Aprajafalva-Gyermeksziget Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata

BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA APRAJAFALVA-GYERMEKSZIGET-GYERMEKSZIGET ÓVODA OM azonosító:034758

1214 Budapest XXI. ker. Béke tér 13. Tel.: 425-7341, 425-7342, [email protected]

1214 Budapest Völgy u. 8.Tel: 276-7976,

1211 Kossuth Lajos utca 140 Tel: 278-2125 [email protected]

Aprajafalva-Gyermeksziget Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata 2012.-2013.

Hatályos:

az elfogadást követően, intézményi összevonás miatt aktualizálva 2013. augusztus

Felülvizsgálta, készítette: Elfogadta:

Nász Erzsébet óvodavezető az intézmény nevelőtestülete

Véleményezési jogot gyakorolt: Szülői Közösség Egyetértési és ellenőrzési jogot gyakorol: Bp., XXI. ker. Csepel Önkormányzata Képviselőtestülete

1





Tartalom Bevezető ................................................................................................................................................................. 5 1. Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb – a szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó –szabályozások ............................................................................................................................................ 6 1.1. Az alapító, a fenntartó felügyeleti szerv neve és címe, az alapító okirat kelte, száma ................................. 6 1.2. Az intézmény neve, székhelye ..................................................................................................................... 7 1.3. Ellátandó alaptevékenység alapító okirat szerint.......................................................................................... 7 1.4. Az intézményi feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság, a gazdálkodással összefüggő jogosítvány ....................................................................................................................................... 9 1.5. Az intézmény kiadásait és bevételeit befolyásoló feltételek és követelményrendszer, a feladatellátás folyamata, kapcsolatrendszere, a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárások. ...................... 10 1.6. Vezető kinevezési rendje ............................................................................................................................ 11 1.7. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje . 11 1.8. Az iratkezelés szervezeti rendje ................................................................................................................. 12 1.9. Az intézmény megszüntetése ..................................................................................................................... 12 2. Nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályok ........................................................................................ 13 2.1. Az intézmény szerkezete, szervezeti és működési egységeinek felépítése, feladat és hatáskörei, a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása ..................................................................................... 13 2.2. A működés, a vezetők, az alkalmazottak és a gyermekek intézményben való benntartózkodásának rendje .......................................................................................................................................................................... 25 2.3. Az intézményvezető által átadott feladat és hatáskörök; vezetők közötti feladatmegosztás rendje ........... 33 2.4. A vezető vagy vezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje........................................... 53 2.5. A vezetők és a szülői szervezet, valamint az óvodapedagógusok és szülők közötti kapcsolattartás rendje, formája .............................................................................................................................................................. 54 2.6. A szülői szervezetnek biztosított jogok, és azok gyakorlásának rendje, formái ......................................... 55 2.7. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok ................... 56 2.8. A külső kapcsolatok rendszere, formája, módja, beleértve a Gyermekjóléti Szolgálatot, az egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatót, a szak és szakmai szolgáltató szervezeteket is ........................... 56 2.9. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének elvei, szempontjai, rendje ....................................................... 58 2.10. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések ......................................... 59 2.11. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel ..................................................................................................................................................... 60 2.12. A fakultatív hit-, és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje ........................................ 60 2.13. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai .................................................................... 60 2.14. A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések, az igazolatlan mulasztás miatti intézkedések rendje, a hiányzás következményeinek meghatározása .................................... 61

2





2.15. A térítési díj, tandíj, egyéb fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok, ezek mértékének megállapítása a fenntartói rendelet alapján, valamint a befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések .......................................................................................................................................................................... 62 2.16. A fizetési kötelezettségre vonatkozó kedvezmények szabályai: a szociális- és normatív támogatás kritériumai, a segély, egyéb juttatás lehetőségei, felosztásának elvei, a kérelmezés és elbírálás rendje ........... 62 2.17. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje, formái ............................................................... 64 2.18. Az intézményi védő, óvó előírások, eljárások rendje, beleértve a gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendjét, a gyermekbaleset megelőzés feladatait, a baleset esetén teendő intézkedések rendjét, valamint a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételei megteremtésével összefüggő tevékenységek rendjét, a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők rendje............................................................ 65 2.19. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség .................................................................................................... 71 2.20. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdések ........... 72 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK .............................................................................................................................. 76 Legitimációs záradék .......................................................................................................................................... 78

3





Általános rendelkezések A szervezeti és működési szabályzat célja, jogszabályi alapja A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: 2011. évi CXC. törvény a Nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 26/1997. (IX.3.) NM-rendelet óvoda-egészségügyi ellátásról

A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése Jelen szervezeti és működési szabályzatot a gyermekek szüleik, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az igazgatói irodában, munkaidőben. Jelen szervezeti szabályzatot az intézmény nevelőtestülete 2012. november 10.-i határozatával fogadta el. A szervezeti és működési szabályzat és mellékleteinek betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára, továbbá az intézménybe járó gyermekekre, s azok szüleire, hozzátartozóira nézve kötelező érvényű. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásának időpontjával lép hatályba, és határozatlan időre szól.

4





Bevezető Az intézmény – a jogszabályi előírásoknak megfelelendő – alapító okiratában foglaltakat e Szervezeti és Működési Szabályzatban részletezi. A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény, a 335/2005. (XII.29.) Korm. rendelet, a 2007. évi CLII. törvény, a 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet több fontos újdonságot, illetve részletszabályt vezetett be, melynek értelmében felül kell vizsgálni a szervezeti és működési szabályzatot. A szabályzatot a hivatkozott jogszabályok alapján az intézmény vezetője vizsgálta felül, egészítette ki. A nevelőtestület, az egyéb dolgozók elfogadási és a szülők közössége véleményezési jogukat gyakorolták. A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló törvények: 1992. évi XXXIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásáról (Kjt.) 1996. évi XXVIII. törvény: A közalkalmazottak jogállásról szóló 1992.évi az törvény módosításáról 1993. évi LXXIX. törvény: A közoktatásról 1996. évi LXII: törvény: A közoktatásról szóló 1993. évi törvény módosításáról 1999. évi LXVIII. törvény: A közoktatásról szóló 1993. évi törvény módosításáról 2003. évi LXI. törvény: A közoktatásról szóló 1993. évi törvény módosításáról 1992. évi XXII. törvény: A munka törvénykönyve 2007: CLII. Törvény: Egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségről 2006. évi módosítás: Munka Törvénykönyve 2011. évi CXC tv. A nemzeti köznevelésről 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2012. évi I. törvény Az új Munka törvénykönyvből

A Szervezeti és Működési Szabályzat alapjául szolgáló rendeletek: 138/1992. évi (X. 8.) Kormányrendelet a Kjt. végrehajtásáról közoktatási intézményekben 11/1994. évi (VI.8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről. 335/2005. (XII.29.) Korm. rendelet 211/2007. (VIII. 7.) Kormányrendelet a gyakornoki szabályzat kiadásáról 8/2000.(V. 24.) OM rendelet a nevelési - oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet módosításáról 5





277/1997.(XII. 22.) Korm. Rend. A pedagógus továbbképzés, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről 32/2008. (XI. 24.) OKM – rendelet 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről Budapest XXI. ker. Csepel Önkormányzatának határozata az intézmény Alapító Okiratáról, Budapest XXI. ker. Csepel Önkormányzata feladat-ellátási, intézményhálózat - működtetési és fejlesztési terve (önkormányzati intézkedési terv) Az Intézmény Minőségirányítási Programja A szabályzat az intézmény fenntartójának jóváhagyásával válik érvényessé, módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban változás áll be, vagy ha a szülők, illetve a nevelőtestület erre javaslatot tesz. Az SZMSZ a jóváhagyás napján lép hatályba és határozatlan időre szól, ezzel egyidejűleg érvénytelenné válik az intézmény előző Szervezeti és Működési Szabályzata. A Szervezeti és Működési Szabályzat és a mellékleteket képező egyéb szabályzatok betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottja számára nézve kötelező érvényű.

1. Az alapító okiratban foglaltak részletezése és egyéb – a szerv költségvetési szervként való működéséből fakadó –szabályozások Az alapító, a fenntartó felügyeleti szerv neve és címe, az alapító okirat kelte, száma Az Aprajafalva-Gyermeksziget Óvoda alapító okiratát a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete a 228/2013. (IV.25.) Kt. számú határozatával 2013. július 1-ei hatállyal hagyta jóvá. 1.1. Az alapító, a fenntartó felügyeleti szerv neve és címe, az alapító okirat kelte, száma Alapító neve, címe: Budapest, XXI. ker. Tanács V.B. 1211 Bp. Tanácsház tér 10. Létrehozásáról rendelkező határozat: Budapest, XXI. ker. Tanács V.B. határozata, 1951. Az alapítói jogok gyakorlója: Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 1211 Budapest, Szent Imre tér 10. A fenntartó neve, címe: Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata 1211 Budapest, Szent Imre tér 10. Irányító felügyeleti szerv neve, címe: Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata, 1211 Budapest, Szent Imre tér 10.

6





1.2. Az intézmény neve, székhelye Az intézmény megnevezése: Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Aprajafalva-Gyermeksziget Óvoda Székhelye: 1214 Budapest, Béke tér 13. Az intézmény OM azonosítója: 034758 1.3. Ellátandó alaptevékenység alapító okirat szerint Jogszabályban meghatározott közfeladata: Közoktatási feladatellátást végző közszolgáltató költségvetési szerv. Alaptevékenysége: A 3-7 éves korú gyermekek iskolába járáshoz szükséges fejlettségi szintig tartó sokoldalú fejlesztése; személyiségük kibontakoztatásának elősegítése az életkori és egyéni sajátosságaik, eltérő fejlődési ütemük figyelembevételével. Feladatait a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC törvény, és végrehajtási utasításai, a vonatkozó jogszabályok, az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, és a költségvetési szerv helyi Nevelési Programja alapján látja el. Alaptevékenységének szakágazati besorolása: Vállalkozási tevékenységei arányának felsőhatára a szerv kiadásaiban: 10% Működési köre: Az önkormányzat mindenkori óvodai felvételi körzetjegyzéke szerint. Az alaptevékenységének ellátása során a fenntartóra többletkötelezettség nem hárul, nem kell fenntartói egyetértés. /A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC tr. 25.§ (4)./ Típus szerinti besorolása: A tevékenységek jellege alapján: Közszolgáltató szerv fajtája:

közszolgáltató közintézmény

Feladatellátáshoz kapcsolódó funkciója: Önállóan működő költségvetési szerv, szakmai célú költségvetési kerettel rendelkezik, amelyek felett kötelezettségvállalási, teljesítésigazolási joggal és felelősséggel bír. Az önállóan gazdálkodó Oktatási Szolgáltató Intézmény látja el szellemi és fizikai támogató tevékenységét, különösen pénzügyi-gazdasági feladatait.

7





Ellátott szakfeladatok jegyzéke: Megnevezése Óvodai intézményi közétkeztetés Munkahelyi étkeztetés Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása Óvodai nevelés,ellátás sajátos nevelési igényű gyerekek óvodai nevelése, ellátása(beszédfogyaték) Nem lakóingatlan bérbeadása , üzemeltetése Alaptevékenységének szakágazati besorolása: Óvodai nevelés Alapvető szakfeladata: óvodai nevelés, ellátás

Száma 562912 562917 851000 851011 851012 851012 851020 851011

Foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyok megjelölése: Közalkalmazottakat határozott, illetve határozatlan idejű kinevezéssel, vagy megbízási szerződéssel foglalkoztathat. A közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó speciális foglalkoztatási szabályok a Kjt.-ben, azaz a 1992. évi XXXIII. törvényben találhatók. A Kjt.-ben nem szabályozott életviszonyokra elsődleges jogszabályként a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I törvény (Mt.) és az 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről vonatkozik. A kiegészítő normákat a köznevelési ágazati törvények adják / 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről (Nkt.), a LXXIX. törvény a közoktatásról (Kt.)/. Jogi személyiségű szervezeti egysége adatai: Nincs jogi személyiségű szervezeti egysége. Az intézmény típusa: óvoda Nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatai: Sajátos nevelési igényű gyermekek (beszédfogyatékosok) integrált nevelése. Tagintézményei:

* 1214 Budapest, Völgy u. 8. tagóvoda * Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata AprajafalvaGyermeksziget Óvoda Gyermeksziget Tagóvodája (1211 Budapest, Kossuth L. u. 140)

Telephelye: Feladatellátást szolgáló vagyon: Szakmai feladatai ellátáshoz rendelkezik a vagyonleltára szerint nyilvántartott ingó vagyonnal, és a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tulajdonát képező, Bp. XXI. Béke tér 13. sz. alatti 201837/8. hrsz.-on, a Bp. XXI. Völgy u. 8. sz. alatti 201837/7. hrsz.-on és a Bp. Kossuth L. u. 140sz. alatti 201736/12 hrsz.-on nyilvántartott, 1/1 tulajdoni arányú, és a költségvetési szerv használatába adott ingatlan vagyonnal. 8





Felvehető maximális gyermeklétszám: Béke tér 13.: 84 fő Völgy u. 8.: 23 fő Kossuth L. u.: 150 Fő A költségvetési szerv OM azonosítója: 034758 Az óvoda a közoktatási törvényben foglaltak alapján önálló jogi személy. Az intézmény vezetője a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. tv. és az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint gyakorolja a munkáltatói jogokat. Az óvoda hosszú és körbélyegzőjének hivatalos szövege: Hosszú bélyegző: Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata, Aprajafalva-Gyermeksziget Óvoda, 1214 Budapest, Béke tér 13. Körbélyegző: Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata, Aprajafalva-Gyermeksziget Óvoda, 1214 Budapest, Béke tér 13. A bélyegzők használatára jogosultak: óvodavezető, általános helyettes, óvodatitkár. A bélyegzők a lemezszekrényben kerülnek elhelyezésre, elvesztés esetén jogszabály szerint kell intézkedni.

1.4. Az intézményi feladatellátást szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság, a gazdálkodással összefüggő jogosítvány A fenntartó köteles gondoskodni az alapfeladatok ellátásához szükséges pénzeszközökről. A fenntartási és működési költségeket a fenntartó költségvetésben irányozza elő az adott évre. Feladatellátást szolgáló vagyon: Szakmai feladatai ellátáshoz rendelkezik a vagyonleltára szerint nyilvántartott ingó vagyonnal, és a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata tulajdonát képező, 1214 Bp., Béke tér 8. sz. alatti 209568 és a 1213 Bp., Völgy u. 8. sz. alatti 202788/11. hrsz.-on és a Bp. Kossuth L. u. 140sz. alatti 201736/12 hrsz.-on nyilvántartott, 1/1 tulajdoni arányú, és az intézmény használatába adott ingatlan vagyonnal. Az óvodavezető az óvoda vagyonának kezelését, leltározását az Gazdasági Szolgáltató Intézménnyel (továbbiakban GSZI) közösen végzi. Gazdálkodási szempontból az intézmény részben önállóan gazdálkodó költségvetési szerv. Gazdálkodásával az Gazdasági Szolgáltató Intézményhez, mint önállóan gazdálkodó költségvetési szervhez kapcsolódik, az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontjából részjogkörű költségvetési szerv. Gazdálkodási szerv száma: 521019

Kifizetőhely száma:000010

Az óvoda, mint részben önálló intézmény adókötelezettségnek az GSZI - n keresztül tesz eleget. Az GSZI intézményi gazdálkodási száma: 1178409-16919622-00000000 9





Az GSZI, mint önállóan gazdálkodó intézmény az ÁFA alanya, az óvoda, mint részben önálló intézmény nem ÁFA alany. Az intézmény részben önállóan gazdálkodó szervezet, nincs gazdálkodási szerve, ezért az GSZI együttműködési megállapodás alapján látja el a gazdasági és műszaki feladatokat Az együttműködési megállapodás időpontja: 2000. nov. 29. A vagyon feletti rendelkezés joga: A vagyon feletti rendelkezés jogát a Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzata Képviselő – testülete mindenkori vagyonrendeletében és határozataiban leírtak szerint gyakorolja. A rendelkezésre álló vagyontárgyakat nevelő-oktató munkájához szabadon használhatja. Alaptevékenységét nem akadályozva az épület helyiségeit egy naptári évnél nem hosszabb időtartamra bérbe adhatja. A rendelkezésre álló vagyont nem idegenítheti el és nem használhatja fel biztosítékként. 1.5. Az intézmény kiadásait és bevételeit befolyásoló feltételek és követelményrendszer, a feladatellátás folyamata, kapcsolatrendszere, a kötelezettségvállalások célszerűségét megalapozó eljárások. Az GSZI költségvetése tartalmazza a részben önálló intézmények költségvetési adatait. Így az óvodák esetében az elemi költségvetés magában foglalja a kiadások terén a személyi juttatások, járulékok, dologi kiadások, felújítások, egyéb felhalmozások, a bevételek terén az AT bevétel, az AT összefüggő egyéb bevétel, az intézmény egyéb sajátos bevétel, az ÁFA, a továbbszámlázott bevétel, önkormányzati támogatás összegeit. A kiadások fedezetét a saját bevételek mellett a kerületi költségvetési rendeletben elfogadott költségvetési támogatás biztosítja. A költségvetés tervezése az önkormányzat által közölt előirányzattal és feltételekkel történik. A költségvetés tervezésével és végrehajtásával kapcsolatos előírások és feltételek: A személyi juttatások és járulékainak tervezése a költségvetésben engedélyezett létszámnak és illetményekkel lehetséges. A dologi kiadások tervezése az önkormányzati koncepció alapján megadott előirányzatok összegének kiadási sorokra való részletezésére az intézményvezetők tesznek javaslatot az GSZI által megadott határidőre A bevételi előirányzatok az Oktatási Ágazattal egyeztetve az GSZI végzi az intézmények költségvetési évre vonatkozó szerződéseinek figyelembevételével történik. Felújítási előirányzatokról az GSZI műszak igény felmérése alapján az Önkormányzat Képviselő testülete dönt.

10





1.6. Vezető kinevezési rendje A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben foglaltak szerint nyilvános pályázat útján a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Képviselő-testülete bízza meg határozott időre. A pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával kapcsolatos feladatokat a jegyző köteles elvégezni. A megbízással kapcsolatban, döntés előtt ki kell kérni az intézmény alkalmazotti közösségének, szülői szervezetének a véleményét. A megbízás 5 évre, illetve nevelési évre szólhat. Az intézmény vezetőjének jogosítványai, amelyek körében az intézmény képviselőjeként eljárhat: kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés és utalványozás szabályzata és az együttműködési megállapodás tartalmazza. 1.7. Az elektronikus és az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012, (VIII.28) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény vezetője alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, az alkalmazott pedagógusokra vonatkozó adatbejelentések, a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, az október 1-jei pedagógus és tanulói lista. Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében, továbbá az intézmény informatikai hálózatában egy külön e célra létrehozott mappában tároljuk. A mappához való hozzáférés jogát az informatikai rendszerben korlátozni kell, ahhoz kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az óvodatitkár és az óvoda-vezető helyettes) férhetnek hozzá. /20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet 4§ (1)r.,s./

11





1.8. Az iratkezelés szervezeti rendje Az intézmény által kibocsátott dokumentumoknak, hivatalos leveleknek, kibocsátott iratoknak és szabályzatoknak aláírására az intézmény vezetője egy személyben jogosult. Az intézmény cégszerű aláírása az intézményvezető vagy akadályoztatása esetén a helyettese aláírásával és az intézmény pecsétjével érvényes.

1.9. Az intézmény megszüntetése Az intézményt a jogszabály által nevesített esetekben az alapító/fenntartó jogosult megszüntetni. A megszüntetésről az alapító/fenntartó határozattal dönt.

12





2. Nevelési-oktatási intézményre vonatkozó szabályok 2.1. Az intézmény szerkezete, szervezeti és működési egységeinek felépítése, feladat és hatáskörei, a nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása

Szervezeti felépítés

Óvodavezető

Tagóvoda vezető

Óvodavezetőhelyettes

Közalkalmazotti Tanács

Nevelőtestület

Óvodatitkár Kertész

Szakmai Munkaközösség

Szülői Szervezet

Pedagógiai munkát segítők:

-csoport dajka Logopédus -konyhás dajka

Óvoda-pszichológus

Az óvoda szakmai tekintetben önálló. Szervezetével és működésével kapcsolatos minden olyan ügyben dönt, amelyet a jogszabály nem utal más hatáskörbe. A működéssel kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában, ellenőrzésében részt vesznek a pedagógusok, a szülők, illetve a képviselők - a jogszabályban meghatározottak szerint. /tv. 39 § (1) – (2)/ 13





Az intézmény vezetője a 2011. évi CXC. törvény 69.§ (1) és (2) bekezdése értelmében az intézmény egyszemélyi felelőse, képviselője. Az intézmény vezetője, mint köznevelési intézmény vezető jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként a helyettesére átruházhatja. Az intézményi bélyegzők használatára a következők jogosultak: az óvodavezető és helyettese minden ügyben, az óvodatitkár a munkaköri leírásában szereplő ügyekben. Vezetői munkáját egyéni felelősséggel, helyettes és megbízottak közreműködésével végzi.

Felelős az intézmény szakszerű és törvényes működésért, a pedagógiai munkáért, az ésszerű és takarékos gazdálkodásért, gyakorolja a munkáltatói jogokat és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály vagy a közalkalmazotti szabályzat nem utal más hatáskörbe. A munkavállalók foglalkoztatására, élet és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézményvezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek-, és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló és gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. Hatáskörébe tartozik a rendelkezésére álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása. Közalkalmazottakat határozott, illetve határozatlan időre szóló kinevezéssel foglalkoztathat. A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban és a munkaköri leírásban leírtak szerint történik. A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettsége nem áll fenn, nem adhat felvilágosítást azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titkoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené.

14





Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők: a gyermekek adatai, fejlődésük, családi körülményeik, a dolgozók adatai, családi körülményei, munkahelyi előmenetele. Ezen adatok csak a 2011. évi CXC. törvény 41.§ - 44.§ értelmében meghatározott módon és szerveknek továbbíthatók. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az illetékes felettesétől engedélyt nem kap. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek részére A tömegtájékoztató eszközök munkatársainak tevékenységét az intézmény dolgozói az alábbi szabályok betartása mellett kell elősegíteniük: (A televízió, a rádió és az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül.) - az intézményt érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve nyilatkozatadásra, az intézményvezető vagy engedélye alapján megbízott személy jogosult. A nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó rendelkezésekre, valamint az intézmény jó hírnevére és érdekeire. Az intézmény vezetőjének feladatkörébe tartozik különösen: a nevelőtestület vezetése, a pedagógiai, szakmai munka irányítása, ellenőrzése, értékelése, a minőségirányítási program működtetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése, a szülők közösségével, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel való együttműködés, a nemzeti és óvodai ünnepek méltó megszervezése, a gyermekvédelmi munka, a gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenység irányítása, a hatáskörébe tartozó munkáltatói és fegyelmi jogkör gyakorlása a törvényekben rögzített jogok, a demokrácia elvének és követelményeinek megfelelően, a humánpolitikai feladatok ellátásával a dolgozók számára a munkaügyi, személyi, szociális, munka-egészségügyi feltételek meglétének biztosítása, a tanügy-igazgatási feladatok ellátása az adatszolgáltatási fegyelem betartásával, közvetett és közvetlen kapcsolat tartása a családokkal, nevelési - szociális segítség nyújtása, kapcsolattartás a felettes szervekkel, a Közalkalmazotti Tanács informálása, koordináló tevékenység a Polgármesteri Hivatallal, a gazdálkodást segítő intézménnyel (GSZI), Nevelési Tanácsadóval, szakmai szervezetekkel, szakszervezetekkel, a Humán Szolgáltatások Igazgatóságával a Közalkalmazotti Szabályzatban és a Szervezeti és Működési Szabályzatban megfogalmazott, a vezetésre vonatkozó pontok maradéktalan ellátása,

15





felelős az óvoda gazdálkodási rendjéért, a munkavégzéshez szükséges technikai feltételek lehetséges biztosításáért, ésszerű felhasználásáért, a munkavédelmitűzvédelmi feladatok ellátásáért, betartásáért. Az intézményvezető közvetlen munkatársai: vezető helyettes, tagóvoda vezető munkaközösség-vezető, óvodatitkár. Munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. Az intézményben vezetői tanács működik, amely kéthavonta ül össze. Tagjai az óvodavezető, az általános helyettes, tagóvoda vezető, munkaközösség vezető, valamint a közalkalmazotti tanács tagjai. Az intézményben közalkalmazotti tanács működik, tagjait a közösség választja meg, részükre a törvény által meghatározott órakedvezmény jár. Az általános helyettes a bázisóvodában dolgozik. Óraszám kedvezménnyel, pótlékkal látja el munkaköri feladatait. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben és a közoktatásról szóló 2013. évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényben foglaltak szerint nyilvános pályázat útján az óvodavezető bízza meg, határozott időre. Általános helyettes az lehet, akinek felsőfokú szakképesítése, határozatlan idejű kinevezése, valamint legalább ötéves eredményes szakmai gyakorlata van. A munkáltatói és fegyelmi jogkört az óvodavezető gyakorolja. Képviseleti és aláírási joga a vezető távollétében az általános helyettesnek van. Súlyos mulasztás esetén a fenti munkakörből, a vezető azonnal felmentheti, a megbízatás alól az általános vezető helyettest. Tagóvoda vezető: a tagóvodában dolgozik (Gyermeksziget Tagóvoda Kossuth 140) . Óraszám kedvezménnyel, pótlékkal látja el munkaköri feladatait. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben és a 2013. évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról szóló törvényben foglaltak szerint az óvodavezető bízza meg, határozott időre. Tag óvodavezető az lehet, akinek felsőfokú szakképesítése, határozatlan idejű kinevezése, valamint legalább ötéves eredményes szakmai gyakorlata van. A munkáltatói és fegyelmi jogkört az óvodavezető gyakorolja. Önálló képviseleti, intézkedési és aláírási jogköre nincs. Pedagógiai szervezési egyéb feladatai előtt az intézmény vezetővel annak távolléte esetén az általános helyettessel egyeztetni köteles! Súlyos mulasztás esetén a fenti munkakörből, a vezető azonnal felmentheti, a megbízatás alól a tagóvoda vezetőt. A nevelőtestület az intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. Tagjai az óvoda valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja.

16





A nevelőtestület feladatai, jogai: Tagjaiból meghatározott időre bizottságot hozhat létre a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére, vagy eldöntésére, ill. egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre. Nevelési kérdésekben, az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként véleményezői és javaslattevői jogkörrel rendelkezik. Minden tagja javaslatot tehet az óvodai élettel kapcsolatos minden kérdésben. Ha a javaslat elbírálása nem tartozik a nevelőtestület hatáskörébe, akkor a döntésről az óvodavezető 30 napon belül köteles választ adni. A nevelőtestület tagjai kérhetik a választ írásban. Döntési jogkörébe tartozik a Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirend, az Pedagógiai Program és azok mellékletei módosításának elfogadása, az éves munkaterv és az intézmény munkáját átfogó elemzések és értékelések elkészítése, elfogadása, a nevelőtestület képviseletében eljáró személy kiválasztása, a gyermekek iskolára való alkalmasságának megállapítása a vezetővel együtt, az intézmény alapdokumentumainak megtagadása esetén a bírósághoz történő kereset benyújtása. A nevelőtestület az intézményi minőségirányítási-ellenőrző, értékelő tervében a következő rendelkezéseiről hoz döntést: az intézményben vezetői feladatokat ellátók és a pedagógus munkakörben foglalkoztatottak teljesítményértékelésének szempontjai, valamint az értékelés rendje, a teljes körű intézményi önértékelés periódusa, módszerei.

A nevelőtestület átruházhatja a szakmai munkaközösségre következő jogköreit Döntési jogkörét: A nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elkészítése A nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása

Jogszabályban meghatározott más ügyek Véleménynyilvánítási jogkörét Az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során. Az általános vezető helyettes, tagóvoda vezető helyettes megbízása, ill. a megbízás visszavonása előtt. Az intézmény beruházási és fejlesztési tervének megállapításában. Más, a fentiekben nem szereplő, de jogszabályban meghatározott esetekben. Javaslattételi jogkörét A működéssel kapcsolatos valamennyi kérdésben Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából járt el. Jogkörét nem ruházhatja át a Pedagógiai Program, Szervezeti és működési szabályzat, a Házirend elfogadása esetében. 17





Az óvoda munkatervében meghatározott időben és programmal nevelőtestületi értekezletet kell tartani. A tanévnyitó értekezleten történik a döntés a nevelés, tanítás feladatairól, a pedagógiai programról, a tanév rendjéről, a nevelőtestület jogkörébe tartozó feladatok átruházásáról, a bemutató foglalkozások rendjéről, a nevelés nélküli munkanapok időpontjairól. A nevelőtestület üléseit az óvodavezető, ill. megbízottja vezeti. A tervezett értekezlet a testület tagjainak javaslatával, évente legalább négy alkalommal tervezhető.

Alkalmai Nevelési évnyitó Október/november és február/március Nevelési évzáró

Résztvevők köre óvodapedagógusok óvodapedagógusok minden dolgozó

Munkatervben meghatározott témák szerint a fenti értekezleteken a pedagógusok kötelezően vesznek részt, meghívottak lehetnek esetenként a technikai dolgozók. Az értekezletek időpontjait úgy jelöljük ki, hogy az óvoda működése minél zökkenő-mentesebb legyen. Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívható, ha a nevelőtestület 51 %, vagy az óvodában működő valamely választott testület, valamint az óvodavezető szükségesnek látja. Az értekezleteken döntések esetén jegyzőkönyv, egyéb esetekben emlékeztető feljegyzés készül az elhangzottakról. A nevelőtestület döntései és határozatai az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. Belső kommunikáció szabályzata A szabályzat célja: Az intézményen belül történő információ rendszerességének, megfelelősségének, a dolgozók egymáshoz való viszonyának meghatározása. A szabályzat érintettjei: teljes alkalmazotti közösség. Felelős: intézményvezető Eljárásrend: • A belső kötelező tájékoztatás a táblázatban meghatározottak szerint történik. • Egy-egy terület-felelőse előzetesen tájékoztatja a vezetőt a tervezett tájékoztatás témájáról, a tájékoztatás formájáról, időpontjáról. • Egyeztetést követően önállóan intézkedik a tájékoztatás elvégzéséről. • Az információ áramlása érdekében szükség esetén rendkívüli értekezlet, illetve megbeszélés hívható össze a vezető egyetértésével. • Az ismeretek tudomásul vételéről dokumentáció készül. • A tájékoztatás dokumentációja archiválásra kerül.

18





A tevékenység lépései Keret

Résztvevő

Felelős

Tanévnyitó értekezlet Tanévzáró értekezlet Nevelési értekezlet Rendkívüli értekezlet

teljes alkalmazotti kör teljes alkalmazotti kör pedagógusok pedagógusok

vezető vezető vezető vezető

Pedagógiai megbeszélés Munkatársi megbeszélés Szakmai munkaközösség ért. Bemutató

pedagógusok pedagógiai munkát segítők

Hospitálás

pedagógusok *

Megbízottak tájékoztatása

pedagógusok illetve teljes alkalmazotti közösség

Egyéb azonnali intézkedést, illetve információt igénylő intézkedések

az adott információt érintő kör

szakmai tagjai szakmai tagjai

Dokumentáció

vezető

Határidő, Gyakoriság évente 1 x évente lx évente 2x adott feladat határideje hetente lx

vezető helyettes

havonta lx

emlékeztető

munkaközösségi munkaterv szerint munkaközösségi munkaterv szerint

emlékeztető

vezető

éves munkaterv illetve vezetői ellenőrzés szerint

munka, tűz és katasztrófavédelmi, gyermekvédelmi megbízottak vezető

Eves munkaterv szerint

emlékeztető vezetői ellenőrzési jegyzőkönyv emlékeztetők, jegyzőkönyvek, nyilvántartások

munkaközösség

munkaközösség vezető

munkaközösség

munkaközösség vezető

az információt adó illetve kérő által meghatározott időpont

jegyzőkönyv jegyzőkönyv jegyzőkönyv jegyzőkönyv emlékeztető

emlékeztető

információt adó dokumentum

aláírása illetve

szükség szerint emlékeztető

A feladatok ellátásával megbízott beszámolására vonatkozó rendelkezések Óvodapedagógusok feladata és jogköre: A gyermekek nevelését minden csoportban 2 óvodapedagógus végzi, akik büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személyek. Munkaköri kötelességüket a köznevelési törvényben valamint a közalkalmazotti törvény határozza meg. Feladataikat a munkaköri leírás tartalmazza. Pedagógiai munkájuk végzésére irányadó, meghatározó az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja alapján készült intézményi helyi nevelési program, a minőségirányítási program, illetve az alapdokumentumok mentén az óvoda éves munkatervében megfogalmazott célok, feladatok. A pedagógus a 277/1997. (XII. 22.) kormányrendelet értelmében vesz részt továbbképzésen. A csoportnapló (a csoport adatai, heti és napirendje, a csoporttal kapcsolatos szervezési feladatok, az egész gyermekközösséget érintő események), a felvételi, mulasztási napló naprakész vezetése, illetve az egyes gyermekről a fejlődési naplóba történő bejegyzések valamennyi pedagógus munkaköri kötelessége.

19





Pedagógiai tevékenységekkel kapcsolatos kötelező adminisztrációs munkák minden óvónő számára: A csoportnapló vezetése a csoport adatairól, heti- és napirendjéről, csoporttal kapcsolatos szervezési feladatokról, az egész gyermekközösséget érintő rendkívüli eseményekről. Heti, negyedéves, féléves nevelési, tanulási tervek, illetve tevékenységi tervek készítése. A gyermekek egyéni megfigyeléseinek rögzítése a fejlődési naplóba történik. Felvételi és mulasztási napló naprakész vezetése, melyben csak kék színű tollal lehet az adatokat vezetni, minden adatot szükséges kitölteni. A lakcímváltozásokat a bejelentés napjával dátumozni szükséges, javítani csak áthúzással és aláírással lehetséges. A gyermek fejlődési naplójának vezetése, amely az alábbiakat tartalmazza: egyéni fejlődést megfigyelő lap, fontos tudnivalók a gyermekről, egyéni képességet és a személyiségfejlesztést célzó feladatok szülőkkel való megbeszélések témája, megállapodások, segítségnyújtás módja, szűrővizsgálatok eredménye, a veszélyeztetett gyermekekről nyilvántartó lap, a gyermekek rajzából egy-egy, a fejlődés ütemét mutató rajz, dátummal ellátva. Rögzíteni kell a gyermek fejlődését szolgáló intézkedéseket, megállapításokat, javaslatokat. A szülő kérésére az óvoda tájékoztatót készít a gyermek óvodai fejlődéséről, és javaslatot tesz a gyermek további fejlődéséhez szükséges intézkedésekre (a továbbiakban: fejlesztési javaslat). A fejlesztési javaslat elkészítését a szülő az iskolába lépést megelőző három, illetve az iskola megkezdését követő hat hónapon belül kérheti. A fejlesztési javaslatot az óvoda átadja a szülő részére. Az óvodapedagógus az óvodás gyermekek fejlődését folyamatosan nyomon követi, indokolt esetben kezdeményezi a szülőnél a szakszolgálat igénybevételét. Az óvodapedagógus évente 2 alkalommal köteles tájékoztatni a szülőt gyermeke fejlődéséről. A gyermekek értékelése az iskolakezdés szempontjából A gyermekek folyamatos megfigyelését, segítését az óvónők végzik, melynek eredményét személyes beszélgetésen ismerhetik meg a szülők. Az iskolaérettség elérését ezek eredménye alapján az óvodavezető és a nevelőtestület határozatban állapítja meg, illetve kéri a szakszolgálat segítségét. Minden év decemberében a Nevelési Tanácsadó szakembereihez, januárjában a Tanulási Képességet vizsgáló Bizottsághoz irányítjuk a rászoruló gyermekeket Az óvodatitkár megfelelő képesítéssel rendelkező személy lehet. Beszámolási kötelezettsége és felelőssége kiterjed munkaköri leírása szerinti feladatokra, az óvodavezető közvetlen munkatársai. Gyermekvédelmi megbízott feladatot csak óvodapedagógus láthat el. Az óvoda vezetője gondoskodik a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről, a 20





gyermekvédelmi felelős személyéről a szülőket tájékoztatja. A gyermekvédelmi felelősök feladatai kiegészülnek, ezt a munkaköri leírás tartalmazza. A tűzvédelmi-, valamint munkavédelmi megbízott feladatokat az óvoda bármely dolgozója elláthatja. Ez óraszám kedvezmény nélküli, pótlék ellenében végzett tevékenység. A feladatokat munkaköri leírás tartalmazza. A gyermekvédelmi-, a tűzvédelmi-, munkavédelmi megbízottak mindkét telephelyen különkülön tevékenykednek. Mindkét intézményen belül további munkamegosztás működhet, ezt az éves munkatervben kell meghatározni (programok szervezése, leltározás, dekorációfelelős stb.). A vezetésben és a különféle megbízatásban résztvevőkkel kapcsolatos elvárások: Munkaköri megbízatásukban meghatározott feladataikat önállóan oldják meg, felelősségvállalás jellemezze munkájukat. A döntések előkészítésében, azok végrehajtásában példamutatóak legyenek, korrekt, etikus közösségformáló magatartást tanúsítsanak. A közös döntésekkel szembeni viselkedéstől és tevékenységtől tartózkodjanak. A közös döntések valamennyi dolgozó számára betartandóak. Reszort feladatok végzésének elvei Az egyenletes terhelés érvényesítése érdekében történik a feladatmegosztás, mely önkéntes feladatvállaláson alapul. A feladat végzéséért órakedvezmény, pótlék nem jár, értékelése a jutalmazásnál történik. Reszort feladatok: Leltárfelelős Raktárfelelős Szertárfelelős Könyvtárfelelős

Elláthatják óvodapedagógus, technikai dolgozó technikai dolgozó óvodapedagógus óvodapedagógus

Célfeladat munkaidőn túl önként végezhető tevékenység, illetve kötelezhető, ez esetben megállapodás szerinti díjazás illeti meg a dolgozót, vagy annak megfelelő szabadidő. A pedagógusok számára a kötelező óraszámon felüli, a nevelő-oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja, a helyettes, a munkaközösség-vezető javaslata meghallgatása után. Szakmai munkaközösség Az óvodában legalább öt pedagógus kezdeményezése esetén szakmai munkaközösség(ek) hozható(k) létre. A szakmai munkaközösségek intézményi száma nem haladhatja meg a tízet, és minden munkaközösségben a tagok száma legalább öt fő. /A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC tv. 71.§. (1)/ 21





A munkaközösség(ek) határozott időre munkaközösség vezetőt választ(anak), dönt(enek) működési rendjéről, éves programjáról, a továbbképzés programjáról, pályázatokon való részvételükről. Szakmai munkaközösség(ek) hozható(k) létre a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok, a szabadidő hasznos eltöltésével összefüggő feladatok, a sajátos nevelési igényű és a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek/tanulók integrációját szolgáló feladatok segítéséhez is, tehetséggondozáshoz, a tanév kiemelt pedagógiai feladatainak megfelelően. /A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC tr.71.§. (2)/ A munkaközösség(ek) szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad(nak) a nevelésioktatási intézményben folyó nevelő és oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösség vezetője és tagjai szakmai előadókat hívnak meg az intézménybe, intézményi bemutatókat szerveznek. /A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC tr.71. §. (2)/ A szakmai munkaközösség(ek) tagja és vezetője a belső értékelésben és ellenőrzésben akkor is részt vehet, ha nem szerepel az Országos szakértői névjegyzékben. A szakmai munkaközösség(ek) éves terv szerint részt vesz(nek) az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében. Javaslatot tesz(nek) kiegészítő programokra, taneszközökre, módszerekre. A szakmai munkaközösség feladata közé tartozik még, a házi bemutatók szervezése, a munkaközösség témájában a tervező, elemző, értékelő tevékenységben való részvétel, kutatások, kísérletek segítése, megvalósítása, értékelése, a munkaközösségi tagok önképzése. Tevékenységi területén minden olyan szakmai kérdést véleményez(nek), amelyben a nevelőtestületnek véleményezési joga van. A munkaközösség(ek) vezetője(i) munkatervvel és beszámolási kötelezettséggel tartozik az óvoda vezetőjének, munkaterve része az óvodai munkatervnek. A munkaközösség vezető(k) kijelölése a munkaközösségi tagok szavazatai alapján történik, az adott nevelési év feladatainak megfelelően. A munkaközösség szakmai, módszertani kérdésekben segítséget ad az intézményben folyó nevelő-oktató munka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösség(ek) vezetése pótlékkal járó feladat. Feladatait a munkaköri leírása tartalmazza. A munkaközösség-vezető kiválasztásának elvei: felsőfokú végzettség, legalább 5 éves eredményes szakmai gyakorlat, a munkaközösség által választott témában szakmai felkészültsége, gyakorlati munkája alapján legjobban megfelelő óvodapedagógus, aki szakmai hozzáértéssel, átlátó-, szervezőképességgel, vitavezetéssel és meggyőzőképességgel, fejlett önkritikai és segítő szándékú ellenőrző, értékelő és feladatmeghatározó képességgel rendelkezik.

22





Munkaközösségek működésének szabályzata

A szabályzat célja: Annak biztosítása, hogy a szakmai munkaközösség tervezési, értékelési, mérési tevékenysége hatékonyan, az intézmény céljainak megfelelően működjön. A szabályzat érintettjei: szakmai munkaközösség vezető, tagok. Felelős: vezető. Eljárási rend: • A szakmai munkaközösség éves munkaterv szerint működnek. • A munkaközösség vezető koordinálja, motiválja a tagok együttműködését, jó közösséget, egymást segítő, inspiráló szakmai közeget teremt. •

Foglalkozásokat látogat, elemzi, értékeli a szakmai munkát, segítséget nyújt, figyelemmel kíséri a pályakezdőket és azokat, akiknek valamely területen nehézségei adódnak.

•

A tevékenység lépései: • A munkaközösség éves munkaterve a tagok javaslata alapján készül havonkénti téma, módszer lebontásban, felelősök megjelölésével. Határidői: évente szept. 15. Felelőse: munkaközösség vezető. • Az éves programban megjelölt feladatok megvalósítása folyamatosan történik, a foglalkozásokon ezen kívül még feldolgozásra kerü1 szakirodalom, saját, vagy mások által a gyakorlatban kipróbált és bevált ötlet, módszer a minél korszerűbb és hatékonyabb munkavégzés érdekében. • A munkaközösség éves értékelést készít a fenntartó által kért tartalommal és formában.

Panaszkezelés szabályzata, eljárás rendje A szabályzat célja: A szülők, alkalmazottak körében a munkavégzés során keletkező problémák, viták megfelelő szinten és a legkorábbi időpontban történő feloldásának, megoldásának meghatározása. A szabályzat érintettjei: alkalmazottak, vezető. Felelős: . Eljárásrend: •

A panaszt, a vélt vagy valós problémát elsősorban és legelőször az „okozóval" kell tisztázni. Ha ez nem vezet eredményre, akkor lehet továbblépni a panaszkezelés szabályzata szerint.

•

Ha a panasz nem a megfelelő szintre érkezik, akkor „vissza kell utalni" a megfelelőre, és erről a panaszost értesíteni kell.

•

A panaszt legalább a III. szinttől kezdődően írásba kell foglalni.

•

Amennyiben a probléma feloldásához türelmi időre van szükség, az érintettek meghatározott 23





időtartam után (pl. 1 hónap) közösen értékelik a helyzet változását. •

A panaszkezelés rendjét az érintettekkel meg kell ismertetni.

•

A panaszok írásos anyagait a „Panaszok" dossziéban kell gyűjteni.

•

A mfcs. vezető ellenőrzi a panaszkezelés folyamatát, indokolt esetben összegzi a tapasztalatokat, és beszámolót készít az éves értékeléshez.

•

A folyamatszabályozás korrekciójára szükség esetén javaslatot készít.

A tevékenység lépései: I. szint: A panaszos szülő a csoportvezető óvónőhöz fordul problémájával •

A csoportos óvónő tisztázza a panasz jogosságát, és az érintettekkel közösen megpróbál megoldást találni a jogos panaszra.

•

Ha ez eredményes, akkor a probléma megnyugtatóan zárul. A csoportos óvónő tájékoztatja a vezetőt. Határidő: 3 munkanap. Felelős: csoportos óvónő.

II. szint: A szülő (vagy a csoportos óvónő) továbbítja a panaszt az óvodavezetőhöz. •

Az óvodavezető egyeztet a panaszossal és az érintettekkel, közös megbeszéléssel megoldást keresnek a problémára. A megállapodásról emlékeztető készül.

t

Amennyiben szóban nem sikerül megnyugtatóan lezárni, a szülő írásban benyújthatja panaszát, melyre a vezető írásban válaszol. Az egyeztetésről jegyzőkönyv készül.

•

Ha az egyeztetés eredményes a probléma megnyugtatóan lezárul. Határidő: 10 munkanap. Felelős: vezető

III. szint: A szülő bejelenti, vagy a vezető továbbítja a panaszt a fenntartó felé. •

A vezető a fenntartó bevonásával megvizsgálja a panaszt, közösen megoldási javaslatot tesznek a probléma kezelésére.

•

A fenntartó egyeztet a panaszossal, a megállapodást írásban rögzítik. Ha eredményes, a probléma megnyugtatóan lezárul. Határidő: 15 munkanap. Felelős: fenntartó

IV. szint: A szülő bejelenti a panaszt az oktatási ombudsman felé. •

Az ügy végig vitele után, még a bírósági lehetőség van hátra.

•

Az eljárásokat jogszabályi előírások határozzák meg.

I. szint: A panaszos pedagógusok közvetlenül a vezetőhöz, a technikai dolgozók a vezető helyetteshez fordulhatnak problémájukkal. •

A vezető ül. a helyettes megvizsgálják a panasz jogosságát. Amennyiben jogos továbbítja az érintettek felé.

•

A vezető-helyettes, amennyiben nem sikerül egyeztetni az érintettekkel továbbítja a panaszt a vezető felé. 24



•



A vezető illetve a helyettes egyeztet az érintettekkel és a panaszossal. Amennyiben ez eredményes, a probléma megnyugtatóan lezárul. Határidő: 10 munkanap. Felelős: óvodavezető ül. vezető-helyettes.

II. szint: A panaszos bejelenti, vagy a vezető továbbítja a panaszt a fenntartó felé •

A vezető a fenntartó bevonásával megvizsgálja a panaszt, közösen megoldási javaslatot tesznek a probléma kezelésére

•

Fenntartói egyeztetés a panaszossal, a megállapodást írásban rögzítik. Ha ez eredményes, a probléma megnyugtatóan lezárul. Határidő: 15 munkanap. Felelős: fenntartó.

III. szint: A panaszos bejelenti panaszát az oktatási ombudsman felé, vagy bírósági keresettel él. •

Az eljárásokat jogszabályi előírások határozzák meg.

2.2. A működés, a vezetők, az alkalmazottak és a gyermekek intézményben való benntartózkodásának rendje Általános szabályok A nevelési év szeptember 1.-től a következő év augusztus 31.-ig tart. A nevelés nélküli munkanapok száma egy nevelési évben az 5 napot nem haladhatja meg. E munkanapokon, a szülő kérésére, szükség esetén gondoskodni kell a gyermekek felügyeletéről, a gyermekkel óvodapedagógus foglalkozik. Az óvoda a fenntartó rendelkezése szerint tart zárva. A zárás ideje alatt a szülő kérése esetén a gyermeket az erre kijelölt másik óvodába kell elhelyezni. Az óvoda a nyári időszakban 5 hétig, a téli szünet (a két ünnep között), illetve az országosan elrendelt munkaszüneti napokon, pihenő- és ünnepnapokon zárva tart. Az óvoda a nyári zárva tartásáról legkésőbb, február 15-ig, téli zárva tartásáról legkésőbb december 1-ig, a nevelés nélküli munkanapokról legalább 7 nappal a zárva tartást megelőzően a szülőket tájékoztatni kell, ennek módját a házirend szabályozza. A közegészségügyi okokból történő karbantartási munkálatokat lehetőség szerint a nyári hónapokban kell elvégeztetni. Kivételes esetekben az év közben történő munkák elvégeztetésénél maradéktalanul eleget kell tenni a munkavédelmi- és balesetvédelmi előírásoknak. Az óvodai munkaterv határozza meg az óvodai nevelési év rendjét. A nevelési év rendjében kell meghatározni a nevelés nélküli munkanapok időpontját, felhasználását, a szünetek időtartamát, a nemzeti-, az óvodai ünnepek, megemlékezések időpontját, a nevelőtestületi értekezletek időpontját. A munkaterv tartalmazza továbbá az óvoda egészére vonatkozó nevelési/tanítási, fejlesztési célkitűzéseket. Az óvodai munka tervezéséért az óvodavezető a felelős. A munkaterv elkészítésében közreműködnek az óvodapedagógusok, a munkaközösség tagjai. 25





A munkatervhez ki kell kérni az óvodai szülői szervezet véleményét. Elfogadás utáni végrehajtása az óvoda dolgozói számára kötelező. Munkaterv és beszámoló készítésének eljárás rendje

A szabályzat célja: Azoknak a lépéseknek a leírása, amelyek lehetővé teszik, hogy az éves munkaterv szerves része legyen az intézmény stratégiai tervezésének, és érvényesüljön benne a fenntartói elvárás alapján meghatározott intézményi minőségpolitika. A szabályzat érintettjei: vezető, vezető helyettes, munkaközösség vezető, , gyermekvédelmi megbízott. Felelős: vezető. Eljárásrend: • A munkaterv az éves értékelésre épül, és augusztus végéig kell elkészíteni. • A munkatervet a testület véleményezi, fogadja el . • A munkaterv az elfogadás napjától érvényes és nyilvánosságra kell hozni. • A munkatervet és az elfogadásról szóló jegyzőkönyvet meg kell küldeni a fenntartónak. • A munkaterv megváltoztatása év közben a testület egyetértésével lehetséges. • A változtatást a munkatervben, a nyilvános és az irattári példányon is át kell vezetni és a fenntartónak is meg kell küldeni. A tevékenység lépései: • A tanév értékelésekor meghatározott fejlesztési célokból, irányokból adódó aktuális tanévre lebontott célok/feladatok meghatározása. A munkaterv tervezet elkészítése a fenntartó által megadott tartalmi és formai elemek mentén, ezen kívül az intézmény határozza meg, hogy mit kíván tervezni, (pl. Időterv, eseménynaptár készítése a határidők, felelősök meghatározásával). Határidő: tanévnyitó értekezlet. Felelős: vezető • Ellenőrzési, értékelési, mérési terv készítése, annak meghatározása, hogy ki, mit, mikor, milyen módszerrel végzi az ellenőrzést. Határidő: tanévnyitó értekezlet. Felelős: vezető. • • • •

A munkaterv és az ellenőrzési, értékelési, mérési terv megismertetése a testülettel. A szakmai vita lehetőségének biztosítása, a tervek szükségszerinti módosítása, elfogadása. Határidő: tanév első napja. Felelős: vezető. A munkaterv véleményeztetése a Szülői Szervezettel, az elfogadott munkaterv nyilvánosságra hozása szülői értekezleten. Határidő: szeptember első hete. Felelős: vezető. Jegyzőkönyv készítése a munkaterv elfogadásáról. Határidő: szeptember 15. Felelős: titkár A dokumentációk megküldése a fenntartó felé. Határidő: szeptember 15. Felelős: vezető.

A munkaterv alapján készülnek a csoporttervek, amelyben rögzítésre kerül a csoportba tartozó gyermekek fejlesztését szolgáló pedagógiai és szervezést igénylő feladatok, módszerek, eszközök az egyedi/egyéni körülmények figyelembe vételével. Az elért eredmények tervezési ciklusonként értékelésre kerülnek. 26





Munkaidő-beosztás Az intézményben óvodapedagógusok foglalkoznak a gyermekekkel 6 - 18 óráig. Az óvodapedagógusok és dajkák heti váltásban dolgoznak. Minden dolgozónak kötelessége olyan időben az intézménybe beérni, hogy a munkaidő kezdetére készen álljon a munka megkezdésére. A dolgozók munkarendje változhat szorgalmi időben, nyári szabadságolás ideje alatt, befolyásolja azt a személyi állomány összetétele, hiányzások, egyéni kérések figyelembe vétele. Az óvoda teljes nyitva tartása alatt a három épület egyikében vezetőnek, illetve általános helyettesnek, tagóvoda vezetőnek kell tartózkodnia. A munkaidő - nyilvántartás vezetésének részletes szabályai A szabályzat célja: A hivatalos munkaidő Pontos betartása. Az óvodapedagógusok munkaidőkeretét a törvényben meghatározottak szerint az óvodavezető és az általános vezető helyettes számolja ki, illetve állapítja meg. Az időkeretek kiszámításánál figyelembe veszik a távollét (nevelésnélküli munkanapok 5 nap, szabadság, táppénz, továbbképzés) időkeret csökkentő tényezőit, valamint a munkaidő-kedvezménnyel kapcsolatos adatokat. A szabályzat érintettjei: vezető, vezető helyettes, munkaközösség vezető, gyermekvédelmi megbízott. Felelős: vezető. A tanítással lekötött munkaidő bejegyzésének alapja: a pedagógusok csoport beosztása, csoportnaplóba vezetett tervező munka, a kötelező órába beszámítható tevékenységek terve, az elrendelt többlet órák, a helyettesítési napló. Eljárásrend: A nyilvántartás vezetésének szervezési feladatait az intézményvezető látja el, ennek érdekében kijelöli a nyilvántartás kezeléséért, ellenőrzéséért felelős személyt. Meghatározza az adat- és információáramlás rendjét a nyilvántartás vezetésének szükségességéről és módjáról, valamint az információ-szolgáltatási kötelezettségről, nevelőtestületi értekezleten. Egyéb formában tájékoztatja az óvodapedagógusokat, kijelöli a nyilvántartás tartási helyét, mely szerint a nyilvántartásokat a kijelölt helyen kell tartani. A nyilvántartás vezetésének szervezési feladatait az intézményvezető utasítása szerint a helyettes látja el. Ennek keretében módosítja, kiegészíti a munkaköri leírást, kijelöli a nyilvántartás vezetéséért, ellenőrzéséért, egyeztetéséért felelős személyt, (Munkaterv alapján) - a nyilvántartás vezetésének szükségességéről, valamint az információ szolgáltatási kötelezettségről nevelőtestületi megbeszélésen, értekezleten, vagy körlevél formájában tájékoztatja a pedagógust - kijelöli a nyilvántartás tartási helyét, (vezetői iroda, óvodatitkári iroda)

27





A nyilvántartás kezelők feladatai: A nyilvántartás kezelője az általános vezető helyettes. A nyilvántartás kezelő feladata: biztosítja a dolgozóknak a megfelelő nyomtatványt, ellenőrzi a nyilvántartásokat, a havi összesítőket, az ellenőrzés tényét aláírásával igazolja. A nyilvántartás kétséges adatainak helyességét és a munkaidő-nyilvántartást kijavíttatja. Az óvodapedagógus feladata, hogy a nyilvántartás vezetéssel kapcsolatos előírásokat megismerje és betartsa a nyilvántartást, a kijelölt helyen tartsa, és azt naponta ott töltse ki. Az adatlapra naponta beírja a tanítással lekötött munkaidő. A nyilvántartás kezelő kérésére együttműködik, a nyilvántartással kapcsolatos esetleges tévedések, elírások kijavításában, illetve az egyéb adminisztrációs tévedésekből fakadó eltérések kiigazításában.

186/2006. (VIII. 31.) kormányrendelet alapján a nevelési-oktatási intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában köteles szabályozni a közoktatási intézményekre vonatkozó munkaidő-nyilvántartás vezetésével kapcsolatos helyi rendet. A nevelési-oktatási intézményben vezetett munkaidő-nyilvántartás tartalmazza: a tanítással lekötött és a tanítással le nem kötött munkaidő keretében ellátott feladatokat, külön megjelölve: a nevelési-oktatási intézményben, illetve-a nevelési-oktatási intézményen kívüli ellátandó, ellátható feladatokat. A tanítási időkeretet az adott tanítási napra a pedagógus kötelező-órájának terhére tervezett órák számának megfelelően csökkenteni kell minden olyan kieső tanítási nap után, amely az Mt. 151. §-ának (2) bekezdésében megjelölt távollét napjaira, a keresőképtelenség időtartamára esik. A nevelési-oktatási intézmény vezetője a fenntartó egyetértésével meghatározhatja azokat a távolléteket, amelyekkel a tanítási időkeretet csökkenteni lehet. A tanítási időkeret teljesítésénél a ténylegesen megtartott, továbbá a pedagógus heti törzs idejének teljesítésébe beszámítható órák vehetők figyelembe. A rendes munkaidőn felül végzett tanításért, a tanítási időkereten felül teljesített többlettanításért óradíj állapítható meg. A munkaidő – nyilvántartásnak tartalmaznia kell a tanítással le nem kötött munkaidő keretében ellátott feladatokat, külön megjelölve a nevelési-oktatási intézményben, illetve a nevelési-oktatási intézményen kívüli ellátandó, illetve ellátható feladatokat. A munkaidő – nyilvántartás vonatkozásában a tanítással le nem kötött munkaidő meghatározásakor tanításnak minősül az óvodai foglalkozás teljes időtartama.

28



Feladatok Intézményi szabályozó dokumentumok készítésében való részvétel Tanügy igazgatási feladatok ellátása, dokumentációk vezetése Felkészülés a nevelő-, oktatómunkára


A teljesítés helyszíne óvoda külső x

Helyi megvalósítás, munkaforma Módosítások, legitimálás, SZMSZ, Házirend

x

Mulasztási, beiratkozási, naplók és nyilvántartások x -

HOP-ban rögzített egyéb nevelési feladatok

x

Egészséges életmódra nevelés

x

Gyermekvédelmi feladatok

Balesetvédelmi feladatok ellátása Az óvoda, iskola, bölcsőde kapcsolattartása. Az óvoda és a család kapcsolattartása. Ünnepélyek, hagyományok Nevelőtestületi fórumok működtetése Az óvoda hatékony működését segítő feladatok Minőségfejlesztés, gyermekek teljesítményének mérése, értékelése Intézményi szabályozó dokumentumok készítésében való részvétel Tanügy igazgatási feladatok ellátása, dokumentációk vezetése Felkészülés a nevelő-, oktatómunkára

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x -

HOP-ban rögzített egyéb nevelési feladatok

x

étkezési x

a)- PP-ban rögzített tervezés a csoportnaplóban b)- Felkészülés a foglalkozásokra (anyaggyűjtés, vásárlás, eszközkészítés)* c)- Foglalkozások előkészítése, (csoport, tornaszoba, külső helyszín) Könyvtári foglalkozás, úszás, korcsolya, mozi, színház, kézműves foglalkozás, egyéb kulturális rendezvény Séták, kirándulások, erdei óvoda, óvodai és városi sportrendezvények Kapcsolattartás az ifjúságvédelmi felelőssel, gyermekvédelmet segítő társintézményekkel és kapcsolattartóival Tűz és balesetvédelmi oktatás

Mulasztási, beiratkozási, naplók és nyilvántartások

x

x

x

Anamnézis, mérések elvégzése, összesítése, egyéni fejlesztési dokumentumok Módosítások, legitimálás, (PP, SZMSZ, Házirend

x

külső

(PP,

Konzultációk, óralátogatások, közös rendezvények, családlátogatás, szülői értekezlet, fogadó óra, közös rendezvények PP, SZMSZ, éves munkaterv szerint Nevelőtestületi értekezlet, munkaközösségi foglalkozások, rendezvényszervezés, továbbképzése, K.tanácsi feladatok Pályázatok, alapítvány, menedzselés

x x

A teljesítés helyszíne óvoda

x

x


x

x

x

x

x

x

x

x

x x

x

x

x x x

x

x x x x x x

x

x

x

x

étkezési

a)- PP-ban rögzített tervezés a csoportnaplóban b)- Felkészülés a foglalkozásokra (anyaggyűjtés, vásárlás, eszközkészítés)* c)- Foglalkozások előkészítése, (csoport, tornaszoba, külső helyszín) Könyvtári foglalkozás, úszás, angol, mozi, színház, kézműves foglalkozás, egyéb kulturális rendezvény

x x

x

x

x

x

x

x

29



Egészséges életmódra nevelés Gyermekvédelmi feladatok

Az óvoda, iskola, bölcsőde kapcsolattartása. Az óvoda és a család kapcsolattartása. Ünnepélyek, hagyományok Nevelőtestületi fórumok működtetése Az óvoda hatékony működését segítő feladatok Minőségfejlesztés, gyermekek teljesítményének mérése, értékelése


x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x


Séták, kirándulások, erdei óvoda, óvodai és városi sportrendezvények Kapcsolattartás az ifjúságvédelmi felelőssel, gyermekvédelmet segítő társintézményekkel és kapcsolattartóival Konzultációk, óralátogatások, közös rendezvények, családlátogatás, szülői értekezlet, fogadó óra, közös rendezvények PP, SZMSZ, éves munkaterv szerint Nevelőtestületi értekezlet, munkaközösségi foglalkozások, rendezvényszervezés, továbbképzése, K.T. feladatok Pályázatok, alapítvány, menedzselés Anamnézis, mérések összesítése, egyéni dokumentumok

elvégzése, fejlesztési

x

x x

x

x x

x

x

x x x x x x

x

x

x

A munkaidő – nyilvántartás vezetésének részletes szabályai Az óvodapedagógusok munkaidőkeretét a törvényben meghatározottak szerint az óvodavezető és az általános vezető helyettes számolja ki, illetve állapítja meg. Az időkeretek kiszámításánál figyelembe veszik a távollét (nevelésnélküli munkanapok 5 nap, szabadság, táppénz, továbbképzés) időkeret csökkentő tényezőit, valamint a munkaidő-kedvezménnyel kapcsolatos adatokat. A tanítással lekötött munkaidő bejegyzésének alapja: a pedagógusok csoport beosztása, csoportnaplóba vezetett tervező munka, a kötelező órába beszámítható tevékenységek terve, az elrendelt többlet órák, a helyettesítési napló. A nyilvántartás vezetésének szervezési feladatait az intézményvezető látja el, ennek érdekében kijelöli a nyilvántartás kezeléséért, ellenőrzéséért felelős személyt. Meghatározza az adat- és információáramlás rendjét a nyilvántartás vezetésének szükségességéről és módjáról, valamint az információ-szolgáltatási kötelezettségről, nevelőtestületi értekezleten. Egyéb formában tájékoztatja az óvodapedagógusokat, kijelöli a nyilvántartás tartási helyét, mely szerint a nyilvántartásokat a kijelölt helyen kell tartani. A nyilvántartás vezetésének szervezési feladatait az intézményvezető utasítása szerint a helyettes látja el. Ennek keretében módosítja, kiegészíti a munkaköri leírást, kijelöli a nyilvántartás vezetéséért, ellenőrzéséért, egyeztetéséért felelős személyt, (Munkaterv alapján) - a nyilvántartás vezetésének szükségességéről, valamint az információ szolgáltatási kötelezettségről nevelőtestületi megbeszélésen, értekezleten, vagy körlevél formájában tájékoztatja a pedagógust - kijelöli a nyilvántartás tartási helyét. (vezetői iroda, óvodatitkári iroda)

30





A nyilvántartás kezelő(k) feladatai: A nyilvántartás kezelője az általános vezető helyettes. A nyilvántartás kezelő feladata: biztosítja a dolgozóknak a megfelelő nyomtatványt, ellenőrzi a nyilvántartásokat, a havi összesítőket, az ellenőrzés tényét aláírásával igazolja. A nyilvántartás kétséges adatainak helyességét és a munkaidő-nyilvántartást kijavíttatja. Az óvodapedagógus feladata, hogy a nyilvántartás vezetéssel kapcsolatos előírásokat megismerje és betartsa a nyilvántartást, a kijelölt helyen tartsa, és azt naponta ott töltse ki. Az adatlapra naponta beírja a tanítással lekötött munkaidő. A nyilvántartás kezelő kérésére együttműködik, a nyilvántartással kapcsolatos esetleges tévedések, elírások kijavításában, illetve az egyéb adminisztrációs tévedésekből fakadó eltérések kiigazításában. Munkaidő kedvezményre jogosult: általános helyettes: heti 8 óra közalkalmazotti tanács elnöke: havi munkaidejének a 15 %- a közalkalmazotti tanács tagja: havi munkaidejének a 10 %- a A munkaidő-nyilvántartás dokumentumait az óvoda egyéb dokumentumainak tárolási szabályai szerint kell kezelni. Határidő: minden hónap vége. A munkaidő beosztás változását, illetve helyettesítés elrendelését az óvodavezető utasításba adhatja. Munkaidőben csak engedéllyel lehet az intézményt elhagyni, erről nyilvántartást kell vezetni, melynek helye a titkári iroda. A 2012 évi I-es törvény rendelkezése alapján minden dolgozónak 6 óra után 20 perc pihenőidőt kell biztosítani melyet a dolgozó köteles ledolgozni, munkaidő-nyilvántartásásban vezetni. Az óvoda csoporttal történő elhagyásának rendje: a séta, kirándulás helyszínét előre fel kell mérni, 11 gyermekhez 2 óvónőt kell biztosítani, valamint az óvodavezetővel/helyettessel ismertetni kell a gyermeklétszámot és pontos helyszínt. Az azonos telephelyen történő helyettesítés: Néhány napi hiányzás esetén elsősorban saját csoportjában dolgozó óvodapedagógus, ill. a gyermekeket legjobban ismerő kolléga helyettesít. Hosszan tartó helyettesítés esetén arányos terhelést kell figyelembe venni, a váltótárs egészségi állapotát, családi hátterét, önkéntességét, valamint a törvényes előírásokat. Az óvodából való távolmaradás közlésének rendje: legkésőbb 1 órával a munkakezdés előtt. A technikai dolgozók távolban levő dolgozó munkakörének részarányos feladatait látják el, saját munkaköri feladataikon túl. Helyettesítés esetén, az év elején kialakított érvényes munkaidő beosztást az óvodavezető átmenetileg módosíthatja. A két intézmény közötti helyettesítés esetén a helyettesítést vállaló, ha a heti, napi, kötelező munkaidejét tölti le, külön díjazás nem illeti meg. 31





Szabadságolási terv: elkészítése az év elején február végéig történik az általános helyettes és a tagóvoda vezető által, figyelembe véve az óvoda érdekeit, a dolgozók kéréseit. A szabadságolási tervet az óvodavezető hagyja jóvá. A szabadság kiadás lehetőleg szorgalmi időn kívül vehető ki, kivételes esetekben – gyermekek után járó szabadság, öt napot nem meghaladó egyszeri igény, gyógyüdülés orvosi javaslatra, tanulmányi szabadság, rendkívüli esemény - a vezető engedélyezheti. Az egyes csoportokban dolgozó pedagógusok lehetőleg váltva veszik ki a szabadságukat. Éves szinten a dolgozók szabadságát az általános helyettes és a tagóvoda vezető tartja nyilván a szabadságolási tervben. Amennyiben tanulmányi szerződést nem kötött az óvoda vezetője a dolgozóval, a tanulásra szánt szabadság kiadására kerülő napok mértékét a közalkalmazotti tanács egyetértésével az óvoda vezetője határozza meg. Méltányossági alapon a tanulmányi szabadság egy bizonyos hányadát biztosíthatjuk. Egész napos továbbképzéseken való részvétel esetén belső munkaszervezéssel, szabadság kihatás nélkül biztosítjuk. Az egész testületet érintő továbbképzésekre nevelés nélküli munkanapot szervezünk. Ezeken a továbbképzéseken minden pedagógusnak részt kell vennie, amennyiben nem vesz részt, az éves szabadsága terhére történik. Az óvodák kertészei a nyári zárás és a szabadság ideje alatt is gondoskodnak az óvodai udvar ellátásáról. Ettől eltérő eseteket az óvodavezető engedélyezhet. Napirend/hetirend Az óvodában a napirendet úgy kell kialakítani, hogy a szülők – a házirendben szabályozottak szerint – gyermeküket az óvodai tevékenység zavarása nélkül az intézménybe behozhassák, illetve hazavihessék. A gyermekek napi és heti rendjét a csoportnaplóban kell rögzíteni. Csoportösszevonás akkor lehetséges, ha a gyermeklétszám a 25 főt nem haladja meg, ill. létszámcsökkenés esetén. Létszámtól függetlenül nem vonható össze az a gyermekcsoport, ahol zárlattal járó fertőző megbetegedés van. Az óvodavezető, amennyiben szükséges, dönthet csoportok összevonásáról átmenetileg és huzamosabb időre szólóan is. A nyitva tartás rendje Az óvoda 5 napos munkarenddel üzemel. Nyitva tartás 6 - 18 óráig. Az intézmény előbb szabályozott időponttól való eltérő nyitva tartására (előzetes kérelem alapján) az intézmény vezetője adhat engedélyt. A házirendben foglaltak alapján a gyermekek biztonsága érdekében a kaput mindhárom épületben (9 és 15 óra között) zárva tartjuk. Az intézményből a gyermeket: ha ebédet nem igényel 11, 30 óráig, ha ebédet igényel 12, 30 óráig lehet, délután 15 órától – legkésőbb 18 óráig kell elvinni.

32





A vezetők intézményben való benntartózkodásának rendje Az intézmény működésével kapcsolatban biztosítani kell, hogy az intézményben a vezetői feladatok folyamatosan ellátottak legyenek. Ennek érdekében a vezetők intézményben való benntartózkodásának rendjét az alábbiak szerint határozom meg: Vezetői beosztás megnevezése

Az intézményben való tartózkodásának rendje

Óvodavezető Általános helyettes Munkaközösség-vezető Minőségfejlesztő csoport vezetője

Általában 8– 16 mindenkori munkarendje szerint mindenkori munkarendje szerint mindenkori munkarendje szerint

2.3. Az intézményvezető által átadott feladat és hatáskörök; vezetők közötti feladatmegosztás rendje Ellátandó feladatok a vezetők munkaköri leírása alapján Feladat

Munkafegyelem Határidők betartása Közös döntések, vezetői intézkedések végrehajtása Megbízatások, reszort feladatok végzése Tűz- és munkavédelmi előírások betartása Szülőkkel való kapcsolattartás Ételek kiosztása Munkaidő nyilvántartás Felvételi- és mulasztási napló(k) ellenőrzése Csoportnapló(k) ellenőrzése Fejlődési napló(k), fejlesztési terv(ek) ellenőrzése

Vezető

Általános helyettes

Munkaköz össég vezető

x x

x x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x

x x x

x x x

x x x

x

x

x

x

x

x

Gyermek védelmi felelős

Tagóvoda vezető x x x

x x (gyerm.véd . esetekben)

x

33





Munkaköri leírás-minták MUNKAKÖRI LEÍRÁS Munkakör megnevezése:

ÓVODAPEDAGÓGUS

FEOR száma: 2432

A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: óvodavezető A munkakör szakmai irányítója:

óvodavezető

Utasítást adó felettes munkakörök:  óvodavezető  óvodavezető-helyettes A munkakörnek alárendelt munkakörök:

nincsenek

A munkakör célja A közoktatási törvény szerint az intézmény óvodai nevelési és iskolai előkészítési feladatainak ellátásában való közreműködés. Helyettesítés rendje  

a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök a munkakört az alábbi munkaközök helyettesíthetik: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök

A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások     

2011. évi CXC. törvény Alapító okirat; SZMSZ; Nevelési Program; Házirend;

A munkavégzés helye: Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat Aprajafalva – Gyermeksziget Óvoda 1214 Budapest, Béke tér 13. Munkaideje Heti 40 óra, a kötött munkaidő 32 óra, melyet a gyermekekkel történő közvetlen foglalkozásokra fordít, 4 órát az intézményben tölt el a foglalkozásokra való felkészüléssel, dokumentáció vezetésével, értekezleteken való részvétellel, szülőkkel való kapcsolattartással. A fennmaradó 4 órában gyermekprogramok szervezését, egyéb óvodával, gyermekcsoporttal kapcsolatos tevékenységet végez az intézményen kívül.

34





„Az óvodapedagógusnak a kötött munkaidejét a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magába foglaló foglalkozásra kell fordítania, a munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti négy órában a nevelést előkészítő, azzal összefüggő egyéb pedagógiai feladatok, a nevelőtestület munkájában való részvétel, gyakornok szakmai segítése, továbbá eseti helyettesítés rendelhető el az óvodapedagógus számára.” /Nkt. 62§ (8)bekezdése/. Az óvodapedagógus a munkaköri leírásban foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el.

A munkakör tartalma 1. Általános szakmai feladatok 1./1

Együttműködés a szülőkkel  Munkája során együttműködik a szülőkkel a gyermek személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában.  A szülők közösségével együttműködve végzi nevelőmunkáját a gyermekközösség kialakítása, fejlesztése során.  Feladatainak ellátása során köteles tiszteletben tartani a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik.

1./2

Az egyes jogok biztosítása  Gondoskodik a gyermekek közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról.  Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról.  Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a gyermekkel kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor.

2. Részletes szakmai feladatok 2./1

A gyermek nevelésével kapcsolatos feladatok  Óvodapedagógusként alapvető feladata a rábízott gyermekek nevelése. Ennek keretében: - gondoskodik a gyermek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről; - az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti; - nevelő tevékenysége során figyelembe veszi a gyermek egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokultúrális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, segíti a gyermek képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek felzárkózását társaihoz; - a gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik, ha 35



-

-

-

2./2



észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fenn áll, a szükséges intézkedéseket megteszi; közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében; a gyermek életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartására; a szülőket és a gyermekeket az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek; a szülő javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad; a családról szerzett információkat etikusan kezeli, azt, mint hivatali titkot megtartja. felméri a gyermek szociális helyzetét, szükség szerint javaslatot tesz étkezési díj csökkentésére, illetve segélyezésre; tevékenysége során a gyermekek és a szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja; a gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja; az ügyeletek alatt is folytatja a napi tevékenységéből adódó nevelési feladatokat.

Az óvodapedagógus feladata az óvodai élet tevékenységi formáival kapcsolatban  Gondoskodik a megfelelő csoportlégkör, hely, idő, eszközök biztosításáról.  Segíti a gondozási feladatok megvalósulását (tisztálkodás, étkezés, öltözés, stb.).

 A játékfajtákat a lehető legszélesebb körben alkalmazza.  Gondoskodik arról, hogy a játék kiemelt jelentőséget kapjon az óvoda napirendjében.  Gondoskodik arról, hogy a mese, a vers minden nap megjelenjen a foglalkozásokon.  Gondoskodik a gyermek zenei érdeklődésének felkeltéséről, zenei ízlésének formálásáról.  A gyermeket rajzolással, festéssel, mintázással, építéssel, képalkotással, kézműves technikákkal megismerteti.  A gyermek természetes napi mozgását játékos formában fejleszti, segíti a gyermek sporteszközökkel történő ismerkedését.  Lehetővé teszi a gyermek számára a környezet tevékeny megismerését, alkalmat, időt, helyet, eszközt biztosít a tapasztalatszerzésre. 36





 Segíti a gyermek tanulási tevékenységét, beleértve a szokáskialakítást, a tapasztalatszerzést, a kérdés-válasz alapján történő ismeretszerzést, a megfigyelést, a gyakorlati probléma- és feladatmegoldást, az óvodai foglalkozást.  Az óvodai foglalkozás maximun 30 perces lehet nagycsoportban. /Nkt. 2013.09.01.től/ 2./3.

A nevelési programmal kapcsolatos feladatok  A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény nevelési programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat.  A nevelési program alapján a nevelés és az ismeret átadás módszereit megválasztja.  A helyi nevelési terv figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, felszereléseket kiválasztja.

2./4

A gyermekek értékelése  Irányítja és értékeli a gyermekek tevékenységét, évente két alkalommal a szülőnek fogadóórát tart, melyen részletesen tájékoztatja Őt gyermeke fejlődéséről, szülői igény esetén otthonra fejlesztési tervet készít. A tanköteles korú gyermekeknél kimeneti mérést végez.

2./5

Munkához szükséges ismeret megszerzése  A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi, részt vesz a 7 évenkénti továbbképzéseken.  Szakmai ismeretit, tudását szervezett továbbképzésben való részvétel útján gyarapítja.  Munkája során felmerülő probléma esetén kéri az óvodavezető, óvodavezető-helyettes, óvodapszichológus, fejlesztő pedagógus, logopédus, munkaközösség vezető, valamint szükség esetén külső szakember segítségét.

3. Egyéb feladatok   

részt vesz a selejtezés, leltározás lebonyolításában. szükség esetén közreműködik az intézményt érintő beszerzések lebonyolításában. feladata, hogy a munkaterületén az intézményi vagyon biztonságára ügyeljen, tartsa be a vagyonvédelmi előírásokat, a munkaterületéhez tartozó helyiség zárásáról gondoskodjon.

4. Egyéb elvárások 

munkaidő kezdetén, munkaterületén kezdje meg a munkáját; 37



                    



a jelenléti ívet naprakészen vezeti, jelezve túlóráit és hiányzásait; késés esetén tájékoztatja annak okáról az óvodavezetőt vagy helyettesét; hiányzás esetén az óvodavezetőt vagy helyettesét munkakezdés előtt értesíti, hogy helyettesítése megoldható legyen; betegségből eredő hiányzás esetén 3 munkanapon belül köteles orvosi igazolást hozni; szabadságigényét 4 nappal a szabadság megkezdése előtt leadja az óvodavezető részére engedélyezésre; munkaidő alatt munkaterületén dolgozik, az óvoda elhagyása csak indokolt esetben, óvodavezetői, óvodavezető-helyettesi, tagóvoda vezetői engedéllyel lehetséges; az óvodában történt balesetet az óvodavezetőnek, tagóvoda vezetőnek illetve a munkavédelmi felelősnek jelzi, arról baleseti jegyzőkönyvet készít; köteles megjelenni az éves munkaalkalmassági vizsgálaton, melyet 30 napon túli hiányzás esetén meg kell ismételni; az óvoda által rendezett rendezvényeken köteles megjelenni, távolmaradása csak indokolt esetben, előre jelezve lehetséges; öltözékére gondot fordít, megjelenése ápolt, esztétikus; kötelezően előírt váltóruházatot és váltócipőt használ, melynek felvételéhez az emeleti felnőtt öltöző helyiséget használja; ünnepségeken alkalomnak megfelelő öltözékben jelenik meg; az óvoda berendezéseiért, használati eszközeiért anyagi felelősséget vállal; az általa használt eszközöket előírásnak megfelelően használja, meghibásodását azonnal jelzi az óvodavezetőnek; a napi nevelőmunkára írásban (csoportnaplóban tervezve, az óvoda pedagógiai programja alapján) és egyéb (eszközök, foglalkozások, napi programok eszközeit előre előkészíti) módon felkészül; ellátja az óvoda pénzkezelési szabályzata alapján a csoport pénzügyeit (pl. kulturális programok, kirándulás stb. díjának beszedését); az óvodai telefont és a mobiltelefont csak indokolt esetben, csendes pihenő alatt használhatja; a csendes pihenő idejére szervezett értekezleteken részt vesz; információáramlás – folyamatosan, a megbízott kolléga segítségével; tudomásul veszi, hogy az óvoda egész területén dohányozni tilos!; titoktartási kötelezettséggel tartozik az óvodába járó gyermekekről, szüleikről, az óvoda belső ügyeiről.

A munkaköri leírásba foglaltak 2013. Szeptember 2-től visszavonásig érvényesek, felülvizsgálatra jogszabályváltozáskor kerül sor. A munkaköri leírást 1 pld-ban átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem.

A fentieken kívül ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket az óvoda vezetője, vezető helyettese, tagóvoda vezetője számára kijelöl.

38




A munkaköri leírásba foglaltak 2013.szeptember felülvizsgálatra jogszabályváltozáskor kerül sor.


2-től

visszavonásig

érvényesek,

A munkaköri leírást 1 pld.-ban átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem.

Budapest, 2013. augusztus 30.

…………………………………….. Óvodapedagógus

…………………………………….. Óvodavezető

…………………………………….. Óvodavezető helyettes

Munkaköri leírás Az intézmény neve/címe: Budapest XXI ker. -Csepel Önkormányzata Gyermeksziget Óvoda 1211.

Dajka munkaköri leírása Munkakör megnevezése: Dajka A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: A munkakör szakmai irányítója:

FEOR száma: 5320 óvodavezető Tagóvoda-vezető 39





Utasítást adó felettes munkakörök: óvodavezető, óvodavezető-helyettes, óvoda pedagógus, A munkakörnek alárendelt munkakörök: nincsenek. A munkakör célja: A dajka a 3-6-7 éves gyermekek nevelését ellátó intézményben óvodában az óvodapedagógus segítőtársaként végzi feladatát. Biztosítja a pedagógiai munkához szükséges higiénés feltételeket. Közreműködik a gyermek egész napi gondozásában, a környezet rendjének, tisztaságának megteremtésében. Ellátja a környezetgondozási és baleset-megelőzési teendőket, kisebb baleseteknél elsősegélyt nyújt. Munkáját a gyermek óvodai napirendjéhez igazodva, önállóan szervezi és végzi. Helyettesítés rendje: - a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak - a munkakört az alábbi munkakörök helyettesíthetik: - pedagógus és szakvizsgázott pedagógus munkakörök. - nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak. A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások: - 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről, - 20/2012 /VIII.31) EMMI rendelet - Alapító okirat, - SZMSZ, Intézményi egyéb szabályzatok és vezetői utasítások - Gyermeksziget Nevelési program - Házirend A munkavégzés helye: - az intézmény székhelye: 1214 Budapest, Béke tér 13. - az intézmény székhelye: 1214 Budapest, Völgy u.8 - az intézmény telephelye: 1211 Budapest, Kossuth Lajos u. 140. A dajka a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el.

Munkakör megnevezése:

Munkaköri Leírás KERTÉSZ


óvodavezető, tagóvoda vezető

Utasítást adó felettes munkakörök:  óvodavezető 40



 



óvodavezető-helyettes tagóvoda vezető

A munkakörnek alárendelt munkakörök:

nincsenek

A munkakör célja Az intézmény üzemeltetési feladatainak támogatása, a nevelési feladatok megfelelő, zavarmentes munkakörnyezet biztosítása a karbantartási feladatok folyamatos ellátásával. Helyettesítés rendje  

a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - más karbantartó a munkakört az alábbi munkaközök helyettesíthetik: - más karbantartó

A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások    

2011. évi CXC. törvény; Alapító okirat; SZMSZ; Házirend;

A munkavégzés helye: Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat Aprajafalva – Gyermeksziget Óvoda

Munkaideje Heti 40 óra A munkaterülete a következő területekre, helyiségekre, eszközökre terjed ki  Udvar;  Óvoda épülete. A kertész a munkaköri leírásban foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el.

A munkakör tartalma 1. Általános szakmai feladatok  A foglalkozás gyakorlása során előforduló feladatokat részben önállóan, részben pedig vezetői vagy vezető-helyettesi irányítással látja el.  Ellát kisebb karbantartási feladatokat.  Tevékenységét jó munkaszervezéssel, ésszerűen, a takarékosság és a balesetmegelőzés szempontjait figyelembe véve végzi el.  Feladatát gyermekközpontú szemlélettel végzi el.  Feladatellátása során figyelembe veszi az óvoda nevelési jellegét, s ennek megfelelően teremt kapcsolatot a gyermekekkel. 41





2. Részletes feladatai Feladata, hogy a munkaterületén jelentkező, az alábbiakban felsorolt feladatokat az itt meghatározott rendszerességgel, illetve alkalomhoz kapcsolódva lássa el. 2./1

Napi állandó feladatok  Feladata az udvar és az óvoda épületének, illetve a használati eszközök állapotának ellenőrzése baleset-megelőzési szempontból is.  Naponta ellenőrzi, hogy az energiatakarékos lámpatestek megfelelően működnek, hiba esetén tájékoztatja a tagóvoda vezetőjét.  Felmerülő hibákat, karbantartási feladatokat ellátja, s amennyiben azokat elhárítani nem tudja, értesíti a tagóvoda vezetőjét.  Felelős az óvoda udvari kapujának bezárásáért, nyári időszakban is!  Az ételszállítás miatt a gazdasági kaput a megadott időben kinyitja, bezárja.  Az óvoda nyitásától gondoskodik a bejárati kapu előtti és az épületbe vezető utak tisztaságáról.  Rendben tartja az óvoda udvarát az alábbiak szerint: - A gyermekek játszóterületét – míg nem tartózkodnak az udvaron – és az udvar betonos részét napi rendszerességgel felsöpri, szükség szerint fellocsolja. - Az óvoda első és hátsó udvarán a füves és zöld növényes területeket rendszeresen gondozza, locsolja, gereblyézi, tisztán tartja.  Az udvari szeméttárolókat rendszeresen kiüríti.  A mosókonyhában levő szemetest naponta kiüríti.

2./2

Időszakonkénti jelentkező karbantartási feladatok  Szükség szerint elvégzi a zárak olajozási és kenési feladatait.  Homokozó felásása, körbe a homok összeseprése, szükség szerint locsolása, fertőtlenítése.  A felhalmozódott hulladék elégetése vagy folyamatos elszállíttatása.  Gyomlálás, kapálás, ásás, ágyások előkészítése, metszés, gallyazás, fűnyírás, sövényültetés.  Trágyázás, termőföldborítás (lehetőség szerint)  Hó-eltakarítás a külső, belső járdákon, utakon és a bejárati ajtók előtti utakon, a lépcsők csúszásmentességének biztosítása, a jegesedés megszüntetése sózással.  Rossz idő esetén karbantartási munkák elvégzése, szállítások intézése, barkácsolás, kisebb játékjavítások, mázolások, szükség esetén a lámpatestekben fénycső cseréje. 42





 Az épületben lévő cserepes növények átültetésében, gondozásában való részvétel.  Nehéz tárgyak rakodásában segítségnyújtás.  A szeméttároló konténer időben való utcára készítése a szállítási napokon, majd visszahelyezése az óvoda udvarára. 2./3

Alkalmanként jelentkező karbantartási feladatok

 Az intézmény rendezvényeihez kapcsolódóan elvégzi a rendezvényhez kapcsolódó teremrendezési és visszarendezési, továbbá az egyéb eszközökkel kapcsolatos szerelési feladatokat (pl. hangosításban segít).  Az épület állagmegóvási, illetve egyes beruházási feladatai megvalósításában részt vesz, segíti a külső szolgáltatók ilyen tevékenységét.  Az épület berendezései, felszerelései vonatkozásában az alkalmanként jelentkező hibaelhárítási feladatokban részt vesz, segíti a külső szolgáltatók ilyen tevékenységét. 3. Egyéb feladatok  Köteles előre jelezni a karbantartási feladataihoz szükséges eszköz, szerszám, üzem- és kenőanyag szükségletét.  Felelős a számára kiadott eszközökért, szerszámokért, anyagokért. Köteles a rábízott eszközöket, anyagokat biztonságos helyen tárolni.  Részt vesz a selejtezés, leltározás lebonyolításában.  Feladata, hogy a munkaterületén az intézményi vagyon biztonságára ügyeljen, tartsa be a vagyonvédelmi előírásokat, a munkaterületéhez tartozó helyiség zárásáról gondoskodjon.  Rossz idő esetén karbantartási munkák elvégzése, szállítások intézése, 4. Egyéb elvárások  munkaidő kezdetén, munkaterületén kezdje meg a munkáját;  a jelenléti ívet naprakészen vezeti, jelezve túlóráit és hiányzásait;  késés esetén tájékoztatja annak okáról a tagóvoda vezetőt;  hiányzás esetén a tagóvoda vezetőt munkakezdés előtt értesítse, hogy helyettesítése megoldható legyen;  betegségből eredő hiányzás esetén 3 munkanapon belül köteles orvosi igazolást hozni;  szabadságigényét 4 nappal a szabadság megkezdése előtt leadja a tagóvoda vezető részére engedélyezésre;  munkaidő alatt munkaterületén dolgozzon, az óvoda elhagyása csak indokolt esetben, tagóvoda vezetői engedéllyel lehetséges;  az esetlegesen óvodában történő balesetét a tagóvoda vezetőnek, illetve a munkavédelmi felelősnek jelezni kell, arról baleseti jegyzőkönyvet kell készíteni; 43





 köteles megjelenni az éves munka alkalmassági vizsgálaton, melyet 30 napon túli betegségből eredő hiányzás után meg kell ismételni;  az óvoda által rendezett rendezvényeken köteles megjelenni, távolmaradása csak indokolt esetben, előre jelezve lehetséges;  öltözékére gondot fordít, megjelenése ápolt, esztétikus;  kötelezően előírt váltóruházatot és váltócipőt használ, melynek felvételéhez a konyha előtti karbantartó helyiséget használja;  ünnepségeken alkalomnak megfelelő öltözékben jelenik meg;  az óvoda berendezéseiért, használati eszközeiért anyagi felelősséget vállal;  az általa használt eszközöket előírásnak megfelelően használja, meghibásodását azonnal jelzi az óvodavezetőnek;  az óvodai telefont és a mobiltelefont csak indokolt esetben használhatja;  információáramlás – hírlánc formájában;  tudomásul veszi, hogy az óvoda egész területén dohányozni tilos!;  titoktartási kötelezettséggel tartozik az óvodába járó gyermekekről, szüleikről, az óvoda belső ügyeiről. A fentieken kívül ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket az óvoda vezetője, vezető helyettese, tagóvoda vezetője számára kijelöl. A munkaköri leírásba foglaltak 2013.szeptember felülvizsgálatra jogszabályváltozáskor kerül sor.

2-től

visszavonásig

érvényesek,

A munkaköri leírást 1 pld.-ban átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem.

Budapest, 2013. augusztus 30.

…………………………………….. Karbantartó - kertész

…………………………………….. Óvodavezető

……………………………………..

……………………………………..

Óvodavezető helyettes

Tagóvoda vezető 44





Munkaköri leírás Munkakör megnevezése:

ÓVODATITKÁR

FEOR száma:


óvodavezető

Utasítást adó felettes munkakörök:  óvodavezető  óvodavezető-helyettes A munkakörnek alárendelt munkakörök:

nincsenek

A munkakör célja     

Az Aprajafalva - Gyermeksziget Óvoda mindennemű gazdasági és adminisztrációs feladatinak ellátása. az intézményi ügyvitel szervezése és azok adminisztratív feladatainak ellátása; az óvoda alkalmazottjaival kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása; az óvodába járó gyermekekkel kapcsolatos adminisztratív ügyek intézése; alapvető tájékoztatási és protokoll-szervezési feladatok ellátása.

Helyettesítés rendje  

a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - gazdasági, ügyviteli alkalmazottak a munkakört az alábbi munkaközök helyettesíthetik: - gazdasági, ügyviteli alkalmazottak

A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások     

2011. CXC. törvény; Alapító okirat; SZMSZ; Nevelési Program; Házirend;

A munkavégzés helye: Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat Aprajafalva – Gyermeksziget Óvoda 1214 Budapest, Béke tér 13. Munkaideje Heti 40 óra Az óvodatitkár a munkaköri leírásban foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el.

45





A munkakör tartalma 5. Általános szakmai feladatok  A foglalkozása gyakorlása során előforduló feladatokat részben önállóan, részben pedig vezetői vagy vezető-helyettesi irányítással látja el.  Tevékenységét jó kommunikációs készségekkel, alapvető pedagógiai, szervezési protokollal, gazdálkodási ismereteket felhasználva végzi el.  Feladatát gyermekközpontú szemlélettel végzi el.  Munkája során – ha annak jellege indokolja – együttműködik a szülőkkel.  Feladatellátása körében közreműködik a gyermekek, a szülők közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításában. 6. Szakmai feladatok  Feladatellátása során megfelelően alkalmazza a magyar nyelvtan és helyesírás szabályait, a hivatalos levelek formai, tartalmi előírásait.  Ellátja az adminisztratív tevékenységhez szorosan kapcsolódó levelezési, számítógép-kezelési, szöveg- és táblázatkezelési feladatokat, a szervezési munkákat.  Feladatellátása során alkalmazza a kommunikációs és irodatechnikai alapismereteket, a protokoll szabályait.  Ellátja a telefonügyelettel kapcsolatos feladatokat.  Közreműködik az anyag- és eszközbeszerzések lebonyolításában.  Kezeli az ügyiratokat, betartva az ügyiratokkal kapcsolatos általános eljárási szabályokat.  Ellátja a postázási feladatokat.  Kezeli a szakmai folyóiratokat, közlönyöket, egyéb szakmai kiadványokat.  Intézi a gyermekek adminisztrációs jellegű ügyeit.  Vezeti a szabadság-nyilvántartást.  Ellátja a pénzkezelési szabályzat alapján az óvoda pénzügyeit (ebédbefizetések, elszámolások).  Elektronikus nyilvántartások vezetése a GSZI, MÁK, KIR által használt programokban.  Oktatási azonosító vezetése a gyermekek és az alkalmazotti kör számára.  Pedagógus igazolvány, utazási kedvezmény éves kiadása, érvényesítése.  Cafeteria vezetése és nyilvántartása.  Statisztikák, tanügy igazgatási nyilvántartások vezetése. 7. Feladata az igazgatási, gazdálkodási és jogi ismeretek alkalmazása    

Tevékenysége során alkalmazza az államigazgatási ismereteket. Naprakészen ismeri a munkájával kapcsolatos fontosabb jogszabályokat. Az intézmény gazdasági kapcsolatait megismeri, működteti. Alkalmazza az intézmény gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályokat. 46





 Az óvodával és funkcióival kapcsolatos napi ismereteket megszerzi és alkalmazza.  Kezeli a nevelés dokumentációit és eszközeit. Napi feladatok:  Étkezés: lemondások, napi létszám lejelentése, vezetése;  Iratok, ügyiratok elkészítése, iktatása, kezelése, irattározása;  Levelezések intézése;  Fénymásolás;  Postázáshoz anyagok elkészítése. Heti feladatok:  Ellátmány pénz kezelése, dologi számlák vezetése, analitikus nyilvántartás vezetése;  Hetente 3x postázás;  Étlapok kiadása. Havi feladatok:  Étkezési díjak beszedése, elszámolása, havi jelenléti ív elkészítése;  Fizetési jegyzék kiadása;  Távolmaradás (betegség, szabadság), változó bér kimutatása, lejelentése hó végén;  Jelenléti ív elkészítése;  Dologi számlák elszámolása;  Dologi költségvetés, illetve bérnyilvántartás vezetése. Éves feladatok:  Adóelszámoláshoz nyilatkozatok kiadása, vezetése;  Nagyértékű tárgyi eszközök leltározása;  Munka alkalmassági vizsgálatra időpont egyeztetése, alkalmazottak beosztása, beutaló elkészítése, a vizsgálati eredmény vezetése;  Bérköltségvetés elkészítésében részt vesz. 8. Egyéb elvárások  munkaidő kezdetén, munkaterületén kezdje meg a munkáját;  a jelenléti ívet naprakészen vezeti, jelezve túlóráit és hiányzásait;  késés esetén tájékoztatja annak okáról az óvodavezetőt vagy helyettesét;  hiányzás esetén az óvodavezetőt vagy helyettesét munkakezdés előtt értesítse, hogy helyettesítése megoldható legyen;  betegségből eredő hiányzás esetén 3 munkanapon belül köteles orvosi igazolást hozni;  szabadságigényét 4 nappal a szabadság megkezdése előtt leadja az óvodavezető részére engedélyezésre;

47





 munkaidő alatt munkaterületén dolgozzon, az óvoda elhagyása csak indokolt esetben, óvodavezetői, óvodavezető-helyettesi engedéllyel lehetséges;  az óvodában történt balesetet az óvodavezetőnek, illetve a munkavédelmi felelősnek jelezni kell, arról baleseti jegyzőkönyvet kell készíteni;  köteles megjelenni az éves munkaalkalmassági vizsgálaton, melyet 30 napon túli betegségből eredő hiányzás után meg kell ismételni;  az óvoda által rendezett rendezvényeken köteles megjelenni, távolmaradása csak indokolt esetben, előre jelezve lehetséges;  öltözékére gondot fordít, megjelenése ápolt, esztétikus;  kötelezően előírt váltóruházatot és váltócipőt használ, melynek felvételéhez az emeleti felnőtt öltöző helyiséget használja;  ünnepségeken alkalomnak megfelelő öltözékben jelenik meg;  az óvoda berendezéseiért, használati eszközeiért anyagi felelősséget vállal;  az általa használt eszközöket előírásnak megfelelően használja, meghibásodását azonnal jelzi az óvodavezetőnek;  az óvodai telefont (427-0728) és a mobiltelefont csak indokolt esetben, csendes pihenő alatt használhatja;  a csendes pihenő idejére szervez;  információáramlás – hírlánc formájában;  tudomásul veszi, hogy az óvoda egész területén dohányozni tilos!;  titoktartási kötelezettséggel tartozik az óvodába járó gyermekekről, szüleikről, az óvoda belső ügyeiről. A munkaköri leírásba foglaltak 201……………-től felülvizsgálatra jogszabályváltozáskor kerül sor.

visszavonásig

érvényesek,

A munkaköri leírást 1 pld-ban átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem. 201…………………………….

…………………………………….. Óvodatitkár

…………………………………….. Óvodavezető

Munkaköri leírás 48



Munkakör megnevezése:



PEDAGÓGIAI ASSZISZTENS


óvodavezető, óv.vezető helyettes, tagóvoda vezető

Utasítást adó felettes munkakörök:  óvodavezető  óvodavezető-helyettes, tagóvoda vezető A munkakörnek alárendelt munkakörök:

nincsenek

A munkakör célja  az intézményben folyó pedagógiai munka segítése – a Pedagógiai Program eredményes megvalósítása, a gyermekek zavartalan és folyamatos ellátása érdekében segítse az óvodapedagógusok munkáját.  az intézményi adminisztratív feladatainak ellátása;  az óvoda alkalmazottjaival kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása;  az óvodába járó gyermekekkel kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása. Helyettesítés rendje  a munkakör az alábbi munkaköröket helyettesítheti: - pedagógiai asszisztens  a munkakört az alábbi munkakör helyettesítheti: - tagóvoda vezető A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások  2012.évi Nemzeti köznevelési törvény;  20/2012. EMMI rendelet  Alapító okirat;  SZMSZ;  Pedagógiai Program;  Házirend; A munkavégzés helye: Budapest XXI. kerület Csepel Önkormányzat Aprajafalva – Gyermeksziget Óvoda Heti 40 óra az alábbiak szerint  7.30 – 9 óráig adminisztratív feladatok  9 – 14.30 óráig pedagógiai asszisztensi feladatok  14.30 – 15.30 óráig adminisztratív feladatok Az aktuális feladatok függvényében a megadott órakeret változhat. Munkaideje:

A pedagógiai asszisztens a munkaköri leírásban foglaltakat személyesen, a felettes vezetők irányításával látja el.

9. Általános, főbb szakmai feladatok, tevékenységek  A munkakör gyakorlása során előforduló feladatokat részben önállóan, részben pedig vezetői, vezető-helyettesi, tagóvoda vezetői, óvodapedagógusi irányítással látja el.  Tevékenységét jó kommunikációs készségekkel, alapvető pedagógiai, szervezési, gazdálkodási ismereteket felhasználva végzi el. 49



10.



 Feladatát gyermekközpontú szemlélettel végzi el.  Munkája során – ha annak jellege indokolja – együttműködik a szülőkkel.  Feladatellátása körében közreműködik a gyermekek, a szülők köznevelési törvényben foglalt jogainak biztosításában.  A gondjára bízott gyermekek testi épségéért teljes körű felelősséggel tartozik.  Gondoskodik a gyermekek testi épségének és szükségleteinek ellátásáról, a gyermekek foglalkoztatásáról, fejlődésük optimális segítéséről az óvodapedagógusok irányítása szerint:  gyermekek felügyelete, az egyéni segítséget igénylő gyermekek megsegítése  a gyermekek biztonságos körülményeinek megteremtése, zökkenőmentes feltételek biztosítása  óvodai rendezvények lebonyolításának segítése  a pedagógiai tervek megvalósulásának segítése. Szakmai feladatok  Az óvodapedagógusok irányítása alapján segíti a csoportokban folyó nevelőmunkát:  gondozási feladatok ellátása (tisztálkodás, öltözködés, levegőztetés, étkeztetés, pihenés).  foglalkozások, tevékenységek segítése, eszközök készítése  óvodán kívüli programokon segíti a gyermekek közlekedését, kulturált viselkedését.  óvodapedagógus utasítása alapján egyéni, ill. kiscsoportos fejlesztést végez.  köteles az észrevett balesetveszély elhárításáról gondoskodni, kisebb baleset esetén segít az elsősegély nyújtásban.  az intézmény alapdokumentumainak ismeretében végzi munkáját.  csendes pihenő alatt szemléltető eszközöket készít, az eszközöket karbantartja.  a csoportok mindennapos testnevelés foglalkozásait segíti, aktívan részt vesz a programon.  Munkája során a hivatali titkot köteles megőrizni, az alkalmazotti kör tagjaként segíti a jó munkahelyi légkör megteremtését.  A gyermekek óvodai életéről az óvoda belső ügyeiről a szülők, és óvodán kívüli személyek felé felvilágosítást nem adhat.  Részt vesz a csoportszobák és az óvoda közös helyiségeinek esztétikus dekorációjában.  Feladatellátása során megfelelően alkalmazza a magyar nyelvtan és helyesírás szabályait, a hivatalos levelek formai, tartalmi előírásait. 

11.

Pedagógiai asszisztensi feladatok ellátása

Dokumentációs, adminisztratív feladatai  Alkalmazza az intézmény gazdálkodására vonatkozó legfontosabb szabályokat. 50





 Kezeli a nevelés dokumentációit és eszközeit.  Munkájában együttműködik az óvodapedagógusokkal, a bázis intézmény óvodatitkárával, a csoportos és konyhás dajkákkal.  Étkezés: lemondások, napi létszám lejelentése, vezetése;  Iratok, ügyiratok elkészítése, iktatása, kezelése, irattározása;  Levelezések intézése;  Fénymásolás; HACCP vezetéséhez szükséges nyomtatványok biztosítása  Postázáshoz anyagok elkészítése, átadása a bázis intézménynek.  Dologi számlák vezetése, analitikus nyilvántartás vezetése;  Étlapok fénymásolása, kiadása.  Tisztítószerek kiadása, nyilvántartásának vezetése.  Étkezési díjak dokumentációjának vezetése,  Munkaruha nyilvántartása  Fizetési jegyzék kiadása;  A csoportoknak a tisztasági csomag kiadása, nyilvántartásának vezetése  Távolmaradás (betegség, szabadság), változó bér kimutatása, lejelentése hó végén a bázisintézmény felé  KIR-ben a gyermekadatok folyamatos feltöltése, azonosítók kérése  Jelenléti ív elkészítése, kiadása a dolgozók felé  Cafeteria ügyintézése, adatok továbbítása a bázis intézmény felé.  Adóelszámoláshoz nyilatkozatok kiadása, vezetése;  Selejtezés, leltározása adminisztratív feladatai.  Október 1-ei KIR statisztikához teljes körű adatszolgáltatás a bázis intézmény felé  Munka alkalmassági vizsgálatra időpont egyeztetése, alkalmazottak beosztása, beutaló elkészítése, a vizsgálati eredmény vezetése; 

Havi 1 napon ebéd befizetési program kezelése és adminisztrációs feladatainak ellátása

 Vezetői utasítás alapján ellátja azokat az adminisztratív tevékenységhez szorosan kapcsolódó levelezési, számítógép-kezelési, szöveg- és táblázatkezelési feladatokat, a szervezési munkákat amellyel megbízzák.  Feladatellátása során alkalmazza a kommunikációs és irodatechnikai alapismereteket, a protokoll szabályait.  Kezeli a tagintézmény ügyiratait, betartva az ügyiratokkal kapcsolatos általános eljárási szabályokat.  Ellátja a tag és a bázisintézmény közötti postázási feladatokat.  Intézi a gyermekek adminisztrációs jellegű ügyeit – ebédlerendelés, KIR.  A szabadság-nyilvántartást egyeztetés után rögzíti a nyilvántartási rendszerbe. A fentieken kívül ellátja mindazokat a feladatokat, melyeket az óvoda vezetője, vezető helyettese, tagóvoda vezetője számára kijelöl. A munkaköri leírásba foglaltak 2013. szeptember 25-től visszavonásig érvényesek, felülvizsgálatra jogszabályváltozáskor kerül sor. A munkaköri leírást 1 pld.-ban átvettem, az abban foglaltakat tudomásul vettem. 51





Budapest, 2013. szeptember 25.

…………………………………….. pedagógiai asszisztens

…………………………………….. Óvodavezető

……………………………………..

……………………………………..

Óvodavezető helyettes

Tagóvoda vezető

Tűzvédelmi felelős munkájára vonatkozóan Tevékenység tartalma: -

A tűz és katasztrófa helyzet esetén szükséges tennivalók összehangolása. A gyermekek és felnőttek alkalmi gyakorlattal való felkészítése a vészhelyzetben való viselkedésre

Munkafeladatok: -

tanév elején tűzvédelmi oktatást tart az óvoda helyi sajátosságait figyelembe véve (az új dolgozókat munkába állás előtt részesíti oktatásban) évente részt vesz az intézményi tűzvédelmi szemlén, a szükséges változtatásokról feljegyzést készít (veszélyek megszüntetéséért felelős személy, határidő megjelölésével) vészhelyzetben segíti az óvoda kiürítését, ha szükséges a vagyontárgyak mentésének megszervezését. Munkavédelmi felelős munkájára vonatkozóan

Tevékenység tartalma: -

A tűz és katasztrófa helyzet esetén szükséges tennivalók összehangolása. 52



-



A gyermekek és felnőttek alkalmi gyakorlattal való felkészítése a vészhelyzetben.

Munkafeladatok: -

-

-

Minden évben / a fordulókor / megtartja a dolgozók ismétlődő munkavédelmi oktatását; új dolgozót alapoktatásban részesít, rendkívüli esemény bekövetkezésekor rendkívüli oktatást szervez a tagintézmény dolgozói részére, mindezekről nyilvántartást vezet, Rendszeresen ellenőrzi a tagintézmény területén a munkavédelmi szabályok betartását, hiányosságok esetén intézkedik, szükség esetén felelősségre vonást kezdeményez, Részt vesz a munkavédelmi szemlén, Vezeti a munkavédelmi munka során az intézkedési jogkörét érintő iratokat, dokumentumokat, Tevékenységéről rendszeresen beszámol az óvodavezetőnek.

A tagóvodával való kapcsolattartás rendje, formája /A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4.§ (1) d. alapján./ A tagóvoda pedagógusai rendszeresen részt vesznek a szervezett pedagógiai konzultációkon, így közvetlenül kapják a szükséges információkat. Az értekezletek közötti időszakban felmerülő, a tagintézményben folyó munka közvetlen irányításához szükséges szakmai és egyéb információkat az intézményvezető, ill. helyettese soron kívül, közvetlenül megadja. A tagóvoda pedagógusai a rendkívüli eseményeket azonnal jelentik telefonon. Az intézményvezető és az intézmény-vezető helyettes együttesen felelnek azért, hogy a tagóvoda pedagógusait, illetve gyermekeit és a szülőket érintő információk időben eljussanak a tagóvodához és azokat az érintettek megismerjék. Az intézményvezető, a vezető-helyettes a tagintézmény pedagógusaival rendszeresített megbeszéléseken kívül közvetlen telefon kapcsolatban állnak egymással. 2.4. A vezető vagy vezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje Az óvodavezető akadályoztatása esetén helyettesítését az általános helyettes látja el, teljes felelősséggel. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az óvodavezető tartós távolléte esetén helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másként intézkedik. Tartós távollétnek minősül a 2 heti időtartam. 53





Amennyiben a vezető nem tartózkodik az intézményben, az általános helyettes köteles teljes felelősséggel ellátni a vezetői teendőket. Mindkét vezető távollétében a mindenkori minőségfejlesztő csoport vezetője, a munkaközösség vezető, ő utána a leghosszabb szolgálati idővel rendelkező felsőfokú képesítésű óvodapedagógus a felelős. /4.§ (1)f); 20/2012(VIII.31.)EMMI r. 188.§ (1),(2)/ A vezető, illetve a vezető helyettes helyettesítésére vonatkozó további előírások: A helyettes csak a napi, a zökkenőmentes működés biztosítására vonatkozó intézkedéseket, döntéseket hozhatja meg. A helyettes csak olyan ügyben járhat el, mely gyors intézkedést igényel, halaszthatatlan, s amelynek a helyettesítés során történő ellátására a munkaköri leírásában felhatalmazást kapott. A helyettes a jogszabály, illetve az intézmény belső szabályzataiban, rendelkezéseiben kizárólag a vezető jogkörébe utalt ügyekben nem dönthet. 2.5. A vezetők és a szülői szervezet, valamint az óvodapedagógusok és szülők közötti kapcsolattartás rendje, formája Az intézmény vezetőjének, helyettesének feladata a szülői szervezettel való együttműködés. A szülői szervezet és a vezetők kapcsolattartási formái: szóbeli személyes megbeszélés, értekezletek, írásbeli tájékoztatók. Az óvodapedagógusok, és szülők között a nevelési feladatok összehangolására lehetőség nyílik az alábbi esetekben: a gyermek óvodai beilleszkedése során, nyitott programokon, játszódélutánokon, családlátogatásokon, szülői értekezleteken, fogadó órákon, a faliújságon keresztül közölt információk által, a szülők képviselőjének részvételével nevelési értekezleteken, a gyermekvédelmi intézkedéseken keresztül, az óvodai közös ünnepélyek, rendezvények, kirándulások szervezése során. A szülők számára szülői értekezlet összehívható az óvodapedagógusok javaslatára, a szülők kérésére, az óvodavezető javaslatára. Témája a mindenkori csoportot, a gyermekeket érintő nevelési, tanulási, szervezési, együttműködési feladatok megoldása. Módszereiben, megoldási módjaiban az óvodapedagógusok és a szülők döntenek. Az értekezlet időpontja, helyi szervezése a csoport gyermekinek zavarása nélkül történhet. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni. A gyermekekről véleményt, tájékoztatást csak az óvodapedagógusok adhatnak, hivatali titokként kötelesek kezelni a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos ismereteiket. Minden óvodapedagógus köteles módot-, lehetőséget teremteni a szülők számára a gyermekek folyamatos fejlődéséről, közösségi magatartásáról való betekintésbe.

54





2.6. A szülői szervezetnek biztosított jogok, és azok gyakorlásának rendje, formái Az óvodában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében Szülői Közösség Szervezetet hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját működési rendjéről, tisztségviselőinek, képviselőinek megválasztásáról. A szülői szervezet értekezleteinek megtartása a megbeszélt témában, időben történik. A szülői szervezet kezdeményezheti óvodaszék létrehozását, továbbá dönthetnek arról, hogy ki lássa el a szülők képviseletét az óvodaszékben. Dönthet a rendelkezésükre álló pénzeszközök felhasználásáról, a munkadélutánok szervezéséről. Javaslattevő joguk van az intézmény működésével kapcsolatos ügyekben. Véleményezési joga van a helyi óvodai nevelési-, az intézményi minőségirányítási programmal, az Szervezeti Működési Szabályzattal, a Házirend elfogadásával, módosításával, éves munkatervvel kapcsolatban, a család-óvoda kapcsolattartásának, a szülők tájékoztatási formáinak, valamint a szülői értekezletek témáinak meghatározásában, az óvodában folyó hités vallásoktatás idejének és helyének meghatározásában, valamint minden olyan kérdésben, amely a gyermekek óvodai életrendjét érinti. Egyetértési joga van a nevelési programmal kapcsolatosan a tájékoztatásadásra vonatkozó szabályozás terén. A Házirend tartalmazza az intézmény belső rendjének, életének részletes szabályozását. A házirendben foglaltak betartása kötelező a gyerekekre, szülőkre, hozzátartozókra és az óvoda minden dolgozójára nézve egyaránt. A házirendet az intézmény vezetője készíti el, és a törvény szerint a nevelőtestület fogadja el, a fenntartó hagyja jóvá. Az óvoda dokumentumainak (SZMSZ, Házirend, Pedagógiai Program) megtekintését biztosítjuk: az intézmény irodájában az óvodavezető, általános vezető az intézményben tartózkodási ideje alatt (ennek hiányában lásd. vezető helyettesítési rendje). a Csoportok óvodapedagógusainál

55





2.7. Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok Óvodai ünnepeink Ősz: Szüret, Gyümölcskarnevál, Márton-nap Tél: Márton nap, Luca nap, Mikulás, Karácsony, Farsang, Télkergető, Tavasz: Március 15. Húsvét, Anyák Napja, Családi egészségnap, Gyermeknap, Évzáró Nagycsoportosok búcsúzója Nyitott ünnepek: Szüret, Farsang, Anyák napja, Évzáró - Nagycsoportosok búcsúzója Közös programok: Kirándulások, környezetet szépítő munkák, komolyzenei koncert gyermekeknek, stb. A gyermekek születésnapja ünneplésének szabályozása a házirendben található. A nevelőtestület hagyományokkal kapcsolatos feladatai: szakmai napok, házi bemutatók szervezése, továbbképzéseken, tanfolyamokon szerzett ismeretek átadása, megvitatása, dajkák továbbképzése, tájékoztatása az aktuális nevelési feladatokról, a pályakezdő, ill. újonnan belépő dolgozók segítése, (ld. Gyakornoki Szabályzat), közös ünnepélyek szervezése: Karácsony, Pedagógusnap, szakmai- tanulmányi kirándulások, Nőnap, nyugdíjas kollégáinkkal való rendszeres kapcsolattartás. Intézményi szintű rendezvényeken, ünnepélyeken valamennyi dolgozónak kötelező az alkalomhoz illő öltözékben megjelenni. 2.8. A külső kapcsolatok rendszere, formája, módja, beleértve a Gyermekjóléti Szolgálatot, az egészségügyi ellátását biztosító egészségügyi szolgáltatót, a szak és szakmai szolgáltató szervezeteket is Az intézmény és a fenntartó kapcsolata eseti az intézményi Pedagógiai Program, Házirend, SZMSZ jóváhagyása és módosítása tekintetében.

A fenntartóval való kapcsolattartás formái: szóbeli tájékoztatásadás, írásbeli beszámoló adása, egyeztető tárgyaláson, értekezleten való részvétel, a fenntartó által kiadott rendelkezés átvétele annak végrehajtása céljából, speciális információszolgáltatás az intézmény pénzügyigazdálkodási, valamint szakmai tevékenységéhez kapcsolódóan. A fenntartóval, a pedagógiai szaktanácsadóval, egyéb szervezetekkel való együttműködés az óvodavezető feladata.

56





A Humán Szolgáltatások Igazgatóságával való kapcsolattartás Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében: a Gyermekjóléti Szolgálattal, illetve gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal, így Pedagógiai Szakszolgálat, Anyaotthon, Szociális Szolgálat, Gyámhatóság. Az intézmény segítséget kér a Gyermekjóléti Szolgálattól, ha pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni a veszélyeztető okokat. Formái, lehetséges módjai: a Szociális Szolgálat értesítése, ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja, esetmegbeszélés az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére, a Szociális Szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget; előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére. Az egészségügyi szolgálattal való kapcsolattartás Az intézmény a gyermek mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg. Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van. A szolgáltatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek. A kapcsolattartás részletes formáját, módját az intézményben jelentkező jogos igények szerint szerződésben kell rendezni. Az intézményt támogató szervezetekkel való kapcsolattartás kiemelt szempontjai, hogy a támogató megfelelő tájékoztatást kapjon az intézmény - anyagi helyzetéről, támogatással megvalósítandó elképzeléséről, és annak előnyeiről; az intézmény a kapott támogatásról és annak felhasználásáról olyan nyilvántartást vezessen, hogy abból a támogatás felhasználásának módja, célszerűsége stb. egyértelműen megállapítható legyen; a támogató ilyen irányú információigénye kielégíthető legyen. Az intézményvezető feladata, hogy az intézmény számára minél több támogatót szerezzen, és azokat megtartsa. Az óvoda vezetője, óvodapedagógusai rendszeres kapcsolatot tartanak fenn az óvoda környezetéhez legközelebb eső általános iskola igazgatójával, pedagógusaival. A kapcsolattartás az óvoda sajátosságaiból, lehetőségeiből és igényeiből adódik. A kapcsolatfelvétel az óvodavezető feladata, a kapcsolattartást az arra kijelölt pedagógus végzi. Az együttműködés célja, módja, eszköze kölcsönösség alapján az óvodai munkatervben kerül rögzítésre.

57





2.9. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének elvei, szempontjai, rendje Az ellenőrzés célja: A vizsgálatok eredményeiből következtetéseket vonjunk le, a hatékony működést segítsük elő, a tények okait keressük, lehetővé tegyük a hiányok pótlását, a hibák javítását, valós eredményeket tárjunk fel, erősítsük meg azokat, az alkalmazott módszerek elterjesztése. Az ellenőrzés területei: pedagógiai munka, munkafolyamatba épített ügyrend, az óvoda gazdálkodásával kapcsolatos ellenőrzések. A belső ellenőrzés feladata A pedagógiai önállóság tiszteletben tartása, fejlesztése. A pedagógusok - mint egyéniségek - elért eredményekben való megítélése, valamint ösztönzése arra, hogy saját módszereiket, önállóságukat megtartva, továbbfejlesztve növeljék eredményességüket. Az előírásoknak megfelelően végzett iktatás, irattárazás, költségvetési felhasználás nyilvántartás naprakész állapotának folyamat ellenőrzése. A belső ellenőrzés fajtái: Tervszerű: Előre megbeszélt, ütemezett időpontokban, megadott szempontok alapján. Spontán: Alkalomszerű, a problémák feltárása, megoldása érdekében, valamint a napi felkészülés ellenőrzése. A belső ellenőrzés tárgya, időpontja: Az ellenőrzés tárgyát, időpontját a mindenkori éves munkaterv tartalmazza, az ellenőrzési ütemtervvel együtt. Munkatervi elfogadás után ezt nyilvánosságra kell hozni. A belső ellenőrzés kiterjed: A munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minőségére, a munkafegyelemmel összefüggő kérdésekre. A belső ellenőrzést végezheti óvodavezető, általános helyettes, tagóvoda-vezető, munkaközösség vezető, minőségfejlesztő csoport vezetője, gyermekvédelmi felelős, munkavédelmi és tűzvédelmi felelős. Feladataikat írásban rögzített munkamegosztás alapján végzik, konkrét feladataikat a munkaköri leírás tartalmazza. A belső ellenőrzés dokumentálása: Az ellenőrzést végzők tapasztalataikat elemzik, értékelik, írásban rögzítik, (feljegyzés), valamint a nevelőtestülettel az összegzést ismertetik. A vezetői ellenőrzés szabályzata A szabályzat célja: A hatékony működés elősegítése, az előre meghatározott kritériumok meglétének vagy hiányának vizsgálata, az ellenőrzés eredményeiből a tevékenységekről következtetések levonása, a szükséges intézkedések meghozatala. A szabályzat érintettjei: a teljes alkalmazotti közösség. Felelős: vezető és az ellenőrzéssel megbízottak. Határidő: adott tanév Eljárásrend: • Az ellenőrzés tervezése évenként külön dokumentumként, az intézményi éves munkatervvel egy időben történik, a vezető készíti el. • Az ellenőrzés kiterjed a szakmai, törvényességi, gazdálkodási folyamatokra, tartalmazza az ellenőrzés területeinek konkrét tartalmát, módszerét és ütemezését, amelyet nyilvánosságra kell hozni. 58





•

A vezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti, ez lehet tervszerű, előre megadott szempontok szerinti, alkalomszerű, spontán. • Az ellenőrzési tervben nem szereplő eseti ellenőrzések lebonyolításáról a vezető dönt. • Rendkívüli ellenőrzés megtartását kérheti a vezető helyettes, a munkaközösség vezető, illetve a minőségfejlesztési csoport vezetője. • A vezető az ellenőrzést átruházhatja a vezető helyettesre, a minőségfejlesztési csoport vezetőjére, a jogkör átruházása írásban történik. A tevékenység lépései: • Az éves ellenőrzési terv elkészítése, megismertetése, elfogadtatása a testülettel. Határidő: tanévnyitó értekezlet • Az ellenőrzés végrehajtása. Határidő: az ütemezés alapján folyamatosan • Tapasztalatok megbeszélése. Határidő: az ellenőrzés befejezése után • Záró összegzés, jegyzőkönyv készítése. Határidő: az ellenőrzés befejezése után, 1 héten belül • Összegző értékelés ismertetése a nevelőtestülettel. Határidő: testületi értekezlet • A dokumentum archiválása. Határidő: 5 év.

2.10. Az intézményi dokumentumok nyilvánosságával kapcsolatos rendelkezések Intézményi alapdokumentumok: Alapító Okirat, Pedagógiai Program, Csoportnapló, SZMSZ, Házirend, a gyermek személyi anyaga, éves munkaterv/beszámoló. A tájékoztatás, megismerés rendje Az óvoda Házirendjét a beiratkozott gyermekek szüleinek át kell adni. A nevelési, minőségirányítási programról, házirendről, éves munkatervről a szülőket tájékoztatjuk. A tájékoztatás rendje: A csoportos óvónők: - szóban, - szülői értekezleten, - fogadóórán. Az óvodavezető: - fogadóórán. A hozzáférhető elhelyezés a közzététel biztosítása, helye: Az óvoda Pedagógiai Programja, Intézményi SZMSZ-e, a Házirendje az csoportszobában,vezetői irodákban valamint az irattárban kerül elhelyezésre mindhárom épületben. Az óvodák – tevékenységükhöz kapcsolódóan – a rendeletben meghatározott adatokat (különös közzétételi lista) kötelesek a jövőben közzétenni, az óvodapedagógusok számát, iskolai végzettségét, szakképzettségét, a dajkák számát, szakképzettségét, az óvodai nevelési év rendjét, az óvodai csoportok számát, illetve az egyes csoportokban a gyermekek létszámát.

59





Közzététel a meghatározott adatoknak internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosításra alkalmatlan formában, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen történő hozzáférhetővé tétele. Ha a nevelési-oktatási intézmény nem rendelkezik internetes honlappal, az adatokat a helyben szokásos módon is közzéteszi. A különös közzétételi listát szükség szerint, de legalább nevelési évenként felül kell vizsgálni. 2.11. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel Külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy arra az időtartamra, amely a gyermek érkezésekor a gyermek átöltöztetésére és óvónőnek átadására, valamint a kísérő távozására, a gyermek távozásakor a gyermek óvónőtől való átvételére, átöltöztetésére, valamint a távozásra szükséges. A kapu zárását követően a csengetésre kaput nyitó dolgozó a belépőket az óvodatitkárhoz kíséri. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az óvodavezetőnek jelenti be. Nem kell a tartózkodásra engedélyt kérni a szülőnek, gondviselőnek a szülői értekezletre való érkezéskor, illetve a meghívottaknak az intézmény valamely rendezvényén való tartózkodáskor. Külön engedély és felügyelet mellett tartózkodhat az intézményben a gyermeket hozó és a gyermek elvitelére jogosult személy akkor, ha nem az intézmény nyitvatartási rendjében meghatározott időben érkezik az intézménybe, valamint minden más személy. A külön engedélyt az óvodavezetőtől kell kérni. Csak az általa adott szóbeli engedéllyel lehet az intézményben tartózkodni. 2.12. A fakultatív hit-, és vallásoktatás időpontját és helyét biztosító eljárás rendje Az óvodában lehetőség van ingyenes fakultatív hit és vallásoktatásra, ha legalább 8 szülő ezt írásban kéri. Az óvoda csak a helyiséget biztosítja, a programok szervezése, lebonyolítása a hitoktató feladata és felelőssége. 2.13. Az intézményben folytatható reklámtevékenység szabályai A reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges. Az intézményvezető önállóan, illetve az általa jelentősnek minősített reklámtevékenység esetében a nevelőtestület, a szülői közösség bevonásával állapítja meg valamely 60





reklámtevékenység jellegét. Az intézményvezető köteles a pedagógusoktól, a szülőktől érkező az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni. Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái: egészséges életmódra nevelés, környezetvédelemre neveléssel kapcsolatos témák, kulturális és oktatási tevékenység. Az óvoda dolgozói, továbbá ügynökök, üzletszervezők, vagy más személyek az óvoda területén kereskedelmi tevékenységet nem folytathatnak, kivéve az óvoda által szervezett jellemzően ünnepek előtti könyv,- játékvásár. Az intézmény helyiségeiben párt, vagy párthoz kötődő társadalmi szervezet nem működhet. 2.14. A gyermek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések, az igazolatlan mulasztás miatti intézkedések rendje, a hiányzás következményeinek meghatározása A gyermek távolmaradását a szülő bejelentheti személyesen, vagy telefonon. Ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A nevelési év alatt a gyermek hosszabb idejű hiányzását indokolt esetben az óvodavezető engedélyezi. Az igazolt távolmaradás történhet családi okok, utazások miatt. A több napos mulasztást akkor kell igazoltnak tekinteni, - ha a szülő előzetesen írásban bejelentette az óvónőnek, hogy gyermekét nem hozza el az óvodába, - ha a gyermek hatósági intézkedés vagy egyéb alapos indok miatt nem tudott óvodalátogatási kötelezettségének eleget tenni, és erről igazolást hoz, - ha a gyermek betegsége miatt hiányzott, és ezt a tényt a szülő az óvónőnek orvosi igazolással igazolja, amit a gyógyult gyermek közösségbe vitelének első napján átad. Egy nevelési évben az 5. életévét betöltött gyermek 7 napnál többet igazolatlanul nem hiányozhat, ellenkező esetben e tényről az óvoda a jegyzőt értesíti. Ha a gyermek az 5. életévét még nem töltötte be, csak orvosi igazolással, ill. előre megírt szülői igazolással hiányozhat. A szülő köteles bejelenteni gyermekének hosszabb távolmaradási okát, ha nem jelenti be, igazolatlanul van távol a gyermek, 7 nap után írásban felszólítást kell küldeni. Kétszeri eredménytelen felszólítás esetében gyermek nevét törölni kell a névsorból, óvodaköteles gyermek esetében a rendszeres óvodába járatás érdekében jegyzői intézkedést kell kérni.

61





2.15. A térítési díj, tandíj, egyéb fizetési kötelezettséggel kapcsolatos szabályok, ezek mértékének megállapítása a fenntartói rendelet alapján, valamint a befizetésére, visszafizetésére vonatkozó rendelkezések A befizetés minden hónapban az előre kiírt napon van, amelyről a szülők a faliújságon előre értesülnek. A tárgy hót követő hónapra történik a befizetés. Hiányzás esetén az étkezés lerendelhető mindennap 8:15 óráig telefonon, vagy személyesen. A lejelentés 24 óra múlva lép életbe, s a következő befizetéskor írható jóvá. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülő a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. Étkezési térítési díj készpénzes visszafizetésére csak abban az esetben van lehetőség, ha a gyermek az óvodából kimarad. A felnőtt étkezéssel kapcsolatos szabályok A munkahelyi étkeztetés minden dolgozó számára biztosított fizetési fegyelem betartása mellett. A dolgozót, ha óvodai étkezésben részt vesz, a mindenkori önkormányzati határozatban meghatározott természetbeni hozzájárulás illeti meg. Amennyiben az étkezésben nem vesz részt, részére a mindenkori helyi önkormányzati döntés szerint étkezési utalvány járhat. Ezen dolgozók részére az ÁNTSZ által előírt higiénés szabályok betartása kötelező! Étkezés céljából az intézményt elhagyni nem lehet. Az étkezést igénybe nem vevő dolgozók részére mindennemű közétkeztetésből származó étel fogyasztása szigorúan tilos! Az étkezési szabályok megszegése fegyelmi eljárást vonhat maga után. Ételhulladékot az arra szerződéssel rendelkező személy a mindenkori hulladékra vonatkozó szabályok betartásával, zárható és rendszeresen fertőtlenített edényben szállíthat ki. 2.16. A fizetési kötelezettségre vonatkozó kedvezmények szabályai: a szociális- és normatív támogatás kritériumai, a segély, egyéb juttatás lehetőségei, felosztásának elvei, a kérelmezés és elbírálás rendje A szülő kérvényezheti a térítési-díj összegének csökkentését a nevelési év során bármikor, a jogszabályok által előírt esetekben (alanyi- és szociális indokok alapján), valamint a megfelelő dokumentumok beadásával. A döntést az intézményvezető hozza meg, és erről a szülőt írásos formában értesíti. Elutasítás esetén a szülő fellebbezéssel élhet a Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata, mint fenntartó felé. A térítési díjak mindig a hatályos jogszabályoknak megfelelően kerülnek megállapításra. 62





Támogatott annak a gyermeknek az étkeztetése, aki rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesül. Alanyi jogon 50%-os étkezési kedvezményben részesül az a gyermek, aki tartósan beteg, sajátos nevelési igényű, vagy aki három vagy több gyermeket nevelő családban él. Az óvoda közreműködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Ennek érdekében gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segíti a testület gyermekvédelmi munkáját. Az alacsony jövedelemmel rendelkező gyermekek szüleinek lehetősége van a gyermekvédelmi támogatás igénylésére. Az óvodáztatási támogatásra akkor válik jogosulttá a szülő, ha gyermekét három vagy négy éves korában beíratja az óvodába, valamint, ha gyermek beíratást követően rendszeresen jár óvodába, a nyitvatartási napokon legalább 6 órát az óvodában tartózkodik valamint, abban az esetben, ha a szülők nyilatkoznak az iskolai végzettségükről (8 általános, vagy annál kevesebb). Ezt a nyilatkozatot az Önkormányzat Gyámügyi Irodáján lehet megtenni, és ennek alapján részesülhet támogatásban a család. Az óvoda vezetője az első igazolatlan nap után írásban tájékoztatja a szülőt a mulasztás következményeiről, a kifizetés esedékességét megelőzően – a jegyző által meghatározott időpontban – tájékoztatja a jegyzőt azoknak a napoknak a számáról, amelyről a gyermek igazoltan és igazolatlanul az óvodából mulasztott. Feltéve, hogy a január–június, illetve a július–december időszakokban a mulasztott napok száma együttesen meghaladja az óvodai nevelési napok huszonöt százalékát, illetve arról, hogy a mulasztott napok száma nem érte el a fenti mértéket. A 20. § (2) bekezdés a) pontja alapján történő igazolt mulasztásból tíz napot a július– augusztus hónapokra eső mulasztásból a huszonöt százalék megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Az óvodavezető értesíti a jegyzőt, ha a gyermek óvodai elhelyezése megszűnik. A csoport óvónői felmérik a családok szociális helyzetét, és javaslatot tesznek anyagi támogatásra étkezési térítési díj hozzájárulás, rendszeres- vagy eseti segély folyósítására. Nevelési problémával küzdő gyermekek szüleinek az óvónők, illetve az óvodapszichológus segítséget nyújtanak, tapintatosan, négyszemközti beszélgetéssel. Az óvoda közreműködik a gyermekek veszélyeztetésének megelőzésében és megszűntetésében, ennek során együttműködik a Szociális Szolgálattal, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. Ha az óvoda a veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a Szociális Szolgálattól. Az óvónő, illetve a nevelő-oktató munkát segítő alkalmazott, az óvoda vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek - más vagy saját magatartása miatt súlyos veszélyhelyzetbe került, vagy kerülhet.

63





Az óvoda minden dolgozója titoktartási kötelezettséggel tartozik, a családok, gyermekek személyiségi jogainak védelme érdekében. Az óvoda vezetője: felelős a gyermekvédelmi feladatok ellátásáért, megszervezéséért, a gyermekvédelmi felelős munkájához szükséges feltételek biztosításáért, ill. a nevelési év első szülői értekezletén a szülők tájékoztatásáért a gyermekvédelmi felelős személyéről, elérhetőségéről. A gyermekvédelmi felelős a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények címét, illetve telefonszámát, valamint az óvoda munkáját segítő külső szakemberek nevét, elérhetőségét. 2.17. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje, formái A gyermekek rendszeres egészségügyi felügyeletét, mint ingyenesen igénybe vehető szolgáltatást az intézmény biztosítani köteles, ennek keretében gondoskodnia kell arról, hogy az óvodába járó gyermekek évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt. Az egészségügyi ellátás az óvodai gyermekorvos és ·a védőnő együttes szolgáltatásából áll. Az egészségügyi ellátásban közreműködik még a fogorvos és a fogászati asszisztens. Az intézménnyel jogviszonyban lévő gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az intézménybe járó orvos és védőnő látja el. A körzeti védőnő hetente látogatja az intézményt. Az intézményvezető feladatai az egészségügyi ellátás keretében: biztosítja az orvosi és védőnői munka feltételeit, gondoskodik a szükséges pedagógusi felügyeletről, és szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről. A fenntartó által biztosított feltételek mellett az óvodában évente egy alkalommal fogorvosi és szemészeti szűrés történik. Az intézmény működése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat be kell tartani (fertőző gyerekek elkülönítése, csak a szülő érkezéséig, illetve a legszükségesebb ideig tartózkodhatnak az óvodában). Fertőző gyerekbetegség esetén a szülőnek az intézményt értesíteni kell. Fertőző megbetegedésről a szülőket értesítjük (faliújságon). Az intézményben a további megbetegedés elkerülése érdekében fokozott figyelmet kell fordítani a fertőtlenítésre, tisztaságra. A szülők jogait, kötelezettségeit a fenti időpontra vonatkozóan a házirend tartalmazza.

64





2.18. Az intézményi védő, óvó előírások, eljárások rendje, beleértve a gyermekvédelmi feladatok ellátásának rendjét, a gyermekbaleset megelőzés feladatait, a baleset esetén teendő intézkedések rendjét, valamint a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételei megteremtésével összefüggő tevékenységek rendjét, a rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők rendje A reggeli gyülekezés és a délutáni hazaviteli időszak kivételével (9-15h) az ajtót zárva kell tartani. 1.

Az intézményben a gyermekvédelmi feladatot ellátó személy neve és fogadóórájának az időpontja a szülők faliújságján található.

A gyermek óvodába érkezésének és távozásának rendje: A gyermeket a szülő (a szülő által megbízott személy) adja át az óvónőnek a csoportszoba ajtajában. Gyermek az óvodába egyedül nem érkezhet, s az óvodából nem távozhat. Ha az óvónő a szülőnek vagy hozzátartozónak átadta a gyermeket a gyermek magatartásáért, viselkedéséért, testi épségéért a szülő vagy hozzátartozó a felelős. Az óvodában akkor is elvárjuk a gyermektől az óvodában kialakított szokás-szabályrendszert, viselkedési és magatartásnormák betartását, ha a gyermek már a szülő vagy hozzátartozó felügyelete alatt van. A gyermeket csak a szülőnek vagy előzetesen megbeszélt és a szülő által írásban megbízott; a gyermek számára ismert; 18. életévét betöltött személynek adjuk ki. Az óvodás gyermeket esetenként a 14. életévét betöltött, a szülő által írásban megbízott nagyobb testvérnek is kiadjuk. A szülők a szűkebb, tágabb családi, rokoni, szomszédi környezetükből jelöljenek meg több (2-3 fő személyt) és azok elérhetőségét, akik hazavihetik a gyermeket az óvodából, ha ők akadályoztatva, vagy nem cselekvőképes állapotban vannak. 18 óra után az óvodában maradó gyermek szüleit, ill. az általa írásban megjelölt személyek valamelyikét (ásd. fent) az óvónő megpróbálja telefonon értesíteni. Amennyiben ez a megoldás nem működik (csak egyszeri alkalommal, csakis a gyermek el nem vitele esetén), az óvónő fél hét után értesíti a csepeli Anyaotthont (Erdősor u. 56), ahová elviszi a gyermeket. A címet kiírva a szülők megtalálhatják gyermeküket. Az elhelyezés másnapján írásban értesíteni kell a Gyermekjóléti Szolgálatot a történtekről, valamint, ha a szülő elmegy a gyermekéért az Anyaotthonba, akkor vele is közölni kell, hogy minél hamarabb keresse fel a Szociális Szolgálatot. Ismételt esetben (ha nem először fordul elő) a szülővel közölni kell, hogy következő lépés a gyermekvédelmi intézkedések megtétele. 2.

65





A gyerekekkel kapcsolatos egészségügyi szabályok Az óvoda működtetése során az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat által meghatározott szabályokat szigorúan be kell tartani. Az óvodában csak teljesen egészséges gyermek tartózkodhat. Beteg, megfázott, kiütéses, gyógyszert, láz- vagy köhögéscsillapítót szedő, még lábadozó gyermek bevétele az óvodába a gyermek biztonságos gyógyulása és a többi gyermek egészségének megőrzése érdekében nem lehetséges. Ilyen esetben az óvónő kötelessége a gyerek átvételének megtagadása. A gyermekeknek csak láz esetén, ill. szakorvosi vélemény által előírt gyógyszert adhatnak be az óvónők (pl.: különböző allergiák). Kérjük, hogy az esetlegesen előforduló efféle eseteket mindenkor egyeztessék a csoportos óvónővel. A nevelési év során előforduló betegség esetén orvosi igazolás bemutatása az ÁNTSZ által előírt szabály. Ennek hiányában a gyermeket az óvónők nem vehetik át. Lázas, betegségre gyanús gyermek szüleit az óvónők telefonon értesítik, akik haladéktalanul kötelesek gyermekük orvosi vizsgálatáról gondoskodni. Amennyiben a gyermek családjában fertőző megbetegedés fordul elő, a szülőnek azonnal értesíteni kell az óvodát, hogy az előírásoknak megfelelően a szükséges intézkedéseket megtehessük (fertőtlenítés, orvos, védőnő értesítése, stb.). Fejtetvesség - „3. Módszertani levél a tetvesség elleni védekezésről” című OEK kiadványt a témát érdemben meghatározó alábbi jogszabályban bekövetkezett változás tette szükségessé: az 1997. évi CLIV (egészségügyi) törvény 73. § (2) bekezdésének módosítása (a 2011. évi LXXXI. törvény 23. §-a), melynek értelmében a közösségben tartózkodó tetves gyermek kezelése a szülő kötelessége! Hivatalból az egészségügyi szolgáltató, vagy egészségügyi államigazgatási szerv akkor jár el, ha a szülő ezen kötelezettségének nem tesz eleget. Ennek megfelelően a tetvesség elleni védekezés elsősorban – de nem kizárólagosan – szülői feladat. a 12/1991. (V.18.) NM rendelet 4. § (2) bekezdésének [a 19/2012. (III.28.) NEFMI rendelet 2. §-ával történő] módosítása, melynek alapján a csoportos üdülést (táborozást) megelőző kötelező orvosi vizsgálat helyett a gyermek tetűmentességének igazolásához a szülői nyilatkozat elegendő. Az óvoda helyiségeit más, nem nevelési célra átengedni csak a gyermekek távollétében, a fenntartó engedélyével, az egészségügyi és egyéb jogszabályok figyelembevételével és betartásával lehet. Ittas, kábítószer hatása alatt álló szülőnek, illetve hozzátartozónak a gyermek nem adható ki. Az intézményvezető felelős azért, hogy az intézmény területe, - beleértve a belső termeket, szobákat, valamint az udvart – felmérésre kerüljön a védő-, óvó intézkedések szükségessége szempontjából. 66





Az óvoda házirendjében vannak meghatározva azok a védő-, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek az óvodában való tartózkodás során meg kell tartaniuk. A gyermek egészsége és testi épsége védelmére vonatkozó előírásokat, a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható viselkedési szokásokat a testület közösen alakítja ki, és azt a gyermekvédelmi anyagban rögzíti. A védő- óvó előírásokat a gyermekek életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni a foglalkozások, udvarra kimenetel, kirándulás előtt, az ismertetés tényét legalább negyedévenként rögzíteni kell. A védő-, óvó intézkedések céljából az adott területre vonatkozó figyelmeztető jelzéseket, figyelmeztető táblákat, hirdetményeket kell kitenni, illetve azok tartalmát legalább évente ismertetni kell a veszélyeztetettekkel. Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni, és a játékszert annak megfelelően alkalmazni. Az intézmény dolgozói házi készítésű vagy használatú elektromos berendezéseket az intézménybe nem hozhatnak be. Az óvoda pedagógusai a védő, óvó előírások figyelembevételével vihetnek be a foglalkozásokra az általuk elkészített és használt pedagógiai eszközöket. Csak olyan eszközt hozhatnak be az óvodába, amelyek a gyermekek és dolgozók testi épségét, egészségét nem veszélyeztetik. (20/2012. EMMI rendelet 2.sz. melléklet) Az óvodában történő használatukra előzetes bemutatás után az óvodavezető ad engedélyt. A nem engedélyezett játékot és eszközt az óvodából történő kivitelig – a munkanap végéig – az óvodavezető által kijelölt szekrénybe kell zárni. Mobil telefonok használatának rendje

A szabályzat célja: Azon lépések leírása, amelyek lehetővé teszik a csoportban sürgős esetben a mobil telefon használatát. A szabályzat érintettjei: vezető, vezető helyettes, munkaközösség vezető, minőségfejlesztési csoportvezető, gyermekvédelmi megbízott. Felelős: vezető. Eljárásrend: Lehetőség van arra, hogy a mobiltelefon lehalkított állapotban a csoportban legyen a polcon Sürgős esetben, amikor a másik pedagógus már bent van az adott sürgős számot a pedagógus hívhatja.(dajkai segítséggel beteg gyermek szüleinek hívása) Az alvás idő alatt (13 és 15 óra között) a mobiltelefont ki kell kapcsolni. 67





A gyermekbalesetek megelőzését célzó szabályokat a Házirend tartalmazza. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok Az intézmény vezetőjének feladata: ellenőrizni, hogy: az épületen szakkivitelező által folytatott építési, felújítási, javítási munka kivételével kemény forrasztás, ív és lánghegesztés, ipari gázpalack, tartály felszerelése ne történhessen; az intézmény területén gyermekre veszélyes eszközzel, szerszámmal csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig dolgozzanak, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett; a gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosított legyen az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével; a gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be. A pedagógusok feladata: haladéktalanul jelezni az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésében az intézményvezetők felelősek; mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyelni az elektromos berendezések használatára, kezelésére, a különböző berendezéseket úgy tárolni, hogy azokhoz a gyermekek ne férhessenek hozzá; javaslatot tenni az óvoda épületének és a csoportszobák még biztonságosabbá tételére. Az óvoda nem pedagógus alkalmazottjainak feladata: a munkaterületükön fokozott óvatossággal eljárni, ügyelve a gyermekek biztonságára, testi épségére, a veszélyforrást jelentő munkahely és eszközök elzárása minden esetben. A gyermekbalesetek esetén az intézményvezető feladata: Kijelöli azt a személyt, aki a gyermekbaleseteket nyilvántartja Intézkedik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan kivizsgálásáról, e balesetekről jegyzőkönyvet vetet fel, majd a kivizsgálást követően, de legkésőbb a tárgy hót követő hónap 8. napjáig megküldi a fenntartónak, valamint átadja a gyermek szülőjének, egy példány megőrzéséről gondoskodik. Ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, akkor e tényről az okok ismertetésével jegyzőkönyvet készíttet. Súlyos balesetekkel kapcsolatosan azonnal jelenti a balesetet az intézmény fenntartója felé, gondoskodik a baleset legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személy bevonásával történő kivizsgálásáról. A pedagógusok feladata: Az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése Nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermekbalesetek haladéktalan 68





kivizsgálásában, e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel, jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható, Súlyos balesetekkel kapcsolatban a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről, közreműködik a baleset kivizsgálásában. Közreműködik az óvodaszék, ennek hiányában az óvodai szülői szervezet tájékoztatásában, és a gyermekbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában. Intézkedést javasol minden gyermekbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításait végrehajtja. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében minden óvónő a saját csoportjában konkrét szabályokat állít fel, amelyekre rendszeresen felhívja a gyermekek figyelmét, ezt a csoportnaplóban dokumentálják. Óvodáinkban, egy nevelési évben (a beilleszkedési-, az éves nevelési-, ill. a nyári tervben) a csoportnaplóban dokumentálva a foglalkozások keretében történik, különös tekintettel az udvari szabályok betartása. Viharos szél és mínusz 10 C0 alatti hőmérséklet esetén, az udvaron, vagy a szabadban tartózkodni tilos, ezektől a kivételektől eltekintve a szabad levegőn lévő mozgás gyakoriságát ki kell használni. Figyelembe kell venni a helyileg elrendelt UV sugárzás elleni védelmet és az esetleges szmog- és hőségriadót is. A rendszeres testmozgás formái közé nagycsoportos, iskolába menő gyermekek számára beépítettük az ingyenes (az önkormányzat által támogatott) úszás lehetőségét. Baleset esetén a balesetet észlelő dolgozó értesíti az óvoda vezetőjét, távollétében az óvodavezető helyettesét, a szülőt és azonnal orvosi ellátásra viszi, vagy viteti a sérült gyermeket. A balesetek kivizsgálásával kapcsolatos feladatok: A balesetről szóló jegyzőkönyv három példányban készül. A tanuló- és gyermekbaleseteket az a rendelet számú mellékletében előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. Ha a sérült állapota vagy a baleset jellege miatt a vizsgálatot az adatszolgáltatás határidejére nem lehet befejezni, akkor azt a jegyzőkönyvben meg kell indokolni. A súlyos balesetet a nevelési-oktatási intézménynek - telefonon, telexen, telefaxon vagy személyesen - azonnal be kell jelentenie a rendelkezésre álló adatok közlésével az intézmény fenntartójának. A súlyos baleset kivizsgálásába legalább középfokú munkavédelmi szakképesítéssel rendelkező személyt kell bevonni. Súlyos az a tanuló- és gyermekbaleset, amely a sérült halálát (halálos baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette) okozta. Valamely érzékszerv (érzékelő épesség) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását, orvosi vélemény szerint életveszélyes sérülést, egészségkárosodást, súlyos csonkulást (hüvelykujj vagy kéz, láb két vagy több ujja nagyobb részének elvesztése, továbbá ennél súlyosabb esetek), a beszélőképesség elvesztését vagy feltűnő eltorzulást, bénulást, illetve elmezavart okozott.

69





Minden tanuló- és gyermekbalesetet követően meg kell tenni a szükséges intézkedést a hasonló esetek megelőzésére. A gyermek átadása után történő esetleges balesetért a felelősség a szülőt terheli. Nem pedagógus alkalmazott az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a gyermekbaleseteket követő feladatokban. A dolgozói balesetvédelmi oktatás megtörténtét, dokumentálását az általános helyettes, illetve az óvoda munkavédelmi felelőse ellenőrzi. Beteg, megfázott, kiütéses, gyógyszert, láz- vagy köhögéscsillapítót szedő, még lábadozó gyermek bevétele az óvodába a gyermek biztonságos gyógyulása és a többi gyermek egészségének megőrzése érdekében nem lehetséges. Ilyen esetben az óvónő kötelessége a gyerek átvételének megtagadása. A csoportszobába a szülők csak engedéllyel léphetnek be: nyílt nap, beillesztés, ünnepélyek, szülői értekezlet alkalmával. Az óvoda konyhájába csak egészségügyi könyvvel rendelkező személy léphet be. Az óvoda épületének, berendezésének védelme és megőrzése és a gyermekek ez irányú nevelése az óvoda valamennyi dolgozójának, a gyermekek szüleinek kötelessége. Az óvoda tulajdonát képező tárgyakért, eszközökért anyagilag az óvoda dolgozói és az óvodavezető a felelős. A társadalmi tulajdonban bekövetkezett károk esetén az óvodavezető a kár jellegének és nagyságának arányában a hatályos jogszabályok értelmében köteles eljárni. Amennyiben bármely dolgozó az óvoda területén, vagy közvetlen környékén feltűnő, esetleg idegen tárgyat, csomagot talál, telefonon történő fenyegetést észlel, vagy szokatlan, rendkívüli eseményt tapasztal (tűz, árvíz, földrengés, bombariadó), azt haladéktalanul köteles az intézmény vezetőjének, ill. a vezető-helyettesének jelezni, akik kötelesek megtenni a szükséges intézkedéseket a megfelelő hivatalos szervek felé. A vezető, vagy helyettese szükség esetén azonnal értesíti a rendőrséget, azt követően a fenntartót. Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről a tűzriadó terv szerint (az intézmény bejáratánál a faliújságon található). Az intézmény kiürítésekor a gyermekek mentése a csoportban dolgozó pedagógusok és dajkák feladata. Mentéskor a gyermekeket időjárásnak megfelelően felöltöztetve, kerülve a pánikhelyzetet, az óvoda mindkét kijáratát használva a legközelebbi intézménybe kell átmenni az intézmény további épületeibe. Létszámellenőrzés és a szülők értesítése céljából szükséges kivinni a felvételi- és mulasztási naplókat. Az épület elhagyása után a bejárati ajtókat be kell zárni és a kulcsot az óvoda vezetőjének, vagy a megbízott személynek kell átadni.

70





A rendőrség megérkezése után, biztosítani kell az épületbe és minden helyiségbe való bejutást. Az épület alaprajza a főbejárati ajtónál a falon található. A továbbiakban a rendőrség útmutatásai szerint kell eljárni. Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt.

2.19. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség A 2007. évi CLII. Törvény 1. § meghatározza, vagyonnyilatkozat tételre kötelezett a 3. § értelmében az a közszolgálatban álló személy, aki – önállóan, vagy testület tagjaként – javaslattételre, döntésre, vagy ellenőrzésre jogosult feladatai ellátása során költségvetési vagy egyéb pénzeszközök felett. Vagyonnyilatkozat tételi kötelezettség terheli az intézmény vezetőjét és helyettesét. Az alapvető jogok és kötelességek pártatlan és elfogulatlan érvényesítése, valamint a közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából az a személy, aki a 3. §-ban felsorolt feladatot lát el, tisztséget, illetve munkakört tölt be, az e törvényben meghatározott esetekben a törvény mellékletében rögzített adattartalommal nyilatkozatot tesz a saját és a vele egy háztartásban élő hozzátartozók jövedelmi, érdekeltségi és vagyoni helyzetéről (a továbbiakban vagyonnyilatkozat) Vagyonnyilatkozatot tesz: az intézményvezető, általános helyettes, tagintézmény vezető A vagyonnyilatkozat-tétel esedékessége: Beosztás létrejötte, munka- vagy feladatkör betöltése érdekében azt megelőzően. Beosztás, munka- vagy feladatkör megszűnését követő harminc napon belül. Beosztás, munka- vagy feladatkör fennállása alatt az első nyilatkozatot követően kétévenként. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékességét az 5. § előírása szerint köteles tenni. A vagyonnyilatkozatot közszolgálatban álló személy esetében a munkáltatói jogkör gyakorlója, a személyi anyagtól elkülönítve és elzárva őrzi. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget az őrzésért felelős személy ellenőrzi. A kötelezettség teljesítését a 8. § határozza meg. A vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megszegésének a 9. §-ban foglalt jogkövetkezményei vannak. Ha a kötelezett nem tesz vagyonnyilatkozatot, az őrzésért felelős köteles a kötelezettet írásban felszólítani arra, hogy e kötelezettségét a felszólítás kézhezvételétől számított nyolc napon belül teljesítse (10. § (1) bekezdés). Ha a határidő eredménytelenül telik el, azt a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség megtagadásának kell számítani (10. § (2.) bekezdés). A kötelezett a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül köteles eleget tenni, ennek elmulasztását a vagyonnyilatkozat-tétel 71





megtagadásának kell tekinteni (10. § (3.) bekezdés). Vagyonnyilatkozat formai követelményeiről a 11., 12., 13. § rendelkezik. A vagyongyarapodás vizsgálata a 14., 15., 16. § előírása szerint hatósági eljárás keretében történik. Az őrzésért felelős a 14. § (1) bekezdés szerinti meghallgatást követően- a vagyonnyilatkozat haladéktalan megküldésével- az állami adóhatóságnál a kötelezett és a vele egy háztartásban élő hozzátartozója vagyongyarapodásának az adózás rendjéről szóló törvény szerinti vizsgálatát kezdeményezi, ha a meghallgatási eljárás során a bejelentésben szereplő tények, adatok, körülmények nem tisztázódnak hitelt érdemlően. E törvény rendelkezései alapján vagyonnyilatkozat tételére kötelezett első alkalommal 2008. június 30-ig tesz vagyonnyilatkozatot. A törvény melléklete a vagyonnyilatkozat. 2.20. Egyéb jogszabály által szabályozandó – de más szabályozásban nem szabályozható – kérdések A pedagógus szakvizsgán és továbbképzésen való részvétel elvei: Minden pedagógusnak joga és kötelessége a továbbképzésen való részvétel. A képzési helyzetképet az intézmény nyilvántartása tartalmazz Azokat a szakvizsgákat támogatja a testület, melyek a munkakör betöltéséhez szükségesek, a helyi nevelési program megvalósítását segítik elő (drámapedagógus, fejlesztő pedagógus stb.). Előnyben részesülnek a legrégebbi diplomával rendelkező pedagógusok. A szakvizsgára való jelentkezést a pedagógus kérvényezheti, de a vezető el is rendelheti. Az óvodapedagógusnak írásban kell kérnie felvételét a beiskolázási tervbe, csak ebben az esetben illetik meg a jogszabályban előírt kedvezmények. Pedagógus szakvizsga letételét követő 7 évig a pedagógusnak nem kötelező a továbbképzésen való részvétel. Továbbképzésen azok a pedagógusok vehetnek részt, akik a rendelet hatályba lépése előtt legalább 7 éve szerezték meg a pedagógus munkakör betöltéséhez szükséges felsőfokú iskolai végzettségüket, szakképzettségüket. A továbbképzési rendszer költségtérítéses formában működik. Az intézmény működőképességének és finanszírozási lehetőségeinek figyelembevételével kerül sor az éves továbbképzéseken való részvétel biztosítására. Azokon való részvételeket támogatjuk, amelyek időpontjai nem esnek egybe az óvodai foglalkozások idejével, valamint elsősorban az óvoda nevelési programjának megvalósítását segítik. Továbbképzésen 7 évenként legalább 1 alkalommal kell részt venni, minimum 120 órában. A továbbképzési kötelezettségét saját hibájából elmulasztó pedagógus munkaviszonya megszüntethető. Az 50. életévét betöltő pedagógusnak már nem kötelező a továbbképzésben való részvétel.

72





A pedagógus feladata az intézményi kötelezettségek és lehetőségek megismerése, tájékozódás a továbbképzési lehetőségekről, felvételi kérelem benyújtása a beiskolázási tervbe, jelentkezés felsőoktatási intézménybe, tanulmányi követelmények teljesítése, kedvezmények, juttatások igénybevétele. A továbbképzésen résztvevő pedagógus helyettesítési rendje: a helyettesítést elsősorban csoporton belül kell megoldani, lehetőség szerint egyenletes terhelésre törekedve. A gyermeklétszám csökkenése esetén csoport összevonásra kerülhet sor. Az eredményes vizsga érdekében szükség esetén nyugdíjas pedagógust lehet alkalmazni. Az eredményes vizsgát tévő, illetve szakdolgozatot író pedagógus pénzmaradvány esetén jutalmazható, figyelembe véve, hogy tanulmányai alatt milyen kedvezményekben részesült (órakedvezmény, munkaidő kedvezmény, utazási költségtérítés, jegyzetek, étkezés térítése). Minden dolgozó, aki továbbképzési szándékkal bír, köteles a továbbképzésre való jelentkezés előtt a munkáltatót/intézményvezetőt arról tájékoztatni. Továbbképzési rendszer működtetésének szabályzata A szabályzat célja: Tudatos humán erőforrás fejlesztés a helyi nevelési-oktatási, a fenntartói elvárások és a pedagógus továbbképzési rendszer kínálta lehetőségek figyelembe vételével. A szabályzat érintettjei: vezető, pedagógusok és nem pedagógus alkalmazottak. Felelős: vezető. Eljárásrend: •

A Pedagógusok továbbképzéseken és szakvizsgán való részvételének elveit szabályozó anyag al-programokat tartalmaz a szakvizsgára, a továbbképzésekre, a finanszírozásra, a helyettesítésekre vonatkozóan.

•

Erre építve történik az éves továbbképzési terv elkészítése.

A tevékenységek lépései: •

A továbbképzési tájékoztatók közzététele a tantestületi szobában. Határidő: február.

•

A jelentkezők kiválasztják a számukra megfelelő képzést, amelyre írásban, az erre rendszeresített lapon jelentkeznek. Határidő: március 8.

•

Az intézmény továbbképzési tervének határideje: adott év március 20.

73





Vagyonvédelem: Az óvoda vagyonáért, az eszközök épségéért, takarékos használatáért mindenki felelősséggel tartozik. Betörés esetén, a betörés észlelője, azonnal biztosítja a helyszínt és értesíti a rendőrséget. A vezető, ált hely. és a tagóvoda-vezető a rendőrségi intézkedés után leltárt készít, és a hiányt jegyzőkönyvbe veszi még aznap, amit az óvoda vezetője a feljelentéshez mellékel. Az intézményt védő, óvó alábbi előírások betartása minden dolgozóra nézve kötelező. A kapu zárását követően a csengetésre kaput nyitó dajka, kertész a belépőket az óvodatitkárhoz kíséri. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkező külső személyeket az óvodavezetőnek jelenti be. Az ebédpénz biztonságos elhelyezéséért a pénz beszedője felel (óvodatitkárok), elszállítása központilag történik. A fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezi. Nem dohányzók védelme: A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosítása szabályozza az intézményen belüli dohányzást. A 36.§ értelmében nem lehet dohányzó helyet kijelölni abban az intézményben, ahol 6 évesnél fiatalabb gyermekeket nevelnek. A 2.§ (2) bekezdése kimondja, hogy óvodában nem jelölhető ki dohányzó hely. Az óvoda egész területén dohányozni tilos. A 40.§ értelmében a tilalmak és a korlátozások megszegése pénzbírságot von maga után. Az intézményben a hatóságokon kívüli intézkedésre, ellenőrzésre jogosult: a mindenkori vezetői jogkörrel felruházott személyek (óvodavezető, általános helyettes, tagóvoda vezető,). Az előzők akadályoztatása, hiányzása esetén a Közalkalmazotti Tanács vezetője és megbízottja. Az intézmény lobogózása, címer elhelyezése A 132/2000.(VII. 14.) Kormányrendelet alapján a közintézményekben állandóan kinn kell tartani a nemzeti színű lobogót. A 308/2004. (XI.13.) Kormányrendelet alapján a középületekre az azon kitűzött nemzeti zászlóval azonos szélességű, szövetből készült európai zászlót is ki kell tűzni. Az európai zászlót a középületen úgy kell kitűzni, hogy szemből nézve a nemzeti zászlóhoz képest balkéz felől legyen. A zászlók és a hozzá tartozó zászlórudak méretei: 100x200 cm a zászló mérete, a zászlórúd hossza a szélesség másfélszerese. A nemzeti lobogó és az európai zászló nagysága azonos. A 74





zászlókat, a tekintélyének megőrzése érdekében rendszeresen, legalább háromhavonta tisztítani kell. Az időjárás igénybe vétele miatt elhasználódása esetén, de legalább évente cserélni kell. A címer mindkét óvodában a bejárati ajtó bal oldalán helyezkedik el.

75





ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a Szülői Munkaközösség véleményezésével lehetséges. 2. Amennyiben a szervezeti és működési szabályzat felterjesztésére nem érkezik válasz, a hatálybalépés napja a felterjesztést követő 30. nap utáni első képviselő-testületi ülés napja. 3. A hatálybalépéssel egyidejűleg érvényét veszti az óvoda előző szervezeti és működési szabályzata. 4. A hatályba lépett szervezeti és működési szabályzatot meg kell ismertetni - az óvoda azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint - azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják a helyiségeit 5. A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén az óvodavezető munkáltatói jogkörében intézkedhet. A szervezeti és működési szabályzatban foglaltakról, a Házirendről a szülőket is tájékoztatni kell. Jelen Szervezeti és Működési Szabályzatot (SzMSz) csak a nevelőtestület módosíthatja a Szülői Munkaközösség véleményének kikérésével. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket önálló szabályzatok, óvodavezetői utasítások tartalmazzák. Ezen szabályzatok, utasítások az SZMSZ mellékletei. A szabályzatok, mint óvodavezetői utasítások - jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások, vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése ezt szükségessé teszi. Szervezeti és Működési Szabályzat a következő kötelező mellékletekkel rendelkezik: 1. A folyamatba épített költségek utólagos ellenőrzésének szabályzata 2. A szabálytalanságok kezelésének szabályzata 3. Iratkezelés, adatvédelem, ügyintézés szabályzata Az SZMSZ-hez kapcsolódó önálló belsőszabályzatok 1. Közalkalmazotti szabályzat 2. Munkavédelmi szabályzat 3. Tűzvédelmi szabályzat 4. Pénzkezelési szabályzat 5. Bizonylati elv és bizonylati fegyelem szabályzata 6. Leltározás, leltárkészítés szabályzata 7. Felesleges vagyontárgyak hasznosításának és selejtezésének szabályzata 8. Gyakornoki szabályzat 9. Vagyonnyilatkozat tételi szabályzat 10. Esélyegyenlőségi intézkedési terv 11. Kockázat értékelés

76





Az Aprajafalva-Gyermeksziget Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatát, a Házirendet az Aprajafalva- Gyermeksziget Óvoda Szülői Közössége véleményezte, a nevelőtestület elfogadta. /A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC trv. 25.§ (4); 70.§ (2/b.); 48.§ (4/a.); valamint a 20/2012.(VIII.31.) EMMI rd.122.§ (9) értelmében/.

77





Legitimációs záradék A fenti – módosításokkal egybeszerkesztett – Szervezeti és Működési Szabályzat, a Házirendet az Aprajafalva-Gyermeksziget Óvoda nevelőtestülete 2012. november 10.-én határozatképes nevelőtestületi értekezletén 100%-os szavazataránnyal elfogadta. Az elfogadás tényét az óvodavezető, a választott jegyzőkönyv-hitelesítő, a nevelőtestület képviselője aláírásukkal tanúsítják.

Kelt: Budapest, 2012.november 10.

…............................................... nevelőtestület képviselője

….......................................... jegyzőkönyv vezetője

…........................................... Nász Erzsébet Óv.vezető

Budapest, 2013.augusztus.29. …............................................... nevelőtestület képviselője

….......................................... jegyzőkönyv vezetője

…........................................... Nász Erzsébet Óv.vezető

78





Nyilatkozat Az Aprajafalva-Gyermeksziget Óvoda Szülői Munkaközösségének képviseletében és felhatalmazása alapján aláírásommal tanúsítom, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítéséhez és elfogadásához előírt véleményezési jogunkat gyakoroltuk. Az SzM elnöksége az Adatkezelési szabályzat módosítását 2012. november 14.-én megtárgyalta, annak törvényben foglalt módosítási javaslatával egyetért. Budapest, 2012. november 14.

……………………………… dr. Eiben Andrea Szülői közösség elnöke

Budapest, 2013.augusztus.29.

……………………………… dr. Eiben Andrea Szülői közösség elnöke

79

Aprajafalva-Gyermeksziget Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzata

Recommend Documents