A D A T O K
A
M A G Y A R
T Ö R T É N E T É H E Z . A
M Ü L T
—
S Z Á Z A D B E L I
Irta: Dr. H U S Z Á R
G Y Ö R G Y
F O G Á S Z A T F O G Á S Z A T K I Á L L Í T Á S A I N K O N
(Budapest)
A
z 1798-ban Párizsban megrendezett első francia iparkiállítást Európa-szerte a kiállítások tömege követte. A z országos (nemzeti) jellegű kiállításokból k i a l a k u l t a nagyobbszabású világ(nemzetközi-) kiállítás intézménye. A X I X . századbeli kiállítások arculata lényegesen különbözött a mai, évenként ismétlődő, leg többször v á s á r elnevezésű kiállításoktól. A kereskedelmi célt a múltban némileg háttérbe szorította a kiállítások demonstratívdokumentatív jellege. E z teszi érthetővé, hogy ezeken a kiállítá sokon nemcsak az i p a r i és mezőgazdasági termelés, hanem a kü lönböző intézmények, a művészet és tudomány képviselői is részt vettek. A z egyéni kiállítók között orvosok is v o l t a k . Teljesen helytelen v o l n a ezt a m a i mértékkel, a m a i orvosi e t i k a i szemlé lettel m é r v e bírálni, mert az orvosok szellemi termékeinek egyik elfogadott bemutatási fóruma v o l t a kiállítás. A kiállítók között kiosztott kitüntetések (érmék, díszoklevél) igen kedveltek v o l t a k ; szívesen hivatkoztak reájuk. É r d e k e s jelensége a múlt századbeli kiállításainknak, azoknak bezárása után megjelenő, sokszor vaskos kötetekre terjedő beszá moló vagy jelentés. Ezekben a kiállítás anyagát a k o r szakem berei nemcsak ismertették, hanem sokszor élesen bírálták is.
Orvostörténelmünk, ezen belül a fogorvostörténelem, értékes adatokat talál a múlt századbeli kiállításaink katalógusaiban, de még inkább az említett jelentésekben és a kiállításokat méltató sajtóban. I. A re for inkor
kiállításai
A z első hazai kiállításokat a múlt században a negyvenes é v e k elején tartották. A kiállítások kezdeményezője az 1841-ben a l a k u l t „ H o n i iparegyesület", amelynek elnöke B a t t h y á n y Lajos, választ
I, ábra. Cohn Leonhard „mesterségesen csinált fog"-ai (Budapesti
Fogorvosi
Kar
gyűjteménye)
mányi aligazgatója pedig Kossuth Lajos v o l t . A kiállítások neve Iparműkiállítás (Gewerb-Ausstellung). A műipar szó ez időben nem felelt meg a m a i értelmének (iparművészet), hanem a német Gewerbe (industria) szó a k k o r i fordítása. A z első kiállítás 1842. augusztus 25-én nyílt meg a Redoute termeiben. 213 kiállító 298 tárgyat állított k i . A kiállítás lelke Kossuth v o l t és az általa szer kesztett jelentésből élénken k i b o n t a k o z i k előttünk rendezményének képe is. A kiállítók között az egészségügyet három fogorvos és három „seborvosi szerszám"-készítő képviseli. A kiállítás je lentése -„a méltányolva említendők" rovatában 37 kiállítót sorol fel, ezek között szerepel: „ T u r n o w s z k y L e o n a r d úr sebészmester
es fogorvos (Pest nagyhíd uteza Sinaház), Turnowszky Frigyes úr pesti fogorvos és Cohn L e o n h a r d úr b u d a i fogorvos ( R á c z - v á ros fő-út a' „ F e k e t e S a s n á l " ) , mindhárman mesterséges csinált f o gakért, mellyeknck csinosan rendezett egész gyűjteményét, ú g y egyes darabokba, m i n t egész fogsorokban állították k i " .
z. ábra. TurnovszKy Frigyes (1818-1877)
c
y
A z 1843. i Iparműkiállításnak 241 hazai és három külföldi k i állítója v o l t . Cohn Leonhard budai fogorvos „fogak és fogsorok osztályzatával", Pfeffermann Péter „fog-orvos és szemészet ta n á r a " „ a ) fogazat, b) fogragasz (tulajdon t a l á l m á n y a ) " felsoro lással szerepel. A fogragasz a kétnyelvű tárgy jegyzékben m i n t Zahnpasta említtetik. A z 1846. évi kiállítás 516 kiállítója között csak egy fogorvos v a n : Pfeffermann Péter, a k i „ v e n d é g f o g a k " - a t állít k i . A z iparműkiállításon résztvevő fogorvosok jól ismertek a ma-
gyár fogászat történetéből, Turnovszky Bernhard (tévesen Leo nard) ismert fogorvos-dinasztia őse, Cohn Leonhard a szabadság harc alatt fejtett k i említésre méltó tevékenységet. T u r n o v s z k y Frigyes pályázója a negyvenes évek elején a pesti egyetem fog orvostanári állásának. Pfeffermann Péter ugyanezen időtájt a pesti egyetemen a fogászati technika előadója akart lenni. N e h é z egy évszázad távlatából elbírálni, hogy szereplésük indítékai között milyen arányban v o l t a személyi hírverés és a hazai szakmai ter mékek önzetlen demonstrálásának szándéka. A z egykorú sajtó is tudomást vett szereplésükről, a H o n d e r ű ben Petrichevich H o r v á t h László így ír az 18.43. évi kiállítás fog orvosi résztvevőiről: „ É s hogy az arszlánkeüékeknek legtitkosb árnyékozatairól is bebizonyítsuk gondosságunkat: Cohn L e o n h a r d budai (184), s Pfeffermann Péter pesti fogorvos urak saját talál mányú fogait, fogragaszait és egész fogsorait (201) van szeren csénk végül bemutatni, sőt netáni szükség esetében a sokkal drá gább párisiak helyében egész arszláni lelkiismeretességgel mél tóságtoknak fölajánlani".
2. Vidéki
kiállítások
és Bécsi közkiállítás
(ûjy)
A reformkor kiállításainak szervezői és rendezői a szabadság harc ismert alakjai v o l t a k , akiknek halála, emigrációja vagy fél reállítása miatt, a megindított mozgalom nem folytatódott. A fő városi kiállítások helyett v i d é k i szak- (gazdasági-) kiállítások, majd Kecskeméten, Szegeden és Székesfehérváron országos jel legű kiállítás nyílik. E kiállítások némelyikén is szerepelnek fog orvosok és fogtechnikusok. A székesfehérvári országos kiállítás (1879) 2778 kiállítója között szerepelnek, m i n t ezüstéremmel k i tüntetett kiállítók, B i k a f a l v y M á t é D o m o n k o s , Budapest, „ F o g a k mintázásáért" és Deutsch M a n ó , Budapest, „Fogművészeti ké^ szítményekért". A deési kiállításon (1879) Perl József kolozsvári fogorvos állít k i és kap kitüntetést. A z 1873. évi bécsi kiállításnak igen nagyszámú magyar részt vevője v o l t . Terjedelmes katalógus sorolja fel a magyar kiállí tókat. A „ T u d o m á n y o s eszközök és műszerek" csoportjában mér-
nökök (pl. J e d l i k Á n y o s , Stoczek János, K r u s p é r István), o r v o sok, műszerkészítők és órások szerepelnek. I t t állít k i két fogor vos. A z egyik M a r k o v i t s D e m e t e r temesvári gyakorló fogorvos és sebész, a k i hordozható „belehelési" (narkotizáló) készüléket mutat be. A nagyobb típust sebészeti, a kisebbet fogászati műté tekhez ajánlja. M a r k o v i t s elismerő oklevelet kap Bécsben. A má sik kiállító, T u r n o v s z k y Frigyes pesti udvari fogorvos, fogsorokat állít k i .
3. Az 1885. évi budapesti
Országos
Általános
Kiállítás
A z 188). évi, 6000 hazai és több m i n t 100 külföldi kiállító rész vételével megtartott kiállításon a történelmi M a g y a r o r s z á g ipara és kereskedelme mellett intézményei is szerepelnek. A kiállítás katalógusában az Egészségügyi ( X X V I I I ) csoportban közel 100 kiállttót sorolnak fel. Ezek orvosok, fogorvosok, állatorvosok, gyógyszerészek, kórházak, gyógyintézetek, gyógyfürdők, g y ó g y (ásvány-) vízforrás tulajdonosok, egészségügyi berendezés-, fel szerelés-, és orvosi műszergyártók. A kiállító orvosok között sze repel A z a r y állatorvos-professzor, Batizfalvy S á m u e l magántanár, Babarczi Schwartzer Ferenc, D o l l i n g e r G y u l a és Elischer G y u l a magántanárok, Kresz G é z a és M a n g o l d H e n r i k , orvostörténel münk ismert személyiségei is. A kiállító fogorvosok száma azon ban lényegesen nagyobb, m i n t azt az orvosok közötti számará nyukhoz képest v á r n i lehet. K i á l l í t a n a k fogászmesterek (fogorvo sok) és fogtechnikusok is. A kiállítás katalógusában az alábbi a) orvosok, b) fogászmesterek (fogorvosok) c) fogtechnikusok sze repelnek: a) Á r k ö v y J ó z s e f : Foggyógyintézetének belsejét ábrázoló olaj festmény; Iszlai József: F o g á l l o m á n y alakulási és fogbonctani k é szítmények elefántagyarokon bemutatva; V á j n a V i l m o s (Kolozs v á r ) : M ű f o g a k tisztítására és konzerválására szolgáló Chrysulin nevű vegykészítmény; Weisz Á r m i n ( L i p p a ) : G u m i f o g v é d ő gyűrűk. b) D i c k V . : Fogorvosi és fogászati t á r g y a k ; Löf fier J. és F . : M ű - és plombált fogak, mesterséges foggépek, tömeszelt fogak;
M a r k o v i t s Demeter: Altatókészülékek, fogpor, szájvíz, fogesszen cia; B . M á t é D o m o n k o s : A fogak és a szájápolásáról írt k ö n y v , a száj- és állkapocs alakjának leírása, Főszminták. Fogorvosi pre parátumok és műszerek, R u b i n fogpor és s z á j v í z ; Perl József: F o gászati készítmények. c) M ó c z á r G y u l a : Fogtechnikai termékek és műfogak; D e u t s c h
3.
ábra. Részlet Á r k ö v y Magyar utcai Foggyógyintézetéből (Thanhoffer Lajos olajfestménye)
M a n ó : M ű f o g a k és fogsorok; Grosz Lajos, fogtechnikai műterem tulajdonos: műfogsorok, műfogak, a müfogászatban szükséges esz közök és tömeszelt fogak, újszerkezetű c e l l u l o i d fecskendő gép. Sok gyógyszerész mutat be fogtisztítószereket, így Baris J ó z s e f (Galgócz) E l e d i n nevű készítményét, m i n t a fogromlást meg gátoló szert hirdeti. F á c z á n y i Ármin fogpapirost és fogelixírt ajánl. A fogpapírt meggyújtották és a fogfájós a füstjét a száj üregbe szívta. A feltaláló a fogfájás rögtöni megszüntetését igérte a szer használata után.
Dreher I g n á c z és fia műszerész foghúzó fogókat, Fischer P é ter és tsa. fogászati műszereket állít k i . A kiállítási katalógus a d a t a i t kiegészíti a kiállításról k i a d o t t jelentés. E b b e n kiváló szakemberek értékelik k i az egyes kiállí táscsoportok teljesítményeit. í g y az Egészségügy fejezetet K r e s z G é z a , a magyar mentőszolgálat úttörője, a k k o r V . kerületi tiszti-
•M
4.
Fáczányi
Ármin Fog-papírja
orvos írta és külön alfejezetben emlékezik meg „ A fogászatról". A d a t a i , v é l e m é n y e és helyenként éles k r i t i k a i megjegyzései új fényt vetnek fogászatunk történelmének ezen időszakára: „ A fogászat terén kiállításunk a legkevesebb maradandó becsű dolgot m u t a t o t t f e l ; e tudomány mai állásához képest pedig, ha nem is konstatálható éppen elmaradás, de nem is jelezhető a k ö zönséges színvonalán fölülemelkedés. L e g t ö b b n y i r c chablonszerű, k i r a k a t i fogtechnikus m ű v e k k e l , műfogászati készítményekkel ta lálkoztunk; b á r szívesen elismerem, hogy csinos és ízléses össze állításban több pontosan k i v i t t műfogászati készítmény, m i n t zománczolt fémlappal ellátott műfogsor, t o v á b b á galvanóplasztikus
úton készített arany alaplemez, arany sodrony-betéttel ellátott fogsor-lemez díszére v á l t e kiállítási csoportnak". , , E szerint fogászati kiállításunk jóformán meddőnek mondható. Mindazonáltal m a r a d a n d ó becsű d o l g o t is konstatálhatunk s ez Iszlay József egyetemi magántanárnak köszönhető. E maradandó •dolog azonban azon nagy horderejű, tudományi!ag bebizonyított elv, miszerint az elsődleges fogállomány reprodukctiv, granulativ képességgel bír, azaz megsérülvén, kinő, kiképződik. K i á l l í t ó ezt 8 elefántagyaron m u t a t t a be, melyeken részint golyótól, m i n t lősebek, részint pedig k a r d v á g á s által ejtettek. A sérülés után az állat, egyes esetben, több évig is élt. A sérült helyeken a fogdentin teljesen reproduktív folyamatban található. Ezen fogállomány alakulási és fogboncztani készítményeken, egymást kiegészítő so rozatban, kétséget kizárólag be van bizonyítva a fog-hegképződés ; m i t eddig a fogorvosok határozottan tagadásba vettek. E felfede zés nagyhorderejű a fogszuvasodás ismeretére és a fogtömeszelés tanának fejlesztésére nézve. M é g egy kiállítási tárgyról kell megemlékeznem. E z dr. Á r k ö v y József egyet, tanár foggyógyintézetének belsejét ábrázoló olaj festmény. i88i-ben alapította az intézetet s tartja fenn azóta anyagi áldozatokkal. N a g y érdeme az intézettulajdonos egyetemi tanárnak, hogy a nép számára ingyenes rendelést t a r t és ez által egyrészt alkalmat nyújt az orvostanhallgatóknak a fogászatban magukat gyakorlatilag kiképezni, másrészt pedig a nép alsóbb osztályát fogainak gondosabb ápolására szoktatja. Sajnálattal kell azonban konstatálnunk, hogy az intézet működéséről minden nemű felvilágosító adat hiányzott." A z 1885. évi kiállítás fogorvosi résztvevőiről az ez é v b e n meg induló Oester.-Ung. Vjschr. f. Z h k . is részletesen beszámol. A z 1885. évi kiállításon Iszlai díszoklevelet, Á r k ö v y , D i c k V . és M á t h é D o m o n k o s kiállítási nagy érmet kapott. A kiállítás zsűrijében helytfoglaló V i d é k y Ferencet „ K o r o n á v a l ékesített arany érdemkereszt"-tel tüntették k i .
2 Orvostörténeti közi.
4- Az
1896. évi Ezredéves
kiállítás
A századvégi millenáris kiállítás kihangsúlyozóttan „országos, n e m z e t i " jellegű v o l t . A kormányzat a nemzetközi kiállításokat „ n a g y v á s á r o k n a k " bélyegezve, az ország eredményeit akarta köz szemlére tenni. A kiállítók között az állami intézmények még na gyobb számmal v o l t a k , m i n t az 1885-ös kiállításon. A kiállítás k a talógusa a I V . csoportba (Egészségügy) sorolja az o r v o s i prepa rátumokat, orvosi sebészeti műszereket, orthopédiai eszközöket, gyógyszereket, fogászati készítményeket és eszközöket. A fogá szati vonatkozású kiállítási tárgyak nagy száma i n d o k o l t a , hogy „ a z 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye" c. mű I X . köteté ben külön Fogászat fejezetet i k t a t t a k . írója Schächter M i k s a . A fejezet az a k k o r i fogászatunknak nemcsak eredményeire, hanem fonákságaira is r á v i l á g í t és gondolatai érdemesek ismertetésre: „ A jóakarat, úgy látszik, meg v o l t ,a központi magyar fogtaní társulat tagjainak kiállítási czélból szövetkezete' részéről, de kár, hogy nem tartott s o k á i g : csak egy eléggé díszes kiállítási szek rény elkészítéséig. E z a szekrény az idézett sokat igérő felirattal m a j d n e m teljesen üresen állott a kiállításon, jelezve a fogorvosok szövetkezetének szolidaritását. T é n y l e g ez egészen megbízható tünete volt fogászati viszonyaink k e v é s s é rendezett v o l t á n a k . M e r t b á r a fogászat nálunk újabban úgy v a n rendezve, hogy fogászat t a l tulajdonképpen csak okleveles orvosok foglalkozhatnak, a ré g i b b rend szerint o r v o s i oklevél nélkül és csupán fogorvosi vizsga alapján képesített fogászok pedig, m i n t mondani szokás, kihalási etatra helyeztettek, és a néhány é v óta dívó azon szokást, hogy külföldi fogászati diplomát i t t nostrifikálták, szintén beszüntették: a kiállításon a teljesen qualifikált, azaz medicináé doctor d i p l o m á v a l bíró fogorvosok elenyésző számban v o l t a k k é p v i s e l v e a n e m doctor fogászokkal, sőt fogtechnikusokkal szemben. N a g y o n helyes volna, ha a fogászattal foglalkozók, m i n d teljesen és jól képzett fogorvosok is volnának, de ép úgy azt is lehetne kívánni, hogy a jól képzett orvosok m i n d jó fogászok is legyenek. T u d v a l e v ő l e g azonban az orvosi képzés n e m szükségkép involválja azt a technikai és kézi ügyességet, m e l y a fogászatnak egyik nélkü lözhetetlen föltétele és azért az orvosok jelentékeny, túlnyomó
része nem tud a fogászathoz. A fogászatra alkalmas, d i p l o m á v a l bíró orvos sokkal kevesebb, m i n t a m i a szükségletnek megfelel. Nemcsak nálunk, h o l az ország n ezer helysége nélkülözi az or vost, és hol egy-egy körorvosra 4-32 község esik, de másutt, a czivilizáczióban olyan igen előrehaladt országokban is a fogászati gyakorlat számára külön képeznek k i , csekélyebb általános tudo mányos igényekkel fogászokat, és A n g l i a , Francziaország, A m e r i k a , de újabban m á r Németország is virágzó fogásziskolákkal rendelkeznek, melyek százával képezik k i a jó speczialista fogá szokat. Igaz, hogy a fogászatnak, m i n t tudománynak előbbrcvitele ott is jórészt a teljes orvosi képzéssel bíró fogorvosok f e l adata marad, de a fogászati általános gyakorlatra v a n n a k jó és megbízható szakértők; míg nálunk m e g van ugyan hivatalosan v é d v e a látszat, hogy csak orvosok foglalkozhatnak a fogászat tal, tényleg azonban szerte az országban kuruzslók v é g z i k a fogá szat egyik legfontosabb részét, a foghúzást, és a hivatalos k i m u tatás szerint is 1895-ben 850 nem qualifikált egyén bírt külön foghúzási engedéllyel, míg 1894-ben csak 792, úgy hogy egy év alatt számuk 58-czal szaporodott. A z engedélyt persze a főorvosok ad ják, k i k maguk sem sokat értenek a fogászathoz. A kiállítás, melyen 4 orvos mellett 12 nem-orvos fogász v e t t részt, hiányossága daczára is, vagy épen ezért, egészen híven m u t a t t a be a helyzetet. A fogászatnak tudományos részében k i v á l ó sikereket egy orvos-fogász m u t a t o t t be; a fogászat praktikus részében a nem-orvos fogászok teljesen megütik a kellő mértéket. L e g e l ő i áll a sorban V á j n a V i l m o s dr. kolozsvári egyetemi ma gántanár, kinek szerény külsejű és dimenziójú kiállítási szekrénye egész halmazát tartalmazta az elmés és hasznos fogorvosi újítá soknak. Némelyik még a fogászat keretén túl is v í v m á n y t képez. I l y e n a narcotizáláshoz v a l ó üvegkosár, melynek k i v á l ó előnye a megbízható tisztaságon kívül leginkább még az, hogy altatás köz ben a beteg arcza, ajkai folyton láthatók, a m i a narcosissal járó eshetŐlegcs veszély szempontjából, melyet leginkább és leghama rabb az arcz és ajkak színeinek elváltozása jelez, igen fontos. A z orvos-fogászok közül dr. A b o n y i József néhány i r o d a l m i munkát és egy kis fogász-szekrényt állított k i , dr. Grosz Sándor néhány jól sikerült fogtömést, kautsuk prothesist, fogport és száj-
vizet, dr. M á t é Lajos a fogkő által okozott fogronesolások érde mes példányait, a tejfogak kihullásának stádiumát mintázatok- * ban, jó fogtöméseket, porczellánpótlékokat állított k i . Ezekhez d r . A l b i z i D o m o k o s Szatmárról egy irtózatos nagy szekrényben
5.
ábra. Vájna üvegfalú
narkotizáló
kosara
csupa egyforma külsejű-belsejű fogpor dobozt és szájvízüveget ál lított k i . É s ennél több fogorvos nem is v e t t részt a milleniumi kiállításon; sem az egyetemi fogászati intézet, sem a docensek n e m tartották érdemesnek a kiállításon megjelenni, lehet azért, m e r t a csoport rendezősége még a tyúkszemirtó-művészet munkáit is a fogászati kiállítás keretébe sorozta. B á r m i lett légyen az ok,
igen sajnálandó, hogy szakértő fogászaink elmulasztották az a l kalmat". A kiállításon résztvevő fogászok, fogtechnikusok munkáit a következőkben ismerteti: „ C o u r t i n a A m a d é é Francziaroszágból nemrég bevándorolt f o g művész igen sikerült arany fogtöméseket m u t a t o t t be; d r á g a k ö v e s plombjai, melyekből gyémánt, rubin csillog k i , inkább furcsák és remélhetőleg nálunk egyhamar sem v e v ő k r e , sem utánzókra nem találnak. Némileg hasonló munkával k í v á n hatni Karos Re zső fogművész is, k i a kautsukprothésiseket ezüst arabeszkekkel díszíti, míg D i c k Béla fogműves a kautsuk-szájpadlást m á r v á n y színűre fösti. A szájpadlás-rést eltömő obturátorja nagyon ormót lan. Löffler Frigyes fogműves arany fogkoronákat állított k i saját tanulmányú szellőztető készülékkel, mely a rossz foggyökerekben képződő bomlási gázok eltávolodását engedi meg. Beesett arcz kiemelésére is szerkesztett egy kautsuk támasztó-készüléket, mely azonban nem sok jót igér. Móczár G y u l a fogász munkái közül különösen egy egydarabból készült egész műfogsor válik k i csinossága által, de törékenysége és nehéz javíthatósága mellett az praktikusnak nem mondható. E g y é b munkái igen tiszták, Pekelmann M i k s a az egyedüli v i d é k i fogműves Losonczról, k i a kiállí táson résztvett; technikai munkái, aranykoronák és fogpótlékok eléggé csinosak. Popiel D é n e s hatalmas térfogatú kiállítása az e l més és iparkodó fogász sikereit bizonyítja. Számos praktikus ta lálmánya már több kiállításon részesült elismerésben; ilyen a forgatható „artÍculator"-ja, mely a műfogak készítésére szükséges mintázatok körül tesz jó szolgálatot, a „ R a p i d " , mely a fogászati eszközök, különösen a fúrók gyors megtisztítására szolgál. Ü g y e sek egyéb fogtechnikai és plasztikai munkái is. Prohaszka H e n r i k fogműves vörösre festett foggyökereket és fogrendellenességek mintázatait állította k i , mely laboratórium-mintázatot mutatott be. E z ü s t műfogai nem látszanak czélszerűeknek, aranybetétei azonban eléggé jók. Ö is, m i n t számos pályatársa, egy külön f o g vizet „ O d o l i n " - t komponált, de a nátha gyógyítására is talált k i egy „ H a p c z i " nevű szert; v é g ü l Schmidt M i k s a fogműves szaba dalmazott „ l é g k a m r á i t " a műfogazat rögzítésére állította k i . "
A fogászati kiállítás nem nagy terjedelme is azt bizonyítja, hogy v a n nálunk is elég jó anyag ezen szakma fejlesztésére. E z anyagot csak egy jól berendezett, de a czélt és nem egyesek ér dekeit szolgáló fogászati iskolával lehetne hasznosan értékesíteni és i l y fogászati iskola kiállítása képviselhetné azután valóban mél tóan a szakma állását és haladását is." - írja v é g ü l Schächter. A terjedelmes kiállítási beszámoló értékeléséhez ismernünk k e l l írójának, Schächter M i k s á n a k személyét, írásának tendenciáját, a századvégi magyar fogorvosi kar tagjainak viszályát, aminek k ö vetkeztében az akkor kisszámú fogorvosaink három egyesületbe tömörültek. Schächter M i k s a dr., az éleshangú G y ó g y á s z a t szer kesztője, a k i szemben állt az O r v o s i Hetilaphoz húzó egészség ügy-közigazgatási és egyetemi körökkel, akikhez Á r k ö v y is t a r t o zott. Iszlai által vezetett K ö z p o n t i M a g y a r Fogtani Társulat és az egyetemi köröktől független Budapesti Fogorvosok E g y l e t é n e k tagjai résztvettek a kiállításon. Á r k ö v y , a k i ez időben a budapesti O r v o s e g y e s ü l e t Stomatologikus szakosztályába igyekezett t ö m ö ríteni a fogorvosokat, nem v e t t részt sem a kiállításon, sem a kongresszuson. T á v o l m a r a d á s a a kiállításról feltűnt, mert az egye t e m i orvoskari intézetek (klinikák) nagy része kiállított. N y i l v á n nyomós oka v o l t a jó szervező, propaganda lehetőségeket kihasz náló Á r k ö v y n e k , hogy nem v e t t részt a millenáris kiállításon. N e m e l v i oka v o l t erre; ezt bizonyítja, hogy később a budapesti F o g á s z a t i K l i n i k a tanszergyűjteményét a párizsi (1900) és a saint lousi (1904) kiállításokon nagy sikerrel bemutatta. A fogorvosok közötti ellentéteket még fokozta az akkor már forrásban l e v ő ún. fogtechnikus kérdés is. Helyesen látja meg Schächter fogbeteg ellátásunk problémáit, akkor, a m i k o r a fogorvosok számának sza porítását és racionálisabb kiképzésüket sürgeti. A kiállítást kiértékeli a magyar szaksajtó is. A Magyar F o g á szati Szemlében D r . -t-y. aláírással (nyilván dr. Hattasy) k é t részletben (1896. 39, és 107.) jelenik meg a kiállítási beszámoló „ A fogorvosok s fogtechnikusok kiállítása" címmel. „ S z e r é n y e n húzódik meg két sorfalat képezve, az ismertetésünk tárgyát k é pező kiállítás az egészségügyi p a v i l l o n egyik oldatjáratában." A fogorvos-kiállítók közül méltatja és dicséri V á j n a , Máthé (Lajos) és Popiel kiállítási szekrényeit. Popiellel kapcsolatban azonban
kifogásolja a sok éremmel díszített német nyelvű névjegyét: Zahnarzt D . Popiel. A Zahnarzt szó túl közel v a n a D-hez és ez a D r . látszatát k e l t i . Fuchs, A b o n y i , Bakcsy, Móczár és G r ó s z szekrényeit nem sokra értékeli. A fogtechnikus kiállítók éles és gunyoros kritikát kapnak, csak Courtina, Schmidt és R ó n a kivétel ez alól. Courtina „ é k k ö v e k k e l k i r a k o t t f o g " - a i t „ a m e r i k a i a k t ó l importált különcség"-nek mondja. Rámutat arra, hogy a kiállítók célja (ritka kivétellel) reklám v o l t . Összegezve a beszámolót „ l e g inkább feltűnik, hogy hiányzik a kiállításban annak bizonyítása, hogy a m i foglalkozásunk nemcsak kézművesség, hanem művészet és tudomány." - „ A z 1885-i kiállítás fogászati része mögött sokak állítása szerint - messze elmaradt a mostani. Pedig azóta mennyire szaporodott meg számban a fogorvosi s fogművesi k a r . " Hattyasy beszámolójának értékelésekor tekintetbe k e l l vennünk, hogy ő a budapesti Fogászati K l i n i k a egyik oszlopos tagja v o l t . F ő n ö k e , Á r k ö v y és a k l i n i k a nem állított k i . E z hiba volt és ezt ezzel a lesújtó bírálattal akarta enyhíteni. A z 1896. évi kiállítás fogászati vonatkozása még az, hogy A p á t h y István kolozsvári Á l l a t t a n i és Összehasonlító A n a t ó m i a i Intézetének anyagában szerepel Rudas G e r ő kolozsvári fogorvos, egyetemi magántanárnak, a fogászati-szövettan egyik úttörőjének 100 mikroszkópiai készítménye „ a fogak alkotására és fejlődésére vonatkozólag".
* A múlt századbeli kiállításaink fogászati vonatkozásai orvos történelmünk adattárát gazdagítják, de egészségpolitikai szem pontból is útmutatást nyújtanak. Fogorvosképzésünk múltbeli f o gyatékossága egyik legfőbb eredője azoknak a nehézségeknek, amelyekkel a fogbetcgcllátásunk a jelenben küzd.
I R O D A L O M
1. Apáthy István: A kolozsvári Tudományegyetem lító Anatómiai Intézete, Kolozsvár, 1903. 2. Bauer Samu: Milleneumi Országos dapest, 1896.
Állattani és
Összehason
Fogorvos Congressus Munkálatai.
Bu
3- Gelléri M ó r : A kiállítások története, fejlődése és Franke, 1885. 4. Györy Tibor: 23. sz.
Orvosi
szaklapjaink
5. Huszár György: Egy fogászcsalád ványai, I I . köt. 306. 1946. 6. Huszár György: Mozaikok Szemle, 41., 8, 239, 1948. 7. Huszár
György: A
a
stb. Budapest, Dobrovszky
történetéből.
Népegészségügy, 1934.
története. Budapest, Stom. Klin. Kiad magyar
szabadságharc
fogászat
fogorvosai.
múltjából.
Fogorvosi
Fogorvosi
Szemle,
42.,
6,
222, 1949. 8. Huszár György: Turnovszky Frigyes 1856-ban megjelent fogászati Fogorvosi Szemle, 50., 7-8, 198, 1957. 9. Huszár
György: Adatok a magyar fogászat
hirdetések.
Az Országos
történetéhez.
könyve.
Régi
fogorvosi
Orvostörténeti Könyvtár Közleményei
18. száma.
10. Keleti K á r o l y : Jelentés a Székesfehérvárott 1879-ben rendezett... kiállí tásról. Budapest, 1879. 11. Keleti K á r o l y : kiállításról,
Hivatalos jelentés
Budapest,
Athenaeum,
a budapesti
1885-ki Országos
általános
1886.
12. Kossuth Lajos: Jelentés az első magyar iparmű kiállításról. Pest, rer és Heckenast,
13. Mudrony Soma: 1885. gusa,
Budapest,
Lande-
1843. évi Budapesti Országos
Általános Kiállítás kataló
1885.
14. Salamon Henrik: A magyar stomatológia
(fogászat)
története.
Budapest,
1942. 15. Tárgyjegyzék:
a második
magyar
iparmű
kiállításhoz.
Pest, Landerer
és
Heckenast. 16. Tárgyjegyzék az 1846-ik évi Iparműkiállításhoz. Pest, Beimel, 17. Magyarország a bécsi 1873-iki közkiállításon. 18. Országos
Budapest,
Kiállítás Katalógusa. Budapest, Kosmos,
1846.
1873.
1896.
19. Az 1896. évi ezredéves kiállítás eredménye. Budapest, 1898. I X . kötet. 20. Von der Landes-Ausstellung in Budapest. Oest-Ung-Vjschr. f. Zhk. 1885.
I-. 3.32.
PE3K) M E flaHHbie
HCJiopMH BCHrepCKoro
3y6oBpaHeBa hhh.
3y6oBpaH3BaHHa Ha
BbiCTaBKax npoujjioro seKa
Xycap JJbepàb : B 1841, 1842, 1946 r r . no HHHiinaTHBe JlaKoiiia KomujyTa opraHH30BaJIHCb BblCTäBKH, Ha KOTOpbIX HÊKOTOpbie 3yÖHbie BpaHM BblCTaBHJlH 3y6bl Bbipe3aHHbie H3 KocTeß h 3yÖHyio nacTy. H a BbiCTaBKax 1885 m 1896 rr. 6bi.no oneHb mhoto ynacTHHKOB 3y6oBpaneH, MacTepoB n 3yÖHbix tcxhhkob. B 1885 roay Moacecb ApioBH BbiCTaBjiHeT KapTHHy, KOTopan n3o6pa>KaeT onHy nacTb ero 3y6ojieHeÖHnubi. MojKed) ktonan neMOHCTpnpyeT panapaTHBnyio cnocoÖHOCTb jieHTMHa Ha 3y6ax cJiOHa, h anTexapb Oauami noKa3biBaeT öyiviary Ha 3y6bi o t 3yÖHOM 6ojih. B 1896 ro,ay Ha TaK Ha3biBaeMOß MHjuieHapHoii BbiCTaBKe BmibMoiu BaßHa noKa3biBaeT cbohd îyôoBpaneÔHyK) kohctpvkuhio, KOTopoK m Hbme nOJTb3yK3ICfl. KypTHHa 3y6oxyAO»CHMK noKa3bißaeT 3y6bi njiOMÖHpoBaHHbie c mparoUeHHblMH KaMHHMH. K a p o m 3y6oTexnwK BbicTaBnaeT KaynyKOBbie npoTe3bi yKpatueHHbie cepeöpeuHbiMH apaöecKaMH.
Z U S A M M E N F A S S U N G Zur
Geschichte
der
ungarischen
logie in den A u s s t e l l u n g e n
Zahnheilkunde. Die
des
vorigen
Odonto-
Jahrhunderts.
von Dr. György Huszár In den auf die Anregung von Lajos Kossuth in 1841, 1842 und 1846 organisierten Gewerbe-Ausstellungen stellten mehrere Zahnärzte Knochenprothesen und Zahnpasten aus. An den Landes-Ausstellungen in 1885 und
1896 beteiligten sich viele Zahnärzte, Magister der Zahnheilkunde und Zahntechniker. In 1885 stellte József Árkövy ein Bild aus, welches einen Teil seines zahnärztlichen Institutes darstellte, József Iszlai demonstrierte an verletzen Elefanten-Stosszähnen die reperative Fähigkeit des Dentins und der Apotheker Fáczányi führte ein Zahnpapier vor, welches das Zahnweh lindem konnte. In der sog. Millenarische Ausstellung in 1896 demonstrierte Privatdozent Vilmos Vajna zahlreiche seiner Erfindungen, welche in Zahnheilkunde auch heute noch verwendet werden. Der Zahnkünstler Courtina zeigte Zahnfüllungen aus Edelsteinen (Diamant, Rubin), der Zahntechniker Karos stellte eine mit silbernen Arabesken gezierte Kautschuk-Prothese aus.
S U M M A R Y
D a t a r e l a t i n g to t h e
history of Odontology in H u n g a r y .
tistry i n e x p o s i t i o n s of
the
Den-
lastcentury.
by György Huszár, M. D. At the industrial expositions of 1841, 1842 and 1846 organized on the initiative of Lajos Kossuth, several dentists exposed dental prothèses made of bone, and also tooth-paste. Many dentists, masters of odontology and dental mechanics took part in the national expositions of 1885 and 1896. In 1885 József Á r k ö v y exhibited a picture showing a part of his dental hospital. József Iszlai demonstrated the healing power of dentin on injured elephanttusks, the dispensing chemist Fáczányi showed a toot-paper capable of relieving tooth-sche. At the Millenium-Exposition in 1896 univ. lecturer Vilmos Vajna exhibited several of his dental inventions which are still in use. The „dental artist" Courtina showed fillings made of precious stones (diamonds, rubies), and the dental mechanic Karos a rubber prothesis adorned with silver arabesques.
