AVANT PROPOS La lettre est sans doute l'exercice de production écrite le plus répandu dans les examens de langue. Elle permet de mettre en application des savoir-faire linguistiques, explicités par le Cadre Européen Commun de Référence. Décrire, raconter, exprimer ses sentiments, dans un texte construit et cohérent, au niveau B1, connaître les codes sociolinguistiques de l'écrit, formuler clairement des arguments et des idées, savoir nuancer, protester, au niveau B2. Lettres amicales (présentation, invitation, demande de service, déclaration...) ou lettres formelles (motivation, recommandation, licenciement...), ces genres se prêtent bien à un projet de classe ambitieux, celui d'écrire un roman épistolaire. Composées par des lycéens de 12ème du lycée Alternatív Közgazdasági Gimnázium de Budapest, une heure par semaine de septembre 2014 à mai 2015, les lettres suivent l'évolution de plusieurs personnages, trois tranches d'âge qui se croisent et s'entremêlent entre plusieurs pays. Tantôt devoirs d'expression écrite individuels, tantôt travail collectif oral dicté à l'enseignant, les lettres invitent à l'action. Parce que tout n'est pas dit, parce que certains messages restent parfois sans réponses, le lecteurenquêteur devra lire entre les lettres, chercher entre les lignes les indices, éviter les fausses pistes et reconstituer les destins de chacun pour participer à son tour à l'écriture collective. Qui dit correspondance, dit distance. Les personnages du roman s'écrivent parce qu'ils sont éloignés, souvent à l'étranger. Ainsi, la ville de Mons en Belgique, Capitale Européenne de la culture 2015, s'est imposée à l'histoire. Le roman -roMons- propose une image élargie de la francophonie. Si les auteurs se sont aidés de leurs propres recherches documentaires sur la ville et ses événements pour nourrir leur histoire, ils auront l’occasion de confronter leur imaginaire à la réalité lors d'un voyage à Mons en mai 2015. Dans une dynamique plurilingue de partage et de dialogue européen, le roman est accompagné de sa traduction hongroise effectuée par 5 étudiantes en traduction de 5
l'université ELTE de Budapest. Qu'elles soient ici remerciées pour leur travail enthousiaste. Nous espérons que la démarche de ce livre pourra inspirer d'autres enseignants de langues, que des apprenants de français y trouveront de quoi s'enrichir, et que le lecteur, ni élève, ni professeur, saura y trouver une occasion ludique de découvrir des fragments d'Europe, et pourquoi pas, un stimulus de lectures, un déclencheur d'écritures... avril 2015 Pascal Biras
6
ELŐSZÓ Kétségkívül a levélírás a leggyakrabban előforduló írásbeli kifejezőkészséget mérő nyelvvizsgafeladat. Lehetővé teszi a Közös Európai Referenciakeretben előirányzott nyelvi készségek használatát. Leírás, elmesélés, érzelmek kifejezése megszerkesztett és összefüggő szövegben B1-es szinten, az írott szöveg szociolingvisztikai kódjainak ismerete, érvek és ötletek egyértelmű megfogalmazása, árnyalatok megjelenítése a szövegben és tiltakozás B2-es szinten. Legyen szó baráti levélről (bemutatkozás, meghívás, szívességkérés, vallomás…), vagy hivatalos levélről (motivációs-, ajánló-, felmondólevél…), ezek a műfajok kiválóan alkalmasak egy ambiciózus iskolai projektre, a levélregény-írásra. A leveleket a budapesti Alternatív Közgazdasági Gimnázium tizenkettedik osztályos tanulói írták egy heti rendszerességű foglalkozáson 2014. szeptember és 2015. május között. A levelek több szereplő fejlődését követik nyomon: három korosztály találkozik és keveredik egymással több országon keresztül. Hol írásbeli kifejezőkészséget fejlesztő egyéni feladatok, hol a tanárnak tollba mondott közös szóbeli alkotás: a levelek cselekvésre hívnak. Mivel nincs minden kimondva, mivel az üzenetek néha válasz nélkül maradnak: az olvasó-nyomozónak a levelek között kell olvasnia, megkeresni a sorok között a jelzéseket, el kell kerülnie a hamis értelmezéseket és meg kell alkotnia minden szereplő sorsát: az olvasó így vesz részt a kollektív írásban. A levelezés távolságot jelent. A regény szereplői azért leveleznek, mert távol vannak egymástól, gyakran más országban. Így jelenik meg a történetben a belgiumi Mons, Európa 2015-ös kulturális fővárosa. A regény – roMons- egy kibővített frankofóniát tár az olvasó elé. A szerzők maguk kerestek információkat a városról és rendezvényeiről, így táplálták történetüket. A 2015. májusi monsi utazásuk során pedig összevethetik a képzeletüket a valósággal. A többnyelvű megosztás és párbeszéd európai dinamikájának jegyében a könyvben megtalálják a regény magyar nyelvű fordítását, amelyet a budapesti ELTE egyetem 5 fordító szakos hallgatója
7
készített. Itt is szeretnék köszönetet mondani lelkes munkájukért. Reméljük, hogy a könyv készítésekor használt módszerből más nyelvtanárok is ihletet merítenek, reméljük, hogy a franciául tanulók örömüket lelik benne, és reméljük, hogy az az olvasó, aki nem is tanuló és nem is tanár, játékos módon fel tudja vele fedezni Európa különböző részeit, és miért ne ösztönözhetne ez a könyv olvasásra, írásra… 2015. április Pascal Biras
8
Ahány nyelvet beszélsz, annyi ember vagy On est autant de fois homme qu'on parle de langues
9
BOITES @ LETTRES
prologue j'ai un sosie, et toi ? 1 échange scolaire je suis hongrois, et toi ? 2 études à distance je t'aime, et toi ? 3 émigration professionnelle j'ai un job, et toi ? 4 entraide amicale je te soutiens, et toi ? 5 mélange j'ai des projets, et toi ? 6 mobilité je m'incruste, et toi ? 7 rien ne va plus j'ai des problèmes, et toi ? 8 c'est la crise ! Je suis triste, et toi ? 9 les histoires d'amour... je pars, et toi ?
11
PROLOGUE de :
[email protected] à :
[email protected] date : 1 septembre 2014 heure : 22h46 Chère Josie, J’espère que tout va bien chez vous. Ici, en Hongrie, tu me manques trop fort ! J’ai hâte de te revoir très bientôt ! Je voudrais bien que tu sois là avec moi, car il y a quelque chose qui m’inquiète beaucoup et j’ai besoin de l’aide d’une vraie amie. Mais vu qu’on a quelques milliers de kilomètres entre nous, il faut que je te raconte tout dans ce mél. En le lisant, appelle-moi tout de suite ! Je crois que je suis suivie. Tout le temps. Et j’ai peur. Je n’ai pas de preuve, c’est le pire. Mais j’en suis complètement sûre, je le sens. Ça a commencé il y a quelques semaines. J’étais assise dans la classe pendant mes cours de maths, lorsque j’ai repéré la forme ombragée d’une personne devant la fenêtre. Personne dans la classe n’a donné de signe de l’avoir vue, donc j’ai décidé de l’ignorer aussi. Mais elle est revenue. La forme m' a suivie jusqu’à la maison, mais elle ne s’est pas bien montrée. Elle restait toujours ombragée. Tu vois, je n’avais pas le courage de l’aborder, mais je sentais sa présence. Heureusement, elle a disparu quand je suis rentrée, et elle n’est pas apparue pendant à peu près deux semaines. Mais hier soir, je l’ai vue encore ! J’étais assise devant ma coiffeuse, lorsqu’en regardant dans le miroir, j’ai vu la forme se montrer par la fenêtre. Et à ce moment-là, mon cœur s’est arrêté. C’était mon sosie. Elle avait les mêmes cheveux bruns et bouclés, les mêmes yeux marron et le même nez plein de taches de rousseur que moi, tout pareil. Je ne pouvais pas croire ce 13
que je voyais ! Puis j’ai cligné les yeux, et là, elle a disparu encore. Incroyable ! Depuis cette vision, elle me suit jour et nuit. J’ai essayé de l’attraper plusieurs fois, mais sans succès. Évidemment, personne ne m’écouterait si je commençais à parler de mon sosie mystérieux qui me suit pour une raison que j'ignore. Donc j’ai besoin de ton aide. Qu’est-ce que je fais ? Ma famille d’accueil me croirait complètement folle si je partageais mon souci avec eux. Donc il faut qu’on trouve une autre solution pour me débarrasser de mon sosie. J’attends ton appel très vite, Josie ! Gros bisous ! Victoire
14
1 de :
[email protected] à :
[email protected] date : vendredi 5 septembre 2014 heure : 18h40 Salut ! Je m’appelle Oliver Anton Herbert Municipal III., et j’ai 17 ans. J’habite avec mon petit ami, Richard, qui est le plus merveilleux petit ami dans le monde entier ! Nous avons une relation, que personne ne peut vivre. C’est seulement parfait à tout point de vue, je suis très chanceux avec lui ! Autrement, nous avons un petit cochon qui dort avec nous parfois. Il est trop mignon, je peux envoyer des photos ! Je ne suis pas certain de ce que je veux faire avec ma vie, je sais seulement que je veux la passer avec mon amour ! Il est trop génial, et je pense qu’il va devenir quelque chose de très grand, parce qu’il est seulement ça : magnifique ! Au fait, je cherche un correspondant très amusant ! Au revoir ! ;) de :
[email protected] à :
[email protected] date : vendredi 5 septembre 2014 heure : 16h30 Salut, Je m'appelle Mark Szabo, je suis 18 ans. J'habite à Szentendre mais je vais au lycée à Budapest. Je t'écris parce que je voudrais étudier en France l'année prochaine et je voudrais trouver des contacts. Mon professeur de français m'a donné ton adresse mail pour entrer en contact avec toi. Il m'a dit que tu es une personne très sportive, parce que je fais du sport 15
professionnellement : je fais du kayak. En plus j'ai deux chiens et je déteste les chats. J'ai une grande famille. J'ai un grand frère et une petite sœur. J'aime beaucoup jouer aux jeux de société et passer du temps avec ma famille et sortir avec mes amis, mais je ne peux pas boire beaucoup d'alcool. Je voudrais te connaître, est-ce que tu peux m'écrire ? Où tu habites ? Qu'est-ce que tu aimes faire après l'école ? Donne-moi des infos sur toi, sur les choses les plus importantes sur toi et si tu as le temps de faire une correspondance avec moi, ou rester en contact avec moi. J'attends ta réponse avec excitation. J'ai hâte d'avoir ta réponse. Mark ps : excuse-moi mais mon français est très mal, j'ai utilisé google translate pour écrire ça. Je ne suis pas sûr. de :
[email protected] à :
[email protected] date : samedi 6 septembre 2014 heure : 10h30 Salut, Merci beaucoup pour ton mail. J'attendais que quelqu'un m'écrive. Mon prof m'a dit que quelqu'un de hongrois allait me contacter pour une correspondance. Malheureusement je n'ai pas de chiens mais j'aime les zèbres. ; ) J'habite à l'île de Ré. C'est une petite île près de La Rochelle dans l'océan atlantique. C'est vrai, j'adore le sport : le ski nautique. J'adore l'eau et les sports dans ou sur la surface de l'eau. J'ai un frère et trois sœurs, alors j'ai aussi une grande famille. Naturellement, j'ai du temps pour te répondre et je voudrais aussi savoir le plus possible sur toi. Attache une photo à ton prochain mail, si c'est possible.
16
Tu vas au lycée ou à l'université ? Moi j'ai 18 ans et je suis passionnée par les premiers secours. À la prochaine, M. de :
[email protected] à :
[email protected] date : vendredi 5 septembre 2014 heure : 22h22 Salut salut ! Je m’appelle Claude Hubert. La vie était mieux quand je suis né, le 15 juillet 1993. J’habite à Budapest, dans le plus riche environnement, bien sûr. J’ai une grande maison, avec une piscine et un jardin et un court de tennis. Mais malheureusement je ne vis pas seul. J’ai un frère, il a 11 ans et une sœur qui a 8 ans. Ils sont très dérangeants et ennuyeux. Ma mère est une honte, elle aide les gens pauvres et me dit toujours que je dois étudier. Grâce au ciel, mon père est cool, il est avocat, très connu et plein de succès. Je fais du hockey, je suis le meilleur du pays. Je peux aussi nager et courir très vite. J’ai beaucoup d’amis, je suis l'homme le plus cool dans mon école et les femmes m’adorent. Je déteste l’école et je lis seulement des magazines sportifs et je n’étudie jamais. Je voudrais devenir une super-star, je voudrais être connu partout dans le monde, alors je dois trouver un correspondant, qui peut faciliter mon rêve, qui a des connections importantes. Si tu n’es pas beau/belle, cool ou si tu ne connais pas des personnes qui peuvent m’aider, ne m’écris pas s’il te plaît ! Á bientôt !
17
de :
[email protected] à :
[email protected] date : vendredi 5 septembre 2014 heure : 23h46 Salut Manon ! Je suis Tibi. Je suis au lycée. J'ai 17 ans. Et toi ? J'habite à Budapest. Ça va ? Je vis avec mes parents. Je n'ai pas de frères ou de sœurs. Je n'ai pas d'animaux. Je n'ai pas de copine. Et toi ? Tu as des parents ? J'aime me reposer au lit et regarder le plafond. Et toi ? Je me lave toutes les semaines. J'adore tous les films Transformers, et toi ? J'ai envie de te voir. Salut, ça va. Tibi de :
[email protected] à :
[email protected] date : samedi 6 septembre 2014 heure : 20h05 Coucou Maya, Ça va ? Je suis Ivan, j'ai 18 ans, et euh, j'habite à Budapest. Je t'écris parce que j'ai besoin d'une correspondante française et d'une amie aussi. J'habite avec ma grande sœur et mes grands-parents, je les adore. J'ai un groupe punk rock. Je joue de la guitare, mais quelquefois je suis le chanteur. Ma grand-mère est à la retraite, donc je dois gagner de l'argent. Elle est très fière de moi. Je fais un stage dans une clinique d'animaux. Pour me relaxer, je cours et je fais de la boxe. Mais l'école est importante pour moi. Je trouve les langues très importantes alors j'étudie le français depuis 4 ans. Je voudrais voyager beaucoup et voir le monde.
18
Qu'est-ce que tu fais dans ton temps libre ? Comment est ta famille ? Tu habites avec qui ? As-tu des hobbys ? Tu aimes voyager ? Au revoir. Ivan Zsàmbek PS : Je t'envoie une photo de moi avec les animaux. de :
[email protected] à :
[email protected] date : vendredi 5 septembre 2014 heure : 23h22 Bonjour, Je suis Andris, et j'ai dix-huit ans. Je suis très heureux, parce que tu es ma correspondante, j'espère toi aussi. Je pense que premièrement je vais écrire sur moi un peu, et après, tu dois faire la même chose ! Ma famille est très grande. J'ai trois jeunes frères, le plus petit a cinq ans, et le plus grand a treize. Mon père est un soldat en Hongrie, et ma mère est une enseignante. Et nous avons beaucoup d'animaux, quelques chats, et un chien. Nous habitons dans un petit village proche de Budapest. C'est une petite maison, donc je partage ma chambre avec mon petit frère. Mais cependant, la région est agréable. Je n'ai pas beaucoup de hobbies, mais je suis passionné par les jeux d'ordinateur. Je déteste tous les sports, et tous les trucs de filles (malheureusement, mon enseignant m'a donné une fille, c'est magnifique...). C'est tout ce que tu dois connaître sur moi je pense, maintenant c'est à ton tour. Tu es une belle fille ? Écris quelque chose sur toi-même ! Bisou, Andris Maya : Slt ! Aide-moi ! Manon : ??? Maya : Je peux pas choisir entre deux garçons hongrois. :( Manon : ? Quel hongrois ? 19
Maya : Pendant le week-end j'ai reçu 2 mails de différents hongrois qui me veulent comme correspondante. Manon : La Hongrie de l'Afrique ? Maya : Non, l'autre ! Manon : Ah bon ! Ils sont comment ? Quelle langue ils parlent ? Moi aussi j'ai reçu des mails. Maya : ils parlent français, je pense. Mais je ne sais pas quelle est la langue officielle de Hongrie. Manon : Mais les garçons, ils sont comment ? Maya : Ils sont sympathiques, c'est le problème, je ne peux pas choisir entre les deux, parce qu'ils sont tous les deux très beaux gosses et intéressants. Nous avons des points communs. Manon : Moi, j'ai reçu que des lettres de psychopathes. Y 'en a un qui a écrit qu'il dort avec un cochon, et je pense que c'est trop bizarre. L'autre voudrait une relation avec moi juste pour devenir plus connu... Maya : C'est trop bizarre. Manon : Je ne veux pas de corres' comme ça. Mais pourquoi tu veux choisir ? Maya : ché pas. Il faut, non ? Manon : Je pense pas, tu peux avoir 2 corres' ! Moi je réponds pas, mais si tu veux, tu peux continuer à correspondre avec qui tu veux. Maya : D'acc ! Waw ! Merci, tes idées sont toujours géniales. Manon : je sais. Tu me raconteras. Maya : <3 ; ) merci ma puce ! Manon : de rien, avec plaisir. Faut qu'j'y aille. Maya : ok, bisous.
20
de :
[email protected] à :
[email protected] date : lundi 8 septembre heure : 18h35 Bonjour Ivan, Merci pour ton mail, je suis Maya, j'ai adoré ta photo. Les petits animaux sont trop choux, et c'est trop cool que tu travailles dans une clinique. Ça m'intéresse beaucoup aussi, parce que je suis passionnée par les premiers secours, et je veux aider les gens. J'habite avec ma famille. Pourquoi tu habites avec tes grands-parents ? J'adore voyager, mais je n'ai pas visité beaucoup de pays étrangers. Tu as déjà visité la France ? Tu es déjà allé dans un autre continent ? Je n'ai jamais visité la Hongrie. Qu'est-ce que tu peux y faire ? Un jour, je veux la visiter. J'ai lu que vous avez un petit lac, tu aimes y aller ? Moi j'adore l'eau et les sports aquatiques, j'habite près de l'océan. À bientôt ! M. PS : je joins une photo de moi sur un surf. de :
[email protected] à :
[email protected] date : lundi 22 septembre 2014 heure : 09h12 Chère Maya, Merci pour ton mail. Désolé de te répondre trop tard mais j'ai passé un week-end vraiment chargé. Je pense que je ne t'ai pas encore écrit que je fais des spectacles de magie dans les rues de Budapest. Samedi matin, je me suis levé et je suis parti pour chercher des chats pour mon spectacle. J'ai besoin des chats extraordinaires pour les faire léviter. J'en ai trouvé deux et j'ai commencé le truc l'après-midi. En général la plupart des touristes sont dans les rues au soir, donc c'est à ce moment que je gagne le plus d'argent. J'ai bien 21
profité de ce jour mais tout à coup deux mecs au crâne rasé sont apparus et ils ont pris mes chats et tout l'argent. J'ai couru après les voleurs en criant. Quand j'ai pu les rattraper, un des deux s'est tourné et m'a frappé. Je suis tombé et je suis resté là pendant quelques minutes. Heureusement il y avait quelqu'un qui m'a aidé et je suis rentré chez moi sans chats et sans argent. J'avais mal, pas seulement à cause du coup, mais aussi parce que je voulais acheter un vélo avec cet argent, comme cadeau d'anniversaire pour mon petit frère. Maintenant je dois tout recommencer…Mais je sais que ça vaut la peine. =) Dimanche je me suis reposé un peu. Ma maman ne m'a pas laissé sortir du lit, parce qu'elle voulait montrer ma tête au médecin. Heureusement j'ai pas de problème avec. Comment s'est passé ton week-end ? J'espère que t'as eu des aventures moins dangereuses que les miennes… =) A la prochaine! Márk de :
[email protected] à :
[email protected] date : lundi 29 septembre 2014 heure : 19h34 Salut Maya, Tu ne vas pas croire ce que j'ai vu ! Je faisais ma promenade comme d'habitude à travers le Dunacorso quand j'ai vu beaucoup de voitures de police dans la rue Apáczai alors j'y ai couru. Il y avait beaucoup de policiers dans un petit bureau. Je leur ai demandé ce qui s'est passé mais ils ne m'ont rien dit... Ils ont pris une femme. Après leur départ j'ai examiné ce bureau. Il s'est révélé que c'était le bureau d'une fondation norvégienne pour la politique civile. Chez moi, j'ai lu un article écrit sur cet événement. La femme qui a été prise par les policiers est le chef de 22
cette fondation qui donne beaucoup d'argent pour la société civile hongroise. Notre gouvernement n'aime pas trop les politiques civiles et ils s'y étaient déjà attaqués en paroles. Mais ce que j'ai vu était une attaque ouverte avec la police. J'ai peur parce que c'est pas possible dans une démocratie normale ... C'était une attaque ouverte contre la société civile par l'organisme armé de gouvernement. Qu'est-ce que ça va être la prochaine fois ? Jusqu'où vont-ils aller ? Il y a encore quelque chose de sûr dans ce pays ? Je ne sais pas pourquoi les Hongrois ne voient pas ce qui s'est passé. Le gouvernement ne va pas changer si on permet tout. La situation sera pire... Ivan. de : Maya à : Manon Oh mon dieu, je n'arrive pas à comprendre... j'ai envoyé trois messages à Mark, ça fait trois semaines qu'il ne répond pas. Je commence à m'inquiéter un peu, parce que d'habitude il répondait rapidement. C'est bizarre. J'ai pas son numéro de téléphone, ni le nom de ses amis. J'ai cherché sur Facebook mais j'ai trouvé au moins 200 Mark Szabo. En plus comme on n'est pas amis sur Fb, je ne peux pas regarder toutes ses photos. Je ne sais pas ce qui se passe. C'est vraiment étrange. Qu'est-ce que je fais ? de :
[email protected] à : liste de diffusion. date : 15 octobre 2014 objet : tragique nouvelle Chers amis, j'ai la grande douleur de vous annoncer le décès de mon fils Mark. Il nous a quittés il y a deux semaines. Il a été attaqué dans la rue pendant un de ses tours de 23
magie. La police dit que les jeunes activistes d'un parti xénophobe l'ont agressé parce qu'ils pensaient qu'il était tsigane. Il a été battu et frappé au ventre. C'était un acte raciste d’extrémistes de droite. Il a été amené à l'hôpital suite à une hémorragie interne. Il est mort cette nuit-là. C'est une souffrance énorme pour toute la famille et tous ceux qui l'aimaient. Il sera enterré au cimetière de Farkasrét à Budapest le mardi 18 octobre à 11 heures. Une cérémonie d'adieu aura lieu dans la chambre funéraire Makovecz. Sa mère, Anita.
2 Londres, le 03 octobre 2014 Mon tendre, Je t'écris de Londres où je me sens si seule sans toi bien qu'ici ce soit très animé. Je suis arrivée hier soir, et j'aime déjà regarder le Big Ben en marchant le long de la Tamise. Les gens sont un peu réservés mais polis et très à la mode. Il y a beaucoup de touristes, de pubs et de bureaux. Il n'y a pas beaucoup de soleil. Le ciel est gris comme un éléphant. C'est un peu comme à Budapest parce que le fleuve divise la ville, et le parlement ressemble à celui de la ville où nous nous sommes rencontrés. J'habite dans un petit appartement proche de la Tamise, avec un autre garçon. Mais ne t'inquiète pas, tu es mon grand amour. En plus, il est un petit peu ennuyeux parce qu'il mange toujours dans le salon et il ne nettoie jamais. Le pire, c'est qu'il parle super fort avec ses amis tard le soir. L'appartement est à seulement 5 minutes de la fac, alors c'est parfait. L'arrondissement est rempli d'arabes qui parlent français, ils sont très sympas. 24
Les cours ont déjà commencé, mais je ne comprends rien du tout, donc c'est rigolo. J'apprends la langue, seulement, le vocabulaire est très dur pour moi... Avant d'arriver, je pensais que je comprendrais plus facilement... j'ai un peu peur, mais je suis optimiste quand je pense à toi, mon petit taureau. L'autre jour, j'ai mangé un « jacket potato » et un hamburger. Ça m'a rappelé quand on était ensemble à Budapest et qu'on mangeait des frites et des burgers sur l'île Marguerite. Tu me manques. Depuis que je suis loin de toi, je me sens loin de moi, je pense à toi. J'espère qu'on se verra bientôt, j'ai un lit simple, mais c'est pas grave pour nous ! Rien ne peut battre notre amour. Je vais aller acheter des timbres pour poster rapidement. Je t'embrasse ta Gabi. PS : désolée d'écrire sur une serviette de burger, la prochaine fois, je vais acheter des papiers plus beaux et moins gras. : ) Paris, le 04 octobre 2014 Ma chérie, Je suis arrivé à Paris hier soir. Je me sens tout seul sans toi. Tu me manques si fort que je n'arrive pas à l'exprimer. Paris est merveilleuse en octobre. Les feuilles sont toutes rouges et brunes. Je me promène souvent dans les petites rues de l'Île de la cité en pensant à toi. Les gens sont tout gentils, mais ils ne me comprennent pas. Il y a beaucoup de touristes, c'est un peu comme à Budapest, mais en plus français. J'habite en coloc avec un ami estonien. C'est un vrai dragueur. Heureusement on a des chambres séparées, car il rentre chaque jour avec une nouvelle fille. Les cours ont commencé depuis 2 semaines. L'histoire est formidable en particulier quand on étudie quelque chose que j'adore, par exemple la révolution 25
industrielle, mais il y a des sujets qui m'ennuient. C'est pas la plus simple matière mais heureusement je comprends tout grâce à mes études en Hongrie. En même temps, il y a quelques camarades qui ne comprennent pas tout, alors je peux les aider. J'ai des amis mais tu me manques beaucoup. Aujourd'hui, nous sommes allés manger une glace. Ça m'a fait me souvenir de quand on était ensemble à Budapest au Jégbüfé et quand nous parlions pendant des heures. Ces temps me manquent déjà beaucoup. Je pense à toi souvent. J'espère que tu vas bien et que tu vas recevoir ma lettre parce que ma mère m'a dit que la dernière lettre où dedans j'avais demandé plus d'argent, malheureusement ils ne l'ont pas reçue... Bisous, Matyi Londres, le 10 octobre 2014 Matyi, mon amour, je t’écris parce que je ne peux plus supporter ton absence. Des fois il me semble que toutes les lumières du monde ont disparu des rues, des vitrines, des boutiques, et même des yeux des gens autour de moi. Si tu savais comme tu me manques! Quand je suis au bord de pleurer, je cherche la chemise que tu m’as donnée et je plonge mon visage dans ton odeur. Chaque fois que je me promène à Hyde Parc je regarde les couples qui semblent heureux ensemble. Et dans ces moments je trouve que je suis la seule personne au monde à être aussi triste. C’est aujourd’hui que je comprends la phrase de Lamartine: « Un seul être vous manque et tout est dépeuplé. » Oh, a quel point je suis déprimée sans toi ! J’écoute des chansons hongroises et j’imagine que c’est toi qui chantes.
26
Mon seul désir est d’être de nouveau à Budapest avec toi et d’avoir ton bras sur mes épaules. Je t’embrasse des millions de fois. ta Gabrielle de :
[email protected] à:
[email protected] date : 12 octobre 2014 objet : Oups Coucou Josie Je crois que j’ai fait une bêtise. Ça s’est passé pendant une fête de fac, ce week-end. J’ai bu un peu plus que j’aurais dû. J’ai passé beaucoup de temps avec un mec que j’avais rencontré en cours. Mon dernier souvenir est que j’ai dansé avec lui et après tout est devenu noir. Je ne me souviens pas des choses dont on a parlé, mais je suis certaine qu’il était irrésistible et trop attirant, comme s’allonger dans l’herbe avec une bouteille de Tequila à Hyde Parc. Je me suis réveillée dans un lit qui n’était pas le mien et en plus je n’étais pas seule du tout. Oups! I did it again… J’ai un cas de conscience horrible… Je ne me reconnais plus. J’ai l’impression d’être une vraie salope, en même temps j’étais sous l’influence de l’alcool. Je dois dire que c’était magnifique mais j’ai des remords quand même. Comment je peux tout raconter à Matyi ? Tu penses qu’il va me quitter ? Bisous, Gabi de :
[email protected] à :
[email protected] date : 12 octobre 2014 objet : RE : oups. Gabi, enfant du diable, Je ne te crois pas ! Pourquoi tu as des remords ? Pourquoi un cas de conscience ? C'est pas grave du tout. 27
Il saura jamais, il est trop loin, et même s'il savait, il comprendrait que c'est normal pour les personnes dans ta situation. À mon avis, tu n'es pas la seule dans ce couple qui fait ça. Pense que vous êtes dans une nouvelle situation, que vous rencontrez des tentations. Je serais surprise s'il résistait aux filles parisiennes. Au lieu de t'inquiéter comme une nonne, écris-moi sur ce mec. Il est comment ? Tu lui as parlé après cet « accident » ? Envoie-moi une photo de lui, ou dis-moi son nom pour que je puisse regarder sur Facebook. Si j'étais toi, je voudrais le revoir et continuer cette nouvelle relation. Mais je te connais, donc je sais que tu vas te ronger la tête sur la fidélité de Matyi. Est-ce que tu veux que je le surveille à Paris ? Josie PS : Profite, yolo ! Paris, le 17 octobre 2014 Ma Gabi, J'ai bien reçu ta dernière lettre. Ça m'a fait pleurer. Je l'ai lue dans le métro, et j'ai oublié de descendre à ma station parce que c'était trop touchant et sensible. Je ne suis pas allé en cours et je suis allé au Pont des Arts où j'ai cherché une place pour le cadenas que nous mettrons un jour en signe de notre amour. Je peux savoir combien je te manque parce que je sens tous les jours le même feu. Toi aussi tu es toujours dans ma conscience et mes pensées. Je n'ai pas besoin d'écouter ta musique parce que tous les mots français me font penser à toi. Je t'entends dans chaque phrase que j'entends dans la rue et dans le métro et dans l'air. Je ne suis de bonne humeur que la nuit, parce que je rêve toujours de toi. Pendant une de mes promenades, j'ai eu une bonne idée, mon amour. A partir d'aujourd'hui je commence à économiser de l'argent, et dans quelques mois peut-être, 28
je pourrai venir te voir à Londres. J'ai déjà cherché combien coûte le billet d'Eurostar. Quel week-end serait le meilleur pour toi ? Je t'envoie des millions de bisous et mon cœur, (oh non, tu l'as déjà ) Matyi Paris, le 24 octobre 2014 Ma Gabi, Tu l'as encore fait : tu m'as surpris comme personne ne l'avait jamais fait ! J'ai été tellement étonné et heureux de te voir à Paris ! Je ne sais pas ce que je dois dire, je ne peux que dire simplement : tu es la meilleure ! La meilleure fille, la plus jolie, la plus douce, la plus mignonne personne au monde. J'ai passé un super week-end. J'ai adoré quand nous nous sommes revus à la gare pour la première fois depuis deux mois et quand nous nous y sommes embrassés. C’était comme dans mes rêves ! Tu étais la plus belle femme que j’ai jamais vue, avec ta robe verte et tes bottes brunes. Tes cheveux volaient dans l’air et la rougeur sur ton visage est encore ici, en face de mes yeux. J’ai commencé à courir et quand tu m’as vu tu as souri. Il ne s'est pas passé une minute et tu étais dans mes bras. C’était l’un des meilleurs moments de ma vie. Ton odeur m’a enchanté, et la réalisation que tu étais ici était si propre qu’il y avait des larmes dans mes yeux. C'était génial quand nous avons pris le métro ensemble dans la ville des amoureux. À ce moment-là, le monde est encore devenu brillant et plein de couleurs. Je savais que tu voulais très bien visiter le portrait de Mona Lisa, donc le musée du Louvre était bien sûr notre premier arrêt ! Je suis heureux que tu apprécies tellement la culture et que nous ayons la chance d’avoir vu ce chef-d’œuvre vraiment fantastique !
29
J’ai adoré quand après le musée nous avons traversé le Pont des Arts en accrochant le cadenas de notre amour sur la grille ! Je garderai ce moment dans mon cœur pour toujours et à jamais ! Puis nous nous sommes promenés sur l’Île de la Cité très romantique jusqu’à la Notre Dame ! Elle était magnifique, n’est-ce pas ? Mais moi, j'ai profité de chaque moment, en regardant tous les petits détails de ton visage, tes mains... Cette nuit-là était la meilleure nuit de ma vie ! Avec toi, nous aurions pu être n’importe où, mais la place Saint-Michel, le quartier latin et Paris by night en général sont les endroits parfaits pour une nuit romantique avec l’amour de ma vie ! J’avais hâte de te montrer mon resto kebab préféré, je suis heureux que tu l’aies trouvé bon ! (Ne t'inquiète pas d'avoir vomi dans le métro, ça arrive à n'importe qui !) La nuit a fini par une promenade au clair de lune sur les quais de la Seine. J'espère que tu t'es sentie bien aussi! Tu m'as manqué beaucoup mais maintenant je le sens plus fort en pensant que tu étais ici. Je ne vais pas oublier ces quelques jours et je vais les évoquer quand je serai au fond. Je ne veux jamais te perdre parce que tu es la lumière de ma vie. Les autres femmes ne m'intéressent pas du tout depuis que je te connais et ça n'a pas changé en vivant à Paris. Je sais que tu sens la même chose, et c'est pourquoi j'ai confiance en toi. Je suis heureux que tu sois contente à Londres, car tout ce que je te souhaite est de te trouver dans cette nouvelle ville, ce nouveau monde. Tu m'as dit que c'est dur de t'adapter de nouveau à un autre pays, mais je sais que tu vas y arriver, vu comment tu t'es adaptée à la Hongrie. Le trajet jusqu'à la gare a été le plus rapide trajet de métro de ma vie. Comment je suis arrivé à te laisser partir encore une fois ? Je ne comprends pas, mais après que nous nous sommes embrassés, je suis resté pétrifié
30
sur le quai jusqu'au moment où j'ai vu ton train disparaître. Tu me manques tellement fort, je suis heureux que tu sois venue et que nous ayons pu être ensemble pour quelques jours ! Après que tu es partie, je me suis promené, n’importe où, et j’ai pensé : je ne la mérite pas ! Elle est qu’une fée, qu’une vision. Ce ne serait pas vrai qu’elle m'ait choisi ! Depuis ta visite, ma vie a changé. J’ai repris mes esprits, et j’ai commencé à aimer mes cours. Comme un feu, ta présence m’a donné l’énergie et la confiance. Je ne peux pas assez te remercier ! Ce week-end qu’on a passé ensemble était le meilleur de ma vie. Si tu ne m'aimais pas je serais mort ! Reviens trop vite ! J’attends insupportablement de te revoir ! Tu es ma perle ! ton Matyi xx Londres, le 30 octobre 2014, Matyi, je ne comprends rien à ta dernière lettre. C'est une blague ? Je ne suis jamais venue à Paris. Tu délires ? Gabi
31
3 ȘANDOR Andrei 22. Rue Rogier 7000 Mons 04 72 76 92 88
[email protected] Decathlon Mons Rue de la Poire d'Or 7033 Mons Monsieur/Madame, je vous écris afin de postuler pour le poste de Manager de Rayon. Je m'appelle Andrei Șandor, je suis de Roumanie, mais j'ai fait mes études à la haute école ici, en Belgique. Je viens de finir ma professionnalisation comme un professeur de sport d'école secondaire et je cherche un boulot où je peux utiliser toutes mes compétences et où je peux mettre à profit ma passion pour le sport. Je suis vraiment sociable, je m'entends bien avec les gens en général et avec les enfants en particulier. Je parle roumain, français et un peu de néerlandais, car j'ai travaillé comme sauveteur à Knokke-Heist pendant l'été. Le sport est un sujet qui est très important pour moi, c'est mon métier et mon hobby aussi. Je fais tout pour un travail qui me permet d'aider les gens dans le domaine du sport. Je dois mes connaissances à la haute école, à l'option sport en secondaire, mais surtout à l'expérience. Je fais du football et de la natation depuis l'âge de trois ans et j'ai fait du handball, de l'équitation et de la course, chacune de ces activités pendant quelques années.
32
Je suis convaincu que je suis qualifié pour ce boulot et que je peux aider les clients professionnellement. J'attends votre réponse avec patience. Andrei Șandor de :
[email protected] à :
[email protected] date : 7 novembre 2014 objet : Lamalou. Salut, Comme nous avons décidé, je t'écris en français pour pratiquer la langue : c'est utile pour tous les deux. Ça fait une semaine que je suis là et j'ai déjà trouvé un travail ! C'est super. Je suis à Lamalou-les-bains, c'est une jolie petite ville au sud de la France. Il y a eu une terrible inondation en septembre, avec des morts, mais la vie a recommencé. Je suis kiné dans la Chaîne thermale du soleil. Il y a trois jeunes hongrois avec moi, qui viennent de Pécs. Ils sont très sympas, ils sont en France depuis le début de la saison thermale. Ils sont arrivés en stop. Imagine-toi qu'une des filles, Mira, connaît Barnabas, le mec du lycée qui aimait jouer avec des punaises. Tu te souviens de lui ? C'est un truc de ouf ! Je réalise encore une fois que la Hongrie est toute petite. Ici, on travaille pas beaucoup. J'ai appris plusieurs techniques de massages pendant cette semaine mais je préfère utiliser ce que j'ai appris à Héviz pendant mon stage de fin d'études. C'est plus fort, et les vieilles femmes en cure les préfèrent. Elles sont très curieuses et posent des questions indiscrètes mais je leur dis que je ne parle pas français. Je gagne pas mal d'argent, plus qu'en Hongrie. Je peux mettre assez de côté pour avoir une année libre pour voyager l'an prochain. Je n'ai pas encore le mal du pays, et toi ? Que penses-tu de la Belgique ? Est-ce que vous vous amusez bien ? Est-ce que tu as trouvé du 33
travail ? C'est une belle ville, Mons ? Les gens sont sympas ? Tu les comprends ? Tu supportes la pluie ? Ici, il fait super beau. J'attends de tes nouvelles. Profite bien de Mons, je croise les doigts pour toi. Ciao. Karoly Mihály Kohai 4, rue Jean Lescarts 7000 Mons +36302552767
[email protected] Decathlon Mons Rue de la Poire d'Or 7033 Mons à Mons, le 09 novembre 2014 Madame/Monsieur, je vous écris à cause de votre offre d’emploi dans un magasin Decathlon. Moi, je suis un jeune hongrois de 25 ans (je parle français parfaitement). J'ai fini l’Université d’éducation physique à Budapest, donc mon profil correspond à la description recherchée. Ma grand-mère est née au PaysBas, donc cette condition est absolument effectuée. Je peux encore offrir des expériences professionnelles puisque j’ai fait un stage dans une entreprise où j’ai organisé des événements sportifs pour les élèves. Pendant ces travaux j’ai gagné beaucoup de connaissances que – je crois – je pourrais développer chez vous. Je pense que mes qualités personnelles font de moi le choix idéal pour le poste offert. Je vois cet emploi comme une possibilité parfaite pour réaliser mes ambitions et établir l’avenir.
34
Je vous demande plus d’informations concernant ce travail. Avec tous mes respects, Mihály Kohai Novak Matej Hviezdoslavova 23 81101 Bratislava Slovaquie
[email protected] Faite à Bratislava, le 9 novembre 2014 PJ : Curriculum Vitae Objet : Candidature au poste de Vendeur chez Décathlon Madame/Monsieur, Étant actuellement à la recherche d’un emploi, je me permets de vous proposer ma candidature au poste de vendeur dans votre magasin Decathlon. En effet, mon profil correspond à la description que j'ai eu la chance de voir sur votre site Internet. Ma formation m'a permis d'acquérir de nombreuses compétences parmi celles que vous recherchez. J'ai acquis mon diplôme à l'Université de Durham où j'ai étudié l'économie et la langue française mais j'ai passé aussi une année à Amsterdam. Pendant mes études scolaires, ayant besoin d'argent, j'ai dû faire des petits boulots, c'est pourquoi être vendeur n'est pas totalement nouveau pour moi. Grâce à mes études, je parle anglais, français, et néerlandais en plus du slovaque et de ma langue maternelle qui est le hongrois. J'ai joué au football à des niveaux de compétition depuis l'école primaire mais j'ai aussi fait du water-polo pendant 7 années. Pendant mon boulot et en faisant des sports, j'ai appris comment
35
travailler dans une équipe et aussi quand je dois prendre des décisions indépendamment. Intégrer votre entreprise, représente pour moi un réel enjeu d’avenir dans lequel mon travail et mon honnêteté pourront s’exprimer pleinement. Restant à votre disposition pour toute information complémentaire, je suis disponible pour vous rencontrer lors d’un entretien à votre convenance. Veuillez agréer l’expression de mes sincères salutations. Matej Novak de :
[email protected] à :
[email protected] date : 14 novembre 2014 objet : Je suis montois, et toi ? : ) Cher Karesz, C'est trop cool que tu aies trouvé un travail très rapidement. Je suis content pour toi parce que je suis ton meilleur pote. : ) Ici, Mons, c'est une ville extraordinaire. J'ai trouvé un Irish pub qui est cool, et j'adore les moulesfrites que j'ai mangées sur la Grand-Place. Imagine qu'il y a plein de constructions pour l'année prochaine parce qu'en 2015 Mons va être Capitale Européenne de la Culture. Ici, c'est très important pour les habitants. On peut sentir l'enthousiasme partout. Par contre, moi je suis un peu désespéré à propos du travail. J'ai postulé partout, mais je n'ai pas eu de réponse. Je me suis inscrit sur des sites d'offres d'emploi, mais il y a beaucoup de gens qui cherchent aussi du boulot, et les étrangers ne sont pas les plus recherchés. J'ai pensé que je serais plus intéressant si je refaisais mon CV avec une photo avec une cravate, mais ça ne marche pas. Je suis sur le point d'être prêt à faire n'importe quoi, par exemple vendre des moules aux frites ! Je n'ai aucune idée de ce que je pourrais encore faire : j'ai déjà fait et refait 15 lettres de motivations, je ne lis que des 36
annonces, et j'ai même menti sur mon CV : je me suis rajouté des diplômes et de l'expérience dans l'économie nationale à Budapest pour décrocher un entretien. De toute façon, les recruteurs ne savent rien sur la Hongrie. Mais ça n'a porté aucun résultat. Hier soir je suis allé à un magasin russe où j'ai acheté une bouteille de vodka. Après que la bouteille a été vide, j'avais l'impression d'être un looser dans un mauvais film qui ne réussira jamais. Je ne suis pas sûr d'avoir bien fait d'émigrer. Et en plus, j'ai le mal du pays ! Tout me manque, surtout mon papa. Excuse-moi d'être trop sentimental, mais aujourd'hui j'ai bu des Jupiler (c'est la bière la moins chère que j'aie trouvée ici). Quelquefois j'imagine que dans 3 semaines je n'aurai plus d'argent pour en acheter. Heureusement que j'adore cette ville. Si je n'étais pas à Mons, je suis sûr que je serais déjà retourné à Budapest. Et en plus, j'en ai marre de parler et d'écrire en français. Sache que c'est seulement pour toi que je fais ce sacrifice. Misi. de :
[email protected] à :
[email protected] date : 28 novembre 2014 objet : RE : Je suis montois, et toi ? : ) Hello Misi, Merci pour ton dernier mail en français, ça m'a fait plaisir. Je regrette que ta vie n'aille pas bien à Mons, mais n'oublie pas que le ciel est toujours bleu au-dessus des nuages gris. Je suis sûr que ton destin va changer avec le temps. C'était difficile pour moi aussi de trouver un boulot, mais finalement j'en ai trouvé un, et mieux que j'avais. Personnellement, tout se passe bien pour moi. J'ai été félicité personnellement par le chef parce que je passe très bien avec les clientes. Je sens que je suis 37
apprécié, les clients m'adorent parce que je fais des miracles avec mes mains sur leurs dos. Une fois, un homme handicapé est arrivé, et après une heure de massage il est parti sur pieds. Les clients m'appellent « Karoly le miraculeux », et je dois dire que j'adore ça. La patronne aussi me kiffe. Elle m'a dit que j'étais « la perle du spa ». Son affection m'aide à gagner plus d'argent, et j'ai même reçu une augmentation dans quelques mois. Elle est un peu ma mère au boulot. C'est aussi un peu intime, nous sommes très proches malgré la distance professionnelle, c'est pourquoi les autres ne m'aiment pas beaucoup. Ils pensent que je suis le « chouchou » du chef. Ils ont un peu raison. Quand j'étais aux toilettes, quelques collègues sont arrivés, et je les ai entendus parler de moi. Ils ont dit que je suis un « lèchecul hongrois ». Ça m'a blessé parce que c'est pas vrai. Ma relation avec elle est une relation professionnelle normale dans une équipe. Elle est très sympa, on mange ensemble tous les jours, elle me demande de déjeuner avec elle, il y a toujours une place où elle m'invite. Au début, c'était un peu difficile parce qu'elle parle mieux français que moi, mais je me suis amélioré grâce à elle. Depuis que nous sommes si proches, je commence à entrevoir des possibilités de carrière en France dans la Chaîne thermale. J'ai commencé comme masseur, mais si je travaille bien, je pourrai monter en grade : devenir chef d'équipe. Le chef d'équipe gagne plus d'argent que les masseurs parce qu'il a plus de responsabilités, même s'il doit travailler moins. En résumé, tu vois que tout est possible si tu le fais avec le cœur. Courage ! Karoly
38
de :
[email protected] à :
[email protected] date : 28 novembre 2014 objet : RE : RE : Je suis montois, et toi ? : ) Cher Károly, Merci pour tes mots réconfortants, c’est très rassurant de savoir que je peux toujours compter sur toi. Malgré tes efforts je suis toujours aussi déprimé. Il n’y a que l’alcool qui me fait oublier. Par contre, je dois te raconter un truc de fou. Je suis allé en ville hier soir pour boire un verre et lorsque je suis passé à côté du Palais de Justice, j’ai vu une sculpture énorme sur le parking. Il y avait des planchettes de bois peintes en fluo, d’une hauteur de 18 mètres. Ça avait l’air d’un gros feu de camp construit en allumettes géantes. Elle m’a fait penser à nos jours de lycée lorsqu’on a été au camp de géo et qu'on a partagé une tente… Je ne sais pas si c’était ce souvenir qui m’a fait te voir, mais juste pour un moment – pour un long, un très long moment – j’ai eu l’impression que tu étais là, de l’autre côté de la sculpture, et tu la regardais sérieusement. Tu portais l'écharpe que je t'ai donnée au Noël de l'année dernière. Depuis quand tu portes des lunettes ? Oh, comme tu me manques, cher ami ! Il n’y a personne qui me manque autant que toi. Ou peut-être c’était seulement l’alcool qui m'a fait rêver. J’espère que tout va bien chez toi. Très amicalement, Misi PS : j'ai cherché sur Google, la sculpture est une installation d'un artiste flamand qui s'appelle Arne Quinze. Il dit que « c'est la métaphore de ce qui nous relie », un lien « fragile et fort »...
39
4 Bogdan Trifunović Rue de Houdain, 14 7000 Mons +32 65 37 40 30
[email protected] Skype : bodgantrif93 Madame Letor (Responsable RH) Clean Express Poty Rue des Clercs, 94 7000 Mons Faite à Mons, le 30 novembre 2014. PJ : Curriculum Vitae Objet : Candidature au poste de technicien de surface. Madame, Je me permets de vous écrire concernant l’offre d’emploi du poste de technicien de surface. Je m’appelle Bogdan Trifunović, je suis un étudiant serbe de 20 ans et je fais actuellement mes études d’ingénierie en Belgique, à l’Université de Mons. Je suis donc à la recherche d’un emploi pour que je puisse bien financer mes études. Comme je ne suis pas encore qualifié dans mon domaine choisi, l’ingénierie, je cherche un travail d’une fonction plutôt physique, mais en même temps de grande responsabilité. Mon poste précédent chez une grande entreprise serbe m’a permis d’acquérir des compétences dont j’ai besoin pour bien remplir les conditions requises dans l’offre. J’ai travaillé dans une fonction très similaire, j’étais technicien de surface pendant l’été après avoir réussi mon bac. J’y suis devenu capable d’organiser mon 40
travail méthodiquement et d'exécuter mes tâches en toute autonomie. Je prends bien la critique et je suis toujours disposé à m’améliorer. Comme je viens de réussir mon bac, mon parcours professionnel est assez court, mais plein d’expérience, grâce à mon travail d’été. Tous mes stages, travaux précédents, compétences et connaissances de langue sont indiqués dans mon CV en pièce jointe. Dans l’attente d’une réponse favorable de votre part, je vous prie d’agréer, Madame, l’expression de mes sincères salutations. Bogdan Trifunović de :
[email protected] à :
[email protected] date : 05 décembre 2014 objet : RE : RE : RE : Je suis montois, et toi ? : ) fichier joint : lettre de recommandation Misi, J'ai reçu ton mail. C'est cool que tu habites à Mons quand beaucoup de choses se passent. Tu es au milieu des événements. Merci encore de réviser le français avec moi. C'était très touchant, par contre je n'ai jamais été à Mons. Du coup, je ne sais pas qui tu as vu. Certainement pas moi. Je m'inquiète un peu pour toi, il ne faudrait pas que tu deviennes alcoolique à cause de ton chômage malheureux. Mais j'ai une solution pour ce problème. Je te donne ça comme un cadeau de Noël anticipé. J'ai écrit une fausse lettre de recommandation que tu peux utiliser, que tu peux envoyer aux entreprises quand tu postules à des jobs. Lis-la pour être capable de répondre aux questions posées par les directeurs. Ça te servira bien.
41
J'espère qu'avant les vacances, tu pourras acheter un cadeau pour moi avec l'argent que tu auras gagné avec ton boulot. : ) Bonne chance ! Karoly Organisation Internationale des Sports Nautiques Hajógyari sziget 1034 Budapest Hongrie Budapest, le 03 décembre 2014 Objet : Lettre de recommandation Madame, Monsieur, Monsieur Kohai Mihaly a été embauché dans notre organisation en tant qu'attaché du responsable des événements sportifs juniors, d’août 2013 à mai 2014. À cette occasion, il a fait preuve de beaucoup de compétences, comme travailler avec les enfants, les handicapés, et organiser des concours de natation, de kayak, et de water-polo pour les lycéens. L’efficacité de son travail nous a grandement satisfaits. Une fois, par exemple, il n'y avait pas de piscine pour une compétition de water-polo entre les lycées d'un quartier. Monsieur Kohai avait tout en main, et a su gérer le problème professionnellement en cherchant une piscine locale. Il a organisé fluidement le déménagement de la compétition. Il a toujours été une personne fiable et responsable, tant dans son travail que dans ses rapports avec ses collègues. C'est un excellent communiquant, charismatique, gentil, chaleureux, et toujours disponible. Il s'entend bien avec les enfants. Il a aussi fait de la natation à un niveau de compétition, donc il sait gérer le stress. Il est aussi ouvert aux nouveaux challenges. C’est pourquoi nous vous recommandons fortement les services de monsieur Kohai. Nous sommes 42
convaincus qu'il peut être un atout appréciable dans votre entreprise et qu'il saura s'intégrer rapidement. Restant à votre disposition pour de plus amples renseignements, nous vous prions d'agréer, Madame, Monsieur, l'expression de nos salutations distinguées. Karoly Szabo directeur de l'O.I.S.N Mihály Kohai 4, rue Jean Lescarts 7000 Mons +36302552767
[email protected] S&R Piscine du Grand Large Avenue de la Sapinette 20 7000 Mons Monsieur, Je vous remercie de m'avoir si gentiment accordé du temps pour notre entretien du 10 décembre 2014. Les tâches de maître nageur que vous m'avez décrites, à savoir, surveiller les enfants pendant les cours de natation, entraîner les visiteurs comme moniteur d’aquagym, faire respecter le règlement de la piscine et organiser des concours de water-polo correspondent tout à fait à mon profil. Cet emploi représenterait pour moi un rêve, une chance de recommencer ma vie en Belgique, un avenir solide. Aussi, la perspective de travailler dans une équipe de jeunes au sein d'un centre aquatique, dans les piscines avec des gens de n'importe quel âge en faisant du sport qui les aide à devenir en pleine forme si ils en ont besoin m'intéresse tout particulièrement. Je reste à votre disposition pour un nouveau rendez-vous.
43
Espérant une prochaine collaboration, je vous prie de croire, Monsieur, en l'expression de ma considération respectueuse. Mihaly Kohai de :
[email protected] à :
[email protected] date : 12 décembre 2014 objet : RE :RE : RE : RE : Je suis montois, et toi ? : ) Karcsi, J'ai de grandes nouvelles ! Grâce à ta lettre de recommandation, j'ai enfin eu un entretien à la Piscine du Grand Large, une piscine tout près de Mons. Après une recherche si longue, je n'arrive pas à croire que j'aie la chance de trouver le boulot parfait ! C’est tout ce que j’adore faire : surveiller des enfants et organiser des concours. En plus, c’est super chouette qu’ils me fassent confiance dès le début ! En tout cas je crois que je l’ai. Le patron m’a dit qu’il était impressionné par mon CV et qu’il doute qu’il trouverait encore un candidat comme moi. Je ne sais pas comment j’ai trouvé tout l’espoir, mais j’en ai assez pour arrêter de boire et pour être positif. En attendant la réponse, je dois te remercier. Tu m’as rendu un grand service et donc je veux que tu saches à quel point je suis reconnaissant de ta lettre de recommandation. Merci, cher ami ! Merci de ne pas me laisser dans cette grosse merde parce que ta vie est beaucoup plus simple que la mienne. Ton ami, rempli d’espoir, Misi
44
Pécsi Mira Camping municipal Les Verdales Boulevard Mourcairol 34240 Lamalou-les-bains M. le Directeur des Thermes de Lamalou-les-bains Avenue Clémenceau 34240 Lamalou-les-bains à Lamalou-les-bains, le 12 décembre 2014 Recommandé avec AR Madame, Monsieur, Je suis salariée saisonnière de La Chaîne thermale du Soleil à Lamalou-les-bains, au département massage en tant que masseuse depuis le premier juillet 2014. Par la présente, je souhaite vous signaler les attitudes et propos dérangeants et répétés de la part de Karoly Szalamand, kinésithérapeute. En effet, je subis régulièrement les commentaires insultants et des regards pervers de la part de cette personne. Par exemple, la sphère privée est très importante pour moi, et il ne la respecte pas. Quelquefois il touche ma jambe, et quand nous sommes seuls dans la salle de massage, il me propose toujours des massages privés « avec happyend ». Une fois, après avoir fini avec tous les clients, j'ai accepté son offre. C'était la pire soirée de ma vie. Il m'a déshabillée et a commencé à me toucher à des parties intimes. Il m'a dit que c'était une nouvelle thérapie chinoise qu'il voulait essayer. Mais après quelques minutes, c'était clair qu'il avait d'autres intentions. Je lui ai demandé d'arrêter mais il m'a attrapée par le bras et ne m'a pas laissée quitter la salle. J'ai paniqué et j'ai commencé à crier. À ce moment, il a eu peur que quelqu'un nous entende, donc j'ai pu m'échapper. J'ai raconté cette histoire aux autres employées, et elles 45
m'ont dit que ce n'était pas la première fois qu'il y a quelques problèmes avec Karoly. Je suis aujourd'hui très affectée par ces agissements à mon encontre. L'article L. 1152-1 du Code du travail réprime fermement ce type de comportement. Par conséquent, je vous demande d'intervenir au plus vite afin de me permettre de poursuivre au mieux ma mission au sein du centre thermal. Sans réponse ou action concrète de votre part, je me verrai contrainte de prendre rendez-vous auprès du médecin du travail, et éventuellement de saisir le tribunal compétent. Je vous prie d'agréer, Madame, Monsieur, l'expression de mes salutations distinguées. Mira Pécsi
5 de :
[email protected] à :
[email protected] date : samedi 27 décembre 2014 heure : 20h05 Salut Maya ! Désolé, j'étais très occupé, je n'avais pas le temps d'écrire. Je profite des fêtes pour reprendre contact avec toi. J'ai passé Noël en famille. J'ai mangé du poisson, du saumon je crois, et le 26 je suis allé chez mes cousins, et là j'ai mangé de la soupe de poisson. C'est une tradition hongroise de cuisiner le poisson et de mettre les œufs de poisson dans la soupe aussi. C'est bizarre, je sais... Comme dessert, ma grand-mère a fait un gâteau traditionnel aux noix et à la confiture couvert de chocolat noir. Toute ma famille était là, et on a fêté Noël ensemble. Chez nous, on se donne des cadeaux le soir du 24, et chez vous ? J'ai reçu un Laptop, j'en voulais un depuis très longtemps. Mes cousins et mes grands46
parents m'ont donné des jeux vidéo. Et toi, qu'est-ce que tu as reçu ? Avec mes cousins, on s'est parlé de nos petits amis, et des exs. Il y avait ma sœur aussi. J'ai entendu que son ex habite en France ! Il s'appelle Karoly. Avant, ils étaient inséparables, mais un jour Karoly a reçu une offre d'emploi à Lamalou-les-bains dans des thermes et il a dû partir. Ma sœur n'a pas voulu le suivre. Karoly n'a pas eu de difficultés à faire ses adieux. Ma sœur dit que peut-être Karoly n'était pas aussi amoureux qu'il le disait. Elle parle de lui sans amertume, mais avec suspicion. J'ai l'impression qu'elle doute de sa sexualité réelle. Selon moi, peut-être qu'il est parti parce qu'il a senti qu'il était différent, et qu'il a voulu tourner la page et commencer un nouveau chapitre de sa vie. J'ai l'impression qu'en général, les gens sont plus tolérants envers les homosexuels en France. Tu es d'accord ? Comment se sont passées tes vacances ? Vous aussi vous mangez du poisson à Noël ? Vous étiez nombreux au repas de famille ? Peut-être que vous aussi vous avez eu des conversations avec des ragots sur les gens ? Oups, j'ai oublié : Bonne année ! Comment tu vas fêter la saint Sylvestre ? Moi, je vais organiser une soirée géante de réveillon avec une douzaine d'amis. Bisous Ivan de :
[email protected] à :
[email protected] date : 28 décembre 2014 objet : Joyeux Noël. ; ) Cher ami, Comme tu le sais, je suis rentré en Hongrie pour les fêtes. C'était très excitant de revoir ma famille après un si long temps. Ils ont été très gentils avec moi. La fête a été comme tout le temps : on s'est promené sur la place 47
Vörösmarty le 23 décembre. Le soir du réveillon, nous avons décoré le sapin, et l'après-midi, nous avons préparé le plat festif qu'on fait toujours ensemble. Après, on s'est donné des cadeaux, et on a mangé. La routine. Imagine que j'ai revu un cousin qui fait ses études à Paris. Il s'appelle Matyi. Il a une petite amie française, mais à distance. Tu penses que c'est possible, toi ? Après avoir passé le deuxième jour de Noël, j'ai commencé à sentir le manque de ma piscine. Alors je suis allé chercher une piscine qui ressemble à la « mienne ». Je ne peux pas quitter mon boulot, ma vie parfaite. J'ai hâte de recommencer avec plus d'énergie mon fantastique boulot qui me manque beaucoup ! Et toi, ça va ? Comment s'est-passé ton Noël ? Tu as vu dans le journal que la grande sculpture en bois qui doit représenter Mons, capitale culturelle d'Europe en 2015, s'est effondrée il y a quelques jours ? J'attends ta réponse, bonnes choses encore ! Misi Budapest, le 29 décembre 2014. Gabi, mon amour, Noël sans toi était insupportable ! C'étaient d'habitude mes vacances préférées, mais cette année, je n'étais pas capable de l'apprécier. Après être arrivé à Budapest, j'ai pratiquement été attaqué par ma famille et mes amis. Pendant 5 jours je n'ai pas trouvé le temps de rester seul et de t'écrire. Je n'ai aucun souvenir clair du réveillon de Noël, même si ma maman a préparé mon plat préféré, le chou farci. Il a perdu son goût parce que tu n'étais pas avec moi pour le partager. Mais le lendemain, on a eu un déjeuner avec la grande famille, où j'ai rencontré mon cousin Mihaly qui pour l'instant habite à Mons en Belgique. Il travaille dans une piscine et il s'amuse bien là-bas. Cette conversation avec lui m'a donné le goût d'essayer de trouver un boulot
48
moi aussi pour investir mes énergies dans quelque chose de productif. Qu'est-ce que tu en penses ? Et toi, comment s'est passé ton Noël à Londres ? J'espère que tu as eu du bon temps. As-tu déjà des plans pour le réveillon ? Millions de bisous, Matyi de :
[email protected] à :
[email protected] date : 16 janvier 2015 objet : bonne année ! Salut ma belle, Comment s'est passé Noël ? Moi, pour répondre à ta question, je suis restée à Londres parce que je n'avais pas envie de rencontrer la nouvelle femme de mon père, ça me semblait plus fun de fêter Noël avec mes amis de la fac. Mon seul regret, c'est que je n'aie pas pu voir les amis restés à Paris. J'ai une confession à te faire. Au réveillon, j'ai rencontré ce garçon dont je t'ai parlé. Tu peux imaginer que c'était une rencontre bizarre, mais assez satisfaisante. Mais ce n'était pas la seule surprise de la soirée. En allant à la fête du campus, pour un moment, j'ai cru voir Matyi se promener dans la rue. Il fumait et touchait ses cheveux de sa façon si typique. Je suis pas sûre que c'était lui, j'étais dans le bus, mais je pense que j'ai eu cette idée parce que depuis quelques semaines, je vois des Hongrois partout ici à Londres. Par exemple, il y a deux jours, j'étais à la banque et j'ai entendu deux filles hongroises parler d'un problème du distributeur. J'ai reconnu la langue, mais j'ai pas tout compris. Et même le pâtissier de ma rue a un nouvel employé qui vient de Hongrie. Il parle un peu anglais, mais je parle mieux hongrois que lui anglais, donc tu peux imaginer son niveau en anglais ! Il préfère parler en hongrois,
49
donc on a un peu bavardé. J'avais du mal à retrouver les mots, mais j'ai été un peu nostalgique. C'est un peu loin de chez moi, mais il y a un magasin hongrois à Londres. J'y vais parce que le tejföl me manque très fort. J'achète aussi des Túró Rudi et du paprika. J'ai cuisiné un repas typiquement hongrois à ce garçon. Il a bien aimé, j'étais contente. L'autre jour, j'ai cherché un dentiste, le premier nom que j'ai trouvé sur Internet était un nom hongrois. Docteur Kardos, typique ! Bref, Londres devient la deuxième capitale hongroise et je suis au milieu de ce processus. C'est un peu bizarre. Je suis une fille française, à Londres, parmi les Hongrois... Donc, ce garçon, je t'en parlerai plus longuement quand j'aurai décidé ce que je veux : rester avec Matyi et tout régler, ou commencer une nouvelle aventure avec un garçon formidable, incroyable, mais vaniteux comme un paon. C'est un choix difficile... Matyi est tellement intelligent et sensible, et puis c'est un moyen de rester en contact avec la Hongrie. Mais Harrison et moi, on a une connexion exceptionnelle. Il a une aura sexuelle à laquelle je ne peux pas résister. Je pense que j'ai besoin d'un garçon qui réunit les valeurs des deux. Bisous, Gabi envoyé via Ipad, wifi de Starbucks Leicester Square de :
[email protected] à :
[email protected] date : 25 janvier 2015 objet : je fais la fête à Mons, et toi ? Cher Karoly, mon seul ami, Je m'inquiète puisque tu n'as répondu à aucune de mes lettres depuis Noël. Qu'est-ce qui se passe ? Il y a quelque chose qui te chagrine ? Il y a un caillou dans ta chaussure ? Tu es encore à Lamalou ? 50
Je dois absolument te raconter la nuit éblouissante que j'ai passée pour l'ouverture de Mons 2015. Maintenant, j'habite près du jardin du beffroi. Le seul problème avec ce lieu, ou cet endroit, est que le clocher sonne très fort toutes les heures... Donc, j'ai commencé à découvrir l'ouverture le 24 janvier en regardant le clin d’œil à la cité du Doudou, dans le jardin. C'était magnifique, tout le parc avait une ambiance différente. Il était plein d'animaux et de sculptures d'elfes en grillage illuminées en plusieurs couleurs. J'ai adoré le dragon. Tu sais que j'aime bien les livres de fantaisie, donc c'était un monde proche de moi. Après ça, en me promenant, je suis tombé sur une installation musicale : la Songlines, où j'ai pu écouter la chanson favorite de ma mère, une chanson immortelle : Tombe la neige, en japonais, en coréen, en italien... Tu la connais ? Je dois dire que ce n'est pas mieux en langue étrangère qu'en langue originale. C'était un peu ridicule, comme György Korda, mais ça m'a donné le goût du multiculturel quand même. J'ai vu aussi une installation musicale sur la place du marché aux herbes. Ça s'appelait Keyframes. C'étaient des robots de néon qui dansaient, et dans le noir, ces sculptures lumineuses, c'était éblouissant et assez spectaculaire. Plus tard, je me suis mis à chercher la rue de Nimy, et j'ai trouvé des jacuzzis. Il était neuf heures, J'ai mis mon maillot et j'ai sauté dans la vapeur. Il y avait deux filles très sympas, on a bavardé pendant 20 minutes. C'était fun. Heureusement, je portais ma montre waterproof, ainsi j'ai pu contrôler le temps, mais j'ai presque manqué le feu d'artifice. En plus, j'ai l'impression que je vais bientôt être malade, parce que quand j'ai quitté le jacuzzi, il faisait un froid glacial, et il n'y avait plus de peignoirs. À 22 h 30, j'ai couru à la place Nervienne pour regarder le feu d'artifice. Il y avait plein de gens, mais c'était magique. 51
Après ça, j'étais un peu fatigué, je me suis assis dans un pub irlandais avec des serveurs, des serveuses rousses. Bref, à mon avis, Mons, jusqu'à présent, est la meilleure capitale européenne de la culture. Je me suis bien amusé à Pécs aussi en 2010 avec toi, mais c'était un monde différent. Si tu avais été avec moi, tu aurais aimé toutes les installations, toute l'ambiance, le jacuzzi, j'espère qu'une fois on pourra découvrir tous les événements ensemble. Bisous Ecris-moi le plus tôt possible, je m'inquiète pour toi. Misi PS : je t'envoie le link vers le site de Mons 2015, nézd meg !
6 de :
[email protected] à :
[email protected] date : 27 janvier 2015 objet : RE : je fais la fête à Mons, et toi ? Salut mon pote, Excuse-moi pour le retard, mais j'ai eu des choses trop compliquées au travail, je n'ai pas eu le temps de te répondre. Ne t'inquiète pas, la situation est sous contrôle. L'ouverture de Mons 2015 semble super intéressante, je regrette de ne pas avoir pu la visiter avec toi. Mais aujourd'hui, j'ai un thème super bizarre puisque c'est la première fois de ma vie que je me souviens d'un de mes rêves. Et tu étais dedans, donc je dois absolument te le raconter. Je crois qu'il y avait un grand résidu entre tes dents parce que tu travaillais comme dentiste. Après, c'est flou mais nous sommes rentrés dans ton cabinet et nous avons trouvé des baignoires avec des pompes à pression de bière. Après, nous avons bu de la bière avec une femme 52
très jolie dans une baignoire. C'était comme si j'étais dans une piscine à Mons ou n'importe où. J'ai commencé à faire du cheval. C'est le moment où j'ai réalisé que je parlais tchèque, je disais « j'ai oublié ma langue maternelle ! ». Je t'ai dit quelque chose d'un roman pas connu du tout. Tu portais l'uniforme d'une espèce de concierge. C'était comme si nous vivions dans une autre époque. J'ai réalisé que nous étions à la cour de la tsarine Catherine. J'avais l'impression que tu m'ignorais complètement parce que tu te lavais les dents dans ta baignoire. Je t'ai appelé mais tu ne m'as pas entendu à cause du bruit des pompes. Il me semble que nous nous parlions en différentes langues. C'était trop bizarre pour comprendre. Ce matin quand j'ai décidé de t'écrire, j'ai compris que j'ai des sentiments différents de la normale. Quelque chose a changé, mais j'ai besoin de temps pour arranger mes pensées. Je t'embrasse, Charli. de :
[email protected] à :
[email protected] date : 06 février 2015 objet : Mons ? Salut Mihály ! Voici, je t'écris comme promis ! C'était super de te revoir enfin à Noël, franchement tu m'as remonté le moral avec tes histoires et tes blagues qui m'ont tellement manqué. Depuis que je suis rentré à Paris, je réfléchis à quoi faire avec Gabi (tu sais, ma copine française dont je t'ai parlé) et moi. Je sais qu'il y a quelque chose qui ne va pas, car cette distance me tue ! Elle me manque tellement! Je crois que cette situation est difficile pour elle aussi et qu'il faut qu'on se voie. Par contre, elle ne veut pas venir à Paris, car elle veut éviter ses amis, je ne 53
sais pas pourquoi, mais bon, les femmes sont difficiles des fois... En même temps, je ne veux pas aller à Londres. Du coup, je me suis demandé si il serait possible d'aller chez toi à Mons. Je n'ai jamais été en Belgique et en plus j'ai très envie de visiter la ville et de participer aux programmes culturels. Gabi aime bien les choses de ce genre. Pourrais-tu nous héberger pour le week-end du 14-15 février ? Déjà pour le voyage, je dois économiser, donc si tu m'aides pas, on ne peut même pas y aller. On sera invisibles, je te le promets. Donne-moi ta réponse le plus vite possible! J'attends tes nouvelles avec impatience, cousin. Matyi de :
[email protected] à :
[email protected] date : 09 février 2015 Objet : couchsurfing Salut Károly, Je m’appelle Iván, et en fait je suis le frère de ton ex petite amie. Elle nous a parlé de toi à Noël, quand on a fêté en famille. Elle a beaucoup parlé de toi, tellement que j’ai déjà l’impression que toi et moi, nous nous connaissons. Bizarre, non ? Donc j’ai demandé à ma sœur qu’elle me donne ton adresse mail, et voilà ! Elle m’a dit aussi que tu habites maintenant au Sud de la France. Encore quelqu’un ! Tu vois, j’ai une correspondante, Maya, qui habite aussi en France, à La Rochelle. Un peu plus au nord, mais quand même la France ! Alors maintenant que j’ai tant d’amis là-bas, pourquoi pas visiter ce pays magnifique, hein ? C’est mon projet de voyage d’aller à La Rochelle en auto-stop et faire du couchsurfing, en passant par le Sud aussi ! Très cool ! Tu en as déjà fait, du couchsurfing ? Ça me permettrait de découvrir le vrai lifestyle des Français, de
54
savoir comment on fait la vie en France. Peut-être un jour j'y déménagerai ! Alors est-ce que ça te dérangerait si je dormais quelques jours chez toi ? J’apporterais bien sûr un sac de couchage, une brosse à dents et tout ça ! Ça aurait naturellement des avantages pour toi aussi ! D’abord, tu aurais quelqu’un chez toi qui vient de Hongrie, ton pays de naissance ! Je pourrais apporter n’importe quoi qui te manque de là-bas ! Et puis je pourrais cuisiner et faire le ménage, ou y aider un peu, au moins… Et en plus tu pourrais faire connaissance avec un mec génial ! Alors ça te dit ? Je commence mon voyage début avril, donc tu as le temps pour décider ! Mais j’attends une réponse affirmative ! Quelques jours à Lamalou-les-Bains me feraient trop plaisir ! Merci d’avance ! Ton futur ami, Iván
7 Pierre Letien 3, Rue Jeanne d'Arc 34600 BEDARIEUX
[email protected] Lamalou-les-Bains, 13 février 2015 Objet : lettre de mécontentement Madame, Monsieur, Je viens en cure thermale chaque année depuis l'année dernière et j'ai toujours été insatisfait.
55
Je souhaite donc, par la présente, vous faire part de mon mécontentement à propos de certains points. En effet, les thermes ouvrent trop tard, alors il est impossible de se baigner avant mon petit-déjeuner. De plus, la couleur de la boue est dégoûtante, elle me rappelle des excréments et je n'aime pas être couvert de caca. Parlons de l'hygiène des clients ! Ils utilisent les bassins à la place des douches, alors l'eau est sale. Ils sont aussi trop sportifs, et je me sens comme un cochon attardé parmi eux. De plus, après avoir attendu plus de trois heures, personne ne m'a donné la place dans le jacuzzi où l'air sort le plus fortement, malgré mes nombreuses demandes. Par ailleurs, une fois je me suis endormi dans un bassin et je me suis presque noyé et personne n'a voulu me sauver. Et en plus, il y a un masseur qui n'est pas professionnel du tout. C'est moi qui lui ai dit comment il faut faire des massages. Il ne parlait pas très bien français, il ne comprenait rien. J'ai voulu qu'il commence par mon dos, mais il a commencé avec mes jambes, alors que je n'ai pas mal du tout aux jambes. Il ne savait pas le métier de masseur. Après avoir eu le massage, je ne pouvais pas remuer mon bras gauche pendant deux semaines. Je pense qu'il s'appelle Karoly, j'ai vu son badge. J’ose espérer qu’avoir été informé de ces désagréments vous permettra de remédier à ces faits qui nuisent gravement à la réputation de votre établissement. En vous remerciant de l’attention que vous aurez bien voulu accorder à ces quelques remarques, je vous prie d'agréer, Madame, Monsieur, mes salutations distinguées. Un curiste mécontent
56
de :
[email protected] à :
[email protected] date : 16 février 2015 objet : catastrophe montoise Salut Josie, Comme tu sais, Matyi et moi on est allés en weekend à Mons, parce que ça faisait trop longtemps qu'on s'était pas vus. C'était son idée. Ce week-end aurait pu être génial, mais ça a fini par une nuit catastrophique. Normal, ça a commencé un vendredi 13. On est arrivés le vendredi soir et le cousin de Matyi nous attendait à la gare, qui est en reconstruction. Il y avait un gros trou, en fait c'était pas une gare, c'était un gros trou. Mais Mihaly était là. Il avait l'air trop sympa dès le début. Il est très gentil et altruiste. Comme il était déjà tard, et comme on était crevés, on s'est couchés tout de suite en arrivant chez Misi. Mons est super belle, le matin on est allés à la Grand place qui est super jolie, il y avait un petit singe à côté de l'hôtel de ville : super sympa aussi. On a caressé le petit singe avec notre main gauche, ce qui veut dire qu'on aura de la chance, en théorie (sauf Matyi). On a mangé au parc du château, on a fait un pique-nique avec des gaufres qu'on a achetées dans une rue piétonne. Ça aurait pu être très romantique, mais Matyi a tout gâché. Depuis le premier moment, il n'a parlé que de sa solitude parisienne et des jours à Budapest quand on était heureux ensemble, et ça m'a trop énervée. Il était tellement romantique que c'était insupportable. Et il y a des petits trucs que j'ai commencé à réaliser, et jusqu'à l'après-midi, j'aurais pu crier de nervosité. Il parle différemment : il a commencé à dire des mots d'argot parisien que les crétins utilisent. Tu te souviens de Jacques dans notre classe, qui disait toujours des trucs trop ridicules. Matyi est devenu totalement comme ça ! L'après-midi, on s'est même disputés. J'avais très envie de visiter la prison de Mons où Paul Verlaine, un 57
de mes poètes préférés, était prisonnier, mais Matyi, mon cher Matyi, avait des projets différents. Il disait que le jour de la Saint Valentin n'était pas fait pour aller en prison. Il a voulu aller à la Collégiale Sainte-Waudru. Mais pourquoi ? Ça j'en ai aucune idée. Peut-être pour me demander en mariage ? Harrison ne ferait jamais des choses comme ça. Il me comprend et respecte mes volontés. Une autre chose, il refuse complètement de parler hongrois avec Misi, et ça m'énerve ! C'est sa langue maternelle ! Peut-être il pense qu'il parle parfaitement français, mais c'est pas vrai. En plus il a un accent vraiment pire qu'avant. Et puis il corrigeait toujours Misi qui, je pense, connaît Mons mieux que lui. Le soir, on a trouvé un bar trop sympa sur la place du marché aux herbes, près de la Grand-place. Ça a bien commencé, on a dégusté des alcools belges, (tu connais le peket ?), et de la bière. Mais ça a rendu Matyi complètement bourré. Il a commencé à être excessivement démonstratif, à dire des choses érotiques alors que Mihaly était assis avec nous. La honte ! On a dû rentrer à cause de l'état de Matyi. Je dois dire qu'il ne m'amuse plus. Après nous avons fait l'amour pour la première fois depuis 6 mois, et il s'est endormi. J'ai appelé Harrison et on a skypé avec la vidéo plus de deux heures pendant que Matyi dormait à côté de moi. C'était tellement mieux que la demi-heure que je venais de passer. Bref, c'était un des pires weekends de ma vie. Je suis très déçue que Matyi soit comme ça. Et toi ? Quoi de neuf à Paris ? Bisous
58
de :
[email protected] à :
[email protected] date : 16 février 2015 objet : énorme oups ! Josie, putain, t'as reçu mon dernier mail ??? Je pense que je l'ai envoyé à Matyi sans faire exprès. Ça craint ! Tu peux imaginer que j'ai dit des choses pas trop jolies sur lui dedans ! Je n'arrive pas à penser. Une minute, je me dis que peut-être, c'est une bonne chose, parce que j'étais pas assez forte pour finir notre relation, mais une minute plus tard, je pense que c'est un désastre. C'est fini. Je l'ai perdu pour toujours. Je suis une pute, et je suis la seule coupable. J'ai grave des remords. Gabrielle.
8 Chaîne thermale du soleil Ressources humaines Avenue Clémenceau 34240 Lamalou-les-bains Karoly Szalamand 34240 Lamalou-les-bains Lamalou-les-bains, le 13 mars 2015 Objet : notification de licenciement Lettre recommandée avec accusé de réception Monsieur, Comme nous vous l’avons annoncé lors de notre entretien du 12 mars dernier, nous avons décidé de procéder à votre licenciement pour faute grave. Cette décision est liée à plusieurs événements. 59
Tout d'abord, nous avons reçu une nouvelle dénonciation d'un cas de harcèlement sexuel dont vous êtes le suspect. La collègue décrit des faits très précis, et vous mentionne nommément. Aucun doute n'est donc possible concernant l'identité de l'agresseur. Elle fait également référence aux histoires d'autres employées ayant eu des problèmes avec vous. Il semble que vous n'ayez pas que des problèmes avec les femmes, mais aussi avec les vieux messieurs. En effet, nous avons reçu une lettre de mécontentement d'un curiste dont vous étiez en charge. Il vous accuse de n'être pas du tout professionnel et de ne pas être capable de faire la différence entre les différentes parties du corps. Ce qui pour un masseur est relativement problématique. De plus, en travaillant en France, on est en droit d'attendre de vous que vous parliez un minimum la langue française, de façon à communiquer avec les clients sans malentendus. Ce n'est visiblement pas le cas. Ces comportements nuisent gravement à la réputation de notre établissement. Ce que vous faites est inacceptable pour un employé. Cela me déçoit particulièrement, d'autant plus que votre carrière semblait prometteuse. Avant votre départ, vous êtes tenu de respecter une période de préavis de 3 heures qui débutera le 14 mars à 15 heures, ainsi que de nettoyer la salle de massage. Je vous invite rigoureusement à n'entrer sous aucun prétexte en contact avec les clients et les employés de notre établissement. Nous ferons en sorte que vous n'ayez plus jamais la possibilité, ou l'occasion, de travailler dans notre beau pays. Nous vous prions d’agréer, Monsieur, nos respectueuses salutations. PS : Je vous conseille fortement de consulter un psychiatre. Vous avez urgemment besoin d'aide. 60
Maya : Coucou ! Manon : Salut ma belle ! Comment tu vas ? Maya : J’ai des nouvelles ! Tu te souviens d' Iván, le mec hongrois ? Manon : Ton correspondant ? Maya : Oui, lui. Je viens de recevoir une lettre de lui. Il vient me voir à La Rochelle pendant les vacances de Pâques ! Manon : Quoi ???? Pour te voir ? Vous êtes ensemble ? Maya : Mais pas du tout !!! T’es folle ? Manon : Pourquoi ? Il est beau, quand même ! Maya : Comment tu le sais ? Manon : Tu m’as montré la photo qu’il t’avait envoyée. Maya : Oh. Mais franchement j’ai aucune idée de quoi faire. Il vient en stop, et il restera pour 4 jours. Manon : Il traverse toute l’Europe juste pour rester quatre jours ? Maya : Non, il continuera vers Amsterdam je pense. Manon : Et il habitera chez toi ? Maya : On s’est dit qu’il amènera une tente. Mais ici, les campings sont trop chers, du coup il la mettra dans mon jardin. Manon : T’es complètement folle ! J’sais pas quoi dire. Maya : Je sais. Manon : Mais c’est bien celui qui fait du rock ? Maya : Oui, il joue dans un groupe. Pourquoi ? Manon : J’pense que j’ai vu l’autre quand j’étais à Poitiers. Le magicien. Maya : Quoi ??!!!! Mais il est mort, lui ! Manon : JE LE SAIS ! Maya : T'es sûre ? Manon : Bah oui! Je l’ai reconnu des photos qu’on a trouvées sur Facebook. Et en plus il faisait une performance de magie. Il avait même un chapeau haut de forme ! Maya : Dingue ! Manon : J’arrive pas à me l'expliquer non plus ! 61
Maya : Ptet sa mort était une blague pour qu’il ne soit plus obligé de me répondre... Manon : Chai pas. Maya : Bon. Je pense que je serai incapable de dormir ce soir. Qu’est-ce qui se passe avec les mecs hongrois ??? Manon : Aucune idée… Paris, le 24 février 2015 Gabi, Cette lettre est la dernière que tu recevras de ma main. J’ai vu ta dernière lettre qui m’a brisé le cœur. Je me sens complètement vide de sens, inutile et peu désirable. Jamais personne ne sera parvenu à me faire me sentir si misérable. J’étais allongé dans mon lit quand mon portable a sonné. J’ai été très excité de recevoir un mail de mon amour, mais ce que j’ai lu m’a déprimé, indescriptiblement. J’ai compris très clairement que tu ne m’aimes pas autant que je t’aime ; même si tu me le jurais à Mons, je crois que tu ne sais pas ce que signifie ce mot. Je vis dans un faux univers mensonger depuis plusieurs mois, et ça me donne la conscience que nous n’avons plus d’avenir ensemble. Notre relation a échoué à cause de toi et de l'anglais avec qui tu m’as trompé. S’il est vrai que je t’aime encore (et comme je le regrette !), je ne parviens plus à t’admirer. Et que vaut l’amour sans admiration ? J’avais l’impression d’être capable de faire n’importe quoi pour toi, mais je vois maintenant que ce qui me donnait le courage n’était qu’une illusion. Auprès de toi, j’ai le sentiment de ne rien valoir, alors j’ai perdu toute confiance en moi. Ce matin, au terme d’une nuit sans sommeil, j’ai compris que je devais te quitter, sans espoir de retourner à la vie qu’on avait avant. Je compte sur toi pour respecter ce choix et disparaître de ma vie. Oublie-moi et oublie Budapest. Adieu Matyi 62
9 MAMAN ! J’SUIS PARTIE AVEC IVÁN, LE MEC HONGROIS ! T’INQUIETE PAS ; C’EST JUSQU'A LA SEMAINE PROCHAINE OU UN PEU PLUS. ARROSE MES PLANTES (JE N’AI PAS EU LE TEMPS) S’IL TE PLAIT. JE T’APPELERAI MILLION DE BISOUS MAYA 28/03/2015 Manon, J’espère que tu es assise. J’ai des nouvelles incroyables. Ta prédiction s’est réalisée. Maintenant, je peux être fière de m’appeler la petite amie d’un garçon hongrois : Iván. Il y a des gens qui sont pas trop photogéniques, mais Iván est dix fois plus beau qu’il paraît sur les photos. Quand il a mis sa tente dans le jardin, et quand j’ai vu ses bras musclés, je suis tombée amoureuse. Il est vraiment doux, il parle beaucoup des pauvres animaux qu’il guérit. Et puis nous avons un avantage sur les autres couples, nous nous connaissons déjà grâce à nos lettres. La première nuit, nous nous sommes promenés vers l’océan et là-bas il m’a embrassée sur la roche, sous le phare. On entendait les vagues se fracasser contre la falaise, et nous avons décidé de partir ensemble en stop vers Amsterdam pour voir le plus possible de la France, et peut-être s’arrêter à Mons pour rencontrer un ami d'un ami d’Iván, un truc comme ça, j'ai pas bien compris. Je te laisse, Iván m'attend. Maya
63
de :
[email protected] à :
[email protected] date : 25 mars 2015 objet : Lamaloose Cher Misi C’est dans les moments comme ça que les amis sont les plus précieux. Qu’est-ce qui s’est passé ? La question est juste, après tout, c'est moi qui avais le mieux commencé mon séjour à l'étranger. Mais tout a mal tourné il y a quelques jours, lorsqu’on m’a viré de mon boulot. Et pour quelle raison injuste ! On m’accuse d'avoir harcelé une de mes collègues. Ça n’a absolument pas de sens ! Apparemment, il y avait même des lettres envoyées au directeur par des clients que je n’ai jamais traités. Mais tu sais, c’est l’attitude hongroise, c’était une fille de la Hongrie, Mira, qui a fait le rapport. Très typique. J’ai essayé de me défendre en disant que je ne connais même pas les gens qui se sont plaints contre moi. Mon patron dit que l’entreprise ne peut pas permettre que ses clients soient mécontents. Et mes collègues ne sont pas du tout solidaires. J’ai perdu tout mon prestige, “Károly aux mains magiques” est fini. Je ne comprends pas ce qui s’est passé. Est-ce qu’il y a un problème avec moi ? Je suis fou ? Je commence à perdre mon bon sens. C’est tout surréel. C’est un véritable cauchemar. Je ne peux même pas croire qu’il y a quelques mois ma vie semblait parfaite. Maintenant elle est toute en ruine. Depuis des jours je n’ai envie de rien faire. Après que j’ai quitté la chaîne thermale, j’ai loué un appartement minuscule et sans fenêtres, car c’est au sous-sol. C’est là que je passe mes jours, je le quitte seulement pour aller acheter de l’alcool. Je te dois une confession : hier soir après le troisième bar, quand j’étais extrêmement bourré, j’ai ramené une pute chez moi sans faire exprès. Ce matin j’ai eu des regrets car elle était moche. Pendant toute la 64
nuit je me sentais mal et je ne pouvais penser qu’aux choses que tu me disais. Donc je me sens de plus en plus déprimé. C’est impossible de croire que ma vie pourrait s’arranger. Et en plus, j’ai des hallucinations. Peut-être ce n’était que l’alcool mais je suis sûr de t'avoir vu il y a quelques jours. La vision n’a duré que dix secondes mais c’était vraiment toi ! Je ne sais pas quoi faire. Je ne suis pas un adulte responsable. Je suis incapable de prendre soin de moi. Est-ce que tu peux me donner des conseils ? Comment je peux quitter cette mélancolie ? Excuse-moi si je suis émotionnel, mais j’ai vraiment besoin de toi. Écris-moi le plus tôt possible. Bisous, Károly 30/03/2015 Salut ma belle, Ce sera un mail très court parce que je n’ai pas beaucoup de temps. Hier soir, on a dépassé Poitiers. Ça nous a pris longtemps pour arriver là, imagine, il faut normalement moins de deux heures en train, mais en stop on a pris six voitures dans la journée. Une fois, on a attendu presque trois heures au milieu de nulle part et personne ne s’est arrêté. Enfin, un chauffeur routier espagnol nous a pris et nous avons discuté pendant une demi-heure. C’était très rigolo. Iván parle bien français, mais des fois il dit des choses bizarres, je trouve ça trop mignon. On a dormi sur une aire d’autoroute et hier matin on est arrivés à Poitiers. J’ai montré la ville à Iván, mais au bout de quelques heures, j’ai commencé à sentir qu’il apprécie plus la ville que ma compagnie. Mais je me suis dit qu’il aimait juste l’architecture, histoire de pas faire l’hystérique. Je ne pouvais pas me libérer de ce sentiment, mais le soir, tout s’est arrangé. Il a choisi un petit restaurant et nous avons fait un dîner romantique. Il 65
m’a parlé un peu de sa famille, on aurait dit qu’il était pas complètement satisfait de sa vie… J’essaierai d’en découvrir plus, vu qu’on a encore beaucoup de temps ensemble dans ce voyage. Je t’écrirai plus si c’est possible. Bisous Maya Paris, le 17 mars 2015 Kristo, Je sais bien que tu n'aimes pas que j'écrive trop de lettres, tu disais toujours que j'étais antisocial, mais maintenant je me sens obligé : je quitte la France. Pour que tu saches, c'est pas à cause de toi, même si on était pas trop amis. Je crois que c'est plus correct si tu es au courant de ce qui s'est passé. C'est à cause de Gabi. Après le week-end à Mons, j'ai découvert qu'elle m'a trompé plusieurs fois et qu'elle ne m'aime plus. Je ressens un mélange d'énorme tristesse et de rage, pour Gabi, mais aussi pour moi-même, parce que je me suis pas rendu compte à quel point je me suis ridiculisé. Je ne supporte plus rien en lien avec la francophonie, parce que tout me rappelle Gabi. Je supporte plus les expressions qu'elle utilisait, et le subjonctif, et je sais pas prononcer le R français, j'en ai marre de l’argot, les gens qui me corrigent, leur arrogance me sortent par les yeux. Même Paris m'énerve, il y a trop de touristes, je me sens un touriste moi aussi. J'ai un sentiment d'échec total. Et puis les Français ne savent pas boire les alcools forts culsec. J'ai besoin de la Hongrie, tout ce qui me manque pour regagner ma force, des petits détails du quotidien, de tout ce que j'ai oublié en étant ici : les gens stupides qui restent à gauche dans les escalators du métro, les méchantes caissières aux cheveux teints avec très mauvais goût, les shots à 150 forints et les pizzas à 200 forints, les publicités politiques de gens pas sympas partout partout, la vue de toutes les lumières du 66
Parlement et du Palais de Buda, du pont Marguerite pendant la nuit, les ponts en général, les contrôleurs de bus qui croient tout ce qu'on leur dit, l'Aquaworld, les vieilles dames qui pensent que leurs sacs doivent avoir leurs propres places dans le bus, les gens qui pensent qu'ils doivent crier dans leur téléphone pour que l'autre l'entende, les pubs en ruine, le Túró Rudi (c’est comme le Kohuke chez toi). Bref, la parfaite imperfection de Budapest et la mentalité hongroise me manquent, ici il n'y a personne qui me comprenne. Tu sais, j’ai toujours pensé que la façon dont tu te comportais avec les filles était un peu lamentable, parfois je te faisais la morale, mais après tout ce qui s’est passé, peut-être tu avais raison tout au long. En fait, la vérité c’est que j’avais pas autant de confiance en moi que toi, j’étais jaloux, parce que j’étais pas aussi macho que toi. Maintenant, je continuerai mes études à Budapest, et peut-être je chercherai un boulot pour les financer. Ce qui est certain c’est que je vais arrêter de sortir avec des filles françaises après tout ce que Gabi m’a fait. J’ai bien aimé habiter avec toi malgré nos différences. Prends soin de toi, on reste en contact sur Facebook. Matyi PS : J’ai préparé un plat d’adieu pour toi, il est dans le frigo en bas, c’est typique hongrois. 06/04/2015 Salut Manon, Tu devineras jamais : on vient de passer une semaine formidable à Paris. Tu vois, avant de partir, j’avais confiance, mais j’en ai perdu un peu à notre dernier arrêt. Heureusement, tout était parfait à Paris. Même s’il y a eu des moments délicats sur la route, après y être arrivés, j’avais l’impression qu’on se connaissait depuis des années. Maintenant on est quelque part entre Paris et la Champagne. On est arrivés ici tout vite après 67
qu’on a quitté Paris, grâce à une fille qui descendait de la capitale. Elle avait l’air très sympa au début, mais après une heure de trajet elle a commencé à toucher la jambe d’Iván (ils étaient assis devant et moi derrière) et à lui dire des phrases à double sens. Je n’avais pas le choix, si j’avais fait arrêter la voiture, on ne serait arrivés nulle part. Je me sentais trop mal, mais pas pendant longtemps. À ma surprise, Iván a dit à la fille que c’est très cool qu’elle nous ait pris en stop mais qu'il n’était pas intéressé. C'est là que j’ai vraiment senti qu’on était très proches, Iván et moi. Heureusement, la fille s’est pas vexée, donc elle nous a offert la possibilité de dormir chez une vieille dame qui était l’amie de sa grand-mère. La dame nous a très chaleureusement accueillis, c’était un des endroits les plus jolis où on a dormi. Avant qu’on se soit endormis, j’ai dit à Iván que c’était trop chou ce qu’il avait fait dans la voiture et que je pensais que notre voyage ensemble venait seulement de commencer. Il faut que j’y aille, le café et prêt et on part dans quelques minutes ! Bisous, Maya 09/04/2015 Manon, Tellement de choses ont changé depuis la dernière fois qu’on s’est vues. Et même depuis ma lettre précédente. Maintenant on est arrivés à la frontière belge, dans la ville de Péruweltz, qui est toute petite mais tout aussi charmante. On est venus jusqu’ici avec un monsieur qui nous a pris dans son tracteur pas loin de Valenciennes, il était gentil et il parlait avec un patois très particulier et très difficile à comprendre, surtout qu’on était dans le pâté vu qu’on s’était réveillés super tôt le matin avec des vaches tout autour de la tente. C'est n’importe quoi ce voyage ! Même si j’étais un peu fâchée, je me suis rendu compte que ce sont les moments 68
les plus spéciaux de cette aventure. En arrivant à la frontière, un gros nuage est apparu : Bienvenue en Belgique ! En plus, j’ai découvert l’histoire à cause de quoi Iván a quitté la Hongrie. Sa grand-mère est morte, sa sœur a déménagé chez leurs parents mais lui il pouvait pas rester. Il en avait marre de la responsabilité, du fait de devoir pendant si longtemps jouer le rôle d’un adulte et gagner de l’argent alors qu’il voulait seulement vivre une vie d’ado. Du coup il est parti. Là, il est à côté de moi et la vie me semble plus belle que jamais. Avec lui, j’ai envie de voyager, d’être spontanée aussi, d’être jeune, en gros. Je ne sais pas quand on se verra, ou quand je rentrerai, mais là, je n’ai aucune envie que ce voyage se termine. A la prochaine ma belle Maya de :
[email protected] à :
[email protected] date : 10 avril 2015 objet : RE : Lamaloose Cher Karoly, Je suis vraiment vraiment désolé que tu aies perdu ton job. Je ne comprends pas comment les gens peuvent être si cruels pour inventer des histoires calomnieuses. À ce que je sache, tu es un excellent masseur, et je suis sûr que tu trouveras un nouveau boulot nonante fois plus vite que moi. Et pourquoi pas essayer de trouver un boulot à Mons ? C'est super Mons, le cœur du monde bât ici même si il drache tout le temps. Comme les anciens romains disaient, tous les chemins mènent à Mons. Je t'ai déjà dit qu'il y a beaucoup d'excellents programmes ici pour l'année culturelle, mais l'histoire la plus exceptionnelle c'est que Verlaine a été emprisonné ici. Si tu as regardé le film que je t'ai conseillé, Eclipse totale, tu connais bien l'histoire entre Rimbaud et son ami 69
Verlaine. Leur histoire est finie ici, et Rimbaud est parti en Afrique, mais ne t'inquiète pas, je ne vais pas te tirer dessus, je te promets. Si tu venais à Mons, nous nous amuserions bien, on irait voir le labyrinthe de tournesols cet été, et on saurait boire des cocktails dans la mousse. Ce serait fun ! Si tu venais à Mons, on prendrait le train et on visiterait Bruges, c’est magnifique architecturalement, il paraît. Si tu venais, on irait au BAM, le musée des beaux-arts, et on lirait toute La phrase, une œuvre d'art qui parcourt la ville. Sérieusement, si tu viens, tu sauras demeurer chez moi : est-ce que tu veux devenir mon cokoteur ? Si tu viens à Mons, tu sauras trouver du boulot au bassin de natation où je travaille, on sera collègues et tu rencontreras de nouvelles personnes, on dînera dans un petit restau à côté de la piscine tous les midis, je te montrerai la cuisine belge et te ferai goûter mes bières préférées (ne t’inquiète pas, je ne suis plus un pinteur).... Bref, je t'attends. C'est pas une question : tu viens. La pâte à tartiner Spéculoos t'attend aussi dans le placard turquoise. Amitieusement, Misi PS : Igazad volt, franciául kimondani tényleg könnyebb.
70
PS : et toi ? UI : és te ?
magyar változat
fordítás: Bede Orsolya Borbás Marianna Pacsuta Petra Tar Renáta Zsinka Julianna
Immár második alkalommal nyílt lehetőségünk arra, hogy részt vegyünk ebben az izgalmas projektben, amely keretében kreatív írópalánták bontogatják szárnyaikat. A történet ezúttal is magával ragadt minket, így a fordítás is nagy élmény volt mindannyiunk számára. Reméljük, hogy sikerült visszaadnunk a regény hangulatát, és a magyar ajkú olvasók is élvezhetik Maya, Károly, Iván és a többiek kalandjait. A fordítók
71
PROLÓGUS Feladó:
[email protected] Címzett:
[email protected] Dátum: 2014. szeptember 1. 22:46 Kedves Josie! Remélem, minden rendben Nálatok. Nekem, itt Magyarországon, nagyon hiányzol. Már alig várom, hogy újra lássalak! Nagyon örülnék, ha itt lennél velem, mert van valami, ami miatt nagyon aggódom, és most nagyon szükségem lenne egy igaz barátra. De mivel elválaszt minket „pár” ezer kilométer, így ebben az emailben írok meg mindent. Ha elolvastad, hívj fel rögtön! Azt hiszem, követnek. Állandóan. Félek. És ami a legrosszabb, hogy nincs bizonyítékom. De teljesen biztos vagyok benne, érzem. Néhány héttel ezelőtt kezdődött. Épp matekórán voltam, amikor megláttam valaki árnyékát az ablak előtt. Úgy tűnt, hogy az osztályban rajtam kívül senki más nem látta, ezért én sem foglalkoztam vele. De az árny visszatért. Egészen hazáig követett, de nem mutatatta meg magát teljesen. Végig csak árnyék maradt. Tudod, nem mertem megközelíteni, de éreztem a jelenlétét. Szerencsére eltűnt, amikor hazaértem, és utána körülbelül két hétig nem jelentkezett. De tegnap megint visszatért! Éppen a fésülködőasztalom előtt ültem és a tükörből láttam, ahogy megjelenik az alak az ablakomban. A szívem hirtelen megállt. A hasonmásom volt. Ugyanolyan göndör, barna haja volt, mint nekem, ugyanazokat a gesztenyebarna szemeket láttam, és még az orra is ugyanolyan szeplős volt, mint az enyém, teljesen ugyanaz. Nem hittem a szememnek! Aztán pislogtam egyet, és megint eltűnt. Hihetetlen!
73
Azóta, hogy akkor ott megjelent, éjjel-nappal követ. Többször megpróbáltam elkapni, de nem sikerült. Természetesen, senki nem hallgatna meg, ha elkezdenék beszélni a titokzatos hasonmásomról, aki folyamatosan követ és nem tudom, hogy miért. Ezért van szükségem a te segítségedre. Mit csináljak? A fogadó családom teljesen őrültnek nézne, ha beszélnék velük a problémámról. Találnunk kell egy másik megoldást, hogy megszabaduljak a hasonmásomtól. Josie, nagyon várom a hívásod! Sok puszi: Victoire
74
1 Feladó:
[email protected] Címzett:
[email protected] Dátum: 2014. szeptember 5., péntek 18:40 Szia! A nevem III. Oliver Anton Herbert Municipal, 17 éves vagyok. A pasimmal, Richarddal lakom, ő a legcsodálatosabb pasi az egész világon! Olyan a kapcsolatunk, amilyet más elképzelni sem tud. Egyszerűen minden szempontból tökéletes, nagyon szerencsés vagyok vele! Egyébként van egy kismalacunk, aki néha velünk alszik. Nagyon édes, küldhetek róla fényképeket! Nem tudom még biztosan, hogy mihez szeretnék kezdeni az életemmel, de egy dologban biztos vagyok, hogy a szerelmemmel szeretném tölteni! Ő fantasztikus, és szerintem nagyon nagy ember válik majd belőle, hiszen ő egész egyszerűen csodálatos! Amúgy egy rendkívül szórakoztató levelezőtársat keresek! Szia! ;) Feladó:
[email protected] Címzett:
[email protected] Dátum: 2014. szeptember 5., péntek 16:30 Szia! Szabó Márknak hívnak, 18 éves vagyok. Szentendrén lakom, de Budapesten járok gimnáziumba. Azért írok neked, mert szeretnék jövőre Franciaországban tanulni és ezért szeretnék ismerősöket szerezni. A franciatanárom adta meg az e-mail címedet, hogy fel tudjam venni veled a kapcsolatot. Azt mondta, hogy igazán sportos vagy, mert én is sportolok, versenyszerűen kajakozom. Ráadásul van két kutyám és 75
utálom a macskákat. Nagy családom van. Van egy bátyám és egy húgom. Nagyon szeretek társasjátékozni, a családommal lenni, és a barátaimmal elmenni valahova, de nem tudok sok alkoholt inni. Szeretnélek megismerni, tudsz nekem írni? Hol laksz? Mit szeretsz csinálni iskola után? Írj magadról, a legfontosabb dolgokról veled kapcsolatban, és arról, hogy van-e időd levelezni, vagy tartani a kapcsolatot velem. Izgatottan várom a válaszod! Alig várom, hogy válaszolj! Márk u.i.: bocsi, a franciám nagyon rossz, a google translatetel írtam ezt az üzenetet. Nem tudom, hogy jó-e. Címzett:
[email protected] Feladó:
[email protected] Dátum: 2014. szeptember 6., szombat 10:30 Szia! Köszi szépen az e-mailedet. Vártam már, hogy valaki írjon nekem. A tanárom mondta, hogy egy magyar fiú fel fogja venni velem a kapcsolatot. Nekem sajnos nincsenek kutyáim, viszont szeretem a zebrákat. ;) L’île de Rén lakom. Ez egy kis sziget La Rochelle-hez közel az Atlanti-óceánban. Valóban imádom a sportokat, főleg a vízisít. Imádom a vizet és azokat a sportokat, amelyeket a vízben vagy a víz felszínén lehet végezni. Egy fiú és három lánytestvérem van, szóval nekem is nagy a családom. Természetesen van időm arra, hogy levelezzek veled, és én is szeretnék minél többet megtudni rólad. A következő üzenetedhez csatolj egy fényképet, ha ez lehetséges! Gimibe vagy egyetemre jársz? Én 18 éves vagyok, és rajongok az elsősegélynyújtásért. Szia! M. 76
Címzett:
[email protected] Feladó:
[email protected] Dátum: 2014. szeptember 5., péntek 22:22 Szia szia! A nevem Claude Hubert. Jobb volt az élet akkor, amikor megszülettem, 1993. július 15-én. Budapesten lakom, a leggazdagabb környéken persze. Van egy hatalmas házam, medencével, kerttel és teniszpályával. De sajnos nem egyedül élek. Van egy 11 éves öcsém és egy 8 éves húgom. Nagyon zavaróak és unalmasak. Az anyám tiszta szégyen, segít a szegény embereken és mindig azt mondja, hogy tanulnom kell. Hála az égnek apukám menő, nagyon híres, iszonyat sikeres ügyvéd. Jéghokizom, én vagyok a legjobb az országban. Úszni és futni is rendkívül gyorsan tudok. Rengeteg barátom van, én vagyok a legmenőbb a suliban és a nők imádnak. Utálom a sulit, csak sportmagazinokat olvasok, és sohase tanulok. Szupersztár szeretnék lenni, akit az egész világon ismernek, szóval egy olyan levelezőtársat kell találnom, aki segíteni tud az álmom megvalósításában, akinek fontos kapcsolatai vannak. Ha nem vagy szép/helyes, menő, vagy nem ismersz olyan embereket, akik tudnának nekem segíteni, akkor légy szíves ne írj nekem! Üdv.
77
Címzett:
[email protected] Feladó:
[email protected] Dátum: 2014. szeptember 5., péntek 23:46 Szia Manon! Tibi vagyok. Gimnazista. 17 éves. És te? Budapesten lakom. Hogy vagy? A szüleimmel élek. Nincsenek testvéreim. Nincsen háziállatom. Nincs barátnőm. És neked? Vannak szüleid? Szeretek az ágyamon feküdni és bámulni a plafont. És te? Minden héten lefürdök. Imádom az összes Transformers filmet, és te? Szeretnék veled találkozni. Szia, oké. Tibi Feladó:
[email protected] Címzett:
[email protected] Dátum: 2014. szeptember 6., szombat 20:05 Halihó Maya! Hogy vagy? Iván vagyok, 18 éves és öö Budapesten lakom. Azért írok, mert szükségem van egy francia levelezőtársra és egy barátra is. A nővéremmel és a nagyszüleimmel élek, imádom őket. Van egy punkrock bandám. Gitározom, de néha énekelek is. A nagymamám nyugdíjas, ezért dolgoznom kell. Nagyon büszke rám. Egy állatklinikán vagyok gyakornok. Szabadidőmben futok és bokszolok. De az iskola fontos számomra. A nyelvtanulást is meglehetősen fontosnak tartom, ezért négy éve tanulok franciául. Szeretnék rengeteget utazni és világot látni. Te mit csinálsz a szabadidődben? Milyen a családod? Kivel laksz? Vannak hobbijaid? Szeretsz utazni? Szia! Zsámbék Iván U.i.: Küldök egy fényképet magamról és az állatokról.
78
Feladó:
[email protected] Címzett:
[email protected] Dátum: 2014. szeptember 5., péntek 23:22 Jó napot! Andrisnak hívnak, és tizennyolc éves vagyok. Nagyon örülök neki, hogy te vagy a levelezőtársam, remélem te is. Kezdésnek úgy gondolom, hogy írok egy kicsit magamról, aztán meg neked is ugyanezt kell tenned! A családom nagyon nagy. Van három kisöcsém, a legkisebb öt éves, a legnagyobb tizenhárom. Apukám katona Magyarországon, anyukám pedig tanárnő. Rengeteg állatunk van, néhány macskánk és egy kutyánk. Egy kis faluban élünk, Budapesthez közel. Kis házban lakunk, így az öcsémmel vagyok együtt egy szobában. Mindazonáltal a környék kellemes. Nincs túl sok hobbim, de a számítógépes játékokért rajongok. Minden sportot utálok, és minden lányos dolgot (sajnos a tanárnő egy lányt adott nekem, csodálatos…). Ez minden, amit szerintem tudnod kell rólam, most te jössz. Szép vagy? Írj valamit magadról! Puszi! Andris Maya: Szió! Segíts! Manon: ??? Maya: Nem tudok választani két magyar fiú közül. :( Manon: ? Milyen magyar fiúk? Maya: A hétvégén kaptam két üzenetet két magyar fiútól, akik szeretnék, ha leveleznék velük. Manon: Az afrikai Magyarországról beszélsz? Maya: Nem, a másikról! Manon: Ja, értem. És milyenek? Milyen nyelvet beszélnek? Én is kaptam e-maileket. Maya: szerintem franciául beszélnek. De nem tudom, mi a hivatalos nyelv Magyarországon. Manon: De a fiúk milyenek?
79
Maya: Mindkettő szimpatikus, ez a baj, nem tudok választani közülük, mert mindketten nagyon helyes srácok és érdekesek. Sok bennünk a közös. Manon: Én csak pszichopatáktól kaptam leveleket. Az egyik azt írta, hogy egy malaccal alszik, és szerintem ez iszonyat fura. A másik meg azért akar kapcsolatba kerülni velem, hogy híresebb lehessen... Maya: Ez tényleg iszonyat fura. Manon: Nem akarok ilyen levtársakat. De te miért akarsz választani? Maya: nemtom. Kéne, nem ? Manon: Szerintem nem, lehetne két levtársad is! Én nem fogok válaszolni, de te folytathatod a levelezést akivel csak szeretnéd. Maya: Rendicsek! Váó! Köszönöm, neked mindig zseniális ötleteid vannak! Manon: tudom. Majd mesélj! Maya: <3 ;) köszi, drágám! Manon: nincs mit, szívesen. Mennem kell. Maya: oké, puszi! Feladó:
[email protected] Címzett:
[email protected] Dátum: szeptember 8., hétfő 18:35 Jó napot Iván! Köszönöm az e-mailedet, én Maya vagyok, nagyon tetszett a fényképed. A kisállatok hihetetlenül édesek, és nagyon menő, hogy egy klinikán dolgozol. Ez engem is nagyon érdekel, mert rajongok az elsősegélynyújtásért és szeretnék segíteni az embereken. A családommal élek. Te miért a nagyszüleiddel élsz? Imádok utazni, de eddig még nem voltam sok helyen külföldön. Voltál már Franciaországban? És másik kontinensen? Én még sohasem jártam Magyarországon. Mit lehet ott csinálni ? Egy nap majd szeretném megnézni. Olvastam, hogy van egy kis tó
80
nálatok, szeretsz oda járni? Én imádom a vizet és a vízi sportokat, az óceánhoz közel lakom. Szia! M. U.i.: Küldök magamról egy fényképet, amin szörfölök. Feladó:
[email protected] Címzett:
[email protected] Dátum: 2014. szeptember 22., hétfő 09:12 Kedves Maya! Köszönöm az e-mailedet. Bocsi, hogy ilyen későn válaszolok, de igazán zsúfolt volt a hétvégém. Azt hiszem, még nem írtam meg neked, hogy bűvészelőadásokat csinálok Budapest utcáin. Szombat reggel felkeltem és elmentem macskát keresni az előadásomhoz. Különleges macskákra van szükségem, hogy lebegtetni tudjam őket. Találtam kettőt és délután elkezdtem az izét. Általában a turisták többsége este kint van az utcákon, szóval ekkor keresem a legtöbb pénzt. Jó is volt a napom, de hirtelen felbukkant két kopaszra nyírt pasi és elvitték a macskáimat és az összes pénzemet. A rablók után szaladtam és kiabáltam közben. Amikor sikerült elkapnom őket, az egyik megfordult, és megütött. Elestem, és úgy maradtam néhány percig. Szerencsére valaki segített nekem, aztán hazamentem macska és pénz nélkül. Rosszul voltam, nem csak az ütés miatt, de azért is, mert szerettem volna venni egy biciklit az öcsémnek a szülinapjára. Most mindent kezdhetek elölről…=( De tudom, hogy megéri. =) Vasárnap pihentem egy picit. Anyukám nem engedett kikelni az ágyból, mert meg akarta mutatni a fejemet egy orvosnak. Szerencsére nincs vele semmi gond.
81
A te hétvégéd hogyan telt? Remélem, hogy kevésbé veszélyes kalandokban volt részed, mint nekem…=) Szia! Márk Feladó:
[email protected] Címzett:
[email protected] Dátum: 2014. szeptember 29., hétfő 19:34 Szia Maya! Nem fogod elhinni, hogy mit láttam! Szokás szerint sétáltam a Dunakorzón, amikor megláttam egy csomó rendőrautót az Apáczai utcánál, és odaszaladtam. Rengeteg rendőr volt ott egy kis irodában. Megkérdeztem tőlük, hogy mi történt, de semmit sem válaszoltak… Bevittek egy nőt. Miután elmentek, megnéztem jobban ezt az irodát. Kiderült, hogy ez egy norvég civil alapítvány irodája volt. Olvastam otthon egy cikket erről. A nő, akit bevittek a rendőrök, az alapítvány igazgatója, aki sok pénzt ad a magyar civil társadalom számára. A kormányunk nem igazán szereti a civil politikát és szóban már támadta azt. De amit láttam, az egy nyílt támadás volt a rendőrség segítségével. Megijeszt, hogy ez megtörténhet egy normális demokráciában… Ez egy nyílt támadás volt a civil társadalom ellen a kormány fegyveres szervével. Mi fog történni legközelebb? Meddig mennek el? Van még valami, ami biztos ebben az országban? Nem értem, hogy a magyarok hogy nem veszik észre, mi történik. A kormány nem fog megváltozni, ha mindent megengedünk neki. A helyzet csak rosszabb lesz… Iván.
82
Feladó: Maya Címzett: Manon Jaj, istenem nem értem... Már három üzenetet küldtem Márknak, három hete nem válaszol semmit. Kezdek kicsit aggódni, mert általában gyorsan válaszolt. Furcsa nagyon. Nincs meg a telefonszáma, a barátai nevét sem tudom. Kerestem Facebookon, de legalább 200 Szabó Márk van fent. Ráadásul, mivel nem vagyunk ismerősök Fb-on, nem tudom megnézni az összes fényképét. Nem tudom, mi van. Ez tényleg irtó fura. Mit csináljak? Feladó:
[email protected] Címzett: levelezési lista Dátum: 2014. október 15. Tárgy: tragikus hír Kedves barátok! Nagy fájdalommal tudatom veletek fiam, Márk halálát. Két hete hagyott itt bennünket. Támadás érte az utcán az egyik bűvészelőadása alatt. A rendőrség szerint egy idegengyűlölő párt fiatal aktivistái bántalmazták, mert azt hitték róla, hogy cigány. A gyomránál verték és ütötték meg. Szélsőjobboldali rasszista cselekedet volt. Kórházba szállították, mert belső vérzése lett. Aznap éjjel meghalt. Kimondhatatlan fájdalom ez az egész család és mindazok számára, akik szerették őt. A temetés Budapesten, a Farkasréti temetőben lesz október 18-án, kedden 11 órakor. A búcsúztatásra a Makovecz-ravatalozóban kerül sor. Az édesanyja, Anita
83
2 London, 2014. október 3. Szerelmem! Rettentően magányos vagyok nélküled az egyébként roppant mozgalmas Londonban. Tegnap este érkeztem, és máris örömmel nézegetem a Big Bent a Temze partján sétálgatva. Az emberek kissé zárkózottak, ugyanakkor udvariasak és rendkívül divatosak. Turistáktól, puboktól és irodáktól hemzseg a város. A napot nem sűrűn látni, az ég olyan szürke, akárcsak egy elefánt. Kicsit olyan itt, mint Budapesten, ahol megismertük egymást. A folyó itt is kettészeli a várost és a parlament is hasonló. Egy Temzéhez közeli kis lakásban lakom egy sráccal, de ne aggódj, Te vagy életem szerelme. Ráadásul elég idegesítő, ugyanis mindig a nappaliban eszik, és soha nem takarít. Az a legrosszabb, amikor késő éjjel hangosan beszélget a barátaival. A lakás mindössze öt percre van az egyetemtől, szóval tökéletes. A kerület tele van jó fej arabokkal, akik beszélnek franciául. Az órák már elkezdődtek, de semmit nem értek, szóval mókás. Tanulom a nyelvet, csakhogy a szaknyelv nekem túl nehéz… Mielőtt megérkeztem, azt gondoltam, könnyebben fogom érteni az angolt… Kicsit félek is, de optimista vagyok, ha Rád gondolok, én kis bikám. A minap hamburgert ettem „jacket potatoval”, tudod, héjában sült krumplival. Eszembe jutott, amikor Budapesten, a Margitszigeten még együtt ettünk hamburgert krumplival. Hiányzol! Mióta távol vagyok tőled, távol vagyok magamtól is, Rád gondolok. Remélem, hamarosan találkozunk. Csak egyszemélyes ágyam van, de nem számít. Semmi nem győzheti le a szerelmünket. 84
Most megyek és veszek bélyeget, hogy gyorsan fel is adhassam Neked a levelet. Csókollak! a Te Gabid Ui.: Bocsi, hogy egy hamburgeres szalvétára írtam, legközelebb veszek szebb és kevésbé zsírosabb papírt. :) Párizs, 2014. október 4. Drágám! Tegnap este érkeztem meg Párizsba. Magányos vagyok nélküled. Kimondhatatlanul hiányzol! Párizs csodálatos októberben, a levelek mind vörösek és barnák. Gyakran sétálgatok a város szigetének kis utcáin, miközben Rád gondolok. Az emberek kedvesek, de nem értenek engem. Sok a turista, kicsit olyan, mint Budapesten, csak franciábban. A lakótársam egy észt barátom, igazi szoknyapecér. Szerencsére van külön szobánk, minden egyes nap új lányt hoz haza. Az órák két hete kezdődtek, a töri szuper, különösen, amikor valami olyat tanulunk, amit imádok, például az ipari forradalmat. Ugyanakkor vannak témák, amik untatnak. A történelem nem a legegyszerűbb tárgy, de szerencsére mindent értek, hála magyarországi tanulmányaimnak. Pár osztálytársam azonban nem mindent ért, én tudok nekik segíteni. Vannak itt barátaim, de nagyon hiányzol. Ma elmentünk fagyizni, és eszembe jutott, amikor együtt voltunk a budapesti Jégbüfében, ahol órák hosszat beszélgettünk. Már most nagyon hiányoznak ezek az idők. Gyakran gondolok Rád. Remélem, jól vagy és megkapod a levelem, mert anya azt mondta, sajnos ők nem kapták meg az előző levelet, amiben több pénzt kértem… Csók: Matyi
85
London, 2014. október 10. Drága szerelmem, Matyi! Azért írok, mert már nem bírom elviselni a hiányod. Néha olyan, mintha a világ összes fénye eltűnne az utcákról, kirakatokból, üzletekből, sőt a körülöttem lévő emberek szeméből is. Ó, ha tudnád, mennyire hiányzol! Amikor a sírás határán vagyok, megkeresem az inget, amit adtál, és elmerülök az illatodban. Amikor sétálok a Hyde Parkban, mindig nézem a boldognak tűnő párokat. Ezekben a pillanatokban azt gondolom, én vagyok az egyetlen ember az egész világon, aki ennyire szomorú. Ma értettem meg Lamartine mondatát: „Néha csak egyvalaki hiányzik, mégis az egész világ néptelennek tűnik.” Ó, annyira szomorú vagyok nélküled! Magyar dalokat hallgatok, és azt képzelem, Te énekled őket. Az egyetlen vágyam, hogy újra Budapesten legyek Veled, és hogy a karod a vállam köré fonódjon. Milliószor csókollak! a Te Gabrielle-ed Feladó:
[email protected] Címzett:
[email protected] Dátum: 2014. október 12. Tárgy: Oops Szia Josie! Azt hiszem, valami butaságot csináltam. Egy egyetemi buliban történt a hétvégén. Kicsit többet ittam a kelleténél. Sok időt töltöttem egy sráccal, akivel órán találkoztam. Az utolsó emlékem, hogy táncolok vele, aztán minden elsötétült. Nem emlékszem, miről beszélgettünk, de abban biztos vagyok, hogy ellenállhatatlanul vonzó volt, pont olyan elenállhatatlan, mint ahogy a Hyde Park füvén feküdni egy üveg Tequilával. Egy ágyban ébredtem, ami nem az enyém, és ráadásul nem is egyedül voltam. Oops! I did it again… 86
Borzasztó lelkiismeret-furdalásom van… Nem is ismerek magamra. Egy igazi lotyónak érzem magam, ugyanakkor az alkohol befolyása alatt álltam. Meg kell, hogy mondjam, csodálatos volt, de azért bűntudatom van. Hogyan mesélhetnék el mindent Matyinak? Szerinted el fog hagyni? Puszi: Gabi Feladó:
[email protected] Címzett:
[email protected] Dátum: 2014. október 12. Tárgy: RE: Oops. Gabi, te pokolfajzat! Nem hiszem el! Miért van bűntudatod? Miért van lelkiismeret-furdalásod? Ez egyáltalán nem gáz. Soha nem tudja meg, túl messze van, és ha esetleg meg is tudná, megértené, hogy ez normális a te helyzetedben. Véleményem szerint nem Te vagy az egyetlen ebben a párosban, aki ezt csinálja. Gondolj bele! Új helyzetben vagytok, nagy a kísértés. Meglepne, ha ő ellenállna a párizsi lányoknak. Ahelyett, hogy itt aggodalmaskodsz, mint egy apáca, inkább írj nekem erről a srácról. Milyen? Beszéltél vele az „incidens” után? Küldj róla egy fotót, vagy mondd meg a nevét, hogy megnézhessem Facebookon. A helyedben újra találkoznék vele és folytatnám ezt az új kapcsolatot. Ugyanakkor ismerlek, szóval tudom, hogy emészteni fogod magad a Matyihoz való hűtlenséged miatt. Akarod, hogy szemmel tartsam Párizsban? Josie Ui.: Élvezd, yolo! Párizs, 2014. október 17. Gabim! Megkaptam a legutóbbi leveled. Meg is siratott. Metrón olvastam, és elfelejtettem leszállni a 87
megállómnál, annyira megható és érzelmes levél volt. Nem mentem órára, hanem inkább elmentem a Pont des Arts gyalogoshídhoz és kerestem egy helyet a lakatnak, amit egy nap majd odazárunk a szerelmünk jelképeként. Tudom, mennyire hiányzom Neked, én ugyanis minden egyes nap ugyanazt a tüzet érzem. Mindig itt jársz a fejemben, a gondolataimban. Nem kell hallgatnom a zenédet, hisz úgyis te jutsz eszembe minden egyes francia szóról. Téged hallak minden egyes mondatban, amit az utcán, a metrón vagy a szabadban hallok. Csak éjjel van jó kedvem, ugyanis mindig Veled álmodom. Szerelmem, a minap támadt egy jó ötletem séta közben. Mától spórolni kezdek, és néhány hónap múlva meglátogatlak Londonban. Már meg is néztem, mennyibe kerül egy Eurostar jegy. Melyik hétvége lenne Neked a legjobb? Millió csókot és a szívemet is küldöm (ja, nem, ez utóbbi már nálad van) Matyi Párizs, 2014. október 24. Gabim! Már megint sikerült: annyira megleptél, mint még soha senki. Nagyon meglepődtem, és úgy örültem, hogy Párizsban láthatlak. Nem is tudom, mit mondjak, egyszerűen csak: Te vagy a legjobb! A legjobb, legszebb, leggyengédebb, legaranyosabb lány a világon. Fantasztikus hétvége volt. Imádtam, ahogy két hónap után megpillantottuk és megcsókoltuk egymást az állomáson. Akárcsak az álmaimban! Nálad szebb nővel még nem találkoztam, gyönyörű voltál a zöld ruhádban és a barna csizmádban. A hajad szállt a levegőben, a piros arcod pedig még mindig látom magam előtt. Futni kezdtem, és amikor megpillantottál, mosolyogtál. Egy perc sem telt el és már a karjaimban voltál. Életem egyik legszebb pillanata 88
volt. Elvarázsolt az illatod, és a felismerés, hogy tényleg itt vagy, annyira tiszta volt, hogy könnyek jelentek meg a szememben. Csodálatos volt, ahogy együtt metróztunk a szerelmesek városában. Ekkor az egész világ ragyogó volt, tele színekkel. Tudtam, hogy nagyon szeretnéd látni a Mona Lisa festményt, így természetesen a Louvre volt az első állomásunk. Örülök, hogy ennyire szereted a kultúrát és lehetőségünk volt megnézni ezt a valóban lenyűgöző remekművet. Imádtam, amikor a múzeum után átmentünk a Pont des Arts gyalogoshídon, és a rácshoz zártuk szerelmünk lakatját. Ezt a pillanatot örökkön örökké őrizni fogom a szívemben. Ezután a város roppant romantikus szigetén sétáltunk egészen a Notre Dame-ig. Káprázatos volt, ugye? De én minden egyes pillanatot kihasználtam, néztem az arcod minden apró részletét, a kezeidet… Életem legszebb éjszakája volt. Akárhol lehettünk volna, de a Saint Michel tér, a latin negyed és Párizs by night mind tökéletesek egy romantikus estéhez életem szerelmével. Alig vártam, hogy megmutassam a kedvenc kebabosomat, és örülök, hogy Neked is tetszett. (Ne aggódj, bárkivel előfordul, hogy hány a metrón.) Az estét egy sétával zártuk a holdfényes Szajna partján. Remélem, Te is jól érezted magad. Nagyon hiányoztál, de most még erősebben érzem, ha arra gondolok, itt voltál. Nem feledem ezt a pár napot, és majd felidézem őket, amikor padlón leszek. Soha nem akarlak elveszíteni, hisz Te vagy a fény az életemben. Mióta megismertelek, egyáltalán nem érdekel más nő, és ez nem változott azóta sem, hogy Párizsban élek. Tudom, hogy te ugyanígy érzel, ezért bízom benned. Örülök, hogy jól érzed magad Londonban, mert tényleg csak azt kívánhatom Neked, hogy találd meg a helyed ebben az új városban, ebben az új világban. Azt mondtad, nehéz megint beilleszkedni egy másik
89
országba, de tudom, hogy menni fog, hiszen Magyarországon is feltaláltad magad. Az állomásra vezető út életem leggyorsabb metrózása volt. Hogy tudtalak elengedni még egyszer? Nem értem, de miután megcsókoltuk egymást, mindaddig dermedten álltam a peronon, amíg a vonatod el nem tűnt a messzeségben. Annyira hiányzol! Örülök, hogy eljöttél és együtt tölthettünk néhány napot. Miután elmentél, sétálgattam, és arra gondoltam: nem érdemlem meg. Ő egy tündér, a képzeletem szüleménye. Nem lehet igaz, hogy engem választott. A látogatásod óta megváltozott az életem. Észhez tértem, és elkezdtem szeretni az óráimat. A tűzként lobogó jelenléted adott energiát és önbizalmat. Nem lehetek Neked elég hálás! Ez az együtt töltött hétvége volt életem legszebb pár napja. Ha nem szeretnél, belehalnék. Minél hamarabb gyere vissza! Elviselhetetlenül várom, hogy újra lássalak! Te vagy az én kincsem! a Te Matyid xx London, 2014. október 30. Matyi! Semmit nem értek a legutóbbi leveledből. Ez egy vicc? Én nem voltam Párizsban. Képzelődsz? Gabi
90
3 ȘANDOR Andrei 22. Rue Rogier 7000 Mons 04 72 76 92 88
[email protected] Decathlon Mons Rue de la Poire d'Or 7033 Mons Tisztelt Hölgyem/Uram! Ezúton szeretnék jelentkezni a meghirdetett részlegvezetői pozícióra. Andrei Șandornak hívnak, Romániából származom, de itt, Belgiumban végeztem felsőfokú tanulmányaimat. Nemrég szereztem középiskolai testnevelés-tanári képesítést, és most olyan melót keresek, ahol minden tudásomat felhasználhatom, és a sport iránti szenvedélyemet is hasznosíthatom. Meglehetősen szociális típus vagyok, általában jól kijövök az emberekkel, különösen a gyerekekkel. Beszélek románul, franciául és egy kicsit hollandul, mivel nyáron Knokke-Heistben dolgoztam életmentőként. A sport számomra nagyon fontos, ez a munkám és a hobbim is. Mindent megteszek azért, hogy olyan munkát találjak, amely során a sport területén segíthetek az embereknek. Ismereteimet a főiskolának, a középiskolai sportlehetőségeknek, és főként a tapasztalataimnak köszönhetem. Hároméves korom óta focizom és úszom, néhány évig kézilabdáztam, lovagoltam és futottam is. Meggyőződésem, hogy elég képzett vagyok a melóhoz és hogy szakmailag tudok segíteni az ügyfeleknek. Türelemmel várom válaszát. Andrei Șandor 91
Feladó:
[email protected] Címzett:
[email protected] Dátum: 2014. november 7. Tárgy: Lamalou Szia! Ahogy megbeszéltük, franciául írok neked, hogy gyakoroljuk a nyelvet, ez mindkettőnknek hasznos. Egy hete vagyok itt és már találtam is munkát! Szuper! Lamalou-les-bains-ben vagyok, egy szép délfranciaországi kisvárosban. Szeptemberben volt itt egy szörnyű árvíz, amely halálos áldozatokat is követelt, de újraindult az élet. A Chaîne thermale du soleil-ben dolgozom fizikoterapeutaként. Három magyar fiatal van velem, akik Pécsről jöttek. Nagyon jó fejek, a termálszezon kezdete óta vannak Franciaországban. Stoppal jöttek. Képzeld, az egyik lány, Mira, ismeri Barnabást, a srácot, aki szeretett rajzszögekkel játszani. Emlékszel rá? Hát ez mekkora! Megint rá kellett jönnöm, hogy Magyarország nagyon kicsi. Itt nem dolgozunk sokat. A héten több masszázstechnikát is tanultam, de inkább azokat alkalmazom, amelyeket Hévízen tanultam a szakmai gyakorlatom alatt. Sokkal erősebbek, és a kúrán részt vevő idős nők is jobban szeretik. Nagyon kíváncsiak és indiszkrét kérdéseket tesznek fel, de olyankor azt mondom, hogy nem beszélek franciául. Elég sokat keresek, többet, mint Magyarországon. Eleget félre tudok tenni ahhoz, hogy a jövő évet utazással tölthessem. Még nincs honvágyam, és neked? Mit gondolsz Belgiumról? Jól érzitek magatokat? Találtál munkát? Mons szép város? Az emberek szimpatikusak? Érted őket? Hogy viseled az esőt? Itt gyönyörű az idő. Várom a válaszod. Használd ki Monst, szorítok neked! Ciao. Károly
92
Kohai Mihály 4, rue Jean Lescarts 7000 Mons +36302552767
[email protected] Decathlon Mons Rue de la Poire d'Or 7033 Mons Mons, 2014. november 9. Tisztelt Hölgyem/Uram! A Decathlon üzletben betöltendő állásajánlat miatt írok. Én egy 25 éves magyar fiatal vagyok (tökéletesen beszélek franciául). A budapesti Testnevelési Egyetemen végeztem, így a profilom megfelel a megadott leírásnak. A nagymamám Hollandiában született, tehát ez a feltétel teljes mértékben teljesült. Szakmai tapasztalatokat is fel tudok mutatni, mivel a szakmai gyakorlatomat egy olyan vállalatnál végeztem, ahol diákoknak szerveztem sportrendezvényeket. A munka során sok ismeretet szereztem, amelyeket – úgy vélem – Önöknél tovább tudnék fejleszteni. Úgy gondolom, hogy személyes tulajdonságaim miatt ideális választás vagyok a felajánlott pozícióra. Számomra ez az állás tökéletes lehetőséget nyújt ahhoz, hogy megvalósítsam az ambícióimat, és megalapozzam a jövőmet. Szeretnék több információt kérni a munkával kapcsolatban. Tiszteletteljesen: Kohai Mihály
93
Novak, Matej Hviezdoslavova 23 81101 Pozsony Szlovákia
[email protected] Kelt: Pozsony, 2014. november 9. Csatolmány: Önéletrajz Tárgy: Jelentkezés a Decathlon eladói pozíciójára Tisztelt Hölgyem/Uram! Mivel jelenleg munkát keresek, szeretném benyújtani a pályázatomat a Decathlon üzletükben betöltendő eladói pozícióra. A profilom teljesen megfelel a leírásnak, amelyet az Önök honlapján volt szerencsém látni. Képzettségemnek köszönhetően számos olyan szakismeretre tettem szert, amelyet Önök keresnek. A Durham Egyetemen diplomáztam, ahol is közgazdaságot és franciát tanultam, de egy évet Amsterdamban is töltöttem. Mivel tanulmányaim alatt pénzre volt szükségem, kisebb melókat kellett végeznem, ezért az eladói szakma számomra nem teljesen új. Tanulmányaimnak köszönhetően angolul, franciául, hollandul, szlovákul, valamint az anyanyelvemen, magyarul beszélek. Általános iskola óta versenyszerűen futballoztam, de hét évig vízilabdáztam is. A munkám során és a sport miatt megtanultam, hogyan dolgozzam csapatban, illetve mikor hozzak önálló döntéseket. Az Önök cégéhez csatlakozni igazi kihívást jelent a jövőre nézve, hiszen itt teljes mértékben kifejezésre juttathatnám becsületességemet és kiteljesedhetnék munkámban.
94
További információkért rendelkezésükre állok, és örömmel várom személyes találkozásunkat egy Önöknek megfelelő időpontban. Szívélyes üdvözlettel: Matej Novak Feladó:
[email protected] Címzett:
[email protected] Dátum: 2014. november 14. Tárgy: Monsi vagyok, és te? :) Kedves Karesz! Tök király, hogy ilyen gyorsan találtál munkát! Nagyon örülök neked, mert én vagyok a legjobb haverod. :) Mons rendkívüli város. Találtam egy klassz ír kocsmát, és imádom a kagylót sült krumplival, amit a brüsszeli főtéren ettem. Képzeld, mindenfelé építkeznek a jövő évre, mert 2015-ben Mons Európa kulturális fővárosa lesz. Ez nagyon fontos az itteni lakosoknak. Mindenhol érződik a lelkesedés. Én viszont kicsit kétségbeesett vagyok a munka miatt. Mindenhová jelentkeztem, de még nem kaptam választ. Feliratkoztam álláskereső oldalakra is, de sokan keresnek munkát, és a külföldiek nem a legkeresettebbek. Azt hittem, érdekesebb leszek, ha az önéletrajzomba nyakkendős képet teszek, de ez sem működik. Már ott tartok, hogy bármit csinálnék, akár kagylós sült krumplit is árulnék! Fogalmam sincs, hogy mit tehetnék még: megírtam és újraírtam 15 motivációs levelet, folyton csak hirdetéseket olvasok, és még hazudtam is az önéletrajzomban: hozzáírtam képesítéseket a budapesti nemzetgazdaságban szerzett tapasztalatot is, hogy behívjanak interjúra. A fejvadászok amúgy sem tudnak semmit Magyarországról. De ez sem hozott eredményt. Tegnap este elmentem egy orosz boltba és vettem egy üveg vodkát. Miután az üveg kiürült, úgy éreztem magam, mint egy lúzer egy rossz filmben, akinek soha 95
semmi sem fog sikerülni. Nem vagyok benne biztos, hogy jól tettem-e, hogy emigráltam. Ráadásul honvágyam is van! Minden hiányzik, főleg az apukám. Elnézést, hogy túl érzelgős vagyok, de ma Jupilert ittam (ez a legolcsóbb sör, amit itt találtam). Néha arra gondolok, hogy 3 hét múlva már nem lesz rá pénzem. Szerencsére imádom ezt a várost. Ha nem Monsban lennék, már biztos visszamentem volna Budapestre. Ráadásul elegem van abból, hogy franciául kell beszélnem és írnom. Tudd, hogy csak érted hozom meg ezt az áldozatot! Misi. Feladó:
[email protected] Címzett:
[email protected] Dátum: 2014. november 28. Tárgy: RE: Monsi vagyok, és te? :) Helló Misi! Köszönöm a legutóbbi francia leveled, nagyon örültem neki. Sajnálom, hogy nem jó az életed Monsban, de ne feledd, hogy a szürke felhők fölött mindig kék az ég! Biztos vagyok benne, hogy idővel változik majd a sorsod. Én is nehezen találtam munkát, de végül találtam egyet, ami jobb is, mint ami volt. Velem személy szerint minden rendben. A főnök személyesen gratulált, mert nagyon jól kijövök a női ügyfelekkel. Érzem, hogy megbecsülnek, a vendégek pedig imádnak, mert a kezem csodát tesz a hátukkal. Egyszer eljött hozzám egy mozgássérült férfi, és egy óra masszázs után a saját lábán távozott. A vendégek „csodatévő Károlynak” hívnak, és meg kell, hogy mondjam, imádom. A főnök is bír. Azt mondta, hogy én vagyok a „gyógyfürdő gyöngye”. Szeretetének köszönhetően többet keresek, és pár hónap után emelést is kaptam. Ő egy kicsit az anyám a munkahelyen. A szakmai távolság ellenére kicsit intim a kapcsolatunk, nagyon közel állunk egymáshoz, ezért a többiek nem 96
igazán szeretnek. Úgy gondolják, hogy a főnök „kis kedvence” vagyok. Picit igazuk van. Amikor vécén voltam, bejött néhány kollégám, és hallottam, hogy rólam beszélnek. Azt mondták, hogy „magyar seggnyaló” vagyok. Ez rosszul esett, mert nem igaz. A mi kapcsolatunk egy csapatban átlagos szakmai kapcsolat. Nagyon jó fej, minden nap együtt eszünk, mindig megkér, hogy ebédeljünk együtt, mindig meghív egy helyre. Eleinte kicsit nehéz volt, mert nálam jobban beszél franciául, de neki köszönhetően sokat fejlődtem. Mióta ilyen közel állunk egymáshoz, kezdem átlátni a karrierlehetőségeket a Chaîne thermale-nál Franciaországban. Masszőrként kezdtem, de ha jól dolgozom, feljebb léphetek, és csoportvezető is lehetek. A csoportvezető többet keres, mint a masszőrök, mert bár kevesebbet dolgozik, nagyobb a felelőssége. Szóval láthatod, hogy minden lehetséges, ha szívvel csinálod. Fel a fejjel! Károly Feladó:
[email protected] Címzett:
[email protected] Dátum: 2014. november 28. Tárgy: RE: RE: Monsi vagyok, és te? :) Kedves Károly! Köszönöm a támogató szavakat, megnyugtató, hogy mindig számíthatok rád. Az igyekezeted ellenére még mindig ugyanolyan lehangolt vagyok. Csak az alkohol segít felejteni. Viszont el kell mesélnem egy őrült sztorit. Tegnap este bementem a városba inni egyet, és amikor eljöttem az Igazságügyi Palota mellett, egy hatalmas szobrot láttam meg a parkolóban. 18 méter magas volt, és fluoreszkáló fadeszkákból állt. Úgy nézett ki, mint egy óriási gyufákból épített hatalmas tábortűz. Eszembe jutott róla, amikor gimiben földrajz táborba mentünk, és egy sátorban aludtunk... 97
Nem tudom, hogy az emlék miatt láttalak-e, de egy pillanatra – egy hosszú, nagyon hosszú pillanatra – azt hittem, hogy ott vagy a szobor másik oldalán, és komolyan szemléled. Az a sál volt rajtad, amit tavaly karácsonyra adtam neked. Mióta vagy szemüveges? Jaj, úgy hiányzol, barátom! Senki sem hiányzik annyira, mint te. De lehet, hogy csak az alkohol miatt képzelődtem. Remélem, veled minden rendben. Barátsággal: Misi Ui.: Rákerestem a Google-ön, a szobor egy Arne Quinze nevű flamand művész installációja. Azt mondja, hogy „ez annak a metaforája, ami összeköt minket”, egy „törékeny és erős” kötelék...
98
4 Bogdan Trifunović Rue de Houdain, 14 7000 Mons +32 65 37 40 30
[email protected] Skype: bodgantrif93 Madame Letor (HR vezető) Clean Express Poty Rue des Clercs, 94 7000 Mons Kelt: Mons, 2014. november 30. Csatolmány: Önéletrajz Tárgy: Jelentkezés higiéniai munkatárs pozícióra Tisztelt Hölgyem! A higiéniai munkatárs álláshirdetés miatt írok. A nevem Bogdan Trifunović, 20 éves szerb tanuló vagyok, jelenleg Belgiumban, a Monsi Egyetemen végzek mérnöki tanulmányokat, így a tanulmányaim finanszírozása végett keresek munkát. Mivel az általam választott mérnöki területen még nem szereztem képesítést, leginkább fizikai jellegű, de nagy felelősséggel járó munkát keresek. Az előző munkám során, amelyet egy nagy, szerb vállalatnál végeztem, olyan képességekre tettem szert, amelyekkel megfelelek a hirdetésben meghatározott feltételeknek. Nagyon hasonló munkakörben dolgoztam, az érettségi utáni nyáron higiéniai munkatárs voltam. Ezalatt megtanultam módszeresen rendszerezni a munkámat, és önállóan elvégezni a feladataimat. Jól fogadom a kritikát, és mindig kész vagyok fejlődni. Mivel nemrég érettségiztem, a szakmai pályafutásom elég rövid, viszont a nyári munkámnak 99
köszönhetően sok tapasztalattal rendelkezem. Minden szakmai gyakorlatomat, korábbi munkáimat, kompetenciámat és ismeretemet feltüntettem a mellékelten csatolt önéletrajzomban. Bízom pozitív válaszában. Tisztelettel: Bogdan Trifunović Feladó:
[email protected] Címzett:
[email protected] Dátum: 2014. december 5. Tárgy: RE: RE: RE: Monsi vagyok, és te? :) Csatolmány: ajánlólevél Misi! Megkaptam a leveled. Király, hogy Monsban laksz, amikor ennyi minden történik. Az események közepében vagy. Még egyszer köszi, hogy gyakorlod velem a franciát! Nagyon megható volt, viszont még soha nem voltam Monsban. Szóval nem tudom, kit láttál, de biztos, hogy nem engem. Kicsit aggódom érted, nem kéne alkoholistává válnod a szerencsétlen munkanélküliséged miatt. De van egy megoldásom a problémára. Így adok neked egy előkarácsonyi ajándékot. Írtam egy hamis ajánlólevelet, amit felhasználhatsz és elküldhetsz a vállalatoknak, amikor állásra jelentkezel. Olvasd el, hogy majd tudj válaszolni az igazgatók kérdéseire. Jól fog jönni. Remélem, a pénzből, amit a munkáddal keresel, még az ünnepek előtt veszel nekem ajándékot. :) Sok sikert! Károly
100
Magyar Úszószövetség Hajógyári sziget 1034 Budapest Magyarország Budapest, 2014. december 3. Tárgy: Ajánlólevél Tisztelt Hölgyem/Uram! Kohai Mihály 2013 augusztusa és 2014 májusa között szervezetünknél a gyermek-sportrendezvények szervezéséért felelős asszisztensi pozíciót töltötte be. Ennek során számos készségről tett tanúbizonyságot: gyermekekkel és fogyatékkal élőkkel dolgozott, úszó- és kajakversenyeket, vízilabdamérkőzéseket szervezett középiskolásoknak. Munkája hatékonyságával tökéletesen elégedettek voltunk. Egyszer például nem volt uszoda egy kerületi gimnáziumoknak szervezett vízilabda-mérkőzéshez. Mihály mindent kézben tartott, és keresett egy helyi uszodát, így teljes szakértelemmel oldotta meg a problémát. Gördülékenyen szervezte meg a verseny átköltöztetését. Munkájában és munkatársaival való kapcsolatában mindig is megbízható és felelősségteljes volt. Kiváló kommunikációs képességgel rendelkezik, karizmatikus, kedves, szívélyes és mindig rendelkezésre áll. Jól kijön a gyerekekkel. Versenyszerűen is úszott, így jól kezeli a stresszt. Nyitott az új kihívásokra. Szívesen ajánljuk Kohai Mihály szolgáltatásait. Meggyőződésünk, hogy aduász lehet az Önök vállalatában, és hogy gyorsan beilleszkedik majd. Ha bármilyen további információra van szükségük, állok rendelkezésükre. Tisztelettel: Szabó Károly A MÚSZ elnöke 101
Kohai Mihály 4, rue Jean Lescarts 7000 Mons +36302552767
[email protected] S&R Piscine du Grand Large Avenue de la Sapinette 20 7000 Mons Tisztelt Uram! Köszönöm, hogy ennyire készségesen időt szánt a 2014. december 10-i találkozónkra. Az Önök által leírt úszómesteri feladatokat: gyerekfelügyelet úszásoktatás alatt, vízi aerobic órák tartása látogatók számára, az uszoda szabályzatának betartatása és vízilabda-mérkőzések szervezés, tökéletesen testhezállónak tartom. Ez az állás számomra egy álmot válthat valóra, lehetőséget teremthet, hogy újrakezdjem az életemet Belgiumban, egy biztos jövőt jelenthet. Ezen kívül különösen érdekel egy olyan perspektíva, amelyben egy vízi központ medencéiben dolgozhatok egy fiatalos csapat tagjaként, és különböző életkorú embereknek segíthetek szükség szerint formába lendülni a sport által. Rendelkezésére állok egy újabb találkozóra. A közeli együttműködés reményében tisztelettel: Kohai Mihály Feladó:
[email protected] Címzett :
[email protected] Dátum:2014. december 12. Tárgy: RE: RE: RE: RE: Monsi vagyok, és te ? :) Karcsi, Nagy híreim vannak! A te ajánlólevednek köszönhetően végre állásinterjúm volt a Grand Large uszodában, ami nagyon közel van Monshoz. Olyan hosszú keresgélés után el sem hiszem, hogy ráleltem a tökéletes munkára. 102
Felügyelni a gyerekeket és versenyeket szervezni: ezt mind imádom csinálni! Ráadásul annyira szuper, hogy már az elején így megbíznak bennem. Mindenesetre szerintem enyém az állás. A főnök azt mondta, hogy nagyon tetszik neki az önéletrajzom és nem hiszi, hogy talál még egy olyan jelentkezőt, mint én. Nem is tudom hogyan, de megtaláltam a reményt, és ez segít, hogy abbahagyjam az ivást, és hogy újra pozitív legyek. Várom a válaszod, és addig is engedd meg, hogy megköszönjek mindent. Nagyon sokat segítettél és szeretném, ha tudnád, hogy mennyire hálás vagyok az ajánlóleveledért. Köszönöm, drága barátom! Köszönöm, hogy nem hagytál szarban csak azért, mert a te életed sokkal egyszerűbb, mint az enyém. Reményekkel teli barátod, Misi Pécsi Mira Les Verdales Önkormányzati Kemping Boulevard Mourcairol 34240 Lamalou-les-bains Lamalou-les-bains Termálfürdő Igazgatója Avenue Clémenceau 34240 Lamalou-les-bains Kelt: Lamalou-les-bains, 2014. december 12. Tértivevényes levél Tisztelt Hölgyem/Uram! 2014. július 1. óta idénymunkásként dolgozom a La Chaîne thermale du Soleil termálfürdő masszázsrészlegén Lamalou-les-bains-ban masszőrként. A jelen levélben szeretném jelezni Szalamand Károly gyógytornász többszöri illetlen viselkedését és 103
megjegyzéseit. Számos alkalommal tesz rám sértő megjegyzéseket és vet rám perverz pillantásokat. Például, az intim szféra nagyon fontos a számomra, és ő ezt egyáltalán nem tiszteli. Néha megfogja a lábam, és amikor egyedül vagyunk a masszázsszobában, mindig felajánlja, hogy „happy enddel” végződő privát masszázst ad nekem. Egyszer, amikor már minden ügyfél elment, elfogadtam az ajánlatát. Életem legrosszabb estéje volt. Levetkőztetett és elkezdte az intim testrészeimet fogdosni. Azt mondta, hogy egy új kínai kezelést szeretne rajtam kipróbálni. De néhány perc múlva egyértelmű volt, hogy egészen mások a szándékai. Megkértem, hogy hagyja abba, de lefogott a karomnál, és nem hagyta, hogy elhagyjam a szobát. Pánikba estem és elkezdtem kiabálni. Ekkor megijedt attól, hogy valaki meghallhat minket, így ki tudtam szabadulni. Elmeséltem a kollégáimnak, hogy mit történt velem és azt mondták, hogy nem ez volt az első eset, hogy probléma volt Károllyal. A történtek nagyon felzaklattak. A munka törvénykönyvének L. 1152-1. cikke teljes mértékben elítéli az effajta viselkedést. Ezért kérem Önöket, hogy minél előbb tegyék meg a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a lehető legjobb körülmények között tudjam folytatni munkám a termál központban. Az Önök részéről válasz vagy konkrét lépés hiányában kénytelen leszek felkeresni az üzemorvost vagy esetlegesen az illetékes bírósághoz fordulni. Kérem Hölgyem/Uram, fogadja kitüntetett nagyrabecsülésem kifejezését! Mira Pécsi
104
5 Feladó:
[email protected] Címzett:
[email protected] Dátum: 2014. december 27., szombat 20:05 Szia Maya! Bocsánat, nagyon elfoglalt voltam, nem volt időm írni neked. Most viszont kihasználom az ünnepeket, és újra felveszem veled a kapcsolatot. A karácsonyt a családdal töltöttem. Halat ettem, asszem lazacot, 26-án elmentem az unokatesóimhoz, ott meg halászlevet ettem. Ez magyar hagyomány: megfőzzük a halat, és beletesszük a levesbe a hal ikráit is. Elég bizarr, tudom… Desszertnek a nagymamám csinált egy hagyományos diós-lekváros sütit a tetején étcsokibevonattal. Az egész család ott volt, és együtt ünnepeltük a karácsonyt. Nálunk 24-én este van az ajándékozás, nálatok? Kaptam egy laptopot, már nagyon régóta szerettem volna egyet. Az unokatesóimtól és a nagyszüleimtől videojátékokat kaptam. És te mit kaptál? Az unokatesóimmal beszélgettünk a szerelmeinkről és az exeinkről. Ott volt a nővérem is. Azt mondta, hogy az exe Franciaországban lakik! Károlynak hívják. Régebben elválaszthatatlanok voltak, de Károly kapott egy állásajánlatot Lamalou-les-bainsben, a termálfürdőben, és el kellett mennie. A nővérem nem akart vele menni. Károlynak nem esett nehezére búcsút venni. A nővérem azt mondta, hogy Károly valószínűleg nem is volt annyira szerelmes, mint ahogy állította. Keserűség nélkül beszél róla, de gyanakvóan. Úgy érzem, nem biztos abban, hogy valójában milyen szexuális beállítottsága van a srácnak. Szerintem lehet, hogy azért ment el, mert érezte, hogy más, ezért tovább akart lépni, és új fejezetet akart nyitni az életében. Úgy általánosságban szerintem Franciaországban elfogadóbbak a homoszexuálisokkal. Te mit gondolsz? 105
Hogy teltek az ünnepek? Nálatok is hal van karácsonykor? Sokan voltatok a családi ebéden? Nálatok is ment az ostoba fecsegés az emberekről? Jajj, majd’ elfelejtettem: Boldog új évet! Hogy fogod ünnepelni a szilvesztert? Én egy hatalmas partit fogok rendezni egy tucat barátommal. Puszi: Iván Feladó:
[email protected] Címzett:
[email protected] Dátum: 2014. december 28. Tárgy: Boldog karácsonyt!;) Drága barátom! Mint tudod, az ünnepekre hazajöttem Magyarországra. Nagyon izgalmas volt újra látni a családomat ilyen hosszú idő után. Nagyon kedvesek voltak velem. Az ünnep olyan volt, mint mindig: december 23-án a Vörösmarty téren sétáltunk. 24-én feldíszítettük a fenyőfát, délután meg elkészítettük az ünnepi vacsorát, amit mindig együtt csinálunk. Aztán odaadtuk egymásnak az ajándékokat, és ettünk. Mint minden évben. Képzeld, találkoztam az egyik unokatesómmal, aki Párizsban tanul. Matyinak hívják. Van egy francia barátnője, de távkapcsolatban élnek. Szerinted működhet az ilyesmi? Karácsony második napja után elkezdtem érezni az uszodám hiányát, úgyhogy elmentem keresni egyet, ami hasonlít az „enyémre”. Nem tudom otthagyni a munkámat, a tökéletes életemet. Alig várom, hogy megújult erővel folytathassam a csodálatos munkámat, annyira hiányzik! És te, hogy vagy? Hogy telt a karácsony? Láttad a hírekben, hogy az Európa 2015-ös kulturális fővárosát, Monsot jelképező nagy faszobor néhány napja összedőlt? Várom válaszod, még egyszer minden jót! Misi 106
Budapest, 2014. december 29. Gabi, szerelmem! A karácsony nélküled elviselhetetlen volt! Régebben ez volt a kedvenc ünnepem, de idén nem tudtam élvezni. Miután megérkeztem Budapestre, a családom és a barátaim gyakorlatilag teljesen letámadtak. Öt nap alatt nem tudtam időt szakítani arra, hogy egy kicsit egyedül legyek, és írjak neked. Nem emlékszem semmire a Szentestéből, pedig az anyukám a kedvenc ételemet főzte, töltött káposztát. De elvesztette az ízét, mert te nem voltál itt, hogy megoszthassam veled. Másnap a nagycsaláddal ebédeltünk, és találkoztam az unokatesómmal, Mihállyal, aki épp Monsban, Belgiumban lakik. Egy uszodában dolgozik, és nagyon jól érzi ott magát. A vele való beszélgetéstől kedvet kaptam ahhoz, hogy én is keressek valami munkát, hogy az energiáimat valami értelmes dologra fordítsam. Mit gondolsz erről? És neked hogy telt a karácsony Londonban? Remélem, jól. Van már valami terved a szilveszterre? Millió csók: Matyi Feladó:
[email protected] Címzett:
[email protected] Dátum: 2015. január 16. Tárgy: boldog új évet! Szia szépségem! Hogy telt a karácsony? Hogy válaszoljak a kérdésedre, én Londonban maradtam, mert nem volt kedvem ahhoz, hogy találkozzak az apám új feleségével, nagyobb bulinak tűnt az egyetemi barátaimmal ünnepelni a karácsonyt. Csak azt sajnálom, hogy így nem láthattam a párizsi barátaimat. Be kell vallanom valamit. Szilveszterkor találkoztam azzal a sráccal, akiről meséltem. Elég bizarr 107
találkozás volt, de nagyon... kielégítő. De nem ez volt az este egyetlen meglepetése. Ahogy az egyetemi buliba mentem, egy pillanatra azt hittem, hogy Matyit látom sétálni az utcán. Dohányzott, és azzal a tipikus mozdulattal simította meg a haját Nem vagyok biztos benne, hogy ő volt az, mert éppen a buszon voltam, lehet, hogy csak azért hittem azt, mert az utóbbi hetekben mindenhol magyarokat látok Londonban. Két napja például a bankban voltam, és két magyar lányt hallottam arról beszélni, hogy valami probléma van az automatával. Felismertem a nyelvet, de nem mindent értettem. Sőt, az utcámban lévő cukrásznak is van egy új alkalmazottja, aki magyar. Egy kicsit beszél angolul, de én jobban beszélek magyarul, mint ő angolul, úgyhogy képzelheted, milyen szinten van angolból! Jobban szeret magyarul beszélni, úgyhogy dumcsiztunk egy kicsit. Nehezen találtam a szavakat, de elfogott a nosztalgia. Van egy magyar bolt is Londonban, bár nincs hozzám közel. Oda szoktam járni, mert nagyon hiányzik a tejföl. Szoktam venni Túró Rudit és paprikát is. Főztem ennek a srácnak egy tipikus magyar ételt. Úgy örültem, mert nagyon ízlett neki. Egyszer meg fogorvost kerestem, és az első név, amit a neten találtam, magyar volt. Kardos doktor, tipikus! Szóval London lassan a magyarok második fővárosa lesz, és én ennek a folyamatnak a kellős közepén találtam magam. Kicsit bizarr. Egy francia lány Londonban magyarok között… Szóval van ez a srác, akiről majd hosszabban is mesélni fogok, ha eldöntöttem, hogy mit akarok: Matyival maradni és mindent helyrehozni, vagy belevágni egy új kalandba ezzel a csodás, hihetetlen sráccal, aki hivalkodó, mint egy páva. Nehéz döntés… Matyi annyira intelligens és érzékeny, és persze rajta keresztül Magyarországgal is kapcsolatban maradhatok. De Harrison és én, egészen kivételes kapcsolat van köztünk. Olyan szexuális kisugárzása van, aminek nem bírok ellenállni. 108
Azt hiszem, olyan fiúra lenne szükségem, akiben ezek a dolgok egyszerre megtalálhatók. Puszi: Gabi Ipadről küldve a Starbucks Leicester Square wifin keresztül Feladó:
[email protected] Címzett:
[email protected] Dátum: 2015. január 25. Tárgy: Monsban bulizok, és te? Drága Károly, egyetlen barátom! Kicsit aggódom, mert nem válaszoltál egyetlen levelemre sem karácsony óta. Mi történt? Bánt valami? Valami szúrja a szemed? Még Lamalouban vagy? Mindenképpen el kell mesélnem a Mons 2015 megnyitója alkalmából rendezett fergeteges éjszakát. Nagyon közel lakom a harangtorony kertjéhez. Az az egyetlen bajom ezzel a hellyel, helyszínnel, hogy minden órában nagyon hangosan harangoznak… Szóval elkezdtem felfedezni a január 24-i megnyitót: vetettem egy pillantást Doudou városára, amely a kertben található. Varázslatos volt, az egész parknak teljesen más volt a hangulata. Tele volt állatokkal és tündérszobrokkal, amelyek különböző fényekben úsztak. Imádtam a sárkányt. Tudod, hogy nagyon szeretem a fantasy könyveket, úgyhogy közel áll hozzám ez a világ. Ezután sétálgatás közben egy zenei installációba, a Songlines-ba botlottam, ahol meghallgathattam anyukám kedvenc számát, egy igazi örökzöldet, a Tombe la neige-t japánul, koreaiul és olaszul… Ismered? Azt kell, hogy mondjam, hogy idegenl nyelven sem jobb, mint eredetiben. Kicsit nevetséges volt, mint Korda György, de olyan multikulturális hangulatot adott azért. 109
A Marché aux herbes téren is láttam egy zenei installációt. A neve Keyframes. Neonrobotok táncoltak, és a sötétben ezek a világító szobrok varázslatosak voltak, elég látványos volt. Ezután megkerestem a Nimy utcát, és találtam jacuzzikat. Kilenc óra volt, felvettem a fürdőgatyámat, és beugrottam a gőzbe. Két nagyon szimpi lány volt ott, 20 percet beszélgettünk. Vicces volt. Szerencsére a vízálló órámat viseltem, így tudtam figyelni az időt, de így is majdnem lekéstem a tűzijátékot. Ráadásul úgy érzem, hogy hamarosan beteg leszek, mert amikor kijöttem a jacuzziból, jéghideg volt, és nekem nem jutott fürdőköpeny. 22:30-kor elszaladtam a Nervienne térre, hogy megnézzem a tűzijátékot. A tér tele volt emberekkel, varázslatos volt. Ezután kicsit elfáradtam, úgyhogy beültem egy ír kocsmába, ahol vörös hajú felszolgálók és felszolgálónők voltak. Egy szó, mint száz, szerintem Mons az eddigi legjobb európai kulturális főváros. 2010ben is jól éreztem magam veled Pécsett, de az egy teljesen más világ volt. Ha velem lettél volna, te is imádtad volna az installációkat, a hangulatot, a jacuzzit, remélem, hogy egy napon együtt is megnézhetjük az egészet. Puszi Írj minél hamarabb, aggódom érted. Misi Ui: küldöm a Mons 2015 honlapjának a linkjét, Regarde!
110
6 Feladó:
[email protected] Címzett:
[email protected] Dátum: 2015. január 27. Tárgy: RE: én Monsban ünneplek, és te? Szia barátom! Ne haragudj, hogy eddig nem írtam, de elég bonyolult volt a helyzet a munkahelyemen, és nem volt időm válaszolni. De ne izgulj, ura vagyok a helyzetnek. A Mons 2015 megnyitó nagyon érdekes lehetett, sajnálom, hogy nem tudtam veled elmenni. Most viszont egy nagyon fura témáról szeretnék neked írni. Képzeld, életemben először emlékszem egy álmomra! Ráadásul te is benne voltál, szóval muszáj elmesélnem neked. Azt hiszem, lepedék volt a fogaid között, mert fogorvosként dolgoztál. Aztán kicsit homályos, de arra emlékszem, hogy bementünk a rendelődbe és ott volt egy csomó kád sörcsapokkal. Majd sört ittunk egy nagyon csinos nővel az egyik kádban. Teljesen olyan volt, mintha egy medencében lennék Monsban, vagy bárhol máshol. Aztán elkezdtem lovagolni és ekkor jöttem rá, hogy csehül beszélek, és azt mondtam, hogy „Elfelejtettem az anyanyelvem”! Mondtam neked valamit egy teljesen ismeretlen regényről. Rajtad valamiféle portás egyenruha volt. Olyan volt, mintha egy másik korban élnénk. Aztán rájöttem, hogy Katalin cárnő udvarában vagyunk. Úgy éreztem, hogy egyáltalán nem veszel észre, mert éppen a fogadat mostad a kádadban. Szóltam neked, de nem hallottál a sörcsapok zaja miatt. Úgy rémlik, különböző nyelveken beszéltünk. Ez az egész túl bizarr ahhoz, hogy megértsem. Amikor reggel úgy döntöttem, hogy írok neked, rájöttem, hogy valahogy máshogy érzem magam, mint 111
általában. Valami megváltozott, de szükségem van egy kis időre, hogy rendezzem a gondolataimat. Ölellek, Charli. Feladó:
[email protected] Címzett:
[email protected] Dátum: 2015. február 6. Tárgy: Mons? Szia Mihály! Íme, írok neked, ahogy ígértem. Annyira jó volt végre újra látni karácsonykor, annyira felvidítottál a sztorijaiddal és vicceiddel, amik nagyon hiányoztak. Mióta visszajöttem Párizsba azon gondolkozom, hogy mi legyen Gabival (tudod a francia barátnőm, akiről beszéltem) és velem. Tudom, hogy valami nincs rendben, mert ez a távolság megöl! Annyira hiányzik! Szerintem neki is nehéz ez a helyzet, és muszáj, hogy találkozzunk. De nem akar Párizsba jönni, mert nem akar találkozni a barátaival, nem tudom miért, de hát ez van, a nők néha bonyolultak… Ugyanakkor én sem akarok Londonba menni. Az jutott eszembe, elmehetnék-e hozzád Monsba? Még sosem voltam Belgiumban és nagyon szeretném megnézni a várost, és részt venni a kulturális programokon. Gabi nagyon szereti az ilyesmit. Lakhatnánk nálad a február 14-15-i hétvégén? Már az utazásra is spórolnom kell, szóval, ha nem segítesz, nem tudunk elutazni. Megígérem, észre sem veszed majd, hogy ott vagyunk. Kérlek, mielőbb írj! Türelmetlenül várom a válaszod, unokatesó. Matyi
112
Feladó:
[email protected] Címzett:
[email protected] Dátum: 2015. február 9. Tárgy: couchsurfing Szia Károly! Iván vagyok, a volt barátnőd bátyja. Mesélt rólad, amikor együtt karácsonyozott a család. Olyan sokat beszélt rólad, hogy úgy érzem, mintha te és én ismernénk egymást. Fura, nem? Szóval elkértem a húgomtól az email címed, és íme, már írok is. Azt mondta, hogy most Dél-Franciaországban élsz. Még egy ismerős Franciaországból! Tudod, van egy levelezőtársam, Maya, aki szintén Franciaországban él, La Rochelle-ben. Ugyan kicsit északabbra van, de hát akkor is, Franciaország! És most, hogy ilyen sok barátom van kint, miért is ne utazzak el ebbe a csodálatos országba, nemde? Az útitervem az az, hogy stoppal elmegyek La Rochelle-be és a szállásomat pedig coushsurfinggel oldom meg, és közben lemegyek majd délre is. Nagyon király! Te már próbáltad ezt a couchsurfinget? Azért lenne jó, mert megismerhetném az igazi francia életstílust, hogy hogyan is élnek Franciaországban. Egy nap lehet, hogy kiköltözöm! Szóval zavarna téged, ha néhány napot nálad aludnék? Természetesen hoznék magamnak hálózsákot, fogkefét, minden ilyesmit! Persze ezzel te is jól járnál! Lenne nálad valaki, aki a szülőföldedről, Magyarországról jön. Vihetnék neked bármit, ami hiányzik itthonról. Főzhetnék és takaríthatnék is, vagy legalábbis besegíthetnék… Ráadásul megismerkedhetnél egy nagyon jó fej sráccal! Na, mit szólsz? Április elején vágok neki az útnak, szóval még van időd dönteni! De én pozitív választ várok! Annyira jó lenne Lamalou-les-Bains-ben tölteni néhány napot!
113
Előre is köszi! A jövendőbeli barátod, Iván
7 Pierre Letien 3, Rue Jeanne d'Arc 34600 BEDARIEUX
[email protected] Lamalou-les-Bains, 2015. február 13. Tárgy: panaszlevél Tisztelt Hölgyem/Uram! Egy éve minden évben eljövök gyógyfürdős kezelésre, és eddig még egyszer sem voltam elégedett. Ezúton szeretném tehát kifejezni Önöknek elégedetlenségemet néhány dologgal kapcsolatban. A gyógyfürdők túl későn nyitnak, így képtelenség reggeli előtt fürdeni. Ráadásul az iszap színe undorító, az ürüléket juttatja eszembe, és én nem szeretem, ha kakával vagyok beborítva. A vendégek higiéniájáról is érdemes beszélni. A zuhanyzók helyett a medencéket használják fürdésre, emiatt piszkos a víz. Túlságosan sportosak, úgy érzem magam köztük, mint egy retardált disznó. Ezen kívül három órás várakozás után, többszöri kérésem ellenére sem adta át nekem senki a helyét a jacuzziban ott, ahol a legerősebben jön ki a levegő. Egyébként egyszer elaludtam az egyik medencében, és majdnem megfulladtam, de senki sem akart megmenteni.
114
Ráadásul az egyik masszőr egyáltalán nem professzionális. Én mondtam el neki, hogy hogyan kell masszírozni. Nem beszélt túl jól franciául, nem is értett semmit. Azt szerettem volna, ha a hátammal kezdi, ehhez képest ő a lábammal kezdte, pedig a lábam egyáltalán nem fáj. Egyáltalán nem ismeri a masszőr szakmát. A masszázs után két hétig nem tudtam mozgatni a bal karomat. Azt hiszem, Károlynak hívják, láttam a kitűzőjét. Remélem, hogy a kellemetlenségek ismerete után a jövőben orvosolni tudják ezeket a problémákat, amelyek rendkívüli módon ártanak intézményük hírnevének. Előre is köszönöm a figyelmet, amelyet ennek a néhány megjegyzésnek szentelnek. Szívélyes üdvözlettel: Egy elégedetlen fürdőző Feladó:
[email protected] Címzett:
[email protected] Dátum: 2015. február 16. Tárgy: monsi katasztrófa Szia Josie! Tudod, Matyival elutaztunk Monsba a hétvégére, mivel már ezer éve nem láttuk egymást. Az ő ötlete volt. Olyan szuper lehetett volna a hétvége, de végül egy katasztrofális estével zárult. Nem meglepő, az egész péntek tizenharmadikán kezdődött. Pénteken este érkeztünk meg, Matyi unokatesója várt minket a felújítás alatt álló állomáson. Az egész egy nagy lyuk volt, igazából nem is állomás, hanem egy hatalmas lyuk. De Mihály ott volt. Az első pillanattól kezdve nagyon szimpatikus volt. Nagyon kedves és önzetlen. Mivel már későre járt és ki voltunk purcanva, rögtön lefeküdtünk aludni, amint megérkeztünk Misihez.
115
Mons gyönyörű. Reggel elmentünk a Grande place-ra, ami hihetetlenül szép, volt ott egy kis majom a városháza mellett, ő is nagyon aranyos volt. Megsimogattuk a bal kezünkkel, ami elvileg szerencsét hoz (kivéve Matyinak). Piknikeztünk egyet a kastély parkjában, gofrit ettünk, amit egy sétálóutcában vettünk. Tiszta romantikus lehetett volna, de Matyi mindent elrontott. Az első pillanattól kezdve csak arról beszélt, hogy milyen magányos volt Párizsban, és Budapesten milyen boldogok voltunk együtt, és ez baromira idegesített. Annyira elviselhetetlenül romantikus volt. Elkezdtem észrevenni rajta néhány dolgot, és délutánra már ordítani tudtam volna az idegességtől. Máshogyan beszél, elkezdett olyan párizsi szlenget használni, amit csak az idióták használnak. Emlékszel Jacques-ra az osztályunkból, aki mindig totál nevetséges dolgokat mondott? Na, Matyi teljesen ilyen lett! Délután veszekedtünk is. Nagyon szerettem volna elmenni a monsi börtönbe, ahol Paul Verlaine, az egyik kedvenc költőm raboskodott, de Matyinak, az én drága Matyimnak más tervei voltak. Szerinte Valentin napon nem börtönbe kell menni. Ő a Sainte-Waudru templomba akart volna menni. De hogy miért? Fogalmam sincs. Lehet, hogy meg akarta kérni a kezem? Harrison soha nem tenne ilyet velem. Ő megért, és tiszteli az akaratomat. De van még valami: egyáltalán nem akar Misivel magyarul beszélni, és ez engem idegesít! Ez az anyanyelve! Biztosan azt gondolja, hogy tökéletesen beszél franciául, pedig nem így van. Ráadásul szörnyűbb az akcentusa, mint volt. És mindig kijavította Misit, aki pedig szerintem jobban ismeri Monsot nála. Este találtunk egy jó kis bárt a Marché aux herbes téren, közel a Grande place-hoz. Az egész jól indult, belga piákat kóstoltunk (ismered a peketet?), és sört. De aztán Matyi teljesen berúgott. Rendkívül közlékeny lett, 116
csupa erotikus dolgot mondott, miközben Mihály is ott volt velünk. Nagyon ciki volt! Haza kellett mennünk Matyi állapota miatt. Azt kell mondanom, hogy már nem szórakoztat. Hat hónap után most szeretkeztünk először, erre elaludt, én meg felhívtam Harrisont. Több mint két órán át videó skype-oltunk, miközben Matyi mellettem aludt. Sokkal jobb volt, mint az előtte eltöltött fél óra. Röviden tehát, ez volt életem egyik legrosszabb hétvégéje. Nagyon csalódott vagyok, hogy Matyi ilyen lett. És veled mi újság? Van valami újdonság Párizsban? Puszi! Feladó:
[email protected] Címzett:
[email protected] Dátum: 2015. február 16. Tárgy: hatalmas jajj! Josie, baszki, megkaptad az utolsó üzenetemet??? Azt hiszem véletlenül Matyinak küldtem el. Ez szívás! Gondolhatod, hogy milyen szép dolgokat írtam róla a levélben. Nem tudom kiverni a fejemből. Egyik percben arra gondolok, hogy jó ez így, mert úgysem voltam elég erős, hogy véget vessek a kapcsolatunknak, egy perccel később pedig már azt, hogy ez totál katasztrófa. Vége, örökre elvesztettem. Egy ribanc vagyok, és ez egyedül az én hibám. Iszonyatos bűntudatom van. Gabrielle
117
8 Chaîne thermale du soleil Emberi erőforrások Avenue Clémenceau 34240 Lamalou-les-bains Szalamand Károly 34240 Lamalou-les-bains Lamalou-les-bains, 2015. március 13. Tárgy: Értesítés munkaviszony megszüntetéséről Ajánlott, tértivevényes levél Tisztelt Uram! Ahogy azt a március 12-i megbeszélésünk alkalmával jeleztük Önnek, súlyos kötelezettségszegés miatt munkaviszonya megszüntetése mellett döntöttünk. Döntésünket több esemény következtében hoztuk meg. Először is érkezett hozzánk egy újabb bejelentés, amelyben Önt szexuális zaklatással vádolják. A kolléganő nagyon konkrét tényeket ír le, és Önt név szerint említi. A támadó kiléte felől tehát nincs kétségünk. Más alkalmazottakra is hivatkozik, akiknek szintén gondjuk volt Önnel. Úgy tűnik, Önnek nem csak a nőkkel, hanem az idős férfiakkal is problémája van. Kaptunk egy panaszlevelet is a fürdő egyik vendégétől, aki az Ön vendége volt. Azt írta, hogy egyáltalán nem szakszerűen viselkedett, és a testrészeket sem volt képes megkülönböztetni, ami egy masszőrnél viszonylag nagy gond. Ráadásul, ha Franciaországban dolgozik, elvárható a minimális francia nyelvtudás, legalább annyi, hogy a vendégekkel félreértések nélkül tudjon kommunikálni. Ez azonban láthatóan nincs így.
118
Ez a viselkedés sokat árt intézményünk hírnevének. Amit Ön tesz, az elfogadhatatlan egy alkalmazottól. Ez engem különösen elkeserít, főleg, hogy a karrierje ígéretesnek tűnt. Mielőtt elmegy, ki kell töltenie a három órás felmondási időt, amely március 14-én 15 órakor kezdődik, valamint ki kell takarítania a masszázsszobát. Szigorúan felszólítom, hogy semmilyen ürüggyel ne lépjen kapcsolatba intézményünk vendégeivel és alkalmazottaival. Gondoskodunk arról, hogy többé ne legyen lehetősége vagy alkalma szép országunkban dolgozni. Tisztelettel: U.I.: Javaslom, keressen fel egy pszichiátert. Sürgősen segítségre van szüksége. Maya: Hahó! Manon: Szia szépségem! Hogy vagy? Maya: Híreim vannak! Emlékszel Ivánra, a magyar srácra? Manon: A levelezőtársad? Maya: Igen, igen. Most kaptam tőle egy levelet. Meglátogat La Rochelle-ben a húsvéti szünetben. Manon: Mi???? Meglátogat? Együtt vagytok? Maya: Dehogyis!!! Hülye vagy? Manon: Miért? Helyes srác. Maya: Honnan veszed? Manon: Mutattad a fotót, amit neked küldött. Maya: Ó! De most komolyan, fogalmam sincs, mit csináljak. Stoppal jön, 4 napig marad. Manon: Keresztülutazik egész Európán csak azért, hogy aztán négy napig maradjon? Maya: Nem, azt hiszem, Amszterdamba megy tovább. Manon: És nálad fog lakni? Maya: Megbeszéltük, hogy hoz egy sátrat. De itt nagyon drágák a kempingek, úgyhogy a kertemben fog sátrazni. 119
Manon: Teljesen hülye vagy! Nem tom mit mondjak. Maya: Tudom. Manon: De ez ugye az, aki rockot játszik? Maya: Igen, egy együttesben játszik. Mer? Manon: Asszem láttam a másikat mikor Poitiers-ben voltam. A bűvészt. Maya: Mi??!!!! De hát ő meghalt! Manon: TUDOM! Maya: Ez biztos? Manon: Igen! Felismertem a fotókról, amiket Facebookon találtunk. Ráadásul épp bűvészelőadást mutatott be. Még egy hosszúkás kalap is volt rajta! Maya: Őrület! Manon: Én sem értem! Maya: Lehet, h a halála csak vicc volt, hogy ne kelljen többé válaszolnia nekem... Manon: Nemtom. Maya: Na, jó. Azt hiszem, ma éjjel nem fogok tudni aludni. Mi van a magyar pasikkal??? Manon: Fogalmam sincs... Párizs, 2015. február 24. Gabi! Ez az utolsó levél, amit tőlem kapsz. Láttam az utolsó leveled, összetörte a szívem. Teljesen értelmetlennek, hasztalannak és nem kívánatosnak érzem magam. Soha senki miatt nem fogom ilyen szerencsétlennek érezni magam. Az ágyamban feküdtem, mikor megszólalt a telefonom. Nagyon izgatott voltam, hogy levelet kapok a szerelmemtől, de amit olvastam, leírhatatlanul elszomorított. Világosan megértettem, hogy nem szeretsz annyira, mint én téged; még ha meg is esküdtél Monsban, azt hiszem, nem tudod, mit jelent ez a szó. Hónapok óta hazug, hamis világban élek, ezért tudom, hogy nincs közös jövőnk. A kapcsolatunk zátonyra futott miattad, meg az angol miatt, akivel megcsaltál. Bár igaz, hogy még mindig 120
szeretlek (de ezt hogy sajnálom!), már nem tudlak csodálni. És mit ér a szerelem csodálat nélkül? Korábban úgy éreztem, bármire képes lennék érted, de már látom, hogy ami a bátorságot adta, csak illúzió volt. Melletted úgy érzem, semmit sem érek, így elvesztettem minden önbizalmamat. Ma reggel, egy álmatlanul töltött éjszaka után rájöttem, hogy el kell hagynom téged, többé nem térhetünk vissza korábbi életünkhöz. Remélem, tiszteletben tartod a döntésemet és eltűnsz az életemből. Felejts el engem és Budapestet is! Ég veled! Matyi
9 ANYU! ELMENTEM IVÁNNAL, A MAGYAR FIÚVAL. NE AGGÓDJ! JÖVŐ HÉTEN, VAGY EGY KICSIT KÉSŐBB JÖVÖK. LÉGYSZI, LOCSOLD MEG A VIRÁGAIMAT (NEM VOLT MÁR RÁ IDŐM). MAJD HÍVLAK. MILLIÓ PUSZI! MAYA 2015.03.28. Manon! Remélem, ülsz éppen. Hihetetlen híreim vannak. Bejött a jóslatod. Ezennel büszkén jelentem: egy magyar fiú, Iván barátnője vagyok. Van, aki nem túl fotogén, de Iván tízszer helyesebb, mint a fotókon. Amikor felverte a sátrat a kertben, és láttam az izmos karját, szerelmes lettem. Annyira gyengéd, sokat beszél a szegény állatokról, 121
akiket gyógyít. És hát van egy előnyünk a többi párral szemben, ugyanis mi már ismerjük egymást, hála a levelezéseinknek. Első este sétálgattunk az óceánparton, és megcsókolt a sziklán a világítótoronynál. Hallottuk, ahogy a hullámok nekicsapódnak a szirtnek. Elhatároztuk, stoppolunk Amszterdam felé, hogy a lehető legtöbbet lássuk Franciaországból, és talán megállunk Monsban, hogy találkozzunk Iván egyik barátjának a barátjával, vagy valami ilyesmi, nem igazán értettem. Most mennem kell, Iván már vár. Maya Feladó:
[email protected] Címzett:
[email protected] Dátum: 2015. március 25. Tárgy: Lamaloose Kedves Misi! A barátok az ilyen pillanatokban a legértékesebbek. Hogy mi történt? Jogos a kérdés, elvégre is az én külföldi létem indult a legjobban. Néhány napja azonban minden rosszra fordult, amikor kirúgtak a munkahelyemről. Ráadásul milyen igazságtalanul! Azzal vádolnak, hogy zaklattam az egyik kollégámat. Semmi értelme. Állítólag az igazgató még leveleket is kapott olyan ügyfelektől, akikkel én soha nem is foglalkoztam. De tudod, ez a magyar attitűd. Egy magyar lány, Mira tett bejelentést. Annyira jellemző. Megpróbáltam megvédeni magam, mondtam, hogy nem is ismerem azokat, akik panaszkodnak rám. A főnököm azt mondja, a cég nem engedheti meg magának, hogy az ügyfelei elégedetlenek legyenek. A kollégáim pedig egyáltalán nem támogatnak. Elveszítettem a presztízsem, nincs többé „varázskezű Károly”. Nem értem, mi történt. Valami baj van velem? Őrült vagyok? Kezdem elveszíteni a józan eszemet. Az 122
egész szürreális. Ez egy igazi rémálom. El sem hiszem, hogy néhány hónapja még tökéletes volt az életem, most pedig az egész romokban hever. Napok óta semmihez sincs kedvem. Miután otthagytam a Chaîne thermale-t, kibéreltem egy nagyon kicsi szuterénlakást, szóval még ablakok sincsenek. Itt töltöm napjaimat, csak akkor megyek ki, ha alkoholt veszek. Tartozom egy vallomással: tegnap este a harmadik kocsma után, amikor már teljesen részeg voltam, hazavittem egy kurvát, de nem szándékosan. Ma reggel bántam az egészet, mert tök csúnya volt. Egész éjszaka rosszul éreztem magam, nem tudtam másra gondolni, csak azokra, amiket mondtál nekem. Egyre depressziósabb vagyok. El sem tudom hinni, hogy az életem rendbe jöhet. Ráadásul hallucinálok is. Lehet, hogy csak az alkohol miatt, de akkor is biztos vagyok benne, hogy téged láttalak néhány napja. Csak tíz másodpercig tartott az egész látomás, de tényleg te voltál. Nem tudom, mitévő legyek. Nem vagyok felelősségteljes felnőtt, képtelen vagyok magamról gondoskodni. Tudsz tanácsolni valamit? Hogyan tudok kijönni ebből a levertségből? Ne haragudj, hogy érzelgősködöm, de tényleg szükségem van rád. Írj, amint tudsz. Puszi, Károly 2015.03.30. Szia szépségem! Ez egy nagyon rövid mail lesz, mert nincs sok időm. Tegnap este elhagytuk Poitiers-t. Sok időbe telt, mire odaértünk, ugyanis képzeld el, vonattal általában kevesebb, mint két óra az út, de hat stoppal egy egész napba került. Egyszer majdnem három órát vártunk a semmi közepén, és nem állt meg senki. Végül, egy spanyol kamionos vett fel minket, egy fél órán keresztül 123
beszélgettünk. Nagyon vicces volt. Iván jól beszél franciául, de néha furcsa dolgokat mond, szerintem nagyon cuki. Az autópálya egyik pihenőjénél aludtunk, és tegnap reggel érkeztünk meg Poitiers-be. Megmutattam a várost Ivánnak, de néhány óra múlva az az érzésem támadt, hogy jobban értékeli a várost, mint az én társaságomat. A hiszti elkerülése végett azt mondogattam magamnak, hogy csak nagyon szereti az építészetet és a történelmet. Végig ez motoszkált a fejemben, de este minden elrendeződött. Választott egy kis éttermet, ahol romantikusan megvacsoráztunk. Mesélt kicsit a családjáról, mondhatni, nem teljesen elégedett az életével… Megpróbálok majd többet megtudni, úgyis sok időt töltünk még együtt az utazás alatt. Írok, ha tudok. Puszi, Maya Párizs, 2015. március 17. Kristo, Tudom jól, hogy nem szereted, hogy túl sok levelet írok neked, mindig azt mondtad, hogy antiszociális vagyok, de most úgy érzem, kötelességem közölni: elhagyom Franciaországot. Tudnod kell, nem miattad, még ha nem is voltunk túl jóban. Azt hiszem, úgy korrektebb, ha tudod, mi történt. Gabi miatt megyek el. A monsi hétvége után kiderült, hogy többször is megcsalt, és már nem szeret. Elképesztő fájdalom és düh kavarog bennem, haragszom Gabira, de magamra is, mert nem vettem észre, hogy nevetség tárgya lettem. Semmi frankofón dolgot nem bírok már elviselni, minden Gabira emlékeztet. Utálom a kifejezéseket, amiket használt, a subjonctifot, nem tudom kiejteni a francia r-t, elegem van az argóból, abból, hogy kijavítják a franciámat, az arroganciájuk az agyamra megy. Még Párizs is idegesít, túl sok a turista, úgy érzem, mintha én is az lennék. Kész csőd vagyok. 124
Ráadásul a franciák nem bírják a töményt. Vissza kell nyernem az életkedvem, és ehhez szükségem van Magyarországra és mindenre, ami hiányzik, azokra a mindennapi apróságokra, amiket már elfelejtettem, mióta itt vagyok: az ostoba emberekre, akik a metrón a mozgólépcső bal oldalán állnak, a bunkó eladókra, akiknek ocsmányul van befestve a hajuk, a 150 forintos felesekre, a 200 forintos pizzákra, a nem túl szimpi embereket ábrázoló politikai hirdetésekre mindenhol, mindenhol, a Parlament, a budai vár és a Margit-híd éjszakai kivilágításának látványára, meg úgy általában a hidakra, az ellenőrökre, akik minden szavunkat elhiszik, az Aquaworldre, az öreg nénikre, akik úgy gondolják, hogy a táskájuknak külön hely jár a buszon, azokra, akik azt hiszik, hogy üvölteniük kell a telefonba, hogy a másik hallja őket, a romkocsmákra meg a Túró Rudira (az olyan, mint nálatok a Kohuke). Egyszóval hiányzik Budapest tökéletes tökéletlensége és a magyar mentalitás. Itt senki sem ért meg. Tudod, mindig azt gondoltam, hogy elég gyatrán bánsz a lányokkal, ki is oktattalak párszor, de mindazok után, ami történt, lehet, hogy mindvégig neked volt igazad. Ami azt illeti, az az igazság, hogy nekem sosem volt annyi önbizalmam, mint neked, és kicsit féltékeny voltam, mert nem voltam akkora macsó, mint te. Most Budapesten fogom folytatni az egyetemet, és talán keresek valami munkát, hogy abból fizessem. Egy biztos: többet nem fogok francia lánnyal járni azok után, amit Gabi tett velem. Nagyon szerettem veled lakni a nézeteltéréseink ellenére. Vigyázz magadra, Facebookon beszélünk! Matyi Ui.: Csináltam neked egy búcsúvacsit, a hűtőben van, alul, igazi magyar kaja.
125
2015.04.06. Szia Manon! Sose találnád ki, mi történt: egy csodálatos hetet töltöttünk Párizsban! Látod, mielőtt elindultunk, még magabiztos voltam, de aztán egy kicsit elbizonytalanodtam az utolsó állomásnál. Párizsban szerencsére minden tökéletesen alakult. Igaz, hogy voltak kínos pillanatok útközben, de miután megérkeztünk, úgy éreztem, mintha évek óta ismernénk egymást. Most valahol Párizs és Champagne között vagyunk. Nagyon gyorsan ideértünk, miután elhagytuk Párizst, hála egy lánynak, aki épp elment a fővárosból. Eleinte nagyon szimpinek tűnt, de egy órányi utazás után elkezdte fogdosni Iván lábát (ők ültek elől, én meg hátul), és kétértelmű dolgokat mondott neki. Nem volt választásom, ha megállítottam volna az autót, akkor sosem érkezünk meg. Elég rosszul éreztem magam, de nem sokáig. Legnagyobb meglepetésemre Iván azt mondta a lánynak, hogy nagyon rendes tőle, hogy felvett minket, de ő nem akar tőle semmit. Ekkor éreztem, hogy Iván és én tényleg nagyon közel állunk egymáshoz. Szerencsére a lány nem akadt ki, és felajánlotta, hogy aludjunk egy idős hölgynél, a nagymamája barátnőjénél. A hölgy nagyon kedvesen fogadott minket, az volt az egyik legszebb hely, ahol megszálltunk. Elalvás előtt mondtam Ivánnak, hogy nagyon klassz volt, amit a kocsiban csinált, és, hogy úgy érzem, hogy a közös utazásunk még csak most kezdődött el igazán. Mennem kell, kész a kávé és pár perc múlva indulunk! Puszi, Maya 2015.04.09. Manon! Annyi minden történt, mióta utoljára találkoztunk. Sőt a legutolsó levelem óta is. Most már megérkeztünk a belga határhoz, egy nagyon pici, de bájos városba, 126
Péruweltzbe. Egy férfi vett fel minket a traktorjával Valenciennes-től nem messze, kedves volt, de nagyon furcsa dialektussal beszélt, alig értettük, pláne hogy holtfáradtak voltunk, mivel hiperkorán keltünk, a sátrunkat meg körbevették a tehenek. Elképesztő ez az utazás! Kicsit ingerült voltam, az igaz, de aztán rájöttem, hogy ezek a legkülönlegesebb pillanatai ennek a kalandnak. A határhoz érve nagy felhő borította el az eget: üdv Belgiumban! Ráadásul megtudtam, hogy Iván miért hagyta el Magyarországot. Meghalt a nagymamája, a húga meg a szüleihez költözött, de ő nem tudott ott maradni. Elege volt a felelősségből, és abból, hogy olyan régóta felnőttként kellett viselkednie és pénzt kellett keresnie, pedig ő csak azt akarta, hogy úgy éljen, mint bármelyik másik kamasz. Szóval lelépett. Most itt van mellettem, és az élet szebb, mint valaha. Szeretek vele utazni, spontán lenni és úgy általában élni a fiatalok életét. Nem tudom, mikor találkozunk, vagy mikor megyek vissza, de most egyáltalán nem akarom, hogy véget érjen ez az utazás. Puszi édesem, Maya Feladó:
[email protected] Címzett:
[email protected] Dátum: 2015. április 10. Tárgy: RE: Lamaloose Kedves Károly! Nagyon sajnálom, hogy elvesztetted az állásod. Nem is értem, hogy lehetnek az emberek ennyire kegyetlenek, hogy ilyen rágalmakat találjanak ki. Ami engem illet, szerintem kiváló masszőr vagy, és biztos vagyok benne, hogy kilencvenszer gyorsabban találsz majd munkát, mint én. És mi lenne, ha Monsban keresnél valamit? Mons szuper hely, a világ közepe, még akkor is, ha állandóan zuhog az eső. Ahogy az ókori rómaiak is mondták, 127
minden út Monsba vezet. Már mondtam neked, hogy a kulturális év keretében van egy csomó remek program, a legkivételesebb történet pedig az, hogy itt börtönözték be Verlaine-t. Ha megnézted a filmet, amit mondtam, a Teljes napfogyatkozást, akkor jól ismered Rimbaud és barátja, Verlaine történetét, ami itt ért véget, utána Rimbaud Afrikába ment, de ne izgulj, én nem fogok rád lőni, ígérem. Ha eljönnél Monsba, nagyon jól szórakoznánk a Mons 2015-ön, elmehetnénk nyáron a napraforgólabirintusba, és ihatnánk koktélokat a habokban. Szuper lenne! Ha eljönnél Monsba, elmennénk vonattal Brugesbe, állítólag csodálatos épületek vannak ott. Ha eljönnél ide, elmennénk a BAM-ba, a szépművészeti múzeumba, és végigolvasnánk A mondatot, ami egy művészeti alkotás és végigmegy a városon. Komolyan, ha eljössz, lakhatsz nálam: szeretnél a szobatársam lenni? Ha eljössz Monsba, biztos találsz munkát az uszodában, ahol dolgozom, kollégák lehetnénk és megismerkedhetnél új emberekkel, minden nap egy helyes kis étteremben ebédelhetnénk az uszoda mellett, megmutatnám neked a belga konyhát, és megkóstolhatnád a kedvenc belga söreimet (ne aggódj, már nem vagyok alkoholista)… Szóval nagyon várlak. Nem is kérdés: jössz és kész. A türkiz szekrényben a Spéculoosos krém csak rád vár. Barátsággal, Misi Ui.: Tu avais raison, c'est vraiment plus facile en français.
128
REMERCIEMENTS Merci à nos partenaires sans qui il n'y aurait pas de livre : Le Lycée AKG, La Fondation Franco Hongroise pour la Jeunesse, Le service de coopération pédagogique et éducative de l'Institut Français de Budapest et particulièrement Cécile Fisteberg. Merci aussi à tous ceux qui soutiennent chaleureusement le projet romanesque et permettent la présentation du travail d'écriture à Mons lors d'un voyage de fin d'année : La Fondation Mons 2015 et en particulier la coordinatrice du réseau Ambassadeurs, Juliette Dumont (merci aussi pour le mot-valise roMons). La Fondation Franco Hongroise pour la Jeunesse Le Lycée AKG Wallonie-Bruxelles International Madame la première secrétaire de l'Ambassade de Belgique à Budapest, Katherine Raeymaekers. Un grand merci tout particulier à : Ágnes Szalontai pour son enthousiasme et sa disponibilité pédagogique à enseigner Verlaine Petra, Júlia, Renáta, Orsolya, et Mariann de permettre un plus large lectorat en redonnant aux auteurs leur langue maternelle dans la version hongroise. Marion Decome et Linda Vadász pour leurs patientes et passionnées relectures. Géza Kocsis pour l'aide technique et la mise en forme. István Baranyai et Ariel Mihály pour le visuel de couverture. www.facebook.com/PSettoiAKG 129