ÁRPÁDKORI KÖZOKTATÁSÜGYÜNK ÉS A VESZPRÉMI EGYETEM LÉTKÉRDÉSE

ÁRPÁDKORI KÖZOKTATÁSÜGYÜNK ÉS A VESZPRÉMI EGYETEM LÉTKÉRDÉSE. HARMADIK ÉS BEFEJEZŐ' KÖZLEMÉNY.

III. Árpádkori iskolázásunk külföldön.

Francziaország a szellemi téren már a X I . század óta kezében tartotta a vezérletet. A lovagság eszméje innét ter jed szét Európában; a művelődés utján induló vagy haladó európaiak, s így nemzetünk is ide küldi fiait kiképzés czéljából. A szellemi élet középpontja, a X I I . század óta, Paris az ő iskoláival. A párisi egyetem (stúdium generálé) keletkezésére nézve azelőtt téves felfogásban élt a tudományos világ. Azt hitték, hogy Paris egyeteme Szent Genovéva, Szent Viktor és Notre Dame iskoláinak egyesüléséből alakult meg. E szerint a párisi egyetem székesegyházi és kolostori iskolából jött volna létre. Denifle azonban más alapon építi föl a párisi egyete met. Kimutatja, hogy a Szent Genovéva iskolában 1147-ig az »artes liberales«-t tanították. Ekkor a kanonokok helyébe a clugnyiek, majd a Szent-Viktor kolostor szabályozott kano nokjai (canonici* regulares) telepedtek és itt házi hittudo mányi intézetet állítottak föl. Szent Genovéva és Szent Victor iskolája a X I I I . század legelején még Paris falain kívül volt, s így ekkor Notre Dame-mal nem is egyesülhetett. A párisi egyetem csirája a Notre Dame székesegyházi iskolában rejlik. De nem oly értelemben, mintha a székesegy házi • iskola tanárainak bensőbb viszonyba lépésével született volna meg az egyetem; hanem azon tanárok teremtették meg az egyetemet, akik tanári képesítésűket a székesegyházi kanczellártól szerezték meg s működésöket ő tőle függve folytat ták. Jogosán és helyesen tehát nem a Szent Genovéva, hanem a Notre Dame iskola a párisi egyetem »bölcsője.« J) ') Denifle: Die TTnivérsitatéir des Stittelalters bis 1400. I., B. 1885. 655—682. 1.

ÁRPÁDKORI KÖZOKTATÁSÜGYÜNK

414

A XII. század második felének társuló szelleme kedvező volt az egyetem eszméjének kifejlődésére. A párisi egyetem már a XII. században létrejő, de az egyetem fogalmához szükséges tulajdonságok mindegyikére csak a X I I I . század ban tesz szert.1) Magyar tanulók már a X I I . században megfordultak Parisban. Az angol Gualterus Mapes beszéli, hogy G-irardus a Puella mester -iskolájában Lukács nevű derék és képzett magyar emberrel találkozott.2) Lukácsnak nagyon humánus embernek kellett lennie. Mert a szegényeket szívesen látta asztalánál s annyira gyöngéd volt irántuk, hogy ezek meghí vott vendégeknek, s nem alamizsnában részesülőknek tudták magukat.8) Ez a Lukács azonos a I I I . Béla korabeli híres esztergomi érsekkel. A Szent Genovéva iskolába járt Bethlen magyar'pap növendék. István apát, a későbbi tournay-i püspök ugyanis 1175-ben értesíti III. Béla királyt, hogy Bethlent a Szent Genovéva kolostor egyházában temették el. A szülők kívánsá gára vizsgálatot indítottak, vájjon a megboldogultnak nincs-e adóssága. A nyomozásból kitűnt, hogy sem zsidónak, sem kereszténynek nem tartozott. A vizsgálók között volt három magyar *pap is: — Adorján, Jakab és Mihály, akik szintén párisi tanulók.4) Bethlennek jómódú egyénnek kellett lennie. Mert szülői a párisi kolostornak, amely gyermeküket nevelte és képezte, ajándékul két selyem miseruhát (casula), egy zászlót, egy ezüst márkát, egy arany pénzt és öt arany solidust kehelyre,5) s végül egy fehér lovat adtak azon czélból, hogy ez az épülőben levő kolostorhoz követ hordjon. I I I . Béla királyunk házassága Margittal, [1. Fülöp franczia király nővérével, még közelebb vitte nemzetünket a ') V. az: U. o. 745. 1. ) A Girardus (Giraldus, Geraldus, Gerardus, vagyis Gellért) egyé niségére vonatkozó irodalmat közli Pauler Gyula : A magy. nemz. tört. az Arp. kir. alatt I. 636 — 637. 1. «) »Vidi ParisÜ8 Lucám Hungarum in schola magistri Girardi Puellae, virum honestum et bene litteratum, cuius mensa communis fűit sibi cum pauperibus, ut viderentur invitati convivae, non alimoniae questores (Gnalteri Mapes: De Nugis Curialium. Dist. n . VII. Bodley Cod. lat. 3578. XII. sz. Marczali Henrik közlése: Árpádkpri emlékek a külföldön. Történelmi tár 1878. évfoly. 171. Wright kiadásában a »De Nugis Curialium«-nak Dist. II. C. 7. 73—4. 1. szól Lukácsról.) «) Fejér: Cod. Dipl. T. H. 189 — 190. 6 ) »marcam argenti cum nummo aureo et V sol.« (Fejér: Cod. Dipl. T. V n . Vol. IV. 63.) 9

ÉS A VESZPRÉMI EGYETEM LÉTKÉRDÉSE.

415

francziához. A franczia nyelvet ekkor a magyar király udva rában is beszélik; »a kanczellária nyelvébe már becsúszott a »baro« szó, s a »dapifer«-t, »agazo«-t néha már sénéchalnak, maréchalnak nevezek;« *) Paris iskoláját is bizonyára mind gyakrabban fölkeresték tanulóink. Nem érdektelen, hogy minden franczia iskolázás mellett is I I . Endre idejében nem egy franczia ember jut magyar püspökség élére. így a lüttichi Róbert veszprémi, a franczia Bertalan pécsi,2) s a normandiai Raynald erdélyi püspök lett. A hires TJgrin kalocsai érsek is Parisba küldi unokaöcscsét, Csák Ugrint, a hittudományok végzésére. Tizenkét évi itt tartózkodása alatt ki is képzi magát; tudós emberré lesz — főleg a hittudományban. Parisból hazatértekor nagy pénzösszegen egy teljes bibliát vett kommentárokkal és gloszszákkal. Ezen TJgrin a csázmai nagyprépostságból a spalatói érsekségbe jut. 8 ) Ágoston, idővel zágrábi püspök, a bölcseletet és hittu dományt Parisban végezte.4) A Parisban levő ferenczrendi egyetemi hallgatókat már 1268-ban négy nemzetiségi csoportra osztják. A mieink is bizonyára ezek egyikéhez tartoztak.*) A Domokosok is ide küldték kiválóbb tagjaikat.6) A párisi egyetemen kiválóan a hittudományt művelték. A dialektika széleskörű érvényesítése az itteni módszernek sar kalatos pontja volt. Champeauxi Vilmos törte meg ezen irány ban a jeget; ínajd utána nyomban következett Abaelard. Az ő munkájok szolgált alapul, hogy Paris egyeteme a hittudo mányok terén az elsőséget kivívhatta magának, s hogy a theologiában a X I I I . századi virágzás kora bekövetkezhetett7.) Az elsőség dicsőségén —j habár más téren — osztozott a párisi egyetemmel a bolognai, mely a jogtudományoknak lőn melegágyává. Ennek nagyságához Irnérius és Gratián rakták le az alapköveket. Amaz a X I I . század elején a világi jog kezelésébe vitt új szempontokat; emez meg ugyanezen század közepén a kánonjog számára jelelt ki új utakat. 8 ) Paris és Bologna lesz most a tudásra törekvő egyének gyülekező helye. Az egyes országok székesegyházi, káptalani ') ') 8 ) ler Gy.: ') 6

) «) 7 ) •)

Pauler Gy.: A magy. nemzet tört. az Árp. kir. alatt. II. 60. 1. Koller: Hist. Episcopatus Quinque-Eccl. T. n . 1 — 136. 1. Schwandtner: • Seriptores Eer. Hung. HL 627 — 628. 1. — Pau A magyar nemzet tört. az Arp. kir. alatt. n . 270. 1. Ferrarim: De rebus Ungaricae Prov. S. Ord. Praedicatorum. 1161. Denifle.: Die U n i v e r s i t a t e n des M i t t e l a l t e r s . I. 96. 1. Ferrarius: De r e b u s U n g . P r o v . S. Ord. P r a e d i c a t . 79. 1. Denifle: D i e U n i v e r s i t a t e n d e s M i t t e l a l t e r s . I. 46. 1. U. az: U . o. 47. 1.

416

és kolostori iskolái másbdrangúakká válnak. Mert ezóta csak az egyetemre előkészítő iskolákúl tekintették őket. Ezen viszony kifejlődésére maga az egyház is közreműködött. Mert III. Honor pápa a hittudományhallgató egyéneket öt évre fölmen tette a helybenlakás (residentia) kötelezettsége alól; az érseki káptalanokat pedig kötelezte, hogy küldjenek tehetséges egyé neket az egyetemi tanfolyamra.1) Ezóta, természetesen, még inkább növekedett az egye temeken a hallgatóság száma. Bolognában a hallgatók és a tanárok már 1250 előtt két testületet (corporatio) — az ultramontánokét és a citramontánokét — alkottak. Ezen utóbbinak 13 nemzetisége között 1265-ben már a magyarral2) is talál kozunk; — fényes bizonyítékául, hogy szép számmal lehettek. Névszerinti azonban kevés magyart ismerünk a bolognai tanulók között. így Pálról, a ki később a Domokosok rendjébe lépett, tudjuk, hogy nemcsak tanult, de tanított is a bolognai egyetemen.^) István pápai káplán és pozsonyi, prépost létére találja jónak a bolognai egyetem látogatását. Ügybuzgalmát a kalocsai káptalan elismeréssel viszonozza, midőn érsekévé választja. A választást a pápa 1266. decz. 11-én erősíti meg.4) A bolognai egyetem nemcsak azért érdemel figyelmet, mert a párisi mellett a legrégibb és legtekintélyesebb, hanem mert a többi olasz egyetemnek is mintaképe. Sarti szerint a vicen zai egyetem a bolognaiak kivándorlása következtében jött létre. Keletkezése idejét 1204 tájára tehetjük.6) Mittarelli egy neve zetes oklevelet közöl az 1209-ik évről, mely a vicenzai egye tem cseh, német, franczia, burgund, lengyel, spanyol és olasz hallgatóin kivül magyarokról is beszél.6) Bizonyos tehát, hogy több magyar látogatta ekkor az itteni egyetemet. Névszerint azonban csak egyet ismerünk közülök, — s ez Berthold kalocsai érsek. Szerfölött érdekes és tanulságos, amit Berthold egyetemi életéről tudunk. III. Incze pápa megtudta, hogy Berthold, kinek kalocsai érsekségét II. Endre királyunk többszöri próbálkozással való») U. az: ü . o. 746-747. 1. ) U. az: U. o. 156 — 157. 1. *) Ferrarius: De rebus Ungaricae provinciáé sacr. ord. Praed. 1637. 25. 1. *) te tunc Capellanum nostrum et Posoniensem prepositum, Bononie litterarum studio insistentem . . . (Theiner: Monum. Hist. Hung. T. I. 291. 1.). ') Denifle: Die üniversitaten des Mittelalters I. 298—299. 1. «) U. az: ü . o. I. 299. 1. 2


ÁRPÁDKORI KÖZOKTATÁS ÜGYÜNK

417

sággal ügy erőszakolta keresztül, — érsek létére a vicenzai egyetemet látogatja. A pápát ezen hir nagyon megboszantotta. Nem a kikép zésre törekvés bántotta. Hiszen ezt épen maga az egyház moz dította elő, midőn a »residentia«-tartás kötelezettségét az egye temi hallgatókra 5 évre szólólag megszüntette. Az esett roszszúl I I I . Inczének, hogy Berthold mint érsek ment el egyetemi hallgatónak, s így még a külföldiek előtt is szégyent hozott állására. Nem is hagyja I I I . Incze szó nélkül a dolgot. Éles hangú levelében erős szemrehányásokkal illeti II. Endrét. Súlyos panaszunk van — mondja a pápa — királyi okosságod ellen, mert a kalocsai választott érsek érdekében kifejtett többszörös sürgetölődzésed, úgy látszik, félrevezetett bennünket. Sokan felhányják nekünk, - s amint látszik, van is erre okuk, — hogy a mesterek mesterévé tettük azt, aki még a tanítványok tanítványának sem válik be, s a püspökök püspökévé mozdí tottuk elő azt, aki a főpaphoz illő tudományoknak nagy részben híával van . . . . O most Vicenzába vonult s itt az ismeretek alapelemeit gyűjtögeti. Nem restelli készületlenségét, amelyet otthon könnyen pótolhatott volna, künn csavarogva gyalázatosan nyilvánossá tenni. Elmondja ezután a pápa, hogy Bertholdot levélileg haladéktalanul haza rendelte s meghagyta neki, vegyen maga mellé néhány tanult embert, akik a szük séges dolgokra megoktassák, s igyekezzék képzettségének hiá nyát erkölcsösségével és életmódjával úgy pótolni, hogy legalább megtűrhető legyen az állásában. Mert ha nem így lesz, akkor azt követjük, aki kimondotta: Bánom, hogy embert teremtet tem ; s amit zaklatásra megtettünk, — megfontolás után meg semmisítjük.1) Páduában is a bolognai egyetemi hallgatók átköltözése hozott létre egyetemet 1222 táján. Már maga a leszármazás mutatja, hogy itt is főleg a jogi tudományokat művelték ép úgy, mint Vicenzában; de virágzott az orvosi tudomány is. A páduai egyetemet látogató magyarok közöl egy föesperest ismerünk. Ő 1231-ben járt itt az egyetemre. Nagy tehet ségű, az »artes liberales«-ben jártas fiatal ember; főesperes létére beáll a Domokos rendbe.2) Ugyancsak a páduai egyetem hallgatója volt Orbáczius posegai nagyprépost, Báncza. István unokaöcscse. Hihető, hogy — részben legalább — tanulmá') Fejér: Cod. Dipl. T. I I I . Vol. I. 7 4 - 7 5 . 1. ) 4. Domokosok generálisa, a szász Jordán, így nyilatkozik róla : . . . iuvenis magni ingenii optime institutus in artibus . . . (Denifle: Die Üniversitaten des Mittelalters. I. 282—283. 1.). HíU' 2

418


ÉS A VESZPRÉMI EUYETEM LÉTKÉRDÉSE.

nyainak folytathatása végett biztosította neki IV. Orbán pápa 1264. ápr. 18-án a Páduában legelőször megüresedő kanonoki széket1) s a susoli Szent-Kereszt és az esztergomi Mária Magdolna egyházat, amelyek nem voltak lelkészkedéssel össze kötve.2) Tamás, mint Szent István vértanúról nevezett esztergom-hegyfoki prépost s még hozzá segédmester (vicemagister), vagyis a székesegyházi iskola másodmestere, szintén egyetemi hallgató Páduában 1291. jun. 3-án.3) Nagyon valószinű, hogy Anonymus a Névtelen jegyző, is valamelyik külföldi — s nem hazai — iskolában végezte tanulmányait. Előszavában ugyanis ezt írja: »Midőn egykor iskolai tanulmányokon együtt valánk és a trójai történetben, melyet én Dares Phrygius és mások könyveiből nagy szeretet tel tanulván, amint mestereimtől hallottam, saját stilusommal egy kötetbe foglaltam össze, — közös akarattal olvasgatánk.«4) Minthogy a trójai háború történetét a X I I . század második felében főleg Eranczia- és Angol-országban tanulmányozgatták nagy buzgalommal,5) föltehetjük, hogy Anonymusunk is vala melyik nyugateurópai — talán franczia — iskolának volt növendéke. Ha ezen föltevést valóságnak fogadjuk el, akkor Anony mus barátjában, a kinek művét ajánlotta, szintén külföldi iskola látogatóját ismerjük föl; — hiszen együtt jártak iskolába. Anonymus képzettségét s olvasottságát saját munkája igazolja legjobban, - - barátjáét meg maga Anonymus, midőn őt a tudományokban avatott egyénnek írja.6) A külföldi egyetemre menő magyar tanulók nemcsak a hittudományi és jogi, hanem az orvosi tanulmányokat is végez ték. Bizton következtetjük ezt azon tényből, hogy a X I I I . században nálunk több orvossal találkozunk. Ilyen volt Sándor, II. Endre orvosa, kit a király a spalatói érsekség élén szeretett volna látni, de a káptalannál nem sikerült a választást keresz tülvinni.7) IV. Béla király orvosa 1256-ban Bernát mester budai

kanonok 1 ) és 1257-ben Tiborcz mester, a ki, mint királyi követ, Fülöp zágrábi püspökkel együtt la római széknél és Konrád királynál is megfordult.2) Ismerjük IV. Bélának még egy másik orvosát, Gellért mestert is. Ez még V. István és IV. László korában is orvosa a királynak, a kiknek testét az óhajtott egészségi állapotban hosszabb ideig fentartotta.3) Sőt Gellért mester nemcsak orvos, hanem tanár is, — mint maga Kún László nevezi.4) IV. László idejében más orvosokról is van tudomásunk. Egy alkalommal ugyanis a király a Nyulak-szigetén súlyos betegségben feküdt. Mivel udvari orvosa, Gellért, nem volt kéznél, hamarosan négy más orvost hivattak. Ott látjuk a beteg ágyánál Theodosiust, a minorita szerzetest; Guarcin mestert, Majs orvosát; János- mestert. Joakhim orvosát és Bertalan mestert.5) A Margit-legenda Kún László esetén kívül beszél a margit-szigeti Domokos- apáczák és szerzetesek orvosairól is. »Soror Candida . . . meg betegüle oly igen, hogy orvos is kétségben esett vala az ő meg gyógyulásáról.* 6) János pré dikátor szerzetbeli paraszt frátert negyednapos hideg gyö törte. Az »orvosoknak semegy orvosságok csak valami kevéssé sem használt volna.« 7) Muthmerius mester, a hires szepesi prépost is V. István és IV. László korabeli orvos.8) Kún László idejében Jakab ispánt, ki a csatában megsebesült, sokáig orvosok gyógyították.9) Ezen orvosok nagy része pap volt. S ez annál felötlőbb, mert az egyház a világi jog és az orvostudomány művelését kiközösítés terhe alatt tiltotta. Bizonyítja ezt IV.

') Fejér: Cod. Dipl. T. I V . Vol. I I I . 229 — 231. 1. ) Knauz: Mon. Eccl. Strig. I. 499 ; Theiner: Monurtu Hist. H a n g . I. 267. s 1.; Fejér: Cod. Dipl. T. I V . Vol. ü l . 231 — 232. ) Knauz: Monum. Eccl. Strig. I I . 288—289. 4 ) Anonymus: G-esta Hung. Prolog. 5 ) Pauler Gy.: A magy. nemz. tört. az Árp. kir. alatt. I. 464. 1. « ) . . . . >viro venerabili et arte litteralis scientie imbuto (Ano nymus : Grest. Hung. Prológus.). ') Kerékgyártó Árpád: A míveltség fejlődése Magyarországban. I. 504. 1. — Pauler Gy. A magyar nemz. tört. az Árp. kir. a. I. 80. 1. — Demlcó Kálmán: A magyar orvosi rend története. 93. 1. a

419

') Wenzel.\Árpádkori Új Okm. VIL k. 444. 1. Hazai Okmánytár VII. k. 64. 1. ) . . . »nostrum et eorundem corpora in adoptate sanitatis statu conservando per tempóra longiora . . . (Wenzel: Árpádkori Új Okm. Xn. k. 115. 1. *) . . . quod gratam fldelitatem et commendábilia merita circumspecte providencie viri magistri Gerardi, artis medicine professoris, fldelis phisici nostri. (Wenzel: Árpádkori Új Okm. XII. 115. 1.) 6 ) A gyulafehérvári másolatban (a Margit legendáról van szó) a XLTI és XLVm. tanúvallomás közötti csonka vallomás. (Demkó György: Árpádházi Bold. Margit élete. 268. 1. 41. iegyz.) — Nyelvemléktár v r n . k.6 65. 1. ) Nyelvemléktár v m . k. 44. 1. ') TJ. o. 48. 1. a ) Kerékgyártó Árp.: A míveltség fejlőd. Magy. orsz. I. 304. 1. — Demkó Kálmán: A magyar orvosi rend története. 93. 1. ") Kerékgyártó Árp.: A míveltség fejlődése Magyarországban I. 304. 1. a ) 8


420

421


Orbán pápa maga, midőn 1263. okt. 3-iki kelettel az eszter gomi érseknek jogot ad, hogy az alsó és főpapság azon tag jait, akik az egyház tilalma ellenére- (világi) jogot vagy orvosi tudományt hallgattak, az egyházi kiközösítés alól faloldozhassa.1) A budai zsinat még 1279-ben is megparancsolja a pap ságnak, hogy a sebészetnek azon részével hagyjon fel, mely égetéssel és metszéssel jár. 2 ) De nemcsak a királyok, az egyházi és világi főurak s a kolostorok, hanem a városok körében is találkozunk orvossal, így Zágráb városnak 1242-iki kiváltságleveléből tudjuk, hogy. a ki mást késsel, karddal, lándsával, nyillal vagy ilyesmivel megsebez, s a megsebzett • meggyógyul és egyik testrésze sem marad csonka, — a megsebesült orvosának az egész díjat, magának a megsebzettnek huszonöt, a város részére meg öt pénzt fizet.8) Esztergomban Jób felesége 1255-ben azért adja el külvárosi birtokát, mert az orvosi költségek fedezése czéljából pénzre volt szüksége.4) A Margit-legenda szerint meg Benedek váczi szabó poklosságba esett »és nem csak önnön magátúl, de ő házabeliektűl és orvosoMúl az ő életi tűi avagy, életirűl kétség vala.«5) Az Ó-Budán lakó Károly vitéznek Ágnes leányáról olvassuk: »Mikor on ez Ágnes asszonynak ő anyja és ura sokat költöttek volna orvosokra és semmit sem használtának volna neki, három orvos doctorok az ő életirűl kétségben esének.« 6) Mihályfi Jakab Nyitra vármegye ispánja szembaj ban szenvedett és már »kétségben esek orvosoknak segítségérűl.«7) Albert bán »nyilván bél poklosnak mondatnék. Sem az ő betegsége vala orvosoknak miatta meggyógyulható.«8) Miklós nevű embernél »orvosoknak ítéleti szerént mondatik vala közelleni bél poklosság.« 9) Úgy látszik tehát, hogy a tehetősebb osztály, ha mód*) . . . >quoslibet eciam clericos in prelaturis, dignitatibus vei personatibus constitntos, nec non presbiteros, qui contra constitucionem ecclesie leges vei physicam audierunt, ab excomnmnicacionum sentenciis, quibus propter hoc tenentur astricti.« . . . (Theiner: Mon. Hist. Hung. I. 248. 1.) ?) Constitutiones synod. Bud. u. 1279. (Endticher: Eer. Hung. Mon. Arp. 569. 1.) ») Endlicher; Eer. Hung. Mon. Árpad. 452. 1. 4 ) Wenzel: Árpádkori Új Okmánytár. VII. k. 415. 1. 6 ) Nyelvemléktár VIII. k. 55. 1. «) U. o. 67. 1. ') TJ. o. 69. 1. 8 ) ü . o. 69. 1. s ) ü . o. 64. 1.

jában volt, betegsége esetén orvoshoz fordult. Vájjon a váro sokban vagy esetleg a vidéken működő orvosok között mily arányban volt az egyházi és világi elem, nem dönthetjük el. Nemzetünk gyermekei nemcsak Nyugat- és Dél-Európa -iskoláit keresték föl, hanem ellátogattak a messze Keletre, Ázsiába is. Itt találkozunk az izmaeliták fiaival, kiket mohammedán vallásuk utalt a keleti érintkezésre. Jakut arab írónak köszönjük a rólok szóló adatot. 0 1220 táján Aleppóban járt, találkozott velők s úgy tapasztalta, hogy »hajuk és. -arczuk igen barna.« S midőn .egyikeket megszólította, ez így válaszolt: »A mi hazánk Konstantinápólyon túl van egy nép országában, mely a frankok között lakik s melyet »hungár«nak neveznek. Mi bár mozlimek vagyunk, az ő királyuknak -engedelmeskedünk. . . . Mi a magyarok nyelvét beszéljük, úgy öltözködünk mint ők, hadseregökben szolgálunk s velők együtt hadakozunk minden ellenségeik ellen Mi ide egyházi törvényeket jövünk tanulni. Midőn hazánkba visszatérünk, tisztelettel fogadnak s a vallás ügyét reánk bíz zák Azok, kik közülünk fegyvert viselnek, leborotvál ják szakálukat s a frankok viselete szerint öltözködnek, de nem így a többiek, «.*) Ezen sorokból kiviláglik, hogy a kiket az izmaeliták papi pályára szántak, Aleppóba küldöttek az egyházi törvé nyek tanulmányozása czéljából. De arról is van tudomásunk, hogy papnövendékeik egy része Jeruzsálemben végezte tanul mányait.2) Érdekes az ellentét, melyet már Pauler észrevett,3) hogy a magyarországi izmaeliták papjai azon helyek közelé ben végzik iskoláikat, melyeket a keresztény Európa kereté ben a magyar nemzet fiai, mint keresztes vitézek, egyidejűleg verőkkel szenteltek meg. IV. Az Árpádkori általános műveltség.

A középkori társadalomnak különös fogalma volt a szel lemi művelődésről. Azt tartotta, hogy a tanulás csak a pap nak való. Ez a felfogás nálunk is érvényesült. A tanulás a magyar ember szemében is a papságra készüléssel volt egy értelmű. Az esztergomi zsinat szerint ugyanis, ha valaki más szolgáját, vagy oly szolgálatban levő egyént, aki ura beleegye zése nélkül nem idegeníthető el, vagy bárkit a szolgálati viszony') Hunfalvy Pál: Magyarország Ethnographiája. 1876. 335 — 336. 1. ») Röhricht: Beitrage. II. 260. 1.-35. jegyz. s ) Pauler Gy.: A magyar nemzet tört. az Arp. kir. II. 97. 1. SZÁZADOK. 1896.

V. FŐZET..

28


KS A.VESZPRÉMI EGYETEM. UfcTKÉRPÉSE.

ban levő népből tanít, vagyis pappá tesz, váltsa meg s ezen fölül ötvenöt pénzt fizessen.1) A Szent István korabeli papság egy része külföldi volt,, s igy régi hazájának műveltségi fokán állott. A kebelébe lépő magyar elemet meg bizonyára átgyúrta saját képére. S ez mind két részről annál könnyebben mehetett, mert nagy volt ekkor a hitbeli buzgóság. Ezen kör papságának messze kiemelkedő alakja Szent Gellért. Tanultságát művei bizonyítják; buzgal máról meg a Gellért legenda, igy beszél: Könyveit, melyeket maga írt, kócsizás közben javítgatta.2) A papság tanultságára az egyház mindig súlyt helyezettA Szent László idejében tartott esztergomi zsinat elrendeli i Tanulatlan egyént ne szenteljenek pappá; vagy ha már föl szentelték, tanuljon, - - különben el kell csapni állásáról,8) Erezhető is ennek a hatása még a rendelkezésünkre álló néhány adatnál is. A Kálmán korabeli Lőrincz esztergomi érsekről tudjuk,. hogy erős filozófiai képzettségéről volt ismeretes.4) Az erősen színező bajor Gerhoh szerint meg II. Géza. korában a magyar. püspökök, » ámbár az ország barbár és oly fejedelmek alatt van, kik még csak névleg is alig tartoznak a kereszténységhez, mint tanult emberek tüzetes vizsgálat alá vették a háború okát.« 5) Mindazonáltal igaza van Paulernak, midőn I I I . Béla. idejéről igy vélekedik: . . . . »e kor magyar papságáról valami nagyobb tudományosságot nincs okunk föltenni.*6) De nem szabad feledni, hogy ezen ítélet a mai korral vont párhuzamon sarkall. Mert ha a papság képzettségét saját koráéval vetjük egybe, mindjárt több bizalommal leszünk tudománya iránt. Van ugyan a világi elem között is tanult ember, — mint Kálmán király, kiről még a lengyelek is úgy tudták, »hogy~ a világ valamennyi királya között a legtudósabb.«7) De ő királyi sarj, 8 igy nem esik általános elbírálás alá; s hozzá még eleinte papnak szánták, — s igy képzettségének csiráit ezen tényben is kereshetjük. A nemzet zöme azonban tanulatlan. Hiszen —

Pauler szerint — az urak látóköre Szent László korában a mai parasztokóhoz hasonlított; x ) sőt — szerintem — még ezt a mértéket sem ütötte meg. Még egy jó századdal később H L Béla korában is csak ilyennek látja az elfogulatlan történet írás a világiak- általános műveltségét: »Nálunk még azoknak, kiknek a magyar irodalom termékei kellettek volna, kik az ország ügyeit magyarul intézték, kormányozták, magyarul vitatkoztak és parancsoltak, pihenő óráikban pedig az igriczek, regősök magyar dalait hallgatták, — hiában jegyezték volna fel magyarul a rendeleteket, az énekeket; azok sem magyarul, sem latinul nem tudtak olvasni.« 2) Ha az emberek III. Béla korában is ennyire tanulat lanok, mit tartsunk az egy századdal még korábban élőkről? Habozás nélkül kimondhatjuk, hogy a Kálmán korabeli magya rok között a papok voltak az egyedüli írástudó emberek. S ezen alapon állva, midőn Kálmán törvénye elrendeli, hogy keresz tény és zsidó csak alkalmas keresztény és zsidó tanuk előtt köthet üzletet, s ekkor is az eladás tárgyát és a tanuk neveit egy lapra felíratják s ezt saját pecsétjökkel ellátják: 3 ) tulajdonképen papoknak teszi kötelességökké az írásbeli föl jegyzett. A világiak szellemi művelődésének ezen teljes hiánya mellett — természetesen — a papságnál sem lehet várni, s még csak gondolni sem »valami nagyobbb tudományosságot*. Sőt egyes helyeken — mint a váczi egyházmegyében, ahol a papság az egyházmegyei zsinatra sem járt el — annyira tanulat lanok, hogy Boleszló váczi püspök szerint még a hívek lelki ügyeinek vezetésében is avatatlanok.4) Mily ismeretet követeltek meg a X I I I . század elején egy főpaptól, útba igazít bennünket a. Meráni Berthold esete. Ez a fiatal ember pappá lőn s összeköttetése révén csak hamar a bambergi nagyprépostságig fölvitte. Rohamos emelke dését újabb fokozattal akarta tetézni nővére, Meráni Gertrúd magyar királyné utján. Kétségkívül ennek a keze nyúlt bele azon választásba, melylyel a kalocsai káptalan Bertholdot sze melte ki érsekévé. A dolog azonban nem ment oly könnyen. A pápai trónon az erélyes I I I . Incze ült. Neki kétsége merült föl Berthold

422

*) Synodus Strig. prior. art. 05. *) Vita S. Gerardi Gap. 14. (Endlidier: 223. 1.)

Rer. Himg. Mon. Arp.

423

8

) Synod. Strig. prior. art. 6. ) Laurencii viri opulentissimi, philosophie rivulis gratanter perfubi. (Fejér: Cod. Dipl. T. VH. Vol. IV. 57 1.) 6 ) Pauler Gy. A magyar nemzet tört. az Árpádháüi királyok alatt... I. k. 361. 1. ') U. az.: U. o. I. k. 4ü2. 1. ') U. az.: U. o. I. k. 273 és 595. 1. 4

280. I.1

') *) a ) *)

77. az.: U. o. I. k. 177. 1. U. az. : U. 0. I. 462 — 463. Endlicher: Eer. Hung. Mon. Arp. 371—372. 1. Wenzd: Árpádkori Új Okm. I. S2. 1. — Fejér: Cod. Dipl. T. II.

28*

424

ÁRPADKORI KÖZOKTATÁSÜGYÜNK:

ÉS A VESZPRÉMI EGYETEM .LÉTKÉRDÉSE.

életkora és tanultsága iráni Megbízta tehát a salzburgi érseket mindkettőnek kipuhatolásával. A találkozás színhelye: Magyarország na|ara. ldt jó a salzburgi érsek, Berthold a kalocsai érsekség két >>sufíraganeus« püspökével, s más hivatott egyének, - - többek között az érseknevelője, bizonyos katona ember. A vizsgálatból kiderül, hogy Berthold a szöveget ügyesen olvassa és saját' nyelvire (a németre) helyesen fordítja, azon kívül tisztában van a grammatikai szerkezetekkel is; életkorát tekintve pedig lehet 25 éves, *vagy több is. A válasz ily értelemben érkezik Kómába. A pápa ebből azt érti meg, hogy Berthold még sokkal fiatalabb kelleténél — az egyházjogban és egyházi szónoklatban meg teljesen járatlan vagy nagyon gyönge. Ez a' tapasztalat kényes helyzetbe sodorta I I I . Inczét, Egyfelől az egyház érdeke és törvényei, s hozzáadhatjuk: saját lelkiismerete; másfelől a hívatlan Berthold — háta mögött a magyar királylyal. A pápában előzetesen meg volt á hajlandó ság a megerősítésre; hiszen kimondotta, hogy, ha Berthold életkora és tudománya csak közelről is megüti a mértéket, ő nem tagadja meg hozzájárulását a választáshoz. Most azonban úgy cselekedett, amint méltósága és a közjó megkövetelte, — nem erősítette meg Bertholdot a kalocsai érsekségben. A remény szálait azonban nem vágta el a jövőt tekintve. Mert, míg II. Endrét kéri, hogy nyugodjék bele a határozatba: másrész ről biztatja, hogy gondoskodjék Bertholdnak hittudományi és jogi kiképzéséről, a mely őt azután alkalmas egyénné teszi, hogy egykor közösen gondoskodhassanak.1) Érdekes tehát, hogy a X I I I . század elején nálunk sem elégedtek meg egy főpapnál az olvasás s a nyelvtan tudásával és a latin szöveg megértésével; hanem az egyházjog ismeretét s az egyházi szónoklathoz értést is megvárták tőle. Berthold esete rombolólag hatott a magyar papok érzü letére. Találkozott közöttök, ki a példa után indult s úgy gon dolkozott, miért ne lehetne neki is — habár kellő alap nélkül — magas egyházi állásra jutnia. Ilyen volt a ravaszdi származású 2) Gönczöl is. A világi papságon kezdte, de vékony tudásával semmire sem ment. Ekkor beállt a Jánosvitézek közé s egész a házfőnökségig (rektor) fölvitte. Nagyravágyó lelke ekkor sem telt be. Rokonai révén keresztülvitte, hogy a spalatói káp talan érsekévé választotta. Igaz. hogy ezen álláson — nagy J ) Fejér: Cod. pipi. T. III. Vol. I. 49—52. 1. ") Wenzel: Árpádkori Új Okmánytár. I. 186. 1.

:425

szegénysége miatt — nem igen kaptak; hiszen hat megválasz tott egyén közöl egyik sem fogadta el.1) Volt azonban a X I I I . század főpapjai között más sza bású alak is. Ez Báncza István, a tatárjárás után (1243— 1252) esztergomi érsek. Bizonyára nagyon képzett egyénnek kellett lennie, mert arra érdemesült, — ami még magyar embert ő előtte nem ért, - - bíbort küldött neki a pápa.2) János kalocsai érseket III. Incze pápa 1203-ban tanult embernek mondja.3) György győri püspök a tatárjáráskor,4) Gellért (Girardus) mester tanultságát IV. Incze pápa ismeri el 1244ben.5) Albert esztergomi főesperes a tatárjárás idején annyira képzett ember, hogy másokat is tanított,6) megvolt a tudomá nyosság, — mint IV. Béla tanúsítja.7) Ivánka fia András ispán gyermekét, János budai prépostot, ki az egyház jogból doktori babért szerzett, képzett embernek ismerték.8) Mihály zágrábi püspök tanultságát maga XI. Benedek pápa hangsúlyozza, midőn esztergomi érsekké kinevezi.9) Gergely székesfehérvári őrkanonok kiváló egyházjogi tudományosságát meg Lodomér esztergomi érsek 1297. jun. 29-én egyik főokul hozza föl, midőn részére a székesfehérvári prépostságban meg erősítést kérelmezi; 10 ) s ezen tudományos képzettséget maga VIII. Bonifácz is elismeri 1299. jan. 28-iki levelében, melylyel Gergelyt az esztergomi érsekség kormányzásával megbízza.11) Szép számmal voltak a jogdoktorok.12) A veszprémi káptalan tagjai között 1276-ban tizenöt olyan egyént látunk, akik mind a két jognak doktorai voltak.13) ') Schwandtner: Scriptores Eer. Hung. III. 575—578. ) Knauz: Monumenta Eccl. Strig. I. 395—396. 1. ») Fejér: Cod. Dipl. T. I I . 418. 1. *) Rogerius: Carmen miserabile c. 30!. (Endl.: Eer. Hung. 276. 1.) 5 ) Fejér: Cod. Dipl. T. IV. Vol. I. 355. 1. *) Rogerius: Carm. Miserab. cap. 30. (Endliehernél: 277. 1.) ') Fejér : Cod. Dipl. T. IV. Vol. I. 379. 1. 8 ) Várossy G-y : Schematismus Archiepiscopatus Coloc. 1889. XXIII. és köv. 1. •— Pauler ': A magy. nemz. tört. ,11. 427. 1. •) Theiner: Monum. Hist. Hung. I. 406. 1. »°) Knauz: Monum. Eccl. Strig. n . 424. 1. " ) Theiner: Monum. Hist. Hung. I. 383. 1. " ) Névszerint többet felsorol Balics: A róm. katli. egyháztört. n . k. n . rész. 547—548. 1. — Az itt említettekhez adhatjuk még: Pál veszprémi prépostot, a ki 1276-ban doctor legum (Fejér: Cod. Dipl. T. VII. Vol. n . 47. 1.), továbbá Jakab csázmai prépostot 1280-ban, a k i doc tor'decretorum (Fejér: Cod. Dipl. T. V. Vol. ÜL 15. 1.) 1S ) . . . . »exceptis libris iuris canonici et civilis quiudecim personarum de capitulo doctorum iuris utriusque« (Fejér.'" Cod. Dipl. Tom. V n . Vol. n . 47. 1.). s

426


Maga a római szék is szépen tanúskodik az Arpádkori magyar papság egyes alakjainak kimagasló tudománya mellett, midőn VIII. Bonifácz pápa imént idézett levelében a multat a jelennél szembe állítja és kiemeli, hogy Magyarország papjai között kitűnő tudományú férfiakat számlált. x ) Főpapjainknál a közfelfogás elvárta a képzettséget; s ha ez hiányzott, nem mulasztotta el soha sem megróni. -Miklós erdélyi prépost ellen is a tanultság hiányát hozza fel egyik okul (1278. jun. 1. előtt) Pál veszprémi prépost, midőn — az esztergomi érsekségért Miklóssal versenyező Péter veszprémi püspök érdekében — a római szék előtt Miklós egyéniségét leírja.a) Volt egyes egyházi méltóság is, melynél külön szakismere tet követeltek. így az egri püspöknél elengedhetetlen föltétel volt, hogy nemes származású és a jogban jártas legyen. Ennek az volt az oka, hogy, ha zavargás esetén a királyi család veszélyben forgott, a király fiát — régente a negyedszülöttet — neki kellett őriznie és nevelnie.3) A budai zsinat (1279) a főesperesek ismeretkörének mér tékét szabja meg. A főesperesek ugyanis részint a törvény, részint a szokásjog alapján a házassági és esetleg egyéb ügyek ben is a vizsgáló és itélő bíró szerepét vitték. Miért is a zsi nat megköveteli tőlök, hogy az egyházjogban annyi ismeretök legyen, amennyi ezen ügyek megvizsgálásához és elbírálásához szükséges; vagy legalább a szabad mesterségekben (artes), vagy pedig más tudományokban is annyi alapjok legyen, hogy — ha Isten is úgy akarja — a szükséges előmenetelt megtehessék. Ezen utóbbi esetben az illető köteles három évi egyházjogi tanfolyamra menni. Ez a kötelezettség a zsinat előtt kineve zett főesperesekre is kiterjed. S egyáltalán' csak azon . főespe resek esnek kivétel alá, akik saját hibájokon kívül annyira szegények, betegesek, gyöngék vagy alkalmatlanok a tanulásra, hogy a tanfolyamok megkezdésére vagy befejezésére teljesen képtelenek. A három évi tanfolyam alatt főesperesi és egyéb javadalmuknak összes jövedelmét élvezik, mintha tényleg benn volnának a főesperesi hivatalban, — de a naponkinti kenyer es bor-osztaléktól elesnek.4) ') TJ. az: U. o. 382. 1. ' ) . . . . >intolerabilem patitur in litteratura defectum* (Theiner: Móniim. Hist. Hung. I. 324. 1.) '-J{:;•:'••'• 3 ) Fejér.''Cod. D i p l . T . V. Vol. I. 154. és 156. 1. 4 ) Oonstitutiones synod. Budensisa. 1279. nr: 38. (Endlichkr1 ::lRér. Hung. Mon. Arpadiana. 581—582. 1.). ^:f^"^!^viS>^Í':


427

A papság tanultságának emeléséről a budai zsinat egye "temlegesen is gondoskodik, midőn elrendeli, hogy a papok a jó irányú tanulmányokban gyakorolják magukat.1) A papok iskolázottságának kézzel fogható bizonyítéka az ő irodalmi működésök. Legendáinkat és krónikáinkat ők írják; az okleveleket fogalmazzák és kiállítják; 2 ) majd meg, mint közjegyzők, hivatalos tényeket állapítanak meg és önte nek írott alakba. A világi emberek között a X I I I . században is találko zott tanult ember. Ilyen lehetett Aba Sükösd fia3) Demeter is, a ki azon bizalomra érdemesült, hogy még Meráni Gertrúd •életében II. Endre ifjabbik fiának, Kálmánnak, tanítója, mes tere 4 ) legyen, — később meg a tanácsadó szerepet játszhassa mellette.6) Igaz,, hogy a király Demeternél csak erkölcsi éle tének dicséretre méltó előkelőségét emlegeti6) s tanultságáról nem emlékezik; de már maga a királyi család intelligencziája, s így a dolog természete követeli, hogy a szellemi képzettséget is föltételezzük a királyi sarj nevelőjében. Miklós magyar ember Kingának, IV. Béla leányának, a nevelője és goudozója lett.7) A trónörökös Béla - nevelésére, s így nevelőjének megválasztására kétségkívül még nagyobb gond irányult. Ép •ezért Miskát, Salamon ispán atyját, mint a későbbi IV. Béla király nevelőjét,8) szintén tanült s iskolázott embernek kell tartanunk. 9 ) x ) Oonstitutiones synod. Bud. a. 1279. nr. 7. (Endlicher: Berum Hung. Monum. Arp. 569. 1. s ) Fejérpataky László : A királyi kanczellária az Árpádok korában, •és Kálmán király oklevelei ez. műveinek majd minden lapja. 3 ) Fejér: Cod. Dipl. Tom. IH. Vol. H. 196. 1. ') . . . in didascalum prefecimus et magistrum« (Wenzel: Árpádkori Új Okmánytár VT. k. 546. 1.). 6 ) . . . >eidem fecimus adherere (Wenzel: Arp. Új Okm. VT. 546.1.). 6 ) . . . propter laudabilem morum ipsius eleganciám. (TJ. o.) ') Lapso ablactatioris tempore dignam institucionem sortita, virque illi ex omni Hungarorum cetu tam nobilitate pollens, quam religione Nicolaus nomine, in curatorem et nutritium cum nonnullis matronis et virginibus, quarum cum devotipne eminebat genus, in contubernium et •obséquiura iunclus est. A quibus in literis latinis primum, deindes in timore Domini, in orationibus ad Denon et Sanctos fundendis et in omni virtutum ac mörum praestantia apprime instituta est. Nec paedagogi •eruditione contenta in altiores virtutes, quam quae sibi imperabantur, •animum assidue intendebat. (Acta Sanctorum Ungariae. Semestre secund. 80. 1.) 8 ) Fejér: Cod. Dipl. T. VTI. Vol, I. 191. 1. •) Klingsor, kit a »dalnokverseny «' alapján szintén tanult magyar •embernek tartottak, nem történeti alak. Bebizonyította ezt Heinrich Gusz táv : » Klingsor aus UngerlanW ez. értekezésében. (Egyet. Philolog. Közi.

428

ÁRPÁDKORI KÖZOKTATÁSÜGYÜNK SAT.

Nem nevelőnőnek, hanem inkább dajkának tartom Alicet r azt az előkelő származású franczia nőt, ki Jolánt, II. Endre király második feleségét, már mielőtt magyar királyné voltr hűségesen szolgálta, később meg, mint magyar királynét,, -hazánkba is követte. Itt, úgy látszik, a harmadszülött király finak, Andrásnak, lett a dajkája, mert II. Endre király 1220ban azon szorgosságot emeli ki és tudja be érdemül, melyet Alice Endre herczeg körül fejtett ki.1) De általában a világi emberek műveltsége még a X I I I . században is nagyon alacsony fokon állt. írni nagyon kevés tud közöttök. A Margit-legenda olvasása azon tapasztalatra vezet, hogy még az előkelő emberek sem tudták: mikor születtek, hányadik életévöket tiporják, s ez meg ez az esemény mikor történt. Szóval ezen időre már teljesen igaza van Paulernek,. hogy »műveltségök olyan volt, mint mai nap a tanulatlan paraszt emberé«.2) DR. BÉKBFI RÉMIG 1878. n . évfoly. 137—146. 1.) Ily módon tehát nem fogadjuk el tényül azt sem, a mit Theodoricus Thuringus »Vita Beatae Elizabeth« ez. művé ben >Clycsor« tudományosságáról olvasunk Canisiusnál: Thesaurus nionumentorum eccles. et historic, sive Lectiones Antiquae T. IV. 118. 1. ' ) . . . . »pre oculis nostrig habentes indefessam circa flliuni nostrum Andreám sedulitatem« (Fejér: Cod. Dipl. T. III. Vol. I. 28.6, 1.). a ) Pauler: A magy. nemz. tört. II. 419. 1.

ÁRPÁDKORI KÖZOKTATÁSÜGYÜNK ÉS A VESZPRÉMI EGYETEM LÉTKÉRDÉSE

Recommend Documents