Apor Vilmos Katolikus Főiskola Tanulmányi- és vizsgaszabályzat. Az AVKF szervezeti és működési szabályzatának V.1.1.sz. melléklete

Apor Vilmos Katolikus Főiskola

Tanulmányi- és vizsgaszabályzat Az AVKF szervezeti és működési szabályzatának V.1.1.sz. melléklete

Vác, 2011

Tartalomjegyzék

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A TVSZ HATÁLYA .............................................................................................................................................. 6 ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK ............................................................................................................................. 6 A TANULMÁNYI ÉS VIZSGAÜGYEKBEN ELJÁRÓ BIZOTTSÁGOK ÉS SZEMÉLYEK..................................................... 9 JOGORVOSLAT ................................................................................................................................................... 11 KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK ÉS ELBÍRÁLÁSÁNAK RENDJE ............................................................................... 13 HALLGATÓI JOGVISZONY................................................................................................................................... 13 A TANULMÁNYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK A TANÉV IDŐBEOSZTÁSA ................................................................................................................................... 17 A HALLGATÓK BEIRATKOZÁSI, BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEI, KURZUSOK FELVÉTELE.................................. 17 TÁJÉKOZTATÁS A KÖVETELMÉNYEKRŐL ........................................................................................................... 18 RÉSZVÉTEL A FOGLALKOZÁSOKON.................................................................................................................... 18 ÁTVÉTEL MÁSIK FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYBŐL, ÁTLÉPÉS MÁSIK FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYBE ................ 19 KEDVEZMÉNYES TANULMÁNYI REND ................................................................................................................ 20 TAGOZAT, MŰVELTSÉGI TERÜLET, SPECIALIZÁCIÓ VÁLTOZTATÁSA .................................................................. 22 A PÁRHUZAMOS KÉPZÉS .................................................................................................................................... 23 ÁTHALLGATÁS .................................................................................................................................................. 23 KREDITELISMERÉS............................................................................................................................................. 24 AZ ISMERETEK MEGSZERZÉSÉVEL ÉS ELLENŐRZÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK AZ ELEKTRONIKUS LECKEKÖNYV BEVEZETÉSE ................................................................................................. 26 ÁLTALÁNOS FOGALMAK ÉS RENDELKEZÉSEK AZ ELEKTRONIKUS LECKEKÖNYV HASZNÁLATÁRA ..................... 26 ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK (HAGYOMÁNYOS LECKEKÖNYV) ........................................................................... 27 A NEPTUN-RENDSZERBEN RÖGZÍTENDŐ ADATOK ÉS A LECKEKÖNYV KÖTELEZŐ TARTALMI ELEMEI................. 28 AZ ELEKTRONIKUS LECKEKÖNYVHÖZ VALÓ HOZZÁFÉRÉSI JOGOSULTSÁGOK .................................................... 29 A KURZUSOK MEGHIRDETÉSE ÉS FELVÉTELE ..................................................................................................... 30 KURZUSTELJESÍTÉSI LAP ................................................................................................................................... 31 FÉLÉVZÁRÓ SZÁMONKÉRÉSEK TOVÁBBI DOKUMENTÁLÁSA (TANTÁRGY ALÁÍRÁSA, ÉRDEMJEGYEK RÖGZÍTÉSE) .......................................................................................................................................................................... 32 AZ ELEKTRONIKUS LECKEKÖNYV HITELESEN TARTÁSÁNAK SZABÁLYAI ........................................................... 34 VIZSGAIDŐSZAK ................................................................................................................................................ 36 A VIZSGÁZTATÁS RENDJE .................................................................................................................................. 37 AZ ISMERETEK ELLENŐRZÉSÉNEK FŐBB FORMÁI ............................................................................................... 38 JEGYMEGAJÁNLÁS ............................................................................................................................................. 39 SIKERTELEN SZÁMONKÉRÉS MEGISMÉTLÉSE ..................................................................................................... 39 SIKERES VIZSGA JAVÍTÁSA ................................................................................................................................ 40 A TANULMÁNYI ÁTLAGEREDMÉNY KISZÁMÍTÁSA ............................................................................................. 41 KÜLÖNÖS ÉS ÁTMENETI INTÉZKEDÉSEK REKTORI MÉLTÁNYOSSÁG GYAKORLÁSA .......................................................................................................... 43 ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A SZAKDOLGOZATRA, A VÉGBIZONYÍTVÁNYRA, A ZÁRÓVIZSGÁRA, AZ OKLEVÉLRE ÉS AZ EGYES SZAKOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS RENDELKEZÉSEK, VALAMINT A KÉRVÉNYEK RENDJE MELLÉKLETEK SZAKDOLGOZAT .......................................................................................................................................... 47 A SZAKDOLGOZAT CÉLJA, FORMAI ÉS ÉRTÉKELÉSI SZEMPONTJAI ...................................................................... 49 A SZAKDOLGOZAT MEGVÉDÉSE ......................................................................................................................... 50 ÁLTALÁNOS ZÁRÓVIZSGA-SZABÁLYZAT .......................................................................................................... 51 A SZAKMAI VIZSGA ........................................................................................................................................... 56 TITKÁRSÁGVEZETŐ ........................................................................................................................................... 62

IFJÚSÁGSEGÍTŐ .................................................................................................................................................. 66 CSECSEMŐ- ÉS GYERMEKNEVELŐ-GONDOZÓ ..................................................................................................... 69 A TANÍTÓ SZAKOK ............................................................................................................................................. 73 AZ ÓVODAPEDAGÓGUS SZAK............................................................................................................................. 76 A SZOCIÁLPEDAGÓGIA SZAK SPECIÁLIS ZÁRÓVIZSGA ELŐÍRÁSAI ...................................................................... 79 KATEKÉTA-LELKIPÁSZTORI MUNKATÁRS SZAK SPECIÁLIS ZÁRÓVIZSGA ELŐÍRÁSAI .......................................... 81 HITTANÁR NEVELŐ TANÁR MA SZAK SPECIÁLIS ZÁRÓVIZSGA ELŐÍRÁSAI......................................................... 83 KÉRVÉNYEK RENDJE ......................................................................................................................................... 85 A DIPLOMAHONOSÍTÓKRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK ......................................................................................... 87

4

Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Tanulmányi és Vizsgaszabályzatát (továbbiakban TVSZ) a főiskolai szenátus a 2007. évi CIV. törvénnyel módosított 2005. évi CXXXIX. törvény a felsőoktatásról, valamint a Kormány 79/2006. (IV.5.) Korm. rendelete, illetve a főiskola Szervezeti és Működési Szabályzata előírásait figyelembe véve a következőkben állapítja meg:

5


I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK


6

1. § A TVSZ hatálya A TVSZ hatálya kiterjed az Apor Vilmos Katolikus Főiskola (továbbiakban főiskola) alapképzéseiben, bármely tagozatán részt vevő, hallgatójának tanulmányi és vizsgaügyeire. Ez a szabályzat a 2010/2011-es tanévtől induló évfolyamokra érvényes, továbbá az átmeneti rendelkezésekben foglaltak figyelembe vételével a 2010. szeptember 1-én, a főiskolával hallgatói jogviszonyban álló hallgatókra. 2. § Értelmező rendelkezések E szabályzat alkalmazásában: 1.

aktív félév: az a félév, amelyben a hallgató legalább egy kredit értékű tantárgyat felvesz.

2.

diplomahonosítás: külföldi oklevél magyarországi elismerése, amely honosítási eljárás keretében folyik, és amelynek során az eljáró hatóság az előírt különbözeti feltételek teljesítése után a külföldi oklevél jogi hatályát az eljáró hatóság által kiállított honosított oklevél jogi hatályával azonosnak nyilvánítja.

3.

előadás: olyan tanrendben szereplő tanóra, amelyen elsősorban az oktató szóbeli magyarázata segíti az ismeretek elsajátítását.

4.

előtanulmányi rend: a tantervi egység felvételének feltétele, legfeljebb három elvégzett tantervi egység, maximum 15 kreditpont.

5.

esti képzés munkarendje: olyan oktatásszervezési rend, mely szerint a hallgatók tanóráira a szorgalmi időszakban munkanapokon tizenhat óra után, vagy a heti pihenőnapon kerül sor.

6. évközi jegy: a hallgató évközi teljesítményének kifejezésére szolgáló érdemjegy, amely szorgalmi időszakban a tanulmányi és vizsgaszabályzatban meghatározott értékelési eljárás keretében szerezhető. 7.

felmenő rendszer: képzésszervezési elv, amely alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelményt azoktól a hallgatóktól lehet megkövetelni, akik a bevezetését követően kezdték meg a tanulmányaikat, illetve azoktól, akik azt megelőzően kezdték meg tanulmányaikat, de választásuk alapján az új vagy módosított tanulmányi és vizsgakövetelmények alapján készülnek fel.

8.

félév: öt hónapból álló oktatásszervezési időszak.

9.

fogyatékossággal élő hallgató: az a hallgató, aki testi-, érzékszervi-, beszédfogyatékos, autista, pszichés fejlődési zavarai miatt a tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (például: dyslexia, dysgraphia, dyscalculia).

10. hátrányos helyzetű hallgató: az a hallgató, akit középfokú tanulmányai során családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve aki után rendszeres gyermekvédelmi támogatást folyósítottak, vagy állami gondozott volt. 11. halmozottan hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező): az a hátrányos helyzetű hallgató (jelentkező), akinek a tankötelessé válásának időpontjában törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes szülői nyilatkozat szerint – legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezett, valamint az, akit tartós nevelésbe vettek.

7

Apor Vilmos Katolikus Főiskola 12. honlapon való közzététel: az információnak a honlapon mindenki számára elérhető tartományban való közzététele, www.avkf.hu . 13. intézet: az a szervezeti egység, amely ellátja legalább egy tantárggyal összefüggésben a képzés, a tudományos kutatás és az oktatásszervezés feladatait, 14. ismétlő javító vizsga: az adott képzési időszakban tett sikertelen javító vizsga megismétlése, 15. javító vizsga: az adott képzési időszakban a sikertelen vizsga megismétlése. 16. képzési és kimeneti követelmények: azoknak az ismereteknek, jártasságoknak, készségeknek, képességeknek (kompetencia) összessége, amelyek megszerzése esetén az adott szakon a végzettségi szintet és szakképzettséget igazoló oklevél kiadható, 17. képzési idő: az előírt kreditek, a végzettségi szint, szakképzettség, szakképesítés megszerzéséhez szükséges, jogszabályban meghatározott idő, 18. képzési időszak: a képzési idő tagolása szorgalmi időszakra és a hozzá tartozó vizsgaidőszakra, 19. képzési program: az intézmény komplex képzési dokumentuma, amely a)

az alap- és mesterszak, valamint a szakirányú továbbképzési szak részletes képzési és tanulmányi követelményeit,

b) felsőfokú szakképzésben a szakképzési programot, tartalmazza a képzés részletes szabályaival, így különösen a tantervvel, illetve az oktatási programmal és a tantárgyi programokkal, valamint az értékelési és ellenőrzési módszerekkel, eljárásokkal és szabályokkal együtt, 20. kontaktóra (tanóra): a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció), 21. konzulens: a szakdolgozat témavezetője, 22. konzultáció: a felsőoktatási intézmény oktatója által a hallgató részére biztosított, a hallgató tanulmányaival kapcsolatos személyes megbeszélés lehetősége, 23. kredit: a hallgatói tanulmányi munka mértékegysége, amely a tantárgy, illetve a tantervi egység vonatkozásában kifejezi azt a becsült időt, amely meghatározott ismeretek elsajátításához, a követelmények teljesítéséhez szükséges; egy kredit harminc tanulmányi munkaórát jelent. 24. kurzus: ugyanazon a tagozaton adott tantárgy előadásához vagy szemináriumához meghirdetett, meghatározott hallgatói létszámot foglalkoztató órarendi tanegység. Adott tárgyhoz a minimális és maximális hallgatói létszámot meghatározó szabályok szerint egy vagy több párhuzamos kurzus hirdethető. Adott tantárgy különböző kurzusait ugyanazon oktató vagy különböző oktatók vezethetik. Az adott kurzust – amennyiben a tantárgy azonos – különböző szakok hallgatói is felvehetik. 25. külső konzulens: olyan szakdolgozati témavezető, aki a főiskolával nem áll alkalmazotti jogviszonyban (idetartoznak az óraadó oktatók is), rendelkezik a választott témának és a főiskola előírásainak megfelelő végzettséggel, munkakörrel. 26. levelező képzés munkarendje: olyan oktatásszervezési rend, mely szerint – az érintett hallgatókkal kötött eltérő megállapodás hiányában – a hallgatók tanóráira tömbösítve, legfeljebb kettő hetenként munkanapokon, vagy a heti pihenőnapon kerül sor. 27. mintatanterv: a szenátus által jóváhagyott, az adott szak összes tantárgyára vonatkozó félévekre és évfolyamokra lebontott a heti és féléves tanóraszámokat, a tantárgyi összes óraszámot és összesítéseit,

8

Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat a tagozatokat, a tantárgykódokat, a félévzárásokat, tantárgytípusokat (ea/szem) és azok összesítéseit, a krediteket és azok összesítéseit és az előtanulmányi rendet tartalmazó, a hallgatók részére javasolt táblázat (tantervi háló), amely szerint a hallgató haladva a 30/félév átlagos kredit-követelményt egyenletesen teljesítheti. 28. oktatási időszak: a kontaktórák megtartására fordított napok összessége. 29. opponens: szakdolgozat bírálója, aki nem azonos a konzulenssel, és a főiskola oktatója. 30. passzív félév: az a félév, amelyben a hallgató egy kredit értékű tantárgyat sem vesz fel. 31. regisztrációs hét: szorgalmi időszak első hete. 32. részképzés: külföldön vagy belföldön más felsőoktatási intézményben folytatott, a képzés teljes időtartamánál rövidebb ideig folytatott képzés, amelyet a hallgató áthallgatás keretében végez, és amely a hallgató tanulmányi teljesítményébe csak akkor számítható be, ha a részképzési szándékot a hallgató és az intézmény előre rögzítette (Pl. Erasmus „Learning Agreement”-ben) , és a részképzés befejezését követően kredit elismerési eljárásban a főiskola elismerte. 33. résztanulmányok folytatása: ha a hallgató másik felsőoktatási intézményben vendéghallgatói jogviszony keretében szerez kreditet, 34. szak: valamely szakképzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom (ismeretek, jártasságok, készségek) egységes rendszerét tartalmazó képzés, 35. szakirány: a szakképzettség részeként megszerezhető, speciális szaktudást biztosító képzés, 36. székhelyen kívüli képzés: a székhelyen kívüli képzésnek (ide nem értve a szakirányú továbbképzést) otthont adó település. 37. szemeszter: tanulmányi félév, mely alatt a hallgató átlagos ütemű előrehaladás esetén 30 kreditet gyűjt össze. 38. szeminárium: olyan tanrendben szereplő tanóra, amelyen az oktató irányításával elsősorban a hallgatók szereplésével, illetve közreműködésével történik a tananyag feldolgozása, 39. szorgalmi időszak: a tanórák megtartására szolgáló 15 hetes időszak, 40. tanegység: egy minősítéssel záruló, tovább nem bontható, általában egy féléves időszak alatt teljesíthető adott szakmai követelmény, 41. tanév: tíz hónapból álló oktatásszervezési időszak, 42. tanóra (kontaktóra): a tantervben meghatározott tanulmányi követelmények teljesítéséhez oktató személyes közreműködését igénylő foglalkozás (előadás, szeminárium, gyakorlat, konzultáció), 43. tantárgy: a szak tantervi felépítésének szakmai alapegysége, amelyhez felvételi és teljesítési feltételek köthetők. 44. tantárgyprogram: a tantárgy teljes oktatási időtartamára (egy vagy több félév) vonatkozó, a tantárgy összes adatát – megnevezés, kreditek, tanévek, félévek, tantárgytípus (előadás/szeminárium),a tantárgy státusza (köt/szab.vál.), óraszám (féléves/heti), tantárgyfelelős és a tárgy oktatóinak felsorolása, a tantárgyat gondozó szervezeti egység, szak(ok) amelyeken oktatják, a tantárgy félévekre lebontott tematikái, a félévek elismerési feltételei, a kötelező és ajánlott irodalom felsorolása - tartalmazó leírás. 45. tantárgytematika: a tantárgy adott félévre vonatkozó, hetekre , illetve konzultációs időpontokra lebontott tartalmi leírása.


9

46. telephely: az alapító okiratban meghatározott, a székhelyen kívül működő szervezeti egység elhelyezését szolgáló település. 47. teljesített tantárgy: ha a hallgató - a tárgy oktatójától a félév elismerését megkapta (félévközi feladatait határidőre és hiánytalanul teljesíti, félévközi számonkéréseket teljesíti, a kontakt órákon a 10. § előírásai szerint részt vesz); - a tárgy félévzárási követelményeit (gyakorlati jegy, vizsga) teljesíti; - a vizsgaidőszak utolsó napjáig. meggyőződik róla, hogy az aláírás és az érdemjegy a Neptunrendszerbe bevezetésre került 48. végbizonyítvány (abszolutórium): a tantervben előírt vizsgák eredményes letételét és – a nyelvvizsga letételének és szakdolgozat (diplomamunka) elkészítésének kivételével – más tanulmányi követelmények teljesítését, illetve a szakdolgozathoz (diplomamunkához) rendelt kreditpontok kivételével a képzési és kimeneti követelményekben előírt kreditpontok megszerzését igazolja, amely minősítés és értékelés nélkül tanúsítja, hogy a hallgató a tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelménynek mindenben eleget tett, 49. vizsga: az ismeretek, készségek és képességek elsajátításának, megszerzésének – értékeléssel egybekötött – ellenőrzési formája. 50. vizsgaidőszak: a vizsgák letételére szolgáló 6 hetes időszak. 51. vizsgakurzus: olyan, a Neptun-rendszerben a tárgyfelvételi időszakban meghirdetett kurzus, amelynek óralátogatási, aláírási kötelezettségét a hallgató a vizsgakurzust megelőző félévben teljesítette, de a vizsgázást elhalasztotta, vagy nem szerzett elégtelennél jobb érdemjegyet. Tehát az adott félév vizsgaidőszakában a hallgató (óralátogatás nélkül) csak vizsgát tehet az adott tárgyból. A letehető vizsgák száma az adott kurzushoz kapcsolódóan maximum 3. 3.§ A tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró bizottságok és személyek 1.

A hallgatók tanulmányi és vizsgaügyeiben első fokon a – az átruházott feladatok kivételével – Tanulmányi Bizottság jár el. Működésének részleteiről a Tanulmányi Bizottság ügyrendje, az átruházott feladatokról, valamint a kérelmek benyújtásának és elbírálásának rendjéről, az e szabályzat mellékletét képező Kérvények rendje rendelkezik.

2.

A Tanulmányi Bizottság az oktató elnökön kívül további egy oktatóból, a Tanulmányi Hivatal vezetőjéből, a tanulmányi rektorhelyettesből és 3 hallgatóból áll, akikből

1 fő a HÖK tanulmányi

felelőse, 2 fő HÖK által delegált hallgató.

3.

A teljesített tantárgyak kredit elismerésével kapcsolatos ügyekben a Kreditátviteli Bizottság jár el. A Kreditátviteli Bizottságban oktatók vesznek részt. A Kreditátviteli Bizottság állandó tagja az elnökön kívül (Tanulmányi Bizottság elnöke), a tanulmányi rektorhelyettes, a Tanulmányi Hivatal vezetője, valamint változó tagjai a szakfelelősök.

10

4.


A Tanulmányi Bizottság hatáskörébe tartozik a)

tanulmányok szüneteltetése,

b) kedvezményes tanulmányi rend engedélyezése 4,51-es átlag felett c)

4,01-es és 4,51-es átlag között javaslattétel a kedvezményes tanulmányi rendre,

d) beiratkozás törlése, e)

átlépés engedélyezése más tagozatra, szakra vagy intézménybe,

f)

más intézményből történő átlépés engedélyezése,

g) áthallgatásban történő részvétel engedélyezése h) műveltségi terület változtatásának engedélyezése, párhuzamos műveltségterület felvételének engedélyezése, specializációk felvétele, illetve változtatása,

5.

i)

hallgatói névsorból való törlés,

j)

az államilag elismert nyelvvizsgák alóli felmentési kérelmek elbírálása,

A Kreditátviteli Bizottság hatáskörébe tartozik a)

kreditelismerés teljesített tantárgyak alapján,

b) kreditelismerés szabadon választott tantárgyként.

6.

Jogorvoslati Bizottság hatáskörébe tartozik: döntés a hallgatók mindazon tanulmányi és vizsgaügyeiben, amikor az

első

fokú döntéssel szemben

jogorvoslat van,

7.

Köztársasági Ösztöndíj Bizottság hatáskörébe tartozik: döntés a Köztársasági Ösztöndíjra felterjeszteni kívánt hallgatók személyéről.

8.

A Tanulmányi Hivatal vezetőjének hatáskörébe tartozik: a)

a vizsgára bocsátás tanulmányi és adminisztratív, valamint egyéb feltételek teljesítésének igazolása

b) a félév végén a kötelezettségeiket teljesítő hallgatók leckekönyvének lezárása c)

finanszírozási formák közötti átsorolás a 51/2007. (III. 26.) kormányrendelet szerinti feltételek esetén

d) költségtérítés fizetése alóli felmentés engedélyezése az 51/2007. (III. 26.) kormányrendelet 36. § 1. bekezdése szerinti feltételek esetén, e)

a hallgatói jogviszony igazolása, illetve az ezzel összefüggő egyéb igazolások, személyi anyagok kiadása

9.

A intézetvezető hatáskörébe tartozik : a)

Az intézeti szakdolgozati témajegyzék jóváhagyása,

11

Apor Vilmos Katolikus Főiskola b) a tanterv alapján a tantárgyi programok és félévi követelmények (félévelismerés, követelmény rendszer, pótlási feltételek stb.) jóváhagyása, c)

aláírás

megtagadása

esetén

–

az

illetékes

oktató

véleményének

figyelembevételével – a pótlás engedélyezése, d) az illetékes oktató véleményének ismeretében a gyakorlati jegy teljesítésére vonatkozó halasztás engedélyezése, e)

az oktató távolléte esetén a leckekönyv aláírására jogosult,

f)

döntés az intézeti tantárgyakra vonatkozó vizsgaidőpontokkal kapcsolatos intézeti vitában,

g) az illetékes oktató javaslatára elővizsgák engedélyezése, h) szakdolgozat-konzulens váltás,

szakdolgozat címmódosítás, külső konzulens választás

engedélyezése az érintett oktató(k) hozzájárulása alapján, i)

szakdolgozati opponens kijelölése.

10. A tanulmányi rektorhelyettes hatáskörébe tartozik: a)

a főiskolai szakdolgozati témajegyzék elfogadása,

b) az intézményi komplex záróvizsga tételsor elfogadása,

11. A rektor hatáskörébe tartoznak a következő tanulmányi és vizsgaügyek: a)

Kedvezményes tanulmányi rend engedélyezése egy félévre, a 4,01-4,51 közötti átlaggal rendelkező kérvényező hallgatók esetében a Tanulmányi Bizottság javaslata alapján.

b) egyedi (a tanulmányok során egyszeri) kivétel engedélyezése c)

a tanév időbeosztásának, a rektori szüneteknek a meghatározása,

d) a hallgató első tanulmányi félévének kezdetén a hallgató leckekönyvében aláírásával a leckekönyv nyitása, a félévek és az abszolutórium érvényesítése, a diploma aláírása, e)

a hallgatói jogviszony megszűntetése fizetési hátralék esetén, eredménytelen felszólítás és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után. 4. § Jogorvoslat

1.

A főiskola írásban közli a hallgatóval kapcsolatos döntéseit: –

amennyiben az a hallgató hallgatói jogviszonyának fennállását érinti,

–

fegyelmi, illetve kártérítési ügyben,

–

amennyiben a hallgató kérelmét – részben vagy egészben – elutasítja, és ezért a jogorvoslat lehetősége fennáll.

2.

A hallgatónak joga van - a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével - a főiskola döntése, intézkedése vagy mulasztása (a továbbiakban: döntés) ellen a hallgatói jogviszonyára vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással jogorvoslattal élni.

3.

A hallgató a főiskola döntése ellen a közléstől, ennek hiányában a tudomásra jutástól számított 15 napon belül nyújthatja be a kérelmet. A kérelem tárgyában a rektor vagy a Jogorvoslati Bizottság jár el.

4.

A Jogorvoslati Bizottságban a hallgatói önkormányzat képviseletének mértéke egyharmad.


12 5.

6.

A jogorvoslati kérelem elbírálója nem lehet az, –

aki a megtámadott döntést hozta,

–

aki az elsőfokú döntést hozó személy közeli hozzátartozója (Ptk. 685.§),

–

akitől az ügy tárgyilagos elbírálása nem várható el.

Az eljárás során a vizsgálat eredményeként a Jogorvoslati Bizottság a következő másodfokú döntéseket hozhatja: a) a kérelmet elutasítja; b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja; c) a döntést megváltoztatja; d) a döntést megsemmisíti és a döntéshozót új eljárás lefolytatására utasítja.

7.

A döntést határozatba kell foglalni és meg kell indokolni. Az eljárás során a határozatban fel kell hívni a figyelmet a jogorvoslat lehetőségére. A hallgató, illetve meghatalmazottja kérheti a személyes meghallgatás lehetőségét. A hallgató a jogorvoslati kérelem elbírálója által hozott döntés bírósági felülvizsgálatát kérheti, annak közlésétől számított 30 napon belül, jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással. A bírósági eljárásra a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény XX. fejezetét kell alkalmazni. A bíróság a döntést megváltoztathatja. A bíróság az ügyet soron kívül bírálja el.

8.

Az ügyben másodfokon hozott döntés a közléssel válik jogerőssé. A jogerős határozat végrehajtható, kivéve, ha a hallgató a bírósági felülvizsgálatát kérte. A keresetlevél benyújtásáról a hallgatónak az intézményt a keresetlevél egy példányának küldésével értesítenie kell.

9.

A tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára, tartalmára és közlésére a döntés kérelemre vagy hivatalból történő kijavítására, kicserélésére, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására a Közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni 2004. CXL. tv. (KET).

10. E rendelkezések alkalmazásában hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések: jogszabályban, valamint a főiskola egyéb szabályzataiban található olyan rendelkezések, amelyek a hallgatóra jogokat és kötelezettségeket állapítanak meg.

Apor Vilmos katolikus Főiskla

13

5. § Kérelmek benyújtásának és elbírálásának rendje 1.

A hallgató mindennemű kérelmet írásban vagy elektronikus formában (e-mail) köteles benyújtani. Az írásbeli kérelmeket eredeti sajátkezű aláírással, az elektronikus formában benyújtott kérelmeket hiteles elektronikus aláírással köteles ellátni. Faxon vagy elektronikus aláírás nélkül küldött e-mail kérelem egy héten belül az eredeti kérelem benyújtásával hitelesíthető.

2.

A kérelmeket a „Kérvények rendje” c. melléklet szerint, az adott eljáró bizottságnak vagy vezetőnek címezve, az ott megjelölt határidővel a megfelelő űrlapon a Tanulmányi Hivatalba lehet benyújtani. A kérelmeket iktatni kell.

3.

Kérelmét a hallgató a „Kérvények rendje” c. mellékletben meghatározott határidőket nyújthatja be. Ezt követően kérvény nem fogadható el.

4.

A kérelmeket az Tanulmányi Hivatal munkatársai formai szempontból ellenőrzik. Amennyiben a kérelem adathiányos, azt visszaküldi javításra a kérelmezőnek. A formai szempontból megfelelő kérelmeket iktatás után az illetékes tanulmányi és vizsgaügyekben eljáró személyhez, illetve az illetékes bizottsághoz küldi.

5.

Az engedélyezés iránti kérelmeknek tartalmaznia kell az eljáró személy (bizottság) pontos nevét (megnevezését), beosztását, a kérelem tárgyának megnevezését, a kérelmező adatait (név, lakcím, tagozat, szak, műveltségi terület), a kérelem indokolását, az elbíráláshoz szükséges dokumentumok (leckekönyv, diploma, nyelvvizsga - bizonyítvány stb.) hiteles másolatát.

6.

A kérelemhez csatolni kell a kérelemben érintett oktatók, intézetvezető(k) írásos véleményét

és

amennyiben szükséges, az indoklás igazolását. 7.

Az elbírálásában illetékes személyek a kérelmeket a kérelem teljesíthetőségének időpontjáig, de legkésőbb a „Kérvények rendjében” meghatározott végső időpontot követő 30 napon belül bírálják el. 6.§. Hallgatói jogviszony Keletkezés

1.

A főiskola hallgatója a felsőfokú szakképzésben, a főiskolai és egyetemi szintű alapképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben részt vevő személy, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi.

2.

A hallgató a főiskolára felvétellel vagy másik felsőoktatási intézményből átvétellel kerülhet. A felvétel feltételeit külön szabályzat tartalmazza.

3.

A hallgató a főiskolával hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony a beiratkozással jön létre és a hallgatói névsorból való törlést kimondó határozat jogerőre emelkedésének napjáig, illetve az adott tanévben a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzését követő első záróvizsga időszak utolsó


14

napjáig tart. Az a hallgató, aki első beiratkozását a képzési időszak első napjától számított 30 napon belül nem végzi el, nem kerül hallgatói jogviszonyba, így a főiskola a felvételét tárgytalannak tekinti.

4.

A hallgatói jogviszony megszűnése után az oklevél kiadásáig a jogosultat az e szabályzatban meghatározottak szerint megilletik a záróvizsga letételéhez fűződő jogok, illetve terhelik a kötelezettségek.

Megszűnés

5.

Megszűnik a hallgatói jogviszony: a)

Ha a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, az átvétel napján,

b) Ha a hallgató - amennyiben nem áll fegyelmi eljárás hatálya alatt - bejelenti, hogy megszűnteti a hallgatói jogviszonyát, a bejelentés napján, c)

Amennyiben a rektori méltányossági igénybevétele sikertelen, a hallgató jogviszonya megszűnik. A megszűnés időpontja az adott vizsgaidőszak utolsó napja.

d) Ha a hallgató nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott képzésben és költségtérítéses képzésben nem kívánja azt folytatni, e)

Az adott képzési ciklust, illetve a szakirányú továbbképzés esetén az utolsó képzési időszakot követő első záróvizsga időszak utolsó napján,

f)

Ha a hallgató hallgatói jogviszonyát – fizetési hátralék miatt – a rektor a hallgató eredménytelen felszólítása és a hallgató szociális helyzetének vizsgálata után megszűnteti, a megszűntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján.

g) A kizárás fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján.

6.

A főiskola egyoldalú nyilatkozattal is megszűntetheti annak a hallgatónak a jogviszonyát, aki: a)

a kötelező és a kötelezően választható tárgyakból a képzési idő feléig – az aktív félévek során – nem szerzi meg a szakon előírt összkredit 30 %-át, és nem vállalja a költségtérítéses képzést.

b) a

hallgató az adott szak képesítési követelményei által meghatározott képzési idő kétszeres

időtartamán belül a végbizonyítványt nem tudja megszerezni, c)

Egymást követő három alkalommal nem jelentkezett be a következő tanulmányi félévre,

d) A hallgatói jogviszony szüneteltetését követően nem kezdi meg tanulmányait, feltéve minden esetben, hogy a hallgatót – legalább két alkalommal – írásban felhívták arra, hogy kötelezettségének

a

megadott

határidőig

tegyen

eleget

és

tájékoztatták

a

mulasztás

jogkövetkezményeiről.

7.

Azt, akinek megszűnt a hallgatói jogviszonya, törölni kell a hallgatói névsorból.

8.

Nem szűnik meg a hallgatói jogviszonya annak, aki a többciklusos képzés következő szakaszában, vagy a felsőfokú szakképzést követően az alapképzésben folytatja tanulmányait, feltéve, hogy tanulmányait megszakítás nélkül, a soron következő tanulmányi félévben a főiskolán folytatja tovább.


15

9.

A költségtérítéses képzésben a tanulmányi félévek száma nem korlátozott. A hallgató azonban jogszabályon alapuló juttatást, kedvezményt, szolgáltatást nem vehet igénybe, ha a felsőoktatási intézményben megkezdett féléveinek a száma – beleértve az államilag támogatott képzés idejét is – meghaladja a tizenhat félévet. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést annál, aki a hallgatói jogviszonya megszűnését követő öt év eltelte után létesít új hallgatói jogviszonyt.

10. Tanulmányi okból elbocsátott hallgató, amennyiben új felvételi eljárás során felvételt nyer, korábbi tanulmányainak beszámítását kérheti.

Szüneteltetés

11. A hallgatói jogviszony fennállása alatt újabb beiratkozásra nincs szükség. A hallgatónak – a képzési időszak megkezdése előtt, de legkésőbb a félévkezdés napjáig – a Tanulmányi Hivatalban kell bejelenteni, hogy folytatja-e tanulmányait, vagy az adott képzési időszakban hallgatói jogviszonyát szünetelteti.

12. Ha a hallgató bejelenti, hogy a következő képzési időszakban hallgatói kötelezettségének nem kíván eleget tenni, a hallgatói jogviszonya szünetel. A hallgató több alkalommal is élhet a hallgatói jogviszonyának szüneteltetésével. A hallgatói jogviszony egybefüggő szüneteltetésének ideje nem lehet hosszabb, mint két félév, amely két félévvel, különleges méltányosságot indokoló okból (Pl. GYES) legfeljebb a képzés időtartamának megfelelő ideig meghosszabbítható.

13. A hallgatói jogviszony szüneteltetését a beiratkozást, illetve bejelentkezést követően, a regisztrációs hét hónapjának utolsó napjáig kérvényezheti a Tanulmányi Bizottságtól.

14. Szünetel a hallgatói jogviszony abban az esetben is, ha a hallgató a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségeinek szülés, továbbá baleset, betegség, vagy más váratlan ok miatt, önhibáján kívül nem tud eleget tenni és erre, a benyújtott igazolások alapján a Tanulmányi Bizottság engedélyt ad.

15. A hallgatói jogviszony szüneteltetése – kivéve a fegyelmi okból történő szüneteltetést és a (12) bekezdésben meghatározott eseteket – az adott képzési időszak első napjával kezdődik.

16


II. A TANULMÁNYOKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

17

Apor Vilmos Katolikus Főiskola 7. §

A tanév időbeosztása 1.

A teljes képzési időn belül az oktatás időtartamát a képesítési követelmények és az óra- és vizsgaterv határozza meg. A tanév két tanulmányi félévből áll. A szorgalmi időszak mindkét félévben 15 hét, a vizsgaidőszak 6 hét. A szakmai gyakorlatok az óra- és vizsgaterv előírása szerint a tanulmányi féléven kívüli időszakban is szervezhetők (nyári gyakorlat). A regisztrációs hét a szorgalmi időszak első hete.

2. A félév időbeosztását (az oktatás megkezdésének és befejezésének, a vizsgaidőszak kezdetének és befejezésének

időpontját,

tantárgyfelvételi

időszakot,

az

oktatási

szüneteket,

rendezvényeket,

értekezleteket, stb.) a szenátus véleménye alapján rektor határozza meg. A rektor félévenként legfeljebb 3 nap szünetet engedélyezhet, amely két félévre összevonható. Különleges méltánylást érdemlő esetben a Rektori Tanács egyetértésével további 2–2 nap engedélyezhető.

2.

A kontaktórák oktató közreműködését igénylő foglalkozások, melyeknek egységnyi időtartama 40 perc. A tantárgyak egy alkalmi foglalkozási ideje egy vagy több kontaktóra, melyet az óra- és vizsgaterv határoz meg. A tantárgy kontaktóráit lehetőség szerint 80 perces összevonásokban kell az órarendbe betervezni. A kontaktórák közötti szünetek (5-10 perc) a hallgatókkal történt egyeztetés alapján átcsoportosíthatók. 8. §

A hallgatók beiratkozási, bejelentési kötelezettségei, kurzusok felvétele 1.

A hallgatói jogviszony az első beiratkozással jön létre. Ennek alapján megilletik mindazok a jogok, vonatkoznak rá azok a kötelességek, amelyeket a Felsőoktatási törvény, e szabályzat, valamint egyéb szabályzatok és jogszabályok számára megfogalmaznak.

2.

A beiratkozás a Neptun-rendszerben és a leckekönyvben a kurzusok felvételével, a beiratkozási lap kitöltésével és leadásával történik meg.

4.

A beiratkozás általános feltételei: a)

az első évfolyam első félévére beiratkozó hallgató eredeti okmányait bemutatta, és azok egy-egy teljes másolatát (középiskolai értesítő, érettségi bizonyítvány, nyelvvizsga-bizonyítvány, leckekönyv, egyéb, a hallgatói jogviszonyhoz szükséges okmányok) benyújtotta a Tanulmányi Hivatalba. A félévkezdéskor esedékes befizetéseket a főiskola Hallgatói juttatások és térítések szabályzatában előírt módon befizette.

18 5.

Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat A főiskolára felvételt nyert és első aktív félévre beiratkozott hallgató köteles felvenni a félévi időbeosztásban meghatározott időpontig a szakjának megfelelő mintatantervben az első félévre vonatkozó minden tantárgyat. További félévekre csak az jelentkezhet be, aki legalább egy (minimum egy kredit értékű) tantárgyat felvesz, és addigi mindennemű fizetési kötelezettségének eleget tett. A tanulmányok szüneteltetése a Tanulmányi Bizottsághoz címzett írásbeli kérelem benyújtásával, az e szabályzat mellékletét képező Kérvények rendjében meghatározott időpontig kérelmezhető. Engedély esetén a hallgató az aktív félévét passzívvá teszi (az összes felvett kurzusát törlik), és viseli a passzív félév minden következményét. Amennyiben a hallgató a kurzust nem teljesítette és nem töröltette, a leckekönyvbe a „nem teljesítette”1 bejegyzés kerül.

6.

Az adott szak szabadon választható tantárgyaiból, államilag támogatott képzésben a hallgató, az összes előírt kreditet 10 % - kal meghaladó kreditértékű tárgyat vehet fel költségtérítés fizetése nélkül. Ennek túllépése esetén a felvett kreditek után költségtérítés fizetendő a Hallgatói Juttatások és Térítések Szabályzata szerint.

7.

A hallgató köteles a Neptun-rendszerben szereplő személyes adataiban bekövetkezett változásokat haladéktalanul bejelenteni a Tanulmányi Hivatalban, vagy a Neptun-rendszerben módosítani. Az ennek elmulasztásából származó hátrányos következmények miatt jogorvoslatnak helye nincs.

9. §

Tájékoztatás a követelményekről 1.

A Tanulmányi Hivatal vezetője köteles gondoskodni arról, hogy a TVSZ, a Hallgatói juttatások és térítések szabályzata, valamint az Intézményi Tájékoztató az őszi félév kezdetéig aktualizálva a honlapon elérhető és térítés ellenében megvásárolható legyen. A tanulmányokat megkezdő I. évfolyamos hallgatók beiratkozásukkor egy példányt térítésmentesen átvesznek Tanulmányi Hivatalban.

2.

Az oktatók az adott félévben elindított tantárgyak programját a szorgalmi időszak kezdetén legkésőbb az oktatás megkezdésekor kötelesek ismertetni a hallgatókkal.

10.§

Részvétel a foglalkozásokon 1.

A főiskolán meghirdetett előadások, szemináriumok, gyakorlatok, tudományos konferenciák és egyéb rendezvények a főiskola oktatói és hallgatói számára – a foglalkozáson kötelezően megjelenő hallgatók által igénybe nem vett ülőhelyek számáig – nyilvánosak. Akik a főiskolával nem állnak munkaviszonyban

1

Nem teljesítette: sem aláírást, sem minősítést nem szerzett

19

Apor Vilmos Katolikus Főiskola vagy hallgatói jogviszonyban, a foglalkozásokon a rektor vagy a rektorhelyettes engedélyével, illetve meghívásával vehetnek részt.

2.

A tanterv, az óra- és vizsgaterv által előírt előadásokon és foglalkozásokon a hallgatói részvétel elvárt.

3.

A foglalkozásokon a hallgatók jelenlétét az oktató köteles aláírt névjegyzékkel ("katalógussal") vagy névsorolvasással ellenőrizni.

4.

Nappali tagozaton ha a hallgató hiányzása bármilyen oknál fogva a tárgy félévi összes óraszámának 20 % t meghaladta, a félév elfogadása megtagadható. A tárgy oktatója a félév folyamán legfeljebb az óraszám 50%-áig adhat távolmaradási engedélyt.

5.

Levelező és esti tagozaton kurzusonként és félévenként a távolmaradás egy kurzusból egy alkalommal történhet. Ha a hallgató hiányzása bármilyen oknál fogva ezt meghaladta, a félév elfogadását meg kell tagadni, kivéve ha a tárgy oktatója előzetesen engedélyt ad további távolmaradásra.

6.

A gyakorlati képzés valamennyi foglalkozását teljesíteni kell.

7.

A tantervben, a gyakorlati képzés meghatározott képzési formáiban az érintett hallgató részvételét biztosítani kell. A hallgatónak ezen idő alatt az óra- és vizsgaterv által előírt egyéb tanulmányi foglalkozásokról távolmaradása a félév elismerésének megtagadásánál nem vehető figyelembe.

8.

A kötelező foglalkozások alóli teljes felmentés kizárólag a főiskola által külföldi képzésre kiküldött hallgatónak engedélyezhető.

9.

A foglalkozásokon hang- vagy képfelvétel készítése kizárólag az oktató és a többi jelenlévő hallgató előzetes engedélyével lehetséges. A speciális szükségletű hallgatók engedély nélkül is rögzíthetik a foglalkozások anyagát oly módon, amelyet fogyatékosságuk indokolttá tesz.

12. §

Átvétel másik felsőoktatási intézményből, átlépés másik felsőoktatási intézménybe 1.

Másik felsőoktatási intézményből azonos szakra az a hallgató vehető át, aki ezt kérvényezi és a)

legalább 15 kreditponttal rendelkezik, és a súlyozott tanulmányi átlaga legalább 2,5,

b) a hallgatói jogviszonya elbocsátás vagy fegyelmi úton való kizárás miatt nem szűnt meg, illetőleg a kötelező elbocsátás vagy kizárás feltételei nem állnak fenn, c)

2.

az átvételhez előírt követelményeknek (alkalmassági vizsga) sikeresen eleget tett.

Az a hallgató, aki átvétellel létesített hallgatói jogviszonyt a főiskolán, az átvételét követő első félévben tanulmányi ösztöndíjat nem kap.

20


3.

Az átvételről, a Tanulmányi Bizottság dönt, meghatározva az átvétel feltételeit (finanszírozási forma stb.).

4.

A teljesített tantárgyak akkor ismerhetők el, ha az adott szakon előírt és vele egyenértékűnek tekintett korábban teljesített tantárgy között az egyezés legalább 75%-os és ezt a Kreditátviteli Bizottság elfogadta. Az ismeretanyag egyezésének mértékét az illetékes intézet állapítja meg. Az elismert tantárgy érdemjegye nem változtatható meg.

5.

Átvétel, más felsőoktatási intézményből őszi félévkezdéssel engedélyezhető, annak, aki ezt a kérvények rendjében meghatározott feltételek szerint kérelmezi.

6.

Az 1. pont első bekezdésében foglaltaktól kizárólag rektori méltányossági engedéllyel lehet eltérni.

7.

A főiskola hallgatója kérheti átvételét másik felsőoktatási intézménybe. Az átvétel feltételeit a főiskola hallgatói esetén a fogadó felsőoktatási intézmény határozza meg. Amennyiben a hallgatót másik felsőoktatási intézmény átvette, a főiskolán hallgatói jogviszonya az átvétel napján megszűnik. Az átvétel napja a fogadó intézmény által megjelölt időpont, illetve ennek hiányában a személyi anyag átkéréséről szóló megkeresés keltezésének napja. A személyi anyag kiadásáról szóló döntést a Tanulmányi Hivatal vezetője hozza.

8.

Amennyiben a főiskola hallgatója más felsőoktatási intézménybe átvételt nyert,

postai úton kérheti az

elvégzett tárgyak tematikáit. A leckekönyvet és a személyi anyagot az átvevő felsőoktatási intézmény kérésére postai úton a Tanulmányi Hivatal küldi meg.

13.§

Kedvezményes tanulmányi rend

1.

Kedvezményes tanulmányi rendet az a nappali tagozatos hallgató kérelmezheti, aki befejezte a 3. félévet és az utolsó lezárt félév súlyozott átlaga nagyobb mint 4,51. A kérelem indokolt esetben elsősorban tehetséggondozás céljából, vagy tanulmányi okból (nyelvtanulás, TDK-munka, párhuzamos képzés) egy félévre engedélyezhető. Minden újabb félévre a hallgató ismételt kérelme alapján engedélyezhető a kedvezményes tanulmányi rend. A rektor 4,01-es súlyozott átlagtól is engedélyezheti a kedvezményes tanulmányi rendet a Tanulmányi Bizottság javaslata alapján.

2.

Az engedély alapján a hallgató a kötelező foglalkozásokon való részvétel alól teljes vagy részleges felmentésben részesülhet, vizsgáit a vizsgaidőszakon kívül is leteheti, az oktatási időszakot hamarabb lezárhatja, az érintett oktató hozzájárulásával – amennyiben a csoportlétszám lehetővé teszi – más hallgatói csoport foglalkozásain részt vehet vagy más hasonló kedvezményben részesülhet. A kötelező foglalkozások alóli teljes felmentés kizárólag a főiskola által külföldi képzésre kiküldött hallgatónak

21

Apor Vilmos Katolikus Főiskola engedélyezhető, e felmentésben részesülő hallgató a felmentési félévre vonatkozó félévzárás követelményeit a következő félév szorgalmi időszakának végéig november 15-ig (őszi félév esetén) vagy április 15-ig (tavaszi félév esetén)köteles teljesíteni.

3.

A kedvezményes tanulmányi rend alapján tanulmányokat folytató hallgatónak is – kivéve a foglalkozásokon való jelenlétet - teljesítenie kell a félévközi és félévzárási követelményeket (gyakorlati jegy, vizsga, szigorlat), köteles szakdolgozatot készíteni, zárótanítást, (zárófoglalkozást) és záróvizsgát tenni.

4.

A kedvezményes tanulmányi rend alapján való felkészülést az illetékes intézeteknek konzultációkkal elő kell segíteniük. A hallgató köteles a követelményeket a tantárgy oktatójával a félév elején megbeszélni és azokat az oktató előírása szerint és határidőre teljesíteni.

5.

Az engedély indokolt esetben visszavonható.

14. §

Finanszírozási forma váltás

1.

A hallgató tizenkét féléven át folytathat a felsőoktatásban tanulmányokat államilag támogatott képzésben (a továbbiakban: támogatási idő), beleértve a felsőfokú szakképzést is. A fogyatékossággal élő hallgató támogatási ideje négy félévvel megnövelhető.

3.

A támogatási időbe be kell számítani a megkezdett államilag támogatott félévet is, kivéve, ha betegség, szülés, vagy más, a hallgatónak fel nem róható ok miatt nem sikerült befejezni a félévet, és a benyújtott igazolások alapján a Tanulmányi Bizottság erre engedélyt adott.

4.

Az államilag támogatott képzésben való részvételt nem zárja ki a felsőoktatásban szerzett fokozat és szakképzettség megléte, azzal a megkötéssel, hogy aki államilag támogatott képzésben valamely képzési ciklusban záróvizsgát tett, ugyanabban a képzési ciklusban nem vehet részt államilag támogatott képzésben.

5.

Ha a hallgató kimerítette a rendelkezésre álló támogatási időt, csak költségtérítéses képzési formában folytathatja tanulmányait.

6.

Az adott képzéshez rendelkezésre álló támogatási idő legfeljebb két félévvel lehet hosszabb, mint az adott tanulmányok képzési ideje. Ha a hallgató a támogatási idő alatt nem tudja befejezni tanulmányait, azt költségtérítéses képzési formában folytathatja.

22 7.

Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat Nem folytathatja tanulmányait államilag támogatott képzésben a hallgató, amennyiben a kötelező és kötelezően választható tárgyakból a képzési idő feléig- az aktív félévek során – a szakon előírt összkredit 30 %-át nem teljesíti.

8.

Ha az államilag támogatott képzésben tanulmányokat folytató hallgatóról a tanév végén a főiskola megállapítja, hogy az utolsó két olyan félévben, amelyben hallgatói jogviszonya nem szünetelt, és nem szerezte meg legalább az ajánlott tantervben előírt kreditmennyiség 50 %-át, tanulmányait a következő tanévben csak költségtérítéses finanszírozási formában folytathatja.

9. Amennyiben a hallgató tanulmányait nem kívánja költségtérítéses formában folytatni, hallgatói jogviszonya a 6. § 5. e) pontja szerint megszűnik.

15. §

Tagozat, műveltségi terület, specializáció változtatása 1.

A tanító szakon műveltségi terület változtatása, illetve a szociálpedagógia szakon specializáció változtatása akkor engedélyezhető, ha a)

a kérelmezett műveltségi területen, specializáción az engedélyezett hallgatói létszámkeret ezt lehetővé teszi,

b) a műveltségi területért felelős oktató, illetve a szociálpedagógus szak szakfelelőse hozzájárul.

2.

Az elhagyott műveltségterület, specializáció kreditpontjait a szabadon választott tantárgyak körében el kell ismerni.

3.

A tagozatváltásra vonatkozó kérelmeket az adott félév vizsgaidőszakának utolsó napjáig kell leadni a Tanulmányi Bizottsághoz. A Tanulmányi Bizottság határozata tartalmazza a hallgatóra vonatkozó új képzési feltételeket (szak, tagozat, finanszírozási forma) Első évfolyam első félévében tagozatváltás nem engedélyezhető.

23

Apor Vilmos Katolikus Főiskola 16. §

A párhuzamos képzés 1.

A hallgató egyidejűleg más felsőoktatási intézménynek vagy a főiskola másik szakának hallgatója is lehet. Kötelezettségének sikeres teljesítése esetén külön oklevelet kap.

2.

A főiskolán párhuzamos képzésre való felvételhez – akár saját, akár más intézmény hallgatójáról van szó – az előírt felvételi követelményeket (beleértve az alkalmassági vizsgát) teljesíteni kell, az adott szakra meghirdetett felvételi eljárás keretein belül.

3.

A támogatási idő, illetve a költségtérítéses képzéshez rendelkezésre álló idő számításakor egy félévként kell nyilvántartani, ha a hallgató egyidejűleg több felsőoktatási intézménnyel áll hallgatói jogviszonyban, illetve ha ugyanabban a felsőoktatási intézményben egyidejűleg több szakképzettség, szakképesítés megszerzésére készül fel.

17. §

Áthallgatás 1.

A hallgató – a TVSZ előírásait, illetőleg a fogadó intézmény vonatkozó szabályait betartva – részt vehet másik felsőoktatási intézmény vagy a főiskola egyéb szakjainak előadásain és foglalkozásain a kurzus felvétel szabályait megtartva.

2.

A hallgató az óra- és vizsgatervben előírt vagy választhatóan kötelezőként megjelölt tantárgy helyett más felsőoktatási intézmény azonos jellegű kurzusát is felveheti, és abból vizsgát tehet. Ehhez mindkét érintett intézmény engedélye szükséges. Az engedélyt a hallgató akkor kaphatja meg, ha a másik intézményben hallgatott kurzus ismeretanyaga legalább 75%-ban lefedi a saját intézmény anyagát. Az ilyen – áthallgatás alapján tett – vizsgát úgy kell tekinteni, mintha azt a hallgató saját szakján tette volna. A más intézményben vizsgával teljesített kurzusát ún. akkreditált kurzusként a Neptun-rendszerért felelős előadó viszi fel a Neptunba.

3.

A hallgató más felsőoktatási intézmény (vagy más főiskolai szak) valamely – a hallgató szakán nem szereplő – kurzusát is felveheti, abból vizsgát tehet, feltéve, hogy ezt a fogadó intézmény engedélyezi. Az így lehallgatott és eredményesen teljesített kurzus szabadon választható tárgyként vehető figyelembe. A hozzájárulást a felsőoktatási intézmény akkor tagadhatja meg, ha az áthallgatás során szerzett krediteket nem tudja beszámítani a hallgató tanulmányaiba.

4.

A hallgató az adott félévre történő bejelentkezéskor kérheti a Kreditátviteli Bizottságtól a más szakon, vagy más felsőoktatási intézményben teljesített kurzus elismerését.

24

Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat 17.§

Kreditelismerés 1.

A hallgatók kérelmére el kell ismerni azokat a kurzusokat, amelyekből kötelezettségét másik felsőoktatási intézményben, illetve másik iskolarendszerű felsőfokú szakképzésben, alapképzésben, szakirányú továbbképzésben teljesítette, amennyiben az elismerés feltételei teljesülnek.

2.

Az elismerés feltételeire a 12.§ 4.

bekezdésének előírásai mérvadók. Az elismerésről az illetékes

tantárgyfelelős írásbeli véleménye alapján a Kreditátviteli Bizottság dönt. Amennyiben a kérelmező más felsőoktatási intézményben teljesítette a kurzus követelményeit, a felmentés engedélyezéséhez szükséges igazolt dokumentumok beszerzéséről (tantervi követelmények, tematika, stb.) előzetesen a kérelmező gondoskodik.

3.

A Kreditátviteli Bizottság a korábbi munkatapasztalatokat tanulmányi követelmény teljesítéseként elismerheti. A munkatapasztalat alapján beszámítható kreditek száma legfeljebb harminc lehet.

4.

Aki 3 évnél nem régebbi ECDL bizonyítvánnyal rendelkezik, az a főiskolai informatikai tantárgyak óralátogatása alól felmentést és jeles érdemjegyet kaphat. A felmentéshez az oktató az eredeti bizonyítvány, illetve vizsgakártya alapján az érdemjegyet a Neptun-rendszerbe bejegyzi. A tantárgyak elfogadásáról az oktató dönt.

5.

Aki az adott szak legalább a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott szintű államilag elismert nyelvvizsgával rendelkezik, a bemutatott nyelvvizsga-bizonyítványa alapján a kötelezően előírt idegen nyelvi kurzusok óralátogatása alól felmentést kap. A felvett kurzus oktatója, a kurzus lezárásaként a jeles érdemjegyet a Neptun-rendszerbe bejegyzi. Az államilag elismert nyelvvizsgák listája a Nyelvi Akkreditációs Központ honlapján megtalálhatók. Kötelezően választandó és szabadon választott körben felvett idegen nyelvi kurzusok alól államilag elismert nyelvvizsga alapján felmentés nem adható.

6.

A tantárgyfelmentésekre irányuló kérelmet a Tanulmányi Hivatalban kell leadni a szükséges dokumentumokkal együtt a kérvények rendjében adott félévre meghatározott határidőig, melyet követően kérelmet leadni nem lehet.

25


III. AZ ISMERETEK MEGSZERZÉSÉVEL ÉS ELLENŐRZÉSÉVEL KAPCSOLATOS RENDELKEZÉSEK

26

Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat 18. § Az elektronikus leckekönyv bevezetése

A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. Törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 79/2006. (IV. 5.) Korm. Rendelet 15/D. (1) bekezdés c) pontjában meghatározott felhatalmazása alapján az Apor Vilmos Katolikus Főiskola (továbbiakban: főiskola) az elektronikus leckekönyv vezetésének és alkalmazásának rendjét a TVSZ érvényes előírásaival egységes szerkezetbe foglaltan a 19. §-tól 31. §-ig terjedő szabályozások szerint állapítja meg.

19. §

Általános fogalmak és rendelkezések az elektronikus leckekönyv használatára 1. Az elektronikus leckekönyv a hallgató tanulmányairól – a 18. §-ban részletezett törvény és rendeletek szerint alkalmazott és ott előírt – rögzített adatokat tartalmazó elektronikus adatbázis.

2. A hagyományos és a kinyomtatott szétválaszthatatlanul összefűzött és hitelesített formájában elkészített elektronikus leckekönyv, a tanulmányok és a végbizonyítvány (abszolutórium) igazolására szolgáló közokirat, amely képzési szintenként tartalmazza a tanulmányi kötelezettségek teljesítésével kapcsolatos adatokat.

3. Az elektronikus leckekönyvet a Neptun Elektronikus Tanulmányi Rendszerben (továbbiakban: Neptunrendszer) vezetik.

4. A főiskolán ugyanarról a személyről a hallgatói jogviszonyának fennállása alatt – a különböző képzési szinten egyidejűleg folytatott tanulmányok kivételével – egy elektronikus leckekönyvet kell vezetni.

5. Az elektronikus leckekönyv használata során az Oktatási Hivatal által jóváhagyott nyomtatási képet és formát kell alkalmazni. 6. A leckekönyv vezetése és a bejegyzéseknek a Neptun-rendszerben szereplő adatokkal való egyezősségére vonatkozó hitelesítése a Tanulmányi Hivatal arra kijelölt ügyintézőjének joga és kötelezettsége.

7. A leckekönyvi bejegyzések felülete és forrása a Neptun-rendszer. A bejegyzések valódiságáért az adott bejegyzésre jogosult oktató, illetve ügyintéző a felelős.

8. A tanulmányi előadók a vizsgaidőszak jogorvoslati időszakának lezárultával a Neptun-rendszerből kinyomtatják az aktuális félév leckekönyvi oldalait. A kinyomtatott leckekönyvi lapokat a hallgató iratanyagában, erre a célra létesített mappában őrzi.

9. A hallgatónak a főiskoláról való végleges távozásakor, illetve a hallgatói jogviszony megszűnésekor a Neptun-rendszerből az Oktatási Hivatal által hitelesített formában elkészített teljes elektronikus leckekönyvét ki

27


kell nyomtatni és átadni. Több képzés párhuzamos intézményi végzése esetén a leckekönyv kiadása csak az utolsó képzés befejezéséhez kötődik.

10. A leckekönyv átadása előtt a nyomtatvány számozott lapjait nemzeti színű zsinórral kell összefűzni, és ennek körcímkével leragasztott végét le kell bélyegezni, és a Tanulmányi Hivatal vezetőjének aláírásával hitelessé és szétválaszthatatlanná tenni.

11. Az illetékes tanulmányi előadó – a hallgató kérésére – félévenként egy alkalommal ingyenesen másolatot ad ki az aktuális félév leckekönyvi oldalairól, amelyet aláírásával és a Tanulmányi Hivatal bélyegzőjével hitelesít.

20. §

Átmeneti rendelkezések (hagyományos leckekönyv) 1. A Főiskola a 2010/2011-es tanévtől valamennyi képzésén és tagozatán bevezeti az elektronikus leckekönyvet.

2. A 2010/2011. tanév előtt hallgatói jogviszonyt létesítő hallgatóknak a hagyományos, kitöltött leckekönyvét a Tanulmányi Hivatal őrzi, és a későbbi félévek során keletkező, Neptun-rendszerből nyomtatott leckekönyvi oldalakkal együtt adja ki a jogviszony megszűnését követően.

3. Az Oktatási Hivatal által jóváhagyott nyomtatási kép és forma, jelen szabályzatban meghatározott rend szerint hitelesített és szétválaszthatatlanul összefűzött okiratként előállított leckekönyvet először a 2010/2011. tanévre beiratkozó hallgatóknál kerül bevezetésre.

4. A 2. pont alapján érintett hallgatók hagyományos leckekönyvének kezelésére az alábbiak vonatkoznak:

5. A hallgató részére a beiratkozáskor a személyes adatok rögzítése céljából a tanulmányi előadók biztosítják a leckekönyvet. A hallgató rögzíti személyes és képzési adatait, amelyek beiratkozási lappal és a felvételről szóló határozattal való egyezőségét a tanulmányi előadó aláírásával és dátummal igazolja. A hallgató beiratkozásának tényét a rektor aláírásával igazolja.

6. Az adott félév tantárgyainak adatait, valamint az oktató (tantárgyfelelős) nevét a Neptun-rendszerből kinyomtatott etikett címkén kell rögzíteni, amit a leckekönyv megfelelő oldalára a tanulmányi előadó ragaszt be, ezt követően az etikett címkét és a leckekönyvi oldalt a Tanulmányi Hivatal bélyegzőjének egyetlen lenyomatával le kell bélyegezni. A bejegyzés hitelességét a Tanulmányi Hivatal előadója aláírásával és dátummal igazolja.

7. Az adott félévre felvett és a leckekönyvbe az előző pontban leírtak szerint bevezetett tantárgyakból a vizsgaidőpontját és a megszerzett érdemjegyeket, valamint a hallgató által felvett és megszerzett kreditek számát, a kreditindexet, a tanulmányi átlagot, a 24. § 12. pontjában meghatározott idő eltelte után a tanulmányi előadó a Neptun-redszerből kinyomtatott etiketten rögzíti a leckekönyv megfelelő oldalára és aláírással,

28


dátummal, ill. a Tanulmányi Hivatal bélyegzőjének egyetlen lenyomatával hitelesíti és ragasztja a hallgató leckekönyvébe.

8. A leckekönyv további bejegyzést tartalmazó oldalait – határozatok, szakdolgozat, stb. – a tanulmányi előadó a fentiek alapján, szintén a Neptun-rendszerből nyomtatott etiketten rögzíti, hitelesíti és ragasztja a hallgató leckekönyvébe.

9. A leckekönyvben szereplő minden adatot – kivéve a végbizonyítványt, a záróvizsga adatokat, a hallgatói jogviszony megszűnéséről szóló bejegyzést – a Tanulmányi Hivatal vezetője, illetve vezető-helyettese igazolja aláírásával.

10. A végbizonyítványt (abszolutóriumot), valamint a záróvizsgával kapcsolatos adatokat a Tanulmányi Hivatal előadója a Neptun-rendszerből kinyomtatott etikett címkén ragasztja a leckekönyve. Több szakon (képzésen) tanulmányokat folytató hallgatónak minden szakon külön kell a végbizonyítványt nyomtatni.

11. A végbizonyítványt, a záróvizsga adatait, valamint a hallgatói jogviszony megszűnéséről szóló bejegyzést a rektor írja alá.

12. A leckekönyvbe javítást csak az végezhet, aki az eredeti bejegyzés megtételére jogosult. Hibás bejegyzés esetén az okirat javítási szabályai szerint kell eljárni. A javítás helyét pl. csillaggal meg kell jelölni, a hibás szöveget át kell húzni úgy, hogy az még látható maradjon, és a megjegyzés rovatba a jelölést ismételten feltüntetve a helyes szöveget aláírással ellátva kell beírni. Átfestés, más módon való törlés tilos. Hallgató a leckekönyvben törlést vagy javítást nem végezhet, e szabály megszegése esetén számolnia kell a közokirat hamisítás büntetőjogi következményeivel.

21. §

A Neptun-rendszerben rögzítendő adatok és a leckekönyv kötelező tartalmi elemei A leckekönyv tartalmazza: a) a hallgató személyazonosító adatait (név, születési név, születési hely és idő, anyja születési neve); b) a Főiskola nevét, székhelyét, intézményi azonosítóját; c) a hallgatói jogviszony adatait, törzskönyvi számát; d) a hallgató képzésének adatait; e) a képzési időszaknak megfelelő bontásban a tanulmányok során felvett tantárgyakat, hozzárendelt kreditértékeket, értékelések adatait; f) a végbizonyítvány (abszolutórium) igazolását; g) a szakdolgozat(ok) adatait, illetve teljesítésének igazolását; h) a nyelvvizsga/nyelvvizsgák adatait; i) a záróvizsga, illetve szakmai vizsga részeit, eredményét; j) az oklevél, illetve bizonyítvány minősítését;

29

Apor Vilmos Katolikus Főiskola k) a hallgató tanulmányait befolyásoló határozatokat; l) más felsőoktatási intézményekben folytatott tanulmányok igazolását; m) korábbi tanulmányok alapján beszámított tanulmányok igazolását; n) az okirat egyedi sorszámát; o) a hallgató egyazon képzési szinten folytatott valamennyi tanulmányának adatát.

22. §

Az elektronikus leckekönyvhöz való hozzáférési jogosultságok 1. Hallgatói jogosultságok: a) A hallgatónak az elektronikus leckekönyvbe bejegyzési jogosultsága nincs. b) A hallgató jogosult jogviszonya teljes tartama alatt betekinteni elektronikus leckekönyvébe a Neptunkód segítségével. c) A hallgató jogosult a tanulmányi adatbázisból, meghatározott tanulmányi időszakban, ún. kurzusteljesítési lapot kinyomtatni és azt teljesítései igazolására használni. d) A hallgató jogosult kifogással élni a nyilvántartásban szereplő adateltéréssel szemben, beleértve a kurzusértékelést is.

2. Oktatói jogosultságok: a) Az oktatónak az elektronikus leckekönyvbe bejegyzési jogosultsága van. b) Az oktató a hallgató elektronikus leckekönyvébe értékelő bejegyzést tesz (aláírás, gyakorlati jegy, vizsgajegy, stb.).

3. Az intézeti adminisztrátor jogosultságai: a) Az intézeti adminisztrátornak az elektronikus leckekönyvbe betekintési jogosultsága van. b) Az oktató bejegyzési jogosultságát az illetékes intézeti adminisztrátorra írásban átruházhatja az intézetvezető írásos engedélyével.

4. A Tanulmányi Hivatal vezetőjének jogosultságai: A Tanulmányi Hivatal vezetőjének az elektronikus leckekönyvbe bejegyzési jogosultsága van, ennek keretében az elektronikus leckekönyv minden számára elérhetővé tett adatát létrehozhatja, vagy módosíthatja, kivéve az értékelésre vonatkozó oktatói bejegyzést.

5. Tanulmányi Hivatal előadójának jogosultságai: a) A Tanulmányi Hivatal előadói a munkaköri leírásukban rögzített képzések adatait kezelhetik. b) A tanulmányi előadónak az elektronikus leckekönyvbe bejegyzési jogosultsága van, ennek keretében az elektronikus leckekönyv mindenki számára elérhetővé tett adatát létrehozhatja, továbbá módosíthatja az értékelésre vonatkozó oktatói bejegyzés (aláírás, jegybeírás stb.) kivételével.

6. A Neptun üzemeltetés jogosultságai:


30

a) A Neptun üzemeltetésnek az elektronikus leckekönyvbe írási jogosultsága nincs. b) Különleges esetben – kizárólag a tanulmányi rektorhelyettes írásos, indokolt kérése alapján – a Neptun üzemeltetés készíthet adatbázis szintű bejegyzést az elektronikus leckekönyvbe. Ennek tényét rögzíteni kell, és a változás előtti állapotról hiteles másolatot kell készíteni, valamint erről az érintett hallgatót vagy hallgatói kört értesíteni kell. 23. §

A kurzusok meghirdetése és felvétele 1. A kontaktórák rendjét a rektor által jóváhagyott órarend szabályozza. A kurzusokat a Neptun-rendszeren keresztül kell meghirdetni.

2. A vizsgával záruló kurzusok meghirdethetőek a kontaktórák megtartásával, vagy vizsgakurzusként. A félévközi jegyre (gyakorlati jegy) végződő kurzusok a kontaktórák megtartása nélkül nem hirdethetők meg.

3. A Főiskola Tanulmányi Informatikai Csoportja az intézetek javaslata alapján a regisztrációs hét első napját megelőző munkanap 12 óráig a Neptun-rendszerben közzéteszi az adott félévben az intézet által meghirdetett kurzusok jegyzékét, ehhez tartozóan az intézetek megnevezését, az indításukhoz szükséges vagy fogadható jelentkezők minimális és maximális számát, az esetleges túljelentkezés esetén a rangsorolási szempontokat (amennyiben az nem a jelentkezés sorrendje), valamint a csak vizsgával meghirdetendő kurzusokat, továbbá az előtanulmányi rendre vonatkozó tájékoztatást.

4. A főiskola kurzusain fogadható minimális és maximális jelentkezők számát a Rektori Tanács javaslatára a rektor határozza meg. A szabadon választható kurzusok indításáráról a felvételi időszak lezárultával a Rektori Tanács javaslatára a rektor dönt.

5. A kötelezően választandó tantárgyaknál gondoskodni kell megfelelő, félévenként a mintatanterv szerint meghatározott kredit mennyiségét 20 %-kal meghaladó kreditértékű kurzusok meghirdetéséről.

6. A hallgatók joga (az óra- és vizsgatervi előírások figyelembevételével) az adott tárgy kurzusai közötti választás.

7. A képzés folyamán a hallgató térítésmentesen összesen az adott szakra előírt összes kredit mennyiségét 10 %kal meghaladó kredit értékű tárgyat vehet fel. Ezt meghaladóan a hallgató térítési díjat köteles fizetni a hallgatói térítések és juttatások szabályzatban foglaltak szerint. A fizetendő térítési díjról – a teljesített összes kredit ismeretében – a képzés utolsó félévében kap tájékoztatást, és ez irányú kötelezettségének legkésőbb az utolsó félév vizsgaidőszakának végéig köteles eleget tenni.

8. A hallgató csak olyan kurzust vehet fel, amelynek előfeltételeit teljesítette.

31


9. A hallgatók a tárgyfelvételi időszak utolsó nap 23 óra 59 percig jelentkezhetnek be a meghirdetett kurzusokra a maximális létszám mértékéig.

10. A tárgyak illetve a kurzusok felvétele a Neptun kurzusfelvételi rendszerében történik a rendes kurzusfelvételi időszak keretében.

11. A hallgató a kurzusfelvételi időszak lezárását követő 3. munkanapon elektronikus levélértesítést kap az általa felvett kurzusokról. Ezt követő 6 munkanapon belül elektronikus kérelem vagy e-mail útján kifogással élhet a nyilvántartásban szereplő adateltéréssel szemben a Tanulmányi Hivatal vezetőjénél, és kérheti a hibás adat kijavítását vagy törlését. A kifogást a Tanulmányi Hivatal vezetője 5 munkanapon belül köteles elbírálni. A kifogás megalapozottsága vizsgálatának ideje alatt a hallgató jogosult és köteles a vitatott tantárgyak foglalkozásainak látogatására.

12. A kifogásra nyitva álló határidő jogvesztő. A határidőt követően nem kifogásolt tantárgyfelvételt elfogadottnak kell tekinteni. A fel nem vett tárgyat a félév során nem lehet elismerni.

13. A kurzusfelvételi időszak utolsó napjától számított 31. napon a hallgató a véglegessé vált felvett kurzusokról ismételten elektronikus levélértesítést kap.

14. A hallgató haladhat a mintatanterv szerint (féléves kreditmennyiség 30 ± 3), de egyéni tanrendet is kidolgozhat. Az egyéni tanrendben a hallgató, betartva az előtanulmányi rendet, eltérhet a mintatanterv kurzusainak időrendi sorrendjétől, az adott félévben a mintatanterv szerinti kurzusok és a kreditek számától (minimum 1 kreditet, maximum 45 kreditet vehet fel).

24. §

Kurzusteljesítési lap 1. A kurzusteljesítési lap a hallgató rendelkezésére álló, Neptun-rendszerből kinyomtatható papír alapú értesítés, a kurzusfelvétel és a kurzuseredmények hallgató oldali dokumentálása céljából.

2. A kurzusteljesítési lap adatai megegyeznek az adott félév elektronikus leckekönyv oldalainak adataival.

3. A kurzusteljesítési lapot a hallgató a szóbeli kurzuszáró számonkérésre (vizsga, szigorlat) magával viszi, amelyre az oktató a vizsgán az érdemjegyet betűvel és számmal bejegyzi, és azt aláírásával igazolja. Ha a hallgató nem viszi magával a vizsgára a kurzusteljesítési lapot, a vizsgázást meg kell tagadni.

4. Az oktatónak különösen ügyelnie kell arra, hogy a kurzusértékelést a kurzusteljesítési lapon a vizsgalappal egyezően tüntesse fel.

32


5. A hallgató a kurzusok teljesítéséről, értékeléséről a vizsgaidőszak lezárását követő 8. munkanapig írásbeli (papír alapú) értesítést kap.

6. A kurzusteljesítési lapot a hallgató (meg)őrzi, nem adja le a vizsgaidőszak végén a Tanulmányi Hivatalban. A kurzusteljesítési lap – mivel nincs hitelesítve – leckekönyv-kivonatként nem használható fel. 25.§ Félévzáró számonkérések további dokumentálása (Tantárgy aláírása, érdemjegyek rögzítése) 1. A Neptunban az arra jogosult oktató által az adott tantárgynál az „aláírás” bejegyzése a félévközi követelmények teljesítését, ill. a vizsgára bocsáthatóságot igazolja.

2. Legkésőbb a szorgalmi időszak utolsó napján - függetlenül a tantárgy beszámolási formájától - a kurzus oktatója a Neptun-rendszerben rögzíti az aláírás megadásának vagy megtagadásának a tényét. Ha a hallgató a félévi aláírást nem kaphatja meg, mert a félévi követelményeket nem teljesítette, a tényt az oktató a Neptunrendszerben a hallgató által felvett tantárgynál „megtagadva” bejegyzéssel jelöli.

3. Ha a hallgató a szakdolgozat készítése során nem teljesített az előírt évközi feladatokat, a leckekönyv aláírását meg kell tagadni.

4. A vizsgán csak az a hallgató vehet részt, aki a vizsgára a vizsgajelentkezés szabályait betartva jelentkezett a Neptun-rendszerben.

5. A vizsga során elsősorban a személyazonossági igazolvány, útlevél vagy más egyéb, a személyazonosság megállapítására alkalmas arcképes igazolvány alapján a vizsgát lebonyolító/felügyelő oktató köteles ellenőrizni a hallgató személyazonosságát. A vizsgán nem vehet részt az a hallgató, aki nem tudja igazolni személyazonosságát.

6. Az oktató (szigorlat esetén a vizsgabizottság elnöke) minden kurzust lezáró érdemjegyről a Neptunrendszerből kinyomtatott vizsgalapot/kurzuseredmény lapot köteles készíteni: a. a szóbeli vizsgáról és szigorlatról a vizsgán, b. egyéb félévzáró érdemjegyről (gyakorlati jegy, írásbeli vizsga, aláírás, vizsgatanítás, stb.) a 24. pontban rögzített határidőig.

7. A vizsgalap/kurzuseredmény lap tartalmazza a tárgy (kurzus) nevét, a számonkérés idejét, a hallatók nevét és Neptun-kódját, az értékelés eredményét, valamint az oktató aláírását és a dátumot.

8. Szigorlatról, minősítő vizsgáról, záró foglalkozásról, záró gyakorlatról – amennyiben a vizsgabizottság elnöke indokoltnak látja, bizottsági vizsgáról – a vizsgalap mellett jegyzőkönyvet kell kiállítani. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a hallgató személyi adatain kívül a húzott tételek pár soros tartalmát és a hallgató

33


teljesítményének értékelését. A jegyzőkönyvet a bizottság minden tagjának alá kell írnia. A bizottsági vizsgán a érdemjegy megállapítására a 28. § 2/e bekezdése mérvadó.

9. Amennyiben a vizsgalapon korrigálni kell egy – a hallgatót érintő – adatot, arról a hallgatót még a vizsga lebonyolítása során, amennyiben ez nem lehetséges, azt követően haladéktalanul értesíteni kell.

10. Az írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyek utólagos ellenőrzésére maga a vizsgadolgozat szolgál, amelyen az értékelésnek valamint az értékelő nevének és aláírásának szerepelnie kell. A kijavított dolgozatokba a vizsgaidőszak végét követő 6. munkanapig betekintést kell biztosítani. Az írásbeli számonkérések dokumentumait az oktató a számonkérést követő félév vizsgaidőszakának végéig köteles megőrizni.

11. A szóbeli vizsga eredményeit – az érdemjegyet vagy a „nem jelent meg” bejegyzést – a vizsgáztató legkésőbb a vizsgáztatás befejezését követő munkanapon 16.00 óráig a Neptun-rendszerben köteles rögzíteni.

12. Írásbeli félévzáró számonkérés esetén a dolgozatokat legkésőbb a dolgozatírás napjától számított 6 munkanapon belül ki kell javítani, és eredményét, valamint a „nem jelent meg” bejegyzést a 6. munkanapon legkésőbb 11.00 óráig köteles az oktató a Neptun-rendszerben rögzíteni.

13. A vizsgaidőszak kezdete előtt végzett írásbeli vagy gyakorlati félévzáró számonkérés esetén az érdemjegyeket legkésőbb a vizsgaidőszak első hetének végéig köteles az oktató a Neptun-rendszerben rögzíteni.

14. A vizsgaeredmények fenti pontokban megjelölt határidőkig Neptun-rendszerben történő rögzítése az oktató kötelessége. Ez alól indokolt esetben az intézetvezető adhat írásban felmentést. Ebben az esetben az eredmények határidőig történő rögzítéséért az intézetvezető a felelős.

15. Az oktató köteles a Neptunból kinyomtatott 13. pont szerint kitöltött vizsgalap/kurzuseredmény lap másolati példányát a. szóbeli vizsga esetén a vizsga befejezését követően, de legkésőbb a vizsgát követő munkanapon, b. egyéb félévzáró számonkérés esetén legkésőbb vizsgaidőszakot követő 6 munkanapon belül az intézeti adminisztrátornak átadni, eredeti példányát pedig saját nyilvántartásban megőrizni.

16. Az összegyűjtött vizsgalapokat/kurzuseredmény lapokat az intézeti adminisztrátor legkésőbb a vizsgaidőszak végét követő 8 munkanapon belül a Tanulmányi Hivatalban leadja.

17. A vizsgalapok/kurzuseredmény lapok Tanulmányi Hivatalba leadott példányát a keletkezés tanévének végétől számított ötödik tanév végéig kell megőrizni.

34


18. A hallgató a tanulmányi időszak lezárultát követő 14 munkanapon belül írásban vagy e-mail útján kifogással élhet a Neptun-rendszerben szereplő értékelésre vonatkozó adattal szemben a kurzusért (vizsgáért) felelős oktatónál vagy intézetvezetőnél.

19. A kifogásolt értékelést a vizsgalap/kurzuseredmény lap, a vizsgáztató által aláírt kurzusteljesítési lap (ha van), ill. az írásbeli vizsga esetén a dolgozatra írt érdemjegy alapján az oktató vagy az intézetvezető legkésőbb a kifogás kézhezvételétől számított 3 munkanapon belül köteles elbírálni, és a kifogás jogossága esetén, jegymódosítási jogosultsága felhasználásával a szükséges módosítást a Neptunban rögzíteni, valamint egyidejűleg a hallgatót és a Tanulmányi Hivatalt írásban vagy elektronikus úton értesíteni.

20. A vizsgaeredmények kifogásolására rendelkezésre álló végső határidő jogvesztő, amennyiben a hallgató nem él ezzel a lehetőséggel, később nem élhet kifogással az értékeléssel szemben.

21. A vizsgaeredmények kifogásolására rendelkezésre álló határidő eltelte után az 5. munkanapon a Tanulmányi Hivatal munkatársai a hallgató által a felvett és megszerzett kreditek számát, a kreditindexet, a tanulmányi átlagot véglegesíti a Neptun-rendszerben.

26. §

Az elektronikus leckekönyv hitelesen tartásának szabályai 1. Az adott félév vizsgaidőszakának utolsó napját követő 30 napon belül a Tanulmányi Hivatal elkészíti az elektronikus leckekönyv adott félévének hitelesített változatát, melynek mentésére a 8. pont rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

2. A Tanulmányi Hivatal a hallgató kérésére félévente egy alkalommal, az 1. pontban meghatározott időpontot követően ingyenes hitelesített kivonatot ad a hallgató leckekönyvéről. A kivonat (egyszerű) másolatait a hallgató használhatja a képzésben való részvételének, illetve meghatározott tantárgy teljesítésének igazolására. Amennyiben a hallgató egy féléven belül ismételten kéri a kivonat kiadását, akkor különeljárási díj fizetésére köteles.

3. A hallgató részére hallgatói jogviszonyának megszűnésekor – más felsőoktatási intézménybe történő átvétel kivételével – a leckekönyvet teljes egészében ki kell nyomtatni, hitelesíteni kell és ki kell adni.

4. Ha a hallgató tanulmányait átvétellel más felsőoktatási intézményben folytatja, a Főiskola a hallgatói jogviszony megszűnésének időpontját az elektronikus leckekönyvbe bejegyzi és a leckekönyvet – a hallgatói jogviszony megszűnését követő 15 napon belül – hivatalból átteszi az átvevő felsőoktatási intézményhez.

35


5. A vendéghallgatónak külön leckekönyvet kiadni nem lehet. Ez alól kivételt képeznek azok az külföldi felsőoktatási intézményben tanuló hallgatók, akik számára – erre irányuló írásbeli kérelemre –angol nyelvű vendéghallgató leckekönyv adható ki, amely tartalmazza: - a hallgató személyazonosító adatait; - a hallgatói jogviszony adatait, törzskönyvi számát; - a képzési időszaknak megfelelő bontásban a tanulmányok során felvett tantárgyakat (tantervi egységeket), hozzárendelt kreditértékeket, értékelési formák adatait; - a hallgató tanulmányait befolyásoló határozat hivatkozási számát.

6. Az elektronikus leckekönyv hitelesen tartásához időközi elektronikus mentéseket kell végezni: - a kurzusfelvételi időszakot követő jogorvoslati idő elteltével a hallgatók kurzusainak felvételéről; - a félév további részében – a nem hallgató által – felvitt, vagy törölt kurzusokról, más tanulmányi bejegyzésekről, kérelmekről vagy határozatokról; - az előző félév tanulmányi eredményeinek véglegesítését követően a hallgatók kurzusainak teljesítéséről. Az elektronikus mentéseket a Neptun rendszerüzemeltetési felelőse végzi biztonságos adathordozóra (CD-re vagy DVD-re). Ez a mentett adatbázis biztosíték arra, hogy ellenőrizhetőek legyenek a hallgató által felvett kurzusokban későbbi időpontban létrehozott esetleges változtatások.

36

Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat 27. §

Vizsgaidőszak A félévi vizsgákra a félévi időbeosztásnak megfelelő vizsgaidőszakban kerül sor. 1. Szorgalmi időszakban tett vizsga oktatási kötelezettséget nem korlátozhat.

2. Számonkérés a főiskola hivatalos helyiségeiben szervezhető, szigorlat csak a képzés helyszínén szervezhető.

3. A vizsganapokat a kurzus oktatója a hallgatókkal egyeztetve tervezi meg.

4. Egy kurzushoz minimum 3, de legalább annyi időpontot kell megadni, amennyi a hallgatók létszáma alapján szükséges.

5. A tervezett vizsgaidőpontokat a vizsgaidőszak előtt legalább három héttel az oktató köteles az intézeti adminisztrátornak elküldeni, aki az összesített intézeti vizsgatervet elkészíti.

6. A vizsgaidőpontokat, a vizsgaformát (szóbeli, írásbeli, gyakorlati), továbbá a vizsga kezdésének időpontját a vizsgaidőszak kezdete előtt 15 nappali a Neptun-rendszerben a vizsgáztató oktatónak közzé kell tennie. A vizsgaidőpontokat az intézetek úgy határozzák meg, hogy azok a vizsgaidőszakban egyenletes elosztásban legyenek, és a hallgató a sikertelen vizsgát még a vizsgaidőszakban megismételhesse.

7. A szóbeli vizsgaalkalmak számát az intézet dönti el úgy, hogy egy vizsgaalkalomra átlagosan legfeljebb 30 hallgató jusson. A hallgatók napi maximális számát is az intézet határozza meg azzal a kikötéssel, hogy bármely vizsganapon a vizsgáztatás 8 és 18 óra között folyhat. A vizsgaalkalmak számát az oktató bővítheti. Az új időpontokat az oktató minimum 3 nappal a vizsga előtt köteles a Neptun-rendszerben rögzíteni.

8. Meghirdetett vizsgaidőpont nem törölhető, a vizsga megtartása minimális létszámhoz nem köthető.

9. A hallgató a vizsgákra a vizsgát megelőző nap déli 12 óráig a Neptun-rendszerben jelentkezhet be, illetve jelentkezhet le a már felvett vizsgaidőpontról.

10. A hallgató maga állítja össze vizsgarendjét és a vizsgákra maga jelentkezik be a Neptun-rendszeren keresztül.

11. A hallgató és az oktató köteles a vizsgán megjelenni. Amennyiben az oktató a kitűzött vizsganapon nem tud vizsgáztatni, a vizsga kezdete előtt köteles értesíteni az intézetvezetőjét, aki az érdekelt hallgatókkal egyeztetve másik napra teszi át a vizsgát.

37


12. A hallgató vizsgáról való távolmaradása esetén az oktató a Neptun-rendszerben az adott vizsgaalkalomhoz „nem jelent meg” bejegyzést rögzít. A vizsgáról való hiányzások beszámítandók a sikertelenül teljesített számonkérések számába.

12. A hallgató vizsgáról való távolmaradás okát az adott vizsgaidőszak végéig hitelt érdemlően igazolhatja az oktatónál. Ez esetben az oktató módosíthatja a korábbi bejegyzést úgy, hogy a „nem jelent meg” bejegyzést törli.

28. §

A vizsgáztatás rendje 1. A vizsgák a főiskolai oktatói és hallgató számára a teremben lévő üres ülőhelyek mértékéig nyilvánosak. A vizsgán a főiskola bármely oktatója, illetve hallgatója is jelen lehet, amennyiben a jelenléti szándékát előzetesen az oktatónak bejelenti és a vizsga kezdetétől él ezzel a lehetőségével. Vizsgáztatás közbeni belépéssel vagy kifogásolható magatartásukkal az érdeklődők a vizsgát nem zavarhatják.

2. A vizsgák zavartalanságáért, nyugodt légköréért a vizsgáztató, illetőleg a vizsgabizottság elnöke felelős. A nyilvánosság korlátozását vagy kizárását előzetesen a rektor, vizsga közben indokolt esetben (pl. az érdeklődő kifogásolható magatartása miatt) az oktató, illetőleg a vizsgabizottság elnöke is elrendelheti.

3. A vizsgázás sorrendjét a hallgatók döntik el. Vita esetén a vizsgaterem ajtajára kifüggesztett ABC sorrendet kell követni.

4. A vizsgán csak az a hallgató vehet részt, aki a vizsgára a vizsgajelentkezés szabályait betartva jelentkezett a Neptun-rendszerben.

5. A vizsga során elsősorban a személyazonossági igazolvány, útlevél vagy más egyéb, a személyazonosság megállapítására alkalmas arcképes igazolvány alapján a vizsgát lebonyolító/felügyelő oktató köteles ellenőrizni a hallgató személyazonosságát. A vizsgán nem vehet részt az a hallgató, aki nem tudja igazolni személyazonosságát.

6. A vizsgázó számára a felelete előtt rövid (legalább 20 perces) felkészülést lehetővé kell tenni.

7. A vizsga időtartamát az oktató, illetve a vizsgabizottság elnöke határozza meg, azonban törekedni kell arra, hogy a szóbeli egy hallgatónál 45 percnél hosszabb időtartamú ne legyen.

8. Szóbeli vizsga esetén a vizsgáztatónak gondoskodnia kell arról, hogy a vizsga helyszínén még egy, a vizsga tárgyában (és nyelvében) járatos személy (egy másik vizsgázó hallgató is lehet) folyamatosan jelen legyen.

38


9. Az oktató írásbeli, összetett (írásbeli, szóbeli, gyakorlati számonkérések kombinálásával), illetőleg „belépő” feltétellel meghatározott vizsgát is szervezhet. A „belépő” vizsgán csak a tantárgyi tudáshoz elengedhetetlen, alapvető ismeretek követelhetők, amelyeket az oktató köteles a kurzus követelményeinek kihirdetésekor a kurzus tematikájában közzé tenni. Elégtelen „belépő” vizsga esetén a hallgató nem folytathatja a vizsgát és a teljes vizsgára elégtelen érdemjegyet kap.

29. §

Az ismeretek ellenőrzésének főbb formái 1. A megfelelő – képzési célhoz igazodó, egymásra épített – ellenőrzési formákat az óra- és vizsgaterv, ezek tartalmi követelményeit a tantárgyi program határozza meg.

2. Az ismeretek számonkérésének formái: a) A beszámoló szóbeli vagy írásbeli számonkérési forma, a félévvégi osztályzat része a tantárgyi követelmények előírása szerint. b) Félévközi írásbeli vagy gyakorlati számonkérés (zárthelyi). Érdemjegye egyéb érdemjegyek mellett a félévvégi osztályzat része a tantárgyi követelmények előírása szerint. c) Vizsga (kollokvium) valamely tantárgy egy vagy több oktatási félévi tananyagának szóbeli vagy írásbeli számonkérése. Osztályzat: vizsgajegy. d) A szigorlat a képzési cél szempontjából alapvető tantárgycsoport egész anyagát lezáró számonkérés. Szigorlat legalább kéttagú bizottság előtt tehető. A bizottság megszervezéséről az intézetvezető köteles gondoskodni. A bizottság elnöke lehetőleg legalább főiskolai docens legyen. Kérdező tanár lehetőleg legalább főiskolai adjunktus, aki a szigorlat részét képező tantárgyakat a Főiskolán oktatja. Szigorlat esetén a vizsgalapot és a jegyzőkönyvet a bizottság minden tagjának alá kell írnia. Szigorlat során az érdemjegyet a bizottság együttesen állapítja meg. Vita esetén szavazással kell az osztályzatot megállapítani. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. e) A zárótanítás, zárófoglalkozás, zárógyakorlat, az iskolai, óvodai terepgyakorlatok befejezését jelentő számonkérés, amely a szakfelelős által felkért bizottság előtt történik a d) pontban feltüntetett eljárási rend szerint. Osztályzat: szigorlat értékű érdemjegy. f) A hallgatók kötelező szakmai gyakorlatát az óra- és vizsgaterv előírásaitól függően kell értékelni.

3. A félév lezárásának módja: a) aláírás (aláírva, megtagadva) b) gyakorlati jegy (a félévközi szemináriumi, gyakorlati munka értékelése, az osztályzat félévközi számonkérésekkel is megállapítható) c) vizsgajegy (az előadások feldolgozásának számonkérése vagy több tárgyat átfogó záróértékelés, vizsgaidőszakban vizsgán vagy a záróértékelés időpontjában mutatott teljesítmény alapján állapítható meg, az osztályozásnál a félévközi számonkérések eredménye is figyelembe vehető.)

39


4. Az ismeretek értékelése az alábbi minősítések szerint történhet: a) aláírás aláírva megtagadva b) ötfokozatú jeles (5) jó (4) közepes (3) elégséges (2) elégtelen (1) c) háromfokozatú jól megfelelt (5) megfelelt (3) nem felelt meg (1)

30. § Jegymegajánlás 1. Az olyan vizsgával záródó tantárgyakból, amelyek előadásaihoz szeminárium (gyakorlat) is csatlakozik, továbbá az olyan tantárgyakból, amelyek foglalkozásai csak szemináriumból (gyakorlatból) állnak, az oktató a hallgatónak az oktatási időszakban nyújtott teljesítménye alapján jeles vagy jó osztályzatot ajánlhat.

2. A megajánlott értékelést (osztályzatot) a hallgató nem köteles elfogadni, kérheti a vizsgára bocsátást.

3.

A

megajánlott

jegyet

az

utolsó

foglalkozáson

nyilvánosan

kell

bejelenteni.

31. §

Sikertelen számonkérés megismétlése 1. A hallgató a sikertelen számonkérés (gyakorlati jegy, vizsgajegy, szigorlat) kijavítását – ugyanabban a félévben – két alkalommal kísérelheti meg.

2. Általában a tárgy oktatója vizsgáztat, indokolt esetben (betegség, az oktató hivatalos elfoglaltsága) a hallgató vagy az oktató írásbeli kérésére az intézetvezető más vizsgáztatót vagy ismétlő javítóvizsga esetén bizottságot is kirendelhet. A bizottsága legalább kéttagú, elnökét és tagjait az intézetvezető határozza meg úgy, hogy az egyik tagja a tantárgy oktatója. Bizottság előtt teendő vizsga esetén a vizsgalapot a bizottság minden tagjának alá kell írnia. Indokolt esetben jegyzőkönyv készítendő.

3. A javító vizsga a sikertelen vizsgát követően legkorábban: a) vizsga és gyakorlati jegy esetén a 3. napon, b) szigorlat esetén a 6. napon tehető.

4. A gyakorlati jegy javítását a szorgalmi időszak lezárása után a hallgató csak akkor kísérelheti meg, ha a tantárgyi követelmények ezt lehetővé teszik.

40


5. Ha a hallgató az elégtelen gyakorlati jegyet a vizsgaidőszak végéig nem tudja kijavítani, a tantárgyat teljes egészében meg kell ismételnie.

6. A vizsgaidőszakban egy tárgyból a hallgató összesen háromszor vizsgázhat. A vizsgaidőszak végéig a három vizsgaalkalom kihasználásakor a sikertelen tantárgyhoz a „nem teljesítette” bejegyzés kerül. A tantárgy teljesítéséhez ez esetben a hallgatónak a tantárgyat teljes egészében újra fel kell vennie, és az aláírást is újra meg kell szereznie.

7. Amennyiben a hallgató az adott félévben nem használta ki mindhárom vizsgalehetőségét, akkor a következő tárgyfelvételi időszakban vizsgakurzusként ismét felveheti a tantárgyat, és megkísérelheti a vizsga letételét 3 alkalommal.

8. Ha a hallgató ugyanabból a témakörből 3 szigorlati elégtelent szerzett, rendkívüli méltányosságból további egy szigorlat engedélyezhető. A szigorlatnak, mint kurzusnak a felvétele akkor válik beszámíthatóvá, ha a hallgató az adott vizsgaidőszakban legalább egy alkalommal érvényesen vizsgára is jelentkezett. Amennyiben a méltányossági szigorlat is sikertelen volt a hallgató elbocsátásra kerül.

9. Sikertelen gyakorlati zárócselekményt (zárótanítást, zárófoglalkozást, zárógyakorlatot) 2 alkalommal lehet javítani. A hallgató hibájából elmaradt zárócselekményt (igazolatlan távollét, késés, távollét késedelmes bejelentése) – az elmarad és az újonnan szervezett gyakorlati zárócselekmény teljes költségének hallgató által történő megtérítésével – szakfelelős által meghatározott időpontban pótolható.

32. §

Sikeres vizsga javítása 1. Amennyiben a hallgató a kapott vizsgaértékelést javítani akarja, az adott vizsgaidőszakban két tárgyból újabb vizsgát tehet.

2. Sikeres vizsga javítása céljából újabb vizsgára a megismételt vizsgákra vonatkozó szabályok szerint lehet jelentkezni.

3. Sikeres szigorlatot az intézetvezető engedélyével, az abszolutórium megkezdéséig, de maximum egy alkalommal lehet javítani.

41

Apor Vilmos Katolikus Főiskola 33. § A tanulmányi átlageredmény kiszámítása

1.

A kreditindex a hallgató munkájának mennyiségét és minőségét értékeli.

A kreditindexet a leckekönyvbe felvett tantárgyak jegyeit és a kreditpontokat figyelembe véve az alábbiak szerint számítja ki a tanulmányi előadó:

Σ (tárgy kredit * érdemjegy) Kreditindex = 30

2.

A korrigált kreditindex számítási módját kell alkalmazni a hallgatók átsorolásánál.

Az adott tanévre (két szemeszter) a korrigált kreditindexet az alábbiak szerint számítjuk ki:

Korrigált kreditindex =

Σ(tárgy kredit * érdemjegy) ______________________

*

30

3.

Σ kredit teljesített _______________ Σ kredit felvett

A súlyozott tanulmányi átlageredményt az oktatási idő felének (négyéves képzésnél a 4. félév végén, hároméves képzésénél a 3. félév végén) az oktatási idő lezárásakor, a hallgató másik oktatási intézménybe való átlépésekor/átvételekor az alábbiak szerint kell megállapítani: Σ (teljesített tárgy kredit * érdemjegy) súlyozott átlag = felvett tárgyak megszerzett összes kreditje

A súlyozott átlagot kell alkalmazni az ösztöndíjak összehasonlítására.

4.

Az áthallgatás során tett vizsgát az átlageredménybe a 16.§-ban foglaltak figyelembe vételével lehet beszámítani.

5.

A súlyozott tanulmányi átlageredmény: a)

kitűnő, ha az átlag

5.00,

b) jeles, ha az átlag

4,51 – 4,99,

c)

3,51 – 4,50,

jó, ha az átlag

d) közepes, ha az átlag

2,51 – 3,50,

e)

elégséges, ha az átlag

2,00 – 2,50,

f)

elégtelen, ha az átlag

1,00 - 2,00 között van.

42


IV. Különös és átmeneti intézkedések

43

Apor Vilmos Katolikus Főiskola 34.§

Rektori méltányosság gyakorlása 1.

A rektor az alábbi méltányossági jogokat gyakorolhatja: a) engedélyezheti a tanulmányok során egy tárgyból a negyedik tárgyfelvételt, b) engedélyezheti ugyanabból a tantárgycsoportból három sikertelen (elégtelen vagy nem jelent meg) szigorlat után egy szigorlat letételét c) engedélyezheti négy félév szüneteltetés után a hallgatói jogviszony meghosszabbítását, legfeljebb a képzés időtartamának megfelelő ideig, d) másik felsőoktatási intézményből hallgató átvétele esetén, a 12.§ 1. pont első bekezdésében foglalt követelményektől eltérhet, A döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.

2.

A méltányosságon alapuló határozatban rendelkezni kell a pótlás feltételeiről, az esetleges felmentésekről és utalni kell arra, hogy a hallgató a továbbiakban méltányossági alapon kedvezményt nem kaphat.

44


V. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK


45

35. §

1.

Jelen szabályzatot a Szenátus 2010. augusztus 26-án az SZH 10.08.26./1 számú határozatával módosította.

Dr. Balázs Pál rektor a szenátus elnöke

46


VI. A SZAKDOLGOZATRA, A VÉGBIZONYÍTVÁNYRA, A ZÁRÓVIZSGÁRA, AZ OKLEVÉLRE ÉS AZ EGYES SZAKOKRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS RENDELKEZÉSEK, VALAMINT A KÉRVÉNYEK RENDJE

MELLÉKLETEK

47


1. sz. melléklet SZAKDOLGOZAT 1. §

Eljárási rend

1.

A nappali, a levelező tagozatos alapképzésben, mesterképzésben és a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatónak a záróvizsgára bocsátás feltételeként minden szakon szakdolgozatot kell készítenie.

2.

A szakdolgozati témákat az intézetek dolgozzák ki. A szakdolgozati témák végleges listáját a szakfelelős javaslatára a tanulmányi rektorhelyettes hagyja jóvá. A jóváhagyott szakdolgozati témajegyzéket a szorgalmi időszak 8. hetéig kell az intézetek hirdetőtábláján és a főiskola honlapján közzétenni.

3.

A szakdolgozati témára az óvodapedagógus, katekéta-lelkipásztori munkatárs hallgató a 4. félév, a szociálpedagógia és a tanító szakos hallgató az 5. félév vizsgaidőszakának végéig írásban köteles jelentkezni. Felsőfokú szakképzések esetén szakdolgozati témára a 2. félév vizsgaidőszakának végéig kell írásban jelentkezni. A szakdolgozat témaválasztási lapot – amelyen az oktató aláírással nyilatkozik arról, hogy a hallgató szakdolgozati konzultálását vállalja – ugyanezen időpontig kell leadni a választott konzulens intézeti adminisztrátoránál.

4.

A hallgató nem meghirdetett témára is jelentkezhet, ez esetben azonban meg kell jelölnie a téma tervezett címét, rövid vázlatát, mellékelni kell a konzultálást vállaló (egyetemi végzettséggel rendelkező) külső vagy belső konzulens nyilatkozatát arról, hogy a téma konzultálását vállalja. A nem meghirdetett témát és a külső konzulens személyét az érintett intézetvezető hagyja jóvá.

5.

A szakdolgozat megírására tanító szakon három félév, óvodapedagógus, katekéta-lelkipásztori munkatárs és szociálpedagógia szakon kettő félév, felsőfokú szakképzések esetén kettő félév áll a hallgató rendelkezésére és minimum ennyi ideig köteles is a hallgató a szakdolgozatával foglalkozni. A hallgató köteles a kész szakdolgozatot a záróvizsga tervezett félévében április 15-ig illetve november 15-ig leadni.2

6.

A hallgató köteles nyilatkozni a szakdolgozat eredetiségéről. A nyilatkozat szövege a főiskola honlapjáról letölthető és alább megtalálható. A kitöltött nyilatkozatot a szakdolgozatba be kell kötni. Amennyiben a hallgató a plágium vétségét követi el, új szakdolgozati téma választására kötelezhető.

2

Csecsemő- és gyermeknevelő- gondozó felsőfokú szakképzésen a hallgató köteles a kész szakdolgozatot május 1-ig illetve december 31-ig leadni.

48

Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat NYILATKOZAT A SZAKDOLGOZAT EREDETISÉGÉRŐL Alulírott …………………………………………………… az Apor Vilmos Katolikus Főiskola …………………………… szakos hallgatója büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom és aláírásommal igazolom, hogy a …………………………….. című szakdolgozat saját, önálló munkám, és abban betartottam a főiskola által előírt, a szakdolgozat készítésére vonatkozó szabályokat. Tudomásul veszem, hogy a szakdolgozatban plágiumnak számít: - szó szerinti idézet közlése idézőjel és hivatkozás nélkül; - tartalmi idézet hivatkozás megjelölése nélkül - más publikált gondolatainak saját gondolatként való feltüntetése

E nyilatkozat aláírásával tudomásul veszem továbbá, hogy plágium esetén szakdolgozatom visszautasításra kerül. Vác, 201…. Aláírás:

……………………………………………. hallgató

7.

A kész szakdolgozatot egy példányban bekötve kell benyújtani az illetékes intézeti adminisztrátornál. Egyúttal a szakdolgozat elektronikus változatát CD-R vagy DVD-R lemezen, a bekötött példánnyal azonos tartalommal, és azonos módon megcímkézve is be kell nyújtani. A CD – sikeres záróvizsga esetén – a könyvtárba kerül, a bekötött példányt a hallgatók visszakaphatják, ha az érintett intézet erről másként nem rendelkezik. Amennyiben a hallgató a határidő után adja le szakdolgozatát, a Hallgatói juttatások és térítések szabályzat előírása szerinti különeljárási díjat köteles fizetni. A tervezett záróvizsga félévének május 1-jét illetve december 1-ét követően szakdolgozatot az intézeti adminisztrátor nem vehet át.3

8.

A hallgató félévenként legalább két alkalommal köteles a témavezetővel konzultálni. A hallgató köteles a konzultációkról naplót vezetni, amelybe bejegyzi a konzulens tanár instrukcióit. A naplót a konzultálások során a konzulens oktató aláírja. A kitöltött konzultációs naplót a szakdolgozattal együtt kell leadni.

9.

3

A szakdolgozati témát legkésőbb az utolsó félév hivatalos bejelentkezésének napjáig lehet megváltoztatni.

Csecsemő- és gyermeknevelő- gondozó felsőfokú szakképzésen a tervezett záróvizsga félévének május 15-ét illetve december 15-ét követően szakdolgozatot az intézeti adminisztrátor nem vehet át.

49


2. §

A szakdolgozat célja, formai és értékelési szempontjai 1.

A szakdolgozat írásos tanulmány, a felsőfokú tanulmányok szerves része, amely bizonyos fokú önálló kutatás vagy legalább a szakirodalmi források önálló elemzésén alapul. Elkészítésével a jelöltnek bizonyítania kell, hogy a tanulmányi idő alatt elsajátított szakmai ismereteket önállóan is alkalmazni tudja, s képes azok szakszerű, írásbeli megfogalmazására is.

2. −

A szakdolgozat részei, tagolása: A szakdolgozat címét úgy kell tömören megfogalmazni, hogy egyértelműen jelezze a tartalmat. A téma – szükség esetén – alcímmel pontosítható.

−

A bevezetés határolja körül a témát, tartalmazza a témaválasztás indoklását (aktualitás, hasznosíthatóság stb.)

−

A tárgyalás a bevezetésben megfogalmazott problémára adható választ fejti ki részletesen.

−

A befejezés a hipotézisre, a problémafelvetésre adott válaszokat összegzi. Ha van rá mód, célszerű javaslatot tenni további vizsgálatokra, kutatásokra vagy a feltárt törvényszerűségek, eredmények hasznosítására.

−

A szakdolgozat végén pontos, szakszerű leírással közölni kell az irodalomjegyzéket. A tartalomjegyzék szerves része a dolgozatnak. A tartalomjegyzéket a dolgozat elején kell elhelyezni. A megfelelő oldalszám feltüntetésével sorrendben – beleértve az alcímeket is – tartalmaznia kell a fejezetcímeket.

−

A dolgozat terjedelme minimum 30 (A/4-es) oldal, szövegszerkesztve, Times New Roman betűtípussal, másfeles sortávolsággal. Bal oldalon 3 cm-es, a többi oldalon 2,5 cm margó. A fejezet cím 15-ös betűnagyság, az alcím 14-es, a szöveg 12-es, a lábjegyzet 10-es.

3.

Az opponens tanár a szakdolgozatot az „Útmutató a szakdolgozat készítéséhez” c. dokumentumban leírt szempontokat figyelembe véve, a hallgató nevére kiállított értékelő lapon - legfeljebb két oldal terjedelemben - értékeli és osztályozza. Az osztályzatot betűvel és számmal is fel kell tüntetni. Az opponens által készített írásos szakvéleménynek többek között tartalmaznia kell a téma kidolgozásának minőségét, eredményeit, de utalnia kell a szakmai tévedésekre, problémákra, esetleges hiányosságokra. Az értékelő lapon az opponens két kérdést köteles feltenni a hallgatónak, amelyet a hallgató a szóbeli záróvizsgán válaszol meg. Az értékelést három példányban kell elkészíteni, amelynek egy példányát az intézeti adminisztrátor a záróvizsga napját megelőző 10. napig köteles a hallgatónak elküldeni. Felsőfokú szakképzések esetén a szakdolgozatot a konzulens tanár értékeli.

4.

Az Intézményi Tudományos Diákköri Konferencián (továbbiakban: ITDK) bemutatott tudományos diákköri dolgozat az ITDK Bizottság döntése alapján megvédett szakdolgozatként elfogadható .


50

3. § A szakdolgozat megvédése A szakdolgozatot, amennyiben a védés nem a szóbeli záróvizsga-bizottság előtt történik, legalább kéttagú bizottság előtt kell védeni. A bizottság tagjai: elnök és a opponens (vagy más kérdező tanár). A szakdolgozat megvédése két részből tevődik össze: 1.

a jelölt röviden bemutatja dolgozatát;

2.

a bizottság tagjai, de elsősorban az opponens kérdéseket tesz fel, amelyekre a hallgató válaszol.

A szakdolgozatvédés minősítésének szempontjai: −

az opponens értékelése

−

a szakdolgozat bemutatásának színvonala (a jelölt logikája, stílusa, kifejezőkészsége, különös tekintettel a szaknyelv használatára),

−

a témakörben való tájékozottság, eligazodás a forrásmunkákban, olvasottság,

−

a feltárt adatok és eredmények kezelésének biztonsága,

−

a feltett kérdésekre adott válaszoknak a fentiek szerinti minősége, továbbá a tévedések felismerése és korrigálása.


51

2. sz. melléklet

Általános záróvizsga-szabályzat 1. §

A végbizonyítvány

1.

Végbizonyítványt (abszolutóriumot) a főiskola annak a hallgatónak állít ki, aki a tantervben előírt tanulmányi- és vizsgakövetelményeket és a gyakorlati zárócselekményt – a nyelvvizsga letétele, a szakdolgozat kivételével – teljesítette, és az előírt krediteket megszerezte.

2. §

A záróvizsga 1.

A záróvizsga a végbizonyítvány megszerzését követő vizsgaidőszakban a hallgatói jogviszony keretében, majd a hallgatói jogviszony megszűnése után, határidő nélkül, bármelyik vizsgaidőszakban, az érvényes képzési követelmények szerint letehető, amennyiben a záróvizsga előtt az aktuális határidőig jelentkezik a Tanulmányi Hivatalban.

2.

A hallgató felsőfokú tanulmányait felsőfokú szakképzésben szakmai vizsgával, az alapképzésben, mesterképzésben és a szakirányú továbbképzésben záróvizsgával fejezi be. A záróvizsga az oklevél megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek és képességek ellenőrzése és értékelése, amelynek során a hallgatónak arról is tanúságot kell tennie, hogy a tanult ismereteket alkalmazni tudja. (A felsőfokú szakképzés szakmai vizsgájával kapcsolatban a szakképzésre vonatkozó rendelkezések az irányadók.)

3.

A záróvizsga : – a szakdolgozat megvédéséből, – a képesítési követelményekben előírt szóbeli vizsgából

A szakdolgozat védését a főiskola külön is megszervezheti, a védésre vonatkozó szabályok az I. számú mellékletben találhatók.

4. A jelölt záróvizsga-bizottság előtt védi meg szakdolgozatát, és az adott szak záróvizsga tételsorából vizsgázik.

5.

A záróvizsga tételsort úgy kell összeállítani, hogy a jelölt elméleti és gyakorlati ismereteiről számot adhasson, tételét komplex módon fejthesse ki.

6.

A záróvizsga követelményeit és tételsorát a szakfelelős állítja össze és a tanulmányi rektorhelyettes jóváhagyása után legkésőbb a félév első hónapjának végéig a Tanulmányi Hivatal köteles közzé tenni.

52


7.

Záróvizsga a tanév időbeosztásában közzétett időszakban tehető.

8.

A hallgató köteles a záróvizsga tervezett félévében április 15-ig illetve november 15-ig a Tanulmányi Hivatal illetékes előadójánál záróvizsgára jelentkezni.

3. §

A záróvizsga-bizottság 1.

A záróvizsga-bizottságot a szakfelelős állítja össze. A tanulmányi rektorhelyettes jóváhagyja és a bizottság tagjait felkéri.

2.

A vizsgáztató bizottságnak szaktól függően három–hat tagja van: elnök, kérdező oktató(k) és jegyző. Az elnök a szakterület ismert szakembere, illetőleg a főiskolai tanára vagy docense lehet. A vizsgáztató bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy főiskolai docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon foglalkoztatási jogviszonyban a főiskolával.

4. §

A záróvizsgára bocsátás feltételei Záróvizsgára az a hallgató bocsátható, aki az alábbi feltételeknek együttesen eleget tett: − a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése, − a szakdolgozat benyújtása a TVSZ által meghatározott határidőig, − a szakdolgozatot legalább elégségesre minősítő opponensi bírálat, − a szak gyakorlati képzési óra- és vizsgatervben rögzített záró cselekmény sikeres teljesítése, − a Hallgatói juttatások és térítések szabályzatban rögzített költségtérítés, képzési hozzájárulás illetve egyéb térítési, díjfizetési kötelezettség maradéktalan teljesítése.

5. §

A záróvizsga általános eljárási rendje 1.

A jelöltek vizsgabeosztását a Tanulmányi Hivatal készíti el és a záróvizsga időpontját megelőzően 10 nappal a hallgatókat értesíti. A jelöltek vizsgabeosztását a vizsga napján a vizsgaterem ajtajára is ki kell függeszteni.

2.

A vizsga kezdetén a záróvizsga-bizottság elnöke a vizsga megkezdése előtt a vizsgázó jelölteknek rövid tájékoztatót tart a vizsga szervezéséről, lefolyásáról és általános követelményeiről.

53 3.

Apor Vilmos Katolikus Főiskola A vizsga megkezdésekor a jelölt az előzetesen közzétett számonkérő témakörökből (tételekből) húz, és a Bizottság előtt készül fel.

4.

A vizsgára való felkészüléshez minden jelölt részére biztosítani kell 30 perc gondolkodási időt.

5.

A vizsgateremben egyszerre legfeljebb négy vizsgázó hallgató (felelő + 3 felkészülő) tartózkodhat.

6.

A felkészüléshez a vizsgázó használhatja az adott szak által képviselt foglalkozás gyakorlásához szükséges – külön listán meghatározott – dokumentumokat.

7.

A jelölt felkészültségét a Bizottság tagjai külön értékelik, majd zárt ülésen – vita esetén szavazással – állapítják meg az osztályzatot. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

8.

Ha a záróvizsga bármelyik részosztályzata elégtelen, a záróvizsga egésze is elégtelennek minősül.

9.

A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell a jelölt felkészülése során készített vázlatait. A jegyzőkönyvet a záróvizsga-bizottság minden tagjának alá kell írnia.

10. A jelölt feleletéről a bizottság rövid írásos értékelést ad, amelyet a jegyző rögzít a záróvizsgajegyzőkönyvben.

11. A záróvizsga eredményét a vizsgabizottság elnöke hirdeti ki.

12. A záróvizsga tapasztalatairól az elnöknek írásos jelentést kell készítenie, amelyet a rektornak kell elküldeni.

6. §

Az oklevél 1.

Sikeres záróvizsga alapján – amennyiben a jelölt a szak képesítési követelményeiben előírt államilag elismert idegen nyelvvizsgát teljesítette - a főiskola a hallgató számára oklevelet állít ki. Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tanúsítja a tanulmányok sikeres elvégzését az oklevélben megnevezett szakon.

2. Az oklevél kiállításához a hallgatónak be kell mutatnia azt az okiratot, amely igazolja, hogy az adott képzési és képesítési követelményekben előírt nyelvi követelményeknek eleget tett. Az érettségi vizsgaként elfogadott nyelvvizsgát általános nyelvi nyelvvizsgaként a főiskola köteles elfogadni. Az általános nyelvvizsga megléte, illetve követelmény alól mentesülnek azok a hallgatók, akik tanulmányaik első évfolyamon történő megkezdésének évében legalább a 40. életévüket betöltik. Ez a rendelkezés azoknál a hallgatóknál alkalmazható utoljára, akik a 2015/2016. tanévben tesznek záróvizsgát.

54


3. Az oklevél a Magyar Köztársaság címerével ellátott közokirat, amely tartalmazza a főiskola nevét, OM azonosítóját, az oklevél sorszámát, az oklevél tulajdonosának nevét, születésének helyét és idejét, a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat és a szak, szakképzettség, szakirány (műveltségi terület, specializáció), a képzési forma megnevezését, a kibocsátás helyét, évét, hónapját és napját. Tartalmaznia kell továbbá a főiskola rektorának, a záróvizsga-bizottság elnökének eredeti aláírását, és a főiskola bélyegzőjének lenyomatát. Ha a záróvizsga időszakában a hallgató nem rendelkezik nyelvvizsgát igazoló okirattal, és ezért az oklevél kiállítására a záróvizsga időszakát követően kerül sor, a záróvizsga-bizottság elnöke helyett a tanulmányi rektorhelyettes is aláírhatja az oklevelet. A kiadott oklevelekről központi nyilvántartást kell vezetni.

4.

Ha az oklevél kiadására azért nincs lehetőség, mert a nyelvvizsga-bizonyítványt nem tudta a hallgató bemutatni, a főiskola igazolást állít ki. Az igazolás végzettséget és szakképzettséget nem igazol, tanúsítja a záróvizsga eredményes letételét. A hallgató a diplomáját a nyelvvizsga megszerzéséről szóló írásbeli bejelentéstől számított 30 napon belül átveheti a Tanulmányi Hivatalban.

5.

Az oklevelet magyar és angol nyelven vagy magyar és latin nyelven, nemzeti és etnikai kisebbségi képzés esetében magyar nyelven és a nemzeti vagy etnikai kisebbség nyelvén, nem magyar nyelven folyó képzés esetén magyar nyelven és a képzés nyelvén kell kiadni. Az oklevél a hallgató kérésére és költségére más nyelven is kiadható.

6.

A főiskolai/alapképzésben és az egyetemi/mesterképzésben szerzett oklevél mellé ki kell adni az Európai Bizottság és az Európai Tanács által meghatározott oklevélmellékletet magyar és angol nyelven, valamint nemzeti vagy etnikai kisebbségi képzés esetén – a hallgató kérésére – az érintett kisebbség nyelvén. Az oklevélmelléklet közokirat.

7.

A Magyarországon kiállított oklevelek által tanúsított végzettségi szintek jelölése: a) alapfokozat „Bachelor” vagy „baccalaureus” (rövidítve: BA, BSc) b) mesterfokozat „Master” vagy „magister” (rövidítve: MA, MSc)

8.

Az oklevél minősítését a szakok képesítési követelményeire vonatkozó előírások szerinti részjegyek átlaga alapján kell megállapítani.

9.

Az oklevél minősítésénél az eredménytelen szigorlati, illetve szigorlat értékű vizsgák osztályzatát figyelmen kívül kell hagyni.

10.

A záróvizsga-bizottság közös döntése alapján az oklevelet a következők szerint kell minősíteni:

minősítés

kerekített átlag számtani átlag

55

Apor Vilmos Katolikus Főiskola kiváló

5

4,51 – 5,00

jó

4

3,51 – 4,50

közepes

3

2,51 – 3,50

elégséges

2

2,00 – 2,50

11. Kitüntetéses oklevelet kap, aki a záróvizsgán jeles (5) eredményt ér el, szakdolgozatának, gyakorlati zárócselekményének és valamennyi szigorlatának osztályzata jeles, továbbá osztályzatai között közepesnél gyengébb jegy nincs.

7. §

Sikertelen záróvizsga megismétlése, záróvizsga letétele 1. Sikertelen záróvizsga esetén a jelölt ismételt záróvizsgá(kat)t tehet. Az ismételt vizsga során az előző záróvizsga részeredményeitől függetlenül minden részvizsgát (szakdolgozat védése, szóbeli tétel(ek) kifejtése) újból le kell tennie.

2. Ismételt záróvizsga legközelebbi időpontban a sikertelen vizsgát követő félév időbeosztásában meghatározott időszakban tehető.

8.§

Átmeneti rendelkezés 1. Azok a felvett hallgatók, akik az 1993. évi LXXX. felsőoktatási törvény hatálya alatt kezdték meg tanulmányaikat, az 1993/LXXX. tv. 123.§ (10) bekezdése értelmében, a képesítési követelményekben előírt nyelvvizsga követelményei alól mentesülhetnek egyéni kérelem alapján, a 2004. évi AVKF KTVSZ 2. sz. melléklet 6.§ 2. bekezdés előírásai szerint.

2. Mentességet a Tanulmányi Bizottsághoz benyújtott kérvénnyel lehet kérni.


56

3. sz. melléklet

A szakmai vizsga 1. § A szakmai vizsgára bocsátás feltétele

1. A felsőfokú szakképzésen tanulmányokat folytató hallgatónak az adott felsőfokú szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló jogszabályban meghatározottak szerint szakmai vizsgát kell tennie.

2. Szakmai vizsgára az a hallgató bocsátható, aki az alábbi feltételeknek együttesen eleget tett: a.

a végbizonyítvány (abszolutórium) megszerzése, vagyis a szakmai és vizsgakövetelmények alapján készített tantervben előírt tanulmányi és vizsgakövetelmények és szakmai gyakorlat teljesítése, az előírt kreditek megszerzése,

b.

a képzési programban előírt terjedelemben elkészített szakdolgozat/záródolgozat leadása.

c.

a Hallgatói juttatások és térítések szabályzatban rögzített költségtérítés, ill. térítési díjfizetési kötelezettség maradéktalan teljesítése.

2. § A szakmai vizsga részei 1.

A szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott szakmai követelménymodulokhoz rendelt vizsgafeladatokból áll, amelyek lehetnek a.

írásbeli

b.

interaktív

c.

gyakorlati

d.

szóbeli feladatok.

Egy szakmai követelménymodulhoz több típusú vizsgafeladat tartozik.

2.

A szakmai vizsga írásbeli, interaktív és gyakorlati vizsgatevékenységéhez készült feladatlapok az adott szakmai vizsgán, a szóbeli vizsgatevékenységhez készült feladatlapok pedig a szakképesítésért felelős miniszter által történő visszavonásukig használhatók fel.

57

Apor Vilmos Katolikus Főiskola 3. § A szakmai vizsgára történő jelentkezés, a szakmai vizsga szervezése

1.

A szakmai vizsgára a.

februári-márciusi vizsgaidőszak esetén a vizsgaidőszakot megelőző év december hónap 15. napjáig,

b.

májusi-júniusi vizsgaidőszak esetén a vizsgaidőszak évének február hónap 15. napjáig,

c.

októberi-novemberi vizsgaidőszak esetén a vizsga évének augusztus 31. napjáig

lehet írásban jelentkezni a Tanulmányi Hivatalban az erre rendszeresített jelentkezési lap benyújtásával. 2.

A szakmai vizsgára történő jelentkezéskor kell benyújtani a vizsgával kapcsolatos kérelmeket és egyúttal csatolni a kérelem alapjául szolgáló iratokat.

3.

Az írásbeli, interaktív vizsgatevékenységek országosan egységes vizsgaidőpontjait a szakképesítésért felelős miniszter határozza meg.

4.

A gyakorlati és szóbeli vizsgatevékenységek vizsgaidőpontját a vizsgaszervező állapítja meg.

5.

A szakmai vizsgát az első vizsgatevékenység napjától számítva negyvenöt napon belül be kell fejezni, kivéve, ha a szakmai és vizsgakövetelmény másként rendelkezik.

6.

Egy napra – amennyiben a szakmai és vizsgakövetelményről szóló rendelet azt nem zárja ki – több vizsgarész, vizsgatevékenység szervezhető.

7.

A vizsgázó egy napra eső vizsgatevékenységeinek összes ideje nem haladhatja meg a nyolc órát.

8.

Az egyes vizsgatevékenységek lebonyolítási rendjét úgy kell meghatározni, hogy a vizsgázó a szóbeli, írásbeli és interaktív vizsgatevékenységeket 8 és 18 óra között, a gyakorlati vizsgatevékenységeket 7 és 19 óra között végezhesse el.

9.

A vizsgázó számára a szakmai vizsga időtartama legfeljebb öt nap lehet. A vizsgabizottság ezt az időtartamot, ha a vizsgaszervezés helyi sajátosságai ezt indokolják, a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzatban és a vizsgaprogramban egy nappal meghosszabbíthatja.

10. A szakmai vizsga helyéről, időpontjáról, a vizsgarendről és a szakmai vizsgával kapcsolatos tudnivalókról a vizsgaszervező – a vizsga megkezdése előtt legalább tíz nappal – tájékoztatja a vizsgabizottság elnökét és tagjait, a vizsgázókat, a vizsga szervezésében érdekelt gazdálkodó szervezetet, valamint a szakmai vizsga lebonyolításában közreműködő személyeket. 11. A vizsgatevékenységek helyét a vizsgaszervező jelöli ki.

4. § A vizsgabizottság 1.

A vizsgabizottság független szakmai testület.

2.

A vizsgabizottság működéséhez az elnökön kívül legalább két tag szükséges. Az elnököt a szakképesítésért felelős miniszter jelöli ki.

3.

A vizsgabizottság munkájában csak olyan személy vehet részt, aki a szakmai elméleti tantárgyak oktatásához, illetőleg a gyakorlati képzés ellátásához jogszabályban előírt szakképesítéssel rendelkezik.

4.

A vizsgabizottság munkáját szakértők (kérdező tanárok) segítik.

58 5.

Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat A vizsgabizottsági tagság az arra vonatkozó felkérés – a vizsgabizottság elnöke esetén a kijelölés – elfogadásával jön létre.

6.

A vizsgaszervező képviselőjét, a vizsgabizottság munkáját segítő szakértőket (beleértve a kérdező tanárt, javító tanárt, felügyelő tanárt), továbbá a jegyzőt a rektor (vizsgaszervező) írásban bízza meg.

7.

A vizsgabizottság tagjának megbízása határozott időre szól. Ha a vizsgabizottság tagja megbízását nem tudja ellátni, helyettesítéséről a megbízójának kell gondoskodnia.

8.

A szakmai vizsgabizottság résztvevői:

a.

a vizsgabizottság elnöke

b.

a szakképesítés szerint illetékes területi gazdasági kamarát (érdekképviseleti szervet) képviselő vizsgabizottsági tag

c.

a vizsgaszervezőt képviselő tag

d.

a vizsga jegyzője

e.

a vizsgabizottság munkáját segítő szakértők: i. kérdező tanár ii. felügyelő tanár iii. javító tanár

5. § Az írásbeli és az interaktív vizsgatevékenység 1.

Az írásbeli és az interaktív vizsgatevékenységhez központilag kiadott feladatlapokat a szakmai vizsga megkezdése előtt legalább 3 nappal nyomtatott formában vagy elektronikus úton juttatja el a szakképesítésért felelős miniszter a vizsgaszervezőnek.

2.

A vizsgaszervező a feladatlapokat a csomagolásán, illetve az elektronikus úton megküldött feladatlapokon feltüntetett időpontig köteles oly módon őrizni, hogy ahhoz illetéktelen személy ne férhessen hozzá.

3.

Az interaktív vizsgatevékenység vizsgafeladataihoz előzetesen, de legkésőbb a feladatok megküldésével egyidejűleg tájékoztatót kell kiadni, amely alapján a vizsgaszervező a vizsgafeladathoz szükséges speciális feltételeket biztosítani tudja. Az interaktív feladat megkezdése előtt a vizsgaszervezési és lebonyolítási szabályzatban meghatározott vizsgabizottsági tag ellenőrzi a tárgyi feltételek meglétét, a biztonságos munkavégzés feltételeit.

4.

A technikai feltételek folyamatos biztosításáért felelős személy a vizsga biztonságos lebonyolításának érdekében a vizsgaszervező írásos engedélyével jelen lehet.

5.

Az írásbeli és az interaktív vizsgatevékenység ideje alatt a vizsgatermekben és a folyosókon állandó felügyeletről kell gondoskodni.

6.

A felügyelő tanár tájékoztatja a vizsgázókat a vizsga szabályairól, az alkalmazható segédeszközökről, továbbá a vizsgán elkövetett szabálytalanságok következményeiről, elkészíti a vizsgázók ülésrendjét tartalmazó jegyzőkönyvet, és gondoskodik a vizsga rendjének megtartásáról.

7.

A szakképesítések vizsgarészeiben előírt írásbeli és interaktív vizsgafeladatok kidolgozásának idejét a szakmai és vizsgakövetelményről szóló rendelet határozza meg. Ebbe az időbe a feladat ismertetésének ideje nem számít bele.

59 8.

Apor Vilmos Katolikus Főiskola Az írásbeli és az interaktív vizsgafeladatok megoldását – a javítási útmutató alapján – vizsgafeladatonként %-os teljesítménnyel kell értékelni. 6. § A gyakorlati vizsgatevékenység

1.

A gyakorlati vizsgafeladatokat a vizsgaszervező dolgozza ki és a vizsgaszervező javaslatára – a vizsga megkezdése előtt – a vizsgabizottság elnöke a szakképesítés szerint illetékes területi gazdasági kamara által felkért vizsgabizottsági taggal egyetértésben hagyja jóvá.

2.

A vizsgázó a gyakorlati vizsgafeladatát húzás útján kiválasztott feladatközlő lap alapján, az abban meghatározott segédanyagok használata mellett végzi.

3.

A gyakorlati vizsgatevékenység megkezdése előtt a vizsgaszervező képviselője tájékoztatja a vizsgázókat a gyakorlati vizsgatevékenység rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgatevékenység helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról.

4.

A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához a szakmai és vizsgakövetelményről szóló rendeletben meghatározott idő áll a vizsgázó rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgatevékenység egyes feladatainak végrehajtási idejét a vizsgafeladatok leírása tartalmazhatja.

5.

A gyakorlati vizsgafeladatokat – a javítási-értékelési útmutató alapján – %-osan kell értékelni.

7. § A szóbeli vizsgatevékenység 1.

A szóbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó a szakképesítésért felelős miniszter által meghatározott vizsgafeladatokat tartalmazó feladatlapok közül, a vizsgázó által véletlenszerűen kiválasztott feladatlap alapján ad számot felkészültségéről. 2.

A vizsgázó a szóbeli feladatát csak a feladatlap kiválasztása után és a feladat sorszámának az

osztályozóívben való rögzítése után ismerheti meg. A felkészülést és a feladat megoldását a feladatlap alapján végzi, amelyhez használhatja a vizsgaszervező által biztosított segédanyagokat.

8. § A vizsgázó teljesítményének értékelése 1.

Az írásbeli, az interaktív, valamint a gyakorlati vizsgafeladatok megoldását – a javítási útmutató alapján %osan kell értékelni A szóbeli vizsgatevékenységet ugyancsak %-osan kell értékelni.

2.

A vizsgázó az egyes vizsgarészeken elért teljesítménye alapján szakképesítésenként egyetlen osztályzatot kap.

3.

Az osztályzatok a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3),


60

elégséges (2) és elégtelen (1). 4.

A vizsgarész %-os eredményét az egyes feladatok %-os értéke és a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott súlyozás szerint kell megállapítani. Ha a szakmai és vizsgakövetelményről szóló rendelet másképp nem rendelkezik, sikeres a vizsgarész, amennyiben az így kapott érték 50% feletti.

5.

Ha a szakmai és vizsgakövetelményről szóló rendelet másképp nem rendelkezik, a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott súlyozott átlaga alapján, az osztályzat a következő: 81-100% jeles (5) 71-80% jó (4) 61-70% közepes (3) 51-60% elégséges (2) 50% vagy 50% alatt elégtelen (1)

6.

A vizsga értékelése és az eredmények számítása során az értékeket az általános szabályok szerint kerekítve és egész %-ban kifejezve kell megállapítani.

7.

Sikertelen a szakmai vizsga, ha a vizsgázó egy vagy több vizsgarészen 50% vagy az alatti teljesítményt nyújtott.

9. § A szakképesítés megszerzését igazoló bizonyítvány és bizonyítványkiegészítő-lap 1.

A felsőfokú szakképzésben tett sikeres szakmai vizsga alapján a főiskola az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakképesítést igazoló bizonyítványt ad ki.

2.

A kiállított bizonyítvány – az adott felsőfokú szakképzés szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló jogszabályban meghatározottak szerint – munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít.

3.

A szakmai vizsga vizsgabizottsága a Magyar Köztársaság címerét tartalmazó körbélyegzőt használja.

4.

A vizsgázó kérésére a bizonyítvány kiadásával egyidejűleg, vagy azt követően magyar, angol, német vagy francia nyelven kiállított szakmai bizonyítványkiegészítő-lapot kell a vizsgaszervezőnek kiadnia, amelynek tartalmaznia kell a bizonyítványt kiállító intézmény nevét és jogi státuszát, a bizonyítvány sorozatjelét, sorszámát, kiállításának időpontját, a vizsgarészek megnevezését, illetőleg teljesítményszázalékait, a vizsga osztályzatát, valamint a szakképzés folyamatára vonatkozó információkat.

5.

A bizonyítványkiegészítő-lap kiadásáért a kérelmező a Hallgatói Juttatások és Térítések Szabályzatában meghatározott térítési díjat fizet a vizsgaszervező részére.

10. § A sikertelen szakmai vizsga megismétlése, pótlóvizsga 1.

Ha a vizsgázó a szakmai vizsgát neki fel nem róható okból meg sem kezdte, vagy megkezdte, de befejezni nem tudta, azokból a vizsgarészekből, amelyekből még nem vizsgázott, pótlóvizsgát tehet. A vizsgázó a pótlóvizsgát, ha az akadályok elhárultak és a feltételek adottak, ugyanabban a vizsgaidőszakban leteheti.

61 2.

Apor Vilmos Katolikus Főiskola A szakképesítés megszerzéséhez javítóvizsgát kell tennie annak a vizsgázónak, aki a.

a szakmai vizsgán, a javító- vagy a pótlóvizsgán valamely vizsgarészből – ha a szakmai és vizsgakövetelményről szóló rendelet másképp nem rendelkezik – 50% vagy az alatti teljesítményt nyújtott,

3.

b.

a szakmai vizsgán igazolható ok nélkül nem jelent meg, vagy azt megszakította, továbbá

c.

akit szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a szakmai vizsga folytatásától eltiltott.

Javítóvizsgát abból a vizsgarészből kell tenni, amelyből a vizsgázó 50% vagy az alatti teljesítményt nyújtott. A b) és c) pontjában meghatározott esetben a vizsgát teljes egészében teljesíteni kell.

4.

A sikertelen szakmai vizsga, a pótlóvizsga és a javítóvizsga a szakmai és vizsgakövetelmény megváltozásáig, de legalább a szakmai vizsgát követő egy évig a képzés megkezdésekor érvényes vizsgakövetelmény szerint megismételhető.


62

4.sz. melléklet

Titkárságvezető FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS SPECIÁLIS SZAKMAI VIZSGA ELŐÍRÁSAI

A szakképesítés azonosító száma: 55 346 02 A szakképesítés megnevezése: Ügyviteli szakügyintéző Elágazás megnevezése: Titkárságvezető Azonosítószám: 55 346 02 0010 55 02

Az 55 346 02 0010 55 02 azonosító számú, Titkárságvezető megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója

megnevezése

1. vizsgarész

2559-06

Irat- és dokumentumkezelés, -készítés

2. vizsgarész

2563-06

Titkársági rendezvény- és projektszervezés

3. vizsgarész

2564-06

A titkársági vezetési-szervezési feladatok ellátása az

4. vizsgarész

2565-06

Idegen nyelvű titkársági kommunikáció

5. vizsgarész

2566-06

Titkársági ügyvitelszervezés

ügyvitel területén

A szakmai vizsgára bocsátás speciális feltételei: A képzési programban előírt gyakorlat teljesítéséről szóló igazolás. A képzési programban előírt terjedelemben és határidőre elkészített szakdolgozat leadása Titkársági ügyvitelszervezés (2566-06) a vizsgarészben meghatározott témában, minimum 10, maximum 30 oldal terjedelemben elkészített szakdolgozat beadása a vizsgát megelőzően 30 nappal.

A szakmai vizsga részei: 1. vizsgarész – 2559-06 Irat- és dokumentumkezelés, -készítés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: -

A nyomtatott formában rendelkezésére bocsátott kb. 1500-2000 karakter terjedelmű magyar vagy idegen nyelvű szöveg begépelése és javítása a megadott korrektúrajelek figyelembevételével.

-

A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli

-

Időtartama: 15 perc

A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: -

A begépelt szöveg, levél formázása a tanult szövegszerkesztő program alkalmazásával a megadott szerkesztési utasítások szerint és kinyomtatása

-


-



Az iratkezelés szabályainak bemutatása meghatározott adatok alapján

-

A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli

-

Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc)


63

A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 30% 2. feladat 40% 3. feladat 30%

2. vizsgarész – 2563-06 Titkársági rendezvény- és projektszervezés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: -

Egy rendezvény dokumentumainak (levelek, körlevelek, költségvetés, program) elkészítése megadott paramétereknek megfelelően

-

A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati

-



A rendezvényszervezéssel, pályázatkészítéssel kapcsolatos kommunikációs, szervezési és gazdálkodási ismeretek bemutatása

-


-


A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 50% 2. feladat 50%


64

3. vizsgarész – 2564-06 A titkársági vezetési-szervezési feladatok ellátása az ügyvitel területén A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: -

Két szervezeti egység közötti titkári munkaszituáció, eset szakmai hátterének bemutatása a munkajogi, titkári, dokumentumkészítési, vezetési-szervezési ismeretek alkalmazásával

-


-



A vezető szakmai programjának koordinálását szolgáló levél, dokumentum készítése önálló fogalmazással a megadott információk alapján

-


-



4. vizsgarész – 2565-06 Idegen nyelvű titkársági kommunikáció A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: -

A titkársági szituációk idegen nyelvű kommunikációs ismereteinek bemutatása

-


-



A külföldi telefonhívások fogadásával és szervezeti egységek közötti továbbításával kapcsolatos helyzetgyakorlat egy idegen nyelven

-


-



Idegen nyelvű üzleti levél elkészítése a tanult szövegszerkesztő program felhasználásával a megadott paraméterek alapján a célországban szokásos formában

-


-



65

A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 40% 2. feladat 40% 3. feladat 20%

5. vizsgarész – 2566-06 Titkársági ügyvitelszervezés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: -

Az ügyviteli folyamatot elemző témájú szakdolgozat egyik témakörének prezentálása a meghatározott szempontsor szerint

-


-



Az ügyviteli folyamatot elemző témájú szakdolgozat védése a meghatározott szempontsor szerint

-


-



A szakmai vizsga értékelése %-osan: Az 55 346 02 0010 55 02 azonosító számú, Titkárságvezető megnevezésű elágazáshoz rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 10 % 2. vizsgarész: 20 % 3. vizsgarész: 20 % 4. vizsgarész: 25 % 5. vizsgarész: 25 %

A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése


66

5.sz. melléklet

Ifjúságsegítő FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS SPECIÁLIS SZAKMAI VIZSGA ELŐÍRÁSAI

A szakképesítés azonosító száma: 55 762 01 0000 00 00 A szakképesítés megnevezése: Ifjúságsegítő

Az 55 762 01 0000 00 00 azonosító számú, Ifjúságsegítő megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljainak azonosítója

megnevezése

1. vizsgarész

1356-06

A szociális segítés alapfeladatai

2. vizsgarész

1894-06

Az ifjúságsegítő információs, tájékoztató és tanácsadói feladatai

3. vizsgarész

1895-06

Adminisztrációs és dokumentációs feladatok

4. vizsgarész

1896-06

Egyéni fejlesztés és segítő támogatás

5. vizsgarész

1897-06

Ifjúsági szolgáltatások és kapcsolatok

6. vizsgarész

1898-06

A társadalmi kohézió erősítése, közösségfejlesztés

A szakmai vizsgára bocsátás speciális feltételei: A képzési programban előírt gyakorlat teljesítéséről szóló igazolás Az 1. és a 6. vizsgarész megkezdésének feltétele a vizsgarészben megadott témában életinterjú, illetve záródolgozat elkészítése minimum 15, maximum 20 oldalas terjedelemben, a képzés 4. félévében. A záródolgozatnak az összefüggő szakmai gyakorlat aktív felhasználásával kell elkészülnie.

A szakmai vizsga részei: 1. vizsgarész – 1356-06 A szociális segítés alapfeladatai A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: -

Esetleírás elemzése az egyén társadalmi, pszichológiai és szociálpszichológiai meghatározottságáról

-


-



Az előzetesen elkészített életútinterjú megvédése

-


-



A szociális, gyermekvédelmi és a családok támogatásának jogi keretei

-


-


A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 35%


67

2. feladat 30% 3. feladat 35%

2. vizsgarész – 1894-06 Az ifjúságsegítő információs, tájékoztató és tanácsadói feladatai A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: -

Adott esetleírás alapján a vonatkozó információk összegyűjtése, rendszerezése, a tájékoztatás és tanácsadás módjának és tartalmának meghatározása

-


-



3. vizsgarész – 1895-06 Adminisztrációs és dokumentációs feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: -

Adott ifjúságpolitikai témához kapcsolódó dokumentum és adatbázis készítése

-


-



4. vizsgarész –1896-06 Egyéni fejlesztés és segítő támogatás A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: -

Esetleírás alapján személyre szabott fejlesztési és támogatási stratégia kidolgozása

-


-



5. vizsgarész – 1897-06 Ifjúsági szolgáltatások és kapcsolatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: -

Adott ifjúsági szolgáltatás komplex megvalósításának leírása

-


-



Indirekt segítő beszélgetés kezdeményezése és dokumentálása

-


-




68

6. vizsgarész – 1898-06 A társadalmi kohézió erősítése, közösségfejlesztés A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: -

A záródolgozat megvédése (prezentáció)

-


-



A szakmai vizsga értékelése %-osan: Az 55 762 01 0000 00 00 azonosító számú, Ifjúságsegítő megnevezésű szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 20 % 2. vizsgarész: 10 % 3. vizsgarész: 10 % 4. vizsgarész: 20 % 5. vizsgarész: 10 % 6. vizsgarész: 30 %

A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése

69

Apor Vilmos Katolikus Főiskola 6.sz. melléklet Csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó FELSŐFOKÚ SZAKKÉPZÉS SPECIÁLIS SZAKMAI VIZSGA ELŐÍRÁSAI

A szakképzés azonosító száma: 55 761 01 0000 00 00 A szak megnevezése: csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó 1. A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: Iskolai rendszerű szakképzés esetén: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével A 120 órás szakmai készségfejlesztésről szóló igazolás Az ajánlott képzési programban előírt terjedelemben és határidőre elkészített szakdolgozat leadása Az ajánlott képzési programban előírt gyakorlat teljesítéséről szóló igazolás (a szakmai gyakorlat 20%-a elméletigényes gyakorlat, 40%-a demonstrációs/gyakorló termi gyakorlat, 530 óra összefüggő intézményi – a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátórendszer intézményeiben letöltött – gyakorlat tereptanár végzettséggel rendelkező szakember irányításával) A személyes gondoskodás területén dolgozók képzése esetén: Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével A 120 órás szakmai készségfejlesztésről szóló igazolás Az ajánlott képzési programban előírt terjedelemben és határidőre elkészített szakdolgozat leadása Az ajánlott képzési programban előírt gyakorlat teljesítéséről szóló igazolás (a szakmai gyakorlat 20%-a elméletigényes gyakorlat, 40%-a demonstrációs/gyakorló termi gyakorlat, 360 óra intézményi – a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátórendszer intézményeiben letöltött – gyakorlat tereptanár végzettséggel rendelkező szakember irányításával) 2. A szakmai vizsga részei: 1. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1868-06 Gyermekellátási alapfeladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Napi gondozási feladatok ellátása gyermekellátó intézményben A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 120 perc A hozzárendelt 2. vizsgafeladat: A gyermeki fejlődés és a fejlődést segítő módszerek bemutatása A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 120 perc A hozzárendelt 3. vizsgafeladat: A szociális gondozás dilemmáinak értelmezése egy esetleírás alapján A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: szóbeli Időtartama: 45 perc (felkészülési idő 30 perc, válaszadási idő 15 perc) A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 35% 2. feladat 35% 3. feladat 30% 2. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1869-06 A napközbeni gyermekellátásba kerülés feladatai A hozzárendelt 1. vizsgafeladat:

70


A gyakorlati tapasztalatok alapján bemutatni a gyermek ellátásba kerülésével kapcsolatos feladatokat A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 90 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 3. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1870-06 Gyermeknevelési és gondozási feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Tapasztalatok felhasználásával bemutatni a játék jelentőségét a 0-3 éves korú kisgyermekek fejlődésben A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 90 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 4. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1871-06 Egészségnevelési, az egészséges és beteg gyermekkel kapcsolatos alapápolási feladatok a gyermek ellátásában A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: Demonstrációs teremben bemutatni a gyermekellátásban alkalmazható alapápolási feladatot A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: gyakorlati Időtartama: 30 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 5. vizsgarész A hozzárendelt szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: 1872-06 Csecsemők és kisgyermekek ellátásához kapcsolódó dokumentációs feladatok A hozzárendelt 1. vizsgafeladat: A gyakorlati tapasztalatok alapján bemutatni az egyéni fejlesztési terv szempontjait A hozzárendelt jellemző vizsgatevékenység: írásbeli Időtartama: 60 perc A vizsgarészben az egyes feladatok aránya: 1. feladat 100% 3. A szakmai vizsga értékelése %-osan: Az 55 761 01 0000 00 00 azonosító számú, Csecsemő- és gyermeknevelő- gondozó megnevezésű szakképesítéshez rendelt vizsgarészek és ezek súlya a vizsga egészében 1. vizsgarész: 25 2. vizsgarész: 25 3. vizsgarész: 20 4. vizsgarész: 20 5. vizsgarész: 10 4. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése


71 5.

A szakmai vizsga értékelésének a szakmai vizsgaszabályzattól eltérő szempontjai:

-

A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma

Tanterem elmozdítható asztalokkal Tankönyvlista szerinti tankönyvek Gyakorló terepek Felszerelt számítástechnika terem internet hozzáférés Írásvetítők és fóliák Álló eszközök Baba- és egyéb mérleg Pólyázó-asztal Gyerekfürdető kád Mosdótál Vizespohár Fésű Mérőszalag Éjjeli edény Demonstrációs babák Pelenkák Törülközők, fürdőlepedők Tányérok Gyermekkanalak Gyermekágyak (3db) Gyermekasztalok (3db) Takarók Lepedők Elsősegélynyújtási eszközök és kötszerek Hőmérő Ollók Csipeszek Steril kötszerek mullapok, háromszögletű kendők Biztosítótűk, kötszerkapcsok Rugalmas pólya Csőháló-kötszer Steril vatta Sebtapasz, ragtapasz Seb és egyéb fertőtlenítő szerek Szemcseppentő Gumikesztyűk Spatula

Csecsemő- és gyermeknevelő-gondozó

VI. ESZKÖZ- ÉS FELSZERELÉSI JEGYZÉK

X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X X

72


VII. EGYEBEK Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat tartama: 530 óra A szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet: Magyar Bölcsődék Egyesülete

73

Apor Vilmos Katolikus Főiskola 7.sz. melléklet

A tanító szakok (TANÍTÓ, NEMZETISÉGI (CIGÁNY/ROMA) TANÍTÓ, NEMZETISÉGI (NÉMET) TANÍTÓ) SPECIÁLIS ZÁRÓVIZSGA ELŐÍRÁSAI

1.

A záróvizsga típusa A záróvizsga alapjául a tanítói szakok nevelési és oktatási eszköztárát képviselő tantárgy-pedagógiai ismeretanyag, valamint az eszköztár használatához szükséges pszichológiai és pedagógiai ismeretanyag szolgál.

A záróvizsga három részből áll:

a) A hallgató külön bizottság előtt zárótanítás(oka)t tesz, b) a hallgató a szóbeli záróvizsga-bizottság vagy külön bizottság előtt megvédi szakdolgozatát, c) a hallgató a szóbeli záróvizsga-bizottság előtt az 1–4. osztályra vonatkozó, alább témakörök

felsorolt

valamelyikéből (kivéve a hallgató által választott műveltségi területet, illetve

nemzetiségi speciális szakmai területet) − magyar nyelv és irodalom és tantárgy-pedagógia, − matematika és tantárgy-pedagógia, − természetismeret és tantárgy-pedagógia, − ének-zene és tantárgy-pedagógia, − vizuális nevelés és tantárgy-pedagógia, − technika és tantárgy-pedagógia, − testnevelés és tantárgy-pedagógia, valamint a hallgató által választott, 1–6. osztályra vonatkozó műveltségi terület tantárgypedagógiájából (nemzetiségi szakirány esetében a nemzetiségi nyelv és speciális szakmai területe) egy-egy tétel húzása alapján vizsgát tesz. A jelöltnek feleletét úgy kell szerkesztenie, hogy a húzott témához kapcsolódó elméleti (az általános pszichológiai és didaktikai ismereteket is beleértve) és gyakorlati ismeretekről egyaránt számot adjon. 2.

A záróvizsga követelményei

a/

A jelölt tegyen tanúságot arról, hogy rendelkezik az általános iskola 1–6 osztályában végzendő nevelő – személyiségformáló – oktató munkához szükséges szaktudással, és a tanult ismereteket alkalmazni tudja.

b/

Ismerje a 6–12 éves tanulók nevelésével, sokoldalú személyiségfejlesztésével és oktatásával összefüggő fejlesztő kutatások eredményeit, a korszerűsítési törekvések irányait, a fejlesztő kutatások módszereit.


74

c/

Rendelkezzék azokkal a pedagógiai, pszichológiai módszertani ismeretekkel, jártasságokkal és képességekkel, valamint nyelvi, nyelvhasználati képességekkel, amelyek hivatásának gyakorlásához szükségesek.

d/

Legyen képes szóbeli feleletének témáját komplex módon, az elmélet és a gyakorlat egységében kifejteni.

e/

A jelölt ismerje a 6–12 éves tanulók tanításához szükséges, a választott műveltségi területtel összefüggő dokumentumokat, módszereket, eljárásokat, programokat.

3.

A záróvizsga-bizottság összetétele A záróvizsga-bizottságokat műveltségi területenként kell megszervezni. A záróvizsga-bizottság állandó tagjai − elnök − pedagógiai, pszichológiai ismereteket kérdező oktató, − az adott műveltségi területet (nemzetiségi szakirányon speciális szakmai területet) kérdező oktató,

− jegyző. A záróvizsga-bizottság változó tagjai −

nem az adott műveltségi (nemzetiségi területet kérdező tantárgypedagógusok)

−

szakdolgozatot kérdező oktató. (Amennyiben a szakdolgozat védés a szóbeli záróvizsga-bizottság előtt történik)

Egy bizottságban legalább két különböző, nem az adott műveltségterületet (nemzetiségi területet) kérdező tanárnak kell lennie. A tantárgypedagógus oktatók bizottságba történő beosztását a vizsganap kezdetén sorsolással kell kialakítani.

4.

A szakdolgozat megvédése A szakdolgozat mint a képzés egyik záró követelménye, a választott téma komplex feldolgozását igényli oly módon, hogy abból megállapítható legyen a jelölt felkészültsége, a tanítói pálya szempontjából megkövetelhető tudományos igényű érdeklődése, problémaérzékenysége és önálló alkotóképessége. A szakdolgozat elkészítésére, értékelésére, és védésére vonatkozó szabályok az I. számú mellékletben találhatók.

5. Szóbeli felelet A jelölt az 1. c. pontban meghatározottak szerint két tételt húz, melyek kifejtését a kérdező oktatók különkülön értékelik. Felkészüléséhez használhatja az alsó tagozatos, valamint az 5–6. osztályos adott műveltségi területi tankönyveket és feladatgyűjteményeket, az általános iskolai nevelési és oktatási tervet.


75 6.

A záróvizsga minősítése A záróvizsga minősítése három (nemzetiségi szakirányon négy) osztályzat alapján megállapított érdemjegy: −

az első osztályzat a szakdolgozat megvédésére adott érdemjegy,

−

a második osztályzatot a szóbeli feleletre adott érdemjegyek alapján a Bizottság állapítja meg, amennyiben egyik részjegy sem volt elégtelen.

−

a harmadik a magyar nyelvű zárótanításra adott érdemjegy,

−

negyedik (csak nemzetiségi szakirányon) a nemzetiségi nyelvű zárótanításra adott érdemjegy.


7. Az oklevél minősítésének megállapítása a 6. § szerint történik.

8.

Az oklevélben rögzített végzettség megnevezése szaktól függően: tanító, …………. műveltségi terület, nemzetiségi (cigány/roma) tanító, nemzetiségi (német) tanító.

9. A tanítói oklevél angol megnevezései: "primary school teacher” , nemzetiségi szakirányon: „ethnic minority primary school teacher (German)”, ethnic minority primary school teacher (Gipsy)”

76

Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat 8. sz. melléklet

Az óvodapedagógus szak (CIGÁNY/ROMA ÉS NÉMET NEMZETISÉGI SZAKIRÁNYOKKAL) SPECIÁLIS ZÁRÓVIZSGA ELŐÍRÁSAI

1.

A záróvizsga típusa A záróvizsga alapjául az óvodapedagógus szak nevelési eszköztárát képviselő játékpedagógiai- és fejlesztőpedagógiai és módszertani ismeretanyag, valamint az eszköztár tudatos és hatékony használatához szükséges pszichológiai és pedagógiai ismeretanyag szolgál. A záróvizsga az alapszakon két részből áll. A hallgató a záróvizsga-bizottság előtt megvédi szakdolgozatát, és az alábbi témakörökből összeállított záróvizsga-tételsorból egy tételt húz: –

Anyanyelvi és irodalmi nevelés módszertana,

–

Matematikai nevelés és módszertana,

–

Környezeti nevelés és módszertana,

–

Ének-zene és módszertana,

–

Vizuális nevelés és módszertana,

–

Testnevelés és módszertana,

–

A játék pedagógiája és módszertana

Nemzetiségi szakirány esetén – a nemzetiségi nyelv és speciális szakmai témából további egy tételhúzás alapján komplex vizsgát tesz.

2.

A jelöltnek a feleletét úgy kell szerkesztenie, hogy a húzott témához kapcsolódó elméleti (az általános pedagógiai, pszichológiai és módszertani ismereteket is beleértve) és gyakorlati ismeretekről komplex módon számot adjon.

3.

A záróvizsga követelményei

a/ A jelölt tegyen tanúságot arról, hogy rendelkezik az óvodában végzendő gondozó – nevelő – személyiségfejlesztő - ismeretnyújtó munkához szükséges szaktudással, és a tanult ismereteket alkalmazásával. b/ Ismerje a 3–7 éves gyermekek gondozásával, nevelésével, sokoldalú személyiségfejlesztésével összefüggő kutatások (a tényfeltárás, a feldolgozás, az elemzés) módszereit, a korszerűsítési törekvések irányait. c/ Rendelkezzék azokkal a pedagógiai, pszichológiai módszertani ismeretekkel, jártasságokkal és képességekkel, valamint a nyelvi, nyelvhasználati képességekkel, amelyek hivatásának gyakorlásához szükségesek. d/ Legyen képes szóbeli feleletének témáját komplex módon, az elmélet és a gyakorlat egységében kifejteni.

4.

A záróvizsga-bizottság összetétele

77

Apor Vilmos Katolikus Főiskola A záróvizsga-bizottság állandó tagjai: – elnök, – pedagógia szakos kérdező oktató, – nemzetiségi szakirányok esetén a nemzetiségi témaköröket kérdező oktató, – jegyző.

A záróvizsga-bizottság változó tagjai – módszertanok kérdező oktatói, – szakdolgozatot kérdező oktató, amennyiben a szakdolgozatvédés a szóbeli záróvizsga bizottság előtt történik .

Egy bizottságban legalább két különböző módszertant kérdező tanárnak kell lennie. A módszertant oktatók bizottságba történő beosztását a vizsganap kezdetén sorsolással kell kialakítani. Valamennyi (állandó és változó) vizsgabizottsági tag lehet egyben szakdolgozatot kérdező oktató.

5.

A szakdolgozat megvédése A szakdolgozat, mint a képzés egyik zárókövetelménye, a választott téma komplex feldolgozását igényli oly módon, hogy abból megállapítható legyen a jelölt felkészültsége, az óvodapedagógus pálya szempontjából megkövetelhető tudományos igényű érdeklődése, problémaérzékenysége és önálló alkotóképessége. A szakdolgozat elkészítésére, értékelésére, és védésére vonatkozó szabályok az I. számú mellékletben találhatók.

6.

A szóbeli felelet A jelölt a kisorsolt módszertani tételsorból húz egy tételt (nemzetiségi szakirányok esetén még egy tételt húz ). Felkészüléséhez használhatja az Alapprogramot és a módszertani területekhez kapcsolódó tematikus antológiákat, illetve óvodai helyi nevelési programokat.

7.

A záróvizsga minősítése A záróvizsga minősítése két (nemzetiségi szakirányokon három) osztályzat alapján megállapított érdemjegy: − az első osztályzat a szakdolgozat megvédésére adott érdemjegy, − a második osztályzat a szóbeli felelet kifejtésére adott érdemjegy − nemzetiségi szakirányok esetén a harmadik érdemjegy a nemzetiségi témakör − kifejtésére adott érdemjegy.

8. Az oklevél minősítésének megállapítása a 6. § szerint történik. 9. Az oklevélben rögzített végzettség megnevezése

szaktól függően: óvodapedagógus,nemzetiségi

(cigány/roma)óvodapedagógus, nemzetiségi (német) óvodapedagógus.

78


10. Az óvodapedagógusi oklevél angol megnevezése: "kindergarten teacher”, nemzetiségi szakirány: „ethnic minority kindergarten teacher (German)”, „ethnic minority kindergarten teacher (Gipsy)” megjelölést használhatják.

79

Apor Vilmos Katolikus Főiskola 9. sz. melléklet

A szociálpedagógia szak speciális záróvizsga előírásai 1. A záróvizsga típusa A záróvizsga alapjául a szociálpedagógia szak képesítési követelményeiben leírt ismeretek, képességek és készségek szolgálnak, amellyel a hallgató bizonyítja, hogy rendelkezik elsősorban a gyermek és ifjúsági korosztály tanulási, kapcsolati, szociális és mentális problémáinak a megelőzését, kezelését elősegítő eszközökkel, valamint képes az eszköztár tudatos és hatékony használatára. A záróvizsga három részből áll a/ a hallgató külön bizottság előtt gyakorlati záróvizsgát tesz. b/ a hallgató a szóbeli záróvizsga-bizottság előtt megvédi a szakdolgozatát. c/ a hallgató a szóbeli záróvizsga-bizottság előtt a szak záróvizsga tételsorából tételhúzás alapján komplex vizsgát tesz.

2. A záróvizsga követelményei A jelölt tegyen tanúságot arról, hogy

a/ rendelkezik azokkal a szakmai ismeretekkel, amelyek a gyermek és ifjúsági korosztály kapcsolati, tanulási, szociális problémáinak egységben, komplex rendszerben való kezeléséhez, megelőzéséhez, esetenként korrekciójához szükségesek.

b/ ismeri a gyermek és ifjúsági korosztály nevelésével, sokoldalú személyiségfejlesztésével, egészséges életvezetésének kialakításával foglalkozó kutatások eredményeit, a fejlesztő kutatások módszereit.

c/ rendelkezik azokkal a szociálpedagógiai módszertani ismeretekkel, jártasságokkal, képességekkel, amelyek a segítő szakmai tevékenységhez szükségesek.

d/ képes szóbeli feleletének témáját komplex módon a több tudományterületet (pszichológia, pedagógia, szociológia, szociálpolitika) összefogó elmélet és a gyakorlat egységében kifejteni.

3. A záróvizsga-bizottság összetétele A záróvizsga-bizottság állandó tagjai −

elnök

−

tudományterületeket kérdező oktató(k)

−

jegyző

A záróvizsga-bizottság változó tagja −

szakdolgozatot kérdező oktató.

Valamennyi (állandó és változó) vizsgabizottsági tag lehet egyben szakdolgozatot kérdező oktató.

80


4. A szakdolgozat megvédése A szakdolgozat elkészítésére, értékelésére és védésére vonatkozó szabályok az 1. számú mellékletben találhatók.

5. A szóbeli felelet A jelölt a komplex záróvizsgatételekből húz egy tételt. A szóbeli felelet értékelésénél a jelölt komplex szemléletmódját, témaismeretét, a témakezelés szakszerűségét és önállóságát kell elsősorban figyelembe venni.

6. A szóbeli záróvizsga minősítése A szóbeli záróvizsga minősítése két osztályzat alapján megállapított érdemjegy : −

az első osztályzat a szakdolgozat minősítését figyelembe véve a megvédésére adott érdemjegy,

−

a második osztályzat a szóbeli tétel kifejtésére adott érdemjegy.


7. Az oklevél minősítése A minősítést a következő érdemjegyek számtani átlaga alapján kell megállapítani: – szigorlatok érdemjegyei, – gyakorlati záróvizsga érdemjegye, – záróvizsga érdemjegyei (2 osztályzat). 8. Az oklevélben feltüntetett végzettség megnevezése: szociálpedagógus.

9. A szociálpedagógusi diplomával rendelkezők külföldön a tanulmányi irány megjelölésével a "social educator " megjelölést használhatják.


81

10. sz. melléklet

Katekéta-lelkipásztori munkatárs szak speciális záróvizsga előírásai

1.

A záróvizsga típusa A záróvizsga alapjául a katekéta - lelkipásztori munkatárs szak dogmatikai, biblikus, morálteológiai, egyháztani, liturgikus és kateketikai ismeretanyaga, valamint az eszköztár tudatos, önálló, a hitoktatás és egyházközösségi elvárásoknak megfelelő használatához szükséges pszichológiai, pedagógiai és hitéleti, illetve gyakorlati ismeretanyag szolgál. A záróvizsga két részből áll: a)

a jelölt a záróvizsga-bizottság előtt megvédi szakdolgozatát,

b)

szóbeli vizsgát tesz meghatározott tételsor alapján.

2. A záróvizsga követelményei a) A jelölt tegyen tanuságot arról, hogy rendelkezik a plébániai hitoktatáshoz szükséges szaktudással, és a tanult ismereteket alkalmazni tudja. b) Ismerje a kateketika szabályait, rendelkezéseit, a megújító törekvések eredményeit, módszereit és egyházi gyakorlatát. c) Rendelkezzék azokkal a hitéletbeli, hittani, liturgikus, egyházzenei, biblikus, stb. ismeretekkel, jártasságokkal és képességekkel, amelyek hivatásának gyakorlásához szükségesek. d) Ismerje a plébániai adminisztrációt, a különféle anyakönyveket, nyomtatványokat, a bejegyzések tartalmát, módját és formáját. e) Ismerje a plébánia keretein belül zajló lelkiségi és egyéb

mozgalmakat, a plébánián felmerülő

anyagi, szellemi, kulturális igényeket. f) Legyen képes szóbeli feleletének témáját komplex módon, az elmélet és a gyakorlat egységében kifejteni és a gyakorlati tevékenységben megvalósítani. g) Ismerje a teológiai összefüggő irodalmat, dokumentumokat, módszereket, eljárásokat, programokat. Rendelkezzék azokkal a sajátos szervezési, vezetési képességekkel, amelyek egy hittancsoport hitoktatási programjának irányításához, hitéletének alakításához szükségesek.

3. A záróvizsga bizottság összetétele A záróvizsga-bizottság állandó tagjai: −

elnök

−

kérdező oktató

−

jegyző

A záróvizsga- bizottság változó tagjai: − kérdező oktató.


82

Az állandó vizsgabizottsági tag lehet egyben szakdolgozatot kérdező oktató. A jelölteket a szakdolgozati témák szerinti csoportosításban kell vizsgáztatni. A záróvizsga- bizottság összetételét ennek figyelembevételével kell szervezni. 4. A szakdolgozat készítése: A katekéta – lelkipásztori munkatárs szakos hallgató szakdolgozatot köteles írni, amely a megszerzett ismereteket és módszereket tudományos igénnyel képes alkalmazni a választott téma feldolgozása során. A szakdolgozatot az 1. sz. mellékletben leírtak szerint kell elkészíteni, értékelni. A szakdolgozat, mint a képzés egyik záró követelménye, a választott téma komplex feldolgozását igényli oly módon, hogy abból megállapítható legyen a jelölt felkészültsége, a katekéta – lelkipásztorimunkatárs

hivatás

szempontjából

megkövetelhető

tudományos

és

pedagógiai

érdeklődése,

problémaérzékenysége és önálló alkotóképessége. 5. A szakdolgozatvédés minősítésének szempontjai: −

a szakdolgozat bemutatásának színvonala (a jelölt logikája, stílusa, kifejezőkészsége, különös tájékozottság, eligazodás a forrásmunkákban, olvasottság,

−

a feltárt adatok és eredmények kezelésének biztonsága, a katekéta – lelkipásztori munkatárs tevékenységgel való kapcsolata,

−


6. A szóbeli felelet A jelölt egy tételt húz. A szóbeli felelet értékelve a jelölt alkotóképességét, komplex szemléletmódját kell elsősorban figyelembe venni 7. A záróvizsga minősítése A záróvizsga minősítése két osztályzat átlaga:

8.

−

az első osztályzat a szakdolgozat minősítése és a megvédésére adott érdemjegy átlaga,

−

a második osztályzat a tétel kifejtésére adott érdemjegy.

Az oklevél minősítése A minősítést a következő érdemjegyek számtani átlaga alapján kell megállapítani: −

a szigorlatok érdemjegyei

−

a záróvizsga érdemjegyei (két osztályzat),

−

zárótanítás érdemjegye.

2.

Az oklevélben rögzített végzettség megnevezése: katekéta – lelkipásztori munkatárs

3.

A Katekéta – lelkipásztori munkatárs angol megnevezése: ”catholic minister”.

83


Hittanár nevelő tanár MA szak speciális záróvizsga előírásai 1. A záróvizsga típusa

A záróvizsga alapjául a hittanár-nevelő tanári szak mesterképzésében elsajátított katolikus teológiai és pedagógiai ismeretek, ezek gyakorlati alkalmazása, valamint a szakiránynak megfelelő speciális elméleti és gyakorlati ismeretek szolgálnak. A záróvizsga két részből áll: −

a jelölt a záróvizsga-bizottság előtt megvédi szakdolgozatát,

−

szóbeli vizsga meghatározott tételsor alapján.

2. A jelöltnek a feleletét úgy kell szerkesztenie, hogy a húzott témához kapcsolódó elméleti és gyakorlati ismeretekről egyaránt számot adjon.

3. A záróvizsga követelményei −

A jelölt tegyen tanúságot arról, hogy tisztában van a katolikus teológia és a pedagógia speciális fogalmaival

−

Bizonyítsa pedagógiai jártasságát, a választott szakirány ismeretanyagában is.

−

Legyen képes szóbeli feleletének témáját a tanultak kreatív módon történő felhasználásával kifejteni.

−

Legyen tisztában a katolikus teológia és a pedagógia módszereivel, ismerje azok legfontosabb irodalmát, a kézikönyveket, segédeszközöket.

−

Legyen képes önállóan didaktikailag feldolgozni egy adott bibliai-teológiai témát, és meggyőzően előadni.

−

Legyen képes mind a katolikus teológiai mind a pedagógia területén önálló problémamegoldásra.

−

Ismerje és tudja alkalmazni mindkét tudományterület újabb kutatási eredményeit.

4. A záróvizsga-bizottság összetétele

A záróvizsga-bizottság állandó tagjai: −

Elnök

−

Teológia-tudományterületet kérdező oktató

−

Pedagógia-tudományterületet kérdező oktató

−

Jegyző

A záróvizsga-bizottság változó tagja: −

szakdolgozatot kérdező oktató


84

Valamennyi vizsgabizottsági tag lehet egyben szakdolgozatot kérdező oktató. A jelölteket a szakdolgozati témák

szerinti

csoportosításban

kell

vizsgáztatni.

A

záróvizsga-bizottság

összetételét

ennek

figyelembevételével kell szervezni.

5. A szakdolgozat készítése A hittanár-nevelő tanári szakos hallgató szakdolgozatot köteles írni, amelyet a szak tudományterületéről készít. A szakdolgozatot az 1. sz. mellékletben leírtak szerint kell elkészíteni, és értékelni. A szakdolgozatot érdemjeggyel az azt gondozó intézet által kijelölt opponens értékeli. A szakdolgozat, mint a képzés egyik zárókövetelménye, a választott téma komplex feldolgozását igényli oly módon, hogy abból megállapítható legyen a jelölt felkészültsége, a hittanár-nevelő tanári szak szempontjából megkövetelhető tudományos érdeklődése, problémaérzékenysége és önálló alkotóképessége, a hazai és nemzetközi szakirodalomban való jártasság, az eredmények elemző, kritikai és összegező áttekintésének, valamint gyakorlati alkalmazásának készsége.

6. A szakdolgozatvédés minősítésének szempontjai: −

a szakdolgozat bemutatásának színvonala (a jelölt logikája, stílusa, kifejezőkészsége, különös tekintettel a szaknyelv használatára),

−

a témakörben való tájékozottság,

−

a feltárt adatok és eredmények kezelésének biztonsága, a hittanári tevékenységgel való kapcsolata,

−


6. A szóbeli felelet A hallgató egy tételt húz, amely tartalmazza a tanári mesterképzés teológiai anyagát, valamint a pedagógiai és didaktikai ismereteket. A szóbeli vizsgán kapott érdemjegy a teológiai, pedagógiai és didaktikai részjegyek egész számra kerekített egyszerű átlaga.

8. A záróvizsga minősítése A záróvizsga minősítése két osztályzat átlaga egész számra kerekítve: −

az első osztályzat a szakdolgozat minősítése és a megvédésére adott érdemjegy,

−

a második osztályzat a tétel kifejtésre adott érdemjegy.

8. Az oklevél minősítése A minősítést a következő érdemjegyek számtani átlaga alapján kell megállapítani: −

a záróvizsga érdemjegyei (két osztályzat).

9. Az oklevélben rögzített végzettség megnevezése: Okleveles hittanár-nevelő szakos tanár. 10. Az okleveles hittanár-nevelő szakos tanár angol elnevezése: „Teacher of

religious education”.

85


Kérvények rendje Kérvény megnevezése

Elbíráló

Beadási határidő (minden évben)

Feltételek

HALASZTÁS Félévhalasztás a tanulmányok 2. félévétől maximum 2 egymást követő félévre Félévhalasztás meghosszabbítás a (egymást követő 3. passzív félévtől)

regisztrációs időszak

Tanulmányi Bizottság

Félévhalasztás rektori méltányossággal (egymást követő 5. passzív félévtől) Bejelentkezés törlése

Rektor


1. Nem kell kérvényezni. A hallgató a Neptun-rendszeren keresztül nyilatkozza, hogy e passzív félévet kezd


1. Általános kérvénynyomtatvány



szeptember 30.

február 28.


VÁLTOZTATÁS Tagozatváltás Tanulmányi Bizottság

Őszi félév vizsgaidőszak utolsó napja;

Tavaszi félév vizsgaidőszak utolsó napja

Intézményváltás

1. Kérelem, 2. Hitelesített indexfénymásolat 3. Hitelesített tantárgyprogram 4. Hallgatói jogviszony-igazolás


Műveltségi terület váltás, újabb felvétele

Kérvény megnevezése


Elbíráló

IV. félév február 28.

Beadási határidő

Specializáció változtatás


Szakdolgozat konzulens váltás

Érintett intézetvezető(k)

Szakdolgozat témamódosítás

Érintett intézetvezető(k)

1. Kérvény (térítésekkel járó változtatásokra) c. nyomtatvány

1. Kérvény (térítésekkel járó változtatásokra) c. nyomtatvány, az érintett műveltségi terület vezető(k) az aláírásával

Feltételek IV. félév szorgalmi időszak utolsó napja

1. Kérvény (térítésekkel járó változtatásokra) c. nyomtatvány, a szakfelelős hozzájárulásával

utolsó félév szeptember 30.

utolsó félév február 28.

1. Egy új témaválasztási lap a eredetihez hozzácsatolva, mindkét konzulens aláírásával

utolsó félév szeptember 30.

utolsó félév február 28.

1. Egy új témaválasztási lap a eredetihez hozzácsatolva, minden érintett konzulens aláírásával

TANTÁRGYI FELMENTÉS/KREDITÁTVITEL Tantárgyi felmentés (kreditelismerés, AVKF vizsga alapján)

október 15. Kreditátviteli Bizottság

március 15.

1. Tantárgyfelmentési kérvénynyomtatvány (oktatói aláírásokkal) 2. Index, bizonyítvány stb. fénymásolat

86


Tantárgyi felmentés (kreditelismerés, nem AVKF vizsga alapján)

Tantárgyelismer és (szabadon választható tárgyaknál)

Kreditátviteli Bizottság

október 15.

március 15.

október 15.

március 15.

Kreditátviteli Bizottság

1. Oktatói aláírás (a 75%-os egyezés igazolásával, vagy elutasítás) 2. Index, bizonyítvány, nyelvvizsga stb. fénymásolat, 3. Hitelesített, névre szóló tematika a kért tantárgyakról 1. Az teljesített tárgyról index fénymásolat

EGYÉB Kedvezményes tanulmányi rend óralátogatás alóli felmentés (nappali, tagozat) Hallgatói névsorból való törlés

szeptember 15.

február 15.


bármikor Tanulmányi Bizottság


1. Pontos nyilatkozat arról, hogy a kérelmező a hallgatói névsorból végleges törölését kéri.

Felhívom a kérelmező figyelmét, hogy csak a jelzett beadási határidőre beérkező és a "feltétel" oszlopban feltüntetett kritériumoknak megfelelően kitöltött és csatolt dokumentumokkal, illetve szükséges aláírásokkal ellátott kérelem fogadható el. Amennyiben a hallgató által beadott kérvény ezen feltételekkel nem rendelkezik, az automatikusan elutasító határozatot von maga után.

87


A diplomahonosítókra vonatkozó előírások 1. Vonatkozó törvények rendeletek A külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C. törvény.

Az Oktatási

Hivatalról szóló 307/2006. (XII.23.) Kormányrendelet. A felsőoktatási törvény mindenkori legújabb módosításokkal

kiegészített

változata;

Azon

szakok

képesítési

követelményeiről

szóló

kormányrendeletek (óvodapedagógus és tanító szakok), amelyekre főiskolánkon a diplomahonosítási eljárás vonatkozik. 2. A diplomahonosítás eljárását végző intézmények és feladataik A diplomahonosítási folyamat elindítását, felügyeletét és a külföldi diploma hivatalos hazai elismerését a vonatkozó dokumentum kiadásával az Oktatási Hivatal részeként a Magyar Ekvivalencia és Információs Központ végzi (a továbbiakban MEIK). A honosítás szakértői és tanulmányi feladatainak irányítását (kiegészítő képzés, szakmai vizsgák) az óvodapedagógus és a tanító szakok esetében Magyarországon a MEIK megbízása alapján az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Szakértői Bizottsága látja el. A Szakértői Bizottság felkért felelőse a kérelmező benyújtott dokumentumai alapján, az 1. fejezetben megjelölt törvények és rendeletek figyelembe vételével, szakvéleményt készít a MEIK részére. A szakértői bizottság tanulmányi felelőse pedig a kiegészítő tanulmányok és szakmai vizsgákhoz szükséges dokumentumokat készíti el. 3. Kik kérhetik a külföldi oklevél elismerését? Oklevele elismerését az a személy kérheti, aki kérelme benyújtásakor személyi adatait, állampolgárságát és magyarországi lakhelyét igazolja. Magyarországi lakóhely hiányában az eljárás nem indítható meg. Mely ország állampolgárai kérhetik a diploma elismerését? Az EU tagállam vagy az EU tagállamaival azonos megítélés alá eső ország állampolgára, aki oklevelét a felsorolt államokban szerezte, továbbá azok, akik jogosultak a szóban forgó államokban pedagógus szakmát gyakorolni és legalább hároméves szakmai gyakorlattal rendelkeznek. 4. A kérelem benyújtásának intézménye és szükséges iratok A kérelmet a MEIK-hez kell benyújtani. Szükséges okiratok: ( a példányszámot és az esetleges egyéb még benyújtandó dokumentumokat a MEIK határozza meg) eredeti oklevél hiteles másolata; eredeti leckekönyv hiteles másolata; a fenti okiratok hiteles magyarra fordításai; szakmai önéletrajz; az Oktatási Hivatal által előírt eljárási díj befizetéséről szóló feladóvevény másolata; személyi adatok igazolására szolgáló hatósági igazolvány.

88

Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat 5. A honosítási eljárás folyamata a) A honosítást igénylő kérelmének elbírálása után a MEIK határozatot hoz, amelyben rögzíti • az eredeti diploma pontos megnevezését, kiállításának időpontját, az oklevél számát és azt, hogy egyetemi vagy főiskolai, illetve BA vagy MA végzettségnek ismeri-e el; • mely magyarországi felsőoktatásban megszerezhető felsőfokú szakképzettséggel egyenértékűként fogadja el; • milyen feltételek (képzés, szakmai vizsgák, gyakorlati képzés stb.) maradéktalan teljesítése szükséges az elismeréshez; • mennyi idő alatt kell a feltételeket teljesíteni; • melyik intézményben teljesítheti a feltételeket. b) A határozat kézhez vétele után a honosítást igénylő kérelmet köteles benyújtani a képzést és a szakmai vizsgákat lebonyolító intézményhez, tanító és óvodapedagógus szak esetén az Apor Vilmos Katolikus Főiskolához. c) A kérelem benyújtását követő egy hónapon belül a főiskolai Szakértői Bizottságának tanulmányi felelőse előkészíti az alábbi okiratokat: •

a szakmai vizsgákhoz szükséges kiegészítő különbözeti képzés mintatervét;

• a tanulmányi rektorhelyettes által aláírandó különbözeti képzésre vonatkozó határozatot; A határozatban rögzíteni kell azt a tanévet/félévet, amelyben a jelölt megkezdi tanulmányait, a képzés tagozatát, tantárgyakat/tantárgycsoportokat, a teljesítés pontos határidejét és a fizetendő költségtérítést; • A hallgató és a főiskola között kötendő képzési szerződést. d) A képzés lefolytatásához a jelöltnek a főiskola többi hallgatójához hasonlóan, az aktuális TVSZ előírásai szerint kell teljesítenie tanulmányi feladatait (határidőig be kell iratkoznia, be kell fizetnie az időarányos költségtérítést, minden félévben be kell jelentkeznie, a NEPTUN rendszerben regisztráltatnia kell magát, a foglalkozásokon a különbözeti képzésre vonatkozó határozat előírásai szeriont kell részt vennie, a számonkéréseket tagozata szerint a többi hallgatóra érvényes módon kell teljesítenie). e) Amennyiben a jelölt az összes előírt tanulmányi feladatát teljesítette és a teljes költségtérítést befizette, a főiskola igazolást állít ki a MEIK részére, amelyben tanúsítja, hogy a jelölt az előírt követelményeket maradéktalanul teljesítette és részére a diplomáját elismerő okirat kiállítható. A MEIK az igazolás alapján kiadja a diplomahonosítási okiratot.

Apor Vilmos Katolikus Főiskola Tanulmányi- és vizsgaszabályzat. Az AVKF szervezeti és működési szabályzatának V.1.1.sz. melléklete

Recommend Documents