Áruszállítási rendszerek

Áruszállítási rendszerek 1. Az áruszállítási rendszerek feladatai Általános megfogalmazás: anyagok, termékek helyváltoztatása az értékteremtő lánc résztvevői, ill. egy vállalat különböző telephelyei között. Gazdálkodó szervezetek (vállalatok) szempontjából: a külső anyagáramlási kapcsolatok megteremtése egyrészt az ellátói környezettel (beszállítókkal), másrészt a felhasználói, fogyasztói környezettel (vevőkkel). Logisztikai szemléletmódban: az anyagáramlás, és a hozzá kapcsolódó információ-áramlás megvalósítása a vállalatok közötti logisztikai láncokban (a mikrologisztikai rendszerek között). A személy- és az áruszállítás összehasonlítása Jellemzők Homogenitás (a szállítás tárgya) A szállításhoz kapcsolódó egyéb logisztikai folyamatok (pl. rakodás, tárolás) szükségessége A kereslet (igények) térbeni és időbeni megoszlása Kiszámíthatóság, tervezhetőség

Személyszállítás Homogén (utasok)

Áruszállítás Inhomogén (különböző áruk)

Nem szükséges

Szükséges

Térben és időben megoszló, decentralizált Kevésbé jó

Térben és időben koncentrált Jó

Az áruszállítási feladatok főbb jellemzőit meghatározó tényezők - a szállításra kerülő áruk, ill. szállítási egységek jellege (MIT?) - az egyszerre szállítandó árumennyiségek (a küldemények) nagysága (MENNYIT?) - a feladási és a rendeltetési helyek egymáshoz viszonyított földrajzi (külföldi, belföldi) elhelyezkedése (HONNAN – HOVÁ?) - a szállítások gyakorisága, rendszeressége (MILYEN GYAKRAN?) - a szállítások időtartamával, időpontjával kapcsolatos korlátok, kötöttségek (MIKOR, MENNYI IDŐ ALATT?)

2

Áruszállítási feladatok: - nemzetközi (kontinentális, transzkontinentális) - belföldi (távolsági, körzeti /regionális/, helyi /városi/)

2. Az áruszállítások főbb csoportjai a feladatok megoldásában közreműködők szempontjából Közforgalmú (közhasznú) szállítások: - fuvarozó vállalatok végzik más, ipari vagy kereskedelmi vállalatok megbízásából - szállítmányozók (speditőr), közvetítő szerep a fuvarozók és a fuvaroztatók között - KEP (Kurier-, Express-, Paketdienste) CEP (Courier Express Parcel) Futárszolgálatok: kis csomagok (3 kg), iratok személyes kisérése, átadása, kézbesítése. Express szállítási szolgálatok: a szállítások gyorsaságára helyezik a hangsúlyt, adott időintervallumon belüli szállítást vállalnak. Nem korlátozzák a darabáruk méretét és tömegét. Csomagszállító szolgálatok: a szállított darabáruk méretét, tömegét korlátozzák (Magyar Posta 5 kg, Német Posta 31,5 kg). Nem közforgalmú (nem közhasznú) szállítások: ipari és kereskedelmi vállalatok saját járműveikkel végzik. Oka: - a szállítások szorosan kapcsolódnak a technológiai folyamatokhoz - a szállított áruk sajátosságai miatt speciális járművekre van szükség - rendszeresen, nagy gyakorisággal ismétlődő feladatok – a saját járműpark gazdaságosan üzemeltethető - a járművezetőnek egyéb feladatai is vannak (rakodás, elszámolás stb.) - járműreklám – image. A nem közhasznú szállítások jelentősége csökken, mert a logisztikai szolgáltatók is tudják teljesíteni a különleges követelményeket.

3

3. Az áruszállításokat megvalósító fizikai folyamatok – RST folyamatok

Logisztikai alapfolyamatok, feladatuk a térbeli és időbeli különbségek áthidalása. Rakodás: feladata az áruk helykoordinátáinak megváltoztatása. - berakás: T

R

S

- kirakás: S

R

T

- átrakás: -- közvetlen: S1 -- közvetett: S1

R R1

S2 közbenső tárolás nélkül T R2 S2 közbenső tárolással

A rakodóhelyek főbb csoportjai: - üzemi (vállalati) rakodóhelyek, az alapanyag, ill. a készáru raktárhoz kapcsolódva - közlekedési átrakóhelyek, különböző közlekedési alágazatok csatlakozó helyein Szállítás: feladata a térbeli különbségek helykoordinátáinak megváltoztatásával.

áthidalása

az

áruk

Tárolás: feladata a termelés és a felhasználás, ill. a termelés egyes fázisainak időbeni üteme közötti eltérések kiegyenlítése. Egyéb funkciók: az áruk mennyiségi és minőségi megőrzésén túl, készletezés, gyűjtés, elosztás, csomagolás, mérlegelés, címkézés, komissiózás.

A raktárak csoportosítása a főbb funkciók szerint: - termelő üzemi raktárak (alapanyag, félkésztermék, késztermék) - kereskedelmi raktárak - egyéb (közlekedési átrakóhelyi raktárak, közraktárak stb.)

4

4. Szállítási láncok Egymással műszaki és szervezési szempontból összekapcsolt (összehangolt) RST folyamatok sorozata az áruáramlás megvalósítása céljából. Fajtái: - közvetlen (egytagú): egy pályán, azonos járművel

nincs átrakás!

- összetett (többtagú): több jármű, különböző pályákon, különböző közlekedési alágazatok együttműködésével szükséges az átrakás! -- hagyományos megoldású: közvetlenül az áru, vagy az ER kerül átrakásra -- kombinált: az árut tartalmazó intermodális egység kerül átrakásra

5. A különböző közlekedési alágazatok jellemzése és összehasonlítása áruszállítási szempontból Vasúti szállítás - alkalmazási terület: - előnyök: - hátrányok: Közúti szállítás - alkalmazási terület: - előnyök: - hátrányok: Vízi szállítás - alkalmazási terület: - előnyök: - hátrányok: Légi szállítás - alkalmazási terület: - előnyök: - hátrányok: Csővezetékes szállítás - alkalmazási terület: - előnyök: - hátrányok:

5

6. Az áruszállítási teljesítmények, az áruszállítási igények alakulása Közlekedési munkamegosztás (Modal Split) az áruszállításban A vasúti szállítás részaránya csökken, a közútié nő. A közúti szállítás térnyerésének fő okai: - rugalmasság - kisebb beruházási igény - gyorsaság - háztól – házig szállítás Az áruszállítási igények alakulása Az igények növekedése várható: 2000-hez képest 2020-ig 50 %-os növekedés várható. Okok: - Globalizáció - EU-integráció - A gyártási mélység csökkenése - Korszerű gyártási és kereskedelem-szervezési eljárások (rendelésre gyártás, JIT, ECR) elterjedése - Termékválaszték növekedése - A termékek életciklusának csökkenése. Alapvető célkitűzés Európában a közúti forgalom vasútra és vízi útra terelése, elsősorban a kombinált szállítások kiterjesztésével.

7. Az áruszállítási rendszerek fejlesztésének fő irányai A közlekedési infrastruktúra (pálya, jármű) fejlesztése - Elsősorban a páneurópai közlekedési folyosók (IV, V, VII, X, Duna, Bp.-Belgrád vasútvonal) mentén - Kombinált (intermodális) szállítás fejlesztése, a környezetkímélő alágazatok részarányának növelése - Intermodális logisztikai szolgáltató központok kiépítése (OLSZK hálózat: 11 régióban 13 központ) - Intelligens közlekedési rendszerek fejlesztése (számítógépes szállításirányítás, jármű- és küldeménykövetés) Európai parlament 2007. július: Európai Áruszállítási Logisztikai Cselekvési Terv GKM: Magyar Logisztikai Stratégia

6

8. A szállításra kerülő áruk jellemzése 8.1 Az áruk jellemzői logisztikai szempontból - Fizikai jellemzők – meghatározók az RST folyamatok szempontjából - Időbeli, eltarthatósági követelmények – meghatározók a szállítási idő, és/vagy a járművek tekintetében (friss áruk, mélyhűtött áruk: megszakítás nélküli hűtőlánc) - Az áruk kockázati jellemzői (veszélyes áruk, lopási veszélynek kitett áruk) - Az áruk értéksűrűsége: érték/tömeg, érték/térfogat Fajlagos szállítási költség Készletezési költség Nagy értéksűrűségű áru Kis értéksűrűségű áru

kicsi nagy

nagy kicsi

- Díjszabási szempontból: kocsirakományú áru, kisáru (db áru) 8.2 Az áruk jellemzői az RST folyamatok szempontjából - Főbb árucsoportok -- darabáruk -- ömlesztett tömegáruk -- folyadékok -- gázok -- egyéb áruk (pl. élő állat) - Darabáruk: szilárd, vagy szilárd burkolattal ellátott áruk, egyedileg, vagy ER formájában szállítva, alakjukat nem, vagy csak kis mértékben változtatják meg. - A darabáruk jellemzői szállítási-rakodási szempontból: -- tömeg -- befoglaló méretek -- alak -- kezelhetőség kézzel géppel alátámasztva (emelővillával) függesztve (daruhoroggal) -- mechanikai hatásokra való érzékenység -- időjárási hatásokra való érzékenység -- egyéb különleges tulajdonságok (gyúlékony, robbanékony, romlandó stb.)

7

Ömlesztett tömegáruk: különböző szemnagyságú részekből álló, de egynemű anyagok (pl. szén, sóder, termények), amelyeket egyszerre, nagyobb tömegben, csomagolatlanul szállítanak. - Az ömlesztett tömegáruk jellemzői szállítási-rakodási szempontból: -- szemcsenagyság, szemcsealak -- szemösszetétel -- fajlagos tömeg -- belső súrlódás és kohézió -- természetes rézsűszög -- nedvességtartalom -- időjárási hatásokra való érzékenység -- egyéb sajátosságok (koptató hatású, gyúlékony, robbanékony, ragadós, porképző stb.) 8.3 Az áruk jellemzői díjszabási szempontból - Mérőáru: nemzetközi forgalomban az áruk terjedelmességének mérésére (pl. 3 m3 térfogatú, 1 t tömegű áru = 3 x mérő) Általában a 3 x mérőnél terjedelmesebb árukra pótdíj fizetendő, az 1 x mérőnél kisebb árukra a súlydíjat alkalmazzák - Kocsirakományú küldemény: tömege legalább 5 t, vagy amelynek szállításához kizárólagos járműhasználatot ír elő a jogszabály (pl. élő állat) - Kisáru küldemény: 5 t-nál kisebb tömegű darabáruk, más áruval együtt, gyűjtőforgalomban, személyvonattal továbbítják (megszűnt!) - A közúti árufuvarozásban csak irányelvek (ajánlások) vannak, rugalmas tarifa 9. Veszélyes áruk Tulajdonságaik révén veszélyeztetik az RST folyamatok során az emberek, állatok életét, egészségét, és/vagy károsak a környezetre A veszélyes áruk szállítására vonatkozó jogszabályok - Vasúti szállítás: COTIF Egyezmény RID Függelék - Közúti szállítás: ADR szabályzat - Légi szállítás: ICAO és IATA - Tengeri szállítás: IMDG – Code A veszélyes áruk főbb csoportjait az ADR és a RID 9 veszélyességi osztályba sorolja.

8

10. Csomagolás és egységrakomány képzés 10.1 Csomagolás A termékek 98 %-a eredeti állapotában alkalmatlan a szállításra, tárolásra, értékesítésre. A csomagolás feladatai - védelmi áru védelme az RST igénybevételektől és a tudatos károkozástól (lopás, termékcsere) környezet védelme a veszélyes, mérgező, szóródó árukkal szemben - raktározási, szállítási, árukezelési könnyű kezelhetőség egymásra rakhatóság egységes méretek gépesített, ill. automatizált am-ó, rakt-ó rendszerekben való alkalmazhatóság - áruazonosítási, információ hordozó (aut. Áruazonosítás, elektronikus adathordozó) - értékesítési, marketing szerep („néma eladó”) - felhasználói (jó megfoghatóság, nyitás, zárás) A csomagolás fajtái rendeltetés szerint - fogyasztói (amiben megvesszük, közvetlenül érintkezik a termékkel) - gyűjtő (meghatározott mennyiségű azonos termék, vagy fogyasztói csomagolás védőburkolata, a log-ai és ker-i tevékenységek támogatására) - szállítási (raktározási, szállítási, árukezelési funkció) Az egyes kategóriák átfedhetik egymást (TV fogyasztói csom-a egyben szállítási is). A csomagolásokra és újrahasznosításukra nemzetközi előírások (EU, ISO, CEN /Európai Szabványügyi Szervezet/).

9

10.2 Egységrakományok az áruszállításban Egységrakományok: kisebb méretű és tömegű árukat nagyobb méretű és tömegű, géppel kezelhető egységekké fogunk össze. Az egységrakomány lehetővé és egyben szükségessé teszi a gépesítést. Az egységrakományos szállítás előnyei - az árukezelési, rakodási műveletek számának csökkenése - az árukezelési, rakodási műveletek gépesítése, automatizálása - egységes (integrált) szállítási láncok kialakítása (a termeléstől az értékesítésig) - az áruátvételi, árukezelési idők csökkenése - a szállított áruk védelme - csomagolási költségmegtakarítások - helytakarékos gépesített, ill. automatizált tárolási technológiák alkalmazása - dézsmálás elleni védelem Az egységrakományos szállítás hátrányai - az egységrakomány-képző eszközök viszonylag magas ára - tömeg- és térfogatveszteség - üres egységrakomány-képző eszközök visszaszállítása

Egységrakomány-képző eszközök

10.3 Rakodólapos egységrakományok A rakodólapok csoportosítása - kialakítás szerint -- sík rakodólapok (szabványos csereraklapok, üzemi raklapok, egyszeri felhasználású rl-ok) -- sík rakodólapok kiegészítő tartozékokkal (támasztókarok, keretek, rakoncák) -- oldalfalas rakodólapok (tömör, huzalhálós, összehajtható) -- speciális (hordószállító) - anyaguk szerint (fa, fém, műanyag, hullámpapír, préselt papír) - kezelhetőség szerint (két oldalról, négy oldalról)

10

A sík rakodólapos rakományok kialakításának főbb szempontjai -

a rakfelület minél jobb kihasználása a csomagokat a legnagyobb felületükön, kötésben kell elhelyezni a rakomány tömege ne haladja meg a raklap teherbírását a rakomány magassága max. 1 – 1,5 m megfelelő rakományrögzítés

A rakodólap és a csomagméretek összhangja - Európai Csomagolási Szövetség Modulus rendszer (23 rakminta, 100 %-os rakfelület-kihasználás) - MSZ 227-75 a szállítási csomagok külső méretei összehangolása

Az áruk biztonságos elhelyezése és rögzítése a rakodólapon - ER-képzés közben (kötésben, csúszásgátló köztes anyagok, érdesített felületű csomagoló eszköz, ragasztóanyag) - Er-képzés után: (támasztó keretek, pántolás, fóliás burkolás)

A rakodólapos rakományok rögzítése a járművekben - hézag nélküli rakodás - hézagok kitöltése (párnázó anyagokkal, légpárnákkal, eltolható válaszfalak, keresztirányú rögzítő rudakkal, hevederekkel, ékelés, kitámasztás)

10.4 Konténerek Ismételten felhasználható, többnyire zárható (szállítótartályok). Jellemzőik: - könnyen kezelhetők, rakodhatók, - könnyen meg- és kirakhatók, - űrtartalmuk legalább 1 m3

szállítási

segédeszközök

11

A konténerek csoportosítása - méret szempontjából -- kiskonténerek (V = 1 – 3 m3) -- közepes konténerek (V > 3 m3, H < 20 láb, kb. 6 m) -- nagykonténerek (V > 3 m3, H ≥ 20 láb) - a bennük továbbítható áruk szempontjából -- általános célúak -- speciálisak Kiskonténerek - általában gördíthető kivitelűek, üzletek áruellátására használják, önrakodó tehergépkocsikkal szállítják, - általános célú MÁV kiskonténerek (A, B, C, szétszedhető oldalfal) - speciális -- kereskedelmi -- hűtő (pl. kórházi ételszállító) -- ömlesztett anyag szállító (merevfalú, hajlékony falú) -- folyadékszállító Közepes konténerek - általános célú -- ISO szerinti 3A (homlokajtós, függesztve és alátámasztva is kezelhetők, 10 m3, 5t bruttó tömeg) -- logistikbox (4-6 raklap befogadóképesség, nagy teherbírású tető, redőnyös homlok- és hátfal, villazsebek, kompatibilis a csereszekrényes szállítással) - speciális (folyadékszállító, szemétszállító) Nagykonténerek - általános célú -- ISO 1 sorozatú konténerek (1A = 40 láb, 1B = 30 láb, 1C 20 láb hosszú), valamint magasított 1AA, 1BB, 1CC -- „hosszú” konténerek (45 láb = 13,72 m, 48 láb = 14,64 m, 53 láb = 16,165 m) - speciális (hőszigetelt, szétszedhető)

tankkonténer,

nyitott,

összehajtható,

12

10.5 A légi áruszállítás ER-képző eszközei (ULD: Unit Load Device) Sajátosságaik - kis saját tömeg, könnyű szerkezet - a repülőgépek rakteréhez illeszkedő alak (igloo) - alaplapjaik szélei perforáltak a rakodótérbeni rögzítés érdekében - megengedett rakomány magasság -- az alsó raktérben (Lower Deck) 1,63 m -- a felső raktérben (Main Deck) 2,44 m Főbb típusaik - rakodólap (PGE/PZE 606 x 244 x 6 cm, 15 m2, saját tömeg 500 kg, hálós rögzítés) - konténerek -- LD3 a legelterjedtebb, 156 x 201 x 163 cm, 3,2 m2, saját tömeg 100 kg, bruttó tömeg 1588 kg -- AAY 318 x 224 x 160 cm, 7,2 m2, bruttó tömeg 6804 kg 10.6 Segédeszköz nélküli egységrakomány-képzés Az áruk összefogása egyszerűbb eszközökkel (kender- vagy sodronykötél, textil vagy műanyag heveder). Alkalmazási terület - amikor nem lehet a szabványos rakodólapokat és konténereket használni (hosszú szálanyagok, csövek, fűrészáruk stb.) - kis értéksűrűségű áruk szállításakor, amikor nem gazdaságos a szabványos rakodólapok és konténerek használata (mezőgazdasági termények) Előnyök: - olcsóbb eszközök - kisebb saját tömeg és térfogat kisebb veszteségek - az egységbefogás eszközeit általában nem kell visszaszállítani - javítási, karbantartási költségek nem merülnek fel Módszerek: - szabályos, egyforma alakú és méretű áruk (pl. tégla) rögzítés nélküli kötésbe rakása szorítóvillás(pofás) megfogással mozgathatók - átkötés: közel azonos alakú és méretű áruk (gömbfa, csövek, rudak stb.) esetén - kötegelés, pántolás: egyforma alakú és méretű árukból (pl. fűrészáru) szilárd, geometriailag meghatározott alakú egységek képzése - hálós ER-képzés: mezőgazdasági termények rakodására - rakodószőnyeg: zsákolt áruk darus rakodása közbeni összefogásra

13

11. A rakodás, szállítás és tárolás közbeni (RST) áruigénybevételek Az RST igénybevételek főbb csoportjai - mechanikai - klimatikus - sugárzási - biológiai 11.1 Mechanikai igénybevételek - statikus (hosszantartó: halmaznyomás) - dinamikus (lökésszerű: az áru leesésekor, szállítás közben) Halmaznyomás: az áruk, csomagok közvetlen egymásra helyezésekor fordul elő. Mindig a halmazban legalul lévő árut, csomagot éri a legnagyobb terhelés. - Egyenletes árueloszlást feltételezve adott h magasságban a p halmaznyomás értéke: p = (H – h)ρg (N/m2) ahol H – a halmaz teljes magassága (m) ρ – az áru fajlagos tömege (tapasztalati átlag: ρ = 700 kg /m3) A nyomás egy adott magasságban a felette lévő halmaz (vízoszlop) magasságától függ. - Sík rakodólapos rakományok egymásra helyezésekor: -- a legalsó rakomány legfelső árurétegét terhelő nyomófeszültség σ1 =

( z − 1)m ⋅ g Al

(N/m2)

-- a legalsó rakomány alsó árurétegét terhelő nyomófeszültség σ2 =

ahol

z⋅m⋅ g Af

(N/m2)

z – az egymásra helyezett rakodólapos rakományok száma m – egy rakodólapos rakomány bruttó tömege (kg) Al – a rakodólapok lábösszekötőinek felülete (m2) Af – a rakodólapok fedlapjának felülete (m2)

Mivel z > 2 esetén σ 1 > σ 2 , a csomagolóanyag, ill. az áru sérülésének veszélye nélkül egymásra helyezhető rétegszám:  σ ⋅ 0,414  z meg =  m  int  m⋅ g 

14

Az áru leesése: gondatlan árukezelés, vagy a szállítójármű hirtelen indítása, megállása okozhatja. Az m tömegű áru h magasságból leesve F ütközési erőt produkál F=

m⋅ g ⋅h , ahol f a fékezési úthossz. f

Szállítás közbeni igénybevételek: - gyorsítás, lassítás - pályaegyenetlenségek következtében -- vasúti szállítás sínillesztések váltók -- közúti szállítás -- vízi szállítás

útburkolat egyenetlenségei, kátyúk hullámzás

- a pálya függőleges és vízszintes vonalvezetése következtében - közúti szegélykőnek ütközéskor - vasúti tolatás közben 11.2 Klimatikus igénybevételek Klíma: adott hely átlagos időjárása; földrajzi, évszaki, napszaki adottságoktól függ. - légmozgás -- orkán, hurrikán, tájfun hullámzás -- fedélzeti rakományokra felcsapódó víz - légköri szennyeződések -- égéstermékekkel (kénnel) szennyezett füstgázok (szmog) -- a tengeri levegő sótartalma a nedvességgel együtt korróziót okoz -- homok, por - hőmérsékleti hatások -- hőre érzékeny termékek hűtött vagy fűtött járművekben -- műanyag csomagolószerek melegben meglágyulnak, hidegben rideggé, törékennyé válnak -- víztartalmú áruk szétfagyás, vasúti kocsiba való befagyás - csapadék és légnedvesség -- kívülről jövő hatások: átázás, nedvesedés korrózió -- csomagok belsejében: páralecsapódás kondenzvíz

korrózió

15

11.3 Sugárzási igénybevételek - napsugárzás, fénysugarak hatása -- papír, szövet a színét változtatja, kifakul -- élelmiszerek, fényképészeti anyagok tönkremennek -- műanyagok gyorsabban öregednek, merevvé válnak - radioaktív sugarak veszélyes anyagok bocsátják ki, különleges előírások vonatkoznak rájuk 11.4 Biológiai igénybevételek - mikroorganizmusok -- penészgombák -- baktériumok

nedvesség és meleg együttes hatására

- rovarok, rágcsálók -- termeszek -- egér, patkány

12. Szállítójárművek és megrakásuk szempontjai 12.1 A vasúti áruszállítás járművei A vasúti teherkocsik főbb csoportjai: - általános célú - speciális - kombinált szállításhoz alkalmazott Önürítő vasúti kocsik: kevésbé érzékeny ömlesztett tömegáruk rendszeres, nagy mennyiségű szállítására. Előnyök: - a kirakáshoz nincs szükség rakodógépre - gyors ürítés Hátrányok: -

a kirakóhelyen szintkülönbségre van szükség kedvezőtlen teherbírás/saját tömeg viszony kedvezőtlen térfogat-kihasználás magas beszerzési ár magas fenntartási költségek

Főbb csoportjaik az ürítés módja szerint: - fenékürítésűek (fenékajtókon keresztül) - oldalürítésűek (oldalajtókon keresztül és/vagy billentéssel)

16

Fenékürítésű kocsik: - gondola kocsik (sík padló, lehajtható ajtók) -- előnyeik: * darabáruk szállítására is alkalmazhatók * egyszerű szerkezet * kedvező teherbírás/saját tömeg viszony -- hátrányaik: * nehézkes ürítés a kis lejtésű ajtók miatt * az ajtók nyitása és zárása balesetveszélyes és munkaigényes - tölcsérkocsik (tölcsérszerűen kialakított kocsifenék, sínek közé ürítő ajtók) -- előnyeik: * egyszerűbb nyitás, zárás * kevésbé balesetveszélyes -- hátrányaik: * kedvezőtlen térkihasználás * tapadós anyagok felboltozódhatnak Oldalürítésű kocsik: - nyeregpadlós kocsik (a padló hossztengelyében végigfutó „szamárhát”, az oldalfalak felül ágyazott ajtószárnyak) -- előny: * kisebb felboltozódás veszély -- hátrány: * kedvezőtlen térkihasználás - garatkocsik (nyeregpadlós kocsik magasított oldalfalú változata) - Talbot kocsik (teknő alakú kocsiszekrény, a befelé lejtő padlórészek maguk az ajtók) -- előnyeik: * kedvező ürítési viszonyok * a kiömlő anyag mennyisége szabályozható, elzárható -- hátrányaik: * kedvezőtlen térkihasználás * magasan van a tömegközéppont

17

Billentve ürítő kocsik: - egy oldalra billenő kocsik - két oldalra billenő kocsik - billenő teknős kocsik - emelve billenő kocsik - középre billenő kocsik Az ürítéshez szükséges létesítmények A létesítmények kialakítását befolyásoló tényezők: - az önürítő kocsik típusa - az egyszerre kirakandó árumennyiség - a kirakóhely térségében tárolandó árumennyiségek - helyi sajátos körülmények (pl. terepviszonyok) A létesítmények kialakítási változatai: - emelt vágányok -- kis tárolókapacitás -- 1,5….3 m magas földtöltésen elhelyezett vágányok -- oldalfalaik előre gyártott vasbeton elemekből készülnek - kirakóhidak -- 6…10 m magas építmények -- nagyobb tárolókapacitás -- vasbeton szerkezetekből készülnek - tárolóhombárok -- terepszint alá süllyesztett -- magas hombár -- tárolómedence (elsősorban billenő kocsikhoz) -- tárolómedence vasbeton kirakóhíddal 12.3 A közúti áruszállítás járművei A közúti szállítójárművek főbb csoportjai - tehergépkocsik (általános célú, speciális) - pótkocsik (általános célú, speciális) - vontatók Önürítő és önrakodó közúti szállítójárművek - önürítő -- billenőszekrényes (hátra, oldalt, vagy kombinált irányba) -- kényszerürítésű (a rakfelület síkjában folyamatos működésű szállítógép) -- lejtős rakfelületű (nyeregpadlós) -- dömper (kül-es alakú, bill-hető kocsiszekrény, jó terepjáró kép.)

18

- önrakodó -- forgódarus -- emelőhátsófalas -- billenőkeretes A közúti áruszállítás járműveire vonatkozó legfontosabb EU-normatívák - legnagyobb külső méretek -- hosszúság szóló jármű 12 m nyerges szerelvény 16,5 m pótkocsis szerelvény 18,75 m -- szélesség -- magasság

2,55 m 4,0 m

- legnagyobb megengedett össztömeg -- egy tengelyre -- iker tengelyre -- járműszerelvény -- kombinált szállítás szerelvénye

10 t 16 t (tengelytáv: 1,3…1,8 m) 40 t 44 t

- vita folyik az EU-ban a 25 m-nél hosszabb, és 60 t-nál nehezebb (össztömeg) járművek közlekedésének engedélyezéséről. 12. 4 A vízi szállítás járművei A vízi járművek főbb csoportjai - folyami (belvízi) hajók - tengeri hajók - folyami-tengeri hajók A belvízi áruszállítás járművei - motoros vontató- és tolóhajók -- nincs rakterük -- uszályok vontatására vagy tolására alkalmasak - uszályok -- motorral nem rendelkeznek -- csak a szállítandó áru elhelyezésére szolgálnak - önjáró uszályok -- van fedélzeti motorjuk -- van rakterük -- nincs saját rakodó-berendezésük

19

Tengeri áruszállító hajók - darabáru szállító tengeri hajók (saját rakodóberendezés) - folyékonyáru szállító hajók (olaj, gáz, vegyianyag, szivattyú a hajón, vagy a parton) - szárazáru szállító hajók (több, egymástól elválasztott raktér) - ömlesztett rakományokat szállító hajók (szén, érc, gabona, nincs rakodóberendezés) - darabáru szállító hajók több fedélzettel - kombinált áruszállító hajók (olaj, ill. ömlesztett árukhoz) - hűtőhajók - a kombinált szállításban résztvevő speciális hajók 12.5 A légi áruszállítás járművei Merevszárnyú repülőgépek - utasforgalomból kivont, átalakított gépek - személy- és áruszállító gépek - áruszállító gépek Forgószárnyú repülőgépek: különleges feladatokra, nehezen megközelíthető terepen Léghajók: túlméretes, túlsúlyos áru szállítására 13. A szállítójárművek rakodása Általános szempontok - a rakodás általában a fuvaroztató feladata, kivétel a kisáru (régebben darabáru), amelyet a fuvarozó rakodik - a rakodást végző felelős a méretbeli és teherbírási kötöttségek betartásáért, valamint a rakomány rögzítéséért - a fuvarozó (gépjárművezető) kötelessége a rakodás ellenőrzése Méretbeli kötöttségek - rakszelvény – semmi sem nyúlhat túl rajta - közúti rakszelvény: 2,5 x 4 m - vasúti rakszelvény: -- közép-európai: 4650 x 3150 mm -- európai tranzit: 4280 x 3150 mm - rakminta - a rakománnyal igénybe vehető hosszúság - a rakományok tömegével kapcsolatos kötöttségek - rakodási szabályok

20

Áthidaló eszközök és szerkezetek (rámpakiegyenlítők) Feladatuk a szállítójárművek rakfelülete, valamint az emelt szintű rakodók közötti vízszintes és függőleges távolság áthidalása. Szintkülönbségek: - vasúti járművek esetén: 1…3 cm - közúti járművek esetén: 20…40 cm Vízszintes távolságok: - vasúti járművek esetén: 15…20 cm - közúti járművek esetén: 0 (hátoldali beállás), 15…30 cm (hosszoldali beállás) Szokásos megoldások - áthidaló lemezek -- 2…4 t teherbírás, 0,5…1,8 m hossz, 1,5…2 m szélesség, 400 mm áthidalható távolság, max. hajlásszög 100 -- kialakítás szerint: egyszerű, sínben eltolható, gördíthető - áthidaló szerkezetek -- rakodóhoz kapcsolt -- rakodóba épített - emelőasztalok -- az emelt szintű rakodó pótlására is használják -- ollós kialakítású, elektrohidraulikus működtetésű szerkezetek -- nyomógombbal irányíthatók -- 2…4 t teherbírás, 1,4…1,6 m emelési magasság, változó asztalméret - zsilipkapus megoldások -- időjárás elleni védelem -- áthidaló szerkezettel együtt -- a raktárépület külső falán kívül is lehet

21

Kombinált áruszállítási rendszerek 1. Az áruszállítási rendszerek feladatai: a vállalatok külső anyagáramlási kapcsolatait hozzák létre. 2. Szállítási láncok - közvetlen szállítás: a szállítás egy járművel történik, pl. közúti száll., vagy iparvágányról-iparvágányra; - összetett szállítás: több szállítójármű, különböző pályákon; rendszerint több közlekedési alágazat működik közre; --- hagyományos megoldás: az árut, vagy az ER-t rakják át; --- kombinált szállítás: konténert, vagy járművet raknak át. 3. A kombinált szállítás fogalma - két vagy több közlekedési alágazat vesz részt egy adott feladat végrehajtásában, - az áru egy szállítási (intermodális) egységben jut el a feladótól a címzettig, - nem közvetlenül az áru, hanem a konténer, a csereszekrény, vagy a jármű kerül átrakásra. Alapvető cél: az egyes alágazatok közötti - sok szempont alapján - optimális munkamegosztás kialakítása.

A kombinált szállítási rendszerek csoportosítása: - konténeres szállítás, - huckepack szállítás (tágabb értelmében véve): -- közúti/vasúti, -- közúti/vízi, -- vasúti/vízi, -- folyami/tengeri. A kombinált szállítás kialakulásának, fejlesztésének okai: - közutak túlterheltsége, - környezetvédelem, - gazdaságosság. Csak nagyobb távolság - 500-700 km felett - éri meg. Ezért nálunk inkább a tranzit és az export-import szállítások esetén kerül előtérbe.

22

A kombinált forgalom növelésének célkitűzései: - a környezetszennyezés és a zajártalom csökkentése, - a közutak zsúfoltságának csökkentése, - a biztonság növelése, - a közutak elhasználódásának mérséklése, - a vasút és a vízi út szabad kapacitásainak kihasználása, - a közúti fuvarpiac megvédése. A kombinált forgalom termináljai a közlekedési alágazatok kapcsolódási helyei. A kombinált forgalom hazai termináljai: - konténer kezelő állomások, - vasúti konténer terminálok, - kikötői konténer terminálok, - kombiterminálok, - Ro-La terminálok, - Ro-Ro terminálok, - átrakó terminál (Záhony).

4. Konténeres szállítás A konténeres szállítás kialakulása, fejlődése: - már az első világháborúban megjelent (az amerikai hadsereg utánpótlására), - a kereskedelemben a tengerhajózási társaságok terjesztették el ---- a hajók rakodási idejének megrövidítésére, - hazai viszonylatban először - a 70-es években - a közepes konténereket használták, majd az ISO 1C, ill. az ISO 1A terjedt el, ez utóbbi a tengerentúli forgalomban.

A nagykonténerek szállítójárművei: - vasúti ---- pőrekocsik, ill. spéci konténerszállító kocsik, - közúti ---- normál, spéci, önrakodó, - belvízi hajók --- a hagyományos eszközök (hajók, uszályok) megfelelők, - tengeri hajók ---- spéci rögzítőszerkezetekkel ellátott járművek.

23

A nagykonténerek rakodása A konténerek szállításához kapcsolódó rakodási, mozgatási feladatok - a konténerterminálokon: -- közvetlen átrakás, -- lerakás, tárolótérre helyezés, felrakás, -- tárolótéri áthelyezés. - a fuvaroztatók telephelyein: -- uaz, mint fent, az átrakás nélkül. A nagykonténerek rakodógépei: Konténerek megfogása: ----- szpréderrel ----- villával - bakdaruk, ill. spéci kikötői daruk, - sínpályához nem kötött eszközök -- teleszkópgémes rakodók, -- nyeregkocsik, -- oldal-, ill. homlokemelésű targoncák, -- önrakodó tehergépkocsik, - speciális megoldások (pl. ACTS, logistikbox stb.).

5. Közúti-vasúti kombinált szállítás Kialakulása: - USA → nincs felsővezeték → nincs rakszelvény-probléma - katonai alkalmazások (II. vh.) Rakszelvény-problémák: - túlnyúlás felfelé - levágott sarkok Rakodási problémák: - normál kialakítású közúti jármű --- speciális kialakítású vasúti kocsi - speciális kialakítású közúti jármű --- normál kialakítású vasúti kocsi - speciális kialakítású közúti jármű --- speciális kialakítású vasúti kocsi

24

Elterjedt rendszerek, előnyök, hátrányok, technikai megoldások: - Ro-La → nem kell rakodógép, bármilyen közúti jármű szállítható → nagy holt tömeg, kedvezőtlen gördülési tulajdonságok - csereszekrény → minimális saját (holt) tömeg, a közúti jármű rakodásához nem kell rakodógép → minden eszköz speciális - félpótkocsik szállítása -- daruzható → a közúti jármű rakodásához nem kell rakodógép → különleges félpótkocsi kell, különleges vasúti kocsi (zsebeskocsi) -- nem daruzható → feltolják (nehézkes, kevésbé használják), lengőhidas vasúti kocsi → kosaras megoldás (zsebes kocsival; nagyobb saját tömeg) - bimodális rendszerek → legkisebb holt tömeg → különleges forgóvázak, és különleges félpótkocsik kellenek Osztályozás a járműátmenet/rakodás módja szerint: - nem kell rakodógép -- Ro-La -- lengőhidas kocsi ((Ro-Ro??)) -- bimodális rendszerek - kell rakodógép -- csereszekrény -- daruzható félpótkocsik -- kosaras megoldás 9. Közúti-vízi kombinált szállítás Közúti-folyami (Ro-Ro) Közúti-tengeri (komphajók, rövidtávú partmenti hajózás) 10. Folyami-tengeri kombinált szállítás Bárkaszállító hajók (Si-So)

25

IV. A rakodás hagyományos módszerei és eszközei

1. A kézi rakodás jellemzése - alkalmazási terület: amikor a gépesítés nem gazdaságos, vagy nem lehetséges (kereskedelem, vendéglátó ipar, építőipar stb.) - balesetveszélyesség: az összes üzemi baleset 30…40 %-a RST közben, az összes RST baleset 50 %-a kézi mozgatás közben történik - egészségi ártalmak: az anyag és az anyagmozgató közvetlen kapcsolatban van - az üzemi utak, am-i útvonalak biztonságos kialakítása: * min. szélesség egyirányú

kétirányú

segédeszköz nélküli

0,8 m

1,3 m

segédeszközös

1,5 m

2,5 m

* tárolásra nem használható, széleit felfesteni * burkolat (megfelelő teherbírás, sík, pormentes, csúszásgátló, könnyen tisztítható, javítható)

2. Segédeszköz nélküli kézi anyagmozgatás - legfontosabb alapszabályok: • egyenes hát • teljes tenyérrel megmarkolva • a teher tömegközéppontja a testhez közel legyen • nagy terhet háton, vagy vállon - normaelőírások (50 kg – 20 kg) - személyi feltételek: • rendszeres orvosi alkalmassági vizsgálat • rendszeres munkavédelmi oktatás • védőeszközök • csoportos mozgatás (kellő létszám, vezetőt kijelölni)

26

3. A kézi anyagmozgatás egyszerűbb segédeszközei Leginkább a biztonságos és erőkifejtésre alkalmas megfogást teszik lehetővé: - kézi horgok - fogószerkezetek - tapadókorongok, emelőmágnesek - görgők - emelőrudak - korcsolyák

F=

m⋅ g (sin α ± µ cos α ) 2

4. Kézi targoncák, kézikocsik - kézi targoncák • általános jellemzőik: kis saját tömeg, nagy átmérőjű kerekek, gördülő csapágyazás, fúvott- vagy tömörgumi abroncsok, fogantyúra kézvédő • főbb csoportjaik (egykerekes, kétkerekes) - kézikocsik • általános jellemzőik: leginkább négy (esetleg három) kerék: alátámasztják a terhet(!), fékberendezés • főbb csoportjaik: vonórudas (húzható, nagy teherbírás és helyigény), vonórúd nélküli (tolható, kis teherbírás és helyigény)

5. Kézi működésű emelőeszközök - általános jellemzőik * teher tetszőleges helyzetben való megtartása * teher szabályozható leeresztése - főbb csoportjaik • alátámasztással emelők (fogasrúd emelő, csavarorsós emelő) • függesztve emelők (csigasorok) 6. A gravitációs anyagmozgatás eszközei - surrantók - csúszdák egyenes csúszdák csigacsúszdák - görgősorok

27

Folyamatos működésű szállítógépek 1. Általános jellemzés: - az üres és a rakott menet nem választható szét - a szállítóképesség nem függ a szállítási távolságtól - a szállítóképesség nem függ a kezelő gyakorlottságától - a teher felvétele és lehelyezése a gép működése közben történik - adott nyomvonalon, adott irányba szállít 2. Alkalmazás: - adott feladóhely(ek)ről adott leadóhely(ek)re irányuló nagy tömegű, állandó szállítási igény esetén - ömlesztett és darabáru szállítására egyaránt alkalmas - kis helyigény 3. Fontosabb gépek: - szállítószalagok * hevederes * csuklótagos szállítóképesség: Q = 3600 ⋅ A ⋅ v ⋅ c1 ⋅ c 2 ⋅ ρ (t/óra) ömlesztett áru esetén Q = 3600 ⋅

m⋅v (kg/óra) darabáru esetén l

- függőkonvejorok * egypályás * kétpályás * könnyű kivitelű * nehéz kivitelű szállítóképesség:

v Q = 3600 ⋅ ⋅ z (db/óra) i

- serleges elevátorok * könnyű kivitelű * nehéz kivitelű szállítóképesség:

Q = 3,6 ⋅

Vs ⋅ Ψ ⋅ v ⋅ ρ (t/óra) i

- szállítócsigák szállítóképesség: - kaparószalagok

Q = 3600 ⋅

D2 ⋅π s ⋅ n ⋅ ⋅ φ ⋅ ρ ⋅ c (t/óra) 4 60

28

Szakaszos működésű szállítógépek 1. Padlószinti, sínpályához nem kötött berendezések - gépi hajtású targoncák - autódaruk, önjáró daruk - szakaszos működésű rakodógépek (homlok- és forgórakodók, géplapátok stb.) 2. Padlószinti, sínpályához kötött anyagmozgató gépek - bakdaruk - híddaruk, rakodó hidak - portáldaruk - toronydaruk - raktári felrakógépek 3. Nem padlószinti, sínpályához kötött anyagmozgató gépek - futódaruk - függősínpályák 4. Helyhez kötött anyagmozgató gépek - konzolos daruk - álló oszlopos forgódaruk - felvonók

Gépi hajtású targoncák 1. Csoportosítás rendeltetés szerint - vontatótargoncák - szállítótargoncák - emelőtargoncák 2. Az emelőtargoncák csoportosítása szerkezeti kialakítás szerint - normál, vagy konzolos targoncák - emelőkocsik, vagy kocsirendszerű targoncák - tolóoszlopos targoncák - különleges targoncák -- komissiózó targoncák -- magasraktári (keskenyfolyosós) targoncák -- négyutas targoncák -- oldalemelésű targoncák -- konténerkezelő homlokvillás targoncák

29

3. Az emelőtargoncák stabilitása - nyomatéki egyenlet - terhelési diagram - túlterhelés-gátlás

Autódaruk, önjáró daruk

Szakaszos működésű rakodógépek

Raktári felrakógépek

Futódaruk

Függősínpályák

Konzolos daruk

Álló oszlopos forgódaruk

Felvonók