BGF KKFK Elektronikus Könyvtár Az elektronikus könyvtár teljes szövegű dokumentumokat tartalmaz biztosítva a szabad információhozzáférést. A szerzői és egyéb jogok a dokumentum szerzőjét/tulajdonosát illeti. Az elektronikus könyvtár dokumentumai szabadon felhasználhatók változtatások nélkül a forrásra való megfelelő hivatkozással, de csak saját célra nem kereskedelmi jellegű alkalmazásokhoz.
Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR Külgazdasági szak Nappali tagozat EK szakirány
ÁTTÖRI-E A TŐKE A KÍNAI NAGY FALAT?
„ A nagy kínai mese pedig — amit az ezredvég sikertörténetének is nevezhetnénk — rég kezdődött, s talán várható még néhány meglepetés.” 1
Készítette: Magyar Vilma BGF-KKF Európai Unió szakirány
Budapest, 2004 1
Szabó Géza: A nagy kínai mese
Tartalomjegyzék Bevezetés
5-6
1. 1.1
A globalizáció Fogalma és kialakulása
6-7 6-7
2. 2.1 2.2 2.3 2.4
Történeti áttekintés Az újkortól a XIX. század végéig Az első világháború A két világháború közöttt és a második világháború A második világháborútól napjainkig
7-8 7-8 8 8-9 9-10
3. 3.1 3.1.1 3.1.2 3.2 3.2.1 3.2.2 3.3 3.3.1 3.4
A kétpólusú világrend kialakulása és hatása a globalizáció folyamatára A fejlett kapitalizmus Piacgazdaság és állami beavatkozás Új jelenségek a ’60-as években A globális piac új szereplői A fejlődő országok A transznacionális vállalatok A másik oldal, a világ szocialista része A volt Szovjetunió és a szovjet befolyási övezet helyzete napjainkban Az információs forradalom hatása
10 10 10-11 11 12 12 12-13 13 13-15 13-16
4. 4.1 4.2 4.2.1 4.2.2 4.2.3 4.2.4
Ázsia A térség gazdasági szerepe Az ázsiai integrációk Az ázsiai integrációk Kína oldaláról vizsgálva A kínaiak által lakott és egyéb ázsiai területek integrációs törekvései Hong-Kong, Makaó, Tajvan és Szingapúr identitása A „nagy „ integrációt hátráltató tényezők
16-18 17-18 19 19-20 20-21 21-22 23
5. 5.1 5.2 5.3 5.4 5.5 5.5.1 5.6 5.6.1 5.6.2 5.7 5.7.1 5.7.2 5.8
Kína Út a teljes elzárkózottságtól a korlátozott nyitásig Külső feltételek A politikai intézményrendszer A kínai „én-kép” A fejlődés személyi feltételei Lépések a tudásalapú társadalom irányába A kínai nyitás A kifelé nyitás stratégiája A nyitás lépései A külföldi tőke hatása A Kínába irányuló külföldi tőke szerepe A kínai tőkepiac Kína bekapcsolódása a világkereskedelembe
23 23-27 27-28 28-29 30 30-31 31 32 32 32-33 33-34 34-36 37-38 38
-3-
5.8.1 5.8.2 5.9 5.9.1 5.9.2
A kiviteli áruszerkezet Az import A WTO tagság jelentősége A WTO tagság feltételei A tagság hatása
38-40 40-41 41-42 43 43-44
6. 6.1 6.2 6.3
A kínai migráció A migráció jelentősége a KNK gazdasági fejlődésében „Made in China” Kína, itthon
44-45 45-47 47-49 49-50
7. 7.1 7.1.2 7.1.3 7.1.4
A globalizáció árnyoldalai A fejlődés hatásai Környezet A kínai életszínvonal és foglalkoztatottság A fogyasztói szokások változása
50 50-51 51-52 52-54 54-55
Konklúzió
55-56
A felhasznált irodalom jegyzéke
57-59
-4-
Bevezetés A világra nyitott, érdeklődő ember napjainkban két fogalommal biztosan az átlagost messze meghaladó gyakorisággal találkozik. A globalizáció, vagy a globális világ az egyik, a kontinensnyi Kína és annak szerepe a másik. Dolgozatomban arra teszek csaknem reménytelen kísérletet, hogy bemutassam a globális világ (már maga a fogalom is tautológia, de természetesen a globálisan működő világot értjük alatta, mint ahogy később megkísérlem definiálni) kialakulásának történelmi előzményeit és annak összefüggéseit, valamint Kína bekapcsolódását a világ átfogó társadalmi, politikai, de mindenekelőtt gazdasági folyamataiba, valamint a bekapcsolódás már ma is látható, és még csak sejthető következményeit a XXI. század kiszámíthatatlan történelmében. Csaknem reménytelennek tűnik a kísérlet, mert a globális világ kialakulása hosszú – mai napig sem lezárt – folyamat, és megértéséhez nem nélkülözhető a részletes történelmi visszatekintés, ami könnyen szétfeszítheti a jelen dolgozat kereteit. De csaknem reménytelen azért is, mert a globális kölcsönhatásokat egy olyan ország viszonylatában szeretném érzékeltetni, amelynek ötezer éves történelme van, és amely kiemelkedő szerepet játszott az emberi kultúra fejlődésében. Kína hatása és szerepe az emberiség fejlődésére sokat vizsgált, de a mai napig sem teljesen feltárt területe a tudománynak. Említhetjük a könyvnyomtatást, elkötött lábat, kalligráfiát, kormoránnal való halászatot, teázást, evőpálca használatát, vagy a Nagy Falat; mind-mind olyan jellegzetesség, amiről joggal Kína jut eszünkbe. Tény, hogy ez a hatalmas ország óriási utat járt be a Hszia dinasztiától a kulturális forradalom tragikomikus borzalmain át napjaink konszolidáltnak mondható politikai viszonyaiig, de nem csekély mértékben a sok évszázados elzárkózásnak köszönhetően a mai európai ember legfeljebb sztereotípiákban gondolkodik Kínáról. Pedig Marco Polo már a XIII. században bámulatosan pontos és részletes leírásokban örökítette meg élményeit. És persze Kína messze nem csak a Kínai Népköztársaság, hiszen a kínai ember szorgalmával, tehetségével és vállalkozó szellemével meghatározó tényező számos ázsiai országban, és a migráció révén jelen van a Föld szinte minden országában, többek között Magyarországon is. Szakdolgozatomban szeretném bemutatni azt a világgazdaságban végbemenő globalizációs folyamatot, mely az utóbbi évtizedek fejlődésének meghatározó tényezője. Ez a folyamat aligha érthető meg, ha figyelmen kívül hagyjuk Kína látványos előretörését az utóbbi évtizedekben. A kínai piac és a kínai gazdaság méretei és fejlődése, a kínai munkaerő ára és minősége az egész világgazdaság egyik meghatározó tényezője lett, igazi gazdasági nagyhatalom, amely képes kiváltani válságot, vagy konjunktúrát. Dolgozatomban először bemutatom azokat a tényezőket, melyek szerepet játszanak egy -5-
ilyen hatalom kialakulásában. A szakdolgozat vizsgál egy másik, főként Kínára jellemző jelenséget, amit nevezhetünk gazdasági gyarmatosításnak. Bizonyos szektorok hatalmas mennyiségben előállított olcsó portékái (főként textilipar és elektronika) hódítanak a világ szinte minden piacán. Ez a jelenség természetesen nem csak a kínai gazdaságban érezteti hatását, de kihat a Kínán kívüli világ gazdasági folyamataira is. Végezetül – mint említettem - aligha hagyható figyelmen kívül a világban szétszórtan élő kínai migráció – statisztikák szerint 87%-ban kereskedelemből vagy vendéglátásból élnek – de szerepük kézzel fogható a befogadó ország életében. Ahogy haladtam előre a munkámmal, egyre inkább nyilvánvaló lett, hogy a téma számos aspektusát csak érinteni lehet egy ekkora terjedelmű dolgozatban. Ezért – fájó szívvel – lemondtam az amerikai kontinensre jellemző folyamatok részletesebb bemutatásáról, és talán az indokoltnál kevesebb teret szenteltem a kelet-közép európai térségnek. Izgalmas feladat lett volna arra is kitérni, befolyásolja-e, és ha igen, milyen módon Kína és a világ viszonyát szeptember 11.-e borzalmas tragédiája? Legfontosabb kérdésnek mégis azt tekintettem, ellenáll-e a hunok támadásai ellen épített, majd egy hatalmas birodalmat a világtól elszigetelő, de a birodalmon belül is határokat húzó Kínai Nagy Fal a nemzetközi tőke hömpölygésének?
1.
A globalizáció
1.1
Fogalma és kialakulása
A globalizáció nem más, mint: ”a kapitalista gazdálkodásnak a tőke által vezérelt világméretű kiteljesedése, a világgazdaság egységbe szerveződése.”2 Nem egyszerűen a termelési tényezők (pl.: tőke, munkaerő) országok és térségek közötti áramlása, hanem a gazdasági viszonyok (tulajdon, termelés, pénzügyi folyamatok) megerősödő nemzetköziesedése, egységesülése, amely a nemzeti piacok határainak átlépésével a gazdaságok nemzetközivé válását valósítja meg, azáltal, hogy a – nemzeti - politikai szabályozás irányítása alól kilép és globáisan kiterjed.
2
Farkas Péter: A globalizáció és fenyegetései, Aula Kiadó, 2002 -6-
A szakirodalmi források nagyjából ugyanazt a történelmi korszakot jelölik meg, mint az emberiség gazdasági folyamatokkal alátámasztott, visszafordíthatatlanul szerves egységesedésének kezdetét. Ez a korszak a kapitalizmus kialakulásának kora.3 A mai értelemben használatos globalizáció fogalom, mint egy történelmi folyamat kiteljesedése, mégis a múlt század 70-es években kezdődött és szorosan összefonódik a transznacionális társaságok megjelenésével. Ezek a társaságok, - eltérően az addig tevékenységüket nemzethatárokon belül ragadtan folytató cégektől - már világméretekben, országhatárokon és kontinenseken át szervezték és optimalizálták termelésüket, értékesítésüket. Ahol a termelési tényezők (tulajdon, termelés, tőkeeredet, pénzügyi- és bankrendszer, valamint az ezeket szabályozó irányelvek stb.) rendszerében kialakult egy olyan fokú hatékony, központosított szervezettség, mely addig soha nem látott költségcsökkenés mellett nagyfokú minőségi változáshoz is vezet. „Eljött az idő, hogy a fejlett országokban – de igazából a világ összes országában - történő gazdasági, tőzsdei, munkaügyi (munkanélküliségi) folyamatai már nem követhetőek és értelmezhetőek a nemzetközi összefüggések figyelembevétele nélkül.”4
2.
Történeti áttekíntés
2.1
Az újkortól a XIX. Század végéig
A XVI. -tól a XVIII. századig tartó korszakban megkezdődik a Világ – a történelmet szinte napjainkig meghatározva ezzel - eddig nem ismert részeinek felfedezése, azok gyarmatosítása, vagy jobb esetben csak függőségi viszonyba süllyesztése. A folyamatban természetesen az akkori, gazdaságilag magas fejletségi szinten álló, a távolságokat legyőzni képes tengeri flottával rendelkező európai nemzetek jártak élen. (brittek, portugálok, hollandok, spanyolok, kicsit később a franciák) A XIX. század végére az addig elképzelhetetlen technikai vívmányok már teljes körű kiaknázásának köszönhetően megszilárdul a kapitalista gazdasági rendszer. Gyárak nyílnak melyekben már esetenként több száz ember végzi „költséghatékony” munkáját. A termelési mennyiség növekedése, a – főként a gyarmatokról - beszerzett olcsó nyersanyagra támaszkodva addig nem látott profit-rátákat eredményez. Megjelenik, és egyre jellemzőbbé válik a tőkekivitel mind a magánbefektetői, mind az állami szektorokban. A szegényebb, elmaradottabb régiókban megjelenő tőke, gazdaságosabb 3 4
Farkas Péter: A globalizáció és fenyegetései, Aula Kiadó, 2002 Farkas Péter: A globalizáció és fenyegetései, Aula Kiadó, 2002 -7-
kihasználtsága révén nagyobb hasznot hoz, ami teljes egészében visszavándorol kapitalista hazájába. A fejlett és elmaradottabb területek közti munkamegosztás ekkor még főként erőszakon alapszik, a gyarmattartók nem egy alkalommal fegyveres erőszakkal igázzák le és kényszerítik munkára a helyi lakosokat. A gőzerő felhasználásával hatalmas méretű építkezések indulnak mind Európában, mindazokon a területeken melyeken az európai befektetők nyersanyag kitermelési és később termelés kihelyezési szándékkal jelen voltak. Létrejön a nagy államközi hitelek folyósítási rendszere, melyek a nagy volumenű európai és dél-amerikai vasútépítések mellett a gőzenergián alapuló iparágak fejlesztését is támogatták. Az ipari termelés méreteinek (a termelés nagyüzemi koncentrációjával összefüggő) törvényszerű növekedése nyomán az árutermelés már egyre inkább a külső piacokat célozza meg, a nemzetközi kereskedelem egyre jelentősebbé válik. A gyarmattartó nemzetek egyre nagyobb mennyisségben termelik ki és hozzák haza nyersanyagaikat gyarmataikról, majd idővel oda visszaszállítva a kész ipari termékeket emberek millióit fosztják meg a munkától, káoszt és gondokat hagyva ezzel maguk után.
2.2
Az első világháború
A századfordulóra már létrejöttek a nagy ipari monopóliumok, megindult a sorozatgyártás. A vállalatok közt egyre fokozódó versenyt a gazdasági, termelési túlhevülésnek köszönhető súlyos termelési válság zárta – egy időre - le. Mivel Földünk területi felosztása addigra már végbement, az újonnan megerősödött ipari országok (USA, Németország, Japán, Olaszország) területi igényei jelentős feszültségek forrásává lett. A piacokért, területekért folytatott harc keltette életre azt a neoprotekcionista szemléletet, mely a századfordulóra lehetővé tette Németország és az Egyesült Államok felzárkózását a gyarmattartó, gazdasági előnnyel rendelkező államokhoz. A világ gyakorlatilag teljes felosztása azonban már megtörtént, a fejlett kapitalista országok (beleértve tengerentúli birodalmaikat) gazdasági és ezzel földrajzi vámhatárának vonalai véglegesnek tűnően kirajzolódtak. Így az első világháború nem kis mértékben ennek a helyzetnek a következménye volt: megindult a harc a területi újrafelosztásért.
2.3
A két világháború között és a második világháború
A világháború végétől az 1929-’33-as világválságig tartó időszakban főként a liberális gazdasági teóriák alkalmazása volt a jellemző. Azaz: Laissez- faire, ahol az állami gazdaságpolitika nem szól bele erőszakosan a gazdaság szeplőinek döntéseibe, vagyis azokat döntéseivel jelentős mértékben nem -8-
befolyásolja. Ez a korszak az ipari és pénzügyi tőke még erősebb összefonódását eredményezte A monopóliumok megerősödésével egyre erősebben fonódnak össze a különböző vállalatok pénzügyi- és vállalati érdekcsoportjai. Sorra nyílnak a bányák. Újabb és újabb befektetett tőke jelenik meg LatinAmerikában, Dél-, és Észak–Afrikában. A nemzetközi befektetések minden területen megjelennek, ahol érdekei diktálják, így a korszakban egyre fontosabbá váló energiahordozó, a kőolaj nagy mennyiségű lelőhelyén, a Közel-Keleten is. Ekkorra már észrevehető az a gazdasági- társadalmi jelenség, mely egyike a legjellemzőbb globalizáció-ismérveknek: gazdasági függés a tőkebefektető és a befektetés célpontja között. Ebben az időszakban megerősödik a gyarmatokon a függő gazdasági és politikai szerep fenntartásában érdekelt helyi vállalkozói- és vele összefonódott bürokrataréteg. Ám a nemzetközi gazdasági élet teljes liberalizálása – részben tulajdoníthatóan a világháború után fennmaradt bizalmatlan hangulatnak - elég lassan ment, s a nagy Válság nyomán kialakult nemzetközi fizetésképtelenségi hullámban ez egy jó időre el is maradt. A – még mindig - gyarmat, azaz kiaknázható piac nélkül maradt országok félelme a versenyben való lemaradástól néhol igen szélsőséges indulatokat szült. Ám nem minden állam hagyta magára országa gazdaságát. A német gazdaság ebben az időben hadi-, és nehézipari igényeinek megnövekedése révén az első világháborús sokkból ismét szárnyalni kezdett. Ezt a kormányzati gazdaságösztönzést – szintén nem csekély hadipari megrendelésekkel - használja majd húsz évvel később mind a nyugati, mind a keleti blokk gazdaságuk javítása végett. (Azt hiszem, sajnos nem ez az utolsó alkalom történelmünkben, amikor a hadiipar beindítása és felfutása – azaz a háborús készülődés - javít egy ország gazdasági mutatóin.) A felhalmozódott feszültségek és a területi revíziós és – még mindig - területi újrafelosztásra irányuló törekvések okán a második világháború elkerülhetetlen volt.
2.4
A második világháborútól napjainkig
A II. Világháború okán kialakult gazdasági nehézségek és a század első harmadának kedvezőtlen folyamataiból leszűrt tanulságok után az államok gazdaságpolitikai irányításában megerősödött a meggyőződés, hogy: az állami tulajdon bővítésére, a piaci viszonyok állami szabályozására, a kereslet állami ösztönzésére és az állami szociális rendszer megerősítésére van szükség. Ezt a háború után kétpólusúra szakadó világ különböző módokon fogalmazza meg. Az általánosan „nyugati”-nak nevezett világban Keynes elméleti munkásságára támaszkodva, míg a „keleti” póluson ezt a szocializmus egységesítő és népét szolgáló ideológiájára építve alakítják. -9-
A világháborúban a
hadigazdaság révén ’bizonyított’ állami gazdaságszervezés ekkor erősödött meg. Ugyanakkor a nagy nemzeti monopoltársaságok méretüknél fogva egyre jobban rá voltak szorulva a piacok kiszélesítésére, a nemzetközi jelenlétre. Erre irányult – többek között - az Egyesült Államok által a világháborúban vesztes, súlyos gondokkal küszködő országok felé (főleg Németország) nyújtott segély: egy új típusú tőkeinjekció, mely által ekkor az Egyesült Államok a kapitalista nagyhatalmak között egyedülálló gazdasági, politikai és katonai befolyásra tett szert. Ismét bebizonyosodott: a tőkebevitel valóságos függőségi viszonyt alakít ki. Az államok gazdasági szerepének megerősödésével egyidejűleg megkezdődött a gazdasági és politikai viszonyok erőteljesebb világméretű liberalizálásának, intézményes, nemzetközi szervezetek által irányított szakasza. Ám – mint az közismert - ez az intézményesülés korántsem
volt teljes:
megosztottságát hívjuk ma az ’50-es évektől a ’80-as évek végéig jellemző kétpólusú világrendnek.
3.
A kétpólusú világrend kialakulása és hatása a globalizáció folyamatára
3.1
A fejlett kapitalizmus
3.1.1 Piacgazdaság és állami beavatkozás A második világháború után, a nyugati hatalmak gazdaságpolitikai irányelvei közt is megjelentek az állami beavatkozást, jelenlét szükségességét hangsúlyozó álláspontok. Tulajdonképpen a két – más ideológiát követő - világrend egymástól függetlenül jött rá, hogy az újjáépítéshez és az erősödéshez állami irányításra van szükség. Az Egyesült Államok jóvoltából folyósított Marshall segélynek köszönhetően mindkét fél gazdasági fellendülése megindult. S ezáltal az Egyesült Államok befolyásoló szerephez jutott Európa gazdaságában s majd később a világgazdaságban. Zömével állami irányítással megkezdődhetett az európai országok újjáépítése A második világháború szenvedései után nem volt nehéz az állam a lakosait ’őrző- védő’ szerepét és ennek jelentősségét elfogadtatni Európa népével. Felállottak a jóléti társadalmakat támogató intézmények. Ám az USA hamar beinduló és fejlődő gazdaságát látván a kettészakadt ’öreg-kontinens’ nyugati fele hamar felismerte, hogy a világháborút megszenvedő nemzetállamok a jövőben csak egységben, összefogva lehetnek képesek elveszített politikai, gazdasági pozíciójuk visszaállítására. Az államok hatalmas méreti, erőforrási,
termelési s ezáltal gazdasági kihívásainak a mellette méretekben is
eltörpülő országok nem tudnak megfelelni. Minél hatékonyabban szervezett az együttműködés, annál - 10 -
versenyképesebb tud lenni az európai integráció is. Ma az EU a legmélyebb integráció a világon. Kérdés, hogy a jövőben a globális piacon való részesedéséért mennyit hajlandó áldozni, azaz meddig akar és tud elmenni a határok kiszélesítésében? Mekkora – soknemzetiségű - integrációt lehet még közös elvek szerint kormányozni?
3.1.2 Új jelenségek a ’60-as években A hatvanas évek végére az állami beavatkozással vezérelt gazdaságpolitika kimerítette lehetőségeit. Az országhatárokon belül ragadt, tartott – itt főleg az Egyesült Államokra gondolok- tőke egyedüli útja a külföldre áramlás volt. Ehhez azonban szükség volt az addig felgyülemlett, nemzetek közti kereskedelmi akadályok ’körtárgyalásos’ lebontására. A világ kettészakadása a politikai által gerjesztett hidegháborún túl egyértelműen megmutatkozott az országok gazdasági ereje nyomán is. A legfejlettebb országok (Egyesült Államok, Kanada, Japán, Németország, Franciaország, Nagy- Brittania) felhalmozott tőkéjének világpiacra történő kihelyezése, s ezzel ismét gazdasági függőség kialakítása a fejlődő országok között a globalizáció kiteljesedésének időszakát jelzi. A folyamat könnyen leírható: Dollár/Euró/Font stb. kihelyezése a világpiacra, az elmaradott térségek eladósodottságának kihasználása, esetleg további eladósítása, ami ideiglenesen megnöveli a fejlett országok termékei iránti keresletet. A gyáripari termelés kihelyezése az olcsóbb bérű országokba a költség-racionalizálás érdekében, sok esetben a nemzeti termék gyártását tesz lehetetlenné az adott ágazatban. S így a transznacionális társaságok, egyre jelentősebb közvetlen befektetéseikkel, elkerülik a még meglévő, bár egyre gyengülő vám-, és egyéb akadályokat, világméretekben szervezik és alakítják tevékenységüket. Persze nem feledkezve meg a helyi sajátosságokról, mégis globális távlatokban gondolkoznak. „Think globally, act locally!!”
5
Ezek a
transznacionális társaságok egyre szuverénebb szereplői a gazdaságnak, melyben a világgazdasági folyamatok végleg egységbe szerveződnek.
5
Az Egyesült Államokból induló globális marketing folyamat alapelve
- 11 -
3.2
A globális piac új szereplői
3.2.1 A fejlődő országok Maga a fejlődő ország fogalma az ’50-es évek végén alakult ki, javarészt újonnan létrejövő, általában elmaradottabb gazdasági struktúrával rendelkező államokat különböztetünk meg ezzel a névvel. Ebbe a kategóriába tartozik gyakorlatilag minden, a világgazdasági centrumhoz nem tartozó ország. Ezekekben az országokban (Kelet-, Dél-kelet Ázsia országai és köztük Kína, a dél-amerikai térség stb.) az életszínvonal és az egy főre jutó jövedelem elmarad ugyan a fejlettekétől, ám a gazdasági növekedés ütemét tekintve messze túlszárnyalja azokat6. Így a fejlődő országok piacaira való befektetés (olcsóbb munkaerő kihasználása mellett) és az egyre növekvő piacokon való jelenlét a már fejlett gazdasággal rendelkező országok célja. A kialakuló globális piacon ezek az országok válnak a transznacionális vállalatok fő célpontjává. Miként még dolgozatomban többször kitérek erre: ezek a befektetések fejlődést generálnak az adott –elmaradott - térségben, ugyanakkor a megjelenő külföldi tőke függőséget alakít ki az anyaország irányába.
3.2.2 A transznacionális vállalatok Míg a XX. század elejétől a működőtőke-befektetések főként a gyarmati nyersanyagszektorba áramlottak, addig a ’70-es években lendületet kapott tőkebefektetések céljaként üzemek, néha egész iparágak áttelepitése más országokba, jórészt az alacsony bérű, közepesen fejlett területekre. Megindul a globális tőkeáramlás az olcsóbb munkaerő, illetve a kedvezőbb feltételek irányába. A vállalatok már régen nem országhatáraikon belül gondolkoznak, sőt nem is a környező régiók lehetőségeiben. Transznacionálissá válásuk annyit tesz, hogy tevékenységüket, határokat nem ismerve helyezik ki a világ bármely pontjára, de főképp oda, ahol az számukra a legkedvezőbb, azaz a legolcsóbb. Így alakulhat ki, hogy egy névlegesen Egyesült Államokbeli központú cég termelése Dél-Amerikában és Ázsiában folyik – nyersanyagot persze Afrikából hozat, könyvelését pedig valahol Európában végzik. A befektetésekhez, gyártás áttelepítésekhez kedvezőbb feltételt jelentenek az államok által biztosított ’tőkecsalogató’ feltételek. Az adó-mentesség ill. -támogatás, a zöldmezős beruházások lehetősége stb., sok esetben döntött egy-egy ország mellet, vagy ellen egy befektetés megvalósításánál. Azok az országok voltak előnyben, melyek ár-minőség viszonylatában minél kedvezőbb feltételeket tudtak nyújtani. Első körben ezek a beruházások még a ’fejlett világ’ határain belül történtek meg, később a
6
Szigetvári Tamás: Fejlődő országok a világgazdaságban. Világgazdasági régiók, Perfekt 2004
- 12 -
szocialista blokkból kiszabaduló Kelet-Közép-Európai országok is ugyanezzel a ’kedvezményes elbánással’ vonzzák magukhoz a befektetésre váró tőkét. A ’90-es évekre beköszöntött az egyesülések és felvásárlások globális kora, ezek már teljes szektorokat fedtek le és mértékük évről-évre rohamosan nőtt. 1990-ben az ilyen globális tranzakciók összértéke világszerte 669 Mrd USD volt, míg az egyesülések és felvásárlások globális értéke 1999-re elérte a 4400 Mrd USD- t. 7
3.3
A másik oldal, a világ szocialista része
3.3.1 A volt Szovjetunió és a szovjet befolyási övezet helyzete napjainkban A Szovjetunió nem egyszerűen egy szocialista típusú, azaz nem piaci elveken működő gazdaság volt, hanem magának a tervutasításos gazdasági irányítási modellnek a kialakítója, annak a többi keletközép-európai országba irányuló exportőre is egyben.8 Ezekre, a ma már – pár kivétellel - volt szocialista országokra is jellemzőek voltak valamelyest a ’transznacionális’, azaz nemzeteken átnyúló szervezetek és vállalatok. Ám míg a kapitalista világrendben ezek önszerveződő, immáron hosszú múlttal rendelkező szervezetek voltak, addig keleten az államapparátus által meghatározott és előirányzott módon jöttek létre. Voltak itt is több ország piacaira termelő mamut cégek, csak sajnos itt nem a piac farkastörvényein keresztül, már-már ’darwini’ kiválasztódással alakultak. Így jöhetett létre, hogy az állam által előirányzott ütemterveket követve úgy legyen különböző piacokon túltermelés, hogy bizonyos vonatkozásban mindvégig hiánygazdaságról beszélünk. Sok esetben átgondolt és ésszerű piaci elvárások helyett ideológiai, politikai céloknak akartak e gazdaságok megfelelni. A szocialista gazdálkodásban a mennyiségi szemlélet visszaszorította a minőségi tényezőket. E jelenség és a szabad verseny hiánya következtében a ’nyugati’ országokban fejlődő piacgazdaság idővel egyértelműen jobb modellnek bizonyult. A volt szocialista országok globális piacon való megjelenésére Európában a keleti blokk széthullása után került sor. Nehéz feladat ez azoknak a területeknek amelyek majd’ negyven évet töltenek az elszigeteltségben. A kihívást különösen nehéz úgy teljesíteni, hogy ezek az országok hatalmas adósságokat halmoztak fel, mind a szocialista gazdasági irányítás alatt, mind a politikai,- gazdasági,jogi rendszerük megváltoztatásában, demokratizálásában. A globális világhoz való kapcsolódást így ők is megszenvedték, mint a történelem annyi fejlődő országa: lassan, de biztosan kialakult az erős
7 8
Székely-Doby András: Az Egyesült Államok a világgazdaságban, Világgazdasági régiók, Perfekt 2004 Ludvig Zsuzsa: Oroszország a világgazdaságban. Világgazdasági régiók, Perfekt, 2004
- 13 -
függőségi viszony a nyugati tőke és az azt áhító fejlődő/átalakuló országok között. Ez az utóbbi területeken gazdasági fellendülést, ezáltal életszínvonal javulást, béremelkedést, stabilizációt és egyéb jóléti tényezőket idéz elő. A versenyben való részvétel már súllyal bíró szereplőket kíván: súllyal mind méretük, mind piacot befolyásoló magatartásuk szerint. Így szintén kikerülhetetlen folyamatnak tűnik az európai történelem nagy egyesülése: az Európai Unió mai formájának létrejötte. A keleti blokk megszűnése és ezáltali piacnyitása ismét új lehetőséget hozott a fejlett, tőkeerős országok befektetéseinek számára. Ez a nemzetköziesedés a XX. század utolsó harmadában mindinkább felgyorsult. A ipari termelést finanszírozó működő-tőke beruházások – azaz FDI - a nyolcvanas évek elejétől a kilencvenes évek közepéig évi átlagban 20%-kal nőttek, addig ’96 és 2000 között már évi 40%-kal. A térség helyzete napjainkban A ’80-as évek végén, ’90-es évek elején végbement politikai változások (azaz a keleti blokk felbomlása és a KGST megszűnése) gazdasági változásokat is vontak maguk után. A korábbi belső, vállalatközi szállítások hirtelen külkereskedelemmé váltak. Elindult az országok piacainak nyitása, Ez a nyitás egyértelműen afelé irányult, ahonnan befektetőket, tőkét –gazdasági segítséget - remélt. Szinte valamennyi országban elkezdődött a külgazdasági kapcsolatok átrendeződésének folyamata, új, külső prioritások megfogalmazása, új, külgazdasági partnerek keresése. Valamennyi szovjet utódállamban és volt szocialista országban szinte a semmiből kellett elkezdeni a piacgazdasági intézmények kiépítését, és általában a gazdaság működésének piaci alapokra való helyezését.9
A gazdasági átalakulás-,
alakítás mellett a politikai szférának is szüksége volt a demokratizálódásra. Ezt ezen országok zöme relatív könnyedséggel kezelte, ám a volt Szovjetunió tagállamai múltjából hiányoznak a demokrácia tapasztalatai.
Berendezkedésük
sajátossága
az
irányítottságában
rejlik,
azaz:
a
hatalom
központosítottságában. Mentalitásbeli változásokra van szükség. Évszázadokra visszanyúló – pár érdekcsoport kezében összpontosuló - hatalmi rendszert kellene átláthatóvá tenni. A régió törekszik a fejlett piacgazdaságokhoz való felzárkózásához. Oroszország – bár még szereti így feltűntetni magát az ezredfordulóra megszűnt gazdasági nagyhatalomnak lenni. Ezért, és a nyugatbarátság demonstrálása végett a volt szocialista országok külgazdasági kapcsolatai is igencsak megváltoztak. A kelet–középeurópai országok – a 2004-ben EU taggá váltak - már a ’90-es évek elején egyértelműen nyitottak a nyugati hatalmak és főként Európa felé. Az ide kötődő – korábban igen erős - gazdasági szálak Oroszországgal hirtelen gyorsasággal megszűntek. Oroszország példája is jól bizonyítja, hogy nem kell ahhoz feltétlenül transznacionálisnak – a szó nemzetközi értelmében - lennie egy cégnek, hogy a 9
Ludvig Zsuzsa: Oroszország a világgazdaságban. Világgazdasági régiók, Perfekt, 2004
- 14 -
termelése/tevékenysége méreteit tekintve a világpiac meghatározó szereplőjévé váljon. Ugyanakkor el kell ismerni, hogy Oroszország egyelőre méreti – és ebből adódó politikai- biztonságpolitika okokból megkerülhetetlen tényezője a világnak. Nyersanyag készletei és felhasználása befolyásolja a világpiac árait és működését is. (Úgy vélem, hogy a mai Kína is hasonló problémákkal áll szemben. Azaz, az utóbbi években számára is egyre szükségszerűbb a gazdasági és politikai liberalizáció, s mindezt úgy kell megoldani, hogy az ország történelmében még nem volt példa a nyugati értelemben vett demokratikus irányításra. Méretei meghaladják Oroszországét, népessége majd’ 1,3 Mrd fő. Egy hatalmas ország ahol kérdéses, hogy a központosított hatalom felpuhulásával miként is irányítható egy ekkora méretű gazdasági tömb)
3.4
Az információs forradalom hatása
A progresszívnek minősíthető történelmi korszakokban rendszerint tetten érhetők azok a folyamatok, amelyek kitüntetett szerepet játszottak a haladásban. A XX. század második felében megjelenő és elterjedő technikai újítások és fejlesztések is lökést adtak a nemzetközi tőkeáramlásnak, a termelés még hatékonyabb – országokon átnyúló - szervezésének. A telefon, fax később az Internet mindennapossá válása és a szállítási költségek rohamos csökkenése még gazdaságosabbá, racionálisabbá tette a tőke vándorlását a nagyobb profit irányába. Az adatok digitalizálása a múlt század végén, és az ebből kifejlődő információs forradalom lehetővé tette új komparatív előnyök kialakítását. Fontossá vált a tranzakciók sebessége, megváltozott az ügyfelekkel való kapcsolattartás és kommunikáció jellege. Az Internet és mobilszolgáltatások megjelenésével teljesen elmosódtak az addig is fokozatosan leépülő határok. Ma már nem feltétlenül szükségszerű a személyes jelenlét egy ügylet lebonyolításánál. Optikai kábelek, vezeték nélküli megoldások, szatellit-technológia segítségével rengeteg időt takarít meg a vállalat az irányítástól kezdve a logisztikán át a gyártásig. A döntések elsődleges ismérvévé a gyorsaság lépett. Aki gyorsan dönt, először lép, az vezetővé válhat az adott területen. Az országhatárokon átnyúló pénzügyi áramlások növekedési üteme és volumene még az ipar nemzetköziesedésével összehasonlítva is megdöbbentő. A múlt század utolsó harmadában a nemzetközi valuta és értékpapír forgalom évi 25 %-kal növekedett, azaz 6-7 –szer olyan gyorsan, mint a GDP. A folyamatban komoly szerep jutott a ’felszabadult keleti’ piacok megjelenésének a befektetői célpontok között. A világ tőzsdéin nyilvántartott érték (azaz kapitalizáció) a ’90-es évek elején még a GDP 51%-át tette ki, ez mára már 97%. 10 10
The world factbook
- 15 -
A nemzetközi jelenléttel párhuzamosan megjelentek a célpiacon a transznacionális cégek leányvállalatai ill. pénzügyi leányintézményei. Mára kb. 65-68 ezer ilyen cég lehet a világon. (Az eltérés abból adódik, hogy nem egyértelműen definiált, milyen mérettől számít egy céget transznacionálisnak). Ezen cégek tevékenységeit – egyre jellemzőbben - fúziók, kereszttulajdonlások, formális és informális stratégiai szövetségek kísérik. Ez azt jelenti, hogy a mai világgazdaságot meghatározó vállalatóriások már olyan szövetségi összefonódásban léteznek, amely túlmutat minden nemzeti piacon, nemzeti – sőt néha nemzetközi - szervezeten. Megszűnt a határ fogalma, ők már nem ország-, hanem világméretekben optimalizálják tevékenységüket. Egy- egy ’mega-multi’ összforgalma ma már többszöröse egy szegényebb vagy közepesen fejlett ország GDP-jének. Ma is biztosak vagyunk / lehetünk benne, hogy a Világot demokratikus – vagy demokrácia felé haladó - államok irányítják? Egy külön, érdekes kutató munka lehetne véleményem szerint annak a kérdésnek a boncolgatása, hogy a számunkra érzékelhető törvényhozás valódi ügydöntői-e az államok és különböző integrációk törvényalkotói, vagy valójában a háttérben azok a transznacionális konglomerátumok állnak, amelyeknek nemzetállamokat túlszárnyaló hatalom van a kezében?!
4.
Ázsia
4.1
A térség gazdasági szerepe
Az ázsiai térség a második világháborút követően látványos piaci, gazdasági fejlődésnek indult, melynek köszönhetően ma ez a térség a világ leggyorsabban fejlődő gazdasági erőközpontja. A régióban először az ’50-es évek közepétől Japán kezdett hihetetlen ütemű (évi 10%-ot is meghaladó) gazdasági fejlődésbe. A ’60-as évektől követték Japánt az ún. tigris-országok (Dél- Korea, Hongkong, Tajvan, Szingapúr), a ’80-as évektől az ún. kis-tigrisek, a többnyire ASEAN országok, azaz a második körös fejlődők, majd a ’80-as évektől Kína. Ma ez a térség hatalmas új piacot jelent a már-már telítődött nyugati piacok mellett. A fogyasztói kereslet struktúrája átalakulóban van, itt is elindult a ’nyugatiasodás’. Az évezredes hagyományokkal rendelkező fogyasztói szokásokat próbálja itt a nyugat a saját, már világméretű globalizált keresletére formázni. A régió országainak komparatív előnye az európai szinthez képest alacsony munkabérekből és termelési költségekből adódik. Ezen országokban a törvényes munkaidő jóval hosszabb, mint az EU országaiban, így a beáramló fejlett technika – párosulva a képzett, de olcsó munkaerővel - hallatlan dinamikus fejlődést eredményezhet.11
11
Majoros P.- Kovács R. : Az Európai Unió és Kína kapcsolatai az ezredfordulón, EU Working Papers 1/2001
- 16 -
A régióba növekszik a tőke beáramlás (Kína ma a világ első számú külföldi tőke befogadó országa) s több Távol- Keleti ország megjelent már a tőke export oldalon is. (pl.: a dél-koreai Samsung, a SAIC autógyártó konszern, vagy akár a Malév megvásárlásával „hírbe hozott” Hainan Airlines) A térségen belül – részben a tartós Japán gazdasági válság következtében - Kína világgazdasági szerepének erősödése az utóbbi években egyre nyilvánvalóbb. Kína WTO tagságával legitimizáltan is bekerült a világ vezető gazdasági hatalmai közé. Hatalmas méreti és népességbeli adódottságainak, rohamosan fejlődő gazdaságának köszönhetően a térség legmeghatározóbb faktora. Dominanciája biztonságpolitikai szempontból sem kikerülhető a térség stabilitásának megőrzésében. Mindemellett ismét meg kell említenem Kína legvonzóbb ’adottságát’: azt a majd 1, 3 Mrd embert, akik a növekvő gazdaságban egyre több elkölthető megtakarítással rendelkeznek. S ahogy a nemzetközi vállalatok vezetői is tartják: „Ma aki a világpiacon jelen akar lenni, annak jelen kell lennie a kínai piacon”, azaz: „a harmadik évezredbe átlépve azok a vállalatok érezhetik jól kondicionáltnak világpiaci helyzetüket, amelyek kínai, ill. ázsiai piacokon is növekvő súllyal vannak (lesznek) jelen, úgy, hogy versenyképesek tudnak maradni”
12
(a WTO csatlakozás a kínai cégeket is szorosabb versenyre
kényszeríti. Kérdés, hogy ők, hogyan állnak helyt a világ által diktált szabályok között? ) Így Kína ma minden gazdasági erőközpont számára kiemelten fontos. A jogrendszer stabilizálódni látszik, s egyre kiszámíthatóbbá válik. Peking ma kiszámíthatóságot, átláthatóságot ígér a több évtizede összefonódott bürokráciával, korrupcióval szemben. A gazdasági nyitás tovább folytatódik, s most már a WTO által szabott – nyugat számára biztos - keretek között. Folyamatosan nő a térségben a befektetési bizalom és hajlandóság. Kína potenciális piaca mellett a térség biztonságának fenntartása céljából is fontos ország a régióban. A XXI. század szerint is „nagyhatalminak” számító teljesítmények birtokosa, atomhatalom, mely 2005-ben már a másodszorra készül saját erőből embert juttatni a világűrbe. Rendkívül nagy az ázsiai csendes-óceáni régió nyelvi, kulturális, politikai, vallási-filozófiai, feltételrendszerbeli megosztottsága. A térségben azonban számos, a megosztottság ellen ható folyamat is zajlik, mint amilyen például a gazdasági integráció, a technológiai és kommunikációs fejlődés, valamint a népesség mobilitásának növekedése. A regionális identitástudat megélése inkább erősíti, mint gyengíti a nemzeti hovatartozás érzését. Ennek jeleként a gazdasági tevékenység olyan formái alakulnak ki, amelyek etnikai alapon szerveződnek. Ezek körében legnagyobb gazdasági erővel az
12
Tálas Barna: Kína az ezredforduló küszöbén, www.hhfr.org
- 17 -
anyaországon belül és kívül élő kínaiak együttműködése bír, amelynek alapján realitást kap az ún. nagy kínai gazdasági térség formálódása.13
4.2
Az ázsiai integrációk
APEC
Asian-Pacific Economic Cooperation (Ázsiai- Csendes óceáni Gazdasági Együttműködés)
A térséget összefogó együttműködési forma, mely ugyan nem jelent integrációt, mégis célul tűzte ki, hogy a résztvevő 21 ország megteremti egymás közt a szabad kereskedelem feltételeit. Az együttműködés főként gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokat takar, de a gazdasági kapcsolatokat veszélyeztető terrorizmus ellen is fellépnek. Ez az első olyan együttműködési forma ahol a Kínai Népköztársaság, Tajvan és Hong-Kong -1991 ótaegymás mellett részt vesz a szervezet életében. 2001.-ben Kína első ízben adott otthont APEC csúcsnak, a találkozó érdekessége, hogy itt fogadtak el először nyilatkozatot a terrorizmus és a világkereskedelem összefüggéseiről.14 ASEAN
Association of Southeast Asian Nations15 (Délkelet-ázsia Nemzetek Szövetsége)
Ez az integráció végcélként egy Európai Unióhoz hasonlító szabadkereskedelmi övezetet jelöl meg. A tervek szerint 2010-re a térségben megszűnnek a vámok (a később felvett országok, mint: Vietnam, Kambodzsa, Laosz és Myanmar 5 év haladékot kapnak). Az így kialakult gazdasági térség később bevonná Japánt, Dél- Korát és Indiát is. Így „a világ legnagyobb szabadpiaca van születőben”.16 Kína és az ASEAN 2003-ban írták alá az ipari szabadkereskedelmi övezet felállításáról szóló keretegyezményt.
13
Mészáros Klára: A ’nagyobb Kína’ mint a XXI. Század meghatározó gazdasági és politikai ereje, Magyar Tudomány 2001/9 14
Majoros Pál: Kína a világgazdaság motorja, Világgazdasági régiók, Perfekt 2004 Az ASEAN alapító tagországai: Fülöp-szigetek, Indonézia, Malajzia, Szingapúr, Thaiföld és később csatlakozott a Brunei Szultánság 16 Majoros Pál: Kína a világgazdaság motorja, Világgazdasági régiók, Perfekt 2004 15
- 18 -
SCO
Sanghai Cooperative Organisation Sanghaji Együttműködési Szervezet
A mélyülő orosz-kínai kapcsolatoknak is köszönhetően (szakértők szerint 2004-ben a kínai-orosz kereskedelem meghaladja a 20 milliárd amerikai dollárt) kialakuló együttműködési szervezetnek Kína mellett Oroszország és még négy FÁK utódállam a tagja.17 A szervezet eredetileg azért jött létre, hogy megoldást kínáljon fel az országok határvitáinak rendezésére. Az ezredfordulón a célkitűzéseit az alábbiakban határozza meg: a regionális együttműködés fejlesztése s a kölcsönös bizalom erősítésén keresztül a biztonság keresése. Ez utóbbi nem titkoltan azzal a szándékkal, hogy a hatalmas területet és népességet magába foglaló szervezetet mintegy egyensúlyként állítja szembe a NATO –val és a washingtoni dominanciával. Egy gazdasági és akár katonai összefogás van épülőben. ASEM
Asian- European Meeting (Ázsiai- Európai Találkozó)
Az ASEM-et 1996 tavaszán hozta létre az EU akkori 15 tagállama, az ASEAN akkori 7 tagállama és mellette három társuló ország: Kína, Japán és Dél –Korea. Az ASEM megalapításával lehetővé vált az EU és a régió folyamatos kapcsolattartása. Mind a kereskedelmi kapcsolatok elmélyítésére, mind a politikai párbeszédekre is lehetőséget kínál e fórum. Emellett a tagországok szeretnék, ha az együttműködések kiterjednének szociális és kulturális területekre is. (Erre valószínűleg az ázsiai térégnek van nagyobb szüksége)
4.2.1 Az ázsiai integrációk Kína oldaláról vizsgálva Ázsiában és főként a gazdasági erőfölényt egyre erőteljesebben birtokló Kínában az integráció két síkon folyik: regionális és globális dimenzióban. A regionális integráció szintjén a KNK, Hongkong, Makaó és Tajvan gazdasági összefonódása a meghatározó folyamat. Globális szinten a világ különböző országaiban élő kínaiak gazdasági erőforrásai képezik azt az erőt, amely hozzájárul az etnikai alapú együttműködéshez. A „nagy Kína” gazdasági területein belül három olyan formális integrációt lehet megkülönböztetni, amely forrásául szolgál a kínai gazdaság erejének növekedéséhez.
17
FÁK: Független Államok közössége; A sanghaji Együttműködési Szervezetben tagok: Kazahsztán, Kirgiztán, Tadzsikisztán és Üzbegisztán
- 19 -
-
A Kínai Népköztársaság, Hongkong, Makaó és Tajvan alkotta, kínaiak lakta területek.
-
Az ún. pán-ázsiai kínai gazdasági blokk, amelyhez Thaiföld, Malajzia, Indonézia, Fülöpszigetek, Szingapúr és más, a kínai gazdasági befolyás alatt álló ázsiai országok sorolhatók.
-
A külföldön élő kínaiak szoros együttműködési hálózata
4.2.2 A kínaiak által lakott és egyéb ázsiai területek integrációs törekvései A gyorsan fejlődő „kistigrisek” első négyes fogatából három - Hongkong, Tajvan és Szingapúr lakossága többségében kínai. A közöttük szövődő sokszálú kapcsolat szorosabbra fűzi az összetartozás érzetét nemcsak a délkelet-ázsiai országok, hanem ma már a világ valamennyi részén fellelhető kínaiak közösségeivel is. „A kultúra folytonossága alapján ez az összetartozás a kínai identitás újraformálásával egyre inkább gazdaságilag és politikailag konvertálható tőkévé válik.” 18 A gazdasági, kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok szorosabbá válása a múlt században indult meg Hongkong és Makaó viszonylatában. Az anyaországnak ezekkel az országrészekkel és a tengerentúli kínai közösségekkel folytatott gazdasági együttműködése indította el a Nagy-Kína gondolatát. A Kínához fűződő kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatok létfontosságúak Hongkong és Makaó számára. Ezen területek esetében államközi szerződések szabályozzák az integrálódást, míg Tajvan vonatkozásában ez komoly politikai és biztonságpolitikai kérdéseket vet fel. A két országrész közti szorosabb együttműködés kölcsönös érdek, a gazdasági integráció pedig szükségszerű folyamat. A KNK és a három speciális országrész között kezdetben ezek elsősorban az élelmiszer-, ivóvíz- és energiaellátás, a bővülő árucsere, a későbbiekben pedig a munkaerő-intenzív iparágak kitelepítése, s az ezzel
társuló
tőkekihelyezések,
illetve
beruházások
voltak.
A
kölcsönös
érdekeltség
és
egymásrautaltság végül is oly mérvű függőséghez vezetett Kína, Hongkong és Makaó kapcsolatában, amely önmagában sem lebecsülendő integráló erő. Nagy-Kína szellemi részeként Szingapúr az egyetlen, amelynek önálló államiságát a KNK nem kérdőjelezi meg, holott lakosságának háromnegyedét (!!) a kínai etnikum adja. A konfuciánus etikára épülő erősen központosított politikai hatalmával, piacgazdasága sikerességével, befolyásos pénzügyi központjával Szingapúr a KNK számára is példaértékű.
18
Mészáros Klára. Kínaiak Európában Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-tár Forrás: www.hhrf.org/korunk/9808/8k11.htm
- 20 -
Az integráció folyamatának mérlegelésénél a politikai, gazdasági és lélektani tényezők és feltételek egyaránt fontosak. Mindezek mellett tekintettel kell lenni azokra a külső körülményekre is nemzetközi tényezők és feltételek- melyek befolyásolhatják - erősíthetik vagy gyengíthetik - a kínai integrációs törekvéseket. Bár a politikai erőviszonyok fontosak a „Kínai Közös Piac” megvalósulása szempontjából, létrejöttét végső soron azonban a gazdasági tényezők és feltételek, illetve az ezekből származó előnyök és hátrányok fogják eldönteni.
4.2.3 Hongkong, Makaó, Tajvan és Szingapúr identitása Nagy-Kína kapcsán nem beszélhetünk az Európai Unióhoz hasonló integrációs folyamatról. Az eltérések számbavételekor elsősorban azt kell megemlíteni, hogy a kínai gazdasági együttműködési folyamat alapegységét nem szuverén nemzetállamok képezik, s ennek következtében a klasszikus integrációs modellbe nem is illeszthető be. Maga az anyaország is csak részben alanya az integrációnak, mivel a kínai entitások közötti gazdasági együttműködés helyszíne döntően az ország egy meghatározott, többnyire a keleti és délkeleti tartományokra korlátozódik 19. Az országon belüli erőforrások eloszlásának egyenlőtlensége a kínai nemzetgazdaság meglehetősen súlyos problémája, aminek csak egyik következménye az anyaországon belüli gazdasági kohéziós erő gyöngülése. Ennek következtében csak részintegrációs folyamatról beszélhetünk, amely ugyan politikai és etnikai értelemben része az ország egészének, gazdasági értelemben azonban ma már inkább kötődik azokhoz a kínai entitásokhoz, amelyek a Kínai Népköztársaságtól eltérő fejlődési pályát futottak be. Hongkong és Makaó a brit, illetve a portugál gyarmatbirodalom részeként tért vissza az anyaországhoz. Tajvan kérdése még egyelőre nyitott, az azonban egyértelmű, hogy gazdasági vonatkozásban szárazföldi befektetései, termelőkapacitása áthelyezésének mértéke meghaladta azt a szintet, amelyen túl már függőségi viszonyról beszélhetünk. A kínai integrációs folyamat résztvevőinek sorából nem szabad kihagyni azokat a világban szétszórtan élő kínaiakat sem, akik identitásuk őrzése és gazdasági erejük révén elősegítői a déli- és délkelet-kínai gazdasági közösség fejlődésének. Ez megint egy olyan speciális összetevőjét adja Nagy-Kínának, amely megkülönbözteti más integrációs kezdeményezésektől. A „tengerentúli kínaiak” beruházásai nélkül nem is alakulhatott volna ki az a bázisterület, amely alapjául szolgálhat a jövő kínai „közös piacának”. A külföldre szakadt kínaiak működő tőke befektetéseinek hiányában Kína keleti,
19
Mészáros Klára A "Nagyobb Kína" mint a XXI. század meghatározó gazdasági és politikai ereje, Magyar Tudomány, 2001/9
- 21 -
tengerparti régiója minden bizonnyal továbbra is a legfejlettebb része lenne az országnak, de a fejlettség jelenlegi szintjét meg sem közelítené. Márpedig a környező kínai „kistigrisek”, mindenekelőtt Hongkong integrálásának szándéka az által kapott realitást, hogy az anyaország bizonyos területein is megteremtődtek azok a minőségi feltételek, amelyekhez a kínai entitások saját gazdasági érdekeit köthetik. A földrajzi megközelítés azonban csak részben fedi le ennek az együttműködésnek a lényegét. A kínai közösségek virtuális hálózata is integráns részét képezi annak a formálódó közös piacnak, amelynek gazdasági súlyát 2004-ben is a világ egyik legnagyobb erejeként tartják számon. (A kínai migrációkról bővebben egy későbbi fejezetben szólok még) A Nagy-Kína formálódását elősegítő tényezők közül, - az említett politikai és gazdasági mellett - az érzelmi és tudati tényezők szerepéről sem szabad megfeledkezni. A formálódó tömörülés egy új kínai nagyhatalom kialakulásának potenciális lehetőségét hordozza magában, a világ legnagyobb belső piacával, legnagyobb tömegű és egyik legolcsóbb munkaerő-tartalékával, valamint gazdag nyersanyagés energiaforrásokkal. Az együvé tartozás érzete, az ősök tisztelete s a szülőföld szeretete lélektanilag rendkívül erős, amely az évezredek során kialakult szokásokból és hagyományokból, a konfuciánus etikából, a közös írott nyelvből és a kultúrából táplálkozik. A legfontosabb megtartó erő minden bizonnyal a közös eredet és kultúrkör tudata, aminek köszönhetően a kínaiak képesek megőrizni identitásukat idegen közegben is.20 A hagyományőrzés tekintetében észlelhetők bizonyos eltérések a különböző egységek között. A régi szokások és hagyományok ápolása inkább maradt fenn Hongkongban és Tajvanon, mint a Kínai Népköztársaságban, ahol ez évtizedeken át feudális csökevénynek minősült. Az ideológia oly mértékben torzította a társadalmi közgondolkodást, hogy gyakorlatilag a Kínához lazábban kötődő közösségek őrizték meg a hagyományos kínai társadalmi, kulturális modellt. A kínai kultúrájú társadalmak rendező elveként olyan konfuciánus etikai normák maradtak fenn, mint az autoritás, a rend, a hierarchia tisztelete, az egyén jogainak a közérdekkel szembeni alárendelése, a konszenzus keresése, a konfrontáció kerülése, az „arc” megőrzése és általában az állam felsőbbrendűségének, a társadalom elsőbbségének elfogadása az egyéni érdekkel szemben.
20
Mészáros Klára: A ’nagyobb Kína’, mint a XXI század meghatározó gazdasági és politikai ereje, Magyar Tudomány 2001/9
- 22 -
4.2.4 A „nagy” integrációt hátráltató tényezők A KNK és Tajvan közötti politikai feszültségek már önmagukban is olyan gátakat képeznek, amelyeket az együttműködés egy bizonyos szintjén túl - az alapprobléma rendezése nélkül - kezelni nem lehet. A gazdasági érdekeltség kölcsönössége miatt próbálják az együttműködés gazdasági oldalát elszigetelni a politikától. Annak ellenére, hogy a szétválasztás nem mindig lehetséges, a gazdasági kapcsolatok gyorsan fejlődnek. Ma mind Kína, mind pedig Tajvan tagja a Világgazdasági szervezetnek, a WTO -nak. Ma már a két ország, kölcsönösen a legfontosabbak között szerepel egymás külgazdaságában. •A gazdasági együttműködés legfontosabb rendező elve az etnikai hovatartozás. A folyamat főszereplője tehát a han, azaz a kínai nemzetiség. A faji szolidaritás, az etnikai alapú szerveződések természetének megfelelően, kiemelkedő szerepet kap. Történelmi tapasztalataikból kiindulva a környező országok kifejezetten fenyegetésként élik meg az egységesülő erős Kínát. Ennek következménye az a kínaiak iránti, nemegyszer véres leszámolásokba torkolló gyűlölet, ami a térség egyes államaiban tapasztalható. Miután az ’anyaországi kínaiak’ befektetéseire óriási szüksége van a térségbeli országoknak, némi következetlenség jellemzi a kínaiakkal szembeni magatartást.
5.Kína
5.1
Út a teljes elzárkózottságtól a korlátozott nyitásig
Több síkon zajlanak azok a változások, amelyek Kína szerepvállalásához kedvező feltételeket teremtenek. A globalizációval járó folyamatok alapjaiban alakítják át az évezredek folyamán kialakult kereteket. A „szocialista blokk” széthullását követő néhány év elteltével a világ egyetlen - 23 -
szuperhatalma mellé más erőközpontok is megpróbálnak felzárkózni. Ezek egyike Kína. A hatalom középpontjai
szétszóródnak
és
egyenletesebben
oszlanak
meg
a
világban,
ami
egy
kiegyensúlyozottabb hatalmiegyensúly-rendszer kialakulásának feltételeit teremti meg. A nemzetközi kapcsolatok első ízben váltak - globális méretekben - egyetemlegessé a történelemben. 21 Ebben a fejezetben fő témámmal, Kínával foglalkozom. Bemutatom és jellemzem Kína útját és fontosabb állomásait, amely ma a világ egyik vezető gazdasági hatalmává tette. (A történelmi pontok részletezésébe nem mentem bele, próbáltam inkább összefüggésekre építő, átfogó képet adni az általam fontosnak vélt tényekről). Kína gyors ütemű fejlődésének és megerősödésének magyarázatául mindenekelőtt két fontos premissza - a modernizáció külső és belső feltételrendszerének kivételes összhangja, valamint a tudományos-technikai fejlesztések kiterjedt térhódítása - szolgál. A modernizáció külső és belső feltételrendszerének összetevői - minden destabilizáló és visszahúzó erő ellenére - elégséges alapot szolgáltatnak ahhoz, hogy Kínának a 19. század során elvesztett nagyhatalmi pozíciói egy évszázad elteltével újjáéleszthetők legyenek. A világban végbemenő változások és az országon belül zajló reformfolyamatok egybeesésével jött el Kína számára az a kor, amikor élni tudott a lehetőségekkel, s megindulhatott a globális szerepvállalás útján. A jelenlegi helyzet azonban, a történelmi körülmények változása mellett, abban is különbözik a korábbi évszázadoktól, hogy Kína a hiányzó minőségi elemet, a tudományos-műszaki modernizációt is képes beemelni hatalmi tényezői sorába. A kül- és belpolitika egymást erősítő, egymásra szervesen épülő rendszerében érzékelhetően nőtt az ország politikai és gazdasági súlya. Ezzel párhuzamosan a kínai nagyhatalmi politizálás jelei is megjelentek. Keményedett a hangnem, markánsabbá vált a kínai nemzeti érdekek képviselete nemzetközi fórumokon és a bilaterális kapcsolatokban. Erre az időszakra esik az együttműködés és konfrontáció párhuzamos jelenlétének állandósulása a fejlett ipari országokkal való kapcsolattartásban. Kína stabilitásának fenntartása túlmutat a regionális érdekeken, ezért a nagyhatalmak ösztönzik a rendszerváltás lehetőségét hordozó piacgazdasági átalakulást. Több évtizedes száguldás után bruttó nemzeti össztermékét (GDP) tekintve 2003-ra Kína a világ második legjelentősebb gazdasági hatalma lett az Egyesült Államok után. (a kép teljességéhez az is hozzátartozik, hogy egy főre leosztott GDP –jét tekintve Kína csak a 122. a világ országai között) A kontinensnyi ország 25 éve évi tíz százalék körüli nemzeti terméknövekedést produkál, s ezen az sem változtat, hogy az utóbbi években a vezetés a túlhevülés veszélye miatt lassítaná a gazdaságot. Kína olcsó termékei elárasztják a világot, az ország éves kereskedelmi mérlege 31,17 Mrd USD volt, 200321
Mészáros Klára: Kína a világban, Magyar Tudomány 2001/5
- 24 -
ban ipari teljesítménye 2002-ről 30, 4 % -kal nőtt22, S bár a nagyszerű gazdasági eredményeket csak távolról követi a lakosság életszínvonala, a fejlett világban már megjelennek a kínai tõkebefektetések is. 2004-re a Kínai Népköztársaság a világ negyedik ipari hatalmává erősödött, de becslések szerint 2010re leelőzi Németországot, öt évvel később Japánt, 2039 -re pedig nemzeti terméke a világelső Egyesült Államokét is meghaladja.23 Köszönhetően az óriási méreteket öltő építkezéseknek –és a 2008-as olimpiai készülődéseknek- a második évezred elején Kína vásárolja fel a világ acél-, króm- vagy mangántermelésének negyedét. Az ország a világ második legnagyobb olajfogyasztója, 2003-ban százmillió tonnát vásárolt, s hogy a folyamatos ellátást ne fenyegesse veszély, a kormány 2004 első negyedévében arra adott megbízást, hogy vezető olajcégei akár tízmilliárd dollárért vásároljanak fel angolszász olajkitermelő társaságokat.
GDP növekedés egyes régiókban, illetve országokban
2002
2003
2004
2005
8 6 4 2 0 -2
USA
EU
Japán
Kína
India
1. ábra: GDP növekedés, régiókként 2002- 200524
A nagyvárosokban fejlődésnek indult a kommunikációs szektor. Számítógépe ugyan még csak a kínai lakosság két százalékának van, (ami azért ebben az esetben 26 millió előfizetőt jelent) mobiltelefonnal azonban már minden hatodik ember rendelkezik. Becslések szerint 2010-re a mobil-előfizetők száma megközelíti az egymilliárd főt.
22
23
24
The world factbook, http://www.cia.gov/cia/publications/factbook/geos/ch.html#top , 2003-as adatok Kínai offenzíva, Gazdaságilag érik a jövendő világhatalom, Népszabadság Online archívum
A The world factbook adatai alapján
- 25 -
A reform és a nyitás nagy lendületet adott a kínai gazdaságnak, ami ugrásszerű fejlődéssel járt. A Kínai Állami Statisztikai Hivatal adatai szerint 1978 és 2003 között a gazdaság évente átlagban több mint 9%-kal fejlődött. A gazdaság szüntelen fejlődése megteremtette az alapot a lakosság életkörülményeinek javításához. Több mint 20 esztendő alatt – a kínai statisztikák szerint - 200 milliót meghaladó, élelmezési és ruházkodási gondokkal küszködő lakos lábalt ki a szegénységből, nehéz helyzetéből. 2004-ben Kína lakossága megközelíti 1, 3 milliárd főt. Az ország bruttó nemzeti összterméke (GDP) alapján 2003-ban az USA után a második ’legtermékenyebb’ ország a Földön. (6,449 Mrd USD). Az egy főre eső GDP 2003-ban 5000 USD volt, ezzel Kína a világ országaiból álló listán a 122. helyet foglalja el. (Összehasonlításképpen: a világátlag az egy főre eső GDP- ben: 8200 USD, az Egyesült Államok GDP/fő arányszáma: 37,800 USD, míg Hong- Kong-é 28,800 USD). Kína deviza- és aranytartalékai elérik a 412,7 Mrd USd-t. 25 A világban is méltatták a kínai gazdaság fejlődését. Lawrence Klein neves amerikai Nobel-díjas közgazdász professzor, a kínai gazdasági eredményekről szólva hangoztatta: „Az emberek nem kételkednek a kínai gazdaság gyors ütemű fejlődésében, ha Kína földjén, az utcákon győződhetnek meg a kínaiak életében bekövetkezett változásokról.” 26 2003-ban Kína az Egyesült Államok, Németország és Japán után a negyedik legnagyobb hatalom volt a világon a külkereskedelem vonatkozásában. 2004 júniusáig több mint 500 milliárd dollárnyi külföldi tőke áramlott be Kínába. (az aláírt szerződések alapján) Az elmúlt két esztendőben Kína hasznosította a legtöbb külföldi tőkét a világon. Ezzel párhuzamosan Kína egyre többet importál és egyre több tőkét fektet be külföldi országokban. Jelenleg Kína a harmadik legnagyobb tőke importáló ország és az ötödik legnagyobb tőkeexportáló ország a világon. Kína tovább folytatja piacának megnyitását a világ előtt. Wu Yi kínai miniszterelnök-helyettes hangoztatta:
27
„ A külföld felé való nyitás Kína egyik alappolitikája. Fokozatosan megszüntetjük a
nem vámszerű intézkedéseket és egyre jobban kibővítjük az olyan területek körét, amelyeken a külföldi tőke is megjelenhet.” A gazdasági ágazatok fejlődésében végbement változásokról szólva Qiu Xiaohua, a Kínai Állami Statisztikai Hivatal vezető-helyettese elmondta: „A kínai gazdaság húzóágazatai nem teljesen a hagyományos, munkaigényes ágazatok. A tőke- és a technikaigényes 25
2003-as adatok, a ’The world factbook’ alapján Forrás: http://www.cia.gov/cia/publications/factbook/geos/ch.html#top
26
Lawrence Klein, A Far Eastern Review címû angol nyelvû hongkongi hetilapban
27
Wu Yi kínai miniszterelnök beszédének részlete, China radio
- 26 -
ágazatok egyre nagyobb szerepet játszanak a gazdasági fejlődésben. Az elektronikai és az informatikai ágazatok, az ingatlanfejlesztés és az autógyártás egyre inkább motorja lesz a kínai gazdasági növekedésnek.”28
5.2
Külső feltételek
Kína hatalmas piac. Ahhoz, hogy bekapcsolódjon a világgazdaság vérkeringésébe – és, hogy a világ is biztonsággal bekapcsolódhasson Kína vérkeringésébe - elengedetlenül szükséges a biztos intézményi háttér létrehozása. A korábban elzárkózó kínai külpolitika első nyitólépésétől kezdve politikai és gazdasági döntések tucatjai kellettek ahhoz, hogy mára létrejöjjön egy sajátos kínai piacgazdasági rendszer, mely utat nyitott a gazdasági liberalizáció előtt s mely lehetővé tette Kína ’újbóli’ felfedezését a világcégek számára. A nyitás komoly nemzetközi gazdaságpolitikai sikereket is hozott. 1997-ben Hongkongot, amely a világ tizedik kereskedelmi hatalma volt, visszacsatolták a Kínai Népköztársasághoz, miután Kína garantálta, hogy a terület legalább ötven éven át megtarthatja kapitalista rendszerét és területi autonómiáját. Ugyanígy került vissza 1999-ben a másik elszakadt kínai terület, Makaó is. Így ma már csak a 16 milliós szigetország, Tajvan hiányzik a szocialista forradalom alatt szétszakadt „nagy kínai birodalomból”, de vélhetően ennek csatolása is csak idő kérdése. A nemzetközi szervezetek ugyanis Kínát egyre jobban, a független Tajvant viszont egyre kevésbé ismerik el, a tajvani tőkések pedig (ahogy korábban a hongkongiak tették) egyre jelentősebb mennyiségű tõkét fektetnek be a szárazföldi Kína
területein.
A konszolidáltabb létviszonyok, és az ezzel járó politikai engedmények következtében Kína ismét részévé vált a világgazdaságnak.29
Kína a már említett regionális szervezetek mellett a főbb
világszervezeteknek is tagja. 2001-es WTO csatlakozása fontos volt mind a világ, mind Kína számára. A WTO fejlett tagjai számára a kínai piacra jutási feltételek és a növekvő befektetési lehetőségek, míg Kína számra a világpiacon való –legitimizált- részvétel jelentett fontos indítékot. A gazdasági liberalizáció és világ színpadán való elismerés Kínában felgyorsítja azt a folyamatot mely által kikerülhetetlen globális szereplővé válik. 28
Mészáros Klára.: A modernizáció útja és dillemái Kínában, Külgazdaság, 2000. Október.
29
Kínai offenzíva, Gazdaságilag érik a jövendő világhatalom, Népszabadság Online archívum
- 27 -
Kína, ma már abszolút számokban mért nagysága mellett - gazdasági és katonai erejét tekintve is „nagynak” számít, továbbá közel van ahhoz, hogy a tudományos-műszaki modernizáció terén is a világelsők közé kerüljön. Ennek a pozíciónak az eléréséhez az alábbi tényezők – főleg így utólag elengedhetetlennek tűnnek: a.). az ország és a népesség abszolút méretei, mint a KNK nagyhatalommá válásának kiindulási alapja. b.) a nemzetközi körülmények változásai, amelyek megteremtették annak feltételeit, hogy Kína a 90-es évek első felében regionális szinten elfogadtassa nagyhatalmi pozícióját, újjáélesztve ezzel történelmi szerepét, továbbá a regionális nagyhatalmi szerepből előrébb lépjen, és a - multipolárissá váló - világ meghatározó erőcentrumainak sorába emelkedjen. Ennek elérésében az a tény is közrejátszik, hogy Kína egy olyan régióban tett szert meghatározó szerepre, amely maga is - a világ dinamikusan fejlődő gazdasági térségeként - növelte befolyását a világgazdaságban és a nemzetközi közösségen belül is; c.) végül pedig a változásokkal kapcsolatban az a szerep, amelyet a tengerentúli kínaiak közösségei játszanak a KNK világgazdaságba történő integrálásában azáltal, hogy a népi kormányzat elnyerte és aktivizálni tudta ezen közösségek gazdasági támogatását. A külföldön élő kínaiak közvetlen működőtöke-befektetései hozzájárulnak annak a hídnak a kiépítéséhez, amely összeköttetést teremtett a Kínán belüli és kívüli világ között. Ez egyben megteremtette lehetőségét annak, hogy erősödjön a többségében kínaiak által lakott területek közötti közeledés is.
5.3
A politikai intézményrendszer
Kína politikai intézményrendszerének nyitása a nyugati típusú demokráciák felé legalább olyan elengedhetetlen tényező a világhoz vezető úton, mint a gazdasági liberalizáció. Kína ma szinte egyedül létező bástyája egy már letűnt világrendnek. A hidegháború végével, a kétpólusú világrend megszűntével természetesen a kínai bel-, és külpolitika nagy változáson ment keresztül. Kínát, sok más térséggel ellentétben nem erőszakkal akarják demokratizálni –köszönhetően Kína gazdasági és katonai erejének, méretének és a térségben betöltött biztonságpolitikai szerepének. Kína sajátos szocialista piacgazdasága, központosított állami vezetése ma egyedülálló a világon. Megállapíthatjuk, hogy a reform és nyitás politikájának eredményei igazolják a két évtizeddel korábbi elképzelések megalapozottságát, a „kínai színezetű szocialista piacgazdaság” életképességét. Sokszor éri emellett mai napig az ország irányítását kritika az emberi jogok nem kellően körültekintő betartása, pontosabban be nem tartása végett. A világ vezető hatalmai által elfogadott ’egy Kína’ politika, ugyan - 28 -
elnéz Kína Tajvanhoz fűződő viszonyának sajátosságai felett, de ez a rendezetlen viszony ugyanakkor mindig elő-előjövő nézeteltérésekhez vezet. Mindkét térség ma szemet hunyva a legitimitás értelmezésében lévő különbözőségeik felett, inkább tartós, gazdasági együttműködésre, stabilitására törekszik, hiszen ez mindkét fél számára egyaránt fontos. A világnak szüksége van Kínára és a világ cégeinek Kína hatalmas és még kiaknázatlan piacára. A politikai nyitás magával hozza az ország minden rétű nyitását is, mely kapukon keresztül már áramolhat be minden, mi ’szem- szájnak ingere’ a nagy világpiacról. „Demokratizálni annyit tesz, mint nyugatosítani.”30 Kína esetében a demokratikus értékeket elsősorban piaci lehetőségekben kéri számon a világ. Hisz ahogy több nyugati vezető is elmondta már…”egy ekkora piachoz kötődő gazdasági együttműködés csak nem fog ’holmi’ emberjogi kérdéseken elbukni?!” Ugyanakkor egy 55 éve egypártrendszerben élő országban (ahol a vezetőket sokáig ’egy életre’ választották) a politika köré fonódott elvtársi bürokrata rendszer már olyan erősen összefonódott. E rendszerbe lép be egyre erőteljesebben a már igen reprezentatívvá duzzadt kínai tőke is, ami a klánok irányítása alatt tisztán gazdasági (egyéni) érdekeket szem előtt tartva irányítja –hátulról- a szálakat. A Kínában napirendre kerülő kommunista pártbeli esetleges nézeteltéréseket ma a megfigyelők szintén nem ideológiai nézeteltéréseknek tulajdonítják, hanem a megerősödött központi és helyi párt-, és állami apparátussal összefonódó kínai nagytőke különböző csoportnak gazdasági- pénzügyi érdekellentétének látják. Így ma Kína legfőbb feladata a világ felé a politikai, gazdasági (beruházások, újraelosztások stb.) folyamatok átláthatóvá tétele. A WTO tagság itt is érezhető hatást gyakorol, Kínának meg kell felelnie a nemzetközi szervezet követelményeinek. Ugyanakkor 2004 júniusának végén a PB (Politikai Bizottság) állandó bizottsága meghirdette a „virágzó nemzet –erős hadsereg elvet”, amely az eddig hangoztatott „békés felemelkedés” külpolitikájának átértékelésére enged következtetni. (szakértők szerint Peking tart attól, hogy a békés szándékok hangoztatása felbátorítja a tajvani szeparalistákat.)31 Ma a kommunista párt ás az államvezetés nagyobb átláthatóságot és intenzív korrupció elleni harcot ígér. Ezen felül –mint az év terve- a pekingi vezetés igyekszik drasztikusan visszafogni a hitelkiáramlást és a beruházásokat.32
30
C. Northcote Parkinson , Kelet és Nyugat, Népszabadság archívum, 2003 Asian Times, 2004 július 32 Index hírportál, 2004 szeptember 31
- 29 -
5.4
A kínai ’én-kép’
A folyamatok megértéséhez Kínát és a kínai gondolkodásmódot, mentalitást is meg kell értenünk. A szocialista piacgazdaság mai napig a népi, szociális tulajdonra építkezik. Persze a jövőben ezt – világpiaci szerepük mélyülésével párhuzamosan - egyre jobban le kell bontani. A kínai nép évezredek óta inkább hisz a ’mi’, mint az ’én’ fogalmában. Képes önmagát is felülmúlva dolgozni a közös eredményért. Lehet, hogy a kínai ’gazdasági csoda’ az óriási kínai népességnek volt köszönhető és annak a szocialista szemléletmódnak, mely szerint ’ a társadalom építése fontosabb az egyén előbbre jutásánál’?! Ez az ország nem ismeri a többségi szavazat fogalmát, nem léteznek az európai értelemben vett demokratikus alapok. Mi történik a kínai én-képpel, mikor a világ ’nyugatiasodott’ feléből megérkezik az a – néha egészséges – önzés, mely megköveteli magának, ami jár? Hisz’ nyilvánvaló, a nyugati kultúra beszivárgásával a kínai dolgozók is egyre igényesebbé válnak, egyre kevésbé lesznek hajlandók munkaerejüket eladni a jelenlegi alacsony szinten. S ez a végét jelentheti majd Kína több évtizedes gazdasági diadalmenetének.
A gazdasági fejlődéseknek - szinte amióta ’világ a világ’ – két elengedhetetlen tényezője van: a munka (munkaerő) és a tőke. Legjobb esetben az olcsó, de hatékony / szakképzett munkaerő találkozik a befektetésre váró tőkével. A minél jobb körülményeket kereső tőke, ilyen konstellációban – mégnagyobb profitot hoz. Valahogy így történik Kína estében is.
5.5
A fejlődés személyi feltételei
Nem új keletű gondolat, hogy a Kínába irányuló tőkebefektetések vonzereje a szinte hihetetlenül olcsó munkaerőben rejlett és rejlik – egyebek mellet - a mai napig. Kínában továbbra is tömegesen áll rendelkezésre az olcsó munkaerő, s a párt 2004-ben is megerősítette, hogy nem kívánja Yüant felértékelni. A gazdaságpolitikai gondolatmenet szerint épp az alulértékeltség biztosítja, hogy Kína el tudja árasztani a világot termékeivel, ami kulcsfontosságú a magas foglalkoztatási szint fenntartásában.. A termelési tényezők két legfontosabb elemét a munkaerő és a tőke adja. Kínának mindkét tényezővel gondjai vannak: az egyikből túl sok, a másikból pedig túl kevés van. A tudományos-technikai modernizáció kérdése azonban nem szűkíthető le csupán erre a két összetevőre. A tudással, mint minőségi tényezővel feltétlenül számolni kell. Azt, hogy a gazdaság milyen irányba fejlődik, mely ágazatok képezik a húzóerőt, döntően az emberi tényező határozza meg. A versenyképességben, amelynek hosszú ideig fontos elemét a relatíve alacsony bérszint, a - 30 -
munkavállalói érdekeket képviselő erős szakszervezetek hiánya, a munkaerő védelmét szolgáló minimális törvényi szabályozás jelentette, ma már egyre kevésbé számít komparatív előnynek.
5.5.1 Lépések a tudásalapú társadalom irányába Az információs társadalmak korában a K+F-intenzív tudás kap egyre meghatározóbb szerepet a nemzetgazdaságok fejlesztésében. Az a gazdasági átalakulás, amely a szakismeret, a szellemi tőke felértékelődését vonja maga után, csak jól kiépített iskolarendszerrel lehetséges. A kínai munkaerő megfelelő szintű és irányultságú szakképzésében ezért elsődleges fontosságú az oktatási és képzési rendszernek a szükségletekhez való igazítása. Évről évre emelkedik az egyetemi és főiskolai oktatásban részt vevők száma, miközben a tananyag szakmai színvonalának emelése is napirenden van. Ezt elsősorban az ideológiai tárgyak óraszámainak csökkenésén lehet lemérni. A felsőfokú oktatásban olyan, a konfuciánus szemlélettől idegen követelmények fogalmazódnak meg, mint az önállóság, az egyéni gondolkodás és a kreativitás. Az egyetemek és főiskolák autonómiájának növekedésével lehetőség nyílik saját vagy helyi erőforrások ráfordításával a nemzetközi tudományos cserék korábban elképzelhetetlen széles kapcsolatainak kiépítésére. A felsőoktatási reform keretében megszűnt egyrészt a hallgatók állami kvóta szerinti beiratkozásának rendszere, másrészt a végzős hallgatók központi elosztás szerinti munkába állítása. A külföldi egyetemeken tanuló kínaiak szellemi tőkéjére nagy szüksége volna az országnak, de az 1979-1995 között külföldön tanuló 220 ezer kínai diák közül mindössze 70 ezren tértek vissza Kínába. A fiatalok visszacsábítása ma már kiemelt prioritását képezi a kormányzati politikának, amelynek következményeként egyre több külföldön végzett szakember kerül vezető állásba. A kínai oktatási miniszter által vázolt oktatási program szerint 1998-hoz képest 2010-ig 100%-kal fog emelkedni a felsőoktatásban tanulók száma. Ezzel együtt nő az alap-, szak- és felsőoktatásra fordítandó állami költségvetési hozzájárulás. A fejleszteni kívánt oktatási formák skálája rendkívül széles, az alapfokú oktatástól a felnőttek szakoktatásáig, a munkanélküliek átképzéséig terjed.
- 31 -
5.6
A kínai nyitás
5.6.1 A kifelé nyitás stratégiája •
Nagy erőkkel fejleszteni és folyamatosan megerősíteni a külföldi gazdasági, kereskedelmi és technológiai eszmecseréket és együttműködést, • Aktívan részt kell venni a nemzetközi cserében és versenyben, • Elősegíteni KNK a négy-modernizációs stratégia kiépülését. A nyitás az egész Világ - mind a fejlett, mind pedig a fejlődő országok - irányába történik. Megfogalmazódott továbbra, hogy a nyitás nemcsak kifelé áramlást jelent, hanem a befelé vonzással kombinálva valósul meg, továbbá a gazdasági élet az összes területét érinti. Kína kifelé történő nyitásának mérföldkövét az 1978 végén meghirdetett reform és nyitási politika jelenti.
5.6.2 A nyitás lépései Egyrészről Kína az utóbbi évtizedekben megjelent a globalizáció hadszínterén mint -tőke, technológia, szaktudás -befogadó ország. Az utóbbi évek fokozatos piacnyitásai lehetővé tették a transznacionális vállalatok számára, hogy a kínai olcsó munkaerőt, ezáltal olcsó termelési költségeket kihasználva betelepítsék termelésük bizonyos egységeit, sőt nem kevés esetben teljes iparágak felfuttatását segítség a régióban. Kína gazdaságpolitikájának átalakítása a múlt század ’70-es, ’80-as éveiben kezdődött meg. Ez a ’nyitás’ tette lehetővé, hogy Kína ma a világgazdaság egyik megkerülhetetlen szereplője. Néhány gondolatban szeretnék végigmenni a történelem ezen szakaszának ösvényén. Megemlítve a fontosabb állomásokat és összefüggéseket. A nyitás politikája Kínában elsődlegesen a külkereskedelem, azon belül is az export nagy erőkkel történő ösztönzése fogalmazódott meg fő eszközként és célként. Az export-import növekedésen keresztül végbemennek a szerkezeti módosítások és a termékek innovációja; az import biztosítja a szükséges modern technológiai színvonalat; a nemzetközi versenyben való részvétel pedig elősegíti a hazai vállalatok megerősödését és működési
képességeit
javítja. Az export kereskedelemben a
külföldi tőke és az új technológiák bevonása volt a cél. A kínai vezetés irányelveiben jól meghatározta a hatékony tőkefelhasználás fontosságát. Az utóbbi majd’ 10 évben a kínai ténylegesen felhasznált közvetlen külföldi tőke az egész társadalom állótőke összbefektetéseiben elfoglalt aránya növekvő tendenciát mutat. Ez azt jelenti, hogy Kína mind jobban - 32 -
vonzza és használja fel a külföldi tőkét. Persze ez köszönhető annak is, hogy az utóbbi években a befektetések biztonsága, így a befektetési hajlandóság is nőtt. Kína számára a világpiaci vérkeringésbe való bekerüléshez elengedhetetlen volt, hogy felzárkózzon mind szaktudásban, mind technológiában, azaz pótolja lemaradását. Ehhez aktívan vonzani kell a modern technológiát és berendezéseket. Főleg azt a gyártó technológiát, mely a kínai olcsó munkaerővel párosulva piaci versenyelőnyre jutatja / tta a kínai gyártást. Ahhoz, hogy az ország a világgazdaság vérkeringésébe bekerüljön, a kifelé való nyitás kiszélesítésének szükségszerűen összhangban kellett lennie a befelé való nyitás ütemével. Szélesíteni kellett a nyitás mélységét, emelni a kifelé való nyitás színvonalát és egyesíteni kell a belföldi piacot. A központi kormányzat számára ez azt jelenti, hogy erősíteni kell az irányadó térségek gazdasági terveit, az ágazatok politikájában helyet kell adni a makrogazdasági szabályozásnak. Kína ipari fejlődése hamar megindult. Feldolgozó és gyártó tevékenységeinek köszönhetően egyre több termékre ragasztották a ’Made in China’ címkét. Ellenben szolgáltatás szektorának sokáig nem volt megfelelő a színvonala. Ezen főleg Kína WTO csatlakozása segített, mely már teljesen legalizálta a külföldi tőke bevonásokat különböző szolgáltató ipari szektorba (pl.: banki ügyletek, idegenforgalom vagy akár a Forma-1 rendezvény megjelenése) Kína számára a globális piacra való jutáson kívül fontosak a regionális együttműködések fejlesztése, kiszélesítése is, azaz: aktívan kell kutatni a regionális gazdasági integráció együttműködési formáit és ezek fontosságát kiemelten kell kezelni. A Kínán belüli regionális-, gazdasági fejlettségbeli különbségei, az egyenetlen fejlődés, valamint a nem egyforma befektetési környezetet és feltételeket kínáló térségek következtében Kínában a nyitási folyamat nem mindenhol egyszerre ment végbe. A jobb befektetési feltételeket és környezetet kínáló déli és keleti tartományok hamarabb, majd a gyakorlatot követve a középső és a nyugati régiók fejlesztése következett. Ez egy mai napig meglévő ellentétet képez az ország térségei között. Egyes gazdasági elemzők szerint, amíg a változása a pekingi politika nem készíti elő, addig, továbbra is az eddig is fejlett tengerparti régiók lesznek a következő befektetések célpontjai.
5.7
A külföldi tőke hatása
„A külföldi működötőke a gazdasági növekedés egyik kulcstényezője az átmeneti gazdaságokban és a fejlődő világ országaiban, mert nem növeli az adósságállományt, ugyanakkor elősegíti a gazdaság szerkezeti átalakulását, növeli exportképességét, a foglalkoztatást, segíti a fenntartható fejlődést stb.”33 33
Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben
- 33 -
A külföldi tőke –pl. a Kínán is megfigyelhető esetben- gyorsítja a gazdasági növekedést, segíti az exportképesség javulását, segíti a termékszerkezet átalakulását, ezáltal javítja a belföldi piaci viszonyokat és ezáltal a belső kereslet is növekedni kezd. Sok esetben (Kelet- Közép Európa, Kína stb.) érzékelhető a tőke akcelerátor hatása is: a működőtőke gyorsította gazdasági növekedést, de az így kialakult gazdasági környezet újabb vonzerőt jelentett a külföldi tőkének, azaz újabb tőke- beáramlást generált. Ugrásszerűen nő a tőkebeáramlás az adott régióba / országba struktúrája viszont általában megváltozik: visszaszorulnak a hitelek és teret nyernek a külföldi müködőtőke beruházások. A befektetett tőke elsőként az olcsó munkaerőre épülő piacokat célozza meg, azaz használja ki. Ekkor jellemzőek az ipari- bérmunka ügyletek, a feldolgozó ipari ügyletek. (az adott ország szakképesített munkaerejétől és precízségétől függő minőségben) Később, a stabilizált piaci körülmények kialakulásával növekedni kezdenek a beruházások. Ezek tekintetében ’első körben’ főként gyorsan megtérülő beruházásokról beszélhetünk, mint az ingatlanpiac, vagy az idegenforgalom, szálloda-ipar.
5.7.1 A Kínába irányuló külföldi tőke szerepe Kínában hosszú évekig semmilyen módón sem lehetett külföldi tőkebefektetéseket eszközölni. A ’60as években jelentek meg először a külföldi hitelek, azonban a működőtőke beruházások ekkor még nem tűntek reálisnak. A ’70-es évek politikai nyitása sem hozott ezen a téren nagy előrelépést. Ám Mao Ce-Tung halálával az országban valóban megkezdődött a nyitás politikája. Az akkor induló exportorientált gazdasági fejlődés igényelte a külföldi tőkét. Az első ’látványosabb’ lépés, az 1980ban, Dél- Kína két tengerparti tartományában létrehozott 4 ún. különleges gazdasági övezet volt. A később kialakított övezettekkel együtt ezek voltak a külföldi befektetések célállomásai, mely ’84-ben elérte már az 1 Mrd dollárt. ’85-ben törvénymosósítással még kedvezőbbé tették a ’beáramlás’ feltételeit, három fejlesztési területet nyitottak meg a külföldiek előtt s így 1991 végéig 2-4 Mrd USD tőke érkezett az országba. Kína a külföldi működőtőke bevonását az általános fejlesztési stratégiájának kereteibe illesztette, amely az exportorientált fejlődési utat jelentette. Az ugrásszerű növekedésre a kínai reform- és nyitás politikájának ’92-ben kezdődött, harmadik szakaszában került sor. Ennek értelmében a Kínai állam megteremti a -rá jellemző- sajátos kínai szocialista piacgazdaságot az ország modernizálása érdekében. A változás –ide tartozó- legfontosabb eleme, hogy a külföldi tőkét –elvileg!!- a szocialista társadalmi – állami- tőkével azonos jogokkal rendelkezőként kezeli. Kedvező irányú minőségi átalakulás vette - 34 -
kezdetét, ami mindenekelőtt a külföldi tőke felhasználására vonatkozóan megkötött egyezmények számának
az
ugrásszerű
megnövekedésében,
a
felhasználáson
belül
a
hitelek
további
visszaszorulásában és a működő tőkebevonás további térnyerésében, valamint a ténylegesen megvalósult külföldi tőkebefektetések differenciáltabb ágazati és területi megoszlásában mutatkozott meg.. Valamint törvénymosósítással megengedték a külföldi tőke megjelenését a szolgáltatások és az infrastruktúra területén és újabb 52 várost megnyitottak az ország belsejében. ’96-ban a WTO tárgyalások következményeként sikerült megállapodást kötni arról, hogy a kínai és külföldi tulajdonú cégek azonos körülmények és feltételek között működhetnek. Az utóbbi években befektetett külföldi tőke jelentős hányada már nem csupán a gyorsan megtérülő és viszonylag nagy hasznot biztosító ingatlanpiacra és az idegenforgalommal kapcsolatos szolgáltató ágazatokba, hanem egyre inkább az olcsó kínai nyersanyagot és munkaerőt hasznosító kitermelő és feldolgozó iparágakba áramlik, ami révén ezen iparágak korszerűsítését elősegítő, tartós együttműködési kapcsolatok alakulnak ki. Emellett ma már a technológia import-exportja tekinthető a külgazdaság meghatározó területének. A műszaki fejlesztés üteme és színvonala egyelőre korlátolt, de növekvő fontosságú szerepet játszik a piaci versenyképesség alakításában. A technológiai importexport egyre szorosabban kötődik a működőtőke-beruházásokhoz. Kína és a külső - elsősorban fejlett világ közötti kapcsolattartás mögött kemény gazdasági-műszaki modernizáció kényszere az, ami determinál, a külföldi hatalmak részéről a nagy piac varázsa az, ami engedményekre késztet. Ennek okán Kína 1993-tól a világon a második legnagyobb külfölditőke-befogadó országává vált s a 2004-es adatokat tekintve lekörözte az USA-t is így ma az első. Az együttműködésnek leginkább ösztönzött formáit a közös fejlesztések, a kompenzációs kereskedelem, valamint a szerződéses keretekben realizálódó projektek képezik. A 90-es években már a beruházásoknak 12%-a származott külföldi befektetőktől. 2004-ben ez kb. 31%-ra tehető. Mai napig rendületlenül nő az országba irányuló külföldi tőke mennyisége. 2004 első 8 hónapjában az FDI befektetések tekintetében 38,9% -os növekedést elérve az előző év azonos időszakához mérten. 2004 ezen időszakában 50 %-kal több külföldi tulajdonú céget jegyeztek be az országba és 12 % -kal több vegyes tulajdonlású vállalat alakult, mint 2003-ban Ami a külföldi tőke területi megoszlását illeti, továbbra is a tengerparti tartományok vannak túlsúlyban. A 2004-es első féléves adatokat vizsgálva elmondható, hogy külföldi tőkének csaknem a 33-34%-a Hongkongból származott. Makaó domináns részesedése az utóbbi években igencsak visszaesett, míg Tajvan volt ebben az időszakban a harmadik legnagyobb befektető, a maga 9,8%-ával. A Koreai Köztársaság szintén nagy beruházó a térségben, az összes befektetések 13%-a érkezett innen. A környező ázsiai országok befektetései többnyire kínai eredetű vállalatokat takarnak, vagyis külföldön - 35 -
élő kínaiak szervezeteihez tartozó érdekeltségeket.
Így elmondható, hogy a „külföldi”
tőkebefektetések több mint 70 százaléka kínai eredetű volt. Az Egyesült Államok részesedése 2004-ben kb.10% körül van, Japáné viszont a ’hőskori’. évi 13,1 százalékról mára 8,5 százalékra esett vissza. Az Európai Unió államainak a KNK-ba irányuló működő tőkebefektetései az utóbbi években együttesen sem érik el az 5 százalékot. Ez utóbbi államok azonban 2003-ban a KNK által felhasznált külföldi hiteleknek közel 35 százalékát folyósították, lényegesen többet, mint az Egyesült Államok, Japán és Kanada együttvéve.34A kínai vállalatok egyre gyakrabban vesznek igénybe a korszerű, komplett berendezéseket szállító nemzetközi cégek és multinacionális nagyvállalatok által felkínált középlejáratú kereskedelmi és fejlesztési hiteleket is. Kína jelenlegi lecsábítóbb területe a szolgáltatások piaca. Vonzereje, még mindig, hogy hatalmas piac. Banki és tanácsadói szolgáltatások területén egyre több transznacionális cég ’feni fogát’ a több, mint 1,3 Mrd lakosra.
Mrd USD 60
Közvetlen külföldi tőkebefektetések
50 40 30
FDII
20 10 0
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2. ábra: A közvetlen külföldi tőkebefektetések Kínában 1998-2003 között35
34
China Radio International: Interview with Guan Tongwei – www.chinabroadcast.cn/1/2004/10/29/
[email protected]
35
Forrás: Division on Investment, Technology and Enterprise Development [February 2004]: World Investment Report 2004
- 36 -
5.7.2 A kínai tőkepiac Kína tőkepiacára való bejutás ma sem igen egyszerű. Még minding domináns az állami bürokrácia, mely gátolja a tőzsdei szabadkereskedést. Bár ma egyre vonzóbb a nyugati befektetők számára a tetemes hozadékot ígérő kínai tőkepiac, ám annak fejletlensége, a szabályozatlansága, komoly kockázatot rejt magában. A Kínai tőkepiac látványos fejlődésen ment át az utóbbi évtizedben. Kapitalizációja néhány milliárdról mostanára 540 Mrd dollárra nőtt. A kínai gazdaság gyors fejlődése nyomán az elmúlt időszakban – különösen Kína ’biztonsági záradéka’, az ország WTO csatlakozása óta- megnőtt a külföldi érdeklődés a kínai vállalatok részvényei iránt. Az ’egyenlő elbánás ’ ékes bizonyítékaként a kínai részvénypiacon háromfajta papír forog.: -
Az ’A’ részvényeket yüannban jegyzik, ezeket 2003-ig csak belföldiek vásárolhatták. Azóta néhány külföldi intézményi befektető is engedélyt kapott a megvételükre.
-
A ’B’ részvényeket dollárban jegyzik, és ez viszont csak külföldiek számára hozzáférhető.
E két részvényfajtával a sanghaji és sencseni tőzsdéken kereskednek. -
A hongkongi tőzsdén forgó ’H’ részvényt hongkongi dollárban jegyzik. 2003 évvégén 1287 különböző részvény volt forgalomban a három tőzsdén. Ebből összesen 111 ’B’ és 93 ’H’ jelű volt.36 Ám még mindig politikai döntés Kínában, mely vállalat mehet tőzsdére és az is, hogy milyen részvénnyel jelenhet meg. Ugyanis ’B’ és ’H’ típusú kötvényt csak többségi állami tulajdonban lévő nagyvállalatok bocsáthatnak ki. Általános követelmény, hogy csak azoknak a cégeknek a kötvényei kerülhetnek ki a tőzsdére, melyek az elmúlt három évben nyereségesen működtek. Ez persze eleve lehetetlenné teszi, hogy egy újonnan alakuló magánvállalat azonnal a tőzsdére vigye a papírjait. Kínában a tőzsdei vállalatokban átlagosan 35 %-os az állami tulajdonrész, s ahol az állam is tulajdonos, ott a döntésekbe a helyi pártbizottság is beleszól. A tőzsdéken jegyzett cégek mindössze 20 %-a van kizárólag magántulajdonban. A nyugati befektetők mégis érdeklődéssel fordulnak a kínai tőzsdepiac felé, ugyanis a legtöbb kínai kibocsátást követően az árfolyamok igen magasra szöknek. Sajnos az utóbbi időben –a
36
Investments in China, www.feer.com, 2004 október
- 37 -
szigorú politikai felügyelet ellenére- elterjedtek könyvelési csalások- melyek mind bizalomvesztéssel járnak.
5.8
Kína bekapcsolódása a világkereskedelembe
5.8.1 A kiviteli áruszerkezet Kína kiviteli áruszerkezete a reform és nyitási politika előtti időszakot illetően, 1953-as adatok szerint az export 79,4%-át a nyersanyagok, míg a 20,6%-át az ipari késztermékek alkották. Ez időszak után Kínában az ötéves terv az iparosítás jegyében telt. 1966-ra látható fejlődés következett be a két termék kategória arányát tekintve, az arány 60- 40%-ra módosult, de még mindig az alapanyag kivitel javára. 1981-ben, -a reform és nyitási politika életbe lépésétől számított harmadik évben- első ízben már az ipari késztermékek az összes kivitelen belül elfoglalt 53,7%-os aránya meghaladta a nyersanyagokét. Bár a hatodik ötéves terv (1981-1985) alatt ez a tendencia látványos növekedést nem eredményezett, de a késztermékek 55%-os vezető részesedését többé- kevésbé sikerült fenntartani, kivéve a terv utolsó évét, ahol az 55%-os szint lesüllyedt 49,5%- ra. Az export áruszerkezetének elég elmaradott állapotának megreformálását tartva szem előtt született meg a hetedik ötéves terv (1986-1990), amely két igényt fogalmazott meg a reform végrehajtását illetően. Az egyik igény a nyersanyagkivitelt célzó export átváltása késztermékkivitelt célzó exportra, valamint másodsorban a feldolgozottságot tekintve is egy váltási
igény
fogalmazódott
meg,
nevezetesen,
hogy
a
részlegesen
feldolgozott
késztermékekkel szemben részesítsék előnyben a teljes mértékben feldolgozott kész termékek kivitelét37. Ezek után a kínai kiviteli termékek szerinti megoszlásában jelentős és rohamos változás állt be. Míg a hetedik ötéves terv előtt a két kategória nagyjából kiegyensúlyozott módon járult a kivitelhez, addig 1986-ra a késztermékek aránya 63.6%-ra, 1990-re már 81,6%-ra és 1995-ra pedig 85,6%-ra ugrott. Minőségbeli változás következett be mind a nyersanyagok, mind a késztermékek belső szerkezetén belül. 37
www.moftec.com, Kínai Külkereskedelmi és .Gazdasági Együttműködés Minisztériumának honlapja
- 38 -
A kínai kivitel tradicionális nyersanyagait három csoportba sorolhatjuk: • • •
egyik az élelmiszer; másik az élelmezésre nem alkalmas nyersanyagok és harmadik csoport a bányászati termékek, kenőolajak, üzemanyag.
Az ipari késztermékek körében is bekövetkezett egy jelentős belső szerkezeti . minőségbeli változás38. A kínai kivitel tradicionális késztermékeit alapanyag összetevői alapján lehet kategorizálni, úgy mint • • •
textilipari termékek, vas és acél termékek, fémtermékek, stb.
Az 1980-as évektől ezek a termékek egyre nagyobb mértékben járulnak hozzá a kivitelhez, ami azt mutatja, hogy Kína még jelentős mértékben függött az alapanyag-,
nyersanyag természetű
termékektől. A nyolcadik ötéves terv (1991-1995) alatt érdemes megemlíteni a gépek és szállítási eszközök (telekommunikációs berendezések, elektromos gépek, irodatechnikai felszerelések és az automatikus adatokat kezelő berendezések), valamint az egyéb áruk (játékok, lábbelik, irodaszerek és egyéb könnyűipari termék) gyors növekedését, arányuk folyamatos növekedését. A növekedési ütemük az utóbbi években elérte a 17,2%-ot, az arányuk pedig a 37,5%-os nagyságot.39 A textil és ruházati ágazat termékei Az ország egyik legelhíresültebb export termékcsoportja. A ’Made in China’ felírat a silány minőséget azonosítja számunkra. Az alacsony szintű minőség ellensúlyozásaként ezek a termékek kifejezetten olcsón jutnak el a világ bármely piacára. Ezzel nem kevés esetben a helyi gyártók életét nehezítik meg, vagy akár hasonlóan olcsó termékeket szorítanak ki a piacról. Kína ezen
tradicionális kiviteli
késztermékei
folyamatos
növekedést
mutatnak fel. Arányuk ma a kivitel kb. 23%-ára tehető. A fejlődésbeli és növekedési példák jó mutatják, hogy az export áruszerkezetén belül a munkaerőkoncentrált ágazatok súly fokozatosan áttevődik a tőke-koncentrált, illetve a tőke és technológia koncentrált iparágak (elektromos gépipar) javára. Ezzel előrejósolva
a kilencedik
ötéves
terv
fejlődésbeli változásait és hogy a tőke és technológia koncentrált iparágak a teljes kivitelből egyre nagyobb arányt fognak maguknak kihasítani és végül megvalósítani 38 39
Majoros Pál: Kína a világgazdaság motorja, Világgazdasági régiók, Perfekt 2004 China Statistical Yearbook
- 39 -
a
másik,
már
korábban
megfogalmazott
igényt,
nevezetesen
a
teljes feldolgozottságú késztermékek kivitelének a
megvalósítását.
5.8.2 Az import40 A kínai import 80%-át az ipari termékek teszik ki. Ezek közül is a legfontosabb helyet foglalják el a gépek, szállítási eszközök (gépkocsi és alkatrészek) és a vegyi termékek behozatala. Kínának – az elmaradottságból való kilépéshez - már az ’50-es években is technológiai importra volt szüksége. Ugyan ekkor még mindezt a Szovjetunióból szerezték be. A ’70-es években induló, nyugatról érkező, technológia-import már fontos iparágakat kezdett fejleszteni. Kiemelt import országok ekkor: Japán, Németország, az USA, Nagy-Brittania és Franciaország. Ennek a fejlett technológia-behozatalnak köszönhetően Kína az ezredfordulóra több iparágban behozta lemaradását. Kiemelendő közülük: a hajógyártás, gépgyártás, elektronikai ipar. Kína ma is több területen importra szorul egyrészt bizonyos természetes erőforrások korlátozottsága és a – még mindig - nem túl magas szintű kínai feldolgozó iparnak köszönhetően a magas technológiai és minőségi szintet képviselő elektromos gépekből, másrészt azokból a javakból, melyekre az egyre növekvő életszínvonallal bíró kínai lakosság igényt tart. Az ezredfordulóra a rohamosan fejlődő kínai gazdaság már az árnyoldalait is megmutatta. Egyre több kínai vándorol el a mezőgazdasági szektorból az ipari területek felé.
Ennek és az utóbbi évek
ipartámogató politikájának köszönhetően, ma Kína az 1,3 Mrd lakosának élelmezéséhez behozatalra szorul. Az Európai Unió és Kína közötti kereskedelmi forgalom az idén május végéig elérte a 65,7 milliárd dolláros értéket, tavalyhoz képest 35,9 százalékkal növekedett. Ezzel a forgalommal az EU Kína első számú kereskedelmi partnere lett, megelőzve Japánt, amely Kínával az idei év első öt hónapjában 64,1 milliárd dollár értékben kereskedett. Az Új Kína hírügynökség azt is jelentette a hét végén, hogy a kínai külkereskedelem az év első öt hónapjában a múlt év azonos időszakához képest 37,1 százalékkal bővült. A legnépesebb ázsiai állam külkereskedelme az Egyesült Államokkal is 34,4 százalékkal nőtt május végéig, ezzel együtt a kétoldalú kereskedelem értéke 62,4 milliárd dollár lett. Kína teljes
40
Majoros Pál: Kína, a világgazdaság motorja Világgazdasági régiók, Perfekt 2004, p.145
- 40 -
külkereskedelmi forgalma 2004. január-májusa között 423,8 milliárd dollár volt, ebből 216,3 milliárd volt a kínai behozatali érték.41 Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy 2004-ben a kínai kereskedelem világméretű pozícióval rendelkezik. 2001-től újabb fellendülés következett be, így Kína 2003-ban világ negyedik legnagyobb kereskedő nemzetévé lépett elő az Egyesült Államok, Japán és Németország mögött. Az ország export tevékenység 2003-ban 436,1 Mrd USD volt, szakértők szerint a gépek és elektronikai termékek exportjának jelentős növekedése révén. Importja ugyanebben az évben 397,4 Mrd USD -ra tehető42
3. ábra: A kínai export-importnövekedés 1997-200343
5.9
A WTO tagság jelentőssége Aki a világpiacon akar játszani, annak el kell fogadnia a világ játékszabályait
Kína 2001 -tól a Világkereskedelmi Szervezet tagja. Kína WTO tagsága igen fontos volt mind Kína, mind a világgazdaság számára. A WTO országai számára a Kína tagság egyet jelent/ett a hatalmas távol-keleti piachoz való –fokozatoshozzáférésükkel.
A WTO által támasztott követelmények alkalmazása és betartása, a szerzett
tapasztalatok pozitív hatással lehetnek Kínában a jogszabályok betartására a kereskedelem és a 41
Ortutay Gergely: Az EU vált Kína első számú kereskedelmi partnerévé, Népszabadság Online 2004. június ’The world factbook’ alapján Forrás: http://www.cia.gov/cia/publications/factbook/geos/ch.html#top 43 A kínai gazdaság alakulása a kelet –ázsiai válságtól napjainkig (1997-2004) Iskolai dolgozat, KKF 2004, szerző:’316’ 42
- 41 -
befektetések terén, azaz: biztonságosabb lesz Kína piaca, mely így még jobb körülményeket biztosít az odaérkező befektetőknek / tőkének. Kína is felismerte, hogy az integráció politikája hasznosabb az izolációénál. Már a nyitás politikája is erre irányult: az elmaradottabb országok lemaradnak a világ vezető gazdaságaitól, ha gazdaságuk elzárkózik a világpiaci impulzusoktól. A tagság Kínában sokrétű reformokat igényelt, a WTO tagság egyet jelentett a kínai vállalatok élesben való kipróbálásával. Képesek –e a Világszervezet által diktált szabályok alapján is állni a versenyt? Kína eredetileg 1948-ban alapító tagja volt a WTO jogelődjének a GATT-nak. Ám 1950-ben Tajvan felmondta a megállapodást s Kína később nem csatlakozott a GATT-hoz. Később az ’50-es – ’60-as években a világszervezet tekintett –politikai, ideológiai különbözősége okán- idegenül (sőt ellenségesen) a KNK-ra. Bár a ’70-es évek elején – a politikai nyitással együtt- Kína kezdeményezte a csatlakozást, de ekkor ezt az USA utasította el (szintén politikai különbözősége okán). 1982-ben a KNK megfigyelőként státuszt kapott a GATT tevékenységében. Részt vehetett az üléseken, de szavazati joggal nem rendelkezett. Tagságba vétele tulajdonképpen ez elmúlt 15 év Kínát érintő tárgyalásoknak nélkülözhetetlen része volt. Csatlakozását illetően mind gazdasági, mind politikai kérdéseket meg kellett vitatni. „Hogyan lehet integrálni egy szocialista államot, legyen gazdasági téren mégoly megformált is, mint Kína, egy olyan egyezménybe (GATT) szervezetbe (WTO), amely alapításának fő célja a piacgazdaságok közötti kereskedelem előmozdítása volt”44 . A múlt század ’90-es éveire Kína gazdasági és a térség biztonságpolitikai súlyából adódóan ’kikerülhetetlen’ volt, ha a Világ gazdaságát szemléltük. Kína be nem vétele a multilaterális világszervezetbe a nemzetközi rendszer destabilizációját jelentette volna. S Kína számára legalább ilyen fontos volt, hogy ő is azonos feltételek között vegyen részt a világkereskedelemben. Másrészről globális piacszélesítéshez pedig –transznacionális- cég érdekként. Kína WTO tagsága felgyorsította a világgazdaságba történő integrációját, biztosabbá tette a jogi, intézményi alapokat, ezáltal biztosabbá téve az oda irányuló külföldi befektetéseket. Megnövekedtet a befektetői bizalom, mely ez után még jobban vonzotta a befektetésre váró tőkét. A szabályozott körülmények stabilizálták a kínai fogyasztói árakat, ami az életszínvonal emelkedéséhez vezet.
44
Az Origó hírportál tudósítása a BBC News alapján, 2004 május
- 42 -
5.9.1 A WTO tagság feltételei45 -
Biztosítania kellett a transzparencia követelményeit, vagyis minden releváns törvényt, szabályt azok életbe lépése előtt közzé kellet tennie,
-
Biztosítania kell a nemzeti, diszkrimináció mentes elbánást, azaz Kínában megtelepedett külföldi vállalatokkal szemben a helyiekkel azonos feltételeket kell alkalmazni,
-
Az iparpolitika WTO –előírásoknak történő megfeleltetése, a veszteséges állami ipar támogatottságának csökkentés,
-
A vámtarifák csökkentése, a kvóták és az indokolatlan technikai akadályok eltörlésével, ill. a külkereskedelmi monopóliumok megszüntetésével javítani kell a külföldi termékek piacra jutási esélyeit,
-
Szabályozni és korlátozni kell a börtönmunkát,
-
Szisztematikusan és fokozatosan meg kell nyitnia szolgáltatóipari piacát telekommunikáció, turizmus, közlekedés, pénzügyi szektor –azok a területek, melyekben az EU befektetői a legérdekeltebbek) a külföldi tőke előtt,
-
Biztosítani kell a szellemi tulajdonjogokra vonatkozó szabályok teljes körű alkalmazását és védelmét, (ez főként az Egyesült Államoknak nagyon fontos)
-
Átlátható, nyitott közbeszerzési rendszert kell bevezetni
A csatlakozási okmányban Kína kötelezettséget vállalt arra, hogy a taggá válása után hatályon kívül helyez minden, a WTO rendelkezéseivel ellentétes jogszabályt –a gyógyszerek, égetett szeszes italok és vegyi anyagok forgalmának szabályozásában egy éves haladékot kért-. Kína az elfogadott szabályok szerint politikai okok miatt nem avatkozhat bele a még nem privatizált vállalatok irányításában, csökkentenie kell az árellenőrzést és a hatósági árakat csak 13 termék esetében tarthatták meg –de ezeknél is nyilvános árképzési szabályokat kellet bevezetniük-.
5.9.2
A tagság hatása
Az állami bankok nem folyósíthatnak olcsó hiteleket az állami tulajdonú cégeknek és a közbeszerzések terén is elfogadják a WTO szabályokat. A korábban sok problémát kiváltó (főleg az USA aggodalmát felkeltő) szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartása és termékhamisítási ügyekben Kína 28 törvényt és szabályozást sorolt fel a csatlakozási okmányban. Kína ígéretet tett a szolgálatsási piacának 45
: Majoros- Kovács: Az Európai- Unió és Kína kapcsolatai az ezredfordulón, EU Working Papers 2001/1
- 43 -
liberalizációjára s, hogy megnyitja a piacot a külföldi befektetők előtt (azonban a külföldi részesedés itt nem haladhatja meg az 50 %- ot) 2002–től, kilenc szakaszban jelentősen csökkenteni kellett vámtételeit. (’92-ben az átlagos vám még 43,2% volt) 2002-re 17%-ra, az ipari termékek átlagos vámszintjét 15 %-ra kellett leszállítani. 2005ben pedig már 10 %-ra. A gépjárművek import vámját a 2000 évi 80-100 %-ról 2006-ra 25%-ra kell lecsökkenteni. Jelentősen csökkenteni kel a mezőgazdasági támogatásokat, az agrár vámokat pedig 22%-ról 17%-ra kell mérsékelni.46 A tagság első éveiben a kínai export növekedett, amely az import-oldalon a fejlett ipari országok technológiája iránti fokozott érdeklődéssel párosult. A gépek, berendezések és kulcsrakész üzemek helyett, a központilag ösztönzött technológiai import áttevődött a technológia szoftverek behozatalára. A kínai piacokra való bejutásért folytatódik a verseny, de ezzel párhuzamosan a lehetőségek köre is bővül. A piac szereplőinek diverzifikálódásával nemcsak a külső kapcsolati rendszer adta lehetőségek nőnek, de a külföldiek előtt is megnyílnak a kínai privatizációban és szolgáltatáskereskedelemben való részvételi esélyei.47
6.
A kínai migráció
•
China towns- A majd’ mindenhol megtalálható kínai eredetű migrációk jellemzése.
Életkörülményeik, beilleszkedésük, megtartott szokásaik. Túlnépesedett bolygónk szerves része a kínaiak tömege, vagy az egész világ Kína kiegészítőjévé vált? (Mi [már] nem megyünk Kínába, eljönnek hát a kínaiak hozzánk. Voltunk, láttunk, nem győztünk; most ők következnek: Tegyetek „gyarmattá” minden országot! Mi leszünk a fókák?! A rengeteg China-town hozzánk vagy Kínához tartozik? (Itt élnek mellettünk, mégsem tudunk róluk semmit. Elegendőnek tűnik, hogy kedveljük a konyhájukat.) Hogyan szabadulhatunk ki a nagy számok kígyószorításából? (Rengeteg kisebbség él Kínában. Egyiknek a lélekszáma majdnem a világ magyarságáéval egyenlő. Azt azonban nem merem elárulni, mennyivel kellene beszorozni a magyarok számát, hogy megkapjuk egy év kínai „gyermektermésének”az adatát) Sok vagy kevés kínai él Kína
46
47
http://hu.chinabroadcast.cn/, archívum ’A WTO csatlakozás hatása Kínára’, 2002 január A kínai gazdaság alakulása a kelet-ázsiai válságtól napjainkig, Iskolai dolgozat, KKF, 2004 Szerző: ’316’
- 44 -
határán kívül? (Az európai sokallja őket, de Kínában óvakodnak attól, hogy meggondolatlanul osztogassák az útleveleket.48 A Kínai Népköztársaság területén kívül élő kínaiak számára vonatkozó becslések meglehetősen tág határok - 30 és 60 millió fő - között mozognak. Ázsiában 20 millió körüli kínai, - ami a migrációs lakosságnak mintegy 82,3%-a-, Amerikában 12,5%-a, Afrikában 0,4%-a, Óceániában 1,7%-a, Európában pedig 3,1%-a kínai eredetű betelepült él. Ez Európa esetében 780 ezer kínait jelent. A kínai migráció nagyságára vonatkozó számok meglehetősen pontatlanok. A fogalmi definíciók tisztázatlanságától eltekintve sem könnyű pontos képet kapni a China Town-ok zárt közösségéről. A népszámlálások politikai, vagy etnikai töltete ugyancsak megkérdőjelezheti az adatközlés pontosságát bizonyos országokban. Máshol pedig éppen a probléma megkerülése végett nem vizsgálják a lakosság etnikai összetételét. A Kínában zajló liberalizációs folyamatok következtében az utóbbi húsz évben felgyorsult a migráció üteme. Éves átlagban 700 ezer fő körülire becsülik a külföldön szerencsét próbáló szárazföldi kínaiak számát. Az Ázsiába, az USA-ba és Oroszországba irányuló kínai migrációs áradat éves nagyságrendjét egyaránt 200-200 ezer főre teszik a szakemberek. A másodlagos célterületnek számító európai országokba települők éves átlaga 100 ezer fő körüli lehet. Ezek közül leginkább Franciaország, Olaszország és Németország vonzza a kínaiakat, míg Közép- és Kelet-Európában manapság Magyarország (kb. 10-12ezer főre tehető a hazánkban élő kínaiak száma49), Lengyelország és Csehország a legkedveltebb. A kínai hatóságok ráutaló magatartása alapján feltételezhető, hogy inkább segítik, mint korlátozzák állampolgáraik külföldre utazását.
6.1
A migráció jelentősége a KNK gazdasági fejlődésében
A kínai közösségek gazdasági integrációja már jelenlegi szintjén is meglehetősen előrehaladott. Az elmúlt 20 évben 320 milliárd US dollár körüli működő tőke érkezett a kínai gazdaságba, amelynek több mint fele hongkongi és makaói vállalkozóktól származott. Speciális helyzete miatt Tajvan csak később jelenhetett meg befektetőként a kínai piacon, részesedése a külföldi működő tőke beruházásokban 6-8%. Amennyiben a szingapúri, és az ennél lényegesen kisebb volumenű malajziai,
48 49
Szabó Géza: A nagy kínai mese Központi Statisztikai Hivatal Online adatbázisa, nem hivatalos felmérés szerint
- 45 -
thaiföldi, indonéziai, fülöp-szigeteki tőkebefektetéseket is figyelembe vesszük, a KNK-ba irányuló működő tőkének több mint 60%-a származott külföldön élő kínaiaktól.50 A globalizálodó Világnak logikus következménye lenne a denacionalizáció folyamata. Kínában a sok évszázados –sőt évezredes- ideológiai tanításoknak köszönhetően, a kínai nép a mai napig egy összetartó és tartozó egység. Ahol a ’mi’ többet jelent az ’én’ –nél. A kínai példa azt mutatja, hogy a transznacionalizálódás nem jelenti feltétlenül mindenhol az etnikai alapú szerveződések felszívódását a gazdaságban. A globális hálózatok révén a tengerentúli kínaiak behatolnak a regionális és lokális cégek világába, és közvetítik a munkát/tudást a regionális szintekhez. Miután majd’ 1,3 Mrd kínai számára az ’én’ és a hovatartozás alapja a nyelv, a család, a klán, a közösségi kapcsolatok; így a világban szétszórtan élő kínaiak megtalálják egymást, mely után üzleti kapcsolataikat is egymással létesítenek. Az anyaországba történő ’vissza befektetések’ erkölcsi értékén túl, ne feledkezzünk meg a kínai gazdaság száguldó fejlődésének –számukra is- vonzó hatásáról sem. A nyitott kapuk politikájával vette kezdetét annak a politikai, gazdasági és jogi feltételrendszernek kiépülése, amelynek következtében az anyaországtól távol élő kínaiak is aktív részt vállalhatnak a KNK gazdaságfejlesztési és modernizációs tevékenységben. A folyamatos liberalizáció lehetővé tette az emigrált kínaiak újbóli kapcsolatfelvételét az anyaországgal. A nyitás politikájának meghirdetése óta a Kínai Népköztársaság gazdasági érdekei érvényesítéséhez a nacionalizmus és a hazaszeretet szításának eszközét alkalmazza. Külgazdasági stratégiájának szerves részét képezi a tengerentúli kínaiak fokozott mértékű bevonása a gazdaság fejlesztésébe. Ennek érdekében biztatja beruházásokra és a határokon átnyúló kapcsolatok építésére a patrióta huaqiaokat (aki Kínán kívül él, de kínai állampolgár) és huareneket (a kínai származású külföldi állampolgár). Miután Kínában az üzleti tevékenység alapját sokkal inkább a bizalom és a személyes kapcsolat, mint a szerződés vagy a törvény képezi, a kínai származású kereskedők és befektetők jobb üzleteket tudnak kötni, mint külföldi társaik.51 Kína a világ legtöbb működődőkét -befogadó országa. A külföldi befektetéseknek legnagyobb része még a mai napig Hong-Kong-ból származik és az elsős tíz legnagyobb működőtöke befektető ország között az USA és az Unió országai mellett, Tajvan, Dél-Korea, Szingapúr és Japán szerepelnek. A többségében kínaiak által lakott területek integrációs folyamata tulajdonképpen több évtizede tart. A Kínai Népköztársaság külkapcsolati stratégiájának kiemelt részét képezi a tengerentúli kínaiak tőkeerejének bevonása a gazdaság fejlesztésébe.
Tajvan esetében ez -a politikai elszigeteltsége
folytán- általában Hong- kong- i közvetítőkkel jön létre. A követett politika sikere nemcsak a szárazföldi Kína gazdasági erejét növeli meg, de nagyban hozzájárul a távol-keleti kínai gazdasági
50
china.org.cn: Who invest in China? Archív: 2002 január Mészáros Klára: Kínaiak Európában Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-tár Forrás: www.hhrf.org/korunk/9808/8k11.htm 51
- 46 -
összefonódás erősödéséhez is .A kialakulóban lévő kínai közös piac - amely inkább etnikai, mint regionális alapon szerveződik - illeszkedik a jelenlegi világgazdasági integrációs folyamatokba. A világgazdaságon belül új formáció azon hálózatok kiépülése, amelyekben az országok közötti közvetlen kapcsolattartással szemben a cégek és a személyek közötti kapcsolatok dominálnak. A multinacionális cégek világot behálózó képződményei, eredendően ágazati vagy etnikai alapon szerveződő gazdasági láncolatai alkotják a rendszert. Ezek közül az ún. tengerentúli kínaiak képezik az egyik gazdaságilag legerősebb hálózatot. Egy szingapúri bankár becslése szerint a tengerentúli kínaiak likvid tőkéje több mint 2 trillió USD- nak megfelelő értéket tesz ki. 52 Az ázsiai térségben általánosítható az a megállapítás, hogy a befogadó országokban a kínaiak gazdasági súlya jóval meghaladja a számarányukat. A kínai mintájú hálózat főszereplői személyesen is ismerik egymást, de az üzletet önállóan vezetik, csak szükség esetén dolgoznak együtt. Fontos, hogy kívülállókat nem engednek be maguk közé. A hálózat valamennyi egysége úgy funkcionál, mintha a hálózat középpontja lenne. A KNK esetenként részt vállal, de nem illeszkedik automatikusan bele a hálózatba. Végső soron azonban a szövevényes kölcsönhatások erős szálakkal fűzik össze az anyaországi és a külvilágban élő kínaiak etnikai alapú kapcsolatát.
6.2.
’Made in China’
A ’Made in China’ kifejezés ez esetben azokra a termékcsoportokra vonatkozik melyek olcsóságukkal és mennyiségükkel az utóbbi 20 évben fokozatosan elárasztották a világ piacait. Főként könnyű-, és textilipari termékekről van szó. Ezenfelül kis hozzáadott értékkel bíró és kevés szaktudást igénylő műszaki és elektronikai cikkekről. Mára –köszönhetően a fokozatos technológiai importnak és a Kínába települő számos gyártósornak egyre több bonyolultabb, szaktudást is igénylő Kínából eredő termék árasztja el a világot. Vonzóságuk a szinte versenytárs nélküli olcsó áraikban rejlik. Az olcsó árakat a kínai termékek az elhíresülten alacsony bérszínvonalú munkaerőnek köszönheti. A 2005-ös textil-ipari piacnyitást előíró liberalizációs megállapodás ellen. A szakma úgy véli, a vámvédelem megszűnése után a kínai hegemónia a nemzetközi textiltermelés 50-75 százalékára kiterjed, ami más országokban 30 millió munkahely megszűnésével jár. Kína félelmetes olcsóságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy fejletlen szomszédai, Banglades vagy Srí- Lanka sem bírják vele az árversenyt.
52
Wang Wu :China’s markets, Beijing Review, 2003 december
- 47 -
A honi piacok szereplői világszerte megpróbálják felhívni az érdekvédelmi szervezetek figyelmét az ellehetetlenülő helyzetre. A ’vádak’ szerint a kínai kerekedők alámennek a helyi kereskedők árainak, mellyel egyrészről komoly anyagi veszteséget okoznak, másrészről így számukra lehetetlenné téve a versenyt. Engedjenek meg egy rövid, ám annál szemléltetőbb példa bemutatását: 2004 őszén a spanyolországi Elche városában több százan vonultak az utcára tüntetni a kínai cipő importőrök ellen. Az elkeseredett spanyolok felgyújtottak két, kínai tulajdonban lévő áruházat és egy kínai vállalkozó teherautóját. "Ki a kínaiakkal" feliratú transzparensekkel tüntettek, kirakatokat törtek be. Az okozott anyagi kárt több százezer euróra becsülik. A kínai kormány felszólította a spanyol hatóságokat: biztosítsák a kínai állampolgárok és tulajdonuk védelmét, és térítsék meg a károkat)53 A ruházati és textil termékeke, a játékokat és kisebb műszaki cikkeket elsődlegesen a külföldön élő kínai migrációk direkt kiskereskedelmi forgalomban árusítják, később a piac megismerésével nagykereskedelmi központok alakulnak ki, így még lejjebb víve az árakat. A bonyolultabb műszaki feltételekkel és a specifikusabb vásárló szegmenssel rendelkező termékeknél általában a befogadó ország vállalkozói már előre keresik a lehetőséget a kínai behozatal kialakítására. Így évről évre nő a világ kis-, és közép vállalatainak Kínával folytatott export-import tevékenysége. Kína ma már nem csak könnyen összeszerelhető, kevesebb szaktudást igénylő termékekkel hódit a világban. Olyan iparágaiban is versenyre kelt az olcsóságával, mint az autógyártás vagy az eddig az Egyesült Államok és Dél- Kelet Ázsia által ’privilegizált’ számítástechnika, hardver és szoftver ipar. Kínában hatalmas méreteket ölt a hamísított márkatermékek előállításának mennyissége. Minden valamire is való világmárkából lehet itt találni ’kéz alatt’ készültet. Ezek – az eredetihez képest összehasonlíthatatlanul olcsó áron - visszakerülve Európa, az Egyesült Államok és a világ más piacaira, a megfelelő árusító helyeken (kínai piacok, utcai árusok stb.) lesznek beszerezhetőek, ezzel piacveszteséget okozva mind a hasonló színvonalú, de kicsit drágább termékek gyártóinak, mind az eredeti termékek gyártóinak és forgalmazóinak. Ám nem csak az olcsó kínai termékek dömpingje veszi el a helyi termékek elől el a piacot . A ’Made in China.’ kifejezés tulajdonképpen vonatkozik – ez esetben - minden olyan termékre és(!) szolgáltatásra, mely alacsony árainak köszönhetően egyre nagyobb szeletet hasít ki a honi piacokból. A ’Made in China’ fogalom létezésében a külföldön élő kínai migrációknak óriási szerepe van. Összetartásuk, kulturális, kulináris (!) szokásaiknak köszönhetően a ’Kínai étterem’ fogalma ma a világon mindenütt ismert. Egyszerűen csak túl maradiak lennének, hogy nem képesek az új haza 53
A www. euro.hu hírportál jelentése alapján
- 48 -
szokásait és íz világát magukévá tenni? A világon valószínű milliónál is több kínai étterem, gyorsbüfé létezik. Étkezési szokásaik és ételeik divatossá váltak mára a világ majd’ összes országában. Elmondhatjuk, hogy - e tekintetben – Kína vitathatatlanul globális fogalommá vált. Alaszkától Canberráig találunk hasonló kínai éttermeket, ahol biztosak lehetünk, hogy a hazánkban megismert ízvilágot kapjuk egy ’pekingi kacsa’ rendelésénél. Valóban a ’Big Mac’ lenne a globális világot szimbolizáló termék, vagy a ’pekingi kacsa’ is az tulajdonképpen, csak úgy ’sajátos kínai’ módon?!
6.3
Kína, itthon
A gazdasági kapcsolattartásnak ma már fontos szereplői a hazánkban tevékenykedő kínai vállalkozók és üzletemberek. Az itt élő kínaiak többsége 1989 és 1992 között közvetlenül Kínából érkezett országunkba. A vízumkényszer visszaállításával lélekszámuk megcsappant: hivatalosan (!) ma már nálunk mindössze 6800 fő tartózkodik munkavállalóként. A hivatalos és a valós adatok között azonban nagyok az eltérések. A kínai közösségek vezetői az itt tartózkodók lélekszámát 20-30 ezerre (!) becsülik. 54 A hagyományos kínai export javarészt ruházati termékek, lábbeli, illetve egyéb fogyasztási cikkek forgalmára szakosodott. E termékeket illetően hazánk afféle elosztóbázis a Kárpát-medencében. Ennek alapvetően az az oka, hogy itt jött létre a régió legnagyobb kínai kolóniája. Az itt élők, csaknem valamennyien üzleti tevékenységből (kereskedelemből, étteremi, klinikai és egyéb szolgáltatásból) élnek. A Magyarországon bejegyzett kínai tulajdonú gazdasági társaságoknak nem egészen egytizede tartja kézben a piacot, a kétoldalú kereskedelmi forgalomból legalább 90 százalékot. Országunkban 1995-ben több mint ezer, 2000-ben már több mint 3500 kínai alapítású bejegyzett cég működött55. Becslések szerint a Magyarországon tevékenykedő kínaiak 85 százaléka foglalkozik kereskedelemmel, és 10 százalékra rúg ki a kínai éttermekben dolgozók száma.56 Körülbelül harminc olyan nagyobb piac számolható össze, ahol legnagyobbrészt kínai terméket árusítanak. A kolónia egyik vezetője szerint a kínai árusok mintegy 80 százaléka évente 100 000-200 000 USA-dollárnak megfelelő forgalmat bonyolít le, s közöttük legalább tíz olyan kereskedő van, akiknek az évi jövedelme eléri a 2 millió USA-dollárt.
54
Mészáros Klára: A kínai közös-piac, ÉS archív vwww.sulinet.hu/cgibin/db2www/ma/et_tart/lst?kat=Ahag&url=/eletestudomany 55 GKI tanulmány a Magyarországon élő kínaiakról, 2001 január 56 A budapesti Kínai Nagykövetség nem hivatalos adataira támaszkodva
- 49 -
Az itteni kereskedőkolónia nem csupán Magyarország és a Kínai Népköztársaság között, hanem az összes tengerentúli kínai kolóniák között is hídszerepet tölthet be. Ennek veszélyeit azonban a magyar kiskereskedők nap-mint nap érezhetik már bőrükön. Egyre többet hallani az elkeseredett kereskedőkről és az alacsonyabb életszínvonal miatt a kínai piacok felé forduló vásárlók számának növekedéséről.
7.
A globalizáció árnyoldalai
7.1
A fejlődés hatásai
Kína mint Ázsia reménysége, vagy Kína, mint globális probléma: ki tudná biztosan megmondani, hogy melyik alternatíva lesz a győztes ? Az óvatos állásfoglaló valószínileg a középutat választja majd. Kína felmérhetetlen fejlődési lehetőségei még messze nincsenek kimerítve, de el kell ismerni, hogy a fejlődéssel együtt a problémák is nőnek. Mindebből következik, hogy Kína lassan „normális ország” lesz, ahol a lehetőségeket és a kockázatot pontosan mérlegelni kell. Csakhogy ez a „normális ország” olyan nagyságot képvisel, amely minden keretet szétfeszít. Olyan dimenziókkal kell megbirkózni, amelyekről nincsenek igazán használható tapasztalatok. A gyakorlatban ez azt jelenti, ha Kínából világhatalom válik, ez nem kevesebb problémával jár majd az államok közössége számára, mintha Kína gazdasága és politikai rendszere zátonyra futna.57 1998 elején megjelent "Kína csapdája" c. könyvében He Qingling kínai közgazdásznő a nagyraértékelt Teng Hsziao-ping gazdaságpolitikáját egy "óriási és rettenetes hibának" minősíti,58 amelyért nemcsak Kína, de az egész világ fizetni fog. He emlékeztet arra, hogy pontosan 100 évvel ezelőtt egy, az akkor uralkodó Qing- dinasztia megmentését célzó nagy reformprogram bukása 5 fő okra volt visszavezethető: a lakosság nagyságára, a stagnáló mezőgazdaságra, a szociális egyenlőtlenségekre, a korrupcióra és az alacsony oktatási színvonalra. He szerint pontosan ezek a gondok gyötrik most is az országot. Emlékeztetőül: Kína gazdasági fejlődése Teng alatt a mezőgazdaság példátlan liberalizálásával indult meg. Az önálló gazdálkodásba kezdő parasztok hatékonyabban termeltek, árúikért többet kaptak, mint korábban a közösben. A 90-es évek elején azonban lelassult a növekedés, ami egyrészt arra vezethető vissza, hogy a parasztságot a helyi adminisztráció keményen zsarolta és adóztatta, másrészt, hogy 120 57 58
A kétarcú Kína He Qingling : Kína csapdája, 1998,
- 50 -
millióan közülük elvándoroltak a városokba. Kína óriási városai azok, ahol a 90-es évek első felének "gazdasági csodája" lezajlott - kevésbé a saját alkotóerőnek, inkább az állami vagyon fosztogatásának és a gyorsan beáramló külföldi tõkének köszönhetőek.59 Ez tehát Kína másik és sokkal borúsabb arca, amely az ország mainál differenciáltabb megítélésére kényszeríti a szakértőket, a befektetőket és a politikusokat. Mindez persze nem kell, hogy pánikhangulatot keltsen, a nagyságban pozitív lehetőségek is rejlenek. 4000 éves története során Kína figyelemreméltó tűrőképességről és tanulási vágyról tett tanúbizonyságot. E téren a lehetőségek még nincsenek kimerítve. Ezért persze ajánlatos ezt az országot teljes komplexitásában, a jó és a rossz oldalaival együtt szemlélni.
7.1.2 Környezet Kína lendületes gazdasági növekedése, a kínai autópiac élénkülése az utóbbi időben - amelynek köszönhetően ma kétszer annyi gépjármű fut a hatalmas ázsiai ország útjain, mint három évvel ezelőttés a gazdaság energiaigénye is szinte hihetetlen méreteket ölt. Ennek köszönhetően a környezetbe kibocsátott káros anyagok mértéke már szinte ma is a lakosság egészségét veszélyeztető méreteket ölt. Melynek szabályozására ugyan már több terv is született, azonban ezek bevezetése egyenlőre késlekedni látszik. A légszennyezettség mérésével foglalkozó szervezetek egybehangzó véleménye szerint legalább 250 ezer tonna szennyező anyagot „pumpálnak” Hongkong fölé a környező régió gyárkéményei és közlekedési eszközei, melynek csak egy csekély része képződik magában Hongkongban. Ez a mennyiség 90 százalékban ugyanis a kétszámjegyű gazdasági növekedés bűvöletében élő Kína egyik leggyorsabban iparosodó déli tartományából, Kuangcsou tartományból származik. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése szerint azonban nemcsak Dél-Kínával vannak gondok ilyen szempontból. A szervezet adatai szerint ugyanis a világ tíz legszennyezettebb városa közül hét Kínában található, melynek legfőbb oka egyértelműen a környezetszennyezésre fittyet hányó kínai iparosításban keresendő 60. A légszennyeződés a kínai nagyvárosokban ötször nagyobb, mint az amerikaiakban. A víztartalékok csökkenése Pekingben egy már felismert, de még meg nem oldott probléma. 1950-ben a talajvízszint 5 méterre volt a földfelszín alatt, jelenleg ez 50 méter. Az ipar és a mezőgazdaság javára történő 59
He Qingling : Kína csapdája, 1998
60
A WHO 2003-as, harmadik negyedéves adatai szerint
- 51 -
vízelvezetések mind több folyó kiszáradását okozzák. Az 1,3 milliárd kínainak (a világ népességének az ötöde) csak a világ mezőgazdaságilag hasznosítható területének 7%-a áll a rendelkezésére. S ez a részesedés is csökkenő tendenciát mutat, főként az infrastrukturális beruházások, az iparosítás és a városiasodás okán. Becslések szerint, a Kína gazdasági fejlődése által évente okozott környezeti károk megszüntetésének költsége magasabb lenne, mint az ország éves nemzeti bevétele. Drámai példázatként jelentkezett a Jangce folyó áradása, amely 300 millió embert érintett és mindenki számára világossá tette, hogy milyen felelőtlenül járt/jár el a kínai kormány a környezettel szemben. Nem kell pesszimistának lenni ahhoz, hogy kijelentsük, Kína és vele az egész világ hamarosan megkapja a számlát. Az energiafogyasztás ugrásszerű növekedésének, az egész világra kiható energiaár drágulás mellett, természetesen környezeti kihatása is van. A dél-kínai régió és Hongkong energiaellátásának 90 százalékát adó vállalat ugyan az 1990-es években fokozatosan csökkentette szennyezőanyag kibocsátását, ám a tavalyi évben már újból 50 százalékkal több szenet égetett el, mint 2002-ben. Ennek oka abban keresendő, hogy a kevésbé környezetszennyező, dél-kínai öbölben megtalálható gázkészletek tartalékait túlbecsülték, így kénytelenek voltak visszaállni a szén alapú áramtermelésre. És, ha egyszer minden kínainak autója lesz? A becslések szerint 2010-re 57 millió, 2020-ra 130 millió autó közlekedik majd a világ legnépesebb országában.
61
Hozzáadva a világ fejlett gazdaságainak
szennyezéseit, az általuk kibocsátott káros anyag még nem látott mértékeket ölthet.
7.1.3 A kínai életszínvonal és foglalkoztatottság A gazdaság dinamikus növekedése és a külgazdasági együttműködés gyors ütemű kiszélesedése lehetővé tette a kínaiak életszínvonalának számottevő emelését, valamint munka- és életkörülményeik további javítását. Ebben jelentős szerepet játszott a munkavállalási és kereseti lehetőségek bővülése, különösen a vidéki és a falusi vállalatoknál. Ugyanakkor a fejlet speciális gazdasági övezetek (főleg a tengerpartok mentén) és a vidék közti életszínvonalbeli különbségek még mindig számottevőek. Az országon belüli gazdasági megosztottság súlyosbodó gondja szorosan kapcsolódik az életszínvonalbeli körülményekben tapasztalható megosztottsághoz. Az ún. Észak-Dél és Kelet-Nyugat tengely problematikája szerves részét képezi a reformfolyamat egészének, amely mögött elsősorban a termelőerők és termelési viszonyok területenként és ágazatonként megfigyelhető óriási fejlettségbeli szintkülönbsége húzódik. Az ország fejlesztési övezetek szerinti felosztása pragmatikusan ugyan 61
Krajczár Gyula: Kína kerékpárról autóra vált- környezeti katasztrófa? Népszabadság 2004 szeptember 21
- 52 -
igazodott a helyi adottságokhoz, de tovább is mélyítette a regionális különbségek szakadékát. A legfejlettebb és az elmaradott tartományok közötti különbségek igen jelentősek, akár az egy főre vetített exportot, akár a körzetenként előállított GDP-értéket vizsgáljuk Ennek ellenére a lappangó munkanélküliség jelensége továbbra is inkább a falvakra jellemző, aminek következtében az utóbbi években — részben a szabadabb mozgáslehetőséget kihasználva — felerősödött a munkaalkalom keresésével összefüggő, a falvakból a városokba irányuló belső migráció. Az alkalmi munkát kereső és vállaló vándormunkások számát 2003 végén — a szezon jellegétől függően — országszerte kb.150 millió fő közöttire becsülték, ami komoly szociális feszültségforrás is a városok számára. Ezek az ideiglenes munkavállalók ugyanis többnyire „feketén” vállalnak munkát, rendkívül alacsony bérért dolgoznak, szociális ellátásban nem részesülnek, zsúfolt barakkokban laknak, és alkalmi munkalehetőségeiket elvesztve legtöbbször bűnözőkké válnak. A kínai munkanélküliség az iparosodott régiókban ma kb. 4%-ra tehető. Ugyanakkor Kína nagyvállalatai rengeteg embert foglalkoztatnak, az ipari régiókban. Egy munkavállalói kimutatás szerint, a világ 5 legnagyobb munkaadó vállalata között 3 kínai is van. Csak a China National Petroleum 1.200.000 embert foglalkoztat62. No persze ez a számadat az 1,3 Mrd –hoz képest tűnhet nem is olyan nagynak. Kínában a tudatos családtervezésnek köszönhetően sikerült a születési rátát 1990-es 21,06 %-ról 2003ra 12,2%-ra csökkenteni. A halálozási ráta az elmúlt évtizedekben 6,5 –6,8 % körül mozog. Így Kína népessége ma nagyjából évi 6,7%-kal nő. A pontos családtervezésnek és az orvostudomány mai fejlettségi szintjének köszönhetően azonban sajnos ma nem ’divat ’ lánynak lenni Kínában. Mivel a családtervezés minél kevesebb gyermek vállalására ösztönöz, és a gyermekek nemét ma már előre meg lehet állapítani, így Kínában az utóbbi években 30%-kal több fiú gyermek született, mint lány. Ami komoly utódnemzési problémákhoz vezethet majd a kb. 30 év múlva felnőtt generációban. A kínai kormány 2004-ben családtámogatási programot irányzott elő azoknak a családoknak akik leánygyermeket vállalnak és nevelnek föl. Kínában a falusi népesség az élelmiszerellátás tekintetében jelentős mértékben még ma is önellátó, miközben a városi lakosság élelmiszerszükségleteit csaknem teljes egészében vásárlás formájában elégíti ki. Ezenkívül a városi lakosság egy főre számítva közel két és félszer magasabb pénzjövedelmének lényegesen nagyobb hányadát takarítja meg, mint a falusi lakosság, mivel a parasztok az utóbbi években jövedelemtöbbletüket elsősorban házépítésre és mezőgazdasági
62
Számok tükrében: A legnagyobb munkaadók a világon, HVG 2004. október 30, Forrás: Fortune
- 53 -
munkaeszközeik korszerűsítésére, illetve falusi és mezővárosi ipari, építőipari és különféle szolgáltatóvállalatok létrehozására igyekeztek fordítani A kínaiak megtakarítási hajlama egyike a legerősebbeknek a világon.
A kínai társadalomra jellemző mutatószámok:63
Kína
Társadalmi mutatószámok 2003 Népesség (millióban) Egy főre jutó GNI (USD) GNI (milliard USD) Átlagos éves növekedés 1997-2003 Népesség (%) Munkaerő (%) Legfrissebb becslések (1997-2003) Szegénység (nemzeti szegénységi küszöb alatt) Városi lakosság (népesség %-ában) Várható életkor (években) Csecsemőhalandóság (1000 élveszületésből) Gyermekek alultápláltsága (5 év alatti gyermekek) VÍzforráshoz való hozzáférés (lakosság %-ában) Analfabetizmus (15 év felettiek)
Kelet-Ázsia Átlagos és és átlag Csendesalatti Óceáni jövedelem térség
1 288,40 1 100 1 411,60
1 855 1 080 2 011
2 655 1 480 3 934
0,8 0,9
1 1,1
0,9 1,2
5 39 71 30
.. 40 69 32
.. 50 69 32
10 75 9
15 76 10
11 81 10
7.1.4 A fogyasztói szokások változása Kína – már sokszor említett - növekvő gazdasága az elmúlt évtizedekben egyre több céget vonzott, hogy az olcsó munkaerőre támaszkodva, gyártósoraikat odatelepítve azok költségracionalizálásával versenyelőnyre tehessenek szert. 63
The World Bank Group 2004.09.21.- www.unctad.org
- 54 -
Kína vonzereje – ha most csak leegyszerűsítve gazdasági kérdéseken gondolkozunk - hatalmas piacában rejlik.1, 3 Mrd ember, mint egyre növekvő igényű fogyasztója a jövőnek! És ezzel a piaccal számolni kell, azok a világcégek, melyek ma nem fordulnak a kínai piac felé, könnyedén elveszthetik versenyképességüket a jövőben és az is biztos, hogy eladásaik alul maradnak majdan a konkurenciához képest. Ám ez a piac az elmúlt évezredek hagyományira épülve igen sajátos fogyasztói szokásokkal rendelkezik. Kérdés így a XXI. század elején, hogy képes lesz e a világ homogenizálni ezeket az embereket is? Ugyanazt a cipőt hordja , ugyanazt a kocsit veszi és általában ugyanazzal a fogyasztói szokásokkal rendelkezik majd az egész Föld, az Egyesült Államoktól Japánig? Az ázsiai térségre alapvetően jellemző az ’amerikanizálódás’ fogyasztási szokásaikat tekintve. A ma fiataljai már a nyugati trendeket követve élnek, onnan keresnek idolokat és követendő példákat. Ám elképzelhető, hogy amíg tart a kínai központi vezetés ideológiailag is meghatározó szerepe, addig Kína nagyobb falat lesz ezeknek a trendeknek az elmélyítésében. A növekvő életszínvonal egyre több olyan fogyasztási szokás kialakulását teszi lehetővé, melyek hagyományai eddig nem léteztek a szocialista Kínában. (Gondolok itt a növekvő mobiltelefon használattól kezdve a Forma-1 megérkezéséig sok, eddig nem jellemző, a ’nyugati világra’ jellemző termékre, szolgáltatásra) Ezeknek a fogyasztói szokásoknak a tudatos kialakításán dolgozik ma minden odaérkező vállalat. Alkalmazva a globális világ alapmottójává vált stratégiát, mely szerint: Think globally, act locally!
8.
Konklúzió
Tagadhatatlan, hogy a világ ma már másképp néz Kínára, mint az előző évszázadokban. Elismeri a politikai rendszerváltás nélküli gazdasági fordulatot, értékeli a társadalmi stabilitást és a kínai tudomány és technika eredményeit. Fanyalogva szemléli ugyan a kínai sportolók előretörését számos sportágban, de a 2008-as olimpia rendezését Pekingre bízza. A nemzetközi nagyvállalatok tömegesen telepítik át munkaerő-igényes termelésüket Kínába, vagy eleve ott létesítenek termelő kapacitásokat. Mindez széleskörű emberi kapcsolatok kialakulásával jár. A sok évszázados, mély kulturális, nyelvi, vallási, szokásjogi különbségek ellenére az észak-atlanti térség és Kína számos területen közeledik egymáshoz. - 55 -
A Kínai Nagy Fal még nagyon sokáig állni fog, de évszázadok sem ütöttek rajta akkora rést, mint a nemzetközi tőke ereje az utóbbi évtizedekben.64 Nem csak a világ viszonyul másképpen, Kína maga is mélyreható változásokon megy keresztül. Szembeszökő a kapitalizmus jelenléte a magát kommunistának valló országban. Az utóbbi évtizedben legalább százezer állami vállalatot privatizáltak, statisztikák szerint a GDP, illetve az export 60 %-át a magánszektor adja. Alkotmánymódosítás védi a „törvényesen szerzett” magántulajdont. Az ország vezetése ígéri a túlfűtöttség veszélyét hordozó 9,1 százalékos gazdasági növekedés 7 százalékosra lassítását, valamint a hatalmas földrajzi és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentését. Tervezik az eddig nagyon merev valuta-politika reformját és számos egyéb, a kiegyensúlyozott fejlődést szolgáló intézkedést. Mindezek után nem juthatunk más következtetésre, mint hogy Kína mára nem csak a világgazdasági folyamatok szerves része és fontos szereplője, de minden feltétel adott ahhoz, hogy szerepe a globális gazdaságban tovább erősödjön.
Megváltozik-e ettől a világ? Egészen bizonyosan igen. És hogy jobb lesz-e? Álljanak itt korunk egyik vezető amerikai filozófusának, Richard Rorty-nak a gondolatai a globalizációról, a regionalizmusról, ezek irányáról, Kína világban elfoglalt szerepéről: Ha az "öröklődő kasztok" nyolcvanas években megkezdődött kialakulása akadálytalanul folytatódik, s ha a globalizáció nyomása nem csupán az Egyesült Államokban, de a hagyományos demokráciákban, majd később a fejlődő világokban is ilyen kasztokat fog létrehozni, egyfajta orwelli világban fogjuk végezni - egy olyan világban, melyben nem lesz ugyan nemzetek fölötti nyelv vagy bármilyen hivatalos hit, de lesz valami a Benső Párthoz fogható, tudniillik a nemzetközi kozmopolita szupergazdagok világa, akik az olyasfajta értelmiségit, mint ő maga is, arra szánják, hogy tartsa nyugalomban a tömegeket, a politikusokat pedig azzal bízzák meg, hogy hitessék el az emberekkel, igenis vannak nemzeti alternatívák. (Rorty, 1998. 86. sk.) Noha igaz az, hogy a nemzetállamok többé nem a kapitalizmus elemi egységei, mégiscsak az egyetlen instanciát alkotják, amely a társadalmi javak elosztásáról, s így a társadalmi igazságosságról dönteni képes. (Rorty 1998. 98.)
64
Richard Rorty
- 56 -
9.
A felhasznált irodalom jegyzéke
’316’ Jagicza Dénes és Bodó Tibor: A kínai gazdaság alakulása a kelet –ázsiai válságtól napjainkig (1997-2004) Iskolai dolgozat, Külkereskedelmi Főiskola, 2004 Fang Ning: A kínai reform és nyitás, valamint a külgazdaság és külkereskedelem kapcsolata EU Working Papers, 2001/1 Farkas Péter: A globalizáció és fenyegetései, Aula Kiadó 2002 He Qingling : Kína csapdája, 1998 Jordán Gyula.: A privatizáció Kínában . tények és feltevések, Közgazdasági Szemle, XLIII. Évf., 1996. 1.sz. (45-57. o). Jordán Gyula.- Tálas B.: A .Kína-fenyegetés., Külpolitika, 2000/3-4. Szám. Jordán Gyula: Peking és a tartományok. Társadalmi Szemle, 1998. 2. sz. Jordán Gyula: Átalakulás Kínában, História (internet) Jordán Gyula: .Átugrani a szakadékot két ugrással. vagy .Átkelni a folyón, kitapogatva a köveket.. (internet) Jordán Gyula: A külföldi működõtõke szerepe Kína gazdaságában Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., 2000. július–augusztus (619–635. o.) Jordán Gyula., Tálas Barna.: A .Kína-fenyegetés., Külpolitika, 2000/3-4. Szám. Lampton, D.M.: The Making of Chinese Foreign and Security Policy in the Era of Reform: 1978-2000 (A kínai kül- és biztonságpolitika az 1978-2000-es reform időszak alatt), Stanford University Press, 2001. Majoros Pál: Világgazdasági régiók: Kína a világgazdaság motorja, , Perfekt 2004 China Statistical Yearbook Majoros Pál: Világgazdasági régiók: Kína, a világgazdaság motorja, Perfekt 2004, p.145 Majoros Pál: Magyarország a világkereskedelemben, Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1999. Majoros- Kovács: Az Európai- Unió és Kína kapcsolatai az ezredfordulón, EU Working Papers 2001/1 Mészáros Klára: Kínaiak Európában Forrás: www.hhrf.org/korunk/9808/8k11.htm
Elektronikus
kiadás:
Terebess
Ázsia
E-tár
Mészáros Klára A "Nagyobb Kína" mint a XXI. század meghatározó gazdasági és politikai ereje, Magyar Tudomány, 2001/9 Mészáros Klára: Tanulmány a középtávú Kína koncepcióhoz, 2001 Mészáros Klára.: A modernizáció útja és dilemmái Kínában, Külgazdaság, 2000. Október. - 57 -
Mészáros Klára: Távol-keleti kihívás, súlyponteltolódások a XXI. Században, Kihívások, 99. Szám, MTA Világgazdasági Kutatóintézet, 1997 Mitko Dimitrov, Wladimir Andreff és Csaba László: Várnai gondolatok az átalakulásról Economies in Transition and the Variety of Capitalisms. Features, Changes,Convergence. European Association for Comparative Economic Studies.:Bulgarian Academy of Sciences – Institute of Economics, Várna, 1998.. Ortutay Gergely: Az EU vált Kína első számú kereskedelmi partnerévé, Népszabadság Online 2004. június Polonyi Péter: Kína, Panoráma, 2002. Polonyi Péter:Az új állam neve Kína lehetne ,http://www.hhrf.org/korunk/9808/8k10.htm Scheirin Gábor: Globalizáció és az EU Ifj. Simon Gy. Reform és növekedés Kinában Közgazdasági Szemle, XLVIII. Évf. 2001 júl-aug. Sólyom Zoltán: Ázsia-csendes-óceáni társulás: Integrációs folyamat és egyedülálló fejlődés,2000. Szabó Géza: A nagy kínai mese Szerb I.: Kína a távol-keleti . csendes-óceáni térségben, Külpolitika, 2000/3-4. Szám. Tálas Barna: Kína az ezredforduló küszöbén, Külkereskedelmi Főiskola, 1998. Budapest Forrás: http://www.hhrf.org/korunk/9808/8k05.htm Vajda Gyula: A nemzetiségek, nemzetiségi politika Kínában, Forrás: http://www.hhrf.org/korunk/9808/8k03.htm Wang Wu :China’s markets, Beijing Review, 2003 december
Egyéb kiadványok China 2002 (Kína 2002), New Star Publisher, Beijing, 2002 Hírfutár 4.éfolyam, 12. szám Kína országjelentés, ITD-H 2002. szeptember, október.Forrás: www.business2hungary.hu World Investment Report 2004: Division on Investment, Technology and Enterprise Development, February 2004
Web oldalak kina.lap.hu - 58 -
www.amrc.org.hk www.beijing.gov.cn www.beijing.gov.cn/chinese_new/beijing_government/15gh/gangyao-china.asp www.bjreview.com.cn www.cia.gov/cia/publications/factbook/rankorder/2003rank.html www.china.com www.china.embassy.org www.china.org.cn: Who invest in China? Archív: 2002 január www.eiu.com www.euro.hu www.feer.com www.huemb.org.cn www.kina.lap.hu www.kinanet.hu www.mta.gov.hu www.moftec.gov.cn www.nol.hu www.origo.hu Az Origó hírportál tudósítása a BBC News alapján www.ocraworldwide.com www.roc-taiwan-hu.com www.who.int www.worldperss.org: China Offers Parents Cash for Girls Mail & Guardian (liberal), Johannesburg, South Africa, July 16, 2004 hu.chinabroadcast.cn/1/2004/10/29/
[email protected]: China Radio International: Interview with Guan Tongwei http://www.matarka.hu/20aslista.php: Kínáról szóló cikkek http://www.korunk.org/oldal.php?ev=2004&honap=6&cikk=632 Korunk folyóirat, 2004 jún. szám : Amerika és a többiek http://www.korunk.org/oldal.php?ev=2004&honap=1&cikk=500 Korunk folyóirat, 2004 jan szám: Kiegyező Európa? http://www.matud.iif.hu/04maj/12.html Magyar Tudomány 2004/5 szám : Európa eszme és tradíció http://www.matud.iif.hu/01sze/meszaros.html MT 2001/x szám. Kína gazdasági ereje
Napilapok és folyóiratok A Newsweek, a Businessweek, a Népszabadság és mellékleteinek különböző számai Far Eastern Economic Review , Investments in China Forrás: az internet A Heti Világgazdaság alábbi számai: HVG 2004. október30, Számok tükrében: A legnagyobb munkaadók a világon, Forrás: Fortune HVG 2004 május 15: Terepgyakorlat – A kínai tőkepiac HVG 2004 szeptember 18: A földgáz jövője HVG 2004 szeptember 8: A selyemút feléledése, Gecse Mariann/Peking és Németh András/Moszkva HVG 2004 augusztus 7: Kínai légitársaságok, Nagy Gábor HVG 2004 szeptember 25: A pekingi hatalomváltás újabb felvonása, Vida László A Figyelő alábbi számai Figyelő 2002 szeptember 16 Figyelő 2002 december Figyelő 2204 augusztus 14 - 59 -
- 60 -
