ARANYKOR NYUGDÍJPÉNTZÁR 2009. év II. negyedévi befektetési környezet bemutatása Bevezető Az idei év katasztrofális első negyedévének végén, március hónapban felcsillant annak valós esélye, hogy a világméretű gazdasági válság mélypontját már elérték a tőkepiacok. Mind a nemzetközi, mind a hazai befektetői hangulatban az év eleji pesszimizmushoz képest jelentős változás állt be. Az április-június időszakban tapasztalt egész világra kiterjedő kötvény és részvénypiaci árfolyam-emelkedés azt is jelentette, hogy a befektetők szemében a márciusban még reálisnak tekintett teljes világgazdasági összeomlásról szóló rémképek már a múlté lettek. A világgazdaság teljes krachjának helyére, így a befektetők várakozásaiba már az év második felétől, illetve a 2010. évtől növekedési kilátásokkal kecsegtető prognózisok léptek. Mindezen egyre optimistább várakozásokat a fejlett nemzetgazdaságokban bekövetkezett fiskális és monetáris politikai lépések hatékonyan támogatták. A második negyedéves szinte töretlen és nagymértékű pénz és tőkepiaci emelkedésnek köszönhetően június végére gyakorlatilag minden meghatározó referencia index féléves teljesítménye pozitív tartományba került.
Makrogazdasági áttekintés 1.
Gazdasági növekedés (GDP):
Az elmúlt három hónapban sokat javult tőkepiai hangulat ellenére a gazdasági folyamatok, és a reálgazdaság problémái mit sem változtak. A fejlett országok gazdaságai már vélhetően valóban túl vannak a gazdasági mélyponton, de a kilábalás még hosszú ideig eltarthat, amely meghatározó hatással van a közép-kelet-európai régió gazdaságaira is. A legutolsó rendelkezdésre álló adatok szerint az első negyedévben a régió gazdaságai a csökkenő beruházás, a leépülő készletek és a mérséklődő belső fogyasztás miatt komoly csökkentést szenvedtek el. A KSH közleménye szerint a 2009. év I. negyedévében éves szinten 6,7%-kal esett vissza a hazai GDP. 2.
Infláció
A 2009. év első félévében az infláció teljesen összhangba került az MNB 3%-os középtávú inflációs céljával. A második negyedévben azonban már egy enyhe gyorsulást tapasztalhattunk, s júniusra az éves index ismét 4% körülire emelkedett (3,7%). A forintárfolyam leértékelődésének hatása ugyanis átgyűrűzött a fogyasztói árakba, illetve a szezonális élelmiszerek árai is a vártnál gyorsabban nőttek. A világgazdaság konjunkturális kilátásaival kapcsolatos pesszimizmus enyhülése miatt az olajár emelkedésnek indult, amely idehaza megemelte az üzemanyagok árát. 3.
Államháztartás
A júniusban közepén megjelent statisztikai adatok szerint az idei év első öt hónapjában 569 milliárd forintos hiány alakult ki a magyar államháztartásban, ami a GDP 2,2%-ának felel meg.
1
Ezen adat egyébiránt 0,6%-kal magasabb érték, mint a 2008 év hasonló időszakában mért. A Pénzügyminisztérium az IMF-fel és az EU-val előzetesen egyeztetve 3-ról 3,9%-ra emelte az idei GDP arányos hiánycélt a vártánál nagyobb gazdasági visszaesés miatt kieső adóbevételek miatt. Ennek ára a már elfogadott új adótörvény (munkabéreket terhelő adók csökkentése és a vagyoni típusú adók emelése), illetve a közszférában és a nyugdíjrendszerben történő kiadáscsökkentések.
Állampapírpiac, kamatok Mind a fejlett, mind a fejlődő országok állampapír-piacain éppen az ellenkezője történt a második negyedévben, mint amiről az előző negyedéves elemzésünkben beszámoltunk. A tél végi pánik legnagyobb nyertesei az amerikai és német állampapírok voltak, mint egyetlen biztosnak hitt befektetések. A jegybankok kamatcsökkentéseinek és az aktív pénzbővítő intézkedéseinek hatására a megnyugvó pénz és tőkepiacokon a második negyedévben a fejlett országok állampapírpiacain árfolyamesés következett be, ugyanis e biztosnak vélt instrumentumokból a befektetők jelentős összegeket vontak ki és invesztáltak többek között fejlődő országok állampapírjaiba, amelyek árfolyamai így szárnyalásnak indultak. Így volt ez a hazai állampapírpiac esetében is, amely a 2009. év II. negyedévben tekintélyes emelkedést tudott produkálni. A kedvező nemzetközi hangulat mellett a javulás másik fő oka, hogy a magyar állampapír-kínálat tovább szűkült. Az Államadósság Kezelő Központ az egyébként nem csekély volumenű lejárat mellett, a második negyedévben 440 milliárd forintnyi közepes futamidejű (1-3 év) államkötvényt vásárolt vissza a befektetőktől, s mindemellett mindössze 80 milliárdot bocsátott ki újonnan (4-10 éves futamidejűket). Hazán szempontjából nagy jelentőséggel bírt, hogy az IMF felülbírálta korábbi hiányelvárását, a hazai GDP 2009. évre kormány által prognosztizált 6,7%-os esését elfogadva az államháztartási hiánycélt 3,9%-ra emelte, amellyel elhárultak az akadályok az IMF hitelek további részleteinek lehívása elől, csökkentve Magyarország hitelkockázatát. Mindezeknek köszönhetően ismét napirendre kerülhetett a jegybanki alapkamat csökkentésének lehetősége, amelyet az állampapír befektetők igyekeztek minél gyorsabban beárazni, s így a magyar állampapírok árfolyamai érezhetően emelkedő pályára álltak, különösen a hosszabb futamidejű kötvény szegmensben. A leírtak alapján a magyar állampapírok teljesítményét bemutató legfőbb indexek teljesítményei az alábbiak szerint alakult a 2009.03.31-2009.06.30 időszakban: 2009.03.31 2009.06.30 2009. II. negyedév
RMAX 374,0617 385,2743 2,99%
CMAX 323,6366 358,9651 10,92%
MAX 317,1369 358,2352 12,96
RMAX: 3 hónapnál hosszabb, de egy évnél rövidebb hátralévő futamidejű értékpapírok teljesítményét mérő index CMAX: vegyes lejáratú, az RMAX és a MAX indexek egyedi súlyozásából összeállított index MAX: egy évnél hosszabb futamidejű államkötvények teljesítményét mérő index
Az alábbi grafikon bemutatja az egyes állampapír indexek hozamának változását az idei év első félévében:
2
Hazai állampapírindexek teljesítménye 2008.12.31-2009.06.30. időszakban 6,00% 4,00% 2,00%
9
0
4
20 09 .06 .2
20 09 .06 .1
0
5
5
20 09 .05 .3
20 09 .05 .1
20 09 .04 .3
1
20 09 .04 .1
1
6
20 09 .03 .3
20 09 .03 .1
4 20 09 .02 .1
20 09 .03 .0
0
5
20 09 .01 .3
-2,00%
20 09 .01 .1
20 08 .12 .3
1
0,00%
-4,00%
RMAX CMAX MAX
-6,00% -8,00% -10,00% -12,00% 2009. I. negyedév
2009. II. negyedév
-14,00%
A második negyedévben ugyan a forint az euró ellenében sikeresen visszaerősödött egy már tolerálhatóbb sávba (275-290), mégis a Monetáris Tanács úgy látta jónak, hogy júliusig nem nyúl a hazai alapkamat 9,5%-os mértékéhez. Amerikában a FED már korábban kihasználta teljes mozgásterét a kamatcsökkentések vonatkozásában, viszont az Európai Központi Bank még nem, s ennek megfelelően két lépésben folytatta az európai alapkamat mérséklését. HUF alapkamat EUR alapkamat USD alapkamat EUR/USD EUR/HUF USD/HUF
2009.03.31 9,50% 1,25% 0,25% 1,33 309,22 233,00
2009.06.30 9,50% 1,00% 0,25% 1,40 272,43 193,27
Változás -0,50% 5,98% -11,89% -17,05%
Magyar és régiós részvénypiacok A második negyedében a világ tőkepiacain élénkült a kockázatvállalási hajlandóság, így rövid idő leforgása alatt meglepően gyors és nagymértékű árfolyam emelkedést produkáltak a régiós részvényindexek. Történt mindez annak ellenére, hogy 2009. első három hónapja után a második negyedévben sem javultak számottevően a régió és a világ makrogazdasági kilátásai. A MOL vártnál rosszabb első negyedéves eredményről számolt be, igaz ennek fő oka a pénzügyi soron keresendő, hiszen a társaság a forint jelentős gyengülése következtében 140 milliárd Ft nem realizált árfolyamveszteséget kellett, hogy kimutasson, amely veszteség azonban jelentősen csökkent a második negyedéves intenzív forinterősödésnek köszönhetően. Kedvezően reagáltak a befektetők arra a hírre, hogy a MOL május közepén 10%-os tulajdont vásárolt egy iraki gáztermelő cégben, mindezek hatására a részvény 15%-os emelkedést produkált. 3
A régióban működő bankok eredménytermelő képessége nem javult a második negyedévben sem. Továbbra is gond a hitelezés leállása, amelynek komoly makrogazdasági hatásai régóta érezhetőek. A társaságok forrásgyűjtésre (betétgyűjtésre) koncentrálnak, hogy tőkemegfelelésüket biztosítsák. Az OTP áprilisi éves közgyűlésén kedvező számokat tett közzé, amely az elemzői várakozásokat is felülmúlta, a bank az első negyedévben 43 milliárd forint profitot termelt. További pozitív hír volt a 90 millió forintos euróban kibocsátott saját kötvény-visszavásárlás, amellyel a profitot további 19,6 milliárd forinttal sikerült megemelni. A régiós gyógyszerszektorban működő cégek piacait is a vevők dominálták, így az EGIS 56 %kal, a RICHTER pedig 38 %-kal értékelődött fel. A befektetők számára kérdés volt, hogy mi lesz a RICHTER 25+1%-os állami részvénypakettjével, amely azonban továbbra is állami kézben marad, kizárva egy esetleges felvásárlás lehetőségét. A menedzsment egyébként évek óta preferálja az állami tulajdon megtartását. A szektortárs EGIS kedvező eredményekről számolt be, amely a régiós meglepően jó értékesítési teljesítménnyel magyarázható. A Magyar Telekom betartotta ígéretét és 74 Ft osztalékot fizetett részvényenként a 2008. évi eredménye után. Első negyedéves eredménye a társaságnak valamivel felülmúlta a piaci várakozást. A hazai és a szomszédos országok tőzsde indexeinek teljesítményét az alábbi táblázatban foglaltuk össze: BUX WIG20 (lengyel) PX50 (cseh) CETOP20 (régiónk) ATX (osztrák)
2009.03.31 11 071,8 1 511,85 749,7 1 193,8 1 696,62
2009.06.30 15 320,1 1 862,36 898,2 1 574,89 2100
Változás (hozam) 38,37% 23,18% 19,81% 31,92% 23,77%
Globális fejlett és fejlődő részvénypiacok A 2009. év még lejtmenettel indult, márciusban azonban kibontakozott egy erőteljes részvénypiaci fellendülés a világ tőzsdéin. A fordulópontot vélhetőleg a londoni G-20 konferencia jelentette, ahol több mint 1000 milliárd dollár értékű támogatásról döntöttek a legnagyobb gazdaságú országok vezetői az IMF, a Világbank és egyéb szervezetek részére. Noha a második negyedév során már jelentek meg olyan statisztikák, amelyek arra utalnak, hogy a gazdasági környezet stabilizálódik, mindent egybevetve azonban a reálfolyamatok jelenlegi alakulásában trendfordulót látni még korai lenne. A recesszió fő oka az, hogy egy hitelbuborék kipukkanásával a gazdasági aktivitás korábbi volumenére és annak növekedési ütemére méretezett termelési kapacitások jelentős része hirtelen feleslegessé vált. A recesszió végét majd az jelentheti, ha már nem lesznek ezek a felesleges kapacitások. Noha a fejlett országok és különösen az amerikai gazdaság visszaesését a fejlődő országok is érezhetően megszenvedik, mégis utóbbiak jelentik (különösen Kína) pillanatnyilag a világgazdaság motorját. Kína drasztikus gazdaságélénkítésbe kezdett az elmúlt hónapok során, hogy a globális recesszió közepette mérsékelje gazdasága lassulását.
4
A leírtakkal együtt azonban a tőzsdék úgy működnek, hogy a befektetők jövőre vonatkozó várakozásai beépülnek az árfolyamokba, azaz nem a jelenlegi gazdasági állapotot tükrözik, hanem a megpróbálják eltalálni, előre jelezni a közeljövőt. Ezt a „próbálkozást” tapasztalhatjuk március óta a világ vezetői tőzsdéin, méghozzá szinte töretlen és jelentős árfolyam-emelkedés formájában. Az alábbi táblázatban láthatók a meghatározó fejlett országok részvényindexeinek és általánosságban leginkább elfogadott fejlődő piaci referencia index teljesítménye az idei második negyedév alapján: 2009.03.31 797,87 2 071,13 4 084,76 3 926,14 8 109,53 805,22 567,04
S&P 500 (amerikai) DJ Eurostoxx 50 (ny-európai) DAX-30 (német) FTSE-100 (angol) NIKKEI-225 (japán) MSCI World (fejlett) MSCI Emerging (fejlődő)
2009.06.30 919,32 2 401,69 4 808,64 4 249,21 9 958,44 964,048 791,295
Változás (hozam) 15,22% 15,96% 17,72% 8,23% 22,80% 19,72% 34,25%
Az alábbi grafikonon az Aranykor Nyugdíjpénztár által referenciaként használt részvényindexek (nem összes) idei második negyedéves teljesítményét mutatjuk be:
Hazai és legfőbb globális nemzetközi tőzsde indexek teljesítményének alakulása 2008.12.31-2009.06.30. időszakban 45,00% 40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00%
MSCI World (USD) MSCI Emerging (USD) BUX (HUF)
5,00%
20 09 .0
6.2 9
6.1 4 20 09 .0
5.3 0 20 09 .0
5.1 5 20 09 .0
4.3 0 20 09 .0
3.3 1
3.1 6
4.1 5 20 09 .0
20 09 .0
20 09 .0
3.0 1 20 09 .0
2.1 4 20 09 .0
1.3 0 20 09 .0
20 09 .0
20 08 .1
2.3 1
-5,00%
-10,00%
1.1 5
0,00%
-15,00% -20,00% -25,00% -30,00%
2009. I. negyedév
2009. II. negyedév
-35,00%
5
Alternatív befektetések A hazai ingatlanbefektetési alapok piacának megnyugvása és az egyes alapok jegyeinek visszaváltásával kapcsolatos változások rendeződése volt a jellemző a második negyedévben. Noha az ingatlan szektor kilátásai továbbra sem kedvezőek, továbbá a várható idei átadandó irodaprojektek hatására az üresedési ráták is romlani fognak, mégis a BIX index (már csak a kényszerleértékelések elmaradása miatt is) egy nagyon szerény emelkedést tudott produkálni. A nyersanyagok tekintetében tovább folytatódott az élelmiszerek közül a gabonafélék árainak zuhanása (búza -16,3%, kukorica -9,8%, rizs -19,1%), viszont a cukor 48,7%-os száguldást tudott produkálni. Ugyancsak folytatódtak a (nemes)fémek, emelkedése, különösen a réz (61,1%) esetében, amelynek hátterében az óriási kínai megrendelések álltak. Az ezüst (21,2%), az arany (6,03%) ára is emelkedni tudott. A világgazdasági növekedéssel kapcsolatosan fokozódó optimizmust táplálta a nyersolaj árának dinamikus drágulása, amely a BRENT olaj esetében 52% volt. Az alábbi táblázatban e két területen alkalmazott referencia indexek idei második negyedéves teljesítményét mutatjuk be: BIX (ingatlan) DBLCI (árutőzsde)
2009.03.31 147,44 926,47
2009.06.30 148,93 1032
Változás (hozam) 1,01% 11,39%
6
