogének egyik jelegzetessége: termé­ szetes élőhelyükön d i n a m i k u s egyensúlyt alakítanak k i gazdaszervezetükkel. A természetes növényi populációk a legtöbb esetben heterogének. A z egy fajhoz tartozó egyedek vagy szálanként, vagy kisebb csoportokat alkotva fordulnak elő, úgy, hogy más fajhoz tartozó egyedek keverednek közéjük. A patogének (és ide valószínűleg nemcsak a „biotikus", hanem bizonyos megszorítással az „abiotikus" 0

patogének is bevonhatók) tevékenysége egyike azon tényezőknek, amelyek meg­ növelik a fajon belüli diverzitást, m i v e l megtámadják és pusztítják a sűrű, egy­ öntetű állományokat. Számos bizonyíték alapján lehet a betegségek ezen hatását levezetni. Harper (1977) például, mások eredményeit analizálva a következő kö­ vetkeztetést vonta l e : „úgy tűnik, hogy a gazdaspecifikus patogének azokat a társulásokat büntetik, amelyeket egyetlen faj u r a l " . Ezért, elismerve a m o n o k u l ­ túrában rejlő lehetőségeket, felhívta a figyelmet azon veszélyekre is, amelyek benne rejlenek. A monokultúrák szerinte addig eredményesek, ameddig nincse­ nek patogének jelen. A m i n t ilyenek megjelennek a populációban, súlyos káro­ kat okozhatnak, amint ez az Endothia parasitica által okozott gesztenyevésznél és a Ceratocystis ulmi által kiváltott szilfapusztulásnál be is következett. Harper (1977) megfogalmazásával: „ A növénytársulásokban megfigyelhető diverzitás en­ nélfogva a tiszta állományok kudarcát tükrözi vissza". A patogén által kiváltott szelektív nyomás hatására növekszik a távolság az egymáshoz hasonló gazdaszervezetek között. E z más fajok számára lehetővé teszi, hogy az előbbi faj egyedei közé beékelődjenek és ezáltal növeljék a társulás d i verzitását. A rezisztens gazdaszervezetek közbeiktatódása csökkenti a parazita sza­ porító részecskéinek terjedését és ezáltal a szelektív nyomás erejét. És jóllehet Dinoor és Eshed (1984) Harper (1977) ezen spekulációit tévesnek ítéli meg annak alapján, hogy a gazdaszervezetek szaporító részecskéi többnyire lassabban terjed­ nek, m i n t egy (legalábbis föld feletti) patogén hasonló szerepű részecskéi, azt h i ­ szem, mégsem vonhatjuk kétségbe, hogy az állomány keveredése és izolálódása a patogének terjedését n e m segíti elő. H a feltételezzük, hogy patogének szerepet játszanak a hazai tölgypuszulásban, a k k o r a keveredés és főleg az izolálódás jelentőségét alátámasztani látszik az, hogy amíg az első pusztulások a Zempléni-hegységben és a Mátrában 1978—1979ben jelentkeztek, addig a Kőszeg- és Sopron-vidéki erdők még 1984-ben sem károsodtak (Béky, 1984.). A különböző fajok keveredése és az azonos fajhoz tartozó egyedek izolálódása tehát kedvező feltételeket k e l l teremtsen a kórokozók elleni védekezéshez. D i v e r ­ zitás azonban nemcsak az eltérő fajok között, hanem azonos fajon belül is léte­ zik. A d o t t populációban rendszerint különböző genotípusú egyedek fordulnak elő együtt. A diverzitásnak ez a formája n e m szembetűnő addig, amíg egy parazita jelenlétében lehetőség nem adódik felmérésére. A fajon belüli diverzitás jelentősége annak alapján is lemérhető, hogy az önbeporzó és a vegetatív úton szaporodó növényeket a betegségek rendszerint job­ ban sújtják, m i n t az idegen beporzásúakat. Harper (1977.) V a n d e r p l a n c k véle­ ményére hivatkozik, a k i szerint nincs jobb eszköz a betegségek megelőzésére, mint a diverzitás keresztezések révén való fokozása. Dinoor és Eshed (1984) szerint a k i a l a k u l t dinamikus egyensúly állapotában a betegségszint alacsony és a paraziták hatása a gazdaszervezetekre gyenge. Epidé­ m i a csak akkor lép fel, ha a társulás egyensúlyában v a l a m i l y e n változás követke­ zik be. Ilyenkor egyes növények károsodnak vagy el is pusztulnak és az egyen­ súly később újra helyreáll. Véleményem szerint a környezetszennyezések, vagy tar­ tósabb szárazság (különösen ha együtt jelentkeznek), pont ilyen egyensúlyt bontó tényezők lehetnek. Harper (1977) teóriáját a diverzitás betegségellenállóságban be­ töltött szerepéről figyelembe véve azonban annak a lehetőségéről sem szabad meg­ feledkeznünk, hogy erdőállományaink nagymértékű pusztulását azok homogenitá­ sa is elősegíthette. A homogenitás pedig minden bizonnyal nemcsak a parazita szervezetekkel, hanem a kedvezőtlen abiotikus faktorokkal (környezetszennyezés, szárazság stb.) szembeni ellenállóságát is lecsökkentette. Miért is válhattak erdőállományaink homogénekké az utóbbi időben? Ezt a fo­ lyamatot egyrészt a vegetatív úton létrejött, teljesen egységes genotípusú sarjer­ dők, másrészt talán az erdészetek által folytatott tiszta és egységes állományú erdőtelepítések, valamint szelekció (pl. növedékfokozó gyérítés) is elősegíthették. És jóllehet a legtöbb telepített fafajunkra érvényes ez a megállapítás, a pusztulás (ed­ dig legalábbis) mégsem következett be mindegyiknél. E b b e n a különböző fafajok és a paraziták eltérő genetikai adottságai mellett egyéb tényezők is szerepet játsz­ hattak. Így például a magashegységeinkben uralkodó és máshol ritkán telepített bükkállományok a bükkre specifikus paraziták terjedését egyszerűen földrajzi izo­ láltságukkal is meggátolhatták. Lehetséges azonban egyebek mellett az is, hogy a bükk mikorrhizás társai a savanyú p H - t a tölgyek szimbionta szervezeteinél job­ b a n bírják.

De nem szabad megfeledkeznünk az állományok homogenitása irányába ható ökológiai okokról sem. Ügy tűnik ugyanis, hogy a világszerte legjobban pusztuló fafajok (tölgyek, fenyők stb.) valamennyien mikorrhizás, mégpedig e k t o m i k o r r h i zás növények. A mikorrhizás gombák gazdaszervezetekre és azok parazitáira kifejtett hatásáról Moser és Haselwandter (1983) munkájában olvashatunk. Ebből kiderül, hogy a növények mikorrhizás „fertőzés" következtében meggyorsult növekedése régóta i s ­ meretes. Számos esetben beszámoltak arról is, hogy a mikorrhizás gombák védő hatást fejtettek k i gazdaszervezetükre és növelték a patogénekkel szembeni re­ zisztenciáját. Egyes adatok szerint ezek a szervezetek még a nehézfémek viszony­ lag magas koncentrációját is abszorbeálhatják, felhalmozhatják és tolerálhatják. Nyilvánvaló, hogy m i n d e n olyan tényező, amely a növény gomba számára át­ adható, oldható szénhidráttartalmát csökkenti, vagy a mikorrhizás gomba élei feltételeit és ezen keresztül ásványianyag-közvetítő szerepét befolyásolja, az egész fentebb vázolt rendszerre erőteljesen visszahat. A z irodalmi adatok szerint az utóbbi időkben rendkívül sok olyan változás kö­ vetkezett be környezetünkben, amely az előbb részben felvázolt ökoszisztéma tag­ jait (a fás növényeket, a mikorrhizás gombákat és a rizoszféra egyéb alkotóit) kedvezőtlenül, illetve ezeken a szervezeteken kersztül a patogéneket kedvezően befolyásolhatta. A kedvezőtlen változások között a legtöbbet emlegetettek a kör­ nyezetszennyezések, a rendkívül száraz időjárás és esetenként a hideg telek. A sa­ vas erők lehetséges hatásával kapcsolatban egy jelenség mindenképpen kiemelést érdemel: Lobanow (1960) munkájából tudjuk, hogy a Quercus fajok ektomikorrhizás gombái a többi hasonló szervezettel ellentétben az a l k a l i k u s gesztenyebarna erdőtalajokon bőségesen előfordulnak. H a pedig ebből k i i n d u l v a feltételezzük, hogy a tölgyek ezen szimbionta társai bizonyos körülmények között a t a l a j - p H savanyodására kedvezőtlenül reagálhatnak (lásd Jakucs 1984-es jelentését!), úgy könynyen feltételezhető, hogy a savanyú csapadék a mikorrhizás gombán kersztül a gazdaszervezet gyengülését okozza. Evans (1984) munkájából az is ismeretes, hogy a védő b u r k o k k a l rendelkező szervezetek kevésbé érzékenyek a csapadék savassá­ gára, m i n t azok, amelyek ilyen b u r o k k a l nem rendelkeznek. Ezért a zuzmók, a baktériumok és más egysejtű élőlények nagyon érzékenyek a pH-változásokra. A prokarióta szervezetek kisebb pH-tartományt képesek elviselni, m i n t a legtöbb többsejtű élőlény. A prokarióták többségének mozgáskészsége 6,8-es és 9,0-es p H között a legnagyobb. A Bacillus brevis csillós mozgásának sebessége például 50 % - k a l csökkent, a m i k o r a p H 7,5-ről 5,0-re csökkent. Trappé és tsai (1984) d o l ­ gozatából viszont azt is megtudhattuk, hogy a mikorrhizás gombák tevékenységére az őket körülvevő talaj- és rizoszféra-mikróbák jelentős hatást gyakorolnak. t>ertoldi és tsai (1977) végeztek olyan kísérletet, amelyben egy peszticidnek a hagy­ mára kifejtett növekedéscsökkentő hatását vizsgálták. A gátló hatásokat inkább a talajmikróbák, m i n t a mikorrhizás gombák növekedésének befolyásolására lehetett visszavezetni. A peszticid ugyanis önmagában n e m befolyásolta a mikorrhizás gom­ ba telepképzését a hagyma gyökerein. És jóllehet ezt direkt bizonyítékokkal egyelőre nem tudjuk alátámasztani, elkép­ zelhető, hogy a fentebb már említett kedvezőtlen hatások (környezetszennyezések, savas csapadékok, szárazság) a fás növényeket nemcsak közvetlenül a mikorrhizás gombáikon kersztül, hanem a rizoszférájukban élő egyéb mikroszervezetek vissza­ szorításával is károsíthatták. A mikorrhizás gombák gyengülése és védő hatásuk­ nak csökkenése viszont a parazita szervezetek bejutása számára kedvező feltéte­ leket teremthetett. A környezetszennyezések, a szárazság és a paraziták által a fákra gyakorolt szelektív nyomás azután annál hatékonyabb lehetett, mennél homogénebb volt a neki kitett állomány. Figyelemre méltó még, hogy az egyes fák pusztulása önmagát gerjesztő folya­ mat lehet. A környezeti hatások következtében ugyanis mennél inkább gyengül a fa, annál inkább igyekszik a föld feletti, zöld lombozatot viselő részeit fejleszteni a gyökérzetével szemben (Wücox 1983-as munkájában olvashatunk arról, hogy a haj­ tások a fotoszintézis-termékekkel való ellátottság tekintetében a gyökerekkel szem­ ben prioritást élveznek). A relatíve csökkent mennyiségű gyökérrendszer viszont a mikorrhizás gombák megtelepedéséhez megintcsak kedvezőtlen feltételeket te­ remt. A fentebb említett szelekciós nyomások hatására az állományok homogenitása átmenetileg tovább növekszik, jóllehet a megmaradt egyedek az adott szelektáló környezeti feltételekkel szemben rendszerint rezisztensebbek. E z a megmaradt ál-

lomány, lassan változó környezetben egy idő után újból megfelelő diverzitásúvá válhatna. A helyzet azonban a valóságban valószínűleg n e m ez. N a p j a i n k b a n ugyanis a környezeti feltételek az emberi beavatkozás következtében rendkívül gyorsan változnak és ez a genetikailag homogén és ráadásul rendkívül hossszú generációs idejű fafajok (a tölgyek generációs ideje legalább 30 év) alkalmazkodá­ sának nem kedvez. A gyorsan változó feltételekhez való alkalmazkodást minden bizonnyal a szimbionta kapcsolatok is kedvezőtlenül befolyásolják (ismert ugyan­ is, hogy nagyon sok szimbionta szervezet — így a zuzmók, az orchideák és az ektomikorrhizás fák — rendkívül érzékenyek a környezetszennyezésekre). Ennek oka az lehet, hogy gyenge adottságú talajokon a gazdanövények és mikorrhizás társaik erősen egymásra utaltak és így evolúciójuk szempontjából is egymáshoz k ö ­ tődnek. Különösen a fák lassú alkalmazkodóképessége hathat vissza ilyen körül­ mények között a hozzájuk kapcsolt gombák alkalmazkodóképességére. A két genom fiziológiás szintű kötődése tehát evolúciós szempontból mindkét szervezet koncentrálódását eredményezheti, jóllehet ezen folyamat ellen hat, hogy a legtöbb mikorrhizás kapcsolat n e m fajspecifikus (Trappé, 1962). Ügy tűnik tehát: amennyiben a fapusztulásban a környezetszennyezések valóban komoly szerepet játszanak, rendkívül kellemetlen problémákkal k e l l a jövőben szembenéznünk. Egyelőre azonban mindenképpen növelni k e l l tájékozottságunkat ezeken a területeken, hiszen Laurence és Weinstein is megállapította 1981-ben: a légszennyező anyagok hatása következtében a növény a paraziták áldozatává vál­ hat; egyelőre azonban ezen tényezők szántóföldi és erdei növényeinkre gyakorolt együttes hatásáról gyakorlatilag a nullával egyenlőek az ismereteink. És Dinoor és Eshed (1984) alapján Dinusra (1974) hivatkozva a következőkről sem szabad megfeledkeznünk: A természetes növénytársulások ember általi kizsákmányolása egyirányú változásokat idéz elő azok összetételében. A kiegyensúlyozott növényi társulások fokozatos, egyirányú megváltozása olyan súlyos epidémiák kitörését eredményezheti, amelyeket egy korábbi helyi, k i s jelentőségű patogén okoz. Dinus (1974) által ismertetett példa erre az a bonyolult és rendkívül érdekes összefüg­ gés, amely az U S A déli részén a fenyőerdők és fuziform rozsdagombáik között áll fenn. Ezért n e m szabad megfeledkeznünk a természetes populációkban jelenlévő, látszólag ártalmatlan kórokozók státuszáról sem.

IRODALOM Beckman, C. H—Kunlz, J. E.—Ríker, A. J.—Berbee, J. G. (1953): Host responses associated w i t h t h e d e v e l o p m e n t o f o a k w i l t . P h y t o p a t h o l o g y , 43: 448—454. o . Bertoldl, M. de—Giovannetti. M.—GriseUl, M.—Rambelli, A. (1977): E f f e c t s o f s o i l a p p l i c a t i o n a o f b e n o m y l a n d c a p t a n on the g r o w t h of onions a n d the o c c u r r e n c e of e n d o p h y t i c m y c o r r h i z a s a n d r h i z o s p h e r e m i c r o b e s . A n n . A p p l . B i o l . , 86: 111—115. o. Béky, A. (1984): A k o c s á n y t a l a n t ö l g y e s e k e g é s z s é g i álla­ p o t a a z e r d ő n e v e l é s i é s f a t e r m é s i k í s é r l e t i t e r ü l e t e k e n . A z E r d ő , 119: 351—352. Bowen, K. L.— Merrill, W . (1982): O a k w i l t ( C e r a t o c y s t i t f a g a c e a r u m ) foci related to r i d g e b e a r i n g a n d aspect i n P e n n s y l v a n i a , U S A . P l á n t D i s . , 66: 137—139. o. Dinoor, A.—Eshed, N. (1984): T h e r o l e a n d i m p o r t a n c e o f p a t h o g e n s i n n a t u r a l p l á n t c o m m u n i t i e s . A n n . R e v . P h y t o p a t h o l . , 22: 443—466. o . Dinus, R. J. (1974): K n o w l e d g e a b o u t n a t u r a l e c o s y s t e m s a s a g u i d e to d i s e a s e c o n t r o l i n managed f o r e s t s . P r o c . A m . P h y t o p a t h o l . S o c , 1: 184—190. o . Eckstein, D.—Aniol, R.—Bauch, J. (1983): D e n d r o c l i m a t o l o g i c a l i n v e s t i g a t i o n s o n f i r ( A b i e s a l b a ) d i e b a c k . E u r . J . F o r . P a t h o l . , 13: 279—288. o. Evans, L. S. (1984): A c i d i c p r e c i p i t a t i o n e f f e c t s o n t e r r e s t r i a l v e g e t a t i o n . A n n . R e v . P h y t o p a t h o l . , 22 : 397—420. o . Fenn, P.—Durbin, R. D.—Kuntz, J. E. (1975): W i l t develop­ ment in red oak seedlings: a n e w system for studying oak wilt. Phytopathology, 65: 1381— 1386. o . Flueherl, H.—Kienast, F.—Scherrer, H. U.—Oester, B.—Mahrer, F.—Blaser, P. (1981): Assessment of forest damage a n d air pollution in the R h o n e V a l l e y (Switzerland). E I D G A n s t . Forstl. Fersuchswes. M i t t . , 57: 358—500. o. Hangyálné, B. W . (1984): A t ö l g y p u s z t u l á s s a l k a p ­ c s o l a t b a n v é g z e t t m i k o l ó g i á i v i z s g á l a t o k . A z E r d ő , 119: 359—361. o . Harper, J. L. (1977): P o p u lation biology of plants. A c a d e m i c Press, L o n d o n . Igmdndy, Z.—Pagony, H.—Szontagh, P.— Varga, F. (1984): B e s z á m o l ó a k o c s á n y t a l a n t ö l g y e s e i n k b e n f e l l é p e t t p u s z t u l á s r ó l . 1978—1983. A z E r d ő , 119: 334—341. o . Jakucs, P. (1984): A k o c s á n y t a l a n t ö l g y e s e k p u s z t u l á s á n a k ö k o l ó g i a i magyarázata. A z E r d ő , 119: 342—344. o . Jakucs, P. (1984): I d ő k ö z i J e l e n t é s a „ s z á r a z f ö l d i ter­ mészetes és módosított ökoszisztémák komplex vizsgálata a Sikfőkút project területén és k ö r n y é k é n " c. k u t a t á s i t é m a á l l á s á r ó l , a z 1984. s z e p t e m b e r h a v i állapot szerint. Debrecen, K L T E , ö k o i l ó g i a i t a n s z é k . Jakucs, P.—Tóth, J. A. (1984): A s z i j á c s t r a c h e á i n a k e l t ö m ő d é s e a m e g b e t e g e d ő k o c s á n y t a l a n t ö l g y e k n é l . A z E r d ő , 119 : 348—350. o . Jonsson, B.—Sundber, R. (1972): Has the acidification by athmospheric pollution caused a growth reductlon in Swedish f o r e s t s ? A c o m p a r i s o n o f g r o w t h b e t w e e r e g l o n s w i t h d i f f e r e n t s o i l p r o p e r t i e s . I n : Bolin, B. (szerk.): s u p p o r t i n g studies to a i r p o l l u t i o n across n a t i o n a l b o u n d a r i e s . T h e S w e d e n ' s case study for the United Nations Conference o n the Humán E n v i r o n m e n t . R o y a l M i n i s t r y of F o r e i g n A f f a i r s , R o y a l M i n i s t r y o f A g r i c u l t u r e , S t o c k h o l m . 46. o. Jonsson, B. (1977): S o i l a c i ­ d i f i c a t i o n b y a t m o s p h e r i c p o l l u t i o n a n d f o r e s t g r o w t h . W a t e r , A i r , S o i l P o l l u t . , 7 : 497—501. o. Laurence, J. A.—Weinstein, L. H. (1981): E f f e c t s o f a i r p o l l u t a n t s o n p l á n t p r o d u c t i v i t y . A n n . R e v . P h i t o p a t h o l . . 19: 257—271. o . Lobanow, N. W . (1960): M y k o t r o p h i e d e r H o l z p f l a n z e n . B e r ­ l i n : V E B D e u t . W i s s . McFee, W. W . (1983): S e n s i t i v i t y r a t i n g s o f s o i l s t o a c i d d e p o s i t i o n : A r e v i e w . E n v . E x p . B o t . , 23: 203—210. o . Meyer, F. H . (1974): P h y s i o l o g y o f m y c o r r h i z a . A n n . R e v . P l á n t P h y s i o l . , 25: 567—586. o. Mészáros, L. I. (1984): A t a l a j , a g y ö k é r é s a l e v é l ö s s z e -

h a s o n l í t ó k é m i a i e l e m z é s e . A z E r d ő , 119: 367—369. o . Mlelke, M. E.—Haynes, C.—Rexrode C O. (1983): L o c a l s p r e a d o f o a k w i l t i n n o r t h - e a s t e r n W e s t V i r g i n i a ( U S A ) d u r i n g 1970—1982 Plánt Dis., 67: 1222—1223. o . Moser, M.—Haselwandter, K. (1983): E c o p h y s i o l o g y o f m y c o r r h i z a l s y m b i o s e s . I n :Eange, O. L.—Nobel, P. S.—Osmond, C. B.—Ziegler, H. (szerk.): P h y s i o l o g i c a l plánt e c o l o g y n i . E n c y c l o p e d i a o f p l á n t p h y s i o l o g y . N e w s e r i e s . v o l . 12C. S p r i n g e r - V e r l a g Berlin— H e i d e l b e r g — N e w Y o r k . Parmeter, J. R.—Kuntz, J. E.—Riker, A. J. (1956): O a k w i l t develop­ ment in bur oaks. Phytopathology, 46: 423—436. o . Sólymos, R. (1984): E r d e i n k e g é s z s é g i á l ­ l a p o t a . A z E r d ő , 119: 333. o. Struckmeyer, B. E.—Beckman, C. H.—Kuntz, J. E.—Rlker, A. J. (1954): P l u g g i n g o f v e s s e l s b y t y l o s e s a n d g u m s I n w i l t i n g o a k s . P h y t o p a t h o l o g y , 44: 148— 153. o . Szontágh, P. (1984): T ö l g y l o m b f o g y a s z t ó r o v a r o k k á r t é t e l e 1962—1981. é v e k b e n . A z E r d ő , 119: 353—358. o . Tainter, F. H.—Ham, D . L. (1983): T h e s u r v i v a l o f C e r a t o c y s t i s f a g a c e a r u m in S o u t h C a r o l i n a ( U S A ) . E u r . J . F o r . P a t h o l . . 1 3 : 102—109. o . Tainter, F. H.—Williams, T. M.— Cody, J ,B. (1982): D r o u g h t a s a c a u s e o f o a k d e c l i n e a n d m o r t a l i t y o n t h e S o u t h Carolina coast. P h y t o p a t h o l o g y , 72: 958. o. Trappé, J. M. (1962): F u n g u s associates of ectotrophic m y c o r r h i z a e . B o t . R e v . , 28: 538—606. o . Trappé, J. M.—Molina, R.—Castellano M. (1984): R e a c t i o n s o f m y c o r r h i z a l f u n g i a n d m y c o r r h i z a f o r m a t i o n t o p e s t i c i d e s . A n n . R e v . P h y t o p a t h o l . , 22: 331—359. o. Vájna, L.—Eke, I.—Csete, S. (1984): K o c s á n y t a l a n t ö l g y - á l l o m á n y o k b a n jelentkező pusztulással kapcsolatos mikológiai-növénykórtani vizsgálatok. A z Erdő, 119: 362—366. o. Vins, B.—Pospisil, F.—Kucera, J . (1982): E v a l u a t i o n o f d e v e l o p m e n t of emission damages in t h e p r o t e c t e d l a n d s c a p e a r e a o f t h e . T i z e r s k e M o u n t a i n s . C z e c h o s l o v a k i a . L e s n i c t v i ( P r a g u e ) , 28: 87—102. o l d a l . A 182. o l d a l o n a z I R O D A L O M 16. s o r a t é v e s , a h e l y e s : 1386. o . Flueherl, H.— Kienast, F.—Scherrer, H.—Oester, B.—Polomskl, J.—Keller, T.—Schwager, H.—Schweingruber, F. H.—Mahrer, F.—Blaser, P. (1981):

Dr. Bondor Antal szerk.: Erdőrendezés A r a : 40 F t ) .

(Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1986.

A hosszútávú erdőgazdálkodás követelménye a tervszerűség. A tervszerű erdő­ gazdálkodást az erdőállomány-gazdálkodási tervek (korábbi néven: erdőgazdasági üzemtervek) teszik lehetővé. E z e k készítésével, felépítésükkel és az erdőtervi gaz­ dálkodás felügyeleti tennivalóival ismertet meg a mű. Közkívánságot elégít k i , mert erdőrendezést részletesen ismertető szakkönyv 1898. óta nálunk n e m jelent meg. A könyv a következő fejezetekre tagozódik: — A z erdőrendezés szerepe az erdőállomány-gazdálkodásban (dr. Csontos Gyula). — A z erdőrendezés munkaeszközei (Németh Ferenc, Juhász György, dr. Bán István). — A z erdőállomány-gazdálkodási terv (erdőterv, Gáspár H . Géza). — A z erdőtervezés m u n k a f o l y a m a t a (Gáspár H. Géza, Halász Gábor). — Korszerű erdőrendezési módszerek (dr. Bán István). — A vadgazdálkodási üzemterv (dr. Fatalin Gyula). — A z erdőterv szerinti gazdálkodás felügyelete (dr. Szentgyörgyi András). — A z erdőrendezés fejlesztésének lehetőségei (dr. Király László). A z egyes szakterületeket jól ismerő szakemberek által írt fejezetek tartalmaz­ zák mindazokat az ismereteket, amelyeket az erdő kezelőjének (használójának) a tervszerű erdőgazdálkodás érdekében ismernie k e l l A könyv olvasása során megismerkedhetünk az erdőrendezés hazai kialakulá­ sával, történetével, a m a i erdőrendezési gyakorlatban alkalmazott eljárásokkal, az erdőterv részeivel. A z erdőrendezés n e m nélkülözheti a számítástechnikai isme­ retek alkalmazását és ennek kapcsán tájékozódhatunk a legkorszerűbb erdőren­ dezési módszerekről, elemzési lehetőségekről. M i n t h o g y a v a d az erdő szerves tar­ tozéka, az erdőrendezés során elkerülhetetlenül foglalkozni k e l l az erdő- és v a d ­ gazdálkodás kapcsolatával, ezért helyet kapott a könyvben a vadgazdálkodási üzemtervre vonatkozó, illetve a tervszerű vadgazdálkodáshoz szükséges tudnivalók ismertetése is. Megtudhatjuk, hogyan segíti elő az erdőfelügyelet az erdőterv szerinti erdő­ gazdálkodás megvalósítását és a gazdálkodó hogyan élhet az erdőterv adta lehe­ tőségekkel. A z élet fejlődése következtében az erdőrendezés n e m alkalmazhatja a statikus szemléletet, hanem ezen a téren is számolni k e l l a fejlődéssel, illetve a folyamatos fejlesztéssel. A lehetséges fejlesztési elképzelésekről szóló ismertetés teszi teljessé az erdőrendezésről alkotott képet. Horváth István

Egyesületi munkánk 1986-ban, a számok tükrében. Egyesületünk megalakulásának sokszínű megemlékezéssel teli 120. éve a népgazdaság VII. ötéves tervének, — és benne erdőgazdálkodásunknak is —, nehéz gazdasági környezetben induló első éve volt. Egyesületünk híven elvi politikájához, a középtávú időszakra is válto­ zatlan céljaként erősítette meg alapszabályaiból eredően a magyar erdőgazdál­ kodás fejlődésének elősegítését és az erdészeti szakemberek érdekeinek képvisele­ tét. Ennek keretében határozta meg cselekvési programja három fő csoportját: a gazdasági építőmunka társadalmi elősegítését; a szakmai érdekvédelmet; az egye­ sület szervezeti életének továbbfejlesztését. A z erdőgazdálkodás gondjait ismerő, annak lehető feloldásában való munkálko­ dást magáévá tevő, azt segítő egyesületünk a korábbi évekhez viszonyítva mérték­ tartó, arányaiban visszafogottabb, de tartalmában eredményes egyesületi társa­ d a l m i munkát zárt. Szervezeteink a munkaterveikben rögzített és a fentiekben k i ­ emelt program teljesítésén munkálkodva — a megvalósulás érdekében hasznosítható különböző módozatok alkalmazásával — vállalt feladataikat a következők szerint hajtották végre.

Rendezvény megnevezése Előadás Vitadélután, klubnap Filmvetítés Tanulmányú , tapasztalatcsere, szakmai bemuíató Kiállítás

Ronriezvénv

száma

nenaezveny szama

Rendezvényen résztvevők s

z

á

m

118 40 23

5735 2687 527

137 9

4563 2303

a

1

A mélyebb elemzések igénye nélkül jellemzően megállapítható volt az ada­ tokból, hogy — a szakmai továbbképzés keretében tartott központi előadásokon túl, — amely a megelőző évinél bár kevesebb volt, de a látogatottság jelentősen növekedett, a tapasztalatcseréken, szakmai bemutatókon, azok mindegyikén számos, a helyi problémákat, eredményeket feltáró, ismertető előadások hangzottak el. E z t bő­ vítették szakmai bizottságaink, szakosztályaink kihelyezett ülésein tartott elő­ adások száma, amely ülések egyre több a l k a l o m m a l és m i n d e n esetben a terü­ letileg érintett helyi csoport tagságának bevonásával szerveződtek; — az elnökségi irányelveknek megfelelően, a nehezebb körülmények között is meg­ tartotta elsőbbségét a tanulmányutak, tapasztalatcserék, szakmai bemutatók szer­ vezése ; — számszerűen is nagy élénkség tapasztalható az egyesület szervezeteiben a tes­ tületi megmozdulások, ülések, munkabizottságok stb. munkája területén. E z a r r a enged következtetni, hogy a szervezeti élet fejlesztése mellett, a testületi viták keretében a gazdasági életben jelentkező gondok feltárásával, a vélemények

összegezésével, ajánlások kimunkálásával érlelődően törekszenek a kivezető út megoldható feladatainak megfogalmazására, az erdőgazdálkodás gondjai eny­ hítésére; — az a következtetés is leszűrhető, hogy szervezeteink munkásságuk révén az 1986. évben is betöltötték szerepüket a magyar erdészet műszaki-gazdasági előrehala­ dásáért vállalt kötelezettségükben, eredményesen vesznek részt szakmánk fej­ lesztésében. H e l y i csoportjaink közül a vállalt feladatokat a tagság széleskörű mozgósításával 1986. évben kiemelkedően oldotta meg: B a r a n y a megyei (Pécs), Budapest (MÉM), Csongrád megyei (Szeged), Eger, Kiskunsági (Kecskemét), Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, P i l i s i (Visegrád), Szolnok. A z átlagosnál eredményesebb tevékenysé­ get fejtett k i : Baja, Balassagyarmat, Balaton-felvidéki (Keszthely), Békés megyei (Gyula), Budakeszi, Debrecen, Győr, Kaszó, Szombathely, Tamási, Vértesi (Tata­ bánya), Veszprém MÉM, Budapest M N , Budapest E R T I . A fenti értékelés a statisztikai adatszolgáltatások és a rendezvényekről az év fo­ lyamán rendszeresen informáló „Bejelentő l a p " összevetését vette figyelembe. K ö ­ vetkezésképpen szervezeteink tartalmi munkájának értékelése nélkülözhetetlenül szükségessé teszi megmozdulásaikról a „Bejelentő l a p " útján az információ idő­ beni és folyamatos közlését. E z egyúttal alapja annak az információáramlásnak -cserének, amelyet egyesületi munkánk megbecsülésére az „Egyesületi Közlemé­ nyek" motivál. O A z ellenőrzőbizottság dr. Ébli Györgynek, a bizottság elnökének vezetésével ülést tartott. Ezen megvitatta a Simon Gyuláné által készített jelentést az „OEE k a p ­ csolattartása más szervekkel" c. témakört. A z igen széleskörű, tartalmas és sok­ irányban kiterjedő jelentést a szóbeli kiegészítések után a bizottság elfogadta; megállapította, hogy alapvetően széleskörű m u n k a folyik és úgy döntött, hogy ajánlásaival a jelentést Gáspár Hantos Géza főtitkár részére hasznosításra át­ adja. A dr. Ferenczi Edit által készített, az „Ellenőrzőbizottság Működési Szabályzata" c tervezetet elismerés mellett és módosítások után elfogadták. Jóváhagyásra az O F E elnöksége elé terjesztik. Dr. Ébli György tájékoztatót adott az M T E S Z Közgyűlé séről, illetőleg az O E E vezetőségének 1986. december 9-i üléséről. M a j d tájékoztatta a bizottságot, hogy az egyesület jelenlegi pénzügyi helyzete nem megnyugtató, to­ vábbra is érvényesíteni kell a takarékos gazdálkodás elvét, gyakorlatát. A mezőgazdaság feladatairól tartott tájékoztatót a Műszaki és Természettudomá­ n y i Egyesületek Szövetségében az agrár-, az élelmiszeripari, az erdészeti, a hidroló­ giai és a kémiai egyesületek vezetői részére Váncsa Jenő mezőgazdasági és élel­ mezésügyi miniszter. Tájékoztatójában értékelte az ágazat 1986. évi tevékenysé­ gét, ismertette az 1987. évi terveket és megfogalmazta azokat a feladatokat, me­ lyek végrehajtásában a legkonkrétabb formában csatlakozhatnak az M T E S / . tag­ egyesületei, és amelyekben a leggyorsabban mobilizálható a tagság. A tanácsko­ zást dr. Soós Gábor, az M T E S Z elnöke vezette és azon dr. Tóth János M T E S Z főtitkár is részt vett.

Az erdőgazdaságban és a faiparban érdekelt szakbizottság- és szakosztályvezetők részére tájékoztatást adott dr. Sólymos Rezső, a MÉM—EFH Erdészeti és F a i p a r i Főosztályának vezetője a főosztály 1987. évi feladatairól, tervezett rendezvényei­ ről. Kérte a szakbizottság- és szakosztályvezetőket, hogy a társadalmi erők össze­ fogásával segítsék elő a főosztály feladatainak végrehajtását, vegyék fel m u n k a ­ tervükbe az ágazat kiemelt feladatainak végrehajtását elősegítő feladatokat és rendezvénytervüket — a párhuzamosság elkerülése érdekében — egyeztessék az E F H rendezvényeivel. A szakbizottság-, szakosztályvezetők megelégedéssel fogadták az E F H együttműködési készségét, szívesen vállalták a feladatok megoldásában való közreműködésüket. A tanácskozáson egyesületünk vezetőségét Gáspár-Hantos Géza főtitkár képvi­ selte.

Közös megbeszélésre hívta meg dr. Sólymos Rezső, a MÉM E F H Erdészeti és F a i p a r i Főosztályának vezetője az O E E Erdőművelési és Fahasználati Szakosztá­ lyainak vezetőit, az egyesület elnökét és főtitkárát. A megbeszélés célja v o l t A Z ERDŐ 1986. 11. számában közölt szakosztályi állásfoglalás részletes kifejtése és a szükséges együttes tennivalók meghatározása. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az állásfoglalásban megjelölt változatok közül az együttes cselekvést, az erdőkért való közös felelősségvállalást k e l l magunkévá tenni. Sok és nehéz gondunk ellenére ez szolgálhatja legeredményesebben a lehetőségeknek az erdők javára való hasznosítását és az erdővel szembeni társadalmi igények tartamos kielégítését.

A szervezési és propaganúabizottság kib'ivített ülés keretében vitatta meg az O E E és a társadalmi szervek együttműködési lehetőségeit. D r . Tibay György a meghívott vendégek tájékoztatására sokoldalúan mutatta be az erdők társadalmi szerepét és vázolta a bizottság propaganda munkájával kapcsolatos elképzeléseit. A meghívott vendégek — Nagy Júlia, a M a g y a r Űttörő Szövetség elnöksége, dr. Nemessuri Mihály, a Magyar Egészségvédők Sport Egyesülete és a M a g y a r Biológiai Társaság, Magyarszéky Béla, a Természetbarát Szövetség Társadalmi E r d e i Szolgálat, Szigeti Ernő a T I T , Szelényi László a K D I B , Sóbujtó Ferencné az M T E S Z Sajtóiroda, Köveskúti György a MÉM Erdőrendezési Szolgálat képviseletében — hozzászólása­ ikban ismertették területük tevékenységét és felajánlották segítségüket az együtt­ működéshez.

Az erdőfeltárási szakosztály kihelyezett ülését a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság területén tartotta. A szakosztály tagjait Fejes Dénes termelési igazgató köszöntötte és tájékoztatta az erdőgazdaság gazdálkodási viszonyairól, feladatairól és eredményeiről. Wagner Tibor műszaki igazgató az erdőgazdaság erdőfeltárási fejlesztési tevékenységét ismertette, amit az erdőfeltárás kivitelezési munkáinak bemutatása követett első nap a Bükk-hegységben, második nap a Mátra-hegységben. Ennek keretében tapasztalatcserére került sor a gépesített földútépítési és az előre­ gyártott vízelvezető műtárgyak építése vonalán. A szakosztályülés keretében köszöntötték az új nyugdíjas, Jáhn Ferenc erdőmér­ nököt, akinek jelentős szerepe volt az elmúlt 35 évben az egri erdőgazdaság műszaki fejlesztési, kiemelten erdőfeltárási munkáiban és eredményesen vett részt a szakosz­ tály társadalmi munkájában. A szakosztályülés eredményes megtartásához PawliJc Géza gondos szervezési munkával járult hozzá.

Az erdőhasználati szakosztály a Felsőtiszai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság guthi erdészeténél tartotta kihelyezett ülését. A rendezvény tárgyai: síkvidéki véghasz­ nálati technológiák voltak. A rendezvényt Osztrogonácz János igazgató nyitotta meg. A tájékoztatókat tartották és a bemutatót vezették; Hártó János fagazdasági igazgatóhelyettes és Bartucz Péter erdészetvezető. A z előadásokat és a bemutatókat videofilmre vették fel. A z előadásokhoz és a bemutatókhoz hozzászólt: Borsodi Imre, Szóták Ferenc, Popovics Mihály, dr. Pethő József, Horváth Ferenc, Krdmer Antal, Máté Zoltán, dr. Andor József.

A gazdaságtani szakosztály ülését az erdőgazdasági számlakerettel kapcsolatos, időszerű kérdések témakörében Budapesten tartotta. A témaköri tájékoztatást meghívott előadóként Soós Margit, a P M Számviteli és Szervezési Főosztályának főmunkatársa tartotta. A résztvevők hozzászólásaikban annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a számlakeret és mérlegbeszámoló több részletes előírást tartalmaz, mint amennyit az általuk betöltendő szerep megkívánna. A z előadó és a MÉM Erdészeti és F a i p a r i H i v a t a l képviselői ígéretet tettek arra, hogy az észrevételek alapján az előírásokat felül fogják vizsgálni.

A szerkesztőbizottság idei első ülésén dr. Sólymos Rezső elnökletével évi négy­ nek Budapesten tartását határozta el. A szerkesztési p r o g r a m összeállítása során az évben négy célszámot irányzott elő: 3. sz. a Z E F A G erdőgazdálkodása; 5. sz. a gödöllői gépesítési tanácskozás; 7. sz. az „Erdő és ember" tanácskozás; 11. sz. a vándorgyűlés anyaga. Részletesen összeállította a 4—6. sz. lapterveket. Határozott két kézirat elutasításáról. Végül dr. Csötönyi József ismertette a helyi csoportok titkárainak körében végzett kérdőíves felmérés eredményét. Ezek szerint A Z E R D ö t 52 % rendszeresen olvassa, a többi csak esetenként. A döntő többség szín­ vonalasnak, tartalmasnak, megfelelőnek minősíti. A tudományos színvonalat i l l e ­ tően megoszlanak a vélemények, többen hiányolják gyakorlati szakemberek írá­ sait, a gyakorlati kérdésekkel való bővebb foglalkozást. K e v e s l i k a külföldi szak­ lapok cikkeinek ismertetését. A helyi csoportok életéből A miskolci csoport összejövetelén, Aranyosi Istvánnak, a mikológiái szakcsoport elnökének megnyitója után Várfalvi József erdőművelési osztályvezetőhelyettes tá­ jékoztatást adott a taplógombáknak a rendszertanban elfoglalt helyéről; vázolta azok jellemző vonásait, megjelenési formáit és élettani sajátosságait. Részletes i s ­ mertetést adott a családba tartozó, gazdaságilag legfontosabb fajtákról. A fajták bemutatásánál kiemelte azok erdészeti jelentőségét és a fákon okozott károsításu­ kat, v a l a m i n t megjelenési formáikat. O

A Veszprém MÉM csoport Ajkán, a „Vörös C s i l l a g " M g Tsz vendégházában f i l m ­ vetítéssel egybekötött tapasztalatcserét rendezett. A vendéglátó termelőszövetke­ zet és erdőgazdálkodásának bemutatása után R e n d i László erdőfelügyelő „Vadász­ élményeim Afrikában" címmel előadást tartott. B e m u t a t t a a tájat (Kilimandzsáró, M e h r u , Szavanna, sztyep), a nagyvadakat (elefánt, oroszlán, víziló, kaffer bivaly, zsiráf, zebra, antilopok) és azok vadászati módját. A tapasztalatcserén szó esett egyesületi ügyekről is, amelynek egyik jelentős tárgya egy bakonyi erdészeti mú­ zeum létesítésének kezdeményezésére tett javaslat volt.

O

A szakmai továbbképzés keretében a helyi csoportoknál a következő előadásokat tartották. Budapesten Dr. Agócs József „ A z egészséges erdő", Dr. Jancsó Gábor „ A gombák illata", Miskolcon Dr. Herpay Imre „ A kíméletes fakitermelés hatása és a fahasználat ered­ ményessége", Dr. Csötönyi József „ A n e m telepített m u n k a h e l y e k szociális ellátása", Tatabányán Walterné dr. Illés Valéria „Űj vadkárelhárító módszerek kísérleti eredményei", Ferencz László „Vadgazdálkodás és vadászat" címmel. O

Üj tagfelvétel: Benke Éva képesített könyvelő, Szolnok; Szabó Györgyné gépkönyvelő, Zagy­ varékas; Balázs Péter, Barabits András, Borbély Ottó, Bellovicz Péter, Böröczki Péter, Burján Jenő, Fekete Zoltán, Flórián László, Frigy Zsolt, Gomb­ kötő István, Gyenese András, Hegedűs Zsolt, Homonnai István, Istvándi Lász-

ló, Karácsonyi György, Kazó Gábor, Keresztes Szilárd, Kiss Imre, ifj. Komlósi Ferenc, Kovács Gábor, Kun Zoltán, Laczó Róbert, Lázár Attila, Lukács István, Mészáros János Gábor, Nagy István, Naporovszky Attila, Németh Csa­ ba, Papanecz László, Pékár Attila, Pintér Csaba, Sipos László, Skultéty Ró­ bert, Szőke Lajos, Szukics Róbert, Szusánszki Tamás, Tamási Balázs, Tesch Tamás, Tóth László a soproni „Róth G y u l a " Erdészeti Szakközépiskola ta­ nulói; Balogh Zoltán agrármérnök, M i s k o l c ; Barta Zsolt erdésztechnikus, M i s ­ k o l c ; Borsodi József erdőmérnök, Bükkszentkereszt; dr. Csete Sándor nö­ vényvédelmi szakmérnök, M i s k o l c ; Lukács László erdésztechnikus, Eger; dr. Tasnádi Gábor kertészmérnök, Budapest; Varga Béla erdész—faipari techni­ kus, M i s k o l c ; Tordai Sándor, erdésztechnikus, T a h i ; Bogdán János eredő­ mérnök, Sopron; Maráz Szilárd erdésztechnikus, Sopronkövesd; Bánky Jó­ zsef erdőmérnök, Sopron; Mészáros Károly erdőmérnök, Sopron; Pájer Jó­ zsef erdőmérnök, Sopron; Wesztergom Viktorné meteorológus, Sopron; Aros Gábor, Babiczki József, Balogh Lajos, Bujdosó Péter, Csiky Zsolt, Czirók Ist­ ván, Farkas Csaba, Géringer Péter, Kelemen Géza, Kerékgyártó Zoltán, Ke­ resztes László, Korn Ignác, Sándor Dezső, Rajkai József erdőmérnök hallga­ tók, Sopron; Kajtor Zsolt erdésztechnikus, Balassagyarmat, Németh Attila er­ désztechnikus, Mátraszele; Pirk Attila erdésztechnikus, Etes; Folkmayer Ti­ bor közgazdász-szociológus, Budapest; Andrásiné Ambrus Ildikó erdőmér­ nök-szaktanár, Ásotthalom; Adorjányi György erdésztechnikus, Szeged; Bá­ lint Antal erdésztechnikus, Apátfalva; Horváth György erdésztechnikus, M a roslele; Molnár Imre erdésztechnikus, Algyő; Olajos Sándor erdésztechnikus, Öpusztaszer; Tóth Miklós erdésztechnikus, Szeged; Balogh István, Bedő András, Berta Tibor, Csernus Sándor, Csizmadia Botond, Csontos László, De­ ák János, Domokos László, Dunai Attila, Elek Zoltán, Ferenczfi Zoltán, Fitos Zoltán, Fülöp Péter, Gácsi Zsolt, Göltl Tamás, Hamvas János, Hegyközi Pál, Hir István, Horváth Zoltán, Jónás Béla, Juhász Balázs, Kajati József, Kasuba György, Kálmán Péter, Kismarczi Csaba, Kispál Béla, Komáromi Tibor, Kopasz Ferenc, Kovács József, Kovács László, Láda Gyula, Márton István, Molnár István, Mucsi Antal, Nagy Sándor, Nánási Zsolt, Németh Vendel, Olajos Sándor, Orosz Balázs, Palecska Csaba, Papp Emil, Papái Ferenc, Paulik Zsolt, Pusztai Gábor, Réti Szabó Gábor, Rigó György, Salánki Ferenc, Sándor Csa­ ba, Szabó István, Szécsi László, Szikora Tamás, Szűcs Tamás, Tamás Róbert, Tóth Zoltán, Varga Arnold, Varga Rudolf, Váczi Béla, Vereczkei Csaba, Verner Zsolt, Vincellér Zsolt, Vöő Zoltán a „Kiss Ferenc" Erdőgazdasági Szak­ középiskola tanulói. O Halálozás

Gál István erdőmérnök, az Erdészeti Szakközépiskola volt tanára és igazga­ tóhelyettese életének 64. évében, Sopron­ ban elhunyt. Erdőmérnöki tanulmánya­ it 1942-ben kezdte. G y a k o r l a t i tevé­ kenységét a Szombathelyi Erdőrendező­

ségnél fejtette k i , onnan helyezték át 1952. október 1-én a Soproni Erdőgaz­ dasági Technikumhoz. Erdészeti mű­ szaki rajzot, erdészeti földméréstant és erdőrendezést tanított. Szervezte a földmérési, a bélyeggyűjtő szakkört, irá­ nyította a tanári és ifjúsági könyvtárat, az országos eredményeket elért iskolai takarékossági mozgalmat. Tanított tan­ tárgyaihoz több könyvet is írt. Szenve­ délyes bélyeggyűjtő és szakértő volt. 1967. márciusában tanácstaggá vá­ lasztották. A Győr—Sopron Megyei T a ­ nács, a Megyei Tanács V B tagjaként két cikluson keresztül képviselte a soproniak érdekeit. Felelősségteljes te­ vékenységéért a Munka Érdemrend ezüst fokozata kitüntetésben részesült 1973ban. Betegsége miatt 1979. januártól kényszerült nyugdíjba. 1986. december 11-én szerettei, volt munkatársai, pá­ lyatársai, volt tanítványai sokasága bú­ csúztatta. Dr. Bársony Lajos

Székelykapu a vajszlói erdészeti központ -főbejáratán

A Z E R D ö S Z E R K E S Z T Ő B I Z O T T S Á G A . E l n ö k : dr. Sólymos Rezső, a mezőgazdasági tudomány (erdészet) doktora, Budapest; f ő m u n k a t á r s : Jérome René, Budapest. — Tagok: dr. Balázs István, B u d a p e s t ; Barátossy Gábor, B u d a p e s t ; dr. Berdár Béla, V i s e g r á d ; d r . Bondor Antal, a mezőgazdasági tudomány ( e r d é s z e t ) k a n d i d á t u s a , B u d a p e s t ; Bus Mária, V s z p r é m ; Cebe Zol­ tán, S z o m b a t h e l y ; dr. Csötönyi József, B u d a p e s t ; Deák István, T a m á s i ; dr. Firbás Oszkár, Sop­ r o n ; Gáspár-Hantos Géza, B u d a p e s t ; dr. Gőbölös Antal, K e c s k e m é t ; dr. Herpay Imre, a mező­ g a z d a s á g i t u d o m á n y ( e r d é s z e t ) k a n d i d á t u s a , S o p r o n ; Kadlicsek János, M i s k o l c ; Keszthelyi Ist­ ván, B u d a p e s t ; Király Pál B u d a p e s t ; dr. Királyi Ernő, a közgazdasági tudomány kandidátusa, B u d a p e s t ; Korbonszky Kazimirné, V á c ; Krámer Antal, P é c s ; Lőcsey Iván, Budapest; Mészáros Béla, S z o m b a t h e l y ; dr. Rácz Antal, a mezőgazdasági t u d o m á n y (erdészet) kandidátusa, B u d a ­ p e s t ; Solymosi József, B u d a p e s t ; Stádel Károly, G y ő r ; dr. Szepesi László, a mezőgazdasági t u d o m á n y ( e r d é s z e t ) d o k t o r a , B u d a p e s t ; dr. Szodfridt István, a mezőgazdasági tudomány (erdé­ s z e t ) k a n d i d á t u s a , S o p r o n ; dr. Szikra Dezső, V i s e g r á d ; Tóth László, S z o l n o k ; dr. Tóth Sándor, a m e z ő g a z d a s á g i t u d o m á n y ( e r d é s z e t ) K a n d i d á t u s a , B u d a p e s t ; Varga Béla, Eger.