This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
APRÓ KÖZLEMÉNYEK. A trich in ó zis b e te g sé g r ő l. Dr. konybélben csakhamar teljes kifejlődé G e n e r s i c h A n t a l , kolozsvári tanár, süket elérik (béltrichinák) bizonyos álla f. évi januárius hóban egy tüdővészben tokban (házi nyúl) nagyon hosszú ideig elhalt egyénben gyógyult trichinózisra maradnak a vékonybélben, másokban (kutya, récze) pedig már rövid idő múlva akadt,* és az eset pontos megvizsgálása, a vastagbélbe jutnak, a melyből csak valamint állatokon tett kísérletek min den kétség fölé helyezték, hogy a talált hamar kiüríttetnek; ez pedig a vékony férgek a Trichina spiralis-szd\ csakugyan bél tartalmának chemiai hatásával van kapcsolatban. azonosak. Az illető oly egyén volt, a ki Er Az ember s körülbelül 250 külön dély határát nem lépte át, tehát beteg böző állat béltartalmának chemiai vizs ségét kétségkivül itt szerezte, s a kórházi gálatából az tűnt ki, hogy azon állatok törzskönyv szerint 1880. évi deczember ban, a melyek trichinás hús fölvétele 11-ikétől 1881 január 28-ikáig oly kór- után igen súlyosan és halálosan bete tünetekkel volt kezelés alatt, a melyek gednek meg, a vékonybél tartalma lúgos most utólagosan bár, de megengedik (házinyúl), ellenben azokéban, a melyek annak föltevését, hogy akkor akút a fertőzést igen könnyen elviselik, savi trichinózisban szenvedett. Hogy mi hatású (madár, kutya); az olyanokon képen kaphatta a bajt, arra nézve végre, a melyeknek béltartalma változó, közelebbi adatok nem voltak szerez a megbetegedés súlyossága az acziditás hetők. Minthogy trióhinás sertéshúst foka szerint különböző ; így súlyosabban Magyarországon eddigelé sohasem talál betegszik meg az ember mint a sertés, tak, köznépünk pedig rendesen csak jól vagy a patkány. megfőtt és jól megsült sertéshússal él, Az (észlelt trichinózis okát kutatva, első sorban fel volt tehető, hogy kül utána járt G e n e r s i c h annak is, váj földről behozott sertéshús élvezetétől jon a kolozsvári patkányok közt fordul-e betegedett m eg; de másfelől kiderült az elő trichinózis vagy sem. E végből 183 is, hogy az elhalt egyén időnként mint patkány izomzatát vizsgálta meg s ezek hentes is szerepelt s e miatt ki nem zár- ! közül 1o-en, azaz a patkányok 5 1/2 % -án ható annak lehetősége, hogy ily alka izomtrichinózist, két esetben béltrichilommal nyers hús ízlelése közben itthon nózist talált. inficziálta magát; azaz,hogy — bár rit A trichina- infekczió ez állatokon kán — minálunk is előfordul a trichina. G e n e r s i c h szerint az etetési kí bizonyos góczokban fordul e lő ; neveze sérletek alkalmával az egyes állatfajok tesen a városi malomból került 25 állat közt észlelhető nagy és szembeötlő közül 6, vagyis 24 °/0? a szentpéteri ma különbség onnan ered, hogy a tricliinás lomból hozott 19 közül pedig 4, azaz 21 °/0 volt trichinás; ellenben más ipar izomból kijutott férgek, a melyek a vé telepekről s magánosoktól szerzett álla * Term. tud. Közi. f. évi februáriusitokban egyetlenegy esetben sem volt trichina. füzet 83. 1.
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) A PR Ó KÖZLEM ÉNYEK.
E vizsgálatokból kiderült, hogy a kolozsvári patkányokban van trichina s ama körülménynél fogva, hogy a pat kány elhullott társait megeszi, semmi sem állja útját annak, hogy a trichinózis a patkányok közt tovább terjedhet. Minthogy másfelpl a sertés a patkányt szívesen fogdossa és eszi meg, alkalom nyílik arra, hogy nálunk is létrejöhet a sertések trichinás infekcziója. A veszély, a mely az ember egész ségét ez úton fenyegeti, nálunk koránt sem oly nagy, mint külföldön, a hol kivált a gyári munkások a gyorsan és felületesen sült, belül még véres sertés húst kedvelik; nálunk tudvalevőleg csak jól megfőtt vagy jól megsült húst esznek és a nyers véres hústól mindenki irtózik. Nálunk e tekintetben legfeljebb egyesek jöhetnek számba, azok, a kik foglalko zásuknál fogva a nyers sertéshúst kós tolgatják (hentesek, szakácsok), de a kós tolgatásból — ritkább esetek kivételé vel — Ők is csak mérsékelt, nem halá los infekcziót fognak szerezhetni. Mind amellett tekintetbe vehető, hogy bizo nyos kolbásznemek (péld. cervelade, párizsi és lengyel kolbász), a melyek nyers húsból készülnek és csak rövid ideig fonnyasztatnak s »mesterségesen « füstölteinek, tehát fertőző voltukat rész ben megtartják, egyes helyeken, kivált a nagyobb városokban mindennapi táp lálékul szolgálnak. Továbbá fontos e körülmény nemzetgazdagsági tekintet ben is, minthogy eddigelé a magyar sertés a külföld részéről épen trichinátlan volta miatt bizonyos elsőbbségben részesül. G e n e r s i c h ezeknek tekintetbe vételével, habár a sertéshúsnak kül földi államokban létesített köteles mikroszkópiai vizsgálatát nem tartja okvetetlenül szükségesnek, mégis bizonyos könnyebben végezhető intézkedés meg tételét helyén valónak gondolja s ez okból indítványozza, hogy az Érd. múz. egylet orvosi szakosztálya a belügyi és földmívelésügyi miniszter figyelmét a fennemlített körülményre felhívja és fel kérje, hogy a patkányok mindazon he
595
lyekén, a melyeken az ily vizsgálatra alkalmas szakemberek rendelkezésre állanak, trichinára nézvé megvizsgáltas sanak, még pedig pontosan és a kellő kitartással — legalább io o dr. — s ily módon konstatálni lehessen, vájjon a trichinózis ez állatokon más helyen is előfordul-e, vagy épen csak Kolozsvárit. Továbbá az esetben, ha az előzetes vizsgálat több helyen pozitiv ered ményre vezetne, legalább azon üzletek ben, a hol az említett nyers húsból ké szült és fonnyasztás s rövid mesterséges füstölés után eledelül használt kolbász nemek, pl. a párizsi és lengyel kolbász stb. készülnek, az e czélra felhasználandó állatok húsa megelőzőleg kötelező trichina-vizsgálat alá vétessék és egyszer smind a különben is ártalmas patkányok pusztítása alkalmas módon hatóságilag elősegítessék. p. K. A p latina drága v o lta . E so kat használt nemes fém ára az utóbbi évben annyira emelkedett, hogy meg haladja az aranyét. A nagy áremel kedésnek kettős oka van. Először is az elektromos izzólámpáknak nagy mér tékű terjedésével roppantul emelke dett a kereslet és a fogyasztás; minden elektromos izzólámpához vagy 16 cm. platinadrót szükséges. Eddig még nem sikerült találni olyan anyagot, a mely az elektromos lámpákban a platinát helyettesíthetné. Tettek ugyan kisérletet számos más anyaggal, különösen pedig ötvözetekkel, de kevés eredmény nyel. Legjobbnak bizonyult egy vasnikkel-ötvözet, de bajos annak olyas forma beléolvasztása az üvegbe, hogy az a levegőtől tökéletesen elzárt legyen. Remélhető azonban, hogy a chemiai technológia mihamarább reá fog akadni olyan olcsó ötvözetre, a mely a platinát az elektromos izzólámpákban pótolni fogja és akkor a chemiai, technológiai és általában tudományos czélokra olyan fontos, valósággal nélkülözhetetlen pla tina ára tetemesen csökkénni fog. A drágulás másik oka az, hogy azok az aranytartalmú érczek, a melyekből az 38*
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
596
A PR Ó KÖZLEM ÉNYEK.
Uraiban (Perm tartomány, főképen Nizsnetagilszk vidéke) a platinát kiolvasztják, évről évre kevesbednek, de meg az arany tartalom is csökken bennök. A bányá szás pedig csak úgy érdemes, ha az arany jól fizet, mert csupán platinát olvasztani ki azokból az érczekből, kö rülményességénél fogva annyira költsé ges, hogy rendesen meg sem kisérlik. Platinaérczek az Uralon kivül még Kali forniában, Ausztráliában és Szumatra szigetén is találhatók, de az urálihoz képest aránylag kis mennyiségben és nem nagy aranytartalommal. Az utóbbi időben mexikói aranytartalmú érczekben is találtak platinát, a mely, ha a mennyisége a követeléseknek meg fog felelni, nagy áldás lesz a tudományra és az iparra egyaránt. Sz. H. A cellu loid ról. A fehérnemű-ke reskedésekben mindenfelé sűrűn látni vízzel telt üvegedényben áztatott gallé rokat és kézelőket. A kereskedő és a közönség kaucsuk- vagy gummigalléroknak, kézelőknek mondja őket, és noha már évek óta vannak használatban, ke vesen tudják, hogy anyaguknak semmi köze a kaucsukhoz vagy gummihoz. Celluloid-ból vannak, a mely gyári készítményt újabb időben mind na gyobb és nagyobb mértékben alkal mazzák a legkülönbözőbb ipari és technikai czélokra. Az említett fehér neműkön kivül celluloidból készítenek mindenféle piperetárgyakat, szaru- és békateknő-utánzatokat, gombot, fésűt, hajtűt, azután labdát, golyót, játék szereket, mesterséges fogsorokat, virá gokat, zománczbevonatot (zapon) stb. A celluloid nitrocellulozénak vagyis durranó-gyapotnak és kámfornak ke veréke. Némelyek azt hiszik, hogy e két anyag a celluloidban chemiailag egyesült, mivelhogy a celluloid évek múltán sem változik meg és kámfor tartalmából mit sem veszít. Úgy tartják, hogy a kámfor rendkivüli nagy illékonyságánál fogva egyre kevesbednék benne, ha a celluloid anyaga a nitrócellulozénak és a kámfornak csupán
keveréke volna. A különböző gyártmá nyú celluloid-készítményeknek elemzései 65— 7 4 °/0 nitrocellulozét, 33— 23 % kámfort és 2 — 3 °/0 festőanyagot meg hamut állapítottak meg. Az igazság érdekében említjük meg, hogy a celluloid gyártásához vett nitrocellulo2e nem egészen azonos a durranó gyapottal (pyroxilin-nel), hanem inkább azzal a nitrocellulozéval, a melyből a kollódiumot készítik; az tulajdonképen tetra- és penta-nitrocellulozénak a keve réke. A celluloid gyártására alkalmas nitrocellulozét ritkábban tiszta cellulózé ból, közönségesen inkább papirosból, gyapotból, lenből, kenderből, sőt fa forgácsból is készítik* Ezekből bizonyos mennyiséget 2 rész kénsavnak és 1 rész salétromsavnak legfeljebb 2 2 0 C. meleg keverékébe tesznek, rövid ideig benne hagyják, azután kiveszik és vízzel gon dosan megtisztítják. A savnak netalán még az áztatott anyagon maradt nyomait ammóniákkal vagy szódaoldattal neutralizálják. Az így elkészített anyagot, most már nitrocellulozét, még gondosabban megtisztítják; kevéssé megsavanyított kétszázalékos káliumpermanganát oldat ban áztatják vagy egy óráig. Ezután is mét vízzel mossák meg, gondosan meg szárítják, megőrlik és félannyi kámforral keverik. A kámforral való keverés el járása igen különböző. A nitrocellulozét majd megolvasztott kámforral préselik össze, majd kámfornak alkalikus oldatá val, majd pedig a nitrocellulozéra kám fornak és alkoholnak keverékét engedik hatni. Újabban leginkább a két utóbbi eljárást alkalmazzák. A kámfornak tulaj dónk épeni ha tása a nitrocellulozéra abban van, hogy a keletkező keverék nem kemény és szaruforma, mint az a celloiditi néven ismeretes nitrocelluloze anyag, a mely oldatokból válik ki, hanem magas hő foknál igen erősen képlékeny s nyújt ható. A melegségben megpuhuló cellu loidból épen úgy lehet mindenféle ala kot préselni, mint a guttapercsából. A kihűlés után a celluloid megtartja a
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) A PR Ó KÖZLEM ÉNYEK.
megadott alakot és olyan szívós, erős meg rugalmas, mint semmi más hasonló anyag. Sajátságai leginkább az ebonitra emlékeztetnek, de ennél is rugalmasabb és a mi nagyon fontos, átlátszó, áttetsző és átlátszatlan, világos és sötét változat ban is gyártható, az ebonit pedig csakis átlátszatlan és sötét változatokban. Be cses tulajdonsága a celluloidnak, hogy hidegen mindenféle szerszámmal meg munkálható. Könnyen vágható, farag ható, gyalulható, fűrészelhető, hajlít ható, fodrozható és e mellett, szívós sága daczára nem nagy ellenállást nyújt a szerszámnak. Vágás-felülete mindig sím a; nem úgy az ebonité, a mely erősen hajlandó az apródzásra. A celluloid igen könnyen és nagyon szépen simítható; fénye igen tartós. A celluloid leg rugalmasabb 90° C.-nál, i4 O 0-nál már bomlik, i95°-nál pedig a bomlás rögtönös és tökéletes. Sem melegítés, sem ütés, kalapálás vagy súrlódás folytán azonban nem explodál, úgy hogy nitrocelluloze tartalma daczára e részben veszélytelen. Égő lánghoz értetve meggyulad és erősen füstölő lánggal ég, a robbanás veszedelme azonban bármily mennyiségű celluloid égjen, fenn nem forog. Étherrel, valamint methylalkohollal melegítve kámfortartalma oldódik. Éther és alkohol keverékében az egész celluloid feloldódik. Forró tömény nát ronlúg, eczetsav, valamint meleg erős salétromsav szintén oldja a celluloidot. Konczentrált kénsavban megszenesedik, mint minden szerves anyag. Fajsúlya i*3 — 1'4 A celluloidot rendesen 30 cm. vas tag és 75 cm. hosszú lemezekben vagy pedig 1 méter hosszú rudakban gyárt ják és ritkán dolgozzák fel eredeti, szaru hoz hasonló színével, hanem a leg különfélébb színekre festetten. A festő anyagot a kámforral együtt keverik a nitrocellulozéhoz. Egyik legnevezetesebb tulajdonsága a celluloidnak, hogy egyes darabjai egy mással mintegy összeforraszthatók. Föl melegített celluloid-tömegek olyan tö kéletesen egyesíthetők egymással, hogy
597
érintkezés-helyöknek nyoma sem lát szik. Jól értékesítik ezt a tulajdonságát megmunkálásában; nélküle alig haladt volna a celluloid-készítmények ipara olyan nagyon előre. Ezen tulajdonságán alapszik a legkülönfélébb színezetű, mustrázatú és szerkezetű természeti és egyéb tárgyaknak utánozása celluloid ból. Nem kell egyebet tenni mint külön böző színű celluloid tömegeket oly formán összegyúrni, hogy a különböző színek ne össze-vissza keverődjenek, hanem szalagokban vagy másformán helyezkedjenek el egymás mellett vagy fölött. Ügyes, nagy gyakorlattal bíró munkások ezen a módon bámulatos utánzatokat készítenek és hozzáértő em ber legyen, a ki egyszeri megtekintésre az igazit a hamistól megkülönböztetheti. Különösen szépek a celluloidból készült elefántcsont- és békateknő-utánzatok, a melyek igen nagy mennyiségben vannak forgalomban. A leghíresebb celluloid - gyárak Stainsben Párizs mellett, Berlinben és Londonban vannak. Legjobbnak a stainsi celluloidot tartják. Sz. H.
A selyem hernyó
új eledele.
A selyemhernyótenyésztésnek nagyobb terjedését nem kevéssé gátolja az a körül mény, hogy eddig csupán egy eledelét is merjük, az eper falevelet. Az eperfa nem mindenütt tenyészik jól, a hol pedig tenyészéséhez megvannak a föltételek, de a fa még ültetve nincs, több év kell hozzá, míg olyan terebélyes fává nő, hogy ele gendő mennyiségű levelet szolgáltasson. Sokat kisérleteztek már mindenféle nö vény leveleivel, hogy az eperfa levelét nélkülözhetővé tegyék, de nem igen volt eredmény. Ama kísérletek azonban, a melyeket néhány év óta Dr. H a r z C. O. müncheni tanár a Scorzonera htspamca leveleivel végez, egyrészt azt igazolják, hogy az eperfalevél nem lehet kizáróla gos és egyedüli eledele a selyemhernyó nak, másrészt pedig azt, hogy a selyem hernyót ilyen levelekkel is föl lehet ne velni és begubózásra bírni. Dr. H a r z 1885 óta kísérletezik és
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
59$
APRÓ
KÖZLEM ÉNYEK.
már az első évben éheztetéssel annyira vitte, hogy a hernyók megették a gyermeklánczfű és a Scorzonera-leveleket, a melyet különösen eperfalevélltíl együtt jól elbírtak. Több hernyó, a melyet •négy hétig Scorzonera-levelekkel, azután pedig csakis eper falevelek kel etetett, egészen rendesen gubózott be és gubóik -minden tekintetben normálisak voltak. A második évben kisérleteit a sárga milánói fajtával ismételte és 1260 hernyó közül 14 adott rendes gubót. Ezek a gübók a szokásosan táplált her nyók gubóinál könnyebbek voltak, fo naluk pedig vékonyabb és gyengébb. A-belőlük kifejlődött lepkék 389 petét raktak. A reá következő évben (1887) a 389 petéből 357 hernyócska bujt elő, a melyeket kizárólag Scorzonera-leve lekkel etetett; 27 gubó volt az ered mény, a m elytől 26 lepke fejlődött. Ezek összesen . 1646 petét raktak. A kizárólag Scorzonera-levelekkel táplált hernyók gubójának fonala erősebb volt, mint ama gubóké, a melyeket a Scorzo nera- és eperfalevéllel vegyesen táplál kozó hernyók szőttek. 1888-ban mind az 1646 tojásból bújtak ki hernyócskák, a melyek közül azonban csakis a leg először kibújt hernyókat* számra nézve 1140-et nevelt fel kizárólagosan Scorzonera-levéllel. 338 rendes gubót kapott; fonaluk erőssége egyforma volt ama gubók fonalával, a melyeket a tiszta eperfa levéllel táplálkozó milánói fajták adnak. Majdnem mindegyik gubóból kifejlődött a lepke; összesen 18,000 petét raktak. Vagy 9000 petéből kelesztette ki a hernyókat és közülök 3700-at nevelt föl Scorzonera-levéllel, Bár hűvös és nedves időjárás kedvezőtlenül hatott a hernyók fejlődésére, 33 nap múltán mégis 755 gubó szövődött. A fonalak hosszúsága és erőssége teljesen kielégítő volt. Négy évi folytatólagos, nemzedékről nemzedékre teijedő tenyésztéssel sike•rült tehát az igazi selyemhernyót Y'Bőmbyx 'mori) a Scorzonera hispanica evé séhez szoktatni és annyira fölnevelni, hogy az eperfalevéllel táplált hernyóké val majdnem egyforma gubókat adja
nak. Az Ötödik évben, 1889-ben kapott gubók legnagyobb riésze nagyság és súlyra nézve alig engedett kívánni vá lót. A legnagyobbak súlya 1*39 gr. volt, a selyemfonal hosszúsága közel 300 méter, átmérője, szintúgy erőssége épen annyi mint az eredeti milánói fonalé; 5— 6 grámmal való megterhelésre sza kadt el. A selyemfonal fénye miben sem különbözik az eperfalevéllel tápláltak fonaláétól. Az 1890. évi tenyésztés ered ménye az előbbieknél még kedvezőbb. A kizárólagosan Scorzonerával táplált hernyók 3 4*2 százaléka adott igen sike rült gubót; a legnagyobbak súlya 1 8 3 gramm, a megelőző évihez képest tehát jelentékeny szaporulat. Minden tulaj donságukra nézve tökéletesen meg egyeznek a rendesen tápláltakkal. A hernyóállapot tartama 39 — 47 nap; az eperfalevéllel neveltek 29— 33 nap alatt érik el a begubózásra érett állapotot. Ámde ismeretes tény, hogy a selyem hernyónak Közép-Eufópában még a múlt században 4 0 — 50 napi táplálko zási időre volt szüksége áz eperfalevéllel való leggondosabb etetéssel is. A mi a selyemhernyó új eledelének, a Scorzonera hispanica-nak termesztését illeti, az igen egyszerű. A Scorzonera egész Európában mindenütt megnő ; egyaránt tenyészik hegyes és sík, terüle ten. Ha a magját májusban elvetjük, Ősszel meglehetős, következő tavasszal pedig gazdag levéltermés az eredmény; késői fagyok nem igen ártanak neki, minthogy egyáltalában nem valami k é nyes természetű növény. Selyemhemyótenyésztésről írva, nem lesz talán egészen érdektelen ide iktatni a főbb selyemtermelő országoknak 1890. évi produkczióját. Olaszországé 2.7 00,000 kilogramm, Francziaországé 550,000 kgr.,Khínáé 3.750,000 kgr. J a páné 2.900,000 kgr,, A nat óliáé 600,000 kgr., Bengáliáé 150,000, a többi orszá goké összesen-250,000 kilogramm. Sz. H.
A dugóhulladék é s a para-por felh a szn álása. A tölgyek egyik faja a paratölgy (Quercus suber L.) az, mely
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) APRÓ. KÖZLEM ÉNYEK.
nek kérge a parafát szolgáltatja, vagyis azt az anyagot, a melyből a parafadugó készül. A parafát sokfelé és sokfélére használják. Egyik legrégibb alkalmazása az, hogy dugót készítenek belőle. A du gót a Spanyolországban, Szicziliában és Észak-Afrikában termő paratölgynek a kérgéből vágják ki, még pedig akár kéz zel, akár géppel. A jobb fajtájú dugókat rendesen kézzel vágják, mert meglehető sen nehéz úgy beosztani a szakadozott és bogárfurások járta kérget, hogy men nél több, lehetőleg ép dugó kerüljön ki belőle. Nagy, széles, tompa csúcsú, és rendkívül éles késsel vágja ki a munkás a dugót, a melynek kezelése jókora ügyességet kíván. Mentői ügyesebb a munkás, annál több dugót tud kivágni a kéregből. De azért igen sok darab elforgácsolódik így is és mint hulladék esik a földre. A vékonyabb dugókat rendesen gép pel vágják. A gép különböző alakú; leginkább el van terjedve az, melyben csőalakú az élesre köszörült kés,, a me* lyet gyors forgatás közben beleszúrnak a kéregbe s úgy. metszik a dugót. E gép pel való dolgozás is nagy ügyességet kiván, és a ki vele dolgozik, könnyen megsérülhet. Igaz, hogy géppel több dugót lehet készíteni, mint kézzel, de az is igaz, hogy az anyagot nem lehet úgy kihasználni géppel, mint kézzel; a gép egyaránt vágja a kéreg jó és rossz részét, a minek az a következménye, hogy sok kész dugót mint hasznavehetetlent el kell dobni. A géppel való dolgozásban több hulladék is van, mint ha kézzel történik a vágás. Egy szóval, akár kézzel, akár géppel vágják is a dugót, mind a két esetben igen sok paraforgács vagy hulladék támad. Mire és hogyan kelljen e hulladékot felhasználni ? Ez volt eddigelé a paraipar bökkenője. Dugába dőltek mind azok a kísérletek, a melyek a hulladé koknak egyöntetű anyaggá való sajtolá sát czélozták; a bajt csak növelte még az, hogy a felhalmozódó parahulladékot kényelmesen el se lehetett égetni, mert
599
a parafa fölmelegedéskor nagyon nehe zen eléghető szénné puffad föl. Végre mégis fején találták a szeget, és megtalálták a parahulladékok értéke sítésének a módját. A parafa tudvalevő leg nagyon rossz melegvezető, mivel igen kicsiny, levegőt tartalmazó sejtek ből áll. A száraz levegő maga is rossz hővezető, de a parafa még annál is roszszabb, mert még a szabad levegő nincs, korlátozva mozgásában és a térség egyik helyéről a másikára viheti a mele get, addig a parafában minden sejt fogva tartja a benne levő levegőt és gátolja a mérséklet kiegyenlítődését. A parafa, tehát terméke, a dugó is rugal masságát szintén annak köszön \r hogy levegővel van telve. Mikor a dugót össze nyomjuk, nem magát az anyagát, hanem a benne levő teljesen rugalmas levegőt szorítjuk össze; ha azonban a nyomástkelleténél tovább fokozzuk, megpattan nak a parasejtek falai, a dugó továbbra is összenyomott, kemény marad, és ru galmasságát állandóan elveszíti. A dugót spongyához hasonlíthatjuk, melynek egyes sejtjei azonban annyira finomak, hogy csakis erős nagyítású mikroszkóp-, pal vehetők észre. Csak így válik érthe tővé, hogy a dugót vagy a parafát álta lában igen kis részecskékre apríthatjuk, a nélkül, hogy jellemző tulajdonságai: a rugalmasság és rossz melegvezetés meg változnának. A parahulladékot külö nösen paraliszt alakjában tudják érté-, kesíteni. A hulladékot alkalmas gép durva, de egyöntetű porrá szakgatja szét. A porszemek nagysága szerint az alkal mazásuk is más. Egyik igen fontos alkalmazása az, a melyet melegvédésnek nevezhetünk, A para-port kevéske sellákoldattal meg nedvesítik és erős nyomással félig hen geralakúvá készítik; ily módon csator nák, csövek keletkeznek a parafából, a melyeket gőzgépek csöveire tesznek és vasdróttal odaerősítenek. A parafa rossz melegvezető lévén, megakadályozza a melegsugárzást; a gőz a hősugárzástól kevésbbé sűrűsödik, a csőben kevesebb víz keletkezik, s a gyárost nem érik azok
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
6 oo
A PR Ó KÖZLEM ÉNYEK.
a veszteségek, a melyek ez okból kelet keznek. A parafának újabb keletű alkalma zása az, hogy parahulladékból formált lapokkal, lemezekkel kibéllelik a jég vermeket és más effajta helyiségeket. Ez esetben a parafának az a szerepe, hogy a kívülről érkező melegnek a ve rembe való bejutását megakadályozza, vagy más szóval, a meleget kizárja. A paralemezeket egyszerűen rászegezik a falakra, s hogy a jég meg ne rongálja, fadeszkákat szegeznek föléjök. A nagy városokban, a melyekben kevés tér áll az építkezésre, kénytelenek magas házakat építeni; ámde a felső emeleteken kiállhatatlan a hőség. Francziaországban az úgymondott padlás szobákat akként teszik nyáron is lakha tókká, hogy parafával vonják be a fa lakat. Igen sok embert ér az .a kellemet lenség, hogy szomszédságában reggeltől verik a zongorát. A paralemezek ez esetben is átveszik a mentők szerepét; csak ki kell rakni velők szobánk falait, mennyezetét és pallóját, és a rossz hang vezető pararéteg kirekeszti a szobából a »boczi-boczi tarka« és érdemes társai dallamait. A finom paraliszt igen czélszerű al kalmazásra talált Angolországban, a hon nan linóleum, lincustra és egyéb neve ken mint szőnyeg terjedt el a művelt világban. Ezeket úgy készítik, hogy a paralisztet sűrű lenolaj fimájsszal merev péppé habarják össze, azután valami szövetre ráhengerezik és megszárítják. Az így keletkezett paralemezeket olaj festékkel bevonják és szőnyegmustrázatot nyomtatnak rájok. E szőnyegeken a parafa jó tulajdonságai pompásan érvé nyesülnek. A lenolajfirnájsz maga is ru galmas lévén, mit sem von le a parafa rugalmasságából, s mikor a láb ilyen szőnyegre lép, a paramassza kissé össze nyomódik a láb alatt, és csökkenti a lépés zaját egészen a nesztelenségig. Sőt e szőnyeg hűtőleg is hat, mert nem ter jeszti a kívülről eredő meleget. Mond ják, hogy e szőnyegek nagyon tartósak,
szinte elpusztíthatatlanok; olcsóságuk miatt nagyon alkalmasak különösen nyilvános helyiségek, könyvtárak, bíró sági üléstermek stb. számára. Legújabban a gőzvezető csöveket is linóleum-félével vonják be olyan formán, hogy a megenyvezett paralisztet két vászonlap közé helyezik, s e rugal mas, hajlítható anyaggal, a melyből tet szés szerint keskeny és széles darabokat vágnak, vonják be a csöveket. A Nicholson és Jennings ezég londoni gépgyárá ban tett ilyetén kísérletek pompásan be váltak. Mikor az egyenlő átmérőjű és hosszúságú csöveken gőzt vezettek, azt tapasztalták, hogy egy fél óra alatt a fedetlen csövekben 1088 gramm víz, az azbeszttel fedett csövekben 715 gramm és a paraszövettel bevont csövekben 450 gramm víz keletkezett. Ez esetben a hulladék elhasználásá nak szükséges volta egy új iparágat te remtett, a mely sokszor értékesebb, mint maga az anyag, a melyből hasznavehe tetlen hulladék, szilánk és forgács alak jában keletkezett. Cs. L. B e sse m e r v árosa. Csakis a leges legújabb térképeken van meg az ameri kai vállalkozó szellemnek ez a legifjabb terméke. Az a hely, hol most a vas kohászat nagy mesteréről elnevezett vá ros Alabama-államban, Neworleans és Louisville között, elterjeszkedik, 1887ben még sötét őserdőtől volt borítva. Alig négy évre rá a csendes völgy, mint az Engineering írja, már az emberi tevé kenység pezsgő műhelyévé alakult át. Mondani sem kell, hogy e városnak már templomai, iskolái, bankjai, mindenféle boltjai, több újságai és vaspályái vannak. A fődolog azonban, a mi az egésznek életet ad, az a 900 kokszkemeneze és a hatalmas hengermű. Honnan van a gyors felvirágzás r A titok a vasgyártás nyers termékeinek közetlen közelségé ben rejlik: együtt van ott az érez, a szén és a mész. Ott ez anyagok oly ol csók (nem lévén fuvarbér), hogy Besse mer az öntöttvas tonnáját majd 10 frttal olcsóbban adhatja, mint Pittsburg.
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) APRÓ KÖZLEM ÉNYEK.
A szárazföldek pusztulása és a tengerek betem etődése. Régi ked ves thémája a geológusoknak a száraz földek jövőjének kérdése, vagyis az a kérdés, hogy a vizeknek folytonos kop tató működése nem fogja-e valaha vég képen lehordani, tehát elenyészteni a mai szárazföldeket, és ha igen, mikorára ? Nemrég A. d e L a p p a r e n t is mert nevű franczia geológus is ezt a thémát választotta előadása tárgyává a »Société de geographiede Paris« egyik ülésén. A »Revue Scientifique«-ben kö zöltek nyomán adjuk belőle a követke zőket. A kérdéshez néhány évvel ezelőtt hozzá szólani is nagyon bajos volt, annál kevésbbé reá a feleletet meg adni. Kevés olyan tapasztalati tény állott a tudomány rendelkezésére, a melyre a felelet alapítható lett volna. Az utóbbi években azonban a fizikai föld rajz és a fiziografiai geológia terén vég zett kutatások annyi fontos adatot szol gáltattak, hogy a szárazföldek jövőjének kérdésére a feleletet most már meg le het kisérleni. Tíz év előttig általános érvényben volt Humboldt Sándornak ama becslé sen alapuló számítása, hogy az összes kontinenseknek közepes magassága a tenger szine fölött 305 méter, vagyis ha a földfelület összes egyenetlenségeit egy forma szintre hoznók, a tenger szine fölött mindenütt 305 méter magas emel kedés volna az eredmény. Ez a szám 1880-ban kezdett nagyobbodni. K r ü m m e 1 444-re tette; valamivel később L a p p a r e n t újabb számítások alapján 500-ra, még később pedig M u r r a y , P e n c k , S u p a n és T i l l o * ponto sabb kartográfiái adatokból azt hozták ki, hogy az összes kontinensek közepes magassága vagy 700 méter. A szárazföldnek e 700 méter köze pes magasságra vonatkoztatott tömegét szakadatlanul koptatja és mossa a víz, pusztítják az atmoszferiliák. A tenger * L. Természettudományi Közlöny 1890. 39 - 1.
601
hullámainak verdesése, a patakok .csörgedezése, a folyók és folyamok tovarohanása közben roppant mennyiségű szárazföld esik a víznek martalékául. M u r r a y számítása szerint a Föld nek 19 nagyobb folyama évenként 3610 köbkilométer szilárd anyagot rak le. Ebből 1*385 köbkilométer kerül a ten gerbe, vagyis 100,000 részből 38 rész. A meteorológiai megfigyelések ma napság már annyira kiterjedtek és töké letesek, hogy adataikból arra az iszap mennyiségre is lehet következtetni, a melyet a Földnek összes folyói éven ként leraknak. M u r r a y 23,000 köbkilométerre becsüli ezt a tömeget. Ha erre a mennyiségre vonatkoztatjuk a fen tebbi arányszámot 38: 10 0, 000, meg tudjuk, hogy az összes folyók 10*43 köbkilométer szilárd anyagot visznek évenként a tengerekbe. A tengerek hullámainak verdesése, csapdosása sokkal kisebb mértékben koptatja a partokat, mint azt hinnők. Kevés tengermelléki országnak partja van annyira kitéve a tenger pusztí tásának, mint Angliáé és az angol geo lógusok azt tartják, hogy a brit partok száz év alatt alig fogynak többet 3 mé ternél. Vannak ugyan egyes helyek, a hol a part évenként 0*25 méterrel, sőt 1 méterrel is hátrál, de viszont vannak területek, a hol a hullámok pusztító munkája egyáltalában számba nem ve hető, más helyeken pedig a partok nem hogy hátrálnának, hanem bővülnek az oda hordott és lerakott anyagok útján. Ezeket tekintetbe véve, L a p p a r e n t felveszi, hogy a tengerek hullámai a szárazföldekből századonként nem emésztenek többet 3 méternél. Ez a szám inkább magasra, mint kicsinyre van téve. Ha felvesszük, hogy a tenger partok közepes magassága 50 méter, akkor, az évenkénti fogyást 3 cm.-nek számitva, a minden méter hosszú terüle ten 1*50 köbméter, vagyis egy kilo méternyi hosszú területen 1500 köb méter. R e c 1u s adatai alapján á tenger partok hosszúságát 200,000 kilométerre
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0) 602
APRÓ KÖZLEM ÉNYEK,
tehetjük és így az 1500 m 8 pusztulás kilométerként az összes szárazföldek partvonalán 300 millió köbméterre, vagyis 0*3 köbkilométerre rúg. A folyóvizek tehát 10*5 köbkilométérnyi szárazföldet pusztítanak el, a tengerek pedig ennek alig huszadrészét. Még ha a partok közepes magasságát nagyobbra, a vizek pusztításait erősebbre tesszük ; még ha a fentebbi számo kat megháromszorozzuk is: az ered mény mindig az lesz, hogy a tengerek pusztító munkája elenyésző a folyókéhoz képest. A pusztítás megítélésében azonban a víznek nemcsak a mechanikai mun kája veendő tekintetbe, hanem legfőképen az anyagok feloldásában nyil vánuló chemiai munkája is. A folyóvíz ben feloldott és a tengerbe kerülő anya goknak mennyisége sokkal nagyobb, mint a priori felvennők. Angol, ame rikai és nemzetközi - bizottságok ta nulmányozták egyes folyóvizeknek, ne vezetesen a Mississippi, a Themse és a Duna vizének összetételét és tapasztala taik alapján az évről évre oldott álla potban a tengerbe kerülő szilárd anya gok mennyiségét öt köbkilométerre becsülik. Összegezve a két eredményt, fölvehetjük, hogy a 700 méter közepes magasságú szárazföldből évenként vagy 16 köbkilométer pusztul el, vagyis annyi kerül belőle a tengerekbe. A száraz földek-felületét 146.000,000 km 2-nek véve, könnyen kiszámítható, hogy a szárazföld egész tömegéből évenként nem pusztul el több mint O ' i i milliméternyi vastag réteg. Mivel a száraz földek és a tengerek felülete között a viszony körülbelül 1 0 0 : 2 5 2 , az is kiszámítható, hogy a tenger szine fölött a szárazföld tömege évenként o*i 55 milliméterrel kevesbedik. A hány szor tehát ez a 0*155 mm. megvan a 700 méternyi, vagyis 700,000 milliméternyi közepés magasságban, annyi év alatt pusztulna el az egész szárazföld. Az eredmény 4V2 millió év, vagyis ennyi idő alatt koptatnák és mosnák el
a vizek a szárazföldeket, föltéve persze, hogy a víz pusztító munkájának inténzítása az egész idő alatt egyforma marad. Ha a Föld rétegeinek kelétkezése és alakulása történetére tekintünk vissza, a mennyiben a Föld múltjába belétekinthetünk és. a megismert adatokból Ítél hetünk, arra a nézetre jutunk, hogy a mai szárazföld összes rétegei aránylag olyan rövid idő alatt nem képződhettek, mint a mennyi idő alatt a víz őket lehordaná, a mi különben nagyon természetes is. Pusztítás, lerakás és állandó település nagyon különböző időbeli fogalmak. A víztől lehordott anyagnak sok és hosszú viszontagságot kell megérnie, míg vég leges letelepülésére kerül a sor. A tengerbe kerülő anyagok nem egyformán rakódnak le a tenger mély ségének egész felületére, hanem helyen ként kisebb-nagyobb vastagságú pado kat alkotnak. M u r r a y szerint a le rakódások a tengerfenekének mintegy ötöd részére terjeszkednek ki és itt sem egyformán, úígy hogy a tengereknek betemetődéséről egyáltalában szó.sem le het. Föltéve, hogy a szárazföldekről le hordott anyag a tengerekben mind járt véglegesen települne le, a tengerfenékek egy ötöd részében 4— 5 millió év múltán 700 méter közepes magasságú lerakódásnak kellene feltornyosulnia. Természetes, hogy ez a lerakódás kü lönböző helyeken igen különböző vas tagságú volna. Majdnem zérus ott, a hol a lerakódás megszűnik, legvastagabb pedig a partok közelében, a hol 2000 — 3000 méter magasságot is érhetnének el. Hogy azonban 45,000 méter vastag rétegcsoport képződjék, mint a mi a mai geológiai üledékeknek megfelel, arra legalább is 15— 20 olyan geológiai kor szak volna szükséges, a melyeknek mind egyike 4— 5 millió év tartamú, vagyis 70— 90 millió év. Nem sokkal kevesebb tehát annál az időnél (100 millió év), a melyet Sir W i 11 i a m T h o m s o n más alapon számított ki a Föld üledékes réte geinek képződési korára vonatkozólag. Megjegyzendő,hogy L a p p a r e n t fentebbi számításaiban egészen tekin
This work is licensed under a Attribution-ShareAlike 3.0 Unported (CC BY-SA 3.0)
603
A PR Ó KÖ ZLEM ÉNYEK.
teten kivül hagyta a vulkáni terméke ket, a melyek a szárazföld anyagát egy kevéssel szaporítják. C o r d i e r számí tásai szerint a történelmi idő, tehát 3000 év óta, a vulkánok 500 km 8 lávát produkáltak, évenként tehát Ve km 3-t, a mi persze nagyon csekély a víz pusz tító munkájához képest és csakis a hű ség kedvéért említettük fel. D r . Szt. H .
F r is s é s száraz k en y ér, A k e nyér, kivált a barna, nehezebben emészt hető a húsnál, tojásnál és néhány zöld ségnél; emészthetőségét azonban növeli s könnyíti, hogy vele ( együtt leginkább zsírfélét, mint vajat, zsírt, kövér húst stb. eszünk; másfelől a kenyér emészthető ségét nagy mértékben az nehezíti meg, hogy igen gyakran egészen friss meleg kenyeret esznek az emberek. i A szárazabb kenyér elaprózódik a rágás alatt és nyállal keveredve kerül a. gyomorba, a melynek sava könnyen át járhatja. Másként áll a dolog a friss, meleg kény érrel. Ezt ,a rágás nem mor zsolja össze, sem nem darabolja el, ha nem kemény, szívós gömolyokká gyúrja,
a melyek nyállal vonatván be, csúszó sakká válnak és nagyon könnyen le jutnak a gyomorba. De a gyomor sava nem bírja ez összeálló taplós darabokat egykönnyen átjárni és megemészteni. E miatt az emésztés folyamata tetemesen nehezebbé és lassúbbá válik, a bajosan oldódó kenyérgumók sokáig megfekszik a gyomrot és izgatják. A gyomor e bete ges ingerlődése azután a rendes vér keringést is zavarja, a mi sok minden féle más bajt vonhat maga után. Mindez inkább a barna, mint a fe hér kenyérre vonatkozik, mert amaz már magában véve is nehezebben emészt hető és fehérjenemű anyagokban való nagyobb bősége elősegíti a kenyér összegómolyodását, egyúttal szívósságát is növelvén, úgy- hogy ily kenyérgumók a gyomorban a szappanéhoz hasonló sűrűségre és keménységre jutnak, mely hez különben hasonlítnak is. Még na gyobb mértékben talál ez a kalácsra; mert a kalácsot nagy zsír- és czukortartalma még -nehezebben emészthetővé teszi. Friss, meleg kalács szinte egyenlő a méreggel. (»Der Stein dér Weisen.«) V eress E ndr e .
TERMÉSZETTUDOMÁNYI MOZGALMAK A HAZÁBAN. 29. A M agy. Tud. Akadémia természettudom ányi osztályának 1891 október 19-ikén tartott ülésén : V á 1 y i G y u 1 a » A harm adrendű g ö r bék elméletéről* czímű., székfoglaló értekezé sét teij esztette elő. S z a b ó J ó z s e f »Az idegen szók használásm ódjáról« értekezett a fonetikai Írásmód, jogosultságát , fejtegetve; egyben indítványozta, hogy faz akadémia helyes írási szabályainak új kiadásába vegye fel az idegen szók helyesírásánák alapelveit. T h a n K á r o l y ismertette W i n k 1 e r L a j o s értekezését, a melyben a nitrogénoxid és szénoxid oldhatósági viszonyait, to vábbá a gázok absorptiója körül uralkodó törvényszerűséget tárgyalj a. T h a n h o . f f e r :L a j o s a L e n d l A d o 1 f-tól szerkesztett új mikroszkópot
ismertette, a mellyel a használatban levő mikroszkópokénál tetemesen erősebb nagyí tás érhető el, s a melynek szerkezete azon alapszik, hogy a kép nagyítására nem erős •okulárokat, hanem • még egy mikroszkópot használ. . * E n t z G é z a előterjesztette M é h e 1 y X a j o s értekezését »A palaearktíkus régió gőtéinek két vérrokonáról«> a melyben a keleti és délkeleti K árpátokban áz értekezőtől fölfedezett Molge (Triton) M ontandoni-t tüzetesen leírja s a nyugot-európai Molge palmatá-vsX összehasonlítja. F o d o r J ó z s e f ismerteti S c h i f f E r n ő »Ú j adatok az újszülöttek haeviatologiájáhöz« czímű munkáját. Ugyanő be mutatja és ismerteti azt a készüléket, a melyet baktérium-telepek gyors és könnyű .kihalászására szerkesztett.
