„Görög meló”
avagy, ahogy gyakornokaink megélték a szállodai gyakorlataikat 2012-2013-ban
Bányai Xénia
„Ez a szakmai gyakorlat nagyon hasznos volt számomra, mert megismerhettem a szakmát és vele együtt a saját képességeimet is. Saját bőrömön megtapasztalhattam, milyen a családom, barátom nélkül dolgozni, egy olyan helyen, ahol nem a megszokott környezet és emberek vesznek körül. Szélesebb képet kaptam a külföldi munkavégzésről, a szállodaiparról emellett a görög mentalitást is megismerhettem.„
… A rendeléseket telefonon keresztül vettük fel, amit egyből leadtunk a séfnek. Ameddig készítették az ételt, mi előkészítettük a tálcákat, ami segítségével kivittük az ételeket. A rendelés kivitelét általában egyedül végeztem el, egy ottani klub autóval szállítottam ki. A mindennapos autóvezetést nagyon tudtam élvezni, mert adott egyfajta szabadságérzetet, mellette igen hasznos volt számomra, hisz a szálloda épületei nagyon távol voltak egymástól, ami gyalog igen nagy kihívás lett volna a telipakolt tálcával. Miután a vendégek végeztek az étel, italfogyasztással a tálcájukat ugyanúgy én hoztam vissza, amit egyből a mosókonyhára helyeztem. Onnan egyből hoztam a tiszta tálcákat, amiket már is dekorálhattunk ki, az újabb rendelésre. A munkatársaimnak is többször segítettem, akik az étteremben dolgoztak.”
Korom Zsuzsanna
„Nagy szerencsém volt, mert oda kerültem két bolgár pincérhez, akik rengeteget segítettek nekem! Rengeteget tanultam tőlük és nagyon sokat köszönhetek nekik. Nagyon hamar sikerült megjegyeznem és elsajátítanom mindent, így remekül tudtunk együtt dolgozni. Szerettem is nekik segíteni, mert nagyon jól éreztem velük magam amellett, hogy sokat tanultam is. Az első
1/5
hetemet töltöttem velük az étteremben reggeliztetéssel és vacsoráztatással. A reggeliztetést szerettem mindig jobban, mert olyankor én is felszolgáltam narancslevet és kávét a vendégeknek és ilyenkor könnyebb volt megteríteni, mert kevesebb evőeszközre volt szükség. Szerencsére ehhez a tipusú műszakhoz –reggel 7-től 11-ig és este 18:30-tól 23-ig- könnyen hozzá tudtam szokni, annak ellenére, hogy 4-5 órát aludtam csak naponta…
Kalenda Annamária
„A második héten már ment a dolog rendesen, nem volt szerencsére gondom semmivel sem… …pozitívum volt, hogy tizenegykor végeztünk, így az egész délután a miénk volt. Legtöbbször ekkor voltam a városban, illetve napozni, és még aludni is volt időm vacsora előtt. Ezen a héten tudtunk ugyanarra a napra kérni szabadságot két barátnőmmel, így elmehettünk Kos városába, ami nagyjából negyven percre volt busszal Kardaménától. Itt ki tudtunk kapcsolódni, turistáskodhattunk kicsit. A day-offok számomra mindig olyan másak voltak, mint a munkanapok. Teljesen más érzés volt azokon a napokon felkelni, meg eleve úgy lenni egész nap. Olyanok voltak mintha turista lettem volna egy héten egyszer.”
Márton Nikolett
„Számomra a szakmai gyakorlat pozitív oldala, hogy tengerparton lehettem, rengeteg embert ismertem meg (vendégeket és kollégákat egyaránt) valamint az egyensúly érzékem is fejlődött…. néhány társamnak szerencséje volt, ők azok, akik a Hiltonban dolgoztak. Több területet ismertek meg, ezáltal szélesedett a látókörük és megtapasztalták, mely területen, hogyan kell bánni a vendégekkel, mert megfordultak a bárban, a room service részen.”
2/5
Korom Zsuzsanna
…voltak nehéz időszakok, kemény napok, de én egy pillanatig sem bántam meg, hogy jelentkeztem erre a gyakorlatra! Nagyon élveztem az egészet és úgy érzem, hogy szakmailag rengeteget nyújtott nekem ez a lehetőség! Mind emellett a nyelvgyakorlás szempontjából is nagyon hasznos volt ez a két hónap, mert érzem, hogy rengeteget fejlődtem.”
Nagy Orsolya
„...pár hét munka után az étteremben a főnökeim úgy döntöttek, hogy a bárban kell tovább folytatnom a munkálataimat. Délutánonként, azaz 12:00-16:00-ig a tengerparton elhelyezkedő bárban dolgoztam… A főszezonban, vagyis júliusban és augusztusban különböző szabadtéri rendezvényeket szervezett a hotel, ahol mi is kaptunk munkára lehetőséget. A legnépszerűbb rendezvény a BBQ party volt ahol a vendégek görög ételeket, zenéket és táncot élvezhetnek…
Tehát az idei nyáron is rengeteg tapasztalatot szereztem, mind a munkában, mind a barátaimmal való együtt élésben is és bátran kimerem jelenteni, hogy egyáltalán nem bántam meg, hogy ismét visszamentem dolgozni.„
Korom Zsuzsanna
Mindenképpen tudom ajánlani azoknak, egy igazi pörgős, tengerparti nyárra, függetlenségre vágynak. Akik nem zokogva fogják otthon hagyni a szüleiket barátjukat/barátnőjüket, hanem akik kalandokra, munkára és tanulásra éhesek. Nekem bevált és bátran mondhatom minden túlzás nélkül, hogy eddigi életem legszebb nyarát töltöttem a szakmai gyakorlat keretében Kos-szigetén.
3/5
Csaba Szabolcs
Az utolsó nap:
„Mindenkitől elbúcsúztunk. Nagyon rossz volt itt hagyni társaságot. Nagyon fognak hiányozni. Kaptunk egy köszönő vacsorát, és eltölthettünk egy estét a bárban. Az egész vezetőség megköszönte a munkánkat. Azt mondták, hogy évek óta mi vagyunk az egyik legjobb diák staff. Mindenkit visszavárnak jövőre (remélem mehetek jövőre is).
Összegezve mindezt, azt tudnám mondani, hogy a görög dolgozók szakértelmének és kedvességének hála, aki befogadó volt a gyakorlati tanulásra, az rengeteget okult. Tanultam szakmai és emberi dolgokat. Bár már dolgoztam egy pár helyen, ilyen jó csapattal még soha nem volt szerencsém együttműködni. A következő szavak jellemzik a legjobban ezt a szakmai gyakorlatot: kaland, kihívás, élmény, önmegvalósítás, tanulás, barátság, együttműködés, buli, munka.
Életem legjobb élményét szeretném ezúton megköszönni az Europa 2000 középiskolának, a Chandris Hotels & Resorts corfui dolgozóinak, és mindenkinek, aki kicsit is hozzátett ahhoz, hogy ott legyek.”
Kalenda Annamária
”A legutolsó munkanapot sosem felejtem el. Teljesen más volt, mint a többi. Hajnalban levonultunk négyen a városba, végig sétáltunk az akkor már csöndes, sötét Bar Streeten, amit eddig a nyolc hét alatt csak zajosan, fényesen és emberekkel tele láttam. Imádtam ott végig
4/5
menni mindig, mert olyan jó volt a hangulat, mindenhol más-más zene szólt és vagy ezer bár sorakozott egy utcán belül, de most így látva az utolsó hajnalban teljesen az az érzésem volt, hogy „itt a vége a dalnak… egyszer minden véget ér”. A séta után elhatároztuk, hogy még veszünk egy utolsó gyrost az éjjel nappali gyorsétteremben (éljenek az éjjel-nappalik!), majd letelepedtünk a pokrócokkal egy-egy napágyra és vártuk a napfelkeltét, amit már a második hét óta terveztünk megnézni „közelebbről” is. Csodálatos volt látni, teljesen más, mint egy itthoni napfelkelte….”
5/5
