Apám, Szilassy László filmjei I
Gyerekkoromban sokat hallottam apám, Szilassy László filmjeirol, de csak felnott koromban, úgy huszonegynéhány évesen láttam eloször apám egyik filmjét, pontosan emlékszem, hogy “Kádár Kontra Kerekes” volt a címe. Akkor igen kritikus voltam és némi izgalommal vártam, hogy milyennek látom apámat: jó vagy rossz színész? Végül is ebben a kritika igen megosztott volt, rendszerint politikai beállitás szerint jött az itélet.
Szilassy lászló filmjelenetben
De nem csalódtam: amit várhattam egy filmszínésztol – abban az idoben “filmbolond” voltam, szinte minden filmet megnéztem, - apám megadta. Megállta a helyét mint filmszínész, volt egy “maszkja’, ami egy jó filmszínésznek igen szükséges, mint például Cary Grant-nak vagy Gary Coopernek, és ez látható volt a vásznon: apám vonzó, természetes volt és elhitette a nézokkel a szerepét. Elso filjmérol,az “Érik a búzakalász”-ról igen keveset tudok, 1938 júliusában és augusztusában forgatták, Gaál Béla rendezésében, de a film elveszett. A producerek azonban nem csalódtak benne, mert a kovetkezo hónapokban, 1938 augusztusában és szeptemberében megint forgatott, Nyiro Jószef nagysikeru regénye alapján az “Úz Bencé”-t. Míg az elso filmjében a rendezo igen tapasztalt volt – az “Érik a búzakalász” Gaál Béla tizenkilencedik filmje -
az “Úz Bence” rendezoje,
Csepreghy Jeno, kezdo rendezo volt, és ez nagyon látható a filmben. Csepreghy nem értette meg a könyvet és az erdélyi tájak méltóságos csendjét és úgy rendezte meg a filmet, mint egy kabaréeloadást. Külso beállításai nem méltóak Erdély szépségéhez (bár az operator Eiben
1
István), a legtöbbjük valószínuleg stúdióban készült, kivéve pár helyi felvételt, de még ezek is lehangolóak, ha összehasonlítjuk pl. az “Emberek a havason” felvételeivel. A vágás, az összaállítás egy városi ritmust mutat, nem a hegyek csendességét. Kapkodás érezheto, például a lakodalmi jelenetben, a zene nem felel meg a tánc ritmusának. A rendezonek fontosabb a vicc, mint a hegyek hangulata,s hiányzik a filmbol a “székely”. És a színészek? Jávor mintha nem venné komolyan a szerepét, Úz Bencéje távol van a könyv furfangos székelyétol, az utolsó jelenet, amikor a hegy tetejérol lengeti a kalapját, fals! Apám mintha várna egy pontosabb irányítást, lelkesedésel próbálja ellensúlyozni a rendezés hiányát, bár az a jelenet, amikor visszatér a hegyekbol és az anyjával beszél engem meghatott, talán családi emlékeim miatt. A rendezés annyira hiányos, hogy a “Kántor úr” szerepe, vagyis a medve, sincs kelloképen kihasználva. A producerek továbbra is biztak apámban, és 1938 szeptemberében és októberében már új filmet forgatott, ismét Csepreghy Jeno rendezésében, a “Szegény gazdagok”-at. Ebben a filmben játszik eloször együtt Szeleczky Zita és Szilassy László, a kor egyik legsikeresebb szerelmi kettose. Csepreghy mintha tanult volna az elozo filmjébol, Eiben István is ihletettebben fotografálta a külso felvételeket. A táj ezúttal nemcsak bevágás, hanem szerves része a filmnek, apám nemcsak lelkes, hanem megadja azt, amit a szerep követel (néha úgy tunik, hogy a sminkje túlzott, foleg attól a jelenettol, amikor megbízzák, hogy üldözze Facia Negra-t). Nem elég izgalmasak a lovas üldözés jelenetei, Csepreghynek több amerikai filmet kellett volna megnéznie, hogy az üldözés izgalmát visszadja – ebben az amerikaiak mesterek. Lehetséges-e hogy ezzel a filmmel futott be Szilassy mint a közönség kedvence? 1938. novemberében megint forgat (Hat hónap alatt négy fimet! Nem mindennapi pályakezdés!), most Kalmár László rendezésében a “Nincsenek Véletlenek”-et. Kalmár a 40-es évek talán legsikeresebb filmjeit rendezte, a “Halálos tavasz”-t, a “Dankó Pistá”-t. Ezúttal színdarabot visz vászonra, filmszeru beállításaival ügyesen oldja fel a színházi teret, s a nézo észre sem veszi, hogy megfilmesített színmuvet lát. Turay Ida viszi a film elso részét, Szilassy késobb jelenik meg, hitelesen alakítva az elkényeztetett, hedonista ifjú szerepét.
2
A film, mely a kor uralkodó osztályát kritizálja, közel állt apám világszemléletéhez, o szintén nagyon kritikus volt az akkori úri társadalommal szemben. Télen apám nem forgatott, de 1939 április-májusában Balogh Béla “Nem loptam én életemben” címu filmjében, nyáron pedig Martonffy Emil “Hölgyek elonyben” címu filmjében szerepel. Sajnos mindketto elveszett, illetve a másodikból fennmaradt egy jelenet, melyben apámból, ki Pál szerepét alakítja, Paulette lesz és egy noi zenekarban játszik. Azt sejtem, hogy Billy Wilder láthatta ezt a filmet, hisz osztrák volt, s késobb talán erre az emlékre alapozva forgatta 1959-ben “Van, aki forrón szereti” címu sikerfilmjét Marilyn Monroeval, Tony Curtis-szel és Jack Lemonnal.
Karosszék – jelenet
1939. július-augusztus hónapban forgatja apám a “Karosszék” c. filmet, a tapasztalt Balogh Béla rendezésében, ki pár hónappal azelott forgatta vele a “Nem loptam én életemben” c. filmet, tehát meg volt vele elégedve mint színésszel. A “Karosszék”-ben, mely talán a kor legjobb vígjátéka, minden muködik, a rendezo igényes, állandóan nevettet minket, Makay Árpád operatori munkája színvonalas, a ritmus tökéletes, és ismét láthatjuk a kor álompárját, Szeleczky Zitát és Szilassy Lászlót. Meg kell említeni Latabár Kálmánt, aki a filmben Szilassy komikus ellenpólusát alakítja. A Horthy korszak modernizációs és konzervatív ideológiáinak küzdelmét a film emberi síkon a Rajnay Gábor által megformált régimódi katonatiszt és az apám által alakított dolgozó polgár, tárgyi síkon a hagyományos karosszék és a csobútor ellentétén át mutatja be. Apám ebben a filmben nem a Jávor által megtestesített dzsentri, hanem egy épitészmérnök, s szerintem nagyon jó ebben a modern szerepkörben.
3
Annyira jó, hogy a késobb amerikában André de Toth néven világhíruvé vált Tóth Endre, ot választja negyedik magyarországi filmje, az 1939 szeptemberében forgatott “Hat hét boldogság”
egyik
foszereplojéül Kiss Ferenc és Tolnay Klári mellett. Bár a magyar filmtörténészek nem méltatják eléggé, a Makay Árpád által fényképezett melodráma a korszak egyik legjobb filmje. A film kemény ítéletet mond a magyar társadalomról, a merev osztályrendszerrol, melyben a társadalmi mobilizáció gyakran csak törvénytelen eszközökkel valósulhat meg. Apám itt sem a korabeli filmek tipikus dzsentri szerepkörében jelenik meg, hanem modern polgári életre, mérnöki pályára készülo fiatalembert alakít. Ugyanezen az oszön forgatja a “Bercsényi huszárok”-at Szlatinay Sándor rendezésében.
Szlatinay, akinek ez már a hatodik filmje, rutinos
rendezonek bizonyul: a film pereg. Icsey Rudolf1 fényképezése, mint mindig, most is kituno, élvezettel nézzük a szépen komponált képeket. Gondolom, sikeres film lehetett, mert még ma is, amikor megtudják, hogy Szilassy László fia vagyok, leggyakrabban ezt a filmet emlitik. Az ebben játszott elegáns, szálegyenes tartású, mosolygó huszártiszt szerepét tartják rá legjellemzobbnek. A Szilassy – Szeleczky álompár ismételt, ezútal harmadik megjelenése is bizonyára hozzájárult a sikerhez. Ez a film azért fontos apám karrierjében, mert megadta neki azt a “színészi arculatot”, melyet az idosebb generáció még ma is emleget, és ne felejtsük el, hogy Szilassy László ekkor még csak másfél éve kapcsolódott be a magyar filméletbe. Következo
fimjét
1939
oszén
kezdi
forgatni
Bán
Frigyes
rendezésében, címe “Mátyás rendet csinál”, sajnos a film elveszett, de szerepe érdekes lehetett, egy bizonyos Tom Taylort alakit. Mi lehetett? Amerikai?
Angol?
Lehetséges,
hogy
angolul
beszélt,
vagy
legalábbis
angolos kiejtéssel? 1939 decemberében, Ráthonyi Ákos rendezésében, egy három epizódból álló filmben
vesz
részt: “A
nonek
minden
sikerül”. A
film fennmaradt
töredéke azt a benyomást kelti, hogy nem túl jól sikerült. Talán az volt a
probléma,
hogy
a
forgatókönyvíró
Kolozsvári
Grandpierre
Emil,
aki
ismert író, kritikus és mufordító volt, a szójátékra helyezte a hangsúlyt és nem a mozgó képre, ami pedig a film
legfobb jellegzetesége. Apám a
1
Braziliában nagyon jó barátságban voltam Icsey Rudolffal, aki mindig azt kérte hogy Rudolfnak hívjam és ne Rezsönek . Ebben a szövegben tiszteletben tartom ezt a kivánságát.
4
harmadik epizódban szerepel, sajnos csak töredék maradt meg belole, ezért nehéz véleményt mondani színészi alakításáról. Érdekes
módon
újból. Miért? A
Szilassy
csak
1940
szeptember-októberében
forgat
színházi elfoglaltságok nem engedték? Túl magas gázsit
kért? Ki tudja? A következo filmjét a “Csereberé”-t, mely Cserépy László elso rendezése,
a
bohózat,
bohózat.
de
jó
kritika
szimpla
bohózatnak
Ugyanezen
a
minositi.
véleményen
Szerintem
van
filmtörténész, aki az “Új Film Lexikon”-ban azt irja
Ábel
is
Péter
a filmrol hogy “a
háború elott a mufaj egyik legigényesebb képviseloje volt”. A “Cserebere” jó
közönségfilm,
melynek
ritmusa
pergo,
viccei
ülnek, fényképezése – Hegyi Barnabás munkája -
szellemesek,
a
poénjai
kituno. Apám egy szegény
fiút alakít benne, kinek álma egy jó állást szerezni
– tehát
ismét a
dolgozó polgár és nem a munkakerülo dzentri szerepében jelenik meg. Két hónapra rá, 1940 novemberében
részt vesz
a báró Podmaniczky
Félix rendezésében készülo “Hétszilvafa” forgatásában. Dzsentrivígjáték? Részben igen, mert egyik foszereploje az elszegényedett dzsentri Csortos Gyula, akinek sok cigányozás során eltékozolt földjeit a szorgalmas Mály Gero szerezte meg, ki alulról kezdte és gyártulajdonosságig vitte (tehát a
dzsentri
vagyis elveszi
pozitív
huszonöt Mály
ellentéte).
esztendeig
lányát
Apám
Csortos
Latin-Amerikában
– szerelembol,
és
nem
fia,
él.
de
gyerekkora
Megjelenik
érdekbol
-
s
óta,
Budapesten, így
Csortos
visszakapja földjeit. Érdekes megemlíteni, hogy Podmaniczky felfigyelve apám szép vonásaira sok közeli felvételt illesztett a filmbe. Az operator Icsey Rudolf volt. Apám megint szorgalmas, dolgozó polgárt alakított, és a filmben van egy hihetetlen jövendölés: háború után Szilassy LatinAmerikába vándorolt ki, ahol legalább 25 esztendot élt haláláig, soha visszont nem látva szeretett Magyarországát.
Gyurkovics fiúk – 2 film jelenet
Szinte párhuzamosan a “Hészilvafával” forgatja apám a “Gyurkovics fiúk”-at, elkezdvén egy nagyon jól sikerült kapcsolatot a film tehetséges
5
rendezojével,
Hamza
D.
Ákossal,
kivel
Braziliában
nagyon
közeli
kapcsolatban voltam és így volt alkalmam megismerni nagyszeru karakterét. Hamza Ákos hosszú ideig élt Párizsban, a Paramountnak dolgozott és René
Clair
mellett
mint
asszisztens,
tehát
nagyon
alapos
tehnikai
tudással érkezik a 40-es évek Magyarországára. A humanista beállitottságú rendezo
II.
világháború
elején
-
Herczeg
Ferenc
nagysikeru
regénye
alapján - készült, katonákról szóló filmje nem háborúról, hanem a boldog békeidokrol szól. A film tele van az akkori magyar filmvilág sztárjaival: Szilassyn
kivül,
Perényi
László,
Benko
Gyula,
Rajnay
Gábor,
Somlay
Arthur, Hajmássy Miklós, Pataki Jeno játszik benne. A film kivitelezése kituno: Makay Árpád
gyönyöru szürke
tónusokat
hoz
elo, a zene Polgár
Tiboré és kituno a vágás, a film ritmusa. Apám biztos a szerepében, egy nagyapát alakít a film elején (nagyon jól van sminkelve), a következo jelenetben már a boldog békeidok fiatal katonája, ki inkabb a parancsnok lányának udvarol, mint katonáskodik – ez Hamza nagyon világos intel me az akkor teljesen megbolondult világ felé. 1941 januárjában apámat megint báró Podmaniczky Félix rendezi “A kegyelmes úr rokona” címu filmben. Podmaniczky már megmutatta szakmai tudását a “Hétszilvafá”-ban és haladó polgári gondolkozásmódját, amikor szembehelyezte a dzsentrit a dolgozó gyártulajdonossal.
“A kegyelmes úr
rokoná”-ban visszatér erre a témára, Szilassy mérnök egy gyárban, tele újitó gondolatokkal, természetesen pont ezért nehezen halad elore a pályáján, a rendezo vele állítja ellentétbe a gyártulajdonos feleségét és testvérét, akik a munkakerülo felso osztályt jelképezik. A fényképezésben Icsey Rudolf remekel: kreatív beállitások, dekoratív, kontrasztos esti jelenetek. Podmaniczky érdekesen nyitja és zárja a filmet: az elején apám szakmai eloadást tart egy kollégának, ki csupán azért hallgatja, mert kedveli ot, a végén az egész igazgatóságnak mondja el ugyanazt! Májusban és júniusban készül az elso magyar “szuperprodukció”, a “A beszélo köntös” Radványi Géza rendezésében. Radványinak igen jó technikai háterre volt, a harmincas években német és francia filmgyárakban dolgozott. “A beszélo köntös” az elso magyar színesfilm-kisérlet, részben színes (Agfacolor), részben fekete fehér nyersanyagra forgatták. Radványi biztos kezu rendezo, Hegyi Barnabás munkája tovább növeli a film kvalitásait. Apám, akit valószínuleg azért hívtak meg a filmbe, hogy emelje a “szuperprodukció” rangját, mellékszerepben tunik fel. II. Mohamed szultán-t játssza, a film 40-ik percében jelenik meg, és 5-6 perces jelenete van. Nekem nagyon érdekes volt látni apámat a filmben.
6
Eloször csak sziluettjét, majd lábait mutatja a felvevogép, én mégis azonnal megismertem az orráról, majd a járásáról, pedig jó tizenvalahány éve volt akkor már, hogy elvesztettem ot.
Szilassy a Bob Hercegben
Az év nyarán Kalmár László rendezi apámat a “Bob Herceg”-ben. Kalmárnak ezúttal is sikerül, ami a “Nincsenek véletlenek” esetében, a színházi darab filmszeru adaptációja. Ebben kiváló társa volt Eiben István, a film operatore. Bevallom tolem távol áll ez az operett-világ, nekem a film egy kissé “poros”, de annyiban érdekelt, hogy Szilassy megállja-e a helyét egy “musical” filmben. Megállta, nem öblös, operát utánzó hangon, hanem könnyed, modern stílusban adta elo Huszka dalait, ellentétben az Annie szerepét alakító Kovács Katóval, aki teljesen “old fashion” módon énekel a filmben, tele szerintem szükségtelen trillázásokkal.
Régi Keringö - filmjelenet
1941 oktoberében apám Bánky Viktor “Régi keringo” cimu filmjében szerepel. Bánky pályája kezdetén Németországban, majd Hollywoodban, Goldwyn stúdiójában dolgozott, eloször mint vágó, majd mint rendezo. Ez a tapasztalat látható a “Régi keringo”-ben, mely jó ritmusú, mulattató
7
film, Icsey Rudolf szép fényképezésével. Apám egy gróf fiát játssza, aki inkabb színésznok után fut, mint tanul az egyetemen. A szerepet korrektül alakítja, de tagadhatatlan, hogy a film inkabb Páger Antalé, aki egy taxisofort alakít, és kritikus szemmel szemléli a felso osztályok életét. Egy hónappal késobb forgatják a “A régi nyár”-t. Podmaniczky a “Hétszilvafá”-ban és a “A kegyelmes úr rokoná”-ban már megmutatkozó szakmai tudását ezúttal egy kellemes, szórakoztató film rendezésében kamatoztatja. Hegyi Barnabás szép felvételei is hozzájárulnak a film sikeréhez. Apám visszatér karakterísztikus szerepköréhez, melyben a munka erény. Egy fiatalembert alakít, aki dolgozni akar, hogy visszaszerezze a család földjeit. Kezdetben nagyon félénk (Podmaniczky ügyesen rendezi), de aztán lassan megjön az önbizalma. Szerintem ez az alakitás nagyon jól sikerült. Tudtommal Honthy Hannának ez az egyetlen filmfoszerepe. Gondolom ennek az az oka, hogy hiányzott belole az a bizonyos “maszk”, ami egy j ó filmszínésznek feltétlenül szükséges. Podmaniczky szereti a közeliket, amelyekben apám nagyon jól mutatott, Honthy azonban nem volt elég fotogén. Alkata sem volt szerencsés, s még a tehetséges Hegyi Barnabás sem tudta ot elonyösen fényképezni. A film gyenge pontja a Honthy-Szilassy szerelem, mely teljesen irreális. A rendezonek valami más megoldást kellett volna találni. Apám “A beszélo köntös”, a “Bob Herceg” és a “Régi keringo” után, melyekben szerintem nem tudta teljesen kibontakoztatni színészi képességeit, a “A régi nyár”-ban visszatért régi formájához, melyet elozo filmjeiben már megmutatott. Következo filmje egy vígjáték, “Kádár Kontra Kerekes”, Ráthonyi Ákos rendezésében. Ellentétben a Rátonyival korábban készített, nem túlságosan emlékezetes filmmel (“A nonek minden sikerül”), ez a második próbálkozás sikeresnek mondható, a “Kádár Kontra Kerekes” kiemelkedo vígjáték. Ráthonyinak, úgy mint Hamzának vagy Podmaniczkynek nemzetközi tapasztalatai voltak, Londonban, Párizsban és Hollywoodban dolgozott. Filmjének újszerusége az abszurd gegek bátor alkalmazása: ökrök vontatják az elegáns sportkocsit, a bútorok maguktól összedolnek, két orvos bolondnak nézi és vizsgálja egymást. Szilassy ismét dolgozó polgár szerepében jelenik meg, aki bár tele van adóssággal, mégis magabiztos. Ezúttal Tolnay Klári a partnere. A szerelmespár jól sikerült komikus pendantja Mály Gero és Vaszari Piroska kettose. A filbem a sajtó Tolnay Kláriból gazdag örököst kreált, a válalkozók kergetik hogy vegyen részt üzleti válalkozásaikban.. Szegény apám saját borén is megtapasztalta a sajtó hihetetlen hatalmát. Az újságok a háború után megbélyegezték,
8
nyilasnak, SS-tisztnek, stb. titulálták, s a nyolcvanas években megjeleno, e vádakat cáfoló írások sem tudták többé nevét tisztára mosni, és sajnos még a mai Magyarországon is jelennek meg róla rágalmazó cikkek. 1941-es év végen, Bánky Viktor “Kölcsönkért férjek” címu filmjében játszik foszerepet. Sajnos a film elveszett, majd egy rossz minoségu 16 mm-es kópián került elo, melybol nehéz megitélni Makay fényképezését, s nem könnyu kritikát irni róla. Elég zavaros történetrol van szó: három novérnek pénzre van szüksége, de amerikai nagybácsijuk csak akkor küld nekik pénzt, ha férjnél vannak. A lányok, hogy a pénzhez hozzájussanak, álférjekrol gondoskodnak. Amennyire a 16 mm-es kópiából megítélheto, Bánky nem volt a legjobb formában. Konzervatív a rendezés, érdektelenek a beállitások, silányak a viccek, egyszóval, unalmas a film. Apám teljesen apatikus a szerepében, talán ez az egyik legrosszabb filmje.
Sziriusz – Karády Katalinnal
Ezt az érdektelen szerepet filmes karrierjének szerintem legjobb filmje követi.
1942 januárjában, februárjában Hamza D. Ákos
“Sziriusz”-
ában dolgozik, s Tibor Ákos gróf szerepében kiemelkedo alakítást nyújt. A bátor, humanista Hamza, a II. világháború kellos közepén, amikor a magyarok
a németek szövetségeseiként harcoltak, burkoltan németellenes,
kuruc szellemiségu filmet rendez. A film sikert aratott az 1942-es velencei Biennálén, csupán a németek közbelépése ütötte el a fodijtól. Akárcsak a “Gyurkovics fiúk” esetében, itt is elmondhatjuk, hogy a film technikai kivitelezése rendkívül színvonalas. Icsey Rudolf gyönyöru szürke tónusokat hoz elo, hatásos Polgár Tibor zenéje, a vágás eleven ritmust ad a filmnek. A Herczeg Ferenc regénye nyomán készült film idogéputazásról szól a XVIII. századi labanc Magyarországra. Apám éppúgy, mint az általa játszott figura kuruc érzelmu volt. Hamza így ar errol: “... Egyébként Szilassy korántsem volt annyira jobboldali, mint ez máig él a köztudatban. Amikor én a Sziriuszt forgattam vele, a legvadabb
9
baloldali negyvennyolcas kuruc magyar volt. Nemcsak azért, mert a filmbeli szerepe ezt kivánta, hanem valóban így érzett akkoriban...” (Interjú Hamza. D. ákos filmrendezovel, “Filmkultúra”, XXIII évfolyam, 12. szám, 1987. december) Apám kituno párt alkot Karády Katalinnal, akire mindig úgy emlékezett mint a legkellemesebb színészno partnerre. Apám alakitásáról Balogh Gyöngyi és Király Jeno így ír a Filmkultúrában (XXIII. évf. 12. sz. 18. p.) “Szilassy László három alakot játszik el, az elsot perfekten, a másodikat kedvesen, a harmadikat igen érzékenyen, nagy erovel: snájdig könnyüéletut a film elején, romantikus álomhost a közepén és megrendült embert a végén. A film bizonytalanságba burkolja, hogy az idoutazás valóban megtörtént vagy csak álom volt? Hamza játszik velünk, mert bár minden jel arra utal, hogy mindez csak álom volt, a film végén hirtelen elokerül egy kesztyu, amit Karádytól kapott Szilassy a XVIII században... Apám 1942 márciusában Kalmár László “Fráter Lóránd” címu filmjében dolgozik. Nem értek egyet Nemeskürty István “Képpé varázsolt ido” cimu könyvében megjelent értékelésével, mely szerint a Fráter Lóránd “gyenge kisérlet a “Dankó Pista” sikerének megismétlésére”. Bár mindkét filmet Kalmár rendezte, s mindketto neves dalszerzorol szól, mégis alapvetoen különböznek egymástól. A “Fráter Loránd” nem biográfia, mint a “Dankó Pista”, hanem egy ötletes, kitalált történet, melyben a fiatal pályakezdo színész (Szilassy) Fráter Lorándnak adja ki magát, az o nevében lép fel, énekel és aratja sikereit a színpadon. A hír eljut a valódi Fráter Lórándhoz, a befutott dalszerzohöz, akit Páger Antal alakít, és kezdodnek a bonyodalmak... Míg a “Régi keringo” esetében tagadhatatlan, hogy a film inkább Páger Antalé, a “Fráter Lóránd”-ban mindkét férfi foszereplo egyformán jó. A fiatalember és az érett férfi dramaturgiailag szimetrikus kettosét összeköti még az is, hogy mindketten beleszeretnek a foszolgabíró lányába (Goll Bea)... Apám kedves, modern stílusban adja elo Fráter dalait, éppúgy ahogy már tette a “Bob herceg”-ben, semmi túlzás vagy “borízu” hang. Kalmár valószinuleg támogatta ezt az eloadási módot, ami még ma is megállja a helyét. Sajnos a filmbol csupán 60 perc maradt fenn, kár, mert minden jel arra mutat, hogy az akkori idok egyik legötletesebb filmje lehetett. 1942 májusa és augusztusa közötti idoszak fordulópont apám pályáján. Úgy tunik, megelégelte a mosolygó bonviván szerepeket, s nagyobb kihívásokra vágyott. Három következo filmjében megpróbálja
10
megváltoztatni a róla eddig kialakult képet, s ez sikerül is neki, ezekben a filmekben valóban más Szilassyval lepi meg közönségét.
Bajtársak – filmezés közben
Májusban Pacséry Ágoston “Bajtársak” cimu háborús témájú filmjében dolgozik. Pacséry, bár ez az elso filmje, biztos kezu rendezonek mutatkozik. A film hatásához nagymértékben hozzájárul Icsey Rudolf drámai hatású fényképezése. Bár nagyon jó csatajelenetek vannak a filmben, nincs köze a demagóg háborús propagandához. Nincs a filmben semmi antikommunista diskurzus. A magyar filmtörténet egyik legszebb háborus melodrámájával állunk szemben, melynek középpontjában egy szerelmi háromszög-történet áll. Szilassy és Timár József, akik katonatársak a fronton, Simor Erzsibe szerelmesek. Mivel Timár megmenti apám életét, apám úgy érzi, hogy kötelessége lemondania a lányról. Nagylelkuen meg is teszi ezt és visszatér a frontra, szabad utat engedve Timárnak. Szilassy itt már nem a “Bercsényi huszárok” délceg katonája, hanem egy sok szenvedésen átesett, a történelem és a háború borzalmát átérzo ember. Szerintem alakitása meglepo és megható. Júniusban szerepel Rodriguez Endre által rendezett “Alkalom” cimu magyar-bolgár produkcióban. Ez az elso filmje Rodriguezzel, ki korábban Bécsben és Berlinben dolgozott. A Hegyi Barnabás által drámaian fényképezett melodráma Rodriguez tizedik filmje Magyarországon. Apám ezúttal ismét meglepi a közönséget: nocsábász mérnököt alakít, ki mindent megtesz, hogy meghódítsa Karády Katalint, Somlay Arthur feleségét. Nem szimpatikus szerep, de mindenképpen kihívás egy színész számára. Meg akarja mutatni a közönségnek, hogy más szerepekre is képes és szerintem sikerül neki! Júliusban Pacséry Ágoston második produkciójában, az “Isten Rabjai”-ban szerepel, mely Gárdonyi Géza regényének filmváltozata. A
11
filmet Fekete Ferenc fényképezte, ki már megmutatta nagyszeru tehetségét Szots István “Emberek a havason” címu filmjének gyönyöru fényképezésével. Fekete Ferenc, kivel nagyon összebarátkoztam itt Braziliában, szép, plasztikus képi világot teremt. Pacséry biztoskezu rendezoi irányitása mellett szép irodalmi adaptáció születik. Apám teljesen beleéli magát szerepébe, Ábel Péter az “Új Film Lexikon”-ban kiemeli ezt az alakitását: “emlékezetesebbet Gárdonyi Géza Isten Rabjai c. regényének filmfeldolgozásában nyújtott”. Bár én nem ezt az alakítását tartom a legemlékezetesebbnek, azt elismerem, hogy kiváló volt ebben a szerepében. 1942 augusztusától októberéig ismét Hamza D. Ákossal dolgozik. A korábbi két nagy produkció után (“Gyurkovics Fiúk” és könnyu vígjátékot, az “Annamária”-át
“Szíriusz”) egy
forgatják Icsey Rudolf
fényképezésével. Sajnos a filmbol csak az elso tekercs töredéke maradt fenn, tehát teljesen lehetetlen véleményt alkotni róla. Apám, mint legtöbb filmjében, ebben is dolgozó polgárt, egy mérnököt alakít. Pár hónap szünet után 1943 januárjában megint Ráthonyi Ákossal filmez. A “Jómadár” a boldog békeidokben játszódik, s szerintem azokban a háborús években ez a témaválasztás egyfajta pacifista politikai magatartást tükröz. Ráthonyi, akit a “Kádár kontra Kerekesben” merész újítóként ismertünk meg, itt szinte konzervatív rendezonek mutatkozik. A végeredmény kiegyensúlyozott, színvonalas
szórakoztató film, Makay Árpád
gyonyoru fényképezésével. Apámról, aki tagadhatatlanul nagyon fotogén volt, ebben a filmben Makay kamerája olyan szép, plasztikus Szilassy arcot orokített meg, mely még engem, aki a fia vagyok, nagyon meglepett. Balogh István 1943 februárjában forgatja a “Szerencsés flótás”-t, Makay Árpád fényképezésével. Balogh elso filmjében, mely bár mufajilag könnyed bohózat társadalomkritika rejlik. Az apám által játszott fiatalember betöronek álcázva hívja fel magára a vidéki család unatkozó, elkényeztetett eladó lányának figyelmét. Ebbol mindenféle bonyodalmak és mulatságos pillanatok születnek. Szerintem a film erénye, hogy bátran kritizálja az úri magyar társadom viselkedését. A film legjobb részei Szilassy-Latabár közös jelenetei. Apám következo filmjeit az 1943 márciusában forgatott “Anyámasszony katonájá”-t és a júniusban készült “Muki”-t Ráthonyi Ákos rendezte. Sajnos mindkét film elveszett. 1943. márciusában Lajthay Károly filmjében, a “Sárga kaszinó”-ban dolgozik. Lajthay Károlynak, aki 11 némafilmet rendezett, majd Berlinben és Párizsban is dolgozott, ez az egyetlen hangosfilmje. A filmre, melyet
12
Icsey fényképezett, semmi esetre sem lehet azt mondani, hogy remekmu lenne, de Lajthaynak van bátorsága Szilassyt egy kibirhatatlanul féltékény volegény szerepében bemutatni. Annyira féltékeny, hogy képes ráloni menyasszonyára – tehát nem szimpatikus figura, és nekem az a benyomásom, hogy apám kereste a lehetoségeket, hogy kiléphessen egy kicsit a “jó fiú” szerepkörébol. Gondolom ehhez bátorság kellett, különösen az akkori magyar sztárrendszerben, mely a jók és a rosszak között szinte áthághatatlan határvonalat húzott, s igazi filmsztár, a moziközönség igazi kedvence többnyire a jók táborából kerülhetett ki. 1943 júliustól novemberig apám az akkori magyar filmgyártás legjobb filmjeiben dolgozik, a “Futótuz”-ben, “Zenélo malom”-ban és a “Nászinduló”-ban. 1943 júliusában rendezi Farkas Zoltán a “Futótuz” cimu filmet, mely a “Nászinduló” mellett talán a legsikeresebb alkotása. A “Futótuz” Déryné életének egyik epizódjáról szól, Icsey gyönyöru fényképezésével. A diák Szilassy – ki nagyon jól van rendezve a filmben - naivan beleszeret Dérynébe, bár jegyese a gubernátor lányának. Néhány szép szerelmes nap után azonban Déryné rájön, hogy neki, aki “a magyar nyelv harcosai” közé tartozik, a magyar nyelv ápolása a kötelessége. A film a bécsi döntés következtében ismét Magyarország részévé vált Kolozsváron játszódik, mintegy ezzel is hangsúlyozva Déryné életcéljának, a magyarság megmaradásáért folytatott harcnak a fontosságát. 1943 július és augusztus hónapban ifj. Lázár István, ki DélAmerikában kerül kapcsolatba a filmgyártással, rendezi a nagy közönségsikert elért “Zenélo malmot”. Az Eiben István által dekoratívan fényképezett film Huszka Jeno híres operettjébol veszi át a zenét, és a történetet. Miklós gróf (Szilassy) vizimalmot örököl és zenélo szerkezettel látja el. A szomszéd kastélyban él Rétfalvy Márta (Szeleczky Zita), akivel a gróf szeretne közelebbi kapcsolatba kerülni. Sok bonyodalom után a fiatalok egymásra találnak. Szeleczy és Szilassy színvonalas tolmácsolásában hangzanak fel Huszka népszeru melódiái “Egy férfi képe”, “Szellok szárnyán”, a “Kis cigaretta”. E film kapcsán szeretnék ismét megemlékezni apám éneklési technikájáról, mely bár csöppet sem volt szentimentális, rendkívül kifejezo volt. Elegásan énekelt, mindig tisztán lehetett érteni a szöveget. Szerintem a “Zenélo malom” a 40-es évek egyik legkedvesebb magyar filmje. Apám 1943 novemberében megint Farkas Zoltánnal és Icseyvel dolgozik a “Nászinduló”-ban. A szegény diák (Szilassy) és a polgarmester lánya
13
(Szeleczky)egymásba szeretnek, de a nagy társadalmi különbségek, a szegénység és a gazdagság közötti áthághatatlan határok elválasztják oket. Apámnak sokoldalú alakitásra nyilik lehetosége, s nagyon jól oldja meg a feladatát. Kezdetben félénk diák, ki alig mer megszólalni, késobb magabiztos orvosként látjuk viszont, a végén oszülo hajjal jelenik meg, s ekkor sikerül megtalálnia a “csendes boldogságot” Szeleczky oldalán. A “Nászinduló”-ra valószinuleg hatott a korszak egyik legjobb melodrámája, Robert Z. Leonard filmje, a “Maytime” (USA. 1937), melyben szintén öregkorban talál egymásra a két szerelmes
(Jeanette MacDonald, Nelson
Eddy). Tagadhatatlan, hogy ez a hatás nem volt a film kárára, s a “Nászínduló”-t méltán tarthatjuk a magyar filmgyártás egyik legjobb melodrámájának. 1943 oszén a Sipos László rendezésében készülo “Zörgetnek az ablakon” cimu filmben dolgozik. A film, melynek csak vidéki bemutatását engedélyezték, sajnos elveszett. Egyébként Sipos László többi filmjével is mostohán bánt a cenzúra, “A Tökéletes család”-ot, a “Fehér vonat”-ot betiltották. 1944 tavaszán
Apáthy Imre “Idegen utakon” cimu filmjében apám
megint új utakat keres. Fábri Zoltán is említést tett errol 1989-ben, amikor találkoztam vele. Elmondta, hogy apám belefáradt a sablonos komédiákba és új lehetoségekre vágyott. Az “Idegen utakon” valóban új lehetoség volt. Apáthy Imre biográfiáját tanulmányozva látható, hogy nem a szokásos, szerelmi félreéretéseken alapuló komédiák mestere. Cserépy Lászlóval és Kerecsendi Kiss Mártonnal közösen írt forgatókönyveibol olyan realista, társadalomkritikus hangvételu filmek készültek, mint a “Harmincadik” és az “Elso”. Az “Idegen utakon” hosnoje, a fiatal doktorno (Tolnay Klári) gyermekklinikán dolgozik, de meghivást kap egy elokelo noi szanatóriumba, ahol unatkozó és hisztérikus úriasszonyok tartózkodnak. A film, melybol hiányoznak a magyar filmgyártás szokványos szerelmi bonyodalmai, realista módon ábrázolja a szegény beteg gyerekekek sorsát, s az uralkodó osztály léha életmódját. Bár Apáthy közismert színészeket alkalmaz, sikerül elérnie, hogy ezek a színészek változtassanak játékstilusukon, félretegyék a glamourt és a naturalizmus felé közelítsenek. Hegyi Barnabás fekete-fehérjének eros kontrasztja hangsúlyozza a film drámaiságát, s fokozza a nézokre gyakorolt hatást.
14
Sajnos a filmbol csak egyetlen nagyon sérült emulziójú, kép- és hanghibás kópia maradt fenn. Ugyancsak 1944 tavaszán apám részt vesz a hat rövidjátékfilmbol, álló, hat különbözo rendezo által rendezett “Szerelmes szívek”
cimu film
készítésében. A Balogh István rendezte “Lavotta szerenád” címu epizódban játszik. Lavotta, a fogadós fia beleszeret egy szép lányba, aki nem más mint Lisette hercegno. Balogh kimutatja, hogy a társadalmi különbségek kegyetlenek, legyen Lavotta muvelt, szimpatikus, kedves és hóditó. Ugyanezen a tavaszon a “Második Magyar Kivánsághangverseny” forgatásán vesz részt. Ez a katonák szórakoztatására szánt, különbözo színészek közremuködésével, Balogh István rendezésében készült film tudtommal sohasem került bemutatásra. 1944 áprilisában és májusában apám a Martonffy Emil által rendezett, Fekete Ferenc által fényképezett “A színház szerelmese” cimu film foszereploje. A tehetséges fiatal drámaíró, Benedek Máté szerepét játssza, aki a Kolozsvári Színházban szeretné eloadatni darabjait. Mivel a színház semmi jóval nem biztatja, öngyilkosságra készül. A filmbol csak néhány tekercs maradt meg, de ezek alapján is értékelni lehet a színészek munkáját – apámét is, ki magabiztos a szerepében. A fennmaradt részleteket a kisfilmként is forgalomba került opera és színdarab jelenetekkel egészítették ki, amelyek elvágják a dráma kibontakozását. A filmnek politikai jelentosége, hogy a Kolozsvári Nemzeti Színházban forgatták, s egy év múltával – sajnos -
az egész földrajzi politikai
realitás megváltozott.
Kétszet kettö – filmjelenet
1944-bem apám elfogadott egy különleges meghívást: részt venni Manninger János “Kétszer ketto” cimu filmjében. Manninger, aki bár a
15
némafilm korszakban már rendezoként is dolgozott külföldön, hazatérve a Hunnia filmgyár standfotosa lett. Emellett forgatókönyveket írt és 1944ben sikerült rábeszélnie a stúdiót hogy megvalósíthassa a “Kétszer ketto” cimu filmjét. Makai Árpád, nagy gonddal fényképezte a fimet, hogy megfeleljen a rendezo muvészi ambícióinak. Gondolom apámat, ki új kifejezési lehetoségeket keresett, ez a muvészi igényesség vonzotta. Manninger szembe állitja a filmben a falusi életet e városival, két szerelmes pár – egy itteni és egy ottani – történetével. A háború végén apámat összekeverték egy Szilassy nevu nyilas tiszttel, így a cenzúra apám személye miatt betiltotta a filmet. A rendezo nem nyugodott bele, és a kommunista Várkonyi Zoltánnal újra forgatta apám jelenteit.
A film azonban így is megbukott. A rendezo
idegei nem birták elviselni a kudarcot és öngyilkos lett. Vajon tényleg voltak a filmnek muvészi kvalitásai? Tény, hogy vannak benne érdekes beálitások, szokatlan szemszögbol felvett képsorok, ezek azonban mindenáron keresett eredetieskedésnek tunnek a lassú, vontatott cselekményu filmben. A forgatókönyvben sincs semmi újszeru, a falu és város ellentéte nem különösebben eredeti ötlet. Manninger kissé elbizakodottan és öntelten utasította el a jó közönségfilm szabályait, így nem csoda, ha filmje megbukott. Fontos megvizsgálni, vajon etikus volt-e Várkonyi Zoltán részérol, hogy újra eljátszotta apám szerepét. Biztos vagyok benne, hogy apám, aki a polgári normák szerint élt, soha sem tett volna ilyet. Úgy látszik azonban, hogy az új kommunista beállítottságú színészeknek nem jelentett problémát embereket eltüntetni. Gondoljunk a szovjet forradalom fényképeire, melyeken eleinte látható Trockij és társai, késobb azonban már nincs rajtuk Trockij, s a többi kegyvesztett vezeto is sorban eltunik, csak azok maradtak, akik a hatalom érdekeit szolgálták. Így tünt el a
“Kétszer ketto”-bol Szilassy László, s maradt benne Várkonyi
Zoltán. Negyvenkét film hat év alatt! Hány színész tud ilyen teljesítményt felmutatni? Igazi sztár volt, nevének feltüntetése a filmplakáton biztos közönségsikert jelentett. És micsoda fejlodést produkált a színészi játék terén is a “Szegény gazdagok”-tól a “Bercsényi huszárok”-on át, melyben létrejött a közönség emlékezetében máig is élo Szilassy-kép, a szálegyenes tartású, mosolygó huszártiszt, egészen az új utakat kereso színészig, ki nagyon jól alakít a “Sziriusz”-ban, az “Alkalom”-ban, a “Bajtársak”-ban, “Isten rabjai”-ban, vagy a “Futótuz”-ben, “Zenélo
16
malom”-ban és a “Nászinduló”-ban. Teljesen értheto, hogy a magyar fim mitikus alakja lett. Szeleczky Zitával közös filmjeiben született meg a magyar filmtörténet egyik elso eszményi párja. Szeleczky és Szilassy ugyanazt funkciót töltötte be a magyar filmtörténetben, mint Jeanette MacDonald és Eddy Nelson, Ginger Rogers és Fred Astaire vagy Elizabeth Taylor és Richard Burton az amerikaiban.
Elmondhatjuk, hogy létezett egy kis
magyar Hollywood, ahol Szilassy László, a magyar filmgyártás egyik legnagyobb sztárja ugyanazt a szerepet játszotta, mint a világ filmtörténetében Errol Flynn, James Dean, Marlon Brando, Spencer Tracy, Humhrey Bogart, Gary Cooper, John Wayne, Cary Grant vagy Pál Jávor. Joseph von Sternberg – a nagy Sternberg – mondta hogy a film “az arc muvészete”. Azt hiszem teljesen igaza volt. Hol vannak ma olyan kifejezo arcok, mint apámé, Szilassy Lászlóé?? Apám sikere, akárcsak Karády Kataliné, tehetsége mellett szexuális vonzerejének is köszönheto. Oket megelozoen a magyar színészek és színésznok nem voltak szexik. A férfiak közül talán Jávor volt kivétel, de o is, akár a többiek, inkább vidékies, dzsentri, biedermeier típus volt. A színésznok, mint Turay, jó családanyák, ideális feleségek voltak szexappeal nélkül, vagy elfojtott szexualitással. Szilassy és Karády az új, városi embert képviselik, az autonóm férfit és not, kik saját jövojük építése érdekében szexappealjüket is bevetik. Egyszer alkalmam volt beszélgetni Makovecz Imre épitésszel, aki apámat a dzsentri ellentéteként, az új magyar polgár, az országépito dolgozó munkás megtestesítojeként jellemezte, aki többnyire nem azokban a magyar filmekben szerepelt, amelyekben a hozományvadász dzsentri vagy arisztokrata mindenáron jó partit akar kifogni, hogy tovább kártyázhasson, hanem gyakran játszott orvost, mérnököt, olyan embert, aki tudja, hogy az országot munkával kell felépiteni, példát mutatva ezzel. A film képes ideálokat népszerusíteni, színészek példát mutató modellek lesznek bizonyítva, hogy ezek az ideálok megvalósíthatók. Az új, szocialista Magyarországon ezekre az ideálokra úgy látszik nem volt szükség, s ezekkel együtt eltünt Szilassy László is.
17
Szilassy egy filmvetitögépet kezel
Reméljük, hogy ez a honlap és tanulmány új fénybe helyezi Szilassy Lászlót, a színészt.
18
