II. ÉVF. 8. SZÁM 2005. AUGUSZTUS
m a g y a r ok
r or
Ha
s z ág! H aj
!
rá
Győri Polgári Lap
jr á M a g y a
AUGUSZTUS 20. Augusztus 20. az egyik legősibb magyar ünnep, Szent István ünnepének napja. A keresztény magyar államalapítás, a magyar állam fennállásának emléknapja. Az a korszak a kereszténység európai kiterjesztésének évszázada volt. A bizánci egyház térítői már a 9. század második felében megjelentek a
térségben, a római egyház a 10. század során térítette meg a Kárpát-medencétől északra élő népeket. Történelmi párhuzam nélkül is igaz a kijelentés: az új évezred küszöbén Magyarország csatlakozott Európához. István célja az volt, hogy nyugati műveltségű, független, keresztény államot alapítson. folytatás a 3. oldalon
ÜNNEPI PROGRAMOK A 6. OLDALON
Hogyan telik a NYÁR?
Bede Fazekas Csaba
Bede Fazekas Csaba, színművész
Barankovics-emlékülés
Orbán Viktor ismét Győrben A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége győri szervezete augusztus 30-án rendezi immár hagyományosnak tekinthető Barankovics-emlékülését. „A keresztény világnézet emberközpontú politikát jelöl ki számunkra” című emlékülés előadói Pápai Lajos megyéspüspök, Orbán Viktor a FIDESZ Magyar Polgári Szövetség elnöke, Schmitt Pál a Szövetség alelnöke, EU-parlamenti képviselő, valamint Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. A Győr-kiskúti Magvassy Sportcsarnokban eset 6 órakor sorra kerülő, várhatóan ezúttal is nagysikerű rendezvényen, Szabó Csilla, Bede Fazekas Csaba és Varga Miklós előadóművészek lépnek fel.
Licskai Jánosné (Annus néni)
A következő megkérdezettek nem ötletszerűen szerepelnek most lapunkban, mindannyian felléptek a június 4-én, az Összetartozunk Kárpát-medencei Magyar Szövetség alakulásakor megtartott ünnepi műsorban. Őket sikerült telefon interjúban megszólaltatni.
– Az idei nyáron nem üdültünk, a lakás felújításával voltunk elfoglalva. Egyébként néhány hete szemműtétem volt, amelyet szeptemberben egy hasonló műtét követ. Emiatt passzív pihenésre vagyok kényszerítve. Ám olvasok, rövid ideig tv-t is nézhetek, egyébként jól jön a pihenés, mert az év során – koromhoz képest – sokat dolgoztam a győri színházban. Több zenés darabban is szerepet kaptam, de felléptem az ország több helyszínén is. A következő évadban több operai szerepre van kilátás.
AUGUSZTUS 30.
A Kapuvári Asszonykórus
– A Kapuvári Asszonykórus fáradhatatlan, a nyáron sem pihen. Szerenádot adunk, esküvőkön énekelünk. Magam a kertemet művelem, ellátom tizenegy tagú családomat, mindezekben örömömet lelem. Június 24-én részt vettem egy Brüsszeli EU központ látogatáson, ahol csodálatos élményekben részesültem. Új feladatokat is vállaltam, a gardai római katolikus templom most idehelyezett plébánosát segítem, sekrestyés és kántor is vagyok. A szentmiséken kórusunk is többször közreműködik. folytatás a 4. oldalon
KÜLFÖLDÖN JÁRVA
Horvátország gyönyörű de... HORVÁTORSZÁG ma talán a legfelkapottabb üdülési cél a magyarok külföldi útjai közül. Természetesen az Adria gyönyörű vize, a parti hegyek, a számos sziget teszi. Az átlátszó, kristálytiszta víz, a strandok finom homokágyai. folytatás a 4. oldalon
HAVI JEGYZET
Tömeges hazugság:
Egyenlő nemzetbecsapás Tapasztalhatjuk, hogy a zsiványság csaknem minden esetben kiderül. Sőt, hál’ Istennek néha még végső kiteljesedése előtt is. Mint, ahogy történt ez most a szocialisták titkosított „cselekvési programja” egyik fejezetének nyilvánosságra kerülésekor. A terv tulajdonképpen alapjaiban nem idei napérlelte új, mert az elvtárs-politika évtizedeken át is alkalmazott hasonlókat. Lényege: az ellenfél kulcsemberének lejáratása, ellehetetlenítése; politikaierkölcsi megsemmisítése (valaha, régen likvidálása). Jelen esetben a célszemély Orbán Viktor maga. Tudjuk, a jövő év első felében országgyűlési választások lesznek. Megint sorsdöntő, de még annál is sorsdöntőbb a szocialistáknak a végkimenetele. Rajta hát, munkára fel! – mondják, és mozgásba lendülnek rögtön a rendszerváltás előtt és után „privatizált” sokmilliók. És a pénz megszülte a „győzelmi” terveket: a titkosra kódoltak közül most egy a megvalósulás előtt napfényre került. A terv: Orbán Viktor teljes lejáratás volt tehát, s ha sikerül a bemocskolás, elfordulnak tőle annyian, hogy a szocialista győzelem biztos lesz a 2006-os választásokon. A sárbataposás, a köpködés, a fondorlatosság a terv szerint elkezdődött tehát, de miután lelepleződött az igazi cél, biztosan csak időlegesen, de el is csitult. Az ördögien, sőt sátánian egyszerű, mégis hatékonynak hitt tervet végrehajtani most nem sikerült. Egy-két héten belül valószínű, hogy előkerül a következő, majd az azután következő. És így tovább egészen a választásokig. Az állam, a nemzet, az ország nem én vagyok, mondta beiktatása napján legfőbb közjogi méltóságunk. S ez példa és intelem azok előtt, akik a fenti, istent-embert nem kímélő eszközökkel akarják biztosítani trónon maradásukat. Ez visszataszító, ez szégyenletes, mert ez a nemzet, de összességében az a párt sem ilyen. A stílus, a módszer a hatalomért görcsösen kapaszkodóké csupán. Ha pedig a többség, a fajsúlyos többség nem ilyen, akkor mindez a nemzet ellen, a tisztesség, a becsület ellen is tulajdonképpen egyfajta támadás. Vigyázat hát: a nemzet tartása, tisztessége hite a tét. Valami más, valami egészen új, alapvetően nagy emberi tulajdonságokat hordozó új, megújult társadalomnak kellene kialakulnia. Ideje lenne másfél évtized reménye-vergődése-várakozása után. Vigyázat, mert hamis kártyalapokat az elkövetkezőkben is biztosan osztanak a hatalomba kapaszkodók. Vigyázat nyugdíjasok, munkanélküliek, éhbérért robotolók, közalkalmazottak, vállalkozók, gazdák, diákok: lehet hogy titeket - vagyis az ország egészét – akarják megint félrevezetni legközelebb. Bognár Béla
2
folytatás az 1. oldalról Mindezek megvalósításához a legfontosabb lépés a magánbirtok intézményének megteremtése volt. Fegyveres harcban végérvényesen legyőzte utolsó ellenfeleit is, és birtokába vette az ország területének közel kétharmadát. A többit az egyháznak, a hozzá hűséges nemzetségfőknek és a segítséget nyújtó német lovagoknak adományozta. Ezzel István király szilárd hatalomra tett szert és megszilárdította az ország belső helyzetét. A birtokokat vármegyékbe szervezte, központjaikba egy-egy várat építtetett, ahonnan megbízható emberei irányították a vármegyék életét. Ezáltal a gazdasági élet és a fegyveres erők nagy része közvetlenül a király ellenőrzése alá került. A kereszténység felvételét a német és olasz hittérítők segítségével hajtották végre. Az egyházi szervezet 10 püspökség és az önálló esztergomi érsekség megalapításával valósult meg. István király az új szervezetet és rendet törvényeivel erősítette meg. Ezek elsősorban a magántulajdont, a köznyugalmat, az erkölcsöt, az egyházat és a kereszténységet védelmezték. Megmutatta, hogy nem a szabadosság, a félreérett liberális egyenlősdiség, a törvények föllazítása vezet a szabadság felé, hanem, határozott kormányzás, mások megbecsülése és a haza gyarapítása. Ezen munkálkodásának eredményeként halálakor Magyarország egy fiatal, erős és független állam volt. I. István uralkodása idején augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hívta össze Fehérvárra a királyi tanácsot. Ekkor tartották az un. Törvénynapokat. (Misztikus egybeesés, hogy éppen ezen a napon halt meg 1038-ban.) Később Szent László király hozott döntést az ünnepnappal kapcsolatban: áttették augusztus 20ra, mert 1083-ban e napon avatták szentté I. István relikviáit a fehérvári bazilikában. A szentté avatás alkalmából Szent László emeltette ki Szent István maradványait a székesfehérvári sírból. Hartvik legendája szerint az exumáláskor az uralkodó jobb kézfejét épségben találták. Történelmi tény, hogy az ereklye őrzésére Szent László megalapította a benedekrendi szentjobbi (berettyói) apátságot. A török uralom alatt a Szent Jobb Boszniába került, ahonnan keresztény kereskedők váltották meg. István kézfejét akkor a ragúzai dominikánusok kolostorában helyezték el. Több mint kétszáz évig őrizték ezen a helyen anélkül, hogy Magyarországon tudtak volna az ereklye hollétéről. Csak Mária Terézia uralkodás idején derült fény a Szent Jobb „titkos” lelőhelyére. A királynő az ereklyét előbb a bécsi Schönbrunnba, majd Budára vitette. Őrizetét udvari plébánosára, a zsigmondi prépostra, valamint az angolkisasszonyok főnökasszonyára bízta. II. József rendeletére a Keresztesek férfirendje vette át az ereklye őrzését 1865-ig. A szent ereklye
számára a magyar püspöki kar 1862-ben nemes fémekkel és kövekkel ékesített ereklyetartót készíttetett. Ezután az esztergomi főegyházmegye gondozta, majd 1944-ig a budavári palota Zsigmondkápolnájában őrizték. A második világháború vége felé Salzburgba került, ahonnan 1945. augusztus 19-én este hozták haza. Ezután helyezték el a Szent István-bazilikában. 1987. augusztus 20-ra elkészült az a kápolna a budapesti Szent István-bazilikában, ahol az ereklye végleges helyére került. A történelem során már Nagy Lajos uralkodásától kezdve augusztus 20. egyházi ünnepként maradt a köztudatban. 1686-ban XI. Ince pápa elrendelte, hogy Buda vára töröktől való visszafoglalásának évfordulóján évente emlékezzék meg a katolikus világ Szent István ünnepéről – az egyház augusztus 16-án tartotta az ünnepséget. 1771-ben XIV. Benedek pápa csökkentette az egyházi ünnepek számát, s a Szent István- nap is kimaradt, de Mária Terézia mégis elrendelte a megtartását, sőt, azt nemzeti ünnepként a naptárakba is felvétette. 1771-ben ő volt, aki elhozatta Bécsbe, majd Budára a Szent Jobbot, amelyet ez időktől körmenetben vittek végig a városon augusztus 20-án. Az 1848-as szabadságharc után hosszú ideig nem tarthatták meg a nemzeti ünnepet. Ezt követően először 1860-ban ünnepelhették meg ezt a napot, amely országszerte nemzeti tüntetéssé fajult. A kiegyezést követően teljes mértékben visszanyerte méltóságát az ünnep: 1891-ben Ferenc József munkaszüneti nappá nyilvánította. A két világháború között mindez kiegészült a Szent István-i (Trianon előtti) Magyarország visszaállításának össznemzeti célkitűzésére való folyamatos emlékeztetéssel. Halálának 900. évfordulóján, 1938-ban Imrédy Béla hirdette kis a Szent Istvánról szóló törvényt. Augusztus 20-a 1945-ig nemzeti ünnep volt. Majd ezt eltörölték, de az egyházi ünnepek sorában még 1947-ig ünnepelhették nyilvánosan. Az akkori rendszer számára az ünnep vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható. Azonban teljes megszüntetését sem tartották követendő célnak – ahogy az a tisztán vallási ünnepek egy részével történt –, de tartalmilag megújították. Szent István ősi ünnepéből az „új kenyér ünnepe” lett, majd az új alkotmányt, mint új szocialista államalapítást, 1949. augusztus 20-ra időzítették. Ettől fogva 1949-1989 között augusztus 20-át az alkotmány napjaként ünnepeltük. (1950-ben az Elnöki Tanács a népköztársaság ünnepévé nyilvánította.) A rendszerváltozás óta (?), 1989-től ismét a régi tradíciók szerint rendezik meg a Szent Jobb-körmenetet. Szent István ünnepének igazi újjászületése 1991-ben történt meg. Az első szabad választásokon létrejött Magyar Országgyűlés 1991. március 5-i döntése Szent István napját a Magyar Köztársaság hivatalos állami ünnepének nyilvánította.
AUGUSZTUS 20.
KÖZGYŰLÉSI HÍREK
Logikát senki ne keressen, úgysem talál! Az „Összefogás” újság korábbi számában már tudósítottam a szocialista városvezetés átgondolatlan belvárosi parkoló megszüntetési tervéről. A közgyűlés döntése értelmében már a nyáron felszámoltak volna 63 db parkolót, de nagy viták és a lakossági tiltakozások hatására szeptember végéig sikerült kitolni a határidőt. A szocialisták persze nem ismerték be, hogy a döntés hibás volt, a halasztást is azzal indokolták, hogy a Jókai úti parkolóháznak még nincsen hivatalos működési engedélye. Nos az engedélytől függetlenül a parkolóház akkor is és most is kedvezőbb anyagi feltételek mellett fogadja az autósokat, mint a többi fizető parkoló, viszont éppen ezért egy működési engedélyről szóló pecsétes papírtól október elsejétől sem változik meg a belvárosi parkolási helyzet. A megszüntetések indokaként kezdetben a belváros autómentesítése hangzott el, ami nem igaz, hiszen a járművek nem lesznek kitiltva a Bajcsy-Zsilinszky, a Jókai, az Aradi vértanúk és a Czuczor Gergely utcák egyes szakaszairól, csak mindössze a megállást korlátozzák, így inkább nagyobb lesz a zaj- és légszennyezettség, hiszen többet köröznek majd az autósok, hogy végre megállhassanak a közintézményekkel és pénzintézetekkel zsúfolt belvárosban. Egy friss – szintén a szocialistáktól származó – ötlet alapján a parkolók megszüntetése októbertől mindenképpen megtörténik, de este 6 órától reggel 8 óráig a helyi lakosok a kedvezményesen évi 1700 forintért megváltott parkoló bérleteikkel mégis megállhatnának. Nos ettől lesz teljesen értelmetlen a szándék. Az tény, hogy a belvárosban élő lakosok autóinak kell megállási lehetőséget biztosítani, de ezzel ők nem járnak jól, hiszen jelenleg a bérletükkel 24 órán keresztül használhatják a parkolókat, és nem kell például szombat reggel 8-kor elvinni az autót máshova, ha éppen nem indulnak sehová, illetve aki délután 4 óráig dolgozik, annak sem kell megvárni a 6 órát, hogy parkolni tudjon. A gyalogosok szintén nem járnak jól, hiszen a járda nem lesz szélesebb, de még egy-két díszes virágláda sem kerülhet oda, mivel estétől parkolónak lesz fenntartva a terület. A győri közlekedőknek azért lesz káros az intézkedés, mert nem fognak helyet találni a belvárosban és nem tudják ügyeiket intézni, a kereskedők rosszul járhatnak, mert a vásárlók könnyen választhatják a belváros helyett az üzlet-
Németh Zoltán frakcióvezető, FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség
központokat, ahol jobb a parkolási lehetőség, de még a parkolókat üzemeltető városi cég is pórul jár, mert jelentős bevételkiesést kell majd elkönyvelnie, hiszen a megszüntetésre ítélt helyek a legdrágább övezetbe tartozó fizetőparkolók. Aki pedig veszi a bátorságot, és napközben mégis beáll az ősztől üresen lévő szépen felfestett parkolók egyikébe, ahol mindössze egy megállni tilos táblával lesz több, mint most, az Gergely Zoltán szocialista képviselő és Eredics Imre alpolgármester jóvoltából „ajándék” kerékbilincset kaphat, amiért tízezreket fizethet.
Zöld utat kapott az elevátor átépítése Egy győri gazdasági társaság látványos terveket mutatott be a nyári szünet előtti utolsó közgyűlésen az elhagyatott, de Győr egyik emblematikusnak számító pusztuló épületegyüttese és környékének fejlesztésére. A tervek szerint a cég 200 lakást és különböző szolgáltató egységeket alakít ki az elevátorból, a jelenlegi épületrész mellé pedig mindkét oldalon új épületeket is épít. A vállalkozó ígéretet tett arra, hogy „átjárhatóvá” teszi az épülettömböt, tehát a jelenlegivel ellentétben nem lesz elkerítve a terület, sőt, a Duna korzó megépítésével hangulatos sétányon közlekedhetünk majd. A Fidesz örömmel támogatta a nagyszabású terveket, hiszen a Belváros ezen részének rehabilitációja megtörténhet, és várhatóan nem jut olyan sorsra, mint számos más elhagyatott győri gyárépület, vagy laktanya.
Épül a komposztáló Likócson A bácsai szennyvíztisztító beruházás részeként rövidesen megépül a komposztáló mű Likócson. A létesítményre azért van szükség, mert a nagy mennyiségben keletkező szennyvíziszapot az európai uniós előírások szerint környezetbarát módon kell kezelni, illetve hasznosítani. A technológia lényege, hogy a bácsán keletkező iszapot közúti szállítás nélkül egy a Duna alatt fekvő csővezetéken a likócsi területre juttatják, majd a városban begyűjtött fanyesedékkel, zöldhulladékkal összekeverve teljesen zárt rendszerben komposztálják. Az így keletkező anyag takaróföldként a szeméttelep rekultivációjánál lesz felhasználható, de parkok, virágágyások talajjavítójaként is jó szolgálatot tehet. A szakértők esküsznek rá, hogy a technológia nem jár kellemetlen bűzhatással, bár ez a likócsi és szentiván-kertvárosi lakókat nem nyugtatja meg. A környéken élők mellett viszont minden győri szempontjából nyugtalanító lehet az a pletyka, miszerint a komposztáló üzembe helyezésével egyidejűleg még az idén 50 Ft-tal megemelnék a köbméterenkénti csatornadíjat.
Szijjártó Péter országgyűlési képviselő, FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség
Újra élvonalbeli
kosárlabda Győrött Immáron több évtizede annak, hogy városunk lekerült az ország profi kosárlabda-térképéről. Pedig a városban igenis van igény az egyik legdinamikusabban fejlődő labdajátékra, hiszen minden évben több százan pattogtatnak a városi streetball-gálákon, mindig merülnek fel tehetségek a győri iskolákban, gimnáziumi szinten még bőven versenyképesek vagyunk megyénk kosárközpontjának, Sopronnak legjobbjaival, és kimeríthetetlen bázisként ott van a Széchenyi István Egyetem, és annak több mint tízezer hallgatója. Nyár elején született a döntés, melynek értelmében az egykori Soproni Postás női kosárlabda csapata Győrbe költözik. Megteheti, hiszen a sporttörvény értelmében a csapatot működtető gazdasági társaság más városba is átteheti székhelyét. Először is otthont kellett találni a csapatnak. A kérdésben nyugat-európai és amerikai példák kézenfekvő választ adnak: az egyetemre kell menni, így a mérkőzéseket az impozáns Egyetemi Csarnokban fogja játszani a csapat. Meghatóan sok győri cég és vállalkozó jelent meg a klub látókörében, kérdezve, hogy miben tudnak segíteni. A két legtöbbet áldozó szponzor alapján született meg a csapat neve, így Rába Quelle-Foton néven fogunk szerepelni az október 1-jén induló bajnokságban. Lassan alakul a játékoskeret is, olyan fiatal, a juniorválogatottat megjárt, vagy jelenleg ott szereplő kosarasok jönnek Győrbe, akik számára fontos a minél több játéklehetőség, a minél több pályán töltött idő. Fiatal, dinamikus, a győzelemért az utolsó pillanatig hajtó gárda lesz ez, melytől az első évben a középmezőny valamelyik helyezése a reális elvárás. A szakmai munkára garanciát jelent Magyar András vezetőedző személye, hiszen ő már 1993-ben bajnokcsapatot vezényelt – igaz, akkor még Sopronban. Őszintén remélem, hogy Győr város közönsége meg fogja szeretni az új kosárlabda csapatot, remélem, sokan fognak szurkolni a lányoknak és azt is remélem, hogy a lányok meg fogják hálálni a szeretet és a bizalmat. Sok szeretettel várunk minden Összefogás-olvasót is a bajnoki rajton, október elején az Egyetemi Csarnokban. Hajrá Győr!
3
Horvátország gyönyörű de...
folytatás az 1. oldalról Rab szigetén járva azonban ékes pálmákat ne várjon senki sem, azok ott kókadtak, alul száradó levelűek. Mint ahogy jelképesen szólva a bevezető dicséret mellett bizony „kókadozó” az érdeklődve figyelő általános tapasztalata is. Néhány nagystrand kivételével az üdülőfaluk keskeny – a tenger és a ráboruló hegyek közt „lepedőnyi” fürdőhelyek léteznek csupán. A falu átmenő útja mentén – mivel járda nincs - gyalogosan közlekedni életveszélyes dolog. Az út környezete elhanyagolt, alig-alig szépítik, csinosítják Az alapvető ellátási cikkek ugyan megvásárolhatók, de hiányoznak a hangulatos kis ajándéküzletek, büfék, egyéb itthon megszokott létesítmények. Persze azért a szigeten minden megtalálható, ám azért a fővárosnak számító Rab városába kell autózni. Ahol a szép műemlékváros minden szem-szájnak valóval ellátja az embert. Számtalan sikátorban tisztaság, kőburkolat, szépen rendben tartott műemléképületek, templomok. Hangulat: üzletsorok, hatalmas kínálat, nagy teraszok, szórakozóhelyek tömege. A város közepéig nyújtózkodó tengeröböl, jachtok, csónakok tömege. A panoráma lenyűgöző.
Csak az árak… Az árak bizony talán közelítik a bécsieket. A szegény turista jó ha kétszer is meggondolja mire adja ki pénzét. Legyen az a vele érkező unokák által igényelt fagylalt, üdítő, apró ajándék akár. Nem beszélve az ebédről, amit jobb, ha maga csinál. De útjában a komp, az autópálya sem olcsó dolog. A vendégeket fogadó épületek többnyire ápoltak. A vendéglátók barátságosak, szívélyesek, magyarokat kedvelők. Ám az épületek környéke, mintha nem is tartozna oda: többnyire kialakítatlan, sok helyen az üdülőfalukban sivár, bokros-csalitos. Barbat, Banjol a tengerpartot kísérő épületei mögött kilométer hosszban a hegy lábáig olajfás „semmi” húzódik. A felfedező tákolt drótkerítésekbe ütközik, az égető naptól megbúvó birkákkal találkozik csupán. Ám ez a terület a jövőben kincsesház lehet, hisz ide épülhetnek a mámorítóan kék tengerre, szigetekre néző szálloda, vagy üdülősorok. Mint ahogy épültek is már a part mentén légkondicionált, szálloda-szerű épületek. A hazafelé menő út látványban igazán bővelkedik – mint ahogy az egész tenger-rész is egy varázslat
4
maga. Ám az emberi igényeknek, a magas árakhoz viszonyítva nincs egyensúlya. Nincs, mert mint jeleztem a sziget üdülőfalvaiban a kiegészítő ellátás (turista igény), a környezet igénytelen, néha sivár, s hogy most ez a befejezetlenség, a fantáziatlanság, a kissé balkáni színvonal, vagy tényleg az igénytelenség oka-e, azt nem sikerült kideríteni. Mint, ahogy azt sem, hasonló okoskodás mellett, hogy az egyébként szép vonalvezetésű, jó minőségű autópálya és féltucatnyi alagút „tarkította” útvonal mentén alig van pihenőhely. Az a kevés is kiépítetlen, elhanyagolt, sivár. Előfordult, hogy akár a tűző napon kell fogyasztani állva, kisgyerekekkel együtt az ebédet kitaposott, szemetes, füves területen. Sehol egy árnyék, sehol egy pihenő pad, asztal, egyéb. Persze Horvátország – rokonszenves ország – ma nem csak ebből áll, sok szép, sok kiemelkedő értéke van, csak még talán nem egészen európai, a Balkán-mentalitás is talán még erősen benne van. Természeti adottságai gyönyörűek, csak az ember
környezetét is hozzá kell alakítani. Az meg csak idő kérdése, reményeim szerint. Mindezek után talán megérti az olvasó, hogy a jövőben inkább a hazai vizekre: a Balatonra, Mátrába, Felvidékre és Erdélybe vágyakozok inkább. Bognár Béla
Hogyan telik a NYÁR? folytatás az 1. oldalról
Bognár Krisztina
– A nyár eddigi része aktív pihenéssel telt, népes családommal – mivel vendég gyerekeket is vittünk – Horvátországban jártunk. Most indulok a Győri Leánykarral, mint kísérő tanár és énekes, angliai és belgiumi turnéra. Hétvégenként gyakorta énekelek – felkérésre – esküvőkön. A Palesztrina kórus a közeljövőben CD felvételt készít, amelyen duettet fogok énekelni. Augusztus 25-én megkezdődik a tanítás a győri zeneművészeti szakközépiskolában. Várakozással tekintek a második tanévem elé. Bognár Krisztinának kislánya drukkol
A végóráit éli
a hagyományos gyõri ipar Szakács Imre és Szijjártó Péter országgyûlési képviselõ 3 hagyományosan jónevû gyõri cégnél tartott sajtótájékoztatót a munkahelyek elvesztésére hívva fel ezzel a figyelmet.
A Rába Motor Kft. és éa Leonell üzemének és az ott dolgozók sorsa bármilyen nehéz is kimondani megpecsételõdött. A képviselõk mindegyik
Szijjártó Péter és Szakács Imre képviselők a sajtótájékoztató egyik helyszínén
helyszínen hangsúlyozták: nem lehet belenyugodni abba, hogy tömegével veszítik el munkahelyeiket a tapasztalat gyõri és Gyõri környéki dolgozók. A Keksz Gyár gyõri üzemének bezárását egyébként a sajtóban cáfolták az illetékesek. Mindenesetre tiszta víz kerülhet a pohárba, ha Szakács és Szijjártó levelére konkrét választ ad a cég vezetése. Szakács Imre jelezte azt is, hogy a Leonell bezárása kapcsán az országgyûlésben kezdeményez jogszabályi változtatást, amellyel talán jobbb helyzetbe kerülhetnek az érintett családok.
Vajon mostanában kire célozna az Auróra ágyúja?
Magyar!!! Sziget. Verőce–Nagymaros–Királyrét–Magyar sziget. Mondanak valamit ezek a szavak? Elvont fogalmak vagy valóság? Fárasztó utazás vagy a mennyország? Ötödik alkalommal rendezte meg a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom( HVIM) ezt a Magyar – Magyar összefogást hirdető találkozót. Minden alkalommal lélekben ott voltam és tudom, sokan voltunk együtt. Az idén február 9-én Győrött megemlékeztünk Horthy Miklós életéről és haláláról. Meghívott vendégünk volt, immár többszöri alkalommal Torockay László a HVIM. alapító elnöke, aki önként vállalt áldozatos munkája mellett mindig szívesen jött hozzánk. Akkor meghívott a Magyar Szigetre, hogy tartsak ott egy előadást. Kötelességemnek tartottam a meghívásnak eleget tenni. Elmentem Verőcére. Csodálatos élményekben részesültem. A Magyar Sziget bejáratánál tizenéves fiatalok fogadtak (az ilyen korú ifjakat csak az értelmetlen vad magatartásukról ismertem eddig). Meglepően kedvesek voltak. Áradt belőlük az őszinteség. Hihetetlen öröm ébredt bennem: ilyenek is vannak közöttük? Pedig ez csak a kezdet volt. A Sziget területén csak ilyen őszintén kedves emberekkel találkoztam, a világ bármely pontjáról is jöttek. Úgy beszélgettünk az elszakított területről, Felvidékről, Délvidékről, Erdélyből érkezett magyarokkal, mintha együtt nőttünk volna fel, vagy réglátott testvérek lennénk. Ez egy másik, egy áhított Magyarország volt. Fiatalok, középkorúak, öregek, de mindannyian Magyarok. Beszélgetés közben állandóan hálát adtam a Teremtő Istennek, hogy ezt megérhettem, és hogy magyarnak születtem. Tudtam, hogy ezen
a napon, ezen a szent helyen nekem is tennem kell valamit. Délután a Hamvas Béla előadó teremben tartottam meg az előadást, amire felkértek. Szavakkal kifejezhetetlen az az érzés, amit ott átéltem. Megtelt a terem, az arcokon látni lehetett az összetartozást kifejező érzést. Bár én még nem adtam semmit, egy kéréssel kezdtem: Érzem, közös a szívünk dobbanása, Nemzetről, Hazáról beszélünk, kezdjük azzal, hogy közösen elénekeljük Nemzeti Fohászunkat a Himnuszt. Igaz szívből fakadó hangokkal telt meg a terem. Ezután könnyű volt a lelkemből fakadó gondolatokat elmondani. A szúnyog szárnyának zizegését is hallani lehetett, olyan figyelemmel hallgatták szavaimat. Végig éreztem, hogy nem csak a szavakat hallják, hanem a közös érzést és hitet is lelkükbe fogadják. Befejezésül a Hitvallás című vers utolsó három versszakát mondtam el úgy, hogy az utolsó versszakot közösen mondtuk: Hiszek egy Istenben, Hiszek egy Hazában, Hiszek egy Isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában. Ámen. Végül arra kértem a jelenlévő Testvéreimet, hogy tapsolás helyet fogjuk meg egymás kezét és legyen ez egy eskü, hogy a nemzeti összetartozásért élünk, munkálkodunk és ezt soha meg nem tagadjuk. Csodálatos látvány és érzés volt, ahogyan felállva szorították egymás kezét, majd a végén keblükre ölelték a testvéreiket. Amit akkor éreztem, Isten ajándéka volt. Egy igaz, a gyermekkoromat idéző Magyarország emléke dobbant a szívemben. Ezzel a tudattal búcsúztam az áldott Magyar Szigettől. Hazafias üdvözlettel: Világhy József
Ismerősöm elhagyta az MSZP-t. Visszaadta a tagkönyvét, Lenin és Sztálin összes műveit a tűzre dobta, és már Marx tőkéjét sem nyitogatja, mert alaposan meggazdagodott. Ismerősömet ugyanis még a nyolcvanas években, mint hű MSZMP tagot, kinevezték egy hatékony üzemecske élére. Amikor eljött a rendszerváltás ideje, pillanatok alatt tönkretette párttársaival a céget, majd olcsóért, hitelre megvásárolta szőröstül, bőröstül, emberestül. Mára azonban ismét jól prosperál az üzemecske, ismerősömnek annyi a pénze, mint a pelyva. Azt mondja, egyszer azt álmodta, hogy Marx és Engels megfenyegette. Kérdőre vonta az egyik szakállas: barátom elloptad a nép vagyonát? Neked, mint baloldalinak inkább szét kellene osztanod a pénzedet a nép között, nem felhalmozni. Ettől a rémálomtól aztán nem tudott nyugodni, ezért otthagyta a MSZP-t. Azt mondja, nem akart meghasonulni önmagával. Röhej, hogy a jelenlegi magyar kormányfő és mondhatni az egész kormány baloldalinak vallja magát. A magyar történelem leggazdagabb személyeiből álló kormány baloldali. Milyen ez a baloldal? Egyáltalán, mitől baloldali? Gyurcsány úrnak, Kóka János úrnak és sorolhatnám az egész kormányt, vajon ki a szellemi atyja, ki és mi adja a hitét? A sok százmilliárdja? Széchenyi óriási tőkét áldozott fel saját vagyonából, hogy megalapítsa a Magyar Tudományos Akadémiát és még sok minden mást, pedig ő nem volt baloldali. Mit gondol a kedves olvasó, melyik kormánytagunk lenne hasonlóan adakozó. Hiszen ők még mindig azon vannak, hogy tovább dagadjon a pénztárcájuk. Még egyszer kérdezhetnénk: mitől baloldali ez a kormány? A vörös szegfűjétől? Mert mása nincs. Vajon kinek az ideológiáját vallják, amikor a magyar nép által „felépített” vállalatokat, üzemeket tették magukévá. Mit szólnának ehhez a klasszikus baloldal nagyjai? A jelenlegi hithű baloldaliak, ha egyáltalán vannak ilyenek, mit szólnak ehhez az önmagukkal meghasonlott vezetőkhöz? Vajon Magyarországon mostanában merre és kire célozna az Auróra ágyúja? És tovább folytathatnánk a kérdéseket De minek, hiszen választ soha nem kapnánk rájuk. Borsodi
5
Gyõrladamérra érkeztek érdeklõdõk a legtöbb településrõl. Az erdélyi vendégelõadó, Karda Róbert a határon túli magyarok helyzetérõl és mindennapjairól beszélt.
Gyõrságon a gazdák problémái is szóba kerültek
Baráti hangulatú, nyári beszélgetésen találkoztak a Gyõr környéki polgári szimpatizánsok és segítõk Kara Ákos választókerületi elnök ötletére és kezdeményezésére. A rendezvények számos magánszemély és a Polgári Magyarországért Alapítvány támogatásaiból valósultak meg. Gyõrságon és Tényõn, a térség országgyûlési képviselõje, Medgyasszay László is jelen volt az eseményen.
Képriport riport
Tényõn, a vidéki települések önkormányzatainak helyzetérõl esett a legtöbb „hivatalos” mondat
Sajtóbeszélgetés Augusztus elején sajtóbeszélgetésre hívta meg a médiák képviselõit a Fidesz Gyõr környéki választókerületi elnöke és a gazdakörök megyei elnöke. A beszélgetésen az aratás helyzetérõl, illetve a kormány által beharangozott és a mezõgazdaságot érintõ lépésekrõl volt szó. Fenyõházi Tibor gazdaköri vezetõ elmondta: Gyõr-Moson-Sopron megyében a kenyérgabona betakarítása a végéhez közeledik. A mennyiség az országos átlag körül alakult 4,5 tonna/ha, a minõség viszont a mostoha idõjárás miatt gyengébb az országos átlagnál. Fenyõházi Tibor szerint az idei felvásárlási árak kb. a 10-15 évvel ezelõtti szinten vannak. Ilyen árak mellet a támogatásokkal együtt is kb. nullára jön ki a gazda. A közraktározás a megyében nem megoldott. A kormány által bejelentett úgynevezett 7 mezõgazdasági lépésrõl Kara Ákos választókerületi elnök a következõket mondta: „a vidék támogatása nem feneketlen kútba dobott
Győri Polgári Lap
pénz, mert az egész ország számára fontos, hogy milyen körülmények között él a magyar vidék. Végre érzékelhetõ kormányzati segítség kellene a gazdák számára abban, hogy a biztonságos, jó minõségû magyar termékek nagyobb számban jussanak piacra, így a bolti polcokra. Ezzel még továbbra is adós maradt a Gyurcsány kormány, ennek következményeként ezen a területen is még mindig sok bizonytalanság van jelen.” A választókerületi elnök elmondta még, hogy az õszi parlamenti munka során a fideszes képviselõk a gazdák számára a lehetõ legjobb megoldást szeretnék elérni. A megyei gazdaköri elnöke a pénzügyi garanciákat nem látja biztosítottnak a Gyurcsány kormány által tervezett úgynevezett 7 lépés ügyben. A kormánylépések másik legnagyobb problémájának Fenyõházi a szövetkezeti üzletrészek tervezett értékesítését tartja. Ebben a formában a gazdák ezt teljesen elfogadhatatlannak tartják.
Augusztus 20-ai ünnepi programok A Győri Püspökség, a Fidesz győri szervezete és a „NEfelejcs” Polgári Egyesület 2005. augusztus 20-án, szombaton a 10 órai főpapi szentmise után, 11 órakor SZENT ISTVÁN-napi, koszorúzással egybekötött ünnepséget tart a Boldogasszonykőnél (a Bazilika főbejáratával szemben). Ünnepi beszédet mond: dr. Szakács Imre országgyűlési képviselő, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke. A helyi részönkormányzat Szent István napi megemlékezést tart Győrszentivánon augusztus 20-án 16.00 órakor a Kossuth Lajos Művelődési Házban. Megnyitót mond Dr. Nyírédi Maurus OSB atya. A helyi Genesisus színjátszó csoport Quo Vadis Domine című műsorukat adják elő. Megemlékezés után
helyszínen főzött gulyás fogyasztására majd nosztalgia táncra várják az érdeklődőket. Az „Összefogás a Polgári Körökért” Egyesület és az „Összetartozunk!” Kárpát-medencei Magyar Szövetség Kisalföld-Csallóközi Társasága 2005. augusztus 21-én 14.00 órai kezdettel a ravazdi Cserkészparkban magyar-magyar talákozót szervez, melynek eretén belül megemlékezünk Szent István ünnepéről. A hangulatos erdei környezetben baráti beszélgetések mellett étel és italfogyasztásra lehetőség lesz. Az „Összefogás a Polgári Körökért” Egyesület továbbra is minden hónap első keddjén 18.00 órai kezdettel tartja Polgári Klub foglalkozását a Petőfi Sándor Művelődési Házban.
Megjelenik havonta • Kiadja az „Összefogás a Polgári Körökért” Egyesület • 9022 Gyõr, Batthyány tér 5. • E-mail:
[email protected] • www.ofpk.hu • Felelõs kiadó: Majtényi László, tel.: (20) 599-7786 • Szerkesztő Bognár Béla • Tördelőszerkesztő Keszler Ádám Tagdíjbefizetés: Halászi Takarékszövetkezet Gyõr, Aradi vértanúk úti, illetve Czuczor G. úti bankfiókban az 58600283-11109550-os számlaszámra vagy a Polgári Klubban személyesen
