ARCKÉPCSARNOK Peter Straub... 38

Tartalom MAZSOLÁZÓ . . . . . . . . . . . . . 3 HÍREK, ESEMÉNYEK Magyar álláspont a cukorreformról . . . . . . . . . Cukorkészletek – cukormozgások . . . . . . . . . . . . . . Portugál példa . . . . . . . . . . . . Együtt a hazai gabonáért . . . . A minôség gyökerei az EU-ban Blair magyarázkodik és ígér . Étel- és itallista a gyermekeknek . . . . . . . . . . 74. évében is megújul az OMÉK . . . . . . . . . . . . . . EU AGRÁRIUM ÉS PIACSZABÁLYOZÁS A minôség esélyei . . . . . . . . . . Bioetanol uniós gabonaintervenciós készletekbôl? Hazai és külföldi ökológiai szervezetek . . . . . . . . . . . . Német gazdálkodók féltik a földjüket . . . . . . . . . . . . . Mûhelymunkák az Unióban . . Mirôl volt szó Oslóban? . . . . .

4 4 4 5 5 6 6 7

8

KITEKINTÉS Mit lehet tenni az elsivatagosodás ellen? . . 39 Kína, mint potenciális agrárpiac . . . . . . . . . . . . . . 40 Az orosz lótenyésztés helyzete, perspektívái . . . . . . . . . . . . 42 PIACI HÍREK Az elsô negyedév mérlege . . . 44 A turizmus helyzetképe . . . . . 44 SZAKMAI ESEMÉNYEK Sárközy Péter Tudományos Emlékülés . . . . . . . . . . . . . 45 KÖZLÖNY . . . . . . . . . . . . . . . 46

12 16 16 19

BRÜSSZELBE JÁRUNK Felkészülés a brüsszeli munkára . . . . . . . . . . . . . . 21 Ne légy kishitû! . . . . . . . . . . . . 22 FÓRUM Miénk a fürdô! . . . . . . . . . . . . 24 Üstökön ragadni a szerencsét! 25

26 27 28 29 31

RIPORT Ádáz ellenségünk, a parlagfû . 33 Ökoportyán KeletMagyarországon . . . . . . . . 35 Erdélyi utakon . . . . . . . . . . . . 37

2005. 10. évfolyam 7–8. szám

Az Európai Unió Agrárgazdasága 2005. 10. évfolyam 7–8. szám A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium közremûködésével és támogatásával havonta megjelenô kiadvány. Kiadja az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ Felelôs kiadó: Gulácsiné Pápay Erika Szerkesztôség címe: 1012 Budapest, Attila út 93. Postacím: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910 Fax: 489-4976

11

BÔVÍTÉS Viharfelhôk a KAP egén . . . . . 19

FALUSI ÉS ÖKOTURIZMUS Meg kell szerettetni a vidéket! Nyaralni – gond nélkül . . . . . . Vészharang a kisvasutakért! . Fenntarthatóság és/vagy fejlôdés . . . . . . . . . . . . . . . . Szárnyakat a vidéknek . . . . . .

ARCKÉPCSARNOK Peter Straub . . . . . . . . . . . . . . 38

E-mail: [email protected] Fôszerkesztô: Tamás Enikô

E lapszámunk kiemelt témája: falusi turizmus, vidékfejlesztés

Fôszerkesztô-helyettes: Siadak Balogh Beáta Szerkesztôbizottság: dr. Vajda László, dr. Baintner Ferenc Jazigián Dikránné Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán

BORÍTÓ 2. A fürdôzésrôl BORÍTÓ 3. Ádáz ellenségünk, a parlagfû BELSÔ SZÍNES 1–2. Ökoportyán a Hortobágyon BELSÔ SZÍNES 3-4. Erdélyi utakon BORÍTÓ 4. Az EU közös agrárpolitikájának elmélete és nemzetközi mozgástere

Készült: AGROINFORM Kiadó Kft. 1149 Budapest, Angol u. 34. 2005/89 HU-ISSN 1416-6194 A címképterv Horváthné Fejes Ágnes munkája Címképünkön: Berekfürdô Fotó: Tamás Enikô

1

Contents BROWSER . . . . . . . . . . . . . . . 3 NEWS, EVENTS Hungarian standpoint on sugar reform . . . . . . . . . . . . . . . . Sugar stocks – sugar movements . . . . . . . . . . . . . Portuguese sample . . . . . . . . . Together for Hungarian grain Roots of quality in the EU . . . . Blair explains and promises . . List of food and beverages for children . . . . . . . . . . . . . . . OMÉK in its 74. year . . . . . . . . EU AGRICULTURE AND MARKET REGULATION Chances of quality . . . . . . . . . Bio-ethanol from the grain intervention stocks of the Union? . . . . . . . . . . . . . . . . Domestic and foreign ecological organizations . . German farmers are worrying about their lands . . . . . . . . Internal works in the Union . . What was talked about in Oslo

4 4 4 5 5 6 6 7

PORTRAIT Peter Straub . . . . . . . . . . . . . . 38 OUTLOOK What could be done against desertification . . . . . . . . . . 39 China, the potential agricultural market . . . . . . 40 Perspectives and situation of Russian horse breeding . . . 42 MARKET NEWS Balance of the first quarter of the year . . . . . . . . . . . . . 44 Situation of tourism . . . . . . . . 44

8

PROFESSIONAL PROGRAMS Sárközy Péter Scientific Meeting . . . . . . . . . . . . . . . 45

11

BULLETIN . . . . . . . . . . . . . . . 46

16 16 19 Exposed topic of the present issue is village tourism and rural development.

VILLAGE AND ECO-TOURISM Let’s love our countryside! . . . Holiday – without problems . . Ringing alarm for dinkey railway lines . . . . . . . . . . . . Sustainability or development Wings for rural areas . . . . . . .

2

COVER 2 About spas and bathing COVER 3 The damned ragweed

26 27

INNER COVER 1-2 Eco-trip to the Hortobágy

28 29 31

INNER COVER 3-4 Wandering in Transylvania

REPORT The damned ragweed . . . . . . . 33 Eco-trip to East-Hungary . . . . 35 Wandering in Transylvania . . 37

Published by the National Agricultural Library and Documentation Centre Responsible Publisher: Gulácsiné Pápay Erika Address of the Editorial Office: 1012 Budapest, Attila út 93.

E-mail: [email protected] Editor-in-chief: Tamás Enikô Vice Editor-in-chief: Siadak Balogh Beáta

ATTENDING BRUSSELS Preparation for working in Brussels . . . . . . . . . . . . . . . 21 Don’t be pusillanimous! . . . . . 22 FORUM The spa is ours . . . . . . . . . 24 Take your fortune . . . . . . . 25

Monthly publication, published out with the assistance and support of the Ministry of Agriculture and Rural Development.

Postal address: 1253 Budapest 13, Pf.: 15. Tel.: 489-4910, Fax: 489-4976

12

ENLARGEMENT Storm clouds on the sky of the CAP . . . . . . . . . . . . . 19

AgraEconomy of the European Union Volume 2005/10., Issue 7–8.

COVER 4 Theory and international latitudes of the Common Agricultural Policy of the European Union

Editorial board: dr. Vajda László, Baintner Ferenc, Jazigián Dikránné, Lükôné Ôrsi Gabriella, Román Zoltán Printed in: AGROINFORM House 1149 Budapest, Angol u. 34. HU-ISSN 1416-6194 Cover designed by Ágnes Horváth-Fejes Front Cover: Berekfürdô Photo: Enikô Tamás

AZ EURÓPAI UNIÓ AGRÁRGAZDASÁGA

Mazsolázó

! A szabadpiac kegyetlen versenyében a kis- és középvállalkozók egyetlen esélye a különleges minôség. A XXI. század élelmiszergyártásának alfája és omegája a minôség. A TAIEX szeminárium értékes tanulságairól a 8. oldalon olvashatnak. ! Égetô szükség lenne a falusi vendégfogadó kormányrendelet megalkotására. Ez rajtunk múlik! Miért lenne fontos, hogy a vendégfogadó falusi porták hagyományos termékeiket közvetlen értékesítéssel, eladhassák szállóvendégeiknek? Hogyan látja a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének elnöke a jelen helyzetet? (Az interjú a 26. oldalon olvasható.) ! Az ezer lelkes Berekfürdô csodálatos gyógyvize egyre ismertebb és keresettebb Magyarországon, amely Európa gyógyvizekben leggazdagabb országa. Mennyire vannak ennek tudatában a döntéshozók? Gyógyfürdôkrôl érdekes gondolatok olvashatók a 25. oldalon. ! A parlagfû elleni védekezésben nagy elôrelépést hozhat az idei év. Június 30-a után kényszerkaszálás és büntetés lép életbe elôzetes figyelmeztetés nélkül ott, ahol virágzó állományra bukkannak az ellenôrök. Mi várható az új szabályozástól? (Részletek a 33. oldalon.) ! Miért tudott az olasz ökoturizmus akkorát elôrelépni? Olaszországban 1300 ökoturisztikai vállalkozás kínálja szolgáltatásait. Mi az üzenete ennek a hazai falusi és agroturizmusban érdekeltek, valamint a döntéshozók számára? (A 31. oldalon.) ! A legnagyobb vesztese a sivatagosodásnak, a termôtalaj pusztulásának a mezôgazdaság. Ezért sem lehet figyelmen kívül hagyni a fenntartható fejlôdés szempontjait. A természeti környezet pusztulása Európát is érinti. Mit tesz a FIPA (az Agrártermelôk Nemzetközi Szövetsége) az elsivatagosodás ellen? (Bôvebben a 39. oldalon.) ! Milyen viharfelhôk gyülekeznek a közös agrárpolitika kapcsán az Európai Unió fölött? Mit hozhat a további bôvítés? (Részletek a 19. oldalon.) ! Valóban veszélyben vannak a német gazdálkodók a svájciak földvásárlása miatt a határ mentén? Mit tesz a kormány? Mit várnak a német gazdák? (A 16. oldalon.) ! Hogyan alakulnak a kétoldalú, kínai-magyar agrár-külkereskedelmi kapcsolatok? Várható-e, hogy a közeljövôben kivitelünk a távoli, fél-kontinensnyi országban növekszik? Mi a kínaiak titka? Miért fékezik a modernizációt a mezôgazdaságban? (Részletek a 40. oldalon.) ! Turizmussal, külkereskedelemmel kapcsolatos piaci hírek, EU-s jogszabályok és számos más érdekes téma olvasható ebben a számban.


3

Hírek, események

Magyar álláspont a cukorreformról Az Európai Bizottság 2005. június 22-én hozta nyilvánosságra a cukor termékpálya átalakítására vonatkozó javaslatait. Magyarország egyetért a reform szükségességével. Csak így biztosítható ugyanis a termelés és fogyasztás egyensúlya, a termelés hosszú távú fennmaradása és a nemzetközi követelményeknek való megfelelés. Magyarország álláspontja szerint a reformot több lépcsôben – átmenet biztosítása mellett – és középtávú idôszak alatt kell megvalósítani. A jelenleg érvényes ár- és szabályozó rendszer megfelelô jövedelmet garantál mind a termelôk, mind a feldolgozók számára. Sajnálatos módon a kvótával szabályozott termelés, valamint a nemzetközi szerzôdésekben vállalt kötelezettségek szerint a vámmentesen érkezô import jóval meghaladja a belsô fogyasztást. A WTO illegálisnak nyilvánította az EU jelenlegi exporttámogatási gyakorlatát, így a feleslegek jó része harmadik piacon nem értékesíthetô. További nehézséget okoz, hogy a világpiacit jóval meghaladó belsô árak miatt folyamatos importnyomás nehezedik a közösségi cukorpiacra. A fentiek miatt elkerülhetetlen az árak és a termelés egyidejû csökkentése. Magyarország

egyetért a Bizottság azon javaslatával, hogy az árcsökkentést a cukorrépa-termelôk esetében közvetlen termelôi támogatásokkal, a nyersanyagként kukoricát felhasználó izoglükóz-gyártóknál pedig a kvóta növelésével kompenzálják. Támogatjuk azt is, hogy a termeléssel való felhagyás esetén mind a gyárak, mind a répatermelôk kapjanak egyszeri támogatást. A magyar kormány a Bizottság konkrét javaslatairól (az árcsökkentés, a támogatás mértéke, a piaci egyensúlyt biztosító szabályok) azok részletes elemzését követôen alakítja ki álláspontját, az érintett szakmai szervezetek bevonásával. Magyarország a kérdés megítélésénél elsôsorban nemzeti érdekeibôl indul ki. A cél, hogy a reform kapcsán olyan szabályozó rendszer alakuljon ki, amely hosszú távon biztosítja a gazdaságos hazai cukor- és izoglükóz termelést. Törekedni fogunk arra, hogy az ágazatnak a lehetô legkisebb veszteségeket kelljen elszenvednie. A cukor belsô piaci árának mérsékelt, visszafogott csökkentésével a negatív hatásokat a lehetô legteljesebb mértékben kompenzálni lehessen mind a répatermelôk, mind a cukoripari vállalkozások esetében. T.E.

Cukorkészletek – cukor mozgások 2005. július 12-24-ig a lengyelek 36 683 tonna cukrot ajánlottak föl intervencióra. A Bizottság legutóbbi döntése szerint 33 000 tonna olasz cukrot és 49 891 tonna belga cukrot formailag elfogadtak tárolásra. A bizottsági döntés azt is megerôsítette, hogy a következô országok által korábban felajánlott cukor sorsát még vizsgálják: Szlovénia 10 000 tonna, Magyarország 17 000 tonna, Lengyelország 17 000 tonna, Olaszország 21 302 tonna. A cukorkészletek 2005. június 24-én

a következôképpen alakultak: Franciaország 156 304 t, Magyarország 70 000 t, Belgium 101 891 t, Svédország 59 038 t, Olaszország 53 000 t. A teljes cukorkészlet úgy alakul, hogy a tárolt cukor mennyisége 440 269 tonnára emelkedett, és 101 985 tonna vizsgálat alatt van. Szabad piaci ki viteli tenderekre, licitre felajánlott 101 000 tonna cukrot 383,63–423,63 euro/tonna áron visszautasították. –t– Forrás: AgraFacts 2005. július 24.

Portugál példa Portugália Magyarországhoz hasonló, közepes méretû ország, tapasztalatai példaértékûek számunkra. A portugál hagyományos termékek gyûjteményét (Traditional Portuguese Products), hasonlóan a magyar HÍR (Hagyományok–Ízek– Régiók) könyvhöz, 2001-ben adták ki könyv alakban. A kétkötetes, színes fényképekkel illusztrált portugál nyelvû kiadvány termékcsoportos be-

4

osztásban tartalmazza a portugál gyûjtemény 351 termékének termékleírását, külön jelezve azokat, amelyek PDO vagy PDI jelöléssel rendelkeznek. A portugál mezôgazdasági termékek és élelmiszerek közül már több mint 90 termék rendelkezik közösségi oltalommal. Minden segítséget igyekszik megadni a minisztérium (pl. tanácsadás), hogy a gyûjteménybôl minél több ter-


Hírek, események mék élvezzen közösségi szintû védelmet. Jó tanácsként elhangzott a június elején az FVM-ben megtartott egész napos szemináriumon, hogy a termékleírásokkal kapcsolatos hazai bizonytalanságok esetén, a hivatalos brüsszeli döntés negatív kimenetelét elkerülendô, ajánlatos a magyar kérelmek továbbítása elôtt konzultálni akár a Bizottság szakembereivel, akár más tagállamok e témában járatos szakértôivel. Több ízben hangsúlyozták az elôadók azt is, hogy az ellenôrzési rendszer megléte az eredetvédelem egyik legfontosabb garanciális eleme, alapja a közösségi oltalmi rendszer megbízhatóságának.

Amennyiben a termékek közösségi szinten is védetté válnak, a hangsúly áttevôdik a népszerûsítésükre a fogyasztók körében. Ehhez adott a közösségi marketing eszközeinek alkalmazása szempontjából is érdekes ötleteket a portugál termelôi csoportok bemutatása. Továbbá a közösségi szinten már bejegyzett termékek piaci ellenôrzését, védelmét a tagállamok hatóságai – kölcsönösségi alapon – kötelesek az EU egész területén, belsô piacán mindenütt biztosítani. (Bôvebben a 8. oldalon.) Pallóné Dr. Kisérdi Imola FVM

Együtt a hazai gabonáért Ismét megkezdte munkáját az Aratási Koordinációs Bizottság Benedek Fülöp közigazgatási államtitkár vezetésével. A Bizottság olyan érdekképviseleteket, megyei és fôvárosi szervezeteket egyesít, melyek feladata, hogy figyelemmel kísérjék a betakarítást, különösen pedig az intervencióra ajánlott gabonamennyiség sorsát. Emellett nyomon követik az Európai Unió gabonapiacát is. A bizottság tag-

jai a Magyar Agrárkamara, MOSZ, MAGOSZ, Gabonatermelôk Szövetsége, valamint a Gabonafeldolgozók és Kereskedôk Szövetsége, a megyei tagokat tömörítô szervezetek pedig a Megyei Aratási Koordinációs Bizottságok. A tagszervezetek a múlt évi, aratás utáni nehéz helyzetet próbálják idôben meghozott intézkedésekkel elkerülni. P.D.

A minôség gyökerei az EU-ban Minôség, minôség, minôség. Hangozhatna a XXI. század élelmiszergyártásának jelmondata. Noha senki nem választotta jelmondatként, mégis az élelmiszeriparról beszélve mindenki a minôség gondolatához jut el. A kilencvenes évek nagy mezôgazdasági reformjaiban az európai vezetôk egyre nagyobb hangsúlyt fektettek a minôségi élelmiszertermelésre. Ez a 1992. évi KAP reformban csúcsosodott ki, amikor megszületett az eredetvédelemrôl szóló 2081/92/EGK rendelet, valamint a hagyományos és különleges tulajdonság tanúsítását szabályozó 2082/92/EGK rendelet. Az Unió eredetvédelmi rendszerében ekkor vezették be az oltalom alatt álló eredetmegjelölés (PDO), az oltalom alatt álló földrajzi megjelölés (PGI) és a hagyományos különleges termék tanúsító jel (TSG) használatát a valóban minôségi élelmiszert keresô fogyasztók számára, a választási lehetôséget kínálva.


Az EU bôvítésekor sokakban felmerült az igény arra, hogy ezt a minôség orientált gondolkozást az újonnan csatlakozott országokba is eljuttassák. Így jött létre a mai Corvinus Egyetem szervezésében egy PHARE program keretében – TAIEX támogatással – a „Roots of Quality” programsorozat, melynek elsô állomása egy minôségpolitikai nemzetközi szeminárium volt 2004 novemberében. A második találkozóra 2005 áprilisában került sor Budapesten. A szakmai konferencián a 10 új tagállam szakemberei tartottak beszámolót az EU minôségpolitikájának bevezetésével kapcsolatos eddigi tapasztalataikról, eredményeikrôl. A nemzetközi rendezvény nyitó elôadását Pallóné Dr. Kisérdi Imola tartotta „A versenyképesség biztosításának új minôségi dimenziója az élelmiszergazdaságban” címmel. Dr. Jókúti András az FVM részérôl az eredetvédelem hazai helyzetét

5

Hírek, események és jogi lehetôségeit ismertette. Popovics Anett az AMC szerepét mutatta be a hagyományos termékek marketingjében. Az említett elôadások és a többi külföldi elôadás is elérhetô – angol nyelven – a konferencia honlapján: Az elhangzott cseh, litván, észt, lengyel, német, bolgár, magyar tanulmányok példázzák, hogy a

szabadpiac kegyetlen versenyében a kis- és középvállalkozások egyetlen esélye a különleges minôség. A különleges minôség eredhet a hagyományokból, az élelmiszer elôállításához szorosan kapcsolódó földrajzi tulajdonságokból, vagy vegyszermentes, organikus jellegébôl. B. B. – P. K. I.

Blair magyarázkodik és ígér Az Egyesült Királyságnak esze ágában sincs véget vetni a közös agrárpolitikának, sôt nem fûzôdik érdeke a közös agrárpolitikai reform újratárgyalásához sem. Arra azonban igenis szükség van, hogy újragondolják az Unió döntéshozói a 2007–2013. évekre vonatkozó költségvetést, azt racionális alapokra kell helyezni – mondta többek között Tony Blair brit miniszterelnök nemrégiben Brüsszelben. Véleménye szerint az uniós alkotmányra adott nemleges népszavazás Franciaországban és Hollandiában azt jelezte, hogy az Európai Unió politikájával szembeni ellenállás erôsebb, mint az EU új alkotmányával szembeni elégedetlenség. Ezért van szükség a problémák gyö-

kereit érintô megbeszélésre annak érdekében is, hogy kerüljön közelebb az emberekhez az Európai Unió és egyúttal a XXI. századhoz is. Az Unió költségvetésébôl a jelenleginél sokkal többet kellene fordítani kutatásra, fejlesztésre, oktatásra. Egy modern költségvetés nem engedheti meg magának, hogy az uniós források 40%-át 10 év múlva is a közös agrárpolitikára fordítsák. Mi tudjuk, hogy a különféle visszatérítések miatt az Egyesült Királyság nem vesztese a közös agrárpolitikának. Azt pedig sejtjük, mennyit emelt Tony Blair népszerûségén a brit választók körében az a kemény csörte, amelyet megvívott Brüsszelben. Szavainak negatív fogadtatását hetekkel késôbb azzal az ígérettel enyhí-

tette Tony Blair, hogy az Unió soros elnökségi tisztét betöltô Nagy-Britannia mindent el fog követni annak érdekében, hogy az újonnan csatlakozott 10 ország megkapja, ami jár nekik, sôt felzárkóztatásuk gyorsításán dolgozik majd a brit elnökség. A 10 újonnan csatlakozott tagállam változatlanul arról álmodik, hogy egyszer majdcsak fölzárkózik az EU-15-ökhöz, s ehhez szilárd alapokon álló költségvetés is szükséges. Minket, magyarokat, Románia csatlakozásának kérdése érzékenyen érint, a határon túl élô magyarok miatt is. T. E. Forrás: AgraFacts 2005. VI. 24. Kossuth Rádió, BBC hírek 2005. VI. 28.

Étel- és itallista a gyermekeknek Az Országos Élelmiszerbiztonsági és Táplálkozástudományi Intézet nem csak a nyárra gondol, mikor az ember egészségének védelmére kel. A közelmúltban került napvilágra, hogy a felnövekvô nemzedék nem biztos, hogy megfelelôen táplálkozik, mely az iskolákban elhelyezett automatákban megtalálható „finomságok” csábításának is tulajdonítható. Emellett abban sem lehetünk biztosak, hogy az iskolabüfé kínálata megfelelô-e egy fejlôdésben lévô gyermek számára. Ezért az OÉTI Dietetikai Fôosztálya minden alapvetô élelmiszertípus esetében elkészített egy ajánlólistát, ennek alapján az isko-

6

lavezetôk meghatározhatják az intézményükbe bekerülô és árusítandó étkeket. Így a lajstromból kimaradnak a sok cukrot tartalmazó szénsavas üdítôitalok, helyükbe inkább a rostos üdítôk és az enyhén szénsavas, vagy szénsavmentes ásványvizek, teák kerülnek a polcokra. A hidegételeknek, szendvicseknek több idényjellegû zöldséget kell tartalmazni. Vissza kell csempészni a fejlôdô nebulók étrendjébe a jó minôségû magyar tejtermékeket is, ezek sokkal egészségesebbek, mint a szintetikus anyagoktól hemzsegô, nyugati „szeletcsokik”. A helyes étkezési szokások kialakítá-


Hírek, események sában a legnagyobb szerepe és felelôssége a családnak, családi környezetnek van. Az otthoni étkezésben meg kell szerettetni a gyerekkel a gyümölcsöt, zöldséget. Meg lehet és meg is kell tanítani ôket a helyes táplálkozás alapelveire, gyakorlatára, rendszerességére.

A lista összeállítói gondoltak a reformétkezést követô családokra, a lisztérzékenyekre, a „húsfalókra” és a súlyfelesleggel küzdôkre is. Aki a listát részletesen tanulmányozni szeretné, látogasson el az ÁNTSZ honlapjára, és keresse a „Nyáron is a fogyasztók védelméért” címû írást. P.D.

74. évében is megújul az OMÉK A 74. OMÉK (Országos Mezôgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás) elôkészítési munkálataival kapcsolatban június 28-án tartották második sajtótájékoztatójukat a rendezô intézmények, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Magyar Közösségi Agrármarketing Centrum Közhasznú Társaság, a Magyar Állattenyésztôk Szervezete, valamint a Hungexpo Rt. A történel mi esménynek számító OMÉK elsô ízben 1896-ban, a millenniumi évben nyitotta meg kapuit. Azóta 5 évenként nyújt betekintést a magyar mezôgazdaság és a hozzá kapcsolódó ágazatok helyzetébe, emellett jövôképet fogalmaz meg a termelôk, értékesítôk, fogyasztók felé. Az augusztus 27. és szeptember 4. között tartandó rendezvény fôvédnöke Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, védnöke pedig Gráf József mezôgazdasági miniszter. Benedek Fülöp közigazgatási államtitkár, az OMÉK fôbizottságának elnöke elmondta, hogy az idei 9 napos, konferenciákkal, állatbemutatókkal és kulturális programokkal egybekötött kiállítás több szempontból is újat hoz az érdeklôdôk, kiállítók és kereskedôk számára. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk után a mezôgazdaság, élelmiszeripar, feldolgozóipar, kereskedôk, szakmai szervezetek bemutathatják azokat a tapasztalatokat, melyeket az elmúlt idôszakban, az új feltételrendszerben éltek meg. Idén Mariann Fischer Boel, az Európai Bizottság tagja ellátogat hozzánk, és a kiállítás ideje alatt EU miniszteri találkozóra is sor kerül. Emellett a


csatlakozásra váró országok is ellátogatnak Magyarországra, az OMÉK idejére. Pásztor Zsuzsa, az OMÉK miniszteri biztosa ismertette a rendezvénnyel kapcsolatos általános tudnivalókat. A Hungexpo Rt. eddig 19 ezer m2 kültéri területre vett fel megrendeléseket, melyeken nagyrészt a mezôgazdaság technológiáját mutatják be a kiállító cégek. 6 ezer m2 beltéri területre jeleztek igényt a mezôgazdasági és élelmiszeripari szervezetek, melyek között közösségi és egyéni kiállítók standjait látogathatja majd a közönség. Széles körû a külföldi érdeklôdés is, fôleg európai uniós tagországok részérôl. Németország, Dánia, Svédország, Franciaország, Olasz- és Spanyolország termékeit ismerhetjük meg, de Románia, Törökország és Tunézia is képviseli magát a nagyszabású eseményen. 2005-ben a látogatók szakmai igényeinek kielégítésén túl az eddigieknél nagyobb hangsúlyt fektet a szervezôség kicsik és nagyok szórakoztatására. A Budapesti Vásárközpont területén komoly- és könnyûzenei koncertek, mûvészeti bemutatók, gyermekprogramok teszik színessé a vendégek nyár végi napjait. Mint minden évben, most is bemutatkoznak a kitûnô biológiai és genetikai adottsággal rendelkezô ôshonos magyar állatfajták: a Magyar Állattenyésztôk Szövetsége a Kincsem Lovasparkkal karöltve várja tenyészállat-bírálatokkal az állattenyésztési ágazatok képviselôit, szakembereit. Aki pedig elég állatot látott már, elmehet szurkolni a fogathajtóknak, vagy ökörsütésen vehet

7

Hírek, események – EU Agrárium és Piacgazdaság részt, az élelmesebbek pedig ingyenes kóstolót is kaphatnak belôle. Iskolák, szakiskolák, egyetemek intézményes látogatásuk esetén ingyen léphetnek be a Hungexpo területére, ahol a szakmai események mellett minden bizonnyal finom kóstolókban lehet részük. A sajtó kérdésére Benedek Fülöp államtitkár ismertette, hogy az FVM 730 millió forintot biztosít a rendezvény kialakítására. Az, hogy összesen mennyibe kerül a 9 napos program megszervezése, a közbeszerzési eljárások után derül csak ki. Szintén újságírói kérdésre válaszolva fejtette ki az államtitkár, hogy mint minden szakkiállításon, itt is nagy hangsúlyt kapnak a hagyományos magyar termékek. Népszerûsítésükrôl a Coop Hungary Kft. gondoskodik.

További kérdések hangzottak el arra vonatkozólag, hogy a Magyar Állattenyésztôk Szövetsége hangsúlyozza-e a magyar állattenyésztés szerkezeti javításának szükségességét, és bátorítja-e tagjait a derûs jövôkép kialakításával. Dr. Fésûs László, A MÁSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a szövetség elsôdleges feladata a kitûnô minôségû tenyészállat biztosítása. Az OMÉK-on és egyéb mezôgazdasági kállításokon tartott szemlék üzenete az, hogy Magyarországon jelen van az a biológiai érték, melynek megtartása nemcsak gazdasági, de szociológiai, kulturális szempontból is fontos. Az OMÉK-ról tudósítást olvashatnak szeptemberi lapszámunkban, bôvebb információt pedig a P.D. www.omek.hu honlapon találhatnak.

A minôség esélyei Beszámoló az EU élelmiszer minôségpolitikájáról szóló TAIEX1 szemináriumról Budapesten került sor az élelmiszerek minôségpolitikájáról szóló egész napos szemináriumra az Európai Bizottság Bôvítési Fôigazgatósága TAIEX Irodája és az FVM közös szervezésében, június elején. A konferencia sikeres megvalósításáért magyar részrôl az FVM EU Koordinációs Fôosztálya volt a felelôs, az Élelmiszeripari Fôosztály, illetve az Agrármarketing Centrum bevonásával. A rendezvény elôkészítésében és megrendezésében aktívan közremûködött az Európai Minôségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága (EOQ MNB), és annak Hagyományos Élelmiszer Munkacsoportja. A szeminárium célkitûzése az volt, hogy tájékoztatást nyújtson az EU minôségpolitikájáról a hatósági ellenôrzô szervezetek szakembereinek, valamint a termelôknek, elôállítóknak és szakmai szervezeteiknek. Fontos célkitûzése volt még a tagállami tapasztalatok bemutatása és az eredetvédelmi rendszer kapcsolatának feltárása más közösségi politikákkal (például vidékfejlesztési, illetve promóciós programokkal). A konferenciát a TAIEX képviseletében megnyitó Alberik Scharpé elnök kiemelte, hogy az 1992 óta hatályos 2081/92/EK és 2082/92/EK rendeletek alapján eddig több mint 600 termék nyert közösségi oltalmat (OEM, OFJ), illetve 15 termék közösségi tanúsítványt (HKT.

Hagyományok–Ízek–Régiók Dr. Vajda László fôcsoportfônök (EU Koordinációs Fôosztály) az FVM vezetése nevében tartott köszöntôjében elmondta, már a csatlakozási tárgyalások során napirenden volt a földrajzi árujelzôs magyar termékek közösségi szintû eredetvédelmének kérdése, az erre pályázó termékek köre azóta bôvült. Magyarország a kilencvenes évek végén a közép-kelet-európai országok közül elsôként csatlakozott az európai Euroterroirs programhoz. Mióta az EU tagjává váltunk, az agrártermékek behozatala lényegesen megnôtt, kivitelünk viszont csak kisebb mértékben növekedett. Annak érdekében, hogy kiváló magyar termékeink helyt tudjanak állni az EU belsô és külsô piacain, fontos, hogy megkülönböztetô minôségi jellel (védjegy, földrajzi árujelzô) lássuk el ôket és ezt a fogyasztókkal is elfogadtassuk. A szeminárium célja az is, hogy az itt szerzett ismeretek hozzájáruljanak a magyar termékek Unión belüli és kívüli értékesítésének a sikerességéhez. Dr. Molnár Pál elnök, a szervezésben közremûködô EOQ MNB részérôl hozzászólásában kiemelte, hogy az EOQ Európai Bizottság megbízásából 2000-ben készült tanulmánya (A minôség európai jövôképe) szerint az európai verseny-

1 Tecnhical Assistance Information Unit, DG Enlargement – Technikai Segítségnyújtási és Információs Egység, Bôvítési Fôigazgatóság

8


EU Agrárium és Piacgazdaság képesség motorja az új évezredben a sikerre építés, a sokféleségek kibontakoztatása és a „gyôzni együtt” szemlélet. Ettôl a szemlélettôl áthatva, az EOQ MNB Élelmiszer Szakbizottságán belül 2004 májusában szakmai munkacsoportot hoztak létre, melynek vezetôjéül Pallóné Dr. Kisérdi Imola fôtanácsost (FVM EU Koordinációs Fôosztály) választották. A Hagyományos Élelmiszer Munkacsoport célkitûzése, hogy a HÍR gyûjtemény termékeinek (a gyûjtemény 300 terméke a mintegy 4000 magyar termék 8%-át teszi ki) hasznosítási stratégiáját továbbfejlessze, európai szintû hasznosítását elôsegítse. A munkacsoport tikárságát az AMC mûködteti, az FVM-mel közösen szakmai támogatást nyújt. Regisztrált tagjainak száma jelenleg 142 fô. Aktív tevékenységet folytat, eddigi ülésein a résztvevôk a következô témákkal foglalkoztak magas színvonalú elôadások és azt követô szakmai eszmecserék keretében: – A hagyományos élelmiszerek és európai hasznosítási lehetôségeik (2004. május, FVM). – A HÍR gyûjtemény marketing– és kommunikációs stratégiájának továbbfejlesztési lehetôségei (2004. július, AMC). – A HÍR gyûjtemény sütôipari termékeinek hagyományôrzése (2004. október, Komáromi Monostori Erôd). – Hagyományos élelmiszereink hasznosítási stratégiájának gyakorlati megvalósítása (2005. november, Foodapest). – A hagyományos élelmiszerek és az élelmiszerbiztonság (2005. február, Wessling Laboratórium Kft.). – A hagyományos élelmiszerek fogyasztói kedveltségének vizsgálata nemzetközi felmérések alapján (2005. május, Corvinus Egyetem) A munkacsoport nyitott, a munkacsoport titkársága várja az érdeklôdô szakemberek jelentkezését (e-mail cím: [email protected]).

10 benyújtott kérelem Nyitóelôadásában dr. Jókúti András (jogharmonizációs tanácsadó, FVM Élelmiszeripari Fôosztály) a földrajzi árujelzôk közösségi oltalmáról, illetve ezeknek az oltalom alatt álló minôségi jeleknek (eredetmegjelölés és földrajzi jelzés) hazai vonatkozásairól beszélt. Bemutatta a jogintézmény kettôs kötôdését, amely mind a minôségpolitika, mind az iparjogvédelem területéhez hozzákapcsolja az oltalom alatt álló nevek rendszerét, majd – az oltalom valódi természetével kapcsolatos általános fél-


reértések eloszlatását célul kitûzve – összehasonlította a földrajzi árujelzôket a védjegyek és a származási jelek más-más jellemzôket mutató intézményeivel. Beszélt a termékleírások meghatározó szerepérôl, az oltalom terjedelmérôl. Majd a közösségi oltalom megszerzése kapcsán az eljárás nemzeti szakaszának feladatairól, az abban résztvevô szerveirôl (FVM, MSZH, Magyar Eredetvédelmi Tanács) és a kérelmezô csoportosulásokkal szemben támasztott követelményekrôl is beszámolt. Magyarország 10 mezôgazdasági termék és élelmiszer földrajzi árujelzôjének közösségi szintû oltalom iránti kérelmét nyújtotta be az Európai Bizottsághoz: Szegedi téliszalámi, Budapesti téliszalámi, Makói vöröshagyma, Szegedi fûszerpaprika-ôrlemény, Kalocsai fûszerpaprika-ôrlemény, Gyulai kolbász, Csabai kolbász, Hajdúsági torma, Gönci kajszibarack, Szôregi rózsatô. (Az elôadáshoz kapcsolódó útmutatók az eredetvédelmi és a hagyományos tulajdonság tanúsítási eljárásokról az FVM Élelmiszeripari Fôosztályán elérhetôk. A közösségi oltalom iránt érdeklôdôk további szakmai kérdéseikkel forduljanak bizalommal az Élelmiszeripari Fôosztály munkatársaihoz.) Ana Soeiro (osztályvezetô, Vidékfejlesztési és Hidrológiai Intézet, Portugália) az EU-s jogi szabályozást mutatta be és a tagállami alkalmazás tapasztalatairól számolt be. Elôadásában a következô fô témákat érintette: – A KAP 1990-es reformja a hangsúlyt a mennyiségrôl a minôségre helyezte. A hagyományos termékek és a hagyományos módszerek a fenntartható vidékfejlesztést és a mezôgazdasági termékek sokszínûségét (makro- és mikrodiverzitás fenntartását) szolgálják. Ezeknek a mezôgazdasági termékeknek és élelmiszereknek a védelmére dolgozták ki ezt az ún. minôségpolitikai közösségi rendszert, közösségi rendeleteket. A rendeletekhez kapcsolódó promóciós kampány fôleg a termelôk számára volt sikeres, a fogyasztókat kevésbé sikerült bevonni ebbe a kampányba. – Jogi aspektusok a TRIPS egyezmény kontextusában. A közösségi oltalom eredetvédelmi rendszere magas szintû jogi védelmet jelent, megbízhatóságot és hozzáadott értéket biztosít a valódi OEM/OFJ termékek és elôállítóik számára. Fontos hangsúlyozni jogi szempontból, hogy a nemzeti rendszerek nem lehetnek ellentétesek a közösségi joggal. Így az Európai Bíróság példaértékû döntései értelmében (Case C-6/02) az áruk

9

EU Agrárium és Piacgazdaság szabad áramlásával ellentétes és tilos pl. a nemzeti, illetve regionális eredetre, származásra utaló minôségjelek használata (mint pl. CMA jelölés, illetve a francia regionális árujelzôk jogesete). A WTO Panel döntése értelmében a 2081/92/EK rendelet minden tekintetben megfelel a TRIPS megállapodásnak. A rendelet azonban nem terjedhet ki a harmadik országokra vonatkozó kötelezettségekre, ekvivalenciára vonatkozó elôírásokra. Ugyanakkor a WTO Panel az EU–t kötelezte arra, hogy a harmadik országok termékeinek is hasonló oltalmat kell biztosítania. A Közösségnek az a jövôbeli szándéka a WTO-n belül, hogy a TRIPS egyezményt kiterjessze a jelenleg védett borokon és szeszes italokon kívül más termékekre is.

Az ellenôrzés költségét a termelô fizeti − Az ellenôrzési rendszer. A tagállamok kötelezettsége az ellenôrzési rendszer biztosítása nemzeti szinten. Az ellenôrzô szervek feladata annak feltárása, hogy a közösségi oltalom alatt álló termék, amely a közösségi logót viseli, valóban megfelel-e a termékleírásban rögzített követelményeknek. Az ellenôrzô szervezeteknek pártatlanoknak, függetleneknek kell lenniük a termelôktôl vagy az elôállítóktól. Továbbá rendelkezniük kell az ellenôrzés személyi és tárgyi feltételeivel (szakképzett személyzet, vizsgáló laboratóriumi háttér stb.), továbbá ki kell elégíteniük a tanúsító szervezetekre vonatkozó EN 45011 szabvány követelményeit. Az ellenôrzés a kötelezô, szokásos élelmiszer ellenôrzésen – így a 882/2004/EK rendelet szerinti élelmiszerhigiéniai ellenôrzésen – felüli speciális ellenôrzést jelent a termékleírás alapján, a termék eredetére, speciális elôállítási módjára, különleges tulajdonságaira, jelölésére vonatkozóan. Az ellenôrzés költségét a termelô, illetve a gyártó fizeti. Az ellenôrzés több szintû: belsô (az adott régióban, illetve az elôállítónál) – külsô: a régión kívül; a szállítóknál; a forgalmazás során pl. az árusítóhelyeken (belsô illetve külsô piacokon). Az ellenôrzési rendszer megléte a OEM/OFJ jelölés egyik legfontosabb garanciális eleme, alapja az eredetvédelmi, azaz közösségi oltalmi rendszer megbízhatóságának. Maria Jesus Ceia, a Natur-Al-Carnes és az APAFNA termelôi csoport igazgatója a termelôi csoportosulások szerepérôl, gyakorlati tapasztalatairól számolt be. A portugáliai Portalegre tér-

10

ség lakossága évekkel ezelôtt fokozatosan elöregedett. A befektetôk érdektelennek mutatkoztak az elszigetelôdött, fejlett infrastruktúra és képzett munkaerô nélküli Portalegre iránt. Az emberek két utat választhattak, vagy farmerként dolgoznak, vagy elhagyják a vidéket, és máshol próbálnak szerencsét. A mezôgazdaság válsága miatt egyre kisebb lett a túlélés esélye, fôként a fiatalok hagyták el a vidéket. Valamit tenni kellett, az emberek szervezkedni kezdtek, különleges mezôgazdasági termékeik értékesítésére létrehozták a NATUR-AL-CARNES és APAFNA nevû termelôi csoportokat. A portalegreiek rájöttek arra, hogy csak akkor építhetik fel jövôjüket, ha nagyszüleik tudását a modern technológiával ötvözik. Úgy döntöttek, különleges termékeiket közösségi oltalomra javasolják. Így kapott oltalmat a Queijo de Nisa és a Queijo de Tolosa sajt, a Salsicharia de Portalegre kolbász, a Borrego do Nordeste Alentejano bárányhús, a Cereja de Sao Juliao cseresznye, a Castanha de Marvao – Portalegre gesztenye, a Maca de-Portalegre alma, az Azeite do Norte, Alentejano olivaolaj. Az eredetvédett termékek népszerûsítése szempontjából érdekes volt az elôadása végén vetített kisfilm, amiben két eredetmegjelölés oltalmával jelzett termék földrajzi környezetét és fogyasztóhoz történô eljuttatását mutatta be. – Rendkívül fontosnak tartják, hogy az eredetvédelmi rendszer révén a hozzáadott érték a régióban marad, növeli a helyi fogyasztást (helyi étterem, szálloda, helyi bemutatók, élelmiszer fesztiválok, gasztronómiai fesztiválok, turisztikai rendezvények), munkalehetôséget teremt, lehetôséget nyújt a helyi vállalkozások beindításához, mindezzel megakadályozható a vidéki térségek elnéptelenedése. Termelôi csoportosulásuk pozitív tapasztalatai alapján példájuk követésre méltó Magyarországon is.

Tájékozottság és minôségközpontú gondolkodás Carolin Pottier az Európai Bizottság Mezôgazdasági Fôigazgatóságáról a minôségpolitika más közösségi politikákkal való kapcsolódását taglalta: – A Hagyományos Különleges Termék (HKT) tanúsítása. A 2082/92/EK rendelet értelmében a hagyományos különleges tulajdonság a hagyományos nyersanyagból, vagy a hagyományos összetételbôl, vagy a hagyományos elôállítási módból eredhet. Az Európai Unióban 15 termék viseli ezt a


EU Agrárium és Piacgazdaság Bizottság által elismert „Garantáltan Hagyományos Különleges” (TSG) tanúsítványt. A termék elnevezésének védelme kétszintû lehet: alacsony, illetve magas szintû. A magas szintû védelem erôs védelmet ad, a név kizárólagos használatát garantálja. Az alacsony szintû védelem esetében csak a termékleírásban rögzített feltételeknek megfelelô termék viselheti az EU-s logót, míg az elnevezést más terméken is használhatják. – Promóciós támogatások. A támogatás alapja a 2826/2000/EK és a 2702/1999 rendelet, célja az EU mezôgazdasági termékeire és élelmiszereire vonatkozó, bel- illetve külpiacra irányuló promóciós programok (több akcióból álló marketing intézkedéscsomagok) támogatása. Elônyt élveznek az OEM, OFJ és HKT jelöléssel kapcsolatos tájékoztató kampányok, rendezvények, kiállítások és vásárok. A támogatásra szakmai és szakmaközi szervezetek nyújthatnak be pályázatot. Az EU a programok költségeinek maximum 50%-át támogatja. – Vidékfejlesztési támogatások. A vidékfejlesztési támogatások alapja az 1257/1999 /EK rendelet 24. cikkelye az élelmiszer minôségi rendszerekrôl. Ez a támogatás a vidéki térségek termelôi, elôállító számára nyújt támogatást a minôségi mezôgazdasá-

gi termékeik elôállításához, feldolgozásához és marketingjéhez. – Az EU kutatási keretprogramjával való kapcsolat. Megemlítésre került a korábbi DOLPHINS kutatási projekt. Az EU új, 7. kutatási keretprogramja is tartalmaz a témához kapcsolódó kutatási lehetôségeket. A szeminárium zárásaként Dr. Rácz Endre osztályvezetô (FVM Minôségpolitikai Osztály) foglalta össze a szemináriumon elhangzottakból a magyar szakemberek számára levonható következtetéseit. Az EU minôségpolitikai rendszerének hazai alkalmazásával kapcsolatosan az egyik fô problémát a hazai termelôi-feldolgozói tájékozatlanságban és mennyiségorientált szemléletben látta, amelyet fel kellene váltania a jövôben egy tudatos, minôségközpontú gondolkodásnak. Ezt a szemléletváltást igyekeztünk elôsegíteni ennek a szemináriumnak a megrendezésével, az érdekeltek széles körû bevonásával. Rövidítések jegyzéke: PDO=OEM – oltalom alatt álló eredetjelölés a 2081/92/EGK rendelet szerint PGI=OFJ – oltalom alatt álló eredetjelölés a 2081/92/EGK rendelet szerint TSG=HKT – hagyományos, különleges termék a 2082/92/EGK rendelet szerint

Pallóné Dr. Kisérdi Imola FVM

Bioetanol uniós gabona-intervenciós készletekbôl? 2004 óta aggasztó mértékben nô az EU gabonaintervenciós készlete, ha ez az ütem fennmarad, szakértôk szerint akkor az intervenció folytatása komoly finanszírozási és nemzetközi kereskedelmi (exporttámogatási limit) korlátokba ütközik, esetleg emiatt meg kell szûntetni. Elôzetes adatok szerint 2004-ben 285,2 millió tonna gabona termett az EU-ban, és a termés 6%-át, mintegy 17 millió tonna gabonát kell intervenciós célra felvásárolni. Úgy tûnik, hogy az EU valóságos exportproblémá-


ját csak súlyosbítja, hogy az Unió WTO exporttámogatási limitjének tetemes részét elviszi a német rozs-intervenciós készlet kényszertempóban folytatott, prioritást élvezô exportja. Márpedig egy tonna rozsot 50 €/tonna körüli támogatással lehet csak a világpiacon értékesíteni, amely támogatási összeg mintegy öt tonna búza exporttámogatását emészti fel. A probléma eredete abban a kompromiszszumban gyökerezik, hogy az Unió legnagyobb rozstermelôje, Németország, a legutóbbi

11

EU Agrárium és Piacgazdaság KAP-reform során úgy egyezett bele a rozsintervenció megszüntetésébe, ha az EU rövid idôn belül megszabadítja több millió tonnás intervenciós rozskészletétôl. Ezért amikor az elsô hír jött arról az Unió „zöld-dobozos” megoldásáról, miszerint a jövôben bioetanolt gyártanának az intervenciós gabonakészletekbôl, a szaksajtó ennek kapcsán már az európai bioetanol-gyártás gyors térnyerésérôl cikkezett. Holott, mint ez az EU gabona irányító bizottság legutóbbi (2005. június 9-én tartott) ülé-

sén kiderült, ez a kérdés még korántsem eldöntött. Ugyanis a bioetanol kapacitással rendelkezô országok álláspontja szerint ez az eljárás sérti a versenyfeltételek egyenlôségét. Az ülésen kifejtették, mivel az intervencióból értékesített gabona olcsóbb a szabad piacon beszerzettnél, emiatt a szabad piacról vásárló etanolgyártók versenyhátrányt szenvednek el azokkal szemben, akik intervenciós készletekhez jutnának hozzá. Ahol viszont még nincs bioetanol-gyártás, ezt a megoldást azért nem tartják szeren-

csésnek, mert ezzel egy iparág kiépülését támogatott nyersanyagra alapoznák. Ez pedig – érveltek – a beszerzési diszkriminációhoz hasonlóan versenytorzító. A Bizottság érthetô okokból nem állt el javaslatától az elhangzott érvek ellenére sem, és az elképzelést rövid idôn belül tágabb érvrendszerrel (környezetvédelmi összefüggések, Kyotói Egyezmény stb.) és alaposabb számításokkal alátámasztva ismételten elôvezetik. Dr. Szôke Gyula MVH

Hazai és külföldi ökológiai szervezetek A biogazdálkodás jelentôsége, népszerûsége és ebbôl következôen területi aránya napjainkban fokozatosan növekszik. Ennek egyik oka, hogy a nagytáblás, a környezeti és természeti szempontokat figyelmen kívül hagyó mezôgazdaság sikertelensége után sok gazdálkodó szívesen visszatér a tájba illeszkedô, fenntartható mûvelésmódokhoz. Tehetik ezt azért is, mert az ilyen módon elôállított, egészségesebb és magasabb tápanyagtartalmú, valamint ízletesebb élelmiszerekért a fogyasztók hajlandók felárat is fizetni, illetve esetenként eladhatóságuk is jobb a hagyományos termékekénél. A vegyszermentes termékek elôállításának feltétele a szigorú termelési követelmények betartása, aminek biztosításához az ökológiai gazdálkodás különbözô szintû szabályozásai hozzájárulnak. A szabályozott keretek közt zajló ökogazdálkodás nem a XXI. század találmánya. Az EGK elsô, erre vonatkozó szabályozása 1991-es, Magyarországon a Kormány pedig 1999-ben rendelkezett elôször az ökológiai követelményeknek megfelelô élelmiszer-elôállításról. Még ennél is korábbi az egyes gazdaszövetségek, egyesületek, szervezetek saját ökogazdálkodási feltételrendszere, ami tagjaira nézve kötelezô érvényû a gazdálkodásban. A visszaélések megakadályozásán kívül azért is fontos a szabályozott termelés, mert a fogyasztók gyakran a már jól bevált terméket keresik, aminek „minôségét” garantálhatja, ha folyamatosan ugyanolyan feltételek szerint állítják elô. Ez egyfajta márkahûséget is jelent, ami különö-

12

sen azokban az országokban jellemzô, ahol többféle gazdaszövetség feltételei szerint termelhetnek (ilyen például Németország, Svájc vagy az Egyesült Királyság). Amellett, hogy az ellenôrzô szervezetek saját feltételeik szerint zajló termelés esetén igazolják a termék ökológiai státuszát, szükséges egy átfogóbb, törvényi elôírás is. Részben azért, hogy a gazdálkodásnak lefektetett jogi alapja legyen, aminek segítségével fel lehet lépni az olyan visszaélésekkel szemben, amelyek a termelôknek, a fogyasztóknak és magának az ökológiai gazdálkodásnak egyaránt sokat ártanak. Másrészt, egy olyan összetett rendszerben, mint amilyen az Európai Unió, az egységes keretbe foglalt elôírások, melyek minden tagállamra vonatkoznak, megkönnyítik az egyes országok hagyományos módszerei alapján elôállított termékek kereskedelmét. (Emellett természetesen minden országnak lehet saját biotörvénye is.) A sok szempontból egységes gazdálkodási szabályok illeszkednek az adott ország hagyományaihoz, környezeti, gazdasági és kulturális viszonyaihoz, ezért számos eltérés is tapasztalható a tagállamok között. Munkám célja néhány tagállam ökológiai gazdálkodásra kiterjedô szabályozásának összevetése. Mivel magyarul nem álltak rendelkezésemre a feltételrendszerek, saját fordításaimat használtam az összehasonlításhoz. Ezzel egyben segíteni tudtam a Sárközy Péter Alapítvány munkáját is, ahol a nemzetközi feltételrendszerek összegyûjtésével és rendszerezésével is foglalkoznak.


EU Agrárium és Piacgazdaság Emellett az Alapítvány segítségével jutottam el az 5. Nemzetközi Bioterra Konferenciára, Kolozsvárra, így a romániai biotörvény is bekerülhetett az elemzésbe. A részletes elemzés során a feltételrendszerek sok tekintetben azonosnak, ugyanakkor számos ponton eltérônek bizonyultak. Találhatók bennük hiányosságok és értelmezési különbségek is. Felmerül továbbá a kérdés, hogy az eltérések milyen hatással vannak magára az ökológiai gazdálkodásra, a termelôknek és fogyasztóknak elônyt vagy hátrányt jelentenek-e.

Az átállás idejére és a párhuzamos gazdálkodásra vonatkozó elôírások A párhuzamosság értelmezése eltérô: míg a Bio Suisse az átállás és az ökológiai gazdálkodás egyidejûségét tekinti párhuzamosnak, addig a brit Soil Association értelmezésében azt jelenti, hogy konvencionális és átállási területen ugyanazt a növényt termesztik, a többi feltételrendszer pedig a konvencionális és ökológiai gazdálkodásra érti ugyanezt. A szakaszos átállás engedélyezése vagy tiltása, illetve annak indoklása is eltéréseket mutat (Naturland: engedélyezi az ökonómiailag elfogadható feltételekre, Soil Association: tiltja, a gazdálkodás szilárdságára hivatkozva). Az átállási idô és a párhuzamos gazdálkodás minden feltételrendszerben részletesen és mindenre kiterjedôen szabályozott. Sehol sem található viszont konkrét felsorolás arról, hogy melyek azok a „szermaradványok vagy más toxikus anyagok”, amelyek még az átállási idô után is kifejtik hatásukat, és emiatt az átállási idô meghosszabbítható, vagy a terület az ökológiai gazdálkodásból végleg vagy átmeneti idôre kizárható. Erre a rugalmasságra feltehetôen azért van szükség, mert a hazánkra is jellemzô, hosszú ideig tartó rossz gazdálkodási gyakorlatból adódóan a talajban felhalmozódott káros anyagok miatt nagyon sok olyan területen lehetne korlátozni az ökológiai gazdálkodást, ahol minden egyéb feltétel adott lenne hozzá (ennek igazságossága pedig vitatható). Ezzel a megfogalmazással az ellenôrzô szervezet bírálhatja el az egyedi eseteket.


A hazai ökológiai gazdálkodást tekintve nagy szükség van a szakaszos átállásra és arra, hogy az ökológiai termeléssel párhuzamosan folyhasson a konvencionális mûvelés is. A gazdálkodók többsége ugyanis sokat kockáztat, amikor ökogazdálkodásba kezd, hiszen átmenetileg a bevétel csökkenése várható. Ennek oka, hogy az átállás alatt a termék még nem jelölhetô ökológiaiként, így kisebb felárral vagy felár nélkül értékesíthetô, továbbá ahhoz is idôre van szükség, hogy a stabil felvevôpiac kialakuljon. A gazdálkodók többsége pedig nem rendelkezik annyi tôkével, hogy a teljes gazdaság egyidejû átállításakor ezt az átmeneti idôszakot vállalni tudja.

Talajtermékenység és öntözés A talajtermékenységgel, trágyázással és a vetésforgóval foglalkozó szabályok minden feltételrendszerben nagy szerepet kapnak, így általában konkrétak és részletesek. Éppen ezért érdekes és feltûnô három fontos terület hiánya, melyek az öntözés, a vetésforgó definíciója, valamint a talajvizsgálatok értelmezése. Az öntözésrôl annyiban rendelkeznek, hogy az öntözôvíz ne tartalmazzon szennyezôdést és tiltott szereket. Pedig a talaj védelme és a termékek minôsége elsôdleges az ökológiai gazdálkodásban, és az öntözésre használt víz mindkettôt erôsen meghatározza. Kémhatása, sótartalma, esetleges szennyezôdései és nehézfémszintje károsan befolyásolhatja a talaj szerkezeti és kémiai tulajdonságait, illetve ezen keresztül a növényi termékek minôségét is. Ezért érdekes, hogy míg minden szabályozás részletesen meghatározza a talaj- és tápanyag-gazdálkodás helyes gyakorlatát, addig sem az öntözôvíz konkrét minôségi paramétereirôl, sem az öntözés mennyiségérôl, kijuttatásának idejérôl és módjáról nem írnak. A környezet védelmével kapcsolatban felhívják a figyelmet a vizek védelmére, de ezt inkább a trágya kijuttatására és mennyiségére vonatkozóan teszik, nem az öntözés szempontjából. Érdemes lenne tehát meghatározni a kijuttatható víz minôségi követelményeit, úgy mint a nehézfém- és sótartalom határértékeit, a lehetsé-

13

EU Agrárium és Piacgazdaság ges kémhatásokat a talajtípushoz igazítva (hiszen más összetételû víz javíthatja a talajállapotot egy szikes és egy homokos vagy savanyú talaj esetén), valamint pontosítani, hogy mit értenek a néhány feltételrendszerben szereplô „szennyezôdések” alatt, melyeket a víz nem tartalmazhat. Lehetséges, hogy a feltételrendszerekben azért nem szerepel a kérdés, mert ezt más törvények, rendeletek szabályozzák. Ebben az esetben azonban nagyon fontos lenne hivatkozásként szerepeltetni a vonatkozó háttérszabályozást. Szükséges lenne a felhasználható mennyiségnek (minimum és maximum érték meghatározásával) megjelölése, mellyel egyben konkrétabbá tehetô a szintén több helyen elôforduló „vizek túlhasználatának” elkerülése is. (A területet feltehetôen a kutak ásásához és a vízkivételhez szükséges engedélyeken keresztül közvetetten szabályozzák.) Ezt esetleg ajánlás-szerûen tovább lehetne bontani a termesztett növény típusa vagy az éghajlat szerint is. Emellett hasznosnak tartanék valamilyen elôírást az öntözés idôzítésére vonatkozóan is, szintén az éghajlat és a talajtípus alapján. (A növények maguk jelzik a termesztônek az öntözés idôzítését. A szerk.) A következô hiányosság, hogy bár mindenhol elôírják a vetésforgóban történô termesztést, azt nem részletezik, hogy hogyan kell értelmezni a vetésforgót, tehát milyen növényi sorrend sérti a biogazdálkodás elveit. Ez azért érdekes, mert más olyan kifejezéseket, melyek értelmezése bizonytalan lehet (pl. számosállat, nitrogén-tartalom) pontosan meghatároznak, ahogy ez egy szabályozásban elvárható. Ebbôl adódik egy másik, gyakorlati oldalról súlyosabb következményekkel járó hiányosság: a vetésforgó növényeinek viszszakerülési ideje csak a Biokontroll Hungária Kht. feltételrendszerében szerepel konkrét adatokkal. Pedig a növényvédelem szempontjából alapvetô fontosságú lenne, hogy pontosan meghatározzák a termesztési szempontból ideális, de legalább a minimális visszakerülési idôket. Hasonló módon a tápanyag-gazdálkodási elôírások közt található talajvizsgálatok meghatározása sem szerepel. Legtöbbször az derül ki a szabályozásokból, hogy az elemzés az ellenôrzô szervezetek feladata, akik ellenôrzik az összetételt és a határértékeket. Kérdés, hogy ha mindez az ellenôrzô szervezet hatásköre, akkor mennyire részletesen szerepeljen a feltételrendszerben, azonban ha a szövegek egészét figyelembe vesszük, más területek aprólékos elôírásai mellett feltûnik, hogy maga a vizsgálat aránytalanul

14

alulszabályozott. A gyomok, kártevôk és kórokozók szabályozásának alapelvei nagyrészt mindenhol azonosak, azonban az engedélyezett szerek listáján szereplô, illetve nem szereplô anyagok használatában vannak eltérések.

Környezet- és természetvédelem A környezet- és természetvédelem az a terület, melynek szabályozása a legnagyobb eltéréseket mutatja, szinte minden feltételrendszer másra helyezi a hangsúlyt az IFOAM sokféle ajánlása közül. Részletes a Bio Suisse, a KRAV és a Soil Association vonatkozó fejezete, utóbbi talán túlzottan is (ugyanakkor azzal, hogy mindent pontosan leszabályoz, nem hagy hiányokat az értelmezésben). Itt is feltûnô, hogy az NOP egyrészt nem rendelkezik ilyen jellegû elôírásokkal, másrészt az összes feltételrendszertôl különbözik azzal, hogy nem tiltja a GMO-használatot, ami véleményem szerint éles eltérés. A vetômaghasználat szintén mutat eltéréseket, ezek azonban mind ugyanazt az elvet követik: elsôsorban ökológiai gazdálkodásban elôállított vetômag alkalmazása, illetve ennek hiányában konvencionális szaporítóanyag, különféle feltételekkel. Az egyes gazdaszervezetek elsôsorban a saját feltételrendszerük szerint elôállított vetômagok használatát tanácsolják. Ennek oka az lehet, hogy a követelményeknek megfelelô minôséget így lehet leginkább biztosítani, illetve a termesztési rendszer egészének fenntarthatóságához is hozzájárul, ha biztosított a szaporítóanyag utánpótlása. Ugyanakkor üzletpolitikailag is számít, ha a saját szervezeten belül gazdálkodók segítik egymást és a vetômagpiacot is kiszámíthatóbbá teszik. Hazánkban például az ökológiai gazdálkodás egyik problémája az, hogy nem áll rendelkezésre megfelelô mennyiségben olyan tanúsított szaporítóanyag, amit itthon állítottak elô. A vadon termô növények gyûjtésének tekintetében minden szabályozás követelményei hasonlóak, mindössze a részletesség más. Meg kell említeni azonban, hogy a vegyszerhasználat általános tilalmától eltérôen Románia rendelete szerint a termés azonnali veszélyeztetése esetén használhatók az engedélyezett szerek is, illetve hogy a Bio Suisse feltételrendszerében nincs szükség átállási idôre (de igazolni kell az egyéb, területtel kapcsolatos követelmények betartását). Mivel ebben az esetben nincs közvetlen gazdálkodásról szó, szigorú feltételeket szabnak a gyûjtésre alkalmas területek kiválasztásához és a betakarításhoz is, melyrôl tervet kell benyújtani a visszaélések elkerülésére.


EU Agrárium és Piacgazdaság Növénytermesztés szabályozása A növénytermesztés szabályozásáról elmondható, hogy ahány feltételrendszer, annyiféle szabályozás. Itt érvényesül leginkább a gazdaszövetségek specialitása és különbözôsége: mivel az egyes szövetségek bizonyos terméktípusok elôállítására specializálódtak (pl. zöldségekre, gyógynövényekre), így azok termesztését szabályozzák elsôsorban. Ennek vannak elônyei és hátrányai is, hiszen ágazatonként részletes és pontos, azonban nehezen összehasonlítható és szerteágazó szabályokról van szó. A feltételrendszerek továbbfejlesztésekor arra a néhány ágazatra, melyekre egyébként is utalnak az általános termesztési feltételek közt, érdemes lenne külön alfejezetet létrehozni, és abban részletesen szabályozni a termesztést. Így az általánosságok helyett több konkrétumot lehetne szerepeltetni, ezzel pedig sok értelmezési probléma, hiányosság kiküszöbölhetôvé válna. Célszerû lenne, ha ezek a fejezetek hasonló struktúra szerint épülnének fel, megkönnyítve ezzel az összehasonlíthatóságot, ami pedig az egyes országok közti kereskedelem szempontjából célszerû és fontos elvárás. Hazai szempontból fontos lenne, hogy a kertészetre (különösen a fóliás termesztésre) vonatkozó elôírásokat pontosítsák és részletezzék, mivel a termesztés feltételei adottak az országban. Ehhez fel lehetne használni a Bio Suisse és a Naturland részletes zöldség- és gyümölcstermesztési elôírásait.

Jelölés és logó-használat A feltételrendszerek általában olyan terjedelemben foglalkoznak a jelöléssel és tanúsítással, mint a növénytermesztéssel vagy az állattenyésztéssel. Kiugró eltérést itt is az NOP elôírásai mutatnak, hiszen a többi gazdaszervezet követelményeit az EGK rendelet nagyrészt összehangolja. Az NOP ezzel szemben egyrészt nem követeli meg a tanúsítás feltételeként a jogszabály követését, másrészt az átállási idô alatt nem ellenôrzik a gazdálkodást. Általános jelenségnek tartom, hogy a szabályozások egészét tekintve kevés a konkrét, adatokat tartalmazó elôírás. Sokszor csak irányelveket fogalmaznak meg, de azok betartásának módja nincs kellôen meghatározva. (Ennek lehetnek elônyei is, hiszen így a megvalósításnak, a lehetôségeknek tágabb keretet adnak.) A gyakorlat oldaláról nézve azonban könnyebb átsiklani egy olyan szabályon, amit a gazdálkodó esetleg nem is ért, vagy amirôl úgy gondolhatja, hogy csak


annyira kell pontosan betartani, amennyire pontosan meghatározták. A legtöbb és leginkább részletes adat a Bio Suisse és a Soil Association feltételrendszerében szerepel. Ennek oka az is, hogy Svájcban található az ökológiai gazdálkodás kutatóintézete (Forschungsinstitut für Biologischen Landbau – FiBL), melynek jelentôsége nyilvánvalóan óriási, illetve az Egyesült Királyság is élen jár a kutatásokban. Hasznos lenne az általuk elért eredményeket egyrészt beépíteni a szabályozásokba, másrészt hazai kutatások alapjaként felhasználni. Ugyanakkor viszont szeretném megemlíteni, hogy konkrét elôírásokat nem csak ilyen háttérrel lehet létrehozni, erre a legjobb példa a vetésforgó visszakerülési ideje, melyrôl átfogó szabályozást csak a Biokontroll Hungária Kht. feltételrendszerében találtam. A szabályozások esetenként tehát lényeges eltéréseket mutatnak, elsôsorban az európai feltételrendszerek és az amerikai program között tapasztalható. Az Unió tagországai közt a különbségek kisebbek, általában a gazdaszövetségek korábban lefektetett szabályaira vezethetôk vissza. Kérdés, hogy az eltérô szigorúságú feltételrendszerek a termelôk számára milyen következményekkel járnak. Egyrészt nyilván nehezebb azoknak, akik szigorúbb elôírásokat kötelesek betartani, mint akik enyhébb feltételek szerint gazdálkodnak. A másik oldalon viszont minél szigorúbb termelési feltételeknek felel meg a gazdálkodó, annál kevésbé akadályozott termékeinek exportja. Ugyanakkor a fogyasztó szempontjából is fontos, hogy a különbözô feltételekkel elôállított és tanúsított biotermékek kapcsán a nagyobb választék az elsôdleges, ami elômozdítja a fogyasztást, vagy ezzel ellentétben a vásárlót megzavarja és elbizonytalanítja az eltérô tanúsítványú termékek közti választás. (A gyakorlatban a vásárló ritkán folytat elôtanulmányokat vásárlás elôtt. A szerk.) Mind a termelô, mind a fogyasztó esetében célszerûbb és hasznosabb meghagyni a választás lehetôségét véleményem szerint. A feltételrendszerek eltérései sokszor olyan gazdálkodási és kulturális hagyományok következményei, melyeket nem érdemes megváltoztatni az egyszerûbb és átláthatóbb rendszer kedvéért, inkább átjárhatóságot kell kialakítani köztük. Napjaink egészségtudatos fogyasztója pedig – némi tájékozódással – el fogja tudni dönteni, melyik termék felel meg leginkább az ízlésének. Ferencz Veronika Szent István Egyetem, Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet

15

EU Agrárium és Piacgazdaság

Német gazdálkodók féltik a földjüket A német-svájci határ német oldalán hosszabb idô óta nagyon komoly feszültséget okoz, hogy a német gazdálkodókkal összehasonlítva jóval nagyobb honi támogatásban részesülô svájci termelôk a határ német oldalán néhány éve expanzív földvásárlásba kezdtek. Mint szakértôk mondják, a svájci gazdálkodók a németek rovására igyekeznek üzemeik méretét növelni. 2005. június elején a svájciak földvásárlása ellen tiltakozott mintegy 500 német gazdálkodó, amikor 80 traktorral és munkagéppel mintegy két és fél órára lezárta a svájci-német Reinbrücke-i határátkelôt. A mostani tüntetés közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a német parasztok tudomására jutott, miszerint az elmúlt évben a svájciak németországi földjeik után hektáronként 450 frank (mintegy 75 ezer forint) uniós területi támogatásban is részesülnek. Bár Bern tagadta, hogy a német területen gazdálkodók a svájci közvetlen támogatást is megkapnák, ezt azonban, mint az egyik tüntetô elmondta, hivatalosan még nem erôsítették meg, de ha meg is erôsítenék, a svájci termelôknek már az komoly versenyelônyt ad, hogy a német földön megtermelt termékeket Svájcban, a németénél jóval magasabb árszinten értékesíthetik. Ezért a helyzet orvoslására azt követelték, hogy a svájciak által német területen elôállított mezôgazdasági termékekre, vagy vessenek ki a német versenyhátrányt kiegyenlítô vá-

mot, vagy ha ez nem lehetséges, az EU azonnal szüntesse be ezeknek a területeknek az uniós területalapú támogatását. Mint azt Eberhard Grauke, a német határmelléki parasztszervezetek szóvivôje kijelentette, felháborító, hogy az uniós adófizetôk pénzén svájci termelôket támogasson az Európai Unió. Ugyanakkor a szóvivô annak a véleményének is hangot adott, hogy a svájci földvásárlás ellen Németország azonnal, erélyesen lépjen fel. Ha a német kormány ezt nem teszi meg, akkor rövid idôn belül a határ mentén gazdálkodó németek földjeiket elvesztik, és földönfutó munkanélküliekké válnak. A több éve megoldatlan helyzet komolyságát mutatja, hogy a Reihnbrücke-i tüntetésen két badenwürttembergi tartományi miniszter, valamint a régió, Dél-Baden EU képviselôje is megjelent, és aktívan támogatta a határ menti német gazdálkodók követeléseit. Szemben a berlini kormánnyal, amely – mint a tüntetés szónokai elmondták sajnos kevés megértést mutat a határ menti gazdálkodók problémája iránt. A baden-württembergi mezôgazdasági miniszter is felszólalt a tüntetésen, és felháborítónak tartotta, hogy a szövetségi kormány nemcsak tétlen ez ügyben, de egyelôre a probléma meglétét sem hajlandó tudomásul venni. Sz. Gy. MVH

Mûhelymunkák az Unióban Állatorvosok brüsszeli tanácskozása Az Európai Unió Szakmai Mezôgazdasági Szervezeteinek Bizottsága (COPA-COGECA, Committee of Professional Agricultural Organisations in the European Union) „tenyészállatok munkacsoport” mesterséges termékenyítési alcsoportja május végén szokásos ülését tartotta Brüsszelben. Két egymás utáni napon került sor az ún. Rep-Vet munkacsoportülésre, amely a tenyésztéshigiénia, a szarvasmarha és sertés tenyésztés-egészségügy igazgatási kérdéseivel, míg másnap az ún. Cattle Qualivet munkacsoport ülés a szarvasmarha spermatermelés biológiai-technikai körülményeivel foglalkozott. A tagországokat rendszerint egy-egy delegátus képviseli, s a megvitatott kérdésekben igyekezünk egyetértésre jutni.

16

A fontosabb témák köré csoportosítva a szakmai közönség érdeklôdésére leginkább számot tartó kérdésekrôl számolok be.

A bikasperma azonosíthatósága A német megbízott elôadással vezette be a témát, kiemelve az azonosítás ellenôrzési pontjait a sperma vételekor, amikor a spermát átviszik a feldolgozóhelyre, illetve a kiszállítás és felhasználás alkalmával. A bika korrekt azonosítása alap követelmény. A manuális adatbevitel során elôfordulnak visszatérô hibák. A megbeszélés során egyetértés volt abban, hogy az inszemináláskor lényegesen nagyobb a


EU Agrárium és Piacgazdaság hiba elôfordulás esélye, mint a feldolgozáskor. A vonalkódos azonosítás hasznosságát több képviselô említette. A tagországok beszámoltak a saját technológiájukról. Az olaszországi l2 bika spermatermelô állomás közül 3-4 alkalmaz vonalkódos krotáliát a bikákon és vonalkódot a mûszalmáknál a laboratóriumban. Ugyanitt a bikák ugratási napon még egy nyakban lógó táblácskát is kapnak Ez a táblácska az ugratás után eltávolítható és mint spermaazonosító mûködik amikor csak a bika ugrik A Spallanzani Intézet véletlenszerûen a továbbított ejakulátumok 20%-át ellenôrzi azonosságra (sperma-DNS teszttel) és spermaminôségre. A spermából izolált DNS-t összehasonlítják a bika DNS fingerprint eredményével, hogy az ondó tôle származik-e. Németországban egy-két spermatermelô centrum használ vonalkódot, mások a numerikus jelzôt. A bikák névazonossága okozhat gondot amikor különbözô fajták egyedeinek ugyanaz a neve. Mindhárom belgiumi labor az IMV „Smile” vonalkódos rendszert alkalmazza. A termelési nap kódja feljegyzésre kerül a tároláskor, a DIY (saját állományban termékenyítô, csináld magad) inszeminátoroknak történô továbbításkor, de már nem jelenik meg a termékenyítési jegyen. Egy osztrák centrum használ vonalkódot, a termelési szériakód az inszemináláskor is regisztrálva van, a hiba elôfordulás esetleg a rossz olvashatóságból adóhat. Szlovéniában nem használnak vonalkódos rendszert, viszont nagy súlyt fektetnek arra, hogy az ugratáskor a dolgozók figyeljenek az azonosításra. Füljelzô azonosítás történik Dániában és Finnországban, a hibás származások inkább a termékenyítés körüli adminisztrációnál fordulnak elô. Svédországban rizikófaktornak számít az átrakás, kiszerelés, amikor az ejakulátumot áttöltik laboratóriumi edényzetbe, vagy szétosztják hígításkor. Magyarországon a bika azonosságát ugratáskor a technikus és a felügyelô személy is megerôsíti.


Svájcban a „Smile” szisztémát akkor vezették be, amikor naponta a laborban 60-70 fölé emelkedett a feldolgozandó anyagok száma. Amikor a bika visszatér a termelésbe a megôrzésbôl, vércsoportvizsgálattal egyedazonosságát megerôsítik. Svédországban ez DNS-teszttel történik, amikor a megôrzés után termelt ejakulátumok génkódját a megôrzés elôtti termelés DNS tesztjével vetik egybe. A vonalkódos mûszalmák kapcsán technikai részletek is felmerültek, mint a szín és a leolvashatóság. A hollandok említették, hogy problémásak a halvány átlátszó színû mûszalmák, amik üresen (a termékenyítés utáni kontroll alkalmával) rosszul olvashatóak. Bár Hollandiában a vonalkódot több mint két éve használják, mégis sok a kéziratos termékenyítés bejelentés (a mûszalmán alfanumerikus adatsor is van, és ha az inszeminátor leolvasója nem boldogul a vonalkóddal, hagyományos módon kell kitöltenie a termékenyítési adatbejelentô lapot). Vita tárgya volt az egy- vagy kétsoros vonalkód Az egysoros vonalkód esetén nincs elegendô hely a párhuzamos alfanumerikus szám- és betûsorok elhelyezésére (ugyanis egyelôre a mûszalmákat mindkét technika szerint szignálják, hogy azok is el tudják olvasni – például hazánkban –, ahol még a leolvasót nem alkalmazzák). Megjegyezték, hogy az ICAR (nemzetközi állatregisztrációs szervezet) útmutatóval rendelkezik a vonalkódos jelölésre, de nem foglal állást egyik technika mellett sem.

A szubjektív spermabírálati rendszerek standardizálása Hollandiában a CASA (Computer Assisted Semen Analysis) a gyakorlat. A laboratóriumok közötti összehasonlításra évente négyszer körvizsgálati tesztekre küldenek szét mélyhûtött spermát. Olaszországban a Spallanzani (kontroll) Intézet rendelkezik CASA-val, eredményei egysége-

17

EU Agrárium és Piacgazdaság embriók osztályba sorolása csökkenô gradiens szerint (IV-tôl az I felé, azaz rosszabbtól a jó felé), mely megoszlási százalékban l7,5 : l9,6 : 10,3 : 52,1 voltak. A technikusok vizsgálati eredményei szórásértéke az I. osztályú minôség megítélésében ±3,5–3,3%-ok voltak.

Jövôbeni tervek sebbek, az állomásoknak is van CASA-ja, de az eredményeik jobban szórnak. Minden spermát egy laboratórium vizsgál be Belgiumban, akik szintén CASA-t használnak. Szlovéniában egy spermamozgás elemzô készülék szolgál a vizsgálatokhoz Szlovéniában, és a másodmintát (mûszalmát) a nemzeti állategészségügyi intézetbe küldik. A dániai minôségvizsgálat áramlásos citometrián alapul, ami az életképességet vizsgálja, a motilitásra nem tesztelnek. Magyarországon az Országos Mezôgazdasági Minôsítô Intézet (OMMI) és a négy mûködô szarvasmarha spermalabor közül egy CASA-t használ, a többi fénymikroszkópos elemzést: a mélyhûtés után és a „30 napos kontroll” idején. Eosin-nigrozin vitális festéssel idôszakonként a szubjektív becslés pontosságát bemérik. A Genus cég laboratóriuma az Egyesült Királyságban ozmózis-rezisztenciavizsgálatot alkalmaz, ami objektív, és jobb egyezôséget mutat a különbözô laboratóriumok között. Emellett úgy találták, hogy jobb korrelációt mutat a fertilitással, mint a motilitási vizsgálatok. Vita bontakozott ki arról, hogy mi szûrhetô le a minôségvizsgálati eredményekbôl a megbízhatóság a tesztek eredményét illetôen, vagy a fertilitás-elôrejelzés lehetôsége. Az olasz küldött említette, hogy van egy állomás Itáliában, ahol marketing okokból „jobb, dupla minôségû” spermát állítanak elô, azaz a spermakoncentrációt a szokásos kétszeresében állapítják meg, arra alapozva, hogy a vevô filozófiája szerint a „több a jobb”.

Felvetôdött, hogy vonjunk be egyéb állatfajokat is az érdeklôdési körünkbe (pl. a lovat). Sok országban megfigyelt fertilitáscsökkenési tendenciák tükrében felmerült a mesterséges termékenyítô ipar jövôje. Ehhez csatlakoztak járulékos témák, mint az utód nemének befolyásolása az inszeminálás idôpontja idôzítésével, az ivarzás megállapítási technikák stb. Külön figyelmet kap a jövôben az a munka, ami a spermadózis szabványosításával, a minimumkövetelmények megfogalmazásával függ össze. Egy német csoport most éppen ezen dolgozik. Ismertek azok a tények, hogy a fertilis dózis minimumparaméterei bikánként is különbözôek lehetnek, továbbá tenyésztési érdekbôl igény mutatkozhat egy alacsonyabb fertilitású anyag elfogadására is (pl. szex-determinált sperma esetén). Munkacsoport elnök tájékoztatást adott, hogy hamarosan a svájci mezôgazdasági kollégium Európa szerte kérdôívet tesz közzé a bikák tartásáról és a spermatermelésrôl.

Inszeminátorok képzése Kérdéssel fordultam a munkacsoportunkhoz, hogy nem volna-e célszerû a közösségben EUkonformmá tenni az inszeminátorok képzését. Milyenek a képzés standardjai a szolgáltató és a csináld magad (DIY, Do It Yourself) inszeminátorok esetén. Egyes tagországokat nem érint ez a felvetés, mert szinte kizárólagosan állatorvosok termékenyítenek náluk. Abban maradtunk, hogy a témát legközelebb napirendünkre vesszük.

Szarvasmarha embrió bírálat Egy német embriológus számolt be az embriókimosások során nyert embriók minôségvizsgálatáról. (Nagy gyakorlattal rendelkezik, ô maga eddig több mint 27 000 embriót bírált.) Az átültethetôség és az eredményesség szempontjából elsôdleges az I. osztályú embriók klasszifikációja. A kimosott embriók döntô többsége ebbe az osztályba sorolható, míg az IVF-eké változó minôségû. A kimutatásuk 15 000 donor, 77 000 embrió és 11 technikus adatait tartalmazza. Az

18

Állatjóléti szabályozás Az állatjólétre vonatkozó szabályozás a mesterséges termékenyítô bikákra és kanokra kell hatással legyen. Az elôírások inkább a hímivarú egyedet tartó gazdaságokra, mint az állományokra vonatkoznak. Azon kell dolgozzunk, hogy a gyakorlatot ellehetetlenítô feltételeket ne vezessenek be. A kérdés részletesebb tárgyalása a következô munkacsoport ülésen lesz. Dr. Flink Ferenc,OMMI, Budapest


EU Agrárium és Piacgazdaság – Bôvítés

Mirôl volt szó Oslóban? Mariann Fischer Boel mezôgazdasági biztos képviselte a Bizottságot egy, a közös agrárpolitikáról tartott elôadásával Oslóban, a Schuman emlékülésen május közepén. Az elôadásban elhangzott az – ami talán szûk szakmai közönség elôtt nem történt volna meg –, ha a nagy nettó befizetô tagállamok a 2007–2013 idôszak költségvetésének összeállításakor továbbra is ragaszkodni fognak az egy százalékos GNI közösségi befizetési limithez, ezzel ellehetetlenítik a KAP második pillére finanszírozásának bôvítését (magyarországi AVOP jogcímek), és akkor ezek a célok csak a közvetlen támogatásokból visszatartott részbôl fejleszthetôk (magyarországi NVT jogcímek). Ilyen körülmények között az agrárbiztos a KAP reform további fô irányaként azt jelölte meg, hogy a jövôben további termékpályákon (bor, zöldséggyümölcs, és fôként a túltámogatott cukor termékpályán) az árszabályozás-jellegû, termeléshez kötött támogatásokat is a

tervezett földalapú támogatásban (single farm payment) fogják össze. Természetesen ez a támogatási transzfer csak úgy válik lehetségessé, ha a támogatást teljes mértékben függetlenítik a termeléstôl (100%-os decoupling). Az elôadó a támogatási transzfer pozitív versenyhatását (ez a KAP-ban a Lisszaboni kritérium teljesítése), illetve pozitív WTO hatását (ez az egyetlen járható út az EU számára a WTO támogatási feltételek teljesítéséhez) emelte ki. Elôadása további részében nagy teret szentelt a keresztmegfelelésnek (cross-compliance), amit a KAP reform másik fô csapásirányaként emlegetett. A keresztmegfelelésrôl szólva elsôsorban azt emelte ki, hogy itt a gazdálkodók a támogatást nem ingyen kapják. Ellenszolgáltatásként megfelelô kultúrállapotban kell tartaniuk az európai tájat, és teljesíteniük kell az Unió állatjóléti követelményeit is. Az elôadó nem tehette meg – élménye még nagyon friss volt – hogy ne beszéljen az Uniónak néhány nappal korábban, a vi-

lág négy nagy agrárkereskedelmi országával, Brazíliával, Indiával, Japánnal, USA-val kötött informális WTO alkujáról. Ebben az Unió feltételesen beleegyezett az agrár-exporttámogatások meghatározott határidôn belüli teljes eltörlésébe, azzal a feltétellel, hogy a partner országok az összes burkolt exporttámogatást megszûntetik. Amikor errôl beszélt, nyílván elsôsorban az USA export-hiteltámogatási pénzügyi konstrukciójára gondolt. Az informális megállapodásról szólva az elôadásban az is elhangzott, hogy a világ legjelentôsebb agrárkereskedelmet folytató országaival megkötött alkuba mezôgazdaságon kívüli területet is bevontak, amikor is az EU partnereitôl (itt elsôsorban Indiáról és Brazíliáról lehet szó) az agrártermékek exporttámogatásának megszûntetéséért cserébe az iparban, a szolgáltatási-, és bankszektorban is további piacnyitási engedményeket vár el. Dr. Szôke Gyula MVH

Viharfelfôk a KAP egén Aggasztó agrártúlsúly A KAP 2007–2013 közötti idôszakának finanszírozási gondjaira nem csupán a sikertelennek tekinthetô állam- és kormányfôi tanácskozás világított rá, voltak elôjelei. A világgazdaság mély válsága – az 1999 óta tartó recesszió – már jó ideje parkolópályára szorította az EU gôzmozdonyának számító német gazdaságot és vele együtt a 2004-es kibôvüléstôl gazdasági növekedést váró EU-t is. Értelemszerû, hogy a nettó befizetô pozíciójában lévô németek ilyen mély válság idején megfontolás tárgyává teszik, hogy a korábbi mértékben finanszírozzák-e más EU-tagországok agrár-


gazdaságának életben maradását, vagy gazdasági felemelkedését, Európa más régióinak felvirágzását. Még kevésbé örömteli a kép, ha a csatlakozásra váró európai országokat nézzük, hiszen a jelenlegi 25-öknél lényegesen szegényebb országok várnak bebocsátásra, így a várományosok rendkívüli nyomás alá helyeznék a már ma is kifeszített és jelentôs aránytalanságokkal terhelt közös agrárpolitikát. Az EUROSTAT 2003-as Mezôgazdasági Évkönyve szerint a várakozó listán elôkelô helyen lévô Romániában mintegy 3,7 millió fô foglal-

19

Bôvítés kozik mezôgazdasággal, és a mezôgazdaságból élôk aktív foglalkoztatottakon belüli aránya 37,7%. Emellett a mezôgazdaság GDP részaránya 12,5%, a mezôgazdaság által hasznosított terület pedig közel 15 millió hektár. Ezzel szemben Európa legjelentôsebb agrárnagyhatalma, Franciaország, csak 987 ezer mezôgazdasági foglalkoztatottat tart nyilván, amely a foglalkoztatott létszám 4,1%-át reprezentálja. Miközben a KAP legjelentôsebb haszonélvezôjeként emlegetett, exportorientált francia mezôgazdaság a francia GDP-nek csak 2,1%-át adja, addig a francia gazdálkodók a romániai mezôgazdasági terület kétszeresének megfelelô területen, közel 30 millió hektáron gazdálkodnak. Hasonló, vagy talán még szembeötlôbb a különbség a török gazdaság esetében, ahol közel 7,5 millió mezôgazdaságból élô várja sorsának jobbra fordulását a közös agrárpolitika által biztosnak vélt közvetlen támogatásoktól, miközben a törökök 39 millió hektáron gazdálkodnak. A mezôgazdaságban dolgozik a török foglalkoztatotti létszám 32,7%-a, jóllehet a mezôgazdaság csak 11%-át adja az országban megtermelt GDP-nek. A törökök csatlakozása esetén nagyobb mezôgazdasági terület kapcsolódna a 25-ök Európájához, mint a 10-ek 2004-es csatlakozásakor, és kétszer annyi kérelmezô kerülne a rendszerbe, mint a tavalyi kibôvüléskor, illetve mintegy 10 millió termelôvel több földhasználóra számíthatna a KAP rendszere, mint amennyit az EU 15-ök számláltak.

20

A területalapú támogatások potenciális igénylôinek száma Bulgária és Románia csatlakozása esetén másfélszeresére, Törökország csatlakozása esetén pedig kétszeresére növekedne. Míg ugyanis az EU-25-ök agrártermelôinek száma alig haladja meg a 10 millió fôt (10 417 ezer fô), addig a 28-ra bôvülô Európai Unióban már 20 834 ezer fôre növekedne a potenciális igénylôk száma. Kétségtelen tény, hogy a 2004-es kibôvülés elôtti 6,5 millió regisztrált gazdálkodót számláló uniós gazdálkodói réteghez képest riasztóan abszurd ez a bôvülés. Mint az európai Alkotmánynyal kapcsolatos népszavazás körüli mérlegelések kapcsán kiderült, a választókat is igen erôsen motiválja a bôvülô EU kezelhetetlennek és finanszírozhatatlannak tûnô jövôképe. Csak ilyen kontextusban értelmezhetô Tony Blair kijelentése, mely szerint csak akkor hajlandók az angolok lemondani a 3,8 milliárdos brüsszeli viszszatérítésrôl, ha mezôgazdasági támogatások szintje csökken és az új tagok belépését az EU 10-ek finanszírozzák. Érdemes megjegyezni ugyanakkor, hogy a 28 tagországra bôvülô EU mezôgazdaságilag hasznosítható területe az EU 15-ökhöz képest ugyan közel megduplázódna (130,8 millió hektárról 226 millió hektárra nône), mégsem érné el a világ legfejlôdôképesebb agrárgazdasága (Brazília) által mûvelt mezôgazdaságilag ma hasznosított terület 228 millió hektáros méretét. Összeállította: Szabó Jenô FVM


Brüsszelbe járunk

Felkészülés a brüsszeli munkára Nehéz dolguk van azoknak, akik Brüsszelbe járnak dolgozni. Elsô olvasásra talán meglepô gondolat, mert sokszor az emberek anélkül mondanak ítéletet, hogy a dolgok mögé látnának igazán. Valószínûleg elsô hangzásra nagyon kecsegtetô egy olyan munka, amelyben szakemberként Magyarország érdekeit kell védeni; nap mint nap több ezer kilométert kell megtenni az információkkal a maga anyagi vonzataival együtt. Azt azonban kevesen tudják, menynyire embert próbáló feladat felelôsségteljesen harcolni egyedül, partnereket találni akkor, amikor minden tagállam érdeke más és más. A brüsszeli munkával eltöltött napok üzenik mindenkinek: nincs megállás, tanulni kell egy életen át. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium munkatársaira különösen igaz ez. A közös agrárpolitika folyamatosan változik. Az 50-es években teljesen más szakmapolitikai irányelvek mentén kellett meghozni a döntéseket az agráriumban. Akkor, amikor a világháborút követôen éhes volt Európa, a tömegtermelés jelentette az egyetlen utat a fejlôdés felé. Azóta a világ megváltozott. Napjainkra eljutottunk odáig, hogy a monokultúrás, intenzív termelést korlátozni, adott esetben kerülni kell, mert a túltermelés következtében kukoricában, tejben, vagy vajban fulladozik Európa, de említhetnénk az éppen aktuális bor kényszerlepárlását is. Elmosódnak a határok mezôgazdaság és vidékfejlesztés között. Mennyiség orientált termelés helyett, Európa a minôségre törekszik. A megjelenô igények azon-


nali beavatkozást követelnek a szabályozók részérôl. Brüsszelben tevékenykedô szakembereinknek számos területen kell kiválónak lenniük. Ékes szólónak, a diplomáciai etikett ismerôjének, emberszeretônek, társasági embernek kell lenni és nem csak anyanyelven megszólalva, hanem angolul, franciául, vagy bármilyen más európai nyelven. Ezt a tudást pedig csak kemény munkával és napi gyakorlattal lehet megszerezni. Ezt szolgálják az évente megrendezésre kerülô továbbképzések is. Legutóbb május végén, Kerekegyházán volt az FVM munkatársainak több napos továbbképzése. Alig telt el a csatlakozásunktól egy év, az Unió már a következô bôvítésre készül, így teszi ezt az FVM vezetése is, minden lehetôséget megragadva, hogy segítséget adjon a csatlakozás elôtt álló Romániának és Bulgáriának. A továbbképzésre meghívott elôadók érkeztek a román, illetve bulgár társminisztériumokból, hogy eszmecserét folytassanak a felkészülésrôl magyar kollégáikkal. A továbbképzés fontosságát méltán példázza, hogy néhány nappal kinevezését követôen Gráf József mezôgazdasági miniszter is ellátogatott Kerekegyházára. Beszédében hangsúlyozta, hogy Magyarország elsôdleges célja a lehetô legerôsebb érdekképviselet kialakítása Brüsszelben. Magyarország agrárgazdaságának jövôje attól függ, hogy mennyire leszünk képesek megszervezni a szakmai kommunikációt országhatáron belül és kívül. B.B.

21

Brüsszelbe járunk

Ne légy kishitû! Nem elég hónapról hónapra hangsúlyozni, hogy az Európai Unióban kiemelkedô fontosságú az érdekvédelem. A tagállamok közösen hozzák ugyan a döntéseket, de ehhez jó idôben és jó helyen elhangzott érvek kellenek. A döntéshozók elé kell tárni a tagállam véleményét, merni kell elmondani azt, ami mindannyiunk érdeke, még a döntés megszületése elôtt. 2005 júniusának eseményei újabb lendületet adnak a hathatós magyar érdekvédelemnek.

A munka meghozza gyümölcsét A közép-kelet-európai tagállamok kemény összefogásának eredményeként a Bizottság újabb intézkedéseket hozott a gabona helyzet megoldására. A június 23-án megszavazott 20 rendeletbôl is érezhetô, hogy a Bizottság leginkább Magyarországra koncentrált. Konkrétan, 4 rendeletben 1 millió 300 ezer tonna magyar intervenciós gabona pályázatos értékesítését szavazta meg az EU gabonairányító bizottsága – mindannyiunk nagy örömére. A történet azonban még nem ér véget. Az intézkedés komoly feladatot ró a piac szereplôire. A tender meghirdetése nem jelenti a fent említett mennyiség automatikus kivonását a piacról. A 4 rendelet mindegyikére külön pályázati kiírást kell közzétennie az MVH-nak még az intézkedés elsô bírálati napja elôtt 8 nappal. Az elôzô intézkedés tapasztalata alapján magyar részrôl sokkal nagyobb erôfeszítésre van szükség. A márciusi 320 000 t gabonatenderbôl összesen 135 ezer tonna pályázatos értékesítése sikerült a tender június 23-i le-

22

zárulásáig. A következô hónapok feladata a Bizottságtól kialkudott lehetôségek maximális kihasználása. Az elsô két rendelet érdekessége, hogy kizárólag Spanyolországba irányulhat az eladás, viszont az értékesítés történhet az intervenciós ár alatt is – 100 ezer t kukorica és 200 ezer t búza erejéig. Az export értékesítésre vonatkozó rendelet alapján 95 euró/t (amihez hozzájön a 25–27 euró/t fuvarköltség-térítés) számít elfogadható árnak – ha a Bizottság is hajlandó az intervenciós ár alá menni. Viszont a belpiaci értékesítés esetében (EU-n belül) szigorúan az intervenciós ár feletti pályázattal lehet csak eredményt elérni. Jó hír azoknak, akik kukoricát szándékoznak eladni, hogy a kukorica ára elindult felfelé a Portugáliát sújtó aszály miatt.

Agrárminiszterek Luxemburgban A luxemburgi soros elnökség kiemelkedô záróeseménye volt az agrárminiszterek találkozója június 20–21-én. A miniszterek igyekeztek a függôben lévô kérdések végére pontot tenni, több-kevesebb sikerrel. Számunkra sikerrel, mert a megszületett döntésekben magyar javaslatok tükrözôdtek. A napirenden szereplô Halászati Alap vitája ugyan véglegesen nem zárult le, de a magyar javaslatot érintô részeit elfogadták. A rendelettervezet szerint csak a mikro- és kisvállalkozások igényelhetnének akvakultúrás támogatásokat az Alapból. A magyar javaslat, s végül elfogadott módosítás értelmében a támogatottak körébe bekerültek a középvállalkozások is, azzal a feltétellel, hogy a pá-

lyázati elbírálás során elônyt élveznek a mikro- és kisvállalkozások. Ezzel gyakorlatilag az összes magyar vállalkozás pályázóképessé válik. A másik kritikus pontja a tervezetnek az önerô kérdése volt. A Bizottság elképzelése alapján 60% önerôvel kell rendelkezni és 40% támogatás igényelhetô a 2007– 2013 költségvetési idôszakban. A heves viták eredményéül sikerült megfordítani az arányt: 40% önerôhöz 60% támogatás adható 2007-tôl. Az elfogadott támogatási arány még a jelenlegi helyzetnél is kedvezôbb, mivel most 54% önerôvel kell rendelkeznie a halászati támogatást igénybe vevô vállalkozásnak. A tengeri halászhajók felújításának támogatása ügyében a vita tovább folytatódik az angol elnökség ideje alatt.

Vidékfejlesztési rendelet körvonalai Megszületett az új vidékfejlesztési rendelet. A miniszterek meghúzták a 2007–2013 vidékfejlesztési programjainak szakmai körvonalait, melyben még a záró szakaszban is két magyar felvetést is sikerült érvényre juttatni. 2010 helyett a következô költségvetési idôszak végéig, azaz 2013-ig lesznek támogathatók a termelôi csoportok, a félig önellátógazdaságok. Ráadásul az utóbbiaknál a támogatási összeget is felemelik évi 1500 euróra. A másik komoly ütközési pont a vissza nem igényelhetô ÁFA kérdése volt a Bizottság és a tagállamok között. Az AVOP pályázatoknál már tapasztalni lehetett, hogy sok termelô eleve kiesett a pályázási lehetôség alól, mert az ÁFÁ-t saját zsebbôl nem tudta finanszírozni.


Brüsszelbe járunk Intézkedés Magyar intervenciós készletek átszállítása és értékesítése Spanyolországban Magyar intervenciós készletek átszállítása és értékesítése Spanyolországban Magyar intervenciós készletek export értékesítése Magyar intervenciós készletek értékesítése az EU belpiacán

Gabona

Mennyiség (t)

Elsô bírálati nap

Utolsó bírálati lap

kukorica

100 000

2005. július 14.

2005. szeptember 15.

búza

200 000

2005. július 14.

2005. szeptember 15.

búza

500 000

2005. július 14.

2006. június 22.

kukorica

500 000

2005. július 28.

2005. október 27.

Végül a magyarhoz hasonló álláspontú tagállamok gyôzedelmeskedtek: 2007 és 2013 között az ÁFÁ-t költségként el lehet számolni. Erdôtelepítésre is többet lehetett kicsikarni. 2007-tôl a kedvezôtlen adottságú térségekben 80%-os lesz az erdôtelepítés támogatottsága, míg az általános adottságú területeken 70%, a kezdeti 60%-os és 50%-os bizottsági elképzelés helyett. Magyarország számára szintén pozitív módosítás, hogy a különbözô tengelyek támogatására szolgáló forrás kötelezô aránya lecsökkent (10%–25%–10%, LEADER 5%), ezáltal megnôtt a tagállamok mozgástere. A vidékfejlesztési EU tanácsi rendelettervezetben a források egységes alapba rendezôdnek, mely négy fô „tengely” mentén kerül felhasználásra: versenyképesség, mezô- és erdôgazdasági földhasználat, vidéki életminôség javítása és a LEADER. A korábbi rendelettervezetben ezek minimális aránya rendre 15– 25–15 és 7% volt, így végeredményképpen 12%-kal lehet majd többet fordítani a tagállam saját elképzeléseire. Már csak egy döntô kérdés maradt nyitott, az viszont kevésbé adhat okot az örömre: a vidékfejlesztés pénzügyi kerete. Az Elnökség a kezdeti 89 milliárd euróról eddig 74 milliárd eurónyira kurtította volna a vidékfejlesztésre fordítható támogatások összegét, de az államés kormányfôknek még nem si-


került megállapodni a 2007– 2013 költségvetésben. Summa summarum pénzügyi oldalról nézve nem áll fényes jövô elôtt az Unió vidékfejlesztése. A 25 késôbb 27 tagú EU a mostani elképzelések alapján 14 milliárd euróval kapna kevesebbet, mint a 15 tagú „öreg” Unió.

Lesz-e új méz irányelv? A helyzet nehéz, de nem reménytelen. Ahogy már a folyóirat 2005. 10. évf. 5. számában beszámoltunk róla, a Miniszterek Tanácsa felszólította a Bizottságot, hogy lépjen méz ügyben. A Bizottság ezzel kapcsolatban elkészítette a jelenleg

hatályos 2001/110/EK méz irányelv ún. magyarázó dokumentumát. Az anyagot a június 21-i élelmiszerlánc és állategészségügyi állandó bizottság (SCoFCAH)-ülésen mutatta be a Bizottság képviselôje, kevés megelégedést okozva a tagállamok között. Ismét elhangzottak a magyar javaslatok, miszerint idôszerû az irányelv módosítása. A több országból származó méz jelölése nem megfelelô, holott az irányelv Preambuluma hangsúlyozza a származási hely fontosságát. Továbbra is fennáll az Unión belüli és kívüli országokból származó méz elôírásában a különbözôség – a sokkal olcsóbban elôállítható trópusi mézre jóval alacsonyabb értékek vonatkoznak (hidroxi-metil-korpa-, HMF-) tartalom általában legfeljebb 40 mg/kg, igazoltan trópusi éghajlatú területrôl származó mézek esetében ez 80 mg/kg lehet), mint az EU tagállamokra. A kialakult helyzet tarthatatlan. Magyarország nem elégszik meg a Bizottság válaszával, továbbra is kitartunk javaslatunk mellett, miszerint a Tanács szólítsa fel a Bizottságot a méz irányelv módosítására. A téma ismét a felszínre került. A tagállamok támogatását megszerezve esetleg nemzetközi fórumokat szervezve, Magyarország lehet az, aki összefogja a méz-ügyet. Balogh Beáta

23

Fórum

Miénk a fürdô! Berekfürdô polgármestere, Dr. Hajdu Lajos villáminterjút adott lapunknak – Hogyan és mikor keletkezett a gyógyfürdô Berekfürdôn? – Karcag Város Önkormányzata kérésére fúrta a berekfürdôi kutakat 1928–30-ban Pávay Vajna Ferenc geológus. Két kutat fúrt, az egyik 1180 m, a másik 800 m mélységû és 56 °C-os alkáli hidrogén-karbonátos jódos gyógyvizet nyert. A kutak percenkénti vízhozama kb. 1,5 m3. Gyógyvízzé 1974-ben nyilvánították. Elsôsorban mozgásszervi megbetegedésekben (gerinc, csípô-, térdizületi meszesedések) és balesetek utáni rehabilitációban igen jó hatású. A fürdô a környéken nagyon népszerû lett, már az 1930-as évektôl mûködik. (Móricz Zsigmond is megemlíti írásaiban.) A 60-as években megnövekedett az érdeklôdés a fürdô iránt, idegenforgalma nôtt. Gyógyvízzé nyilvánítása után, 1979-tôl komplex egészségügyi szolgáltatást nyújt. A fürdô 9 hektáros területû, nagy zöld felületekkel rendelkezô, 7 medencés szabad stranddal, és 2 kétmedencés fedett medencével üzemelô komplexum.

– Mekkora Berekfürdôn a munkanélküliség? – A berekfürdôi munkanélküliség arányában lényegesen kisebb, mint a környezô településéken. Bizonyos területeken munkaerôhiány tapasztalható.

– Mikor sikerült nagyobb fejlesztéseket, felújítást végrehajtani a gyógyfürdôben? Feltûnôen szépek és odaillôk a szobrok, amelyek a legnagyobb medencét övezik. – A fürdô, jellegét tekintve természetközeli, esztétikumát Gyôrfi Lajos szobrászmûvész alkotásai teszik teljessé. Gyôrfi Lajos Karcag város szülötte. A tájhoz, a Nagykunsághoz, így Berekfürdôhöz is szorosan kötôdik. Fejlesztési terveink között szerepel: – a fürdô szolgáltatásainak fejlesztése; – új fedett gyógy komplexum építése; – a vízfelület további bôvítése, elsôsorban gyermek- és ifjúsági medence céljára; – s végül, de nem utolsó sorban, a fürdô vendégmegtartó erejének növelése.

– Milyen egyedi értéke van a berekfürdôi gyógyvíznek, amely megkülönbözteti az Alföld többi fürdôjétôl? – Pávai Vajna Ferenc, amikor megfúrta a kutat, állítólag azt mondta, hogy ez a Tiszántúl legjobb gyógyvize. A legnagyobb egyedi értéke az, hogy ez a miénk. A természeti környezet megtartásával igyekszünk egyedi jelleget adni a fürdônek.

– Milyen az 1000 lakosú Berekfürdô népességmegtartó ereje? – A környezô településeken népességcsökkenés figyelhetô meg. Berekfürdôn stagnáló, illetve kismértékben emelkedô a népességszám. – Hogyan jutottak arra az elhatározásra, hogy mûvészi alkotótábort hoznak létre Berekfürdôn? Mi ennek az erkölcsi hozadéka? – 11 éve mûködik Berekfürdôn Nemzetközi képzômûvészeti tábor, 6 éve Írótábor, 3 éve Kézmûves tábor. A jövôben további mûvészeti táborok létrehozását tervezzük, ezzel is mintegy növelve Berekfürdô kulturális kínálatát. Meggyôzôdésünk, hogy ezek a mûvészeti táborok hosszú távon a község ismertségét, jelentôségét növelik.

24

– Milyen anyagi eszközei vannak egy 1000 lakosú község önkormányzatának a fejlesztésekre? – Községünk fejlesztési lehetôségei eltérnek a hasonló létszámú településektôl. Lényegesen jobbak a pénzügyi feltételek, mivel a fürdô és kemping is önkormányzati tulajdonban vannak, így ezek bevételei is az önkormányzat anyagi forrásait gyarapítják. – Tervezik-e végsô esetben az önkormányzati tulajdonú fürdô eladását? – Nem tervezzük az önkormányzati tulajdonú fürdô eladását. Meggyôzôdésünk, hogy a fürdônek és a gyógyvíznek közösségi, önkormányzati tulajdonban kell maradnia.

– Hogyan alakult a vendégforgalom az elmúlt években? Milyen a hazai és a külföldi vendégek aránya? Milyen reklámozási lehetôségeik vannak a fürdô népszerûsítésére, esetleg régiós összefogás kapcsán? – Ez az 1000 lakosú község Jász-NagykunSzolnok megye legnagyobb idegenforgalmát lebonyolító települése. A fürdôt évente közel négyszázezren keresik fel. Több mint százezer eltöltött vendégéjszakája van évente. Elsôsorban belföldiek keresik. Az idôsebb korosztály, de nyári idôszakban a családos látogatók száma is magas. Külföldrôl német nyugdíjas, lengyel családos vendégek érkeznek. A község önállóvá válása óta, 1992-tôl fejlôdése felgyorsult, folyamatos vendégforgalom szám növekedés tapasztalható. 2004-ben az idôjárás problémái miatt – hasonlóan a többi idegenforgalmi helyhez – minimális mértékben csökkent a vendégforgalom. – Köszönjük az interjút. T. E.


Fórum

Üstökön ragadni a szerencsét! Kárpát-medencében 2000 éves fürdô kultúra alakult ki. Nemzetközi hírnévre fürdôink Zsigmond király uralkodása alatt jutottak. Mátyás király idejében a fürdôk tovább fejlôdtek, reneszánsz pompával, Beatrix királynénak köszönhetôen is. A török hódoltság idején virágzott a fürdôkultúra, sôt sajátos stílusjegyeket magukon viselô török fürdôk épültek. A nagy vidéki gyógyfürdô központok megépülése a 19. században nagy lendületet kapott, Balatonfüred, Balf, Harkány, Hévíz neve akkor vált ismertté, gyógyfürdôi kapcsán. A fürdôk legnagyobbrészt önkormányzati tulajdonban vannak. Úgyis mondhatnánk, hogy ezek az utolsó aranytartalékok. Fejlesztésük vidéken, a kisebb településeken szorosan kötôdik a helyi közösségek összetartásához és – civil szervezetekkel karöltve – az olykor csodákra is képes lokálpatriotizmushoz. Ha vannak fürdôvendégek, kerül vendég a helyi ízeket kínáló kisvendéglôkbe. Érdemes feltárni a helyi nevezetességeket, összefogni a borutakat szervezô vállalkozóval, mert így a közös érdek egymás segítôivé erôsíti a vállalkozókat. Ha valaminek, úgy a gyógyturizmusnak van jövôje szerte a világon, s így szerencsére Magyarországon is. A fôváros gazdag kulturális kínálata, szép fekvése vonzza a turistákat. Jó lenne, ha a döntéshozók egyszer legalább megpróbálnák idegen szemmel nézni Budapestet! Akkor talán föltûnnének a lepusztult városrészek és talán az is eszükbe ötlene a város vezetôinek, hogy jó lenne nagyobb tisztaságot tartatni székesfôvárosunkban. Nem biz-

A


A Szent Lukács uszoda és gyógyfürdô helyén a török idôkben a Barat Degrimene nevû fürdô állt, amely 1669-ben a tûz martaléka lett. Évszázados platánfái sok titkot tudhatnak

tos, hogy másodszorra is visszatér az a külföldi, aki lépten-nyomon kutyaürülékbe lép. A fürdôkben megvalósult a modern vízforgató rendszer. A szolgáltatások a nyugati pénztárcához mérten olcsók, a személyzet kedves, nem csupán a borravaló reményében. Persze a nyelvtudást a kedvesség nem pótolja, de a törzsvendégek között mindig akad nyelveket beszélô, aki a külföldi segítségére siet a fürdôsapka bérlésnél. Ha mi külföldi fürdôvendégeket szeretnénk, legalább angol nyelvû feliratnak mindenütt kellene lennie! Fokozottan igaz ez a pénztárnál kifüggesztett szolgáltatásokra! Igaz jó példák százait is lehetne sorolni. A Széchenyi fürdô pompás, felújított elôcsarnokában a patinás francia feliratok angollal bôvültek. A fürdôben az uszodajegy mellé, ingyen szolgáltatásként a tornacsarnokban tornászni is lehet. Feltétel persze a száraz tornaruha, cipô. Az élményfürdôbôl jôve vizes fürdôruhában nem lehet a tornán részt venni, amit egyébként szakképzett gyógy-

tornász irányít. Ugyanitt ingyenes vízitornán is részt vehetnek a vendégek, minden negyedórában. Budapest gyógyfürdôiben az a nagyszerû, hogy ahány, annyiféle stílust, hangulatot, más-más meghittséget képvisel. Csak egy kicsit jobban kellene figyelni a meglévô hiányosságokra, amelyeknek pótlása a Fôvárosi Fürdôigazgatóságot nem vágná a földhöz. A kisebb településeken, s mert ott nem több tucat fürdô van, hanem csak egy, tapasztalatom szerint jobban odafigyelnek a vendégre, hogy másodszor is visszatérjen. Hazánk Európa gyógyfürdôkben leggazdagabb országa. Ezért is teljesen érthetetlen, hogyan maradhatott ki a Nemzeti Fejlesztési Terv prioritásai közül a gyógyfürdô program? Jó lenne, ha ezen még lehetne változtatni! Csehország és Szlovákia fejlesztési terveik elkészítésénél jobban átgondolta a teendôket. Náluk a gyógyturizmus elsô helyen szerepel, a mienknél sokkal szerényebb adottságok ellenére. Tamás Enikô

25

Falusi és ökoturizmus

Meg kell szerettetni a vidéket! A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének elnökétôl, dr. Csizmadia Lászlótól kértünk villáminterjút – Hogyan látja Ön az agro- és falusi turizmus helyzetét a csatlakozás elsô évében? – A Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége már a csatlakozás elôtt is aktívan bekapcsolódott a falusi turizmus európai szervezetének munkájába, az Euroguide-be. A csatlakozás óta a nemzetközi kapcsolatok még erôsebbé váltak, és kiszélesedtek. Múlt ôsszel az Euroguide elnöke egyhetes látogatást tett Magyarországon, megismertettük ôt a különbözô régióink falusi turizmus kínálatával. Idén augusztus és szeptember végén Heves megyében nemzetközi falusi turizmus és vidékfejlesztés témájával foglalkozó konferenciákat szervezünk, ahova több külföldi elôadót is várunk. Összességében intenzívebbé váltak nemzetközi kapcsolataink. A Nemzeti Fejlesztési Tervben is felértékelôdött a vidékfejlesztés, amelynek a falusi és az agroturizmus az egyik motorja. – Ha rangsorolnánk, a falusi és agroturizmus mely ága van Ön szerint a legkedvezôbb helyzetben? A borturizmus, vagy a lovas turizmus, vagy a gasztronómiai turizmus? – Nehéz rangsort felállítani. Úgy érzem, hogy maga a falusi turizmus is sokat fejlôdött, nemcsak a szállások színvonala emelkedett, hanem egyéb programok, rendezvények komplex kínálatával is gazdagodott. A borturizmusnak nagyobbak a lehetôségei, egyes borutak kiválóan mûködnek, a lovas turizmus is lassú fejlôdésnek indult. A Szövetség minôsítô-rendszerének bevezetése mindenképpen a minôségi szolgáltatások irányába hatott. A gasztronómiai rendezvények pedig az ország régióinak, szinte minden kistérségében elterjedtek. Falvaink egyre több aktív és szórakoztató programot kínálnak. – Ön szerint megélhetést, vagy inkább kiegészítô jövedelmet ad a falusi és agroturizmus Magyarországon?

26

– A falusi turizmus inkább kiegészítô jövedelmet ad. A borturizmus, a komolyabb borászoknál egyértelmûen megélhetést nyújt. A lovas turizmus van ahol megélhetést, van ahol kiegészítô jövedelmet ad. A gasztronómiában inkább a rendezvény-jelleg uralkodik, attrakcióként számolhatunk vele. A falusi szállást adóknál mindenképpen kiegészítô jövedelmet hoz. – Milyen a falusi és agroturizmus támogatottsága itthon, és összehasonlításul milyen ez a támogatottság pl. Franciaországban? Gondolok itt kedvezményes hitelekre, adókedvezményekre. Magyarországon is elértük az évi 800 000 Ft-os bevétel határig a személyi jövedelemadó-mentességet. Ez még mindig nem elég, de az ország teherbíró képességét figyelembe véve, reméljük, ez a mentességi határ pár éven belül megduplázódhat. Nagyon hiányoznak a kifejezetten falusi, vidéki turizmusra szóló pályázatok. Bizonyos vidékfejlesztési elemekben, a regionális operatív programok pályázatai között találni – áttételesen – falusi turizmust segítô pályázatokat is. – Hogyan lehetne Ön szerint elôbbre vinni ezt az ügyet, milyen kérdésekre kellene összpontosítani? – A fejlôdéshez nagyon fontos lenne, hogy a megfelelô jogi háttérre helyezzük a hangsúlyt. Gondolok itt a falusi vendégfogadó kormányrendelet kiadására, amely a falusi vendégasztal, a falusi rendezvények szervezését, a falusi hagyományok programokba való beépítésének lehetôségét, szóval a komplex falusi turizmus kínálatának piacra vitelét tenné lehetôvé. Ugyancsak fontosnak tartjuk a falusi portákon megtermelt zöldség, gyümölcs, állati eredetû és hagyományos termékek közvetlen értékesítésének engedélyezését is. Akár úgy mint ôstermelô, mint ahogy számos európai országban ez bevett gyakorlat,


Falusi és ökoturizmus hogy a gazdához be lehet térni, termékeit meg lehet vásárolni. Fontos lenne a gazda borának, kisüsti pálinkájának és egyéb termékeinek közvetlen értékesítése. Ugyancsak fontosnak tartjuk a falusi turizmusban tevékenykedni szándékozók oktatását, felkészítését. Itt olyan pályázatra lenne szükség, amely a képzést teljesen (100%-osan) támogatja, de nem várja el, hogy a képzésben résztvevôk egyben vállalkozók is legyenek. A falusi turizmus tevékenysége bizonyos nagyságrendig nem vállalkozás, hanem kiegészítô jövedelem. Mint ilyen, biztosítéka annak, hogy ezen szolgáltatásba bekapcsolódók nem lesznek munkanélküliek. Fontosnak tartom a belföldi turizmus népszerûsítésében kiemelten a falusi, vidéki turizmus bemutatását. Meg lehet, és meg is kell szerettetni a vidéket az emberekkel. Nem jó, ha egy városi gyerek úgy nô fel, hogy tehenet, lovat csak a televízióban, vagy filmen lát. Komplex programok, programcsomagok összeállításával – figyelembe

véve a különbözô korcsoportok érdeklôdési körét, igényeit – kell erôsítenünk marketing tevékenységünket. Ezen a téren nagy segítségünkre van és egyre inkább lesz is az Internet. Prospektusaink ebben az évben minôségileg tovább fejlôdtek. Amit még nagyon fontosnak tartok, az az összefogás, együttmûködés erôsítése mindazon tevékenységi körökkel és szervezetekkel – beleértve a civil szervezeteket is –, amelyek a falusi turizmusban jelennek meg. Ilyenek a borutak, a horgászturizmus, a vadászturizmus, a kulturális és gasztronómiai kínálatok, a különbözô aktív és kulturális szabadidô programszolgáltatások összekapcsolása igény szerint, és a szolgáltatók együttmûködése. Nagyon fontos, hogy a települések polgármesterei és önkormányzatai is a turizmus aktív támogatóivá váljanak. – Köszönöm az interjút! T. E.

Nyaralni – gond nélkül A kullancsokról A hazai erdôjárások alkalmával kullancsok kerülhetnek belénk. A Közép-Európában elsôsorban 1–4 mm nagyságú, vértlemezzel rendelkezô atka (Ixodes ricinus) legfeljebb másfél méter magasan várja a föld közelében élô emlôsöket, madarakat, hogy „beléjük vethesse” magát. Nem ritka, hogy házi kedvenceinkben is megtaláljuk az akár 11 mm nagyságúra megduzzadó sárgásbarna vagy szürke rovart, mely életveszélyes betegségeket- agyhártyagyulladást, Lyme-kórt, rikettsiózist, vírus- és baktériumfertôzéseket- terjeszt. Az állat lelôhelyei leginkább az erdôk és bozótok, de a fûben is megkapaszkodik. A peterakáshoz a nôsténynek vért kell szívnia. A lárvák növényi táplálékot fogyasztanak, kifejlôdve pedig több évig is türelmesen várnak a gazdaállatok és az ember jellegzetes


„vajsav-szagára”. Így nem árt kullancstablettát szedni, vagy krémmel védekezni, hiszen egy egyszerû „lakomából” induló betegség egész nyárra gondot okozhat. A kullancsot magunk is eltávolíthatjuk. Szükséges hozzá néhány csepp étolaj, vagy napolaj. A kullancsra cseppentünk az olajból, majd az óramutató járásával ellentétes irányban simogatjuk a kullancsot és a körülötte levô 1–2 cm-es sugarú kört. A kullancs magától kijön.

ban, hogy a magyar turisták külföldön is egészségesen, gondokat felejtve nyaralhassanak. Ehhez áll itt egy kis lista, melyet érdemes figyelembe venni a nyaralási elôkészületekkor. Az ÁNTSZ a következôkre hívja fel a figyelmünket: " mindig legyen nálunk sebtapasz és fertôtlenítô oldat, mely a patikákban könnyen beszerezhetô; " néha egy-egy láz árnyékolhatja be a felhôtlen pihenést, így vigyünk magunkkal láz- és fájdalomcsillapítót; " ne feledkezzünk meg a bélfertôtlenítô szerekrôl, hasmenés elleni tablettáról sem, hiszen a legtöbb ember csak a hazai kosztot „bírja”, nincs hozzászokva a távoli

Nem maradunk egyedül Az Állami Népegészségügyi Tisztiorvosi Szolgálat segít ab-

27

Falusi és ökoturizmus

"

"

ízekhez, tengeri herkentyûkhöz, koktélokhoz; így vagyunk a távoli országok rovaraival is, kérjünk kenôcsöt a patikustól vagy orvosunktól; ha rendszeresen szedünk gyógyszert, azt se felejtsük betenni az elsôsegélydobozba, mert az ilyen gyógyszereket csak vénnyel válthatjuk ki, külföldön pedig na-

gyon drága az orvosi ellátás. Az antidepresszánsok, hangulatjavító szerek, vagy daganatos betegségek fájdalomcsillapítására szolgáló medicinák különleges bánásmódot kívánnak. A határátkelôhelyeken ugyanis orvosi igazolással kell tanúsítani, hogy az adott személy ténylegesen alkalmazza a gyógyszereket. Így nyaralás

elôtt keressük fel orvosunkat, kérjünk igazolást a gyógyszer nevérôl, hatóanyagáról, hatáserôsségérôl, adagolásáról. Emellett ne feledkezzünk meg értékeink és egészségünk biztosításáról sem, s ha lehet, ne legértékesebb ékszereinket vigyük magunkkal a nyári pihenésre! Prokai Dorina

Vészharang a kisvasutakért! „Mivel a kisvasutak fontos szerepet töltenek be a belföldi turizmusban, a bizottság felkéri a Magyar Államvasutakat, valamint a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumot, biztosítsa az ezek mûködéséhez szükséges forrásokat.” Az Országgyûlés Idegenforgalmi Bizottságának állásfoglalását idézi a tudósító – még 2002bôl. A 2/2002–2006-os számút. S teszi ezt annak kapcsán, hogy jajszót rögzít a szilvásváradi kisvasút üzemeltetôjének székházában tartott sajtótájékoztatón, az Egererdô Rt. erdészetén. Százötvenmillió forint támogatás a mostani százmillió mellé. Pallagi László vezérigazgató szerint ennyi pénz már elegendô lenne, hogy az ország összesen 14 keskeny nyomtávú vasútjának mûködése, ha nem is nyereséges, legalább ráfizetéses ne legyen. Megáll kezemben a toll. Nincs három napja, hogy olvastam valami átadásról, tán épp idegenforgalmi természetûrôl itt a régióban – sétaút, vagy tanösvény? – százmilliót fizettek érte. Az évi egymillió utast – jobbára iskolás csoportokat, gyerekekkel kiránduló családokat – szállító kisvasutak egész éves mûködéséért meg vészharangot kell kongatniuk az erdôgazdaságoknak! – Sztrájkolhatnánk célunk eléréséért mi magunk is – mondja Berki Zoltán, a NagybörzsönySzob Erdei Kisvasútért Közalapítvány kuratóriumi tagja – de az erdészember nem sztrájkolós faj-

28

ta. Meg aztán – mutat az ablaküvegen túl épp a Szilvi gôzmozdony-húzta szerelvény beálltát várók tömegére – mit szólnának ezek a gyerekek itt, ha sok száz kilométerrôl idejôve csak egy táblát találnának, hogy mi most sztrájkolunk? Igazat adok neki, s belátom: tényleg nem ez a megoldás. Mint ahogyan nem megoldás a vonatjegy árának emelése, és kiváltképp nem megoldás az erdei vasutak felszámolása sem. Mint a nyereségcentrikus erdôgazdasági tevékenység hátramozdítójáé... – A kisvasutak részét képezik az erdôk közjóléti funkciójának – kapcsolódik a diskurzusba Korek Károly erdômérnök, aki az Országos Erdészeti Egyesület Kisvasút Szakosztályának elnöke. – Hogyan tehetnénk meg, hogy megszüntessük az üzemelésüket?! – Példákat hoz fel az erôsen ôszülô szakember, nem is túl rég megszüntetett vonalakról, amelyeknek visszaállításáért ma már úgymond fél karjukat is odaadnák az ott élôk. A Fennsíkról az ötvenes években még napi forgalomban üzemelô szárnyvonalat a régi nyomvonalon ismét megépítendô, pályázatot nyújtottak be a szilvásváradiak – nem nyertek. Pedig felújították volna benne a ma már csak kevesek emlékében élô, legendás hírû siklót is… – Nem hangulatot akarunk kelteni – hallom már másodszorra Pallagi Lászlótól. – Azt szeretnénk csak, hogy a sajtó nyilvánossága révén meg-


Falusi és ökoturizmus hallja jajszavunkat a nagyközönség és az illetékesek. Elôkerül aztán valahonnét a Ház Idegenforgalmi Bizottságának már idézett okirata is, de hiába! Az állásfoglalás csak állásfoglalás, és semmire nem kötelezi még az azt kialakítókat sem! Idegenforgalom és kitörési pont… Valahogy úgy hozta a véletlen, hogy erdei kisvasutak ÉszakMagyarországon és dél-nyugaton vannak ebben a hazában. Egyik fertály sem dicsekedhet kimagasló gazdasági eredményekkel, de még csak kilátásokkal sem. Hacsak épp az idegenforgalmat, mint kitörési pontot nem tekintjük annak. Százötvenmillió forint – csengenek a fülemben Berki Zoltán szavai, pedig már hazafelé lavírozok autómmal az országút kátyúi közt – nevetségesen kis tétel a központi költségvetésben. Pedig

nekünk, ellentétben pl. a volán vállalatokkal, a pályát is magunknak kell kiépítenünk és karbantartanunk. És a követelmények hihetetlenül szigorúak! Tanácstalan vagyok. Tanácstalan, mert magam sem tudom, milyen érveket kéne fölhozniuk derék erdészeinknek, hogy túl a dobhártyákon az érintettek értelméig és szívéig hatolhassanak általuk. De valahány ütôkártyájuk csak volt, mindet kijátszották már. Egy négypárti konszenzuson alapuló költségvetési módosítás, talán azt az egyetlent még nem. Mert ellenkezô esetben tényleg kialszik a tûz Szilvi – meg a többi kisvasúti mozdony – gôztartálya alatt… Hubai Gruber Miklós

Fenntarthatóság és/vagy fejlôdés Ezen a címen tartottak rendezvényt az Országos Mezôgazdasági Könyvtárban május végén. A meghívott vendégek vidékfejlesztôk, akik valamennyien egy-egy alapítvány vagy rehabilitációs program vezetô szakemberei.

A Nagykörûi Tájrehabilitációs Program Manapság nagyon divatos lett a „fenntarthatóság” kifejezés. Közgazdasági értelemben olyan gazdálkodást jelent, melyben a természet fenntartásával egyidejûleg érünk el minél kedvezôbb termelési eredményeket, és értékesítünk minél jobb minôségû és mennyiségû jószágot – tudhattuk meg Balogh Pétertôl, a Nagykörûi Tájrehabilitációs Program vezetôjétôl. Szerinte a fogalom azonban nem ezt takarja. Meg kell értenünk, hogyan mûködik a természet, és az abban zajló folyamatok részévé kell válnunk. Olykor alá kell rendelnünk életünk kényelmét a természet kegyetlen erôinek. Magyarország vidéki táj arculatának, kultúrájának megtartása összetett feladat, melyhez elôször néhány alapkérdést villantott fel a tájrehabilitációs program vezetôje: Milyen a vidéki térségek helyzete? Miért fontos a „tájrehabilitáció”? 30–40 évvel ezelôtt nem beszéltünk ezekrôl a kérdésekrôl. A falvakban igény volt a tradíciók ápolására, melybe a gazdálkodás hagyományai éppúgy beletartoztak, mint a szépmûvészeti és iparmûvészeti technikák elsajátítása, továbbadá-


sa. Ezek azonban idôvel jelentôségükbôl vesztettek, mivel a felnövekvô generáció nagy része a nagyvárosok létbiztonságát választva elköltözött a felbecsülhetetlen természeti értékekkel rendelkezô, de bizonytalanabb megélhetéssel szolgáló falvakból. Ez mára komoly gondokat okoz vidéken, hiszen elnéptelenedett, a mezôgazdasági munkálatokhoz sincs elég élômunkaerô. Az ember életének keretet adó természet az utóbbi idôben veszélybe került. Ezért kell „fenntarthatóságról” beszélni: régen az élelmezéshez szükséges mezôgazdasági termékeket a vidéki ember termelte meg; s egyben gondozta is a vidéket. Mára az élelmiszeripar vette át ezt a szerepet. A boltokban szinte minden termék tartósítóval, ízfokozóval, elterjedt nevén „E-kkel” van teli, melyek rövidtávú egészségügyi hatásai kedvezôtlenek, a hosszú távú élettani hatások pedig még nem ismertek. A másik bûvös szó a „tájrehabilitáció”. Ez a fogalom nem azt takarja, hogy a természetet bármi áron óvni kell az emberektôl. Azt kell tudatosítani, hogy környezetünket megértve, törvényszerûségeit betartva kell együtt élnünk. Az élelmiszergazdaság nagyságrendekkel nagyobb mennyiségû élelmiszerkínálattal szolgál, mint amekkorára szükség lenne. Ez nagy pazarláshoz vezet a jóléti társadalmakban, miközben még mindig sok helyen éhes szájak várják a segélycsomagokat. A feleslegek következménye a hatalmas mennyiségû szemét, így szinte feléljük környezetünk tiszta levegôjét, egészséges környezetét. A természetvédelmi programnak tehát

29

Falusi és ökoturizmus nem az ember elszigetelése a célja, hanem ez egy gazdálkodási forma.

Pro Vértes Közalapítvány Ilyen szemlélettel alakítja gazdálkodását a Pro Vértes Közalapítvány is. „A Vértes déli-nyugati lábainál, valamint a Zámolyi-medencében lévô területek nagy része gyepterület, melynek természeti értékeit korábban is az emberi tevékenység, azaz a hagyományos mezôgazdálkodás tartotta fenn. Ezek a területek századok óta kaszáló és legelôterületek voltak” – olvasható az alapítványt bemutató kiadvány bevezetôjében. Az alapítvány e terület fenntartására, természeti értékeinek megôrzésére jött létre. Munkatársai helyes extenzív gazdálkodással ôrzik meg a természetes faunát és flórát. Sôt, a régóta nem látott, de egykor a területen honos vadvilág „viszszahódítására” is kísérletet tesznek. Viszló Levente, a Pro Vértes Közlapítvány ügyvezetôje színes képekkel közvetítette annak a harmóniának a hangulatát, mely a Vértesben dolgozók és a természet között kialakult. Az elôadó életvidám képeken ismertette a vadon élô állat- és növényfajokat: megismerhettük a pettyes vízicsibét, a pajzsos cankót, a cigányrécét, és a függôleges pupillájú ásóbékát is. Külön érdekesség, hogy a több mint 2 méter szárnyfesztávolságú réti sas 1998-ban jelent meg fészkelôként a Zámolyi-medencében, és azóta is megcsodálhatjuk életmódját. A madaraknak, hüllôknek, halaknak élôhely kialakító programot tervezett az alapítvány, ami azt jelenti, hogy a réti kaszálás és legeltetés során megfigyelik, és óvják a fûben, zsombékokban, nádasokban kialakult élôhelyeket. A gépi kaszálás helyett szarvasmarhák legelnek. Háborítatlanul élnek a vízi madarakat, például a haris, a törpe vízicsibe. A kérôdzôket július 20-a után, a költési idôszakot követôen engedik a terepre. A rétek gépi kaszálásakor láncfüggönyös vadriasztóval zavarják el az élôlényeket a karbantartani kívánt területrôl, melyek ún. menekülési sávokban húzódhatnak meg a munkálatok

30

idején. A hagyományos gépi kaszálással a fûben megbújó kisállatok nagy része elpusztul, míg a Pro Vértes Programjában felmért adatok azt mutatják, hogy 100-ból 80 élôlény megmenekül a gépkezelôk türelmes munkájának köszönhetôen. Jó volt hallgatni az elôadót, akinek szavai tükrözték a természet iránti elkötelezettségét.

Nimfea Környezet- és Természetvédô Szövetség A májusi agrárkulturális rendezvény harmadik elôadója, Sallai Róbert Benedek, a Nimfea Környezet- és Természetvédô Szövetség ügyvezetô elnöke a Túrkevei Tájrehabilitációs Térségfejlesztési Programmal kapcsolatos tudnivalókat, tapasztalatokat osztotta meg a közönséggel. (A szövetség a Tiszántúl egyik legnagyobb szervezete, melynek több mint 1000 tagja van. Központi irodája Túrkevén található, melyhez 13 helyi tagszervezet kapcsolódik. A szövetség névválasztásakor az alapítókat a tündérrózsa nemzetség elnevezése ihlette, így a latin Nymphaea szóból származik.) Nemcsak a környezet iránti elhivatottság jellemzi a vezetôk és munkatársak szemléletmódját- céljuk a környezettudatos életmód és gazdálkodás oktatása. Ezt tükrözi az, hogy az egyesületet a Debreceni Agrártudományi Egyetem Környezetgazdálkodási Karán alapozták meg, melyhez a középiskolás diákok is kapcsolódhattak. A Nimfea égisze alatt lévô területek jelenleg a Hortobágy, a Körösök vidéke és a Nagykunság. Sallai Róbert Benedek elôadását a Nimfea filozófiájával kezdte. Olyan ágazatilag egymásba fonódó, táji adottságokat figyelembe vevô, egymásra épített rendszerre van szükség, ami a táj-település fenntartását szolgálja önsegítô módon és hosszú távon. Ehhez a rehabilitációs program a következô intézkedéseket valósítja meg: " Önfenntartó helyi kezdeményezés; " Vissza nem térítendô támogatások igénybevétele a program lebonyolításához;


Falusi és ökoturizmus "

Helyi társadalom széles körû bevonása a fejlesztés fázisaiba. Ehhez az elôadó 5 pontban fogalmazta meg a Nimfea természetvédelmi Egyesületre váró feladatokat: 1. Tájhasználat bevezetése juhok extenzív tartásával, mely által saját állományt lehet kitenyészteni a régióban. Ezzel népszerûbbé válhat a legeltetô állattartás; 2. tájrehabilitáció; 3. városfejlesztés az önkormányzatok bevonásával; 4. környezet- és természetvédelem aktív elfogadtatása mind a lakossággal, mind a termelôkkel;

5. foglalkoztatás biztosítása; 6. fejlesztési lehetôségek kihasználása. A véleményformáló elôadások során a közönség megismerhette a magyar környezet- és természetvédelem aktuális problémáit, lehetôségeit az Európai Unióban, mely pályázati lehetôségeken keresztül támogatja a magyar vidéki élet színesítését, természeti értékeinek megôrzését. Ehhez azonban nekünk is tennünk kell, hogy országok, országrészek, tájak, emberek összefogásával bizonyossá válhasson: a jövô nemzedék számára is értékes marad életet adó bolygónk. Prokai Dorina

Szárnyakat a vidéknek! A környezet, a természet védelmét és megóvását szem elôtt tartó, minden szempontból fenntartható mezôgazdasági termelés különösen nagy hangsúlyt kapott az Európai Unió részben már végrehajtott, részben ma is folyamatban lévô mezôgazdasági reformjában. Ennek természetesen kihatásai vannak az olasz mezôgazdaságra is, lendületet adva a multifunkcionalitás jegyében a mezôgazdasághoz kapcsolódó egyéb tevékenységek, elsôsorban a falusi turizmus, a biogazdálkodás, valamint az eredetvédett élelmiszertermelés fejlôdésének. Olaszországban ma összesen mintegy 13 000 „agriturismo” kínálja szolgáltatásait, évente több mint hárommillió turista részére. Ezek közül 7700 étkezést is biztosít, helyi, hagyományos, jórészt saját termelésû termékek felhasználásával. Több mint tízezer falusi vendéglátóhely kínál szálláslehetôséget (mintegy 140 000 ágy), és rohamosan nô azon helyek száma is, ahol kiegészítô rekreációs ajánlatokkal (lovaglás, íjászat, természetjárás, kulturális, folklór és archeológiai programok, kézmûves mesterségek, hímzés, népi ételek készítése stb.) várják a vendégeket. Olaszország Európa legnagyobb biotermelôje, az EU-25 országok összes biomûvelésbe vont területének közel 20%-a Olaszországban található, a biotermeléssel foglalkozó gazdák száma meghaladja az ötvenezret. Az EU-s földrajzi árujelzôs (DOP, IGP) eredetvédett élelmiszerek és mezôgazdasági termékek száma 149, az ellenôrzött származási helyû (DOC, DOCG, IGT) boroké több mint 400, s a hagyományôrzô specialitásoké közel 4000. Ezek a termelôk sok esetben falusi vendéglátással is


foglalkoznak, de a szolgáltatások mindenképpen kiegészítik egymást. Kiváló természeti adottságait kihasználva, Olaszország évek óta komoly figyelmet és pénzügyi forrásokat fordít az ökoturizmusra, a természetvédelmi területek és nemzeti parkok fokozottabb védelmére, az ökológiai célkitûzések (madárvédelem stb.) megvalósítására. Mára a védett területté nyilvánított területek (nemzeti parkok, természetvédelmi területek stb.) az ország teljes területének 10%-át teszik ki. Gyors ütemben, évi 10–12%-kal növekszik Olaszországban is a regisztrált madármegfigyelô klubtagok száma. Sza-

31

Falusi és ökoturizmus kértôk nem tartják irreálisnak néhány éven belül a 2 milliós taglétszám elérését. A természetvédelem, ökoturizmus és a környezetbarát mezôgazdaság kölcsönhatása nyilvánvaló. Az együttmûködés további erôsítését, szorosabbá fûzését szolgálja az Olasz Madárvédô Liga, a LIPU (Lega Italiana Protezione Uccelli) és a mezôgazdasági kistermelôk legnagyobb, országos szakmai érdekképviseleti szervezete, a Coldi-retti között létrejött megállapodás. Az ennek keretében tervezett közös akciók célkitûzései: – a vidéki, falusi turizmus vonzóbbá tétele, kínálatuk természetvédelmi ajánlatokkal való gazdagítása, ezáltal az érintett kistelepülések lakosságmegtartó képességének javítása, – a biotermelés ösztönzése, a természet, az élôvilág, ezen belül különösen a madárvilág védelme, ún. „madárbarát” mûvelési technikák alkalmazása, – a biológiai sokféleség megôrzése, – kellô körültekintés a GMO fajták mezô-gazdasági alkalmazásában, – a földrajzi árujelzôs, eredetvédett (DOP, IGP) és tradicionális élelmiszerek termelésének és fogyasztásának elôsegítése. A megállapodás nyitó eseményeként május 25-én nagyszabású rendezvényt szerveztek, „Szárnyakat a vidéknek, a természetnek jó ízlése van” címmel. A jelmondat magyar fordítása nem adja tökéletesen vissza a madárvédelemre, a vidékfejlesztésre és az élelmiszer különlegességekre egyszerre történô utalást. Az ország számos pontján, több mint 30 ún. LIPU-Oázisban tartottak termékbemutatóval, kóstolóval egybekötött nyílt napot. Ennek keretében az érdeklôdô nagyközönség (az esôs idô ellenére több, mint kétszázezer látogatója volt az eseménynek)

32

elsôsorban a hagyományos, tájjellegû, valamint a földrajzi árujelzôs (DOP, IGP) és a bioélelmiszereket kóstolhatta, illetve akár vásárolhatott is belôlük. A speciális ökoprogramok közül a madármegfigyelés volt a legnépszerûbb, különösen a vízimadarak és ragadozók természetes élôhelyeit látogatták szívesen. (Bárcsak hozzánk is inkább madármegfigyelési és nem énekesmadár vadászati céllal érkeznének egyesek Olaszországból… A szerk.) A szervezôk elmondták, hogy céljuk nem a tömegturizmus fejlesztése, a kezdeményezéssel elsôsorban egy viszonylag talán szûkebb, de igényes közönséget szeretnének meghódítani. Ez összhangban van azzal is, hogy a minôségi, eredetvédett és a bioélelmiszerek vevôi is fôleg ebbôl a körbôl kerülnek ki. Ezek a termékek ugyanis valóban kiváló minôségûek, de a helyben, termelôtôl való közvetlen vásárlás esetén is lényegesen drágábbak, mint a szupermarketekben kapható tömegtermékek. Részben e kezdeményezés hatására több helyen próbálkoznak egy új turista-kategória, illetve -elnevezés meghonosításával. Az olaszok számára is nehezen kimondható „ECO-GASTROENO-TURISTI” kifejezés utal a környezeti problémák iránt érzékeny (eco-), a hagyományos, hely ízeket (gastro-) és borokat (eno-) kedvelô turistára. A szó valószínûleg nem lesz közhasználatú, legfeljebb a turisztikai szakirodalomban alkalmazzák majd, de a turizmusnak ez az ága a LIPU és a COLDIRETTI reményei szerint Olaszországban dinamikus fejlôdésnek indul. Kálmán Zoltán mezôgazdasági attasé Róma


Riport

Ádáz ellenségünk, a parlagfû Import gabona szállítmányokkal, több mint 100 éve került Magyarországra a parlagfû, ÉszakAmerikából. Ez a hihetetlen életerôvel bíró gyomnövény elôbb Dél-Dunántúlon, majd az egész országban elterjedt. Természetes ellensége nincs. Gyermekgyógyászok szerint az allergiára való hajlam növekszik, ma már szinte minden harmadik gyermek allergiás. Miért neveztük ki fô bûnösnek a parlagfüvet? Egyrészt a leghosszabb ideig virágzik, június végétôl szinte a fagyokig, 4-5 hónapon keresztül. A többi allergén növény 2-3 hétig okoz kellemetlen tüneteket. Magja másrészt igen hosszú ideig megôrzi csíraképességét és nagy tömegben hoz magot.

Agresszív virágpor Dr Mohácsi Edit, a budapesti Szent János kórház fôorvosa elmondta, hogy az allergiás betegségeknek számos kiváltó oka van. Az allergia elôretörésében fontos szerep jut a szennyezett környezetnek. A kipufogó gázok, a növényvédô szerek maradványai az élelmiszerekben, a konzerválószerek, a mesterséges íz és illatanyagok, és ezek mellett a háztartásokban használt vegyi és tisztító szerek, sôt a kozmetikumok is kiválthatnak allergiát, vagy növelhetik az allergiára való hajlamot. Allergiát gyógyszerek, rovarcsípések is kiválthatnak. A kezelés az allergia teszt elvégzésével kezdôdik. Az orvos megpróbálja kideríteni az allergént, az allergiát okozó növényt, vagy más, allergiát kiváltó anyagot. A tüneteket enyhíteni lehet, de teljes gyógyulás egyelôre nincs, mivel az okokat nem tudjuk megszüntetni. A parlagfû az alsó és a felsô légutak nyálkahártyáját irritálja, buzogányra emlékeztetô, rücskös felszínû virágpora valósággal beleakaszkodik a nyálkahártyába. A parlagfû a hatvanas évek elején még csak az ötödik allergiát kiváltó növény volt. Napjainkban került az elsô helyre. A természetes életmód, a szabad levegôn végzett sport, a mozgás csökkenti a hajlamot az allergiára. Kész- és félkész ételek helyett a frissen elkészített ételeket fogyasszuk inkább. Olykor a vírusfertôzések tüneteit összetévesztik az allergiával, mivel a tünetek – könnyezés, orrfújás, tüsszentés, rossz általános közérzet – nagyon hasonlítanak az allergiás tünetekre. Az a furcsa helyzet állt elô, hogy annak ellenére, hogy a fôvárosban csökkent a parlagfûvel borított terület, mégis nôtt az allergiások száma.


Felmérések szerint hazánkban mintegy 82 ezer hektár az elhanyagolt parlagterület. A parlagfûvel erôsen fertôzött terület azonban ennél sokkal nagyobb, eléri a 700 ezer hektárt. Tavaly és idén az adófizetôk adójuk 1%-át felajánlhatták a parlagfû elleni küzdelemre. Ezekbôl az 1 százalékokból szép summa, 1 milliárd 800 millió forint gyûlt össze.

Megnôtt felelôsség Dr. Halmágyi Tibort, a Növény- és Talajvédelmi Központi Szolgálat fôigazgatóját a parlagfûmentesítési program további részleteirôl, valamint a hatóságok szerepérôl kérdeztem. A fôigazgató elmondta, hogy a 2005. évi XXXIII. törvény szabályozza a parlagfû-mentesítést. Ez a törvény igen szigorú, amennyiben rendelkezései szerint a hatóság azonnal büntet, ha június 30-a után virágzó állományt talál akár magán, akár közterületen. A fertôzött terület földerítése az idei évtôl nem a növényvédelmi hatóság, hanem a Földhivatal feladata, mivel a földnyilvántartás – így a tulajdonos, vagy földhasználó beazonosítása is az ô hatáskörük. Ha az ellenôrzés során fertôzött területre bukkannak az ellenôrök, egykönnyen nyilvánvalóvá válik a tulajdonos neve, valamint a terület helyrajzi száma. Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdonosok egyetemlegesen felelôsek, az egészséghez való jog ugyanis felülírja még a tulajdon jogot is. Adott esetben akár mind a 100, vagy több tulajdonostársat büntethetik. Most tehát nem kapnak külön értesítést és felszólítást parlagfû mentesítésre a tulajdonosok, mint eddig. A felderítés és helyszíni jegyzôkönyvezés után a polgármesteri hivatal hirdetô tábláján közhírré teszik, hogy mely területeken talált a földhivatal parlagfüvet, és ezzel egyidejûleg a megyei növény- és talajvédelmi szolgálat elrendeli a közérdekû védekezést. Amennyiben a bírságot és a kaszálás költségeit a névre szóló határozat alapján a földhasználó nem fizeti meg, úgy azt adók módjára hajtják be. Az bírság összege 20 ezer forinttól 2 millió forintig változhat, a terület méretétôl és a fertôzöttségtôl függôen. A bírság mértékét az is befolyásolja, hogy visszaesô elkövetôrôl van-e szó, vagy nem. Az elôbbi esetben a bírság nagyobb. Ha a földhasználó a határozat kézhezvétele után hamarabb lekaszálja a területet, mint a hatóság, a bírságot, a közérdekû védekezésre a hatóság által kijelölt vállalkozó kiszállási költségét és a

33

Riport hatósági intézkedések költségeit akkor is meg kell fizetnie. Természetesen a bírság nem csupán magánszemélyt érinthet, hanem pl. a közterület parlagfû fertôzöttsége esetén akár magát az önkormányzatot is megbírságolhatják. A felmérések során a földügyi hatóság légi felvétel alapján ún. veszélyeztetettségi térképet készít, így tervezhetô a földhivatali határszemle útvonala. A fertôzött területek felderítésében a növényvédelmi hatóság is részt vehet, de a helyszíni jegyzôkönyvet a földhivatal megbízottja veszi fel, és a további hatósági intézkedésekhez szükséges összes adattal együtt megküldi a késôbbiekben eljáró növény- és talajvédelmi szolgálatnak. A felderítésben tehát a fô szerepet a földhivatalok képviselôi kapják.

Átütô eredmény 10–20 év múlva Péterfia Éva, az ÁNTSZ fôosztályvezetôje elmondta, hogy nincsenek hatósági feladatai parlagfû mentesítés vonatkozásában az ÁNTSZ-nek. Az Aerobiológiai Hálózatot az ÁNTSZ mûködteti. Ez a hálózat méri a levegôben a pollenkoncentrációt az allergén növények vonatkozásában kora tavasztól késô ôszig. Jelenleg 19 mérôhelyrôl beérkezô adatokból tájékoztatjuk a lakosságot a pollenhelyzetrôl. A 2004. évi összefoglaló adatok alapján elmondhatjuk, hogy 2003-hoz képest 2004-ben országos átlagban csökkent a parlagfû pollenkoncentrációja. Évek óta az ÁNTSZ szervezi a védekezéshez kapcsolt akciókat, továbbá a kommunikációt. Az elmúlt évtôl, helyi szinten koordinációs feladatai is vannak. Azért dolgozunk, hogy további javulást érjünk el. A „Parlagfû-mentes Magyarországért” Tárcaközi Bizottság célja, hogy évrôl évre 10–20%-kal csökkenjen a parlagfû pollenkoncentrációja.

34

Tudni kell, hogy a parlagfû-mentesítés hosszú távú feladat, tartós eredményt csak 10-20 év munkájával lehet elérni, mivel a parlagfû magja rendkívül sokáig csíraképes. A rendezett környezet parlagfû-mentes, tehát ha igényünk lesz arra, hogy rendezett környezetbe éljünk és ezért teszünk is, akkor biztosan évrôl évre csökken majd a pollenkoncentráció. Ez sajnos nem jelenti azt, hogy a betegek száma is csökkenni fog. Amit el tudunk érni, az egy jobb, életminôség és kevésbé erôteljes tünetek. Leginkább annak örülnék, ha a lakosság jogkövetô magatartást folytatna és mindenki rendezné a környezetét. Így nem kellene bírságolni és az allergiás betegek élete is sokkal könnyebb lenne. Az újságíró elgondolkodik azon, hogy tökéletes törvény, tökéletes kormányrendelet nem létezik. Nagy valószínûséggel tehát ez sem az. A felmérendô terület az ellenôrzést végzôk számához képest igen nagy. 118 körzeti földhivatal van az országban, s ezek mindegyikében egy agrárvégzettségû szakember. Rájuk hárul tehát a munka dandárja. Ôk eddig évente a mezôgazdaságilag mûvelt terület 25%-át mérték föl, a mûveletlen területek felkutatása céljából. Az idei évtôl pedig a határszemléket elsôsorban a parlagfûvel fertôzött területek felderítése miatt végzik. Kérdésként merül föl, meg tudnak-e birkózni ezzel a nehéz feladattal? A saját zsebének senki sem ellensége! A bírságokból az önkormányzatok is részesednek, így elemi érdekük, hogy valóban mentesüljenek területeik a parlagfûtôl. Egy biztos, a hatóságok eljárásrendjének egyszerûsödése miatt a helyzet az eddigiekhez képest javulhat. Tamás Enikô


Riport

Ökoportyán Kelet-Magyarországon Több mint 50 Suzuki Ignis indult útra 2005. június 17-én a Magyar Mezôgazdasági Múzeum elôl, hogy bejárják Magyarország Dunától keletre fekvô részét. A portyázó sofôröket egy közös vágy hajtotta: megismerni a hazai organikus termékeket. Célállomásaik ÉszakMagyarország elbûvölô vidékének biogazdaságai voltak. Az elsô Ökoportya szellemi atyja Karácsony Imre ügyvezetô, aki 16 évvel ezelôtt kezdte el az organikus termékek népszerûsítését. Magyarországon 800 különféle vegyszermentes terméket gyártanak. Azt lehet mondani, biotermékként minden elôállítható, amire az élelmiszeripar képes. Sôt, több is! Ha a fogyasztó úgy kívánja, vásárolhat juhtejbôl készült biosajtot, vagy akár biomangalica kolbászt is. A biotermékek fogyasztása egészséges. Csak sajnos ezt kevesen tudják! Keveset hallunk a biotermékekrôl a médiában, mert termelésük kisgazdaságokban folyik, akik keveset tudnak áldozni marketingre. Keveset? Szinte semmit, mivel éppen piacra jutási gondokkal küzdenek, pedig termékeik keresettek lehetnének. A fogyasztók tudomására kell hozni a magyar biotermékek létezését, de hogyan? A kérdés megválaszolására Karácsony Imre egy jó tervet eszelt ki. Szervezni kell egy körutat Északkelet-Magyarország kiemelkedô biogazdaságaiból, ahol az állomásokon kóstolással egybekötött termékbemutatók és kulturális programok szórakoztatják a résztvevôket. A résztvevôk, pedig legyenek a média kiemelkedô szereplôi, színészek, bemondók, mûsorszerkesztôk, riporterek, újságírók, akik bele-


kóstolva a vitaminoktól duzzadó, egészséges, 100%-ban vegyszermentes gyümölcsökbe, az organikus szemlélet szószólói lehetnek a közéletben. Az akcióprogram sikerült! A 3 napos eseményen számos kiemelkedô személyiség jelent meg. Koncz Zsuzsától kezdve Tahitót Lászlón keresztül újságírók népes hada képviselte a különbözô médiákat. Úgy is lehet fogalmazni, hogy az összes magyar sajtóorgánum és TV-állomás felvonult. A Népszabadság, Nôk lapja, Kiskegyed, MTV, Duna TV, RTL Klub, Paprika TV munkatársai mind, mind jelen voltak. A biotermékek „médiában való szereplése” csak a probléma egyik oldala; politikai ráhatás is kell az ágazat megfelelô tiszteletének és támogatottságának kivívásához. Bár a fôvédnöki tisztséget Dr. Rácz Jenô egészségügyi miniszter, Gráf József agrárminiszter és Dr. Persányi Miklós környezetvédelmi és vízügyi miniszter együttesen vállalták el, a politikai közélet tagjai távol maradtak a rendezvénytôl. A Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumból egyedül Dr. Vajda László jelent meg, aki maga is lelkes rajongója a magyar vidéknek és egy személyben, a Brüsszelben folyó agrárpolitikai munka irányítója. A távol maradtak igazán sajnálhatják, hogy kimaradtak a portyából.

Fülöpkert biozöldségei Az Ökoportya útvonala során mintegy száz biogazdálkodó, feldolgozó és kereskedô vonult fel, akik a családi gazdaságtól egészen a nagyüzemi részvénytársaságokig képviselték magukat. Az elsô állomás a

fülöpjakabi „Fülöpkert Bioszövetkezet” volt. Fülöpjakab, tanyás jellegébôl adódóan, agrár település. A község 2316 hektáros területe 1530 földtagban helyezkedik el, amibôl látható, hogy itt a földtulajdonviszonyok rendezését követôen nem alakultak ki ideális méretû családi birtokok. Csak néhányan gazdálkodnak 30–50 hektáros birtokokon. A jövô egyetlen kitörési pontja lehet a biogazdálkodás. 1999-ben országos visszhangot is kiváltó biogazdatafolyamot követôen jött létre a „Fülöpkert Bioszövetkezet”, amelyben jelenleg 16 ökotermelô végez zöldségtermesztést. A portyázók hada Fülöpjakabon fogyaszthatta el az elsô, garantáltan vegyszermentes ebédjét. Második állomásként az Ujfalusi Kecskesajtüzemet lehetett megtekinteni Csongrádon. A kifejezetten piacra termelô családi gazdaságban mindenki kedve szerint válogathatott az ízletes kecsketejbôl készült sajtok széles választékából. Ezután Békéscsaba következett, ahol a városközpontban „biovásár” mellett játékos, autós ügyességi versenyen mérhették össze bátorságukat a verseny résztvevôi. Estére a megfáradt portyázók a Gyulai Vár és a Várfürdô szomszédságában pihentek meg, ahol a térség biotermelôivel való találkozás után fenséges biovacsorát fogyasztottak el. A második nap az Awassi Rt. központi telephelyén indult biotízóraival. A 100%-ban magyar tulajdonban lévô cég 1500 tonna sajtot állít elô évente tehén- és juhtejbôl, ennek kb. 5%-a organikus. Az ökológiai állattartásnak leginkább a rackajuhok felelnek meg. A nyájakat 5, egyenként 200 ha-os te-

35

Riport lephelyen tartják a Hortobágyi Nemzeti Park területén. A cég dinamikus fejlôdésében nagy szerepet játszik az innovációt támogató munkahelyi légkör. Számos K+F programban közremûködô partner, a Debreceni Egyetem bemutató gazdasága. Kovács Petra, a cég marketing igazgatója elmondta, hogy egy turizmusfejlesztési program keretében tervezik a „sajtfalu” létrehozását az angol „Cheddar village” mintájára, amely eredményeként Bakonszegen néhány napot eltöltô turisták a juhászmesterség és a sajtkészítés rejtelmeivel ismerkedhetnek meg.

bûvölô fényei, formái, illatai annyira magával ragadják az oda látogatót, hogy gondolatban valószínûleg soha többé nem vágyna a város zajára. Szürkemarhák, mangalicák, vízibivalyok és rackajuhok otthona a puszta. Természetesen nem hiányozhat a juhász sem,

Beszélgetések fehér asztal mellett A rajtszámokkal gondosan ellátott portyázó autók ezután Rózsa Péter balmazújvárosi bioudvarára gurultak. A Virágoskút Biogazdaságban a program félidején többektôl lehetett hallani, hogy a kóstolók és a szebbnél szebb biozöldségek láttán csak a biopiacon fog vásárolni ezentúl. Rózsa Péter ízes magyaros beszéde hallatán sokaknak, még a biodinamikus gazdálkodáshoz is megjött a kedve. A többfogásos bioebédben volt köleskásás hurka, mangalica kolbász, sütôtök-csicsóka összeállítású ital, az erôsebb, nem vezetô versenyzôknek pálinka, a vegetáriánusoknak padlizsános kenyér salátával. Persze nemcsak evésbôl állt a találkozó. Ebéd után komoly szakmai beszélgetések közepette tekintette meg a társaság a biomassza fûtésû üvegházakat, ahol rendhagyó módon – ragadozó rovarokkal, vegyszer nélkül – védik meg a növényeket a kártevôktôl. Az program kulturális és szakmai fénypontja a Hortobágy megtekintése volt. A táj el-

36

aki szinte hozzánôtt a tájhoz. A Hortobágyon 15000 ha gyep területen és 2000 ha szántón folyik ökogazdálkodás. A legelôket 3000 számosállat tartja karban a gyep és a vizes területek találkozásánál. Biohaltenyésztéssel a Hortobágyi Halgazdaság Rt. foglalkozik.

Gyerekek kedvence: bioalmalé A Club Hotel kertjében megrendezett biotermékbemutatón az árusoknak egy percnyi szabadidô sem jutott. A lelkes portyázók a második nap végére – miután belekóstoltak a zamatos bioélelmiszerek világába – tömött sorokban álltak a standoknál. Hámori András portékája, egyedülálló ízvilágú 100%-os bioalmalé gyerekek, felnôttek kedvence. Egyedülálló, hiszen ellentétben a többi 100%-os gyümölcslével, ami gyümölcssûrítménybôl, víz hozzáadásával, Hámori úr bioalmaleve valóban préseléssel készül, amit késôbb pasztôrizál. Nem véletlenül lett almaleve 2004-ben az év

közönségdíjas bioterméke, ô maga pedig az év biogazdája. A sors érdekes fordulata, hogy a növényvédelmi pilótából lett biogazda 10 évvel ezelôtt ültette az elsô almafát. Mára gazdasága bôvítésre szorul. Almaleve hiánycikk.

„Ökoparadicsom“ Galgahévizen A portya utolsó napján svédasztalos bioreggeli után indultak tovább a kitartó autósok utasaikkal a következô állomáshelyre Egerbe, ahol a Rai Vini kft. kínálta kiváló minôségû bio borait. A nap második helyszíne valódi „ökoparadicsom“ volt. Galgahévizen a Gaia Alapítvány mutatta be a tíz éve indult Ökofalu projekt eredményeit. A program végsô célja egy olyan lakóközösség létrehozása, ahol az élet minden területén tükrözôdik a tudatos elkötelezettség az ökológiai szemlélet iránt. Ahol a humán ökológia, az ökológiai építészet, települési energia- és vízgazdálkodás, biogazdálkodás tudományos és technikai vívmányai együtt járulnak hozzá egyén és közösség boldogságához. Az Ökoportya záróeseménye a „bio nagyköveti megbízólevél” átadása volt, melyet kizárólag azok a résztvevôk kaptak, akik a háromnapos túrát teljesítették. Ez a tanúsítvány igazolja, hogy a résztvevôk nem csak végigjárták Kelet-Magyarország régióit, hanem meg is ismerkedtek az organikus szemlélettel, az organikus gazdálkodással és azt bátran népszerûsíthetik a jövôben. Gratulálunk a szervezôknek és a résztvevôknek! Reméljük a program tényleg elérte a célját és sokan kedvet kaptak nemcsak a jövôévi ökoportyázáshoz, hanem a finom bioélelmiszerek fogyasztásához is. Balogh Beáta


Riport

Erdélyi utakon z uniós alkotmány és a költségvetés körül felparázslott vita és az ezt követô huzavona lehervasztani látszik a 2007-re tervezett csatlakozás reményét Romániában. A mezôgazdaságból élôk száma délkeleti szomszédunknál megközelíti a 4 millió fôt és 15 millió hektárra rúg a megmûvelt földterület. Ha Erdélyt, mint tájegységet vesszük, ott a turizmusnak igen jók az adottságai. A lélegzetelállítóan szép tájak, a borvizek bôsége, a gyógyfürdôk és mofetták, a lassan kiépülô síparadicsomok, mind-mind turista csalogatók. Ehhez járul a még fellelhetô archaikus életforma, a hagyományok tisztelete, a népviselet vállalása sok helyütt – legalább ünnepnapokon – és a szívélyes vendéglátás. Ha ehhez a látogatónak még terepjárója is van, akár útnak is indulhat... Az utakra Erdélyszerte ráférne egy-egy alapos javítás, felújítás. Nem véletlenül tüntettek a Székelyföldön, járható utakat követelve és azt, hogy befizetett adójuk ne ragadjon le egészen Bukarestben… A horvátok példája is jól mutatja, hogy minden, a turizmus fellendítésére és infrastruktúrára fordított kuna busásan megtérül. Fél Európa a horvát tengerparton pihenteti megfáradt testét, hajszolt idegeit. Megkönnyítették a régi tengerparti nyaralók vásárlását idegen állampolgároknak is. Bár az új tulajdonosnak tiszteletben kell tartania az épület hagyományos stílusjegyeit, de belülrôl kénye-kedve szerint modernizálhat. Nemcsak Romániában, Magyarországon is tanítani kellene a horvátok jól átgondolt, idegenforgalmat vonzó gyakorlatát. Tanulni a szlovénektôl is volna mit. Ôk képletesen, de a valóságban is keblükre ölelték, azonnal megszerezhetô állampolgársággal hazaszelídítettek minden szlovént, éljen bár a Földgolyó túlsó felén. Jöttek is a szlovén származású, identitásukat vállaló, gazdag befektetôk. A kicsi országot úgy kiépítették, hogy Szlovénia nem csupán földrajzilag, hanem a valóságban is, a szemünk láttára válik a Nyugat szerves részévé. A környezetvédelemre igen nagy gondot fordítanak. De térjünk vissza erdélyi útjainkra! A hagyománytisztelet addig hiteles, amíg belülrôl jön és nem felvett, olcsó turista látványosság. Ôk e tekintetben is romlatlanok. Mi szót értünk az erdélyi magyarokkal tolmács nélkül is. Az utóbbi 10–15 évben ott is megmozdult valami. A falusi szálláshelyek kiépítése megindult a kor követelményeinek megfelelôen.

A


Évrôl évre hatalmas tömegek gyûlnek össze a csíksomlyói búcsúban. Az ún. zarándok turizmus fölpezsdítette e vidéket T. E. felvétele

Ahol az épület állaga bírja, és ahol a vállalkozói kedvhez egy kis pénz is társul, ott megindult a nemes verseny a „margarétákért”. Ahogy a szállodáknál a csillag, a falusi vendéglátóhelyeken a margaréták száma jelzi a szálláshely színvonalát. Akik rendszeresen járják Erdélyt, lépten-nyomon tapasztalják az ottaniak szívbôl jövô kedvességét, vendégszeretetét, különösen a falvakban és a kisebb városokban. Ma már lehet vendégül látni rokont, barátot, külön hatósági engedély nélkül is. E tekintetben óriásit fejlôdött Románia az elmúlt 15 évben! Még jól emlékszem, milyen mélységesen megalázó volt a nyolcvanas évek elején, amikor egy kolozsvári lakótelepi lakásból a szó szoros értelmében menekülnünk kellett fogorvos barátnômmel. Neki nem volt engedélye vendéglátásra, nekem nem volt másutt szállásom. A bejárati ajtó rideg valóságában egy fegyveres rendôr állt, pontosan azért, hogy igazoltasson és büntessen vendéget és vendéglátót egyaránt. Szerencsére volt egy hátsó kijárat is. Rohantunk és nyeltük a könnyeinket... A gyakorlat azt mutatja, hogy a frissen csatlakozott országok egyre inkább kénytelenek megtanulni, hogyan jussanak hozzá pályázatok útján az uniós forrásokhoz. Sajnos a legtöbb pályázathoz saját erô is kell, pénz formájában. Romániában is érdemes lenne igen alaposan átgondolni, milyen irányban célszerû fejleszteni. El tudom képzelni, hogy bizonyos tájegységeken – uniós támogatással – kellene megôrizni a hagyományos termelési módokat. Járható út lehetne az ökológiai termesztés. Az infrastruktúra kiépítésére áldozni kell, mert e nélkül visszariadnak a pénzt költô látogatók. Kívánom délkeleti szomszédunknak, meg magunknak is, hogy már a közeljövôben nagyot tudjunk elôre lépni. S váljon Erdély a Kelet Svájcává! Tamás Enikô

37

Arcképcsarnok

PETER STRAUB A Régiók Bizottságának elnöke

1939. szeptember 8-án született Waldshutban, Németországban. Szülôvárosában érettségizett, majd jogi tanulmányokat folytatott Freiburgban és Münchenben. 1966-tól magánügyvéd Waldshut-Tiengenben.

Politikai pályája 1968-tól tagja a német kereszténydemokrata szövetségnek. 1968-tól 1989-ig Waldshut-Tiengen városi tanácsának tagja. 1984-tôl 1999-ig Waldshut kerületi tanácsának tagja. 1984 novemberétôl a Baden-Württembergi Vidéki Parlament tagja. 1992-tôl 1996-ig a parlament elnökhelyettese. 1996 júniusában elnökké választják.

A Régiók Bizottságában betöltött szerepe és feladatai 1997 óta tagja az Európai Unió Régiók Bizottságának. 1999-ben az Európai Néppárt képviselôjévé választották, majd az ad hoc Eljárási Szabályzat Bizottságának elnöke lett.

38

Peter Straub és az Európai Alkotmány 2004 végén a Régiók Bizottsága egyöntetûen támogatta az európai uniós alkotmányt, melyet a helyi térségek és régiók nevében Peter Straub tolmácsolt az Európai Parlamentben. A Bizottság egy nyílt levelet is intézett az EU politikai vezetôihek, melyben az alkotmány ratifikálását kérte. Straub véleménye szerint az EU új jelszava megállja a helyét: „Sokszínûségben egyesülve (United in diversity)”. A szubszidiaritás alapelvének új meghatározásával, valamint az erôk újfajta megoszlásával az Alkotmány lesz az a dokumentum, amely kivívja a világgazdaság résztvevôinek tiszteletét. A szavazó tagállamok parlamenti képviselôitôl azt kérte a Régiók Bizottságának elnöke, hogy minden lehetséges információs csatornát használjanak fel arra, hogy az emberek megismerjék az Alkotmányt. A végsô cél tehát az, hogy erôsödjön az európai demokrácia, melyben a régiók hatóságainak és vezetôinek kulcsfontosságú szerepe van. (Az események ismeretében ma már tudjuk, hogy a helyzet ennél sokkal bonyolultabb. Bízunk a kompromisszumban. A szerk.) P. D.


Kitekintés

Mit lehet tenni az elsivatagosodás ellen? Az Agrártermelôk Nemzetközi Szövetsége (FIPA) 2005. június 17-én az elsivatagosodás elleni küzdelem világnapján közleményben hívta fel a figyelmet a mezôgazdaság pozitív szerepére és feladataira ebben a klímaváltozást is veszélyesen felgyorsító folyamatban. Áttekintve a sivatagosodás sokrétû problémakörét és a megoldási lehetôségek számos változatát, a folyamat elemzôi rámutatnak arra, hogy az elsivatagosodás ma már a Föld 25%át sújtja. Az erózió, a földmûveléssel kapcsolatos hibás gyakorlat, évente mintegy írországnyi földterületet tesz terméketlenné. Sürgôs cselekvésre van tehát szükség, különben az a mintegy 130 millió hektár érintett földterület többé soha sem lesz alkalmas a mezôgazdálkodásra. A természeti erôforrások lepusztulása ezen a Franciaország, Olaszország és Spanyolország területével azonos nagyságrendû területen nemcsak a földmûvelést teszi lehetetlenné, hanem súlyos környezeti károsodást és társadalmi problémákat is gerjeszt. Kétségtelen tény, hogy a legnagyobb vesztese a sivatagosodásnak, a termôtalaj pusztulásának a mezôgazdaság, éppen ezért nem lehet eléggé hangsúlyozni a fenntartható fejlôdés szempontjainak tiszteletben tartását, a vidék népességmegtartó képességének megôrzését, a széles értelemben vett vidékfejlesztés fontosságát. Üdvözlendô éppen ezért minden olyan beavatkozás, mely a meglévô eszköztár minden elemét mozgósítja és globális megoldás lehetôségét vetíti elôre akár az ENSZ, akár más világszervezet keretében. (Vajon ezen szervezetek tényleges cselekvôképessége milyen szinten áll? A szerk.) Az elsivatagosodás elleni küzdelem több a sivatag terjedésének fékezésénél. Tartalmazza a kiváló tényezôk és okok, a termôtalaj lepusztulásához vezetô folyamat megfigyelését, rendszeres kutatását, az információ áramlás megszervezését, az akciók átfogó összehangolását, a helyes


gazdálkodási gyakorlat kiválasztását és terjesztését, az információcsere folyamatának életben tartását. A veszély különösen Afrikában szembeötlô, ahol a lakosság mintegy 40%-a, kb. 200 millió ember él sivatagosodásra hajlamos környezetben. A természeti környezet ilyen mértékû rohamos pusztulása természetesen érinti Európát is, hisz az élhetô környezet zsugorodása, a gazdálkodásra alkalmatlanná váló régiók rohamos terjedése nem csupán az éhínség napról napra érzékelhetô növekedését vonja maga után, hanem a lakosság migrációját, elvándorlását is kiváltja. Éppen ezért a jelenség világméretû problémává válását megakadályozandó a FIPA, a mintegy 500 millió mezôgazdaságból élô család nemzetközi szervezete, a közel 70 országra kiterjedô és 100 tagszervezettel rendelkezô hálózat csúcsszervezete közös akcióprogramok indítását, a jobbító szándékú törekvések összehangolását kezdeményezi. Programjaihoz és kezdeményezéséhez megnyerte a francia Környezeti és Fenntartható fejlôdés Minisztériumát és a francia külügyminisztériumot. Így az 1946-ban alapított FIPA nemcsak mint az ENSZ konzultatív szervezete, hanem mint az EU, – e kérdések kapcsán legnagyobb tapasztalattal rendelkezô tagállamának támogatását is maga mögött tudó világszervezete – egy olyan kényes politikai közhangulat kialakulásának idôszakában kapcsolhat nagyobb sebességi fokozatra, amikor Európa lakossága a gazdasági menekültek befogadására egyre ingerültebben reagál. Pontosabban a gazdasági recessziótól, a növekvô munkanélküliségtôl és a szociális háló gyengülésétôl egyre jobban tartó európai állampolgárság még a bôvüléssel járó anyagi terhek vállalásától is idegenkedik, nemhogy a gazdasági menekültek áradatától. Sz. J. FVM

39

Kitekintés

Kína, mint potenciális agrárpiac A mintegy húsz franciaországnyi Kínában ma 1,3 milliárd ember él. Ehhez képest a megmûvelhetô földterület meglehetôsen szûkre szabott. A Föld lakosságának mintegy 22%-át kitevô kínaiaknak ugyanis a világ összes mezôgazdasági területének csupán 10%-át kitevô földterületen kell megtermelni lakosságuk egyre bôvülô élelmiszer szükségletét. A kínai foglakoztatási struktúrában kitüntetett szerepe van ma is a mezôgazdaságnak. Annak ellenére, hogy az agrárszektor alig 16%-át adja a bruttó hazai terméknek, azaz a GDP-nek, a foglalkoztatottak mintegy fele még most is a mezôgazdaságban dolgozik. Ellentmondásnak tûnô helyzet, hogy míg a kínai gazdaság a világban az egyik leggyorsabb fejlôdést produkálja (2003-ban 9,1%-kal nôtt a gazdaság) és tôkevonzó-képessége révén Kína a külföldi befektetések elsôrendû célterülete, addig a mezôgazdaságban a kínaiak nem számolnak érdemi fejlesztésekkel és külföldi mûködô tôke bevonással. A gépesítés erôltetése, a munkahatékonyság javítása, a technológia korszerûsítése katasztrofális, társadalmi szinten is kezelhetetlen munkanélküliséghez vezetne, ezért sem itt, sem a fejlôdô, vagy a fejlôdésben leginkább elmaradott országokban nem cél a versenyképesség fantomjának kergetése, ezen országok számára fontosabb az agrárvidék foglalkoztatási erejének megôrzése, a migrációs folyamatok lassítása. A Kína átlagos körülmények között exporttöbbletek elôállítására képes mezôgazdasággal rendelkezve, néhány kivételesnek számító évet nem számítva a hazai élelmiszerszükségletet lényegesen meghaladó exportot bonyolít. Az export-import folyamatokról elérhetô legfrissebb (teljes körû) adatok szerint Kína millió dollárban kifejezve az alábbi kivitelt produkálta: Millió USD

Termékkör

1970

1980

1990

2001

Gabonafélék Hal Húskonzervek Zöldségkonzervek Nem élelmiszer célú agrártermékek

119 154,4 41,2 54

173,1 248,1 967,6 634,8 1410,8 3563,9 129,9 248,6 2031,3 338,8 740,3 2284,2

311,4

1658,4 4151,1 2567,8

Forrás: Chambre d’Agriculture n’931. 2004. május

Az agrárexport utóbbi idôszakban érzékelhetô meredek felfutása arra enged következtetni,

40

hogy a gazdasági növekedés élénkítôleg hat a kínai mezôgazdaság exportképességére, exporttöbbletek tartós elôállítására. 2001-ben a fél kontinensnyi ország 17,1 milliárd USD értékû agrárterméket exportált fôként a harmadik világ országaiba és 13,4 milliárd dollár értékû importot bonyolított. Míg az agrárexport az ország összes exportjának 5,7%-át adta, addig az import részaránya 7,66%-ot tett ki. Az egyenleg 2001-ben tehát pozitívnak bizonyult. A kínai agrártermék export összetételében, 20%-ot meghaladó részaránynyal kitüntetett szerepe van a húsnak és a halnak, a húskonzervek 12%-ot, a zöldség- és gyümölcskonzervek 13%-ot képviselnek. A húsés halkivitel szempontjából a legfontosabb célpiac, 40%-os részaránnyal Japán és a „Kis Tigrisek” (Dél-Korea, Szingapúr, Tajvan). Ami az EU és Kína agrárkapcsolatait illeti, érdemes megemlíteni, hogy az agrárkereskedelem nem túl élénk, hiszen míg Kína 2001-ben csak 2,1 milliárd dollár értékben exportált, addig a Közösségbôl származó behozatal alig érte el az 1,8 milliárd dollárt. A magyar agrárgazdaság szempontjából természetesen az a kérdés, hogy be tudunk-e jutni erre a nagy fogyasztói piacra vagy sem. Nézzük a saját példánkat.

A kínai–magyar kétoldalú agrár-külkereskedelem alakulása Jóllehet, Kína a Föld legnépesebb országa, és itt él a földkerekség népességének 20%-a, agrárkapcsolataink a múltban, – elsôsorban politikai megfontolásokból – inkább tartalék lángon pislákoltak, esetleges jelleget öltöttek. Sajnálatos tény és az eddigi diplomáciai erôfeszítések alacsony hatásfokát érzékeltetô körülmény, hogy agrárexportunk szempontjából a kínai piac ma is csak perifériális jellegûnek mondható. Még akkor is igaz ez az állítás, ha agrárkivitelünk a 90-es évek elejére jellemzô néhány tíz, majd néhány százezer dolláros szinthez képest az utóbbi években erôteljesen dinamizálódott, és a 90-es évtized végére már 4, 2003-ra pedig 6–7 millió USD fölé emelkedett. Ennek bizonyítására táblázatba rendeztük a kínai–magyar agrár-külkereskedelem elmúlt évtizedre jellemzô statisztikai adatait. A kimutatásból érzékelhetô a kétoldalú kapcsolatok dinamizálódása, a Kínába irányuló magyar agrárexport és az onnan származó import gyors bôvülése.


Kitekintés Az adatokból azonban az is látható, hogy az agrártermék kereskedelem szintjén kiegyensúlyozatlan a kétoldalú kereskedelem. Jóllehet, exportunk látványosan fejlôdik, de agrár termékimportunk Kínából lényegesen gyorsabban nô. Részletezve az elmúlt évtized agrárkereskedelmi változásait az alábbiak mondhatók: Magyar–kínai agrárkülkereskedelem (ezer USD-ban)

Évek

Export

1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003

365,9 52,3 76,4 266,7 896,6 411,8 2259,2 1749,6 3903,3 4098,3 4600,1 4300,0 6740,0

Import

Export az import arányában (%)

4220,8 5704,1 7680,6 5810,4 4432,2 8968,5 12948,4 8218,6 6901,3 9374,8 10793,4 8050,0 13200,0

8,7 0,9 1,0 4,6 20,2 4,6 17,4 21,3 56,6 43,7 42,6 53,4 51,1

A kivitel és behozatal alakulásából látható, hogy exporttöbbletünk ezen a piacon az elmúlt 10 év során egyetlen évben sem alakult ki! Kivitelünk a Kínából származó behozatal árnyékában ugyan javult és 2003-ra az import 51%-ig zárkózott fel, de áttörés mindezidáig nem következett be. Agrárimportunk a kínai relációban duplája az oda irányuló magyar agrárkivitelnek! Hozzá kell tenni, hogy a két ország összevont nemzetgazdasági külkereskedelmi kapcsolataiban még meredekebb aránytalanság tapasztalható. A Kínából származó összes import mintegy hatszorosa az oda irányuló nemzetgazdasági exportnak. Külkereskedelmi összesítô ezer USD-ban (kínai–magyar külkereskedelem)

Export

Import

Import/export arány

2003

178 076,8

1 035 864,4

5,8

2004

390 376,8

2 872 063,8

7,3

Országos léptékben tehát több mint hétszeresen haladja meg a Kínából behozott termékek


értéke az oda kivitt magyar termékekbôl származó árbevételt. Ezzel szemben az agrártermék behozatal „csak” duplája a kínai piacra irányuló magyar agrártermék exportunknak. A Kínába irányuló magyar agrárkivitel vivôtermékei 2004 elsô negyedévében Mennyiség Exportárbevétel (tonna) (ezer USD) 1. Toll, pehely 2. Nyers toll és pehely 3. Belsôségek, vágási melléktermékek 4. Baromfiszárny 5. Hízott libamáj 6. Halivadék

143 32

1591,7 319,2

193 148 6 2

241,6 164,5 110,2 75,0

A felsorolt, legjelentôsebb exportot hordozó termékünk képezte 2004 elsô negyedévében a Kínába exportált magyar agrártermékekbôl származó exportárbevétel 94%-át. A jelenség, azaz a vivôtermékek kivitelünkbôl való részesedésének feltûnôen magas aránya azt az üzenetet hordozza, hogy lenne mit munkálkodni a kétoldalú kereskedelem fejlesztésén, kínálatunk diverzifikációján, termékválasztékunk szélesítésén. Egyenetlen és túlzottan szûk termékkörre koncentrálódó kínálatunkra jól rávilágít, hogy a hús- és vágási termékek (kizárólag baromfihús), ill. az egyéb állati termékek képviselték a 2003. évi exportárbevétel 88%-át. A 2004. május 1-jét követô idôszak külkereskedelmi folyamatairól szóló KSH adatok arra utalnak, hogy agrárkivitelünk visszaesett, behozatalunk pedig megugrott.

41

Kitekintés Jóllehet csak a feldolgozott élelmiszerek, pontosabban az élelmiszer, ital, dohány árufôcsoport termék együttesérôl találunk ország-csoportos elszámolást és ez a termékcsoport a Kínába menô kivitelünknek csak a 40%-át képviseli, azt mindenképpen érzékelhetjük, hogy 2004. nem javulást, hanem egyértelmû visszaesést hozott a magyar-kínai agrárkereskedelemben. A 2003-as Kínába menô 2 756 ezer USD értékû élelmiszer-, ital-, dohánykivitelünk 2004-ben 1222,4 ezer USD-ra csökkent, ami ebben a termékcsoportban 45%-os visszaesést képvisel. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen méretû és rendkívüli prosperitással fejlôdô piac, mint a kínai esetében a magyar agrárexport összességében sem jelenthet érzékelhetô nagyságrendet. A mi összesített 2003. évi agrárexportunknak is csupán 0,2%-át szívta fel a kínai piac. Exportunk koncentráltságából arra következtetünk, hogy kínálatunk szerkezete nem igazán felel meg a kínai keresletnek és érdemes lenne az immár 2001 decembere óta WTO-tag Kínával komolyabb és megalapozottabb agrárkapcsolatokra törekedni.

Importstruktúra A 2004-es KSH külkereskedelmi adatbázis szerint a Kínából származó agrártermék import az élelmiszer, ital, dohány termékkör esetében 2004-ben több mint duplájára nôtt. A 2003. évi 4 105 ezer USD-os importtal szemben a behozatal 2004-ben 9 865,8 ezer USD-ra nôtt ebben a termékkörben. A Kínából származó 2003. évi import meghatározó termékcsoportjait a földimogyoró, a fokhagyma, a tartósított paradicsom, a vad-

disznószôr, a gomba, az olajos magvak és a zöldség-gyümölcskészítmények csoportjai, kiváltképp ôszibarackbefôtt, a dohány és még számos, fôként tartósított gyümölcs-, illetve zöldségféle alkották. Legfontosabb import termékek 2003-ban (ezer USD) Földimogyoró (héjában) Fokhagyma Paradicsomkonzerv Földimogyoró (héj nélkül) Vaddisznószôr és -sörte

1646,5 1546,3 892,4 875,9 702,5

A Kínai Népköztársaság 2001. december 11-e óta a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) teljes jogú tagja, ebbôl következik, hogy minimális, azaz a belsô fogyasztás 5%-ig, alacsony vámszinten piacnyitásra kötelezett. Piacvédelmét pusztán GATT-ban lekötött vámjain keresztül gyakorolhatja, belsô támogatásait illetôen transzparens módon köteles eljárni, tehát piactorzító belsô támogatási elemeket elvileg nem alkalmazhat. Ezen túlmenôen, mint minden 1994 óta a WTO-hoz csatlakozott új tagország, Kína számára sem tették lehetôvé, hogy exporttámogatást nyújtson agrártermékeinek piacra segítése érdekében, tehát 2002-tôl kezdve, leszámítva bizonyos különleges és átmeneti jellegû kedvezményeket, a kínai piac – szakítva a központi tervezés hagyományaival – a piacgazdasági modell fôbb elvei szerint mûködik. Összeállította: Szabó Jenô FVM

Az orosz lótenyésztés helyzete, perspektívái Az oroszországi lótenyésztés fejlôdési irányait, lehetôségeit nagymértékben megváltoztatták az országban az utóbbi másfél évtizedben végbement társadalmi-gazdasági folyamatok. Az ágazatban ma a legerôteljesebben a munkalótenyésztés jelenik meg. Viszonylag széles körben használják a lovakat vonóerôforrásként, a legkülönbözôbb szállítási és mezôgazdasági feladatokra. Becslések szerint jelenleg ebben a minôségben mintegy 1 millió lovat tartanak, amivel kb. 500 ezer kisteljesítményû traktor használatát váltják ki, és ami csaknem 2 millió tonna olajtermék más célú felhasználását teszi lehetôvé. (A lótrágya haszonvételként jelenik meg.)

42

A lóállomány nyilvántartása rendezetlen, adatok gyakorlatilag csak a nagyobb mezôgazdasági üzemekbôl szerezhetôk be. Annyi egyértelmû, hogy az állomány folyamatosan csökken, az ország szinte valamennyi régiójában. A második helyen az úgynevezett produktív lótartás áll, ami praktikusan húselôállítást és tejtermelést jelent. A specializált húslótenyésztés különösen az ország keleti régióiban (Távol-Kelet, Szibéria, az Urál körzete stb.) fejlett, ahol megfelelô a legelôk mennyisége, illetôleg a viszonylag vékony hótakaró lehetôvé teszi az egész évben történô ridegtartást. Ezekben a régiókban mintegy 200 üzem hústermeléssel, és csaknem


Kitekintés 90 gazdaság erjesztett lótej (kumisz) elôállításával foglalkozik. A lóhústermelés mennyisége csökkenô tendenciát mutat, az utóbbi idôszakban évente mintegy 75–80 ezer tonna elôállítása történik. A lóhús elôállításának és fogyasztásának csökkenése lényegében azzal függ össze, hogy bár a termék iránti kereslet fokozódik, a vágások ütemének megfelelô állománypótlás nem történik meg, így az állomány is egyre kisebb. A kumisz elôállítása fôleg Baskíriában fejlett. A lótejet nem csak táplálékként hasznosítják, hanem gyógyszerként is. A fô felhasználási terület a tuberkulózis gyógyítása, de eredményesen alkalmazzák a kumiszt emésztôszervi és csontbetegségek gyógyításában is. Az éves kumisztermelés 1,5–1,8 ezer tonna körül ingadozik. A tenyészlótartás és nemesítés fontos szerepet tölt be a haszonlóállomány genetikai javításában, valamint a sportszükségletek kielégítésében. Jelenleg több mint 500 szervezet foglalkozik tenyésztéssel, amelyek évente mintegy 5–6 ezer tenyészállatot realizálnak. A tenyészállatok exportja sem elhanyagolható, évi 1000–1200 tenyész-, illetve sportlovat szállítanak külföldre. A tömeges sportlovaglás, valamint a turizmus területén mintegy 15 ezer lovat hasznosítanak folyamatosan. A tenyésztéssel foglalkozó üzemek jelenleg komoly gazdasági válságot élnek át. A piacon kaotikus viszonyok uralkodnak, nincs elfogadható értékesítési infrastruktúra. Az export és import számottevô részét nem szakmai szervezetek bonyolítják, s ez nagymértékben károsítja a meglévô genetikai állományt. Maga a tenyésztési tevékenység nem nyereséges, az üzemek jó része évek óta pénzügyi problémákkal küzd. A sportlovak tartásában vezetô szerepük a magánvállalkozásoknak van, ezek nagy része klubok, sportiskolák, egészségügyi-turisztikai centrumok formájában mûködik. Jelenleg az országban nincsen olyan kormányzatilag is támogatott, egységes stratégia, amely alapja lehetne a lógazdálkodási ágazat érdemi fejlesztésének. Az orosz Mezôgazdasági Akadémia kidolgozott egy fejlesztési koncepciót, ez azonban nem kapott kormányzati elismerést, így legfeljebb elméleti fejtegetésnek tekinthetô. A koncepció fôbb elemei a következôk: A fejlesztés alapvetô célja, hogy 2010-ig teljes mértékben biztosítani lehessen hazai forrásból a nemzetgazdaság szükségleteit, mind a fizikai volumenek tekintetében, mind pedig a genetikai vonatkozásokat érintôen. Ennek alapjaként létre kellene hozni egy olyan gazdasági-finanszírozási


környezetet, amellyel helyre lehet állítani az ágazatban mûködô szervezetek pénzügyi stabilitását. Elsôsorban az alábbi részletezett célok elérését tartják szükségesnek: " a lóállomány növelése az 1999. évi szintig, vagyis 2,6 millió darabra, " a lóhús- és tej elôállításának nagymértékû bôvítése, " a szelekciós tevékenység színvonalának javítása, a fejlett lótenyésztéssel rendelkezô országok genetikai állományszintjének elérése, " a munka és produktív célú lovak tenyésztésének fejlesztése, elsôsorban a technológiák modernizálásával, " a marketing- és reklámtevékenység radikális javítása, " az ágazatra fordított állami támogatások összegének növelése, " a lóalapú élelmiszerek és táplálék-kiegészítôk termelésének növelése, ökológiailag tiszta termékek elôállítása, " a lovas turizmus infrastruktúrájának fejlesztése. Összességében megállapítható, hogy az orosz lótenyésztés és -gazdálkodás nagyjából ugyanazokkal a gondokkal küzd, mint az agrárium egésze. Ezek között a legnagyobb problémát a tôkehiány, a befektetési kedv elmaradása, öszszességében a finanszírozási nehézségek okozzák. Ugyanakkor az ágazat rendelkezik olyan hagyományokkal, termelési potenciállal, nem utolsósorban ritka fajtákkal, amelyek kulturális és gazdasági értéket képviselnek. A kibontakozás fontos eszköze lehet a nemzetközi szakmai fórumokon való megjelenés, a külföldi kapcsolatok bôvítése, a marketingtevékenység gyökeres átalakítása. Dr. Kemény Ádám Moszkva

43

Piaci hírek

Az elsô negyedév mérlege A napokban közzétett 2005. I. negyedévi külkereskedelmi statisztikai adatok szerint tovább élénkült az agrárkivitel és tovább gyengült az agrártermék behozatal növekedése. A kivitel az elôzô évi 6,4%-os bôvüléssel szemben 13%-kal nôtt, a behozatal viszont a 2004-es 24%-os növekménnyel ellentétben ez év elsô három hónapjában csak 17,5%-os mértékben növekedett. Az idôarányos agrárkivitel 720,2 millió eurós nagyságrendjével szemben az agrár- és élelmiszer behozatal 509 millió eurót tett ki, ami éves szinten kereskedelmi mérlegtöbblet kialakulásának reményét hordozza. A tavalyi egyenlegcsökkenést ugyanis enyhe, 3,5%-os kereskedelmi mérlegtöbblet növekmény váltotta fel. Míg az export abszolút számokban 82,8 millió euróval nôtt, addig az import 75,7 millió eurós többletet mutatott. Így – ellentétben az elôzô évi tendenciával – a kiviteli növekmény meghaladja a behozatali növekményébôl származó többletet, legalábbis az év elsô negyedévében.

Relációs körkép A KSH, ország- és termékbontást továbbra sem tartalmazó statisztikai adatai szerint eltérô dinamikai változások jellemezték kivitelünk és behozatalunk alakulását az EU-15-ök és az EU-25-ök piacain. Ha a változásokat a teljes külkereskedelmi forgalom szintjén nem is mutatja az elsô negyedévi statisztika, az „élelmiszer, ital, dohány” árufôcsoport szintjén viszonylag egyszerûen

nyomon követhetjük az eseményeket. Míg kivitelünk az EU-25-ök szintjén az átlagot meghaladó módon (17,5%-kal) nôtt ebben a termékfôcsoportban, addig az EU többi tagországából származó behozatalunk dupla ilyen gyorsan (35,7%-kal) fejlôdött. Ezen belül az új és régi EU-tagokkal folytatott kereskedelem eltérô dinamikát követett. Nevezetesen: − a magyar agrárkivitel piacbôvülése az EU-15-ök esetében 12%-ot közelítô, míg az újonnan csatlakozottaknál 38%-kal bôvült; − az agrártermékek behozatala az EU-15-ök piacairól 31%-kal, az EU-10-ektôl (pontosabban az EU-9-ekbôl) pedig 49,8%-kal bôvült. Magyarázatra szoruló jelenség továbbra is, hogy míg az EU-ból származó behozatal ilyen dinamikusan növekszik, addig az évtizedeken keresztül fejlôdôképesnek bizonyuló, EU-n kívüli országokból származó élelmiszerimport csatlakozásunk pillanatától drámai visszaesést mutat. (Az EU-n kívüli európai országokból származó behozatal a felére esett vissza, a tengeren túli területek esetében pedig 12-, illetve 25%-os a behozatal visszaesése.) A jelenség mögött módszertani váltás is meghúzódhat, hiszen az EU statisztikai rendszere a „származási ország” helyett csak a „feladó országot” tünteti fel, így a közvetítô kereskedelem EUn belüli térnyerésével, a közvetlen import háttérbe szorulásával is összefügghet a vázolt jelenség. Összeállította: Sz. J. FVM

A turizmus helyzetképe Az elmúlt idôszakban a turizmus a világ legjobban fejlôdô ágazatává vált, hiszen az információ terjedésével egyre többet tudunk meg Földünk legtávolabbi pontjairól, melyek így vonzóvá válnak számunkra. Az Európai Unió többek között abban is segít, hogy környezetünk értékeit megôrizve, ápolva tegyük lehetôvé a Föld népei számára, hogy egy szép élménnyel legyenek gazdagabbak, ha Magyarországra látogatnak.

44

Ma, a XXI. században Ázsia az a kontinens, melynek turizmusa legdinamikusabban fejlôdik, egyes elemzések szerint 2020-ra Kína lesz a világ leglátogatottabb országa. Statisztikai adatok szerint az ezredforduló prosperitásának eredményeként a turizmus 7-8%-kal növekedett. A folyamatot némileg megakasztották a 2001. év szeptember 11-i események: 2002-ben már csak 2–3%-os növekedés volt tapasztalható.

Mint minden ágazatra, a turizmusra is számtalan befolyásoló tényezô hat, meghatározva a szektor elhelyezkedését az össztermelésben. Ez élesen mutatható ki az Egyesült Államokban, ahol a 2001-es terrortámadásokat követôen ezrével mondták le a turisták repülôútjaikat, de nemcsak a beutazók tettek így. A repülôvel való közlekedés népszerûsége egyszerre zuhanni kezdett, helyét átvette a vasúti és szárazföldi


Piaci hírek – Szakmai események közlekedés. A váratlan események következményeként megnôtt a belföldi és kontinensen belüli kirándulások, nyaralások száma. Egy-egy kialakult helyzet elemzéséhez azonban nemcsak maga az utazás a fô szempont: figyelembe kell venni a szállás és a turizmushoz tartozó szolgáltatások hatását az adott ország gazdasági helyzetére. Ma Japánban például hatalmas energiát fektetnek abba, hogy minél távolabbi országokból, minél több ember juthasson el a szigetországba, ismerje meg hagyományaikat és hazaérve mesélje el élményeit, hogy aztán rokonok, ismerôsök, barátok is kedvet kapjanak egy kis „kiruccanáshoz”. A figyelemfelkeltésnek legjobb módja az élmények megosztása a másikkal, szájhagyomány útján.

A Világkereskedelmi Szervezet megfigyelései azt mutatják, hogy a turisztikai alágazatokban egyre nagyobb szerepet kap az egészségtudatos szabadidô megtervezése (wellness hotelek, gyógyfürdôk, egyéb üdülôhelyekhez kötôdô sportolási lehetôségek). Ebben Magyarország esetében nincs hiány: természetes gyógyfürdôink az ország legtöbb pontján

megtalálhatók. Emellett a világon egyre többen elismerik vendégszeretetünket, finom ételeinket. A vidék fejlesztésére, a falvak korszerûsítésére az EU-ban pályázati lehetôségek vannak, melyeket ki kell használnunk annak érdekében, hogy minél több külföldi turista vigye jó hírünket a nagyvilágba. P.D.

A Sárközy Péter Alapítvány a Biokultúráért Közhasznú Alapítvány meghívja Önt a

Sárközy Péter Tudományos Emlékülésre, melynek témája a

„Bioállattartás helyzete Magyarországon” Program: 1400

Megnyitó: Gulácsiné Pápay Erika fôigazgató 1410–1420 Köszöntô: dr. Solti Gábor, a kuratórium elnöke Levezetô elnök: Tamás Enikô fôszerkesztô, Az Európai Unió Agrárgazdasága Elôadások:

1420–1450 Hubai Imre gazdálkodó, Berekfürdô Állattartás biodinamikus ökológiai gazdálkodásban 1450–1520 Gencsi Zoltán igazgató, Hortobágyi Génmegôrzô Kht Ökológiai állattartás nemzeti parkokban 1520–1550 dr. Szalay László professzor Apimondia, bioméhészet ma és holnap 1550–1620 dr. Molnár Gábor Biohaltenyésztés Hortobágyon


1610–1650 Hozzászólások 1650–1720 A Sárközy Péter Emlékérem átadása Az Emlékérmet átadja Bodnár György kurátor, a Kelet-Magyarországi Biokultúra Egyesület elnöke 1720 Zárszó: Dr. Solti Gábor, a kuratórium elnöke Idôpont: 2005. szeptember 2. (péntek) 14oo–18oo Helyszín: Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ 1012 Budapest, Attila út 93. (A Déli pályaudvarnál a Vérmezôvel szemben) Részvételi szándékát kérjük 2005. augusztus 25-ig jelezze: e-mailen ([email protected]), telefonon, faxon (06 (1) 303-40-59) vagy az alapítvány postacímén (2081 Piliscsaba, Wesselényi u. 10.) A részvétel ingyenes!

45

Közlöny

Az Európai Unió Hivatalos Lapjában megjelenô rendelkezések Az alábbiakban felsorolt EU rendelkezéseket az Official Journal L sorozatának májusban megjelent számaiból válogattuk. A lista teljesség igénye nélkül szelektálja mindazokat a mezôgazdasággal és élelmiszeriparral foglalkozó rendelkezéseket, amelyek hazánkat bármilyen módon érinthetik. Az Európai Unió teljes magyar nyelvû joganyaga elérhetô az Európai Unió Hivatalos Lapjának különkiadásában.

Magyarország A Bizottság 832/2005/EK rendelete (2005. május 31.) a Cseh Köztársaságban, Észtországban, Cipruson, Lettországban, Litvániában, Magyarországon, Máltán, Lengyelországban, Szlovéniában és Szlovákiában a cukorból, izoglükózból és gyümölcscukorból felhalmozott többletkészletek meghatározásáról Hivatalos Lap, 48. évfolyam, L138, 2005. június 1. 3. oldal 2005/423/EK A Tanács határozata (2005. május 10.) a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozásának figyelembevétele érdekében az egyrészrôl az Európai Közösség és tagállamai, másrészrôl a Chilei Köztársaság közötti társulást létrehozó megállapodás kiegészítô jegyzôkönyvének aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról Hivatalos Lap, 48. évfolyam, L144, 2005. június 8. 42. oldal

Zöldség-gyümölcs A Bizottság 828/2005/EK rendelete (2005. május 30.) az 1555/96/EK rendeletnek a paradicsomra, a kajszibarackra, a citromra, a szilvára, az ôszibarackra – beleértve a kopaszbarackot és a nektarint –, a körtére és a csemegeszôlôre vonatkozó kiegészítô importvámok küszöbszintjei tekintetében történô módosításáról Hivatalos Lap, 48. évfolyam, L137, 2005. május 31. 21. oldal A Bizottság 829/2005/EK rendelete (2005. május 30.) a 2201/96/EK tanácsi rendelet keretében a 2005/2006-os gazdasági év vonatkozásában a feldolgozásra szánt ôszibarack támogatásának rögzítésérôl Hivatalos Lap, 48. évfolyam, L137, 2005. május 31. 23. oldal 2005/410/EK A Bizottság határozata (2005. május 31.) a 2002. június 1. után ültetett új banánültetvényekrôl származó forgalomba hozott termékeknek a kompenzációs támogatásból való kizárására vonatkozó ideiglenes intézkedés három évig tartó idôszakra való meghosszabbításának Spanyolország számára történô engedélyezésérôl (az értesítés a C(2005) 1605. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 48. évfolyam, L139, 2005. június 2. 19. oldal

Állattenyésztés, állati termékek 2005/415/EK A Bizottság határozata (2005. június 1.) a szarvasmarha-állományra vonatkozó statisztikai felméréseket helyettesítô, az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. címe által létrehozott rendszer Málta számára történô engedélyezésérôl (az értesítés a C(2005) 1588. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 48. évfolyam, L141, 2005. június 4. 30. oldal 2005/420/EK A Bizottság határozata (2005. június 2.) egyes lettországi tej-, hal- és húságazati létesítményekre vonatkozóan a 2003-as csatlakozási okmány VIII. melléklete A. függelékének módosításáról (az értesítés a C(2005) 1609. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 48. évfolyam, L141, 2005. június 4. 34. oldal

46

2005/421/EK A Bizottság határozata (2005. június 3.) a 2003as csatlakozási okmány IX. melléklete B. függelékének egyes litvániai hús-, tej- és halágazatbeli létesítmények tekintetében történô módosításáról (az értesítés a C(2005) 1633. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 48. évfolyam, L141, 2005. június 4. 38. oldal 2005/422/EK A Bizottság határozata (2005. június 3.) a szarvasmarhafélék-állományára vonatkozó májusi statisztikai felmérést helyettesítô, az 1760/2000/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. címe által létrehozott rendszer Franciaország számára történô engedélyezésérôl (az értesítés a C(2005) 1626. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 48. évfolyam, L141, 2005. június 4. 45. oldal

Tejtermékek A Bizottság 792/2005/EK rendelete (2005. május 26.) a 348/2005/EK rendeletnek a tej- és tejtermékágazatban a visszatérítés mértékét elôzetesen rögzítô kiviteli engedélyek érvényességi ideje tekintetében a 174/1999/EK rendelettôl való eltérése érdekében történô módosításáról Hivatalos Lap, 48. évfolyam, L134, 2005. május 27. 3. oldal A Bizottság 826/2005/EK rendelete (2005. május 30.) a Grana padano, Parmigiano-Reggiano és Provolone sajtokra vonatkozó magánraktározási támogatás nyújtásának részletes szabályairól szóló 2659/94/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 48. évfolyam, L137, 2005. május 31. 15. oldal A Bizottság 827/2005/EK rendelete (2005. május 30.) a 2005/2006. tárolási évre vonatkozó, egyes sajtok magántárolására nyújtott közösségi támogatás odaítélésével kapcsolatban az 1255/1999/EK tanácsi rendelet végrehajtásának részletes szabályairól Hivatalos Lap, 48. évfolyam, L137, 2005. május 31. 16. oldal

Állategészségügy, takarmányozás, növényvédelem Az EFTA Felügyeleti Hatóság ajánlása 55/04/COL (2004. március 30.) a gabonafélékben és egyes egyéb növényi eredetû termékekben, illetve azok felületén található peszticid-szermaradványok megengedett legmagasabb mértékének való megfelelést biztosító 2004. évi összehangolt megfigyelési programról Hivatalos Lap, 48. évfolyam, L139, 2005. június 2. 20. oldal A Bizottság 2005/37/EK irányelve (2005. június 3.) a 86/362/EGK és 90/642/EGK tanácsi irányelveknek a gabonafélékben és egyes növényi eredetû termékekben – többek között a gyümölcsökben és zöldségekben –, illetve azok felületén található egyes növényvédôszer-maradványok megengedett legmagasabb mértékének tekintetében történô módosításáról (1) Hivatalos Lap, 48. évfolyam, L141, 2005. június 4. 10. oldal 2005/413/EK A Bizottság határozata (2005. május 30.) A 2005ben a TSE felszámolását és megfigyelését célzó programokra fordított közösségi pénzügyi hozzájárulást érintô 2004/696/EK és 2004/863/EK határozatok módosításáról (az értesítés a C(2005) 1550. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 48. évfolyam, L141, 2005. június 4. 24. oldal


Közlöny 2005/414/EK A Bizottság határozata (2005. május 30.) a vírusos vérfertôzés (VHS), illetve a fertôzô vérképzôszervi elhalás (IHN) halbetegség tekintetében a mentes övezet vagy nem mentes övezetben lévô mentes halgazdaság minôsítés megszerzésére irányuló programok jóváhagyásáról szóló 2003/634/EK határozat I. mellékletének módosításáról (az értesítés a C(2005) 1563. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 48. évfolyam, L141, 2005. június 4. 29. oldal A Bizottság 856/2005/EK rendelete (2005. június 6.) a 466/2001/EK rendeletnek a Fusarium-toxinok tekintetében történô módosításáról (1) Hivatalos Lap, 48. évfolyam, L143, 2005. június 7. 3. oldal A Bizottság 2005/38/EK irányelve (2005. június 6.) az élelmiszerek Fusarium-toxin-tartalmának hatósági ellenôrzésére szolgáló mintavételi és vizsgálati módszerek megállapításáról (1) Hivatalos Lap, 48. évfolyam, L143, 2005. június 7. 18. oldal Bizottság 869/2005/EK rendelete (2005. június 8.) az állati eredetû élelmiszerekben található állatgyógyászati készítmények maximális maradékanyag-határértékeinek megállapítására szolgáló közösségi eljárás kialakításáról szóló 2377/90/EGK tanácsi rendelet I. és II. mellékletének az ivermectin és a carprofen tekintetében történô módosításáról (1) Hivatalos Lap, 48. évfolyam, L145, 2005. június 9. 19. oldal 2005/432/EK A Bizottság határozata (2005. június 3.) az emberi fogyasztásra szánt húskészítmények harmadik országokból történô behozatalára vonatkozó állat- és közegészségügyi feltételek és bizonyítványminták megállapításáról, valamint a 97/41/EK, a 97/221/EK és a 97/222/EK határozat hatályon kívül helyezésérôl (az értesítés a C(2005) 1616. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 48. évfolyam, L151, 2005. június 14. 3. oldal

Halászat A Tanács 860/2005/EK rendelete (2005. május 30.) a grönlandi, a Feröer-szigeteki és az izlandi vizekre vonatkozó halászati lehetôségek, valamint az északi-tengeri tôkehalhalászat tekintetében a 27/2005/EK rendelet módosításáról, továbbá a mélytengeri cápákra és a gránátoshalra vonatkozó halászati lehetôségek tekintetében a 2270/2004/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 48. évfolyam, L144, 2005. június 8. 1. oldal 2005/424/EK A Bizottság határozata (2005. június 3.) a tagállamok halászati ágazatának 2005-ös ellenôrzési, felügyeleti és megfigyelési programjaihoz való közösségi pénzügyi hozzájárulásról (az értesítés a C(2005) 1630. számú dokumentummal történt) Hivatalos Lap, 48. évfolyam, L144, 2005. június 8. 43. oldal

Dohány 2005/397/EK A Bizottság határozata (2005. május 23.) a 2005. évre vonatkozóan a Közösségi Dohányalap által a 2182/2002/EK rendelet 13. és 14. cikkében említett intézkedések finanszírozására szánt források tagállamok közötti végleges felosztásáról (az értesítés a C(2005) 1513. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 48. évfolyam, L134, 2005. május 27. 47. oldal

Támogatások A Bizottság 794/2005/EK rendelete (2005. május 26.) az 1782/2003/EK tanácsi rendelet IV. és IVa. címeiben meghatározott támogatási rendszereket, továbbá a pihentetett terület alapanyag-termelésre való használatát illetôen ugyanezen rendelet alkalmazásának részletes szabályozásáról szóló 1973/2004/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 48. évfolyam, L134, 2005. május 27. 6. oldal

Egyéb 2005/433/EK A Bizottság határozata (2005. június 9.) a 92/452/EGK határozatnak az Amerikai Egyesült Államokban mûködô embriógyûjtô munkacsoportok tekintetében történô módosításáról (az értesítés a C(2005) 1687. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 48. évfolyam, L151, 2005. június 14. 19. oldal 2005/434/EK A Bizottság határozata (2005. június 9.) a 2005/393/EK határozatnak a helyi, korlátozás alá tartozó területekrôl való állatforgalomnak a körzetelhagyási tilalom alóli felmentése vonatkozásában történô módosításáról (az értesítés a C(2005) 1689. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 48. évfolyam, L151, 2005. június 14. 21. oldal 2005/435/EK A Bizottság határozata (2005. június 9.) sorrendben a 66/401/EGK, illetve a 2002/57/EK tanácsi irányelvek követelményeinek nem megfelelô, a Pisum sativum, Vicia faba, valamint a Linum usitatissimum fajhoz tartozó egyes vetômagok ideiglenes forgalmazásáról (az értesítés a C(2005) 1692. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 48. évfolyam, L151, 2005. június 14. 23. oldal

2005/402/EK A Bizottság határozata (2005. május 23.) a chilipaprikára, a chilipaprikából készült termékekre, a kurkumára és a pálmaolajra vonatkozó szükséghelyzeti intézkedésekrôl (az értesítés a C(2005) 1454. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 48. évfolyam, L135, 2005. május 28. 34. oldal 2005/409/EK A Bizottság határozata (2005. május 31.) a puhatestûek, ezek ikrájának és ivarsejtjeinek továbbtenyésztés, hízlalás, átmosás vagy emberi fogyasztás céljából végzett behozatalához szükséges állat-egészségügyi feltételek és az állat-egészségügyi bizonyítványaik kiállítására vonatkozó követelmények megállapításáról szóló 2003/804/EK határozat I. mellékletének módosításáról (az értesítés a C(2005) 1585. számú dokumentummal történt) (1) Hivatalos Lap, 48. évfolyam, L139, 2005. június 2. 16. oldal A Bizottság 885/2005/EK rendelete (2005. június 10.) egy elnevezésnek az Oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzése tekintetében a 2400/96/EK rendelet mellékletének kiegészítésérôl (Olive de Nice) – (OEM) Hivatalos Lap, 48. évfolyam, L148, 2005. június 11. 30. oldal

2005/436/EK A Bizottság határozata (2005. június 13.) a Közösségnek az ENSZ Élelmezési és Mezôgazdasági Szervezetével különösen a FAO ragadós száj- és körömfájás elleni védekezésre létrehozott európai bizottsága által folytatott tevékenység tekintetében történô együttmûködésrôl Hivatalos Lap, 48. évfolyam, L151, 2005. június 14. 26. oldal

A Bizottság 886/2005/EK rendelete (2005. június 10.) egy elnevezésnek az Oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába való bejegyzése tekintetében a 2400/96/EK rendelet mellékletének kiegészítésérôl (Miel de Granada) – (OEM) Hivatalos Lap, 48. évfolyam, L148, 2005. június 11. 32. oldal

Gabona

Készítette: Román Zoltán, EU információs koordinátor Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, Irányító Hatósági Fôosztály Az itt felsorolt jogszabályokról érdeklôdni lehet a 301-4055-ös telefonon és a [email protected] email címen. További jogszabályok megtekinthetôk a www.eu-info.hu oldalon.

A Bizottság 873/2005/EK rendelete (2005. június 9.) a rostlen és a rostkender piacainak közös szervezésérôl szóló 1673/2000/EK tanácsi rendelet alkalmazása részletes szabályainak megállapításáról szóló 245/2001/EK rendelet módosításáról Hivatalos Lap, 48. évfolyam, L146, 2005. június 10. 3. oldal


47

Tájékoztató Az Országos Mezôgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ

EURÓPAI UNIÓ GYÛJTEMÉNYE Könyvtárunk augusztus 1-ig zárva tart. Augusztus 4-tôl minden csütörtökön 900–1630-ig tart nyitva. Szeptember 1-tôl a szokásos nyitva tartás lép életbe. • A gyûjteményt az Országos Mezôgazdasági Könyvtárba beiratkozott olvasók használhatják az éves beiratkozási díj megfizetésével. • A szabad polcokon elhelyezett mintegy 1500 könyv- és 50-féle folyóirat-állomány helyben olvasható. Egyes anyagrészekrôl olvasóinknak igény szerint fénymásolatot készítünk a szerzôi jogvédelmi szabályok figyelembevételével. • A könyv- és folyóirat-állomány használatát kézikönyvtár, lexikonok és szótárak egészítik ki. Az Európai Unió statisztikai és jogi CD-ROM adatbázisainak használatához szükség esetén térítésmentesen segítséget nyújtunk. Az adatbázisok anyagának nyomtatása, ill. floppyra mentése azonban térítésköteles.

MAGYAR MEZÔGAZDASÁGI BIBLIOGRÁFIA A bibliográfia áttekintést ad a hazai mezôgazdaság és határterületek szakirodalmáról. Mintegy 200 folyóirat és egyéb kiadványok feldolgozásával készül, évente több ezer bibliográfiai tételt tartalmaz. A mezôgazdaság szakterületei szerint rendezett kiadvány használatát tárgy- és névmutató könnyíti meg. Megjelenik évente egyszer CD-n és nyomtatott változatban. Az adatbázishoz on-line kapcsolódási lehetôség is van. A CD ára: 2.000,- Ft + ÁFA (és az esetleges postaköltség). A nyomtatott változat ára: 7.000,- Ft + ÁFA (és az esetleges postaköltség). Megrendelhetô telefonon: 06-1-489-4910 és e-mail-en: a [email protected]

AGRÁRKÖNYVTÁRI HÍRVILÁG Könyvtárunk koordinációs központi feladatából következôen rendszeres tájékoztatást adunk szakmai munkánkról, tudományos tevékenységünkrôl, szolgáltatásainkról, terveinkrôl, rendezvényeinkrôl a hazai és nemzetközi eseményekrôl az agrárágazat könyvtárosai és az érdeklôdôk számára. Megjelenik negyedévente, térítésmentesen. Megrendelhetô telefonon: 06-1-489-4960 és e-mail-en: [email protected]

SZAKIRODALMI SZOLGÁLTATÓHÁZ Szaklapok és folyóiratok, magyar és idegen nyelvû szakkönyvek, tankönyvek, elektronikus adathordozók és dokumentumok értékesítése a hazai szakkönyvkiadók teljes választékával. A Szolgáltatóházban mûködik az elsô hazai mezôgazdasági szakkönyv-antikvárium.

BUDAI TELEHÁZ Szolgáltatásainkból: számítógép használat, nyomtatás, fénymásolás, faxolási lehetôség, CD írás, szkennelés és Internet-használat. Számítógépes programok használata: szövegszerkesztés, táblázatkészítés, adatbázis-kezelés stb. Internetes könyváruház. Telefon/fax: 06-1-489-4974, e-mail: [email protected], honlapunk: www.budaitelehaz.gportal.hu ORSZÁGOS MEZÔGAZDASÁGI KÖNYVTÁR ÉS DOKUMENTÁCIÓS KÖZPONT 1012 Budapest, Attila út 93. • 1253 Budapest 13, Pf.: 15 • Telefon: 06-1-489-4900 Pénzforgalmi jelzôszám: MNB 10032000-01494532

48


ARCKÉPCSARNOK Peter Straub... 38

Recommend Documents