Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Iktatószám: 14-74-58-1/2013.

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

2013.

Apor Vilmos Katolikus Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzat

v.1.3

I. Általános rendelkezések ....................................................................................................... 5 1. § Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola ......................................................................... 5 (1) A főiskola jogállása .................................................................................................. 5 (2) A főiskola küldetésnyilatkozata ............................................................................... 5 (3) A főiskola célja és tevékenységi területei ................................................................ 6 (4) Minőségbiztosítás ..................................................................................................... 7 (5) A főiskola irányítása ................................................................................................. 7 (6) A főiskola által kiadott oklevél................................................................................. 7 2. § A főiskola működési rendje ....................................................................................... 8 II. A főiskola vezetése ............................................................................................................... 9 3. § A főiskola fenntartója ................................................................................................ 9 4. § A szenátus ................................................................................................................... 9 (1) A szenátus összetétele .............................................................................................. 9 (2) A szenátus működése ............................................................................................. 10 (3) A szenátustagok jogai és kötelességei .................................................................... 10 (4) A szenátus tagjainak választása .............................................................................. 10 (5) A szenátusi tagság megszűnése .............................................................................. 11 (6) A szenátus testületei ............................................................................................... 11 5. § A rektor ..................................................................................................................... 11 6. § A Rektorhelyettesek ................................................................................................. 12 7. § A Rektori Tanács ...................................................................................................... 12 8. § A gazdasági igazgató ................................................................................................ 13 9. § A Rektorihivatal-vezető ........................................................................................... 13 10. § Szakfelelős ............................................................................................................. 13 11. § Minőségbiztosítási vezető ..................................................................................... 14 III. A főiskola szervezeti felépítése ........................................................................................ 15 12. § Szervezeti egységek .............................................................................................. 15 (1) Tanszékek ............................................................................................................... 15 (2) Közoktatási intézmények, gyakorlóhelyek ............................................................ 16 (3) Kollégium ............................................................................................................... 16 (4) Könyvtár ................................................................................................................. 16 (5) Felnőttképzési és Szakképzési Központ ................................................................. 16 (6) Karriercentrum ....................................................................................................... 17 (7) Informatikai és Kommunikációs Központ (rendszergazda, fotó-video technikus) 17 (8) Rektori Titkárság .................................................................................................... 17 (9) Rektori Hivatal ....................................................................................................... 18 (10) Gazdasági Osztály .............................................................................................. 18 (11) Tanulmányi és Gyakorlati képzési Osztály ........................................................ 19 (12) .................................................................................................................................. 19 (13) Belső ellenőrzés .................................................................................................. 19 13. § A Főiskola oktatói és hallgatói ............................................................................ 20 (1) Főiskolai oktatók .................................................................................................... 20 (2) Főiskolai hallgatók ................................................................................................. 20 14. § Hallgatói Önkormányzat ..................................................................................... 20 IV. Az intézményen belüli és a külső szervekkel történő kapcsolattartás szabályai ......... 21 15. § A belső kommunikáció ......................................................................................... 21 16. § A szolgálati út ........................................................................................................ 21 2/36


v.1.3

17. § Külső szervekkel történő kapcsolattartás .......................................................... 22 18. § A Szabályzat által nem érintett hivatalos kapcsolatok ..................................... 22 V. A főiskolai vezetés irányítási eszközei .......................................................................... 24 19. § Jogi és egyéb eszközök ......................................................................................... 24 20. § A szabályzatok, határozatok, utasítások kezelése ............................................. 24 21. § A körlevelek és tájékoztatók kezelése ................................................................. 25 VI. Záró rendelkezések .......................................................................................................... 26 VII. Mellékletek ...................................................................................................................... 27 1. sz. melléklet AZ AVKF SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE ................................................... 28 2. sz. melléklet az AVKF tanszékei ........................................................................................ 29 3. sz. melléklet A szenátus választásának rendje.................................................................. 30 4. sz. melléklet A szenátus ügyrendje .................................................................................... 31 5. sz. melléklet Az SzMSz mellékleteit képező belső szabályzatok ..................................... 34 6. sz. melléklet Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola alaptevékenységeinek felsorolása ... 35 7. sz. melléklet Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola kezelésében és használatában lévő ingatlanok jegyzéke ................................................................................................................ 36

3/36


v.1.3

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzatát a Nemzeti Felsőoktatásról szóló, 2011. évi CCIV. törvény (Továbbiakban: Nftv.) rendelkezéseinek, valamint a Főiskola hatályos alapító okiratának figyelembevételével a Főiskolai Szenátus az alábbiak szerint állapította meg: Kiadás Fejezet száma v1.2 3.§

Változás tárgya A fenntartóval kapcsolatos szabályozás pontosítása 4.§ (3) A szenátus jogkörének pontosítása 8.§ A Gazdasági Igazgató feladatkörének pontosítása 9.§, 10.§, 13.§ (9), A Rektori Hivatal feladatkörébe került a 1. sz. melléklet főiskolai jogász tevékenysége 11.§ A Szakfelelős feladatainak pontosítása 12.§ A Minőségbiztosítási vezető feladatainak pontosítása 13.§ (8), 16.§ (3), A Rektori titkárság feladatainak pontosítása 17.§ 3. c) 13.§ 4. Szervezeti struktúra és elnevezések módosítása 13.§ (10) A Gazdasági Osztály feladatainak pontosítása 13.§ (11), (12), 1. A Tanulmányi Osztály szervezetébe sz. melléklet integrálódik a gyakorlati képzések szervezése 13.§ (13) A belső ellenőrzés feladatainak pontosítása 14.§ (1) Jogszabályi hivatkozások pontosítása VI. 1., 2. Hatályba léptető rendelkezések 3. sz. melléklet. 8. Szenátusi választási rend pontosítása

v1.3

10.§ 13.§(3),(4),(11). 1.sz. melléklet

5.sz. melléklet

A különféle vezetői beosztások megnevezésének pontosítása, valamint a Rektori Hivatal, a Tanulmányi Osztály szervezetének egyszerűsítése Oktatói követelmény rendszer módosítása Szabályzatok jegyzékének módosítása

Változások követése Kiadás dátuma 2012. november 20.

2013. január 14.

2013. január 14.

v1.4.

4/36


v.1.3

I. Általános rendelkezések 1. § Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola 1. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola (a továbbiakban: főiskola) a Magyar Katolikus Egyház Váci Egyházmegyéjének felsőoktatási intézménye, „nem állami főiskola”. 2. A főiskola a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főiskola jogutódja. A főiskola alapító jogelődje a Szent Keresztről nevezett Irgalmas Nővérek rendje (1929). (1) A főiskola jogállása 1. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola állami és egyházi képzési feladatot lát el. 2. A főiskola önálló jogi személy, székhelye 2600 Vác, Konstantin tér 1-5. 3. A főiskola alapokmánya a fenntartó Váci Egyházmegye Püspöke által kiadott Ordinationesben foglalt „Apor Vilmos Katolikus Főiskola megújított Alapító Okirata.” (2011) 4. A főiskola épületei és az épülethez tartozó ingatlanok a Váci Egyházmegye tulajdonában vannak, melyeket a főiskola szerződés alapján használ. (7. sz. melléklet) 5. A főiskola állami feladatok ellátásával kapcsolatos ügyeit a felsőoktatási törvényben és más jogszabályokban szabályozott módon, és finanszírozási feltételekkel végzi. 6. A főiskola fenntartója a Váci Egyházmegye (továbbiakban: fenntartó), aki az alapító okiratban és állami jogszabályokban meghatározott módon gyakorolja fenntartói jogait és kötelességeit. 7. A főiskola angol nyelvű elnevezése: Apor Vilmos Catholic College. 8. A főiskola német nyelvű elnevezése: Apor Vilmos Katholische Hochschule. (2) A főiskola küldetésnyilatkozata A főiskola elsődleges feladata, hogy tevékenységével elősegítse a kereszténységen alapuló hagyományos magyar és kisebbségi kultúra, a magyar és a kisebbségi nyelvek, a család és más hagyományos közösségi formák megmaradását és fejlődését azáltal, hogy felsőfokú végzettségű pedagógusokat, hitéleti szakembereket, valamint, szociálpedagógusokat, csecsemőgondozókat, ifjúságsegítőket, titkárságvezetőket képez, és tovább képez. Főiskolánk nem csak a katolikus vallásúak számára nyitott, hanem egyházi jellege révén más vallású, illetve nem hívő hallgatók számára is, amennyiben tiszteletben tartják intézményünk katolikus jellegét. Hitéleti képzésben – értelemszerűen – csak a katolikus vallásúak vehetnek részt. A főiskolai oktatás gyönyörű természeti és építészeti környezetben, a keresztény gyökerekre, a magyar kultúrára és nyelvre, az országban élő kisebbségek kultúrájára és nyelvére alapozva teremti meg azt a légkört, amelyben az értelmiségi képzést végzi. Hozzásegíti hallgatóit a tudásban, emberségben, és egészségben való kiteljesedéséhez, ezzel is megalapozva, hogy a következő nemzedékek egészséges természeti és szellemi környezetben nevelkedhessenek. Tudományos életünket elsősorban a képzésekhez kapcsolódó alkalmazott kutatások folytatása jellemzi, melyekkel oktatási tevékenységünkkel egyetemben, szervesen kapcsolódunk a Váci Kistérséghez, a hazai és nemzetközi tudományos közélet munkájába. Nagy hangsúlyt helyezünk a tehetséggondozásra. Támogatjuk, elősegítjük a hallgatói kutatómunkát, diákjaink részt vesznek az Országos Tudományos Diákkör tevékenységében. A főiskola sajátos katolikus jellegét az adja, hogy a keresztény világnézet alapján adja át kritikusan és módszeresen a műveltséget, ezáltal munkálkodik a személyiség kiteljesítésén, kialakítja azokat az erényeket, amelyek hallgatóinkat képessé teszik arra, hogy Krisztusban új életet éljenek, szavaikkal és tetteikkel Isten Országának építésén fáradozzanak. Fontosnak tartjuk, hogy intézményünk működésével segítse a Váci Egyházmegye oktatási, nevelési, hitéleti feladatait.

5/36


v.1.3

Főiskolánk az egyetemes katolikus felsőoktatás részeként kíván működni, ennek megfelelően alakítja hazai és nemzetközi kapcsolatait. (3) A főiskola célja és tevékenységi területei 1. A főiskola alapfeladatához kapcsolódó képzés célja: a) olyan értelmiségi pedagógiai szakemberek képzése, akik jól megalapozott általános és szakmai műveltségük, fejlett pedagógiai képességeik, ön- és emberismeretük, hitük és szeretetteljes bánásmódjuk birtokában - a családdal és a társadalmi környezettel együttműködve - alkalmasak a gyermekek tudatos fejlesztésére, nevelésére, az egyetemes és nemzeti értékek, erkölcsi normák közvetítésére, b) olyan pedagógiai szakemberek képzése, akik elméletben és a gyakorlatok során megalapozott ismeretek, készségek és képességek birtokában alkalmasak a diplomájukban megjelölt területen nevelési, oktatási és szociális fejlesztő, segítő feladataik ellátására, c) olyan végzett pedagógusok kibocsájtása, akik korszerű általános műveltséggel, társadalmi érzékenységgel rendelkeznek, jellemzi őket az egyetemes emberi és nemzeti értékek, az erkölcsi normák tisztelete, az egyéni és közösségi felelősségérzet és feladatvállalás, az egész életen át tartó művelődés igénye és képessége, valamint az egészséges életvitel, d) a nemzeti és az egyetemes kultúra (a tudományok és a művészetek) közvetítésével, művelésével és fejlesztésével, az anyanyelvi, az idegen nyelvi és a számítógépes kommunikáció készségszintre való emelésével a hallgatók felkészítése az értelmiségi létre. 2. Az intézmény állami feladatként ellátandó alaptevékenysége: a) az intézmény a szakindítási engedéllyel rendelkező főiskolai és egyetemi szakokon, illetve BA és MA szinteken, a jóváhagyott képesítési követelmények szerint, főiskolai és egyetemi szintű képzéseket folytathat. A szakok felsorolását az SzMSz 6. sz. melléklete tartalmazza. b) az MA szintű diplomához jutást saját képzéssel biztosítja, illetőleg megalapozza, hogy más felsőoktatási intézményben megszerezhessék azt végzett hallgatóink, c) a főiskola szakirányú továbbképzést folytat akkreditáció alapján, d) akkreditált iskolai rendszerű szakképzést folytat engedély alapján, e) e képzési szintekre az intézmény államilag akkreditált és az EU-ban is elismert oklevelet, illetve bizonyítványt ad ki, f) a képzéseket teljes és részidős képzésben, továbbá távoktatásban végzi a főiskola. 3. Továbbképzést és felnőttképzést is folytat az erre vonatkozó külön jogszabály rendelkezései szerint. 4. Gyakorlati képzést végző közoktatási intézmények fenntartójaként közoktatási feladatokat lát el. 5. Nemzetközi kapcsolatokat épít és ápol ösztöndíjas hallgatói és oktatói utak, közös kutatások, közös oktatási pályázatok segítségével. Nemzetközi megállapodásokkal segítjük elő a főiskola hallgatói számára, hogy a főiskolai BA szintű diplomájukhoz kapcsolódóan MA szintű diplomához is juthassanak. 6. Hallgatóink művészeti, néphagyományokon alapuló, erkölcsi alapokat adó képzésével keresztény kultúránk kincseinek továbbadására alkalmassá válnak. 7. A főiskola lehetővé teszi hallgatói számára, hogy párhuzamos képzésben vegyenek részt, kiemelten támogatja a hitéleti diploma megszerzését. 8. A fenti tevékenységeket a főiskola más jogi személyekkel együttműködve is végezheti. 9. A főiskola biztosítja, hogy tehetséges hallgatói tudományos és/vagy művészeti ismereteiket elmélyítsék, bővítsék. Támogatja a hallgatók kutatómunkáját, alkotótevékenységét kiállítások, konferenciák szervezésével, az Országos Tudományos Diákkör tevékenységébe való bekapcsolódással.

6/36


v.1.3

(4) Minőségbiztosítás 1. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény alapján, a főiskolán minőségbiztosítási rendszer működik, az SzMSz és az SzMSz mellékletét képező Minőségbiztosítási Kézikönyv és Minőségbiztosítási Szabályzat alapján. (5) A főiskola irányítása 1. A főiskolát a fenntartó felügyeli a hatályban lévő egyházi és állami jogszabályok szerint. 2. A főiskola irányítását – az e szabályzat által meghatározott keretek között – a) a szenátus, b) a rektor, c) a Rektori Tanács d) a rektor által kinevezett rektorhelyettesek, e) gazdasági igazgató f) a szervezeti egységek vezetői látják el a mellékletben rögzített lista szerint. 3. Az Nftv. 91. §-ában foglalt rendelkezésnek megfelelően a fenntartó - az ott felsorolt esetekben - eltérően rendelkezhet. 4. A főiskolát működtető szervezeti egységek struktúráját és irányítási kapcsolat rendszerét az 1. sz. mellékletben rögzített szervezeti séma (organogram) rögzíti. (6) A főiskola által kiadott oklevél 1. A főiskola által kibocsátott - a tanulmányok alapján szerzett - oklevél az általa tanúsított végzettségi szint tekintetében ekvivalens (egyenértékű) az államilag akkreditált alap- és mesterképzéssel. 2. Az Nftv. 51. § és az 52. § (1)-(3) bekezdéseinek megfelelően az oklevél kiadásának előfeltétele a sikeres záróvizsga és az előírt nyelvvizsga letétele. Nyelvvizsga hiányában a főiskola igazolást állít ki, mely szakképzettséget nem, de a záróvizsga letételét tanúsítja. Azon hallgatók, akik tanulmányaik első évfolyamon történő megkezdésének évében betöltik a 40. életévüket mentesülnek a nyelvvizsga követelmény teljesítése alól, amennyiben a 2015/2016. tanévig záróvizsgát tesznek (vö. Nftv. 107. § (1)). 3. Az Nftv. 107.§ (2) bekezdésének értelmében a főiskola lehetőséget biztosít arra, hogy jelen § 2. pontjában meghatározottakon túl az oklevél, illetve a bizonyítvány megszerzéséhez elõírt általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése alól mentesüljenek azok a hallgatók is, akik a sikeres záróvizsga napjától számított három éven belül nem mutatták be a felsõoktatási intézménynek az általános nyelvvizsgát igazoló okiratot és az oklevél, illetve a bizonyítvány megszerzéséhez elõírt általános nyelvvizsga-követelmény teljesítése helyett a felsõoktatási intézmény által szervezett külön nyelvi vizsgát tesznek. Ez a rendelkezés azoknál alkalmazható utoljára, akik a 2012/2013. tanévben tesznek záróvizsgát. (Vö. Nftv. 107.§ (2) bek.). 4. A felsőoktatási szakképzésben felsőfokú szakképzettség szerezhető, melyet oklevél tanúsít. A felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél önálló végzettségi szintet nem tanúsít. (Vö. Nftv. 15.§ (2) bek.). 5. Az oklevél az Nftv. 15. § (3); 40.§ (4)-(5); 52. § (3)-(4) bekezdésekben említett további képzésekben való részvételre, felsőoktatási szakképzettséghez, egyetemi és főiskolai végzettséghez kötött munkakörök betöltésére jogosít az EU bármely tagországában. 6. A főiskola lehetőséget biztosít arra, hogy külföldi partnerintézményekkel közösen oklevelet bocsásson ki.

7/36


v.1.3

2. § A főiskola működési rendje 1. Az Nftv. 11.§-ában megfogalmazottak szerint a főiskola szervezetéről és működéséről a szenátus szabályzatot alkot. 2. A megalkotott Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SzMSz) tartalmazza mindazon alapvető fontosságú szervezeti, vezetési, eljárási, választási, hatásköri és egyéb elveket és rendelkezéseket, amelyeket a főiskolán alkalmazni kell. 3. A főiskola szervezeti és működési rendjét az SzMSz és az annak részét képező foglalkoztatási követelményrendszer, hallgatói követelményrendszer, a minőségbiztosítási szabályzat, illetőleg más további szabályzatok rögzítik. 4. Az SzMSz-t a szenátus minősített (2/3-os arányú) többségi szavazatával fogadja el. 5. Az SzMSz mellékletei ugyanolyan jogerővel rendelkeznek, mint maga az irányadó szabályzat. 6. Az SzMSz és módosításai a szenátus döntését követően a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba.

8/36


v.1.3

II. A főiskola vezetése 3. § A főiskola fenntartója 1. A főiskola fenntartója a Váci Egyházmegye mindenkori ordináriusa. 2. 1A fenntartó a) kezdeményezi az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, valamint az Oktatási Hivatalnál a főiskola állami elismerésre, illetve állami elismerésének visszavonására irányuló eljárást; b) saját hatáskörben kiadja, illetve módosítja a főiskola, alapító okiratát; c) közli a főiskola költségvetésének kereteit (főösszegeit) és értékeli a számviteli rendelkezések alapján elkészített éves beszámolóját; d) megvizsgálja és elfogadja az Nftv. 73.§ (3) c) és (4) szerint: i. a főiskola szervezeti és működési szabályzatát, ii. a főiskola intézményfejlesztési tervét, iii. költségvetését; e) ellenőrzi az Nftv. 73. § (3) d) szerint i. a főiskola gazdálkodását, működésének törvényességét, hatékonyságát, ii. a főiskola hitéleti tevékenységét, a teológia oktatását, iii. a szakmai munka eredményességét f) A fenntartó a szakmai munka eredményességét és a főiskola működésének hatékonyságát az Nftv. 74. § (2) alapján, a főiskola által az éves gazdálkodásáról – a számviteli rendelkezések szerint – készített beszámoló alapján értékeli; g) kinevezi a főiskola rektorát és gazdasági igazgatóját, továbbá gyakorolja a rektorral kapcsolatban a munkáltatói jogokat; h) közvetlenül látja el a főiskola működésével kapcsolatos ellenőrzési, beszámoltatási és egyéb adminisztratív feladatait.

4. § A szenátus 1. A főiskola legfőbb önkormányzati szerve a szenátus. 2. A főiskola szenátusa hatáskörét, jogait és kötelezettségeit a 2011. évi CCIV. törvény 12.§ában előírtak szerint gyakorolja. 3. 2A szenátus működési rendjét a szenátus ügyrendje határozza meg. A szenátus az ügyrendjét saját maga határozza meg. A szenátus összetétele

(1)

1. A szenátus szavazati joggal rendelkező állandó tagjai: 14 fő a) Hivatalból tagja: i. 1. rektor (a szenátus elnöke), ii. 2. rektorihivatal-vezető, iii. 3. hallgatói önkormányzat elnöke. b) Választott: i. 4-10. tanszékenként 1 fő (összesen 7 fő), ii. 11-12. 2 fő hallgató, iii. 13-14. 2 fő a főiskolán az oktatási tevékenységet segítő dolgozó. 2. A szenátus titkára a rektori hivatalvezető.

1 2

A fenntartóra vonatkozó szabályozást a Szenátus 2012. november 20.-án pontosította. A Szenátus a szabályzást 2012. november 20.-án illesztette be.

9/36


v.1.3

3. A szenátus, oktató és az oktatási tevékenységet segítő dolgozó tagjait négy évre, hallgató tagjait egy évre választják. A tagok újraválaszthatók. 4. A szenátusi ülésen tanácskozási joggal rendelkezik a napirendi pont szerint érintett szakértő, vagy munkatárs. 5. A szenátustagsági megbízatás csak egy címen keletkezhet. 6. A rektor – mint a szenátus elnöke – a szenátus tagjai közül levezető elnököt jelölhet, aki megbízatása ideje alatt gyakorolja a szenátus elnökének jogait. (2) A szenátus működése 1. A szenátus hatáskörét ülésein gyakorolja. 2. A szenátus szükség szerint, de félévenként legalább egyszer tart rendes ülést. 3. A szenátus ülését a rektor jóváhagyásával a rektori hivatalvezető szervezi és hívja össze. 4. A szenátussal kapcsolatos szervezési feladatokat a rektori-hivatalvezető látja el a 2011. évi CCIV. törvény 12. §-ában előírtak szerint a következők figyelembevételével: a) a szenátusülésre szóló meghívót (időpont, napirendi pontok), és az előterjesztéseket az ülés előtt 7 nappal a szenátus állandó és meghívott tagjai, valamint az érintett szervezeti egységek vezetői írásos vagy elektronikus formában megkapják, b) különösen indokolt esetben a szenátus az előírt 7 napnál rövidebb időtartamú előkészítés esetén is tárgyalhatja a napirendet, c) a szenátus saját működésének elősegítésére bizottságokat hozhat létre, megállapítva azok feladat- és hatáskörét, d) a szenátus határozatait a szenátusülés időpontja után 8 napon belül, a főiskola hirdetőtábláján és honlapján közzé kell tenni, e) a napirendek többségének elfogadásáról egyszerű többségi, nyílt szavazással dönt, f) a szervezeti és működési szabályzat elfogadásához a szenátus összes tagjának kétharmados többségi szavazata szükséges, g) a költségvetés és az arról szóló beszámoló elfogadásához a szenátus összes tagjának fele + 1 fő, minősített többségi szavazás szükséges, h) személyi kérdésekben titkos szavazást kell tartani, i) a szenátus tevékenységét külön ügyrend szabályozza (4. sz. melléklet), j) a szenátus üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az irattárban kell elhelyezni. A jegyzőkönyvek nyilvánosak. k) a szenátustagok legalább hatvan százalékának egyetértése esetén elrendelheti az előterjesztett és az előterjesztéshez tartozó iratok titkosítását. (3) A szenátustagok jogai és kötelességei 1. A szenátus tagjának joga van a szenátustagságról lemondani, lemondását nem köteles indokolni. 2. A szenátus tagjának kötelessége a szenátus ülésein részt venni. Akadályoztatását az ülést megelőzően jelezni kell a szenátus elnökének. (4) A szenátus tagjainak választása 1. Minden, a főiskolán teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló választható, egyben választó, kivéve, akit a közügyek gyakorlásától jogerős bírósági ítélettel eltiltottak, illetőleg aki tartós (egy hónapnál hosszabb) fizetés nélküli szabadságon van. 2. Szenátus tagnak csak olyan hallgató jelölhető, aki nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt, illetve nem volt fegyelmi büntetése, nem hagyott ki vagy nem ismételt félévet, a választást megelőző két félévben a korrigált kreditindexe minimum 4,01 volt, nem szerzett egy félévben két vagy annál több elégtelen érdemjegyet, illetve azon hallgató, akinek a hallgatói jogviszonya nem szünetel.

10/36


v.1.3

3. A szenátus tagjai - a rektor, a rektori hivatalvezető, és a hallgatói önkormányzat elnöke kivételével - választás útján nyerik el megbízatásukat. 4. A választást jelölés előzi meg. 5. A jelöltlista kialakításának és a választás lebonyolításának rendjét jelen szabályzat 2. számú melléklete határozza meg. (5) A szenátusi tagság megszűnése 1. A szenátus megbízatása 4 évre szól. A mandátum lejárta az új szenátus megválasztásának időpontja, de legkésőbb a hallgató szenátustagok kivételével a választást követő negyedik évben október 31. a hallgató szenátustagok esetében a választást követő év október 31. A mandátum lejárta esetén az új szenátustagot október 1-31. között kell megválasztani. 2. A szenátus a mandátumának lejárta előtt is kezdeményezhet új választásokat. Új választás kezdeményezéséhez a szenátus legalább kétharmadának egyetértő szavazata szükséges. 3. A szenátus megbízatása megszűnik: a) a mandátum lejártát követően, b) a mandátum lejártát megelőzően tartott választást követően, az új szenátus megalakulásával. 4. A szenátustagság megszűnik: a) a mandátum lejártával, b) lemondással, c) ha a munkaviszony vagy hallgatói jogviszony szünetel, illetve megszűnik, d) a választójog elvesztésével, e) visszahívással, f) több mint egyéves folyamatos távollét esetén (gyes, tanulmányút stb.), g) hallgatók esetében hallgatói jogviszony szüneteltetése (passzív félév) vagy egyéb ok miatti, legalább féléves távollét esetén, illetőleg ha a hallgató tagsága idején egy félévben egynél több elégtelen érdemjegyet szerzett, továbbá ha fegyelmit kapott. 5. A szenátus választott tagjai az őket korábban megválasztó testület által visszahívhatók. A visszahívás kezdeményezéséhez választó testülete több mint felének, visszahíváshoz legalább kétharmadának egyetértő szavazata szükséges. A visszahívott szenátustag helyére a visszahívási ülésen meg kell választani az új szenátustagot. 6. A szenátustagság bármely okból való megszűnése esetén (kivéve a visszahívást) a szenátus elnökének 8 napon belül kezdeményeznie kell az új szenátustag választását és 30 napon belül új választást kell tartani. Az új tag mandátuma a jelenleg működő szenátus megbízatásáig tart. (6) A szenátus testületei 1. A szenátus működésének elősegítésére - a jogszabályokkal összhangban - állandó vagy ideiglenes testületeket (bizottságokat, tanácsokat, kollégiumokat) hozhat létre. 2. A testületeknek tagja lehet a főiskola bármely munkatársa és hallgatója. 3. A testület munkáját külső szakértők is segíthetik. 4. A testületek működését szabályzatuk, illetve ügyrendjük határozza meg, amelyeket a szenátus fogad el.

5. § A rektor 1. 2. 3.

A főiskola egyszemélyi felelős vezetője és egyben törvényes képviselője a rektor. A főiskola rektora hatáskörét, jogait és kötelezettségeit a 2011. évi CCIV. törvény 13.§-ában előírtak szerint gyakorolja. A főiskola rektora kialakítja az intézmény szervezeti rendjét, irányítási rendszerét és gyakorolja a munkáltatói jogokat.

11/36

Apor Vilmos Katolikus Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzat 4.

v.1.3

Egyes feladatok ellátására, aláírási joggal eseti vagy tartós jelleggel a Rektor, írásban megbízhatja a főiskola magasabb vezető beosztásban lévő munkavállalóját.

6. § A Rektorhelyettesek 1. A rektor a főiskola irányítási rendszerének megállapításakor (1. számú melléklet) a szükséges számban és funkciókkal rektorhelyettesi munkaköröket határozhat meg. 2. A rektorhelyetteseket a rektor nevezi ki és munkaköri leírásban is rögzíti feladataikat. 3. A tudományos rektorhelyettes feladatai: a) Felügyeli, irányítja és ellenőrzi a tanszékek munkáját. b) Ellátja a felnőttképzés felső irányítását. c) Ellátja a főiskolai stratégiai és fejlesztési terv kidolgozásának és megvalósításának felső irányítását. d) Ellátja a főiskola nemzetközi kapcsolatainak, és a külföldi kapcsolatok tanszékek általi szervezésének összehangolását és felső irányítását. e) A rektorral és a tanulmányi rektorhelyettessel együtt ellátja a főiskolán működő bizottságok munkájának felső irányítását. f) Ellátja a tudományos munka felső irányítását. g) Felügyeli, ellenőrzi és irányítja a doktori képzésben résztvevő oktatók ügyeit. h) A rektor ellenőrzése mellett a gazdasági igazgatóval együttműködve felügyeli, irányítja és ellenőrzi a főiskola személyzeti ügyeit. i) Ellátja a pályázati ügyek szervezésének és koordinálásának felső irányítását. j) Ellátja a rektor által rábízott feladatokat. 4. A tanulmányi rektorhelyettes feladatai: a) 3Felügyeli, irányítja és ellenőrzi a Tanulmányi és Gyakorlati Képzési Osztály munkáját. b) Ellátja az összes képzés (teljes és részidős) tanulmányi szervezésének (felvételi ügyek, záróvizsga ügyek, oktatás működtetése) felső irányítását. c) Ellátja az összes tagozat gyakorlati képzése szervezésének felső irányítását. d) Ellátja a szakok fejlesztési ügyeinek irányítását. e) Ellátja a rektor által rábízott feladatokat.

7. § A Rektori Tanács 1. A Rektori Tanács a főiskola felsőszintű vezetői szerve, elnöke a mindenkori rektor. 2. A Rektori Tanács döntés-előkészítő tevékenységével segíti a vezetői döntések kialakítását és biztosítja a jó együttműködés lehetőségét az intézmény irányításában. 3. A Rektori Tanács üléseiről rövid emlékeztetőt kell vezetni. 4. A Rektori Tanács hatáskörébe azok a tárgykörök tartoznak, amelyeket a rektor oda utal. 5. A Rektori Tanács ülésén írásos vagy szóbeli előterjesztést tárgyal. 6. A Rektori Tanácsot a rektor szükség szerint hívja össze. 7. A Rektori Tanács tagjai: a) rektor b) rektorhelyettesek c) rektorihivatal-vezető 8. A Rektori Tanács ülésein a gazdasági igazgató állandó szakértőként van jelen. 9. 4 10. A Rektori Tanács a szakszerű döntéshozatal érdekében szakértőket hallgathat meg.

3 4

A szervezeti struktúrát a Szenátus a szabályzást 2012. november 20.-án módosította. A Szenátus 2013. január 14-én törölte

12/36


v.1.3

8. § A gazdasági igazgató A gazdasági igazgatót a rektor javaslata alapján a fenntartó nevezi ki. A gazdasági igazgató a főiskola gazdálkodásának felelős vezetője. 2. A gazdasági igazgató feladatai: a) 6A főiskola költségvetésének és beszámolóinak kidolgozása. b) A főiskola gazdálkodásának irányítása. c) 7A költségvetés végrehajtásának teljes körű felügyelete a Gazdasági Osztály munkájának ellenőrzésével és irányításával. d) A gazdasági tevékenység vonatkozásában betartja és betartatja a vonatkozó jogszabályi előírásokat. e) Felügyeli, ellenőrzi és irányítja a gazdasági ügyvitelt és az ezzel kapcsolatos számítógépes adatfeldolgozást. f) Elemzi a gazdasági folyamatokat és eljár a takarékos gazdálkodás megszervezése és a bevételi források biztosítása (állami támogatási, pályázati bevételek, tandíjak) érdekében. g) Felügyeli, ellenőrzi és irányítja az adók, egyéb befizetési kötelezettségek és a támogatások elszámolását a jogszabályi előírásoknak megfelelően. h) Szervezi és irányítja a főiskola üzemeltetési és gondnoki feladatait. i) 8Gondoskodik a munkaügyi adminisztráció szabályszerű és teljes körű ellátásáról j) Ellátja a rektor által rábízott feladatokat. 1.

5

9. § A Rektorihivatal-vezető 1. A rektorihivatal-vezetőt a rektor nevezi ki és munkaköri leírásban rögzíti feladatait. 2. A rektorihivatal-vezető: a) irányítja a Rektori Hivatal munkáját, b) szervezi a szenátus munkáját, c) szervezi a Rektori Tanács munkáját, d) 9felügyeli és irányítja az iratkezelést és ügykezelést e) gondoskodik a főiskola működésének jogszerűségéről10 f) felügyeli és ellenőrzi a minőségbiztosítási tevékenység ellátását11 g) 12 h) ellátja a rektor által rábízott feladatokat.

10. § Szakfelelős 1.

A főiskolai szakok létesítésének, akkreditációjának és indításának előkészítése, valamint az indított szakok szervezési, működési és minőségértékelési feladatainak ellátására, tanulmányi ügyeinek koordinálására szakfelelősöket kell megbízni. A szakfelelős munkáját a főtantárgyfelelősök és tantárgyfelelősök segítik.

5

Módosította a Szenátus 2012. november 20.-án. Módosította a Szenátus 2012. november 20.-án. 7 A szervezeti struktúrát a Szenátus 2012. november 20.-án módosította. 8 Módosította a Szenátus 2012. november 20.-án. 9 Beillesztette a Szenátus 2012. november 20.-án. 10 Beillesztette a Szenátus 2013.január 14-én 11 Beillesztette a Szenátus 2013.január 14-én 12 Hatályon kívül helyezte a Szenátus 2012. november 20.-án. 6

13/36


v.1.3

A szakfelelőst a hitéleti szakok kivételével - a rektorral egyetértésben, a tanulmányi rektorhelyettes bízza meg. A hitéleti szakok szakfelelősét a rektor bízza meg. 3. A szakfelelős a tanszékvezetőkkel, szükség szerint a rektorral illetve a rektorhelyettesekkel együttműködve látja el feladatát. 4. A szakfelelős: a) 13felelős az akkreditációs eljáráshoz a szak anyagának időben történő, szakszerű és a követelményeknek megfelelő kidolgozásért (új szak szervezésekor), valamint az időszakonkénti Magyar Akkreditációs Bizottság (továbbiakban: MAB) akkreditációs eljárás részeként felelős vezetőként kidolgozza a szak akkreditációs anyagát, megtervezi a szak tantervét, óra- és vizsgatervét és koordinálja kidolgozását, módosítását, b) évenként, illetőleg szükség szerint elkészíti a szak minőségértékelési dokumentumait, különösen a szak éves minőségértékelő jelentését és a szak éves minőségértékelési táblázatát, továbbá javaslatot tesz a szak rövid éves minőségértékelésére, c) javaslatot tesz, véleményt nyilvánít a szakkal kapcsolatos döntések előkészítése során különösen az óra- és vizsgaterv, kreditrendszerű képzés, az elméleti és gyakorlati képzés, a tantárgyi programok összehangolása, a tanszékek együttműködése, a minőségértékelési, minőségbiztosítási tevékenység és feladatok tekintetében, d) 14ellenőrzi és megszervezi a szakot érintő vezetői, illetőleg testületi döntések megvalósítását, e) 15kezdeményezi, irányítja és összehangolja a szakot fejlesztő tevékenységeket, f) 16gondoskodik a szakhoz kapcsolódó dokumentumok (tematikák, tantárgyleírások, tételsorok, szakirodalom-jegyzékek stb.) hiánytalan meglétéről és elérhetőségéről g) a képzés helyzetéről folyamatosan tájékoztatja a főiskola vezetőit, h) irányítja a tantárgyfelelősök munkáját, akik az oktatók közreműködésével tantárgyprogramok kidolgozását, fejlesztését és összehangolását végzik, i) tanító szak szakfelelőse a fentieken kívül irányítja a választott műveltségterület felelősök (VMT) tevékenységét, j) a tantárgyfelelősöket és műveltségterület felelősöket a tanulmányi rektorhelyettes bízza meg. 2.

11. § Minőségbiztosítási vezető 1.

2.

A minőségbiztosítási vezető feladata és hatásköre: a) 17felelős a főiskola minőségbiztosítási rendszerének kidolgozásáért és szakszerű, színvonalas működtetéséért b) 18 koordinálja a főiskola minőségbiztosítási rendszerének működtetését, c) előkészíti, szervezi és összehangolja az évenkénti minőségértékelő jelentést, d) 19figyelemmel kíséri a főiskolai tevékenység minőségének alakulását, ellenőrzi a minőségbiztosítási rendszer működését, a minőség javításával kapcsolatos vezetői intézkedések és testületi határozatok végrehajtását. A tapasztalatok alapján javaslatokat tesz a Rektori Tanácsnak és a Minőségbiztosítási Bizottságnak, e) irányítja és szervezi a MAB-nak az akkreditációs eljárások alkalmával megküldendő beadvány elkészítését, és az akkreditációval kapcsolatos főiskolai tevékenységet. f) Felügyeli, ellenőrzi és irányítja a főiskolai minőségbiztosítást és a Karriercentrum tevékenységét 20 A minőségbiztosítási vezetőt a rektor bízza meg.

13

Módosította a Szenátus 2013. január 14-én Módisította a Szenátus 2013. január 14-én 15 Módosította a Szenátus 2013. január 14-én 16 Beillesztette a Szenátus 2012. november 20.-án. 17 Beillesztette a Szenátus 2013. január 14-én 18 Módosította a Szenátus 2013. január 14-én 19 Módosította a Szenátus 2013. január 14-én 20 Módosította a Szenátus 2013.január 14-én 14

14/36

Apor Vilmos Katolikus Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzat 3.

v.1.3

A minőségbiztosítási vezető a rektorihivatal-vezető irányításával végzi a munkáját.

III. A főiskola szervezeti felépítése 12. § Szervezeti egységek 1. A Főiskolán oktatási, tudományos kutatási, szolgáltató és funkcionális szervezeti egységek működnek. 2. Az oktatási, tudományos kutatási munkát ellátó szervezeti egységek: a) tanszékek, b) kutatócsoportok. 3. Szolgáltató munkát végző szervezeti egységek: a) Kollégium, b) Könyvtár, c) Felnőttképzési és Szakképzési Központ, d) Informatikai és Kommunikációs Központ, e) Rektori Titkárság f) közoktatási intézmények, gyakorló helyek, g) Karriercentrum 4. Adminisztratív, gazdasági és funkcionális feladatokat végző szervezeti egységek: a) Rektori Hivatal, b) 21Gazdasági Osztály, c) 22Tanulmányi és Gyakorlati Képzési Osztály, d) 23 (1) Tanszékek 1. A tanszék egy tudományág, illetőleg azzal rokon tudományok, művészeti ág oktatására, kutatására és művelésére kialakított önálló szervezeti egység. 2. Ellátja az oktató-nevelő és tudományos munkát, a tanszék jellegéből adódó egyéb tevékenységet, valamint az ezekkel összefüggő kiegészítő feladatokat. 3. A képzés, a tudományos kutatás és más kijelölt feladatok célszerű, hatékony megoldása érdekében a főiskola a szenátus döntésével új tanszékeket alapíthat, illetve korábbiakat szüntethet meg. 4. 24A tudományos rektorhelyettes felügyeletével pályázati anyagokat készít, pályázatok alapján vállalt tevékenységet végez. 5. Az Apor Vilmos Katolikus Főiskolán működő tanszékek felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza. 6. A tanszék felelős vezetését az tanszékvezető látja el. Tanszékvezető teljes munkaidős vezető oktató (egyetemi, főiskolai tanár, vagy docens) lehet. A tanszékvezetőt a rektor nevezi ki határozott időre. A megbízás többször megismételhető. A tanszékvezető felelős a tanszék működéséhez kapcsolódó jogszabályok betartásáért. 7. A tanszékvezetők főbb feladatait és hatásköreit a tanszékvezetői munkaköri leírások rögzítik. 8. A tanszékvezetőt egy hónapot meghaladó távolléte esetén, illetve halasztást nem tűrő esetben a tanszékvezető-helyettes, vagy ennek hiányában a tanszékvezető javaslata alapján a rektor által megbízott oktató helyettesíti.

21

A szervezeti struktúrát a Szenátus 2012. november 20.-án módosította. A szervezeti struktúrát a Szenátus 2012. november 20.-án módosította. 23 Törölte a Szenátus 2012. november 20.-án. 24 Módosította a Szenátus 2012. november 20.-án. 22

15/36


v.1.3

(2) Közoktatási intézmények, gyakorlóhelyek 1. A főiskola a hallgatók gyakorlati képzését közoktatási intézmények fenntartásával, gyakorló intézmények működtetésével, valamint gyakorlati képzési tevékenységre felkért külső gyakorló intézmények közreműködésével látja el. 2. A gyakorlati képzési intézmények feladata az általános iskolai tanulók, az óvodás gyermekek korszerű nevelése, oktatása mellett a főiskolai óra- és vizsgaterv alapján a hallgatók gyakorlati képzésének biztosítása. Ezen közoktatási intézmények részt vesznek a főiskola által szervezett pedagógus-továbbképzéseken és a kutatómunkában. 3. A saját fenntartású intézmények a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően - a főiskola SzMSz-ének figyelembevételével - készítik el önálló szervezeti és működési szabályzatukat, amelyet jóváhagyásra a szenátus elé terjesztenek. 4. A saját fenntartású intézmények vezetőit a rektor nevezi ki és gyakorolja a munkáltatói jogokat. 5. A saját fenntartású intézmények vezetői feladat- és hatáskörét az intézmények SzMSz, valamint munkaköri leírásuk rögzíti. (3) Kollégium 1. A Kollégium a Főiskola szerves része, nevelési- oktatási és szociális feladatkörrel rendelkező önálló szervezeti egysége, amely közösségi önkormányzatára támaszkodva végzi munkáját. A kollégium működését a gazdasági igazgató felügyeli. 2. A Kollégium a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően biztosítja a hallgatók lakhatási és tanulási feltételeit. 3. 25A Kollégium működési rendjét a kollégiumvezető által előterjesztett és a Szenátus által jóváhagyott SzMSz határozza meg. 4. 26A kollégiumot a kollégium veztője vezeti, akit a rektor nevez ki. 5. Feladat- és hatáskörét munkaköri leírása tartalmazza. (4) Könyvtár 1. A főiskolai könyvtár a főiskola önálló szervezeti egysége, működését a tudományos rektorhelyettes felügyeli. 2. Tevékenységével segíti a főiskolán folyó oktató-nevelő, kutató és közművelődési munkát. 3. Könyvtári, szakirodalmi tájékoztatást és szolgáltatást nyújt a főiskola hallgatóinak, oktatóinak, munkatársainak, valamint külső szakembereknek. Oktatási tevékenységet is ellát. Tevékenysége szervesen beépül az oktatás-nevelés folyamatába. 4. Jellegét tekintve nyilvános könyvtár. 5. 27A Könyvtár munkáját a könyvtárvezető irányítja, akit a rektor nevez ki. 6. Feladat- és hatáskörét munkaköri leírása tartalmazza. 7. 28A főiskolai könyvtár tevékenységét a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével külön szabályzat határozza meg (5. sz. melléklet 3/2 pont). (5) Felnőttképzési és Szakképzési Központ 1. A főiskola Felnőttképzési és Szakképzési Központot működtet, a vonatkozó hatályos felnőttképzési jogszabályi előírások alapján. A Felnőttképzési és Szakképzési Központ működésének szakmai felügyeletét a tudományos rektorhelyettes, tanulmányi felügyeletét a tanulmányi rektorhelyettes látja el. 25

Módosította a Szenátus 2013. január 14-én Módosította a Szenátus 2013. január 14-én 27 Módosította a Szenátus 2013. január 14-én 28 Módosította a Szenátus 2013. január 14-én 26

16/36


v.1.3

2. A Felnőttképzési és Szakképzési Központ tevékenysége szervesen beépül az oktatás-nevelés folyamatába. 3. A Felnőttképzési és Szakképzési Központ munkáját a vezető irányítja, akit a fenntartóval egyetértésben a rektor nevez ki. A Felnőttképzési és Szakképzési Központ vezetőjének feladat- és hatáskörét a munkaköri leírása tartalmazza. 4. Felnőttképzési és Szakképzési Központ vezetője évente írásban beszámol a szenátusnak munkájáról. (6) Karriercentrum 1.

2.

3.

A főiskola Karriercentrumot működtet, melyet a rektorihivatal-vezető, ill. a minőségbiztosítási vezető felügyel. A Karriercentrum feladata: hallgatói humánszolgáltatás nyújtása: főiskolai jogsegély, karrier segítségnyújtás, a végzett hallgatók számára segítség a munkaerőpiacon való elhelyezkedésre, állásajánlatok közvetítése. A Karriercentrum végzi a Diplomás Pályakövető Rendszerrel (DPR) összefüggő feladatokat, tárolja és feldolgozza az ALUMNI-hez kapcsolódó beérkezett adatokat és ebben együttműködik a minőségbiztosítási vezetővel. A diplomás pályakövető rendszer (DPR) eredményeiről a vezetőség, a szenátus, a tanszékvezetők és a szakfelelősök évente legalább egyszer tájékoztatást kapnak (A „PEGAZUS” TÁMOP 4.1.1-08/2/KMR-2009-0011 pályázatban vállalt kötelezettség alapján legalább 2016. szeptember 30-ig terjedő időszakra).

(7) Informatikai és Kommunikációs Központ (rendszergazda, fotó-video technikus) 1. A rendszergazda feladata: a) a főiskola informatikai hálózatának kialakítása, folyamatos karbantartása, b) a főiskola hálózatának védelme, kiemelten a vírusvédelem, c) a főiskola által használt szoftverek, - beleértve a NEPTUN, Nagy machinátor integrált irányítási szoftver - rendszergazdai feladatainak ellátása, d) az oktatók és hallgatók számára levelezési címek biztosítása, a vezetői levelezési rendszer karbantartása, e) honlap és intranet rendszergazdai feladatainak ellátása, f) ECDL oktatás, vizsgaközpont működtetése, folyamatos fejlesztése, g) a vonalas telefonhálózat rendszergazdai feladatainak ellátása, h) a mobiltelefon-hálózat működésének biztosítása, felügyelete, kapcsolattartás a szolgáltatóval, i) kapcsolódó beszerzések bonyolítása, szakmai felügyelete, nyilvántartások vezetése, illetve szakmai felügyelete. 2. A fotó-video technikus feladata: a) a főiskolai események technikai hátterének biztosítása b) digitális fotó és/vagy video felvételek készítése főiskolai eseményekről/rendezvényekről, azok tárolása és karbantartása. c) a felügyelete alá tartozó technikai eszközök karbantartása, javíttatása, eszközbeszerzési szükséglet megtervezése d) részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. (8) Rektori Titkárság 1. 2. 3.

A Rektori Titkárság közvetlenül a rektornak alárendelt szervezeti egység. A titkárságot a titkárságvezető vezeti. A titkárság fő tevékenységi köre(i): a. adminisztratív feladatok ellátása; b. a főiskola marketing, PR és sajtóreferensi feladatainak ellátása;

17/36

Apor Vilmos Katolikus Főiskola Szervezeti és Működési Szabályzat c.

v.1.3

a főiskolai rendezvények szervezése a főiskola más szervezeti egységeivel együttműködve 29

(9) Rektori Hivatal 1.

2. 3. 4. 5.

A Rektori Hivatal a rektornak alárendelt központi szervezeti egység. Fő tevékenysége igazgatási, jogi, ügyviteli (iratkezelési), adatvédelmi feladatok ellátása, segítve a vezetők, valamint a főiskola egyes testületeinek, bizottságainak munkáját. A Rektori Hivatal összehangolja a főiskola szabályzatait, valamint a vezetőség által az egyes szervezeti egységek részére meghatározott feladatokat. Közreműködik a főiskola igazgatási feladatainak végrehajtásában. A Rektori Hivatal ellenőrzi jelen működési rendben meghatározott területek szabályzatai betartását, szükség esetén jelzéssel él az érintett egység vezetői részére. A hivatal működését a rektor külön szabályzatban határozza meg. A Rektori Hivatalt a hivatalvezető vezeti. 31 A Rektori Hivatal keretében működő feladatkörök/irodák: a) 32 b) minőségbiztosítási vezető, c) Karriercentrum d) Irattár. 30

(10) 33Gazdasági Osztály 1. A Gazdasági Osztály a főiskola számviteli, munkaügyi, bér és társadalombiztosítási, illetőleg a szükséges műszaki feladatokat elvégző szervezeti egysége. 2. 34A Gazdasági Osztály irányítását a terület felelős vezetőjeként a gazdasági igazgató látja el. 3. A Gazdasági Osztály alapfeladatai: a) az egyházi szervezetekre és az egyházi felsőoktatási intézményekre vonatkozó jogszabályok alapján a főiskola gazdálkodásával kapcsolatos feladatok ellátása, b) 35felelős a főiskolai költségvetés elkészítéséért, betartásáért, a területhez tartozó jogszabályok és rendeletek megfelelő alkalmazásáért és betartásának ellenőrzéséért, pénzügyi és számviteli beszámolási kötelezettségek ellátásáért: 36 i. előkészíti a főiskola költségvetésének tervezetét, a szenátus által jóváhagyott költségvetést benyújtja a Fenntartónak jóváhagyásra. A költségvetés tervezéséhez a tanszékek és szervezeti egységek vezetőinek javaslatát is meghallgatja, ii. biztosítja a költségvetés végrehajtását, iii. elkészíti az éves beszámolót jóváhagyásra, iv. betartja és betartatja az éves gazdálkodásra vonatkozó előírásokat, amennyiben az elfogadott költségvetés módosítása szükséges, a módosítást jóváhagyásra kidolgozza, v. utalványozási jogát a rektor által meghatározott körben gyakorolhatja. c) minden pénzügyi, számviteli, munkaügyi, bérgazdálkodási és járulékfizetési feladat elvégzése, amelyet a jogszabály előír, d) szervezi és irányítja a főiskola készletgazdálkodását, e) elemzi a gazdasági folyamatokat, biztosítja a takarékos és hatékony gazdálkodást, f) közvetlenül felügyeli a főiskola szervezeti egységeiben folyó gazdálkodási tevékenységet, 29

Módosította a Szenátus 2012. november 20.-án. Módosította a Szenátus 2013. január 14-én 31 Bővítette az a, és c. ponttal a Szenátus 2012. november 20.-án. 32 Törölte a Szenátus 2013.január 14-én 33 A szervezeti struktúrát a Szenátus 2012. november 20.-án módosította. 34 Módosította a Szenátus 2013. január 14-én 35 Módosította a Szenátus 2013. január 14-én 36 Módosította a Szenátus 2012. november 20.-án. 30

18/36


v.1.3

g) a beruházási, felújítási, karbantartási igények összeállítása és benyújtása jóváhagyásra, h) a jóváhagyott beruházási, felújítási, feladatok elvégzésének megszervezése, lebonyolítása, ellenőrzése, az elvégzett munkák igazolása, i) a porta szolgálat; az épületek karbantartása, takarítása; szállítások lebonyolítása; gépkocsik karbantartása; a közművekkel kapcsolatos adminisztratív nyilvántartási feladatokat ellátása. 4. A Gazdasági Osztály hatáskörének, működésének, szervezetének részletes leírását külön szabályzatok határozzák meg. (11) 37Tanulmányi és Gyakorlati Képzési Osztály 1. 2. 3.

Biztosítja a jogszabályoknak megfelelő tanulmányi adminisztrációt a főiskolán. 38 A tanulmányi rektorhelyettes felügyelete és ellenőrzése alatt működik. 39 A szervezeti egység munkáját az osztály vezetője irányítja. Az osztály vezetőjét a rektor nevezi ki. Részletes feladatait és hatáskörét a munkaköri leírása tartalmazza.

4.

4041

a) b) c) d) 5. 42A Tanulmányi és Gyakorlati Képzési Osztály alapfeladatai: a) A főiskola tanulmányi ügyviteli, ügyrendi tevékenységének végzése. b) A minősített tanulmányi dokumentumok – bizonyítványok, indexek, diplomák – kezelése, tárolása. c) A tanulmányi számítógépes rendszer (NEPTUN) naprakész működtetése. d) Az órarend, mintatervek informatikai előkészítése és karbantartása. e) Az informatikai és egyéb adatszolgáltatási kötelezettségek pontos teljesítése. f) A tanulmányi jellegű feladatok összehangolása, az információáramlás biztosítása a szakfelelősök és a tanszékek, valamint az osztály tevékenységéhez tartozó egyéb területeken érintett dolgozók között. g) A hallgatók tájékoztatása, és a kapcsolatos ügyfélszolgálati feladatok ellátása, kommunikáció a hallgatók felé. h) Az intézmény honlapjának tartalmi frissítése, naprakészségének biztosítása. i) j)

(12)

a szakokon a gyakorlati képzések biztosításához szükséges szervezési, kapcsolattartási és ellenőrzési munkák jogszerű és szabályos végzése, az egyes szakok gyakorlati záró cselekményeinek előkészítése, megszervezése és koordinálása.

4344

(13) 45Belső ellenőrzés 1. A főiskola belső ellenőrzését a belső ellenőr, valamint a fenntartó felügyeleti ellenőrzés keretében látja el. 37

A szervezeti struktúrát a Szenátus 2012. november 20.-án módosította. Módosította a Szenátus 2013. január 14-én 39 Módisította a Szenátus 2013. január 14-én 40 Törölte e Szenátus 2013. január 14-én 41 A 4. és az 5. pont új szövegét bekezdést a Szenátus 2012. november 20-i határozata állapította meg. 42 Módosította a Szenátus 2013. január 14-én 43 A szervezeti struktúrát a Szenátus 2012. november 20.-án módosította. 44 A (12) bekezdést a Szenátus 2012. november 20-i határozata törölte. 45 A 2. és 3. pont módosítását a Szenátus 2012. november 20-i határozata helyezte hatályba. 38

19/36


v.1.3

2. A rektor megbízhatja a belső ellenőrt a főiskola szervezeti egységei működésével kapcsolatos szabályossági vizsgálatok elvégzésével. 3. A rektor és a fenntartó által elrendelt ellenőrzési vizsgálatok lebonyolítását a Belső Ellenőrzési Kézikönyv vonatkozó előírásainak figyelembe vételével kell végrehajtani.

13. § A Főiskola oktatói és hallgatói (1) Főiskolai oktatók 1. A főiskolai oktatók alkalmazásának követelményét a Nemzeti Felsőoktatásról szóló a 2011. évi CCIV. törvény, végrehajtási rendelete a 248/2012. (VIII. 31.) kormányrendelet, a Főiskola Oktatói Követelményrendszere, a „Megállapodás” (amely a Magyar Köztársaság Kormánya képviseletében eljáró Oktatási és Közművelődési Minisztérium, mint átadó, másrészt a Magyar Katolikus Egyház képviseletében eljáró Váci Egyházmegye, mint átvevő között jött létre) határozzák meg. 2. A főiskolai oktatók, egyéb tanári vagy nevelői beosztású pedagógusok feladatait, kötelességeit, jogait, a velük szemben támasztott követelményeket külön szabályzat tartalmazza. (2) Főiskolai hallgatók 1. A főiskola hallgatója az alapképzésben, mesterképzésben, a szakirányú továbbképzésben részt vevő személy, függetlenül attól, hogy tanulmányait milyen oktatási formában végzi. 2. A hallgató a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll. A hallgatói jogviszony felvétel, átlépés útján - a beiratkozással jön létre, és az oklevél kiállításának, az elbocsátás, az intézményből való kizárás kimondásának, illetve a hallgatói névsorból való törlés napjáig tart. 3. Szünetel a hallgatói jogviszony, ha a hallgató a tanulmányok folytatására nem jelentkezett be. Két év szüneteltetés után a hallgatót törlik a névsorból, hacsak nem kérte a törlés mellőzését. 4. A főiskolán bármely képzésben, az adott szak felvételi szabályai alapján, fogyatékossággal élő hallgató is részt vehet. 5. A hallgatók további feladatait, jogait és kötelezettségeit az Nftv., a Tanulmányi és Vizsgaszabályzat, a Hallgatói juttatásokról és térítésekről szóló szabályzat, a Kollégiumi Szabályzat, a Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési szabályzat, a Hallgatói Önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. 6. A hallgató a főiskola döntései ellen az Nftv. 57.§ (3) bekezdésének megfelelően 15 napon belül jogorvoslattal élhet.

14. § Hallgatói Önkormányzat 1. A Hallgatói Önkormányzatra az Nftv. 60.§-61.§ előírásai a mérvadók. 2. A Hallgatói Önkormányzat saját Szervezeti és Működési Szabályzatát az intézményi SzMSz rendelkezéseivel összhangban készíti el. 3. A Hallgatói Önkormányzat joga: a) tudományos szakmai diákkörök szervezése, b) szabályzatában meghatározott választás alapján képviselők küldése a főiskolai bizottságokba, testületekbe, c) részvétel a felvételi vizsgák lebonyolításában, d) a főiskolával hivatalos kapcsolatban álló külföldi oktatási intézményekkel meglévő kulturális, tudományos, sportkapcsolatok építése. 4. A Hallgatói Önkormányzat javaslatot tesz: a) szabadon választható tantárgyak, szemináriumok bevezetésére, b) az SzMSz alapján és keretei között saját Szervezeti és Működési Szabályzatára, c) tanulócsoportok, vezetőire,

20/36


v.1.3

d) hallgatói kulturális, szociális öntevékeny közösségek felállítására, e) külső oktató meghívására, f) a hallgatók tanulmányi, ösztöndíj- és támogatási ügyeinek intézésében részt vevő hallgatókra. 5. A hallgatói önkormányzat véleményezheti: a) az oktatói munkát, b) a felsőoktatási sportlétesítmények hasznosítását, c) az önköltség mértékére tett javaslatot. 6. A hallgatói önkormányzat véleményét ki kell kérni: a) a kollégiumi vezetésben részt vevő hallgatók kiválasztásánál, b) a Hallgatói Juttatási és Térítési szabályzatnál, c) a Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat módosításánál, d) oktatói munka hallgatói véleményezésének rendjében, e) a tanulmányi ösztöndíjak és egyéb támogatások mértékének megállapításánál, f) a hallgatói közösséget lényeges érdekeiben érintő rektori, rektor-helyettesi vagy szenátusi döntésnél.

IV. Az intézményen belüli és a külső szervekkel történő kapcsolattartás szabályai 15. § A belső kommunikáció 1. A belső kommunikáció a főiskola vezetőinek, munkatársainak, hallgatóinak, illetve ezek szervezeti egységeinek, csoportjainak egymás közötti szervezett információcseréje. Ez magába foglalja mind a belső és külső dokumentumok, egyéb intézményi döntések, mind a szóbeli információk áramoltatását, előterjesztés, kérés, javaslat, beszámoló tételét. 2. Az intézmény a munkatársak közötti, megfelelő írásbeli információcsere biztosítása érdekében elektronikus belső információáramoltatási rendszert működtet. 3. 46A hallgatók tájékoztatása a Neptun rendszeren keresztül, a nyilvánosság biztosítása a főiskola honlapján keresztül történik. A főiskola honlapjának aktualizálásáért a Rektori Hivatal vezetője és a Rektori Titkárság vezetője a felelős.

16. § A szolgálati út 1. Előterjesztést, kérést, javaslatot, beszámolót (a továbbiakban: előterjesztést) kizárólag a 3. pontban meghatározott főiskolai szolgálati út betartásával lehet a főiskola vezetőihez tenni. 2. A fenntartóhoz kizárólag az ő hatáskörébe tartozó előterjesztésekkel lehet fordulni. A fenntartó részére tett előterjesztésre a rektor jogosult. A főiskola minden alkalmazottja és a hallgatók kizárólag a rektoron keresztül tehetnek előterjesztést a fenntartó felé. 3. A főiskolán belüli szolgálati út a következő: mind az oktatási, kutatási mind a szolgáltató, funkcionális szervezeti egységek alkalmazottai kizárólag közvetlen vezetőjük útján élhetnek előterjesztéssel. A közvetlen vezető a továbbított, illetve az általa tett előterjesztést köteles az illetékes, hatáskörrel rendelkező tanszékvezetőhöz, ill. szervezeti egységvezetőhöz felterjeszteni. A tanszékvezető és a szervezeti egység vezetője a hozzá jóváhagyásra benyújtott, illetve az általa tett előterjesztéssel, amennyiben azt saját hatáskörében megoldani nem jogosult, a főiskola magasabb vezetőihez, a) tanulmányi ügyekben a tanulmányi rektorhelyetteshez, b) 47a szakmai, tudományos életet érintő ügyekben, pályázati kérdésekben a tudományos rektorhelyetteshez, c) 48rendezvényszervezési ügyekben a Rektori Titkárság vezetőjéhez, 46 47

Módosította a Szenátus 2012. november 20.-án. Módosította a Szenátus 2013. január 14-én

21/36


v.1.3

d) 49a Gazdasági Osztály működési körébe tartozó ügyek esetén a gazdasági igazgatóhoz, e) 50 egyéb jelentős ügyben a rektorhoz fordulhat. 4. A rektor közvetlen irányítása alatt dolgozó magasabb vezetők azon ügyekben, amelyet saját hatáskörükben megoldani nem tudnak vagy nem jogosultak, közvetlenül a rektorhoz fordulhatnak. 5. A főiskola felső vezetői rendszeresen, a rektor által meghatározott időközönként informálják szóban vagy írásban a rektort a hatáskörükbe tartozó folyamatban levő ügyek és munkafeladatok állásáról. 6. A Hallgatói Önkormányzat előterjesztéseit a Rektori Hivatal vezetőjének jóváhagyásával terjeszti az illetékes magasabb vezető elé.

17. § Külső szervekkel történő kapcsolattartás 1. Külső kapcsolattartás a főiskola külső környezetével kiépített és folyamatosan fenntartott kommunikáció-, és kapcsolatszervezés, amelynek célja a főiskola és környezete közötti kommunikációs kapcsolatok alakítása. 2. Az intézményt teljes körű felhatalmazással képviselni kizárólag a rektor jogosult. A rektor a főiskolát érintő, jelentős szakmai kérdésekről folyamatosan egyeztet a fenntartóval. 3. Kizárólag a rektor tarthat kapcsolatot, ha a címzett: a) a köztársasági elnök, az országgyűlés elnöke, illetve alelnöke, a miniszterelnök; b) miniszter, államtitkár; c) MTA elnöke, alelnöke, főtitkára; d) országos hatáskörű szerv vezetője, helyettese; e) Magyar Akkreditációs Bizottság, Felsőoktatási és Tudományos Tanács vezetője, helyettese; f) helyi önkormányzat vezetője. 4. 51Ugyancsak kizárólag a rektor, illetve megbízottja fordulhat a főiskola, annak szervezeti egységei nevében bírósághoz vagy Alkotmánybírósághoz. 5. A jelen paragrafus által érintett ügyekben a rektor kizárólagos kiadmányozási jogát helyetteseire, a gazdasági igazgatóra, a Rektori Hivatal vezetőjére írásban, határozott időre, vagy visszavonásig átruházhatja. Az átruházott hatáskör gyakorlója intézkedéséről köteles a rektort tájékoztatni. 6. A 2. és 3. pontban meghatározottakon túlmenően szabályzat eltérő rendelkezése hiányában külső szervek munkatársaival, a hatáskörrel rendelkező magasabb vezető, valamint vezető tarthat kapcsolatot. 7. Előterjesztések főiskolán belüli címzettje – döntése vagy további intézkedése előtt – az előterjesztést a jogszabályok, illetve főiskolai szabályzatok előírásai szerint, vagy mérlegelésétől függően állásfoglalásra, felülvizsgálatra elküldi az ügyben érintett vezetőnek is.

18. § A Szabályzat által nem érintett hivatalos kapcsolatok 1. A szolgálati út nem terjed ki azokra az adatszolgáltatási és tájékoztatási kötelezettségekre, amelyek a főiskolai szabályzatok alapján valamelyik szervezeti egység vagy egységvezető közvetlen hatáskörébe tartoznak. 2. A Szabályzat hatálya nem érinti a főiskola munkavállalóinak azt a jogát, hogy: a) A munkaviszonyukat érintő ügyekben, a jogszabályi keretek között az illetékes bírósághoz forduljanak;

48

Módosította a Szenátus 2012. november 20.-án. A szervezeti struktúrát a Szenátus 2012. november 20.-án módosította. 50 Módosította a Szenátus 2013. január 14-én 51 Módosította a Szenátus 2013. január 14-én 49

22/36


v.1.3

b) A hatályos jogszabályok alapján beadványt nyújtsanak be az Alkotmánybírósághoz, az állampolgári jogok országgyűlési biztosához és más, jogszabályban meghatározott szervekhez; c) Állampolgárként a jogszabályban meghatározott egyéb panaszjoggal éljenek; d) Éljenek a főiskolán belüli jogorvoslat lehetőségével.

23/36


V.

v.1.3

A főiskolai vezetés irányítási eszközei 19. § Jogi és egyéb eszközök

1. A főiskola vezetése a jogszabályi keretek között az alábbi jogi és egyéb eszközökkel történik: a) szabályzat, b) szenátusi határozat, c) rektori határozat, d) rektori tanácsi határozat, e) utasítás, f) körlevél, g) tájékoztató. 2. Az 1. pontban meghatározott jogi és egyéb eszközök kiadására a következő személyek vagy testületek jogosultak: a) szabályzat, szenátusi határozat: Szenátus, b) szabályzat: rektor, c) rektori határozat: a rektor, d) rektori tanácsi határozat: Rektori Tanács, e) utasítás és körlevél: magasabb vezető, f) tájékoztató: vezető. 3. Az 1. pontban meghatározott eszközök közül az a-e) pontban felsoroltak kötelező érvényűek, az f-g) pontban felsorolt eszközök nem kötelező érvényűek. 4. Az 1. pontban meghatározott rangsornak megfelelően, alacsonyabb szintű jogi eszköz nem lehet ellentétes magasabb szintű jogi eszközzel.

20. § A szabályzatok, határozatok, utasítások kezelése 1. A szabályzatok, határozatok, utasítások formai és tartalmi követelményeit a vonatkozó jogszabályok, jelen szabályzat rendelkezései és a vezetőség döntései határozzák meg. 2. 52A szabályzatok elkészíttetéséért és ellenőrzéséért a rektorihivatal-vezető, a határozatok elkészíttetéséért és ellenőrzéséért a rektorihivatal-vezető az utasítások elkészítéséért és ellenőrzéséért az egyes szervezeti egységek vezetői, a kiadásért a rektorihivatal-vezető a felelős. 3. A szabályzatok, határozatok, utasítások azonosítása névvel és sorszámmal történik. Az egyes változatokat kiadási számokkal látjuk el. 4. A szabályzatok, határozatok, utasítások kiadásán azok nyomtatott, eredeti aláírással ellátott példányainak (törzspéldány) illetékeseknél történő elhelyezését, valamint aláírás után azok elektronikus változata valamennyi érintett számára történő hozzáférhetővé tételét értjük. A szabályzatok, határozatok, utasítások nyomtatott, eredeti aláírással ellátott példánya 53 (törzspéldány) az Irattárban érhető el. A szabályzatok, határozatok és utasítások kiadása a Rektori Hivatal vezetőjének felelőssége. 5. A szabályzatok, határozatok, utasítások módosítására a kiadásra vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell. 6. A szabályzatok, határozatok és utasítások karbantartása: a) A módosítás a névvel és sorszámmal azonosított dokumentum kicserélésével történik. A szabályzat változásait, a Szenátusi határozat, a rektori határozat és a rektori tanácsi határozat számát a változáskövető táblázatban kell rögzíteni. A módosított bekezdéseket lábjegyzettel látjuk el. A lábjegyzetben a következő módosításig feltüntetjük a korábban hatályos szöveget úgy, hogy a változatlan részeket (lábjegyzetben) dőlt betűvel jelöljük. A módosított dokumentumot megjelöljük az újabb változat számával és dátummal, s azt 52 53

Módosította a Szenátus 2013. január 14-én Módosította a Szenátus 2013. január 14-én

24/36


v.1.3

feljegyezzük a módosítás nyilvántartásban. A kiadásért felelős személy felel a módosított szabályzatok, utasítások kiosztásáért. b) Az érvénytelen dokumentumok másolatainak megsemmisítéséről a szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni. c) Az érvénytelen törzspéldányokat a kiadásért felelős személynek vissza kell vonnia és az Iratkezelési szabályzat szerint kell kezelnie. 7. A szabályzatok, utasítások tárolására, védelmére, irattározására, kikeresésére, megőrzési idejére és selejtezésének szabályaira az Iratkezelési szabályzat vonatkozik.

21. § A körlevelek és tájékoztatók kezelése 1. A körlevél és a tájékoztató kötetlen formátumú, eseti jellegű elektronikus dokumentum. 2. Körlevelek és tájékoztatók kiadására az intézmény magasabb vezetői, illetve az ő jóváhagyásukkal vezetői jogosultak. 3. A körlevelek és tájékoztatók azonosítása iktató-azonosító kiadásával és sorszámmal történik. Az elektronikus körleveleket a Rektori Hivatalban egy központi adatbázisban tároljuk. Az adatbázist minden év végén a vezetői asszisztens elektronikus adathordozóra írva, iktatószámmal ellátva az irattárban helyezi el.

25/36


v.1.3

VI. Záró rendelkezések 1. Jelen főiskolai SzMSz ezen változatát a szenátus 2013. január 14.-i ülésén a(z) SZH 13.01.14/05. számú határozatával elfogadta. 2. Jelen SzMSz a fenntartó jóváhagyása után 2013. január 14. napján lép hatályba, egyidejűleg a főiskola minden korábbi érvényben lévő SzMSz–e a módosításokkal együtt hatályát veszti.

Dr. Beer Miklós váci megyéspüspök fenntartó

Fülöpné dr. Erdő Mária rektor a szenátus elnöke

Vác, 2013. január 14.

26/36


v.1.3

VII. Mellékletek

27/36

5455

BELSŐ ELLENŐRZÉS H AL LG AT Ó I Ö N KO RM ÁN Y Z AT

S Z E N ÁT U S , BIZOTTSÁGOK

REKTOR

REKTORI TANÁCS

T AN ULM ÁN Y I RE KT O RH E LY ET T E S

T UDO M ÁNY O S RE KT O RH E LY ET T E S

TANULMÁNYI - ÉS GYAKORLATI KÉPZÉSI OSZTÁLY

REKTORI H I V AT AL V E Z E T Ő

KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK, GYAKORLÓHELYEK

REKTORI HIVATAL

G AZ D AS ÁG I I G AZ G AT Ó

REKTORI T I T K ÁR S ÁG

EGYHÁZZENEI – ÉS ÉNEK-ZENEI TANSZÉK IDEGEN NYELVI TANSZÉK

IRATTÁR

MINŐSÉGBIZTOSÍ TÁSI VEZETŐ

GAZDASÁGI OSZTÁLY

MARKETING, PR ÉS SAJTÓREFERENS

MAGYAR NYELVI ÉS IRODALMI TANSZÉK PÉNZÜGY SZÁMVITEL MUNKAÜGY PÁLYÁZATOK

MATEMATIKAI, TERMÉSZETTUDOMÁNYI, INFORMATIKAI TANSZÉK

GONDNOKSÁG

NEVELÉSTUDOMÁNYI ÉS PSZICHOLÓGIAI TANSZÉK

KOLLÉGIUM

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS ROMOLÓGIAI TANSZÉK

KARRIERCENTRUM

INFORMATIKAI ÉS KOMMUNIKÁCIÓS KÖZPONT

MŰVÉSZETI ÉS TESTNEVELÉSI TANSZÉK FELNŐTTKÉPZÉSI ÉS SZAKKÉPZÉSI KÖZPONT

1 . s1.z . sz. m emelléklet lléklet 54 55

Módosította a Szenátus 2013. január 14-én Módosította a Szenátus 2012. november 20.-án.

AAZ Z AAVKF V K F SSZERVEZETI Z E R V E Z E T I FFELÉPÍTÉSE ELÉPÍTÉSE

KÖNYVTÁR

29

2. sz. melléklet az AVKF tanszékei

1. EGYHÁZZENEI ÉS ÉNEK-ZENEI TANSZÉK 2. IDEGEN NYELVI TANSZÉK 3. MAGYAR NYELVI ÉS IRODALMI TANSZÉK 4. MATEMATIKAI, TERMÉSZETTUDOMÁNYI, INFORMATIKAI TANSZÉK 5. NEVELÉSTUDOMÁNYI ÉS PSZICHOLÓGIAI TANSZÉK 6. TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS ROMOLÓGIAI TANSZÉK 7. MŰVÉSZETI ÉS ÉS TESTNEVELÉSI TANSZÉK

3. sz. melléklet A szenátus választásának rendje (1) Minden szavazókörben a jelöltlista kialakítása, illetőleg véglegesítése és a választás a választógyűlésen történik. (2) A választógyűlések időpontját az érintett választókör tagjaival egyeztetve a választási bizottság elnöke tűzi ki. (3) A választógyűlés akkor határozatképes, ha az adott szavazókör választásra jogosult tagjainak több mint kétharmada megjelent. Ebből a szempontból nem kell figyelembe venni azt a választásra jogosultat, aki a választás időpontjában: a) keresőképtelen, beteg, b) szülési vagy a Munka Törvénykönyve 127 - 132. §-okban meghatározott okból fizetés nélküli szabadságon van, c) sor- vagy tartalékos katonai, illetve polgári szolgálatát tölti, d) egy hónapot meghaladó időtartamú tartós kiküldetésben van. (4) Ha a választógyűlés nem határozatképes, a választógyűlést legfeljebb két héten belül újra össze kell hívni. A megismételt választógyűlést határozatképesnek kell tekinteni akkor is, ha a választásra jogosultak kétharmadánál kevesebb jelenik meg. (5) A tanszéki gyűlésen a választást a választási bizottság elnöke, vagy a választási bizottság elnöke által megbízott személy vezeti le. (6) A választógyűlésen a szavazás lebonyolítására szavazatszedő bizottságot kell felkérni. A szavazatszedő bizottság felkérése egyszerű szótöbbséggel nyílt szavazással történik. A hallgatói gyűlés, a HÖK SzMSz szerint. (7) Az oktatási tevékenységet segítő dolgozói választókörben jelöltek a vezetői munkakört betöltő nem oktató dolgozók. A javaslatok, illetőleg a jelöltek nyilatkozhatnak úgy, hogy nem vállalják a jelölést. Megválasztott szenátustag az a jelölt lesz, aki titkos szavazással a legtöbb érvényes szavazatot kapta. (8) 56A tanszéki választógyűlésen tanszékenként egy főt kell választani (9) A szenátustag választásánál minden, a Főiskolán teljes munkakörben foglalkoztatott szavazati joggal rendelkező oktató szavazhat. a) Jelölés: jelölt lesz tanszékenként az a legalább két oktató, aki nyílt szavazással a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Szavazategyenlőség esetén újabb fordulót kell tartani. b) Választás: a választás első fordulójában szenátustag az lesz, aki titkos szavazással megkapta az érvényes szavazatok több mint 50%-át. Abban az esetben, ha az első fordulóban nem lesz valamelyik jelöltnek 50%-nál több szavazata, második fordulót kell tartani. A második fordulóban az a jelölt szerzi meg a mandátumot, aki titkos szavazással a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Amennyiben a második fordulóban szavazategyenlőség van, újra kell ismételni a szavazást addig, míg nem lesz meg a szükséges szavazatkülönbség. (10) A titkos szavazás a szavazólapon a jelölt neve előtti körbe írt egymást metsző vonal behúzásával történik. Csak azok a szavazólapok érvényesek, amelynél a szavazó nem jelölt meg több nevet, mint ahány mandátumra lehet szavazni az adott szavazókörben. Csak azok a szavazatok érvényesek, amelyeknél egyértelműen megállapítható kire adta le voksát a szavazó (aláhúzás, áthúzás, nyíl stb. érvénytelen). (11) A szavazás végeredményét a szavazatszedő bizottság elnöke hirdeti ki. (12) A választásra jogosultak szavazati jogukat csak személyesen gyakorolhatják. (13) A választásról jegyzőkönyvet kell készíteni, mellékelve a szavazólapokat. (14) A jegyzőkönyvet a választást levezető elnök, és a szavazatszedő bizottság elnöke írja alá. A jegyzőkönyvet a következő választásig meg kell őrizni.

56

A választás szabályait a Szenátus 2012. november 20.-án módosította.

31

4. sz. melléklet A szenátus ügyrendje A Szenátus az Apor Vilmos Katolikus Főiskola (a továbbiakban: főiskola) Szervezeti és Működési Szabályzata 4. § 3. pontjában foglalt hatásköre alapján ügyrendjét az alábbiakban határozza meg.57 1. § A szenátus jogállása (15) A szenátus a főiskola döntési, javaslattételi, véleményező és ellenőrzési joggal felruházott vezető testülete. Hatásköreit a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott feladatok ellátása érdekében az abban rögzített összetételben az ülésein gyakorolja. 2. § A szenátus üléseinek előkészítése (1) A szenátus üléseit a rektorihivatal-vezető készíti elő. a) A szenátusi ülés időpontját a szenátus elnökének jóváhagyásával a rektorihivatal –vezető tűzi ki. Az ülések napirendjét tartalmazó meghívót a rektorihivatal-vezető írja alá. b) Az előterjesztéseket általában írásban kell elkészíteni, indokolt esetben az előterjesztés szóban is megtehető. Az előterjesztéseket úgy kell megszerkeszteni, hogy szükség esetén alternatívákat tartalmazzanak, a mérlegelést és az állásfoglalás kialakítását segítsék. c) Azokban az ügyekben, amelyeknek anyagi-pénzügyi kihatásai vannak, a ráfordítás várható összegét és forrását meg kell jelölni. d) Az előterjesztések kidolgozásába be kell vonni a kérdésben illetékes főiskolai bizottságokat is. Az előterjesztéseknek általában a kérdésben közvetlenül illetékes vezető vagy a feladatra felkért munkatárs az előadója. e) Az előterjesztésekben minden esetben fel kell tüntetni, hogy kik és milyen előzmények alapján készítették. (2) A főiskola egészét érintő ügyek előterjesztésére a szenátus elnöke a szenátus véleményének meghallgatásával bizottságot jelölhet ki. E bizottságokat a szenátus tagjaiból kell megalakítani, de az ügy jellege szerint az ideiglenes bizottság munkájába olyan főiskolai szakemberek is bevonhatók, akik nem tagjai a főiskolai szenátusnak. 3. § A szenátus ülése (1) A szenátus üléseit az elnök vezeti. Akadályoztatása esetén a rektor által kijelölt levezető elnök látja el az elnöki teendőket. (2) A szenátus üléseinek rendjéről az elnök gondoskodik. Ennek keretében: a) megnyitja az ülést, felkéri a jegyzőkönyv-hitelesítőket, közli a kimentéseket, b) indítványozza a kiküldött napirend jóváhagyását vagy - indokolt esetben - módosítását, c) vezeti a vitát, d) elrendeli az állásfoglalást (szavazást), e) kihirdeti a szenátus állásfoglalásait és határozatait, f) bezárja az ülést. (3) Az ülés napirendjét az elnök indítványára a szenátus hagyja jóvá. A napirendi pontok tárgyalására általában egyenként kerül sor, de szorosan összefüggő ügyek esetén több napirendi pont együtt is tárgyalható. (4) A tanácskozás menetében először az előterjesztésekhez kapcsolódó kérdések feltevésére kell lehetőséget adni, amelyekre az ülés valamennyi résztvevője jogosult. A kérdésekre a napirend előadója válaszol. Ha a kérdés olyan információkat kíván, amelyeknek az előadó nincs birtokában, akkor a válaszadásra a következő Szenátusülésig haladékot kérhet és kaphat. A kérdésekre adott válaszok után, illetőleg kérdések hiányában az elnök elrendeli a vitát. A vita

57

Az ügyrendet a Szenátus 2012. november 20.-án pontosította.

során a Szenátustagok és a meghívottak véleményt nyilváníthatnak, indítványokat és észrevételeket tehetnek. (5) Az elhangzott hozzászólásokra az előterjesztő általában a vita lezárásakor reagál. (6) Az előterjesztések megtárgyalása és az állásfoglalások kialakítása után kerülhet sor az egyéb bejelentésekre. 5. § A szenátus határozatainak meghozatala (1) Az elnök a szenátusi ülés által kialakított álláspontokat összefoglalja, majd a szenátus tagjait - amennyiben szükséges - felkéri az állásfoglalásra. (2) Az állásfoglalás általában szavazással történik. Minden esetben szavazást kell tartani azokban az ügyekben, amelyekben a szenátus, döntési, vagy véleményezési jogkörrel rendelkezik. (3) Javaslat elfogadottá vagy határozattá nyilvánítása kétféle módon történhet: a) a jelenlévő tagok több mint felének igenlő szavazatával (egyszerű többség), b) valamennyi szenátustag (a távol lévő szenátustagokat is beszámítva) legalább, kétharmadának igenlő szavazatával (minősített többség). c) Minősített többségű szavazási módot kell alkalmazni: i. a szervezeti és működési szabályzat módosításánál, ii. óra- és vizsgaterv és részei jóváhagyásánál, iii. a szenátus választásának kezdeményezéséhez, iv. jogszabályban előírt esetben. (4) Személyi ügyekben titkos szavazást kell tartani. a) A titkos szavazás szavazólappal történik. Egyéb ügyekben a szenátus állásfoglalásait ezen § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - nyílt szavazással alakítja ki. b) Ha a szenátus jelenlévő tagjainak legalább egyharmada kéri, a szavazás titkos. A szavazatok arányát az ülésen ismertetni kell. c) Személyi ügyekben történő állásfoglaláskor több jelölt esetén a jelöltek közötti sorrendet a pozitív szavazatok száma dönti el. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. (5) Több lehetőség közül történő választás esetén, ha nem alakul ki többségi szavazat (több mint 50%, illetőleg legalább kétharmad arányú igen szavazat), a szavazást meg kell ismételni. (6) A szavazás ugyanazon szenátusi ülésen megismételhető. Ismételt szavazáskor az előző szavazás szavazati rangsora szerinti lehető legkevesebb lehetőséget kell szavazásra bocsátani. (7) Ha két lehetőséget bocsátottak ismételt szavazásra, és ennek eredményeként egyik alternatíva sem kapta meg a szükséges számú igen szavazati többséget, akkor ez esetben azt kell elfogadni, amelyik a legtöbb szavazatot kapta. (8) A szenátus szó szerinti jegyzőkönyv készítését rendeli el bármely tag indítványára, 50%+1 szavazati támogatás esetén. 6. § Határozatképesség, a szavazati jog érvényesítése (1) A szenátus ülése akkor határozatképes, ha a szenátustagok legalább hatvan százaléka jelen van. A szenátus minden tagja egy szavazattal rendelkezik, mely jogát csak személyesen gyakorolhatja. A rektorihivatal-vezető feladatai (2) A szenátus munkáját a rektorihivatal-vezető szervezi. (3) A rektorihivatal-vezető és a jegyzőkönyvezető: a) közreműködnek a határozatképesség megállapításában, b) titkos szavazás esetén előkészítik a szavazást, segítik a szavazás lebonyolítását és megállapítják az eredményt. (4) Értékeléskor érvénytelennek kell tekinteni azt a szavazatot, amely a feltett kérdésekre a lehetségesnél több választ is megjelöl, vagy amelynél a válasz bármely más okból nem egyértelmű. (5) A szavazatok értékelése és eredményének kihirdetése után a szavazólapot meg kell semmisíteni. Erről a rektorihivatal-vezető gondoskodik.

7. § A szenátus ülésének dokumentálása (1) A szenátus üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell mindazokat az információkat, amelyek alapján a szenátusülés teljes hűséggel rekonstruálható, így: a) a hely, időpont, b) az elnök és a jelenlévők neve, c) az elfogadott napirend, d) az ülésen elhangzott előterjesztések, e) a kérdések és a rájuk adott válaszok, f) az állásfoglalások. (2) A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető vezeti és a szenátus elnöke hitelesíti. (3) A jegyzőkönyv összeállításához és hitelesítéséhez felhasználható a szenátus ülés gyorsírási anyaga mellett a szenátusülésről készített hangfelvétel is. A rögzített anyagot a szenátus mandátumának lejártáig meg kell őrizni az irattárban. (4) A jegyzőkönyv egy példányát, az ülés meghívóját, a jelenléti ívet, a határozatot, az előterjesztések szövegét, valamint az elfogadott szenátusi anyagokat iktatószámmal ellátva az irattárban kell megőrizni. (5) A szenátus ülésén hozott határozatok megszerkesztéséről és írásba foglalásáról a rektorihivatal-vezető gondoskodik. (6) A határozatok szövegét a szenátusülés elnöke és a rektorihivatal-vezető írja alá. A fenntartóhoz jóváhagyásra felterjesztett határozatokat a fenntartó aláírásával fogadja el. A határozatokat legkésőbb az ülést követő 8 napon belül az Intraneten minden munkatárs számára elérhetővé kell tenni.

5. sz. melléklet Az SzMSz mellékleteit képező belső szabályzatok 1. Hallgatókra vonatkozó szabályzatok

2. Oktatókra vonatkozó szabályzatok

1.1

Tanulmányi és vizsgaszabályzat (TVSZ)

1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 1.6. 2.1.

Hallgatói juttatási és térítési szabályzat Kollégiumi szabályzat HÖK szabályzat TDK-szabályzat Hallgatói Fegyelmi és Kártérítési szabályzat Oktatói követelményrendszer

2.2. 2.3.

Etikai Kódex Tudományos kutatási és művészeti tevékenységi szabályzat

3. Intézményre vonatkozó szabályzatok Intézményi testületi szabályzatok (bizottságonként) 3.2. Szervezeti egységek szervezeti és működési szabályzatai, Könyvtár 3.3. Dolgozói fegyelmi és kártérítési szabályzat 3.4. Minőségbiztosítási szabályzat 3.5. Számviteli politika 3.6. Beszerzési szabályzat 3.7. Kötelezettség-vállalási szabályzat 3.8. Selejtezési szabályzat 3.9. Belső Ellenőrzési Kézikönyv 58 3.10. Eszközök és Források értékelési szabályzata 3.11. Pénzkezelési Szabályzat 3.12. Leltározási és leltárkészítési szabályzat 3.1.

58

A 3.10-3.12. sorszámú szabályzatokat a Szenátus 2013. január 14.-i határozata tette az SzMSz mellékletévé.

6. sz. melléklet Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola alaptevékenységeinek felsorolása Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola az Oktatási Hivatal 2008. július 15-én kelt működési engedélye szerint 1. az alábbi szakterülteken folytathat felsőoktatási tevékenységet: ügyvitel szakmacsoport társadalomtudomány képzési terület szociális szolgáltatások szakmacsoport pedagógus képzési terület oktatás szakmacsoport bölcsészettudomány képzési terület 2. az alábbi képzési szinteken folytathat felsőoktatási tevékenységet: felsőfokú szakképzés alapképzés mesterképzés szakirányú továbbképzés 3. felnőttképzési tevékenységet folytathat. A fentieken kívül az intézmény hitéleti képzéseket is folytathat: Kimenő rendszerben jelen van még Hitéleti szakcsoport: Római katolikus kántor – Egyházkarnagy szak Akkreditált BA képzés: Hitéleti szakcsoport: Katekéta-lelkipásztori munkatárs szak Akkreditált MA képzés: Hitéleti szakcsoport: Hittanár-nevelő

7. sz. melléklet Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola kezelésében és használatában lévő ingatlanok jegyzéke Terület: Sorszám

1.

2.

3.

4.

5.

Helyiség

tulajdoni lap, telekköny Hrsz.: vi betét száma:

Vác, Konstantin tér 1-5.

3777

Vác, Szt. Miklós tér 1-2.

3791

Vác, Honvéd utca 13.

4109

Vác, Pálffy utca 3.

4112

Zsámbék,

ha

2

m

A tulajdonos neve:

Váci Egyházmegyei Hatóság



580

AVKF, 2006.04.07. adásvétel útján került a főiskola birtokába

Milyen jogcímen Tulaj van birtokban doni hánya egyéb jogcím használati d (kezelői jog) jog (-tól) 1/1

1/1

1/1

1/1

AVKF

AVKF

AVKF

tulajdon

2004. július 13. – határozatlan ideig 2004. július 13. – határozatlan ideig 2004. július 13. – határozatlan ideig -

Használat célja Saját igény megnevezése

Főiskola központi épülete

Főiskola oktatási épülete Főiskola oktatási és kollégiumi épülete

kivett, beépítetlen terület 1/1

AVKF

Pince

Az Apor Vilmos Katolikus Főiskola SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

Recommend Documents