CSALÁDI ÉLET
ATHOSZI JERONDASZ PAISZIOSZ IGÉK 4. kötet
CSALÁDI ÉLET
Thesszaloniki-Szuroti, Theológus Szent János Evangélistának szentelt Kolostor
4 Thesszaloniki-Szuroti, Theológus Szent János Evangélistának szentelt Kolostor 2014 Copyright Thesszaloniki-Szuroti, Theológus Szent János Evangélistának szentelt Kolostor 570 06 Vasziliká, Thesszaloniki Greece A magyarországi Görög-Keleti Egyház címe: Konstantinápolyi Egyetemes Pátriárchátus Magyarországi Exarchátusa Metropolita Arszeniosz Kardamakisz 1056 Budapest, V. kerület, Váci u.55.sz. Tel.:06 1 317-92-30, 212-67-60 Első kiadás 2002 Decemberében Második kiadás 2003 Februárjában A fordítás a 2003-ben megjelent görög eredeti kiadás alapján készült a Kolostor engedélyével. Fordította Horeftosz Konstantin 2014 Magyarországon kiadja: A Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus, Magyarországi Orthodox Exarchátusának Alföldi Görög-Keleti Paróchiája 6600 Szentes, Könyök u. 1/A
[email protected] A Kolostor írásbeli engedélye nélkül tilos a kiadványt részben vagy egészben sokszorosítani, fordítani vagy bármely módon felhasználni, díszítő elemeit is beleértve. MVH Leader iktatószám: 231/0606/27/14/2013 webcím rendelhető:
5 ELŐSZÓ ............................................................9 Fiatalok az élet két útja előtt ............................19 A házas és a nem házas élet is áldott................19 Fiatalok nyugtalansága elhelyezkedésük miatt 21 Segítsünk a fiataloknak, hogy elhívatásukat kövessék ............................22 Elhatározás az életmód választásra ..................25 Tanulmányok és elhelyezkedés ........................28 A lelki élet alapvető feltétele a jó elhelyezkedésnek ......................................32 A harmonikus családért ....................................37 ELSŐ FEJEZET...............................................37 A harmonikus családért ....................................37 Jó kezdet a családi életben ...............................37 A személyiségek különbözőségében rejlik .....39 az Isten harmóniája ..........................................39 A harmonikus családért ....................................39 Tisztelet a házastársak között ...........................41 A harmonikus családért ....................................41 Szeretet a házaspárok között ............................43 A harmonikus családért ....................................43 A harmonikus családért ....................................45 A türelemmel mentődik meg a család ..............47 MÁSODIK FEJEZET ......................................47 A türelemmel mentődik meg ...........................47 a család .............................................................47 A türelem kegyelmi állapotot nyújt az embernek .....................................................49 A türelemmel mentődik meg a család ..............49 A hű feleség......................................................51 A türelemmel mentődik meg a család ..............51 A türelemmel mentődik meg a család ..............53 A szétesett családok gyermekei .......................54 A türelemmel mentődik meg a család ..............55 Mikor hibáznak, és mikor van igazuk a házasfeleknek. ...............................................56 A türelemmel mentődik meg a család ..............57 A türelemmel mentődik meg a család ..............59 A gyermek nemzés ...........................................63 ELSŐ FEJEZET...............................................63 A gyermek nemzés ...........................................63 Szent Joakim és Anna .....................................63 a legszenvedélytelenebb házaspár....................63 Az önmegtartoztatás a házas életben ...............64 A gyermek nemzés ...........................................65 A gyermek nemzés ...........................................67 Az emberi logika az Isten akaratában .............68 a gyermeknemzés terén ...................................68 A gyermek nemzés ...........................................69
Nehézségek a gyermeknemzésben ...................71 A gyermek nemzés ...........................................71 Gyermektelenség..............................................73 A gyermek nemzés ...........................................73 A gyermek nemzés ...........................................75 A sok gyermekes családok ...............................76 A gyermek nemzés ...........................................77 Az abortusz félelmetes bűn ..............................79 A gyermek nemzés ...........................................79 A gyermek nemzés ...........................................81 Az anya szerepe a gyermeknevelésben ............83 MÁSODIK FEJEZET ......................................83 Az anya szerepe ..............................................83 a gyermeknevelésben .......................................83 Az anya szeretete .............................................83 A gyermektelenség kihasználása......................85 Az anya szerepe a gyermeknevelésben ............85 Az anya tűrőképessége .....................................86 Az anya szerepe a gyermeknevelésben ............87 Terhesség és szoptatás......................................88 Az anya szerepe a gyermeknevelésben ............89 A dolgozó anya ................................................90 A családanya lelki élete....................................91 Az anya szerepe a gyermeknevelésben ............91 Az anya szerepe a gyermeknevelésben ............93 Az anya szerepe a gyermeknevelésben ............95 A szülők felelősége a gyermek nevelésben ......97 HARMADIK FEJEZET..................................97 A szülők felelősége .........................................97 a gyermek nevelésben ......................................97 A szülők bízzák gyermekeiket az Istenre .........97 A gyermekek lelki újjászületése.......................99 A szülők felelősége a gyermek nevelésben ......99 A szülők példamutatása..................................101 A szülők felelősége a gyermek nevelésben ....101 A gyermekek, otthon, el kell, ........................103 hogy teljenek gondoskodással és szeretettel ..103 A szülők felelősége a gyermek nevelésben ....103 A gyermekek gyötrelme a szülők miatt .........104 A szülők felelősége a gyermek nevelésben ....105 A gyermekeket érintő környezeti hatások ......107 A szülők felelősége a gyermek nevelésben ....107 A testvérek közötti szeretet ............................108 Az apák nagy hatással vannak a gyermekekre109 A szülők felelősége a gyermek nevelésben ....109 Segítség a rosszútra tért gyermekeknek ......... 111 A szülők felelősége a gyermek nevelésben .... 111 A gyermek szidalma és dicsérete ...................113 A szülők felelősége a gyermek nevelésben ....113
6 Az erőltetés nem segít a gyerekeknek ............115 A szülők felelősége a gyermek nevelésben ....115 A szülők felelősége a gyermek nevelésben ....117 A szülők túlzott, mérték nélküli szeretete ......118 A szülők felelősége a gyermek nevelésben ....119 A vagyon szétosztása .....................................120 A szülők felelősége a gyermek nevelésben ....121 A szülők felelősége a gyermek nevelésben ....123 A gyermekek, az örömeik és nehézségeik .....125 ELSŐ FEJEZET.............................................125 A gyermekek, ................................................125 az örömeik és nehézségeik .............................125 A kisgyermekek ............................................125 Az Őrangyal megóvja a gyermekeket ............127 A gyermekek, az örömeik és nehézségeik .....127 A Keresztség ..................................................128 A gyermekek, az örömeik és nehézségeik .....129 A gyermekek, az örömeik és nehézségeik .....131 Az árva gyermekek ........................................132 A gyermekek, az örömeik és nehézségeik .....133 Szükséges a gyermekek korlátozása .............135 nagykorúságukig ............................................135 A gyermekek, az örömeik és nehézségeik .....135 A gyermekek nehézségei a tanulmányaik során ...............................................................137 A gyermekek, az örömeik és nehézségeik .....137 A gyermekek, az örömeik és nehézségeik .....139 A gyermekek szeretete és tisztelete szüleik iránt ................................141 MÁSODIK FEJEZET ....................................141 A gyermekek szeretete ..................................141 és tisztelete szüleik iránt ................................141 A gyermekek tisztelete a szüleik ...................141 és az idősebbek iránt ......................................141 A gyermekek szeretete a szülők iránt, ...........143 a házasságuk után ...........................................143 A gyermekek szeretete és tisztelete szüleik iránt ................................143 Az öregség alázatra készteti az embert ..........145 A gyermekek szeretete és tisztelete szüleik iránt ................................145 Az öreg ápolás fizetsége.................................147 A gyermekek szeretete és tisztelete szüleik iránt ................................147 A gyermekek szeretete és tisztelete szüleik iránt ................................149 A szülők áldása ..............................................150 A gyermekek szeretete és tisztelete szüleik iránt ................................151
Lelki élet a családban .....................................155 ELSŐ FEJEZET.............................................155 Lelki élet a családban .....................................155 Minél inkább kesereg valaki .........................155 annál jobban romlik a helyzete ......................155 Tegyük meg az Istent életünk irányítójává ....157 Lelki élet a családban .....................................157 Az embertársunkért való fájdalom segíti a családot........................................................159 Lelki élet a családban .....................................159 Az erény gyakorlása a családban ...................161 Lelki élet a családban .....................................161 Lelki élet a családban .....................................163 Imádság a családban ......................................164 A házastársak lelki élete .................................165 Lelki élet a családban .....................................165 Gyermekek és a lelki élet ...............................167 Lelki élet a családban .....................................167 Lelki élet a családban .....................................169 Kapcsolatok a rokonokkal és barátokkal .......170 Lelki élet a családban .....................................171 Az ünnepek kísértései ....................................172 Lelki élet a családban .....................................173 Munka és lelki élet .........................................175 MÁSODIK FEJEZET ....................................175 Munka és lelki élet .........................................175 A munka áldás ................................................175 Szakma választás ...........................................177 Munka és lelki élet .........................................177 A munka szeretete ..........................................179 Munka és lelki élet .........................................179 Mindenki hasznosítsa lelkileg a képességét...181 Munka és lelki élet .........................................181 Az idegesség és a munka ...............................182 A munka megszentelődése .............................183 Munka és lelki élet .........................................183 Nem a foglakozás teszi az embert ..................185 Munka és lelki élet .........................................185 Az önmegtartóztatás a mindennapi életben ...187 HARMADIK FEJEZET................................187 Az önmegtartóztatás ......................................187 a mindennapi életben .....................................187 Az aszkézissel átszellemül az ember .............187 Az önmegtartóztatás a mindennapi életben ...189 A gyermekek böjtje ........................................191 Az önmegtartóztatás a mindennapi életben ...191 Böjt és jóravalóság .........................................192 Az önmegtartóztatás a mindennapi életben ...193 Az önmegtartóztatás a mindennapi életben ...195
7 A könnyű gyomor megelégedettsége .............196 Az önmegtartóztatás a mindennapi életben ...197 „Tűzben és vízben próbáltatunk meg…” .......201 ELSŐ FEJEZET.............................................201 „Tűzben és vízben .........................................201 próbáltatunk meg…”......................................201 A megpróbáltatások keresztjei .......................201 A megpróbáltatások észre térítik az embereket ..................................................202 „Tűzben és vízben próbáltatunk meg…” .......203 A fájdalommal látogat meg bennünket Krisztus ..........................................................204 Akit szeret az Úr annak küzdelmes az élete...205 „Tűzben és vízben próbáltatunk meg…” .......205 Az Isten fájdalma az emberek .......................207 megpróbáltatásai miatt ...................................207 „Tűzben és vízben próbáltatunk meg…” .......207 A bánatban adja az Isten az igazi vigaszt .......208 „Tűzben és vízben próbáltatunk meg…” .......209 Az Isten által rendelt kísértések és bánatok ...210 „Tűzben és vízben próbáltatunk meg…” .......211 Az Isten szeretetéért való hálátlanság ............213 „Tűzben és vízben próbáltatunk meg…” .......213 Hasonlítsuk össze megpróbáltatásunkat .......215 mások nagyobb nehézségével ........................215 „Tűzben és vízben próbáltatunk meg…” .......215 Az emberek által okozott bánatok..................216 „Tűzben és vízben próbáltatunk meg…” .......217 „Tűzben és vízben próbáltatunk meg…” .......219 MÁSODIK FEJEZET ....................................219 A betegség ......................................................219 A betegségek segítenek az embereken ...........219 A betegségért járó égi fizetség .......................221 „Tűzben és vízben próbáltatunk meg…” .......221 Türelem a fájdalmakban ................................223 „Tűzben és vízben próbáltatunk meg…” .......223 „Tűzben és vízben próbáltatunk meg…” .......225 A fájdalom kezelése .......................................226 „Tűzben és vízben próbáltatunk meg…” .......227 Együttérzés mások fájdalmában ....................229 „Tűzben és vízben próbáltatunk meg…” .......229 Betegek ápolása .............................................231 „Tűzben és vízben próbáltatunk meg…” .......231 „Tűzben és vízben próbáltatunk meg…” .......233 A beteg szenvedése és az Istenben való bizalom ...........................234 „Tűzben és vízben próbáltatunk meg…” .......235 Beteg kis gyermekek ......................................237 „Tűzben és vízben próbáltatunk meg…” .......237
Áldozat a beteg javára ....................................239 „Tűzben és vízben próbáltatunk meg…” .......239 Imádság a betegekért......................................241 „Tűzben és vízben próbáltatunk meg…” .......241 „Tűzben és vízben próbáltatunk meg…” .......243 „Tűzben és vízben próbáltatunk meg…” .......245 HARMADIK FEJEZET................................245 A fogyatékossáság az Isten áldása .................245 A fogyatékosság helyes kezelése ...................245 „Tűzben és vízben próbáltatunk meg…” .......247 Mennyei fizetség a fogyatékosságért .............248 A visszamaradott gyermekek .........................249 „Tűzben és vízben próbáltatunk meg…” .......249 Lelki betegségek ............................................251 „Tűzben és vízben próbáltatunk meg…” .......251 „Tűzben és vízben próbáltatunk meg…” .......253 A szülők helyes hozzá állása .........................254 a gyermekeik fogyatékosságához ..................254 „Tűzben és vízben próbáltatunk meg…” .......255 „Tűzben és vízben próbáltatunk meg…” .......257 NEGYEDIK FEJEZET ..................................257 A lelki törvények ............................................257 Hogyan műkődnek a lelki törvények .............257 Az Isten nemes lelkű gyermekei ....................259 „Tűzben és vízben próbáltatunk meg…” .......259 A lelki törvények és az Isten szeretete ...........261 „Tűzben és vízben próbáltatunk meg…” .......261 „Tűzben és vízben próbáltatunk meg…” .......263 A halálhoz való hozzá állás ............................267 ELSŐ FEJEZET.............................................267 A halálhoz való hozzá állás ............................267 A halál tudata .................................................267 A halálhoz való hozzá állás ............................269 Megbékülés a halállal ....................................270 A halálhoz való hozzá állás ............................271 A haldoklók ....................................................272 A halálhoz való hozzá állás ............................273 A halálhoz való hozzá állás ............................275 Az öngyilkosság .............................................277 A halálhoz való hozzá állás ............................277 A halálhoz való hozzá állás ............................279 MÁSODIK FEJEZETT .................................279 „Ne szomorkodjatok, mint a többiek, akiknek nincs reménységük” (Thesszalonikaikhoz írt első levél 4, 13.) ....................................................279 Gyermekek halála ..........................................279 A halálhoz való hozzá állás ............................281 Vigasz a gyászolóknak ...................................282 A halálhoz való hozzá állás ............................283
8 A halál néhány évre való elválás ....................285 A halálhoz való hozzá állás ............................285 Élet a halál után..............................................287 HARMADIK FEJEZET.................................287 Élet a halál után..............................................287 A vétkes halottak ............................................287 Imádság és halotti emlékszertartás az elhunytakért ...............................................288 Élet a halál után..............................................289 Élet a halál után..............................................291 A legjobb megemlékezés az elhunytakról......293 Élet a halál után..............................................293 Az igazak közbenjárása az Istennél ...............294 Élet a halál után..............................................295 Az eljövendő Ítélet .........................................296 Az eljövendő élet ...........................................297 Élet a halál után..............................................297 Élet a halál után..............................................299 Élet a halál után..............................................301
9
ELŐSZÓ Jelen kötettel folytatjuk áldott emlékű Jerondasz Paisziosz igéinek kiadását. Olyan témákkal melyek a családot érintik és a megpróbáltatásokat amit elszenved az ember a család intézményének válsága miatt korunkban. A Jerondasz azt mondta, hogy a legtöbb levél amit kapott, családi gondokkal küzdő emberektől jött. Ezt pedig az emberek Istentől való eltávolodásának és önzésüknek tulajdonította. „Régen – mondta – az élet nyugodtabb volt, az emberek pedig türelmesek. Ma mindenki feszült. Egy rossz szót nem viselnek el. Utána pedig automatikusan jön a válás”. A Jerondasz nagyon korán, ténylegesen az Egyház nagy családjába helyeztetett és úgy érezte nem tartozik többet kis családjához. Isteni szeretetet nyert és az Isten gyermeke lett. Ezért minden embert testvérének érzett és mindenkit szeretett „Jézus Krisztus szeretével” (Pál levele a Filippiekhez 1, 8). Ezt mondta nekünk: „Ha egy idős emberrel találkozok, az apámat látom benne. Ha egy anyókát, azt mondom ő az anyám. Ha kis gyermeket látok, unokaöcsémnek nézem. Mindannyiukat szeretem. Van akinek örülök, van akit sajnálok. Tudod mit jelent ez?” Így vált szükség szerint testvérré, apává, nagyapává. Ez az őszinte szeretet pedig segített annak, aki hozzá fordult, létre jött a jó fe-
10 lengedés, hogy elfogadja az Isten igéjét és a szerint éljen. Mint Krisztus testének részese, nem csak imádkozott azokért akik nehézségekkel küzdöttek a családban, de tanácsaival is segített, ha kérték tőle, akár a legspeciálisabb családi kérdésekben, még ha ő aszkétaként is élt. Ő maga megtapasztalta a „kísértések tűzét” és a betegség kohóját, ami különböző formákban meglátogatta 1947-től 1994-ig amikor elhunyt. Együtt szenvedett mindenkivel kinek fájdalma volt és fájdalommal imádkozott a betegekért. A saját egészségével csak annyit törődött, hogy magát elláthassa és kiszolgálja azokat akik felkeresték. Hitte, hogy ha nem törődik saját fájdalmával, az meghatja az Istent és meghallgatja imádságát a többi betegért. Nekik azonban azt javasolta, hogy tegyék meg ami emberileg lehetséges, hogy meggyógyuljanak és ami emberileg lehetetlen azt hagyják az Istenre. Egyúttal erősítette hitüket, hogy Istenbe vetett hittel kezeljék betegségüket, de ne felejtsék, hogy ebben az életben mindannyian „jövevények és idegenek” (Péter első levele 2, 11) vagyunk és készüljenek az örök életre. Ez a kötet a mi Főpapunk Nikódémosz Kasszandriasz Metropolitájának áldásával adatott ki és hat fejezetből áll. Sok téma azokból a beszélgetésekből ered amit a Szuroti Kolostor Szerzetes Nővérei a Jerondasszal folytattak. Még ha a Jerondasz rendelése szerint, azoknak kik lelki segítséget kérnek Lelki Atyát ajánlunk, gyakran megtörtént – és történik – hogy az emberek az idősebb Nővérekkel való beszélgetésben, valamilyen probléma súlya alatt feltárják fájdalmukat és tanácsot kérnek. Néha, hogy biztosak legyünk benne, hogy a válasz amit súlyos esetekben
11 adtunk helyes-e, a Jerondaszhoz fordultunk, aki elmondta nekünk minden esetben, hogy mi lenne az Isten szerinti megoldás. De ő maga is a Testvériség Gyűlésein és személyes beszélgetéseiben a nővérekkel, a közösségi élet vagy kérdéseink kapcsán, szokása szerint példákat hozott fel a gondokra amivel a világiak találkoznak. Ezt azért tette, hogy fájdalommal imádkozzunk az emberekért. Mondott olyan példákat is ahol a családfők vagy az anyák, kiknek nem állt rendelkezésre a szerzetesek lelki lehetősége, mégis szent életet éltek. Így sarkalt bennünket, hogy nagyobb jóravalósággal küzdjünk. Néhány téma kiegészült részletekkel a Jerondasz leveleiből amit papoknak és jóravaló világiaknak írt. A fiatalok, akiknek fejtörést okoz, hogy milyen utat válasszanak az életben, szól a „Fiatalok az élet két útja előtt” című bevezető fejezet. Ebben hangsúlyt kap, hogy mind két út – a házas és a szerzetesi életet is – áldott az Egyházunktól. A fiataloknak, elhívatásuk, erejük és jóravalóságuk szerint, befolyás nélkül és az Istenbe vetett bizalommal, maguknak kell választani a két út közül. Alapvető feltétele előre haladásuknak az úton amit választottak, hogy tisztán és lelkileg éljenek. A hat fejezet közül az elsőben mint a család alapkövéről a fensőbbséges szeretetről és a házastársak egymás közti szeretetéről van szó. A türelem a családi élet nehézségeiben, mikor imádság kíséri, megmenti a családot a szétbomlástól. A második fejezetben a szülők kötelességeiről és felelőségéről van szó. A gyermek nevelés kapcsán különös hangsúlyt kap a
12 szülők csendes példa mutatása a gyermekek felé, és az anya szerepe. Úgy szintén hangsúlyt kap a gondoskodás és a gyermekek iránti szeretet, mint alapvető feltétele a természetes fejlődésüknek. A harmadik rész a gyermekekről szól, örömeikről és nehézségeikről, a serdülő kortól a felnőtté válásig és kötelezettségeikről a szülők iránt. A szülők iránti tisztelet és szeretet nem csak gyerek korban, hanem később is biztosítja az Isten áldását. A negyedik részben egyszerű és hasznos tanácsok adatnak a lelki élethez a családban. Így gyerekek és felnőttek egyaránt segítséget kapnak, hogy az Evangélium szerint éljenek a minden napokban, akár otthon vannak, akár munkában, ami az Isten szerinti tökéletesedésüket kell, hogy szolgálja és nem a fuldoklást az állandó idegeskedésben. Az ötödik részben, ami a különféle megpróbáltatásokról szól, amivel az emberek életük során találkoznak, megtudhatjuk, hogy mennyi vigasztalást és erőt ad az Isten, ha nem csak türelemmel, de dicsőítéssel is fogadjuk azokat. A betegség, a rokkantság, a rágalmazások áldást jelentenek az olyan embernek aki megértette az élet mélyebb értelmét. Az átélt nehézségekkel bűnöket törleszt vagy égi jutalmat nyer. Végül, a hatodik részben a halálhoz való helyes viszonyulásról van szó illetve a halálra való felkészülésről. A Jerondasz pontosan meghatározza mi az igazi vigasztalás a gyászolóknak és hangsúlyozza mennyit segítenek a halotti megemlékezé-
13 sek (templomi szertartás), az imádságok és az adakozások az elhunytakért. Egyszerűen és érthetően ad képet az eljövendő Utolsó Ítéletről és az örök életről. Ennek a kötetnek a témái önmagukban is segítenek mindazoknak kik küzdenek a világban, hogy nagyobb lelkesedéssel folytassák a „jó harcot” (I. Timotheus 6, 12), másrészt igyekeznek felébreszteni az emberek lelkiismeretét akik szenvednek, távol az Istentől, oly annyira, hogy tudatosan akarjanak az Egyház tagjaivá válni és örüljenek családjuk kis társadalmában a békeségnek és a megnyugvásnak amit a lelki élet ad. Egyúttal hangsúlyt kap, hogy a családban elengedhetetlen az Isten törvényeinek betartása, amik „nem nehezek” (I. János 5, 3). Ha például a házastársak mindegyike feláldozza saját akaratát és engedelmes, nem érez elnyomást, mert szeretetből teszi, hanem édes vigasztalást érez magában. Talán a korunk embere, ki megszokta a „laza törvényeket” a mai társadalomban, végletesnek és megvalósítatlanak fogja látni a Jerondasz bizonyos intelmeit, de ha az Evangélium szerint ítéli meg őket, meg fog győződni, hogy pontosan tükrözik azt. A Jerondasz mindig a Krisztus szerinti tökélesedést tartja szem előtt. Azonban megvilágosodott tanítóként elnéző az emberi gyengeség föllőtt és engedményt tesz, anélkül persze, hogy beleegyezne a bűnbe. Példákkal próbálja bemutatni a mai embernek a régebbi idők életét, hogy megértesse, az Isten élő és ”cselekvő mindenkiben és mindenekben” (I. Korintusiakhoz írt levél 12, 6). Nem csak az eljövendő életre ad választ mint bér fizető, hanem a jelenvalóra is mint gondoskodó Atya. Az em-
14 bernek azonban ki kell mutatni jó szándékát, kis küzdelmével. Kicsit fog fáradozni és sokat fog kapni. De ezt a kicsiny fáradozást meg kell tennie, „jogot” adva ezzel az Istennek, hogy nagy segítséggel beavatkozzon az életébe. Köszönjük mindazoknak kik elolvasták ennek a kötetnek a kéziratát és nagy tisztelettel kifejeztek néhány meglátást tökéletesebb formája végett. Kívánjuk, hogy a Jerondaz igéi segítsenek a családnak, amely ma szenved az Isten parancsolatainak mellőzése miatt, hogy megtalálja az Egyház kebelén valódi hívatását, úgy, hogy szülők és gyermekek már ebben az életben is a Paradicsomban éljenek.
2002 Szeptember 16 Szent Efemiasz Nagy Vértanú ünnepén Szent Kolostorunk Igumenje Filothei Apáca és Testvéreim a Krisztusban
15
16
A szülők kik gyermekeket szülnek ,testet adva neki, a lelki újjá születésükben is segíteniük kell amenynyire csak tudnak. Aztán, amit nem tudnak maguk megtenni gyermekeikért, tanárokra bízzák. Ezért mondja az Egyházunk is „szüleinkről és tanárainkról”. Vannak azonban lelki Atyák is, kik a az ember lelki újjászületésén fáradoznak és még jobban segítnek a gyermekek nevelésében.
17
18
19
FIATALOK AZ ÉLET KÉT ÚTJA ELŐTT
A házas és a nem házas élet is áldott
J
erondasz, mit kell felelni az olyan fiataloknak akik azt kérdezik, hogy a szerzetesi élet felsőbbrendű-e a házas életnél?
– Először is meg kell értetni velük mi az ember rendeltetése, célja az életben és mi az élet értelme. Utána elmagyarázni, hogy az Egyházunk által meghatározott két út mindegyike áldott, mert mind kettő elvezetheti őket a Paradicsomba, ha Isten szerint élnek. Tételezzük fel két ember elindul egy zarándoklatra. Az egyik buszon utazik, közúton a másik pedig egy ősvényen megy gyalog. Mind kettőjüknek azonban egy a célja. Az Isten ennek is örül, azt is csodálja. Rossz az amikor az aki az ősvényen megy elítéli a közúton haladót vagy fordítva. Jó, hogy ha a fiatalok kik a Szerzetességre gondolnak tudják, hogy a szerzetes küldetése nagyon nagy, Angyallá kell válnia. A másik életben, a Mennyben, úgy fogunk élni mint az Angyalok, ahogy Krisztus mondta a Szaddaceusoknak (Máté 22, 30).
20 Ezért néhány fiatal, ki nagyon jóra való szerzetessé válik, elkezdi az angyali életet már ebben az életben. De ne gondolja senki, hogy mindenki aki kolostorba megy üdvözül, csak azáltal, hogy szerzetes lett. Minden ember aszerint fog majd számot adni az Istennek, hogy megszentelte-e az utat amit választott. Jóravalóság mindenhol szükséges. Az Isten nem csinál hasznos és haszontalan embereket, hanem aki nem jóravaló haszontalanná válik bármilyen életet is követ. Míg a jóravaló halad, bárhová is kerül, mivel a Szent Kegyelem vele van. Vannak házasok kik nagyon erényesen élnek és megszentelődnek. Egy családfő, ha szereti az Istent és elhívja őt a szent szerelem, nagy lelki előrehaladást érhet el. Közben elhalmozza gyermekeit erényekkel, jó családot hoz létre, amiért is dupla fizetséget kap majd az Istentől. Ezért minden fiatalnak legyen célja, hogy jóravalólag küzdjön aggodalmak nélkül, úgy, hogy az életet amit választani fog megszentelje. Házasságot akar? Akkor házasodjon meg, de küzdjön, hogy jó családfő legyen és szentül éljen. A Szerzetességet akarja? Legyen szerzetes, de küzdjön, hogy jó szerzetes legyen. Mérje fel erejét, hogy lássa mire képes és aszerint haladjon a két út közül az egyiken. Ha például egy lány látja, hogy nincsen ereje apácának leni, akkor mondja alázattal az Istennek: „Istenem, erőtlen vagyok, nem tudok apácaként élni, küldj nekem egy embert aki segít majd nekem, hogy jó családot alapítsak és lelkileg éljek”, és akkor az Isten nem fogja őt elhagyni. Ha megházasodik és jó családot alapít, az Evangélium szerint él, nem fog többet várni tőle az Isten.
21 Persze vannak fiatalok akiktől az Isten keveset kér, de ők jóravalóságból nagyon küzdenek és többet ajánlanak föl Neki, a szerzetesi életet választva. Ők dupla koszorút fognak kapni. Ha tehát egy léleknek a házas életre van elhívása, de nagy jóravalóságból mindent fel akar áldozni és a szerzetesi életet követi, az nagyon meghatja az Istent. Csak figyeljen a indítatására, legyen nagyon egyszerű, hogy ne a büszkeség mozgassa. Onnantól az Isten minden nehézséget elhárít.
Fiatalok nyugtalansága elhelyezkedésük miatt – Jerondasz, egy fiatal nyugtalansága elhelyezkedését illetően, hitetlenségből ered? – Nem mindig. Gyakran, a fiatalok, kiket érdekel, hogy boldogulhatnának jobban, úgy, hogy az Isten közelébe maradjanak, aggódnak elhelyezkedésük miatt. Ez egészséges dolog. Ha egy fiatal nem gondol jövőjére, nemtörödömségre utal, következésképp az ilyen mihaszna is. Csak vigyázzanak, ez a nyugtalanság ne legyen túlzott, mert az ördög ki fogja használni, gyötrődéssé változtatva, hogy az elméjüket folytonosan meg zavarja. A fiataloknak az Istenre kell bízni magukat, hogy megnyugodjanak, mert a Jó Isten mint gondoskodó Atya ott cselekszik, ahol mi emberileg nem tehetünk semmit. Nem kell kapkodniuk és éretlen döntéseket hozni az eljövendő életüket illetően. Ismerek fiatalokat kik nagyon küzdenek és egyszerre akarják megoldani
22 minden problémájukat. Végül össze zavarodnak és abba hagyják tanulmányaikat. Például még előttük áll, hogy befejezzék az egyetemet, de máris túlzottan aggódnak elhelyezkedésük miatt, amivel késleltetik tanulmányaikat, később pedig még jobban összezavarodnak. Nem lehet minden egyszerre, nem így oldódnak meg a dolgok. Ahhoz, hogy segítséget kaphassanak, rendet kell magukba tenniük és sorrendbe rakni a dolgokat. Először a diplomájukra legyen gondjuk, aztán a munkájukra – a fiúk szolgáljanak katonaként is – később, immár éretten és az Isten segítségével, vagy alapítsanak egy szép családot, ha a házas életet szeretnék követni, vagy menjenek kolostorba, ha így határoztak. Ezért mondom a fiataloknak, kik még tanulnak, de a jövőjükön aggodalmaskodnak, hogy először fejezzék be tanulmányaikat, és azt ami meg fog érni bennük kövessék , mert abba fognak megnyugvást lelni. Ha jó szándék van, segít az Isten és lassanként tisztázódik bennük melyik élet van számukra, vagy házas vagy nem házas kolostorban, és megnyugvást fognak érezni.
Segítsünk a fiataloknak, hogy elhívatásukat kövessék Minden embernek meg van a maga hívatása. A Jó Isten szabadnak teremtette az embert. Nemes Lelkű, tiszteli az ember szabadságát és szabadon hagyja, hogy mindenki a neki tetsző utat kövesse. Nem állít mindenkit egyazon sorba katonai fegyelemmel. Ezért a fiatalok hagyják magukat szabadon az Isten lel-
23 kületének szabad terén. Nem válik hasznukra, ha vizsgálgatják ki milyen életet választott. Ebben a dologban senkinek se kell befolyásolni őket. A szülők pedig, a Lelki Atyák és a tanárok legyenek segítségükre, hogy nekik való életet válasszák képességeik szerint és valódi elhívatásukat kövessék, anélkül, hogy befolyásolnák őket vagy elfojtanák elhívatásukat. A döntésnek, sorsukat illetően, az övéknek kell lenni. Mindannyian csak egyszerű véleményeket fogalmazhatunk meg és csak arra van jogunk, hogy segítsünk a lelkeknek megtalálni útjukat. Néha, mikor ilyen fiatalokkal beszélek, kik ezen a dolgon aggódnak, miközben látom, hogy a mérleg merre billen, nem mondom nekik, hogy ne befolyásoljam őket. Csak segíteni próbálok neki, ahogy tudok, hogy megleljék a helyes utat és a benső békét, abból ami tetszik nekik, elveszem ami zavaró, meghagyom ami jó, a szentet, hogy már ebben az életben boldogan éljenek az Isten közelében és a másik életben még boldogabban. Őszintén, akár melyik életet is választja egy fiatal kit ismerek, örülni fogok és mindig egyformán fog érdekelni lelke megváltása, elég ha közel van a Krisztushoz, az Egyházunk kebelén. Testvérének fogom érezni magam, ha Anya Egyházunk gyermeke lesz. Természetesen, különösen örülök a fiataloknak kik a szerzetesi életet követik, mert valóban bölcs ki ezt az angyali életet választja, mivel kikerüli az ördög horgát mit csalétekként vet ki a világba. Nem lehet azonban minden embert egy kalap alá venni. Látod, Krisztus se adta parancsul a Szerzetességet – an-
24 nak ellenére, hogy a tökéletesedés útja -, mivel nem akart mindenkire súlyos terhet rakni. Ezért amikor az ifiú megkérdezte Tőle, hogyan üdvözülhet (Máté 19, 16-Márk 10, 17- Lukács 18, 18) Krisztus így válaszolt neki: „Tartsd meg a parancsolatokat”. És mikor ő azt felelte, hogy betartja őket és megkérdezte „mi fogyatkozás van még bennem?”, Krisztus ezt felelte: „Ha tökéletes akarsz lenni, menj el, add el vagyonodat, oszd el a szegényeknek, és kincsed lesz a mennyben, aztán jöjj és kövess Engem” (Máté 19, 21). Tehát, ha egy jóravalót talált, akkor beszélt neki a tökéletességről. Nem is tanította a Szerzetességet, mert tüzet hozott volna és talán sokan meggondolatlanul futottak volna, hogy szerzetesek legyenek és rossz származott volna belőle. Csak a szikrát vetette el, és mikor eljött a megfelelő pillanat, felvirágzott a Szerzetesség. Így nekünk sincs jogunk másokat erőltetni – maguk, ha akarják, erőltessék meg magukat, csak saját magunkat van jogunk erőltetni, és még azt is csak körültekintően. Én máig egy fiatalnak se mondtam, hogy házasodjon meg, se azt hogy legyen szerzetes. Ha valaki megkérdez engem, ezt mondom: „Tedd azt amiben megnyugvásra lelsz, elég ha közel vagy a Krisztushoz”. És ha azt mondja nekem, hogy nem érzi jól magát a világi életben, akkor beszélek neki a Szerzetességről, hogy segítsek neki megtalálni útját.
25
Elhatározás az életmód választásra Az évek gyorsan telnek. Jó ha a fiatal, nem marad sokáig határozatlan a válaszút előtt. Válasszon egy utat– egyet, Egyházunk két útja közül – elhívása és jóravalósága szerint és azon haladjon a Krisztusban való bizalommal. Hadd kövesse Krisztust a Keresztrefeszítésben, ha feltámadva akar örvendeni. Mind a két féle életben vannak keserűségek, de ha valaki az Isten közelében van, mindent megédesít Jézus. Ha valaki elhagyta a harmincat, nehezen tud már dönteni. És ahogy telnek az évek, annál inkább nehezebb. A fiatal könnyebben alkalmazkodik bármilyen életet is követ. Az idős mindent logikája szerint értékel. Kialakult már a karaktere és nehezen változik, olyan mint a megkötött beton. És látod, akik fiatal korukban elrendeződnek vagy házas vagy szerzetesi életben, öregségükig megőrzik gyermeki egyszerűségüket és könnyen kötődnek egymáshoz. Ismertem egy házaspárt kik fiatalon házasodtak. Ahogy a férj szólt, úgy beszélt a feleség is, amit a férj tett azt csinálta a feleség is. Mivel fiatalon házasodtak, az egyik átvette a másik szokásait, a beszédben és a viselkedésben, de könnyebben is összekötődtek. Így szól a mondás: „Fiatalon házasodj vagy légy szerzetes”. Különösen a lány jó, ha huszonöt éves koráig elhatározza melyik életet szeretné követni. Ez után már kezd egy kicsit nehéz lenni az elhelyezkedése, mert arra gondol, hogyan fog beilleszkedni. Ezenkívül, ahogy nő, különcségei lesznek, és ki fogja elvenni? Főleg oltalmat fog keresni a házasságban és nem a jó család alapítás lesz a célja.
26 Meg lehet figyelni, aki folyton halogatja a házasságot, mikor az évek eltelnek, keres, de nem talál. Mikor fiatal volt, ő választott, később őt választják! Ezért mondom, hogy ebben a dologban néha kell egy kis bolondság is. Tekintsen el néhány dologtól ami nem lényeges, mert nem lehet, hogy mindent úgy kapjon, ahogy várja. Egyszer felhőszakadás volt és egy patak megáradt. Egy bolond és egy megfontolt át akart kelni a másik partra. A megfontolt így szólt: „El fog állni az eső, apad a víz, később fogok átmenni”. A bolond nem várt, neki ugrott és átjutott. Egy kicsit átáztak ruhái, de eljutott oda ahova akart. Az eső pedig, ahelyett, hogy alább hagyott volna, még jobban zuhogott. A patak vize egyre csak emelkedett és a megfontolt ember nem tudott átkelni rajta, mert még veszélyesebb lett. Némelyeknek nagy a büszkeségük, nagyon önzők, ezért nem is segít nekik az Isten. Éveken át jönnek hozzám páran az Athoszra, és kérdezik: „Atyám, mit akar tőlem az Isten?” Mintha az Istenek szüksége lenne rájuk. Se szerzetesek, se házasok nem lettek. Mintha aranyból lennének és félnek nehogy bebetonozzák őket cövekként! Megint mások ezt mondják nekem: „Jerondasz, mitévő legyek? Szerzetes legyek vagy megházasodjak? Mond meg, hova való vagyok?” „Te mit akarsz?”, kérdezem tőlük. „Ezt is azt is”, válaszolják. Mind a kettőt akarják. Ha elmondom nekik amit gondolok, például, hogy házasodjanak meg, lehet, hogy nem fognak megnyugvást lelni benne, később jönnek és mondják: „Te mondtad, hogy ezt az életet válasszam és most nyűgős nekem”. – Jerondasz, hogy lehetséges ez?
27 – Mondjuk egy fiatalnak, tegyük fel, a házas életre van elhívása, de gondol a Szerzetességre is. Ha nem figyel és nem alapít egy jó családot, később problémái lesznek és ha nem lelkileg kezeli őket, akkor az ördög rossz gondolatokkal fogja támadni. Ezt fogja mondani neki: „Neked szerzetesnek kellett volna lenned, de mivel megházasodtál jó is, hogy szenvedsz”, és nem fogja nyugton hagyni se éjjel se nappal. Néhány ember nem tudja mit kér. Például, néhány éve jött ide egy lány és ezt mondta: „Jerondasz, nem tudom eldönteni melyik utat válasszam. Meg szeretnék házasodni, de a szerzetesi életre is gondolok. Mit tegyek?”. Nézd meg, mi vonz jobban, mondom neki, és tedd azt”. „Nem tudom, mondja, de úgy érzem néha a házasság felé hajlok. Kérlek, Jerondasz, mond meg te, mit tegyek”. „E, ha látod, hogy jobban hajlasz a házasság felé, mondom neki, jobb ha megházasodsz és az Isten gondodat viseli”. „Áldásával, Jerondasz, így fogok tenni”. Ma pedig eljön és mondja: „Jerondasz, megházasodtam. Egy tengerészhez mentem, jó ember, hála Istennek, nem szólhatok semmit, de nagyon nehéz így. Szenvedek, mert hat hónapot együtt élünk, hat hónapot pedig külön, fél évet tengeren van”. „Te áldott, mondom neki, nem te mondtad nekem, hogy teszik neked a házas és a szerzetesi élet is? Tessék, most mind a kettő meg van! Miért nem dicsőíted az Istent, hogy ezt megadta neked?” –Ma azonban, Jerondasz, nehéz időket élünk és néhány fiatal habozik családot alapítani. – Nem, nem helyes ez a hozzá állás. Ha van bizalom a Krisztus-
28 ban, nincs mitől félniük. Az üldöztetések kora nem volt nehéz? Talán akkor a Keresztények felhagytak a család alapítással? Hány Szentünk van, kik feleségükkel és gyermekeikkel szenvedtek mártír halált!
Tanulmányok és elhelyezkedés – Jerondasz, sok gyerek nehezen halad előre tanulmányaiban, mert nem határozták el, hogy melyik utat választják. Egyfolytában ez a dolog foglalkoztatja őket és nem tudnak a tanulásra összpontosítani. – Én, ha egy fiatalnak ilyen problémái vannak, ezt mondom neki: „Tudod, hogy ma léteznek valami óriás hűtők? Tedd hát ezt a kérdést egy ilyen hűtőbe, amíg be nem fejezed tanulmányaidat. Nem azt mondom, hogy vesd el magadtól ami foglalkozat téged, de őrizd ott, még nem végzel. Ha nem figyelsz most a felkészülésre, tanulmányaidra, a barátaid el fognak helyezkedni, megnyugszanak és utána imádkoznak érted, hogy te is elrendeződj”. Nagyon kell ügyelniük, mert ez az ellenség trükkje, hogy kísértéseket okozzon nekik. – Jerondasz, egy lánynak ezt mondtam: „Ha megszeretnél házasodni, ne tanulj tovább”. – És, még meg nem házasodik, mit csináljon? Cukorkát áruljon? Jobb ha elsajátít egy tudományt vagy kitanul egy szakmát, mert
29 valamit feltud majd mutatni az életében és szüksége lesz azokra amiket tanul. Valamikor egy lány mondta nekem: „A Szerzetesség tetszik, de folyton meggondolom magam”. „Hányadikos vagy?”, kérdezem őt. „Második gimnázium, mondja, de nem akarok tanulni”. „Nem akarsz tanulni? Mondom neki „Akkor kérjem meg az apádat, hogy vegyen neked kecskéket, meg egy pásztor kutyát, meg adjon neked egy furulyát amin játszhatsz és legeltetsz majd. Van kedved hozzá? Inkább tanulj tovább vagy legyen egy szakmád”. „Akkor, Jerondasz, mondja ő, amíg el nem döntöm, hogy apáca leszek vagy férjhez megyek, menjek a kolostorba mint próbaidős, hogy elsajátítsam az alázat mesterségét”. „Azt a mesterséget, mondom neki, megtudod tanulni otthon is, ha örömmel elfogadod amit a tieid mondanak. Először befejezed az iskolát, felvételizel az egyetemre és amikor azt is befejezted, meglátjuk mihez kezdjél”. „De Jerondasz, öt év nem sok még döntést hozok?”. „Sok, de mit tehetünk, ha még nem tisztult ki a kép?”. „Én tehetek erről, mert bizonytalan vagyok?”, kérdezi. „Nem, de a mérleg egyelőre nem hajlik se az egyik se a másik oldalra”. Ilyen esetekben hangsúlyozzuk a gyerekeknek, hogy ne vesztegessék céltalanul az idejüket. Éljenek lelkileg amennyire csak lehet tanulmányaik alatt, szerezzék meg hamar diplomájukat ami elengedhetetlen és utána ott az Isten. Ebben az időszakban találjanak egy jó Lelki Atyát aki segít nekik, hogy ne ragadtassák el magukat könnyen, az egyik vagy másik élet mellett, de ne is veszítsék el a reményt. Legyenek türelemmel, fejezzék be tanulmányaikat és akkor már éretten fognak tudni határozni legtöbb kérdésükben, az egyik vagy a másik életet illetően és
30 tegyék amit a legjobbnak tartanak Isten dicsőségére. Ahogy most áll a világ, minél jobban megérnek, annál jobb. Tudjátok milyen kilengések történnek? Különösen ha valaki elragadtatott, nagyon kell, hogy vigyázzon, ne hozzon éretlen döntéseket. – Jerondasz, vannak gyerekek akiknek nincs kedvük tanulni, mert a lelki tanulmányokat és az imádságot részesítik előnyben. – Nem, ne hagyják abba a tanulást. Olvassanak valami tartalmasat a szentektől a tanulás mellett, imádkozzanak kicsit, végezzenek néhány leborulást, hogy lelkileg megőrződjenek. Ha sok tanulni valójuk van, tarthatnak szüneteket és mondhatják az imát vagy énekelhetnek zsoltárokat. Mert, ha valami olyat akarnak csinálni ami későbbre való, se azt nem tudják rendesen, mert a tanulásra gondolnak, se a tanulmányaik nem haladnak, és végül nem csinálnak semmit. Míg ha tanulnak, gyorsan lediplomáznak és utána azt csinálnak amit akarnak. Én, mikor a szanatóriumban voltam (1966-ban a Jerondasz tüdejét műtötték), néhány napig se komboszhinit (rózsafüzérhez hasonló, csomókból álló füzér, imádságnál használatos) se leborulásokat nem csináltam, nem is böjtöltem, azt ettem amit adtak. „Gondoltam, most segítek egy kicsit az orvosoknak, hogy segítsenek ők is felépülnöm, azután pedig azt teszek amit akarok”. Jönnek gyerekek, kik panaszkodnak, hogy szüleik nagyon erőltetik őket a tanulásban. Ha én is hajtom őket, nem tudok nekik segíteni. Hogy megértsék nem szabad abbahagyni a tanulást, példákat mondok nekik fiatalokról akik nem tanultak és megszenvedték, és gyerekekről kik előre jutottak, mivel tanultak.
31 Emlékszem például egy esetre: Egy városban volt két szomszéd gyerek. Az egyik rendkívül okos volt. Egy kis tanulással folyton kiváló jegyeket kapott az általános iskolában. A másik kevesebb ésszel és nagy szorgalommal követte. Végül az első, a gimnázium kezdetén rossz társaságba keveredett, ott hagyta az iskolát, majd arra kényszerült, hogy takarító legyen egy cégnél. Meg is házasodott, két gyereke lett és nehezen boldogult. A másik jogot végzett, Európában tanult tovább, felsőfokú végezettséget szerezve. Egy napon a cégnél ahol az első dolgozott új igazgatót vártak. Mindenki mondta, hogy nagyon jó képzett. És végül az új igazgató az ő osztálytársa volt! Rögtön megismerte amint meglátta. Olyan elkeseredés lett úrrá rajta, hogy kétszer háromszor öngyilkossággal is próbálkozott sikertelenül. Valaki azt mondta neki, jöjjön el az Athoszra hozzám. Ahogy az életét adta elő, egyszer csak azt mondja: „Na hallod, most fölöttem van mint igazgató!”. Akkor adtam neki egy erős helyre igazítást. „Te szerencsétlen, mondom neki, te többre vihetted volna még nála is. Jól élnél, a gyerekeid is kényelmesen és még adakozásra is jutna! Nem elég, hogy te vagy az oka, hogy nehezen él a családod, most még öngyilkos is akarsz lenni, hogy megadd nekik a kegyelem döfést, árván hagyva őket? Téged nem sajnállak, mert saját magadnak köszönheted amit kaptál, a gyerekeidet sajnálom. Érted? Figyelj most, legyél türelmes és hiszem, hogy az Úr segítségével az új igazgató is jól fog bánni veled. Lehet, hogy jobb beosztásba helyez. És ha netán nem leled helyed ott, keress másik munkát. Ne hagyd a gyermekeidet az utcán”. Így összeszedte magát. Ezért mondom, ha a gyerekek, kik tovább tanulnak kicsit meg-
32 erőltetik magukat diák éveik alatt, hamar végeznek és később nem lesz panaszuk. Látom, hogy azok a fiatalok kik adósok maradnak egy-egy vizsgával az évek alatt, mikor végül lediplomáznak, megint csak tartoznak ennek annak és tele vannak bajjal. Jerondasz, ha egy fiatal érdemleges ismeretséget köt tanulmányai alatt, megéri családot alapítani, miközben még tanul.? - Azt gondolom bármilyen jó is az ismeretség, tanulmányai rovására fog menni. Még ha a legjobb társat is leli meg és elveszi feleségül, egy szenvedés lesz feleségének és gyerekeinek is. Jobb ha összpontosítja minden testi és lelki erejét a tanulmányára, hogy kényelmesen fejezze be iskoláit és később rendezze el ezt a dolgot. Mert, ha szétszórtak erői, folyton meggyötört lesz testileg lelkileg.
A lelki élet alapvető feltétele a jó elhelyezkedésnek – Az ,aki azt mondta önnek, hogy a Szerzetességre gondol, mondta, hogy egy diák társa megkérdezte tőle miért nem jár moziba és randevúzni a fiúkkal. Mit kellett volna felelnie? – Ezt kellett volna mondani: „Ilyen kérdést még a testvéremtől sem kaptam sose, te hogy kérdezheted?”. – Néhány nap múlva az egyetem előtt a lány észre se vette mi-
33 kor átkarolta őt. Ő csak egy szervuszt mondott és azonnal bement az épületbe. – Nem, nem tette jól. Ebben az esetben ellenkeznie kellett volna, mert így azt is hiheti, hogy elfogadta közeledését és újból megteszi. Az életkor amiben van most, egy kicsit nehéz és nincs hasznára, ha fiúkkal ismerkedik. Beszélnie se kell velük, még ha keresik is az ürügyet. És ha elhatározza, hogy egy jó családot szeretne, mikor megismer egy rendes fiút, szólnia kell a szüleinek róla. Ők majd megvizsgálják, hogy meg vannak-e a feltételei, hogy szép családjuk legyen. De most mikor még nem határozta el melyik életet fogja követni, nem használ neki, ha fiúkkal beszél, mert fölöslegesen összezavarodik és elveszti derűsségét. Azok a gyerekek akik ilyenekkel foglalkoznak, szegények nagyon zavarossak, folyton nyugtalanok és nincs bennük derű. Az arcuk és a szemük vad. A női nem utáni vonzódása a férfinak és fordítva, benne van az ember természetében. De mond neki, hogy ennek még nincs itt az ideje. Figyeljen a tanulásra. A fiatalok kik idő előtt művelik ezt a vonzalmat, később mikor eljönne az ideje, már nem tudnak neki örülni, mert megélték ezt az örömöt, még mikor nem volt rá alkalmas az idő. Míg azok a gyerekek, kik figyelnek, jobban örülnek, mikor eljön az alkalmas idő és addig felhőtlenül élnek. Látod néhány anya ki tisztán élt, mennyire nyugodt, annak ellenére, hogy egy csomó gondja van? Én mindig hangsúlyozom, a fiatal mielőtt megházasodna próbáljon minél inkább lelkileg élni és őrizze meg ártatlanságát,
34 ami a kettős egészséget biztosítja számára. A lelki élet alapvető feltétel akármilyen életet is követ valaki. A világ olyan lett mint egy búza mező, ahol kezd érni a kalász, de disznók mennek be és összetapossák. Most pedig fű és sár össze van keveredve a kalászokkal és néhol a széleken áll még egy-egy szál kalász egyenesen. Minél több lelki tevékenységet végez valaki fiatal éveiben, annál könnyebb lesz neki később bármilyen életet is választ. Minél jobban felvértezi magát és felkészül a csata előtt, annál könnyebb lesz a háború, mikor golyók csapódnak be mellette és bombáznak. Míg el nem jön az elhatározás ideje, például egy lány apáca lesz vagy jó anya, elengedhetetlen az ártatlan előélet. Ezért próbálja, amennyire lehet, hogy haladjon a tanulással. Mikor figyel szemeire, füleire és elűzi a rossz gondolatokat, később kevesebbet kell elvetnie. Vagy egy fiatal, ha egy rendes lánnyal találkozik, próbáljon jóra gondolni. Tartsa őt egy Szent élő képmásának. Vagy ha egy rossz útra tért lánnyal találkozik, tekintse húgának és sajnálja őt, ahogy húga züllése fellett is sajnálkozna, mert mind Ádám gyermekei vagyunk. – Ma azonban, Jerondasz, az egyetemeken és máshol sok kísértés van egy fiatal számára. – Barátkozzon lelki gyermekekkel, hogy segítsége legyen és lelki légkörben éljen. Ne tegyük a dolgokat még nehezebbé mint amilyenek. Sok gyereket ismerek kik egyetemre járnak és ártatlanul élnek, az ő kis próbálkozásukkal és az Isten nagy segítségével.
35
ELSŐ RÉSZ HOGY MEGÁLLJON A CSALÁD
„Amennyire tudják a házastársak ápolják az erényt és a szeretetet, hogy ők ketten mindig egyek legyenek, és velük legyen a Harmadik is, az Édes Jézusunk’
36
HOGY MEGÁLLJON A CSALÁD
A harmonikus családért
37
ELSŐ FEJEZET A HARMONIKUS CSALÁDÉRT
Jó kezdet a családi életben
J
erondasz, egy fiatal, ki a házas élet mellett döntött, megkérdezte tőlem, hogyan kezdjen hozzá helyesen.
– Először is találjon egy rendes lányt aki tetszik neki, mert mindenki másban leli örömét és másik emberrel. Ne nézze, hogy gazdag vagy szép legyen, hanem mindenek előtt egyszerű és szerény. Vagyis jobban figyeljen a belső szépségre és ne a külsőre. Mikor a lány jóravaló gondolkozású és fel van vértezve rátermettséggel, anélkül, hogy ez túl lépné a női természet határait, ez nagyon segít, hogy a férfi rögtön megértésre leljen és ne fájjon a feje. Ha Isten félelme is van, alázata, szerénysége, akkor kéz a kézben átvághatnak a világ rossz áramlatain. Ha a fiatal komolyan gondol egy lányra mint leendőbeliére, azt gondolom, először helyesebb, ha egy rokonát bemutatja a lány szüleinek és utána maga is beszél velük és a lánnyal. Később,
38
HOGY MEGÁLLJON A CSALÁD
ha elígérkeztek egymásnak és megtartják az eljegyzést – jó ha a jegyesség nem tart sokáig -próbáljon a házasságig úgy tekinteni a lányra mint húgára és tisztelje. Ha mind ketten jóravalólag küzdenek, hogy megőrizzék szüzességüket, akkor a házasság Szentségében, mikor a pap megkoszorúzza őket, gazdagon fog rájuk áradni az Isten Kegyelme. Mivel, ahogy Aranyszájú Szent János mondja, a koszorúk a gyönyör feletti győzelem szimbólumai. Később, aszerint ahogy a szeretet erényét tudják ápolni, maradjanak mindig egyek és legyen velük a harmadik is az Édes Krisztusunk. Persze eleinte, még elrendeződnek és jól meg ismerik egymást, lehet némi nehézségük. Így van ez minden kezdettel. Tegnap például láttam egy madárkát. Épp hogy kirepült fészkéből, hogy táplálékot találjon és alig repült egy arasszal a föld felett. Szegényke nem tudta könnyen megfogni a férgeket és egy órába is telt mire fogott egy rovart, hogy megegye. Ahogy néztem, arra gondoltam, hogy minden kezdet nehéz. A diák mikor megkapja bizonyítványát és dolgozni kezd, eleinte nehéz neki. A kezdő szerzetes a kolostorban színén nehézségekbe botlik. A fiatal ki megházasodik nem kerülheti el a kezdeti nehézségeket. – Jerondasz, baj ha a lány idősebb a férfinál? – Nincs erre törvény az Egyházunkban, ami kimondaná, hogy ha a lány két-három esetleg öt évvel idősebb a fiúnál, ne lehetne megházasodniuk.
A harmonikus családért
39
A személyiségek különbözőségében rejlik az Isten harmóniája Egy napon felkeresett valaki az Athoszon, mondván, hogy nagyon szomorú, mert nem ért egyet a feleségével. Láttam azonban, hogy nincs köztük semmi komoly gond. A férfinek is van egy kis hibája, a nőnek is, így nem tudnak közeledni egymáshoz. Egy kis simítás kell. Végy két gyalulatlan deszkát. Az egyik itt lesz görcsös, a másik ott, ha össze akarod illeszteni őket, hézag marad közöttük. Ha azonban megcsiszolod egyiket is másikat is, de ugyanazzal a gyaluval, illeszkednek egymáshoz. (A Jerondasz úgy érti azonos Lelki Atya esetén eredményes a „gyalulás”) Néhány férfi azt mondja nekem: „Nem vagyunk közös nevezőn a feleségemmel, ellentétes jellemünk van. Más karakter ő, megint más vagyok én! Hogy tehet ilyen furcsa dolgokat az Isten? Nem tudna bizonyos helyzeteket elrendezni, úgy hogy össze illjenek a házaspárok és lelki életük lehessen?” „Nem értitek, mondom nekik, hogy a személyiségek különbözőségében rejlik az Isten harmóniája? A különböző karakterek harmóniát alkotnak. Jaj, még csak az kéne, hogy mind egyformák legyünk! Gondoljatok csak bele, mi lenne ha mind kettőtök hirtelen haragú lenne, ledöntenétek a házat. Vagy ha mind ketten szelídek lennétek, állva elaludnátok! Ha fukarok lennétek, igaz, hogy össze illenétek, de mind ketten a pokolra jutnátok. Ha pedig könnyelműek lennétek, meg tudnátok tartani a házat? Elvesztenétek és gyermekeitek az utcára kerülnének. Ha egy görcsös fa görcsös fát
40
HOGY MEGÁLLJON A CSALÁD
vesz el, hasonlítanak –nem igaz ? – egy napon azonban megölik egymást! Ezért, mi történik? Elrendezi az Isten, hogy jó, görcsös fát vegyen el, hogy segítsége legyen, mert lehet, hogy jó szándékú, de kis korától senki se állt mellette”. A házastársak jellemének kis eltérései segítenek a harmonikus család létre jöttében, mivel az egyik kiegészíti a másikat. A kocsiban szükséges a gáz, hogy haladjon, de kell a fék is, hogy megálljon. Ha csak fék lenne a kocsin, meg se mozdulna, ha pedig csak sebességek lennének rajta, nem tudna megállni. Egy házaspárnak tudjátok mit mondtam? „Mivel hasonlítotok, azért nem illetek össze!”. Mind kettő érzékeny. Ha történik valami otthon, mind kettő fejét veszti és rákezdenek: „Óh, milyen csapás!” szól az egyik, „ó, milyen csapás!” jajveszékel a másik. Az egyik tehát segít a másiknak, hogy még jobban elkeseredjen. Nem tudja egy kicsit biztatni, „nyugalom, nem olyan súlyos ami velünk történt”. Sok házaspárnál láttam ezt. A gyermek nevelésében, a különböző jellemű szülők jobban tudnak segíteni. Az egyik kicsit féken tart, a másik ezt mondja: „Hagyd egy kicsit szabadon a gyerekeket”. Ha mind a ketten szorítanák őket, elvesztenék őket. Ha pedig mindketten szabadon hagynák őket, megint csak elvesztenék őket. Így viszont a gyerekek is egyensúlyban élnek. Azt akarom mondani, hogy minden kell. Persze nem mérték nélkül, hanem mindenki segítsen a másiknak a maga módján. Ha mondjuk valami nagyon édeset eszel, kívánsz valami sósat is. Sok szőlőt eszel például, kívánsz egy kis sajtot is. Vagy
A harmonikus családért
41
a zöldségek, ha nagyon keserűek, nem ehetőek. A kicsit keserű azonban segít, ahogy a kicsit fanyar is. De, ha egy keserű azt mondja: „legyetek mind keserűek mint én”, a savanyú azt mondja: „legyetek mind savanyúak”, aki pedig sós:” legyetek mind sósak”, akkor nincs mentség.
Tisztelet a házastársak között Az Isten mindent bölcsen rendezett el. Más ajándékokkal ruházta fel a férfit, másokkal a nőt. A férfinak adott rátermettséget, hogy boldoguljon nehéz helyzetekben és hogy a nő alárendelje magát neki. Mert, ha nőnek is ugyan olyan rátermettséget adott volna, nem állhatna fenn a család. Az Ipiroszon mondták egy nőről, hogy félelmetes volt! Hosszú fehér inget viselt és mindig nála volt a jatagánja! A banditák bevették bandájukba! Gondoljatok bele, egy nő is volt a bandába! Egyszer órákat gyalogolt egy távoli faluba egy Vlahért, hogy a lánya vőlegényévé tegye. Mivel azonban a fiú ellenkezett, elrabolta, hátára vette és el vitte a falujába! Ezek azonban kivételek. Ha besorozol nőket és csinálsz belőlük egy századot, és fogsz tíz kis cserkészt is kik szembe jönnek , úh, a nők már el is futottak! Azt hinnék megjött az ellenség! „A férj, mondja az Írás, feje a nőnek” (Efeszosziakhoz írt levél 5, 23). Vagyis az Isten úgy rendelte, hogy a férfi vezesse a nőt. Ha a nő uralja a férfit az Isten káromlás. Az Isten Ádámot
42
HOGY MEGÁLLJON A CSALÁD
teremtette először és Ádám ezt monta a nőnek:” Ez most már csontomból való csont, testemből való test” (Mózes Első Könyve 2, 23). Az Evangélim pedig azt mondja, hogy a nőnek félni kell a férfit, vagyis tisztelnie őt, a férfinek pedig szeretni kell a nőt (Efeszosziakhoz Írt Levél 5,33). A tiszteletben ott van a szeretet. A szeretetben pedig ott van a tisztelet is. Akit szeretek azt tisztelem is. Akit pedig tisztelek, azt szeretem is. Vagyis nem más, hanem ugyanaz e kettő. Az emberek azonban elhagyják az Isten e harmóniáját és nem értik amiket az Evangélium mond. Így az ember félre érti amit az Evangélium ír és azt mondja a nőnek: ”Félned kell tőlem”. De, ha félne tőled, nem menne hozzád! Néhány nő pedig ezt mondja:” Miért féljen a nő a férfitól? Ezt nem fogadom el. Milyen vallás ez? Nincs egyenlőség”. De látod mit mond a Szent Írás? „A bölcsesség kezdete, az Isten félelem”. Az Isten félelem, tisztelet az Isten iránt, hódolat, lelki jóravalóság. Ez a félelem sarkal áhítatra. Ez szent dolog. Az egyenlőség amit a nők keresnek csak egy bizonyos pontig érvényes. Ma a nők, mivel dolgoznak és szavaznak, kapnak egy beteges felfogást és azt hiszik egyenlőek a férfiakkal. Természetesen a lelkek egyenlőek. De, mikor a férfi nem szereti a nőt és a nő nem tiszteli a férfit, összetűzések lesznek a családban. Régen, ha a nő vissza beszélt a férfinek, nagy tiszteletlenségnek számított. Manapság a züllés szelleme hódít teret. Régen, milyen szép volt! Ismertem egy házaspárt, a férfi nagyon alacsony volt, a nő pedig férfias és magas! Képes volt egymaga megrakni egy szekeret búzával. Egyszer egy munkás – magas az is – oda
A harmonikus családért
43
ment piszkálni, a nő felkapta és elhajította mint egy gyufaszálat! De láttátok volna milyen engedelmes volt a férjének, hogy tisztelte! Így tartható meg a család, másképp nem lehet.
Szeretet a házaspárok között – Jerondissza (a Kolostor Apáca Előljárója), írtál üdvözletet Dimitrisznek ki házasodik? – Írtam, Jerondasz. Hozd ide a lapot, hogy én is kiegészítsem: „Krisztus és a Szűz Anya velünk van. Áldásomat adom rá, hogy össze vessz az egész világgal kivéve Mariával! Ugyan ezt kívánom Mariának is!” Vajon érzik majd, hogy értem? Megkérdezett valaki: „Jerondasz, mi tartja leginkább össze a férfit a nővel?”. „A hála”, mondom neki. Az egyik szereti a másikat, azért amivel megajándékozza. A nő bizalmat, odaadást és engedelmességet nyújt a férfinek. A férfi biztonságot ad ami megvédi a nőt. A nő fejedelme az otthonnak, de nagy szolgálója is. A férfi irányítója az otthonnak, de napszámosa is. A házaspároknak egymás közt megtisztult szeretetnek kell lenni, hogy kölcsönösen támaszai legyenek egymásnak és elvégezhessék lelki kötelességeiket. Ahhoz, hogy harmonikusan éljenek először is a szeretetet kell életük alapjául tenni, az igazi
44
HOGY MEGÁLLJON A CSALÁD
szeretetet, ami a lelki nemességben rejlik, az áldozat hozásban, és nem a hazugban, a világiban, a testiben. Ha van szeretet, áldozat, az egyik mindig a másik helyébe képzeli magát, megérti őt és együtt érez vele. Mikor valaki felebarátját együtt érző szívére veszi, akkor a Krisztust fogadja magába, Aki eltölti őt kifejezhetetlen öröm ujjongással. Ha szeretet van, még ha távol is vannak egymástól, ha a körülmények úgy kívánják, egymás közelében lesznek, mert a Krisztus szeretetében nem választanak el távolságok. Mikor azonban, Isten őrizz, a házaspárok közt nincsen szeretet, lehet, hogy közel vannak, de valójában távol állnak egymástól. Ezért, egész életükben próbálniuk kell megőrizni a szeretetet, hogy feláldozza magát az egyik a másikért. A testi szeretet külsőleg egyesíti a világi embereket, mindössze addig amíg világi előnyök vannak, és elválasztja őket, mikor azok megszűnnek, így ők is kárt vallanak. Mikor pedig, lelki, igazi szeretet van, ha véletlen egyikük elveszíti világi kiváltságait, az nem csak, hogy nem választja őket szét, hanem jobban egyesíti őket. Ha csak testi szeretet van, akkor például ha a nő megtudja, hogy párja szemet vetett valaki másra, leönti vitriollal és megvakítja. Mikor pedig tiszta szeretet van, még jobban együtt érez vele és keresi a módját, hogy megint vissza hozza őt a helyes útra. Így jön az Isten Kegyelme. Egyszer eljött hozzám az Athoszra egy Amerikában élő görög orvos. Láttam az arcán, hogy sugárzik, ezért finoman az életéről kérdeztem. „Atyám, mondta, Orthodox vagyok, de a kö-
A harmonikus családért
45
zel múltig se a böjtöket nem tartottam, se templomba nem jártam gyakran. Egy este letérdepeltem szobámban, hogy kérjem az Istent egy dologban ami foglalkoztatott, amikor is megtelt a szoba egy édes fénnyel. Hosszú időn keresztül nem láttam semmi mást csak fényt és valami kifejezhetetlen békességet éreztem magamban”. Csodáltam, mert megértettem, hogy ez az ember arra méltatott, hogy az Isteni (teremtetlen) fényt lássa. Kértem mondja el mi történt vele korábban. „Atyám, mondta, házas vagyok és van három gyermekem. Eleinte jó volt a családi életünk. Később azonban a feleségemnek nem volt türelme a háztartással és a gyerekekkel foglalkozni és kérte mozduljunk ki a barátnőivel. Kedvére tettem. Egy idő után azt mondta nekem, egyedül szeretne menni a barátnőivel. Ezt is elfogadtam és én vigyáztam a gyerekekre. Később nem akarta, hogy együtt menjünk nyaralni és pénzt kért tőlem, hogy egyedül mehessen. Aztán egy lakást kért, hogy egyedül lakhasson. Megtettem ezt is, de ő oda gyűjtötte a barátait. Mindvégig próbáltam rajta segíteni különféle módokon, tanácsokkal stb., hogy sajnálja meg a gyerekeinket, de nem lehetett vele szót érteni. Végül el vett tőlem egy nagy pénzösszeget és eltűnt. Kerestem, kutattam mindenütt, de hiába. Teljesen nyomát vesztettem. Egy napon megtudtam, hogy ide jött Görögországba és egy rossz hírű házba van. Sorsa miatti fájdalmam kimondhatatlan. Fájdalmamban térdre rogytam, hogy imádkozzak. „Istenem, mondtam, segíts, hogy megleljem őt és megtegyek érte mindent amit csak lehet, hogy ne veszítse el lelkét. Nem tudom elviselni, hogy hova jutott”. Akkor beborított az a fény és eltelt békességgel a szívem”. „Testvérem, az Isten, mondtam neki, látta kitartó türelmedet, vétlenségedet, szeretetedet és így vigasztalt meg”.
46
HOGY MEGÁLLJON A CSALÁD
Ezért mondom, világiak fognak megítélni minket. Látjátok? Orvos Amerikában, ilyen feleséggel és ilyen körülmények között élt, és mégis mire méltatatott!
A türelemmel mentődik meg a család
47
MÁSODIK FEJEZET A TÜRELEMMEL MENTŐDIK MEG A CSALÁD
H
ogy van a nővéred? Hogy boldogul a férjével? – Jerondasz, úgy hallom gondjai vannak, de türelmes és amikor kell, előre lép.
– Így van. Mikor két ökör van igába fogva és az egyik egy kicsit gyenge meg lusta, akkor a másik még több erőt ad bele és húzza magával a másikat is. Látod? Világi emberek és lelkileg fejlődnek. Ti itt nemesi kisasszonyok vagytok. Gondold el egy anyának kinek négy gyereke van és az egyik még vissza maradt is, a másik pszichopata, a harmadik vérszegény, a negyedik holdkóros. A férjével pedig aszerint milyen ember, szegénynek más gyötrelmei vannak. Ennyi mindent elvisel és nem panaszkodik, csak tűr és nincs kinek elmondania fájdalmát, mert néhány dolgot a családon kívül nem mondhat el az ember. Lehet, hogy az ember fogja magát és elmegy és még ellátást se ad neki. Szegénynek nincs pénze még a bérletet se tudja kifizetni,
48
HOGY MEGÁLLJON A CSALÁD
ki akarják tenni. Arra kényszerűl, hogy bárhol munkát vállaljon, ahol veszélyek lesnek rá, és azt mondja neked: „Imádkozz, hogy legalább ezektől a veszélyektől megváltódjak”! Vagy ha részeges a férje, nem dolgozik, a nő kényszerül dolgozni, lépcsőházakat takarít társasházakban, a férfi pedig kocsmába jár. Éjszaka jön haza részegen, hogy megverje és elvegye a pénzt vagy titokban szedi el. Ah, micsoda mártíromság! Jó, néhány nőnek vannak bűnei és így törlesztenek, de vannak mások kiknek nincs. Nekik tiszta fizetségük van az átélt szenvedésekért. Ismerek egy anyát ki valóságos angyal volt, nagyon jó lélek, a legjobb, a legcsendesebb gyermek a családjából, és milyen züllött embert fogott ki! Hogy csalódott a családja! Egy részegeshez ment hozzá, ki fiatal korától züllött volt. Az apja ívott és ő is ezt a szokást követte. Szegény felesége dolgozik, töri magát a munkában, a férfi pedig veri és késsel fenyegeti. Hányszor mondja neki: „Le foglak szúrni”! És fél hogy megdöfi! Mártíromságot él át! Van négy gyereke is. A családja eljutott arra pontra, hogy válásra bíztatják, de ő ezt feleli nekik: „Azt mondom nekik, türelmes leszek”, és türelmes is. Értitek? Se Szentek életét se zsoltárokat nem olvasott, és mégis türelmes. „Jó, mondtam neki egyszer, a gyerekek nem lépnek közbe?”. „Még tizenöt-tizenhat évesek, mondja. Hagy legyenek először katonák, utána majd megfékezik!” Vagyis még katonák nem lesznek a gyerekei, verjék őt!
A türelemmel mentődik meg a család
49
A türelem kegyelmi állapotot nyújt az embernek – Jerondasz, Hogy lehet elviselni valakit ha az ideges? – A türelemmel! – És ha nincs? – Menj el venni! Árulnak a boltban!...Mikor, a másik el van borulva, bármit is mondasz neki, nem használ. Jobb akkor, ha csendbe maradsz és imádkozol. Az imádság által meglágyul a másik, megnyugszik és utána szót tudsz vele érteni. Tudod, a halászok se mennek ki a tengerre viharban, türelmesen várnak míg kiderül az idő. – Jerondasz, mi okozza az emberek türelmetlenségét? – A nagy benső békétlenségük! Az Isten az emberek üdvözülését a türelemtől tette függővé. „Aki mindvégig kitart, megmenekül” (Máté 10, 22), mondja az Evangélium. Ezért ad nehézségeket, különböző megpróbáltatásokat, hogy gyakorolják az emberek a türelmet. A türelem a szeretetből indul ki. Ahhoz, hogy türelmes legyél a másikhoz együtt kell érezned a fájdalmával. És látom, hogy a család a türelemmel mentődik meg. Láttam szörnyeket báránynyá lenni. Az Istenbe vetett bizalommal a dolgok megoldódnak, simán és lelkileg. Egyszer, mikor a Sztomiosz Kolostorban voltam, láttam Konitszában egy nőt kinek ragyogott az arca. Öt
50
HOGY MEGÁLLJON A CSALÁD
gyermek anyja volt. Eszembe is jutott, hogy kicsoda ő. A férje asztalos volt, az egykori mesterem... (A Jerondasz, világiként az asztalos szakmát tanulta ki.) Ha csak egy szót szóltak a megbízók, például „Jánnisz mester, ezt talán csináljuk így?”, vadállattá változott. „Engem akarsz tanítani?”, ordította nekik. Összetörte szerszámait, elhajította őket és elment. Ha elhagyta munkáját és idegen házakban szét dobálta eszközeit, képzelheted otthon mit csinált! Ő volt tehát Jánnisz mester felesége. Azzal az emberrel nem lehetet egy napot kibírni, ő pedig évekig élt vele. Minden napja mártíromság volt, és mégis mindent nagy jósággal kezelt és nagyon türelmes volt. Mivel ismertem az otthoni helyzetet, amikor találkoztunk, megkérdeztem tőle: Hogy van Jánnisz úr? Dolgozik?”. „E, néha dolgozik, néha nem!”. „Hogy boldogultok?”. „Nagyon jól, Atyám!”, mondta. És szívből szólt. Nem tartotta számon, hogy eltörte szerszámait – és értékes szerszámokat – se azt, hogy magának kellett máshol dolgoznia, hogy boldoguljanak. Látjátok, mennyi türelemmel, mennyi jósággal és mennyi nemességgel viselt mindent! Nem is vádolta őt egyáltalán! Ezért megáldotta az Isten és ragyogott az arca. Felnevelte öt gyermekét is és nagyon jó gyerekek lettek. – Jerondasz, hogy talált mentséget a férje számára? – Egy jó gondolattal: „A férjem, mondta, néha felemeli a hangját. Én is, ha a helyében lennék, ugyan ezt tenném”. Az Evangélium szerint élt, ezért az Isten elküldte Szent Kegyelmét. És ha világi emberek türelmükkel elnyerik a Kegyelmet, nekünk szerzeteseknek mennyivel inkább türelmesnek kell lennünk, mivel meg van minden adottságunk, minden lehetőségünk a lelki életre!
A türelemmel mentődik meg a család
51
Rájöttem, hogy a legnagyobb veszekedések, nem csak a családokban, de országoknál is apróságokból származnak. A családban az egyiknek alázatosnak kell lennie a másikhoz, hogy utánozza erényeit, de elviselje különcségeit is. Az ilyen hozzáállásban nagyon segít, ha arra gondolunk, hogy Krisztus feláldozta Magát bűneinkért és mindannyiunkat elvisel, milliárdnyi embert, pedig Ő bűntelen – míg mi, mikor elviseljük mások különcségeit, bűnöket törlesztünk. Így rendezi az Isten, hogy az egyik, képességével, segítsen a másikon és fogyatékossága ellenére alázatos legyen hozzá. Mert minden egyes embernek vannak jó tulajdonságai, de vannak fogyatékosságai is és küzdenie kell, hogy legyőzze őket. Helyre tettem valakit! Látnátok milyen engedelmes hozzá a felesége, pedig sok képessége van! Hozzá képest a férj egy gyerek. A nő, az engedelmességgel folyvást Szent Kegyelemet kap és gyűjt, míg a férj önzésével egyfolytában elűzi a Szent Kegyelmet és üressé válik. Végül ki a nyertes? Látod, a titok nyitja az alázat. Mindennek az az alapja. Engedelmesség, alázat. Ha a férfi elismerte volna gyengeségét és segítséget kért volna Istentől, rá is szállt volna a Szent Kegyelem.
A hű feleség – Jerondasz, egy feleséget elhagyott a férje, elvitte a gyereket is, és két másik nővel van viszonya, megkérdezett mitévő legyen.
52
HOGY MEGÁLLJON A CSALÁD
– Mondjad neki, hogy amennyire tud legyen türelmes, imádkozzék és minennek ellenére jó szándékkal legyen férje iránt. Várjon, hogy ne ő maga bontsa fel a házasságot. ...Valaki elhanyagolta feleségét, rosszul bánt vele, a nő azonban mindent türelemmel és jósággal viszonzott, míg nem aránylag fiatalon meghalt. Mikor kihantolták, sírjából illat szállt fel. Csodálkoztak akik ott voltak. Látjátok, ő mindent türelemmel kezelt ebben az életben, ezért méltatott a másikra is. Tudok egy másik estről is. Egy világi fiúnak szimpatikus lett egy lány ki lelki életet élt. Hogy ő is tetsszen a lánynak próbált lelkileg élni maga is, templomba járt stb. Végül összeházasodtak. Évek múltán azonban a férfi megint kezdett világilag élni. Már nagy gyerekeik voltak – a fiúk egyetemen, az egyik lányuk gimnazista, a másik még általános iskolás volt – miközben ő kicsapongó életet élt. Nagy cége volt amivel sok pénzt keresett, de javát elszórta kicsapongó életével. Szegény felesége takarékossággal tudta fenntartani a háztartást a gyerekeket pedig jó tanácsokkal tudta ellátni. Nem vádolta apjukat, hogy ne undorodjanak meg tőle amitől ők is lelki sérültek lehetnének, meg azért is, hogy ne kövessék példáját. Esténként mikor későn ért haza, könnyen kimentette a gyerekek előtt, azt mondva, hogy sokat dolgozik, de délbe mikor valamelyik barátnőjével ment haza, mit mondhatott? Mert mit csinált ez az Istentől nem félő ember? – még ha nem is méltó arra, hogy bárki embernek nevezze, mivel egyáltalán nem volt benne emberség. Felhívta feleségét, hogy mit főzzön ebédre és megérkezett valamelyik barátnőjével. A szegény anya, hogy gyerekei ne gondoljanak rosszra, szépen vendégül látta őket. Azt a benyomást keltve, hogy az ő
A türelemmel mentődik meg a család
53
barátnője és a férje csak elhozta őt kocsival. Valami ürüggyel a szobájukba küldte a gyerekeket, hogy tanuljanak, attól tartva, hogy valami félreérthetetlent ne lássanak meg, mivel a férfi sajnos nem figyelt, hanem otthon is csúnyán viselkedett. Ez minden délben megismétlődött más és más nőkkel. Míg csak a gyerekek így nem szóltak édesanyjukhoz: ”Hány barátnőd van, anya?”. ”Régről ismerjük egymást”, felelte nekik. Mindeközben a férj szolgálónál rosszabbul bánt vele, mivel durván viselkedett. Most gondoljátok el, ez az anya minden nap két bestiát lát vendégül, kik megszentségtelenítik a házat és gondolkodóba ejtik a gyerekeit. Még azt se mondhatta, hogy várhatóan ez a probléma megoldódik egy idő után, mire ezt gondolhatta volna: „kivárom türelemmel”, hogy egy kis vigasztalásra leljen. Ez a helyzet jó pár évig folytatódott. Mivel azonban a szerencsétlen férfi sok jogot adott az ördögnek, várható volt, hogy félelmetes démoni behatásokat kapott. Mintha őrült lett volna, nem bírta magát féken tartani, minden zavarta. Egy napon aztán, mikor kocsiján részegen a testi megrészegüléstől, száguldott, letért az útról és szakadékba zuhant. Az autó ronccsá tört, ő pedig súlyosan megsebesült. Kórházba vitték majd egy idő után haza került lerokkanva. Egy barátnője se nézett már rá, mivel pénze se volt már sok és arca is eltorzult. A jó feleség és anya azonban nagy jósággal ápolta, anélkül, hogy bármire emlékeztette volna kicsapongó életéből. Ez nagyon meghatotta a férfit és lelkileg meglágyította. Őszintén megbánt mindent, meggyónta, néhány évet élt keresztényien benső békével, és megtért az Úrhoz. Halála után fia folytatta munkáját és eltartotta a családot. Szeretetben éltek a gyerekek, mivel jó nevelést kaptak a jó anyától. Ez az anya hős volt. Minden keserűséget lenyelt csak, hogy ne sza-
54
HOGY MEGÁLLJON A CSALÁD
kadjon szét a családja, a gyermekek keserűségére, helyes úton tartotta a családot, megmentette a férjét is, magának is gyűjtött mennyei fizetséget. Az Isten ezt a nőt a legjobb helyre fogja helyezni a Paradicsomban.
A szétesett családok gyermekei – Jerondasz, ha a férfinak van valamilyen szenvedélye, el is ismeri, hogy hibás, gyón stb., de nem tudja leküzdeni és azt mondja feleségének: „Gyötörlek benneteket, téged és a gyerekeket, jobb ha elmegyek és küldök pénzt messziről, hogy ne szenvedjetek”, mit kell tennie a feleségnek, – Ha a férfi valóban így érez ahogy mondja, az azt mutatja, hogy nagyon jóra való és a feleségnek türelmesnek kell lennie. De jó ha nem hisz könnyen annak amiket hall és mélyebbre lát. Mert néha lehet, hogy a férfi olyan mintha nemes lelkűen beszélne: „elmegyek, hogy ne gyötörjelek benneteket”, valójában pedig elmegy, mert belezavarodott egy másik nőbe. Ma a házasság, ahova jutott, elvesztette az értelmét. Családok szakadnak szét váratlanul egyik percről a másikra. Néhány napja jött hozzám az Athoszra, egy teljesen összezavarodott ember. Volt két gyereke egy barátnőtől. Elvett egy másikat, ott is lett egy gyereke, aztán elvált. Később megint megházasodott egy elvált asszonnyal kinek volt már két gyereke az első házasságából és egy harmadik gyereke egy baráttól. Ettől a nőtől is szü-
A türelemmel mentődik meg a család
55
letett két gyereke. „Lassíts csak, mondom neki, hány anyától vannak ezek a gyerekek és hány apától?”. Így tönkre mennek szegény gyerekek. Akik érzékenyek és nem tudnak túl jutnia bánaton, elkeserednek és némelyikük öngyilkos lesz. Mások isznak, hogy felejtsenek, megint mások kábítószerezésbe keverednek. Honnan szedik a pénzt? A legkisebb adag heroin négyezer drachma. A nagy hat vagy hét ezer. (1990-ban hangzott el) És ezek a gyerekek még az előző nemzedék életre való korosztálya. A többiek, az automatikus válásokból, kik még kicsik, mivé lesznek majd? Idén hányan jártak nálam a Kalyibámnál (Athoszi remete lak) kik kábítószereztek! A legtöbb, rosszsorsú, szétbomlott családból volt. Ilyen állapotban vannak huszonhét évesen és segítséget kérnek! Látható messziről, melyik gyerek van elvált szülőktől. A Kalyibámnál, a lukumit (görög édesség) kint tartom. Mikor jönnek, mielőtt ehetnének belőle, futnak hozzám áldásra – kézcsókra. Hiányzik nekik a szeretet , a gondoskodás. Ezeknek a szegény gyerekeknek egyre megy, akár vannak szüleik, akár nincsenek. Az apjuk akár otthon van akár nincs, mindegy nekik.
56
HOGY MEGÁLLJON A CSALÁD
Mikor hibáznak, és mikor van igazuk a házasfeleknek. Megfigyeltem, hogy néhány Lelki Atya ezt tanácsolja férfiaknak kiknek problémái vannak a feleségükkel: „Légy türelmes, ez a kereszted. Mit tehetünk? Fizetséged lesz az Istentől”. Utána hozzájuk fordulnak a feleségek is és nekik is ezt mondják: „Legyél türelmes, hogy az Istentől kapj fizetséget”. Vagyis lehet, hogy mindketten hibásak és mégis a Lelki Atyjuk mindkettőjüknek azt mondja: „Legyél türelmes”. Lehet, hogy csak az egyikük tehet a helyzetről és a Lelki Atyja azt mondja neki: „Légy türelmes”. Így az aki valójában hibás, megnyugtatja lelkiismeretét, azzal, hogy elviseli a másikat, közben minden nap ő maga kergeti őrületbe. Egyszer jött a Kalyibámhoz valaki aki azt mondta problémái vannak a feleségével. Váló félben voltak. Látni se akarták egymást. Mind kettő tanár volt, volt két kis gyermekük is. Sose ettek otthon. Az iskola után más - más étterembe étkeztek és vettek valami szendvicset a gyerekeknek is. Szegénykék mikor szüleik haza értek, átnézték zsebeiket és táskájukat, hogy találjanak valami enni valót. Nagy drámán mentek keresztül! A férfi kántor is volt. A feleség ezért másik templomba járt. Itt tartottak! „Mit tehetek, Atyám, nehéz keresztet hordozok, nagyon nehezet. Minden nap veszekedés van otthon”...”Voltál Lelki Atyánál?”, kérdezem. „Igen, voltam, ezt mondta: „Legyél türelmes, nagy keresztet hordozol”. „Na hagy látom, mondom neki, ki emel nagy keresztet. Nézzük a dolgokat a legelejéről. Amikor házasodtatok, veszekedtetek így?”. „Nem,- válaszolja nekem. -Nyolc évig nagy szeretetben éltünk. Jobban imádtam
A türelemmel mentődik meg a család
57
a feleségemet az Istennél! Aztán ő megváltozott. Nyavalygós, különc lett…”. Hallod? Jobban imádta az Istennél! „Gyere ide, mondom neki. Jobban imádtad a feleségedet az Istennél?! Most a feleséged vagy te tehetsz róla, hogy ilyen helyzetbe jutottatok. Miattad vette el Kegyelmét az Isten a feleségedtől. És mit akarsz most csinálni?”, kérdezem tőle. „Valószínű elválunk”, mondja. „Talán viszonyod is van már valaki mással?” „Igen, lenne valaki”, mondja. „Te szerencsétlen, nem fogod fel, hogy te vagy a hibás? Először kérj bocsánatot az Istentől, mivel jobban imádtad a feleségedet Nála. Aztán kérj bocsánatot a feleségedtől. „Bocsáss meg, mondjad neki, én voltam az oka, hogy ilyen helyzet alakult ki otthon, és a gyerekek is miattam szenvednek”. Ezután, menj el gyónni és imádd az Istent mint Isten és szeresd a feleségedet mint feleséged, és meg fogod látni a dolgok jóra fordulnak”. Megráztam őt. Sírni kezdett. Meg ígérte, hogy hallgatni fog rám. Nem sokára megint eljött, boldogan. „Köszönöm neked, Atyám, megmentettél minket, mondja. Teljesen jól vagyunk, mi és a gyermekeink is”. Látod? Ő a hibás és még azt hiszi nagy keresztet hordoz! Ti se adjatok sose igazat a nőknek kik hozzátok jönnek panaszkodni a férjeikre. Én se a nőknek se a férfiaknak nem adok igazat, hanem elgondolkodtatom őket. Azt mondja például egy felség: „A férjem iszik, késő este jön haza, káromkodik…” „Nézd, mondom neki, mikor éjszaka részegen jön haza, viselkedj vele jóságosan. Ha te kezdesz veszekedni „miért késtél? Ilyenkor kell haza jönni? sose fogsz megváltozni? milyen dolog ez? nem csak egy két nap, meddig legyek türelemmel? Így összeszidva őt, az ördög ezt fogja neki mondani: „Te elveszett ember vagy,
58
HOGY MEGÁLLJON A CSALÁD
ha ezzel a bolond nővel maradsz! Miért nem mész mulatni egy másikkal?” Lehet, hogy igazad van, de az ördög más valakihez fogja taszítani. Míg ha te egy kis jóságot mutatsz neki türelmesen és imádkozva, anélkül, hogy panaszkodnál rá, látni fog egy kis fénysugarat, elgondolkozik és meg fog javulni”. Utána a férj jön hozzám és mondja: „A feleségem veszekszik, kiabál”. „Ide figyelj, a gyerekeid és szerencsétlen feleséged éjfélekig vár téged epekedve, -mondom neki, - te pedig részegen mész haza és káromkodni kezdesz! Szégyen! Azért házasodtál meg, hogy gyötörd a családodat?”. Vannak olyan esetek, hogy az egyiknek és a másiknak is igaza van. Egyszer elmeséltem egy társaságnak, milyen ártatlan volt a Makroiánnisz (Görög szabadság harcos). Testi és lelki ártatlansága volt. Amikor felugrik valaki és azt mondja: „Nem, ne állítsuk be Mákrijánniszt szentnek!”. „Miért ne?”, kérdezem. „Mert megverte a feleségét”, feleli. Nézd, elmondom neked mi történt: „Mákrijánnisz, ha néha volt egy tallérja és jött egy aszszony, kinek gyereke is volt, hát neki adta. Szegény felesége meg sopánkodott. Mondván, de hát neked is gyerekeid vannak, miért adtad neki? Ő meg lepofozta, így szólva: Neked meg van a férjed, aki gondoskodik rólad. Ennek a szerencsétlennek nincsen férje, ki fog róla gondoskodni?” Vagyis mind kettőnek igaza volt”. Aztán, ha az egyikük a házaspár közül, lelki életet él, akkor ha igaza is van, valahogy még sincs igaza. Mert mint lelki embernek, egy igazságtalanságot lelkileg kell kezelnie. Vagyis mindent az égi igazságszolgáltatás szerint kell intézni, azt nézve mi
A türelemmel mentődik meg a család
59
van a másik kedvére. Mert, ha egy lélek gyenge és vétkezik, bizonyos értelembe van mentsége. A másik azonban, ki jobb lelki állapotban van és nem mutat megértést, sokkal jobban vétkezik. Ha a lelki emberek is világilag kezelik a dolgokat, a világi, az emberi igazság szerint, mi lesz az után? Egyfolytában a világi bíróságokra kell járniuk. Ezért is szenvednek az emberek.
60
61
MÁSODIK RÉSZ A SZÜLŐK ÉS KÖTELEZETSÉGEIK
„A szülőknek kik világra hozzák a gyermekeket, testet adva nekik, amennyire tudnak, gondoskodniuk kell a lelki újjászületésükről is”
62
A SZÜLŐK ÉS KÖTELEZETSÉGEIK
A gyermek nemzés
63
ELSŐ FEJEZET A GYERMEK NEMZÉS
Szent Joakim és Anna a legszenvedélytelenebb házaspár
J
erondasz, beszéljen nekünk Szent Annáról és Szent Joakimról. Egyszer valamit elkezdett nekünk mondani.
– Már gyerekként nagy hódolatot éreztem irántuk. Még azt is mondtam valakinek, hogy amikor szerzetessé leszek avatva, a Joakim nevet szeretném kapni. Mennyivel tartozunk nekik! Szent Joakim és Anna a legszenvedélytelenebb házaspár, ki valaha létezett. Egyáltalán nem törődtek testi dolgokkal. Az Isten így teremtette az embert és ilyennek akarta, hogy szülessenek, szenvedély nélkülinek. De a Paradicsom elvesztése után, a nő és a férfi kapcsolatába bejött a szenvedély. Amint találtatott egy szenvedély mentes házaspár, amilyennek az Isten teremtette az embert és amilyennek akarta, hogy szülessenek,
64
A SZÜLŐK ÉS KÖTELEZETSÉGEIK
megszületett a Szűz Anya, ez az ártatlan teremtés, és ezután öltött testet a Krisztus. Úgy gondolom, hogy előbb is leszállt volna Krisztus a földre, ha lett volna egy ártatlan pár, amilyenek Szent Joakim és Anna voltak. A Római Katolikusok tiszteletből ugyan, de abba a tévhitbe vannak, hogy a Szűz Anya az eredendő bűn nélkül született. Pedig a Szűz Anya nem volt mentesítve az eredendő bűntől, hanem úgy született, ahogy az Isten akarta, hogy szülessenek az emberek a teremtés után. Felettébb ártatlan volt, fogantatása gyönyör nélkül lett. (Az Istenszülő természetes módon született és nem szűzi fogantatással, ahogy Damaszkuszi Szent János írja lásd: A Szűz Anya születése című munkája PG 96, 669A, tovább művelve a szentséget mit szüleitől kapott). Szent szülei forró imádsággal kérték az Istent, hogy gyermeket ajándékozzon nekik, nem testi vágyból egyesültek, hanem Isten iránti engedelmességből.
Az önmegtartoztatás a házas életben Az Isten „mindent igen jóra alkotott” (Mózes első könyve 1, 31). A férfi testi vonzalmat érez a nő iránt és a nő a férfi iránt. Ha nem lenne ez a vonzalom, soha senki nem állna neki családot alapítani. Számításba venné a nehézségeket amik később várnak rá a családban a gyerekneveléssel stb., és nem szánná rá magát, hogy neki vágjon.
A gyermek nemzés
65
Az első ember pár bukása után, a testiség némelyeknél öt százalék volt, tíz vagy harminc stb. De ma hol van olyan ember kit csak öt százalékban befolyásol a teste, vagyis, hogy ártatlan természetű legyen! Minden embernek adatott az Istentől lehetőség, hogy elérjen a szenvedélyek nélküli életbe, ha jóravalólag küzd. Nincs mentsége a házasoknak azért mert, a házas életet választották. Nem felejthetik el, hogy az ember nem csak test, hanem lélek is, nem hagyhatják magukat féktelenül. Küzdeniük kell, hogy alárendeljék a testet, lelküknek. Ha próbálnak lelkileg élni, Lelki Atyjuk vezetésével, lassanként megízlelnek majd más örömöket is, lelkieket, égieket, és nem fogják a testi örömöket keresni. Kötelességük küzdeni az önmegtartóztatásért, hogy ne adják tovább a testi szenvedélyt gyermekeiknek is. Egy kis gyermek kinek szülei nagyon test szerint élnek, kis korától fogva ilyen hajlamú lesz, mert átveszi testi viselkedésüket. Eleinte ez enyhe, ahogy minden öröklött szenvedély – mint a csalán, mikor kisarjad, lágy, meg is foghatod, mikor pedig megnő , csíp – egy jó Lelki Atya, ki körültekintő, megtudja gyógyítani. Ha azonban nem szokik le róla fiatalon, nagyon kell majd küzdenie, mikor felnő, hogy leküzdje. Evvel a tárggyal kapcsolatban írta a Jerondasz egy levelében: ”A nős papok és világiak házastársi kapcsolatáról amit kérdezel, az Egyház Atyák nem rendelkeznek konkrétan, mivel nem egyformák az emberek. Az Atyák kinek-kinek a jóravalóságára, természetére, lelki érzékenységére és erejére bízzák. Hogy még érthetőbb legyek leírok eseteket házas papokról és világiakról
66
A SZÜLŐK ÉS KÖTELEZETSÉGEIK
kiket ismerek. Vannak köztük olyanok kik a házasság kötést követően egyesültek, született egy, kettő vagy három gyermekük és utána szüzességben élnek. Mások évente egyszer, gyermek nemzés céljából vannak együtt és utána megint mint testvérek élnek. Mások a böjti időszakokban tartóztatják meg magukat. Vannak akiknek ez se sikerül. Vannak kik egyszer a hét közepén, hogy kimaradjon három nap a vasárnapi Áldozás előtt és után. Mások még ebben is botladoznak, ezért is mikor Feltámadása után megjelent Urunk az Apostoloknak első szava ez volt: „Ahogyan engem elküldött az Atya, én is elküldelek titeket. Vegyetek Szent Lelket! Akinek megbocsátjátok a bűneit, azok bocsánatot nyernek, akikéit pedig megtartjátok, azoknak a bűnei megmaradnak.” (János 20, 21-23). A cél az, hogy mindenki belátással, jóravalólag küzdjön, lelki ereje szerint. Eleinte persze nem segít a fiatal kor, de ahogy telnek az évek és betegessé válik a test, tért hódíthat a lélek így a házasok is kezdhetnek megízlelni szent gyönyöröket. Természetszerűleg elfordulnak a testi gyönyöröktől, miket akkor elhanyagolhatónak látnak. Így valahogy megszentelődnek a házasok is és elérnek a Paradicsomba a fáradságos kanyargó ősvényről. Míg a szerzetesek fennen járnak, sziklákat mászva meg jutnak fel a Paradicsomba. Tudnod kell a kapcsolat kérdése, nem csak a tiéd és nincs is jogod egyedül szabályozni, hanem „egyetértésben” Pál Apostol szerint. Amikor pedig „egyetértésben” történik, megint csak vigyázat szükséges. Az erősnek a gyenge helyébe kell képzelnie magát. Sokszor, hogy az egyik fél ne szomorítsa el a másikat, azt mondja egyetért, de belül szenved. Ez főként nőknél van akik csak kicsit Isten félők és vehemens testük van. Olyan is sokszor előfordul, hogy hitbuzgó férfiak tekintet nélkül feleségükre, kik
A gyermek nemzés
67
látszólag belegyeznek, túl hosszú időre élnek önmegtartóztatásban, ekkor a nők szenvednek és ideg rohamban törnek ki stb. A férjek azt hiszik, hogy feleségük előre haladott az erényben és még ártatlanabbul akar élni még hosszabb időszakokban, utána bejön a kísértés a nőknél és barátokat akarnak megismerni. Ha ez megtörténik, a nőt gyötri lelkiismerete bukása miatt, a férfi pedig még ártatlanabbul próbál élni látva, hogy feleségének nincs kedve. Azt hiszik, hogy lelkileg előre haladt feleségük és már nem vágyik testi dolgokra. Az ok persze az érthető női önzés és irigység is amit a kishitűek éreznek. A nő, ha látja, hogy a férfi lelki életet akar élni, megerőlteti magát, hogy túl tegyen a férfin. ...Bocsáss meg nekem, hogy idegen szőlőbe tévedtem, mert a szerzetes munkája az imádság és nem ezek a dolgok, de hogy ne szomorítsalak el, arra kényszerültem, hogy le írjak pár dolgot abból amit távolról ismerek, amik gyötrik testvéreinket a világban és teret adnak az ellenségnek. Nagy jelentőségű, hogy ha mind két házas társ azonos vérmérsékletű. Ha véletlenül az egyik nyugodt a másik vehemens, az erős áldozatot kell, hogy hozzon a gyenge iránt, lassanként egyformák lesznek, így mindketten egészségesen tudnak együtt haladni. (Lásd: Tátszi Atya, Jerondasz Paisziosz, Kónitsza 1995, 176-178 oldal).
68
A SZÜLŐK ÉS KÖTELEZETSÉGEIK
Az emberi logika az Isten akaratában a gyermeknemzés terén Sokszor aggódó házaspárok kérik véleményemet a gyermeknemzéssel kapcsolatban. Vannak akik egy két gyermeket szeretnének, mások sok gyermeket. Ami azonban hasznukra válna, ha az Istenre hagynák ezt a kérdést. Hagyják életüket a szent gondviselésre és ne a maguk programját kövessék. Hinniük kell benne, hogy az Isten, Aki az ég madarainak is gondját viseli, sokkal inkább tőrödik saját gyermekeivel. Volt egy tengerész ki tizennyolc éves korában házasodott meg. Ő is szegény volt és a lány is kit elvett. Egy alagsori lakást béreltek. A lány is talált valami kis munkát és nagyon szerényen éltek. Képzeljétek el, asztalként egy zöldséges ládát használtak, amibe egyszer őszibarackot vettek. Később gyermekeik is lettek és nagyon takarékoskodtak, hogy fölneveljék őket. De mégis, végül saját házuk lett. Néhányan először mindent elakarnak rendezni és utána gondolnak gyerekre. Egyáltalán nem veszik számításba az Istent. Megint mások ezt mondják: „ma nehéz az élet, elég egy gyerek, mert azt is nehéz felnevelni” és nem vállalnak több gyereket. Nem értik mennyire vétkeznek ezzel a felfogással, mert nem bízzák magukat az Istenre. Az Isten irgalmas. Amint látja, hogy nem boldogulnak már, nem nehéz neki, hogy ne adjon nekik több gyermeket.
A gyermek nemzés
69
Sokan neki indulnak a házasságnak anélkül, hogy a gyermek nemzés céljuk lenne és azok keresztényi felnevelése. Nem akarnak sok gyereket, hogy ne legyen gondjuk, és kutyát meg macskát tartanak lakásaikban…Hallottam, hogy most (1990ben hangzott el) Amerikában kutya helyett egy fajta nagyon drága malacot tartanak otthonaikban ami nem nő nagyra. Azért tenyésztették így ki, hogy a lakásokban elférjen. Gyermeket nem akarnak, mert nyűg rá mosni stb., és a disznót fürdetik! A kutya legalább házőrző is. Félelmetes! Ausztráliában láttam, hogy van öregek otthona kutyáknak és macskáknak…, még temető is az álatoknak! (A Jerondasz 1977-ben járt Ausztráliában, Egyházi meghívásra, hogy az ottani Görögöknek segítsen lelkileg). Az emberek, ha így haladnak, egereket fognak tenyészteni, konzervbe rakják őket, hogy a macskákat etessék, nyulakat fognak tenyészteni, hogy konzervet készítsenek belőlük a kutyák ellátására, a többi ember pedig éhen hal. Látod, ha valaki megöl egy kutyát, lehet hogy többe kerül neki mint ha embert ölt volna. Persze attól függ kié volt a kutya…Hova jutottunk!... Korunkban az ember kevesebbet ér egy kutyánál. Csodálkozok néhány Lelki Atyán, hogy miket beszélnek. Egyszer zarándokok kik Kalyibámhoz jöttek megkérdeztek: „Jerondasz, Aranyszájú Szent János írja valahol, hogy a házaspárok ne vállaljanak gyermeket?”. „Mit beszéltek? Hol hallottátok ezt?”, kérdezem őket. „Ez és ez az Atya mondta nekünk”. Elcsíptem azt a bizonyos Atyát és kérdezem tőle. „Mondtál ilyet?”. „Igen”, feleli. „Hol találtad ezt leírva?”, kérdezem tőle. „Aranyszájú Szent János említi a Szűziességről szóló írásában.” „Ide figyelj, mondom neki, én nem olvastam Aranyszájú Szent Jánost, de le-
70
A SZÜLŐK ÉS KÖTELEZETSÉGEIK
hetetlen, hogy a Szent ilyet írjon, valami másról lesz szó. Hozd ide lássam, mit ír”. Oda hozza a könyvet és mutatja azt a részt. Elolvasom és látom, hogy a Szent ezt írja: „Most megsokasodtak az emberek és lehetőségetek nyílik rá, hogy szűziességben éljetek, nem úgy van mint régen mikor utódokat kellett hagyni”, vagyis nem mondja, hogy „ne szüljetek gyermekeket” és ragaszkodik ehhez. Valaki pap és theologus és ilyen dolgokat beszél! Csak, hogy mutassa ő Aranyszájú Szent Jánost olvas, disszertációkat ír, hogy jó Lelki Atyának tartsák! Tudjátok milyen károkat okoznak ilyen téveszmék emberekben kik megakarják nyugtatni lelkiismeretüket? Sokaknak, kik ma világilag élnek nincs értelme a családnak. Ezért vagy nem házasodnak meg vagy megházasodnak, de nem akarnak gyereket vagy megölik a gyerekeket elvetetéssel, így maguk semmisítik meg nemzetségüket. Vagyis maguk pusztítják el magukat, nem az Isten semmisíti meg őket. Míg a hívők kik megtartják az Isten parancsolatait, részesülnek az Isteni Kegyelemben, mert az Isten bizonyos értelemben köteles rajtuk segíteni a nehéz időkben amiket átélünk. És látunk keresztény családapákat, kik annyi gyereket nevelnek Isten félelemben ahányat ad nekik az Isten. És minden gyermek kiegyensúlyozott, boldog, Istentől megáldott, és boldogulnak, viszik valamire. Mikor azt mondjuk: „mi lesz a világgal?”, látjuk most, hogy az Isten áldásával halad egy jó nemzedék. Az ördög pusztítja, de a Jó Isten is munkálkodik és nem fogja hagyni, hogy kiveszszen nemzedékünk.
A gyermek nemzés
71
Nehézségek a gyermeknemzésben – Jerondasz, egy nő aki nem Orthodox, ha nem tud gyermeket szülni és kéri, megengedhető, hogy viselje az övet amit megáldottunk Szent Árszeniosz Ereklyéivel? (Szent Árszeniosz, ahogy az életrajzában olvashatjuk, meddőség esetén, megáldott egy madzagot és egy nőnek adta, hogy viselje, hogy feloldódjék a meddőség. A Jerondasz azt mondta nekünk, hogy áldjunk meg egy szalagot Szent Árszeniosz Ereklyéivel és adjuk a nőnek, akinek ilyen problémája van, hogy viselje). – Hisz a Szent erejében vagy azt gondolja, hogy mágikus úton kap majd segítséget? Ha hisz a Szentben, lehet neki viselni. Néhány nőnél, kik nem tudnak gyermeket szülni, a lelki törvények is működnek, mert nem alapítottak időben családot. (Lásd negyedik rész ötödik fejezete) Kezdenek válogatni. „Nem, ez ilyen, amaz meg olyan”, valakinek adnak egy ígéretet, de közben másra is néznek, aztán nemet mondanak annak kinek elígérkeztek, az meg ahelyett, hogy áldásnak venné, hogy elhagyja mielőtt elvette volna, megy és öngyilkos lesz. E, milyen családot fog csinálni egy ilyen lány? Más nők azért nem tudnak gyerekre szert tenni, mert fiatal korukban kicsapongó életet éltek. Megint másokat a táplálkozás befolyásol. Sok étel tartalmaz méreg anyagokat és hormonokat. Vannak házaspárok, kik rögtön az esküvő után gyermeket akarnak és ha kicsit várat magára, kezdenek idegeskedni. De, hogy lehetne gyerekük, ha tele vannak feszültséggel és idegesek? Ha
72
A SZÜLŐK ÉS KÖTELEZETSÉGEIK
elűzik a feszültséget és az idegességet és egy jó lelki kerékvágásba állítják életüket, akkor lesz gyerekük. Néha az Isten szándékosan késik a gyermek áldással valamelyik házaspárnál. Láttátok Szent Joakimnál és Annánál és Zahariás Prófétánál meg Szent Erzsébetnél, vénségükre adott gyermeket az Úr, hogy betöltse az idők kezdete előtti tervét, az emberek megváltására. A házaspároknak mindig készen kell állniuk, hogy elfogadják az Isten akaratát életükben. Aki az istenre bízza magát, azt nem hagyja el az Isten. Semmit nem mi magunk teszünk, és az Isten mi mindent tesz értünk! Mennyi szeretettel és bőkezűséggel ad nekünk mindent! Van valami az Isten számára amit ne tudna megtenni? Egy házaspárnak öt gyermeke volt, de mikor felnőttek, megházasodtak és elköltöztek, ők pedig egyedül maradtak. Ekkor elhatározták, hogy még egy gyereket szeretnének, hogy bearanyozza öregségüket. Annak ellenére, hogy a feleség olyan korban járt már amiben nem foganhat és emberileg ez lehetetlen volt, de nagy hitük volt az Istenben és egy fiú gyermekük lett. Így velük volt öregségükre legfiatalabb fiúk, akit szintén felneveltek. A gyermeknemzés dolga nem csak az emberen múlik, az Istentől is függ. Ha az Isten alázatot lát olyan házaspároknál kik nehezen tesznek szert gyermekre, akkor nemcsak egy gyereket ad nekik, hanem sok gyermekessé tesz őket. Amikor azonban makacsságot és önzést lát, ha tejesíti is kérésüket, kielégíti makacsságukat és önzésüket. Hó tisztán kell magukat az Istenre
A gyermek nemzés
73
hagyni. Szóljanak így: „Istenem, Te a javunkat akarod, legyen meg a Te akaratod”. (Máté 6, 10) Akkor lesz meg az amit kérnek. Mert mikor azt mondjuk „legyen meg a Te akaratod” és bizalommal az Istenre hagyjuk magunkat, akkor lesz meg az Isten akarata. De mi egy részről azt mondjuk „legyen meg a Te akaratod”, más részről pedig ragaszkodunk a mi akaratunkhoz. Akkor mit is tehetne az isten?
Gyermektelenség – Jerondasz, megkérdezett bennünket egy házaspár kik vérszegénységben szenvednek, hogy kell-e gyermeket vállalniuk. Azt mondtuk nekik, kérdezzék meg a Lelki Atyjukat. – A Lelki Atyák nem mondhatják az ilyen házaspároknak, hogy ne vállaljanak gyermeket. Jóravalóságra kell őket vezetni, hogy küzdjenek az önmegtartóztatásért és körültekintően vezetni őket. – Jerondasz, vannak házaspárok kik nagyon lelkileg élnek, még sincs gyermekük. – Az isten sokaknak nem ad gyermeket, hogy szeressék a világ összes gyermekét minta sajátjukat és segítsenek lelki újjá születésükben. Volt egy ember kinek nem volt gyermeke, de mikor kijött a házból, a környék összes gyermeke oda sereglett és nagy szeretettel vették körül. Nem eresztették munkába
74
A SZÜLŐK ÉS KÖTELEZETSÉGEIK
menni. Látjátok, az Isten nem adott nekik saját gyermekeket, de megajándékozta azzal az áldással, hogy a szomszédság összes gyermeke mint apját szerette és a maga módján segítette őket lelkileg. Az Isten döntései végtelen bölcsek. Máskor meg azért nem ad gyermek áldást az Isten, hogy elrendezzen egy-egy árvát is. Ismertem egy jó Keresztényt, aki ügyvéd volt. Egyszer mikor a városában jártam, meglátogattam, és szíveslátása rábírt, hogy nála maradjak egy napig. Megismertem a feleségét is, ki hasonlított hozzá az erényekben. Beszéltek nekem egymás lelki életéről. Később sok Kereszténytől tudtam meg, hogy segítenek rajtuk. Az Istennek ez az embere tisztességgel végezte az ügyvédi munkát. Ha látta, hogy valaki szélhámos, nem csak, hogy nem vállalta az ügyet, de szigorúan meg is feddte, hogy változzon meg. Ha bűnöst látott, de bűnbánót, próbálta valahogy rendbe hozni a dolgokat vagy csökkenteni a büntetést. Ha szegényt látott kivel igazságtalanság történik, egyáltalán nem kért pénzt és a tárgyaláson próbálta felmentetni. Nagyon egyszerűen élt, így a kevés pénz amit keresett elég volt neki, még arra is futotta, hogy szegény családokon segítsen. Az ügyvéd otthona valódi lelki oázis volt a város sivatagában. Ott összegyűltek az emberek gondjaikkal, szegények, munkanélküliek családi problémákkal, ő pedig melléjük ált mint jó apa. Voltak ismerősei különböző beosztásokban, akinek telefonált, szívességet kérve mások számára és senki se mondott neki „nemet”, mert mindenki szerette és tisztelte. Ugyan így tevékenykedet a felesége is. Szegény gyermekeken segített vagy fiatalokon kik nehezen boldogultak tanulmányaikkal. Úgy tekintettek rá mint édesanyjukra. Egyszer csak azonban előadta nekem egy
A gyermek nemzés
75
panaszát. „Mikor megházasodtam, Atyám, mondta el, rögtön felmondtam tanárnői állásomat, mert úgy gondoltam igazán jó anya leszek. A Krisztustól még azt is kértem, hogy adjon nekem húsz gyermeket, de sajnos egyet se adott”. Ekkor így feleltem neki: ” Neked, testvérem, ötszáznál több gyermeked van és még panaszkodsz? Krisztus látta jóságos szándékodat és megjutalmaz érte. Most, hogy annyi gyermek lelki újjászületésében segítesz, jobb anyává válsz sok más anyánál és túl teszel még a sok gyermekes anyákon is. Nagyobb fizetséged is lesz, mert a lelki újjászületéssel a gyermekeknek biztosítva lesz az örök élet”. Egyébként örökbe is fogadtak egy kislányt és rá hagyták vagyonukat. Ő ápolta őket és mikor elhunytak kolostorba ment – még ha az otthonuk olyan is volt mint a kolostor, mert az összes szertartást felolvasták. Az esti istentiszteleten más keresztény testvérek is részt vettek, a déli és a reggeli imákat hármasban olvastak. Ezek az áldott lelkek sok fájó lelket segítettek meg. Isten nyugosztalja őket is. Ezért mondom, hogy a legnagyobb és a legjobb sokgyermekes az az ember ki újjá született lelkileg és segít a világ összes gyermekének lelki újjászületésében, hogy biztosítsák lelküket a Paradicsomban. – Néhányan, Jerondasz, kiknek nem lehet gyermeke, örökbefogadáson gondolkoznak. – Igen, jobb ha örökbe fogadnak. Nem kell erőltetniük. Az amit az ember akar, nem mindig az isten akarata is.
76
A SZÜLŐK ÉS KÖTELEZETSÉGEIK
– Jerondasz, az örökbe fogadó szülők, egy bizonyos korban el kell, hogy mondják a gyermeknek, hogy örökbe fogadták? – E, a legjobb, ha elmondják neki. De az aminek jelentősége van, hogy nagyon és helyesen szeressék a gyermeket. Vannak gyermekek kik a saját szüleikkel élnek, de más embereket jobban szeretnek, mivel a szülőknek nincsen szeretete.
A sok gyermekes családok Az Isten szereti és különösen gondoskodik a sok gyermekesekről. Egy nagy családban sok lehetőség adott a gyermekek rendes fejlődésére, amennyiben szüleik helyesen nevelik őket. Az egyik gyermek segít a másiknak. A legnagyobb lány segít az anyának, a második gyermek gondoskodik a legkisebbről stb. Létezik az adás szelleme, a szeretet és az áldozat hozás légkörében élnek. A kicsi a nagyot szereti és tiszteli is. Ez természetesen fejlődik ki egy sok gyermekes családban. Ezért, ha a családban csak egy vagy két gyermek van, a szülőknek nagyon kell ügyelniük, hogyan nevelik őket. Általában azt nézik, hogy ne hiányozzon nekik semmi, amikor is a gyermekeknek minden a sajátjuk és teljesen haszontalanná válnak. Nézzünk egy egyke lányt kinek mindene megvan. Szolgálója ki időben hozza az ételét, rendbe rakja a szobáját stb. A szolgáló fizetést kap, de fejlődik is, mert ad, szolgál, míg a másik, ha nem hoz semmilyen áldozatot, érzéketlen marad, lelki fejlődés
A gyermek nemzés
77
nélküli. Én azt javaslom a fiataloknak, hogy sok gyermekes családból válasszanak párt, mert a gyermekek kik anyagi nehézségek közt nőttek fel, megszokják az áldozatot, mivel gondolnak rá, hogyan tudnának a szüleiknek segíteni. Ezzeknél ritkán találkozol a jóhoz szokott gyermekekkel. De a sok gyermekes szülőknek a szívük is gazdag. Emlékszem, a német megszállás alatt, volt a szomszédságunkban egy árva gyermek, ki teljesen egyedül maradt. Egy szegény családapa, tíz gyermekkel, megsajnálta őt, magához vette őt és felnevelte saját gyermekeivel együtt. És tudjátok később milyen áldásban részesült az Istentől! Hagyta volna az Isten segítség nélkül, ilyen jóravalósággal? Egy sok gyermekes családapa eleinte lehet, hogy nehézségekkel találkozik, de az Isten nem fogja elhagyni. Elmondok egy esetet: Egy családapa, kinek hat gyermeke volt, egyszer megkért, hogy imádkozzak, hogy a háztulajdonost kinél albérletben laktak, világosítsa meg az Isten és ne rakja ki őket. Sajnos sok tulajdonos, miközben bérbe adják lakásukat két fős családoknak öt kutyával vagy macskával amik piszkítanak, sok gyerekes családoknak nem akarják kiadni, hogy a ház álaga ne romoljon. Ez a szegény családfő belefáradt, hogy az felmondanak neki vagy ki se adják nekik a lakásokat, és házról házra kell költöztetnie kis gyermekeit, holmiit sok aggodalom közepette. Keményen dolgozott, előteremtette a szükségleteket családja számára, nem alkudott a bérleti díjból csak, hogy hagyják a tulajdonosok néhány évig, ne kelljen az állandó költözködéssel vesződnie. Mikor meghallottam ezeket, megsajnáltam és ezt mondtam: „Ne
78
A SZÜLŐK ÉS KÖTELEZETSÉGEIK
aggódjál, az Isten, a te gyermekeidet is számon tartja. Ő a teremtő, Aki a legfontosabbat adja a gyermekeknek, a lelket, míg te a feleségeddel, mint teremtő társak, adjátok a testet. Vagyis az Isten jobban törődik a gyermekeitekkel nálatok”. Nem telt el két-három hónap és jön boldogan: „Hála Istennek, az Úr adott nekem házat és így még elég pénzem is maradt.”. Megkérdeztem, mi történt és ezt mondta el: „A falumba készülve, a buszmegállóban ültem. Amíg várakoztam oda jött hozzám egy sorsjegy árus és kért, hogy vásároljak tőle. Én mint Keresztény nem szoktam szerencse játékot űzni, ezért elküldtem. Mikor azonban láttam tovább menni, arra gondoltam, talán nagy szükséget szenved és vissza hívtam. Elővettem pénzt, hogy kifizessem, de nem kértem a sorsjegyet. De ő becsületes volt és nem fogadta így el. Megint megsajnáltam és mivel segíteni akartam rajta, így szóltam: „Adj egyet, hátha szükségem lesz rá”. Így vettem egy sorsjegyet az ő kedvéért csak egy kicsit azt sajnáltam, hogy megszegtem a szabályomat. Az a sorsjegy tehát nyert egy nagy összeget, házat vettem, pénzem is maradt, hogy felneveljem a gyermekeimet. Kiderítettem, hol lakik az a sorsjegy árus és titokban elég sok pénzt dobtam a levélládájába egy borítékban, mert tudtam nem fogadná el, ha kezébe próbálnám adni”. Félelmetes, hogy hat az Isten szeretete a jóravalóknál!
A gyermek nemzés
79
Az abortusz félelmetes bűn Jerondasz, egy negyven éves hölgy, kinek nagy gyermekei vannak, három hónapos terhes. A férje fenyegeti, ha nem veteti el, elválik tőle. Ha elveteti, a többi gyereke fogja megfizetni betegségekkel és balesetekkel. Manapság a szülők abortusszal megölik a gyerekeket és nincs rajtuk az Isten áldása. Régen, ha egy gyermek betegen született, megkeresztelték, angyalkaként halt meg, és biztosabb volt, hog a Mennybe kerül. A szülőknek voltak más, erős gyermekei és velük volt az Isten áldása. Most egészséges gyermekeket megölnek az abortusszal, otthon pedig eltartanak másokat kik betegek. Futnak a szülők Angilába, Amerikába, hogy meggyógyítsák őket. Utána pedig megint beteg gyermekeket szülnek, mert azok is ha életben maradnak és, családjuk lesz, lehet, hogy megint csak beteg gyermekeket szülnek, mi lesz ebből? Míg ha vállalnák pár gyermeket, nem futnának anynyira az egyért, a betegért. Meghalna és angyal lenne. Jerondasz, valahol azt olvastam, hogy évenként ötvenmillió abortuszt végeznek a világon és kétszázezer nő bele is hal. (1989-ben hangzott el) Megölik a gyermekeket, mert azt mondják, ha megsokasodnak az emberek, nem lesz mit enniük. Annyi megműveletlen föld van, annyi erdő, hogy rövid idő alatt a mai eszközökkel olajfa ligeteket csinálhatnának és adhatnának a rászorúlóknak. nem arról van szó, hogy kivágják a fákat és nem lesz oxigén, mert
80
A SZÜLŐK ÉS KÖTELEZETSÉGEIK
megint fák lennének ott. Amerikában elégetik a búzát és itt Görögországban is kidobják a gyümölcsöket stb. a szeméttelepre, Afrikában pedig éhen halnak az emberek. Mikor Abesszíniában haltak éhen az emberek, mert nagy szárasság volt, mondtam egy ismerősömnek, aki ilyen eseteknél segít mint élelmező, hogy menjen el a szeméttelepre, rakjon meg egy hajót és küldje oda ingyen. Hány embriót ölnek meg nap mint nap! Az abortusz félelmetes bűn. Gyilkosság, ráadásul a legrosszabb gyilkosság, mert megkereszteletlen gyermekeket ölnek meg. Meg kell érteni a szülőknek, hogy az élet a fogantatástól kezdődik. Egy éjszaka, az Isten megengedte, hogy félelmetes látomást éljek meg, ami erről a dologról tájékozatott engem! Virrasztottam egy ünnep alkalmából, gyújtottam két gyertyát, ahogy máskor is szoktam, még akkor is mikor alszom, azokért kik szenvednek testileg és lelkileg. Beleértve ebbe az elhunytakat is. Éjfélkor miközben mondtam az imát, látok egy nagy mezőt kerítéssel körbe véve, búzával bevetve, ami éppen kezdett szárba szökni. Balról egy száraz rész volt, tele sziklákkal és hasadékokkal, ami egyfolytában ezernyi jajszótól visszhangzott, szívszaggatóan. Még ha a legkeményebb ember hallotta volna is, lehetetlen, hogy ne rendült volna meg. Miközben szenvedtem a jajveszékeléstől és tudni akartam honnan jön is mit jelent mindez, hallottam egy hangot ami így szólt hozzám: „A szántóföld az elvetett búzával, mely még nem hozott kalászt, az olyan lelkek Temetője kik felfognak támadni. Ahol pedig a hely jaj kiáltásoktól hangos, azok a lelkek vannak kiket abortusszal öltek meg”. Ezután a látomás
A gyermek nemzés
81
után lehetetlen volt magamhoz térni, a nagy fájdalomtól amit azokért a gyermekekért éreztem. Lefeküdni se tudtam, hogy pihenjek, pedig nagyon kimerült voltam az nap. – Jerondasz, történhet valami az abortusz törvény vissza vonásában? – Lehet, de meg kell mozdulnia a vezetőknek, az Egyháznak stb., hogy értesüljenek emberek az alul népesedés következményiről. A papok magyarázzák el az embereknek, hogy az abortusz ellenkezik az Evangélium törvényeivel. Az orvosok pedig a maguk részéről beszéljenek a veszélyekről, melyeknek a nők vannak kitéve ha abortuszt csinálnak. Látod, az európaiakban meg volt a nemesség, amit örökletesen gyermekeikre hagytak. Nekünk meg volt az Isten félelem, de elvesztettük és nem hagyjuk örökletesen a következő nemzedéknek, ezért törvényesítjük most az abortuszt, a polgári esküvőt… Mikor egy ember áthágja az Evangélium törvényét, csak ő a felelős. Amikor azonban azt ami ellenkezik az Evangélium parancsolataival az állam törvényesé teszi, akkor az egész nemzetre száll az Isten haragja, hogy megnevelje.
82
A SZÜLŐK ÉS KÖTELEZETSÉGEIK
Az anya szerepe a gyermeknevelésben
83
MÁSODIK FEJEZET AZ ANYA SZEREPE A GYERMEKNEVELÉSBEN
Az anya szeretete
J
erondasz, egyszer azt mondta nekünk, hogy a szeretettel az ember felnő, éretté válik.
– Nem elég, hogy valaki szeresse a másikat, jobban kell szeretnie önmagánál. Az anya jobban szereti gyermekeit saját magánál. Éhesen is megeteti őket, de nagyobb boldogság ez neki mint a gyerekeknek. A gyermekek anyagilag vannak táplálva, az édesanya pedig lelkileg. Ők megízlelik az ételeket, míg ő megérzi a lelki boldogságot. Egy lány mielőtt megházasodna lehet, hogy délelőtt tízig alszik és még várja, hogy az anyukája elkészítse a tejecskéjét. Mindenhez lusta. Mindent készen akar, elvárja, hogy mindenki kiszolgálja őt. Elvárások az anyától, elvárások az apától, hogy ő
84
A SZÜLŐK ÉS KÖTELEZETSÉGEIK
pedig lustálkodhasson. Pedig benne van a természetében a szeretet, de nem fejlődik ki, mert folyton segítséget kap az anyától, ajándékokat az apjától és testvéreitől. Abban a pillanatban azonban, hogy anya lesz, mint robot kezd dolgozni, bármit kibír, mert folyton a szeretet munkálkodik. Korábban undor fogta el, ha valami piszkosat érintet, szaladt illatos szappannal kezet mosni. Később, mikor a csecsemőt kell tisztába tenni, olyan mintha csak lekvárhoz nyúlna! Nem undorodik. Régebben ha felkeltették, kiabált, hogy miért zavarják. Később mikor sír a gyermek, egész éjszaka virraszt és nem esik nehezére. Törődik vele és örül. Miért? Mert már nem gyerek. Anya lett és eljött a szeretet, az áldozat. Az anyának több szeretet és áldozat jut az apánál, mert az apának nem jut sok lehetőség áldozat hozatalra. Az anya többet gyötrődik, fáradozik a gyermekekkel, de egyúttal töltést is kap tőlük. Ad és ad, ezért egyfolytában kap is. Az apa nem is terhelődik meg annyira a gyermekekkel, de nem is töltődik fel, ezért szeretete nem akkora mint az anyáé. Hány anya jön sírva és kér: „Imádkozz Atyám, a gyerekemért”. Mennyi aggodalom van bennük! Kevés férfi kér: „Imádkozz, elzüllik a gyerekem”. Ma is, egy szerencsétlen anya, milyen lelkesen állította sorba nyolc gyermekét, hogy áldást kérjenek. Egy apa nehezen tenné meg ezt. Oroszország is az anyák miatt tartatott meg. Az atyai ölelés, ha nincs benne Isteni kegyelem, száraz. Míg az anyai ölelés, melenget, ha nincs is Istene, van teje. A gyermek szereti az apját és tiszteli, de az anya gondoskodásával és érzékenységével jobban nő szeretete az atyja iránt is.
Az anya szerepe a gyermeknevelésben
85
A gyermektelenség kihasználása A nő, kinek nincs gyermeke és nem használja ezt ki lelkileg, szenved. Mit nyaggatott egyszer egy nő kinek nem voltak gyermekei! A férje magas beosztásban dolgozott. A nőnek házai voltak amiket bérbe adott, ők maguk egy nagy házban laktak, nagy hozománya is volt. Lusta volt bevásárolni menni, főzni se szeretett, de nem is tudott. Telefonon rendelt és készen hozták neki. Semmi se hiányzott neki, de mégis gyötrődött, mert semmi se elégítette ki. Egész nap otthon ült, ez is baj volt, az is baj volt, ezt unta, amaz untatta. Fojtogatták gondolatai, míg nem nyugtatót kellett szednie. A férje magával vitte az irodájába, hogy ne legyen egyedül otthon, a nő pedig lógott rajta, hogy elüsse az idejét. A férj unta, de elkellett végeznie a feladatát is. Mikor találkoztam az asszonnyal mondtam neki: „Ne ülj egész nap otthon és penészedjél. Menj el egy kórházba, látogass betegeket”. „Hova menjek Atyám? -mondja -nehéznek tűnik nekem”. „Akkor csináld a következőt: Mond el a napi imádságokat, reggel délben és este stb. végezz pár leborulást is”. „Nem tudok”, mondja. „E, akkor foglalkozz a Szentek életével”. Mondtam neki olvassa el az összes nő életét kik megszentelték életüket, arra gondolva, onnan majd merít valamit ami segít rajta. Féltem teljesen szembesíteni önmagával, hogy ne végezze elmegyógyintézetbe. Teljesen haszontalanná lett. Erős motor, de megdermedt olajjal. Mindezzel azt akarom mondani, hogy a nő szíve haszontalanná válik, ha a szeretet ami természete része, nem talál kiutat. És látod, a másik öt-hat vagy akár nyolc gyerekkel, teljesen pénz
86
A SZÜLŐK ÉS KÖTELEZETSÉGEIK
nélküli szegény, örül. Jóravaló és rátermett. Miért? Mert megtalálta a célját. Egy eset felkeltette az érdeklődésemet: Egy ismerősömnek két húga volt. Az egyik nagyon fiatalon házasodott meg és sok gyermeke lett. Feláldozta magát. Még varrást is vállalt és a szegénynek küldött segítséget. Eljött néhány napja és azt mondta: „már unokáim is vannak!” és repesett a szíve az örömtől. A másik nem házasodott meg, nem hasznosította lelki erőit, gondtalan volt…ne is kérdezd! Egy haszontalan dolog! Még az életet is unta. Idős édesanyjától elvárta, hogy kiszolgálja és még panaszkodott. Látjátok, hogy van ez? Nem történt meg benne a változás, mert nem lett anya és nem is hasznosította a szeretetet ami a női természetben lakozik, segítve a rászorulókon. Ezért mondom, az áldozat elengedhetetlen a nőnél. A férfi, még ha nem is műveli a szeretetet, nem szenved nagy kárt. A nő azonban, a maga szeretetével, ha netán nem adhatja tovább, olyan mint egy gép ami dolgozik, de nincs mit termelnie, remeg és másokat is megrázkódtat.
Az anya tűrőképessége – Jerondasz, Szent Nektáriosz egy levelében az apácákhoz azt írja, hogy ne felejtsék el, hogy nők és próbálják utánozni a szent életű nőket és ne a férfi Szenteket. Miért mondja ezt? Talán azért, mert a nőknek nincs tűrőképességük?
Az anya szerepe a gyermeknevelésben
87
– Kiknek? a nőknek nincs tűrőképességük? Hatalmas tűrőképességük van. A nő lehet, hogy testében gyenge, kevesebb ereje van mint a férfinak, de a szívével, ha kihasználja, olyan tűrőképessége van, hogy túl tesz a férfin. A férfinek igaz, hogy van testi ereje, de nincs olyan szíve mint a férfinek. Nemrég megfigyeltem egy macskát a Kalyibámnál a kis cicáival. Sovány volt és gyenge, a hasa olyan lapos mint egy deszka. Egy napon, jött egy nagy vadász kutya. A kandúr macska elmenekült. Az anya macska pedig, fölkelt, meggörbült, megvadult, kész volt a kutyára támadni. Csodálkoztam, honnan lelt ennyi bátorságot! Látod, ott voltak a cicái. Az anyának fájdalmai vannak, fáradozik, de nem érzi se a fájdalmat, sem a fáradságot. Hajtja magát, de mivel szereti a gyermekeit, szereti az otthonát, mindent örömmel csinál. Jobban elfárad egy olyan valaki aki egyfolytában fekszik, mint ő. Emlékszem az édesanyámra, mikor kicsik voltunk, vizet kellett hordania, ami nagyon messze volt a házunktól. Főznie kellett, tésztát gyúrni, ruhát mosni, a földekre is kijárt dolgozni. Vagyis megcsinált mindent és még mi gyerekek is nyüstöltük, igazságot kellett tennie, ha összevesztünk. Ezt mondta azonban: „Ez a kötelességem, kötetes vagyok mindent elvégezni rendületlenül”. Jó értelembe mondta. Szerette az otthonunkat, szerette a gyermekeit, és nem fáradt el a munkákban, mindent szívből tett, örömmel. Ahogy telnek az évek, annyival jobban szereti az anya az otthont. Annak ellenére, hogy idősebb lesz, egyre több áldozatot hoz, hogy fölnevelje a kis unokáit is. Erői csökkenek, de mivel
88
A SZÜLŐK ÉS KÖTELEZETSÉGEIK
szívből teszi, bátrabb a férfinál és bátrabb fiatal kori önmagánál. – És a betegségben, Jerondasz, a nőnek nagyobb hidegvére van a férfinál. – Tudod, hogy van ez? Az anya, a gyermek betegségeivel, sokszor áll szembe a betegséggel és számos tapasztalata lesz. Emlékszik hányszor ment és esett vissza a láz. Megélt pár nehéz pillanatot, ahogy a gyermek fullad vagy elájul és egy kis rázástól magához tér stb. A férfi nem látja ezeket, nincsenek ilyen tapasztalatai. Ezért, ha lázasnak vagy sápadtnak látja a gyermeket, pánikba esik: „Elveszítjük őt! Mit csináljunk most? Futás, hívjatok orvost!”.
Terhesség és szoptatás A gyermek táplálása a terhességtől kezdődik. Ha az anya, ki méhében gyermeket hord, feszült, ideges, a benne lévő embrió nyugtalan lesz. Mikor pedig az anya imádkozik és lelkileg él, méhében a gyermekecske megszentelődik. Ezért mikor a nő terhes, imádkoznia kell, egy kicsit tanulmányoznia az Evangéliumot, énekelnie. Ne idegeskedjen, de a környezete is figyeljen, hogy ne bántsák meg. Akkor a gyermek, ki meg fog születni, megszentelt lesz és szüleinek nem lesz gondja vele, se kis korában, se amikor felnő.
Az anya szerepe a gyermeknevelésben
89
Később, mikor megszületik a gyermek, szopnia kell. Az anya tej egészséget ad a csecsemőknek. A szopásnál a gyermekek nem csak tejet vesznek magukhoz, hanem szeretetet, gondoskodást, biztonságot, és így erős jellemük lesz. De magán az anyán is segít a szoptatás. Mikor az anyák nem szoptatják a gyermekeket, rendellenességek lépnek föl szervezetükben ami emlőeltávolításhoz is vezethet. Régen egy anya szoptathatta a szomszéd anya gyermekét is, ha nem volt teje. Manapság sok anyának nincs kedve még a saját gyermekét sem szoptatni. Az anya, ki lusta szoptatni, lustaságot ad át gyermekének is. Régen a sűrített tejes konzerv dobozon egy anya volt, ki gyermekét tartotta karjában. Most olyan anya van rajta aki virágot tart a kezében! Nem szoptatják az anyák a gyermekeket, így a gyermekek vigasz nélkül nőnek fel. ki fog nekik gondoskodást és szeretetet adni? A zacskós tehén tej? Fagyasztott üvegből szopnak és megfagy a szívük. Később mikor felnőnek, vigasztalást keresnek az üvegben, a kocsmákban. Isznak, hogy elfelejtsék a szorongást, és alkoholisták lesznek. Ha nem kapnak gondoskodást a gyermekek, nem is tudnak majd gondoskodást nyújtani és ez így megy generációkon át. Aztán jönnek az anyák: „Imádkozzál, Atyám! Elvesztem a gyermekemet”.
90
A SZÜLŐK ÉS KÖTELEZETSÉGEIK
A dolgozó anya – Jerondasz, helyén való, ha dolgozik a nő? – A férje mit mond neki? – A feleségére bízza. – Egy lány aki diplomát szerzett és dolgozni kezdett az esküvője előtt, nehezen hagyja majd ott a munkáját amikor anyává válik, hogy a gyermekeinek szentelje magát. Míg egy másik ki nem tanult, egyszerű munkája van, könnyebben ott tudja hagyni. – Ha nincsenek neki gyermekei, Jerondasz, azt gondolom segít neki a munka. – Vagyis, ha nincsenek gyermekei, mindenképpen képesítéssel kell dolgoznia? Annyi más dolog van amit tehet. Persze, ha gyermekei vannak, a legjobb ha otthon marad. Mert a gyermekek, hogy fognak megsegítetni? – Jerondasz, sok feleség mondja, hogy nem boldogulnak, mert akarnak televíziót, videót, saját autót stb., ezért dolgozniuk kell. – Aminek az az eredménye, hogy elhanyagolják és elveszítik a gyermekeiket. Ha csak az apa dolgozik és kevéssel is beérik, akkor nem lesz gond. Ha mind a ketten dolgoznak, mintha nem lenne elég nekik a pénz, a család szétesik és elveszti valódi értelmét. És mit csináljanak a gyermekek? Ha egyszerűbben élnének
Az anya szerepe a gyermeknevelésben
91
a feleségek, maguk is kipihentebbek lennének, a gyermekek is örülnének. Valaki hét nyelvet beszélt, a felesége hajtott magát, hogy megtanuljon négyet, órákat is adott és gyógyszert kellett szednie, hogy győzze. A gyermekeik egészségesnek születtek, de sérültnek nőttek föl. Aztán pszihoanalízis…Ezért mondom az anyáknak, egyszerűsítsék az életüket, hogy többet tudjanak gyermekeikkel foglalkozni, akiknek szükségük van rá. Más az ha valamilyen elfoglaltságuk van otthon, amibe kimerülnek, mikor a gyermekek miatt is fáradtak. Mikor az anya otthon van, tud figyelni a gyermekekre is, irányítja a dolgokat, így sok bánattól menekednek meg. Ma a gyermekek nem tudnak betelni az anyai szeretettel, de még az anya nyelvet se tanulják meg, mert az anya egész nap dolgozik, a gyerekeket pedig idegen nőkre bízza. Ezerszer jobb a gyermekeknek a bölcsődében, ahol vannak elhívatott dadák, akik egy kis gondoskodást nyújtanak nekik, mint az olyan gyerekeknek, akiket szüleik elhagynak és megfizetnek egy nőt, hogy vigyázzon rájuk. És később mi történik? Akinek nincsen anyukája, van egy csomó pótmamája!
A családanya lelki élete – Jerondasz, hogy tudja egy családanya úgy intézni a dolgait, hogy még imádkozásra is jusson neki ereje? Vagyis, hogy kell megosztani a munkát és az imádságot?
92
A SZÜLŐK ÉS KÖTELEZETSÉGEIK
– A nők általában nem tartanak mértéket a munkában. Egyfolytában új feladatokat keresnek. Pedig nagyon jó szívük van, uralhatnák lelküket, elfecsérlik szívüket jelentéktelen dolgokra. Tegyük fel, hogy van egy poharunk szép mintás. Ha nem lenne mintás, a szerepét akkor is betöltené. Ők azonban elmennek a boltba és kezdik: „Nem, a minták idáig legyenek, ne így, ne úgy”. Pláne, ha még virág is van rajta, e, akkor repes a szívük! Így a nő lerontja minden erőteljességét. Ritka az olyan férfi aki jelentőséget tulajdonít az ilyen dolgoknak. Ha egy olvasólámpa barna vagy fekete a férfi észre se veszi. De a nő valami szépet akar, örül, a szíve egy részével, egy másik részét más dolognak adja, akkor mi marad a Krisztusnak? Ásítozás a fáradságtól az imádság idején. Ahogy eltávolodik a nő szíve a szépségektől, úgy kerül közelebb Krisztushoz. És mikor szívét a Krisztusnak adja nagy erőre tesz szert! Nem rég láttam egy lelket ki teljesen az Istenre bízta magát. Látható, hogy ég benne egy édes tűz! Mindent komolyan vesz. Teljesen világi életet élt, de jó szándékú volt és egyszer csak fellobbant benne a szikra. Az ékszereket, cicomákat mind elhagyta. Most egyszerűen él! Küzd, lelki életet él. Micsoda áldozat készsége van. Megirigyelte a Szenteket, jó értelemben. Mennyit imádkozik, mennyit böjtöl, mennyi Zsoltárt olvas el!... Félelmetes! Ő most az aszkézisből nyer erőt. – Jerondasz, egy anya ezt mondta nekem: „Gyenge alkatú vagyok, hamar elfáradok, a dolgaimat se győzöm, imádkozásra se marad időm”. – Egyszerűsítse az életét, hogy maradjon ideje imádkozni. Egy
Az anya szerepe a gyermeknevelésben
93
anya az egyszerűség által sokat fejlődhet lelkileg. Ha egy anya egyszerűsítette életét, de fáradozik, mert sok gyermeke van, jogosan mondhatja „fáradt vagyok”. Ha azonban arra vesztegeti az idejét, hogy mutassa szebbnek a házát a vendégeknek, akkor mit lehet mondani? Néhány anya, hogy minden a helyén legyen otthon, ráerőlteti a gyerekekre, hogy semmihez se nyúljanak, még egy széket vagy egy párnát se tolhatnak arrébb. Katonás rendre kényszerítik őket, és így a gyermekek annak ellenére, hogy egészségesnek születtek, sajnos félre nevelkednek. Egy értelmes ember, ha egy házban, ahol sok gyermek van, minden tárgy a helyén van, levonja a következtetést, hogy vagy a gyermekek sérültek vagy az anya barbár és katonás fegyelmet tart. Félelem lakozik a gyermekek lelkében, ezért fegyelmezettek. Egyszer egy sok gyermekes otthonban voltam. Mennyi örömet adtak nekem a gyerekek, rendetlenkedéseikkel, ahogy felborították a világi rendet, szét dobálva mindent. Ez a legnagyobb rendetlenség, ami fárasztja a mai embert. Régen nem voltak lelki könyvek, hogy segítséget nyújtsanak az anyáknak a tanulmányozásuk által. Most rengeteg van, Szentek élete, fordítások, de sajnos a legtöbb anya más hiábavalóságokkal foglalkozik vagy dolgozik, hogy boldoguljanak. Az anya jobb ha a gyermek neveléssel foglalkozik, mint a család eltartással, a lelketlen dolgokkal. Beszéljen nekik Krisztusról, olvasson nekik Szentek életét. Egyúttal foglalkozzon lelkük tisztántartásával, hogy ragyogjanak. Az anya lelki élete, hangtalanul segíteni fog a gyermekei lelki életében is. Így a gyermekei boldogan fognak élni, és ő is boldog lesz, mert benne lesz a
94
A SZÜLŐK ÉS KÖTELEZETSÉGEIK
Krisztus. Ha az anyának nem jut ideje egy „Miatyánkra” sem, hogy fognak megszentelődni gyermekei? – Jerondasz, és amikor egy anyának sok gyermeke van és sok munkája? – Mikor otthon végzi a dolgait, nem tud közben imádkozni? Engem az anyukám megtanított imádkozni. Mikor mint gyerekek valamit rendetlenkedtünk és kezdett megharagudni, hallottam amint mondja: „Uram Jézus Krisztus, irgalmazz nékem”. Mikor a kenyeret a sütőbe tette, mondta: „Krisztus és a Szűz Anya nevében”. És amikor dagasztott vagy főzött mindig mondta az imát. Így megszentelődött ő maga, megszentelődött a kenyér és az étel amit készített, megszentelődtek azok is kik ettek belőle. Hány szent életű anyának, volt megszentelődött gyermeke! Például, Hadzi Georgis édesanyja. Még a tej is, ettől az áldott anyától, amit a kis Gavriil kapott – Hadzi Georgis világi neve – aszketikus volt! Két gyermekük lett és utána szüzességben éltek férjével, szeretetben mint testvérek. Kis korától aszketikus lelkületű volt, mert a testvére apáca volt, aszkéta, akit későb megszokott látogatni gyermekeivel. Gavriil édesapja is Istenfélő volt, kereskedelemmel foglalkozott, így gyakran úton volt. Ez lehetőséget adott az édesanyjának, hogy egyszerűen éljen, hogy ne „aggódjon és nyugtalankodjon” (Lukács 10, 41) magával vitte fiát és a többi asszonnyal együtt virrasztottak hol egy barlangban hol egy kis kápolnában. Ezért ért el később ilyen magasságokat a szent életben. ( Hadzi Georgis élettörténete magyarul is megjelent.)
Az anya szerepe a gyermeknevelésben
95
Az anya Istenfélelmének nagy jelentősége van. Ha az anya alázatos, szerény, Istenfélő a dolgok jól fognak alakulni otthon. Ismerek fiatal anyákat, kiknek ragyog az arcuk, még ha sehonnan se számíthatnak segítségre. A gyermekekről is látom milyen állapotban vannak az anyák.
96
A SZÜLŐK ÉS KÖTELEZETSÉGEIK
A szülők felelősége a gyermek nevelésben
97
HARMADIK FEJEZET A SZÜLŐK FELELŐSÉGE A GYERMEK NEVELÉSBEN
A szülők bízzák gyermekeiket az Istenre
A
z Isten megadta az első ember párnak, Ádámnak és Évának, azt a nagy áldást, hogy teremető társai legyenek. Ebből kifolyólag a szülők, a nagyszülők stb. is társai az Istennek a teremtésben, mert testet adnak. Az isten bizonyos értelemben köteles gondoskodni a gyermekekről. Mikor a gyermek megkeresztelkedik, az isten rendel mellé egy Angyalt, hogy vigyázzon rá, így a gyermekre vigyáz az Isten, az Őr Angyal és a szülei. Az Őr Angyal mindig vele van és segíti. Ahogy nő a gyermek, úgy szabadulnak fel a szülők a felelőségektől. Ha a szülők meghalnak, az Isten, az égből és közelről, de az Őr Angyal is közvetlenül, mindig folytatják a gondoskodást a gyermekről.
98
A SZÜLŐK ÉS KÖTELEZETSÉGEIK
A szülőknek lelkileg kell segíteni a gyermekeken, mikor kicsik, mert akkor még a hibáik is kicsik és könnyű kiküszöbölni őket. Olyanok mint az új krumpli, egy kicsit megdörzsölöd és lejön a héja. Ha azonban megöregszik, késsel kell megtisztítani, ha pedig van benne némi feketeség is, mélyebbre is kell hatolni. Ha a gyermekek fiatalon kapnak segítséget és eltelnek Krisztussal, örökre vele lesznek. És ha egy kicsit el is térnek, mikor felnőnek a koruk vagy rossz társaság miatt, megint helyre fognak jönni. Mert az Istenfélelem és a jóravalóság amik szívüket öntözték kis korukban, sose tűnhetnek el nyomtalanul. Később, kamaszkorban, ami a legnehezebb életkor, a szülők aggodalma a legnagyobb, addig még tanulmányaikat végzik és munkát nem találnak. A szülök ilyenkor, tegyék meg amit tudnak és amit nem tudnak, mert meghaladja erőiket, hagyatkozzanak a Mindenható Istenre. Ha az Istenre bízzák gyermekeiket, akkor az Isten köteles segíteni, a dolgokban amik emberileg nem lehetségesek. Ha a gyermekek nem hallgatnak a jó szóra, bízzák az Istenre és ne keressenek különféle módszereket az erőltetésre. Az anya mondja az Istennek: „Istenem, nem hallgatnak rám a gyermekeim. Én nem tehetek semmit. Viseld gondjukat Te”. Mély benyomást tett rám egy anya, tegnap a virrasztáson, akit régről ismertem. Oda jött köszönteni. Látom, csak a nagyobb gyermekei vannak vele. „Hol vannak a kicsik?”, kérdezem. „Otthon, Jerondasz, feleli. El akartunk jönni a virrasztásra és úgy gondoltuk a férjemmel: „Mivel virrasztásra megyünk, nem pedig szórakozni, az Isten majd rendel egy Angyalt, hogy vi-
A szülők felelősége a gyermek nevelésben
99
gyázzon a kicsikéinkre”. Ritkán látható ma ilyen bizalom, mert ahogy eltűnt a gyermekek bizalma a szüleikben, úgy tűnt el a szülök bizalma is az Istenben. Sok szülőt lehet hallani amint mondják: „Miért a mi gyermekünk térjen rossz útra? Mi templomba járunk”. Nem adják a csavarhúzót a Krisztusnak, hogy egy kicsit jóra szorítsa a gyermekeket, meghúzva egy-két csavart, mindent maguk akarnak csinálni. És miközben ott az Isten, Aki védelmezi a gyermekeket, ott az Őr Angyal ki mindig velük van és mindig vigyázz rájuk, ők addig idegeskednek míg bele betegszenek. És annak ellenére, hogy hívő emberek, úgy viselkednek, mintha nem létezne Isten, mintha nem létezne Őr Angyal, amivel útját állják a szent beavatkozásnak. Pedig alázatosnak kell lenniük és segítséget kérniük az Istentől és a Jó Isten meg fogja védelmezni a gyermekeket.
A gyermekek lelki újjászületése – Jerondasz, a gyermekek fejlődésért csak a szülők felelősek? – Főleg a szülők felelősek, mert a neveléstől függően amit a gyermekeknek fognak adni, válnak azok jó papokká, jó tanárokká stb., és ők is segíteni fognak a gyermekeknek, a sajátjaiknak és másoknak is. Az anyának nagyobb a felelősége az apánál a gyermekek nevelésében. Ha a szülők, abban az időszakban mikor a kis gyermek még az anyaméhben van, imádkoznak, lelkileg élnek, a gyermek meg-
100
A SZÜLŐK ÉS KÖTELEZETSÉGEIK
szentelten fog megszületni. Később, ha segítenek neki lelkileg, megszentelt ember lesz, aki segíteni fog a társadalomnak. Vagy az Egyházban fog szolgálni vagy a világi életben tölt be vezető szerepet stb. Mindannyiunknak segítenünk kell a gyermekeknek, hogy rendes emberek legyenek, hogy maradjon egy kis élesztő a következő nemzedékeknek. Mert ha elvész az élesztő, mi lesz azután? A szülők, kik a gyermekeket szülik, testet adva nekik, amenynyire lehet részt kell vegyenek a lelki újjászületésükben. Mert, ha az ember nem születik újjá lelkileg, a pokolra jut. Később a szülők, amit nem tehetnek meg maguk a gyermekeikért, tanárokra bízzák. Ezért mondja az Egyházunk „a szüleinkről és tanítóinkról”. Léteznek azonban Lelki Atyák is, akiknek lehet, hogy nincsenek gyermekeik, de még jobban segítnek a gyermekek nevelésében, mert a lelki újjászületésükért dolgoznak. Azt akarom mondani, mindenkinek segítenie kell, kinek-kinek a maga módján, a példájával, hogy újjászülessenek a gyermekek, úgy hogy békében éljenek ebben az életben és a Paradicsomba menjenek. Ha a gyermekek lelki emberek lesznek, törvényekre sincs szükségük se semmire. „A törvény nem az igaz ellen van” (Tímotheushoz írt első levél 1, 9). A törvény a törvénytelenek ellen van. A lelki hatalom felsőbbrendű az emberi hatalomnál.
A szülők felelősége a gyermek nevelésben
101
A szülők példamutatása – Jerondasz, mikor a gyermek nem fogad szót és ellenkezik, hogy kell a szülőknek viselkedni? – Ha a gyermek nem hallgat a jó szóra és csúnyán viselkedik, annak valami oka van. Lehet, hogy csúnya jelenetek tanúja vagy csúnya beszédet hall otthon vagy máshol. Mindenestre a gyerekeknek lelki dolgokban a példánkkal segítünk legtöbbet, nem pedig valami rájuk erőszakolásával. Legjobban persze, ha az anya segít a példájával, engedelmességével és tiszteletével férje iránt. Ha valamilyen dologban eltérő véleménye van a férjétől, sose fejezze ki a gyermekek előtt, hogy ne használhassa ki az ördög. Sose rontsa el a gyermekek jóhiszeműségét az apával kapcsolatban. Még ha hibás is az apa, keressen számára mentséget. Ha például csúnyán viselkedik, mondja a gyermekeknek: „Apa fáradt, mert virrasztott, hogy befejezzen egy sürgős munkát. Ezt is értetek teszi”. Sok szülő csúnyán veszekszik a gyermekek előtt, rossz példát mutatva. Szegény gyermekek pedig szomorkodnak. Aztán kezdik a szülők vigasztalni őket és mindenben a kedvükben járni. Megy az apa és kényezteti a gyereket: „Mit akarsz aranyom, mit vegyek neked?”. Megy az anya is, kedvébe akar járni, és végül a gyermekek felnőnek kényesen és önzően, később ha valamit a szülők nem tudnak megadni, öngyilkossággal fenyegetik őket. És látom mennyire segít a gyermekeknek a szülők jó példája. Jött ma két kislány – az egyik három a másik négy éves le-
102
A SZÜLŐK ÉS KÖTELEZETSÉGEIK
hetett – a szüleikkel kik nagyon jóravalóak voltak. Mennyire örültem nekik! Olyanok voltak mint az angyalkák. Leültek és elfedték a térdüket ruhácskájukkal. Volt bennük illedelmesség, tisztelet! És mindez a szülők viselkedésének köszönhető. Ha a gyermekek látják, hogy a szülők között tisztelet van, megértően viseltetnek egymás iránt, imádkoznak stb., akkor ez vésődik a lelkükbe. Ezért mondom, hogy a legjobb örökség amit a szülők a gyermekekre hagyhatnak, az a maguk jóravalósága. Láttátok volna, egy kislány Ausztráliában, milyen nemes lelkű volt! Canberrában voltam. Az utolsó embereket fogadtam, nem sokára indultunk volna. Látom, megáll egy kocsi és kiszáll egy házaspár a kislányukkal. „Jerondasz, elértük önt”, mondják. „Igen, válaszolom, nem sokára indulunk”. „Jerondasz, -mondja a férfi, -akkor csak a feleségemmel beszéljen kérem, hadd örüljön, hiszen olyan érzékeny”. Kicsit arrébb mentünk az anyával, hogy elmondja amit akart. A kislány utána futott. „Ülj le, mondom neki, anya jönni fog”. „Neked van anyukád? - kérdezi tőlem a kislány?”- Nincsen- mondom neki. Látom, hogy szemecskéi könnybe lábadnak. „Akarod, hogy neked adjam az én anyukámat?”, kérdezi. Akkor én is kérdezem: „Neked van nagyapád?”. „Nincsen” feleli. „Akarsz nagyapát?”. „Akarunk, válaszolja. Nálunk akarsz lakni vagy mi lakjunk nálad? Ahogy akarod?”mondja. Micsoda nemes lelkűség! Kis gyermek, feláldozná az anyját! És lássátok, a szüleitől tanulta. Az apa nagyon nemes lelkű volt. Megöleltem, megcsókoltam, örvendtem neki. Hányszor megáldottam! Ilyen emberek, meghatják még a legkeményebb szívű embert is, vajon mennyivel inkább az Istent!
A szülők felelősége a gyermek nevelésben
103
A gyermekek, otthon, el kell, hogy teljenek gondoskodással és szeretettel A gyermeknek nagy szeretetre és gondoskodásra van szüksége, meg sok útmutatásra. Azt akarja, hogy mellé ülj, hogy elmondhassa neked a gondjait, hogy megsimogasd, hogy megpuszild. Mikor néha a kis gyermek nyugtalan, rendetlenkedik, ha az anya, az ölébe veszi, megsimogatja, megpuszilja, megnyugszik, felderül. Ha kiskorában eltelik gondoskodással és szeretettel, később lesz ereje kezelni az élet gondjait. Ma azonban, a legtöbb gyermek este látja egy kicsit a szüleit és nem telnek el szeretettel. Sokszor a szülők kik tanárok vagy orvosok, munkájuk során idegen gyermekeknek adják a gondoskodást és amikor haza érnek a sajátjaiknak már nem jut. Fáradtak. Lemerült az elem. Az apa befekszik a fotelba, fog egy újságot és egyáltalán nem foglalkozik a gyerekekkel. Oda megy hozzá a kis gyermek és ahelyett, hogy beszélgetne vele, egy kicsit megsimogatná, elzavarja. Az anya megy, hogy valami ételt készítsen, így ő se tud a gyermekekkel foglalkozni és így szegények, a szeretet nélkülözve nőnek fel. Van olyan is, néhány katona tisztnél, kik megszokták, hogy szigorúan büntetik a katonákat, mikor nem engedelmeskednek, a családban is katonás fegyelmet akarnak és keményen bánnak a gyerekekkel, megpofozzák őket miden csekélységért. Vagy néhány bíró, mikor a gyermek kárt okoz, otthon is bíróságot csinál. Nem viseltetnek a gyermekek iránt gondoskodással és szeretettel, így aztán pszihés problémáik lesznek.
104
A SZÜLŐK ÉS KÖTELEZETSÉGEIK
A gyermekek gyötrelme a szülők miatt – Jerondasz, egy anya megkérdezte tőlünk, hogy mit csináljon, mert a lánya a Szűz Anyát káromolja. – Vizsgálja meg, honnan ered a rossz. Sokszor ilyen esetben, a szülők a hibásak. Mikor ők maguk nem viselkednek jól, nem segítenek ezzel a gyermekeknek sem, azok pedig szemtelenül beszélnek. Ekkor démoni hatásnak vannak kitéve és csúnyán reagálnak. Máskor a szülők azt hiszik, hogy erőltetéssel jóra lehet nevelni őket. Belép az önzés is, és magukból kikelve beszélnek, holott mindig jól kell velük bánni. Ma elszomorított egy asszony! Van egy kis gyermeke akit irgalmatlanul ver. A szerencsétlen, a félelemtől futkos, nem tud beszélni, tönkre mentek az idegei. „Megszállta az ördög”, mondják az anyjának, az meg éhezteti, mintha attól elmenne az ördög. „Nem adok neki enni, hogy kimenjen belőle az ördög”. „Te szerencsétlen, észnél vagy? kérdem tőle. Adj enni a gyereknek. Azzal törődj, hogy a te démonjaid távozzanak. Te miattad lett roncs a gyerek. Benne nincs ördög, azért remeg, mert tőled fél, aki vered! Viszed őt rendszeresen áldoztatni?”. „Nem”, mondja. Tessék, akkor most, hogy értsek szót vele! – Jerondasz, talán, azért mondják, hogy démon szállta meg, mert néha káromkodik? – Káromkodik! Az anyja gyötri, és kínjába nem tudja mit csinál már. Kár szegénykéért! Megszállott az anyja, nem ő.
A szülők felelősége a gyermek nevelésben
105
Mindenestre furcsa dolgokat fogunk látni az utolsó ítélet napján! A bálvány imádás korában, az anyák elégették gyermeküket Moloh szobra előtt, (Sémita istenség, az Ó Szövetségben mindig emberáldozatokkal kapcsolatban említik, különösen kis gyermekeknél, kiket, levágtak és rostélyon égettek el, így mutatva be áldozatott Moloh szobrának.), hogy részt vegyenek az isten dicsőítésben! Ha ismernék a valódi Istent, milyen áldozatokat hoznának! Azoknak lesz mentségük a végítélet napján, mert meg voltak tévesztve. A mai anyáknak viszont a nemtörődömségükkel milyen mentségük lesz? Ezt mondja majd nekik az Isten: „Ti ismertétek az igaz Istent, meg lettetek keresztelve, annyi mindent hallottatok, annyit tanultatok, Maga az Isten keresztre feszítetett, hogy megmentsen benneteket, és mit csináltok? Lusták vagytok elvinni a gyermekeiteket templomba, hogy áldozzanak! Azok az anyák azt hitték, hogy Moloh az igazi Isten és még a gyermekeiket is feláldozták neki. Ti mit csináltok?” A szülők hibáit a gyermekek fizetik meg! Néhány szülő tönkre teszi a gyermekét, de az Isten nem igazságtalan, nagyon szereti a gyermekeket kiket igazságtalanság ér ezen a világon akár a szülőktől, akár más emberektől. Mikor a szülők az okai, hogy a gyermek tévútra tér, az Isten nem fogja engedni mert a gyermek méltó az isteni segítségre. Úgy fogja rendezni, hogy megsegítessen. Lehet látni néhány fiatalt, de még időseket is, hogy egyszer csak hirtelen fordulatot vesz az életük. Emlékszem egy estre: Egy két gyermekes családban, az apa, az anya és a lány ateista volt. A fiúk először a marxizmusba keveredett. Majd kiábrándult, a Hinduizmus felé fordult. Nem tetszett neki az se és eljött az Athoszra. Gyakran felkeresett engem és más Atyákat
106
A SZÜLŐK ÉS KÖTELEZETSÉGEIK
is. A szülei, végig ez idő alatt sopánkodtak: „Krisztusom, Szűz Máriám, óvjátok meg a gyermekünket”, sóhajtozták. Miután egy időt az Athoszon töltött, magához tért és megerősödött lelkileg, haza tért – mert nem szerzetesnek való volt – és lelkileg segített a szülein is. Most látom, hogy az édesapja legelöl áll a virrasztáson. A templomba olvassa a 103-as Zsoltárt, otthon is elmondja az esti imákat és könyörgéseket. Hogy, elrendezte az Isten! Ment az ördög, hogy rosszat tegyen, de az Isten úgy intézte, hogy mind elgondolkozzanak. – És a lányuk, Jerondasz? – Ő is lassacskán feleszmél. lehetőségeket ad az Isten. – Jerondasz, néhány szülő, ki idősebb korban kezd keresztényi életet élni, bánkódik, hogy nem adott keresztényi nevelést gyermekeinek, mikor azok kicsik voltak. – Ha őszinte a megbánásuk és kérik az Istent, hogy segítsen a gyermekeiknek, az isten valamit tenni fog értük, mentőövet fog nekik dobni, hogy megmenekedjenek a vihartól amibe vannak. Még ha nem is jelennek meg emberek, hogy segítsenek rajtuk, láthatnak valamit, ami jó fordulatra készteti őket. Tudjátok, ezek a szülők jó szándékúak voltak, de nem kaptak segítséget kis korukban a családjaiktól és jogosultak az Isteni segítségre. – Néha, Jerondasz, a gyermekek lelki életet élnek, de sok akadályba ütköznek a szüleik részéről, akik érdektelenek.
A szülők felelősége a gyermek nevelésben
107
– Ezekről a gyermekekről, az isten jobban gondoskodik, mint azokról kiknek a szülei lelkileg élnek, úgy ahogy az árvákról gondoskodik.
A gyermekeket érintő környezeti hatások – Jerondasz, milyen kortól befolyásolja a környezet a gyermekeket? – A gyermekek már a bölcsőtől kezdve utánozzák a szüleiket. Magukba szívják amit a felnőttektől látnak és mindent rögzítenek az üres kazettájukra. Ezért a szülőknek küzdeniük kell, hogy legyőzzék szenvedélyeiket. Függetlenül attól, ha néhányat a saját szüleiktől örököltek, számot kell adniuk az Istennek, nem csak azért, mert nem harcoltak hogy leküzdjék szenvedélyeiket, hanem azért is felelősek azért, ha tovább adják gyermekeiknek. – Jerondasz, gyerekek kik azonos nevelést kaptak otthon, mégis néha egyáltalán nem hasonlítanak, – Gyakran a gyermek sok behatást kap a külső környezettől. De mikor felnő, ha jóravaló, az Isten nagyobb megvilágosításban fogja részesíteni, hogy megértse a negatív behatásokat amiket korábban befogadott és, hogy küzdjön azok ellen. Ma a világban létezik egyfajta rosszaság. Már kis korukban elrontják a gyermekeket. Ahelyett, hogy visszatartanák őket
108
A SZÜLŐK ÉS KÖTELEZETSÉGEIK
a rossztól, mielőtt felnőnek, megakadályozzák, hogy jó felé fejődjenek. Később, a szerencsétlenek, mikor bűnbe esnek és szenvednek, talpra akarnak állni, de nem tudják, hogy kell. Mert ha az édes lejtőt választják, nehezen tudnak megállni. Jönnek hozzám az Athoszra huszonöt, huszonhét éves fiatalok kik kábítószeresek, szegények segítséget kérnek. Néha sikerült egy-kettőn segítenem, hogy jó fordulatot vegyenek és most hozzák a barátjukat, a barátjuk barátját, hogy segítséget kapjanak. Megszakad a szívem. Egy gyerek, a szerencsétlen, kemény kábítószereket szedett és már fél holt volt. A kezei, fogai tönkre voltak. Később leszokott és más fiatalokon is segített. Valami tizenöt gyerek volt a társaságában és aki aztán eljött hozzám, így mutatkozott be: „Az övé vagyok”. Lelki Atyjuknak tartották! Azonban sokan szakadékba jutnak, injekciózzák magukat, árulják a vérüket…Elpusztítják magukat, elpusztítják a szüleiket is. És látod, az apa meghal agyvérzésbe, az anya a szívével, májával…
A testvérek közötti szeretet A szülőknek ápolni kell a szeretetet a gyermekek között, mikor a legkisebbet akarják segíteni, készítsék elő a talajt, a legnagyobb testvér beleegyezését keresve. Vagyis értessék meg vele, hogy a másik gyermek valóban szükséget szenved. Az igazságosság az Istené és egyenlően kell jutatni a nagynak és kicsinek is. A nagynak tisztelettel, a kicsinek szeretettel, anélkül, hogy ártana neki. Ha például valamibe a nagy a hibás, a kicsinek adunk iga-
A szülők felelősége a gyermek nevelésben
109
zat, anélkül, hogy csorbítanánk a nagy tekintélyét a kicsi előtt, de négyszemközt beszélnünk kell vele, hogy megértessük vele hibáját. – Jerondasz, hogy kell kezelni a nagyobb testvérek irigységét a kisebbek iránt? – Az irigység szenvedély. Mikor azonban egy kis gyermek három éves és az anyukája az új szülőt testvérkéjét szoptatja, valahogy érthető az irigykedése, mert nem rég még őt szoptatta. Most a kis testvérét látja az édesanyja karjában és így szól: „Tegnap még az anyukám engem tartott a karjában, most félre rakott!”. És ha van nagymamája is, még nehezebb. Mikor azonban már négy éves, kevésbé kell irigykednie. Mikor hat lesz, az édesanyjának ezt kell mondania neki: „Már kész nagy gyerek vagy. Melyik anya tart az ölébe egy ilyen nagy gyereket?”. Ha segít neki, hogy így fogja fel, akkor csak olyankor jut eszébe az édesanyja, ha oka van rá. Ha egyfolytában az anya szoknyáját akarja fogni, az valami beteges.
Az apák nagy hatással vannak a gyermekekre – Jerondasz, ha egy fiatal, ki gyermekként jóra való volt, lelkileg élt, hogy züllhet el teljesen? – Inkább ne ítélkezzen senki. Sok tényező határozza meg. A gyermekek kik világilag, figyelmetlenül élnek, elgondolkoz-
110
A SZÜLŐK ÉS KÖTELEZETSÉGEIK
nak, mikor látják azokat kik ártatlanul élnek, lelkileg és rosszra próbálják őket csábítani. Egyszer két gyermek haladt az úton. Az egyikük elbotlott és beleesett egy sáros gödörbe, a ruhái öszsze koszolódtak. Rögtön a következő gödörbe, bele lökte a barátját, hogy ős is sáros legyen, mert rosszul érezte magát, amiért ő koszos a másik pedig tiszta. Az apák nagy hatással vannak a gyermekekre. Nekem, kis koromban, természetem része volt a szeretet. Elindultam valahova az állatokkal, figyeltem, hogy egyiket is másikat is felültessem valamelyikre, a kis testvéremet pedig a vállamra. Egyszer az egyik testvérem megölt egy madarat, én nagyon elszomorodtam és leszidtam őt. Utána fogtam a kis madarat és sírva eltemettem. Abban az időben korombeli gyerekekkel barátkoztam. Elmentünk az erdőbe, imádkoztunk, Szentek életét olvastuk, böjtöltünk. Aztán az édesanyjaik nem engedték őket velem jönni. „Ne barátkozzatok vele, elsorvaszt titeket, mondták”. Így elhagytak és egyedül éreztem magam. Még csúfoltak is szerzetesnek, jobbról ballról, szenvedésé téve az életemet. Egyszer odáig jutottam, hogy nem bírtam tovább elviselni a gúnyolódást. Így szóltam magamban: „Nagyobb fiukkal fogok menni és megjátszom magam”. El is kezdtem barátkozni idősebb gyerekekkel. Parittyát készítettem. Először azzal lődöztem cél nélkül. Később csúzlit csináltam és én lettem a legjobb céllövő. Egyszer mikor megöltem egy madárkát és megláttam holtan, felocsúdtam. Eldobtam a csúzlit és parittyát. „Te sírtál, gondoltam, mikor a testvéred megölt egy madarat, és leszidtad, most pedig hova jutottál? Madarakat ölsz, lassan oda jutsz, hogy állatokat is ölni fogsz”. Tényleg, ha így folytattam volna, vadásszá
A szülők felelősége a gyermek nevelésben
111
válok és még meg is nyúztam volna az állatokat. egy érzékenységből kifolyólag milyen rosszaságra vetemedhet valaki, ha nem figyel és nem vonja ki magát a rossz társaságból! A jó társaságok pedig nagyon segítenek. Az Isten különféle ajándékokkal halmozta el az embereket. Az ember ahogy látja mások elzüllését, úgy láthatja az erényeket is és utánozhatja őket..
Segítség a rosszútra tért gyermekeknek Egy otthonban elengedhetetlen a szeretet és a békesség légköre. A gyermek, ha egy kis szeretetet kap otthon, ha egy egyszer ki is leng, látni fogja, hogy máshol nem talál szeretetet, hanem csak képmutatást, és vissza fog térni. Ha azonban, csúnya jelenetekre emlékszik otthonról, veszekedésekre, igazságtalanságokra, hogy vinné rá a lelke a hazatérésre? – Jerondasz, mikor a gyermek elmegy otthonról, a szülőknek mit kell tenniük? – Próbáljanak valamiféle kapcsolatba maradni vele, úgy, hogy ha feleszmél, haza tudjon menni. Szépen beszéljenek vele, hogy elgondolkozzon és a segítségére legyenek. Ha például a gyermek késő éjszaka jár haza, mondja neki az édesanyja: „Gyere csak ide, fiacskám. Ha te lennél a helyemben és este késnének a gyermekeid, kibírnád idegeskedés nélkül?”.
112
A SZÜLŐK ÉS KÖTELEZETSÉGEIK
Még a legsúlyosabb esetben sem szabad a szülőknek kétségbe esniük, mert korunkban dívat lett a bűn. És tartsák mindig szem előtt a következőt: „Korunk gyermekeinek lesznek mentségei is a kihágásaikért. Ma egy hármas annyinak számít mint régen egy ötös. Persze a szülők aggódni fognak a gyermekeikért, de ne idegeskedjenek végletesen. A gyerekeknek később megjön az esze. Most lehet, hogy nem értik a jót, mert nem érett az eszük. El vannak homályosodva és nem látnak tisztán, hogy felismerjék a veszélyt ami fenyegeti őket, és a helyrehozhatatlan kárt, amit elszenvedhetnek. Jó, ha a szülők mutatják a gyermeknek, hogy aggodnak érte rendbontásaiért, de ne erőltessék, hanem imádkozzanak. A fájdalmasan egyűttérző imádság pozitív eredményeket hoz. Ha gyermek megint hibázik valami nagyon súlyosat, akkor a szülők finoman avatkozzanak be. Ha nem olyan komoly, legyenek kicsit elnézőek, hogy ne izgassák a gyereket és rontsanak ezzel a helyzeten, míg végül eltávolodik tőlük. Csak imádkozzanak Krisztushoz és a Szűz Anyához, hogy óvják meg őt. A szülők imádsága, különösen az anyáké, nagyon meghallgatattik, mivel szívből jön fájdalommal. Mikor az Iviron Kolostor remete lakában voltam, véletlen arra járt egy fiatal és megtalált. A Halkidikin kóválygott, találkozott egy társaság zarándokkal és velük tartott az Athoszra. Hú…ateista volt, káromkodós és szemtelen! Valami démoni okossága volt és nem hitt semmiben. Mindenkit szidott kicsiket, nagyokat. Addig-addig míg elgondolkozott, még meg is nyírtam, mert valami hosszú haja volt!...”Ide figyelj, mondom neki, áldott legyen az anyukád, az
A szülők felelősége a gyermek nevelésben
113
imái hoztak ide”. „Igen, Atyám, mondja. A Halkidikin jöttem mentem és én se értem, hogy jutottam ide”. Ha megtudja az édesanyád, hogy az Athoszon jártál, és meglát így megnyírtan, milyen boldog lesz!”. „Hogy jöttél rá, Atyám? Valóban örülni fog az anyám, ha így lát megváltozva!”. Az Isten innen oda sodorta míg végül a borbélyhoz jutott! Mennyit imádkozott szegény édesanyja!
A gyermek szidalma és dicsérete A szülőknek nagyon kell vigyázni, hogy este ne szidják le a gyermekeket, mert este nem tudják játékkal feledni bánatukat és az esti komorság még inkább nyomasztó. Elkezdenek gondolkodni, hogy vágjanak vissza, különféle megoldásokat keresnek, beavatkozik az ördög is, kiábrándulásig is juthatnak. Nappal még ha mondják is a gyerekeknek: „ezt meg azt fogom csinálni”, kimennek, elfeledik, így kijátsszák magukból a bánatot. – Jerondasz, a verés segít a gyermek nevelésben? – Amennyire lehetséges, a szülők kerüljék ezt. Próbálják szép szóval, türelemmel megértetni a gyermekkel, hogy amit tesz nem helyes. Csak mikor kicsi a gyermek és nem érti, hogy amit csinálni akar veszélyes, segít ha kap egy kis pofont, hogy máskor figyeljen. A félelem, hogy megint pofont kap, megfékezi és megvédi. Nekem, mikor kicsi voltam, jobban segítet az
114
A SZÜLŐK ÉS KÖTELEZETSÉGEIK
anyukám, mint az édesapám. Mindkettőjük szeretett és javamat akarták. Mindkettőjük azonban, a maga módján segített. Az apám szigorú volt. Mikor gyerekként rendetlenkedtünk, megpofozott bennünket. Nekem egy kicsit fájt a verés, hallgattam rá, de mikor elmúlt a fájdalom, elfeledtem azt is meg a tanácsait is. Ez nem azt jelenti, hogy nem szeretett az apám, szeretetből vert meg. Emlékszem egyszer, három éves koromban, olyan pofont adott az apám, hogy arrébb repültem! Mi történt? A mellettünk levő ház elhagyatott volt. A tulajdonosai Amerikába mentek és düledezett. A kertben volt egy fügefa, aminek az ágai kinyúltak az utcára. Nyár volt és tele volt fügével. Ott játszottam a gyerekekkel, mikor jött egy szomszéd és felemelt, hogy leszedjek néhány fügét, mert nem érte el. Szedtem neki öt-hat darabot és nekem is adott kettőt. Mikor apám megtudta, nagyon megharagudott. Olyan pofont adott!...Én sírva fakadtam. Anyám is ott volt, hozzá fordult és mondta: „Mit ütöd azt a gyereket? Mit tudta ő? kis gyerek még. Hogy tudod hallgatni ahogy sír?”. „Ha akkor sírt volna mikor a szomszéd felemeli, hogy fügét szedjen, most nem sírna, mondta az apám. De úgy tűnik ő is fügét akart enni. Hát hadd sírjon most”. Hogy mertem volna újra csinálni! Az anyukám is látta és szomorkodott a csíntalanságaimon, de egyfajta fensőbbsége volt. Ha valami rosszaságot csináltam, elfordította fejét, úgy téve mintha nem látna, hogy ne szomorítson el. Engem azonban ez a viselkedés ütött szíven. „Nézd, mondtam magamban, én ezt a rendbontást csináltam és az anyukám, nem hogy nem ver meg, de még úgy is tesz mintha nem látná! Máskor nem teszek ilyet! Hogyan is szomoríthatnám megint?”. Ezzel a viselkedésével, az anyám jobban segítet nekem, mint egy pofonnal. És én nem is használtam ki, mondva:
A szülők felelősége a gyermek nevelésben
115
„E, most nem lát, még nagyobb rosszaságot fogok csinálni”. Míg az apám, amint csináltam valamit, paff, már fel is pofozott. Látod, mindketten szerettek, de az ami jobban használt nekem, az az anyám nemes viselkedése volt. – Jerondasz, néhány gyerek azonban nagyon rendetlen, kiabálnak, rohangálnak, kárt okoznak. Hogy kerüljék el a szülők a verést? – Nézd, nem a gyerekek hibája. A gyerekeknek ahhoz, hogy természetesen fejlődjenek kertre van szükségük ahol játszhatnak. Most a szerencsétlenek bevannak zárva a panelházakba és ott sínylődnek. Nem tudnak szabadon futni, játszani, örvendezni. Nem kell elkeseredni a szülőknek, ha kis gyermekük életre való. Egy életre való gyermeknek, energiái vannak, amit nagyon segítheti az életben, ha kihasználja.
Az erőltetés nem segít a gyerekeknek Néhány szülő nagyon szorongatja a gyermekeit, ráadásul mások előtt! Mintha egy szamaruk lenne, amit vesszővel terelgetnek, hogy egyenesen menjen előre, a kötőfék a kezükbe, és mondják neki: „Járjál szabadon!”. Aztán odáig jutnak, hogy meg is verik őket. Minap jött egy nő a gyerekével – egy magas legénnyel -, aki beteg volt. „Mit csináljak, Atyám? kérdezi, a gyermekem nem eszik és látni se akar bennünket”. Mondtam neki mit csináljon és újból kérdezi: „Most mitévő legyek?”.
116
A SZÜLŐK ÉS KÖTELEZETSÉGEIK
– Talán, Jerondasz, nem értette amit mondott neki? – Hogyne értette volna! Meg mondtam neki: „Én egy órát se bírnék ki veled, hogy bírná a gyerek, megbolondítottad!”. „Nem, mondja, szeretem őt”. Hogy szeretnéd, hiszen nem érzi jól magát melletted, el akar menni otthonról, mert más környezetben akar lenni. Mikor távol van tőletek, teljesen jól érzi magát. Abban, hogy nem akar benneteket,ti is hibásak vagytok. Ne piszkáljad, tönkre teszed így a gyereket azzal ahogy viselkedsz. Szépen bánj vele, türelmesen”. Miután mindezt elmondtam neki, újra kérdezi: „Mit tehetnék? A gyerek nem akar bennünket”. Hogy értsek így szót? A gyerek semmi baja, de bolondnak tartják. Ez hiba. Az erőltetéssel nem segítenek a szülők, megfojtják őket. Egyfolytában „ne így, ne úgy, ezt csináld így…”. Csak annyira szabad húzni a gyeplőt, hogy ne szakadjon el. Módjával kell őket irányítani, hogy elgondolkozzanak, de ne teremtsenek szakadékot maguk között. Úgy tegyenek mint a jó kertész, mikor elültet egy fácskát: Finoman hozzá köti egy karóhoz, hogy ne ferdüljön el és ne sérüljön meg, mikor a szél fújja jobbra balra. Még körbe is keríti, öntözi, gondozza, míg meg nem nőnek az ágai, hogy ne egyék meg a kecskék. Mert, ha megrágják a kecskék, vége van. Egy árva fatörzs, se termést nem hoz, sem árnyékot nem ad. Ha azonban kiterebélyesednek ágai, a kertész elveszi a kerítést és gyümölcsöt terem a fa, lombjai alatt pedig kecskék, birkák és emberek lelnek menedékre. A szülök azonban sokszor túlzott gondokodásból magukhoz
A szülők felelősége a gyermek nevelésben
117
láncolják a gyermeket, holott gyengéden kéne magukhoz kötni, hogy ne sebezzék meg. Próbáljanak nemes módon segíteni a gyermekeken, ami jóravalóságra ösztönzi lelküket, így a jót úgy fogják fel mint szükséglet. Amennyire lehetséges szépen neveljék őket a jóra, szeretettel és együtt érző fájdalommal. Emlékszem egy anyára, ki mikor látta, hogy gyermekei valami rosszaságot csinálnak, könnybe lábadtak szemei és fájdalommal mondta: „ne, aranyom, gyermekem”. Így példájával tanította őket, hogy örömmel küzdjék le az élet kísértéseit, hogy ne törjenek könnyen össze egy nehézségtől, hanem kezeljék imádsággal és bizalommal az Istenben. Ma fiatalok és idősek mintegy bolondokházában élnek a világban, ezért nagy türelem és sok imádság kell. Sok fiatal kap agyvérzést. Egy kicsit elromlott az óra, túl húzzák a szülők is és elszakad a rúgó. Mértékletesnek kell lenni. Az egyik gyerek több felhúzást, a másik kevesebbet igényel. Szegény gyermekek ki vannak téve az összes áramlatnak. Mikor kint, a különböző társaságoktól hallják „ne tiszteljétek a szülőket, ne tiszteljetek semmit”, az anyák pedig még szorosabban akarják őket fogni, akkor a gyermekek még rosszabbul reagálnak. Ezért mondom az anyáknak, az imádságot erőltessék, ne pedig a gyermekeket szorongassák. Ha egyfolytában mondogatják a gyereknek „ne, ne” még kis dolgokban is, néha igazságtalanul is. Mikor aztán valami komoly dologról van szó, például a gyermek olajat akar a tűzre önteni, nem hallgat senkire és megteszi, mikor is komoly baj érheti. A gyermek nem érti, hogy a „ne”-ben szeretet rejlik. Hanem mikor egy kicsit felnő, belép az
118
A SZÜLŐK ÉS KÖTELEZETSÉGEIK
egoizmus és ellenáll. Mikor valamit a szemére vetnek így szól: „gyerek vagyok én, hogy így bánnak velem?”. A szülőknek meg kell értetni a gyermekkel, hogy amíg kicsi volt vigyáztak rá, hogy ne égesse meg magát, most, hogy megnőtt más tűz veszélye fenyeget. Ezért figyelnie kell, hogy ne adjon lehetőségeket a kísértésnek, hogy megőrizze a Szent Keresztség Kegyelmét.
A szülők túlzott, mérték nélküli szeretete – Jerondasz, lehet, hogy egy anya, mérték nélküli szeretetből árt a gyermekének? – Persze, hogy lehet. Ha például egy anya, látva gyermekét amint nehézségei vannak a járással így szól: „...szegényke nem tud járni”, és egyfolytában a karjában tartja, ahelyett, hogy egy kicsit vezetgetné kezecskéjét fogva, hogy fog megtanulni a gyerek egyedül járni? Persze a szeretet mozgatja, de kárt okoz neki a túlzott törődéssel. Ismertem egy apát akinek a fia katonai akadémiát végzett, mégis kézen fogva vitte fodrászhoz. „Elhoztam a fiamat, hogy megnyírd. Mennyibe kerül és mikor leszel kész, hogy érte jöjjek?”. Tönkre tette a gyereket. A szeretetnek fék kell, körültekintés. Az igazi szeretet önzetlen, mi magunk nem vagyunk benne, hanem a belátás. A nőknél elengedhetetlen a belátás, hogy ne fecséreljék el szeretetüket. Egyszer jött egy fiú a kalyibámhoz, aki ki volt borulva a szüleitől. Szegények jó szándékúak voltak, de nem tudták hogyan kell
A szülők felelősége a gyermek nevelésben
119
segíteni. A fiú azt mondta a szülei elnyomják nem szeretik stb. „Nézd, mondom neki, mikor kicsi voltál és anyukád egy csomó ruhát adott rád, miért csinálta? Azért, hogy ne fázzál meg ,vagy hogy megfőjél a melegtől? Ebbe nagy szeretet volt”. Mikor végül megértette mennyire szerették a szülei, sírni kezdett. Nagy szeretete volt az édesanyjának függetlenül attól, hogy nem segített vele, mert ahogy kifejezésre jutatta, ellen érzést váltott ki. Az anyának, mikor szükséges, szigorúnak kell lenni a gyerekéhez. Nem segít vele, ha könnyen a pártját fogja, csak azért, hogy ne szomorítsa el. Adánaban egy özvegynek, egy szem fia volt, Jánnisznak hívták. Mikor kicsit nagyobb lett, elvitte egy cipészhez, hogy mesterséget tanuljon. A gyerek egy hetet bírt ki a munkába, aztán azt mondta az anyjának: „Anya, nem kell többet munkába mennem, eltanultam a szakmát”. „Hogy tanultad máris el?” kérdi őt az édesanyja. „Ha akarod, neked is megmutatom, hogy csinálnak cipőket, feleli. Látod, így vágják ki a talpat, így rakják rá a bőrt, a cipősarkat így szegezik fel…”. A főnöke nagyon rendes volt, ki akarta Jánniszt tanítani, mert árva volt. Mikor egy hét múlva se jött a gyerek, aggódni kezdett, hátha súlyos beteg lett és elment az édesanyjához érdeklődni. „Mi történt Jannisszal, hogy nem jön már dolgozni? beteg talán?”, kérdezi az anyát. „Nem, feleli ő,teljesen jól van”. „Akkor miért nem jött dolgozni?”. „E, minek menne? mondja, a Jánnisz megtanulta már a szakmát”. „De, hogy tanulta volna meg néhány nap alatt?”, kérdezi a mester. Na, mondja az anya, fogja a bőrt, rárakja egy sámfára, megszegeli, fogja a sarkot és rárakja, ennyi az egész!”. Mosolygott a mester, köszönt és elment. Mikor vissza ért a műhelybe, a többi tanuló megkérdezte: „Mester,
120
A SZÜLŐK ÉS KÖTELEZETSÉGEIK
hogy van a Jánnisz?”. „Él és virul, mondta. Nem csak Jánnisz tanulta ki a cipész mesterséget, hanem az anyukája is!”… Ezt a viselkedést sok szülőnél látom. Azt hiszik szeretik a gyermekeiket de viselkedésükkel tönkre teszik őket. Ha egy anya, tegyük fel, túlzott szeretetből, megcsókolja a gyermekét és azt mondja „nincs még egy ilyen gyerek a világon mint az enyém”, akkor büszkévé és önhitté teszi. Aztán a gyerek nem hallgat a szüleire, mivel azt hiszi mindent tud. A szülőknek kis korukba kell a gyermekeknek segíteni, hogy megtanulják vállalni a felelőséget magukért. A családban kapjanak valami feladatot amit megtudnak csinálni, hogy ne akarjanak mindent készen. Másképp nehézségeik lesznek mikor felnőnek. Egy mester keményen dolgozott és felnevelte a gyermekeit. Azok pedig egész nap ténferegtek a faluban. Megházasodtak és mindent az apjuktól vártak. Amikor az apjuk megmondta nekik, hogy most már itt az ideje, hogy a saját házukról gondoskodjanak, ezt felelték neki: „Na de apa, te nem hagytál magunkra minket amikor kicsik voltunk, most, hogy felnőttünk és kötelességeink vannak, el hagysz minket?”!
A vagyon szétosztása A szülőknek akiknek adott az anyagi lehetőség, kötelességük a gyermekeik jövőéről gondoskodni. Természetes, hogy jó nevelést adjanak nekik, azután tanítassák őket vagy sajátítsanak el
A szülők felelősége a gyermek nevelésben
121
valamilyen szakmát, hogy megélhessenek, és utána biztosítsanak számukra egy házacskát stb. Mikor 1924-ben a családunkat és az egész falunkat elűzték a törökök az ó hazánkból, a Kappadokiai Farasszából, Görögországba jöttünk. Az apám mint a falú elnöke minden honfitársunknak segített, hogy letelepedhessen. A mi családunkat hagyta utoljára. Később a nagyobb testvéreim, panaszkodtak neki. „Apa, mindenkiről gondoskodtál, ránk pedig nem gondoltál”. Ha valaki egyedül van, mindent oda adhat, magával nem törődve, önmegtartóztatásból, nemességből, de ha családja van, rájuk kell gondolnia. Persze a szülőknek nem kell felbátorodniuk és mindent egyszerre oda adni a gyerekeknek, mert még a fiatalok tapasztalatlanok és elveszhetnek a mai végletes világban. Aztán sajnálkozhatnak, hogy már nincs miből segíteniük. Arra is figyeljenek, hogy a leggyengébb gyermeket, jobban segítsék anyagilag és még inkább erkölcsileg, hogy ne ejtse őt kétségbe a sikertelenség. Hanem körültekintően, szeretettel rendezzék el az összes gyermeket, hogy ne hidegüljenek el egymástól. Ritkán látni olyan családokat kik szeretetben élnek együtt lelkiekben, és a testvérek nem civakodnak földeken és örökségen és nem futnak a bíróságra. Ismertem egy hét tagú családot. A szülőknek volt némi arany ékszerük. Haláluk után a gyermekek azt mondták, kapja az egyik testvér ki ápolta őket öregségükben. Ő azonban arra gondolva, hogy a nővérének nagy családja van, így nagyobb szüksége is, neki adta. Az pedig tovább adta egy másik testvérnek, az meg a harmadiknak, így végül vissza jutott az elsőhöz! Végül, mivel senki se akarta megtartani, egy
122
A SZÜLŐK ÉS KÖTELEZETSÉGEIK
templomnak adták. (Ilyet olvashatunk a Jerondikoba is: Egyszer szőlőt vittek Makáriosz Atyához. Annak ellenére, hogy ízlett neki, megtartóztatta magát és elküldte egy beteg szerzetesnek aki arra vágyott, hogy szőlőt ehessen. A szerzetes testvér amint meglátta, nagyon megörült neki, de mivel ő se akarta kielégíteni kívánságát és tovább küldte egy másik testvérnek, azt mondva, hogy neki nincs étvágya. Az megint lemondott róla, így a szőlő sok testvérnél járt. Az utolsó aztán, nem tudván, hogy Makáriosz Atyától van, neki adta mint nagy ajándékot, aki megismerte és csodálta a testvérek nagy önmegtartóztatását).
A szülők felelősége a gyermek nevelésben
HARMADIK RÉSZ A GYERMEKEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEIK
„A szülők áldása a legnagyobb örökség a gyermekek számára. Ezért gondjuk legyen rá, hogy elnyerjék áldásukat”.
123
124
A GYERMEKEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEIK
A gyermekek, az örömeik és nehézségeik
125
ELSŐ FEJEZET
A GYERMEKEK, AZ ÖRÖMEIK ÉS NEHÉZSÉGEIK
A kisgyermekek
J
erondasz, megfigyeltem, hogy a csecsemők néha a Szent Liturgia (Istentisztelet, Mise) alatt mosolyognak.
– Ezt nem csak a Szent Liturgián teszik. A csecsemők folytonos kapcsolatban vannak az Istennel, mivel nincsenek gondjaik. Mit mondott a Krisztus a kisgyermekekről? „Az angyalaik mindenkor látják a mennyben az én Mennyei Atyám arcát” (Máté 1810.). Kapcsolatuk van az Istennel és az Őrangyalukkal, aki mindig mellettük van. Álmukban néha nevetnek, néha sírnak, mert különféle dolgokat látnak. Van, mikor az Őrangyalukat látják és játszanak vele – megsimogatja őket, játszik velük, megfogja kezecskéiket, ők pedig nevetnek - , megint máskor pedig a kísértésnek egy jelenetét látják, amitől sírnak.
126
A GYERMEKEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEIK
– A kísértés miért megy a csecsemőkhöz? – Ez is segít nekik, hogy érezzék az anya szükségét. Ha nem létezne ez a félelem, nem kényszerülnének rá, hogy az anya ölelését keressék. Mindent a jó érdekében enged meg az Isten. – Arra, amit látnak kiskorukban, emlékeznek felnőttként? – Nem, elfelejtik. Ha emlékezne a kisgyermek hányszor látta az Őrangyalát, a büszkeség bűnébe esne. Ezért, mikor felnő, elfelejti. Az Isten bölcsen munkálkodik. – A Keresztség után látják ezeket? – Természetesen a Keresztség után is. – Jerondasz egy megkereszteletlen gyermek hódolhat Szent Ereklyék előtt? – Miért ne? Meg is áldhatja valaki őt Szent Ereklyével, a kereszt jelével. Láttam ma egy kisgyermeket, olyan volt mint egy angyalka. „Hol vannak a szárnyaid?”, kérdeztem tőle. Nem tudta megmondani! … A kalyibámban mikor jön a tavasz és virágzanak a fák, cukorkát rakok ki a tölgyfára, ami közel van a kerítéskapuhoz, és azt mondom a gyerekeknek, akik hozzám jönnek: „Menjetek, gyerekek, szedjetek cukorkát a tölgyfáról, mert ha esőt kap, elolvad, és mind kárba vész!”. Néhány okos gyerek érti, hogy én raktam oda őket, és mosolyognak, mások elhiszik, hogy ott teremtek, de gondolkodóba esnek. A kicsi-
A gyermekek, az örömeik és nehézségeik
127
nyeknek kell egy kis derű… – Sok cukorkát rak ki, Jerondasz? – Hát, persze! Mit tehetnék? Én jó édességet nem adok a felnőtteknek, ők lukumit kapnak. Amikor jó édességet hoznak nekem, félre teszem az Athoszi Általános Iskola gyermekeinek. Na, tegnap itt is ültettem cukorkákat és csokit és mára … kikeltek! Láttátok? Az idő jó volt, a föld termékeny, mert rendesen felástátok és rögtön kikeltek! Majd meglátjátok, milyen virágoskertet csinálok itt nektek! Nem lesz szükségünk cukorkát és csokoládét venni a gyermekeknek. Mit? hogy ne lenne saját termésünk? – Jerondasz, néhány zarándok látta a csokoládékat, amiket elültetett a kertben, mert kilátszott a papírjuk a földből. Csodálkoztak. „Valami gyerek tehette oda, mondták”. – Nem mondtad nekik, hogy egy nagy gyerek tette oda?
Az Őrangyal megóvja a gyermekeket Jerondasz, miért ad az Isten egy Őrangyalt minden embernek, mikor Ő maga is megóvhatna? Ez az Isten különös gondoskodása teremtménye felől. Az Őrangyal az Isten kegyelméből van. Lekötelezettek vagyunk ezért.
128
A GYERMEKEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEIK
Az Angyalok különösen vigyáznak a kisgyermekekre. Hogy őrzik őket! Egyszer két gyermek játszott kint az utcán. Az egyik megcélozta a másikat, hogy kővel fejbe dobja. A másik nem vette észre. Az utolsó pillanatban, feltűnik az Angyala, figyelmeztette, félreugrott és megmenekült. Egy anya pedig a földekre magával vitte csecsemőjét is. Megszoptatta, lerakta, betakargatta és elment dolgozni. Nem sokkal később, amikor oda ment, mit lát! A gyermek egy kígyót tartott a kezében! Ahogy szoptatta a gyermeket, tej maradt a szájacskája szélén. Odament tehát a kígyó és lenyalta nyelvével a tejet, a gyermek pedig megfogta őt. Kiáltozni kezd az anya, megrémül a gyermek, elengedi a kígyót, az pedig tovasiklik! Vigyáz az Isten a gyermekekre. Jerondasz, akkor hogy szenvedhet sok kisgyermek betegségekben stb. Az Isten tudja, hogy kinek-kinek mi válik javára és a szerint ad. Nem ad olyat az embernek, ami nem válik javára. Látod, például jobban javunkra válik, ha egy fogyatékosságot ad, mint hogyha megóvna minket attól, hogy megüssük magunkat vagy, hogy nyomorékok maradjunk.
A Keresztség Jerondasz, az Észak Ipirosziakkal, mikor meghalnak, mi fog történni, hisz nincsenek megkeresztelve?
A gyermekek, az örömeik és nehézségeik
129
E, a legtöbbjüknek van levegő keresztsége a szüleiktől. (Észak Ipirosz vagyis Albániának az a része, ahol görög népesség is van évtizedeken át el volt tiltva a Kereszténységtől. A szülők ilyen kivételes esetben jogosultak megkeresztelni gyermeküket az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.) Vannak ápolónők is, akik levegő keresztségben részesítik a gyermekeket. Egy ápolónő egy lavór vízben keresztelt meg egy gyermeket. Azt gondolva, hogy ez jobb mint a levegő keresztség, de az Isten látta a jóravaló hozzáállását… Mennyi kegyelmük van az újonnan megtérteknek! Egyszer felismertem háromszázötven ember közül egy nőt, aki meg volt keresztelve. Megkérdeztem „Ki ő?”, és elmondták, hogy egy török asszony, aki megkeresztelkedett. Ragyogott az arca. Mellette a többiek barbárnak néztek ki. Jerondasz, helyes, ha Keresztségnél két nevet adnak a gyermeknek? Ha ezen múlik, hogy ne vesszenek össze a házaspárok, adjanak akár hármat is! Még ha rendes neveket ma el is feledték! Helyette vannak Viki, Pepi, Mimi… Jerondasz, egy anya, elvesztette gyermekét, terhessége ötödik hónapjában és szomorú, mert halva született meg és még levegő keresztséget sem kaphatott. Ha nem ő maga a hibás, csak bízzon az Istenben irgalmában. Számon tart az Isten minden ilyen gyermeket. Az édesanyám, Jerondasz, azt mondta, hogy a testvérkém meg-
130
A GYERMEKEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEIK
halt néhány órával a születése után és nem volt idő megkeresztelni. Azt mondtam neki, mondja el a Lelki Atyjának. Mivel meg akarta kereszteltetni, csak nem sikerült, mentsége van. Vannak olyanok is kik elvetetik és így megölik gyermeküket. Isten ítéleteit nem ismerjük. Súlyos bűn lenne, ha hanyagságból nem kereszteltette volna meg a gyermeket és megkereszteletlenül halt volna meg. Te emberi logika szerint nézted a dolgot. Ez a racionalizmus teológiája. Egyszer elmeséltem egy társaságnak, hogy egy gyermeket Észak Ipiroszból háromszor kereszteltek meg. Egyszer a nagymama, egyszer a nagyapa, egyszer pedig az anya, mindegyik titokban, mert megkereszteletlennek hitték. Ekkor felugrik valamelyikük és ezt mondja: „Ez kánon ellenes”. „Te szerencsétlen, mondom neki, dogmatikusan keresztelték meg a gyermeket háromszor? Háromszor áldatott meg az Istentől!”. Jerondasz, az Isten megengedi, hogy az emberek, elhunyt rokonaikat lássák álmukban és beszéljenek velük, hogy segítségük legyen a hitben, a bűnbánatban? Igen, nem mondtam nektek én is egy történetet? Egy szerzetes az Athoszon, Bulgáriából származott, ahol sok megkereszteletlen volt. Elmondta nekem, hogy mielőtt még szerzetessé lett volna és nem volt megkeresztelve, álmában látta a kis unokaöccsét, aki nem sokkal az előtt halt meg, amint egy nagyon szép kert előtt van és sír. Bent a kertben sok gyermek volt, kik boldogan játszottak. „Miért nem mész te is be?”, kérdezte tőle. „Hogyan mehetnék be? Én nem vagyok megkeresztelve”, válaszolta. Ez-
A gyermekek, az örömeik és nehézségeik
131
után, azonnal ment és megkeresztelkedett és utána elmesélte az álmát a papnak. Így megengedte az Isten, hogy mások is megértsék a Keresztség értékét. Ezután kezdték megkereszteltetni a gyermekeket abban a faluban. Jerondasz, vannak szülők kik polgárilag esküdtek meg, de meg akarják kereszteltetni a gyermeküket. Szabad ezt? Miért ne lenne szabad? Egyébként is miről tehetnek szegény kis gyerekek? Az, hogy meg akarják kereszteltetni a gyermeküket, azt mutatja, hogy valami van bennük, nem teljesen érdektelenek. Látszik, valahol eltévedtek. Ha valaki segíteni akar nekik, először meg kell nézni miért nem kötöttek egyházi házasságot, azután pedig, hogy miért akarják megkereszteltetni a gyermeküket? Jerondasz, egy apáca még világiként keresztanyja lett egy gyermeknek, az imádságon kívül kell neki ajándékokat is küldeni, szokás szerint? Á, az apácának nem kell. Az apáca szülei, ha akarják tehetnek valamit. A szerzetes az imádságával segít. Vagyis, ha szüleinek maguktól eszükbe jut? Igen, ne az apáca kötelezze őket. Imádkozzon, hogy világosítsa meg őket az Isten. Minden esetre a keresztszülőnek nagy felelősége van. A szüleim, megígérték egy ismerős családnak, hogy az egyik gyermeküknek valaki a családunkból lesz a kereszt-
132
A GYERMEKEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEIK
szülője. Mikor eljött az ideje, senki más nem volt otthon csak én, és a szüleim azt mondták legyek én a keresztapa. Tizenhat éves voltam akkor és nem akartam az lenni, mert átéreztem a felelőséget amivel jár. Kellemetlen helyzetben voltam. Imádkoztam tehát. „Istenem, mondtam, ha jó ember lenne, vedd el az én összes évemet és ad neki. Ha azonban rossz lenne, vedd magadhoz most, mikor még angyalka”. A keresztapja lettem és a Pál nevet adtam neki. Egy hét múlva meghalt. Most biztonságban van a Mennyországban.
Az árva gyermekek – Jerondasz, a kis gyermekeknek, ha meghal az apukájuk, kell őt halva látniuk? – Jobb, ha nem látják. Még egy felnőttnek is módjával próbálunk egy hozzátartozója haláláról beszélni, mennyivel inkább gyermekeknek! – Meddig a korig? – Attól függ milyen a gyermek. – A sírjához mehetnek? – A sírhoz, igen, oda hadd menjenek. Mondják nekik: „Apa elment innen az Mennybe, ha jól viselkedtek, el jön majd a
A gyermekek, az örömeik és nehézségeik
133
Mennyből, hogy megnézzen benneteket”. Emlékszem, mikor meghalt az nagymamám, engem elvittek egy ismerősünk házába, hogy ne lássam a temetést és ne tudjam, hogy meghalt. Ott játszottak velem, szórakoztattak. Én nevettem, ők sírtak. Mikor haza értem, megkérdeztem: „Hol van a nagymama?”. „Majd jön”, mondták. Vártam a nagymamámat…Egy idő után megtudtam, hogy meghalt. Nem segít a gyermekeknek, ha holtan látják szeretteiket. – Jerondasz, a kis gyermekeknek nagyon fáj, ha meghal az édesanyjuk. – A gyermekek leginkább az anyjuk elvesztésekkor árvulnak el, nem apjuknál., ezért is fáj nekik jobban – ritkán fordul elő, hogy elvesztik anyjukat és utána az apjuk lesz számukra olyan mint az anya volt. A Paradicsomban azonban meg fognak vigasztaltatni. Van ott hely a számukra. Egy árva kevesebb ponttal jut be a Paradicsomba, ahogy a külföldön élő görögök felvételi nélkül jutnak be az itteni egyetemre. (1992-ban hangzott el, mikor még érvényben volt ez a törvény.) Mert segít nekik egy törvény. Az árvákat tehát segíti az Isten törvénye és kisebb fáradsággal jutnak be a Paradicsomba, míg másoknak nagyon kell küzdeni. Én magasztalom a gyermekeket kik nélkülözték a szülők nagy gondoskodását, mert elérték, hogy az atyjuk legyen az Isten már ebben az életben és egyúttal félre raktak az Isten Takarékpénztárában, ahol a szülőktől meg nem kapott gondoskodás kamatozik. – De ebben az életben is, a Jó Isten segíteni fogja őket, mert
134
A GYERMEKEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEIK
attól a pillanattól, hogy elveszi a szülőket, bizonyos értelemben kötelessége megóvni őket. Mit mond Dávid Próféta: „Az Úr… támogatja az árvákat és özvegyeket”. (Zsoltárok Könyve 146, 9) Természetesen jobban szereti őket az Isten és jobban gondoskodik felőlük. Ezeknek a gyermekeknek több jogot ad ebben az életben, a többieknél. Ha az árva a jóság felé fordítja a gombot, nagyon előre fog haladni. Ha azonban így szól: „én gyötörtettem, tehát én is másokat fogok gyötörni”, elpusztul. – Jerondasz, az árvaságnak az egész életük során következményei lesznek? – Miket beszélsz? Lehet, hogy egy kicsit az árvák visszafogottabbak, tartózkodóbbak van egyfajta gyávaság bennük – nincs bennük az az öröm, életre valóság, mint azoknak a gyermekeknek akik jól laktak a gondoskodásból -, de ez a gátlásosság egy fék ami segít nekik ebben az életben és egyúttal hasznát veszik a másik életbe való jutásnál is. Mert azt hiszed ezt a visszafogottságot nem látja az Isten? Nem fogja őket megsegíteni? Ezért az árvát, különösen aki az anyukáját vesztette el, fájdalommal és forró szeretettel kell magunkhoz ölelni, hogy először felmelegedjen, bátorságot nyerjen, és kitárhassa szívét. És ha jóravaló, erősen fékeznünk kell elragadtatását, hogy ne essen túlzásba, mikor nagy háláját akarja kifejezni. Kappadókiai Szent Arszeniosz árvaként nőt fel, édesanyját és édesapját is nélkülöznie kellett. Ha nem kezelte volna ezt lelkileg, rátermetten, gyötrődnie kellett volna pszichés gondokkal. Tudod azonban, milyen rátermett legény volt! Micsoda küzdelmei voltak! És ami nagy benyomást tesz rám, hogy még a csontjai is olyanok voltak mint
A gyermekek, az örömeik és nehézségeik
135
a vatta vagy a szivacs. Kihantolásakor, mikor kiemeltem ereklyéit, a bordái és gerince, amint egy kicsit hozzá értem, eltörtek. Csak két csigolya, a medencecsont és a lábszárcsont volt valamelyest erős. Ilyen betegesen, hogy tehetett annyi gyalog utat? Úgy ment mintha repülne! Itt látható emberfeletti ereje amit az Isten adott neki. Az árvák felnevelésén fog fennakadni a Krisztus?
Szükséges a gyermekek korlátozása nagykorúságukig A gyermekeknek mindig nagy szükségét kell érezni a tanácsoknak, különösen a kamaszkor kritikus időszakában, hogy ne csússzanak le a világi élet édes lejtőjén ami feszültséggel tölti el a lelket és örökre eltávolítja az Istentől. Meg kell érteniük az engedelmesség lényegét. Fogják fel, hogy a szülők iránti engedelmességben az ő érdekük rejlik, úgy hogy örömmel engedelmeskedjenek és szabadon mozogjanak a lelkiség terén. Látjátok, hogy korlátozzuk a kis gyermek szabadságát? Az embrió kilenc hónapra az anyaméhre van korlátozva. Az újszülöttet bölcsőbe teszik. Később öt, hat hónapra rácsos ágyba teszik. Aztán nem engedik egyedül ki, hogy ne üsse meg magát, hogy ne essen le a lépcsőn. Ha szabadon hagyják, le fog esni és meghal.
136
A GYERMEKEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEIK
Minden szükséges, hogy a gyermek biztonságban nőjön fel. Úgy tűnik, mintha megvonnák tőle a szabadságot, de ezek nélkül az óv intézkedések nélkül, fennállna a veszélye, hogy meghal az első pillanatban. A gyermekek azonban nem értik, se amikor kicsik, hogy korlátozásra van szükségük, de akkor sem mikor felnőnek és másfajta korlátokra van szükségük, ezért szabadságra vágynak. Milyen szabadság az ilyen? Szabadság arra, hogy tönkre tegyék magukat? Az ő szabadságukkal katasztrófába sodródnak. Meg kell érteniük, hogy amíg nem fejezik be tanulmányaikat és nem kapják meg diplomájukat, amíg meg nem érnek, azért hogy rendes emberekké váljanak, kell némi korlátozás. Mert ha egyszer elbotlanak, a vesztükbe sodródnak. Úgy kell tekinteniük a korlátozásra mint szükségesre, mint Isten áldására. Legyenek hálásak a szüleiknek, hogy korlátozzák őket. Tudják, hogy amit tesznek a szülők, azt szeretetből teszik Egy anya és egy apa sem korlátozta a gyermekét rosszaságból, még ha durván is tette. Ha a szülők kicsit jobban megszorítják a gyermekeket, abban is a nagy szeretetük rejlik. Jó szándékból teszik, hogy összeszedettebbek legyenek és ne legyenek kitéve veszélyeknek. Lehet, hogy egy kertész ki elültet egy fácskát, megkötözi dróttal a biztonság kedvéért, meg is sérti egy kicsit, de a jó Isten, ha megsérül a fa kérge, hamarosan begyógyítja. És ha a fa kérgét begyógyítja az Isten, mennyivel inkább fog törődni a teremtményével! Vagyis ha a szülők egy kicsit szorosabbra fogták a gyermeket és megsérült, nem fogja őt meggyógyítani az Isten? A gyermekeknek beszélgetniük kell a szüleikkel, hogy elmondják nekik gondolataikat. Ahogy a szerzetesnek a kolostorban
A gyermekek, az örömeik és nehézségeik
137
van Lelki Atyja, akinek elmondja gondolatait és segítséget kap, így a gyermeknek is be kell számolnia a szüleinek. Igazából a gyermeknek először az anyának kell gyónni és utána a Lelki Atyának. Mert, ha gyermek beüti a lábát, a szülők vele mennek az orvoshoz és megkérdezik mit kell tenniük., hogy meggyógyuljon a lába. Így tudniuk kell azt is mi a gyermek problémája, hogy segíthessenek neki. Ha a gyermek csak a Lelki Atyjának mondja el a problémáit, hogy segíthetnek rajta a szülei, ha nem tudják mi foglalkoztatja őt.
A gyermekek nehézségei a tanulmányaik során Gyermekeknek kiknek van ítélő képességük és eszesek, néha gondjaik vannak és gyötrődnek. Mindent az eszükkel akarnak elintézni és erejükön felüli dolgokba vágnak bele. Jó eszük van, de nem tudnak féket vetni neki. Kísérleteznek magukkal, mintha csak a teljesítőképességük határát keresnék, és szenvednek. Ha alázatosak lesznek, ítélőképességük segíti őket és előre jutnak. Az olyan gyermekeknek kiknek nincs ilyen ítélőképességük és eszük, problémájuk sincsen, és nem is akadnak fel dolgokon. Hány diák, aki pedig készült és tudja a tananyagot, fél, hogy nem fog jól felelni és nem mer elmenni vizsgázni! Holott képesek lennének rá, maguknak teremtenek pánikot gyávaságból. Ha azonban alázatosan ezt mondják: „imádkozzon értem, hogy jól sikerüljön, mert egyedül nem tudom megcsinálni, de az imájával nekivágok”, ekkor az alázat által megkapják az Isten Ke-
138
A GYERMEKEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEIK
gyelmét is és a szent megvilágosodást. Aztán amikor elkezdik írni a vizsgát, imádkozzanak a védő Szentjükhöz, ő pedig segíteni fog nekik hitük és jóravalóságuk mértéke szerint. – Jerondasz, egy lány, ki külföldön tanul írta nekem: „Az az érzésem sose tudok lelkileg előre lépni”. – Na jó, az áldott lélek, Európából akar következtetést levonni? Oda nem azért ment, hogy lelkileg fejlődjön, se nem azért, hogy kolostorba lakjon, hanem hogy elsajátítsa azt ami tanulmányaihoz kell. Próbálja megtartani azt a lelki állapotot amiben most van és ne keressen ott lelki fejlődést. Másrészt az Európaiak a tudományokban járnak elől nem a lelkiekben. Ne erőltesse túl magát erején felül és ne vegye szívére. Nem éri meg szívünket adni ezekért a dolgokért és szenvedni miatta. Tekintse úgy mint egy katonai szolgálat. A hadseregben sokat fáradnak, igyekeznek az emberek, néha még nagyon keményen is bánnak vele. Míg Európában legalább az emberek udvariasan viselkednek, még ha külsőleg színlelve is, az európai gondolkodás mód szerint. Várható volt, hogy ilyen nehézségekkel találkozik, mert Görögországban is látunk hasonlót. Csak Görögországban, mit Orthodox országban, van lelki segítség is, azok számára akiknek van egy kevés lelki érdeklődése. Egy kis türelemmel és figyelemmel túljut a nehézségeken. Ha már ott van használja ki szabad idejét az imádkozásra és a Szentek életének tanulmányozására, hogy lelki tápláléka is legyen. A próbálkozás ereje, amit a leckék leküzdésébe fektet, segíteni fogja őt, hogy elvonja magát minden rossz gondolattól vagy fiatalkori kísértéstől.
A gyermekek, az örömeik és nehézségeik
139
140
A GYERMEKEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEIK
A gyermekek szeretete és tisztelete szüleik iránt 141
MÁSODIK FEJEZET A GYERMEKEK SZERETETE ÉS TISZTELETE SZÜLEIK IRÁNT
A gyermekek tisztelete a szüleik és az idősebbek iránt A gyermek amikor kicsi, nem tesz semmit, és a szülei gondoskodnak táplálásáról, ruházásáról stb. Szeretetből segítenek neki, anélkül, hogy ő fáradna. Ő semmit sem csinál, így nem is tudja megfizetni szülei fáradozását vagy kiadásait. De mikor a gyermek felnő és nem érti, milyen áldozatot hoztak érte szülei, az nagyon súlyos dolog! Régen a szülők verték a gyermeket, az pedig tűrte gondolkozás nélkül. Sokszor nem is értette miért kapott ki. Ma a gyermekek mindent kétségbe vonnak és mindennek ellentmondanak. Nincs bennük egyszerűség. Mindent megszűrnek. Így azonban nem jön a Szent Kegyelem. Mikor a gyermek nem érzi az ap-
142
A GYERMEKEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEIK
ját apjának és nem fogadja el az apa nevelését, elfajzottá válik. Néhány gyermek, ha szülei egy kis megjegyzést tesznek neki: „felvágom az ereimet”, mondja azonnal. Mit csináljanak ilyenkor a szülők? Visszakoznak, végül a gyermekek pedig tönkre mennek. A gyermeknek meg kell értenie, hogy ha a szülők néha megpofozzák, nem rosszindulatból teszik, hanem szeretetből, hogy megjavuljon, hogy jobb legyen és később boldog legyen. Mi amikor kicsik voltunk, akár simogattak a szüleink, akár megvertek, akár megcsókoltak, mindent elfogadtunk. Értettük, hogy mindent a javunkért tesznek. Nagy bizalmunk volt bennük. Néha persze, az anyukám, más gyereket szidott le, nem aki hibás volt, mert nem értett az igazságtételhez. A vétkes azonban, mikor látta, hogy mást szid le, bántotta a lelkiismerete és szólt, hogy ő a hibás, így a másik felmentődött. A családban a kicsiknek tisztelniük kell a szülőket és a nagyobbakat. Érezzék szükségesnek a tiszteletet, az alárendeltséget és a hálát a nagyobb iránt. A nagyobbak pedig szintén szeressék a kisebbeket, segítsék és védelmezzék őket. Mikor a kicsi tiszteli a nagyot és a nagy szereti a kicsit, szép családi környezet alakul ki. Az apám azt mondta: „Engedelmesség az idősebb testvéreteknek”. Mi tudtuk, hogy az apánk szeret mindannyiunkat és fel voltunk bátorodva előtte. A bátyánknál nem találtuk meg az apai szeretetet és jobban szót fogadtunk neki. (A Jerondasznak hét testvére volt.) Ha a szülők tisztelik egymást, akkor a gyermekek is tisztelik a
A gyermekek szeretete és tisztelete szüleik iránt 143 szülőket, az élet békés a családban, minden simán megy. Egy ilyen családban a legnagyobb testvér soha nem mondja az anyának „figyelj ide, anya, ezt ne csináld újra” vagy „miért csinálod ezt így azt meg úgy?”, de az apa se beszél így az anyához. A nagy viccelődhet a kisebbel, hogy megörvendeztesse, de a kicsi ne bátorodjon fel ezen. Mikor a Sztomiosz Kolostorban voltam és néha lementem a városba anyagokat beszerezni, egy kis gyermek aki az út mellett lakot, amin meglátott, oda jött hozzám, én pedig megcsókoltam a kezét. Aztán azt mondták nekem a szülei: „Ne csókold meg Atyám a kezét, mert oda fut a papokhoz és tartja a kezecskéit, hogy megcsókolják neki, ha nem csókolják meg, sírni kezd”.
A gyermekek szeretete a szülők iránt, a házasságuk után A Jó Isten úgy rendezte, hogy a házaspár olyan szeretettel kötődjön egymáshoz, hogy még a szüleiket is elhagyják, a nő is és a férfi is. Ha nem lenne ez a szeretet nem tudnának saját családot alapítani. A szülők célja teljesül miután gyermekeik saját életet kezdenek. Ezután a gyermekek csak nagy tisztelettel és annyi szeretettel tartoznak a szülőknek amennyire ők vágynak. Nem azt akarom ezzel mondani, hogy ne szeressék a szüleiket, hanem azt hogy először egymás közt legyen nagy szeretetük és utána szeressék a szüleiket. Szeressék egymást annyira, hogy a túláradó szeretetükből jusson a szülőknek is, és teljes tisztele-
144
A GYERMEKEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEIK
tük és hálájuk az övék legyen. Szeretetük legyen nemes, hogy az egyikük még a másik szülőjéről is minél inkább legyen képes gondoskodni. Nagyon segít a harmonikus együtt élésben, ha a férj jobban szereti a feleségét az édesanyjánál és minden más rokonánál. Szeretete szülei iránt a feleségén keresztül jusson kifejezésre. Ugyan ezt kell persze tenni a feleségnek is. Ismerek házaspárokat kiknek eleinte problémáik voltak egymás közt, mert a feleség, vagy férj túlzottan szerette az édesanyját. Ez jóravalóságukból ered, nagy hálát éreznek édesanyjuk iránt. Lassanként azonban, ahogy összekapcsolódnak egymással, elmúlik ez. Nem lenne természetes, ha egyből olyan szeretettel szeretnék egymást ami helyettesíti az anya szeretetét. Mikor a férj tiszteli a szüleit, becsületére válik, ahogy a mennyasszonynak is becsületére válik, ha tiszteli és szereti az anyósát, mert megszülte a férjét, felnevelte és most felnőtten ő örvend neki. Mindez hangtalanul munkálkodik gyermekeik lelkében. Az anya mikor megházasítja fiát, úgy érez mint a nagyobb testvér mikor az anyja ölébe másik csecsemőt lát. Mikor fia kicsi volt nagy gyönyörűséget okozott neki fia szeretete. Az öregek ismét olyanok lesznek mint a kis gyermekek, meghatódnak és szomjaznak a szeretetre. Látod, ha valaki nem győzi le a szenvedélyeit, mikor fiatal, ahogy felnő, betegé teszi az akarás és a vágyak erőteljesebbé válnak. A mennyasszonynak azonban nem szabad félre értenie ezt. Ha gondoznia kell idős anyósát,
A gyermekek szeretete és tisztelete szüleik iránt 145 legyen egy kicsit türelmes, hogy ne veszítse el a mennyei fizetséget ami ezért vár rá. Ha most türelemmel szolgálja anyósát, később mikor elmúlik a törődés időszaka, örülni fog a jónak amit neki nyújtott. Természetesen az anyósnak is úgy kell szeretnie menyeit mint saját lányait. A nagymamám – az apám édesanyja – jobban szerette anyukámat az apámnál. Mikor testvéreim megházasodtak, azt mondták a szomszéd asszonyok: „Most vajon majd meglátogatnak-e a menyeid?” Anyám pedig válaszolt: „ Miért mondjátok ezt? Engem az anyósom jobban szeret a lányánál is. Miért ne szeretném én is így az én menyeimet?”. És valóba úgy szerette őket mint lányait.
Az öregség alázatra készteti az embert Mennyire alázatossá válik az ember öregségére! Az öregek lassanként elvesztik erejüket, olyanok lesznek mint a vén sólyom. A sólyom mikor megöregszik, tollai kihallanak, olya a szárnya mint egy kitöredezet fésű. Emlékszem a Filotheosz Kolostorban volt egy elöljáró aki 1914-ban önkéntesként ment Albániába, Szmirnából, hogy bosszút álljon a törökökön, akik lemészárolták az apját. Egyszer elkapott egy törököt és meg akarta ölni. Az így szólt hozzá: „A mi vallásunk nem ismer kegyelmet. Azt mondja nekünk öljünk és gyilkoljunk. A tiétek azonban nem ilyen. A Krisztusotok azt mondja ne öljetek”. Amit ezt meghallotta, annyira meghatódott, hogy eldobta a puskáját, fogta
146
A GYERMEKEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEIK
magát és az Athoszra jött, hogy szerzetes legyen. Az is lett, sőt elöljáró, de a partizán harc beleívódott. Sok minden rá volt bízva, az összes raktár kulcs nála volt, az övére akasztva hordta őket. Senki se mert szólni hozzá. Ha valamelyik Atya elfelejtette a rangja szerint szólítani, „Jerondasz Szpiridon”, vadállattá vált. Egyszer nagyböjt idején banditák mentek a kolostorba és sajtot kértek tőle. „Hogy képzelitek, ti disznók, mondja ő nekik, Nagyböjtben kértek sajtot?”. Kidobta őket. Más alkalommal az Atyák leengedték a csillárokat, hogy megtisztíthassák őket. Banditák kilesték a sok csillogó díszt és azt hitték arany. Mentek, zsákokba szedték őket, állatokat szedtek össze a környéken, hogy azzal szállítsák el őket. Amint meglátta, elkapja őket fogja és kiüríti zsákjaikat. „Ti szemetek, mondja nekik, ezek bronzból vannak mint ti!”. Egyáltalán nem félt. Öregségére azonban megbetegedett és alázatossá vált. Megbíztak, hogy segítsek neki egy kicsit. Egyszer ezt mondta nekem: „Imádkozz Avrekie (A Jerondasz neve reverendás szerzetesként), nem érzem jól magam”. Fölkeltem és kezdtem imádkozni: „Uram Jézus Krisztus, irgalmazz a szolgádnak, Jerondasz Szpiridonnak”. „Fiam, „Szpiroról”, mond!”, kérte tőlem. Mennyire alázatossá tette a betegség és az öregség! Korábban, hogy merted volna nem „Jerondasz Szpiridonnak” hívni! Igen, az apám is öregkorában egy légytől lett alázatos. Egyik nap látja nővérem, amint sír. „Mi történt veled apa? kérdezi tőle. talán valamelyik unoka piszkált?”. „Nem, nem, mondja. Mi az ember! próbáltam leütni egy legyet a légycsapóval és nem tudtam. Ide csaptam, oda csaptam, de elrepült. én, mikor fiatal voltam, olyan jól tudtam célba lőni, hogy a török lázadókat nem
A gyermekek szeretete és tisztelete szüleik iránt 147 öltem meg, körbe lődöztem őket és megadásra kényszerítettem őket. Tizenhat évesen meglőttem egy oroszlánt, megsebesítettem és küzdöttem a sebesült oroszlánnal, most meg egy legyet se tudok megölni! Á, semmi az ember”. Semminek érezte magát, mintha semmit se tett volna az életében. Az Athoszon is, a Kolostorok időseket ápoló részében mennyire alázatossá válnak az öregecske Atyák! Mintha másodszor is szerzetessé lennének avatva! Levágják a hajukat, hogy ne legyen nehéz fürdetni őket. levágják a szakállukat is, mert folyik a nyáluk, meg az ételt is hogy tisztítanák le? Ez az utolsó szerzetessé nyírás. Az alázatos megnyírás! (A szerzetessé avatáskor jelképesen vágnak a hajból)
Az öreg ápolás fizetsége Hová jutott a világ! Faraszában és az Ipiroszon is gondoskodtak az idősekről, még az álatokról is. Nem csak az öszvérekről, de az olyan álatokról is amiknek ehető húsa volt, nem vágták le őket. Az öreg marhákat amivel szántani szoktak, tisztelték, gondozták őket, mert így szóltak: „Kenyeret adott nekünk”. Tehát az álatoknak amik a földeken dolgoztak, jó öregségük is volt. pedig akkor az embereknek nem voltak olyan eszközeik mint ma. Kézi malommal kellett a ciroklencsét megőrölniük, hogy apró legyen és szegény öreg marha megtudja enni. A mai ember azonban elszállt, az embereket sem ápolják, hogyan törődnének az álatokkal!
148
A GYERMEKEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEIK
Én soha életemben nem éreztem magam olyan jól, mint az alatt a néhány nap alatt mikor megbíztak egy öreg Jerondasz ápolásával. A beteg ápolásnak nagy jutalma van. Emlékszem egy próbaidős szerzetesnek is azt mondták az Athoszon, kiben félelmetes démon lakott, hogy ápoljon hat öregecske szerzetest a Kolostor ispotály házában. Nehéz idők voltak azok, nem voltak eszközök. Szegény, egy botra rakta a ruhákat, úgy vitte őket mosni egy távoli vályúhoz, lúgot használt…Következésképp hamarosan megszabadult a démontól és szerzetes lett. Mert amellett, hogy ő maga is áldozatot hozott, a Jerondaszok is imádkoztak érte. Sok házaspár méltatlankodik az ápolt nagyszülők különcségei és panaszai miatt. Elfelejtik a maguk rendetlenségeit, síralmait mikor ők voltak gyerekek. Nem emlékeznek rá, hogy sírásukkal, kényeskedésükkel nem hagytak nyugtot szüleiknek. Ezért az Isten megengedi, hogy ilyen nehézségekkel találkozzanak, hogy ily módon törlesszék a saját rendetlenségeiket. Most rajtuk a sor, hogy idős szüleik mellé álljanak, gondozzák őket hálával az áldozatokért, amiket ők hoztak értük, mikor gyermekek voltak. Akik nem érzik ezt a kötelességet a szüleik iránt, úgy fognak megítéltetni az Istentől mint igazságtalanok és haszontalanok. Látom, hogy sok világi ember szenvedése azért van, mert szüleiket megkeserítették. Szenvednek a családok, mert nem gondozzák a nagyapákat. Mikor a szerencsétlen anyókákat vagy szegény apókát otthagyják egy öregek otthonában, vagyonukat is elveszik, azok nem örvendhetnek unokáiknak, hanem bánat-
A gyermekek szeretete és tisztelete szüleik iránt 149 tal halnak meg, milyen áldása lesz így gyermekeiknek? Ma egy idős hölgy mondta, hogy négy nős fia van akik ugyanabban a ház ömben laknak és nem láthatja őket, mert egyszer ezt javasolta a menyeinek: „Legyen köztetek szeretet járjatok templomba”! Úh, kikeltek magukból! „Be ne tedd még egyszer a lábad, mondták neki, az otthonainkba”. Öt éve nem látta szegény a gyermekeit. „Imádkozz, Atyám, unokáim is vannak, legalább álmomban lásam őket”. Á, mire fognak jutni így a gyerekei? Pedig nagy áldás a családban a nagymama, ezek az emberek nem értik ezt. Általában a férfi hamarabb lesz erőtlen és a felsége szolgálja. Mikor meghal a férj, akkor, hogy ne érezze haszontalanak magát a feleség, magukhoz veszik a gyermekei, megcsókolja az unokákat és ez nagyon jó. Így ő is örül és a házaspárnak is jó. Mert az anya nem győzi megadni a gyermekeknek a szükséges szeretetet és gondoskodást. Megadja tehát a nagymama, mert ez az életkor a szeretet és a gondoskodás kora. Látod, ha gyerek rendetlenkedik a nagymama megsimogatja, míg az anya leszidja. A nagymama gondoskodásával az anya is eltudja végezni feladatait és a gyermekeknek is jut simogatás és szeretet, de a nagymama is örömét leli az unokák szeretetében. Isten nagy áldásában részesül az ki figyel a szüleire. Egyszer egy fiatal családapa mondta nekem: „Jerondasz, arra gondolok, hogy a háznak amit építeni fogok az alsó szintjén két lakás lesz, a szüleimnek és a felségem szüleinek”. Mennyire meghatott! Mennyi áldást adtam neki! Csodálkozok, hogy nem értik ezt a házaspárok! Néhány nappal ezelőtt jött egy asszony aki ezt mondta: „Atyám, az édesanyám félig le van bénulva. Belefá-
150
A GYERMEKEK ÉS KÖTELEZETTSÉGEIK
radtam nyolc év alatt, hogy ide oda forgassam”. Hallod? Lány aki így beszél az anyjáról! „Á, mondom neki, nagyon egyszerű! Most imádkozni fogok, hogy te bénulj le nyolc évre és gyógyuljon meg az anyád, hogy ápolhasson”. „Ne, ne, Atyám!”, kiabált. „Legalább négy évre, mondom neki, négy évre! Te szerencsétlen, nem szégyelled magad? Mi a jobb? Ha valaki egészséges, nem fáj semilye és szolgál egy beteget, az Istentől pedig fizetséget kap, vagy ha szenved, nem tudja mozdítani a lábát, megalázkodik és kéri: „hozd ide az ágytálat, fordíts ide, fordíts oda”?. Mikor ezt meghallotta, kicsit észhez tért. Ha a gyermekek a szülők helyébe képzelnék magukat, akik megöregedtek vagy ha a meny az anyós helyébe képzelné magát: „én is megfogok öregedni és egy napon én is anyós leszek, akarnám én, hogy ne törődjön velem a menyem?”, nem lennének ilyen problémák.
A szülők áldása A szülők áldása a gyermekek legnagyobb öröksége. Ezért ügyeljenek rá, hogy elnyerjék a szülők áldását. Nem láttad Jákob mire nem volt képes, hogy elnyerje atyja áldását? Még gyapjút is viselt! (Teremtés 27.) Különösen az anya áldása nagy dolog! Valaki ezt mondta: „Anyám minden szava egy arany líra is”. Mekkora hatással volt rám nem rég valaki Johannesburgból! Ősszel érkezett a kalyi-
A gyermekek szeretete és tisztelete szüleik iránt 151 bámhoz. „Az anyám gyengélkedik, haza utaztam, hogy meglátogassam”. Három hónap se telt el, Karácsonykor újból eljött. „Hogy hogy megint itt?”, kérdezem. Hallottam, hogy az anyám megint nincsen jól és eljöttem, hogy megcsókoljam a kezét, idős már, lehet, hogy meg fog halni. Nekem a legnagyobb vagyon az anyám áldása”.Hatvan éves ember elindult Johannesburgból, Görögországba jött, hogy meg csókolja az édesanyja kezét! és most olyan áldása van, hogy arra gondol alapít egy nagy öregek otthonát és az Egyháznak adományozza. Vagyis az áldásokat nem tudja hova rakni, bizonyos értelemben. Nekem orvosság egy ilyen lélek. Olyan mintha a Szahara sivatagában váratlanul egy kis vizet találnék. Az ilyenek lassacskán eltünnek. Valaki más, egy napon , sírva jött a kalyibához. „Atyám, megátkozott az anyám. Otthon egyfolytában betegeskedünk, bajok vannak, a munkám nem megy jól”, mesélte. „Te se lehettél rendben, mondom neki. Nem lehet, hogy az anyád ok nélkül átkozott el”. „Igen, mondja. Add áldásodat”. „Az áldásom megkapod, mondtam neki, de nyerd el az anyád áldását is”. „Nehezen adja meg nekem az áldását”. Menj és kérd tőle és ha nem adja, mond, hogy egy Atya azt mondta nekem, hogy te is átfogod adni a lelkedet”. Ment és az anyja így áldotta meg: „Gyermekem, legyen tiéd Ábrahám áldása!”. Nem sokára megint eljött az Athoszra, cukrozott meggyel és lukumival. Teljesen boldog volt. A gyermekei jól voltak, a munkája jól ment. Folyton könynyezett és mondta „hála Istennek”. Az egész élete megváltozott és lelkileg beszélt mindenről. Mennyivel inkább így van ez azoknál kik kezdettől tisztelik a szüleiket! Hogy ne bírnák az Isten áldását?
152
153
NEGYEDIK RÉSZ LELKI ÉLET
„Ha valaki szereti az Istent, ha elismeri az Ő nagy áldozatát és jótéteményeit, ráveszi magát, hogy körültekintően utánozza a Szenteket, hamar megszentelődik. Mindössze alázatosnak kell lennie, hogy átérezze gyarlóságát és nagy hálátlanságát az Isten iránt”
154
LELKI ÉLET
Lelki élet a családban
155
ELSŐ FEJEZET LELKI ÉLET A CSALÁDBAN
Minél inkább kesereg valaki annál jobban romlik a helyzete
J
erondasz, minek tulajdonítható a kesergés és hogy lehet elkerülni?
– A nyomorúságnak tulajdonítható és háladadással lehet rajta túl jutni. Ha nem sopánkodik valaki egy nehéz helyzetben, hanem dicsőíti az Istent, az ördög megpukkad és elmegy más valakit gyötörni aki siránkozik, hogy mindent még nehezebbé tegyen számára. Mert minél inkább sopánkodik valaki annál inkább romlásba dől. Néha meglop bennünket az ördög, úgy hogy semminek se tudunk örülni, pedig mindenben lehet jót látni és lelkileg örvendezni, hálát adni és elnyerni az Isten áldását. Például, ismerek valakit az Athoszon, akinek ha azt mondod „megint esik”, el-
156
LELKI ÉLET
kezdi: „Igen, egyre csak esik, el fogunk rohadni a sok esőtől”. Ha kisvártatva eláll az eső és azt mondod neki „á, nem is esett sokat” ezt feleli „Igen, eső volt ez egyáltalán? ki fog száradni ez a hely…”. Pedig senki se mondhatja róla, hogy ne lenne ki a négy kereke, csak megszokta, hogy sopánkodik. Értelmes, de értelmetlenül gondolkozik! A panaszkodás átkot vonz. Olyan mintha az ember magát átkozná el, amiért is jön az Isten haragja. Az Ipiroszon ismertem két földművest. Az egyik családos volt, egy-két földecskével és mindent az Istenre bízott. Dolgozott amennyit tudott, idegeskedés nélkül. „Megteszem amit tudok”, mondta. Néha a kévéi egy része megázott és elrothadt, mivel nem tudta időbe begyűjteni, máskor a szél szórta szét egy részét és mégis mindenre azt mondta „dicsőség Istennek” és minden jól ment neki. A másiknak sok földje volt, tehenei stb., gyermekei nem voltak. Ha megkérdezted, „hogy vagy?”, „ne is kérdezd” válaszolta, soha nem mondta „dicsőség az Istennek” csak siránkozott. És lássátok, hol egy tehene döglött meg, hol ez történt, hol az. Mindene megvolt, de nem jutott előre. Ezért mondom a hálaadás nagy dolog. Tőlünk függ, hogy felismerjük vagy sem az ajándékokat amiket az Isten adott nekünk. Hogyan ismernénk fel azonban, ha például az Isten banánt ad nekünk, de mi arra gondolunk mit ehet a gazdag szomszédunk? Hány ember eszik pusztán száraz kétszersültet, de éjjel nappal dicsőítik az Istent és eltelnek mennyei édességgel! Ezek az emberek szert tesznek egy lelki érzékenységre és megismerik az Isten simogatását. Mi nem értjük, mert a szívünk szutykos lett
Lelki élet a családban
157
és semmivel sem vagyunk megelégedve. Nem értjük, hogy a boldogság az örökkévalóságban van és nem a hiábavalóságban.
Tegyük meg az Istent életünk irányítójává – erondasz, miért hasonlítja az Evangélum az Isten Országát a mustár maghoz „mikor elvetik a földbe, kisebb minden magnál a földön, miután pedig elvetették, felnő és nagyobb lesz minden veteménynél”. (Márk 4, 31-32. Máté 13, 32. Lukács 13, 19.) – A mustármag parányi, de mikor ki kell valóságos bokor lesz belőle. Még madárkák is tanyáznak ágain. Az Isten igéje hasonlít rá, mert egy kis evangéliumi szóból az ember feléled és elnyeri az Isten Országát. – Jerondasz, hogy lehet azt érezni valakinek, amit a Szent Írás mond: „Az Isten Országa bennünk van”? (Lukács 17, 21.) – Te áldott, mikor a Paradicsom örömének egy részét magunkban érezzük, akkor az „Isten Országa bennünk van”. És fordítva is, mikor feszültek vagyunk, lelkiismeret furdalásunk van, akkor bennünk van a pokol egy része. Nagy dolog, ha az ember már ebben az életben magába érzi a Paradicsom örömének egy részét. Nem nehéz ezt elérnünk, sajnos azonban önzésünk nem engedi, hogy erre a lelki magasságra jussunk. Az ember egyedül képes rá, hogy életét paradicsomivá tegye,
158
LELKI ÉLET
ha elfogadja, hogy életét az Isten irányítsa mint jó Atya. Reménykednie kell Istenben, bízzon rá mindent, amit csak csinál és mindenért dicsőítse Őt. Ne legyen feszült. A feszültség megtöri a lelket és megbénítja. Ha az Isten Országát keresi, minden más is megadatik. Ezt mondja az Evangélium: „keressétek először az Isten Országát”, de a „Mennyek országa erőszakot szenved, és erőszakosok ragadják magukhoz”. (Máté 11, 12.) Az emberek ma megnehezítették életüket, mert nem elégednek meg kevéssel, hanem egyre csak hajszolják az anyagi javakat. Akik azonban valódi lelki életet akarnak élni, először is meg kell, hogy elégedjenek a kevéssel. Mikor életük már egyszerű, sok hiábavalóságtól mentes lesz, felszabadulnak a világi lelkülettől és idejük is marad a lelki dolgokra. Másképp belefáradnak abba, hogy a divatot próbálják követni, elvesztik derűjüket és helyette nagy feszültséget nyernek el. Látom, hogy az emberek sokszor gyötrelmessé teszik az életüket! Ma, ahogy valakivel Uranopoliszból (az Athosz hegy tenger felöli bejárata) jöttem, megkért, hogy egy kicsit térjünk be hozzájuk. Mivel ragaszkodott hozzá, nem akartam kedvét szegni. Amint a bejárati ajtóhoz érünk, látom leveszi a cipőjét és lábujjhegyen megy be. „Mi lelt téged, hogy így járkálsz?”, kérdezem őt. „Semmi, Jerondasz, mondja, csak óvatosan járok, hogy ne koptassam el a parkettát”. Mit mondhatnál? Fölöslegesen gyötrik magukat.
Lelki élet a családban
159
Az embertársunkért való fájdalom segíti a családot Minél több dologra tesznek szert ma az emberek, annál több problémájuk van. Az Istennek sem köszönik meg a jótéteményeit, se az embertársaik szerencsétlenségeit nem veszik észre és nem segítenek rajtuk. Pazarolnak és nem gondolnak másra, akinek nincs mit ennie. Hogy jöjjön ez után az Isten Kegyelme? Most még ha valaki családfő is, valamin takarékoskodnia kell, hogy másoknak adakozhasson. Mondja el a családjának, hogy van valahol egy elhagyatott beteg vagy egy szegény család, kik nagy szükséget szenvednek. Ha nincs pénzük amivel segíthetnének, mondja nekik: „Adjunk nekik legalább egy keresztény könyvet, nekünk sok van.”. Annak adva akinek szüksége van rá, nem csak magának tesz jót, hanem a családjának is. Ott Oroszországban a szegény hívők mennyire nélkülöznek! Egyszer egy orosz papnak adtam egy dobozka tömjént és azt mondtam neki: „Egy szerény ajándék”. „Ez szerény? mondja. Nálunk a tömjén nagyon drága”. Itt Görögországban is mennyire szenvednek a menekültek! A Halkidikin láttam egy menekültet aki burkolóként dolgozott és négyzetméterenként háromszáz drachmát kapott (1992-ben hangzott el) és azt mondta: „Hála Istennek van miből megélnünk”. Ezért amikor egy vállalkozó azt mondta nekem, hogy vétkezik néha munkáját végezvén. Ezt feleltem: „Ha munkát adsz ezeknek a menekülteknek, megszabadulsz vétkeidtől. Nincs hol lakniuk. Hozzájuk képest Onaszisz vagy”. Az Isten, azért hogy gyakorolhassuk az erényeket, megengedte,
160
LELKI ÉLET
hogy legyenek betegek, szegények stb. A betegeket és a szegényeket is eltudná látni, de akkor az a hamis érzetünk lenne, hogy erényesek vagyunk. Azt mondanánk, hogy irgalmasok és adakozók vagyunk anélkül, hogy azok lennénk, míg most tetteink mutatják meg erényeinket. Hála istennek, hogy vannak emberek akik áldozatot hoznak ember társaikért. Ismertem valakit aki amint leszerelt a katonaságból, elfogadta, hogy elítéljék igazságtalanul hosszú büntetésre, hogy megmentsen egy családot. Nem gondolt se a szégyenre, se az előre menetelére. Már látom, hogy gondoskodik róla az Isten, hogy családonként legalább egy valakinek legyen hite, jóravalósága, hogy többiek is segítséget nyerjenek! Konitszában ismertem egy családot ahol mindenki érdektelen volt az Egyház iránt. Egy lány kivételével. Amint a harangszót meghallotta, talpra ugrott, mindent munkát abbahagyott és a templomba ment. Még akkor is mikor a németek megszállták a várost és a harangozó azért verte félre a harangot, hogy az emberek elmenekülhessenek otthonról, ő az esti Isten tiszteltre sietett! Nagyon együtt érző is volt, míg szülei zsugoriak. Az apja, étel helyett, egy darab száraz kenyeret mártott vízbe és azt ette. Az anyja is nagyon szűk markú volt! Még ha a gyermekei magas beosztásban voltak is, nagy vagyonnal, ő a parázsba nyúlkált tüzért, hogy a gyufával spóroljon! Kávéfőzőnek egy konzerves dobozt használt! Mikor a Sztomiosz Kolostorban voltam, az anyja tiszteltt engem. Így a lánya, ha valami szegénynek akart adni valamit otthonról és nem tudta titokban elhozni, ezt mondta neki: „Anya, a szerzetes kéri ezt”. „Adjad, adjad neki”, mondta ő. Csak a szerzetesre nem mondott az anyja nemet. De a német megszállás alatt is a lány
Lelki élet a családban
161
csenden segített a szegényeknek. Búzát csent ki a raktárukból, hátara vette, elvitte a malomba, megőröltette és szét osztotta szegény családok között. Egyszer rajtakapta az anyja, mit szenvedett szegény! Akkor megfogadta: „Istenem, adjál nekem egy munkát és az egész fizetségemet a szegényeknek fogom adni”. Másnap felvették egy alapítványhoz. Ó, hogy mennyire örült! És megtartotta fogadalmát, még egy pár zoknit se vett a fizetéséből magának, mindet eladományozta. Hányan mondják most: „Istenem add meg, hogy megszentelődjenek még a szüleinek csontjai is!”. Ezért később az Isten gondoskodott az Anyjáról is.
Az erény gyakorlása a családban – Jerondasz, egy családapa hogyan tudja az erényességet gyakorolni? – Ad az Isten lehetőségeket. De sokan, miközben lehetőségeket kérnek az Istentől az erények gyakorlására, meghátrálnak, mikor valami nehézséggel találkoznak. Néha például a Jó Isten, végtelen szeretetéből, hogy a férj gyakorolhassa az alázat és a türelem erényét, elvonja Kegyelmét a nőtől, aki különc kezd lenni és rosszul bánik a férfivel. Ilyenkor a férfinek örülnie kell és köszönetet mondania az Istennek a lehetőségért amit neki adott, hogy küzdhessen és nem meghátrálnia. Vagy mikor az anya türelmet kér az Istentől. Megy a kis gyermek és a megterített asztalt úgy ahogy van lerántja terítőstől. Akkor olyan mintha csak azt mondaná az anyjának: „Anya legyél türelmes!”…
162
LELKI ÉLET
És általában a nehézségek amik a világban vannak rákényszerítik azokat kik egy kicsit lelkileg akarnak élni, hogy mindenre készen álljanak. Ahogyan, ne adja Isten, mikor háború van az emberek készenlétben vannak, ugyan ezt látom azoknál kik lelkileg próbálnak élni. Például azok a szegény gyermekek kik az Egyház közelében szeretnének élni, mennyire nehéz nekik! A háborúság azonban ami a csúnya környezetből támad rájuk, amiben élnek, segít nekik bizonyos módon, hogy éberek legyenek. Látható, hogy béke időben, mikor nincsenek nehézségek, a legtöbben nem ügyelnek semmire. Pedig akkor is hasznosítani kell a békét a lelki előre menetelre, próbálják legyőzni gyengeségeiket és műveljék az erényeiket. Sokat segít a lelki életben a csend és a nyugalom. Jó ha mindenki talál naponta egy kis időt az elcsendesedésre. Vizsgálja meg önmagát, hogy felismerje szenvedélyeit, hogy küzdhessen ellenük és megtisztítsa a szívét. Ha a lakásban van egy olyan csendes szoba ami szerzetesi cellára emlékeztet, az nagyon jó. Ott, „titokban” (Máté 6, 4.) elvégezheti lelki kötelességeit, tanulmányozhat, imádkozhat. Egy kis lelki felkészülés, mikor imádság előzi meg, nagyon segít, mert a lélek átmelegszik és az értelem lelki síkra kerül. Ezért, ha valakinek sok törődése van napközben, igyekezzen, hogy legyen tíz perce imádkozni és pár perce valami komolyat tanulmányozni, hogy elűzze a napi gondokat. – Jerondasz, lehet, hogy ez egy kicsit nehezen megvalósítható a világi életben? – Nem, vannak világi emberek kik nagyon lelkileg élnek, mint
Lelki élet a családban
163
aszkéták, böjtölnek, szertartásokat olvasnak, leborulásokat végeznek, még ha gyermekeik és unokáik is vannak. Vasárnap templomba mennek, áldoznak, és utána megint vissza térnek „cellájukba”, ahogy a remeték vasárnap bemennek a templomba és utána vissza térnek cellájuk magányába. Hála Istennek, sok ilyen lélek van a világon. Konkrétan ismerek egy családapát, aki folyton mondja az imát, akárhol is van és egyre csak könnyezik imádság közben. Imája már önműködő lett és könynyei édesek, a szent ujjongás könnyeivé váltak. Emlékszem egy munkásra is – Jánnisznak hívták – aki az Athoszon dolgozott nagyon keményen, két ember munkáját végezte. Mondtam neki, hogy imádkozzon miközben dolgozik és lassanként megszokta. Egyszer eljött hozzám és elmondta, hogy nagy örömöt érez mikor az imát mondja. „Elkezdődött az édes hajnal”, mondtam neki. Nem sokkal ezután megtudtam, hogy megölte őt két részeg. Mennyire sajnáltam! Ezután az egyik szerzetes valamilyen szerszámot keresett, de nem találta, mivel Jannisz rakta el. Este megjelent álmában és megmondta hová rakta. Lelki állapotot ért el és tudott segíteni a másik életből. Milyen egyszerű a lelki élet! Ha valaki szereti az Istent, ha elismeri nagy áldozatát, jótéteményeit és ráveszi magát, hogy fokozatosan utánozza a Szenteket, gyorsan megszentelődik, csak legyen alázatos, hogy érezze nyomorúságát és nagy háládatlanságát az Isten iránt.
164
LELKI ÉLET
Imádság a családban Jerondasz, az egész családnak együtt kell este imádkozni? A felnőttek viselkedjenek nemes lelkűen. Ők imádkozzanak, és a kicsinyeknek mondják: „Ha akartok, maradjatok egy kicsit”. Ha már egy kicsit nagyobbak a gyerekek, lehet egy rendszerük, 15 perc a nagyobbaknak, 2 vagy 5 perc a kisebbeknek és utána amennyit akarnak ők. Ha a szülők erőltetnék, hogy a teljes esti imádságon (apodipno) részt vegyenek, rosszul viselnék. Nem kell őket kényszeríteni, mert ők még nem értették meg az erejét és az értékét az imádságnak. A szülők, tegyük fel ehetnek babot és húst, mindenféle nehéz ételt. Amikor azonban a kisgyermek még csak tejet iszik, fogják neki mondani, hogy egyen húst, mert jobban erősít? Lehet hogy jobban erősít, de szegény gyermek nem tudja megemészteni. Ezért eleinte egy kevés húst adnak neki szafttal, hogy akarjon újra enni. Jerondasz, néha a felnőttek is olyan fáradtak este, hogy még az esti imádságot sem tudják elvégezni. Ha nagyon fáradtak vagy betegek, akkor mondják csak el a fele imát, vagy legalább egy „Mi Atyánkot”. Ne hagyják el teljesen az imádságot. Ahogy a háborúban is, ha egyedül maradsz estére egy magaslaton, ellenségektől körbe zárva, leadsz pár lövést, hogy elijeszd a támadókat, elvéve így kedvüket a rohamtól. Így ők is hadd eresszenek el pár lövést, hogy megijedjen az ördög és elmenjen.
Lelki élet a családban
165
Az imádságnak nagy ereje van a családban. Ismerek két testvért, akik nem csak azt érték el imájukkal, hogy ne váljanak el szüleik, akiknek problémájuk volt egymás közt, hanem még szeretetteljesebbé tették őket. Nekünk az édesapánk ezt mondta: „Nem tudom mit fogtok csinálni, de naponta kétszer jelentkezni kell az Istennél, hogy tudja hol vagytok”. Minden reggel és minden este imádkoztunk az Ikonok előtt együttesen, az apám az édesanyám és a gyermekek és végül leborultunk a Krisztus Ikonja előtt. Amikor pedig valami probléma volt a családban, imádkoztunk, hogy megoldódjon. Emlékszem egyszer, mikor megbetegedett a legkisebb testvérünk, az apám mondta: „Gyertek kérjük meg az Istent, hogy vagy gyógyítsa meg, vagy vegye magához, hogy ne szenvedjen”. Mind imádkoztunk, és megygyógyult. De az asztalnál is mind együtt ültünk. Először imádkoztunk, és utána kezdtünk enni. Ha valaki az asztali áldás előtt kezdett enni, ezt mondtuk: „Ő paráználkodott”. Az önmegtartóztatás hiányát paráznaságnak tartottuk. A család szétbomlását jelenti, ha mindenki akkor ér haza amikor akar, és magába eszik pedig lehetne másképp is.
A házastársak lelki élete – Jerondasz, mikor a férj nem él lelki életet, a feleségnek mit kell tennie? – Bízza a Krisztusra és imádkozzon, hogy meglágyuljon kicsit a szíve. Lassanként be fog avatkozni Krisztus a szívébe és elkezd
166
LELKI ÉLET
majd töprengeni. Amint egy kicsit meglágyul a szíve, akkor mondjuk megkérheti, hogy vigye el őt autóval a templomba. Ne mondja neki: „gyere te is templomba”, hanem kérje: „Kérlek szépen, elvinnél a templomig?”. Ha odáig elviszi, gondolhatja: „Ha már itt vagyok, miért ne mennék be egy kicsit, hogy gyújtsak egy gyertyát”. És így lassacskán talán tovább halad. – Jerondasz, a feleség Lelki Atyja tud segíteni valahogy a férjen? – Néha, ahhoz, hogy a férj megsegítessen a Lelki Atyának a feleségen kell lelki munkát végeznie. A feleségtől tovább adódik a jó, a férjre és ha jó szíve van, az Isten meg fogja segíteni, hogy megváltozzon. A nő természetétől fogva jóravaló. De a férj, ha eleinte egy kicsit érdektelen is az Egyházzal szemben, ha lelki fordulatot vesz, utána biztosan halad a lelki úton és a feleség utol se éri. Még irigyelni is kezdheti, mivel ő nem halad úgy. Ezért ilyen esetekben javaslom a férjeknek, hogy figyeljenek. Mert mi is történik: „Ahogy a férj lelkileg előre halad, a feleség, ha ő nem él lelkileg, vissza akarja tartani. Ha a férj így szól: „Itt az idő, induljunk a templomba”, ő pedig feleli: „Ugyan hagyjál már, menj egyedül! Nem érted meg, hogy egy csomó dolgom van…”. Vagy azt mondja neki a férj: „már a mécsest se gyújtod meg?”, ha meg a férj akarja meggyújtani helyette megsérti a felség önérzetét, mikor is így szól: „Talán már pap is akarsz lenni? szerzetes vagy?”. Azt is mondhatja neki: „Minek égetünk mécsest? jobb ha valami szegénynek adjuk az olajat”.
Lelki élet a családban
167
Néha protestáns nézetekig juthat. Persze utána megbánja amiket mondott, de sajnálja azt is, hogy a férje előtte jár. Ilyen esetekben, ezerszer inkább maradjon kihunyva a mécses, minthogy a férj meggyújtsa. Tehát azért, hogy megmentsem a családokat a szétbomlástól azt mondom a férjeknek: „Alkalmas pillanatban mond a feleségednek: „Ha templomba megyek és egy kicsit imádkozom, leborulok vagy valamilyen lelki könyvet olvasok, ezt nem az én nagy jóravalóságomból teszem, hanem mert ezek féken tartanak, vissza fognak, hogy ne csábítson el ez a szánalmas világ és kezdjek szórakozni meg társaságba járni stb.”. Ha a férj így kezeli a helyzetet, akkor a feleség örül és lehet, hogy megváltozik és lehagyja őt lelkiekben. Ha azonban nem így viselkedik felesége iránt, össze töri őt. Válás is lehet belőle. Ha a férj akar lelkileg segíteni a feleségen, próbálja megismertetni egy olyan családdal ahol lelkileg élnek és a feleség áhítatos, hogy őt utánozza.
Gyermekek és a lelki élet – Jerondasz, egy anya szentelt vizet ad a gyermekének és az kiköpi. Mitévő legyen? – Imádkozzon a gyermekéért! Lehet, hogy a mód is, ahogy a gyermeknek akarja adni a szentelt vizet, ellenérzést vált ki belőle. Ahhoz, hogy a gyermekek az Isten útján járjanak, a szülőknek is lelkileg kell élniük. Néhány templomba járó szülő azért akar segíteni a gyermekeinek, hogy jó gyerekei legyenek, nem
168
LELKI ÉLET
azért, mert a üdvözölésük foglalkozatja őket. Vagyis jobban törődnek azzal mit mondanak az emberek a gyermekeikről mintsem azzal, hogy netán a pokolba jutnak. Akkor, hogy segítsen az Isten? Nem az a cél, hogy a gyermekek kényszerből menjenek a templomba, hanem, hogy szeressék az egyházat. Ne kényszerből tegyék a jót, hanem meggyőződésből. A szülők szent élete szól a gyermekek lelkéhez és természetesen igazodnak hozzájuk. Így istenfélelemmel nőnek fel és kettős egészséggel, lelki sebek nélkül. Ha szülők istenfélelemből erőltetik a jóra a gyermeket, segít az Isten és jó lesz a gyermeknek. Ha azonban, önzésből teszik, akkor nem segít az Isten. Sokszor a szülők büszkeségétől, telhetetlenségétől szenvednek a gyermekek. – Jerondasz, néhány anya kérdezi tőlünk, hogyan imádkozzanak a három-négy éves kis gyermekek? – Mondjátok meg nekik: „Te anya vagy, figyelj rá mennyit bír a gyereked”. Ne csináljanak szabályokat. – Jerondasz, azok a gyermekek akiket ide hoznak a szülök virrasztásra, talán elfáradnak? – A hajnali Istentiszteleten hagyják őket egy kicsit pihenni és a Liturgiára vigyék be őket a templomba. Az anyáknak anélkül, hogy erőltetnék, meg kell tanítani a gyermekeket kis koruktól imádkozni. A Kappdókiai falvakban az emberek a gyakorlatban is megélték az aszketikus hagyományt. Gyermekeikkel együtt mentek barlangokba és félre eső kis ká-
Lelki élet a családban
169
polnákba, ott leborulásokat végeztek, könnyek közt imádkoztak, így megtanították a gyermekeket is imádkozni. A török rablók, amikor este mentek őket meglopni, elmentek a kápolnák előtt, hallották a sírást és csodálkoztak. „Na jó, mi folyik itt? Ezek nappal nevetnek éjszaka meg sírnak?”. Nem tudták megérteni mi történik. A kis gyermekek imáival történhetnek csodák is. Amit kérnek az Istentől, megadja nekik, mert ártatlanok és az Isten meghallgatja tiszta imádságukat. Emlékszem mikor egyszer a szüleink kimentek a földekre, otthon hagytak két kisebb testvéremmel. Egyszer csak elsötétült az ég és felhőszakadás kezdődött. „Mi lesz most a szüleinkkel? mondtuk. Hogy jutnak haza?”. A két kicsi sírni kezdett. „Gyertek, mondtam, megkérjük a Krisztust, hogy állítsa el az esőt”. Letérdeltünk mind a hárman az ikonok előtt és imádkoztunk. Néhány perc múlva elállt az eső. A szülőknek körültekintően kell segíteni a gyermekeknek, hogy megközelítsék a Krisztust, így tudnak kis koruktól megélni felsőbb lelki örömöket. Mikor iskolába kezdenek járni, lassanként meg kell őket tanítani lelki könyveket tanulmányozni és segíteni nekik, hogy lelkileg éljenek. Akkor angyalkák lesznek és az imáik nagy meghallgatásra találnak az Istennél. Az ilyen gyermekek kincset érnek a családban. Különösen a Szentek élete nagyon sokat segít a gyermekeknek. Én mikor kicsi voltam, fogtam a kis füzetkéket amikbe akkor a Szentek Élete megjelent sorozatban és kimentem az erdőbe, olvastam, imádkoztam. Szárnyaltam a boldogságtól. Tíztől tizenhat éves koromig, mikor a görög olasz háború kezdődött, háborítatlanul éltem a lelki
170
LELKI ÉLET
életet. A gyermeki örömök tiszták, bevésődnek az emberbe és nagyon meghatják, mikor felnő. Ha a gyermekek lelkileg élnek, boldogan fognak élni ebben az életben és a másikban pedig örökre boldogok lesznek a Krisztus közelében.
Kapcsolatok a rokonokkal és barátokkal – Jerondasz, egy asszony kérdezte mitévő legyen két unokatestvérével kik parazitaként élősködnek rajta évek óta. – Mit akar? csináljunk most új Evangéliumot? Tőle most azt várja az Isten, hogy egítsen, és meg fogja adni azt ami a lelkének a legjobb. – Ha a rokonok közt van valami félreértés, bele szólhat valaki jó szándékkal? – Igen, mondania kell valamit finoman, mert ha hallgat, talán rosszat tesz. Ha félre értik, menjen újból és mondja nekik: „bocsássatok meg, hogy elszomorítottalak benneteket”, azután hagyja őket és imádkozzon értük. Aki békében akar élni annak különösen figyelnie kell a rokoni és baráti kapcsolatokra. Ne tévessze meg az esetleges udvariasság. A világi udvariasság nagyon rosszat tehet, mert képmutató. Kívülről látszódhat valaki tökéletes szentnek, de mikor előtűnik benső világa az lehet teljesen az ellentéte.
Lelki élet a családban
171
– Jerondasz, ha valaki érzi a másik jóságát, helyes ha kifejezésre juttatja háláját? – Ha nagyon jóban vannak nem kell, mert korábban bizonyára ő is segítségére volt, de érezzen benső hálát. Ha viszont nem közeli barátja, akkor valamilyen módon próbálja kifejezni háláját. Az idegeneknek azt mondjuk „köszönöm”. Ha például egy gyermek akarja kifejezni háláját szülei iránt, nem kell mást tennie mint szünet nélkül, éjjel-nappal köszönetet mondania, azért amit érte tesznek. Nagyon sokat segít ha valaki egyszerű a másokkal való kapcsolat tartásban, mindig jót gondoljon felőlük és ne vegyen minden embert komolyan. Kerülje el a látszólag lelki beszélgetéseket amik leginkább csak fejfájást okoznak. Ne várjon lelki megértést azoktól akik nem hisznek az Istenben. Jobb ha imádkozik értük, hogy bocsásson meg nekik az Isten és világosítsa meg őket. Mindenkivel a neki megfelelő nyelven beszéljen és ne fedje fel a nagy igazságokat amikbe hisz és megél, mert nem fogják megérteni, mert más nyelven beszél és más hullámhoszszon. Néhányan azt mondják: „szeretném, ha mások is megismernék az Istent, ahogy én is megismertem”, és játsszák az oktatót mások előtt. Az életüknek azonban egyeznie kell azzal amit tanítanak. Mikor életükkel más Krisztust tanítanak és nem azt teszik amit mondanak, akkor nem mondhatják, hogy ismerik az Istent És a ha valakinek nincsenek megélt tapasztalatai, kívül fog állni a valóságon, előbb vagy utóbb elárulja önmagát. Ha valakit
172
LELKI ÉLET
együtt érző fájdalommal és szeretettel közelítünk meg, akkor a Krisztusnak ez az igazi szeretete meghatja felebarátunkat. Az ember ki meg van szentelődve, bárhol is van, valahogy elektromágneses lelki teret teremt maga körül és hat azokra kik ebbe a körbe tartoznak. Persze vigyáznunk kell, hogy ne pazaroljuk el szeretetünket és na adjuk könnyen a szívünket, mert sokszor van, hogy néhányan kihasználják szívünket és össze törik. Vagy nem tudnak megérteni bennünket és félre értenek.
Az ünnepek kísértései – Jerondasz, miért van az, hogy ünnepek alkalmával általában jön valami kísértés is? – Nem tudod? Ünnepekkor a Krisztus, a Szűz Anya és a Szentek örvendeznek és megvendégelnek, áldást és lelki ajándékokat adnak az embereknek. Itt a szülők kínálnak, ha gyermekek ünnepelnek vagy a királyok adnak kegyelmet, ha királyfi születik. A Szentek miért ne ajándékoznának meg? Ráadásul az öröm, amit adnak sokáig tart és nagy segítség a lelkeknek. Ezért az ördög, mivel tudja ezt, kísért, hogy az emberek elessenek a szent ajándékoktól, ne örülhessenek és ne legyen hasznuk az ünnepből. És látod, néha a családban, mikor egy ünnepre mindannyian készülnek, hogy áldozzanak, a kísértés összeveszejti őket és nem csak, hogy nem áldoznak, de még a templomba se mennek el. Így éri el az ördög, hogy kimaradjanak az egész szent segítségből.
Lelki élet a családban
173
Ez megfigyelhető a mi szerzetesi életünkben is. Sokszor az ördög, mivel tapasztalatból tudja, hogy megsegítetnénk valamelyik ünnepkor, aznap, vagy még inkább az előestéjén, megkísért – kísértő lévén – és elrontja az egész kedvünket. Lehet, hogy arra vesz rá minket, hogy összevesszünk egy testvérrel, aztán pedig elszomorít emiatt, tönkre tesz testileg és lelkileg. Így nem hagyja, hogy hasznunk legyen az ünnepből a hálaadás örömteli módján. A Jó Isten azonban, mikor látja, hogy nem mi adtunk okot, hanem ez csak az ördög irigységéből van, megsegít bennünket. És még jobban segít, ha mi alázatosan magunkra veszszük a hibát és nem vádoljuk, nem csak, hogy a testvérünket nem, hanem még az ördögöt sem, mivel ez a munkája: hogy viszályt szítson, rosszaságot hintsen szét, míg az embernek mint Isten képmásának békességet és jóságot kell árasztania.
174
LELKI ÉLET
Munka és lelki élet
175
MÁSODIK FEJEZET MUNKA ÉS LELKI ÉLET
A munka áldás
J
erondasz, régen azt mondták: „Jobb ha cipőtalpat koptatsz mint takarót.”. Hogy értették ezt?
– Azt akarták mondani: „Jobb ha a cipőtalpad koptatod, mintha az ágyba maradsz lustálkodva”. A munka áldás, az Isten ajándéka. Életerőt ad a testnek, frissességet az szellemnek. Ha nem adta volna az Isten a munkát, bepenészedne az ember. Akik dolgosak, még öregségükben sem hagyják abba a munkát. Ha abbahagynák a munkát míg erejük van, bánat betegek lennének. Ez halál a számukra. Emlékszem egy apókára Konitszában, közel kilencven éves volt és folyton dolgozott. Végül a mezőn halt meg, két órára az otthonától. Másrészt az a testi pihenés amit néhányan keresnek nem állandó állapot. Úgy ahogy elfelejtik a feszültéségeiket abban az órában. Megvan az élelmük, az édességük, a fürdőjük, a pihe-
176
LELKI ÉLET
nésük. Amint azonban befejezik ezeket, más pihenésre vágynak. Így mindig bánatosak, mert mindig hiányzik nekik valami, ürességet éreznek és lelkük próbálja kitölteni. Míg az aki munkában fárad el, az egyfolytában boldog, lelki öröme van. – Jerondasz, ha valakinek problémája van a derekával, és nem tud bármilyen munkát elvégezni? – Jó, de a deréknak nincs szüksége edzésre? Egy munka, ami olyan mint egy gyakorlat, nem segíthet? Ide figyelj, elmondom neked: „Ha valaki eszik, iszik, alszik és nem dolgozik, az elcsigázódik és egyre csak aludni akar, mert a teste, az idegei elgyengülnek. Lassan oda jut, hogy semmit se tud csinálni. Amint egy kicsit sétál, összeesik. Viszont ha dolgozik egy kicsit és mozog, megerősödnek a lábai és a kezei. Látod azok akik szeretik a munkát, nem alszanak sokat, vagy lehet, hogy a fáradságtól egyáltalán nem alszanak, de van erejük, mert a munkában megedződnek és megerősödnek testileg. A munka különösen egy fiatalnak, egészség. Megfigyeltem, hogy néhány jóhoz szokott gyermek, mikor katona lesz megkeményedik. A katonaság nagyon jót tesz nekik. Persze ez főleg régebben volt így. Ma félnek megerőltetni a katonákat, mert egy kis erőltetésnél már felvágják az ereiket, idegösszeomlást kapnak…Én azt mondom a szülőknek, hogy fizessenek valakinek és küldjék oda dolgozni a gyermekeiket, hogy egészségesek legyenek – a lényeg, hogy olyan munkát végezzenek amit szeretnek. Mert egy fiatal akinek energiája és esze is van, ha nem dolgozik, eltunyul. Amikor meg látja a többieket, hogy sikeresek,
Munka és lelki élet
177
összezavarodik az egoizmustól és semmi se tetszik már neki. Egyfolytában csak gondolkozik, és az agya elkásásodik. Aztán megy az ördög is és azt mondja neki: „ Te szerencsétlen, milyen tehetetlen vagy! Az egyik tanár lett, a másiknak saját munkája van és pénzt keres, te hova fogsz jutni?”, így elkeseríti. Pedig ha dolgozna, önbizalmat nyerne, jó értelemben. Látni fogja, hogy ő is képes előre jutni és esze is a munkán fog járni és megmenekedik a fölösleges gondolatoktól. Így két jó valósul meg.
Szakma választás – Jerondasz, néhány szülő a saját szakmája felé irányítja a gyermekét és persze sokszor erőszakosak. – Nem, nem teszik ezt jól. Nem szabad azt erőltetni a gyermekeknél ami szülőknek tetszik, ha azt ők nem szeretik. Ismertem egy fiatalt aki theológiát szeretett volna tanulni, hogy pap legyen. Az édesanyja azonban nem engedte, erőltette, hogy orvosira menjen. A fiú tanult bizánci zenét is és templomban énekelt. Saját kezűleg készített egy hangszert is. Kotta nélkül játszott. Tehetsége volt. Egyházi énekeket is szerzett. Amint befejezte a gimnáziumot, felvételizett a Theológiai Egyetemre. Az édesanyja idegösszeomlást kapott bánatában. Aztán eljött hozzám és kért: „Imádkozz Atyám, hogy meggyógyuljak, és tegyen azt a fiam amit akar”. Amint jól lett, megint nem engedte azt tenni amit szeretett volna. Később a fiú is ott hagyott mindent és elfecsérlődött.
178
LELKI ÉLET
Én azt mondom a fiataloknak akiknél látom, hogy nem tudják eldönteni milyen tanulmányokat folytassanak: „Figyeljetek rá, mi vonz benneteket, hogy azt tegyétek ami természetetek szerint van”. Ha nem a természetüknek való az amit csinálni akarnak, próbálom rávezetni őket, hogy annak szenteljék szívüket ami nekik való, hogy jól menjen nekik. Segítek tehát nekik, hogy olyat tanuljanak és olyan szakmát válasszanak ami képességeiknek megfelel, a lényeg, hogy Isten szerint tegyék. Valakit vonz a zene? Akkor legyen zenész vagy jó kántor, aki az életével és éneklésével segíteni fog azokon akik szeretik az Egyházat és az imádságot. A festészethez van tehetsége? Legyen festő vagy ikon festő és készítsen Istenfélelemmel szentképeket, amik csodákat tesznek. Valami tudomány vonzza? Szentelje annak magát és dolgozzon tisztességgel. Láthatjátok, kis kortól látszik, hogy kinek mire van elhívatottsága. Egyszer a Sztómiosz kolostorba jött valaki két kis unokaöccsével. Az egyik , hat-hét éves, oda ült a közelünkbe és folyton kérdezgetett. Megkérdeztem tőle: „Mi leszel, ha nagy leszel?”. „Ügyvéd!”, mondja. A másik gyermeket szem elől vesztettük. Kérdezem a nagybácsiját: „Hova lett a másik gyermek? nehogy beessen valami gödörbe”. megyünk kifelé, hogy megkeressük és kopácsolást hallunk az asztalos műhelyből. Bemegyünk és mit látunk? A deszkát ami a satupadon volt készen simára csiszolva, szekercével tönkre tette! „Mi leszel, ha nagy leszel?”, kérdezem. „Bútor készítő!”, mondja nekem. „Legyél, mondom neki. A tönkre tett deszka el van felejtve! Nem érdekes!”.
Munka és lelki élet
179
A munka szeretete – Jerondasz, miért unja sok ember munkáját? – Talán nem szeretik a foglalkozásukat? Vagy talán, mert ugyan azzal a dologgal foglalkoznak? Gyakran, mondjuk egy gyárban, ahol ablakokat készítenek, egy alkalmazott reggeltől a műszak végéig csak ragaszt és ragaszt, a másik berakja az üveget, a harmadik glettel. Egyfolytában ugyan azt a munkát végzik, egy monoton dolgot, és főnökük figyeli őket. És nem csak egy két napról van szó. Mindig csak ugyan az, ugyan az, bele unnak. Régen nem így volt. Egy asztalos négy üres falat vett át az építőktől és kulcsra kész házat kellett átadnia a tulajdonosnak. Elkészítette a padlót, a borításokat, az ablakokat. Aztán csiga lépcsőt csinált, díszes korlátot, csiszolt, festett, szekrényt készített, polcokat és mindenféle bútort. És ha még nem is ő maga csinált mindent, de értett hozzá. Szükség esetén még a tetőszerkezetet is megcsinálta, még a cserepeket is felrakta. Ma sok ember elgyötört, mert nem szeretik a munkájukat. Azt nézik mikor mehetnek végre haza. Pedig amikor az ember odaadással dolgozik, érdekli amit csinál, minél többet dolgozik, annál inkább lelkesedik. Belemerül a munkájába és mikor menni kell így szól: „Hogy telt így el az idő?”. Elfelejti az evést, az alvást, mindent. Még ha nem is evett, nem éhes és ha nem is aludt nem álmos, hanem még örül is, hogy nem alszik. Nem hogy szenvedne az éhségtől és az álmosságtól, hanem neki élvezet a munka.
180
LELKI ÉLET
– Jerondasz, két ember ha ugyanazt a munkát végzi, hogy lehet, hogy az egyik lelkileg gazdagodva végzi, a másiknak pedig árt? – Attól függ ki, hogy végzi azt a munkát és mi van benne. Ha alázattal és szeretettel dolgozik, minden megvilágosodott lesz, ragyogó, boldog és benső megnyugvást fog érezni. Ha azonban büszke gondolata van, hogy jobban végzi a munkáját a másiknál, érezhet valami megelégedést, de ez a megelégedés nem tölti el a szívét, nem talál megnyugvásra. Aztán ha valaki nem szeretettel végzi a munkáját, elfárad. Van aki már attól is elfárad, ha csak a munkára gondol, mert nem szereti. Más meg előre örül neki és meg se érzi. Órákig áshat egy munkás a tűző napon, úgy hogy nem fárad el, ha szívből teszi. Ha viszont nem szívből teszi, folyton megáll, húzza az időt, panaszkodik: „ó, nagyon meleg van”, mondja és szenved. – Jerondasz, lehet, hogy valaki úgy elmerül a munkájában vagy a tudományában, hogy nem törődik a családjával stb.? – A munkáját csak egyszerűen szeresse, ne legyen szerelmes bele. Ha nem szereti a munkáját, duplán fog elfáradni, testileg és lelkileg is, így aztán a test pihenés nem fogja őt kipihentetni., mert lelkileg fáradt. A lelki fáradság az ami megszállja az embert. Ha valaki szívvel dolgozik, boldog, lelkileg kipihent és eltűnik a testi fáradság. Ismertem például egy tábornokot aki még a katonák dolgát is megcsinálta. És hogy sajnálta a katonáit! Mint apa! Tudjátok milyen boldogságot érez! Megteszi a kötelességét és örül neki. Egyszer elindult éjszaka Evroszból
Munka és lelki élet
181
Larisszába Szent Ahilliosz ünnepére, hogy oda érjen a Liturgia kezdetére, pedig lett volna mentsége ha csak később ér oda. De így szólt: „Ott kell, hogy legyek időben, hogy megtiszteljem a Szentet”. Mindent a szívével végez. A megelégedés amit az érez aki jóravalólag végzi munkáját, jó megelégedés. Az Isten adta, hogy ne fáradjon el a teremtménye. Ez a pihenés a fáradozás által.
Mindenki hasznosítsa lelkileg a képességét A képességet, ami minden embernek van ,jóra kell használnia, mert amikor az Isten neki adta, elvárásokat is támasztott felé. Például az ész egy erő, de attól függően ki, hogy használja tud jót és rosszat is tenni. Ha valaki nagyon okos és helyesen használja, feltaláló lehet amivel az emberiség javát szolgálja. Ha azonban nem használja helyesen, kitalálhatja, tegyük fel, azt is, hogy miként lopja meg a másikat. Akiknek tehát vannak valami különleges képességei vagy hasznosak lesznek vagy pusztítóak. Míg azok akiknek nincsen valami különleges képessége, nem tudnak persze valami nagy jót tenni, de legalább nem tudnak nagy rosszat se.
182
LELKI ÉLET
Az idegesség és a munka – Jerondasz, sokan idegesek mikor haza térnek a munkából. – Én azt javaslom a férfiaknak, hogy munkából haza felé tartva térjenek be egy templomba, gyújtsanak egy gyertyát, töltsenek ott tíz-tizenöt percet vagy üljenek le egy parkba, olvassanak egy részt az Evangéliumból, hogy egy kicsit felderüljenek és utána menjenek haza nyugodtan és mosolygósan, ne pedig idegesen amiből veszekedés lesz. Ne vigyék magukkal haza a munkahelyi nehézségeket, azokat hagyják az ajtón kívül. – Jerondasz, némelyeken azonban van egy kis mentsége, mert a munka amit végeznek nagy felelőséggel jár és feszültséget okoz. – Azért idegesek, mert nem vonják be az Istent a dolgaikba. A lusta aki azt mondja „á, majd megsegít az Isten…”, jobb náluk. Nekem jobban tetszik, ha valaki alkalmazott, pontosan, becsülettel elvégzi a munkáját, csak egyszerűsítse az életét, korlátozódjon a szükséges dolgokra, hogy nyugodt legyen az álma, inkább mint, hogy legyen gyáros aki egyfolytában panaszkodik, mert általában el vannak adósodva. Belép a büszkeség is, „felveszek ennyi és ennyi hitelt, hogy megmutassam ezt és ezt, hogy jobban elrendeződjek…”, aztán túl költekezik, eladósodik, ami után jön az végrehajtás stb. Aztán sokan munka közben nem használják az eszüket, feleslegesen fáradnak, eredmény nélkül. Így megfelelni se tudnak
Munka és lelki élet
183
és idegesek lesznek. Van aki meg akar tanulni egy mesterséget, de mivel nem figyel évek telnek el eredmény nélkül, mert nem használja az eszét. Látnia kell, hogy mi hiányzik a munkájához és pótolnia. Mikor én még világiként asztalosként dolgoztam, láttam, hogy a bútor készítéshez szükségem van egy esztergapadra. Egyébként mást kellett volna megkérnem, hogy besegítsen. Vettem egy esztergapadot és megatanultam kezelni. Aztán, csiga lépcsőt rendeltek. Leültem, felidéztem amit mértanból és számtanból tanultam és megtanultam csiga lépcsőt csinálni. Ha nem használod az eszed, nehézségeid lesznek. Szeretném hangsúlyozni, hogy mindenkinek használnia kell az eszét, mert munka közben egy csomó nehézség adódik. Így lesz valaki jó mester, onnantól pedig tudja majd mit tegyen és előre halad. Ez az egész lényege. Mindenhez használjuk az eszünket. Másként az ember fejlődésképtelen és elfecsérli az idejét.
A munka megszentelődése Mindenkinek az imádságával, életével kell megszentelnie a munkáját, hogy maga is megszentelődjön. De ha vezető és felelőséggel bír, segítsen lelkileg a beosztottain is. Ha benső értékei vannak megszenteli a munkáját is. Ha például fiatalok mennek egy mesterhez, hogy szakmát tanuljanak egyúttal kell, hogy lelki segítséget is kapjanak. Ez hasznára lesz a mesternek is és az alkalmazottaknak, de a megrendelőknek is, mert az Isten meg fogja áldani a munkáját.
184
LELKI ÉLET
Minden foglalkozás meg tud szentelődni. Egy orvos például nem felejtheti el, hogy az ami nagyon segít az, az Isten Kegyelme. Ezért próbáljon a Szent Kegyelem hordozójává válni. Az orvos ki jó Keresztény, tudása mellett jóságával és hitével is segít a betegeken, mert arra bátorítja őket, hogy hittel kezeljék a betegséget. Egy súlyos betegségben mondhatja a betegnek: „A tudomány itt tart. Innentől azonban van az Isten aki csodákat tesz”. Egy tanárnak meg próbálnia a tanítás szolgálatát örömmel végezni, hogy segítsen a gyermekek lelki újjá születésében, ez olyan dolog amire nem minden szülőnek van lehetősége, még ha jó szándékúak is. A betűvetés oktatása mellett figyeljen rá, hogy a gyermekek rendes emberek is legyenek. Másképp mi hasznát veszik a betűknek? A társadalomnak rendes emberekre van szüksége, kik, bármi is a munkájuk, jól végzik el. A tanárnak nem csak arra kell figyelnie, hogy tanítványai jól tudják a leckét, hanem figyeljen a gyermekek egyéb jó tulajdonságaira is, a becsületre, a jóságra, a nemes lelkűségre. Az Isten osztályzatai nem mindig egyeznek a tanárokéval. Lehet, hogy egy diák egyese az Istennél ötös és lehet, hogy egy ötös az Istennél egyes.
Munka és lelki élet
185
Nem a foglakozás teszi az embert – Jerondasz, ha valakinek erőlködve megy a munka, mi az oka? – Talán nem jó gondolatokkal áll hozzá? Ha jól áll hozzá, bármilyen munkát is végez, öröm lesz számára. – Jerondasz, és ha valaki azért szomorú, mert nehéz és nem túl megbecsült munkát végez, például épít vagy lábosokat mosogat egy konyhán, mire gondoljon? – Ha bele gondol, hogy Krisztus megmosta a Tanítványai lábát (János 13, 4-14), már nem fog szomorkodni. Azzal amit Krisztus tett, olyan mintha azt mondta volna nekünk: „Így kell nektek is tennetek”. Akár lábost mosogat, akár ás valaki, örüljön. Van aki csatornát tisztít, mert nincs más munkája, szegény egyfolytában fertőzésnek van kitéve. Ő nem ember? Nem Isten képmása? Volt egy családapa akinek csatorna tisztító volt a foglalkozása és nagy lelki magasságokat ért el. Tüdő beteg lett, így lett volna lehetősége elmenni, de nem akart, mert arra gondolt, miért fáradna ezzel más? Szerette a megalázott életet, ezért élvezte az Isten Kegyelmét. Nem a foglalkozás teszi az embert. Én ismertem egy hordárt, aki halottat támasztott fel. Mikor az Iviron Szkitiben egy évre rám esett a vezetés ellátása, jött hozzám egy körülbelül ötvenöt éves ember. Késő délután érkezett, így nem zörgetet be, hogy ne zavarja az Atyákat, kint aludt. Mikor észre vették kint az Atyák, behívták és szóltak nekem. „Na jó, de miért nem ütötted meg
186
LELKI ÉLET
a kis harangot, hogy bebocsássunk és ellássunk?”. „Mit mondasz Atyám, hogyan zavarhatnám az Atyákat?”. Látom, hogy az arca ragyog, megértettem, hogy nagyon lelkileg él. Aztán elmondta, hogy kicsi volt még mikor elvesztette az apját, ezért mikor megházasodott, nagyon szerette az apósát. Először hozzájuk tért be naponta, utána ment haza. Szomorú volt azonban, mert az apósa nagyon káromkodott. Sokszor kérte, hogy ne káromkodjon, de ő csak rosszabb lett. Egyszer aztán súlyos beteg lett az apósa. Kórházba vitték és néhány nap múlva meghalt. Ő nem volt mellette mikor kilehelte lelkét, mert egy hajót kellett kirakodni. Mikor bement a kórházba és már a halottasházban találta, nagy fájdalommal imádkozott: „Istenem, kérlek Téged, mondta, támaszd fel őt, hogy megbánhasson, és utána vedd őt magadhoz”. A halott azonnal kinyitotta szemeit és mozgatta a kezeit. A személyzet amint meglátta, eltűnt onnan. A hordár viszont felöltöztette és teljesen jó egészségben haza kísérte. Öt évig élt bűnbánatban és utána halt meg. „Atyám, szólt hozzám, nagyon köszönöm az Istennek, hogy megtette nekem ezt szívességet. Ki vagyok én, hogy ilyen kegyelemben részesítsen engem az Isten?”. Nagy egyszerűsége volt és olyan alázata, hogy nem is fordult meg a fejében, hogy halottat támasztott fel. Teljesen meghatódott a hálától, hogy az Isten ilyet tett érte. Sok ember gyötrődik, mert nem éri el, hogy hiábavaló dicsőséget szerezzen ,vagy meggazdagodjon hiábavaló tárgyakkal. Nem gondolnak rá, hogy a másik életben, az igaziban, nincs is rájuk szükség és nem is vihetők oda. Oda csak a tetteinket visszük tovább, amik elvisznek bennünket innen a nagy és örök utazásunkra és kiállítják a megfelelő útlevelünket.
Az önmegtartóztatás a mindennapi életben
187
HARMADIK FEJEZET AZ ÖNMEGTARTÓZTATÁS A MINDENNAPI ÉLETBEN
Az aszkézissel átszellemül az ember
J
erondasz, egyszer azt mondta nekünk: „a lelki harchoz elkülönülés kell”. Hogy értette ezt?
– A háborúban próbálják körül zárni az ellenséget. Bekerítik, falak mögé kényszerítik, kiéheztetik. Aztán elvágják a víz ellátást is. Mert az ellenség, ha nincs komoly ellátmánya és muníciója, rá fog kényszerülni, hogy megadja magát. Ezzel azt akarom mondani, hogy a böjttel és a virrasztással lefegyverződik az ördög és vissza vonul. „Böjt, virrasztás, imádság, égi adományok…”, mondja az egyházi himnusz szerző is. Az aszkézissel átszellemül az ember. Természetesen egy fensőbb lelki cél érdekében kell az embernek megtartóztatnia magát. Ha azért tartóztatja meg magát, hogy lefogyjon akkor a teste
188
LELKI ÉLET
javával törődik. Ilyenkor az aszkézise a jógára hasonlít. Sajnos az aszkézis dolgát még Egyházi emberek is félre teszik. „Ennem kell, mondják, élvezem ezt is, azt is, mert az Isten mindent nekünk teremtett”. Tudjátok mit mondott nekem egy arhimandrita szerzetes, egy vendégségben az asztalnál? Én nem tudtam jobban erőltetni, hogy még többet egyek, ő észre vette és azt mondta nekem: „Aki beszennyezi az Isten templomát, azt elveszejti az Isten”! (Pál Korinthusiakhoz írt levele 3, 17.) „Talán fordítva értelmezted? mondom neki. Az aszkézisről van itt szó vagy a kicsapongásról? Ez az Evangéliumi hely azokra vonatkozik akik tönkre teszik, pusztítják az Isten templomát vagyis a testet a kicsapongással, túlhasználással, nem azokra gondol akik aszkézist folytat a Krisztus iránti szeretetből”. És látod, megnyugtatta a lelkiismeretét mondván: „Ennünk kell, hogy ne ártsunk az Isten templomának!”. Valaki más pedig, egy kolostori látogatása után azt mondta nekem: „Voltam egy kolostorban ahol a szerzetesek betegek voltak a sok böjttől. Az olíva olajos tömlők érintetlenek voltak. Ezt csinálják csak, Atyám, böjtölnek és virrasztanak!” Mit lehet erre mondani? Az ilyen emberek arra vágynak, hogy ne szenvedjenek hiányt semmiben. Elfogyasztják az ételüket, a gyümölcsüket, az édességüket és utána, hogy igazolják magukat, másokat vádolnak az aszkézissel. Nem érezték még az aszkézis lelki örömét. Más ezt mondja: „ Ennyi és ennyi pohár tejet kell innom naponta. Böjtölni fogok a nagyböjtben, de utána bepótlom, mert fehérjéhez kell jutnom”. Nem arról van szó, hogy a szervezetének szüksége van rá, hanem azt mondja jogosult rá és megnyugtatja lelkiismeretét, hogy rendben van, hogy nem bűn. Bár már az is bűn ha valaki így gondolkozik. Hová vezet az emberi logika? Rendbe akar lenni az
Az önmegtartóztatás a mindennapi életben
189
Egyház által előírt böjtökkel is, de nem akar arról se lemaradni amit a böjtben kihagyott. Á, hogy állapodjon meg rajta ezek után a Szent Lélek? És látod néhány családfőnek milyen jóravalósága van! Egyszer egy nagyon egyszerű ember ment gyónni, akinek kilenc gyermeke volt. A Lelki Atyja mondta neki, hogy áldozzon. „Á, hogy áldozhatnék? feleli. Olívaolajat rakunk az ételbe nagyböjt idején, mert én és a gyermekeim is dolgoztunk”. „Hány gyermeked van?”, kérdezi a Lelki Atyja. „Kilenc”. „Mennyi olajat tesztek az ételbe?”. „Két kanállal”. „Mennyi olaj jut rád, te szerencsétlen, menjél áldozni!”. Tizenegyen voltak, mindössze két kanálka olajat fogyasztottak és még lelkiismeret furdalása volt! Ismerek világi embereket akik megszentelődtek az aszkézis által. Na, néhány évvel ezelőtt dolgozott egy világi ember a fiával az Athoszon, huzamosabb ideig. Később adódott egy jó munka otthon is és az apa elhatározta, hogy haza térnek, hogy az egész család együtt legyen. A fiú azonban meghatódott a szerzetesek aszketikus életétől és ismerve a világi élet feszültségét, nem akart vissza térni. „Apa, úgyis vannak még gyerekeid rajtam kívül is, hagyjál egyet a Szűz Anyácska Kertjében is”. Mivel kitartott emellett, az édesapja ott hagyta. Ez a legényke nem volt művelt, de nagyon érzékeny volt, jóravaló és egyszerű. Nagyon méltatlannak érezte magát, arra, hogy szerzetes legyen, mert úgy gondolta nem tudna megfelelni a szerzetesi kötelességeinek. Talált tehát egy kis kalyibát, ami régen állatoknak készült, berakta kövekkel és páfránnyal az ablakokat és az ajtót, egy kis rést hagyott amin áttudta magát préselni, ezt belülről egy
190
LELKI ÉLET
rongyos kabáttal takarta el, amit ott talált eldobva. Még tűzet se gyújtott. Még a madarak fészkei is jobbak voltak tanyájánál, de még az állatok vackai is. Az az öröm azonban amit ez a lélek megélt, nincs meg azoknak akik gazdag palotákban laknak, mert ő a Krisztusért küzdött és Krisztus vele volt, nem csak a kalyibájában, de lelki otthonában is, a testében, a szívében. Ezért a Paradicsomban élt. Időnként kijött tanyájáról és dolgozott más Kellik (szerzetesi lak) kertjében. Segített a munkában és adtak neki egy kis kétszersültet és olajbogyót. Ha nem hagyták dolgozni, nem fogadott el ajándékot. Az adományokért duplán kellett megdolgoznia. Persze lelki életét csak az Isten ismerte, mert láthatatlanul élt, egyszerűen és hangtalanul. De egy esetből ami ismerté vált, sokat meglehet érteni. Egyszer elment az egyik kolostorhoz és megkérdezte mikor kezdődik a Nagyböjt – még ha neki szinte az egész év is Nagyböjt volt -, aztán ment és bezárkózott a kis kalyibájába. Eltelt majdnem három hónap, anélkül, hogy feltűnt volna neki. Egy nap aztán kijött, elment egy kolostorhoz, hogy megkérdezte mikor lesz a Húsvét. Részt vett a szertartáson, áldozott a Szent Liturgián, utána pedig az Atyákkal az ebédlőbe ment. Ott piros tojást látott az asztalon. Meglepődött és megkérdezett egy testvért: „Nahát, elmúlt már a Húsvét?”. „Még, hogy a Húsvét, válaszolt a testvér. Holnap lesz a Mennybemenetel ünnepe!”. Tehát végig böjtölte az egész Nagyböjtöt és még negyven napot a Mennybemenetelig! Ilyen módon küzdött a halála napjáig. Egy vadász találta holtan, két hónappal elhunyta után és értesítette a rendőrséget és az orvost. Az orvos azt mondta nekem: „Nem csak, hogy szaga nem volt, hanem ellenkezőleg illatozott”.
Az önmegtartóztatás a mindennapi életben
191
A gyermekek böjtje – Jerondasz, öt-hat éves gyermekeknek kell böjtölniük a Szent Áldozás előtt? – Legalább az előző este ne egyenek húst csak valamit olívaolajjal. De ez a Lelki Atya hatásköre. Jobb ha az anya megkérdezi a Lelki Atyjukat, mert lehet például, hogy a kisgyermeknek valami problémája van és tejet kell innia. – Jerondasz, egy kis gyermeknek mennyit kell böjtölnie? – Ha a gyermek erős, egészséges, böjtölhet. Egyébként manapság egy csomó böjtös étel van. Régen a gyerekek böjtöltek és egész nap futkároztak és játszottak, de sokszor ettek. Farasszában, Nagyböjtben mindenki, gyermekek és felnőttek tartották a kilencedik órát bizánci idő szerint. (Ez délután három órát jelent vagyis addig nem ettek és nem ittak semmit, utána is csak olyat ami nem állati eredetű negyven napon át Húsvét előtt.) A szülők össze gyűjtötték a gyermekeket a régi őrtoronyba, adtak nekik játékokat és délután háromkor mikor megszólalt a harang az előre szentel adományok Liturgiájára, mentek áldozni. Szent Árszeniosz a falu papja ezt mondta: „A gyermekek ha egész nap játszanak nem jut eszükbe az evés, most, hogy a Krisztus is segít, ne bírnák ki?”. A felnőttek is ha nem böjtölnek, elgondolkodnak, ha a gyermekeket látják böjtölni. Mikor fiatal koromban a mesterem mellett dolgoztam hosszú ideig egy házban és ott ettünk, szerdánként és
192
LELKI ÉLET
péntekenként haza mentem enni, mert ők nem böjtöltek. Egyszer szerda volt és baklavával kínáltak. „Köszönöm, mondtam, de böjtölök”. „Nézd csak kis gyermek és böjtöl, és mi felnőtt ember létünkre együnk!”
Böjt és jóravalóság A böjttel kimutatja az ember a hozzáállását. Jóravalóságból teszi az aszkézist és az Isten segít. Ha azonban erőlteti magát és így szól: „mit tehetnék, péntek van böjtölnöm kell”, akkor szenvedni fog. Ha azonban rájön az értelmére és a Krisztusért való szeretetből böjtöl, örülni fog. „Azon a napon gondolja, Krisztust keresztre feszítették, vizet se adtak neki inni hanem ecetet (Máté 27, 34. Márk 15, 36. Lukács 23, 36. János 19, 29.) Én se fogok vizet inni egész nap”. Ha így tesz fensőbb rendű örömet fog érezni magában, nagyobbat annál ki a legjobb hűsítőket iszsza! És látod, sok világi ember még Nagy Pénteken sem tud böjtölni, de egy Minisztérium előtt tud éhség sztrájkot folytatni makacsságból, hogy elérjen valamit. Ott az ördög a nekik bátorságot. Öngyilkosság az amit csinálnak. Megint mások mikor eljön a Húsvét a „Krisztus Feltámadt-ot” örömmel éneklik, teljes erejükből, mert jót fognak enni. A Zsidókra hasonlítanak kik azért akarták királlyá tenni Krisztust, mert megetette őket a pusztában.
Az önmegtartóztatás a mindennapi életben
193
Emlékeztek mit mond a Próféta? „Átkozott legyen az ki elhagyja az Úr műveit”. Más az ha valaki jó lélekkel állna hozzá a böjtöléshez, de nem tud, mert ha nem eszik, remegnek a lábai, összerogy – vagyis nem bírja, nem elég egészséges hozzá – és megint más ha valakinek lenne ereje böjtölni, de nem teszi. Akkor hol van a jó hozzáállás? Annak az embernek a bánata, aki szeretne küzdeni, de nem tud, sok aszkézissel felér, nagyobb fizetsége lesz mint annak kinek van bátorsága végig csinálni egy aszkézist, mert ő utána megelégedettséget is érez. Jött ma egy szerencsétlen ötvenöt éves asszony és sírt, mert nem tud böjtölni. Elvált tőle a férje. Volt egy gyermeke, de őt is elvesztette egy balesetben és egyedül maradt. Az édesanyja meghalt, nincs se háza se ennivalója, hol ez hol az veszi magához, hogy segédkezzen. „Nagyon nyomaszt a lelkiismeretem Atyám, szólt hozzám szegény, mert nem teszek semmit és a legrosszabb az egészben, hogy nem tudok böjtölni. Amit adnak, azt megeszem. Néha szerdán és pénteken böjtöset adnak, de gyakran nem és kénytelen vagyok megenni, mert másképp kimerülök és nem tudok talpon maradni”. „Egyél, mondom neki, ha nem bírod másképp”. Mindenkinek figyelnie kell önmagát. Ha látja, hogy nem bírja, egy kicsit többet kell enni. „Vizsgáld meg magad”, mondja Szent Nílosz. – Jerondasz, hogy lehet, hogy régen néhány nő nem evett Tiszta Hétfőtől Szent Theodorosz szombatjáig? Annyi munka mellett a ház körül, gyermekekkel, állatokkal, földekkel, hogy bírták ki? – Magukban erre gondoltak: „Igazából Nagy Szombaton lehet
194
LELKI ÉLET
enni”. Az pedig közel van. Vagy ezt mondták: A Krisztus negyven napon át böjtölt (Máté 4, 2. Lukács 4, 2.) én ne böjtölhetnék egy hetet?”. Azonkívül egyszerűen éltek, ezért kibírták. Ha valaki egyszerű, alázatos, szerény, megkapja az Isten Kegyelmét, alázatosan böjtöl és istenileg tápláltatik. Így isteni erővel bír, nagy tűrőképességgel a böjtökben. Ausztráliában egy ifjú, körülbelül huszonhét éves, odáig jutott, hogy huszonnyolc napig nem evett semmit. A Lelki Atyja küldte hozzám, hogy elmondja. Nagyon jóravaló volt, erős küzdő szellemmel. Templomba járt, gyónni szokott, tanulmányozta a Szent Atyák könyveit és különösképpen az Újszövetséget. Egy napon mikor azt olvasta, hogy a Krisztus negyven napon át böjtölt, nagyon meghatódott és ezt gondolta: „Ha az Úr, ki Isten és mint ember, bűntelen negyven napon át böjtölt, én mit nagyon bűnös ember, mit kell, hogy tegyek?”. Ezért áldást kért a Lelki Atyjától, hogy ő is böjtölhessen, de nem mondta el neki, hogy negyven napig nem akar semmi se enni. Tiszta Hétfőtől kezdett böjtölni, eltelt a Kereszthódolás vasárnapja is úgy, hogy nem is ivott, pedig gyárban végzett nehéz munkát – ládákat rakodott. Amikor a huszonnyolcadik naphoz ért, munka közben egy kis szédülést érzett, ezért leült egy kicsit. Aztán ivott egy kis teát és kétszersültet evett, mert arra gondolt, hogy ha kidől, kórházba viszik és rájönnek, hogy a böjttől van és azt mondhatják: „Nézd csak, a Keresztények belehalnak a böjtbe”. „Jerondasz, mondta nekem, ennyi nap böjtölés után nem kívántam az ételeket, de erőltettem magam, hogy egyek valamit, hogy dolgozni tudjak”. Bántotta azonban a lelkiismeret, hogy nem teljesítette a negyven napot és elmondta a Lelki Atyjának. Aki engedékenyen válaszolt: „Ennyi nap is amit végig böjtöltél, elég, ne aggódj”. Aztán el-
Az önmegtartóztatás a mindennapi életben
195
küldte hozzám, hogy semmi rossz gondolata ne maradjon amivel gyötri magát. Azért, hogy bizonyos legyek tiszta szándéka felől megkérdeztem: „Megesküdtél, hogy negyven napig böjtölni fogsz?”. „Nem, feleli. „Mikor áldást kértél Lelki Atyádtól a böjtödhöz, nem gondoltál arra, hogy elmond neki, hogy negyven napig nem akarsz enni vagy elrejted előle látszólag jó szándékodat, hogy saját akaratodat érvényesítsed?”. „Nem, Atyám”, mondta. Aztán mondtam neki: „Ezt persze, tudtam, csak azért kérdeztem tőled, hogy magadtól jöjj rá, hogy égi jutalmad lesz böjtös napjaidért, ami így is elég sok és hogy ne aggódj azért, mert nem lett meg a negyven nap. Máskor azonban mond el a Lelki Atyádnak jó gondolataidat is amiket szívedben rejtesz és a Lelki Atyád majd megítéli, hogy például kell-e egy aszkézist elvégezned”. Mivel nagy alázata volt, szerény gondolataiért és azért, mert jóravalóságból a Krisztusért böjtölt, várható volt, hogy megerősíti őt a Krisztus Szent Kegyelmével. Ha valaki más akar így böjtölni és öntelten azt mondja „miért ne tegyem meg én is ha a másik megcsinálta?”, csak egy két nap böjtölést fog kibírni és kidől. Elsötétedik az agya is, mert elhagyja az Isten Kegyelme és még az addigi próbálkozását is sajnálni fogja. Odáig is eljuthat, hogy azt mondja: „Mi jó származott ebből?”. Az ember a böjttel báránnyá válik. Ha vaddá válik, az azt jelenti, hogy az aszkézis amit csinál erején felül van, vagy önteltségből csinálja, ezért nem kap szent segítséget. De még a vad állatok is, a fenevadak is sokszor megszelídülnek a böjttől. Látod az éhség miatt mennek az ember közelébe. Ösztönösen érzik, hogy az éhségtől elpusztulnak, pedig, ha azért közelítenek, hogy élelmet leljenek, lehet, hogy nem lesz semmi bajuk. Én láttam farkast
196
LELKI ÉLET
ami olyan szelíd volt mint a bárány, mert éhes volt. Egyszer mikor nagy hó volt lejött a kertünkbe. A testvéremmel kimentünk megetetni a többi állattal együtt, én a lámpást tartottam. A testvérem fogta a kemence lapátot és megütötte, de a farkas semmit se ellenkezett. Ha nem jut el odáig az ember, hogy amit tesz, az Isten iránti szeretetből tegye és az ember társáért, csak az erejét pazarolja. Ha böjtöl és közben büszke rá, kárba vész a böjtje. Utána olyan mint egy lyukas tartály, ami nem tart meg semmit. Öntsél vizet egy lyukas tartályba, lassanként elfolyik az egész.
A könnyű gyomor megelégedettsége Ha valaki nem tartóztatja meg magát, egész raktárakat hordozz magán. Ellenben mikor megtartóztatja magát és csak azt eszi amire szüksége van, elégeti a szervezete és nem raktározza. A sok féle étel kitágítja a gyomrot és étvágyat csinál, de bágyadtságot is eredményez és hevültséget. Ha az asztalon csak egy étel van és nem túl ízletes, talán senki se eszi meg mindet, ám ha finom, lehet, hogy egy kicsit többet eszik. Mikor azonban van leves, hal, krumpli, sajt, tojás, saláta, gyümölcs és édesség, mindből akar enni és még mást is kíván. Mindenre van étvágya, mert az egyik vonzza a másikat. És látod, az ember egy rossz szót nem tűr el, ezt nem viseli el azt nem szívleli, de a szegény gyomornak mindent meg kell emészteni amit bele dobunk és
Az önmegtartóztatás a mindennapi életben
197
elviselni. Megkérdeztük, hogy megbírja-e emészteni? A gyomor tehát ami nem gondolkozik, erényességre vezet bennünket és küzd, hogy mindent megemésszen. Ha pedig egyik másik étel nem illik egymáshoz, a gyomorban össze vesznek és jön a hasmenés. – Jerondasz, és hogy lehet leszokni a sok evésről? – Egy kis fék kell. Ne egyél valamit, ami ízlik neked, hogy ne kezdjen munkába a gyomor, mert lassanként nő a raktár. A gyomor, a rossz sáfár, utána csak egyre kér. Az étkezés ideje alatt kellemesen érzed magad, utána azonban aludni akarsz, dolgozni se tudsz. Ha csak egy fajta ételt eszel, segít csökkenteni az étvágyat. – Jerondasz, ha sok féle étel van, de kis mennyiségben, ugyan olyan nehéz a helyzet? – Igen, megint csak nehéz megállni, de legalább kicsik az adagok és nem uralkodhatnak el. Ha nagy a bőség, a különféle ételek felfordítják és tönkre teszik a gyomrot. A szerény étek öröme nagyobb a legjobb ételek élvezeténél. Mikor kis koromban az erdőbe mentem, csak egy perecet ettem, ó, semmi mást nem kívántam! A legjobb ételek se helyettesíthetik azt a lelki örömöt amit éreztem. De jókedvvel is tettem. Sok ember azonban nem érezte még meg a könnyű gyomor kellemességét. Kezdetben az ember eszik valami finomat, ízlik neki, utána jön a falánkság, sokat eszik, különösen ha idős, terhet érez és így nélkülözi a könnyű gyomor örömét.
198
199
ÖTÖDIK RÉSZ MEGPRÓBÁLTATÁSOK AZ ÉLETÜNKBEN
„Ahhoz, hogy valaki az édes Paradicsomba jusson, sok keserűséget kell itt eltűrnie, hogy kezébe legyen a megpróbáltatások útlevele”.
200
MEGPRÓBÁLTATÁSOK AZ ÉLETÜNKBEN
„Tűzben és vízben próbáltatunk meg…”
201
ELSŐ FEJEZET „TŰZBEN ÉS VÍZBEN PRÓBÁLTATUNK MEG…”
A megpróbáltatások keresztjei
J
erondasz, a kis keresztet amit nekem adott, mindig viselem és segít nekem a nehézségeimben.
– Na ilyenek a mi keresztjeink, amiket a nyakunkba akasztunk és oltalmazzák életünket. Mit gondolsz, nagy keresztet hordozunk? Csak a Krisztusunk Keresztje volt nagyon nehéz, mert Krisztus az emberek iránti szeretetéből nem használta isteni erejét a Maga megsegítésére. Azóta pedig hordozza az egész világ keresztjeinek súlyát és könnyít a megpróbáltatásaink fájdalmán Szent segítségével és édes vigasztalásával. A jó Isten minden embernek juttat egy keresztet, tűrőképessége szerint, nem azért, hogy szenvedjen, hanem azért, hogy feljusson a Mennyei keresztre – mert valójában a kereszt lépcső az
202
MEGPRÓBÁLTATÁSOK AZ ÉLETÜNKBEN
Égbe. Ha megértjük milyen kincset gyűjtünk a megpróbáltatások fájdalmaiból, nem fogunk összerogyni, hanem dicsőítjük az Istent, felemelve a keresztecskét amit nekünk ajándékozott, így tehát ebben az életben is örülni fogunk és a másikban is lesz nyugdíjunk és „végkielégítésünk”. Az Istennek elkészített földjei vannak számunkra az Égben. Mikor azonban azt kérjük, hogy váltson meg bennünket egy csapástól, ezeket a földeket másoknak adja és mi elveszítjük. Pedig, ha türelmesek vagyunk, kamatot is fog adni. Boldog az aki gyötrődik, mert minél jobban kínlódik ebben az életben, annál több segítséget kap a másikban, mivel bűnöket vált meg. A megpróbáltatások keresztjei magasabb rendűek a „talentumoknál”, a képességeknél amikkel az Isten ajándékoz meg bennünket. Boldog az kinek nem egy, de öt keresztje van. Egy szenvedésnek vagy egy mártír halálnak tiszta jutalma van. Ezért minden megpróbáltatásban mondjuk: „Köszönöm, Istenem, mert erre volt szükségem a megváltásomhoz”.
A megpróbáltatások észre térítik az embereket – Jerondasz, családtagjaim megpróbáltatásairól hallok. Véget érnek valaha is gyötrelmeik? – Legyél türelmes, testvérem, és ne veszítsd el reményedet az Istenben.
„Tűzben és vízben próbáltatunk meg…”
203
– Úgy látom mindabból a megpróbáltatásból amin a szeretteid keresztül mennek, hogy az Isten szeret benneteket és megengedi mindezt a nehézséget a család ragyogóbb lelki kiteljesedésért. Ha világilag vizsgáljuk családod megpróbáltatásait, szerencsétlennek tűntök. Ha azonban lelkileg nézzük, szerencsések vagytok, és a másik életben irigyelni fognak titeket azok akik ebben az életben szerencsésnek tartatnak. Ily módon végeznek aszkézist a szüleid is, ha már a nemesebb módot, a lelkit, nem ismerik vagy nem értik. Mindenesetre, otthonod megpróbáltatásaiban rejlik egy titok, de némely más otthonokéban is, miközben annyi ima száll föl értük! Ne vizsgáld az Úr ítéleteit. Az Isten oltalmazzon és vessen véget a megpróbáltatásoknak. – Jerondasz, nem lehetne, hogy az emberek valami más módon térnének észre, nem megpróbáltatásokkal? – Mielőtt megengedi az Isten, megpróbáltatás eljövetelét, más jó módon előzőleg már munkálkodott, de nem értették meg, ezért utána megengedte a megpróbáltatást. Látjátok mikor egy gyermek is rendetlen, eleinte az édesapja jól bánik vele, kedvében jár, da ha az nem változik, akkor szigorú lesz, hogy megjavuljon. Így az Isten is néha, ha valaki nem ért a jóból, ad neki egy megpróbáltatást, hogy magához térjen. Ha nem lenne egy kis fájdalom, betegségek stb., fenevadak lennének az emberek, egyáltalán nem közelítenék meg az Istent. Ez az élet nem a valódi és rövid is, éveink meg vannak számlálva. És még jó, hogy kevés évünk van, mert gyorsan eltelik a keserűség, melyek meggyógyítják lelkeinket mint a keserű
204
MEGPRÓBÁLTATÁSOK AZ ÉLETÜNKBEN
gyógyszerek. Látod az orvosok, miközben a betegeknek fájdalmaik vannak, még keserű gyógyszereket adnak nekik, mert a keserűtől lesznek jól, nem pedig az édestől. Azt akarom mondani, hogy az egészség a keserűségből származik, és a lélek megváltása a keserűségből jön.
A fájdalommal látogat meg bennünket Krisztus Az olyan ember aki nem esik át megpróbáltatásokon, aki nem akarja a fájdalmat, sem nehézséget, aki nem akarja, hogy kedvét szegjék vagy megjegyzést tegyenek rá, hanem jól akarja érezni magát, az a valóságon kívül van. Tűzön és vízen kell átjutnunk a lelki tökéletesedéshez. Látod, Szűz Anyácskánk is nagy fájdalmat élt át, a Szentjeink is szenvedtek, ezért nekünk is kell fájdalmat éreznünk, ha már ugyan azt az utat követjük. Azzal a különbséggel, hogy mi, ha egy kicsi viszontagság ér ebben az életben, tartozásainkat törlesztjük vele és megmenekedünk. De Krisztus is fájdalommal jött a földre, leszállt a Mennyekből, megtestesült, meghurcoltatott, kereszthalált szenvedett el. És most is a Keresztény ember, mikor Krisztus meglátogatja, így ismeri fel, a fájdalommal. Mikor meglátogatja az embert a fájdalom, akkor a Krisztus tesz látogatást. Ha azonban az ember nem esik át semmilyen megpróbáltatáson, olyan mintha elhagyná az Isten. Se nem törleszt, se nem gyűjt. persze olyanról beszélek aki nem akar rosszat el
„Tűzben és vízben próbáltatunk meg…”
205
szenvedni a Krisztus szeretetéért. Hanem így szól: „Egészséges vagyok, van étvágyam, eszek, jól érzem magam, szép nyugodtan…” és nem mond egy „hála Istennek-et”. Legalább, ha felismeri mindezeket az áldásokat az Istentől, valahogy rendeződik a dolog. „Nem voltam érdemes ezekre, mondja,, de mivel gyenge vagyok, az Isten gondomat viseli”. Szent Ambrosziosz életében olvashatjuk, hogy egyszer a Szent társaival együtt egy gazdag ember házában vendégeskedett. A Szent látva a mesés gazdagságot, megkérdezte, hogy megpróbálta-e őt valaha a bánat. „Nem, soha, felelte a gazdag. Vagyonom egyre nő, földjeim bőven teremnek, nem fáj semmim, beteg se voltam sose”. Ekkor a Szent sírni kezdett és így szólt a kíséretéhez: „Készítsétek a szekereket, gyorsan menjünk el innen, mert őt nem látogatta meg az Isten!”. Amint kiértek az útra, a gazdag ember háza öszszedőlt! A jóléte abból fakadt, hogy elhagyta őt az Isten.
Akit szeret az Úr annak küzdelmes az élete – Jerondasz, miért szenvednek manapság ilyen nagyon az emberek? – Az Isten szeretete miatt! Te mint apáca felkelsz reggel, elvégzed feladataidat, imádkozol, leborulásokat végzel stb. A világiaknak a nehézségekkel kell megküzdeniük, amik által megtisztulnak. Nagyobb jót tesznek nekik a világi élvezeteknél, amik nem segítenek nekik, sem az Isten megközelítésében, sem abban, hogy mennyei kincseket gyűjtsenek. Ezért úgy kell fogad-
206
MEGPRÓBÁLTATÁSOK AZ ÉLETÜNKBEN
niuk mint az Isten ajándékait. A Jó Isten a megpróbáltatásokkal nevel, mint jó Atya a gyermekeit, szeretetből, szent jóságból, és nem rosszaságból sem világi törvény szerint, mert azt akarja, hogy vissza térjünk Hozzá. Mivel tehát megakarja menteni gyermekeit, hogy megörököljék mennyei Királyságát, megengedi a megpróbáltatásokat, hogy küzdjön az ember és vizsgázzon a fájdalmak türelmes elviseléséből, úgy hogy ne mondhassa Neki az ördög: „Hogy elégítheted meg őt, vagy hogy mentheted meg, ha nem fáradozott?”. Az Istent nem érdekli ez az élet, hanem a másik. Először a másik életünk felől gondoskodik, azután az itteni felől. – Jerondasz, az miért van, hogy az Isten egyes embereknek sok megpróbáltatást ad, másoknak pedig nem ad? – Mit mond a Szent Írás: „Akit szeret az Úr, annak küzdenie kell”. Egy apának például nyolc gyermeke van. Öten otthon maradnak, az apjuk közelében, hárman pedig elmennek és nem gondolnak rá. Azoknál kik nála maradtak, ha valami rendetlenséget csinálnak meghúzza a fülüket, ad egy-egy pofont vagy ha jók, megsimogatja őket, ad nekik egy kis csokit is. Míg azoknak kik távol vannak nem jut se simogatás se pofon. Így tesz az Isten is. Az embereket kik a közelében vannak és jó szándékúak, ha hibáznak egy kicsit, ad nekik egy kis pofont amivel törlesztenek, ha pedig nagyobb pofont ad nekik, félre is raknak. Akik pedig távol vannak Tőle, megint csak ad, éveket, hogy megtérjenek. Ezért látunk világi embereket akik súlyos vétkeket követnek el és ennek ellenére bővelkednek világi javakban és sok
„Tűzben és vízben próbáltatunk meg…”
207
évet megélnek, anélkül, hogy megpróbáltatás érné őket. Ez az Isten gondoskodásából van, hogy megtérjenek. Ha nem bánják meg bűneiket, védelem nélkül állnak majd a másik életben.
Az Isten fájdalma az emberek megpróbáltatásai miatt Mennyi szenvedés van a világban! Mennyi gond! És jönnek néhányan, hogy elmondják két percben a bajukat, hogy egy kis vigaszt találjanak. Egy meggyötört anya ezt mondta: „Jerondasz, vannak pillanatok amikor már nem bírom tovább és így szolok: Krisztusom, adj egy kis szünetet és utána hadd folytatódjanak a gyötrelmek”. Mennyi imádságra van szüksége az embereknek! De minden megpróbáltatás egyben ajándék is Istentől, egy lépcső a másik élet felé. A kárpótlásnak ez a reménysége a másik életben ad nekem örömet és vigaszt és bátorságot, így el tudom viselni a fájdalmat a megpróbáltatásokban amin sok ember átmegy. Az Istenünk nem Baál, hanem a szeretet Istene. Atya aki látja gyermekei szenvedéseit a különböző kísértésekben és megpróbáltatásokban és kárpótolni fog, csak legyünk türelmesek a megpróbáltatás kis szenvedésében vagy még inkább áldásában. – Jerondasz, néhányan ezt mondják: „Nem kemény az amit az Isten megenged? Nem fáj az Istennek?”.
208
MEGPRÓBÁLTATÁSOK AZ ÉLETÜNKBEN
– Az Isten fájdalma az emberek szenvedései, betegségei, démonok, barbárok stb. miatt egyúttal öröm is az égi kárpótlás miatt amit elkészített nekik. Az Isten tehát tudva milyen kárpótlás várja a szenvedőt, „elviselhetővé” teszi együtt érzését. Itt megengedte, hogy annyi bűnt kövessen el Heródes (Máté 2, 16). Tizennégyezer csecsemőt mészároltatott le és mennyi szülőt, akik nem engedték a katonákat, hogy megöljék gyermekeiket, így megölték őket is! A barbár katonák, hogy jobbnak tűnjenek feletteseik szemébe, feldarabolták a kis gyermekeket. Minél inkább szenvedtek a gyermekek annál jobban fájt az Istennek, de annál inkább örült is a nagyobb dicsőség végett amit a Mennyben fognak élvezni. Örült ezeknek a kis angyalkáknak, akik a mártírok angyali rendjét alkotják. Angyalok Mártírokból!
A bánatban adja az Isten az igazi vigaszt Az Isten közelről látja gyermekei szenvedéseit és vigasztalja őket mint jó Atya. Mert, mit gondolsz, szenvedni akarja látni gyermekeit? Minden gyötrelmét, könnyeit, figyelembe veszi és az után fizet. Csak az Isten ad igazi vigaszt a bánatban. Ezért az olyan embernek aki nem hisz az igazi életben, aki nem hisz az Istenben, hogy irgalmát kérje a megpróbáltatásaiban, kész reménytelenség a sorsa és nincs értelme az életének. Mindig segítség nélkül marad, meggyötörten ebben az életben és a másikban és örökre elítéli a lelkét. A lelki embereknek azonban, mivel minden megpróbáltatást a
„Tűzben és vízben próbáltatunk meg…”
209
Krisztus közelében vészelnek át, nincsenek saját bánataik. Öszszegyűjtik mások számos keserűségét, de egyúttal az Isten nagy szeretetét is. Amikor a tropáriont éneklem „Ne hagyj engem emberi segítségre, felettébb Szent Szűz Anya”, néha megállok a „hanem mutass irgalmat a Hozzád könyörgőnek…”-nél. Mivel nincs bánatom, hogy mondjam „bánatok leptek el, adj nekem erőt”? Hazugságot szóljak? A lelki hozzáállásban nincs bánat, mert ha az ember mindent jól fog fel, lelkileg, minden megváltozik. Ha az ember a fájdalma keserűségében az édes Jézus segítségét kéri, a keserűségek és az orvosságok mézzé változnak. Ha valaki megérti a lelki élet titkait és azt a rejtélyes módot ahogyan az Isten cselekszik, megszűnik keseregni, azért ami éppen történik vele, mert örömmel fogadja az Isten által adott keserű gyógyszereket, lelke egészségéért. Mindent imádsága eredményének tart, mivel egyfolytában kéri az Istent, hogy tisztítsa meg lelkét. Mikor azonban az emberek világilag kezelik a megpróbáltatásokat, szenvednek. Pedig az Isten mindnyájunkat nyomon követi, ezért tisztán kell átadnunk magunkat Neki. Másképp gyötrelem az élet, mert azt kívánjuk, hogy minden úgy legyen ahogy mi elképzeltük, de nem úgy van, így nincs nyugtunk. Akár jól alkot valaki, akár éhes, akár dicsérik, akár igazságtalanok vele, örülnie kell és mindenhez, lelkileg alázattal és türelemmel kell hozzá állni. Ekkor az Isten egyfolytában áldani fogja, egészen addig míg a lelke már nem bírja elviselni az Isten jóságát. És ahogy halad lelkileg, úgy fogja meglátni az Isten szeretetét egyre jobban és elolvad szeretetétől.
210
MEGPRÓBÁLTATÁSOK AZ ÉLETÜNKBEN
Az Isten által rendelt kísértések és bánatok A megpróbáltatásainkat néha az Isten rendeli mint ellenszereket lelkünk betegségségeiért, és nagyon hasznunkra válnak lelkileg. Kap az ember egy enyhe pofont és meglágyul a szíve. Az Isten persze tudja mindegyikünkről, hogy milyen állapotban vagyunk, de mivel mi nem tudjuk, megengedi a megpróbáltatásunkat, hogy megismerjük önmagunkat, rejtett szenvedélyeinket bensőnkben, hogy ne legyenek túlzott kívánságaink az Utolsó Ítélet napján. Mert, ha el is nézné bűneinket és a Paradicsomba vinne is minket. úgy amilyenek vagyunk, ott megint csak problémákat okoznánk. Ezért az Isten megengedi itt az ördögnek, hogy kísértsen, hogy leporolódjunk és alázatos, szerény és megtisztult legyen a lelkünk a bánatok által, miután is kegyelmébe fogad bennünket. A valódi öröm abból a keserűségből származik amit örömmel szenvedünk el a Krisztusért, aki keserűséget vállalt értünk, hogy megmentsen minket. A Kereszténynek különösen örülnie kell, mikor eléri őt egy viszontagság, anélkül, hogy ő okot adott volna rá. Néha azt mondjuk az Istennek: „Istenem, nem tudom mit fogsz tenni, fehéren adom át magamat, hogy embert csinálj belőlem”. Amikor is az Isten nem csak, hogy embert, de ember fölöttit is csinál belőlem és megengedi, hogy jöjjön az ördög, és zavarjon meg és bántson. Nahát az ördögét! Tudjátok ti mivel környékezi az ördög az embert, mikor az Isten megengedi, hogy zavarja őt, hogy megpróbáltasson? A rosszasága legjavával. Ez jól megy
„Tűzben és vízben próbáltatunk meg…”
211
neki! Ahogy a tevének is habzik a szája mikor dühös, ilyen az ördög is. Utána meg kísérti az embert gonoszul. Az Isten pedig éppen addig hagyja ezt míg meg nem tisztul az ember szennyfoltjaitól. Ha tovább hagyná teljesen tönkre tenné az embert. – Jerondasz, mondhatjuk életünk különböző kísértéseiben, hogy ez az Isten akarata volt? – Nem, ne keverjük össze az Isten akaratát azzal amit a kísértés hoz. Az Isten az ördögöt egy bizonyos pontig hagyja szabadon, hogy piszkálja az embert, és az embert is szabadon hagyja, hogy jót vagy rosszat tegyen. Nem tehet azonban az Isten a rosszról amit az ember elkövet. Judás például Jézus tanítványa volt. Mondhatjuk, hogy Isten akarata volt, hogy áruló legyen? Nem, hanem maga Judás engedte meg az ördögnek, hogy bele menjen. Valaki egyszer ezt mondta egy papnak: „Atyám, mondj egy imát Judásért”. Vagyis mintha azt mondta volna: „Te, Krisztusom, igazságtalan vagy. ez volt az akaratod, hogy Judás eláruljon, ezért most segíts rajta”. Elvétve vannak esetek amikor megengedi az Isten, hogy jóravalók próbáltassanak meg, hogy felocsúdjon az kinek csúnya élete van és megtérjen. Az ilyen embereknek dupla fizetségük van. Vagyis az Isten lehetőséget ad némelyeknek kik megpróbáltatásaikkal vétkeket törlesztenek ebben az életben és még esztelenül nyavalyognak is miatta, hogy megsegíttessenek a vétek nélkül szenvedők türelméből, akik ártatlanul szenvednek, de nem csüggednek. Tételezzük fel, hogy egy nagyon jó, istenfélő családapa otthon van családja körébe és hirtelen földrengés lesz,
212
MEGPRÓBÁLTATÁSOK AZ ÉLETÜNKBEN
a ház össze dől, ráomlik mindnyájukra és rettenetes szenvedés után mind meghalnak. Miért engedte meg ezt az Isten? Azért, hogy ne csüggedjenek azok akik hibáztak és büntetést kapnak. Ezért akik a nagy keresztekre gondolnak amit az igazak hordoznak, soha nem aggódnak a maguk kicsiny megpróbáltatásain. Látják, hogy bár hibáztak életükben, mégis kevésbé szenvednek az igazaknál, ezért azt mondják mint a jó lator (Lukács 23, 39): „Ők nem csináltak semmi rosszat és mégis mennyit szenvednek, akkor ránk mi vár?”. Néhányan sajnos ahhoz a latorhoz hasonlítanak kit Krisztus bal oldalán feszítettek meg és így szólnak: „Kereszttel a kezükben haladtak és látod mi történt velük!”. Vannak esetek – ezek nagyon ritkák – mikor megengedi az Isten, hogy nagy megpróbáltatásokat szenvedjenek el kiválasztott harcosai, hogy megkoszorúzza őket. Ők Krisztus utánzói. Látjátok Szent Szinglitiki életében, mivel sokakon segített lelkileg tanácsaival, ment az ördög és megakadályozta ebben a munkában. Három és fél évig volt néma ,betegsége miatt. (Az Orthodox Egyház Szentjeinek élete, első kötet, 145-148. oldalig.) Máskor meg valaki valódi követője Krisztusnak és mint szívességet kéri az Istentől, hogy bocsássa meg embertársai bűneit, megváltva őket jogos haragjától, inkább őt büntetve helyettük, pedig nem ő a hibás. Az ilyen nagyon rokon az Istennel és nagyon meghatja az Istent, az ilyen nagy nemes szeretet gyermeke részéről. A kegyelmen kívül amivel neki ajándékozza mások vétkeit, megengedi, hogy mártír végzetet szenvedjen el, kitartó
„Tűzben és vízben próbáltatunk meg…”
213
kérésének megfelelően. Egyúttal azonban elkészíti neki a legjobb nemesi paradicsomi palotát is még nagyobb dicsőséggel, mivel sok ember bánt vele igazságtalanul, felületes ítéletükkel. Akik azt hitték, hogy az Isten saját vétkeiért büntette őt.
Az Isten szeretetéért való hálátlanság – Jerondasz, a megpróbáltatások mindig használnak az embereknek? – Attól függ, hogy kezeli valaki a megpróbáltatást. Akik nem jól állnak hozzá, káromolják az Istent, mikor különböző nehézségek érik őket. „Miért kell ezt nekem elszenvedni? mondják. Na tessék, a másiknak olyan jól megy a dolga! Isten az Ilyen?”. Nem azt mondják „vétkeztem”, hanem gyötrődnek. Míg a jóravalóak azt mondják: „Hála Istennek! Ezt a megpróbáltatást küldte nekem az Isten. Az Isten a javamért tette”. És lehet, hogy előzőleg be se mentek a templomba, most járni kezdenek, gyónnak és áldoznak. Sokszor még a nagyon keményeket is egyszer csak olyan megpróbáltatás elé állítja az Isten, hogy maguktól nagy fordulatot vesznek és kiengesztelik a nagy fájdalommal amit tetteikért éreznek. – Jerondasz, kell hálát adnunk az Istennek, mikor minden jól megy? – Persze, ha nem adunk hálát az örömökért, hogyan fogunk há-
214
MEGPRÓBÁLTATÁSOK AZ ÉLETÜNKBEN
lát adni a bánatokért? Te a bánatokat akarod megköszönni és az örömöket nem? De, ha valaki hálátlan, nem ismeri az Isten szeretetét. A hálátlanság nagy bűn. Számomra halálos bűn. A hálátlannak semmi se jó. Mindenért siránkozik, mindennek baja van. A szülőföldemen, Faraszában, közkedvelt volt a szőlőméz. Egy lány egyik este szőlőmézet akart és sírt érte. Az édesanyja, mit tehetett, átment a szomszédba kérni. A lány amint megkapta a szőlőmézet, megint sírni kezdett. Toporzékolt és ordított: „Mama, joghurtot is kérek”. „Ilyen későn, gyermekem, hol lelnék joghurtot?”, feleli az anyja. „Nem, joghurtot akarok”. Végül szegény anya neki indult és egy másik szomszédnál talált joghurtot. Mikor a lány azt is megkapja, megint sírni kezd. „Most miért sírsz?”, kérdezi az édesanyja. „Mama, összekeverve akarom”. Fogja az anya és összekeveri. A lány viszont megint sírni kezd. „Mama, nem tudom így megenni. Szét akarom választani!”. Erre az anyja lepofozta joghurtostól.! Ezzel azt szeretném mondani, hogy néha, így tesz sok ember is, mikor is jön az Isten nevelése. Legalább ismerjük el háládatlanságunkat és köszönjük éjjel-nappal az Istennek az áldásait amikben részesít bennünket. Ily módon elriasztjuk a gyáva ördögöt, aki össze gyűjti csapatát és fekete füsté válik, mert megtaláltuk a gyenge pontját.
„Tűzben és vízben próbáltatunk meg…”
215
Hasonlítsuk össze megpróbáltatásunkat mások nagyobb nehézségével A legjobb orvosság minden megpróbáltatásunkra, embertársaink még nagyobb baja, csak hasonlítsuk össze a saját bajunkkal, hogy észre vegyük a nagy különbséget és az Isten irántuk mutatott nagy szeretetét ami által nekünk kisebb megpróbáltatást jutatott. Ekkor hálát fogunk Neki adni, együtt érzünk a másikkal aki jobban szenved és szívből jövően fogunk imádkozni érette, hogy segítse őt meg az Isten. Például, levágták az egyik lábamat? „Hála Istennek, hogy legalább egy van, másnak mind kettőt levágták”. És ha még egy csonk is maradok, kezek és lábak nélkül, akkor is ezt mondjam. „Hála Istennek, hogy annyi éven át járni tudtam, míg mások bénán születtek”. Én, abban a pillanatban mikor meghallottam, hogy egy családfőnek tizenegy éve van vérzése, így szóltam: „Mit csinálok én? Világi ember létére tizenegy éve vérzékeny, úgy, hogy gyermekei vannak, reggelente fel kell kelnie, hogy dolgozni menjen, nekem pedig még hét éve sincs, hogy vérzésem van!”. (A Jerondásznak 1988-tó folytonos bél vérzései voltak.) Ha a másikra gondolok, aki annyira szenved, nem tudok mentséget találni magamnak. Ha pedig arra gondolok, hogy én szenvedek és a többiek vidáman élnek, hogy én éjszaka félóránkét fel kelek, mert probléma van a beleimben és nem tudok aludni, míg mások nyugodtan alszanak, igazolom magamat, ha megtörök. Te, nővérem, mióta vagy beteg?
216
MEGPRÓBÁLTATÁSOK AZ ÉLETÜNKBEN
– Nyolc hónapja Jerondasz. – Látod? Az Isten van akiket két hónapra hagy betegnek, másokat tízre, megint másokat tizenötre. megértem, hogy nagy fájdalom. Van akik kétségbe esnek. Egy világi azonban aki egykét hónapja szenved és nagy fájdalomtól reményét veszti, ha megtudja, hogy egy lelki ember már egy éve tűr és nem omlik össze, rögtön megvigasztalódik. „Nahát, mondja, nekem csak két hónapja van bajom és máris kétségbe estem, a szerencsétlen másik pedig már egy éve szenved, de egy rossz szava sincs! Én kihágásokat is teszek, míg ő lelkileg él!”. Így tanács nélkül lel vigaszra!
Az emberek által okozott bánatok – Jerondasz, ha valaki tűri Isten szerint a bántalmazásokat és az igazságtalanságokat melyek más emberek részéről érik, ez a türelem megtisztítja a szenvedélyektől? – Hogy megtisztítja-e, még kérdezed? Ragyogóvá teszi! Hiszen nincs is ennél fennköltebb. Így lehet bűnöket törleszteni. Látjátok, egy bűnözőt megvernek, börtönbe zárják, letölti ott a büntetését és ha őszintén megbánja tettét, megmenekedik az örök börtöntől. Kis dolog ezzel a szenvedéssel egy örök tartozást kiegyenlíteni? Minden bánatot örömmel viseljetek el. A bánatok amit más em-
„Tűzben és vízben próbáltatunk meg…”
217
berek okoznak nekünk édesebbek minden szirupnál amit azok adnak nekünk akik szeretnek bennünket. Látod, Krisztus a hegyi beszédben, nem azt mondja: „boldogok vagytok, ha dicsérnek benneteket”, hanem „boldogok vagytok, ha Én miattam gyaláznak és üldöznek titeket”(Máté, 5 11.) és ráadásul „hazudnak rólatok”. Mikor a megszégyenítés igaztalan, azzal az ember gyűjt. Mikor pedig igaz, törleszt. Ezért tehát, nem csak, hogy zokszó nélkül kell elviselnünk azt aki bánt bennünket, de legyünk hálásak is, mert alkalmat ad, hogy küzdjünk a szeretetben, az alázatban, a türelemben. A rágalmazók persze, az ördöggel dolgoznak együtt. De az erős szél általában, eltöri és gyökerestől kitépi a gyenge fákat, amiknek nincsen mély gyökere, amiknek pedig mély gyökere van, segít, hogy mélyebbre törjenek. Nekünk mindenkiért imádkoznunk kell akik rosszat mondanak rólunk, és kérjük az Istentől, hogy adjon nekik megbánást, megvilágosodást és egészséget és ne hagyjuk magunkban nyomát se a gyűlöletnek. A kísértésből csak a tapasztalatot tartsuk meg, dobjuk el az összes mérget és tartsuk szem előtt Szent Efrém szavait: „Ha megrágalmaznak és fény derül tiszta lelkiismeretedre, ne legyél nagyképű, hanem alázattal köszönd meg az Úrnak, hogy megmentett az emberek rágalmaitól, hogy ne történjen veled rosszabb”.
218
MEGPRÓBÁLTATÁSOK AZ ÉLETÜNKBEN
„Tűzben és vízben próbáltatunk meg…”
219
MÁSODIK FEJEZET A BETEGSÉG
A betegségek segítenek az embereken
M
it jelent az, Jerondasz, hogy „Jó paradicsomot”? – Azt, hogy jó utad legyen és eljuss a Paradicsomba. – Lehet, Jerondasz, hogy azt jelenti: „A jó paradicsomba juss”?
– Hallottál te már valaha rossz Paradicsomról? Minden esetre, ahhoz, hogy valaki az édes Paradicsomba jusson, sok keserűséget kell itt megélnie, hogy a megpróbáltatások útlevele a kezébe legyen. Mi történik a kórházakban! Milyen drámák zajlanak! Mennyi fájdalma van az embereknek! Hány szegény anya kényszerül operációra és aggódik az egész családért! Hány családfő rákos, kemoterápiára járnak és mit szenvednek! Úgy, hogy nem tudnak dolgozni, lakbért kell fizetniük, egy csomó kiadásuk van! Vannak olyanok kik egészségesek és nem tudnak
220
MEGPRÓBÁLTATÁSOK AZ ÉLETÜNKBEN
boldogulni, mennyire nehéz lehet azoknak kik betegek, de erőltetik a munkát, hogy törleszthessenek tartozásaikból! Nagyon nyomasztanak engem az emberek problémái. Mennyit hallok nap mint nap! Egyfolytában szenvedés, nehézségek!... Egész nap keserűség a számban és este ledőlök egy kicsit étlen, hogy pihenjek. Nagy testi fáradságot érzek, de benső kipihentséget is. – Jerondasz, mindig hasznos a betegség? – Igen, mindig nagyon használ. A betegségek segítenek az embereknek „törleszteni”, mikor nincsenek erényeik. Nagy dolog az egészség, de azt a jót, amit a betegség nyújt, az egészség nem tudja megadni! Lelki jót! Nagyon nagy jótétemény, nagyon nagy! Megtisztítja az embert a bűntől és néha még fizetséget is hoz. Az ember lelke olya mint az arany és a betegség olyan mit a tűz ami megtisztítja. Látod, a Krisztus is azt mondta Pál Apostolnak: „az én erőm erőtlenség által ér célhoz”(II. Korintusikahoz írt levél 12, 9). Minél inkább gyötrődik valaki egy betegségben, annál inkább megtisztul és megszentelődik, csak legyen türelmes és fogadja örömmel. Néhány betegség csak egy kis türelmet igényel, és azért engedi meg az Isten, hogy az ember egy kis fizetséghez jusson és elvétessen néhány szennyeződés. Mert a testi betegség segít a lelki betegség gyógyításában. Semlegesíti a vétkeket az alázattal amit hoz. Az Isten mindent jóra használ! Amit megenged, az lelki hasznunkra van. Tudja kinek-kinek mire van szüksége és ad nekünk valamilyen betegséget, vagy azért, hogy félre te-
„Tűzben és vízben próbáltatunk meg…”
221
gyünk, vagy azért, hogy törlesszünk vétkeket.
A betegségért járó égi fizetség – Hogy van az édesanyád? – Nincs jól, Jerondasz. Időnként magas láza van és elveszti az eszméletét. A bőrén sebek keletkeznek és éjszakánként fájdalmai vannak. – Tudod? ...ezek mártíromságok, ha nem is teljesen, de félig. – És az egész élete, Jerondasz, egy szenvedés volt. – Következésképp a fizetsége dupla lesz. Mennyit fog kapni! A Paradicsom biztosítva van számára. Mikor Krisztus látja, hogy valaki tűr egy súlyos betegséget, megadja, hogy egy kis földi szenvedéssel sokat nyerjen, a mennyei, örök életben. Itt szenved, de ott kárpótlást nyer, a másik életben, mert létezik Paradicsom, és létezik kárpótlás is. Ma egy vese beteg asszony mondta nekem, aki már évek óta vértisztításra szorul „Nagyapó, kérem, áldja meg a kezemet, a kereszt jelével. Az ereim tiszta sebek, nem tudok vértisztításra menni”. „Ezek a sebek, mondtam neki, a másik életben, gyémántok lesznek, értékesebbek ennek a világnak a gyémántjainál. Hány éve jársz vértisztításra?”. „Tizenkettő”, mondja.
222
MEGPRÓBÁLTATÁSOK AZ ÉLETÜNKBEN
„Vagyis jár neked egy „végkielégítés” és egy nyugdíj”, mondtam neki. Aztán mutat nekem egy sebet a másik kezén, és mondja: „Nagyapó, ez a seb nem heged be, látszik a csont”. „Igen, de onnan látszik a Mennyország, felelem. Fel a fejjel, kitartást. Kívánom, hogy a Krisztus növelje feléd szeretetét, hogy elfelejtsd fájdalmaidat. Persze, van másik imádság is, hogy szűnjenek meg a fájdalmak, de akkor elvész a nagy fizetség is. Vagyis, az első ima jobb”. Szegény, megvigasztalódott. Mikor a test megpróbáltatik, a lélek megszentelődik. A betegségben fáj a testünk, ez a földből való házunk, de így fog örökké örvendezni a lakója, a lelkünk, az égi palotácskánkban, amit a Krisztus készít nekünk. Ezzel a lelki logikával, ami értelmetlen a világi embereknek, örülök én is, és büszke vagyok a testi hibáimra. Az egyetlen amire nem gondolok, hogy lesz mennyei jutalmam. Tudom, hogy törlesztek vele, Isten iránti hálátlanságom miatt, mivel nem fogtam fel az Ő nagy ajándékait és gondoskodását. Mert az életemben minden örömteli, a szerzetesség is és a betegségek is. Az Isten egyre csak jót tesz velem. Imádkozzatok azonban, hogy ne kárpótoljon ezekkel engem ebben az életben, mert akkor jaj nekem! Nagyon megtisztelne a Krisztus, hogy ha még jobban szenvedhetnék a szeretetéért, csak erősítsen meg, hogy elviseljem, és fizetséget nem kérek. Az ember, ha teljesen egészséges, nincs jól. Jobb ha van valamije. Nekem, annyira hasznomra vált a betegség, hogy az összes aszkézisből addig nem volt annyi hasznom. Ezért mondom, hogy ha valakinek nincsenek kötelezettségei, kívánja inkább a betegséget, egészség helyett. Az egészsége miatt tartozása van, míg
„Tűzben és vízben próbáltatunk meg…”
223
a betegségből, ha türelemmel viseli, járandósága lesz. Mikor az Eszfigmenu Kolostorban voltam (1953-1955), jött egyszer egy szent Püspök, nagyon öreg, Jerotheosz nevű, aki a Szent Anna Szkitiben végzett aszkézist. Mikor menni készült és felszállt az állatra, felcsúszott a nadrágszára és kilátszottak feldagadt lábai. Az Atyák kik oda mentek segíteni, meglátták és megijedtek. Ő észre vette és mondta nekik: „Ezek a legszebb ajándékok amiket az Isten adott nekem. Kérem Őt, hogy ne vegye el tőlem”.
Türelem a fájdalmakban Ha elér minket egy betegség, jó ha teljesen Krisztusra hagyjuk magunkat. Gondoljunk rá, hogy a lelkünknek nagyobb szüksége van a türelemre és a hálaadásra a fájdalmakban, mint acélos testre amivel nagy testi harcokat vívhatunk meg, de amik talán pökhendivé tesznek, anélkül, hogy észre vennénk, mert azt hisszük, hogy a kardunkkal fogjuk elnyerni a Paradicsomot. Tudjátok hány éve vannak hol elviselhető, hol elviselhetetlen fájdalmaim? Az elviselhető az egy állandó állapot. Mennyit szenvedtem először a hörgőktől és utána a tüdő műtéttel! Utána jöttek a bajok a belekkel. Azután, fél évig gyötrődtem porckorong bántalmakkal, nagyon fájt. Még a leborulásokat se tudtam végezni amit szoktam, de még szolgálni is nehezen tudtam, pedig el kellett látnom a látogatókat. Később megjelent valami kemény a hasamban, azt mondták sérv. Mikor elfáradtam, nagyon fájt és megdagadt. Egy napon, Szent Pantaleimon ünnepének
224
MEGPRÓBÁLTATÁSOK AZ ÉLETÜNKBEN
előestéjén, dagadt volt és nagyon fájt. El kellett azonban mennem a Szkitibe az egész éjszakás virrasztásra. Így szóltam: „elmegyek és legyen aminek lennie kell”, mivel mennem kellett. A virrasztáson arra gondoltam leülök egy kicsit, de aztán ezt mondtam „ha én leülők, mindenki le fog ülni”, így aztán inkább egyáltalán nem ültem le. Tizenkét óra múlva, amire virrasztás végére ért, úgy gondoltam, nagyon rosszabbodni fog. Mikor vissza tértem a Kalyibámba, szinte még be se értem, kongatják a kis harangot. „Hahó, Atyám, nyisd ki!” kiált valaki. Nevetni kezdtem. „Rendben, mondtam, most folytatjuk”. És valóban nem sokára jöttek mások és megint mások. Este mire elment az utolsó ember is, látom, hogy teljesen eltűnt a sérvem! Másnap pedig pihentem és megint megjelent! Később akadályozott és fájt, de egyúttal büszke is voltam rá. Mivel a krisztus tudta, hogy segítségemre van, ezért hagyta meg. Öt évig tartott ez. Tudod micsoda nehézség? – És akkor, Jerondasz, mikor a lábaival volt problémája? – Az más volt. nem tudtam egyenesen megállni. Mikor emberek jöttek, erőltettem. Elmúlt ez, utána jött a vérzés. Más történet… Hét éve vérzéssel, fájdalmakkal…De ne szomorkodjatok, csak imádkozzatok a lelkem egészségéért. Én örülök, hogy megtisztelt engem az Isten és ezt az ajándékot adta és nem szeretném, hogy megvonja tőlem. Hála Istennek, az Isten megengedi, hogy segítséget nyerjek ily módon. Így adunk vizsgákat türelemből. Most ez, aztán valami más…”Állhatatosságra van szükségetek”(Zsidókhoz írt levél 10, 36). Mert, ha mi akiknek van egy kis istenfélelmünk, nem vagyunk türelmesek, mit csinál-
„Tűzben és vízben próbáltatunk meg…”
225
janak a világi emberek? Még, ha látom is, hogy sok világi ember túl tesz rajtunk az erényben. Azt mondták nekem a szüleim, hogy a Faraszaiak mikor megbetegedtek, nem futottak azonnal a Hadzefendihez (így hívták a falubeliek Szent Árszenioszt a papjukat), hogy gyógyítsa meg őket. Elöszőr elviselték a fájdalmakat ameddig tudták, jóravalóságuk és kitartásuk szerint, mert áldásnak tartották, hogy szenvednek. „Hadd gyötörjem én is, mondták, egy kicsit a lelkemet a Krisztusért, hogy ha a Krisztus annyit szenvedett, hogy megmentsen engem”. Mikor aztán látták, hogy dolgaik nem haladnak és a családjuk látja kárát, akkor mentek a Hádzefendihez, hogy gyógyítsa meg őket. Látod, milyen nemes lelkűek voltak! Mikor azok kik világiak voltak, így gondolkodtak és türelmesek voltak, nekem szerzetesként, hogy kell vélekednem? Krisztus azt mondta: „Türelemmel építitek fel lelkeiteket”(Lukács 21, 19). Látjátok, az Istennek nem tetszett annyira a sok adakozás Jóbtól míg megvolt minden java, hanem kedvesebb volt előtte kitartása a megpróbáltatás idején. – Jerondasz, mikor arról beszél, hogy egy beteg türelmes a fájdalmak elviselésében, úgy érti, hogy egyáltalán nem mutatja, hogy fájdalmai vannak? – Végszükségben, hagyhatja, hogy észre vehető legyen mások számára is. Mondhatja, hogy fáj, de ne mondja mennyire. Mert, ha egyáltalán nem tudják mi baja, van aki megbotránkozhat némely viselkedésén. Ha például egy szerzetes szenved valamiben és nem tud elmenni a Szertartásra, jobb ha elmondja miért, nehogy a rosszat feltételezőknek ártson.
226
MEGPRÓBÁLTATÁSOK AZ ÉLETÜNKBEN
A fájdalom kezelése – Jerondasz, milyen fájdalmat nevez elviselhetetlennek? – A fájdalmat ami könnyezésre késztett! Ezek a könnyek nem a bűnbánat se nem az öröm könnyei, hanem mié? mit gondoltok? – Mártíromság, nem, Jerondasz? – Igen, az! – Jerondasz, mikor erős fájdalmat érzek, nehezemre esik mondani „hála Istennek”. – Miért esik nehezedre? Gondolj arra mit szenvedett Krisztus. Kereszt, gyalázás, korbács, megfeszítés (Máté 27, 26-44. Márk 15, 15-32. Lukács 23, 23-43. János, 19, 1-23)! És mindet elviselte bűntelenül, a mi megváltásunkért. Te is amikor fájdalmad van, mondjad: „A szeretetedért, Krisztusom, ki fogom bírni. – Jerondasz, mi kell a fájdalom leküzdéséhez? – Rátermettség, erőltetés. – És az elviselhetetlen fájdalmat, hogy lehet kezelni? – Ha világi dallal, ha lelki ember himnusszal…Az édesapám egyszer lázas volt és nagyon fájt a feje. Mit csinált hát? Megevett egy sós szardíniát, ívott egy pohár bort is és énekelni kez-
„Tűzben és vízben próbáltatunk meg…”
227
dett „Ébredj szegény nemzetem” és más betyár dalokat és jól lett! Egyszer én is mikor megfáztam annyira fájt a fejem, hogy azt hittem megszakad. Elkezdtem egy szép himnuszt és elmúlt a fejfájás. Valóban, az ének imádsággal sokat segít ilyen estekben, meglágyítja a lelket, megédesíti, mert az állandó bánatosság és a fájdalmak rá nehezednek és megdermesztik. Tegnap este se tudtam aludni a fájdalomtól. Gondoltam, ha nem érem meg a reggelt és meghalok, akkor…ma lesz a nagy napom. A másik életben, nem fog soha beesteledni, hajnal se lesz. Aztán fogtam egy tablettát, egy egyházi dicshimnuszt és énekelni kezdtem. Az ilyen tabletta egész éjjel tart! Van itt az orvosoknak ilyen gyógyszerük? – Jerondasz, azt mondják éjszaka erősödnek a fájdalmak. – Igen, éjszaka elnehezül az ember. Aztán nappal a betegek, mivel van társaságuk, beszélnek stb, elfelejtik a fájdalmat. Este, mikor egyedül vannak, a fájdalomra gondolnak és azt hiszik jobban fáj. A betegségben, lesznek fájdalmak, de acél az, hogy más hullámhosszra állunk, hogy elfelejtsük. Mert, ha nem kezeled helyesen a fájdalmat, duplán fog fájni. Ha a fájdalomra gondolsz, kétszeresen fog fájni. Míg egy jó gondolattal, ha például arra gondolsz, hogy van akinek jobban fáj valami, vagy énekelsz egy kicsit, a fájdalom elfelejtődik. – Jerondasz, a fájdalom általában figyelmeztet, hogy valami történik a szervezetben. Ez után mennyire kell rá figyelni? – Ki kell próbálni a tűrőképességünket és aszerint. Különösen,
228
MEGPRÓBÁLTATÁSOK AZ ÉLETÜNKBEN
ha idős az ember, figyelni kell, mert ha egy öreg autó, ha ugyan azzal a sebességgel fut mint új korában, kiesnek a kerekei, elromlik ez az. Abban az időszakban mikor a derekam fájt, nem tudtam állva imádkozni. Mikor láttam, hogy egy kicsit javult, felkeltem és állva imádkoztam és leborulásokat végeztem, aztán megint fájni kezdett. Leültem egy kicsit. Aztán gondoltam. „Na, újra megpróbálom”. Megint ugyanúgy fájt. Aztán nem folytattam, de nyugodt volt a lelkiismeretem. – Egy fájdalom, Jerondasz, amiről tudom, hogy nincsenek más következményei a szervezetben, nem nyugtalanít. Ha azonban látszik, hogy komoly hiba van, nyugtalankodok. – Nézd, lehet például, hogy a derékfájásnak nincs következménye a szervezetben, de megtöri a testet. – Jerondasz, ha szenved a test, egyúttal szenved a lélek is? – Ha a sofőr beteg, nem megy az autó. A lélek szenved mikor a testnek fájdalma van. Érted? Hiányzik neki a kedv, amije meg van ha a test jól van. Bizonyos értelemben a lélek is sínylődik ilyenkor. – Jerondasz, a fájdalom fel ingerli az embert? – Ha az ember nem kezeli a fájdalmat lelkileg, dühítheti. Ha azonban lelkileg áll hozzá, megnyugszik és isteni vigasztalást kap. Utána ünnep a betegség. Örül, mert a Hitvallókhoz és a Mártírokhoz jut. A szent Mártírok, elfeledték a fájdalmat, mert
„Tűzben és vízben próbáltatunk meg…”
229
a Krisztus iránti szeretetük nagyobb volt a fájdalomnál és semlegesítette azt. – Az akinek fájdalma van és nem kezeli lelkileg, nem tisztul meg általa? – A világi ember megtisztul, de a szerzetes nem.
Együttérzés mások fájdalmában Mikor az ember együtt érez felebarátjával, az Isten bizonyos értelemben meghatódik, örül, mert az az ember, a szeretetével rokonságot mutat az Urral és Ő szent vigasztalást ad neki. Másképp nem tudná elviselni a fájdalmat embertársáért. – Jerondasz, hogy tudod érezni más ember fájdalmát? – Mikor neked is fáj valami, a másik ember fájdalmára gondolsz, a helyébe képzeled magad és miatta nagyobb fájdalmat érzel. Vagyis te fájdalmad segít megérteni a másik ember fájdalmát. És mikor örömmel fogadod a te fájdalmadat, vigaszt nyújtasz a szenvedőknek. Mindenestre más megtudni, hogy valaki megbetegedett és más, ha te magad betegszel meg. Akkor megérted a beteget. Hallottam „kemoterápia” és azt hittem „gyümölcslé terápia” (ez görögül hasonló szó) és azt itatják a rákos betegekkel, természetese
230
MEGPRÓBÁLTATÁSOK AZ ÉLETÜNKBEN
ételekkel együtt! Honnan tudtam volna? Most azonban megtudtam milyen gyötrelem az. – Jerondasz, a kemoterápia nehezebb a sugárkezelésnél? – Nehezebb? Mind az, a sugárkezelés is nehéz…A legrosszabb, hogy elveszik az étvágyadat, holott jól kéne enned, de nem tudsz egyáltalán. Az orvok meg azt mondják neked: „Enned kell”. Hát, hogy egyél, ha mindez elveszi az étvágyadat és letaglóz! Mikor sugár kezelést kaptam, egyáltalán nem tudtam inni, pedig égtem. Hány ingerem volt, még a víztől is viszolyogtam. (1994-ben hangzott el, egy hónappal a Jerondasz elhunyta előtt, nyolc hónapos ráktól való szenvedés után). – Jerondasz, ha egy kicsit előbb műtette volna meg magát… – Mit előbb? Én nem imádkozok azért, hogy elmúljon, mert így érzek együtt a szenvedő emberiséggel. Jobban megértem azokat akiknek fájdalma van és részt vállalok a fájdalmukban. Egyébként nekem is használ lelkileg. Csak azt kérem, hogy egy kicsit eltudjam látni magam és szolgálhassak. De amit az Isten akar. Ha van egy problémád az egészségeddel és nem tulajdonítasz neki jelentőséget, akkor bizonyos módon jogod van kérni az Istent, hogy javítson mások egészségi állapotán. De az is akinek nem fáj semmije, legalább érezze át mások fájdalmát. „Legyen enyém a fájdalmad”, mondták a Faraszaiak.
„Tűzben és vízben próbáltatunk meg…”
231
– Jerondasz, hogyan vették át? – Szeretettel. Ha szeretettel mondja valaki, hogy „legyen enyém a fájdalmad”, magára veszi. De ha magára veszi, utána nagy türelem kell, nagy elszántság, nagy erő, hogy kibírja. Jönnek páran és mondják: „Jerondasz, át szeretném venni a fájdalmadat”. Néhányan vitézségből mondják, más félősök viszont nem tudják mit beszélnek. Ők minden semmiség miatt az orvoshoz futnak és könnyen kétségbeesnek. A maguk kis fájdalmát nem tudják hordozni és még azt mondják átveszik az enyémet! jobb, ha türelmesek a saját fájdalmunkban, örömmel fogadják azt amit megenged nekik az Isten és ne kérjék ál szeretetből átvállalni más betegségét. Mert, ha véletlenül az Isten teljesíti kívánságukat és elfelejtik, hogy ők maguk kérték, meg fognak törni és még lehet, hogy az Istent fogják hibáztatni.
Betegek ápolása Tegnap este, mikor a virrasztásra mentem a templomba, láttam egy apát és kisgyermekét tolókocsiban. Oda mentem, megöleltem a kicsit és meg pusziltam. „Egy angyal vagy, mondtam, tudod?”. És az apjának mondtam: „Nagy tisztesség a számodra, hogy egy angyalt szolgálsz. Örüljetek, mert mindkettőtök a Paradicsomba fog menni”. Ragyogott az arcuk a boldogságtól, mert érezték az isteni vigasztalást. Azok akik betegeket, bénákat stb. szolgálnak szeretettel és tü-
232
MEGPRÓBÁLTATÁSOK AZ ÉLETÜNKBEN
relemmel, ha bűneik vannak, eltörlődnek az áldozattal amit hoznak, ha nincsenek bűneik, megszentelődnek. Egyszer egy asszony elmondott dolgokat az életéből, nagyon csodálatosakat. Tűnődtem, mert olyan dolgok voltak amikkel Szentek életében találkozunk és ő csak egy egyszerű asszony volt. Mikor elmondta, hogy töltötte élete nagy részét, láttam, hogy az egész élete áldozat hozatal volt. Már fiatalon betegeket szolgált, mert az atyai házában élt a nagyapja és a nagymamája is, kik betegek voltak. Mikor megházasodott, az apósával és az anyósával laktak, akik szintén betegek voltak. Aztán fekvő beteg lett a férje és ő ápolta őt. Vagyis ez a nő egész életét betegek ápolásával töltötte. Végig ez idő alatt, vágyott rá, hogy Szentek életét tanulmányozza, virrasztásra járjon, de nem tehette. Mivel azonban, igazolt volt, az Isten végül egyben adta neki Kegyelmét. – Jerondasz, néhány ember, mikor megbetegszik, különc lesz. – Igen, ez megesik, de az egészségeseknek is meg kell érteni a betegek nyugtalanságát, panaszkodásukat, különcségeiket, mert ez természetes esetükben. Különösen, az aki nem betegedett még meg, nem tudja megérteni a beteget, mert nem érzett még fájdalmat és kicsit kemény a szíve. Azok akik egy beteget szolgálnak, egy bénát, nagyon kell ügyelniük, hogy ne ejtsék őt kétségbe. Lehet, hogy évekig ápolják őt, de ha végén hagyják megtörni, elvesztenek mindent. Nehéz a léleknek elmenni ebből a világból, ha meg van törve. De aztán az ördög is gyötri az ilyeneket, lelkiismeret furdalást keltve.
„Tűzben és vízben próbáltatunk meg…”
233
– Jerondasz, ha egy beteget szolgálsz, nem csak a fáradság nyomaszt, hanem a bánat is, mert egy szerettedet látod kihunyni lassanként. – Igen, de az Isten mindenkiről gondoskodik! Látod, ha valaki megbetegszik a családból az egész családnak fáj. Aggódnak: „élni fog apa, nem fog élni?”.Szenved ő, szenvednek a többiek is. Kihuny ő, kihunynak a hozzátartozói is. Így az anyának is többet kell dolgoznia. Hogy ellása a gyerekeket, hogy a kórházba menjen a beteget látogatni. Azt szeretném mondani, ha valaki súlyos beteg lesz, maga is szenved, kimerül, meg akar halni, de az övéi is, kik ápolják, bánkódnak, gyötrődnek és kimerülnek. És minél inkább kötődnek egymáshoz szeretetben, végül az Isten megengedi, hogy a beteg is és az ápolói is jobban gyötrődjenek míg odáig nem jutnak, hogy ezt mondják: „hagy vegye őt magához az Isten, hogy megpihenjék” – de azért is, hogy ők is megpihenjenek. Látjátok, egy családban ahol nagyon szeretik egymást és a szülők hirtelen halnak meg, anélkül, hogy betegeskednének és nem szenvednek se ők sem a gyermekeik, mert nem kellett ápolni őket. Ilyenkor a gyermekeknek szörnyű az elválás fájdalma. – Jerondasz, a lelki tényező mennyire tudja befolyásolni a testi egészséget? – Ha valaki lelkileg jól van, a testi fájdalom könnyebb. Ha nincsen jól lelkileg, a rossz lelki állapot súlyosbítja a helyzetét. Végy egy rákos beteget akiről már lemondtak az orvosok. Ha hisz az Istenben és egy boldog lelki környezetben van, tovább
234
MEGPRÓBÁLTATÁSOK AZ ÉLETÜNKBEN
élhet, másképp lehet, hogy elfonnyad a bánattól és néhány hét alatt elhuny. Előfordul, hogy valaki orvosi szempontból egészséges, a vizsgálatok nem mutatnak semmit, de ha van valami ami bántja lelkileg, akkor tényleg nincs jól. Mert a legtöbb betegség a bánatból indul ki. Minden embernek van valami gyenge pontja. Egy bánat valakinek a gyomrát kezdi ki, másnak a fejét. A legjobb orvosság egy betegségre a lelki öröm, mert szent Kegyelmet hint el a lélekben. A lelki örömnek van a legnagyobb gyógyító ereje minden betegségre. Az isteni kenőcs behegeszti a sebeket, míg a bánkódás elmélyíti őket.
A beteg szenvedése és az Istenben való bizalom – Jerondasz, ha valakinek súlyos betegsége van és elhatározza, hogy az Istenre bízza magát, jól teszi? – Ha nincsenek kötelezettségei, azt csinál amit akar. Ha azonban vannak kötelezettségei, ez a többiektől is fog függeni. Én is elmentem az orvoshoz, pedig magamtól nem akartam. Ha ne mentem volna el arra az „egyszerű vizsgálatra”, amit az orvos mondott, teljesen elzáródott volna a bél. Miután ha csak egy kis folyadékot ittam volna, kész mindennek vége. „Egy egyszerű vizsgálat”, mondta, és egy ilyen körbe jutottam…Csövek itt, szívorvos ott, most a fehér vérsejtek aránya csökkent, most növekedett, vágások, toldozás, foltozás…És végül mi lett belőle?
„Tűzben és vízben próbáltatunk meg…”
235
Ha így haladok itt ragadok… Általában azt mondjuk: „A betegek keressék az emberi segítséget és amin már nem lehet emberileg segíteni, abban az Isten fog segíteni”. De nem szabad elfelednünk, hogy azok akik súlyos betegségben szenvednek, valóságos mártíromságot állnak ki. Egy csomó vizsgálaton kell átesniük,, műtéteken, vérátömlesztésen, kemoterápián, sugárkezelésen. Lyukasztás itt, foltozás ott…Kilyukasztják az ereket az infúzióhoz, az orron át jutatnak be táplálékot, amitől nem lehet aludni…És mindez azért, hogy meglegyen az ami emberileg lehetséges. Érted? Nem valami egyszerű dolog, nem csak például egy sebről van szó amit fel kell nyitni, hogy kijöjjön a genny és utána minden rendben. Ez egy hosszadalmas tortúra. Ezért nem mondhatjuk nyugodtan „rendben” a betegünket jó orvosok kezelik, hanem vegyük figyelembe, hogy az emberi, orvosi segítséghez nagy gyötrelmeket kell kiállnia és imádkozzunk érte fájdalommal, hogy adjon neki kitartást a Krisztus. Világosítsa meg az orvosokat, mert ők is hibázhatnak, különösen, ha nem alázatosak és szerények. Látod, mikor a ház tönkre megy, a ház ura nem tudja fenntartani többé, ugyanígy a test ura a lélek se állhat meg, ha tönkre megy a háza, a test. Manapság próbálják benntartani a házigazdát vassal, acéllal, vitaminokkal A, B, C…vagyis, hogy segítsenek a betegeken a tudománnyal, de nem lehet mindenkin segíteni és a segítséggel is csak fájdalommal meghosszabbítják életüket, valószínűleg csak a fájdalom hosszabb. Hit és imádság kell. Néha itt a kolostorban is látom az apácáknál kik orvosok, hogy jobban akarnak segíteni a tudományukkal a betegen mint az Is-
236
MEGPRÓBÁLTATÁSOK AZ ÉLETÜNKBEN
tenbe vetett bizalommal és imádsággal. A szívszerinti imádság azonban magasabb rendű orvosi diplomát fog nekik adni, mivel felfognak hagyni az emberi tudománnyal. Általában minden embernél, ha a szeretet fájdalommal van áthatva, működésbe lépnek az isteni erők, a lényeg, hogy mély alázat és szerénység legyen a lélekben, hogy ne legyen büszke és ne legyen igazságtalan Istennel, magának tulajdonítva ezeket az erőket. Nem szabad elfelednünk, hogy Krisztus, még azokat is megtudja gyógyítani, akiket az orvosok nem képesek, de komoly indoknak kell lennie és a hívőnek nagyon kell hinnie, teljsen átadva magát a Krisztusnak. – Vagyis, Jerondasz, ha az emberek szenvednek, ne kérjenek orvosi segítséget? – Nem ezt mondom, szerencsétlen gyermek! Nem mondom, hogy például, ne adj neki oxigént, hogy megfulladjon az ember. Azt akarom mondani, milyen sokat kell a betegnek szenvednie az emberi segítséggel és hogy imádkoznunk kell, hogy segítsen a Krisztus a betegeken, hogy ne szenvedjenek. Ha valami komoly dologról van szó, kérjük meg a Krisztust, hogy vegye el egy simogatásával. Mert, ha Krisztus egy kicsit megsimogatja a betegek kezét, minden elhullik és meggyógyulnak! Utána gyógyszerek se kellenek. És ha az arcukat simogatja meg, még jobban lesznek. Ha még meg is öleli őket, még a szívük is ellágyul! Értitek? Nagy hit szükséges azonban. Ha maga a beteg nem hisz, nem gyógyul meg.
„Tűzben és vízben próbáltatunk meg…”
237
Beteg kis gyermekek – Jerondasz, az a beteg kis gyerek akit ma hoztak a szülei, nagyon szenved. – E, lassanként elmúlik a betegsége, de érzékeny marad, hogy emlékezzen a betegségére, és ez az érzékenység segítségére lesz lelkileg. – Jerondasz, azok a kis gyermekek is nagyon gyötrődnek kik fehérvérűségben szenvednek. – Nekik nagyon segít a Szent Áldozás. Sok kis gyerek vészelte át a betegséget a Szent Áldozással. Mikor a 145. Zsoltárt olvassuk, arra kérjük az Istent, hogy állítsa el a vérzéseket. Imádkozzunk, hogy segítsen az Isten a leukémiás gyerekeknek, de azért is, hogy legyen vér a kórházakban a vérzékeny gyermekeknek. Ezek a gyerekek nagyobb mártírságon mennek keresztül mint a akiket Heródes (Máté 2, 16) lemészároltatott. A gyermekeknek tiszta fizetségük van betegségükért, mert nincsenek bűneik. Hány kis gyermeket fogunk látni a másik életben, akik azoknak a csecsemő mártíroknak az angyali rendjébe lesznek! Két hónapos csecsemőket, hogy megműtenek, injekciózzák őket, infúziót kapnak! Hol találnak eret a szegénykéken! Lyukasztják őket innen-onnan…Látod kis gyerek daganattal a fejében, sugár kezelik, csöveket tesznek egy ilyen kis fejecskébe. Egy felnőtt nem tudja elviselni., hogy viselnék el a gyerekek! – Ezek a gyerekek, Jerondasz, végül meggyógyulnak vagy meg-
238
MEGPRÓBÁLTATÁSOK AZ ÉLETÜNKBEN
halnak? – E, természetesen sokan meghalnak, de a szülők is, hogyan hagyhatnák őket? – Jerondasz, érdemes az orvosoknak megpróbálni életben tartani a koraszülött gyermekeket? – Az orvosoknak meg kell tenni amit tudnak és egyúttal imádkozniuk kell értük. „Istenem, mondják, ha ez a gyermek egész életében szenvedne, akkor kérlek, vedd magadhoz”. Figyeljenek azonban rá, hogy meglegyenek keresztelve az újszülöttek és akkor örömmel fogadják őket a Paradicsomba égő lámpásokkal. Amikor pedig nagyobbak a gyerekek, az orvosoknak nagyon kell ügyelniük, hogy mondják el nekik a diagnózist. Nyolc éves gyermeknek azt mondta az orvos: „Meg fogsz vakulni”. Jön az apja és a gyerek előtt mondja: „Elvittük külföldre kivizsgáltatni és megmondták nekünk, hogy meg fog vakulni”. Még, ha egészséges is lenne a gyermek, bele szakadhat a bánatba, menynyivel inkább, ha beteg is!
„Tűzben és vízben próbáltatunk meg…”
239
Áldozat a beteg javára Ha kérünk valamit az Istentől, anélkül, hogy áldoznánk valamit, nincs értéke. Ha ülök és azt mondom: „Istenem, kérlek gyógyítsd meg azt a beteget”, anélkül, hogy valami áldozatot hoznék, olyan mintha egyszerűen szép szavakat szólnék. Krisztus látni fogja a szeretetemet, az áldozatomat és akkor teljesíti a kérésemet, ha persze az a másik lelki hasznára van. Ezért, ha az emberek kérnek, hogy egy betegért imádkozzatok, mondjátok nekik, hogy imádkozzanak ők is vagy legalább próbálják elhagyni rossz szokásaikat. Néhány ember jön és azt mondja nekem: „Gyógyíts meg, hallottam, hogy te tudsz segíteni”. Úgy akarnak azonban segítséget kapni, hogy ők maguk bármit is tennének. Azt mondod például valakinek: „ne egyél édességet, hozd meg ezt az áldozatot, hogy megsegítsen az Isten”, és azt felelik: „Miért, nem tud meggyógyítani az Isten?”. Még magukért sem hoznak áldozatot, hogyan tudnának másokért. Van aki nem eszik édességet azért, hogy segítse Krisztus a cukorbetegeket, vagy nem alszik, hogy Krisztus adjon egy kis álmot azoknak kik álmatlanságban szenvednek. Így lesz az ember rokon az Istennel. Ekkor az kiárasztja Kegyelmét. Én, ha azt mondja valaki, hogy nem tud imádkozni beteg családtagjáért, azt felelem, hogy hozzon ő is valami áldozatot a betegért. Általában olyat javaslok, ami jót fog tenni az egészségének is.
240
MEGPRÓBÁLTATÁSOK AZ ÉLETÜNKBEN
Jött egyszer Németországból egy apa a Kalyibámhoz az Athoszra, akinek a lánya kezdett megbénulni. Az orvosok már lemondtak róla. Szegény teljesen elkeseredett volt. „Hozzál te is egy áldozatot, mondtam neki, a gyermeked egészségéért. Végezz leborulásokat, nem tudsz imádkozni, nem tudsz, rendben. Hány cigarettát szívsz el egy nap?”. „Négy és fél dobozzal”, mondja. „Csökkentsd egy dobozra, mondom és a maradék pénzt ad valamelyik szegénynek”. „Legyen, Atyám, jól a gyermekem és én teljesen abbahagyom a dohányzást”. „Á, úgy nem lesz értéke, most kell abbahagynod, dobd el a cigarettát. Nem szereted a gyerekedet?”. „Én ne szeretném őt? Kiugrok az ötödik emeletről a gyerekem szeretetéért”, mondja. „Én nem mondom, hogy ugorj le az ötödikről, hanem hogy dobd el a cigarettát. Ha csinálsz egy hülyeséget és leugrasz az ötödikről, árván hagyod a gyerekedet és te is elveszted a lelkedet. Én azt mondom csinálj valami könnyűt. Na, dobd el most a cigarettát!”. Sehogy se akart róla lemondani. Végül így ment el sírva! Hogy lehet az ilyen emberen segíteni? Míg azok akik hallgatnak a jó szóra, megsegítettnek. Máskor jött valaki lihegve a gyalog úttól. Rájöttem, hogy sokat dohányzik és ezt mondtam neki: „Te áldott, miért dohányzol annyit? Bajod lesz belőle”. Amint levegőhöz jutott és tudott beszélni, így válaszol: „A feleségem nagyon beteg, veszélyben az élete. Kérlek, imádkozz egyet, hogy legyen valami csoda. Az orvosok már tehetetlenek”. „Szereted a feleségedet?”, kérdezem tőle. „Szeretem”, mondja. „Akkor miért nem csinálsz te is valamit, hogy segíts rajta? Ő megtette amit lehetet, az orvosok megpróbáltak mindent, és most ide jössz, hogy arra kérj, hogy
„Tűzben és vízben próbáltatunk meg…”
241
én is csináljak valamit, hogy imádkozzak, hogy segítsen az Isten. Te azonban mit tettél, hogy a feleséged megsegíttessen?”. Mit tehetek én, Jerondasz?”, kérdezi. „Ha abba hagyod a dohányzást, mondom neki, a feleséged meggyógyul”. Gondoltam, ha az Isten látja, hogy nem éri meg a feleségének lelkileg, hogy jól legyen, legalább ő megússza azt a rosszat amit a dohányzás tesz. Egy hónap múlva boldogan jött köszönetet mondani. „Jerondasz, abba hagytam a dohányzást és a feleségem meggyógyult”. Egy idő múlva aztán megint eljött zaklatottan, hogy elmondja, titokban megint cigarettázni kezdett és a felesége ismét súlyos beteg lett. „Az orvosságot már tudod, mondtam. Hagyd abba a dohányzást”.
Imádság a betegekért. – Jerondasz, megkértek, hogy kérjük Öntől, hogy imádkozzon egy beteg kis gyermekért és kérdezik, hogy meggyógyul-e. Mit mondjuk nekik? – Ezt mondjátok: „A Jerondasz imádkozni fog. A Krisztus szereti a gyermeket és meg fogja tenni ami a javát szolgálja. Ha azt látja, hogy a gyermek, mikor felnő, jobb lesz, meghallgatja az imáját. Ha azonban úgy látja, hogy később nem lesz jó lelki állapotban, akkor, mivel szereti, magához szólítja”. „Kérjél, mondja az Írás, és Én adni fogok”. (Máté 7, 7. Márk 11, 24. Lukács 11, 10. János 16, 24.) De csak akkor fog nekem adni az Isten, ha én is átadom magam az Istennek, másképp, mit adna
242
MEGPRÓBÁLTATÁSOK AZ ÉLETÜNKBEN
nekem az életben? Én örülök, akár meggyógyul akár meghal egy beteg akiért imádkozok. – Jerondasz, jó, hogy ha az egészségünkért imádkozunk? – Jobb, ha azt kérjük az Istentől, hogy megszabaduljunk szenvedélyeinktől. Vagyis keressük először az Isten Országát. Ha azt kérjük az Istentől, hogy gyógyítson meg minket, fel éljük a mennyei örökségünket. Mikor azonban nem bírjuk elviselni a betegség fájdalmait, akkor kérjük az Istentől, hogy gyógyítson meg bennünket, és Ő aszerint fog tenni. – Jerondasz, hogy egy betegnek segítségére van-e az imádság amit érte végzünk, az függ attól is, hogy ő mit kér az Istentől? – A beteg, ha azt kéri az Istentől, hogy csak ő legyen jól és nem imádkozik a többi betegért is, nem teszi jól. Te, nővér, mikor a világban voltál és kórházban dolgoztál, mit csináltál, ha a beteg nem tudott imádkozni? – Én mondtam helyette, Jerondasz. – Jó, hogy te, de a betegnek is mondania kellett volna valami imádságot. – Ő is mondta „Szűz Máriám” vagy „Szűz Máriám mentsél meg”. De, Jerondasz, a türelem a fájdalomban, nem imádság? – Igen, bravó! Az is az! Ti, hogy ha valaki kéri tőletek, hogy
„Tűzben és vízben próbáltatunk meg…”
243
imádkozzatok, mert ezen és ezen a napon megműtik, ti imádkozzatok érte attól a pillanattól, hogy kéri. Ne várjátok meg az órát mikor a műtőbe viszik. És a szertartásokon is, mikor a pap mondja „a betegekért”, válaszoljátok fájdalommal „Uram, irgalmazz”. Ha a dallamra és a jó hangzásra figyeltek, szegény betegek pedig szenvednek és egy kis segítséget várnak tőletek! Nekik meg van a fájdalmuk. Te, akinek nincsen fájdalma, imádkozz értük, hogy megsegítessenek. Ha az egészségesek nem imádkoznak egy kicsit a betegekért, holnap után ezt fogja mondani a Krisztus: ”Meg volt az egészségetek és nem imádkoztatok azokért kik szenvedtek? „Nem ismerlek titeket…” (Máté 25, 12).
Ha egy betegért nem imádkozunk, a betegség a maga természetes útján fog lezajlani. Míg, ha imádkozunk, lehet, hogy megváltozik ez az út. Ezért mindig imádkozzatok a betegekért.
244
MEGPRÓBÁLTATÁSOK AZ ÉLETÜNKBEN
„Tűzben és vízben próbáltatunk meg…”
245
HARMADIK FEJEZET A FOGYATÉKOSSÁSÁG AZ ISTEN ÁLDÁSA
A fogyatékosság helyes kezelése
A
bénaság, Jerondasz, okozhat valakinek kisebbségi érzést? – Ez ostobaság.
– A bénáknál azonban, Jerondasz, néha előfordul ez. – Megeshett, mert nem kezelik jól. Ha megértik, hogy a rokkantság az Isten ajándéka, jól fogják fel és megszabadulnak a kisebbségi érzéstől. Ha egy kis gyermeknek valamilyen mozgáskorlátozottsága van és nem kapott segítséget, hogy örülhessen fogyatékosságának, akkor mentségei vannak, ha kisebbségi érzése van. De, ha felnő és megmarad ez az érzés, az azt jelenti, hogy nem értette meg az élet mélyebb értelmét. Egy kis lánynál, mikor kilenc éves volt, daganat jelent meg a szemében és az orvosok eltávolították az egyik szemét. A gyerekek,
246
MEGPRÓBÁLTATÁSOK AZ ÉLETÜNKBEN
az iskolában kicsúfolták és szegényke gyötrődött. Az édesapja eljött a Kalyibámhoz és elmondta a problémáját. „Gondoltam, Jerondasz, hogy ha megveszem neki amit csak kér tőlem, segítek neki, mert örülni fog és elfelejti bánatát és fogyatékosságát. Igen, de hogy tegyem meg ezt? Van másik öt kis gyermekem is, kik irigykednek, mert nem értik meg”. „Miket beszélsz? mondom neki. Ez egy hamis vigasz, nem pedig megoldás. Ha most megveszel neki minden ruhát amit kér, néhány év múlva Mercédeszt fog kérni tőled. Akkor mit csinálsz? Aztán megtudja, hogy némelyeknek repülője is van kifutópályával és repülőt fog tőled kérni! Mit fogsz akkor csinálni? Próbálj abban segíteni a gyermekeden, hogy annak örüljön, hogy van egy szeme. Érezze úgy, hogy mártír. Sok vértanú mártírt megvakítottak, levágták a fülüket, orrukat, és az emberek kinevették őket. Ők azonban, miközben szenvedtek a fájdalomtól és az emberek gúnyolódásától, nem hátráltak és rendíthetetlenül tűrték a mártíromságot. Ha a gyermek megérti és hálaadással kezeli a fogyatékosságát, az Isten, a Hitvalók közé fogja sorolni. Kis dolog az, hogy az Isten megengedi, hogy így kivegyék a gyermek szemét, hogy ne fájjon és a Hitvalók közé sorolja? Mert a kis lányodnak nincsenek bűnei amit le kéne törlesztenie és tiszta fizetsége lesz a fogyatékosságából”. Megköszönte szegény és megvigasztalódva ment el. És valóban segített a lányán, hogy megértse a fogyatékossága az Isten áldása, amiért hálával tartózik. Így természetesen nőt fel, nyelvész lett és most mint tanárnő dolgozik és boldogabb más lányoknál akiknek meg van mindene és gyötrődnek, mert nem értették meg az élet mélyebb értelmét. Mikor az emberek nem értik meg az élet mélyebb értelmét,
„Tűzben és vízben próbáltatunk meg…”
247
gyötrődnek az áldások és lehetőségek ellenére amit ad az Isten a megváltásunkért. Míg az aki, aki helyesen rangsorol, mindennek örül. Még, ha valami fogyatékossága is van, boldog! És ha nem is könnyű neki, ő örül. És ha szegény is, boldog. Megértem persze, milyen nehéz a fogyatékos embereknek és nagyon imádkozok értük, és még inkább a lányokért. Egy fiúnak egy fogyatékosság nem olyan súlyos, egy lánynak azonban, aki férjhez akar menni, nehéz. Különösen a vakoknak milyen nehéz! Szegények nem tudják magukat ellátni, mikor járnak a sötétben és tapogatóznak…Az imádságomban kérem az Istent, hogy adjon legalább egy kis világosságot a vakoknak, hogy el tudják látni magukat. – Jerondasz, én is szomorú vagyok, hogy még egy fejezetet se tudok elolvasni az Újszövetségből, mert nem látok jól. Azt tetszett nekünk mondani, hogy aki naponta egy részt olvas az Újszövetségből, megszentelődik. – Miért szomorkodnál ezen? Ha csak néhány sort olvasol vagy csak egy szót vagy egyszerűen megcsókolod az Evangéliumot, nem szentelődsz meg? Másrészt, te nem most ismerted meg a Krisztust. Miért nem idézed fel szívedben amit eddig olvastál vagy hallottál? A lényeg, a helyes hozzáállás. Mond ezt: „Most így akar engem az Isten, néhány évvel ezelőtt máshogy akart”. Egy jóravaló ügyvéd öregségére nem látott és egyszer ezt mondta nekem: „Szent Jerondasz, imádkozz értem, nem tudok egy kicsit se olvasni és nem ismerem fel szeretteim arcát”. „Szeret-
248
MEGPRÓBÁLTATÁSOK AZ ÉLETÜNKBEN
teidet megismered a hangjukról is, mondtam. Ami pedig az olvasást illeti annyi éven át olvastál. Most imádkozz. Úgy látszik most ezt akarja tőled az Isten”. És onnantól szegény boldogabb volt mint mikor látott.
Mennyei fizetség a fogyatékosságért Ha valami fogyatékosságunk van és türelmesek vagyunk, nem siránkozunk, akkor nagyobb a fizetségünk. Mert minden fogyatékos félre tesz. Egy süketnek csekkje van az Isten pénztárában a süket füle miatt, egy vaknak a szeme miatt, egy sántának a lába miatt. Nagy dolog! Ha még egy kicsit küzdenek is a lelki szenvedélyek ellen, még koszorút is fognak kapni az Istentől. Látod, a háborús rokkantak, nyugdíjat kapnak. Akinek szépsége van, jó kinézete, egészsége, és nem küzd a gyengeségei ellen, neki ezt fogja mondani az Isten: „Élvezted az életedben ajándékaidat, szépségedet! Mivel tartozok most neked? Semmivel”. Míg az akinek van egy fogyatékossága – akár születésétől fogva vagy szüleitől örökölte vagy később sérült meg -, örülnie kell, mert lesz mit kapnia a másik életben. Ha pedig, nem ő tehet róla, tiszta mennyei fizetsége lesz, levonások nélkül. Nem kis dolog, hogy van aki például egy életen át nem tudja kinyújtani a lábát vagy nem tud leülni, nem tud leborulásokat végezni stb. A másik életben az Isten ezt fogja neki mondani: „Jöjj, gyermekem, ülj örökké kényelmesen ebbe a fotelba”. Ezért azt mondom, ezerszer inkább születtem volna
„Tűzben és vízben próbáltatunk meg…”
249
értelmi fogyatékosnak, vaknak, süketnek, mert akkor járna nekem valami az Istentől. A fogyatékosok, ha nem törnek meg, hanem alázattal dicsőítik az Istent és az Ő közelében élnek, a legjobb helyük lesz a Paradicsomban. Az Isten a Hitvalók és mártírok közé fogja őket sorolni, akik Krisztus iránti szeretetből a kezeiket, lábaikat adták, és most a Paradicsomban folyton hódolattal csókolják a Krisztus lábait és kezeit. – Jerondasz, és ha valaki mondjuk süket és nyavalygós? – A kis gyerekek is siránkoznak. Az Isten sok mindennek nem tulajdonít jelentőséget. Látjátok a jó szülők egyformán szeretik gyermekeiket, de különös figyelmet fordítanak a gyengékre és a fogyatékosakra. Ugyanígy tesz az Isten is, a mi jó Atyánk, a gyermekeiért kik erőtlenek testileg vagy lelkileg, elég ha szeretetre méltóan állnak hozzá és engedik, hogy az Isten beavatkozzon az életükbe.
A visszamaradott gyermekek Az anyák kiknek visszamaradott gyermekeik vannak, olyanok kik egyfolytában hadonásznak, összepiszkítják magukat, mit szenvednek szegények! Mártíromság! ismertem egy anyát kinek életerős gyermeke van, de nem tudja féken tartani, mert rendbontó! Szegény fogja a tisztátalanságokat és a szekrények-
250
MEGPRÓBÁLTATÁSOK AZ ÉLETÜNKBEN
re meg a lepedőkre keni…Az anya letakarítja, összeszedi, elvégez minden házi munkát, a gyerek meg mindent szét dobál, mindent össze koszol. A szerencsétlen eldugja a mosószereket, mert a gyerek meg megtalálja és megissza! Egész szekrényeket dobál le az erkélyről. Megőrizte az Isten és még nem ölt meg senkit idáig. és nem csak egy vagy két napról van szó. Hosszú éveken át ez a helyzet! – Jerondasz, lehet, hogy valaki féleszűen alázatos és jóságos? – Hogyne lehetne! Na, például az a kis gyermek aki gyakran jön ide a kolostorba, lehet, hogy értelmileg visszamaradott, de kinek van olyan jósága az értelmes emberek között? Hogy imádkozik, mennyi leborulást végez! Mikor a sérvem miatt nehezen tudtam leborulni, ezt mondták neki a szülei: „A Nagyapó beteg, nem tud leborulásokat végezni”. „Majd én csinálok”, mondta ő, és leborulásokat csinált értem, úgy hogy átázott az izzadságtól. Mennyi jóravalósága, mennyi nemessége van! Egyszer egy szomszéd gyerek megverte és még ezután kezet nyújtott neki, mondván: „Örömmel!”. Hallod? melyik értelmes tesz meg ilyet, még ha olvasta is az Evangéliumot és egy csomó lelki könyvet. Most is mikor néhány napja ide jött az egész családja meglátogatni engem, ő mellém ült a húgocskája meg egy kicsit távolabb. Amint észre vette, hogy a húga távolabb ül tőlem, „gyere a Nagyapóhoz”, mondja és mellém tette. Nagyon meghatódtam és adtam neki egy nagy elefántcsont keresztet amit Jeruzsálemből hoztak nekem. Amint kézbe vette, „nagymama”, mondta és mutatta, hogy fogja a Nagymamája sírjára tenni! Félelmetes! Semmit se akar magának, mindent csak másoknak! hintón fog
„Tűzben és vízben próbáltatunk meg…”
251
a Paradicsomba menni, de szüleit is viszi magával. Bárcsak lennék a helyében, és ne értenék és ne beszélnék. Míg nekem az Isten minden jót megadott, én elfecséreltem. A másik életben még a thelogusok is elfognak bújni előle. Azt gondolom, hogy a thelogus Szentek az Égben nem lesznek jobb helyzetben az Isten ismeretében az ilyen gyermekeknél. Talán nekik még valamivel többet is ad az igazságos Isten, mert itt nélkülözve éltek.
Lelki betegségek – Jerondasz, ha bánatos valaki mit kell tennie, hogy elmúljon? – Szent vigasztalásra van szükség. – És hogy lehet hozzá jutni? – Kapaszkodjon a Krisztusba és Ő meg fogja neki adni. A legtöbb skizofrén érzékeny lelkű. Történik valami apróság véletlenül ,vagy valami amit nem tudnak kezelni és nagyon szenvednek. Van aki embert öl ,mintha mi se történt volna, miközben egy érzékeny, ha véletlenül egy kicsit rálép egy cicára, szenved és nem tud éjszaka aludni bánatában. És ha nem alszik két-három éjszaka, utána persze futni fog az orvoshoz. – Jerondasz, a pszichológia azt mondja, hogy ahhoz, hogy egy
252
MEGPRÓBÁLTATÁSOK AZ ÉLETÜNKBEN
pszichopatán segíteni lehessen, az okot kell megszüntetni. – Igen, ha van ok. Mert néha, bizonyos dolgok természetesek és az embereknek van egy kis mentségük, hogy addig gondolkodnak míg bele nem örülnek. „Talán valami örökletes nálam? talán nem vagyok jól?”, mondják. Ismertem egy fiút ki egyetemen tanult, napi tizenegy órát, ösztöndíjas volt. Segítette a családját is, mert az édesapja beteg volt. Végül belefáradt, mert érzékeny volt, egyfolytában fájt a feje, nagy nehézségek árán diplomázott le. Később arra gondolt, talán örökletes. Milyen örökletes? Hiszen, már csak attól, ha valaki napi tizenegy órát tanul, kimerült lesz, hát még ha szüleinek is segít és érzékeny. – Jerondasz, egy gyermek az édesapja öngyilkossága után, bánat betegségnek a jeleit mutatta, talán valami örökletes ez? – Lehet, hogy lelkileg megsérült a gyermek. Nem biztos, hogy örökletes. Aztán azt se tudjuk, hogy az apja milyen állapotban volt, hogy öngyilkos lett. Persze, egy olyan gyermek akinek az apja zárkózott, segítségre szorul. Mert, ha ő is zárkózott maradmég arra is gondol, hogy ez valami örökletes dolog -, megbetegedhet. Az Isten mindig annyira engedi meg, hogy megpróbáltasson az ember, amennyire elviselni képes, de hozzá adódik az emberek gúnyolódása, amikor is kimerül a lélek és a plusz súlytól megroppan. A bolondokat az emberek ki tudják józanítani. Kezdetben az örültség kezelhető. Régen nem voltak pszichiátriák és ha valaki bolond volt, bezárták valami szobába. Volt egy,
„Tűzben és vízben próbáltatunk meg…”
253
Periszterónak hívták, akit bezárva tartottak otthon rácsokkal! A gyerekek kövekkel dobálták, csúfolták. Dühöngött szegény, rázta a rácsokat, üvöltött és amit maga körül talált kidobta! A másik életben azonban látni fogod Periszterót, hogy lehagy sok értelmeset. Emlékszem egy másik esetre is. Volt egy család, ahol a nagyobbik lányuk egy kicsit visszamaradt, de nagyon jóságos volt. Negyven éves volt, de úgy viselkedett mint egy ötéves. Mit bolondoztak vele kicsik és nagyok! Egyszer a szülei otthon hagyták, hogy főzzön, ők meg kimentek a földekre. A testvére jött volna a földekről, behozva a kukoricát és vitte volna ki az ebédet a szüleiknek és a munkásoknak. Szegény szedett a kertben tököt, padlizsánt, babot és előkészítette őket a főzéshez. Erre megy a legkisebb húga, aki egy kis rosszcsont volt, fülénél fogva oda vezeti a szamarat és megeteti vele mindet! Mehetett szegény utána újra szedni. És nem szólt egy szót se. Miközben újra készíteni kezdte az ebédet megjött bátya, ő meg még épp hogy a tűzre tette. Lemálházta az állatokat és amikor látta, hogy nincs kész az ebéd megverte! Mit el nem szenvedett minden nap! Szegény anyja azt kívánta, hogy először a lánya haljon meg és utána ő, mert nem tudta ki viseli gondját. És valóban, először a lány halt meg és utána az édesanyja. Mindenesetre, azok akik nincsenek rendben az eszükkel, jobban vannak sok másnál. Mentségük van és vizsgák nélkül jutnak a másik életbe.
254
MEGPRÓBÁLTATÁSOK AZ ÉLETÜNKBEN
A szülők helyes hozzá állása a gyermekeik fogyatékosságához
Vannak anyák kik, ha a terhesség alatt megállapítást nyer, hogy a gyermekük akit szülni fognak fogyatékos vagy szellemileg visszamaradott lesz, elvetetik és megölik őt. Nem gondolnak rá, hogy neki is van lelke. Hány apa jön hozzám és mondja: „Az én gyerekem legyen sérült? Miért teszi ezt az Isten? Nem bírom elviselni”. Mennyi szemtelenség van ebben a hozzáállásban az Isten iránt, mennyi akaratosság, mennyi önzés. Ők, ha segít rajtuk az Isten, rosszabbul járnak. Egyszer jött a Kalyibámhoz egy diák az édesapjával, a fiúnak elment az esze a sok gondolattól és elektrosokkot csináltak neki. Szegényt nagyon kényszerítették otthonról. Még jóravaló is volt! Leborulásokat végzett és a földbe verte a fejét. „Talán sajnálja az Isten a földet, mondta, és megsajnál engem is aki megütöttem”. Felfigyeltem erre! Magát méltatlannak érezte. Mikor nyomást érzett magán, eljött az Athoszra. Rendbe tettem a gondolatait, eltelt egy-két hónap jól, utána megint ugyanaz. Az apja nem akarta, hogy az ismerősei lássák a gyereket, mert ez csorbította volna a megítélését. Szenvedett az önzésétől. „Nevetség tárgya vagyok a világnak a fiam miatt”, mondta nekem. Ahogy meghallja ezt a gyerek, ezt mondja: „Hát akkor alázkodj meg. Én bolond vagyok és mégis szabadon járok kellek. Be akarsz zárni? Fogadd el, hogy a fiad bolond és élj boldogan. Egyedül csak neked van bolond fiad?”. Gondoltam: „Akkor most kettőjük közül ki a bolond?”.
„Tűzben és vízben próbáltatunk meg…”
255
Látjátok, sokszor hová vezet az önzés? Az apa még a gyermeke vesztét is akarja! Mikor még a világban éltem, ismeretem egy szellemileg fogyatékost, kinek a rokonai, ha valami társasággal mentek, nem vitték magukkal, hogy ne kelljen szégyenkezniük! Még engem is kigúnyoltak mivel szoba álltam vele. Nekem viszont ő előrébb volt a szívemben a rokonainál.
256
MEGPRÓBÁLTATÁSOK AZ ÉLETÜNKBEN
„Tűzben és vízben próbáltatunk meg…”
257
NEGYEDIK FEJEZET A LELKI TÖRVÉNYEK
Hogyan műkődnek a lelki törvények
J
erondasz, milyen törvényeket nevezzünk lelkieknek?
– Elmagyarázom neked: Ahogy a természetben léteznek természeti törvények, így a lelki életben is vannak lelki törvények. Hogyha mondjuk valaki magasra fel dob egy nehéz tárgyat, minél nagyobb erővel és lendülettel dobja amilyen magasra csak tudja, annál nagyobb erővel fog becsapódni és széttörni. Ez természeti törvény. A lelki életben minél inkább elszáll valaki a nagyképűség és a büszkeség által, annál nagyobb lesz a lelki bukása és a büszkesége mértéke szerint fogja összetörni magát. Mert a büszke elszáll, elér egy pontig és utána zuhan, mintha fejjel menne a falnak – „aki felmagasztalja magát megaláztatik”(Lukács 18, 14 és Máté 23, 12). Ez a lelki törvény.
Van azonban egy komoly különbség a természeti és a lelki törvények között: Míg a természeti törvényekben nincs irgalom és
258
MEGPRÓBÁLTATÁSOK AZ ÉLETÜNKBEN
az ember nem tudja őket megváltoztatni, a lelki törvényekben van könyörület és az ember meg tudja őket változtatni, mert el tudja érni a Teremtőjénél és Alkotójánál, a Felettébb Irgalmas Istennél. Vagyis ha azonnal megérti, hogy büszkesége elragadta és így szól: „Istenem, nekem nincs semmim ami a sajátom lenne, bocsáss meg nekem!”, az Isten gyengéd kezei rögtön megragadják és lágyan leszállítják, anélkül, hogy érezhető lenne bukása. Így nem pusztul bele, mivel megelőzte a szívbéli bűnbánat. Ugyan ez vonatkozik azokra „akik kardot fognak, kard által vesznek el”(Máté 26, 52.) amit az Evangélium mond. Vagyis a „kardot fog” rendesen karddal kell, hogy megfizessen. Mikor azonban átérzem hibámat, a lelkiismeretemet járja át kard és bocsánatot kérek az Istentől, akkor már megszűnnek a lelki törvények és mint gyógyító balzsamot kapom az Istentől az Ő szeretetét. Vagyis az Isten ítéleteiben, melyek bölcsek, azt látjuk, hogy változik az Isten, ha az emberek is változnak. Ha a rossz gyermek ,de megjavul, megbán és gyötrődik a lelkiismeretétől, akkor az Atyja szeretettel megsimogatja és megvigasztalja. Nem kis dolog, hogy az ember megtudja változtatni az Isten elhatározását! Rosszat teszel? Az Isten ad egy enyhe pofont. Azt mondod „vétkeztem”? Áldást ad neked és ajándékokat.
„Tűzben és vízben próbáltatunk meg…”
259
Az Isten nemes lelkű gyermekei Néhány ember, annak ellenére, hogy megbánták valamely bűnűket és az Isten megbocsátott nekik, mikor is megszűntek működni a lelki törvények, ők nem felejtik el hibájukat. Kitartóan kérik az Istentől, hogy meg legyenek büntetve még ebben az életben hibájukért, hogy törlesszenek. Mivel tehát kitartóan kérik ezt, a Jó Isten teljesíti alázatos kérésüket, a fizetséget azonban hagyja kamatoztatni az Égi Pénztárában, a Paradicsomban. Ők az Isten nemes lelkű gyermekei, a legjobbra való gyermekek. Mószhú Ioannisz Limonárió című munkájában a következőket olvashatjuk Pimin atyáról, a pásztorról: Egyszer meglátogatta valaki és kérte lássa őt vendégül remete lakjában. Mivel az atyának nem volt külön helye a vendéglátásra, a látogatónak helyett csinált a kalyibájában, ő pedig elment, hogy egy barlangba töltse az éjszakát. Reggel mikor vissza tért, megkérdezte őt a vendége: „Hogy telt az éjszaka atyám? Fáztál talán?”. „Nem, jól voltam. Bemásztam egy barlangba és találtam ott egy oroszlánt amint alszik. Ledőltem én is és a hátamat a sörénye felé fordítottam. A lélegzetétől a barlang olyan volt mint egy kemence és egyáltalán nem fáztam”. „Na, de nem féltél, hogy fölfal az oroszlán?”, kérdezte őt a vendége. „Nem, de tudd meg, engem a vadak fognak felfalni”. „Honnan tudod ezt?”. „Én a világban pásztor voltam és egyszer mikor a nyájamat legeltettem a kutyáim széttéptek egy arra járó embert. Én megtudtam volna menteni, de nem érdekelt. Attól kezdve folyvást kérem az Istent, hogy vadállatok egyenek meg. Hiszem, hogy az Isten megteszi számomra ezt a kegyet”. És valóban ezt az atyát vad-
260
MEGPRÓBÁLTATÁSOK AZ ÉLETÜNKBEN
állatok ették meg. A másik életben azonban ezek az emberek még szebb helyen lesznek. – Jerondasz, egy lelki könyv jegyzetében olvastam, hogyha az ember vétkezik, bűnhődnie kell, hogy megfizessen a rosszért amit elkövetett. – Nem, nem így van. Az ember, ha megbánja amit tett, nem kap büntetést, Krisztus irgalmaz neki. Nagyon figyelni kell a jegyzetekre, mert lehet, hogy aki írja elég jó, de néha tévesen értelmez. Ha valaki nem biztos abban, hogy aki jegyzeteket készít jó, jobb ha csak az eredeti művet olvassa. Nekem is azt mondta valaki, hogy Ézsaiás Prófétát ketté fűrészelték a világ bűneiért. Pedig ő maga kérte az Istent, hogy ketté fűrészeljék a világ bűneiért és az Isten meghajolt kérése előtt, mivel nagyon szereti az embereket. De minden fűrészelésért egy koronát is ad neki. Bizonyos dolgokat tudni kell ahhoz, hogy másokat megértsünk. Pimin atya, akiről az előbb beszéltem, megtudta volna érteni Ézsaiás Prófétát – még ha esetük el is tért egymástól, mert Ézsaiás Prófétánál a világért való áldozat volt a fontos. – Jerondasz, korunkban is történnek ilyen esetek? – Igen, persze. Emlékszem egy esetre a Filotheosz Kolostorból. Egy szerzetes még világiként, kemencében elégetett egy törököt, mivel levágta az apját. Aztán megbánta és az Athoszra jött, szerzetes lett és rendbe szedte az életét. Éjjel nappal kérte azonban az Istent, hogy engedje meg, hogy ő is elégjen. Egyszer tűz ütött ki a Kolostorban. Én akkor a vízhordásért voltam felelős.
„Tűzben és vízben próbáltatunk meg…”
261
Vödröket töltöttem meg és mindannyian futottunk eloltani a tüzet. Végül azt a szerzetest megégve találtuk meg. Nem lehet elfelejteni ezt a látványt…Mivé lett? Ő akkor nyolcvanöt éves volt és egy hetvenöt éves szerzetes ápolta. Aznap, hogy egy kicsit könnyítsen reumatikus fájdalmain, bekente a lábait petróleummal és a kandalló mellé tolta. Kipattant azonban egy parázs a gesztenye fából, tüzet fogott, leégett ő, és az egész kolostor is kigyulladt. Én nagyon szomorú voltam a történtek miatt, nem tudtam megnyugodni! Aztán a Lelki Atyám mondta: „Nem szomorkodj, ő kérte az Istentől, hogy égjen el, hogy kiegyenlítsen, ez az Isten ajándéka volt”.
A lelki törvények és az Isten szeretete – Jerondasz, a lelki törvények mindig azonnal működésbe lépnek? – Attól függ. Sokszor csodálkoznak rajta! Egy kis büszkeség után rögtön megjárta, a lelki törvények villám gyorsan működtek. Például egy apáca ablakot pucol, támad egy büszke gondolata, miszerint ő jobban csinálja mint a másik nővér, amikor is valami történi, paff, eltörik az üveg. Máskor lassabban hatnak a lelki törvények. – Jerondasz, mikor e lelki törvények azonnal hatnak, az mit jelent?
262
MEGPRÓBÁLTATÁSOK AZ ÉLETÜNKBEN
– Az jót jelent. Akkor meg kell értenie az embernek, hogy az Isten szeretete védelmezi őt, mert törleszthet és nem fog mindent egyszerre megfizetni. Ha azonban egy embernél nem hatnak a lelki törvények, az veszélyes, mert azt mutatja, hogy az Istentől eltávolodott, távol jár az otthonától. Vannak néhányan kik folyton büszkén cselekszenek és nem lesz semmi bajuk. Ez azt jelenti, hogy büszkeségük már nem is emberi, hanem elért egy másik fokozatra, a démoni büszkeségre, a fennhéjázásra. Akkor a bukás a csúcson következik be, amikor is egyenesen a pokolba zuhan. Sátáni letaszítottság és nem látják azok kik a csúcs másik oldalán vannak. Vagyis őket nem érinti meg a lelki törvény ebben az életben, hanem rájuk az Apostoli vonatkozik: „A gonosz emberek és ámítók pedig még tovább mennek a roszszban, tévelyegve és másokat is megtévesztve”. (Második levél Tímotheushoz 3, 13.) – Jerondasz, lehet, hogy valaki csodál egy dolgot amit véghez vitt és kárt vall? – Igen, mert működésbe lépnek a lelki törvények. Megvonja az Isten a Szent Kegyelmét valakitől és kárt tesz, hogy magához térjen az, ki művével büszkélkedet. – Vagyis, Jerondasz, ha baj történik, az azt jelenti, hogy a lelki törvények hatnak? – Természetesen. – Kizárt, hogy valaki ügyetlen és ezért ront el valamit?
„Tűzben és vízben próbáltatunk meg…”
263
– Ritkák az ilyen esetek. Ezért amennyire csak lehet éljetek szerényen és alázatosan. Gondoljatok arra, hogy nincs semmi sajátunk. Mindent az isten adott nekünk. Amink csak van minden az Istené. Csak a bűneink a mieink. Ha nem alázkodunk meg, folyton hatni fognak ránk a lelki törvények, amíg csak meg nem törik az önzésünk. Isten adja, hogy ez halálunk előtt legyen. – Lehet, Jerondasz, hogy az ember nem érti, hogy lelki törvények hatottak rá? – Ha valaki nem ismeri önmagát, semmi nem ért meg és semmi nem segít rajta és nem is használ. – Vagyis, Jerondasz, a lelki törvények csak akkor szűnnek meg hatni, ha az ember alázatos lesz? – Igen, főleg az alázattal ,vagy ha valaki beszámíthatatlan. Mondok neked egy példát: Egy asszony folyton verte a férjét, aki pedig nem tette szóvá, hogy ne veszítse el méltóságát, mert tanár is volt. Nála azonban a lelki törvények léptek életbe. Fiatalon vesztette el az apját és az özvegy édesanyja a nyugdíjából próbálta kitanítatni, ő meg verte az anyját! Mit el nem szenvedett szerencsétlen édesanyja! Ezért megengedte az Isten, hogy verje őt a felesége, hogy törlesszen. Aztán mi lett? Meghalt ő és fia kezdte verni az anyját. Így az asszony is törlesztett. Megházasodott a fia egy féleszű nővel aki verte őt, miközben a „Krisztus Feltámadott”-tat énekelte! Hogy gondoskodott róla az Isten, hogy ő is törlesszen! Innentől azonban már nem a lelki törvények hatottak, mert a nő féleszű volt.
264 – Jerondasz, mikor valaki vétkezik és megbánja, azzal törleszt? -Érzi, hogy tartozik vagy önzően sajnálja? Ha érzi, hogy tartozik, nem fog megfizetni tettéért. Ha azonban nem érzi tartozását, megengedi az Isten, hogy fizessen. A Kereszténynek például adakoznia kell. Ha valaki kemény szívű és nem ad, hanem gyűjti a pénzt, majd mennek a rablók, megverik, elveszik a pénzét és ez által törleszt. Ha tartozásaink vannak és nem törlesztünk ebben az életben, az nagyon rossz jel, azt jelenti elhagyott az Isten. Ha pedig valaki nem kap pofonokat, hanem ajándékokat kap, abból az látszik, hogy valami jót tett és jutalmat kap érte itt a Krisztustól kétszerest és háromszorost. Nem törleszt azonban hibáiért. És ez megint csak rossz. Mondjuk, hogy tíz százalékban jót tettem és a Krisztus húsz százalékért jutalmaz és nem is bánkódok és szomorkodok, így azonban nem törlesztek vétkeket.
Ebben az életben való megpróbáltatás elemészti a poklot, mondja Avvasz Izsák (Szíriai Avvasz Izsák, Aszketikus Gondolatok, Athén 1961, 193. oldal) Vagyis, ha valakinél a lelki törvények hatnak, elvétetnek a tőle a pokol szenvedéseinek egy része.
265
HATODIK RÉSZ A HALÁL ÉS AZ ELJÖVENDŐ ÉLET
„Nagyon durva dolog azok után, amiket az Isten értünk tett, hogy a pokolra jussunk és elszomorítsuk őt. Isten őrizzen, nem, hogy csak ember, de még madár se menjen a pokolba”.
266
A HALÁL ÉS AZ ELJÖVENDŐ ÉLET
A halálhoz való hozzá állás
267
ELSŐ FEJEZET A HALÁLHOZ VALÓ HOZZÁ ÁLLÁS
A halál tudata
J
erondasz, mire kell gondolnunk születésnapunkon? – A halálunk napjára és készülni a nagy utazásra.
– Jerondasz, ha kihantoláskor elporladatlanul találják a halott testét, az valamilyen bűnért van amit nem bánt meg? – Nem, nem mindig egy bűn az oka. Lehet valami gyógyszer is amit szedett vagy a temető földje. Bár hogy is legyen azonban, ha elporladatlanul találják, törleszt azzal a szégyennel ami halála után érte. – Jerondasz, miért van az, hogy bár a halál a legbiztosabb dolog az ember számára, mi elfelejtjük? – Tudod, régen a Kolostorokban volt egy szerzetes akinek az
268
A HALÁL ÉS AZ ELJÖVENDŐ ÉLET
volt a dolga, hogy a többi Atyát a halálra emlékeztesse. Naponta tehát végig járta az összes testvért és mindenkinek ezt mondta: „Testvérem, meg fogunk halni”. Az élet a veszendő testbe van csomagolva. Ezt a nagy titkot nehéz azoknak az embereknek megérteni akik csak „testek”, ezért nem akarnak meghalni, nem akarnak még csak hallani se a halálról. Így számukra a halál duplán halál és kétszeres bánat. Szerencsére azonban a Jó Isten megengedte, hogy legalább az időseknek a segítségére legyen néhány dolog, kik természetszerűleg közelebb vannak a halálhoz. Megőszül a haj, csökken a bátorság, erőik lassanként elhagyják őket, kezd folyni a nyáluk, mikor is alázatossá válnak és rákényszerülnek, hogy elgondolkozzanak ennek a világnak a hiábavalóságán. És ha még akarnának is valami rendetlenséget csinálni, nem tudnak, mert mindezek lefékezik őket. Vagy hallják, hogy valaki koruk béli vagy fiatalabb meghalt és a halálra gondolnak. Látjuk a falvakban, mikor temetésre szól a harang, az öregek kik a kávézóba ülnek, felállnak, keresztet vetnek és kérdezősködnek ki halt meg és mikor született. „Ó, mi történik, mi is sorra kerülünk, mind elmegyünk ebből a világból!”. Megértik, hogy az évek elteltek és életük fonala fogytán van. Így folyton a halálra gondolnak. Mond egy kis gyermeknek „jusson eszedbe a halál”, ő azt feleli „tralala” és tovább játszik a labdájával. Mert a kisgyermek, ha segítene neki az Isten, hogy megértse a halált, a szerencsétlen kiábrándulna, haszontalanná válna, mert nem lenne kedve semmihez. Ezért az Isten mint jó Atya megengedi, hogy ne értse a halált, hanem önfeledten játszón, boldogan a labdájával. Ahogy telik azonban az idő lassanként ő is megérti a halált.
A halálhoz való hozzá állás
269
Látod, egy kezdő szerzetes is, különösen ha fiatal, nem tud a halálra gondolni. Arra gondol, hogy még sok év van előtte és nem foglalkoztatja ez a kérdés. Emlékeztek amikor Péter Apostol mondja: „hívjátok a fiatalokat, hogy kivigyék a halottat”? (Apostolok cselekedetei 5, 6-10.) A kolostorokban is általában a fiatal szerzetesek temetik el a halottakat. Az idősek meghatódva dobnak a holttestre egy kis földet és soha sem a fejére. Van egy rossz emlékem egy kolostorból, ahol meghalt egy testvér. A temetésekor mikor a pap azt mondja „föld vagy és a földbe térsz vissza”, az összes Atya nagy hódolattal fogott egy kis földet és a szerzetes testére dobták, ahogy szokásos. Egy fiatal szerzetes, felső reverendáját levetve, lapátot ragadott és tekintet nélkül lendülettel szórt rá mindent ami maga előtt talált, földet, köveket, fadarabokat, páf-páf…,hogy megmutassa milyen legény! Úgy érezte itt az idő, hogy megmutassa erejét, dolgosságát. Nem arról volt szó, hogy fát ültetnek vagy egy gödröt temetnek be, ahol előzékenyen, áldozatosan ki akarja kímélni az öregeket. Amikor is azért dolgozott volna egy kicsit többet, hogy másokat megkíméljen. Itt egy állatot is ha holtan lát valaki sajnálja, mennyivel inkább, ha a testvérét látja a sírban és valaki lapáttal dühödten dobálja a földet és köveket kímélet nélkül az elhunytra…Ez azt mutatja, hogy semmit nem érzékelt a halálból.
270
A HALÁL ÉS AZ ELJÖVENDŐ ÉLET
Megbékülés a halállal – Jerondasz, meglett a végső eredmény. A daganata rákos daganat és ráadásul agresszív. – Hozz egy kendőt, hogy eltáncoljam a „Viszlát, szegény világot”! Én sose táncoltam az életemben, de most örömömben, hogy közeledik a halál táncolni fogok. – Jerondasz, az orvos azt mondta először sugárzás kell a daganat megfékezésére utána pedig műtét. – Értem! Először a légierő fog bombázni, utána lesz a roham! Nos, föl fogok menni és majd hozok nektek híreket!...Néhányan, még öregek is, ha az orvos megmondja nekik, hogy „megfogsz halni” vagy „ötven százalék az esélye, hogy életben maradsz-e”, elszomorodnak. Élni akarnak. Mi célból? Csodálkozok! Ha valaki fiatal, még csak megértem, de egy öreg, hogy élni próbál, azt nem értem meg. Más az, ha vállal egy terápiát, hogy valahogy elviselje a fájdalmat. Vagyis nem akarja meghosszabbítani az életét, hanem csak azt akarja, hogy egy kicsit elviselhetőbbek legyenek a fájdalmak és hogy elláthassa önmagát, míg meghal, ennek van értelme. – Jerondasz, kérjük az Istent, hogy hosszabbítsa meg az életét. – Miért? Nem azt mondja a Zsoltár, hogy hetven az életünk évei?
A halálhoz való hozzá állás
271
– Hozzá teszi azonban „ha erőben, nyolcvan”… – Igen, de ezt is mondja „kivéve, ha gyötrelem és fájdalom”, akkor jobb a megnyugvás a másik életben! – Jerondasz, néhányan lehet, hogy alázatból érzik úgy, hogy nem állnak készen lelkileg a másik életre és még szeretnének készülni rá? – Ez jó, de honnan tudja, hogy ha még él nem lesz-e rosszabb? – Jerondasz, mikor békül meg valaki a halállal? – Mikor? Mikor benne él a Krisztus, akkor öröm a halál. Nem úgy azonban, hogy azért örül, hogy meg fog halni, mert megunta az életét. Mikor jó értelemben örülsz a halálnak, a halál elmegy és keres egy félőst! Mikor meg akarsz halni, nem halsz meg. Aki vígan él, fél a haláltól, mert tetszik neki a világi élet és nem akar meghalni. Ha a halálról beszélnek neki, ezt feleli: „Kár, még nem jött értem a révész, hogy elvigyen…Valami gondja lehet”! Kevés ember akarja a halált. A legtöbben valamit be akarnak fejezni és nem akarnak meghalni. A jó Isten azonban elintézi, hogy mindenki meghaljon, mikor megérett rá. Mindenesetre egy lelki embernek, akár fiatal, akár öreg, örülnie kell, hogy él, örülnie annak is, hogy meghal, de ne keresse a halált, mert az öngyilkosság.
272
A HALÁL ÉS AZ ELJÖVENDŐ ÉLET
Annak aki halott a világ számára, de feltámadott lelkileg, sosincs izgalom, félelem és kétség, mert örömmel várja a halált, mert Krisztus közelébe megy és örvendezni fog. De örül annak is, hogy él, mert megint csak a Krisztus közelében él és a Paradicsom örömét érzi részben a földön és töpreng, hogy létezhet-e nagyobb öröm a Paradicsomban annál, amit már itt a földön is megél. Az ilyen emberek jóravalólag és önmegtagadással küzdenek, mert minden nap a halálra tekintenek, még lelkibben készülnek, bátrabban küzdenek és legyőzik a hiábavalóságot.
A haldoklók – Jerondasz, kértek bennünket, hogy imádkozzunk valakiért aki napok óta haldoklik, de nem távozott el a lelke. – Miért nem távozott el a lelke? Gyónt? – Nem, nem akart gyónni. Vagyis, Jerondasz, az ember szenvedése, mikor a lelke elhagyja, a bűnösségének tudható be? – Az nem biztos. Az sem jelenti, hogy jó állapotban, ha az ember lelke nyugodtan távozik, de azok kik szenvednek vég napjaikban se biztos, hogy sok bűnük van. Vannak akik nagy alázatból kérik az Istentől, hogy csúnya véget érjenek, hogy haláluk után az ismeretlenség homályában maradhassanak. Vagy lehet, hogy valakinek csúnya vége lesz, hogy törlesszen egy kis tartozást. Mivel például jobban dicsérték az emberek mint ahogy megér-
A halálhoz való hozzá állás
273
demelte volna, megengedi az Isten, hogy furcsán viselkedjen a halál órájában, hogy csökkenjen az emberek szemében. Máskor megengedi az Isten, hogy legyen valami nehézség mikor ki lehelik lelküket, hogy akik a közelében vannak megértsék milyen nehéz ott a pokolban, ha itt nem rendeztél el mindent. Pedig, ha jók az igazolások vagyis rendben vagy, úgy kelsz át az egyik életből a másikba, hogy az ördögök nem is közelítenek. – Jerondasz, egy haldoklónak, vagy valakinek aki súlyos beteg, helyes, hogy nem mondjuk el az igazat. – Attól is függ milyen ember. Néha rákos betegek kérdezik tőlem: „Mit gondolsz, Jerondasz, életben maradok vagy meghalok?”. Ha azt mondom neki „meg fogsz halni”, bele hal ebbe, abban a pillanatban a bánattól. Ha pedig nem mondom meg neki, bátorságot és erőt nyer a betegséghez. Mikor megérik rá, egyedül emeli fel keresztjét és halad tovább. Így élhet néhány évig, vigasztalva a családját és maga is felkészülve és az övéi is. Persze nem mondom neki, hogy ezer évig fog élni vagy azt, hogy a betegsége semmi, hanem azt mondom: „Emberileg nehezen kaphatsz segítséget. Természetesen az Istennek semmi se nehéz, de te rendezd soraidat”. – Jerondasz, néha a beteg rokonai nem akarják megáldoztatni, hogy ne essen gondolkodóba. – Vagyis, hogy áldozás nélkül menjen el, hogy ne értse meg, hogy meg fog halni és ne bánkódjon? Hadd mondják neki az övéi: „A Szent Áldozás orvosság. Segíteni fog. Jó ha áldozol”.
274
A HALÁL ÉS AZ ELJÖVENDŐ ÉLET
Így áldozni fog, segítséget kap és egyúttal készül a másik életre. – Jerondasz, a haldoklóknak fel kell adni az utolsó kenetet? – Akik nehezen mennek el, azoknak felolvassák a „Haldoklók Imáját”. A Szent Kenet minden betegnek jár, nem csak azoknak akik már a végét járják. – Jerondasz, amiket a haldokló mond kapcsolatban van a lelki állapotával? – Ne vonjunk le hirtelen következéseket. Lehet, hogy valaki mikor a haldoklik fájdalmai vannak, erőlködik és az arcára is kiül a szenvedés, mikor a többiek azt hihetik, hogy nincs jól lelkileg. Eltér azonban a fájdalmas arcvonás a vadtól, a rémülttől is. Ő szenved, szegénynek fájdalmai vannak, mások meg lehet, hogy azt mondják az ördögökkel küzd akik azért jöttek, hogy elvigyék a lelkét! – Jerondasz, egy lélek aki rendben távozik ebből az életből, át fog kelni a vámon? – Ha egy lélek rendben van és a Mennybe megy, nem tudják az ördögök zavarni. Ha viszont nincsen rendben, gyötrik őt az ördögök. Néha az Isten még azt is megengedi, hogy a haldokló lássa hol van még tartozása a vámon, hogy nekünk is segítségünkre legyen kik még élünk, hogy küzdjünk tartozásaink itteni kifizetéséért. Megengedi tehát, hogy néhányan lássanak bizonyos dolgokat, hogy másoknak ez segítségére legyen és meg-
A halálhoz való hozzá állás
275
bánják bűneiket. Szent Evfroszinosz életében olvassuk, hogy a kolostor elöljárója egyik éjszaka azért imádkozott, hogy megtudja az atyák közül ki a legerényesebb. Ekkor eksztázisba esett és egy dús kertben találta magát szép gyümölcsökkel. Míg ő hiába próbált szakítani a fákról, nem bírt, addig látja, hogy a kolostor szakácsa (Szent Evfroszinosz) élvezi mindezen javakat, őtőle kért tehát terméseket. A Szent pedig szedett neki három almát amiknek kimondhatatlan illata volt. A látomás után pedig az almák még mindig ott voltak a kezében, hogy mások is láthassák és megsegítessenek. Néha pedig megengedi az Isten, hogy a lélek az utolsó perceiben párbeszédet folytasson, hogy még megbánhasson a haldokló ember vagy azok kik hallják ezt. Látod, az Istennek sok módja van, hogy megmentse az embereket. Van mikor Angyalokkal segít, van mikor megpróbáltatásokkal vagy különféle jelekkel. Ismertem egy asszonyt ki barbár módon bánt a férjével és az anyósával, mindkettőjüket verte. Ő a szomszédokhoz járt beszélgetni, az anyókát, a férje édesanyát pedig a földekre küldte dolgozni. Szegény anyóka nap mint nap két órát gyalogolt magát vonszolva és dolgozott reggeltől estig, anélkül, hogy panaszkodott volna. Míg nem egy napon, amint haza ért, félholtan a fáradságtól lerogyott és azt mondta a mennyének: „Mihály Arkangyal elviszi a lelkemet. Gyermekem, töröld fel a vért”. „Milyen vért, mama?” kérdezte csodálkozva a menye, mert nem látott rajta a vért. „De gyermekem, a vért, ami folyik! Töröld fel, töröld fel!”. Oda néz a menny és látja, hogy a mama kilehelte lelkét. Ez után az eset után magába szállt és megváltoztatta az életét, vadból kezes báránnyá lett. Az Isten rendelése
276
A HALÁL ÉS AZ ELJÖVENDŐ ÉLET
volt, hogy az anyósát ezekkel a szavakkal látta meghalni, hogy elhiggye, Mihály Arkangyal látszólag karddal jön a lelkekért, hogy megijessze őket és megbánják bűneiket. Vagyis az Isten beszélt hozzá úgy, hogy megértse és magához térjen, mert úgy néz ki egyébként jóravaló volt. – És amikor, Jerondasz, a haldokló a már elhunyt rokonaihoz szól? – Sokszor ez is megtörténik, hogy példát kapjanak a körülötte állok. Ismertem egy gazdag hölgyet, aki szent asszony volt. Nem házasodott meg, hanem húgával maradt akinek odaadta az egész vagyonát. A sógora, ő utána halt meg és mikor haldoklott, őt hívta: „Gyere, Deszpina, bocsássunk meg egymásnak. Bocsáss meg nekem…, nagyon meggyötörtelek, kérlek bocsáss meg!”. „Hol van a Deszpina?”, kérdezték őt. „Na, nem látjátok őt? ott van!”, mondta nekik és kilehelte lelkét. – Megbocsátást nyernek így, Jerondasz, az emberek még az életük utolsó pillanatában is, valakitől aki már meghalt. – Megengedi az Isten, még így is, hogy bocsánatot nyerjenek, mivel az ember, mikor haldoklik, megbán és szükségét érzi, hogy bocsánatot kérjen.
A halálhoz való hozzá állás
277
Az öngyilkosság – Jerondasz, néhány ember, ha valami nagy nehézséggel találkozik az életében, azonnal arra gondol, hogy öngyilkos lesz. – Belép az önzés. A legtöbb öngyilkos, az ördögre hallgat, aki azt mondja, hogy ha befejezik az életüket, megmenekülnek a belső gyötrődéstől amit épp átélnek és önzésből megölik magukat. Ha például valaki elkövet egy lopást és kiderül, „most vége, gondolja, megszégyenültem”, és ahelyett, hogy megbánna és gyónna, hogy megváltást nyerjen, öngyilkos lesz. Más azért lesz öngyilkos, mert a gyereke béna. „Hogy lehetne nekem béna gyermekem?”, mondja és kétségbeesik. Ha felelős ezért és beismeri, bánja meg. Hogy végezheti be az életét és hagyja a gyermeket az utcán? Nem még inkább felelős utána? – Jerondasz, gyakran halljuk öngyilkosokról, hogy pszichés problémáik voltak. – A pszichopaták, mikor öngyilkosok lesznek, mentségeik vannak, mert hiányos az eszük. Ha csak egy felhőt látnak is, nyomasztó érzésük van. Ha még valami bánatuk is van duplán nehezedik rájuk. Azokért azonban akik nem pszichopaták és megölik magukat – úgy ahogy az eretnekekért sem – az Egyház nem imádkozik, de az Isten ítéletére és irgalmára hagyja őket. A pap nem emlékezik meg neveikről a Proszkomídián (a Szent Liturgia előkészülete), se részt nem vesz ki nekik a felajánlott kenyérből, mert az öngyilkossággal megtagadják, semmibe veszik az életet ami az Isten ajándéka. Olyan mintha az egészet az
278
A HALÁL ÉS AZ ELJÖVENDŐ ÉLET
Isten arcába dobnák. De nekünk nagyon kell imádkoznunk azokért akik öngyilkosok lesznek, hogy tegyen az Isten értük is valamit, mert nem tudjuk, hogyan is lettek öngyilkosok és azt sem milyen lelki állapotban voltak végül az utolsó pillanatban. Lehet, hogy az utolsó pillanatban megbánták, bocsánatot kértek az Istentől és az elfogadást nyert, mikor is lelküket az Úr Angyala vette át. Hallottam egy kis lányról egy faluban, aki kiment legeltetni a kecskéjét. Kikötötte a legelőn és arrébb ment játszani. Belefeledkezett azonban a játékba a kecske pedig kioldózódott és elment. Kereste, de nem találta, kecske nélkül tért haza. Az apja nagyon dühős lett, megverte és elzavarta otthonról. „Menj és keresd meg a kecskét, mondta neki. Ha nem találod, menj és akaszd fel magadat”. Elindult szegényke, hogy megkeresse. Beesteledett és ő még nem tért haza. A szülők látva, hogy éjszaka lett, nyugtalanul mentek ki keresni. Keresték és megtalálták egy fán felakasztva magát. A kecske kötelét kötötte a nyakára és felakasztotta magát a fára. Szegényke jóravaló volt és szó szerint vette amit az apja mondott neki. Aztán eltemették a temetőn kívülre. Az Egyház persze jól tette, hogy kívül temette el, hogy megfékezze azokat kik csekélységekért ölik meg magukat, de a Krisztus jól teszi, ha belül helyezi a Paradicsomban.
A halálhoz való hozzá állás
279
MÁSODIK FEJEZETT „Ne szomorkodjatok, mint a többiek, akiknek nincs reménységük” (Thesszalonikaikhoz írt első levél 4, 13.)
Gyermekek halála
E
gy anya, Jerondasz, kinek a gyermeke meghalt kilenc évvel ez előtt, kéri önt, hogy láthassa őt, még ha csak álmában is, hogy megvigasztalódjék.
– Hány éves volt a gyermek? kicsi volt? Ez fontos. Ha a gyermek kicsi volt és az anyja olyan állapotban van, hogy nem fogja felzaklatni, meg fog neki jelenni. Az anya az oka, hogy nem jelenik meg neki a gyermek. – Lehet, Jerondasz, hogy ahelyett, hogy az anyának jelenne meg a gyermek, megjelenik valaki másnak? – Persze, hogy lehet! Szükség szerint rendezi el az Isten. Ha valaki fiatal haláláról hallok, sajnálom, de emberileg sajnálom. Mert, ha mélyebben vizsgáljuk meg a dolgokat, látni fogjuk,
280
A HALÁL ÉS AZ ELJÖVENDŐ ÉLET
hogy minél jobban felnő az ember annál jobban kell küzdenie, de több bűnt is elkövet. Különösen, ha világi, ahogy telnek az évek, ahelyett, hogy javulna a lelki helyzete, rosszabbodik a mindennapos törődéssel, az igazságtalanságokkal stb. Ezért jobban jár, ha fiatalon viszi el az Isten. – Jerondasz, miért engedi meg az Isten, hogy annyi fiatal haljon meg? – Senki nem kötött egyezséget az Istennel, hogy mikor fog meghalni. Az Isten minden embert élete legmegfelelőbb pillanatában szólítja Magához, különleges módon, hogy megmentse a lelkét. Ha látja, hogy valaki jobbá válik, hagyja őt élni. Ha azonban látja, hogy rosszabb lesz, elszólítja, hogy megmentse. Másokat pedig kiknek bűnös élete van, de szeretnének jót tenni, Magához szólítja, mielőtt még jót tehetnének, mivel tudja, hogy jót tennének, amit nyílna rá lehetőségük. Vagyis olyan mintha azt mondaná nekik: „Ne fáradjatok, elég, hogy jót akartatok”. Mást, mivel nagyon jó, kiválasztja és Magához veszi, mert a Paradicsomnak szüksége van rügyekre. Persze a szülőknek és a rokonoknak kicsit nehéz ezt megérteni. Látod, meghalt egy gyermek, Krisztus angyalkaként veszi magához, és sírnak, jajveszékelnek a szülők, pedig örülniük kellene, mert honnan tudhatnák mi történt volna vele, ha felnő? Vajon elérte volna az üdvösséget? Mikor 1924-ben eljöttünk Kis Ázsiából a hajóval, hogy Görögországba jöjjünk, én csecsemő voltam. A hajó tele volt menekültekkel és ahogy a pólyámban feküdtem egy matróz rám lépett. Az anyám azt hitte meghaltam
A halálhoz való hozzá állás
281
és sírva fakadt. Egy falunk béli asszony kinyitotta a pólyát és meggyőződött róla, hogy nincs semmi bajom. Ha akkor meghaltam volna, biztos, hogy a Paradicsomba mentem volna. Most, hogy ennyi éves vagyok és annyi aszkézist végeztem, nem vagyok benne biztos, hogy a Paradicsomba jutok. De a szülőknek is segít a gyermekük halála. Tudniuk kell, hogy attól a pillanattól kezdve van egy közbejárójuk a Mennyországban. Mikor meghalnak a gyermekeik győzelmi zászlóval fognak jönni a Paradicsom kapujába, a fogadásukra. Nem kis dolog ez! Azoknak a kis gyermekeknek pedig akik megszenvedtek itt betegségektől vagy valamilyen fogyatékosságtól, a Krisztus ezt fogja mondani: „Gyertek a Paradicsomba és válasszátok a legjobb helyet”. És akkor ők ezt felelik: „Jó itt nekünk, Krisztusunk, de szeretnénk az anyukánkat is magunk mellett”. És a Krisztus meg fogja őket hallgatni és valamilyen módon megmenti az anyát is. Persze nem kell az anyáknak a másik végletbe esni. Néhány anya azt hiszi, hogy elhunyt gyermeke megszentelődött és így tévedésben vannak. Egy anya eljött hozzám, hogy adjon valamit ami az elhunyt fiáé volt, mint áldást, mert azt hitte szenté vált. „Van rajta áldás, kérdezte tőlem, hogy elajándékozzam a dolgait?”. „Nem, mondtam neki, jobb ha nem adod”. Egy másik Nagy Csütörtökön este a Megfeszítettre ragasztotta a gyermekének a fényképét akit a németek öltek meg és mondta: „A gyermekem is úgy esett el mint a Krisztus”. A nők akik ott ültek és virrasztottak a Megfeszítetnél, hagyták őt, hogy ne bántsák meg. Mit is mondtak volna? Sebzett volt.
282
A HALÁL ÉS AZ ELJÖVENDŐ ÉLET
Vigasz a gyászolóknak – Mennyi erő kell, Jerondasz, az embereknek, hogy elviseljenek egy hirtelen halált! – Ha felfogták az élet mélyebb értelmét, lelnek erőt, hogy lelkileg tekintsenek a halálra. Autó balesetben hány fiatal pusztul el! Motor balestben hány fiatal hal meg! Egy keréken mennek, könnyen bukfencet vetnek és betörik a fejüket. És vagányságnak tartják ki emeli magasabbra motort! „Egy keréken mentem a motorral és fejre álltam”. Látod, az ördög, mire veszi rá őket, hogy betörjék a fejüket? Mert másképp még, ha baleseteznének is, lehet, hogy valahol máshol ütnék meg magukat és nem halnának meg. Az azonban, hogy megengedi az Isten az ördög rosszaságát vagy valakinek a figyelmetlenségét, azt jelenti, hogy valami jó fog belőle származni. – Akkor, Jerondasz, az Egyházunk miért imádkozik a hirtelen halál ellen? – Az más. Kéri az Istentől, hogy a halál ne találjon bennünket felkészületlenül. – Jerondasz, egy anya vigasztalhatatlan, mert a fiát munkába menet elütötték. – Mond neki: „Rosszaságból ütötte el a sofőr a fiadat? Nem. Te, azért küldted dolgozni, hogy meghaljon? Nem. Mond tehát „hála Istennek”, mert lehet, hogy egy kis gézengúz lett volna
A halálhoz való hozzá állás
283
belőle és az Isten a legjobbkor vette magához. Most biztonságban van a Mennyben. Mit sírsz? Tudod, hogy gyötröd a fiadat a sírásoddal? Azt akarod, hogy gyötrődjék a fiad vagy, hogy örüljön? Törődj a többi gyermekeddel akik az Istentől távol élnek. Azokért sírjál”. Na, tegnap is jött egy anya és sírva mondta: „Elvette az Isten egyszülött fiamat”, és neheztelt az Istenre. „Ha jobban meggondolod, mondtam neki, megtisztelt az Isten. Angyalkaként vette magához, megkeresztelve. Ő angyalka lett te pedig veszekszel az Istennel? Hamarosan a gyermeked érted fog közben járni az Istennél”. Aztán mikor az életéről beszélt elmondta, hogy amikor fiatal volt lehetett volna sok gyermeke, de nem akart. Hány anya imádkozik, hogy és kérik, hogy a gyermekük az Istennek tetszően éljen! „Nem tudom, mondják, hogy fogod csinálni, Istenem, szeretném ha elnyerné a megváltást a gyermekem, hogy a közeledben legyen”. Ha netán azonban az Isten látja, hogy a gyerek letérne a helyes útról, hogy katasztrófába rohan és nincs más mód, hogy megmentse, Magához veszi. Megengedi például egy részegnek, hogy elüsse és meghaljon így vévén őt Magához. Ha lenne rá esély, hogy jobban legyen, valami közbe jönne és megakadályozná a balesetet. Aztán kijózanodik a részeg is aki elütötte és megszólal a lelkiismerete és egész életében bánja. „Vétkeztem”, mondja és folyton kéri az Istent, hogy bocsásson meg neki. Megmenekül ő is. Az anya megint csak, fájdalma által lelki útra tér, gondol a halálra és készül a másik életre, így ő is megmenekszik. Látjátok, hogy megadja az Isten az anya imája által, hogy megmenekedjenek a lelkek? Ha azonban az anyák nem értik ezt meg, panaszosak az
284
A HALÁL ÉS AZ ELJÖVENDŐ ÉLET
Istenre! Mit el nem szenved az Isten tőlünk! Ha valaki már nem világilag viszonyul a dolgokhoz, megnyugvást talál. Mert, hogyan lehetséges, hogy az ember valódi vigaszt leljen, ha nem hisz az Istenben és az igazi életben a halál után, az örök életben? Abban az időben mikor a Sztomiosz Kolostorban voltam, Konitszában élt egy özvegy asszony aki egyre csak a Temetőbe járt és órákat töltött ott. Mindenkit felvert kiáltozásával. Verte magát és fejét a sírkőbe! Minden fájdalmát ott adta ki. Mentek, megfogták és elvitték onnan, ő vissza ment. Ez évekig tartott. A férjét a németek ölték meg, a lánya nem sokkal a férje halála után, épp hogy tizenkilenc éves lett és meghalt szívbajban, szegény nő pedig egyedül maradt. Ha valaki külsőleg nézi ezt, így szólhat: „Miért engedi az Isten?”. Az asszony is így külsőleg viszonyult a veszteséghez és ezért nem tudott megvigasztalódni. Egyszer amikor elmentem megnézni mi folyik ott, ezt mondta nekem: „Miért tette ezt az Isten? A férjemet megölték a háborúban. Volt egy lányom, akit szintén elvett…”. Mondta, mondta és az Istent hibáztatta. Miután hagytam, hogy egy kicsit kitörjön belőle a keserűség, ezt mondtam neki: „Mondjak neked én is valamit. A férjedet ismertem, nagyon jó volt. Meghalt a háborúban a hazájáért, szent kötelességből. Az Isten nem fogja őt elhagyni. Aztán néhány évig veled hagyta a lányodat, így volt egy kis vigaszod. Később azonban, mivel talán letért volna a helyes útról a lány, magához vette őt az Isten, még mikor jó lelki állapotban volt, hogy megmentse”. A nő, annak ellenére, hogy a férje nagyon csendes volt, ő egy kicsit világi. Nem mondtam neki persze, hogy „te világi voltál”, hanem megkérdeztem: „Te most mire gondolsz? Szereted a vi-
A halálhoz való hozzá állás
285
lágot?”. „Nem akarok látni semmit és senkit”, mondja. „Látod, mondom neki, most számodra is meghalt a világ. A fájdalom segít neked és semmi világi dolog nem érdekel. Így hamarosan mind együtt lesztek a Paradicsomban. Ilyen megtiszteltetést kinek ad az Isten? Érted?”. Ez után a beszélgetés után abbahagyta a Temetőbe járást. Amint segítséget kapott, hogy megértse az élet mélyebb értelmét, megnyugodott. – Jerondasz, azt hallottam, hogy ha valakit megölnek, megtisztul, mert a gyilkosra szállnak a bűnei. – Bizonyos értelemben vannak mentségei. Mondhatja az Istennek: „Én megbántam volna rossz tetteimet, de ő megölt”. Így a gyilkosra száll a teher. Néhányan kik nem fogják fel, ezt mondják: „Ha lenne Isten, nem hagyná, hogy egyfolytában bűncselekmények történjenek és megbüntetné a tetteseket”. Nem értik, hogy az Isten azért hagyja bűnözőket élni, hogy ne legyen mentségük az Utolsó Ítélet napján, amiért nem bánták meg bűneiket, annak ellenére, hogy hosszú éveket adott nekik a megbánásra, míg azokat kiket megölnek, elrendezi.
A halál néhány évre való elválás Meg kell értenünk, hogy az ember valójában nem hal meg. A halál egyszerűen csak átmenet az egyik életből a másikba. Eltávozás egy kis időre. Ahogy valaki külföldre megy, mondjuk egy évre, az övéi szomorúak , mert egy évig távol lesznek egy-
286
A HALÁL ÉS AZ ELJÖVENDŐ ÉLET
mástól vagy ha tíz évre megy el, akkor a tíz évet sajnálják, így kell tekinteni az elválásra szeretteinktől a halál által is. Mondjuk meghal valaki és az övéi idősek, mondják ezt. „Tíz, tizenöt év múlva viszont látjuk egymást”. Ha fiatalabbak, mondják ezt: „Ötven év múlva találkozunk”. Természetesen fáj, ha valaki elveszti rokonát, de lelki hozzáállás szükséges. Mit mond Pál Apostol? „Ne szomorkodjatok, mint a többiek akiknek nincsen reménységük”. (Thesszalonikiekhez írt első levél 4, 13.) Vajon itt a földön hányszor láttuk őt? Havonta? Gondoljunk arra, hogy ott egyfolytában láthatja majd. Csak ha nem jó életet élt az aki elmegy, akkor van jogunk aggódni. Ha például kemény volt, akkor, ha tényleg szeretjük és találkozni szeretnénk vele a másik életben, nagyon sokat kell imádkoznunk érte.
Élet a halál után
287
HARMADIK FEJEZET ÉLET A HALÁL UTÁN
A vétkes halottak
J
erondasz, ha meghal az ember, rögtön érzi milyen lelki állapotban van?
– Igen, feleszmél és mondja „mit tettem, de haszontalan voltam”. Ahogy egy részeg, ha megöli az anyját, nevet, énekel, mivel nem érti mit tett, mikor aztán kijózanodik, sír és jajveszékel és mondja „mit tettem?”, így azok is akik ebben az életben rosszat tesznek, olyanok mint a részegek. Nem fogják fel mit tesznek, nem érzik bűnösségüket. Mikor azonban meghalnak, akkor elmúlik ez a részegség és magukhoz térnek. Kinyitják lelkük szemeit és átérzik bűnösségüket, mert a lélek mikor elhagyja a testet, mozog, lát, felfoghatatlan gyorsasággal érzékel. Van aki azt kérdezi mikor lesz a Második Eljövetel. Annak az embernek aki meghal bizonyos értelemben már el is jött a Második Eljövetel, mert megítéltetik aszerinti állapota alapján,
288
A HALÁL ÉS AZ ELJÖVENDŐ ÉLET
ahogy a halál találja. – Jerondasz, hogy vannak most az elkárhozottak? – Elítéltek, bebörtönzöttek, akik elkövetett bűneik mértéke szerint gyötrődnek és várják a végső ítéletet, az eljövendő Végítéletet. Vannak súlyos vétkesek és vannak elítéltek könnyebb büntetésekkel. – És a Szentek és a lator? (Lukács 23, 32-33 és 39-43.) – A Szentek és a lator a Paradicsomban van, de nem nyerték el a végső dicsőséget, ahogy az elítéltek a pokolban sem kapták még meg a vég ítéletet. Az Isten pedig már itt évszázadokkal ezelőtt elmondta, hogy „térjetek meg és keressétek a Mennyek Országát” (Máté 3, 2 és 4, 17. Máté 10, 7, Márk 1, 15, Lukács 10, 9 és 11.) húzza, hosszabbítja az időt, mert vár minket, hogy megjavuljunk. De mi megrögzötten maradunk a rosszsorsunknál és igazságtalanul bánunk a Szentekkel, mert nem tudják megkapni a tökéletes dicsőséget, ami majd az övék lesz az eljövendő Ítéletnél.
Imádság és halotti emlékszertartás az elhunytakért Szent Nektáriosz írja: „A lélek a halált követően nem képes a megváltásáért tenni és megszabadulni a pokol kötelékeitől. És csak a szent Istentiszteletek, szeretteink és az igazak imádságai,
Élet a halál után
289
az elhunytakért történő adakozások lehetnek közvetítői a megváltásának és a megszabadulásának a pokol kötelékeitől”. – Jerondasz, az elítélt halottak tudnak imádkozni? – Immár felfogják helyzetűket, segítséget kérnek, de nem tudnak magukon segíteni. Akik a pokolban vannak csak egy dolgot szeretnének a Krisztustól: hogy még öt percet élhetnének, hogy megbánják bűneiket. Nekünk akik élünk, van időn a bűnbánatra, míg szegény elhunytak nem tudnak már maguk javítani a helyzetükön, hanem tőlünk várják a segítséget. Ezért tartozzunk azzal, hogy segítsünk nekik imáink által. Úgy gondolom csak a tíz százaléka az elítélt halottaknak leledzik démoni állapotban és ott ahol vannak káromolják az Istent, ahogy a démonok. Nem kérnek segítséget, de nem is fogadnak el segítséget. Mert, mit tenne értük az Isten? Mint egy gyermek a aki eltávolodik az apjától, eltékozolja egész vagyonát és még szidalmazza is. Á, mit csinálhatna vele az apja? A többi elítélt azonban, akiknek van egy kis jóravalóságuk, érzik bűnösségüket, megbánnak és szenvednek a vétkeik miatt. Segítséget kérnek és kapnak is a hívek imádságai által. Vagyis ad nekik az Isten egy esélyt, most, hogy elítéltek, arra hogy segítséget kapjanak a Második Eljövetelig. És ahogy ebben az életben is, ha valaki a király barátja, tud közbejárni és segíteni egy elítélten, így ha valaki „barátja” az Istennek, tud közben járni az Istennél az imádságával és áthelyezni az elítélt halottakat az egyik „börtönből” egy jobba, az egyik „fogdából” egy másik jobba. Vagy még képes rá, hogy „szobába” vagy „lakásba” he-
290
A HALÁL ÉS AZ ELJÖVENDŐ ÉLET
lyezze őket. Ahogy ellátjuk az elítélteket üdítőkkel stb. amit viszünk nekik, így a halottakat is hűsíti az imánk és az adakozás amit a lelkükért teszünk. Az élők imádságai az elhunytakért és a halotti emlékszertartások az utolsó esély amit az Isten ad az elhunytak megsegítésére a végső Ítéletig. Az ítélet után már nem lesz lehetőség a megsegítésükre. Az Isten akar segíteni az elhunytakon, mert szeretné a megváltásukat, de nem teszi, mert nemes lelkű. Nem akar jogot adni az ördögnek, hogy ezt mondhassa Neki: „Hogy kegyelmezhetsz ennek, hiszen nem is fáradozott?” Mikor azonban mi imádkozunk az elhunytakért, lehetőséget adunk Neki a beavatkozásra. Valójában jobban meghatja az Istent, ha az elhunytakért imádkozzunk mintha az élőkért. Ezért az egyházunk szentelt búzát is ad a halotti emlékszertartásokon. A halotti megemlékezés a legjobb ügyvéd az elhunytak lelkéért. Még a pokolból is van joguk kivenni a halott lelkét. Ti is minden Szent Liturgián (Istentisztelet) tartsatok halotti megemlékezést. A búzának pedig jelentése van. „Elvettetik romlandóságban, feltámaszttatik romolhatatlanságban” (Korinthosziakhoz írt első levél 15, 42.), mondja az Írás. A világban néhányan lusták, hogy egy kis búzát megfőzzenek és más kész ételeket visznek a templomba, hogy azoknál olvasson föl a pap. És látod ott a Szent Hegyen (Athosz) pár szegény öreg szerzetes minden Szent Liturgiára csinál főtt búzát (kolliva) az elhunytakért és a Szentért akit aznap ünnepelnek, hogy áldást nyerjenek tőle.
Élet a halál után
291
Jerondasz, azoknak akik nem rég haltak meg, nagyobb szükségük van az imádságra? – Hm, mikor valaki bemegy a börtönbe, eleinte nem nehezebb neki? Imádkozzunk a halottakért akik nem nyertek tetszést az Isten előtt, értük is tegyen valamit. Különösen ha valakiről tudjuk, hogy kemény szívű volt – vagyis keménynek látszott, mert lehet, hogy valójában nem az volt – és bűnös életet élt, akkor nagyon imádkozzunk. Szent Liturgiákat tartsunk a lelki üdvéért és adjunk alamizsnát a szegényeknek a lelki üdvükéért, hogy kívánják a szegények, hogy „ szentelődjenek meg a csontjai”, hogy meggyőzzük az Istent, hogy irgalmazzon neki. Így amit nem tett meg ő, megtesszük mi érte. Míg egy ember aki jóságos volt, még ha nem is élt jó életet, mivel jó szándékú volt, egy kis imádsággal nagyon megsegítetik. Tudok eseteket amik arról tanúskodnak, hogy mennyire segít a lelki emberek imája az elhunytakon. Jött valaki a Kalyibámhoz és sírva mondta: „Jerondasz, nem imádkoztam egy elhunyt ismerősősömért és megjelent álmomban. Húsz napja, mondta, hogy legutóbb segítettél rajtam, elfeledtél én pedig szenvedek”. Valóban, mondta, idestova húsz napja elfeledkeztem róla külön féle elfoglaltságok miatt és magamért sem imádkoztam”. – Jerondasz, mikor meghal valaki és kérnek bennünket, hogy imádkozzunk érte, helyes, hogy negyven napig egy imát mondunk érte? – Ha imádkozol érte, másokról is emlékezz meg. Miért meny-
292
A HALÁL ÉS AZ ELJÖVENDŐ ÉLET
nyen egy vonat szerelvény a rendeltetése felé csak egy utassal, ha beférnek mások is? Mennyi szegény halottnak van szüksége imádságra akik segítséget kérnek és nincs senkijük aki imádkozna értük! Vannak akik minden alkalmat megragadnak, hogy halotti emlékszertartást tartassanak csak valaki saját emberükért. Ily módon a saját emberük se kap segítséget, mert az imádságuk nem olyan tetsző az Istennek. Hogyha annyi megemlékezést tartattak egy valakiért, egyúttal tartassanak az idegenekért is. – Jerondasz, néha foglalkoztat az édesapám megváltása, mert nem volt semmilyen kapcsolata az Egyházzal. – Nem ismered az Isten ítéletét az utolsó pillanatban. Mikor foglalkoztat? Minden szombaton? – Nem emlékszem, de miért szombaton? – Mert ezen a napon szolgáltatik igazság az elhunytaknak. – Jerondasz, a halottaknak kiknek nincsenek embereik, hogy imádkozzanak értük, megsegíttetnek azoknak az imája által akik általában imádkoznak az elhunytakért? – Persze, hogy megsegítetnek. Én, mikor az összes elhunytért imádkozok, álmomban látom a szüleimet, mert jól esik nekik az imám. Minden Liturgián tartok általános megemlékezést az elhunytakért és imádkozok a királyokért, a főpapokért stb. és végül azt mondom „és mindenkiért akinek a neve nem hang-
Élet a halál után
293
zott el”. Ha néha nem imádkozom az elhunytakért, megjelennek előttem, már eltávozott ismerőseim. Egy rokonomat, akit a háborúban öltek meg, teljes élet nagyságban láttam magam előtt a Szent Liturgia után, a halotti emlékszertartáson, mert őt nem írtam fel a többi elhunyttal együtt, mivel a Proszkómidián (az Istentisztelet előkészítő imádsága) történt róla megemlékezés a hősi halottakkal. Ti is a Proszkómidián ne csak betegekről emlékezzetek meg, hanem az elhunytakról is, mert nagyobb szükségük van rá.
A legjobb megemlékezés az elhunytakról A legjobb megemlékezés amit tehetünk az elhunytjainkért az a körültekintő életünk, a küzdelem, hogy legyőzzük gyengeségeinket és felragyogtassuk lelkünket. Mert a mi megszabadulásunk az anyagi kötödésektől és a lelki szenvedélyektől, a magunk megkönnyebbülésén kívül, azt az eredmény szüli, hogy megkönnyebbül minden elődünk. Az elhunytak örömet éreznek, he egy utóduk közel van az Istenhez. Ha mi nem vagyunk jó lelki állapotban, akkor szenvednek az elhunyt szüleink is. „Lám milyen utódokat hagytunk!”, mondják és bánkódnak. Ha azonban jó lelki állapotban vagyunk, örvendeznek, mert ők is részesei lettek annak, hogy megszülessünk és az Isten bizonyos módon köteles segíteni rajtuk. Tehát az ami örömet okoz az elhunytaknak a megszentelődésünk, hogy tetszését lelje az Isten az életünkben, úgy hogy találkozzunk velük a Paradicsomban és együtt éljünk mindannyian az örökkévalóságban.
294
A HALÁL ÉS AZ ELJÖVENDŐ ÉLET
Következésképp, megéri ostorozni az ó emberünket, hogy megújuljon és ne ártson se magának se más embereknek, hanem segítsen magán és másokon, akár élőkön akár holtakon.
Az igazak közbenjárása az Istennél – Jerondasz, a kezdő szerzeteseknek szóló levelében (Jerondasz Paisziosz, Levelek című könyve) ezt írja: „Annak ellenére, hogy az igazi szerzetesek megértik, hogy az amit ebben az életben élveznek az a Paradicsom boldogságának egy része és, hogy a Paradicsomban jobb lesz, mégis az embertársaik iránti nagy szeretet miatt, a földön akarnak élni, hogy segítsenek az embereken az imádságukkal, hogy közbe lépjen az Isten és segítsen az embereken”. – Írd fel: „A földön akarnak élni, hogy együtt szenvedjenek az emberekkel és segítsenek nekik az imádsággal”. – A másik életben, Jerondasz, egy jó szerzetes nem fog az imájával segíteni az embereken? – A másik életben is fog segíteni az imádságával, de nem fog szenvedni, míg most sorsközösséget vállal, nem vígan telnek itt napjai, nem „örömteli arccal és sugárzó tekintettel”! Amenynyire azonban szenved az embertársáért, annyira kárpótoltatik szent vigasztalással, és ez bizonyos módon visszajelzés is, hogy megsegítetett a másik ember. Ez a paradicsomi öröm a szent
Élet a halál után
295
kárpótlás a fájdalomért amit a testvéréért érez. – Vagyis, Jerondasz, a Szentek akiket segítségül hívunk nem éreznek velünk együtt? – Te szegény gyermek, ott nincsen fájdalom! A Mennyországban szenvedjenek? „Ahol nincs fájdalom, sem bánat, sem sóhajtás”, temetésen? Azonkívül a Szentek tudnak az isteni kárpótlásról amit azok az emberek kapnak akik ebben az életben szenvednek és ezért örülnek. De maga az Isten is akinek annyi szeretete van, annyi irgalma, hogyan viseli el az emberek nagy fájdalmát? Elviseli, mert a rájuk váró szent kárpótlást tartja szem előtt. Vagyis amennyit itt szenvednek az emberek, annyira kárpótoltatnak mennyei fizetséggel. Mi ezt nem látjuk és együtt szenvedünk azokkal akik itt bajban vannak. Ezért, ha valaki egy kicsit érti ezt és szem előtt tartja a kárpótlást amit kapni fognak, nem szenved annyira. – Jerondasz, ha egy olyan megboldogultért imádkozunk akinek nincs rá szüksége, kárba vész az imánk? – Hogy veszne kárba? Mikor azt mondjuk „nyugosztald őt” és ő jó helyen van a másik életben, nem veszi zokon, még meg is hatódik. „Nézd csak, mondja, én jó helyzetben vagyok, ők pedig aggódnak” mikor is megbecsüli magát és még jobban segít nekünk, közben járva az Istennél. De honnan tudod, hogy milyen állapotban van a másik? Természetesen azokért imádkozol először akikről tudod, hogy életükkel megszomorították az Istent és imádkozol a többi hasonló emberért, aztán pedig a többi
296
A HALÁL ÉS AZ ELJÖVENDŐ ÉLET
elhunytért.
Az eljövendő Ítélet – Jerondasz, hogyan tisztul meg a lélek? – Mikor az ember betartja az Isten törvényeit, munkát végez magán és megtisztul a szenvedélyektől, akkor az elme megvilágosodik, az Isten ismeret magaslataira jut és a lélek ragyog, olyan lesz mint amilyen az első ember pár bukása előtt volt. Ilyen állapotban lesz majd a halottak feltámadása után. lehet azonban, hogy az ember meglátja lelkének feltámadását az általános feltámadás előtt, ha teljesen megtisztul a szenvedélyektől. a teste ekkor angyali lesz, átszellemült és nem törődik anyagi táplálékkal. – Jerondasz, hogy fog történni az Utolsó Ítélet? – Az Utolsó Ítéletnél egy pillanat alatt kiderül mindenkinek a helyzete és mindenki magától oda sodródik ahova való. Mindenki mint a televízióban látni fogja a saját vétkeit és a többiek lelki állapotát. Összehasonlítja magát a másikkal, fejet hajt és a maga helyére megy. Például nem fogja tudja majd mondani egy mennynek aki keresztbe tett lábakkal ült az anyósa előtt, míg az törött lábbal gondoskodott az unokájáról: Krisztusom, az anyósomat miért engeded a Mennyországba és engem miért nem?”, mivel megjelenik előtte ez a jelenet. Emlékezni fog az anyósára
Élet a halál után
297
aki törött lábbal állva gondoskodott az unokájáról és nem lesz mersze a Mennyországba menni, de nem is férne oda. A szerzetesek pedig látni fogják a világi emberek bajait, megpróbáltatásait meg helytállásukat és ha nem éltek helyesen, fejet fognak hajtani és maguktól oda mennek ahova valók. Ott az apácák, akik nem találtak tetszésre az Istennél, hős anyákat, akik fogadalmat se tettek, áldásaik és lehetőségeik se voltak mégis hogy küzdöttek és milyen lelki magasságba jutottak. Néhány apáca pedig akik a semmiségekkel foglalkoztak és törődtek, elszégyellik majd magukat! Úgy gondolom így lesz az Utolsó Ítélet. Vagyis nem a Krisztus fogja mondani: gyere csak ide, mit csináltál?” vagy „te a pokolba mész te pedig a Mennyországba”, hanem összehasonlítja magát a másikkal és oda tart ahova való.
Az eljövendő élet – Jerondasz, hoztam édességet, hogy legyen mivel kínálnia az embereket. – Nézd, hogy örülnek! A másik életben ezt fogjuk mondani: „Milyen bolondságoknak örültünk! Mik hatottak akkor meg bennünket!”. Míg most ezekért repes a szívünk. – Jerondasz, hogy érthetjük ezt meg már most is? – Ha már most értenétek, holnapután nem mondanátok a másik életben. Mindenestre azok akik ott fenn vannak, jól érzik ma-
298
A HALÁL ÉS AZ ELJÖVENDŐ ÉLET
gukat. Tudod mivel foglalkoznak ott az Égben? Egyfolytában dicsőítik az Istent. – Jerondasz, miért hívják a halott testét „maradványnak”? – Mert ez marad a földön az emberből a halál után. Maga az ember, ami a lélek, az Égbe megy. Az Utolsó Ítéletnél az Isten feltámasztja a testet is, hogy azzal ítéltessen meg az ember, mert azzal élt és vétkezett. A másik életben mindenkinek ugyan olyan teste lesz – lelki test – ugyan olyan alkata alacsonyaknak és magasaknak, ugyan olyan kora fiataloknak és időseknek még a csecsemőknek is, mivel a lélek egyforma. Vagyis egy angyali kor fog létezni. Jerondasz, a másik életben azok akik pokolban lesznek látni fogják azokat akik a Mennyországban vannak? – Nézd, úgy ahogy azok éjjel kint vannak a sötétségben és látják azokat akik egy kivilágított szobában vannak, így azok is akik a pokolban lesznek látni fogják azokat akik a Mennyországban vannak. És ez lesz a legnagyobb gyötrelem. Megint csak úgy ahogy azok akik éjjel a fényben vannak nem látják azokat akik kívül vannak a sötétségben, így azok is akik a Paradicsomban lesznek nem fogják azokat látni akik a pokolban lesznek. Mert ha látnák az elkárhozottakat, fájna nekik, szomorkodnának gyötrelmeik miatt, és nem élveznék a Paradicsomot, de ott „nincs fájdalom…”. És nem csak, hogy nem látják őket, de nem is fognak emlékezni, hogy volt-e testvérük vagy apjuk vagy anyjuk, ha nincsenek ők is a Paradicsomban. „Azon a napon eltörlődik
Élet a halál után
299
az összes emlék” mondja a Halotti Szertartás zsoltárja. Mert, ha emlékeznének rájuk, hogyan lenne Paradicsom? Ráadásul azok akik a Paradicsomban lesznek, azt fogják hinni, hogy nincsenek más emberek, a bűneikre sem fognak emlékezni amiket elkövettek. Mert, ha emlékeznének, jóravalóságból nem bírnák elviselni a tudatot, hogy elszomorították az Istent. A Mennyországban pedig mindenkinek különböző mértékű lesz a boldogsága. Van akinek egy ujjnyi öröme lesz, másnak egy pohárnyi, megint másnak egy tartájnyi. Mindenki azonban teljesen elégedett lesz és nem fogja ismerni a másik boldogságának mértékét. Azért rendezte így a Jó Isten, mert ha az egyik tudná a másikról, hogy boldogabb, nem lenne Paradicsom, mivel ott lenne a „miért boldogabba másik nálam?” Vagyis mindenki a Mennyországban lelki szemeinek tisztasága szerint fogja látni az Isten dicsőségét. A látást azonban nem az Isten fogja szabályozni, hanem mindenkinek a maga tisztaságától fog függeni. – Jerondasz, van aki nem hiszi, hogy van pokol és Paradicsom. – Nem hiszik, hogy van pokol és Paradicsom? Létezhet-e, hogy a halottak a nem létbe legyenek, holott lelkek? Az Isten halhatatlan és az ember kegyelemből halhatatlan. Következésképp a pokolban is halhatatlan lesz. Ezenkívül a lelkünk már ebben az életben megéli a Paradicsom és a pokol egy részét attól függően, hogy milyen állapotban van. Mikor valakinek lelkiismeret furdalása van és félelmet érez, kétségbeesést, reménytelenséget vagy eluralkodik rajta a gyűlölet vagy az irigység stb. akkor a pokolban él. Míg mikor szeretet lakozik benne, öröm, békes-
300
A HALÁL ÉS AZ ELJÖVENDŐ ÉLET
ség, szelídség, jóság stb., akkor a Paradicsomban él. A hangsúly a lelken van, mert az érez örömet és fájdalmat. Na, menny egy halotthoz és mond el neki a legjobb híreket, például „megjött a testvéred Amerikából” stb., nem fog érteni semmit. Ha eltöröd a kezeit, lábait, megint csak nem fogja észrevenni. Vagyis a lélek az ami érez. Mindezek nem vetnek fel kérdéseket bennük? Vagy tegyük fel, látsz egy szép és kellemes álmot, örülsz, repes a szíved és nem akarod, hogy véget érjen. Felébredsz és szomorú vagy mert felkeltél. Vagy látsz egy csúnya álmot, hogy elestél például és eltörted a lábadat, szenvedsz és sírsz. A gyötrelemtől könnyes szemekkel ébredsz, látod, hogy nem történt veled semmi és azt mondod: „Szerencsére álom volt!”. Vagyis a lélek vesz részt. Egy rossz álomtól jobban tud szenvedni valaki mint a valóságban, ahogy a beteg is jobban szenved éjszaka mint nappal. Így amikor meghal az ember és a pokolra jut, még keservesebb lesz. Gondoljátok el, hogy valaki örökké egy rémálmot él át és a végtelenségig gyötrődik! Itt néhány percre nem tudsz elviselni egy rossz álmot, képzeld most el örökké – Isten őrizzen -, hogy bánatos légy. Ezért jobb ha nem megyünk a pokolba. Ti mit gondoltok? – Annyi ideje már, Jerondasz, küzdünk, hogy ne jussunk kárhozatra, azt mondja, oda fogunk jutni? – Ha nem gondolkozunk, oda fogunk jutni. Én azt kívánom mindenki a Paradicsomban legyen és senki se a pokolban…Nem jól mondom? Nagyon durva, azok után amit az Isten tett értünk emberekért, hogy a pokolra jussunk és elszomorítsuk Őt. Isten őrizzen, ne csak az embereket, de még egy madár se jusson a pokolba.
Élet a halál után
301
A Jó Isten adjon nekünk helyes megbánást, hogy jó lelki állapotban találjon bennünket a halál és átköltözzünk a Mennyei Királyságába. Ámin.