ÁRPÁDKORI KÖZOKTATÁSÜGYÜNK ÉS A VESZPRÉMI EGYETEM LÉTKÉRDÉSE

311

ÁRPÁDKORI KÖZOKTATÁSÜGYÜNK SAT.

ÁRPÁDKORI KÖZOKTATÁSÜGYÜNK ÉS A VESZPRÉMI EGYETEM LÉTKÉRDÉSE. MÁSODIK KÖZLEMÉNY.

Székesegyházi és káptalani iskolák. — Szent István a kereszténység behozatala után püspökségek fölállításáról gon doskodott. A püspökség székhelyén rendszerint káptalant is szervezett. Ennek jeles feladat — a világi papság képzése — jutott osztályrészéül. Érdekesek és tanulságosak azon adatok, melyeket a Csa nádi i) székesegyházi és a székesfehérvári káptalani iskoláról a Gellért-legenda őrzött meg. E szerint: »Egyik nap harmincz új keresztény férfi jött a püspökhöz azon kéréssel, hogy gyer mekeiket vegye át, taníttassa ki •• és szentelje papokká. Ez elfo gadta, alkalmas házban elhelyezte és Valter mester kezére adta őket, hogy tőle a nyelvtani és zenei ismereteket megszerezzék. Rövid idő alatt szép sikert mutattak föl. Ennek láttára a nemesek és az előkelők átadták gyermekeiket az említett Valternak, hogy a szabad mesterségek tudományára megoktassa őket. Ezek let tek Szent György monostorának első kanonokjai. Ezeket a püs pök nagyon kedvelte, mert nem voltak idegenek, hanem haza fiak, s általok az Isten egyházára nagyobb dicsőség hárulha tott A püspöknek nagy gondja volt a szegény iskolás gyermekekre, a szerzetesekre és a vendégekre (idegenek). A kicsinyeket az ő házába hozták; ő meg átadta őket az isko lába. A tanítás oly buzgalommal folyt, hogy még az éjjelt is nappallá tették. Az első harmincz az olvasásban (lectura) és éneklésben (cantu) egészen otthonos lett; a püspök őket föl szentelte és kanonokokká tette. Küldött követeket a Dunántúlra ') Helyesebben »mewoswm«-nak kellene neveznünk, mert a XI. században így hívták. Mivel azonban a XII. századtól kezdve hivatalosan mindig a »csanádi« egyházmegye elnevezéssel találkozunk, megtarthatónak véltem én is a közkeletű »csanádi« elnevezést (Karácsonyi János: Szent Gellért élete és művei. 103—4. 1.).

ís és összegyűjtötte a tanulókat. Ezeket azután pappá szentelte és a lelkészségek élére plébánosokúi rendelte. Jött hozzá német, cseh, lengyel, franczia és más nemzetiségű, akiknek fölszentelésök után egyházmegyéje javadalmait adományozta. Amint meg Valter mester a tanulók számának növekedését látta, a munka terhének tapasztalatára így szólt a püspökhöz: Ezen nagy sokaságot kettős hivatalomban — az ének és olvasás tanításában — elégtelen vagyok szolgálni. Küldj el és hozz ide vagy lectort, vagy énekmestert. A püspök most Mór szer zetest elküldötte Székes-Fehérvárra a király üdvözlésére, azon meghagyással: tekintsen be az iskolákba is, melyek ekkor Szé kesfehérvárott virágzók voltak, hogy a tanulók között doktort, vagyis oktatót találjon, akit hozzon is el magával. Mór, a mint Székesfehérvárra érkezik, a királynál dolgát végzi és bemegy az iskolába. Itt találta a német származású Henriket, ki a gyermekek segédmestere volt. Ez, a mint Mór fölszólította, enge dett a meghivásnak, fogta könyveit s Mórral együtt a püspök höz ment. A püspök szivesen fogadta és a tanulók lektorává tette, Valter pedig az éneket tanította*. 1 ) Ezen sorokból egy éppen keletkező székesegyházi és egy, már virágzó káptalani iskoláról értesülünk, — sőt burkoltan többnek is nyomára ismerünk. Gellért ugyanis Csanádon először 30 fiú részére nyit iskolát, melyet külön e czélra rendelt házban helyez el. A mes ter Valter, aki a tanulókat á nyelvtanban és zenében (scien•ciis gramatice et musice) oktatgatja. Kérdés most már: Minő iskola volt ez a csanádi ? Vannak adatok, melyek a felelet megadását egy pilla natra késleltetik. A legenda szerint ugyanis az első harmincz tanuló mind az olvasásban (in lectura), mind az éneklésben tudós (docti) lett. A »lectura« széleskörű fogalom, melynek tartalma általában a triviumból is ölel föl valamit; amint a »lector« is nemcsak az olvasás tanítóját, hanem általában a tanférfiút — nem értve bele az ének tanítóját, a »cantor«-t — illette meg. Ezen alapon tehát az ember hajlandó volna a triviumi tanításra is gondolni; — annál is inkább, mert ezen harmincz egyénből nemcsak egyszerű fölszentelt pap, hanem — részben legalább — kanonok lett, akik, mint főesperesek, az egyházmegye vezetésében osztoztak. De meg, a legenda szerint, a nemesek és előkelők azért adták át gyermekeiket Valternak, hogy ezek az »ars liberális* tudományának gyü mölcsében részesüljenek. 0 Vita S. Gerardi cap. XII. (Endlicher; Eerum Hung. Mon. Árpad. 219—221. 1.

21*

ÉS A VESZPRÉMI EGYETEM LÉTKÉRDÉSE. ÁRPÁDKORI KÖZOKTATÁSÜGYÜNK

312

Mindezek ellenére is a csanádi iskolát elemi iókólándk tartom.1) A legendának »sciencie artis liberalis« kifejezése korán sem követeli, hogy az ismereteknek azon fokát tételez-' zük föl', mely a triviummal járt. Ezenkívül nem szabad feledni^ hogy itt csak egy kezdődőben levő iskoláról van szó, a melybea eleinte egy, majd két ember tanít; s hogy a nagy paphiány' nem is engedte a behatóbb kiképzést, mert az oktatásnak gyors egymásutánban és rövid idő alatt kellett végbe mennie. Megelégedtek tehát itt is a latin olvasás és írás, továbbá a számolás és ének elemeinek tanításával, — miként ez a kül-. földi kolostori, székesegyházi és káptalani iskolák elemi fokán szokásos volt. Érdekes tudni, hogy a csanádi iskolának első növendékei nemzetiségre nézve magyarok, akiket Gellért épen ezért nagyon szeretett. Ebből meg a magyar nemzet ügyét igazán szivén viselő püspökre ismerünk Gellért személyében. Hiszen rokonszenvéti a magyar ajkúak iránt az a fölfogás fakasztotta meg, hogy a magyar nemzetet kereszténnyé csak oly egyének tehetik, akik csontok a nemzet csontjából s vér a nemzet véréből, — s így a nemzeti érzületnek osztályosai s beszélői azon nyelvnek, melyet a nép szivei is, ért is, s amely lelkét épen ezért legkönynyebben meghódíthatja a kereszténység eszmekörének. Rajta van, hogy minél több tanuló látogassa az iskolá ját. Szivesen felfogadja tehát a kicsinyeket, akiket hozzá hoz nak, és beadja az iskolába, ahol azután szinte éjjel-nappal.; folyik a tanítás. De még ezzel sem elégszik meg. Szétküldi embereit af Dunántúlra, ahol ekkor már szépen neki lendülhetett a tanultság. Hiszen három püspökség — Pécs, Veszprém és Győr, — továbbá a székesfehérvári káptalan és néhány apát-, ság sok ifjút kiképezhetett annyira, hogy ismereteik megütöt ték a papnál megkövetelt mértéket. Küldöttei nem térnek vissza siker nélkül. Felhívásukra iskolát végzett egyének érkeznek Csanádra s fölvételöket kérik a papságba. Gellért teljesíti keresőket. Fölszenteli és a lelkészségek élére állítja őket. De Gellért püspök, bármennyire hajlott is a szíve a magyarokhoz, nem volt túlzó, soviniszta. Látta, tudta, hogy egyházmegyéjét különböző nemzetiségek lakják.2) Ezek megJ ) !

Ezen nézetet vallj a Karácsonyi is: Szent-Gellért élete és művei 117. L ) Nem osztozom azon felfogásban, mely azt vallja, hogy Magyar ország ekkor »egy nyelvű,* »egy nemzetiségű volt.« (Marczali Henrik: A magyar nemzet története. II. 285. 1.) ; JjjjT^fcfgjgj^

3

térítésére csak magyarul — s másként nem — beszélő egyén nem lehetett alkalmas. Ezek lelkébe is saját nyelvökön át akarta szűrni a keresztény eszmét, szellemet. S számítása jó volt. Mert ezen lakók, amely pillanat ában megkeresztelkedtek, a kereszténység nagy családjának tagjaivá lettek, — s így egygyel több lett azon kapocs, mely ; őket a kereszténynek proklamált Magyarországhoz és magyar 5 nemzethez fűzte. Ezen felfogás alapján elgondolhatjuk, mily öröm szál lotta meg lelkét, midőn értesült, hogy német, cseh, lengyel, rfranczia és más nemzetiségű egyének érkeztek Csanádra. Sőt aligha tévedünk azon állításunkkal, hogy ezek is Gellért követeinek hívására, vagy legalább terveinek hallatára hatá rozták el magokat a csanádi útra. , Gellért őket is r bevette, papokká szentelte és plébáno soknak alkalmazta. így biztosította a nem magyar ajkúak . megtérítésének, vagyis vallási életének ügyét is. De nagy ..szolgálatot tett egyúttal a művelődésnek is; mert ezen idegeI nek régi hazájok ismereteit és műveltségi készletét is magok kal hozzák és új itthonukban is érvényre juttatják, amenyjayire a helyi viszonyok és a nemzeti s országos szempontok megengedték. A mily arányban terjedt a kereszténység, oly mértékben kellett növelni a papság számát is. Érthető tehát a szorgos ság, melylyel Gellért egyházmegyéje klérusának szervezéséről | gondoskodik. Meg is telik a csanádi iskola annyira, hogy Val ter nem tud mit csinálni növendékeivel. Nehezen bár, — de kimondja püspökének, hogy a nyelvtani és zenei tanítás kettős kötelezettségének ily nagyszámú tanuló körében már nem tud megfelelni. Igazán szerencse, hogy a csanádi iskolát ennyire ellep ték a tanulók; hiszen különben talán örökre csak sejtelem maradt volna, hogy az Árpádok jeles városában, Székesfehér várott is volt iskola. De így nemcsak létéről, hanem virágzá sáról is értesülünk. Gellért ugyanis elküldi Mór szerzetest Székesfehérvárra. Utasításában elmondja neki: Megnézze ám itt az iskolákat is, mert ezek ekkor jelesek voltak; s ha talál tanítónak való embert, hozza el Csanádra. Mór megérti püspöke szándékát. Székesfehérvárott ellá togat az iskolába, melyben épen egy német emljer, Henrik, viselte a segédtanító (vicemagiáter) tisztét. Szóba ereszkedik vele s föltárja előtte kérését. Henrik nem tér ki ez elől,

ÉS A VESZPRÉMI EGYETEM LÉTKÉRDÉSE.

314

315

ÁRPÁDKORI KÖZOKTATÁSÜGYÜNK

hanem összeszedi könyveit s Mór kíséretében megindul Csanád felé. Megérkezésének Valter örül legjobban. A nehéz munka egy részétől fölszabadul, midőn Gellért püspök a lectori teendőkké,} Henriket bizta meg, az ő kezében meg az éneket hagyta. így szervezkedett még Szent István életében a csanádi székesegyházi iskola, melyre Dél-Magyarország műve lődésének szolgálata várakozott. A Gellért-legenda alapján tehát a csanádi és székesfe hérvári iskolát névszerint ismerjük, sőt ezen utóbbinak léte zését még a X I I I . században is tudjuk. — hiszen I I I , Honor pápának 1217-iki levelében »Scholasticus Albensis«ról olvasunk.1) De a Gellért-legendájából még azt is megértjük, hogy a Dunántúlban Székesfehérváron kívül másutt is kellett len nie ilyen iskolának. Hiszen Gellért a Dunántúlra küldte követeit, hogy iskolát végzett egyéneket, vagyis papjelölteket szedjenek össze. Azt pedig tán még sem szabad gondolnunk, hogy az egész Dunántúlban csak Székes-Fehérvárott — ha mindjárt királyi város volt is — létezett káptalani iskola, a püspöki székhelyeken — Pécs, Veszprém és Győr — meg nem. Maga az egyházi szervezet, a káptalanok helyzete és feladata, a térítés következtében hirtelen követelt nagy papi létszám sazon tény, hogy a közfelfogás a Dunántúlban sok iskolázott egyénről tudott, bizonyítja már Sz. Gellért korában a dunán túli székesegyházi, vagy káptalani iskolák létezését egyik-má sik, ha nem is mindegyik püspöki székhelyen. Nem alapta lanul vesz észre Balics 2) egy keletkezőben levő iskolát Pécsett, Bonipert, Pécs első püspöke, ugyanis Hilduint azon megbíza tással küldi Fulbert chartresi püspökhöz, hogy tőle Priscian munkájának egy példányát kérje el. S csakugyan valószínű, hogy nem Bonipertnek magának, hanem pécsi iskolájának volt szüksége e műre, amely az ekkori triviális iskolákban közkézen forgott. A veszprémi iskola létezését Szent István korában ezen tanulmány folyamán fogom igazolni. A kisebb legenda előadja, hogy Sz. István EsztergomIán született. S mindjárt ezzel kapcsolatban elmondja, hogy a grammatika tudományára még mint gyermeket teljesen ') Fejér: Cod. Dipl. T. HL Vol. I. 228. 1. — Theiner: Monumenta Hist. Hung. I. 8. 1. a ) Balics: A róm. kath. egyház történelme. I. 457.1. — Fejér: Cod. Dipl. T. I. 287—288. 1.

megtanították.1) A születést és kiképzést oly összefüggésben olvassuk, hogy mind a két tény színhelyéül Esztergomot tart hatjuk. De éppen ez • a körülmény tévesztett meg sokakat. Mert így okoskodtak: István Esztergomban tanulta a gram matikát, tehát itt volt is iskola, — és pedig székesegyházi, vagy káptalani. Ez pedig erős tévedés. Mert István a grammatikát gyer mek korában tanulta, s így székesegyházi, vagy káptalani isko lába Esztergomban nem járhatott; hiszen az érsekséget s vele a káptalant ő — István — alapította. A legenda szavait tehát úgy kell érteni, hogy Istvánt fejedelmi atyja, aki hazánkat Nyugattal kapcsolatba hozta, magán úton — lehet,hogy Esztergomban — taníttatta a gram matikára, hogy megadja fiának azon ismereteket, melyek Nyu gat-Európában ekkor a főbb követelményekhez tartoztak. Van azonban más szempont, mely az esztergomi székes egyházi iskola létezése mellett szól. így Esztergom érseki szék hely. Bajos elgondolni, hogy éppen az egyházi középpont maradt volna iskola nélkül. , Ez azután az egész Arpádkorszakon át, sőt még tovább is fennállott, miként okiratainkból kiderül. Hiszen ezek »magister scholarum «-ról,2) »scholasticus«-r ól,3) olvasókanonokról (lector),4) és éneklőkanonokról (cantor) 5 ) a X I I . századtól ') Legenda 8. Stephani Minor cap. ÜL (Endlicher: Eer. Hung. Mon. Arp. 155.) 2 ) Knauz: Monum. Eccl. Strig. I. 180. 8 j Fejér: Cod. Dipl. T. III. Vol. I. 130. 1.; T. V. Vol. I. p. 275. *) Knauz: Monum. Eccl. Strig. I. kötetben előfordul: Jakab (1209—18) a 193, 194, 196 és 219 lapokon; Benedek (1225—36) a 256, 261, 265,' 268, 273, 274, 279, 285 és 316. 1.; Eikárd (1231—43) 279, 335 és 356 1.; György (1244—48) 357, 359, 369 és 375. 1.; Sükösd (1255— 85) 424, 428, 444, 451, 452, 454, 500, 517, 538, 563, 566, 581, 587, 591, 592, 598, 601, 607, 611 és 673. 1. és a II. kötetben: 26, 45, 49, 61, 73, 78, 85, 114, 123, 124, 125, 146, 153, 162, 171, 179 és 194. 1.; Czyprián (1286 — 1301) 216, 221, 222, 224, 225, 243, 245, 248, 250, 489, 491, 866 és 867. 1. — Vojnits Döme az esztergomi főgymn. Értesítőjében (1895. 26—27. 1.) szintén felsorolja az esztergomi lectorokat. — A Nemzeti Múze umban van egy 1272-iki oklevél, melyen Sükösd (Sixtus) olvasókanonok nak hosszúkás függő pecsétje látható. A* pecsét Sükösd lektort ülő hely zetben ábrázolja; előtte könyvállvány (pulpitus) van, melyen kinyitott könyv látható. Ezen érdekes pecsétre Kammerer^ Ernő t. barátom hivta föl figyelmemet. 5 ) Knauz: Monumenta Eccl. Strig. I. kötetben: Gauíridus (1183) 128. 1.; Domokos (1208—10) 186, 193, 194, 196. 1.; Amand (1218) 219.; Hyke (1238) 291. 1.; Péter (1243) 355. 356. 1.; Bensa (1247—55) 366, 371, 425. 1.; Bálint. (1259—83) 456, 528, 564, 568, 587, 607 ős 672 1. és a n . kötetben 72, 161 ós 475. 1; TJrkundinus (1294) 355. 1.; Jakab (1297) 397, 398, 406, 754, 774, 776 és 867. 1. — Vojnits Döme: Az esztergomi

316

ÁKPÁDKOBIKÖZOKTATÁSÜGYÜNK

kezdve állandóan beszélnek. Pedig ezen név mindegyike egyegy tanférfiút jelent. A kolostori iskolák feje a »magister principális,« a székes egyházi és káptalanié meg a »scholasticus«, a kit eleinte »magister »scholaruni«, »didascalus«, archimagister« és »capiscolus« (caput scholae) néven ismertek. A »scholasticns« szer vezte a tanári testületet, megszabta a tantervet, látogatta az iskolát, megtartotta a vizsgálatokat, kiállította a bizonyítványt s gyakorolta a föltétel jogát.1) A dolog természetéből és az egyházmegyék szükségletéből kifolyólag föítehetjük, hogy székesegyházi, esetleg káptalani iskola mindegyik püspöki székhelyen volt. A váradi egyházmegye monográfusa, Bunyitay, szerint Váradnak mindjárt keletkezésekor volt iskolája, melynek taná rai a kanonokok közöl kerültek ki.2) Tényleges adattal azonban ezen állítást nem lehet igazolni. Maguk az egyetemes egyházi határozatok is megkövetelik, hogy mindegyik püspökség székhelyén lássunk egy-egy iskolát. Már II. Jenő pápa elrendelte 826-ban, hogy mindegyik püspöki és plébániai egyháznál legyenek mesterek és doktorok, a kik, a tudományokba és a szabad mesterségekbe beavatva, a dogmákat állandóan tanítsák.3) A compostellai (1056) majd meg a római zsinat (1073) is megköveteli a papoktól a tanult ságot.4) Ezeknek bizonyára nálunk is meglett a hatása; mert itt ekkor volt legnagyobb a buzgóság a kereszténység terjesz tése és biztosítása ügyében. Mindenki, tehát a püspökök is szivesen és lelkesedéssel felkarolták ezen nemes czél elérésének eszközeit. A III. lateráni zsinat (1179) meg elrendeli, hogy minden püspöki székhelyen illő javadalommal kell ellátni azon mestert, a ki az" egyház papjait és a szegény tanulókat ingyen tanítja, — hogv igy ő se szenvedjen szükséget, meg a tanulóknak is nyíl jék meg az út a tudományokhoz.5) káptalani iskola és gymnasrum története. 26 — 27. 1. (Az esztergomi főgymn. jBrtesitó'je (1895). J ) Specht.' Geschichte des Unterrichtswesens 186—187. 1. a ) Bunyitay V.: A váradi püspökség története I. 151. 1. 3 ) Mansi: Coll. concil. XIV. 1008. 1. ') Mansi: Collectio Concil. T. XIX. 855. 1. * ) » . . . . per unamquamque ecclesiam cathedralem magistro, qui clericos eiusdem ecclesiae et scholares pauperes gratis doceat, competens aliquod beneficium assignetur, quo docentis necessitas sublevetur et discentibus via pateat ad doctrinam. In aliis quoque restituatur ecclesiis sive monasteriis, si retroactis temporibus aliquid in eis ad hoc fuerit


317

Mivel azonban ezen határozatot sok helyütt — talán nálunk is — figyelmen kívül hagyták, a IV. lateráni zsinat •(1215) megújította és azzal toldotta meg, hogy minden székes egyházban, s ha telik, másutt is a püspök a káptalannal, vagy a káptalan nagyobb és józanabb részével olyan mestert szemeljen ki, a ki az egyházak növendékeit és másokat is ingyen oktas son a grammatikai tanulmányokban, vagyis az »artes liberales«-ben.1) Az érseki székhelyekre meg egy-egy theologust is rendel a IV. lateráni zsinat, hogy az_a papokat a szentírás ismeretére, de különösen a lelkipásztorkodás teendőire megoktassa.2) A püspökségek székhelyén kívül a káptalani helyeken is jött létre iskola, — s ezt káptalaninak nevezték. Ilyent láttunk már virágában Székes-Fehérvárott; de volt Budán is. X I I I . szá•zadi okleveleinkben a »scholasticus«,3) »lector« és »cantor« *) névvel több izben találkozunk. Kalocsán is volt iskola. Egy 1251-iki oklevélben olvassuk, hogy Babay Nemhisz Bódog, kit szülői a káptalan részére harangozóul ajánlottak föl, a tudományban (in genere litterature) sikerrel haladott előre.5) Ebből azt értem meg, hogy a deputatum.« Concil. Later. i n . a. 1179. c. 18. (Mansi: Saororum Conciliomm nova et amplissima Collectio. Tom. XXII. 228. 1.) *) »Quia nonnullis propter inopiam et legendi stúdium et opportunitas prófieiendi subtrahitur, in Lateranensi concilio pia fűit institutione provisum. ut per unamquamque cathedralem ecclesiam magistro, qui clericos eiusdem ecclesiae aliosque scholares pauperes gratis instrueret, aliquod competens beneficjum praeberetur, quo et docentis relevaretur necessitas et via páterét discentibus ad doctrinam. Verum quoniam in inultis ecclesiis id minimé observatur : nos praedictum roborantes statútum adiicimus. ut non solum in qualibet cathedrali ecclesia, sed etiam in aliis. quarum sufflcere poterunt facultates, constituatur magister idoneus a praelato cum cápitulo seu maiori ac saniori parte capituli eligendus, qui clericos ecclesiarum ipsarum et aliarum (alios *) gratis in grammatica facultate ac aliis Instruat iuxta posse.« Concil. Later. IV. a. 1215. c. 11. (Mansi: Sacr. Conciliorum nova et ampl. Collectio. T. XXII. 999. 1.) 2 ) »Sane metropolitana ecclesia theologum nihilominus habeat, qui sacerdotes et alios in sacra pagina doceat et in his praesertim informet, quae. ad curam animarum spectare nos.cuntur. Assignetur autem cuüibet magistroruna a cápitulo uuius praebendae proventus, et pro theplogo a metropolitano tantumdem : non quod propter hoc efflciatur canonicus, sed tamdiu reditus ipsius peroipiat, quamdiu perstiterit in, docendo. Quod si forte de duobus magistris metropolitana ecclesia gravetur, theologo iuxta modum praedictum ipsa provideat, grammatico verő in alia ecclesia suae civitatis sive dioecesis. quod sufflcere valeat, faciat provideri*. (Mansi : Sacr. Conciliorum nova et ampl. Collectio. T. XXII. 999. 1.) 8 ) Fejér: Cod. Dipl. T. IV. Vol. II. .205. 1. «) Knauz: Mon. Eccl. Strig. I. 628. II. 804. 1. 6 ) Wenzel: Árpádkori Új Okmánytár. VJL k. 332. 1.

318


káptalan Babay Nemhisz Bódogot elkezdte taníttatni, — és pedig bizonyára a saját iskolájában. Mind a világi, mind a szerzetes papság képzése nálunk is oly módon indult meg, mint a hogyan a külföldön végbe ment. Külföldi emberek voltak a mi iskoláink szervezői; ter mészetes tehát, hogy úgy intézkedtek, amint ők otthon látták.1)Bizonyára voltak tehát nálunk is belső és külső iskolák úgy. a kolostorok-, mint a székesegyházak- és káptalanoknál. S mind egyiknél voltak objatusok, akiket gyermekségöktől fogva az egyház szolgálatára neveltek. így Pál veszprémi püspökről (1263 — 75) tudjuk, hogy gyermekkora óta az egri egyház nevelte és tartotta. 2 ) Az oktatást ezen iskolákban is az elemi ismeretekkel kezdték, s ezután tértek rá a trivium, s esetleg a quadrivium tárgyaira. A vezetés, a fegyelem és az egész rend-.' szer nagyjában szintén a külföldi iskolákéval volt azonos., A hittudományt tehát nálunk sem tanulták eleinte külön," hanem a többi tárgyakba szőve. Hiszen ekkor minden tárgy; a vallás szolgálatában állt. Az olvasást nálunk is a szentíráson,főleg a zsoltárokon gyakorolták be; tárgyi olvasmányul meg a klasszikusok mellett szintén a szentírást és az egyházatyák; műveit használták. A latin nyelv ismeretét már az első esz-. tergomi zsinat előírja ezen rendeletével: A kanonokok a kolos torban, a káplánok meg az udvarban (curia) latinul beszélje-: nek.3) A X I I I . század vége felé Esztergomban már Jcülön hittudományi intézet keletkezéséről tudunk.4) Az iskolai fegyelmezésre egy érdekes adatunk is van: j Ha valamelyik pap (clericus) ludat, tyúkot, almát vagy más effélét csen el, a mester (magister) vesszővel veri meg, — mondja Szent László törvénye.5) Népiskolának létezéséről nálunk mit sem tudunk. Hogy itt-ott a plébános a falu gyermekeit oktatgatta, csak gyanítjuk, mert a külföldön is megkövetelték a falusi gyermekek oktatá-J sát. De meg a gyakorlati szempont is ezt sugalmazza. Hiszem az ilyen, úgy ahogy kitanított egyént azután a pap is hasz nálhatta segítségül az istenitisztelet .végzésénél. x ) Érdekesen világosítja meg ezt Sz. Gellért is a trivium tárgyai ról szóló megjegyzésével: »Ergo ut nullus intritorum diceret, nescio, a quo creatus sum litterarum ignarus, coelum pro grammatica, terrani pro rhetorica, solem et lunam et stellas pro dialectica, atque pro ceteris cetera (Batthyányi: 8. Gerardi Scripta et acta 165. 1.). ») Fejér; Cod. Dipl. T. V. Vol. II. 304. 1. 8 ) S. Ladislai reg. Decret. II. nr. 11. (Endlicher: Eer. Hung. Mon. Arp. 338. 1.). ° *) Knauz: Monumenta Eccl. Strig. n . 275. .1. 5 ) S. Ladislai reg. Decret. nr. 11. (Endl.: Eer. Hung. mon. Arp.338. 1.) .


319

Hogy városi iskola nálunk is létezett, a dolog természe téből következtetjük, de tényleges adattal nem igazolhatjuk. Királyaink abban is utánozták a külfödet, hogy udva rukban iskolát szerveztek. Ez a királyi család s az előkelők »sarjainak nevelésére és kiképzésére szolgált. Jártak tehát bele világiak is. Ilyen volt Dénes fia Dénes - - a későbbi lovász mester, — a ki IV. Béla királylyal együtt gyermekeskedett, vagyis játszótársa volt neki.1) Ez a viszony meg föltételezi, hogy iskolába is együtt jártak. Ez pedig a királyfiú részére csak a királyi udvarban lehetett. Itt szerezték meg azon ügyességet és ismeretkört, amely őket az ország kormányzatára és ügyeinek kezelésére is alkalmasokká tette. így itt látjuk fejlődőben a • kanczelláriának jövő személyzetét. Bogerius mondja, hogy , Mátyás kanczellár — később esztergomi érsek — IV. Béla 'királylyal együtt nevelkedett.2) Tamás nótáriust testvérével,3) továbbá Lőrincz mestert, IV. Béla udvarbiráját,4) szintén a királyi udvarban nevelték. Ugyanerről tanúskodnak okleveleink azon helyei, melyek egyes kanczellárok vagy nótáriusok kine vezésénél gyermekségüktől (a primaevis puericiae suae) kez dődő szolgálataikat emlegetik.5) Zsidó iskolának is maradt fönn emléke. A IV. Béla korabeli (1251) zsidótörvény szerint, »ha valaki a zsidók iskoláit vakmerően háborgatja, a zsidók birájának másfél márkát fizet.6) »Zsidók ellen, köztük keletkezett pörökben, birájuk sehol másutt, csak iskoláik előtt szolgáltathat igazságot.«7) Ezen helyeken azonban — mint Kohn vitatja — nem egyszerű iskolákról, hanem a zsinagógáról van szó; mert a középkorban a zsidók a vallástanulmányokat itt végezték, sőt a törvényszéket is gyakran itt. tartották. 8 ) A nőnevelés, miként külföldön, úgy nálunk is az apáczák kezébe jutott. A kit apáczának szántak, rendesen már ' ) » . . . elapsis puericie annis, quibus nobiscum adolevrU »a primevis puericie nostre ac sue temporibus nobis adherens grata familiaritate et societate iucunda* . . . . (Fejér: Cod. Dipl. T. IV. Vol. I. 21 és 22. 1.). 2 ) Bogerius: Carmen Miserabile cap. 30. (Endlicher: Eer. Hung. Mon. Arp. 277. 1.). 8 ) Wenzel: Árpádkori Új Okm. VUL 171. 1. — Fejér: Cod. Dipl. T. V. Vol. HL 180. 1. *) Fejér: Cod. Dipl. T. IV. Vol. HL 197. 1. B ) Fejérpataky László: A királyi kanczellária az Árpádok korá ban. 60. 1. «) Kohn: A zsidók története Magyarországon I. k. 106. 1. — End licher : Eerum Hung. Mon-. Arp. 475. 1. ') Kohn: U. o. 109. 1. s) Kohn: V. o. 106. 1. 2. jegyz, és 109. 1. S. jegyz.


320


kis korában beadták a kolostorba. Az »oblata« intézmény nálunk is érvényben volt. Boldog Margitot szülei már mint egy három éves korában a veszprémi domokosrendű kolostor lakójává tették; hiszen a Margit-legenda szerint: »Ez időben Szent Margit asszony még jól nem szólhat vala«.x) De Mar giton kívül voltak itt »egyéb kisded leányok« is.2) Maga a Margit-legenda meggyőz bennünket, hogy az apáczák között tizenkilencz még 16 éves sem volt, sőt ezek mintegy felerész ben életöknek még csak 2—10-ik évét élték, midőn szülőik őket apáczának adták.") Az apáczák tanítását életnemök föltételezte. Nekik ugyanis naponkint zsolozsmát kellett énekelniök. De ezt csak úgy cselekedhettek, ha értettek az énekléshez és az olvasás hoz. Első dolog volt tehát az olvasás megtanítása. Látjuk is, hogy Margit már Veszprémben, tehát még jó szerével mint kisded »kezde tanulni abcét, Ave Mariát. «4) S hogy Margit mily gyorsan megtanult olvasni, a nápolyi legenda így beszéli el: »És mert alig tudott még beszélni, a rendbe lépése után félesztendőre úgy előhaladott az istenitiszteletben, hogy a Boldogságos Szűz hóráit teljesen megtanulta, szívébe beültette és a többi nővérekkel ájtatosan végezte.*5) Amint ezen túl volt, egyébre is megoktatták. A legenda úgy tudja, hogy »kevés időnek utánna igen jól kezde tanulni és énekleni. «6) A sorok között olvassuk tehát, hogy Margi tunk most — egészen külföldi gyakorlat szerint — a latin nyelv tanulásához fogott. Mestere Katalin nővér volt, a »ki őtet tanétá először deákul.«7) Mindez még Veszprémben történik, midőn Margit még tiz éves sincs. Érdekes tudni, hogy ekkor az ő »társa vala« Erzsébet, Olympiades asszony leánya, aki vel »egy könben (könyvben) tanolnak, olvasnak vala.«8) Ugyancsak társa volt »gyermekségétől fogva« Judith, Ipoly ispán urnák leánya; s »mikoron egymásnak szólnak vala, egymástól imádságot tanolnak vala.«9) A tanításnak másik főtárgya az ének. Ranzanus szerint, a priorissa Margit mellé Ilonát rendelte, hogy az éneklésre ») Nvelvemléktár VHI. k. 1. 1. ) U. o. ) U. o. 73—85. 1. «) U. o. 1. 1. B ) Nápolyi legenda (Knauz: Magyar Siou 1867i 648. 1.) «) Nyelvemléktár VIII. k. 1. 1. ') ü . o. 73. 1. 8 ) U. O. 77. 1. ») U. o. 80. 1. s

3

321

és a lelki dolgokra megtanítsa.1) Margit ily lényeges dolog ban, ha királyleány volt is, nem eshetett kivétel alá. S van is rá adatunk, mely őt a zsolozsma éneklése közben állítja elénk. A Margit-legendában olvassuk: ». . . mikoron el hivat tatik az cantrixtúl, hogy meg mongya az ő versét, tahát el megyén vala és meg mongya vala. . . És ugyan azon estve completának utánna énekli vala igen ájtatossan, magas szóval és siralmakkal az salve reginát.«2) Amit képzés dolgában Margitunkról a legendában olva sunk, lényegében általánosíthatjuk a többi apáczákra is. Hogy a latin nyelv és az éneklés terén nálunk mennyire vit ték, adatokkal nem bizonyíthatjuk. A külföldön azonban főleg a zenei és számtani ismeretek terén itt-ott a quadriviumba is átcsaptak. 3 ) Az apáczakolostor ősi melegágya a női kézimunkának is. A mai koronázó palást készítőjének mesterei is apáczák voltak. Margitunkról meg tudjuk, hogy szórakozó perczeiben egyházi ruhák, különösen az oltárok és ereklyék diszítésére szolgáló tárgyak készítésével foglalatoskodott.4) Az oktatás nyelve — mint ekkor Európában minde nütt — nálunk is a latin volt. S ez a középkori emberek — férfiak úgy, mint nők — műveltségére bizonyos tekintetben szép világot vet; mert a latin nyelv segítségével mindazon forrásokhoz hozzá férhettek, melyekből az ókori tudományos ság patakzott elő, s így látókörüket ezen alapon szélesbíthették. II. A veszprémi egyetem létkérdése. A herczegi intézmény, majd az ifjabb királyság az Árpá dok korában gyakori meghasonlásnak, küzdelemnek és háború nak lett szülőanyja. E közben a főurak hatalma sohasem nehe zedett oly veszedelmesen a nemzetre, mint a X I I I . század utolsó évtizedeiben. Ekkor ugyanis az országos érdeket szinte feledni látszanak. Egyes„főuri családok tagjai valóságos dinasztákként viselkednek. Egyéni ,sérelem, vagy családi szempont elégséges ok a fegyveres mérkőzésre. Gyászosan, de tán leghíveb ben mutatja • be e kort a Németujváriak és Ohákok versengése. E két család és rokonságuk Kún László alatt már a politikai hatalomért versenyez. Készek minden lépésre, csak ') Ranzanus: Epitome rerum, Hungaricarum velut per indices déscripta. XXXV. fol. s ) Nyelvemléktár V m . k. 24. 1. 8 ) Specht: Geschichte des Unterrichtswesens in Deutschland. 270. 1. *) Ranzanus: Epitome rerum Hung. XXXVE. fol.

322


ÁEPÁDKOBIKÖZOKTATÁSÜGYÜNK

hogy egymásnak ártsanak. Ily körülmények között rontanak Chák Péter nádor x ) hadai — hihetőleg 1276. május vagy június 2 ) havában — Veszprémre, melynek püspöki székében ekkor a gyűlölt Henrikfiak egyike, Németujvári Péter ül. 3 ) Borzasztó a pusztítás, melyet ezek véghez visznek. A kin cseket és drágaságokat, melyeket egyes főurak megőrzés végett ide hoztak, továbbá magának az egyháznak ékszereit, aranyát, ezüstjét, edényeit, ruhaneműit, szőnyegeit és könyveit elrabol ják; a püspökségnek s másoknak itt őrzött okiratait megsem misítik; az oltárokat, mint akár nagypénteken, minden ékes ségeiktől megfosztják; *) a prépostokat, főespereseket, kanonoko kat és az egyszerű papokat meztelenre vetkőztetik, lóhoz kötve körülhurczolják5) s közülök — szolgáikat is beleszámítva — vagy hatvannyolczat az oltár mögött meggyilkolnák.6) S mind ennek betetőzéséül a templomot és iskolát majdnem izzé-porrá égetik. Az Arpádkori veszprémi iskolának egyszerű említésére visszahangzik lelkünkben a veszprémi egyetem (stúdium generálé). Annyit hallottunk, még többet olvastunk és tanultunk róla, hogy szinte közkeletű lett ismeretkörünkben. Itt az ideje, hogy most, európai életünk első és második évezredének ölelkezésénél, ezen dologban is tisztán lássunk. Sajátságos, hogy Veszprém iskolájának életéből, mig léte zett, egyetlen mozzanat sem maradt ránk. Elmondhatjuk, hogy létezésére csak poraiban ismerünk rá. Katonáé az érdem, hogy a veszprémi káptalan levéltárából közrebocsátotta 7) IV. Lássló királynak 1276. nov. 18-iki keletű oklevelét, mely Arpádkori művelődésünknek ezen ősi fészkéről egyedül beszél. 8) Sajnos azonban, hogy a Katona kezébe került okirat nem volt ép. Egyes szavait az idő vas foga megemésztette. S nagy ! ) Pauler nem látja bebizonyítva (A magyar nemzet tört. II. 706. 1.), hogy ezt a rablást a Németujváriak elleni boszúból követte el Péter nádor. Igaz, okiratos adatunk nincs r á ; de ha tekintetbe veszszük a Chákok és Németujváriak közötti viszonyt és politikai ellentétet, — aligha marad kétségünk a boszú munkájára nézve. 5 ) Pauler Gy.: A magy. nemz. tört. II. 706. 1. *) Szabó Kár.: Kun László. 36. 1. (Magy. tört. Életrajzok II. k.). *) lejér: Cod. Dipl. T. IX. Vol. VII. 694. 1. ») ü. a.: U, o. T. v n . Vol. n . e ) U. a.: U. o. T. IX. Vol. VH. 694. 1. ') Katona : Hist. Crit. Eegum Hung. stirpis Mixtae. Tom. I. Ordine VHI. a praefatióban. 8 ) Én már nem találtam meg ezen oklevelet a veszprémi káptalan levéltárában; de nem tudott hozzájutui Fraknói Vilmos sem, ki 1895. decz. havi kelettel igy irt hozzám: »Sajnos, a kérdéses okmánynak, bár azt kerestem, a veszprémi levéltárban nyomára nem akadtam.«

323

szerencsétlenségre, az olvashatatlanná lett helyeknek mindjárt az elseje oly fontos, hogy ennek kiegészítése a veszprémi iskola természetének megállapítását is bizonyos fokig befolyásolja. Vass József általánosságban helyesen fogja föl és egészíti ki IV. László oklevelének ide vágó részét, melyet magyarra így fordít: »Tudja mindenki, miszerént Veszprém városában azon időtől fogva, hogy Magyarországban Isten jóvoltából a katholika hit virágzik, a szabad mesterségek tanulmányai, melyek által főleg az isteni parancsok legvilágosabban megmagyaráztatnak, valamint Párizsban Prancziaországban, a tanitók kitűnő tudományával s a tanulók nagy seregével egész Magyarország egyházai között növekedő hirrel fénylettek s a törvénytudomány az ország jogai fentartására ott fő rangot foglal el. *) Vass véleményéhez csatlakozik Kerékgyártó is. 2 ) Megpróbálkozott e helylyel Schönvisner is, de kevés szerencsével. 0 a hézagos szöveget igy töltötte ki: . . . in Vesprimiensi civitate a tempore, quo in Hungária (vigent) catholica, Dei dono, liberalium arcium studia. 3 ) Schönvisner tévedésével maga után rántotta jelenkori tudományosságunknak nem régiben elhalt jeles filológusát, Ábel Jenőt is. 0 ugyanis a Schönvisner által kijelelt nyomon indult meg s a kérdéses helyet igy fordította magyarra: Tudja meg mindenki, miszerint azon idő óta, hogy Magyarországon a szabad mesterségek virágoznak, . . . . tanitóinak kitűnő tudománya és tanulóinak nagy száma miatt Veszprém városának virágzó hire egész Magyarország egyházai között mindig növekedő dicsőség gel ragyogott. 4 ) Ezen felfogás ellen azonban az okirat szövege és szó rendje tiltakozik. A »catholica« szónak a »liberalium arcium studia«-hoz kapcsolása erőszakos eljárás. A hazai és az egye temes történeti forrásokból egy helyet sem lehet fölhozni, melyből az derülne ki, hogy a »stúdium generálé« és a »studia generalia« helyett a »stúdium catholicum« és a »studia cajtholica« kifejezés fordul elő. Már pedig Schönvisner és Ábel nézete szerint e kettőnek egyenlő értékű és kölcsönösen hasz nált kifejezésnek kellene lennie. De meg szórend szempontjából is erős szó fér az ő nézetökhöz. Szerintök a szöveg igy hangzanék: ííoticie pateat uni') Vass József: Hazai és külföldi iskolázás az Árpádkorszak alatt. 4 7 — 4 8 . 1.

°) Kerékgyártó Árpád: A miveltség fejlődése Magyarországban T. 484. 1. *) Budapesti egyetemi, könyvtár: G. 162. sz. kézirat 29. 1. *) Ábel Jenő: Egyetemeink a középkorban. 48. 1.


324

325


versorum, quod in Vesprimiensi civitate a tempor'e, quo in Hungária vigent catholica, Dei dono, liberalium arcium studia, etc. De ha ezt a kiegészítést fogadjuk el, akkor a » vigent«nek nem a »catholica« szó előtt, hanem a »studia« után kel lene állania; ezt pedig az okirat szövege nem igen engedi meg. De tegyük föl, hogy a » vigent« a »catholica« szó előtt áll. JMég ekkor is megfejthetetlen nehézségül áll előttünk á »Dei dono« kifejezés elhelyezése. Mert az már még gondolat nak is sok volna, hogy a jelzőt (catholica) és a jelzett szót (liberalium arcium studia) egymástól elválasztva és a »Dei dono«-t e kettő közé helyezve képzeljük. így az ember sem beszélni, sem irni nem szokott. Mindenesetre felötlő, hogy ezen hely Ábelt is megtévesz tette. Ha fürkészszük az okot, rájövünk a dolog nyitjára. Ábel észrevette, hogy, ha a Vass-féle alapra helyezkedik, akkor a magyarországi katholikus vallás és a veszprémi iskola egykorúságát is el kell ismernie. De Ábel a veszprémi iskolát egyetemnek tartotta, s azt is tudta, hogy Szent István korában még nem lehet egyetemről beszélni. Hogy tehát az előtte meg fejthetetlennek látszó nehézség elől kitérjen, csatlakozott Schönvisner nézetéhez. Tévedése tanulságos eset, hogy a történetirónak nem szabad eltérnie a diplomatikának ezen alapszabályától: Aki okiratot olvas, nem szabad előzetesen véleményt alkotnia az okirat szövegére nézve, hanem meg kell hallgatnia, mit mond maga az okirat. Szóval, nem szabad az okiratba bele beszélni a nézetünket. Az Árpádkor jeles történetirója, Pauler e helyütt is fején találta a szeget. Felfogásában a Vass-féle értelmezéshez csat lakozik, de ezt, ahol javításra szorul, megigazítja. 0 már nem a »katholikus hit virágzásáról«, hanem » meggyökerezésének kezdetéről* beszél.1) Szerintem ez az egyedüli helyes álláspont. Miért is ezen alapon megindulva, igy egészítem ki és fordítom az okiratot; Tudja meg mindenki, hogy Veszprém városában azon időtől íogva, melyben Magyarországon a katholikus vallás meggyö kerezni kezdett, Isten kegyelméből, a szabad mesterségeket, melyek által leginkább az isteni parancsok világosabban meg magyaráztalak, miként Parisban Francziaországban, a tanítók tudományának kitűnősége és a tanulók tömeges látogatása által, egész Magyarország egyházai fölött a virágzó hirnév eddig egyre növekedő fénynyel ragyogta be, és a jogtudomány J

) Pauler: A magyar nemzet tört. II. 41G. 1.

az ország jogainak megőrzése czéljából ugyanott első rangra, emelkedett.*) A veszprémi iskoláról szóló oklevél lényeges helyének megállapítása után érdekes tételül kinálkozik ezen iskola ter mészetének s rangjának nyomozása. íróink a legújabb időkig majdnem r kivétel nélkül egye temnek (stúdium generálé) tartották az Árpádkori veszprémi iskolát. Tóldy szerint, »hogy tudományos tekintetben semmit ne nélkülözzön a haza, jókor gondoskodtak királyaink egy, a külföldet pótló egyetemről: ennek széke Veszprém volt. . . . Alapítóját határozottan nem tudjuk, de hogy sz. István volt,, alig kételkedhetni.«2) Vass József is úgy véli, hogy egyetem volt a veszprémi iskola. De létrejövését — Toldytól eltérőleg — már nem Szent István idejére teszi. Tudja, hogy ekkor nálunk erre hivatott tanerő még nincs; s a mi fő, hogy Szent István korában egyetem még egyáltalán nem létezett. Eredetében székesegyházi iskolának tudja;. »egyetemi időszakát meg a leg nagyobb valószínűséggel I I I . Béla kormányidejétől számítja« s »a való derült színében látja, hogy a veszprémi egyetem a XII. század második felében már fennállott.«8) Vass nézetét a maga összességében és részleteiben elfo gadta és tanította Ábel JenÖ is. Hiszen szerinte »valószínű, ') Az okirat latin szövegét igy egészítem k i : Noticie pateat universorum, quod in Wesprimiensi civitate a tempore, quo in Hungária (fides incepit) catholica, Dei dono. liberalium arcium studia, per que mandata maximé divina manifestius declarantur, prout Parisius in Francia, doctrine docencium preemineneia et copiosa discencium ívfequencia pre tociu)s regni Hungarie ecclesiis fáma florida crebrescente celebritate hactenns corruscavit et cultus iusticie ad regni iura conservanda inibi obtinuit principatum. (A zárójelbe tett betűk és szók az oklevél hézagai nak kiegészítését képezik.) — A Parisius szót Fejér (Cod. Dipl. Tom. V. Vol. II. 347. 1.) Parisiis-re javítja, <-f- de helytelenül; mert a közép kori oklevelek a » Parisban* kifejezést rendesen »Parisius«- alakban tartal mazzák, így teszem: »Provisor studii Parisius iu omnibus abbaciis ordinis, ad quas venerit, stet in choro abbatis immediate ubique post abbates.« [Denifíe: Chartularium Universitatis Parisiensis Tom. I. 220 1.). — »Quosdam pueros tam in arabica, quam in aliis linguis orientalium parciumperitos Parisius mit ti disposuimus ad studendum.* (TJ. o. 212. 1.). — »Sane ex pia devocione scolarium, qui olim Parisius studuerunt* . . . (U. o. 540. 1. az 1276-ik évről; tehát IV. László oklevelével teljesen egy korú.) — Ugyancsak 1276-ból: »Mandamus Tibi, quatinus universitatem magistrorum et scolarium Parisius stüdencium defendas ab iniustis violencüs et gravaminibus manifestis (TJ. o. 538. 1.) a ) Toldy Fer.: A magyar nemzeti irodalom története. 1862. I. k. 69. 1. 8 ) Vass J.: Hazai és külföldi iskolázás 48—49. 1. SZÁZADOK. 1 8 9 6 .

I V . FÜZET.

22


326

327


hogy a Szent István uralkodása alatt (1008-ban) alapított veszprémi püspökség és káptalan mellett hihetőleg fenállott egyházi iskolából fejlődött* és »Úgy látszik, hogy csak I I I . Béla (1173—1196) emelte a veszprémi káptalani iskolát egyetem rangjára. «1) Kerékgyártó szintén egyetemet lát a veszprémi iskolá ban.8) Szabó Károly úgy véli, hogy az iskola Szent István korában jött létre, de egyetemmé csak később fejlődött.3) Beöthy szerint »A veszprémi egyetemet is még a XII. században alapította valószínűleg I I I . Béla.**), Baróti Lajos most megjelenő munkájában tanítja, hogy »az Árpádok korá ban volt már egyetemünk is, Veszprémben. Ez a párisi min tájára volt szervezve.«5) Pauler névszerint nem jeleli meg a veszprémi iskola fokát, hanem »hires iskola«-nak mondja, »mely az egyház mellett, mióta a keresztény katholikus hit az országban meggyökerezni kezdett, fennálló tt,«6) Ezen eljá rásból — hiszem, helyesen — azt következtetem} hogy Pauler a veszprémi iskolát nem tartja »studium generálé«-nak. Denifle a veszprémi iskolát nem veszi föl a »stúdium generale«-k közé.7) Kérdés most már: Helyes-e azon felfogás, mely a vesz prémi iskolában egyetemet (stúdium generálé) lát, vagy nem? Vagyis arról van szó: Egyetem (stúdium generálé) volt-e a veszprémi iskola, vagy nem? A válasz megadása nagy körültekintést s óvatosságot követel. Miért is a kérdés tárgyalásánál az összehasonlító módszert követem. Hiszen a természettudományoknál is ez járt legtöbb sikerrel; — pedig a természeti törvények az emberiség és a nemzetek életében ismétlődnek. S tényleg, mióta a történetírás a nemzeteket egy nagyobb organizmus kölcsönös hatású részeinek tekinti, — a nemzet életét irá nyító eszmék sokkal világosabbak, az intézmények sokkal érthetőbbek úgy keletkezésökben, mint fejlődésök valamennyi fokozatán. ») Ábel Jenő: Egyetemeink a középkorban 3. és 4. 1. 8 ) Kerékgyártó Árp.: A míveltség fejlődése Magyarországban I. 484—485. 1. ») Szabó Károly: Kún László 36. 1. (Magyar Tört. Életrajz. IL k.) •) Beöthy Zsolt: A magyar nemzeti irodalom történeti ismerteéset. I. k. 19. 1. •) Szalay-Baróti: A magyar nemzet története. I. 392. 1. «) Pauler: A magyar nemz. tört. az Árp. II. 416. 1. ') Ezen eljárás azt mutatja, hogy a veszprémi iskolát ő nem tartja stúdium generálénak; habár szavaival nem tagadja meg határozottan, hanem csak kételkedik rajta. Denifle: Die Universitaten des Mittelalters. I. 413. 1.

Mindenekelőtt tehát a középkori egyetem nevével és keletkezésével kell tisztába jönnünk, hogy az egybevetés mun káját elvégezhessük. A tanitézetet még a X I I I . század legelején is »scolae«•nak hivták; a tanítás jelzésére meg a »studium« szolgált.1) De ekkor már változás esik a dologban. A »stúdium* tanin tézet értelemben lesz használatos.2) Természetes dolog, hogy a kevéssel előbb létrejött, vagy ekkor keletkező egyetemeket is eleinte ezen néven nevezték. A szervezetében s egész lényében új tanintézet, az egye tem, azonban a régi elnevezéssel nem éri be, mert ez nem fejezte ki híven természetét. így születik meg a »stúdium gene rálé* név, amely írásban csak 1233—34-ben fordul elő leg először, — habár bizonyára előbb is használták.8) Az új elne vezés (stúdium generálé) azonban nem tudja a régit (stúdium) egyszerre kiszorítani, sőt ez a X I I I . században még gyakrab ban fordul elő, mint amaz.4) A »stúdium generale« elnevezés kijegeczesedett alakjá ban olyan tanintézetet jelent, melyet mindenki látogathat. Ezt tehát nemzeti különbözőség nélkül mindenki fölkereshette. Aki a tanfolyamokat itt elvégezte, vizsgálatra bocsátották, akadé miai fokot szerezhetett magának, s tanulmányi végzettségét és jogát a tanításhoz mindegyik stúdium generálén elismerték; — csak Paris és Bologna biztosított magának kiváltságos helyzetet.5) A veszprémi iskoláról szóló 1276-iki oklevélben IV. László király »studium«-nak nevezi a tanintézetet.6) Ez az elnevezés azonban nem döntő. Mert ekkor nemcsak az egye temeket, hanem a többi tanintézeteket is, sőt egy helynek ' összes tanintézeteit is »studiuTji« néven ismerték.7) S így IV. László is használhatta a »stúdium« elnevezést, ha nem egye temet, hanem egyszerűen csak iskolát értett is alatta. Szóval a veszprémi iskolának **studium« elnevezéséből a tanintézetnek egyetemi volta mellett és ellen egyenlően alkothatunk bizo nyítékot. Az egyetemek (stúdium generálé) létrejövését a legújabb*) Denifle: Die Universitaten des Mittelalters. I. 9—10. 1. >) U. az: U. o. I. 7. 1. «) U. az: U. o. 2. 1. *) U. az: U. o. 3 és 5. 1. 8 ) Denifle: Die Universitaten. I. 19, 21 és 22. 1. • ) . . . . ut ibidem stúdium, quod hactenus floruerat, reformetur. (Katona: Hist. Crit. T. I. Ord. VHI. a praefatióban. — Fejér: Ood. Dipl. T. V. Vol. H. 347. 1.). ') Denifle: Die Universitaten des Mittelalt. I. 7. 1.

22*


328

időkig kétféleképpen magyarázták. Az egyik felfogás az egyetem létrehozásában az egyházi befolyás megszüntetésére s a székes-egyházi, káptalani és kolostori iskolák ellensúlyozására irányuló törekvést ismeri föl; a másik szerint meg a stúdium generálé a székesegyházi, káptalani és kolostori iskolából keletkezett, részint - belső fejlődés, részint külső kapcsolódás, — hozzátétel útján.1) A középkor szelleme és világnézete, de különösen az a. bámulatos egyetértés, melylyel a pápa és a világi hatalpm a » stúdium generálé «-k létrehozásánál és szervezésénél mindenkor eljárt, egyszerre kirántják az alapot az első tábor állítása alól.2} S így ezzel részletesen foglalkozni fölösleges s megokolatlan dolog. Vizsgáljuk tehát a második felfogás jogosultságát. Az olaszországi egyetemeknél — a XV. századig — nincs rá egyetlen eset sem, hogy valamelyiknek székesegyházi vagy káptalani iskola képezte volna a csiráját.3) Az Olaszor szágon kívül eső egyetemekkel már nem egészen így áll a dolog. De lássuk a kérdést a maga részleteiben. Az egyetem jogi része nein fejlődhetett ki a székesegy házi, káptalani, vagy kolostori iskolából. Mert jogot — egy házit, úgy mint világit (római) — minden stúdium generálén adtak elő; sőt többnél éppen a római jog játszotta a fő sze repet. A székesegyházi, káptalani és kolostori iskolákban meg a világi (római) jognak nem volt helye. S a hol ezt mégis tanították, csak visszaélés útján történt. S így ezen iskoláktól a stúdium generálé a világi jogot át sem vehette.4) Az orvosi tudomány művelését a világi papságnak I I I , Honor pápa alatt, a szerzeteseknek meg már egy századdal előbb megtiltották.5) A székesegyházi, káptalani és kolostori iskoláktól a hit-i tudományt sem vette át a stúdium generálé, mert ennek leg többjén nem is adtak elő hittudományi 6 ) De a hol volt is theologia, vagy az egyetem alapítása után jóval később állí tották föl; vagy az egyetemmel egykorú ugyan, de kézzelfoghatőlag be tudjuk bizonyítani, hogy az egyetem mint tanin tézet egészen újból, vagy pedig városi iskolából keletkezett.7) Az »artes liberales«-re nézve a kolostori iskolát meg különböztethetjük a székesegyházi- és káptalanitól. >) Denifle: Die Universitáten des Mittelalt. I. 653—654 1 ) U. az: U. o. 738 — 741. és 792—796 1 ) U. az: U. o. 788. 1. *) V. az: U. o. I. 695—702. 1. s ) TT. az : U. o. I. 703. 1. •) Denifle: Die Universitáten des Mittelalters I. 703. 1. ') TJ. az: TT: o. I. 704—709. 1. a

8


329

Arról szó sem lehet, hogy a stúdium generálé a kolos tori iskolák útján jutott az »artes liberales«-hez. Hiszen a benedekrendű iskolák közül alig egy-kettő virágzik a X I I . •század végén, — az első egyetemek létrejövésekor. De meg tény, hogy ott nem keletkezett egyetem, ahol előbb híres kolos tori iskola volt. A czisztercziek kollégiumaival meg csak ott találkozunk, ahol már állt az egyetem, vagy ahol ilyen soha •sem létezett. A Domokosok, rendi szervezetökből kifolyólag, az »artes liberales«-t csak elvétve tanulhatták. S midőn a kor •és viszonyok ezen rendszabályon változtattak, a Domokosok idegenkedése az »artes liberales« iránt annyira fenmaradt, hogy ezeknek tanitására nem akadt közöttük vállalkozó. A Ferenczesek a Domokosokat utánozták, s igy ezekkel azonos elbírálás alá esnek. Szóval, az »artes liberales«-t tekintve, a kolostori iskolák nem képezhették a stúdium generálé magvát.1) A székesegyházi és káptalani iskolákkal már máskép áll a dolog. A III., majd a IV. láteráni zsinat (1179, 1215) min degyik székesegyháznak előírja, hogy, az egyház papjai és a szegény tanulók részére, kellően javadalmazott mesterről gon doskodjanak, aki azután ezeket ingyen oktatja a szabad mes terségekre (in grammatica facultate) és a lehetőség szerint másra is.2) Ezen iskolákban tehát tanították az »artes libeíales«-t. S így megeshetett, hogy egyik-másik stúdium gene rálé, ezen tárgyakat tekintve, a székesegyházi, esetleg káp talani iskolához kapcsolódott. Habár — Denifle szerint — igen csekély számú székesegyházi és káptalani iskolára nézve állapítható meg a kapcsolódás a stúdium generale-val.8) Habár az Itálián kivüli stúdium generálét keletkezésére nézve általános érvényű elvet*) nem lehet is fölállítani, azt teljes biztossággal kimondhatjuk, hogy Itálián kívül kolostori iskolából egyetlen egy stúdium generálé sem keletkezett, — és pedig sem belső fejlődés, sem külső kapcsolódás útján. Székesegyházi é- káptalani iskolából is csak két német és két spanyol stúdium generálé jött létre; — de ezek sem úgy fej lődtek ki amazokból, mint a kalász a magból, hanem csak társulás, egyesülés útján. Más szóval ezen négy esetben is a stúdium generálé nem úgy nőtt ki a székesegyházi és kápta lani iskolából, hanem csak hozzájok csatlakozott.6) >) a ) 3 ) *) s )

TJ. az: Mansi: Denifle: U. az: Z7. az:

U. o. Coll. Die U. o. U. o.

I. 711—721. 1. Oonc. XXII. 228. 999. 1. Universitáten. I. 722. 1. 728. 1.

330


Ha már most ezen tényt a veszprémi iskolára alkalmaz zuk, ily eredményre jutunk: A veszprémi iskola kolostori iskolából egyáltalán nem " jött létre. Igaz, hogy ennek ellenkezőjét soha senki sem állí totta; de azért mint ténynek megállapítása nem fölösleges, A veszprémi iskola székesegyházi és káptalani iskolából sem keletkezett belső fejlődés útján. De arra is elenyészőleg csekély, majdnem semmi a való színűség, hogy a veszprémi iskola a székesegyházi vagy káp- , talani iskolából külső egyesülés útján nőtte volna ki magát stúdium generalé-vá. Hiszen az egyetemek története Itálián kívül erre mindössze is csak négy esetet tud felmutatni. Más szóval a lehetősége ugyan nincs kizárva, de teljesen valószir i nűtlen, hogy a veszprémi iskola a székesegyházi vagy kápta lani iskolából külső kapcsolódás útján emelkedett stúdium generalévá. A két utóbbi eredmény elseje teljesen lehetetleníti azon régi felfogást, melyet Ábel így fejezett ki: »Nem valószínűt len, hogy úgy mint többnyire a régibb egyetemek, úgy a vesz- | prémi is a helybeli káptalani iskolából fejlődött«.*) A másodikameg arra utal bennünket, hogy hagyjunk föl azon nézettel is, .•' mely szerint Veszprémben a stúdium generálé a székesegyházi j vagy káptalani iskolából külső kapcsolódás által keletkezett. I Mert ez lehetetlennek ugyan nem lehetetlen, de valószínűnek teljesen valószínűtlen. m Most már a veszprémi iskola, ha stúdium generálé volt, csak egy módon, — egészen újból, egyszerre stúdium genera^ lé-nak szervezve, jöhetett csak létre. De ezt meg IV. Lászlókirályunknak sokszor emlegetett 1276-iki oklevele zárja ki. Hiszen stúdium generálé nálunk a legjobb esetben is csak a; X I I . század végén, vagy a X I I I . elején keletkezhetett volna. Pedig ezen oklevélben olyan veszprémi iskoláról van szó, mely ben »a szabad mesterségeket a virágzó hirnév azon időtől fogva ragyogta be egyre növekedő fénynyel, melyben Magyar országon a katholikus vallás meggyökerezni kezdett.*2) MásI szóval a veszprémi iskola és jó hire-neve a kereszténységgel,egykorú; — s így ^stúdium generale«-nak nem születhetett. Az eddigiek összegezéséül' most már kimondhatjuk, hogy * a veszprémi iskola sem keletkezésekor, sem később nem volt' stúdium generálé, vagyis egyetem. De nem is volt oly egyszerű dolog egy » stúdium gene*) Ábel Jenő: Egyetemeink a középkorban 4. 1. s ) Katona: Hist. Crit. T. I. Ord. v m . a praefatióban. — íejér-: Cod. Dipl. T. V. Vol. II. 347. 1.


331

rale« létrejövése. A tudományok valamelyikének új módszer ben, vagy legalább új alakban kezelése, a kiváltságok meg szerzése, majd meg a »corporatio<-k megalakulása mindmeg annyi föltételekké lesznek, hogy stúdium generálé keletkez hessek.1) Ezen állításom további igazolásában és a veszprémi iskola mivoltának megállapításában segítségemre jő IV. Lászlónak 1276-iki ismeretes oklevele is. Ennek egyik helyén ugyanis a király szembe állítja a veszprémi iskola kitűnőségét Magyar ország többi egyházaiéval. Már ezen párhuzam is sejteti, hogy itt papi, egyházi iskoláról van szó. Ezen sejtelmet meggyőződéssé emeli az okiratnak ezen helye: A város (Veszprém) sanyargattatása után, már több ízben visszahelyeztetett régi fényébe a szabad mesterségek iskolája, mely most ugyanezen egyház ellenségeinek gonosz sága következtében majdnem izzé-porrá égett. A mely pusztítást és rombolást a könyörület részvétével körülfogni óhajtván és újjá virágoztatását összes törekvésünkkel elérni lélekből igye kezvén, hogy ott az iskola, amely eddig virágzott, ujjáalakíttassék és a jogtudomány művelése s az istenitisztelet eszközei, melyek fölfüggesztettek, visszaállíttassanak: a (sió)foki vám azon részét, amely eddig a somogyi ispánnak járt, kegyünk teljességéből ugyanezen veszprémi egyháznak örök és sérthetet len joggal adjuk, saját pusztulásának és rombadöltségének megszüntetése végett.2) Ezen sorok között különösen méltó a megszívlelésre azon részlet, melylyel a király a siófoki vámot a veszprémi egyJtáznak adja azon czélzattal, hogy a fölperzselt iskola és templom újjáépüljön. Ha a veszprémi iskola stúdium generálé volt volna, ezen adomány bizonyára nem a veszprémi egyház, hanem a stúdium generálé javára történik vala. Mert a stúdium gene') Denifle: Die Universitaten des Mittelalters. I. 45—135. 1. -) »Civitate exagitata, sepius in bicém fulg(ewíer» restaurata sünt, q)ue nunc, malignitate persequutorum eiusdem ecclesie faciente, pene redacta fuerant in cinerem et fauillam. "Cuius nos destruccioni et vastacioni miserendi compassione condescendere cupientes, eiusque refstauracionem conatu) omni &s&e(qui) ex animo aspirantes, ut ibidem sudium, quod hactenus floruerat, reformetur et cultus iusticie divineque laudis organa, que suspensa fuerant. restaurentur: porcionem tributi, quam in Fuk comes Symigiehsis percipere consueverat usque modo, eidem Wesprimiensi ecclesie, in sue desolacionis remedium et ruine, de nostre gracié plenitudine, duximus conferendam, perpetuo, irrefragabiliter possidendam.« (Katona : Hist. Őrit. Tom. I. Ord. v m . a praefatióban. - - íejér: Cod. Dipl. T. V. Vol. n . 347—348. L). — A zárójelbe tett és ritkábban nyom tatott betűk, szótagok és szók azt jelentik, hogy az okirat hézagait velők töltöttem ki.

332


rale autonóm testület volt, mely birtokjogot élvezett és saját anyagi és szellemi ügyeit és javait maga kezelte és intézte. Mivel tehát az adományozás a veszprémi egyház részére szólt, következik, hogy az iskola is, melyet a vámból újjá kellett alkotni, a veszprémi egyházé volt. Más szóval ezen adatból megtudjuk, hogy Veszprémben székesegyházi iskola volt. ' Ezen állítást szépen támogathatjuk még egy-két adattal. Az 1276-iki pusztulás idején a veszprémi káptalannak tizenöt tagja kettős — kánoni és római — jogdoktor. Mind megannyi hivatott egyén, hogy a székesegyházi iskolában a tanítást végezzék. A tanárok egy része bizonyára közülök került ki. De — miként az említett öldöklésből tudjuk*) — volt Veszprémben még kivülök is igen sok pap. S igy tanárnak való ember bőven lehetett közöttük. De ki is emeli IV. László király a veszprémi tanárok kitűnőségét a többi egyházakéival szemben.2) Tudjuk ezenkívül, hogy a rombolás alkalmával csak maga Pál mester 1000 márkányi kárt szenvedett könyvekben. Tönkre mentek továbbá a káptalanbeli tizenöt jogdoktornak összes •egyházi és római jogi könyvei; 3 ) úgyszintén a többi tudo mányokba vágó könyvek is, melyek a sekrestyének egy szobá ját egészen megtöltötték.4) Érdekes dolgok ezek. Nemcsak azért, mert megtudjuk, hogy nálunk már a X I I I . század második felében mily gazdag könyvtár létezett: hanem — s bennünket jelenleg inkább ez érdeke], — hogy ez a szép könyvtár a sekrestyének egyik külön szobájában, szóval a templomban állt. Mivel pedig a veszprémi hires iskola tanárainak ez a könyvtár nyújtotta a szellemi táplálékot: következik, hogy a tanárok a veszprémi •egyház szolgálatában álló papok, s nem egy »stúdium generálé* -testületéhez tartozó egyének voltak. Mert ellenkező esetben a könyvtárt sem a sekrestyében, hanem a stúdium generálé köré ben helyezték volna el. Szóval a könyvtár elhelyezése is oda utal bennünket, hogy Veszprémben nem egyetem (stúdium gene rálé), hanem székesegyházi iskola volt. Az előzőkben tehát két dolgot bizonyítottam be: I. Veszprémben nem volt egyetem (stúdium generálé); 2, a vesz prémi iskola székesegyházi iskola volt. Itt most már meg is állapodhatnám. De nem teszem. Kötelességemnek ismerem azon adatok mérlegelését is, mélyel ) «) *) *)

Fejér: U. az: U. az: U. az:

Cod. Dipl. T. IX. Vol. VII. 694. 1. XT. o. T. V. Vol. H. 347. ]. U. o. T. V n . Vol. n . 47. 1. U. o. T. IX. Vol. VII.- 693. 1.


333

let valaki esetleg a veszprémi iskola egyetemi rangja mellett 'fölhozhat. Azt mondhatná valaki: Hiába bizony minden beszéd. — egyetem (stúdium generálé) volt az a veszprémi iskola, hiszen maga IV. László király is a párisi iskolához hasonlítja.1) De mélyedjünk el csak kissé az okiratban s nyomozzuk az igazi értelmet. IV. László király azt mondja 1276-iki oklevelében, hogy a veszprémi iskola a többi magyarországi egyházak "iskolái között, tanítóinak kitűnősége és tanulóinak nagy száma által, úgy tündöklött, mint Paris iskolája a francziaországi iskolák között.2) Ezen szavak tehát nem azt jelentik, hogy Veszprémben is egyetem volt, miként Parisban: hanem, hogy a veszprémi iskola is — tanárainak képzettségét és tanulóinak létszámát tekintve — ép úgy első volt az összes magyarországiak között, mint a párisi valamennyi franczia iskolával szemben. Szóval IV. László király Paris és Vesz prém iskoláját nem egyetemi fokukat, hanem tanáraik tanult6ágát és a hallgatók számát tekintve vonta párhuzamba. Eddig éppen az volt a tévedés oka, hogy az összehasonlítás alapjául Paris és Veszprém iskolájának egyetemi rangját tekintették. Az előzőnél kissé nyomósabbnak látszik azon tény, hogy IV. László király szavai szerint a veszprémi iskolában, a hazai jog megőrzése czéljából, a jogtudományt is művelték, sőt ez játszotta a legfőbb szerepet.8) Már ekkor két külön tudománykört képezett a kánoni és a római jog. A hazai jogról, mint rendszerről, természete sen még szó sincs ekkor; — s így tanításáról sem beszélhe tünk. IV. László király okirata is tehát csak e kettő egyiké ről szólhat. De kérdés, melyikről? A római jogról nem; mert nálunk a jogélet nem a római jog alapelvein nyugodott, — s így tanításának sem volt czélja. S ha tanították volna is, szerepe mindig csak másodrendű marad vala a kánoni joggal szemben. Nem marad tehát más hátra, mint hogy az oklevél szavait a kánoni jogra értsük. S ebbe teljesen bele.- nyugod hatunk. Mert az államélet irányítása nagyrészt az egyháziak kezében volt; ezek jogviszonyait meg igen sok tekintetben, sőt még másokét is több dologban csak a kánoni jog szabta 3 ) »prout Parisius in Francia* (Fejér: Cod. Dipl. T. V. Vol. II. 347. 1.) «) U. az: U. o. a ) Fejér: Cod. Dipl. T. V. Vol. EL 347. 1.

334

ÁRPÁJfKORI KÖZOKTATÁSÜGYÜNK

_ s így a kánonjognak nálunk gyakorlatban volt meg) részét bizonyps értelemben hazai jognak is tarthatták és megtanulására méltán kiváló gondot fordíthattak. Ha pedig az oklevél szavait a kánoni jogra vonatkoz tathatjuk, akkor semmi nehézség sincs; mert kánoni jogot nem egy székesegyházi iskolában adtak elő,1) — s így a veszprémiben is túlsúlyra juthatott a trivium és quadrivium tárgyaival szemben. A veszprémi iskola egyetemi voltát — látszatra — talán legerősebben támogatja IV. Incze pápának egy 1254-iki oklevele, melyet Franczia-, Angol-, Skót-, Spanyol- és Magyar ország s Wales főpapjaihoz intézett. Keserűen panaszolja el ebben a pápa, hogy ezen helyek papsága — a hittudomá nyokról nem is szólva — a bölcseleti tanulmányokkal felha gyott s a világi (római) jog tanulására adta magát. A leg több országban előkelő papi állásra csak a római jog avatottjai jutnak, — pedig éppen az ilyenek előtt kellene az emelkedés útját elvágni. A kik a bölcseleti tudományokat kora gyer mekségüktől fogva tanulták s egészen bele nevelődtek, kenyér nélkül s nyomorúságosan ruházkodva kénytelenek az emberek elől bujdokolni, mint az éjjeli baglyok. A római jogot vég zett főpapok meg lóháton, aranynyal, ezüsttel és drágakővel ékesített bársony és selyem ruhákban járnak, — nem mint az Üdvözítő helyettesei, hanem mint Lucifer örökösei. Bárhol jelennek meg, látványosságot idéznek elő s a világi emberek méltatlankodását és gyűlöletét keltik föl személyök, sőt - - a mi nagyobb baj - - az egész egyház ellen. Mert azt mondják a világiak: íme az emberek, akik nem Istent tették segítő jükké, hanem gazdagságuk nagyságával dicsekesznek, a mit gőgjök és hozzájok nem illő viseletök eléggé bizonyít. Úgy látszik, beteljesedett, amit a pogány jós mondott: Mindaz, a mi a,természettel ellenkezik, törvénynyé lesz. Most Sára szol gál, Agár meg parancsol. A szabadokat elnyomják, a szolgák meg főszerepet játszanak. De ezen gőgön — mondja a pápa — változtatni akarunk. Miért is, hogy annál tökéletesebben foglalkozzanak a hittudo mánynyal, mely az üdvösség útját egyenesen mutatja, vagy legalább a bölcseleti tanulmányokkal, melyekből hiányzik ugyan a jámborság, de legalább tudásra vezetnek és kiölik a vágyat, melyet minden rossz gyökerének és a bálványok szolgaságának tartanak: sérthetetlen intézkedésünkkel elrendeljük, hogy a romái jog tudósai közül senki se jusson a nagyobb és kisebb ') Denifle: Die Universitaten des Mittelalters I. 698. 1.


335>

egyházi javadalmakra — bármily kiváló legyen is e téren, — hacsak a szabad mesterségekben is nem jártas, élete és erköl cse meg nem kifogástalan. Ha valamelyik főpap ezen rendelet ellen cselekszik, elveszti a javadalom adományozásának jogát*, ismétlődés esetén meg javadalmától is megfoszthatják. Franczia-, Angol-, Skót-, Spanyol- és Magyarország s. Wales területén — folytatja IV. Incze — a világiak ügyeit nem a császári törvények, hanem a szokásjog alapján, az egy háziakét meg a Szent-atyák határozatai értelmében kezelik. Pedig a római jog — főleg gonosz volta miatt inkább zavar, mint segít az egyházi és szokásjogban. Miért is a püs pökök és szerzetesek tanácsa és kérése következtében elrendel jük, hogy ezen országokban világi jogot ne tanítsanak. Ha azonban az uralkodó akaratából mégis tanítanának, az első rendeletnek, mely a római jog tudósait a papi javadalmakból kizárja, jogereje és kötelező volta ezen esetben is fenmarad.1) Bonczoljuk csak szét ezen oklevelet, hogy igazi értelmét kinyomozhassuk. Az okiratot értelmi tekintetben két részre tagolhatjuk. Az egyikben IV. Incze pápa elmondja, hogy Franczia- r Angol-, Skót-, Spanyol- és Magyarországban és Wales fejede lemségben azon papok, akik a római jogban képezték ki mago kat, igen nagy számmal vannak s a nagyobb és kisebb java dalmakat szinte elözönlötték. S mivel szellemök nem egyházias s épen ezért a világiakat megbotránkoztatja, — ezen országok főpapjainak megtiltja az ilyen papok beültetését az. egyházi javadalmakba. Látjuk tehát, hogy a magyar papok, főleg a főpapok, a X I I I . század közepén római jogi képzettséggel birtak. Ez pedig más szóval annyit jelent, hogy a magyar papok a X I I I . század első felében sűrűn keresték föl a külföldi »stúdium generálé*-k jogi tanfolyamait. Az okirat ezen része tehát a veszprémi iskola kérdését, nem érinti. De annál több figyelmet követel a második része. Ebben kimutatja a pápa, hogy az említett országokban,, tehát Magyarországban is fölösleges a római jog tanítása. Mert itt a. világiak dolgát a szokásjog — más szóval a hazai jog, — az egyháziakét meg a kánoni jog szerint birálják el. Mivel pedig fölösleges a római jog, el is rendeli IV. Incze, hogy ezen országokban ne tanítsák, — hacsak az uralkodó nem akarja. *) Fejér: Cod. Dipl. T. IV. Vol. n . 254—256. 1.

ÉS A VESZPRÉMI EGYETEM LÉTKÉRDÉSE. 336


IV. Incze az okirat első részében már kizárta a római jogot, végzett papokat az egyházi hivatalokból. Most a máso dik részben még a lehetőségét is ki akarja zárni, hogy római jogi képzettségű tanárok az említett országokban, tehát nálunk is, még jövőre is legyenek. Ezért rendeli el, hogy a római jogot ezen országokban, tehát Magyarországban se tanítsák. Ezen tilalomból azonban nem következik, hogy nálunk a római jogot ezelőtt tanították, — s így kellett lennie »studium generálé«-nak is. Mert a mi papjaink a római jogi tan folyamokat szép számmal hallgathatták és hallgatták is kül földön, főleg Bolognában és Paduában. 1 ) Hogy a jövőre nézve meg Magyarországból is kitiltja a római jogot a pápa, az okle vél első részében rajzolt viszonyok mérlegelése után egész természetesnek találhatja bárki is. De meg az is könnyen érthető, hogy IV. Incze pápa a római jog tanítása ügyében épen úgy intézkedik Magyaror szágra, mint azon országok mindegyikére nézve, melyekben a baj is egyenlő volt a miénkkel. S ezt még akkor is megtehette, ha a többi országokban már a múltban is előadták a római jogot stúdium generale-kon, — s ha nálunk meg *— itthon — római jogi tanítás a múltban nem volt is, — amint tény leg nem is volt. Hiszen a baj is, a czél is egyenlő, — tehát az eszközben, a római jog tanításának megtiltásában, sem lehetett eltérés. H Szóval IV. Incze pápa rendeletének Magyarországra nézve nem az az értelme, hogy a római jog eddigi tanítását szüntessék be; hanem hogy a római jogot ezentúl se tanítsák. Végül tájékozódnunk kell Ábel Jenőnek ezen állítására nézve is: »Legelső bizonyítéka a veszprémi egyetem létezésének IV-ik Incze pápának egy 1246-ban kelt okmánya (Waillynál, Histoire de Louis IX., mint Marczali Henrik úr szíves köz léséből tudom), melyben Franczia-, Magyar- és Olaszország egyetemeiről történik említés, melyből azonban, sajnos, az egyetem belszervezetére nézve szintén vajmi keveset tanulunk.«2) Wailly művéhez nem tudtam hozzá férkőzni;, de meg kérdeztem Marczali Henriket. Ő kijelentette, hogy Ábel téve désből írt Wailly-t, mert ő Wallon művére utalta. Kérdés tehát, mit tartalmaz műve? Beszél IV. Incze pápának imént értelmezett 1254-iki okleveléről.8) Ezt ugyan ') Ezen értekezés i n . részében a külföldi iskolák látogatásánál. *) Ábel Jenő: Egyetemeink a középkorban. 5. 1. 3 ) H. Wallon: Saint Louis et son temps. T. II. 188—189. 1.

337

első pillanatra lehet stúdium generáléra is vonatkoztatni, de hogy tényleg erre nem szabad érteni, — csak imént mutattam ki. így tehát Ábel állítása egészen elesik. Kifejtettem tehát azon bizonyítékokat, melyek kizárják a föltevést, hogy a veszprémi iskola egyetem (stúdium gene rálé) volt. Feltártam azon tényeket, melyek Veszprém részére székesegyházi iskolát követelnek. S végül megvilágosítottam azon adatokat, melyek látszatra a veszprémi iskolát stúdium generálé alakjában tüntetik föl. S így most már teljesítem azon feladatot, melyet az igazság követel, — kimondom meg győződésemet, mely szerint Veszprémben nem egyetem (stú dium generálé), hanem székesegyházi iskola volt. Ezen kijelentéssel egyetemeink száma egygyel kevesbejdik, de növekszik az igazságoké. S ez a tudat bőven kárpótol a veszteségért, mert a történetírás is — mint minden tudo mány — az igazság keresésében és megállapításában oldja meg feladatát. DR. BÉKÉFI BEMIG.

ÁRPÁDKORI KÖZOKTATÁSÜGYÜNK ÉS A VESZPRÉMI EGYETEM LÉTKÉRDÉSE

Recommend Documents