Apáczai Csere János Általános Iskola, Szakközépiskola, Szakgimnázium és Gimnázium

Apáczai Csere János Általános Iskola, Szakközépiskola, Szakgimnázium és Gimnázium

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA (A hatályba lépés óta végrehajtott módosításokkal egybeszerkesztett)

Kisvárda, 2016.

TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA ................................................................................................. 3 2. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA ......................................................................................................... 16 NEVELÉSI PROGRAM I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK, CÉLJAINK ............................................................................ 19 II. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ELJÁRÁSAI ÉS ESZKÖZEI .................. 20 III. A SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK .................................. 31 IV. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK ............................................ 41 V. AZ INTÉZMÉNY SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGE ............................................................................ 44 VI. INTEGRÁCIÓS PEDAGÓGIAI PROGRAM ............................................................................... 61 VII. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA ............... 65 VIII. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE ........................... 79 IX. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA ……………………. ......... 83 HELYI TANTERV ÁLTALÁNOS ISKOLA ..................................................................................................................... 88 KÖZÉPISKOLA ................................................................................................................................. 91 KÖZNEVELÉSI HÍD PROGRAMOK ............................................................................................... 97 FELZÁRKÓZTATÓ OKTÁS ........................................................................................................... 123 SZAKISKOLAI OKTATÁS ............................................................................................................ 130 I. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ................................................................ 151 I.1. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA……………………………………………………………………….151 I.2. A MINDENNAPOS TESTEDZÉS PROGRAMJA INTÉZMÉNYÜNKBEN…………………...153 I.3. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI……………………………………………………….153 I.4. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK…………………...153 I.5 A NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉGHEZ NEM TARTOZÓ TANULÓK RÉSZÉRE A TELEPÜLÉSEN ÉLŐ NEMZETI, ETNIKAI KISEBBSÉG KULTÚRÁJÁNAK MEGISMERÉSÉT SZOLGÁLÓ TANANYAG ………..................................................................154 I.6. A TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE, AZ ISKOLÁBA JELENTKEZŐ TANULÓK FELVÉTELÉNEK ELVEI ............................................................................................................ 155 I.7. ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, ÉRTÉKELÉS, MINŐSÍTÉS.................................................... 156 I.8. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE ................................................................ 169 SZAKMAI PROGRAM 1. BEVEZETŐ………………………………………………………………………………………..174 2. SZAKISKOLAISZAKMAI PROGRAM………………………………………………… ………178 3. S ZAKKÖZÉPISKOLAI SZAKMAI PROGRAM……………………………………………… .276 A PEDAGÓGIAI PROGRAMMAL KAPCSOLATOS EGYÉB INTÉZKEDÉSEK……………….384 MELLÉKLETEK 1.SZ. MELLÉKLET A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES, A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE . 386 2. SZ. MELLÉKLET A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI ............................. 403 3. SZ. MELLÉKLET A SZAKKÉPZÉS AZ ILLETÉKES MINISZTÉRIUM ÁLTAL KIADOTT KÖZPONTI TANTÁRGYI PROGRAMOK SZERINT TÖRTÉNIK CD MELLÉKLET 4. SZ. MELLÉKLET A SZAKMAI VIZSGÁZTATÁS AZ ILLETÉKES MINISZTÉRIUM ÁLTAL KIADOTT SZAKMAI ÉS VIZSGAKÖVETELMÉNYEK ALAPJÁN TÖRTÉNIK CD MELLÉKLET 5. SZ MELLÉKLET 2016/2017-ES TANÉVTŐL FELMENŐ RENDSZERBEN ALKALMAZOTT SZAKKÖZÉPISKOLAI ÉS SZAKGIMNÁZIUMI SZAKMAI PROGRAMOK CD MELLÉKLET

1. AZ ISKOLA ALAPÍTÓ OKIRATA JOGI STÁTUS – AZ ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPJÁN Az Apáczai Csere János Általános Iskola, Szakközépiskola, Szakgimnázium és Gimnázium többcélú nevelési – oktatási intézmény, amely szakmailag önálló jogi személy, teljes jogkörű költségvetés alapján működő közös igazgatású intézmény. AZ INTÉZMÉNY NEVE: Apáczai Csere János Általános Iskola, Szakközépiskola, Szakgimnázium és Gimnázium RÖVIDÍTETT NEVE: Apáczai Oktatási Centrum AZ INTÉZMÉNY ALAPÍTÓJÁNAK NEVE ÉS CÍME: Cégnév: NYÍRSÉG-HÍD Oktatási Centrum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság Rövidítette neve: NYÍRSÉG-HÍD Nonprofit KFT. Székhelye: 4641 Mezőladány, Jókai utca 30. Cégjegyzékszám: Cg. 15-09-073873. Nyíregyházi Törvényszék Cégbírósága által vezetett cégjegyzékben Adószám: 22338138-1-15 Statisztikai számjel: 22338138-8559-572-15 AZ INTÉZMÉNY FENNTARTÓJÁNAK NEVE ÉS CÍME: NYÍRSÉG-HÍD Oktatási Centrum Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság 4641 Mezőladány, Jókai u. 30. AZ INTÉZMÉNY MŰKÖDÉSI TERÜLETE: Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye közigazgatási területe AZ INTÉZMÉNY OM-SZÁMA: 200 928 FELNŐTTKÉPZÉSI NYILVÁNTARTÁSI SZÁM: E-000940-2014 AZ INTÉZMÉNY ADÓSZÁMA: 18817777-1-15 AZ INTÉZMÉNY STATISZTIKAI SZÁMJELE: 18817777 -8531 -599 -15 AZ INTÉZMÉNY IGAZGATÓJA, FELELŐS VEZETŐJE: A fenntartó által kinevezett személy – Angyal-Babják Éva igazgató AZ INTÉZMÉNY SZÉKHELYE: 4600 Kisvárda, Kossuth u. 12. AZ INTÉZMÉNY JOGÁLLÁSA: Önálló jogi személy. AZ INTÉZMÉNY TÍPUSA: Többcélú, közös igazgatású közoktatási és szakképző intézmény 14. AZ INTÉZMÉNY ALAPTEVÉKENYSÉGEI 2008-AS TEÁOR ALAPJÁN: TEÁOR és megnevezése: 8520 Alapfokú oktatás 8531 Általános középfokú oktatás 8532 Szakmai középfokú oktatás 8559 M.n.s. egyéb oktatás 8560 Oktatást kiegészítő tevékenység 9319 Egyéb sporttevékenység

Az intézmény tagozata: felnőttoktatási tagozat A többcélú intézmény feladata (Nkt. 20.§): Nkt. 10. § alapján általános iskolai, Nkt. 11. § alapján gimnáziumi, Nkt. 12. § szakgimnáziumi, Nkt. 13. § szakközépiskolai, Nkt. 14.§ alapján Köznevelési Hídprogram, Nkt. 6. § és a 100/1997. (VI.13.) és 106/2012. (VI.1.) Korm. rendelet és a 36/2012. (XI. 14.) EMMI rendelete alapján az érettségi vizsga megszervezése, lebonyolítása, 40/2002. (V. 24.) OM rendelet, a pedagógiai szakszolgálatokról szóló 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet, valamint a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet módosításáról Nkt. 4.§ s) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése-oktatása. Nkt. 13. kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló a)

Nkt. 4. § 3. pont: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló (BTMN) 47. § (8.) /Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek/

Nkt. 4. § 25. pont: sajátos nevelési igényű (SNI) 47. § (7.) gyermekek, tanulók, iskolai nevelése, oktatása /Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd/

Az intézmény tevékenységi körei: a) b) c) d) e) f) g) h) i) j) k)

általános iskolai nevelés-oktatás, gimnáziumi nevelés-oktatás, szakgimnáziumi nevelés-oktatás, szakközépiskolai nevelés-oktatás, Köznevelési és Szakképzési Hídprogram keretében folyó nevelés-oktatás, felnőttoktatás, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása, felnőttképzés vizsgáztatás (érettségi vizsga, komplex szakmai vizsga), idegen nyelv oktatása 9-14. évfolyamon, felnőttképzéshez kapcsolódó egyéb szolgáltatás

4600 Kisvárda, Somogyi R. u. 1. a) általános iskolai nevelés-oktatás - nappali rendszerű iskolai oktatás, esti oktatás munkarendje szerint, b) gimnáziumi nevelés-oktatás- nappali rendszerű iskolai oktatás, nappali oktatás munkarendje, esti oktatás munkarendje, levelező oktatás munkarendje szerint, c) szakgimnáziumi nevelés-oktatás - nappali rendszerű iskolai oktatás, nappali oktatás munkarendje, esti oktatás munkarendje, levelező oktatás munkarendje szerint, d) szakközépiskolai nevelés-oktatás - nappali rendszerű iskolai oktatás, nappali oktatás munkarendje, esti oktatás munkarendje, levelező oktatás munkarendje szerint, e) Köznevelési és Szakképzési Hídprogram keretében folyó nevelés-oktatás, f) felnőttoktatás - nappali rendszerű iskolai oktatás, nappali oktatás munkarendje, esti oktatás munkarendje, levelező oktatás munkarendje szerint, g) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása,

h) i) j) k) l) m)

felnőttképzés vizsgáztatás (érettségi vizsga, komplex szakmai vizsga), idegen nyelv oktatása 9-14. évfolyamon, felnőttképzéshez kapcsolódó egyéb szolgáltatás, idegen nyelv oktatása 3-14. évfolyamon, napközi otthoni és tanulószobai ellátás 1-13. évfolyamon igény szerint

150/2012. (VII.6) Korm. rendelet alapján kifutó szakképzések, melyek érintettek az OKJ változásban

Azonosítószám

Megnevezés

Gyakorló fodrász Kőműves és hidegburkoló Logisztikai ügyintéző Gyógyszertári asszisztens Gyakorló gyógyszertári asszisztens Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó Gyakorló ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló kozmetikus Gyakorló mentőápoló Informatikai rendszergazda Irodai asszisztens Ügyviteli titkár Vendéglátásszervező-vendéglős

52 815 01 34 582 08 54 345 01 55-720-03 52-720-03 34-811-02 52-723-01 52-723-02 52-815-02 52-723-03 54-481-04 54-346-01 54-346-02 54-811-01

Szakmacsoport/ Ágazat

Szakképzési évfolyamok száma

19 9 17 1 1

2 3 2 0,5 2

20 1 1 19 1 7 16 16 18

3 2 2 2 2 2 2 2 2

Oktatás munkarendje (nappali rendszerű iskolai oktatás = nr nappali munkarend=nm esti munkarend=em)

NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM

A 25/2016. (II. 25.) Korm. rendelettel módosított 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet és a 297/2015. Korm. rendelet 7. melléklete alapján megfeleltethető szakmák: Az OKJ változásban érintett szakképesítés Gyógyszertári asszisztens (55-720-03) Gyakorló gyógyszertári asszisztens (52-720-03) Kőműves és hidegburkoló (34-582-08) Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó (34-811-02) Gyakorló ápoló (52-723-01) Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló (52-723-02) Gyakorló fodrász (52-815-01) Gyakorló kozmetikus (52-815-02) Gyakorló mentőápoló (52-723-03) Informatikai rendszergazda (54-481-04) Irodai asszisztens (54-346-01) Ügyviteli titkár (54-346-02) Logisztikai ügyintéző (54-345-01) Szállítmányozási ügyintéző (54-841-04) Vendéglátásszervező-vendéglős (54-811-01)

Az OKJ változásához igazodó alkalmazhatóság Gyógyszertári asszisztens (54-720-03) Gyógyszertári asszisztens (54-720-03) Burkoló (34-582-13) Kőműves (34-582-14) Családi gazdálkodó (34-814-01) Kistermelői élelmiszerelőállító, falusi vendéglátó (34-541-08) Gyakorló ápoló (54-723-02) Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló (54-723-03) Fodrász (54-815-01) Kozmetikus (54-815-02) Gyakorló mentőápoló (54-723-01) Informatikai rendszerüzemeltető (54-481-06) Irodai titkár (54-346-03) Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző (54-841-11) Vendéglátásszervező (54-811-01)

2016. szeptember 1-jétől hatályba lépő szakképesítések a 25/2016. (II.25.) Korm. rendelet alapján

Azonosítószám

34 582 01

Megnevezés

Ács


Szakképzési évfolyamo k száma

9

3 év

Oktatás munkarendje (nappali rendszerű iskolai oktatás = nr nappali munkarend=nm esti munkarend=em) NR /NM/ EM

NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM

55 723 01 34 543 02 34 582 13 34 811 01 34 814 01 55 723 02

Ápoló Asztalos Burkoló Cukrász Családi gazdálkodó Csecsemő és gyermekápoló

1 11 9 18 20 1

1 év 3 év 3 év 3 év 3 év 1 év

34 541 01 34 341 01 54 541 02 34 582 03 34 623 01 34 542 04 34 582 04 54 815 01 34 621 01 54 481 02 34 521 03 54 723 02 54 723 03 54 723 01 54 720 03 34 521 06 55 541 04 54 481 06 54 346 03 34 582 06 34 622 02 54 761 02 34 541 08 54 815 02 34 582 14

Édesipari termékgyártó Eladó Élelmiszeripari technikus Épület- és szerkezetlakatos Erdészeti szakmunkás Férfiszabó Festő, mázoló, tapétázó Fodrász Gazda Gazdasági informatikus Gépi forgácsoló Gyakorló ápoló Gyakorló csecsemő és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Gyógyszertári asszisztens Hegesztő Hús- és baromfiipari szaktechnikus Informatikai rendszerüzemeltető Irodai titkár Kályhás Kertész Kisgyermek-gondozó, nevelő Kistermelői élelmiszerelőállító, falusi vendéglátó Kozmetikus Köműves Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző (Vállalkozási ügyintéző mellékszakképesítés) Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző (Vámügyintéző és Pénzügyi ügyintéző mellékszakképesítés) Mentőápoló Mezőgazdasági gépész Mezőgazdasági technikus Műszaki informatikus Női szabó Pék Pénzügyi-számviteli ügyintéző Pincér Szakács Számítógép-szerelő, karbantartó Szociális asszisztens Szociális gondozó és ápoló Szociális szakgondozó Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző Vendéglátásszervező Vendéglátó-üzletvezető Villanyszerelő Virágkötő és virágkereskedő Víz-, csatorna- és közmű- rendszerszerelő

21 17 21 5 20 10 9 19 20 7 5 1 1 1 1 5 21 7 16 9 20 2 21 19 9

3 év 3 év 2 év 3 év 3 év 3 év 3 év 2 év 3 év 2 év 3 év 2 év 2 év 2 év 2 év 3 év 1 év 2 év 2 év 3 év 3 év 2 év 3 év 2 év 3 év

17

2 év

NR /NM/ EM

17 1 20 20 7 10 21 15 18 18 7 2 2 2 15 18 18 6 20 5

2 év 0,5 év 3 év 2 év 2 év 3 év 3 év 2 év 3 év 3 év 3 év 2 év 3 év 2 év 2 év 2 év 1 év 3 év 3 év 3 év

NR /NM/ EM

54 841 11 54 841 11 55 723 11 34 521 08 54 621 02 54 481 05 34 542 06 34 541 05 54 344 01 34 811 03 34 811 04 34 523 02 54 762 02 34 762 01 54 762 03 54 344 03 54 811 01 35 811 02 34 522 04 34 215 04 34 582 12

NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM

NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM

Alapfokú- és alsó középfokú részszakképesítés, amely a Köznevelési Hídprogram keretében szerezhető meg

Azonosítószám

31 341 05 21 623 01 31 623 01 21 622 01 21 811 01 21 621 02 21 622 02

Megnevezés

Szakmacsoport

Szakképzési évfolyamok száma/ óraszáma

17 20 20 20 18 20 20

240-480 óra 240-360 óra 320-480 óra 240-360 óra 240-360 óra 240-360 óra 240-360 óra

Élelmiszer-, vegyiáru eladó Erdőművelő Fakitermelő Kerti munkás Konyhai kisegítő Mezőgazdasági munkás Parkgondozó

A képzés munkarendje TK TK TK TK TK TK TK

4600 Kisvárda, Kossuth u. 12. a) általános iskolai nevelés-oktatás - nappali rendszerű iskolai oktatás, esti oktatás munkarendje szerint, b) gimnáziumi nevelés-oktatás- nappali rendszerű iskolai oktatás, nappali oktatás munkarendje, esti oktatás munkarendje, levelező oktatás munkarendje szerint, c) szakgimnáziumi nevelés-oktatás - nappali rendszerű iskolai oktatás, nappali oktatás munkarendje, esti oktatás munkarendje, levelező oktatás munkarendje szerint, d) szakközépiskolai nevelés-oktatás - nappali rendszerű iskolai oktatás, nappali oktatás munkarendje, esti oktatás munkarendje, levelező oktatás munkarendje szerint, e) Köznevelési és Szakképzési Hídprogram keretében folyó nevelés-oktatás, f) felnőttoktatás - nappali rendszerű iskolai oktatás, nappali oktatás munkarendje, esti oktatás munkarendje, levelező oktatás munkarendje szerint, g) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása, h) felnőttképzés i) vizsgáztatás (érettségi vizsga, komplex szakmai vizsga), j) idegen nyelv oktatása 9-14. évfolyamon, k) felnőttképzéshez kapcsolódó egyéb szolgáltatás, l) idegen nyelv oktatása 3-14. évfolyamon, m) napközi otthoni és tanulószobai ellátás 1-13. évfolyamon igény szerint 150/2012. (VII.6) Korm. rendelet alapján kifutó szakképzések, melyek érintettek az OKJ változásban

Azonosítószám

52 815 01 34 582 08 54 345 01 55-720-03 52-720-03 34-811-02 52-723-01 52-723-02 52-815-02 52-723-03 54-481-04 54-346-01 54-346-02 54-811-01

Megnevezés

Gyakorló fodrász Kőműves és hidegburkoló Logisztikai ügyintéző Gyógyszertári asszisztens Gyakorló gyógyszertári asszisztens Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó Gyakorló ápoló Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló Gyakorló kozmetikus Gyakorló mentőápoló Informatikai rendszergazda Irodai asszisztens Ügyviteli titkár Vendéglátásszervező-vendéglős



19 9 17 1 1

2 3 2 0,5 2

20 1 1 19 1 7 16 16 18

3 2 2 2 2 2 2 2 2

Oktatás munkarendje (nappali rendszerű iskolai oktatás = nr nappali munkarend=nm esti munkarend=em)

NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM

A 25/2016. (II. 25.) Korm. rendelettel módosított 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet és a 297/2015. Korm. rendelet 7. melléklete alapján megfeleltethető szakmák:

Az OKJ változásban érintett szakképesítés Gyógyszertári asszisztens (55-720-03) Gyakorló gyógyszertári asszisztens (52-720-03) Kőműves és hidegburkoló (34-582-08) Mezőgazdasági gazdaasszony, falusi vendéglátó (34-811-02) Gyakorló ápoló (52-723-01) Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló (52-723-02) Gyakorló fodrász (52-815-01) Gyakorló kozmetikus (52-815-02) Gyakorló mentőápoló (52-723-03) Informatikai rendszergazda (54-481-04) Irodai asszisztens (54-346-01) Ügyviteli titkár (54-346-02) Logisztikai ügyintéző (54-345-01) Szállítmányozási ügyintéző (54-841-04) Vendéglátásszervező-vendéglős (54-811-01)

Az OKJ változásához igazodó alkalmazhatóság Gyógyszertári asszisztens (54-720-03) Gyógyszertári asszisztens (54-720-03) Burkoló (34-582-13) Kőműves (34-582-14) Családi gazdálkodó (34-814-01) Kistermelői élelmiszerelőállító, falusi vendéglátó (34-541-08) Gyakorló ápoló (54-723-02) Gyakorló csecsemő- és gyermekápoló (54-723-03) Fodrász (54-815-01) Kozmetikus (54-815-02) Gyakorló mentőápoló (54-723-01) Informatikai rendszerüzemeltető (54-481-06) Irodai titkár (54-346-03) Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző (54-841-11) Vendéglátásszervező (54-811-01)

2016. szeptember 1-jétől hatályba lépő szakképesítések a 25/2016. (II.25.) Korm. rendelet alapján Azonosítószám

Megnevezés


Szakkép-zési évfolyamok száma


34 582 01

Ács

9

3 év

55 723 01

Ápoló

1

1 év

NR /NM/ EM

34 543 02

Asztalos

11

3 év

NR /NM/ EM

34 582 13

Burkoló

9

3 év

NR /NM/ EM

34 811 01

Cukrász

18

3 év

NR /NM/ EM

34 814 01

Családi gazdálkodó

20

3 év

NR /NM/ EM

55 723 02

Csecsemő és gyermekápoló

1

1 év

NR /NM/ EM

34 541 01

Édesipari termékgyártó

21

3 év

34 341 01

Eladó

17

3 év

NR /NM/ EM

54 541 02

Élelmiszeripari technikus

21

2 év

NR /NM/ EM

34 582 03

Épület- és szerkezetlakatos

5

3 év

NR /NM/ EM

34 623 01

Erdészeti szakmunkás

20

3 év

NR /NM/ EM

34 542 04

Férfiszabó

10

3 év

NR /NM/ EM

34 582 04

Festő, mázoló, tapétázó

9

3 év

NR /NM/ EM

54 815 01

Fodrász

19

2 év

NR /NM/ EM

34 621 01

Gazda

20

3 év

NR /NM/ EM

54 481 02

Gazdasági informatikus

7

2 év

NR /NM/ EM

34 521 03

Gépi forgácsoló

5

3 év

NR /NM/ EM

54 723 02

Gyakorló ápoló

1

2 év

NR /NM/ EM

54 723 03

Gyakorló csecsemő és gyermekápoló

1

2 év

NR /NM/ EM

54 723 01

Gyakorló mentőápoló

1

2 év

NR /NM/ EM

54 720 03

Gyógyszertári asszisztens

1

2 év

NR /NM/ EM

34 521 06

Hegesztő

5

3 év

NR /NM/ EM

55 541 04

Hús- és baromfiipari szaktechnikus

21

1 év

NR /NM/ EM

54 481 06

Informatikai rendszerüzemeltető

7

2 év

NR /NM/ EM

54 346 03

Irodai titkár

16

2 év

NR /NM/ EM

34 582 06

Kályhás

9

3 év

NR /NM/ EM

NR /NM/ EM

34 622 02

Kertész

20

3 év

NR /NM/ EM

54 761 02 34 541 08

Kisgyermek-gondozó, nevelő Kistermelői élelmiszerelőállító, falusi vendéglátó

2 21

2 év 3 év

NR /NM/ EM

54 815 02

Kozmetikus

19

2 év

34 582 14

9

3 év

17

2 év

54 841 11

Köműves Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző (Vállalkozási ügyintéző mellékszakképesítés) Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző (Vámügyintéző és Pénzügyi ügyintéző mellékszakképesítés)

17

2 év

55 723 11

Mentőápoló

1

0,5 év

NR /NM/ EM

34 521 08

Mezőgazdasági gépész

20

3 év

NR /NM/ EM

54 621 02

Mezőgazdasági technikus

20

2 év

NR /NM/ EM

54 481 05

Műszaki informatikus

7

2 év

NR /NM/ EM

34 542 06

Női szabó

10

3 év

NR /NM/ EM

34 541 05

Pék

21

3 év

NR /NM/ EM

54 344 01

Pénzügyi-számviteli ügyintéző

15

2 év

NR /NM/ EM

34 811 03

Pincér

18

3 év

NR /NM/ EM

34 811 04

Szakács

18

3 év

NR /NM/ EM

34 523 02

Számítógép-szerelő, karbantartó

7

3 év

NR /NM/ EM

54 762 02

Szociális asszisztens

2

2 év

NR /NM/ EM

34 762 01

Szociális gondozó és ápoló

2

3 év

NR /NM/ EM

54 762 03

Szociális szakgondozó

2

2 év

NR /NM/ EM

54 344 03

Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző

15

2 év

NR /NM/ EM

54 811 01

Vendéglátásszervező

18

2 év

NR /NM/ EM

35 811 02

Vendéglátó-üzletvezető

18

1 év

NR /NM/ EM

34 522 04

Villanyszerelő

6

3 év

NR /NM/ EM

34 215 04

Virágkötő és virágkereskedő

20

3 év

NR /NM/ EM

34 582 12

Víz-, csatorna- és közmű- rendszerszerelő

5

3 év

NR /NM/ EM

54 841 11

NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM

NR /NM/ EM

Alapfokú- és alsó középfokú részszakképesítés, amely a Köznevelési Hídprogram keretében szerezhető meg Azonosítószám

31 341 05 21 623 01 31 623 01 21 622 01 21 811 01 21 621 02 21 622 02

Megnevezés Élelmiszer-, vegyiáru eladó Erdőművelő Fakitermelő Kerti munkás Konyhai kisegítő Mezőgazdasági munkás Parkgondozó

Szakmacsoport


17 20 20 20 18 20 20



4600 Kisvárda, Városmajor u. 54. a) gimnáziumi nevelés-oktatás- nappali oktatás munkarendje, esti oktatás munkarendje, levelező oktatás munkarendje szerint, b) szakgimnáziumi nevelés-oktatás - nappali oktatás munkarendje, esti oktatás munkarendje, levelező oktatás munkarendje szerint, c) szakközépiskolai nevelés-oktatás - nappali rendszerű iskolai oktatás, nappali oktatás munkarendje, esti oktatás munkarendje, levelező oktatás munkarendje szerint,

d) felnőttoktatás - nappali rendszerű iskolai oktatás, nappali oktatás munkarendje, esti oktatás munkarendje, levelező oktatás munkarendje szerint, e) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása, f) felnőttképzés g) vizsgáztatás (érettségi vizsga, komplex szakmai vizsga), h) idegen nyelv oktatása 9-14. évfolyamon, i) felnőttképzéshez kapcsolódó egyéb szolgáltatás 2016. szeptember 1-jétől hatályba lépő szakképesítések a 25/2016. (II.25.) Korm. rendelet alapján Azonosítószám 34 543 02 34 811 03 34 811 04

Megnevezés Asztalos Pincér Szakács



11 18 18

3 év 3 év 3 év

Oktatás munkarendje (nappali rendszerű iskolai oktatás = nr nappali munkarend=nm esti munkarend=em) NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM

4641 Mezőladány, Kossuth u. 13. a) gimnáziumi nevelés-oktatás- nappali oktatás munkarendje, esti oktatás munkarendje, b) szakgimnáziumi nevelés-oktatás - nappali oktatás munkarendje, esti oktatás munkarendje, c) szakközépiskolai nevelés-oktatás - nappali rendszerű iskolai oktatás, nappali oktatás munkarendje, esti oktatás munkarendje, d) Köznevelési és Szakképzési Hídprogram keretében folyó nevelés-oktatás, e) felnőttoktatás - nappali rendszerű iskolai oktatás, nappali oktatás munkarendje, esti oktatás munkarendje, levelező oktatás munkarendje szerint, f) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása, g) felnőttképzés h) vizsgáztatás (érettségi vizsga, komplex szakmai vizsga), i) idegen nyelv oktatása 9-14. évfolyamon, j) felnőttképzéshez kapcsolódó egyéb szolgáltatás, 2016. szeptember 1-jétől hatályba lépő szakképesítések a 25/2016. (II.25.) Korm. rendelet alapján Azonosítószám

34 582 01 34 582 13 34 582 03 34 582 04 54 815 01 34 621 01 34 521 03 34 521 06 54 346 03 54 761 02 54 815 02 34 582 14 54 621 02 34 811 03 34 811 04 34 762 01 34 522 04 34 215 04

Megnevezés

Ács Burkoló Épület- és szerkezetlakatos Festő, mázoló, tapétázó Fodrász Gazda Gépi forgácsoló Hegesztő Irodai titkár Kisgyermek-gondozó, nevelő Kozmetikus Kőműves Mezőgazdasági technikus Pincér Szakács Szociális gondozó és ápoló Villanyszerelő Virágkötő és virágkereskedő



9 9 5 9 19 20 5 5 16 2 19 9 20 18 18 2 6 20

3 év 3 év 3 év 3 év 2 év 3 év 3 év 3 év 2 év 2 év 2 év 3 év 2 év 3 év 3 év 3 év 3 év 3 év

Oktatás munkarendje (nappali rendszerű iskolai oktatás= nr nappali munkarend=nm esti munkarend=em) NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM


31 341 05 21 623 01 31 623 01 21 622 01 21 811 01 21 621 02 21 622 02

Megnevezés

Szakmacsoport


17 20 20 20 18 20 20


Élelmiszer-, vegyiáru eladó Erdőművelő Fakitermelő Kerti munkás Konyhai kisegítő Mezőgazdasági munkás Parkgondozó


4511 Nyírbogdány, Fő u. 3. a) szakközépiskolai nevelés-oktatás - nappali rendszerű iskolai oktatás, esti oktatás munkarendje b) felnőttoktatás - nappali rendszerű iskolai oktatás, nappali oktatás munkarendje, esti oktatás munkarendje, levelező oktatás munkarendje szerint, c) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása, d) felnőttképzés e) vizsgáztatás (érettségi vizsga, komplex szakmai vizsga), f) idegen nyelv oktatása 9-14. évfolyamon, g) felnőttképzéshez kapcsolódó egyéb szolgáltatás, 2016. szeptember 1-jétől hatályba lépő szakképesítések a 25/2016. (II.25.) Korm. rendelet alapján

Azonosítószám

34 582 13 34 582 04 34 521 06 34 582 14

Megnevezés

Burkoló Festő, mázoló, tapétázó Hegesztő Kőműves



9 9 5 9

3 év 3 év 3 év 3 év

Oktatás munkarendje (nappali rendszerű iskolai oktatás= nr nappali munkarend=nm esti munkarend=em) NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM

4400 Nyíregyháza, Árok u. 53. a) gimnáziumi nevelés-oktatás- nappali oktatás munkarendje, esti oktatás munkarendje, levelező oktatás munkarendje szerint, b) szakgimnáziumi nevelés-oktatás - nappali oktatás munkarendje, esti oktatás munkarendje, levelező oktatás munkarendje szerint, c) felnőttoktatás - nappali oktatás munkarendje, esti oktatás munkarendje, levelező oktatás munkarendje szerint, d) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása, e) felnőttképzés f) vizsgáztatás (érettségi vizsga, komplex szakmai vizsga), g) idegen nyelv oktatása 9-14. évfolyamon, h) felnőttképzéshez kapcsolódó egyéb szolgáltatás 2016. szeptember 1-jétől hatályba lépő szakképesítések a 25/2016. (II.25.) Korm. rendelet alapján Azonosítószám

54 481 02

Megnevezés

Gazdasági informatikus



7

2 év


54 481 06 54 346 03 54 761 02

54 841 11

54 841 11 54 344 01 54 344 03

Informatikai rendszerüzemeltető Irodai titkár Kisgyermek-gondozó, nevelő Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző (Vállalkozási ügyintéző mellékszakképesítés) Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző (Vámügyintéző és Pénzügyi ügyintéző mellékszakképesítés) Pénzügyi-számviteli ügyintéző Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző

7 16 2

2 év 2 év 2 év

17

2 év

17 15 15

2 év 2 év 2 év

NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM

NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM

4523 Pátroha, Szabadság u. 7. a) szakközépiskolai nevelés-oktatás - nappali rendszerű iskolai oktatás, nappali oktatás munkarendje, esti oktatás munkarendje, levelező oktatás munkarendje szerint, b) felnőttoktatás - nappali rendszerű iskolai oktatás, nappali oktatás munkarendje, esti oktatás munkarendje, levelező oktatás munkarendje szerint, c) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása, d) felnőttképzés e) vizsgáztatás (érettségi vizsga, komplex szakmai vizsga), f) idegen nyelv oktatása 9-14. évfolyamon, g) felnőttképzéshez kapcsolódó egyéb szolgáltatás 2016. szeptember 1-jétől hatályba lépő szakképesítések a 25/2016. (II.25.) Korm. rendelet alapján Azonosítószám

34 582 13 34 582 04 34 521 06 34 582 14

Megnevezés



9 9 5 9

3 év 3 év 3 év 3 év

Burkoló Festő, mázoló, tapétázó Hegesztő Kőműves

Oktatás munkarendje (nappali rendszerű iskolai oktatás= nr nappali munkarend=nm esti munkarend=em) NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM

4642 Tornyospálca, Mándoki u. 4. a) gimnáziumi nevelés-oktatás- esti oktatás munkarendje, b) szakgimnáziumi nevelés-oktatás - esti oktatás munkarendje, c) szakközépiskolai nevelés-oktatás - nappali rendszerű iskolai oktatás, nappali oktatás munkarendje, esti oktatás munkarendje, levelező oktatás munkarendje szerint, d) felnőttoktatás - nappali rendszerű iskolai oktatás, nappali oktatás munkarendje, esti oktatás munkarendje, levelező oktatás munkarendje szerint, e) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása, f) felnőttképzés g) vizsgáztatás (érettségi vizsga, komplex szakmai vizsga), h) idegen nyelv oktatása 9-14. évfolyamon, i) felnőttképzéshez kapcsolódó egyéb szolgáltatás, 2016. szeptember 1-jétől hatályba lépő szakképesítések a 25/2016. (II.25.) Korm. rendelet alapján Azonosítószám

34 814 01 34 541 08

Megnevezés

Családi gazdálkodó Kistermelői élelmiszerelőállító, falusi vendéglátó

4623 Tuzsér, Lónyay u. 1.

20

3 év

Oktatás munkarendje (nappali rendszerű iskolai oktatás= nr nappali munkarend=nm esti munkarend=em) NR /NM/ EM

21

3 év

NR /NM/ EM

Szakképzési Szakmacsoport/ évfolyamok Ágazat száma

a) gimnáziumi nevelés-oktatás, - esti oktatás munkarendje b) szakgimnáziumi nevelés-oktatás - esti oktatás munkarendje c) szakközépiskolai nevelés-oktatás, - nappali rendszerű iskolai oktatás, nappali oktatás munkarendje, esti oktatás munkarendje d) Köznevelési és Szakképzési Hídprogram keretében folyó nevelés-oktatás, e) felnőttoktatás - nappali oktatás munkarendje, esti oktatás munkarendje, levelező oktatás munkarendje szerint, f) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása, g) felnőttképzés h) vizsgáztatás (érettségi vizsga, komplex szakmai vizsga), i) idegen nyelv oktatása 9-14. évfolyamon, j) felnőttképzéshez kapcsolódó egyéb szolgáltatás 2016. szeptember 1-jétől hatályba lépő szakképesítések a 25/2016. (II.25.) Korm. rendelet alapján Azonosítószám

34 582 04 34 521 06 34 811 03 34 811 04 34 582 14

Megnevezés

Festő, mázoló, tapétázó Hegesztő Pincér Szakács Köműves



9 5 18 18 9

3 év 3 év 3 év 3 év 3 év

Oktatás munkarendje (nappali rendszerű iskolai oktatás = nr nappali munkarend=nm esti munkarend=em) NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM


31 341 05 21 623 01 31 623 01 21 622 01 21 811 01 21 621 02 21 622 02


Szakmacsoport


17 20 20 20 18 20 20


A képzés munkarendje

TK TK TK TK TK TK TK

4494 Kékcse, Fő u. 87. a) gimnáziumi nevelés-oktatás, - esti oktatás munkarendje b) szakgimnáziumi nevelés-oktatás - esti oktatás munkarendje c) szakközépiskolai nevelés-oktatás, - nappali rendszerű iskolai oktatás, nappali oktatás munkarendje, esti oktatás munkarendje d) Köznevelési és Szakképzési Hídprogram keretében folyó nevelés-oktatás, e) felnőttoktatás - nappali oktatás munkarendje, esti oktatás munkarendje, levelező oktatás munkarendje szerint, f) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása, g) felnőttképzés h) vizsgáztatás (érettségi vizsga, komplex szakmai vizsga), i) idegen nyelv oktatása 9-14. évfolyamon, j) felnőttképzéshez kapcsolódó egyéb szolgáltatás 2016. szeptember 1-jétől hatályba lépő szakképesítések a 25/2016. (II.25.) Korm. rendelet alapján

Azonosítószám

34 582 01 34 543 02 34 582 13 34 341 01 34 582 03 34 582 04 34 621 01 34 521 03 34 521 06 34 582 14 34 811 03 34 811 04 34 762 01 34 522 04

Megnevezés



9 11 9 17 5 9 20 5 5 9 18 18 2 6

3 év 3 év 3 év 3 év 3 év 3 év 3 év 3 év 3 év 3 év 3 év 3 év 3 év 3 év

Ács Asztalos Burkoló Eladó Épület- és szerkezetlakatos Festő, mázoló, tapétázó Gazda Gépi forgácsoló Hegesztő Köműves Pincér Szakács Szociális gondozó és ápoló Villanyszerelő

Oktatás munkarendje (nappali rendszerű iskolai oktatás = nr nappali munkarend=nm esti munkarend=em) NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM


31 341 05 21 623 01 31 623 01 21 622 01 21 811 01 21 621 02 21 622 02


Szakmacsoport


A képzés munkarendje

17 20 20 20 18 20 20


TK TK TK TK TK TK TK

4800 Vásárosnamény, Tamási Áron út 3. a) gimnáziumi nevelés-oktatás - nappali rendszerű iskolai oktatás, nappali oktatás munkarendje, esti oktatás munkarendje, levelező oktatás munkarendje szerint, b) szakgimnáziumi nevelés-oktatás - nappali rendszerű iskolai oktatás, nappali oktatás munkarendje, esti oktatás munkarendje, levelező oktatás munkarendje szerint, c) szakközépiskolai nevelés-oktatás - nappali rendszerű iskolai oktatás, nappali oktatás munkarendje, esti oktatás munkarendje, levelező oktatás munkarendje szerint, d) felnőttoktatás nappali rendszerű iskolai oktatás, nappali oktatás munkarendje, esti oktatás munkarendje, levelező oktatás munkarendje szerint, e) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése és iskolai nevelése-oktatása, f) felnőttképzés, g) vizsgáztatás (érettségi vizsga, komplex szakmai vizsga), h) idegen nyelv oktatása 9-14. évfolyamon, i) felnőttképzéshez kapcsolódó egyéb szolgáltatás 2016. szeptember 1-jétől hatályba lépő szakképesítések a 25/2016. (II.25.) Korm. rendelet alapján

Azonosítószám

55 723 01

Megnevezés

Ápoló



1

1 év


34 811 01 55 723 02 34 341 01 54 815 01 54 723 02 54 723 03 54 723 01 54 720 03 54 481 06 54 346 03 54 761 02 54 815 02 34 582 14

54 841 11

54 841 11 55 723 11 54 344 01 54 344 03 54 811 01 35 811 02

Cukrász Csecsemő és gyermekápoló Eladó Fodrász Gyakorló ápoló Gyakorló csecsemő és gyermekápoló Gyakorló mentőápoló Gyógyszertári asszisztens Informatikai rendszerüzemeltető Irodai titkár Kisgyermek-gondozó, nevelő Kozmetikus Köműves Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző (Vállalkozási ügyintéző mellékszakképesítés) Logisztikai és szállítmányozási ügyintéző (Vámügyintéző és Pénzügyi ügyintéző mellékszakképesítés) Mentőápoló Pénzügyi-számviteli ügyintéző Vám-, jövedéki- és termékdíj ügyintéző Vendéglátásszervező Vendéglátó-üzletvezető

18 1 17 19 1 1 1 1 7 16 2 19 9

3 év 1 év 3 év 2 év 2 év 2 év 2 év 2 év 2 év 2 év 2 év 2 év 3 év

17

2 év

17 1 15 15 18 18

2 év 0,5 év 2 év 2 év 2 év 1 év

NR /NM/ EM

NR /NM/ EM

15. AZ INTÉZMÉNY TELEPHELYEI: Telephelyeken: 4600 Kisvárda, Somogyi R. u. 1. 4641 Mezőladány, Kossuth u. 13. 4523 Pátroha, Szabadság u. 7. 4623 Tuzsér, Lónyay u. 1. 4511 Nyírbogdány, Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Fő u. 3. 4400 Nyíregyháza, Árok u. 53. 4642 Tornyospálca, Mándoki u. 4. 4600 Kisvárda, Városmajor u. 54. 170 fő 4494 Kékcse, Fő u. 87. 150 fő 4800 Vásárosnamény, Tamási Áron út 3. Összes telephelyen:

NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM

NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM NR /NM/ EM

735 fő 225 fő 70 fő 270 fő 70 fő 280 fő 210 fő 210 fő

2390 fő

16. A FELADATELLÁTÁST SZOLGÁLÓ VAGYON: A fenntartó az oktató – nevelő – képző és egyéb, az oktató – nevelő – képző munkával összefüggő tevékenységhez szükséges, a vonatkozó jogszabályokban előírt tárgyi, vagyoni feltételeket kétféle módon biztosítja: Az épületeket, helyiségeket, intézmény ruhatárának, könyvtárának, szociális helységeinek, közlekedőinek, aulájának, udvarának és a további különnemű szociális helyiségek használatát, a bútorzatot, berendezéseket, a tantermek felszereléseit, egészségügyi és munkavédelmi eszközeit bérleti szerződések formájában. Saját tulajdonú forrásból biztosítja a többi, jogszabályban előírt, és a teljes körű működéshez szükséges feltételeket. Az alapismereti, elméleti oktatás tárgyi és személyi feltételei a mindenkori feladatellátáshoz minden tagintézményben, időben rendelkezésre állnak. Működésének pénzügyi forrásait a közoktatási tevékenység állami költségvetési támogatásából, az iskolahasználók által befizetett támogatásokból, az alapító induló tőkéjéből, az iskolarendszeren kívüli oktatás bevételeiből és szponzori támogatásból fedezi. A közoktatási intézmény fenntartási és működési költségeit az évente összeállított, fenntartó által megállapított költségvetésben kell előirányozni.

17. A VAGYON FELETTI RENDELKEZÉS JOGA: A NYÍRSÉG-HÍD Oktatási Centrum Közhasznú Nonprofit KFT. által az intézmény rendelkezésére bocsátott vagyontárgyakkal az intézmény az oktatási, nevelési célok megvalósítása érdekében önállóan rendelkezik. Vagyontárgyai bérbeadása, valamint új bérlemények létrehozása esetében a fenntartó előzetes jóváhagyása szükséges. Az intézmény vagyona feletti rendelkezési jogot a fenntartó gyakorolja. Az intézmény részére a feladat ellátáshoz szükséges pénzeszközről normatíva formájában a fenntartó, egyéb bevételek útján pedig az intézmény és a fenntartó gondoskodik. A fenntartó megállapítja az intézmény fenntartási és működési költségeit, és elkészíti az intézmény éves költségvetését. A bankszámla-nyitás, valamint a bankszámla feletti rendelkezési jogot a fenntartó a NYÍRSÉG-HÍD Oktatási Centrum Közhasznú Nonprofit KFT. alapító tagja gyakorolja. A bankszámla-nyitás, valamint a bankszámla feletti rendelkezési jogot Angyal-Babják Éva (szül.: Kisvárda, 1971.05.25., an.: Király Irén Julianna) 4641 Mezőladány, Jókai u. 30. szám alatti lakos, a fenntartó a NYÍRSÉG-HÍD Oktatási Centrum Közhasznú Nonprofit KFT. alapító tagja gyakorolja. 18. AZ INTÉZMÉNYBE FELVEHETŐ MAXIMÁLIS TANULÓI LÉTSZÁM A SZÉKHELYEN ÉS A TELEPHELYEKEN: Székhelyen: 4600 Kisvárda, Kossuth u. 12. Telephelyeken: 4600 Kisvárda, Somogyi R. u. 1. 4523 Pátroha, Szabadság u. 7. 4641 Mezőladány, Kossuth u. 13. 4623 Tuzsér, Lónyay u. 1. 4511 Nyírbogdány, Kazinczy Ferenc Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Iskola, Fő u. 3. 4400 Nyíregyháza, Árok u. 53. 4642 Tornyospálca, Mándoki u. 4. 4600 Kisvárda, Városmajor u. 54. 4494 Kékcse, Fő u. 87. 4800 Vásárosnamény, Tamási Áron út 3. A maximális tanulói létszám a székhelyen és a telephelyeken: Összes telephelyen: Összes: (székhely és telephely):

840 fő 735 fő 70 fő 225 fő 270 fő 70 fő 280 fő 210 fő 170 fő 150 fő 210 fő 3230 fő 2390 fő 3230 fő

19. AZ INTÉZMÉNY OKTATÁSI MUNKARENDJE: nappali, esti és levelező Az intézmény tagozata: felnőttoktatási tagozat 20. A TANULÓI LÉTSZÁM MEGOSZLÁSA AZ OKTATÁS MUNKARENDJE SZERINT: nappali:…… 2020… fő (nappali rendszerű iskolai oktatás 1520 fő, nappali oktatás munkarendje 500 fő) esti: …….......1060.…...fő levelező:……150 ……fő A nappali rendszerű oktatásban résztvevő bejáró tanulók ellátása után felvehető normatív támogatás igénylése a törvényben meghatározottak alapján – minden tanévben az október 1-jei állapotnak megfelelően. 21. A GAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS JOGOSÍTVÁNYOK: Gazdálkodással kapcsolatos jogosítványokat a Közhasznú Nonprofit KFT. ügyvezetője gyakorolja, aki jogosult - a Szervezeti és Működési Szabályzat rendelkezéseinek keretei között - jogosítványait átruházni az intézményegységek igazgatóira.

Az intézményegységek éves költségvetésében megállapított keretösszegeken túl az intézményigazgató kötelezettséget nem vállalhat.

Az intézmény gazdálkodása nonprofit jellegű, működése egyrészt az állami normatíván, másrészt egyéb bevételeken (tanfolyamok, rendezvények, pályázatok, támogatások, stb.) alapszik. Fenntartás, irányítás, ellenőrzés: Az iskola fenntartói irányítását és felügyeletét a NKT. 83. §-a szerint a NYÍRSÉG-HÍD Oktatási Centrum Közhasznú Nonprofit KFT. látja el. Az intézmény fenntartói tevékenységének törvényességi ellenőrzését a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei telephelyek esetében Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kormányhivatal látja el (NKT. 23.§ 11. bekezdése) Az iskola igazgatóját a NKT. előírásai szerint a fenntartó bízza meg. Jogosult az intézmény képviseletére és gyakorolja a munkáltatói jogkört. Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát az iskola igazgatója készíti el, a nevelőtestület fogadja el és az alapító hagyja jóvá.

2. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA Küldetésnyilatkozat: „A deákok közül senki nem felel meg becsülettel nevemnek, csak az, aki a tanulópálya során buzgónak és szorgalmasnak bizonyul, és aki a komoly, szép feladatnak illő munkát szentel.” /Apáczai Csere János/ Jövőkép: Olyan egyéni önálló arculatú iskola megteremtése a cél, amely egyaránt közvetíti a klasszikus humanista és a modernizációs értékeket. Kifejleszti azokat a kompetenciákat a tanulókban, amelyekkel felruházva konstruktív életvezetésre alkalmassá válnak, s a szakterületük elismert szakemberei lehetnek. A bennünket körülvevő környezet, annak alakítása, szépítése, technikai fejlesztése az intézmény pedagógiai igényességének lenyomata. Hosszú távra tervezünk, tudatosan lépünk tovább mind a környezet jobbításában, mind a minőségi oktatás technikai feltételeinek megteremtésében. Az iskola rangját, hitelét, színvonalát a pedagógusai adják meg. A gyermekszerető, igényes nevelők jelentik a szülők számára azt a vonzerőt, amely meghatározza iskolaválasztásukat. Intézményünk keresettsége bizonyítja, hogy pedagógusaink színvonalas oktató-nevelő munkát végeznek. Az iskola élén az igazgató áll, a tagintézményeket a tagintézmény-vezető irányítja. A nevelőtestület az iskola pedagógusainak közössége, munkáját a köznevelésről szóló törvény szabályozza. Az oktatás szervezeti és tartalmi kereteit ez a Pedagógiai Program és Helyi Tanterv szabályozza. Az iskola a Szervezet i és Működési Szabályzatban rögzített módon működik. A tanítási év munkarendjét tanév rendjéről szóló miniszteri rendelet állapítja meg. Az intézmény vezetője a törvényi előírások figyelembe vételével - kialakítja az intézmény éves munkatervét, amit a nevelőtestület fogad el. A nevelés és oktatás az intézmény székhelyén és telephelyein zajlik. Esélyteremtés Minden gyereknek joga van a minőségi oktatáshoz, amely egyéni adottságait figyelembe véve fejleszti képességeit, melyek szükségesek jövőbeni boldogulásához. Differenciált tanulásszervezéssel,

korrepetálásokkal, fejlesztő foglalkozásokkal, szakkörök és egyéni foglalkozások segítségével szeretnénk sikerélményhez juttatni tanítványainkat. Az SNI-tanulókat utazó gyógypedagógus látja el, míg a BMTN és a hátrányos helyzetűeknél az észlelési, motoros és kognitív képességek fejlesztése történik. A gyerekekben megbújó tehetség igen sokféle lehet. Az iskolának az a feladata, hogy felismerje a tehetséget, teret adjon kibontakozásához. A szakkörök, művészeti körök, a sportkör nemcsak a tehetséggondozás, hanem egyben a személyiségfejlesztés és a közösségi nevelés színtere is. Művészeti nevelés Kiemelt szerepe van az érzelmi nevelésben, a világ megismerésében, a személyiség fejlesztésében, a környezet alakításában. Kis képzőművészeink sikerrel szerepelnek pályázatokon, rajzversenyeken. Fontos szerepük van az iskola belső tereinek szépítésében, az ünnepi dekorációk kialakításában. Tanítványaink rendszeresen járnak színházba, moziba, filharmóniai előadásra, melyek megalapozzák a művészeti élmények megszerzésének igényét. Sport Az egészség megőrzése érdekében fontos a mozgás, a sport megkedveltetése a fiatalokkal. Környezet-és természetvédelem A felnövekvő generációk életét alapvetően meghatározza, milyen ökológiai kultúrával rendelkeznek, milyen mértékben válnak környezetük és a természet elkötelezett hívévé. A környezeti nevelés fontos része az iskolában működő szelektív hulladékgyűjtés is. Közösségi élet Az igényes oktató-nevelő munka mellett iskolánkban kiemelt fontosságú a közösségi nevelés. Az osztály, évfolyam és iskolaszintű programok sorozata összefüggő láncolatot alkot. A felkészülés, a programokon való részvétel nemcsak közös élményt és az együttlét örömét adja meg, megmozgatja a tanulók képzeletét, egyben a tehetségek kibontakoztatásának is fontos eleme. Az éves közösségi projektet–az alapítvány és az iskola közös szervezésében –a Családi nap zárja. A nagyszabású rendezvény a család minden tagjának nyújt szórakozást. Iskola működése: Az intézmény képviseletét más szervek előtt a fenntartó Nonprofit KFT. által kinevezett intézményvezető gyakorolja, aki ezen jogosítványait esetenként helyettesére, illetve tagintézmény - vezető munkatársaira átruházhatja. Az intézményvezető részben önálló gazdálkodási jogkörének gyakorlásához – az intézmény gazdálkodását illetően - egyeztet a fenntartó illetékes képviselőjével, kötelezettséget csak ellenjegyzéssel vállalhat. Az intézményt határozatlan időre hozza létre az alapító, melynek működéséhez az éves költségvetésében a költségvetésről szóló törvény és az egyéb jogszabályokban meghatározott normatív és egyéb támogatást biztosítja. Az intézmény vezetője köteles a Szervezeti és Működési Szabályzatot elkészíteni az alapító okirat jóváhagyásától/módosításától számítót 30 napon belül, melyet köteles az alapító önkormányzat részére jóváhagyás céljából beterjeszteni. Beszámolási kötelezettség: Az intézmény vezetője évente köteles beszámolni a fenntartó Nonprofit KFT -nak a tevékenységről, melyet az iskolai tanév megkezdése előtt az éves munkatervvel egyidejűleg köteles beterjeszteni az irányító testület elé. Az intézmény vezetője köteles együttműködni mindazon szervekkel és személyekkel, akik a tevékenységi kör ellátásában érdekeltek és szakmai segítséget nyújtanak. Az alapító okirat csak a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) jóváhagyásával lép hatályba.

Az alapító okiratban nem szabályozott kérdésekben az intézményalapításra vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályi előírásokat kell figyelembe venni. A telephelyek általános iskoláiban, az egyes települések rendezvényein, műsorain tanulóink rendszeresen részt vesznek, bemutatkoznak.

NEVELÉSI PROGRAM I. PEDAGÓGIAI ALAPELVEINK, CÉLJAINK: 1. A tanulók személyiségi jogainak tiszteletben tartása. 2. Kellemes munkahelyi légkör megteremtése. Ennek formái:  Egyéni képességek figyelembe vétele.  Tevékeny bekapcsolódás saját életünk szervezésébe.  A pedagógus jóindulatú támogatására támaszkodó tanulmányi és egyéb tevékenység.  A gyerekek és a szülők is ismerjék a tantestület által velük szemben támasztott követelményeket.  Munkánk során jó együttműködési kapcsolatot alakítunk ki tanuló-tanuló, tanuló-nevelő, nevelőszülő, nevelő-nevelő között. 3. Az oktatás legfontosabb feladata: A tanulók korszerű ismereteinek, képességeinek, készségeinek megalapozása, bővítése, a gyermeki személyiség széleskörű, sokoldalú fejlesztése. Ennek formái:  Korszerű, a mindennapi életben hasznosítható, továbbépíthető alapműveltséget adni.  Megalapozni a tanulók műveltségét, világszemléletét, eligazodásukat környezetükben.  Az önálló ismeretszerzés és tanulás módszereinek elsajátítása.  Törekvés a humánumra, az egyén és a közösségek iránti tiszteletre.  A helyes kommunikációs és magatartási-viselkedési normák-formák kialakítása.  Nemzeti kultúránk, múltunk, kimagasló személyiségeink, hagyományaink megbecsülése, a hazaszeretetre nevelés.  Annak elérése, hogy tanulóink körében a szorgalomnak, a tudásnak és a munkának megfelelő elismertsége, becsülete legyen. Az a célunk, hogy iskolánkban a kiváló, igényes, színvonalas szakmai munka úgy valósuljon meg, hogy felelősségteljes tevékenységünket nyugodt, zavartalan légkörben, együttműködő, támogató környezetben valósíthassuk meg.

Az a célunk, hogy a pedagógus szakmailag jól felkészült, magasan képzett, sokoldalú legyen. Munkáját színvonalasan, lelkiismeretesen, örömmel, szeretetteljesen végezze, akarjon és tudjon a gyermekekkel személyiségük tiszteletben tartásával humánusan, személyre szabottan foglalkozni. Az a célunk, hogy iskolánk értékrendje egységes minőségi követelményrendszeren, az emberi, a szellemi és tárgyi értékek következetes megőrzésén alapuljon. 4. Az iskolának fontos és kiemelt szerepe van a lakókörnyezet életében. Ennek módjai:  Rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel, tájékoztatás, szervezés, lebonyolítás, támogatás, segítségnyújtás, rendezvényeken való aktív részvétel, az épület állagának megóvásában, szépítésében, környezetének rendezése  Iskolai programjaink nyitottak a szülők, hozzátartozók, érdeklődők számára.  Aktív kapcsolattartás a város több oktatási, kőművelődési-, szabadidős-, sport-és művelődési intézményeivel.  Képviseltetjük magunkat a tanulók számára szervezett városi-, megyei-és országos versenyeken, rendezvényeken, sőt mi magunk is szervezünk és bonyolítunk ilyet.

II. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ – OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ELJÁRÁSAI ÉS ESZKÖZEI A különböző ismeretek elsajátítása során törekszünk a tanulók értelmi, érzelmi, akarati tulajdonságainak megalapozására, az önálló ismeretszerzési, kommunikációs, egészséges és kulturált életmód iránti cselekvési motívumainak, képességeinek a kialakítására, fejlesztésére. Képzésünk tartalma az emberre, társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó kultúra alapvető eredményeit foglalja magában, a tanulók életkori fejlettségi szintjéhez méretezett kiválasztással, elrendezéssel. A tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása megalapozza a tanulók: műveltségét, világszemléletük, világképük formálódását, társas kapcsolatát, eligazodásukat saját testükön, lelki világukban, tájékozódásukat szűkebb és tágabb környezetükben. Egész tevékenységünk arra irányul, hogy segítsük tanítványainkban kifejleszteni a következő kompetenciákat: szövegértés – szövegalkotás, matematikai logikai kompetencia, idegen nyelvi kompetencia szociális, életviteli és környezeti kompetenciák életpálya-építési kompetencia információs és kommunikációs technológiák (IKT) Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai alapelvei: 1. Pedagógiai alapelvünk, hogy:  iskolánk nevelő – oktató munkáját a demokrácia értékei, a nemzeti értékek, az európai humanista értékrend hatja át;  kiemelt figyelmet fordítunk az emberiség előtt álló közös problémákra és a különböző kultúrák iránti nyitottságra;  pedagógiánk elfogadott alapelve: a komplexitás elve, azaz annak állandó figyelembevétele, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolnunk;  a nevelés két alapvető tényezője: a pedagógus és a növendék egyenrangú félként vesz részt a folyamatban, közöttük aktív kölcsönhatás van;

                

a nevelő vezető, irányító, kezdeményező szerepe érvényesül a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében; a közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához; az iskola valamennyi dolgozója és tanulója kölcsönösen tiszteletben tartja egymás emberi méltóságát; minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át; iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása; alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében; emberléptékű követelménytámasztás mellett minden tanulónak biztosítjuk az egyéni adottságai, képessége és tehetsége szerint az önmegvalósítás lehetőségét; megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez; hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok csökkentéséhez/leküzdéséhez; iskolánk segíti a világban való eligazodást az idegen nyelvek oktatásával; az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal; az egyéni adottságokat figyelembe véve kialakítjuk tanítványainkban a teljesítményorientált beállítódást, a tanulási stratégiák és technikák elsajátításával az önálló tanulás képességét; a nevelési - oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű” követelményeket támasztunk; megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét; a kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világunkban való eligazodás képességét; a szociális kompetenciák fejlesztésével a társas hatékonyságot alapozzuk meg, reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását; alapvető értéknek tekintjük a szűkebb és tágabb hazához való kötődés érzését, környezetünk megismerésének és megóvásának igényét;

Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai céljai: Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi – erkölcsi értékeknek / kompetenciáknak a kialakítása tanítványainkban, amelyek birtokában úgy tudják egyéni boldogságukat, boldogulásukat megteremteni, hogy az egyben a szűkebb és tágabb közösségük javát is szolgálja. (Az általános – egész iskolára érvényes- célok mellett „a célok az alapfokú nevelés – oktatás első szakaszára: (14. évfolyam) és célok az alapfokú nevelés – oktatás második szakaszára (5 – 8. évfolyam), valamint a középfokú képzési évfolyamokra.) Az érvényes Nemzeti Köznevelésről szóló törvény szerint a sajátos nevelési igényű (SNI) és a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók, iskolai oktatása [NKT. 2011. évi CXC. törvény] Nkt. 4.§ r) a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelése-oktatása. Nkt. 12. kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: c) különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: aa) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac) kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, d) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló

Nkt. 4. § 2. pont: beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló (BTMN) 47. § (8.) /Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati

problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek/

továbbá

Nkt. 4. § 23. pont: sajátos nevelési igényű (SNI) 47. § (7.) gyermekek, tanulók, iskolai nevelése, oktatása /Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd/

2. Ennek érdekében célunk: Célok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára (1 – 4. évfolyam):  az iskolába lépő kisgyermekben óvja és fejlessze a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot;  vezesse át a gyermeket az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;  tegye fogékonnyá a tanulót saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a társadalom értékei iránt;  az iskola adjon teret a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának;  az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését;  az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen; Célok az alapfokú nevelés-oktatás második és a középfokú képzési szakaszára (5 – 12. évfolyam):  folytassa az első szakasz nevelő-oktató munkáját, a képességek, készségek fejlesztését;  a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában vegye figyelembe, hogy ez az egységes rendszert képező szakasz két, pedagógiailag elkülöníthető periódusra tagolódik;  vegye figyelembe, hogy a 10 -12 éves tanulók gondolkodása erősen kötődik az érzékelés útján szerzett tapasztalatokhoz;  vegye figyelembe, hogy 13 – 14 éves kortól (serdülőkor kezdete) a tanulók ismeretszerzési folyamatában előtérbe kerül az elvont fogalmi és az elemző gondolkodás;  a különböző érdeklődésű, eltérő értelmi, érzelmi, testi fejlettségű, képességű, motivációjú, szocializáltságú, kultúrájú gyerekeket - érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a továbbtanulásra;  a tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítse fel a társadalomba való majdani beilleszkedésre;  alapozza meg a felkészülést a jogok és kötelességek törvényes gyakorlására;  magas színvonalú és sokrétű ismeretátadással fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó képességét, készségét és a kreativitását;  a tanítási – tanulási folyamat strukturált tudást közvetítsen: az ismeretek megszerzésének, a megértés, az alkalmazás és magasabb műveleti szintű alkalmazás képességének kialakításával;  tudatosítsa a gyermekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető erkölcsi értékeket, erősítse meg a humánus magatartásmintákat, pozitív szokásokat, és a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség kiteljesedését;  segítse diákjait abban a folyamatban, amelyben művelt emberré, szabad és gazdag személyiséggé, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberekké válhassanak;  a személyiségfejlesztés céljait szolgálja a tevékenységre nevelés (tanulás, munka, közéleti- és szabadidős tevékenyegek), a képességek fejlesztése (értelmi, érzelmi, akarati és testi, a nyelvikommunikációs, a matematikai, a természettudományos; a történeti, társadalmi, politikai, az esztétikai, a szomatikus és a technikai nevelés területei) és a szükségletek alakítása képezze;  fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek;  a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját;  a nevelési folyamat gyakorlati módon igazolja a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség értékét;

     

jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság; a pedagógiai munka középpontjában tehát a személyre szóló fejlesztés álljon; a tárgyi tudás mellé a gyermekek szerezzék meg mindazokat az együttműködési, kommunikációs képességeket is, amelyek segítségével tudását önmaga és a mások számára hasznosítani tudja; a gyermekekben alakuljon ki a reális önértékelés képessége, a teljesítmény- és sikerorientált beállítódás, az egészséges önbizalom és a kockázatvállalás bátorsága; a „tanulás tanulása” és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítása minden gyermek számára elérhetővé váljon? az informatika alkalmazása és az idegen nyelvek tanulása iránti igény fejlesztése is járuljon hozzá az alapműveltség kialakításához.

3. Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai feladatai Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszára (1 – 4. évfolyam):  a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon;  a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített, és ezáltal motivált munkában fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását;  adjon mintákat az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz;  alapozza meg a tanulási szokásokat;  támogassa az egyéni képességek kibontakozását;  működjön közre a tanulási nehézségekkel való megküzdés folyamatában;  törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális- kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak;  tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket;  erősítse meg a humánus magatartásmintákat, szokásokat;  a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését. Feladatok az alapfokú nevelés-oktatás második és a középfokú képzési szakaszára (5 – 12.):  fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolatokhoz szükségesek;  a tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját;  olyan helyzeteket teremteni, amelyekben a tanuló gyakorlati módon igazolhatja megbízhatóságának, becsületességének, szavahihetőségének értékét;  tudatosítani a tanulókban a közösség demokratikus működésének értékét és néhány általánosan jellemző szabályát;  tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban;  a demokratikus normarendszer kiterjesztése a természeti és az épített környezet iránti felelősségre, a mindennapi magatartásra  a nemzeti, a nemzetiségi azonosságtudatot, képviselje az egymás mellett élő különböző kultúrák iránti igényt;  erősítse a Európához való tartozás tudatát, és egyetemes értelemben is késztessen más népek hagyományainak, kultúrájának, szokásainak, életmódjának megismerésére, megbecsülésére;  fordítson figyelmet az emberiség közös problémáinak bemutatására;  tegye fogékonnyá a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt;  a test és a lélek harmonikus fejlesztése;  a szocializáció folyamatainak elősegítése;  az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerének megteremtése;

 

a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása; a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről.

Az érvényes Nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint a sajátos nevelési igényű (SNI) és a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók, iskolai oktatása.

4. Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eljárásai  fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;  az ismeretek elsajátításának folyamatában az induktív és deduktív út konstruktív alkalmazásával törekszünk a konvergens és divergens gondolkodás képességének fejlesztésére;  a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával;  az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan modul gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni;  az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;  az önismeret alakításával, az önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása;  a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;  a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;  a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával;  a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;  az SNI – s tanulók fejlesztésére szolgáló pedagógiai eljárások és módszerek alkalmazásával,  az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése, a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés;  fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;  növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.) az iskola épít a tanulók kíváncsiságára és a rendszerezett ismeretek iránti igényükre;  heurisztikus tanulási helyzeteket és rendszerező ismeretszerzési élményeket egyaránt kínálunk tanulóinknak, az így szervezett tanulási folyamat juttatja közel őket a megismerés, a tudás öröméhez, erősíti meg önbizalmukat és növeli teljesítményük értékét;  a kooperatív tanulási technikák alkalmazásával fejlesztjük az önálló tanulási módszereket,  az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összhangjának felismertetésével; az állampolgári ismeretek gyakorlati értelmezésével, a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus tudás nyújtásával a szocializációs folyamatokat segíti elő;  a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák, döntésképességüket szervezett gyakorlatokban és spontán élethelyzetekben is érvényesítik;



az iskolában folyó nevelő – oktató munka mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerében meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket.

5. Az iskolánkban folyó nevelő - oktató munka pedagógiai eszközei:  minden gyermek számára biztosítsunk képességeinek, érdeklődésének illetve távolabbi céljainak megfelelő programokat, tevékenységi formákat;  a tanulási stratégiák megválasztásában és a taneszközök használatában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembe vétele;  személyes példamutatással neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása;  a differenciálódó tantárgyi rendszerben a mentális képességek céltudatos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával, gyakoroltatásával;  az iskolai tanulás folyamatában a gyakorlatközpontúság, az életvitelhez szükséges, alkalmazható tudás gyarapítása, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztése érvényesül;  a diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez megyei illetve országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk;  nevelési célzatú (nyílt és zárt) csoportfoglalkozás a nevelési problémák megbeszélésére, kezelésére; A nevelési - oktatási eljárások pedagógiai eszközei:  A: a meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: az oktatás valamennyi módszere, meggyőzés, minta, példa, példakép, példakövetés, eszménykép, bírálat, önbírálat, beszélgetés, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló;  B: a tevékenység megszervezésének módszerei: követelés, megbízás, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás;  C: a magatartásra ható módszerek:  ösztönző módszerek (ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret (pl: szóbeli dicséret nyilvános formái: - osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, iskolai összejöveteleken (tanévzáró ünnepély, ballagás…); írásbeli dicséret formái: - osztályfőnöki dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), igazgatói dicséret (ellenőrzőbe, osztálynaplóba), oklevél, kitüntetés, alapítványi fenntartói, országos szintű elismerések; - osztályozás; - jutalmazás). (A jutalmazás és büntetés elveit és iskolai gyakorlatát önálló fejezetben rögzítjük.) Mit jutalmazunk? – A hosszabb ideig tanúsított jó (példamutató) magatartást, szorgalmas, folyamatos, odaadó, közösségi munkát, rendkívüli teljesítményeket (megyei, országos helyezések)  A jutalmazás formái lehetnek: szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalom (könyv, különféle tárgyi jutalmak: labdák, sportfelszerelések, számítástechnikai eszközök, kirándulás, táborozás, tanulmányút, ösztöndíj, tandíjmentesség…)  kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés  párhuzamos osztályba való áthelyezés, áthelyezés másik iskolába (kivételes esetben!), tanuló kizárása az iskolából (csak tankötelezettség korhatárán túl!)  gátlást kiváltó módszerek (ezek a módszerek a nevelés sikerét veszélyeztető körülmények kizárását célozzák, a negatív viselkedés kialakulását próbálják megakadályozni): felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom, átterelés, elmarasztalás;  a nevelési eszközt a köznyelv gyakran azonosítja a módszer fogalmával, az eszköz gyakran használatos leszűkített értelmezésben (tárgy, technikai eszköz) valamint a gyermekek fő tevékenységformáit jelenti (játék, tanulás, sport, verseny, munka, szabadidő…).  a nevelési módszerek különböző formái, eszközei a következők lehetnek: - nyelvi (verbális) eszközök (az információközlés azon módja, amikor közleményeinket a nyelv segítségével továbbítjuk): beszéd, beszélgetés (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz; tartalmát tekintve lehet: szabad beszélgetés vagy irányított beszélgetés, szervezettség alapján lehet: spontán vagy tervezett, formája alapján: egyéni vagy csoportos), interjú; - nem nyelvi (non verbális) eszközök (az információközlés azon módja, amikor közleményeinket nyelven kívüli eszközökkel fejezzük ki; a nem nyelvi eszközök kísérhetik (beszélgetést kísérő gesztikulálás), nyomatékosíthatják (dicsérő szavakat kísérő mosoly) vagy helyettesíthetik (fenyegető

-

-

-

mutatóujj korhalást) közleményeiket: arckifejezés (mimika), szemmozgás, tekintet, testközelség, térközszabályozás, testhelyzet, testtartás, mozdulatok (gesztusok), kulturális jelzések, szociális technikák (ezeket a technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el, kezdetben a családban (gyermekkori beidegződés) majd az iskolai közösségben), ezért nagyon fontos, hogy a diákok milyen mintát kapnak otthon és az iskolában, technikák az ön- és emberismeret fejlesztéséhez (ezek olyan eszközök, technikák, amelyeknek lényeges eleme, hogy a világra vonatkozó ismeretek mellett, azokkal szinkronban fejlesszük a tanulók belső, pszichés világát, társas kapcsolatait, egyedi tulajdonságait, készségeit: fejlesztő interjú, fejlesztő beszélgetés, szociális készségfejlesztő technikák (a tanulók problémamegoldó és konfliktuskezelő készségeinek fejlesztése, illetve a meglévők erősítése): minta- és modellnyújtás, megerősítés (buzdítás, dicséret, jutalmazás), szerepjáték, dramatizáló tevékenység

Az alapelvek, célok, feladatok, eljárások és eszközök rendszere CÉLOK

FELADATOK

Tézisek, tényszerű megállapítások kijelentő mondatokban fogalmazva.

Mozgósító erejű, célok – felszólító mondatokban fogalmazva.

Konkrét feladatok, tennivalók, amelyek elvégzésével valóra válnak a célok. Mit kell tennünk?

Azon folyamatok, Alkalmazott eljárások, melyektől módszerek, sikert várunk. eszközök. Felsorolás.

Iskolánk nevelő – oktató munkájában a demokratizmus, a humanizmus, az egyén tisztelete, a lelkiismereti szabadság, a személyiség fejlődése, az alapvető közösségek (család, nemzet, az európai nemzetek közössége, az emberiség) együttműködésének kibontakoztatása, a népek, nemzetek, nemzetiségi, etnikai csoportok és a nemek egyenlősége, a szolidaritás és a tolerancia értékei hatják át a tanítási-tanulási folyamatokat.

Alakítsuk ki az alapvető kulcskompetenciákat a tanulókban: - anyanyelvi, - idegen nyelvi, - matematikai, - természettudományos, - digitális, - a hatékony önálló tanulás, - szociális és állampolgári - kezdeményezőképesség és vállalkozói komp., - esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Minden kompetencia-terület tartalmazza a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök tárházát a NAT szerint

Fejlesszük az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges motívumokat (önfejlesztő elképzelések) és tanulási képességeket (stratégiákat és módszereket)!

A modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra általánossá tétele.

Az egyes kompetenciaterületekre készített programcsomagok (tanulói, tanári segédletek, demonstrációs eszközök, stb.) Elérhető: www.sulinovadatbazis.hu

A tanulás tervezésében, szervezésében és irányításában a tevékenység-központú tanítási gyakorlatot honosítjuk meg, mely életszerű helyzetek teremtésével alkalmat nyújt konkrét élmények és tapasztalatok gyűjtésére;

A képességkibontakoztató felkészítés megszervezhető integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;

Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása.

A tanulás tanítását és az önálló ismeretszerzés képességének kialakítását minden pedagógus tekintse kiemelt feladatának!

A tanulási stratégiák, módszerek és technikák megtanítása minden tanulónak.

A mérési, ellenőrzési, értékelési és minőségbiztosítási rendszerben meghatározott rend szerint funkciójuknak megfelelően elvégezzük a diagnosztikus, a formatív és szummatív méréseket.

A tanulásmódszertan epocha beépítése 5 – 12 évfolyam tantárgyi struktúrájába. A diagnosztikus és formatív mérések mérőeszközeit iskolai szinten készítjük el, illetve választjuk ki, a szummatív tesztek elkészítéséhez pedig megyei ill. országos standardizált mérőeszközöket alkalmazunk.

Az egyéni adottságokat figyelembe véve alakítjuk tanítványainkban a teljesítmény-központú beállítódást (attitűd), az önálló tanulás képességét.

Minden kolléga helyezzen kiemelt hangsúlyt a kreativitás fejlesztésére és a (belső) tanulási motiváció erősítésére!

Differenciált nehézségű feladatokkal, testreszabott egyéni és csoportos foglalkoztatással lehetőséget adunk az egyéni haladási ütem kialakítására.

Gazdagító, dúsító feladatokkal, programokkal és valódi problémák megoldásával alkalmazkodunk a különböző tanulói képességekhez..

A kiváló adottságokkal és képességekkel rendelkező tanulóknak is lehetőséget teremtünk tehetségük kibontakoztatására.

A képességfejlesztés és tehetséggondozás minden tantárgy keretében legyen kiemelt szempont – mind a tanórai és tanórán kívüli foglalkoztatási formákban

A tehetséges gyermekeket valós szükségleteik szerint segítsük a saját önfejlesztő stratégiájának kialakításában és megvalósításában.

A tanórai és tanórán kívüli tevékenységekben, a tanulmányi versenyekre történő felkészítéssel, szerepléssel.

Egyéni fejlesztő programokkal (felzárkóztató, fejlesztő, versenyre készítő tehetséggondozó), és a modern informatikai eszközök alkalmazásával (CD, videofilmek, SDT, könyvtár) segítjük az egyéni haladási ütem követését. Az intelligencia és kreativitás - fejlesztő egyéni programokkal. A komplex személyiségépítés teljes eszközrendszerével.

ALAPELVEK

A kulcskompetenciák NAT által meghatározott rendszere járuljon hozzá a szükséges ismeretek, képességek és attitűdök közvetítésével a kritikusgondolkodás, a kreativitás, kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal és az érzelmek kezelése elsajátításához.

A mérés, mint a képességfejlesztés alapeleme. Nem az elsajátított ismeretanyag mennyiségének, hanem a kompetenciák színtjének meghatározását szolgálják

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

Iskolánkban két idegen nyelvet (angol és német) magas színvonalon oktatunk.

Az idegen nyelvek tanulása iránti igény felkeltése.

Minél több tanuló tegyen az általános iskola befejezéséig alapfokú, a középiskolások pedig képességeik függvényében közép-és felsőfokú nyelvvizsgát.

A modern nyelvoktatási technikák, módszerek és eszköztár alkalmazása, a nyelvi labor, SDT, internet lehetőségeinek kihasználása.

Alkotó pedagógiai klímát teremtünk az eredményes munka érdekében.

Jellemezze munkánkat egyfelől a következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem, igazságosság, segítőkészség! Akadályozzuk meg azt, hogy a szocio - kulturális hátrányok tanulási esélyegyenlőtlenséget eredményezzenek!

Demokratikus alapokon álló, integratív tanár – diák viszonyt alakítunk ki. A tanítási órák légköre, hangulata oldott, a tanulók sikerorientált beállítódással dolgoznak, a pedagógus csak facilitáló szorongásszintet tart fenn.

Az idegen nyelv tanulását, az idegen nyelvi kompetencia kialakítását az adekvát stratégiák megválasztásával és a programok / taneszközök kiválasztásával segítsük! Természetesen az életkori sajátosságok és egyéni szükségletek figyelembe vételével. Növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés, kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték, drámapedagógia stb.).

Differenciált foglalkoztatással, az egyéni haladási ütemhez igazított fejlesztő terheléssel. Alkalmazzuk a kooperatív tanulási-tanítási technikákat és módszereket! Tanórai keretben és azon A fejlesztő programok kívül megtanítjuk alkalmazásával lehetővé gyermekeinknek a tesszük minden tanulónak számítástechnika alapjait, az az egyéni tanulási utak interaktív táblával folytatott érvényesítését. oktatási metódust..

Felzárkóztató, differenciált csoportos foglalkozás keretében és egyéni felzárkóztató korrepetálással.

Támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez. Szakszerű integrációs és integrált nevelési gyakorlat megvalósítására törekszünk.

A rászoruló gyermekeket hatékony felzárkóztató munkával, napközi otthonos ellátással, tanulószobai foglalkoztatással, illetve igény szerint kollégiumi elhelyezéssel segítjük.

Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal. A kompetencia alapú oktatás fokozatos kiépítésével alkalmazzuk az SDT – programokat.

Minden pedagógus tanulja meg és alkalmazza a modern infokommunikációs technikákat, a számítástechnikai informatikai eszközöket a saját tantárgya oktatása során!

Minden iskolai tevékenységünket - az oktatás és nevelés terén egyaránt - a gyermekek okos szeretete hatja át. „Szeretni kritika nélkül együgyűség, kritizálni szeretet nélkül becstelenség.” (Németh L.) A közösségek biztosítanak terepet a növendékek önállóságának, öntevékenységének, önkormányzó képességének kibontakoztatásához.

Következetesen a „bátorító – megengedő” nevelői magatartást alkalmazzuk, amely pozitív szociális tükör a gyermekek számára! Személyes példával adjunk mintát a gyermekeknek az empátiás személyközi kapcsolatokra! A tanulási tevékenységek közben és a tanulói közösségben való élet során fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját!

Növeljük tanulóink önbizalmát és önértékelését, építsük a pozitív énképét, erősítsük a belső kontrollos beállítódását fokozzuk a felelősségvállalást, az önállóságot! Tudatosan neveljünk énerős, jó komfortérzésű fiatalokat! Az elemi és politikai szocializáció folyamatainak tudatos irányítása, elősegítése.

A pedagógus a „megszólíthatóság” közelségében él tanítványaival, az interperszonális kapcsolatai építő jellegűek. A pozitív tartalmú „csoportnyomás” eszközeit is alkalmazza. A kortárs kapcsolatok megerősítésével, elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával. A diákönkormányzat érdemi működtetésével. A különböző kommunikációs technikák és konfliktuskezelési stratégiák elsajátítása.

A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztése a nevelési célrendszer központi eleme; a konstruktív életvezetésre történő felkészítés feltétele. Ezáltal válhat a fiatal egyénileg sikeressé, és társadalmilag hasznossá.

A pozitív tartalmú társas kapcsolatok építése, az egyéni életélés kutúrájának megalapozása, a természeti társadalmi és emberi környezet felelős alakításában való aktív részvétel.

Az alsó és középfokú oktatásban alkalmazzuk a kerettantervi jellegű – műveltségterületeken átívelő hat programcsomagot, amely lehetőséget kínál a képességek és készségek kialakítására, valamint az attitűdök formálására

Ezek: Én és a világ Én és a másik Az én dimenziója Polgár a demokráciában Felnőtt szerepek Toleranciára nevelés

ESZKÖZÖK

Az ismeretek és összefüggések tanulói felfedezése, a szemléltetés, cselekvés, az aktivizáló módszerek alkalmazása jellemzi a tanulási – tanítási folyamatokat.

Alsó tagozatban már megismerkednek a számítógéppel, barátkoznak játékos képességfejlesztő programokkal, a felső tagozaton és középiskolában az iskola profiljának megfelelő informatikai képzést nyújtunk.. A pozitív motivációs eszközökkel, a jutalmazás és büntetés módszereinek mértéktartó (nem szélsőséges) alkalmazásával.

Személyes példamutatással neveljük gyermekeinket a változatos kommunikációs technikák alkalmazására, toleranciára, a másság elfogadására, empátiára, az emberi jogok tiszteletben tartása, a konfliktusok kezelésére. Gyakorlás és tréningek beiktatásával. A programcsomag részét képező tanulói és tanári eszközök. Kooperatív tanulástanítási technikák, drámapedagógiai módszerek, demonstrációs eszközök, SDT-anyagok.

ALAPELVEK

CÉLOK

A SZÉK kompetenciák fejlesztését valamennyi tantárgy és műveltség-terület kitűntetett kötelességének tekinti

Tudatosan tervezze és valósítsa meg minden pedagógus tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon a szociális, életviteli és környezeti /SZÉK/ kompetenciák fejlesztését!

A szociális, életviteli és környezeti kompetencia fejlesztését az „Ember és társadalom” műveltségi blokk mindhárom aspektusa szolgálja: a történelem, az emberismeret és a társadalomismeret (jelenismeret);

Az emberismeret az etika, az antropológia és a pszichológia alapfogalmainak, értelmezési kereteinek bemutatásával járuljon hozzá a tanulók önismeretének elmélyítéséhez! Nyújtson betekintést az embert másokhoz és önmagához, a társadalomhoz és a természethez fűző szellemi kapcsolatok világába!

Az „Ember a természetben” műveltségi blokk ismeretanyaga az ember és természeti környezete viszonyát megalapozza.

Pozitív életfilozófiát közvetítünk, megalapozzuk a konstruktív életvezetés és egészséges életmód készségét. Kiépítjük a jóléti modell alapelemeit: 1./egészségcentrikusság, 2./alkotáscentrikusság, 3./minőségcentrikusság 4./kultúracentrikusság

FELADATOK A programok tartalmát beépíteni a különböző tantárgyak, illetve műveltségterületek tananyagába, a tanári tanmenetekbe, a tanórák anyagába.

Kiemelt feladatunk: a személyiség és az emberi jogok tiszteletére nevelés, a nemzeti identitás, a történelmi és állampolgári tudat erősítése, a szociális érzékenység, az életkornak megfelelő társadalmi problémák iránti nyitottság, a környezetért érzett felelősség, más kultúrák megismerése és elfogadása, a humánus, értékeket védő magatartás, valamint a demokratikus Tanuljanak meg a fiatalok intézményrendszer globálisan gondolkodni és használatához, az egyenlő lokálisan felelősséggel bánásmóddal és cselekedni! esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismeretek és képességek fejlesztése. A kommunikációs - és Tudatosítjuk a gyermekben viselkedéskultúra a szűkebb és a tágabb elsajátíttatásával alakítsuk ki környezetből megismerhető tanítványainkban a tárgyi és erkölcsi értékeket, erősítjük személyes világukban való a pozitív szokásokat és a eligazodás képességét! humánus Tudják helyesen megítélni magatartásmintákat. az emberi kapcsolatok Választási /döntési jelentőségét és minőségét! helyzetekben felelősen cselekedni.

Reális önismeret és életszemlélet-formálással segítjük a továbbtanulási / pályaválasztási döntések kialakítását, a tudatos életpálya-építést, az egyéni karrierprogramok megvalósítását.

Pozitív énkép és reális önfejlesztő stratégiák kialakítása minden tanulóban. A tanuló legyen képes énképébe,önreflexióiba integrálni az elsajátított tudást, készségeket, a tanulást segítő beállítódásokat (attitűdök), motívumokat

A tudományok komplex rendszerének tartalma jelenik meg a SZÉK kompetenciaterületben (biológia, genetika, etológia, filozófia, etika, szociológia, kulturális antropológia, földrajz, pszichológia, pedagógia, társadalomismeret, művészettörténet/felnőttábrázolás, filmművészet, nyelvek, kultúrák) A testi, szellemi és lelki fejlődés harmóniájának integrációja a személyiségben.

Ezen ismeretek integrációjának és szintézisének megteremtése a célunk az 1-6. és 7-12. évfolyamokon.

Fejlesszük a munkavállaláshoz szükséges kompetenciákat: rugalmasság, kreativitás, önállóság, döntéshozatal, cselekvőképesség, magabiztosság, kritikus szemlélet, felelősségtudat,

A pedagógusok sajátítsák el és adekvát módon alkalmazzák a tanulómegismerési eljárásokat és módszereket! Alakítsuk ki tanítványainkban az önmegismerés és önkontroll; az önmagukért vállalt felelősség, az önállóság; az önfejlesztés igényét és képességét! Az összefüggések és kölcsönös determinációk felismertetése, a felelős és kritikus gondolkodás fejlesztése, a döntési képesség és cselekvési készenlét kialakítása.

Az egyéni munkakultúra kialakítása, a kötelességekhez való pozitív viszonyulás (attitűd) kiépítése.

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

Összehangoljuk a tantárgyi, a műveltségterületi (ember és természet, ember és társadalom, földünk és környezetünk, művészetek), valamint az osztályfőnöki és modulok (ember-és társadalomismeret, etika; egészségtan; hon-és népismeret modulprogramok tematikáját. Az egyes tanulókat és csoportjaikat aktivizáló módeszerekkel (koopetarív tanulási technikák) alkotó folyamatokat kezdeményez a pedagógus. Az iskolaotthonos nevelés és oktatás - a nem szakrendszerű oktatásra alapozva egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tabulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét;

Az életkori sajátosságoknak megfelelő aktivizáló kooperatív módszerekkel dolgozunk. /Lásd: a Nyíregyházi tantervcsalád osztályfőnöki kerettantervét!/

A környezettudatos magatartást, a pozitív életvezetési és kulturált társas kapcsolati formák elsajátítását lehetővé tevő játékoktól a drámapedagógiai eszközökön át a valós élet problémáinak kezeléséhez mintákat adó szituációk megélésével segítjük a SZÉK kompetenciák fejlődését. A tanulómegismerési technikák és eljárások elsajátítása és szükség szerinti alkalmazása az iskola belső mérésiellenőrzésiminőségbiztosítási programjának megfelelően..

Gazdag tevékenységrepertoár kialakításával gyakorló terepet biztosítunk az életszerű tapasztalatok megszerzéséhez. /Lásd: a Nyíregyházi tantaervcsalád Ember-és társadalomismeret, etika modul módszertani ajánlását!/

Életből vett minták vizsgálata, variációs lehetőségek kidolgozása, a SZÉK programcsomag elemeinek alkalmazása.

Szituációelemzés, alternatív megoldási stratégiák kidolgozása, ítéletek alkotása és vállalása.

Emberléptékű következetes követelés. Fejlesztő hatású visszacsatolás, mérésértékelés.

Önértékelés, önkontroll, önfejlesztő stratégia. Pozitív tartalmú szociális kapcsolatok építése. A kultúrált és egészséges életvitel kialakítása.

A programcsomagok elemei, modulok, epochák. A Nyíregyházi tantervcsalád módszertani ajánlásai.

Vizsgálati módszerek, tesztek rendszerbe állítása, a tapasztalatok fejlesztő hatású visszacsatolása. Az eljárások alkalmazásához szükséges professzionális tudás megszerzése.

ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: - a magyar nyelv és irodalom; - az élő idegen nyelv; - a matematika; - az ember és társadalom; - ember a természetben; - földünk – környezetünk; - a művészetek; - az informatika; - az életviteli és gyakorlati ismeretek; - a testnevelés és sport;

Cél: Az emberi élet harmóniájának megtalálása, a boldogságélmény megélése, a konstruktív életvezetés az egyén hasznára és a társadalom javára. Sokoldalú kompetenciákkal bíró ifjúság nevelése, akik a felnőtt életben megtatálják helyüket és boldogulásukat.

Kiemelt fejlesztési feladataink: - énkép, önismeret, - hon-és népismeret, - európai azonosságtudat - egyetemes kultúra, - aktív állampolgárságra, - demokráciára nevelés, - gazdasági nevelés, - környezettudatosságra nevelés, - a tanulás tanítása, - testi és lelki egészség, - felkészülés a felnőtt szerepekre

A sokoldalú módszertani kulturáltság és változatos eljárások gazdag tárházából minden fejlesztő hatású adekvát eljárás alkalmazható. A pedagógus munkája a professzionális mesterségből ezáltal válik alkotó művészetté.

A hagyományos és digitális ismerethordozók sokaságából kiválasztva az adott életkorban célszerű módszereket és eszközöket; egyéni és csoportos aktivitásra serkentő munkaformákkal.

A kompetencia központú matematikatanítás alapja a matematikaspecifikus készségek, képességek, motímuvok és attitüdök fejlesztése. A sajátos nevelési igényű (SNI) és a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók, iskolai oktatása A mennyiségi oktatás helyett a minőségi oktatás előtérbe helyezése a matematika órákon. A releváns tudás kialakítása a matematikai-logikai, az idegen nyelvi kompetencia területen.

A mindennapi pedagógiai munkánk fejlesztő jellegű legyen!

Az egyéni fejlesztési szint felmérése, személyre szabott tanulási módszerek keresése

Egyénre szabott fejlesztési módok kidolgozása, differenciálás.

Mérőlapok, feladatlapok, differenciált feladatok a gyorsan, az átlagosan, a lassan haladó tanulók számára.

A sajátos nevelési igényű (SNI) és a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók saját ütemű fejlesztése Biztosítsuk az alkalmazható tudást minden tanuló számára!

Az SNI-s tanulók iskolai tanulási esélyegyenlőségének biztosítása

A hatékony matematikatanulás érdekében megfelelő tanulási környezet kialakítása.

A tanulási környezet indítson aktív, konstruktív elsajátítási folyamatokat a tanulókban!

A nyelvtudás nem a műveltség része csupán, hanem a mindennapi élet szerves része: -munkahelyhez segít -az információ áramlást biztosítja -bekapcsolódást enged a nemzetközi gazdasági, kulturális életbe

Használható nyelvtudás megszerzése, amely biztosítja, hogy a nyelv segítségével a tanuló a való életben cselekedni, tevékenykedni tudjon.

A tanulók idegennyelv – használati képességének fejlesztése: -a beszéd -az írásbeli szövegalkotás -a szövegértés fejlesztése.

Kiemelten fontos a produktív nyelvi tevékenységek fejlesztése, ezeken belül a szóbeliség prioritást élvez.

A beszédfejlesztés fő céljai: -interakció -összefüggő beszéd

Az írásbeli szövegalkotás fejlesztése is alapvetően fontos a mai modern világunkban

Növekedjen a tanuló kreatív íráskészsége, ezzel képes lesz meglévő ismereteit ötletesen, újszerűen, szokatlan funkcióban használni.

A tanuló az alapvető szükségleteinek kielégítése céljából egyszerű közléseket tud tenni, felszólítani, kérni, utasításokat adni. Személyekről, tárgyakról, helyekről egyszerű közléseket tud tenni. Tudjon írni: -üzeneteket -feljegyzéseket -életrajzot -magánlevelet -egyszerű történéseket

Juttassuk el a tanulókat a realisztikus, azaz a mindennapi életben előforduló szituációkban való alkalmazás képességéhez!

Szakmai és módszertani megújulás a már jól bevált hagyományos módszerek mellett. Szelektálni kell a tantárgyi tartalmak között azon témakörök hangsúlyosabb megjenítésével, amelyek jobban elősegítik a megszerzett tudás alkalmazását és továbbfejlesztését, a készség és képességfejlesztést. Egyensúlyt kell találni az egyéni tanulás, a felfedeztetés, a problémamegoldás, a szervezett oktatás és irányítás között.

Az SNI-s tanulók speciális pedagógiai eljárások kal történő fejlesztése

A speciális fejlesztő eljárások eszköztárának alkalmazása

A hatékony tanulási technikák megismertetése a nevelőkkel.

Differenciálás Kooperatív technikák Projektek

A kompetencia alapú idegen nyelvi és matematika oktatás bevezetése. Projektnapok szervezése.

A gyakorlati életből vett problémák, feladatok megoldása. Az idegen nyelv funkcionális elsajátítása.

Önszabályozási stratégiák, autentikus, életszerű helyzetek kialakítása, amelyek során szerzett kompetenciákat a későbbiekben alkalmazniuk kell. Az információcsere érdekében a tanuló interakcióban, interjúban vesz részt. Egyszerű közlések lényegét megérti, szövegek lényegi tartalmát kiszűri. Nyomtatványokat ki tud tölteni, üzeneteket képes küldeni írott formában.

Szituációs játékok Gyakorlati életből vett problémák megoldása. Viták indítványozása

Betanult szerepeket el tud játszani. Csoportos páros felkészülés után interakcióban vesz részt Felkészülés után ismerős, személyes témában informál.. Ajánlott nyelvi tevékenységek: -vázlatkészítés -életrajz írása -élménybeszámoló -üzenet -feljegyzés írása -történet tömörítése

A párban ás csoportban dolgozzák fel az adott témákat, szituációkat.

Nyomtatott és hallott szövegek feldolgozása. -magazinok -interjúk -tévéműsorok -filmrészletek -történetek, mesék -levelek -szerepjátékok

Minták, vázlatok, produktumok elemzése, alkotása. Gyakorlás

ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

A szövegértés a beszédértés és az olvasás kompetenciáját foglalja magában.

A cél, hogy a tanuló fő vonalaiban képes legyen megérteni a köznyelvi beszédet, a legfontosabb információkat ki tudja szűrni, tudjon követni részletesebb instrukciókat. Továbbá, hogy megértse a közlésekben kifejezett érzelmeket. A projektmunka során a tanulók átélhető, valós élményeket szereznek, tevékenységüket önmaguk irányítják,a csoportban való együttműködés a kommunikatív nyelvhaználatot erőíti.

A legfontosabb feladat, hogy a hétköznapi témákról szóló szövegeket megértse a tanuló. Hosszabb szövegeket hallva, olvasva a kívánt információt megtalálja, megértse.

Mindenféle szövegtípus hallgatása és olvasása a megfelelő nyelvi szinthez igazodva. -hírműsor -filmrészlet -interjú -történetek, mesék, -versek

Autentikus olvasott és hallható anyagok.

A tanulók képesek: -egy adott modellt követve saját szöveget alkotni -saját munkájukat bemutatni -követni tudja a projektkészítés lépéseit -megérti a projekt forrásaként használt szöveg üzenetét és a fő információt

Szabad interakció: -feladatfelmérés -tervezés -követés -értékelés -megvitatás

Különböző anyag és eszközhasználat, minél szélesebb választékban.

A cél, hogy növekedjen a tanuló -kreativitása -önismerete, önbecsülése -váljon autonóm személyiséggé -legyen képes együttműködésre -fejlődjenek interkulturális kompetenciái A megszerzett nyelvtudás fenntartása egy életen át tartó folyamat. A bizalommal teli légkör növeli a tanuló önbizalmát, önbecsülését, önismeretét. Cél, hogy az értékelés, fejlesztő jellegű legyen.

Fontos arra felkészítenünk a gyermekeket, hogy legyenek képesek érdeklődően, empátiával, segítő szándékkal fordulni más népek képviselői felé. Az emberi élethelyzetek sokfélesége és az alapvető emberi azonosságok eltörölnek országhatárokat. Az értékelésnek fontos része legyen -az önértékelés -a társak értékelése. Legyen szubjektív, kvalitatív és szöveges. Figyelembe kell venni az eltérő kiindulásinyelvi szinteket.

Az interkulturális tudatosság kialakítása. Ehhez ismernie kell a saját és más kultúrák különbözőségét, a kisebbségi kultúrákat és tudjon összevetéseket készíteni azáltal, hogy önmagát egy nagyobb kultúra részének tekinti. Érdemjegy, pontszám és százalékok nélkül, szóban és írásban is visszajelzést kap a tanuló, ami kiemeli erősségeit és annyi problémával szembesíti, amennyit a közeljövőben reálisan képes megoldani.

Az adott nemzet életét bemutató autentikus anyagok, azok sokszínű feldolgozása.

A projektmunka minél szélesebb körű bevezetése és alkalmazása a tanulók nyelvi készségeit integrálja és fejleszti az általános tanulási képességeket is mint tervezés, információszerzés, kooperatív tanulás.

A nyelvórákon lehetőség nyílik az általános kompetenciák és a kommunikatív nyelvi kompetencia integrált fejlesztésére.

Az értékelés kompetenciákra irányuljon és kommunikatív nyelvhasználat során történjen. Fontos összehasonlítási szempont a tanuló korábbi teljesítménye. Lényeges az önértékelés, mely az autonóm nyelvtanulók fontos mércéje.

ESZKÖZÖK

A tanuló portfóliót készít,/ a tanuló összes munkája összegyűjtve/ -ünneplés -dicséret -oklevél -naplóvezetés /erősség,gyengeség/ -közös értékelés

III. A SZEMÉLYISÉG FEJLESZTÉSÉVEL KAPCSOLATOS FELADATOK

A személyiség olyan egyedi és megismételhetetlen, dinamikus, funkcionális rendszer, amely veleszületett testi és idegrendszeri sajátosságai bázisán, a társadalmi és természeti környezettel való folytonos kölcsönhatásban, állandó fejlődés és változás folyamatában, „én tudata” birtokában többé –kevésbé tudatos viselkedésválasztással határozza meg önmagát. A személyiséget a biológiai tényezők és a környezeti, nevelési hatások - egymással szoros kölcsönhatásban - együttesen határozzák meg. A személyiség fejlődését három tényező befolyásolja: az öröklés, a környezet és a nevelés. A személyiség jellege, kialakulása tehát az örökletes és környezeti hatások illetve ezek interakciójának, egymásra hatásának eredménye és ezek eredője. Ezen tényezők között a legjelentősebb a nevelés - oktatás személyiségformáló hatása. Nevelési módszerek: olyan eljárások, amelyek a nevelési hatások irányításával és hatékonyságuk fokozásával érvényesítik személyiségformáló nevelő funkciójukat. A nevelő hatások forrásai a nevelési tényezők: a felnőtt tekintélyi személyek, a feladatok és a kortársi interakciók. a nevelési tényezőktől eredő nevelő hatásokat orientálják és optimalizálják a nevelési módszerek, de alkalmazásuk végső célja és eredménye a személyiség formálása. A hatásszervező funkciók szerint: - közvetlen nevelési módszerek (a felnőtt tekintélyi személyek nevelő hatásainak orientálására); - közvetett nevelési módszerek (a feladatok és a kortársi interakciók nevelő hatásainak - megszervezésére). Személyiségformáló funkciók szerint: - szokásformáló eljárások: a beidegzés közvetlen módszerei (a követelés módszere; a gyakoroltatás módszere; a segítségadás módszere; az ellenőrzés módszere; az ösztönzés módszere); - a közösségfejlesztő és önfejlesztő feladatok megszervezésének módszerei (önkormányzati feladatok megszervezésének módszerei; a fizikai munkafeladatok megszervezésének módszere; a tanulmányi feladatok megszervezésének módszere); - - a példakép-eszménykép formálásának módszerei: meggyőződés-formáló eljárások: a tudatosítás közvetlen módszerei (előadás, magyarázat, beszélgetés; a tanulók önálló elemző munkája); - a magatartási-tevékenységi modellek közvetítésének direkt módszerei (az elbeszélés módszere; a tények és jelenségek bemutatásának módszere; a műalkotások bemutatása; személyes példaadás); - a modell-közvetítő kortársi interakciók megszervezésének módszerei (a nevelő személyes részvétele a közösségtevékenységében; pozitív csoportos és egyéni minták kiemelése a közösség életéből); - a felvilágosító interakciók megszervezésének módszerei (a közvetett felvilágosítás módszere; a vita módszere). Nevelési stílus: A nevelés empirikus kutatásában és a nevelésről szóló ismeretterjesztő művekben gyakran használt kategória. Az optimális kombináció Baldwin szerint a magas szintű demokratizmus és a magas szintű kontroll, míg a legnegatívabb hatásúnak az erős kontroll és alacsony demokratizmus kombináció bizonyult. Négy stílust különböztet meg Ranschburg J.: meleg-engedékeny, meleg-korlátozó, hideg-engedékeny és hideg-korlátozó. Baumrind Baldwinhoz hasonlóan az autoritatív, korlátozottan tekintélyelvű nevelést tekinti ideálnak. A nevelési folyamat sokdimenziós, az említetteken kívül (tekintélyelvűség, melegség, kontroll) más fontos meghatározói is vannak. A tekintélyelvűségnek, a  szülői szeretetnek is igen sokféle megnyilvánulási formája létezik. A pedagógusok bánásmódja, kontrollmódszerei változnak a nevelés folyamán, alkalmazkodnak a gyerek életkorához, alkatához és reakciómódjaihoz. Nevelési tényezők: A következő szorosan vett nevelési tényezőket különböztethetjük meg:: 1. a nevelő (a nevelők közössége) - a nevelő a neveltek által elfogadott, kiképzett szakember, aki képes és kész a nevelési tartalom szakszerű közvetítésére 2. a „nevelt” (a „neveltek” közössége) - a „nevelt” az a meghatározott életkorú, meghatározott adottságokkal (együttműködési és tanulási képességekkel) rendelkező egyén, aki az általa elfogadott nevelő irányításával és segítségével képes és kész a nevelő tartalom elsajátítására; 3. a nevelő-nevelt viszony - a nevelő-nevelt viszony a nevelők és a neveltek tartós együttműködésének szociális, pedagógiai és szociálpszichológiai alapja, amely feltételezi egyrészt a nevelési tartalom közvetítésének szándékát és képességét, másrészt a nevelési tartalom elsajátításának szükségletét és

képességét, egyszersmind feltételezi a nevelők és a neveltek kölcsönös elfogadottságának és együttműködési készségének egy minimumát; 4. a nevelési tartalom - az adott kultúrkör által mindenki számára szükségesnek tartott és előírt: a) képesség- és tulajdonságbeli követelmények; b) a kialakításukat szolgáló tevékenységek; c) az előbbiek összefüggését, kölcsönös megfelelését mérlegelő értékelési szempontrendszer. A nevelő-nevelt viszonynak csupán szükséges, de nem elégséges feltétele a nevelő hivatalos megbízása. Ezt csak szerepének, személyiségének, stílusának elfogadtatásával teheti teljessé, érvényessé. A nevelt mindig alternatív módon reagál a nevelő szándékaira és tetteire, az alternatív reagálás legelső szakaszában dől el, hogy elfogadja-e v. elutasítja-e azokat. A tartósan elutasított nevelőnek nincs és nem is lehet nevelő (fejlesztő) hatása. A nevelési tartalom kérdése nem szűkíthető le a képzési tartalomra, a nevelési követelmények, a nevelőtevékenységek, a nevelési eredmények értékelése jóval szélesebb jelenségkör, mint ami a képzési tartalomba belefér. Az oktatás része, és nem kizárólagos tartalma a nevelésnek.  nevelés,  közösségi nevelés. Nevelő személyisége: alapvető jelentőségű az oktatás-nevelés ( oktatás nevelő hatása) keretein belül.  pedagógus saját „személyiségével dolgozik”, így az állandó szociális készenlét állapotában kell lennie, miközben alig van lehetősége annak befolyásolására, hogy mikor, kiket és mire tanítson. Minden pillanat  nevelési helyzet lehet, ahol elsősorban  modellként hat, mint  azonosulást felkínáló személy és példakép. Nemcsak az egyénekkel való bánásmódban, hanem a  csoportfolyamatok kezelésében is jártasnak kell lennie. Az őt magát is erősen  frusztrációs szituációkban jó helyzetfelismerő, döntéshozó, konfliktuskezelő készségekről kell bizonyságot tennie, miközben fontos, hogy képes legyen az elfogadó, igazságos és szeretetteljes légkör biztosítására. A nevelő személyisége oly sokoldalúan fejlett, érett, minden tekintetben kifogástalan kell legyen, hogy sokak szerint a „jó tanár” meghatározása inkább tekinthető pozitív tulajdonságok felemelő gyűjteményének, mint valódi meghatározásnak. Bizonyos paradoxonok is nehezítik a meghatározást: egy tanár anélkül is jó pedagógus. lehet, hogy modellként szolgálna, hogy érzelmileg közel kerülne tanítványaihoz (főleg felsőbb osztályokban), s lehet akkor is modell, ha ismeretátadó munkája nem felel meg az általános követelményeknek. Sok elmélet szerint a pedagógia eredményességét nem lehet egyetlen személyiségmodellhez kapcsolni, inkább a felvállalt  szerepek, a tanár attitűdje fogja meghatározni sikerességét, hiszen minden  nevelő és növendék viszonyát a két fél együttes részvétele határoz meg, s azokat egyedileg kell kimunkálni.  C. Rogers szerint a tanárnak meg kell szabadulnia szerepeitől: le kell vetnie maszkját, hogy valódivá váljon, és megtalálja identitását ( kultúra). Facilitátorként kell működnie, támogatni a gyerekekben eleve benne rejlő felfedezésvágyat és a tudás megszerzésére, fejlődésre való igényt. A nevelő személyiségének fontos eleme a hitelesség, az elfogadás és az empátia ( beleélő készség), önmaga állandó fejlesztésére, interperszonális készségeinek javítására kell törekednie. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: a.) az értelem kiművelése (kognitív kompetencia) b.) segítő életmódra nevelés (szociális kompetencia) c.) egészséges és kulturált életmódra nevelés (személyes kompetencia) d.) a szakmai képzés alapozása (speciális kompetencia)

A személyiség fejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatok rendszere ALAPELVEK

CÉLOK

FELADATOK

ELJÁRÁSOK

ESZKÖZÖK

Nevelő - oktató munkánk során komplex személyiségfejlesztésre törekszünk. Ezért megismerjük tanítványaink szükségleteit, motivációs bázisát. Az iskolai élet szervezésének és a pedagógiai hatásrendszer alakításának

Az iskolai tevékenységrendszer minden eleme segítse a tanulók testi, értelmi, érzelmi, akarati és jellembeli tulajdonságainak harmonikus fejlődését!

Támogassuk a fiatalokat a reális önismeret kialakításában, az erkölcsi és jellembéli tulajdonságok felismerésében és tudatos formálásában! Teremtsük meg a feltételeit tanulóink szükségleteinek

Folyamatosan megismerjük, követjük és elősegítjük személyiségük fejlődését. Tapasztalatainkat megosztjuk a kollégákkal és a szülőkkel. Alkalmazzuk a tanuló megismerési

Tesztek, tréningek, dramatikus játékok, önmegvalósítási lehetőségek, szereplési alkalmak teremtésével segítjük tanítványainkat saját személyiségük megismerésében és fejlesztésében..

meghatározó szempontja a tanulói szükségletek mind teljesebb kielégítése. Igyekszünk megismerni minden tanítványunk személyiségszerkezetét, s elősegítjük a reális önismeretük alakítását, formáljuk az önmagukoz és társaikhoz fűződő (szociális) viszonyukat (attitűdjüket). Az ember személyiségét tükrözi viszonyulásainak rendszere: az önmagához, a szűkebb - tágabb emberi- és természeti környezetéhez, a munká-jához való viszonya.

A fiataloknak legyen áttekintése saját személyisége összetevőiről, képességei és tehetsége határairól és lehetőségeiről, legyen betekintése a viselkedése hátterébe, motívumrendszerébe, helyesen ítélje meg az emberi kapcsolatokban játszott szerepét, hatását!

Az életkori pszichikus sajátosságokhoz alkalmazkodunk.

Az egyes életkori fejlődési szakaszok: latencia kor (6-8 év); prepubertás kor (9-11 év); pubertás kor (12-16 év) jellemzőit vegyük figyelembe (terhelhetőség, motiváció, viselkedési sajátosságok, társas kapcsolatok stb.)!

A sajátos nevelési igényű (SNI) és a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai nevelése-oktatása A pedagógus személyisége alapvető motivációs tényező, közvetett módon meghatározója a tanulói teljesítménynek, a tantárgy iránti érdeklődésnek, a személyes kapcsolatok minőségének (magatartási modell, irányító személy).

A kompetencia-alapú oktatás részprogramjait is magába foglaló pedagó-giai programunk össze-állításánál elsődleges szempont a nevelés - oktatás személyiségfejlesztő hatásának érvényesítése.

kielégítéséhez: biológiai; biztonságérzet, a közösséghez tartozás, az intellektuális-esztétikai és az önmegvalósítás. Segítsük felfedezni és fejleszteni minden gyermekben / fiatalban a személyiségének saját értékeit; keressük minden gyerekben az egyedit, a megismételhetetlent, támogassuk őket önmaguk kiteljesítésében! „A gyerek nem edény, amit meg kell tölteni, hanem fáklya, amit lángra kell lobbantani.”

technikákat.

Az érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet és gondolkodás pszichikus funkcióit tudatosan fejlesszük a nevelési - oktatási folyamatokban! Ezzel megalapozzuk a tanuláshoz szükséges alapkészségeket.

Valamennyi pszichikus funkció működését fejlesszük, de a serdülő korban már a produktív (konvergens és divergens) gondolkodásra helyezzük a hangsúlyt. Ezzel alapozzuk meg a kreatív személyiségjegyek kialakulását. Az SNI-s tanulók iskolai fejlesztésének eljárásait alkalmazzuk.

A sajátos nevelési igényű (SNI) és a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók fejlesztésének speciális szakemberek közreműködésével történő fejlesztése. Lehetőleg alakítsunk ki A pedagógus vértezze fel minden tanulóban magát a professzionális sikerorientált beállítódást, szakmai-módszertani tudás ennek érdekében alkalmazzon elemeivel, a tanuló minden pedagógus hatékony személyiségének tanítási stratégiákat, nevelési megismeréséhez szükséges stílusa legyen integratív tudással, a tanári-tanulói felismerhető interakciós és együttműködéssel! kommunikációs készségekkel, a konfliktusok kezeléséhez és megoldásához szükséges képességekkel Az iskola pedagógiai Az értelem kiműveléséhez gyakorlata adjon teret: a színes kapcsolódó tanulási sokoldalú iskolai életnek, az motívumok és tanulási egyéni és csoportos tanulásnak, módok, a megismerési vágy játéknak, munkának; fejlessze fejlesztése, a játék-szeretet a tanulók önismeretét, és az alkotásvágy együttműködési készségét, fejlesztése, a tanulási eddze akaratát! teljesítmény optimalizálását segítő személyiségjegyek erősítése minden pedagógus napi feladata. A sajátos nevelési igényű (SNI) és a súlyos beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók integrált nevelése-oktatása

Megalapozzuk a szociális (társas) kompetencia, a pozitív szociális szokások, kialakulását. Tudatosan fejlesztjük tanítványaink társas hatékonyságát (szociális penetrancia). A pedagógusok - a segítő életmódra nevelés - sikere érdekében rendszeresen pozitív mintákat nyújtanak a segítő együttműködés változatos formáival.

A tanulók ismerjék meg és sajátítsák el a szociális viselkedés alapvető szabályait, alakítsuk ki bennük az egyéni szociális értékrendet, a döntési szabadság és felelősség összhangját. Formáljuk tanítványainkat belső kontrollos, asszertív személyiségekké! Legyenek tisztában a mindenkori szociális státusukkal.

A személyes kompetencia

Személyes képességek

Reális önértékelésre késztetjük a tanulókat. Valós életszituációk teremtésével segítjük az önálló, aktív, felelősségteljes személyiség kialakulását. A valós állapotból kiindulva fogalmazzunk meg egyénre szóló személyiségfejlesztő programot!

A szociális befolyásolás folyamatai közül a behódolás, az azonosulás és interiorizáció közül az utóbbira törekszünk, amelyet nem a hatalmi tekintéllyel, hanem a vonzerővel, hitelességgel és értékeink vállalásával kívánunk elérni.

Kognitív képességek fejlesztése: kognitív rutinok (műveletek), kognitív kommunikáció, problémamegoldás, a tanulási életforma kialakítása a pedagógusok és szülők együttműködése révén. Az egyéni (önálló) tanulási stratégiák és módszerek kialakítása a tanulásmódszertani epocha beépítésével a tanrendbe. Olyan iskolai életrend Az iskolai társas kialakítása, működtetése, szituációk az iskolai / amelyben a tanulók osztály közösség biztonságban érzik magukat, mindennapi életében mivel a magatartási „terepgyakorlatként” szabályok átláthatóak, szolgálnak a tanulóknak kiszámíthatóak, mindenkitől az egyének és csoportok egyértelműen és kölcsönös megértésének, következetesen elvártak. együttérzésének, Tudják higgadtan kezelni a segítőkészségének konfliktusos szituációkat is. élményszerű megtapasztalásához; a pozitív és negatív érzelmi viszonyulások kezeléséhez (szimpátia – antipátia kapcsolatok). A tanuló tudatosan alakítsa Az önellátó és

Követjük a tanítványaink magatartásában megnyilvánuló SZÉK kompetencia-elemek fejlődését! Folyamatos visszacsatolás a reális énkép alakítása érdekében „szociális tükör” évén. Mind az alacsony, mind a túl magas önértékelés esetén a realitásokkal való szembesítésre, a reális önkritika / kritika kialakítására törekszünk. A kreatív személyiségbeállítódást erősítjük, az ismeretszerzés induktív és deduktív útját egyaránt alkalmazzuk. A tágan értelmezett tanulási folyamatokban a az aktivizáló módszereket részesítjük előnyben. Az SNI-s problémákkal küzdő tanulók speciális fejlesztéséhez alkalmazandó eszköztár biztosítása. A tanulókkal a „megszólíthatóság” közelségében élnek a pedagógusok. Demokratikus együttműködési készséget tanúsítanak korlátozottan tekintélyelvű nevelési gyakorlatot folytatnak..

A kompetencia területekre készített tanulói eszközök (tankönyvek, munkafüzetek, feladatsorok, fejlesztő programok, demonstrációs anyagok és mérőeszközök stb.) célszerű alkalmazása.

Élményszerű, pozitív minták felkínálása, szociális szokások, attitűdök bemutatása, meggyőződések, értékítéletek, ismeretek és készségek nyújtása, személyes példamutatás, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásának átélési lehetőségeivel, a negatív, antiszociális minták pusztító hatásának csökkentése, fékezése. Beszélgetés, vita,

fejlesztésével az egészséges és kulturált életmódra nevelést szolgáljuk. A harmonikusan fejlett személyiség szükségleteit meghatározó életfilozófia részévé válik. Kiépítjük és az egyéni életélési kultúra részévé tesszük a pozitív tartalmú viszonyulásokat (attitűd), szükségleteket (igényszint), motivumokat (cselekvésre késztető belső hajtóerő), szokásokat (sztereotíp módon működő cselekvések).

fejlesztése: önkiszolgálás, önellátás, önkifejezés, önvédelmi (egészségvédő, identitásvédő, önreflexív képességek (önértékelő, önmegismerő, önfejlesztő képesség). A tanuló legyen tisztában a személyiséget veszélyeztető negatív hatásokkal (negatív hatású társas viszonyok, káros szenvedélyek - drog, alkohol, dohányzás, elégtelen táplálkozás, mozgásszegény életmód stb.)!

a saját pozitív életfilozófiáját, egészséges életmódját, szokásrendszerét! A tanuló személyiségébe építsük be a jóléti modell központi kategóriáit. - egészség, - önmegvalósítás –alkotás, - minőség mindenben, - egyéni életélés kultúrája,

identitásvédő képesség, tevékenységformáinak gyakoroltatása az életkori sajátosságoknak megfelelően a SZÉK program szerint. A személyiség egészséges önérvényesítéséhez, ugyanakkor a függőségi relációk megtapasztalására is alkalmas szituációk teremtése.

Az iskola szakmai profiljának megfelelő speciális - szakmai kompetenciák fejlesztését, az alkotó képesség kibontakoztatását vállaljuk.

Az értelmi és érzelmi intelligencia fejlesztése mellett a pozitív tartalmú jellem és akarati tulajdon-ságok személyiségbe ágyazása. Az önkifejezés gazdag és igényes tárházának bemutatása, befogadó- és alkotó képesség, improvizációs képesség, verbális és nem verbális, valamint vizuális kifejező képesség.

Az önfejlesztő képesség alapozásával, a saját adottságok, képességek és tehetségük felmérésével segítsük tanulóinkat megtalálni erősségeiket! Indirekt módon segítsük a saját önfejlesztő stratégiáik kialakítását!

Minden korosztály jusson hozzá az életkornak megfelelő művészeti: zenei, vizuális esztétikai befogadás és megismerés lehetőségéhez, és kapjon inspirációkat a művészi önkifejezésre. Az iskola esztétikus külső és belső környezete fejleszti ízlésüket, igényességüket.

Frusztrációs nevelési szituációkban adekvát konfliktus-megoldási stratégiákat alkalmazunk: problémamegoldó (győztesgyőztes), alkalmazkodó, elkerülő, kompromisszumkereső, versengő (győztes-vesztes).

A nevelő személyiségének fontos eleme a hitelesség (kongruencia), az elfogadás és az empátia (beleélő készség), önmaga állandó fejlesztésére, interperszonális készségeinek javítására kell törekednie!

A verbális és nonverbális kommunikációs képességek változatos formáinak megtanítása. A problémamegoldás lépéseit tudatosan betartjuk (a probléma meghatározása, a konfliktusban érintett személyek azonosítása, lehetséges megoldási módok keresése, a választott megoldás kivitelezése.

A kortársi interakciókat indirekt módon irányítjuk, s a pozitív tartalmú csoportnyomás eszközét a kívánt nevelési hatások elérésének szolgálatába állítjuk. A szempontváltás képességét gyakorlással sajátíttatjuk el. Követendő mintákat nyújtunk a kommunikációban és a konfliktusok kezelésében!

A pedagógus tekintélyét a szakmai - emberi autoritásra alapozzuk. A pedagógus személyisége alkotó művészetté nemesíti a professzionális szakmai munkáját.

Korlátozottan tekintélyelvű és magas színtű demokratizmusra épülő nevelési stílusra törekszünk, a pedagógusok bánásmódja, kontrollmódszerei a nevelés folyamán, alkalmazkodjanak a gyerek életkorához, alkatához, reakciómódjaihoz!

A szociális befolyásolás fokozatait a helyzetnek megfelelően alkalmazni: behódolás (alapja a hatalom), azonosulás (alapja a vonzerő)és interiorizáció (alapja a hitlesség).

Változatos, a szituációkhoz adekvát módon megválasztott nevelési eljárásokat és módszereket alkalmazunk.

Az iskolánkban folyó A pedagógus bánásmódja és pedagógiai tevékenység nevelési stílusa legyen szociálalapja a tanuló, nevelő, szülő integratív! együttműködése

Az ember és társadalomismeret, etika modul keretében összehangoltan az osztűályfőnöki témákkal, valamint az egészségnevelési modul tartalmával.

Sokféle ismerethordozó, médiaanyag, demonstrációs eszköz, infokommunikációs technika rendelkezésünkre áll. Ezeket az egyéni és csoportos ismeretelsajátítás szolgálatába állítjuk.

A közösségi nevelés módszereinek, a szociálpszichológiai csoportnyomás eszköztárának alkalmazása Egészséges és kulturált étkezés, öltözködés,

Konkrét megélt életszituációk elemzése, megoldási alternatívák kidolgozása, alkotó viták lefolytatása, az egyéni felelősségvállalás fokozása, a belső kontroll attitűd erősítése. A formális és informális szerepek értelmezése,

A SZÉK kompetenciák fejlesztése a készségek és képességek fejlesztése, pozitív attitűdök kialakítása szintézisében történik.

A nevelési területek kölcsönös hatékonyságának megteremtése a személyiség harmonikus fejlődése érdekében.

Formáljunk sokoldalú társas kapcsolatokra képes, környezettudatos, egészséges életmódot közvetítő, kialakító személyiségeket valamennyi tantárgy tanítása során, kiemelten az osztályfőnöki órák témakörének körültekintő megválasztásával. Az életkornak és fejlettségi szintnek megfelelő prioritások megtalálása, a nevelőhatások összehangolása.

Tanulóink személyiségébe építjük a szociális (társas)

A következetes követelés és igényesség, másrészt a tanulók

Az önellátó képesség, viselkedés

véleménycsere, élethelyzetek, szituációk eljátszása, azok elemzése, kiselőadások, prezentációk, jelenetek bemutatása, dramatizálás, színjátszás, pszichodráma, riportok készítése - elemzése, kiállítások, vetélkedők, irodalmi - zenei képzőművészeti alkotások, tablók, sajtófigyelés, videofilmek, bábozás, tematikus gyűjtő munka, fénykép-és videofelvételek, riportok stb. A testi - lelki jó komfortérzés érdekében a sportfoglalkozások, vetélkedők, szervezett játékok, kulturális programok, versenyek, képességfejlesztő és önismereti foglalkozások szervezése. Legyen boldogságélmény forrása a kacagás, a kocogás és az intim kapcsolatteremtés!. A nevelőtestület elsajátítja a neveléssel összefüggő mérési – értékelési ismereteket és készségeket, igény szerint alkalmazza azokat: neveltségi szint vizsgálatok, szociometriai mérések, tanulási motiváció, szorongásvizsgálat, attitűdvizsgálat, szociometria, személyiségvizsgálat, stb. A bevezetőben vázolt valamennyi nevelési módszernek létjogosultsága lehet, de annak eldöntése, hogy mikor, melyik megoldást alkalmazza a pedagógus, az kizárólag a nevelő döntésének a függvénye. Az építő és estleges romboló következményeit egyaránt vállalnia kell.

kapcsolatok, a konstruktív életvezetés, és az emberitermészeti-társadalmi környezet alakításának képességét.

A különböző érdeklődésű, értelmi, érzelmi, testi fejlettségű és motivációjú gyermekeket felkészítjük a tovább tanulásra

jogainak, emberi méltóságának tiszteletben tartása, a velük szemben megnyilvánuló pedagógiai tapintat, bizalom, megértés, türelem és igazságosság.

tevékenységformáinak megismerése, gyakoroltatása, tudatosítása változatos formákban az életkori sajátosságoknak megfelelően.

Az empátiaképesség kialakításával növelni a másság elfogadásának, a toleranciának a fokát. A társadalmi együttélési normák és formák kölcsönös alakítása.

A harmonikus együttélés szabályainak és napi gyakorlatának befogadása, követése.

testápolás, rendszeretet, a lakás és az osztályterem berendezéseinek rendben tartási igénye, az önkiszolgáló munkák, a közlekedés, és a vásárlás szokásai, mintái, készségei. A formális és informális emberi-közösségi kapcsolatokat építő fórumok, rendezvények, programok szervezése.

elemzése, (szimulatívjátékos) gyakoroltatása, a szerepkonfliktusok „megélése”, feloldásuk lehetőségeinek feltárása.

A különböző kompetencia-területek programcsomagjai, a hozzájuk készült tanulói és tanári eszközök, demonstrációs anyagok.

A személyiség fejlesztésével kapcsolatos feladataink iskolánk gyermekideáljának szellemiségéből fakadnak. Iskolánk tanulója: - Legyen nyitott, de ha zárkózott, akkor igyekszünk „kinyitni”. - Legyen eleven, de ha csöndes, akkor igyekszünk bátorítani. - Legyen magabiztos, de ha bizonytalan önmagában, segítünk önbizalmat ébreszteni benne. - Legyen kedves, de ha morcos, akkor kedvességgel közeledünk hozzá. - Legyen barátkozó természetű, de ha magányos, igyekszünk magányát oldani. - Legyen szorgalmas, de ha lusta, igyekszünk kedvet ébreszteni benne a tanulás iránt. - Legyen okos, de ha nem annyira az, akkor keresünk benne más értékeket. - Legyen tisztelettudó, de csak akkor, ha meg is érdemeljük. - Legyen szófogadó, de csak akkor, ha értelmes dolgokban kell szót fogadnia. - Legyen kitartó, de ne legyen önfejű. - Legyen ambiciózus, de ne legyen törtető. - Legyen együttműködő, de ne legyen konformista. A fentiek megvalósítása érdekében: A pénzügyi lehetőségektől függően biztosítani a tanulás számára az optimális környezetet. A tananyag (ismeret) elsajátíttatása mellett a megértése, alkalmazásra és komplex műveleti szintű alkalmazásra helyezzük a hangsúlyt. A tanulók egyéni képességeit figyelembe vevő oktatási módszerek, szervezési formák, tehetséggondozás és felzárkóztatás biztosítása igény szerint. Széleskörű személyiségfejlesztés változatos tevékenységi formákkal, lehetőségekkel életkornak és érdeklődésnek megfelelően. Fejleszteni tanulóinkban az önálló tanuláshoz, ismeretszerzéshez, problémamegoldó gondolkodáshoz szükséges alapvető készségeket, képességeket (pl.: beszéd, írás, olvasás, gondolkodási-, matematikai-, stb.) Kialakítani az önálló tanulás képességét. Kialakítani és fejleszteni a kulturált magatartás, a viselkedés, a kapcsolattartás, az együttműködés képességét. Kialakítani és fejleszteni a helyes, választékos kommunikáció készségét. Kialakítani és fejleszteni az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismereteket, szokásokat. Kialakítani és fejleszteni az általános erkölcsi és akarati tulajdonságokat. Kialakítani és fejleszteni a hagyománytiszteletet, az anyanyelv tiszteletét. Fejleszteni a tanulók önismeretét, reális énképének kialakítását. Iskolánk nevelőtestülete kiemelten négy terület köré csoportosítva az alábbi feladatokat határozta meg: Értelmi nevelés feladata, hogy a tanuló: Legyen sokoldalúan művelt; Legyen érdeklődő, nyitott; Legyen kreatív, önálló gondolkodásra képes; Legyen folyamatos önművelésre igényt érző és képes; Legyen kötelességtudó kötelező és vállalt feladataiban; Legyen megismerő, érdeklődő, problémamegoldó képessége fejlett; Igyekezzen a legjobb tudásának és képességének megfelelően teljesíteni; Legyen önálló a tanulásban és ismerje annak hatékony és helyes módszereit;

Rendelkezzen alapvető kognitív képességekkel, mint pl.:felismerő, összehasonlító, kombinatív; Olvasás, írás, verbális és nem verbális értelmezés; Kommunikatív készség (pl.: helyes, kifejező, kultúrált magyar nyelv használata) Elvont, az ismereteket analizáló, majd újra szintetizáló gondolkodás. Segítő életmódra nevelés feladatai: A tanuló képes legyen eligazodni szűkebb és tágabb környezetében; Ismerje, tisztelje, ápolja és óvja nemzeti értékeinket, anyanyelvünket; Védje a természet és környezet értékeit; Ismerje és becsülje meg más népek értékeit, hagyományait; Tisztelje az egyetemes kultúra eredményeit; Legyen toleráns a mássággal szemben; Tartsa be a társadalmilag elfogadott viselkedési és magatartásnormákat; Csoport- és közösségtudata pozitív magatartásformákon alapuljon; Segítő- és alkalmazkodó készsége legyen fejlett, viselkedése kultúrált; Társaival legyen megértő, együttműködő, szükség esetén egészségesen versengő a viszonya. Egészséges és kulturált életmódra nevelés feladatai: A tanuló megjelenése, környezete, felszerelése tiszta, ápolt, gondozott legyen; Önértékelése helyes legyen; Önbizalma megalapozott, önbecsülése reális legyen; Én-tudata kiteljesedjen a humánum, az erkölcsös magatartás és fegyelmezettség normáival; Legyen kötelességtudata önmagával szemben; Tartsa tiszteletben és méltányolja mások tudását, véleményét, nézetét, meggyőződését; Becsüli, szereti szüleit, nevelőit; A társadalmi normáknak megfelelően tud szabadon élni a jogaival; Fejlett test- és mozgáskultúrával, illetve ennek rendszeres igényével rendelkezzen; Helyes napirendet, életritmust alakítson ki magának; Étkezzen és öltözködjön helyesen, esztétikusan, praktikusan, egészségesen és kultúráltan; Fejlesszük társadalmi tudatát, hazafiságát, helyes világszemléletét; Szeresse, védje hazáját, annak értékeit, kincseit, hagyományait, hírnevét. Szakmai képzés megalapozásának feladatai: A tanulónak legyen elképzelése jövőjét illetően; sajátítsa el az életpálya építés alapjait; Rendelkezzen a mindennapi életben felhasználható képességekkel és készségekkel; Alkotótevékenysége, kreativitása kiteljesedhessen a választott vagy legfejlettebb készségterületeken vagy tárgykörökben (tehetséggondozás); Legyen reális elképzelése a továbbtanulás vagy pályaválasztást illetően; Legyen lehetősége a felzárkózásra, különösen az alapvető készségek és ismeretek tekintetében. Az iskola feladatainak fő szervezeti formái: Feladataink nagy része iskolán belül, tanítási időben, tanórai keretek között zajlik, nappali, esti és levelező formában. Vannak tanítási időben, tananyaghoz kapcsolódó, de iskolán kívüli tevékenységi formák (pl.: kirándulás, úszásoktatás, könyvtári óra, stb.). Tanórákhoz kapcsolódó vagy tananyagot kiegészítő kötelező szabadidős tevékenység (pl.: múzeumlátogatás, színház, mozi, sportrendezvény, stb.). Tantervi anyagot kiegészítő fakultatív szabadidős tevékenység (pl.: tanulmányi séta, kirándulás, túra, stb.). Közösséggé formálást segítő fakultatív jellegű szabadidős tevékenység (pl.: iskolai zenés/táncos rendezvény, klubdélután, stb.). Fakultatívan választható képességfejlesztés (pl.: szakkör, önképzőkör, sportkör, stb.). Tanítási órán kívüli, de intézményesített oktató/nevelő tevékenység (pl.: napközi, tanulószoba).

Módszerek Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek. Közvetlen (direkt) nevelési módszereink alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolata révén hat a tanulóra (követelés, gyakorlás, segítségadás, ellenőrzés, ösztönzés, elbeszélés, bemutatás, magyarázat, tanulói önálló elemző munka, stb.) Közvetett (indirekt) nevelési módszereink alkalmazása során a nevelői hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül (közös tevékenység megszervezése, közös célok kijelölése, hagyományok kialakítása, nevelő részvétele a tanulók közös tevékenységében, stb.). Személyiségfejlesztés Oktató-nevelő munkánk középpontjában a tanulók tudásának, képességének, kreativitásának, személyiségük egészének fejlesztése áll. A helyi tanterv követelményei ösztönzik a személyiségfejlesztést. A különböző adottságú, eltérő fejlődési ütemű tanítványaink iskolai és iskolán kívüli tevékenységeikkel minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Iskolánk A pedagógiai igényesség, a szakmai felkészültség, a hivatástudat szellemében neveli, oktatja tanulóit; gyermekbarát, rendre törekvő, áttekinthető rendszert kíván; előtérbe helyezi az „embernevelést”, a kötelességek, jogok és a felelősség egyensúlyát; hangsúlyozza az egyén és a közösség egymásrautaltságát; erősíti az érzelmi nevelést; az értékek tiszteletére, megbecsülésére neveli diákjait. Célok Nevelőmunkánk során arra törekszünk, hogy tanulóink legyenek egészséges lelkületűek, rendelkezzenek kellő önbizalommal, reális énképpel és pozitív életszemlélettel; birtokolják azokat a személyiségjegyeket (pl. kitartás, akaraterő), amelyek a siker eléréséhez szükségesek; tiszteljék a munkát, becsüljék meg az értékeket; szociális érzékük, toleranciájuk, empátiás készségük fejlődjön; alakuljon ki felelősségtudatuk; rendelkezzenek az egészséges és a kulturált életmód cselekvési motívumaival. A tanítás-tanulás során arra törekszünk, hogy: fejlődjenek tanítványaink értelmi, önálló ismeretszerzési és kommunikációs készségei, képességei; a tananyag feldolgozása, összefüggéseinek feltárása során megalapozzuk a diákok műveltségét; formáljuk világképüket; segítsük társas kapcsolataik kialakulását, a tájékozódást szűkebb és tágabb környezetükben. Feladatok Tanítványaink rendelkezzenek minél több hasznos ismerettel az őket körülvevő világról; Legyenek képesek önálló ismeretszerzésre; tudásukat kreatívan alkalmazzák; ismerjék és védjék szűkebb és tágabb környezetük természeti és kulturális értékeit; tudják hazánk, településünk történelmét, alakuljon ki egészséges hazaszeretetük; legyenek képesek a művészeti alkotások befogadására, esetleg azok alkotására; őrizzék meg testi és lelki egészségüket, tudják a betegségek megelőzésének módját; rendszeres testmozgással biztosítsák testi, szellemi, lelki frissességüket; társas kapcsolataikra legyen jellemző a mások iránti jóindulat és segítség. A. Az ismeretszerzéssel kapcsolatos személyiségfejlesztés Minden oktató feladata, hogy tanítványait minél érthetőbben és minél színesebben megismertesse a NAT követelményrendszerén alapuló ismeretanyaggal. A tanuláson keresztül tudjuk megtanítani azt is, hogy milyen problémákat, feladatokat hogyan lehet a legésszerűbben, a leggyorsabban és legsikeresebben megoldani. Meg kell ismertetni őket az iskolán kívüli ismeretszerzés módjaival is. Folyamatosan fel kell mutatni azt is, hogy tudásukat a mindennapi életben hogyan tudják felhasználni. Ügyelni kell az életkornak és az egyéni képességeknek megfelelő terhelésre. Egyéni tanulási problémák esetén az iskola órakeretet biztosít a felzárkóztatásra. A tehetséges tanulók külön órakeretben kapnak lehetőséget a hatékonyabb képességfejlesztésre.

Adott műveltségi területhez kapcsolódó személyiségfejlesztés A Nemzeti Alaptanterv egyes műveltségi területei lehetőséget biztosítanak a további fontos személyiségjegyek kifejlesztésére. Az adott szaktanár számára ez egyrészt lehetőség, másrészt felelősség. B. Adott műveltségi területet tanítók főbb lehetőségei: Anyanyelv és irodalom: Anyanyelvünk érthető, egyszerű, de igényesen szép használata; gondolataink minél érthetőbb kifejezése. A magyar és a világirodalom legjelesebb képviselőinek és alkotásainak megismerése. Élő idegen nyelv: A hazánkon kívüli világ megismerése; a más kultúrákkal való kapcsolatteremtés, kapcsolattartás feltételeinek megteremtése; a másság elfogadása, tiszteletben tartása. Speciális feladat az angol és német nyelv emelt szintű oktatása Matematika: logikus gondolkodásra nevelés. Ember és társadalom: Az emberiség történelmének megismerése, különös tekintettel városunk, hazánk megismerésére, ezáltal egyfajta lokálpatriotizmus, egészséges hazaszeretet kialakítása. Ember és természet: Egy egészséges ember-természet viszony kialakítása; a természet egészének képességeink szerinti maximális megóvása, védelme; saját testi és lelki egyensúlyunk megőrzésének módjai. Földünk és környezetünk: Tájékozódás térben és időben; a Föld népei életkörülményeinek megismerése: nyitottság, érdeklődés a idegen kultúrák iránt; környezetünk megismerése, védelme. Művészetek: Művészi alkotások el- és befogadása (alapvető esztétikai értékek elfogadtatása); környezetünk művészeti értékeinek ismerete, védelme; egyéni képességek szerint alkotóművészeti készségek kibontakoztatása: (önálló esztétikai értékrend kialakítása). Médiaismeret és mozgóképkultúra: Az írott és elektronikus sajtó befogadásának elősegítése. az igényesség kialakítása a mozgóképi alkotások megtekintésében. Tánc és dráma: A dráma óra célja a közösség és személyiségfejlesztési folyamat elősegítése. Ennek keretében a tanuláshoz szükséges képességek és készségek fejlesztése folyik, amelynek eredményeképpen a diákok tanulmányaikban, társas kapcsolataikban és döntési helyzetekben sikeresebben helyt állnak. Informatika: logikus gondolkodásra nevelés; az önálló ismeretszerzés megkönnyítése. Életvitel és gyakorlati ismeretek: a háztartás önálló, minél ügyesebb vezetése. Testnevelés: A rendszeres testmozgás igényének kialakítása; az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása; az egészséges életmód iránti igény kialakítása. C. Az osztályfőnök feladatai a személyiségfejlesztésben Az osztályfőnöknek figyelnie, koordinálnia kell a gyermekek személyiségfejlődését. Jóindulatú tanácsaik nagyban befolyásolják a tanulók személyiségfejlődését. Ezért fontos az egyes osztályokhoz a legmegfelelőbb nevelő kiválasztása. Osztályfőnöki órák: - a témaválasztás illeszkedjen a tanulók életkori sajátosságaihoz, a személyiségfejlesztés feladataihoz;

-

a személyiségfejlesztő program kidolgozása egységes rendszerbe foglalja az intézményi személyiségfejlesztést.

Tanórán kívüli közösségi programok: Változatos iskolai és iskolán kívüli programokkal lehetőséget kell biztosítani a tanulók sokoldalú személyiségfejlesztéséhez. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.  a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  különbözeti, javító, osztályozó vizsgák lebonyolítása,  kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése,  osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,  a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,  a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor,  tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,  iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,  részvétel a munkaközösségi értekezleteken,  tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,  iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,  szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása,  osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt – az osztályfőnöki munkaközösség vezetőjével konzultálva – az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve.

     

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart.



     

Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: (digitális) napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi, védőnői vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

IV. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK A közösségfejlesztés az a folyamat, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti. Iskolánkban a közösségfejlesztés fő területei:  tanórák – szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák  tanórán kívüli foglalkozások – napközi, séta, kirándulás, szakkörök  diák-önkormányzati munka  szabadidős tevékenységek Mind a négy terület sajátos foglalkoztatási formát követel, mások az egyes területek feladatai, céljai abban azonban megegyeznek, hogy valamennyien tevékenyen hozzájárulnak :  az egyén (tanuló) közösségi magatartásának kialakításához,  véleményalkotó, véleménynyilvánító képességének fejlődéséhez,  a közösségi szokások, normák elfogadásához (etikai értékrend),  a másság elfogadásához,  az együtt érző magatartás kialakulásához,  a harmonikus emberi kapcsolatok fejlesztéséhez. A közösségfejlesztés során nem csak a pedagógusoknak van feladatuk, hanem az iskolában foglalkoztatott valamennyi dolgozónak, hiszen megjelenésével, viselkedésével, beszédstílusával, társas kapcsolatával az intézmény valamennyi dolgozója példaként áll a diákok előtt. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink a következők:

Törekedjünk arra, hogy minden tanuló: Ismerje meg azokat a társas együttélés alapvető szabályait, amelyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek. Megismerje népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. Legyen nyitott, megértő a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsülje meg ezeket. Váljon érzékennyé környezete állapota iránt. Kapcsolódjon be közvetlen környezetének értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés váljon meghatározóvá. Szerezzen személyes tapasztalatokat az együttműködés, a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. Tanulóink tudjanak társaikkal és a felnőttekkel is adott témáról, anyanyelvükön szabatosan kommunikálni. Az önálló, felnőtt életében képes legyen életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Ismerje meg a környezet leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülésének módját. Kapjon kellő mennyiségű támogatást a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez. Tanuljon meg tanulni. Tudja, hogy életpályája során többször pályamódosításra kényszerülhet. Legyen képes ellenőrzésre, egymás segítésére és segítő szándékú ellenőrzésre. Tevékenysége erősítse a közösséghez való kötődést. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat az egyes tanárok az alábbi módon segítik: A tananyag elsajátítása:  segítse a tanulók kezdeményezéseit,  járuljon hozzá a közvetlen tapasztalatszerzéshez,  a közvetlen tapasztalatszerzés segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel,  biztosítson elegendő lehetőséget a közösségi cselekvések kialakításának / fejlesztésének segítésére,  alapozza meg a nemzettudatot, mélyítse el a nemzeti önismeretet, a hazaszeretetet,  ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárására, ápolására, késztessen az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységre,  tegye képessé a tanulót a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére,  alakuljon ki a tanulóban bátorító, vonzó jövőkép, amely elősegíti a környezeti harmónia létrejöttéhez szükséges életvitel, szokások kialakulását és a környezet iránti pozitív érzelmi viszonyulások erősödését,  alakítsa ki a tanulóban, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv,  irányítsa a tanulót arra, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének megvédésének a képességei álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában,  fejlessze ki a tanulóban az új információs rendszerben való eligazodás, valamint annak kritikai módon való használatának képességét,  adjon ismereteket a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére,  és személyi, tárgyi környezete segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak a kialakulását,  amelyek a gyermekek, ifjak egészségi állapotát javítják,  fejlessze a beteg, sérült és fogyatékos embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást,

  

irányuljon a szexuális kultúra, magatartás kérdéseire, fordítson figyelmet a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre, kapjon átfogó képet a munka világáról, alkalmazott változatos munkaformák erősítsék az együvé tartozás és az egymásért való felelősség érzését.

A pedagógussal szemben a következő elvárásokat fogalmazzuk meg  ismerje a részképesség-zavar tünet együttesét  tudjon differenciáltan oktatni, nevelni  semmiféle hátrányos megkülönböztetés, degradáció nem érheti részéről a tanulót  az értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit  a teljesítmény mérésénél adjon előnyt a hátránnyal küzdőknek, önmagához képest is nézze a fejlődést  a hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit  nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására. Elvárások az osztályfőnökkel szemben  a szülővel kiemelten figyelmesen és tapintatosan viselkedjen, foglalkozzon  a tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal  szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében  kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét  gondoskodjon a tanuló megfelelő iskolafokozatba kerüléséről, a pályaválasztásáról  szükség esetén a tanuló iskolai magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt Tanórán kívüli közösségi programok Változatos iskolai és iskolán kívüli közösségi programokkal lehetőséget kell biztosítani a tanulók sokoldalú személyiségfejlesztéséhez. Közösségi nevelés céljai Váljon az iskola a közösségi élet valódi színterévé. Önálló és öntevékeny tanulói közösségek alakuljanak, fejlődjenek. Teremtődjenek pozitív normák és szokások a közösségekben. A diákok legyenek képesek: tisztelni az alapvető emberi értékeket (pl. becsület, tisztesség, megbízhatóság), váljanak ezek a tulajdonságok személyiségük részévé; együttműködni másokkal; barátságok, harmonikus emberi kapcsolatok kiépítésére; azonosulni mások problémáival, segíteni azok megoldásában; egyéni és közösségi érdekek harmóniájának megteremtésére. Feladatok A tanulók ismerjék meg az intézmény közéleti fórumait, a demokratikus működés mechanizmusait; vegyenek aktívan részt az iskolai élet szervezésében, az iskola belső működésének megalkotásában, a szabályok betartásában; tudatosan formálják közösségük értékrendjét; ismerjék és teljesítsék kötelezettségeiket, gyakorolják jogaikat; vállalják fel nyíltan véleményüket, legyenek képesek azok egyértelmű megfogalmazására; tartsák be a kulturált viselkedés szabályait; értékeljék reálisan önmagukat és másokat, legyenek képesek elfogadni az őket ért bírálatokat, és tudják viselkedésüket, véleményüket korrigálni; vállaljanak közösségi megbízatásokat és végezzék el azokat felelősségteljesen. Szervezeti keretek, tevékenységi formák - Tanítási óra - Tanítási órán kívüli tevékenységek Hagyományőrző tevékenységek:  Az adott település (ahol az intézmény működik) hagyományainak ápolása  Az iskola névadójának, Apáczai Csere János emlékének ápolása.  Június első hetében megrendezésre kerülő Apáczais hét, melynek keretében különféle iskolai és városi szintű rendezvényekre kerül sor iskolánkban ekkor kerül megrendezésre a családi nap is  elsősök fogadása, megajándékozása;



        

emléknapok, megemlékezések_ - március 15.; október 23. - október 6. aradi vértanúk - február 25. a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatai - április 16. holokauszt áldozatai - június 4. Nemzeti Összetartozás Napja szalagavató, ballagás; iskolarádió, iskolaújság, iskolanaptár, évkönyv; honlap ajándékozás Mikuláskor, Karácsonykor; tanévnyitó, tanévzáró ünnepség; nyílt nap; iskolai közös kirándulás; Gyermeknapi program; Rajzversenyek, kiállítások (karácsony, Föld napja, stb.)

Napközi otthon, tanulószoba A közoktatási törvénynek megfelelően, ha a szülők igénylik, az iskolában tanítási napokon a délutáni órákban az 1-8. évfolyamokban napközi, az 5-8. évfolyamokban tanulószoba működik.

V. AZ INTÉZMÉNY SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGE 1. A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység: A szakértői bizottsági tevékenység (az emberi erőforrások minisztere 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelete a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről) 

 

  

  

7. § (1) Az Nkt. 18. § (2) bekezdés c) pontja szerinti szakértői bizottsági tevékenység keretében az intézmény szakértői bizottsága a gyermek, a tanuló komplex pszichológiai, pedagógiaigyógypedagógiai, továbbá szükség szerint orvosi, sajátos nevelési igény gyanúja esetén komplex pszichológiai, pedagógiai-gyógypedagógiai, orvosi vizsgálat alapján szakértői véleményt készít b) a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézség megállapítása vagy kizárása, c) a sajátos nevelési igény – a mozgásszervi-, az érzékszervi- (látási-, hallási-), az értelmi, a beszédfogyatékosság, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén a halmozott fogyatékosság, az autizmus spektrum zavar vagy az egyéb pszichés fejlődési zavar: súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar – megállapítása vagy kizárása, d) sajátos nevelési igényű tanuló esetében da) az érettségi bizonyítvány kiadásának feltételeként meghatározott közösségi szolgálat teljesítésére vonatkozó kötelezettség alóli mentesítés, db) a tankötelezettség meghosszabbításának céljából, és a vizsgálatok eredményei alapján javaslatot tesz a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézséggel küzdő, a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók különleges bánásmód keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére. Nkt. 56. § (1) A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az igazgató mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és ehelyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő. Nkt. 45. § (5) A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető. (6) Ha az iskola igazgatójának megítélése szerint a tanulónak hátrányos, hogy tankötelezettségének magántanulóként tegyen eleget, vagy az így elkezdett tanulmányok eredményes folytatására vagy

 



 

befejezésére nem lehet számítani, köteles erről értesíteni a gyermek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes kormányhivatalt, amely a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló milyen módon teljesítse tankötelezettségét. Halmozottan hátrányos helyzetű tanuló esetén az iskola igazgatójának döntéséhez be kell szereznie a gyermekjóléti szolgálat véleményét. (7) A tankötelezettség általános iskolában, középfokú iskolában Köznevelési Hídprogram keretében is, valamint fejlesztő nevelés-oktatásban teljesíthető. Nkt. 45. § (3) A tankötelezettség a tanuló tizenhatodik életévének betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt Nkt 27.§ (7) A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat folytatók egyéni foglalkozás keretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll a rendelkezésre. Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható. Nkt 27. § (8) A gyógypedagógiai nevelés-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. A kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozások megszervezésének heti időkeretét az alábbi táblázat határozza meg. E sajátos nevelési igényű tanulók heti egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásainak száma értelmi gyengénlátó fogyatékos

 

 

vak, nagyot- halló, mozgás- és beszédfogyatékos

siket és autista

egyéb

3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4

7 7 7 7 8 8 8 8 9 9 9

8 8 8 8 9 9 10 10 10 10 11

10 10 10 11 11 11 12 12 13 13 14

3 3 3 3 3 3 4 4 4 4 4

5

11

12

15

5

5

11

12

15

5

Nkt. 47. § (8) Ha a gyermek, a tanuló beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzd, fejlesztő foglalkoztatásra jogosult. A fejlesztő foglalkoztatás a nevelési tanácsadás, az óvodai nevelés, az iskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi nevelés és oktatás keretében valósítható meg. 47. § (1) A sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges bánásmód keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön, attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges bánásmódnak megfelelő ellátást a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. (4) A sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló neveléséhez és oktatásához az alábbi feltételek szükségesek: a) a gyermek, tanuló külön neveléséhez és oktatásához a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és egyéb segédlet,



  







b) egyéni előrehaladású képzéshez, integrált óvodai neveléshez, iskolai nevelés-oktatáshoz, fejlesztő neveléshez, fejlesztő nevelés-oktatáshoz, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szakirányú végzettségű gyógypedagógus, a foglalkozásokhoz speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök, c) a fejlesztési területek szakértői bizottság által történő meghatározása. (5) A gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a gyermek, tanuló egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátásban is részesül. Nkt. 51. § (5) A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló részére a felvételi vizsgán indokolt esetben biztosítani kell a hosszabb felkészülési időt, az írásbeli vagy szóbeli felmérésen biztosítani kell az iskolai tanulmányai során általa használt, megszokott eszközöket, a vizsga szervezésével alkalmazkodni kell az adottságaihoz. 55. § (1) Az igazgató a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére – kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére – felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Az igazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Az iskolában – kivéve, ha az intézmény e törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként működik – az igazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti – az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól. (2) A magántanulót – az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével – az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az iskolai rendszerű szakképzésben a magántanulókra vonatkozó részletes szabályokat a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. (3) Az, akit felmentettek a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az igazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról.

2. A sajátos nevelési igényű és beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek: A lehető legkorábban kiszűrjük azokat a tanulókat, akiknél e területen problémát tapasztalunk. A tanuló magatartási és/vagy tanulási zavarait előidéző okok feltárásának céljából az osztályfőnök, a védőnő és a gyermekvédelmi felelős családlátogatáson vehet részt. Ha a probléma feltehetően családon belüli kommunikációs diszfunkcióból fakad, a problémakezelés folyamatába bekapcsolódnak a Gyermekpszichiátria szakemberei, akikkel közösen családterápiás módszerekkel történik meg az esetkezelés. Ha a magatartási problémák indokolják, az iskola javasolja a szülőknek a problémakezelésben kompetens társintézmények (Pedagógiai Szakszolgálat, Gyermek- és Ifjúsági Ideggondozó) pszichológiai, illetve pszichiátriai terápiás módszereit. Magatartási- és beilleszkedési nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A lehető legkorábban kiszűrjük azokat a tanulókat, akiknél e területen problémát tapasztalunk. A tanuló magatartási és/vagy tanulási zavarait előidéző okok feltárásának céljából az osztályfőnök, a védőnő és a gyermekvédelmi felelős családlátogatáson vehet részt. Ha a probléma feltehetően családon belüli kommunikációs diszfunkcióból fakad, a problémakezelés folyamatába bekapcsolódnak a Gyermekpszichiátria szakemberei, akikkel közösen családterápiás módszerekkel történik meg az esetkezelés. Ha a magatartási problémák indokolják, az iskola javasolja a szülőknek a problémakezelésben kompetens társintézmények (Nevelési Tanácsadó, Gyermek- és Ifjúsági Ideggondozó) pszichológiai, illetve pszichiátriai terápiás módszereit. Abban az esetben, ha a családlátogatások során a veszélyezettség jelei észlelhetők (p1. erkölcstelen családi környezet, mely akadályozza a gyermek testi-, értelmi- vagy érzelmi fejlődését), az iskola felveszi a kapcsolatot a Gyermekjóléti Szolgálattal. A védő-óvó pártfogókkal (családgondozókkal) együttműködve az iskola gyermekvédelmi felelőse figyelemmel kíséri, hogy a család betartja-e a Gyámhatóság által meghatározott magatartási szabályokat. A szakvélemény figyelembevételével kidolgozzuk a segítés stratégiáját. A rászoruló tanulók számára heti 1 óra korrepetálást biztosítunk.

Törekszünk önismeretük, konfliktuskezelő készségeik fejlesztésére. Ezért: feszültségoldó szabadidős tevékenységeket, illetve önismereti, konfliktuskezelő és egyéb mentálhigiénés foglalkozásokat szervezünk, minél több sikerélményhez juttatjuk tanítványainkat. A szociális, életviteli és környezeti kompetenciák fejlesztése keretében történik a közösségfejlesztő, közösségépítő és mentálhigiénés programokkal, melyek elsősorban osztálykeretben és érdeklődési körökben történik. A szövegértési-szövegalkotási és matematikai-logikai alapkompetenciák fejlesztését a matematika, magyar nyelv és irodalom órákon az egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezéssel, kis létszámú csoportokban, tantárgyi képességfejlesztő programok keretében fejlesztjük 5-8. évfolyamon. A csoportok közel homogén összetétele és kis létszáma lehetővé teszi a gyengébb képességűek felzárkóztatását, és lehetőséget kínál a beilleszkedési, magatartási nehézségek kezelésére is egyaránt. Olyan osztálykeretet felbontó, csoportbontási formáról van szó, amelyek révén egyfelől elkerülhető lesz a hátrányos helyzetűek, illetve roma származásúak kirekesztése, diszkriminatív elkülönítése, másfelől mód nyílik a gyermekek képességeihez alkalmazkodó differenciált fejlesztésére. A tehetséggondozó, szinten tartó, felzárkóztató csoportok közötti átmenet a gyermek teljesítményéhez igazodóan a tanév során bármikor lehetséges. Kapcsolódó pedagógiai tevékenységek:  szoros kapcsolat a helyi óvodával és Pedagógiai Szakszolgálattal, a helyi szociális ellátó rendszer intézményeivel/szakembereivel;  fejlesztő pedagógiai tevékenység;  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;  a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai, a mentori rendszer működtetése;  napközi otthon;  tanulószoba;  családlátogatások;  problémamegoldó esetmegbeszélések;  a szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;  szöveges értékelés.

3. A Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve (32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete) alapján: 3.1. Általános elvek A Nemzeti alaptanterv (a továbbiakban: NAT) a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának is alapdokumentuma, az abban meghatározott fejlesztési területek – nevelési célok, kulcskompetenciák, illetve a műveltségi területeken megfogalmazott célok, feladatok a sajátos nevelési igényű tanulókra is érvényesek. A sajátos nevelési igényű tanulókat nevelő-oktató iskolák pedagógiai programjuk, helyi tantervük elkészítésénél figyelembe veszik: – a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: köznevelési törvény), a NAT és az Irányelv rájuk vonatkozó előírásait: – a kollégiumi nevelés országos alapprogramját, – a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit, – a fővárosi, megyei feladat ellátási, intézményhálózat-működtetési és köznevelés-fejlesztési tervet, – a szülők elvárásait és – az általuk nevelt tanulók sajátosságait. Az Irányelv egyaránt vonatkozik a sajátos nevelési igényű tanulóknak a többi tanulóval részben vagy egészben együtt (integráltan), azonos iskolai osztályban történő, illetve az e célra létrehozott gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézményben, konduktív pedagógiai intézményben, iskolai osztályban a sajátos nevelési igényű tanulók számára külön szervezett (gyógypedagógiai nevelésben, oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményekben) nevelésére, oktatására. 3.2. Az Irányelv célja

Az Irányelvben foglaltak célja, hogy a sajátos nevelési igényű tanulók esetében a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok ugyanúgy összhangba kerüljenek, mint más gyermekeknél. Az Irányelv annak biztosítását szolgálja, hogy: – a fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósuljon meg, segítse a minél teljesebb önállóság elérését és a társadalomba való mind teljesebb beilleszkedést, – az iskola fejlesztési követelményei igazodjanak a fejlődés lehetséges üteméhez, – ha szükséges, a fejlesztés az iskoláskor előtti képességfejlődés területeire is terjedjen ki, – a rehabilitációs célú fejlesztő terápiák programjai váljanak az intézmények pedagógiai programjainak tartalmi elemeivé, – a tanulókat a nevelés, oktatás, fejlesztés ne terhelje túl. Ennek érvényesítése érdekében meghatározza: – a tartalmak kijelölésekor egyes területek módosításának, elhagyásának vagy egyszerűsítésének, illetve új területek bevonásának lehetőségeit, – a sérült képességek rehabilitációs, habilitációs célú korrekciójának területeit, – a nevelés, oktatás és fejlesztés szokásosnál nagyobb mértékű időbeli kiterjesztésére vonatkozó javaslatokat. 3.3. A sajátos nevelési igényű tanulók habilitációs, rehabilitációs célú ellátása A tanulók között fennálló – egyéni adottságokból és igényekből adódó – különbségeket az iskolák a pedagógiai programok és helyi tantervek kialakításakor veszik figyelembe. A sajátos nevelési igény kifejezi: a) a tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását, b) az iskolai tanuláshoz szükséges képességek kialakulásának sajátos útját, fejlődésének eltérő ütemét, esetleg részleges vagy teljes kiesését, fejletlenségét, lassúbb ütemű és az átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét. A sajátos nevelési igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teheti szükségessé. A habilitációs, rehabilitációs ellátás közös elvei a) A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésében, oktatásában részt vevő nevelési-oktatási intézmények egész nevelési-oktatási rendszerét átfogó, hosszú távú habilitációs, rehabilitációs célok és feladatok határozzák meg, melyeket az intézmény dokumentumai tartalmaznak. b) A habilitációs, rehabilitációs tevékenység olyan szakmaközi együttműködésben kialakított és szervezett nyitott tanítási-tanulási folyamatban valósul meg, mely az egyes tanulók vagy tanulócsoportok igényeitől függő eljárások, időkeret, eszközök, módszerek, terápiák alkalmazását teheti szükségessé. A habilitációs, rehabilitációs tevékenység közös céljai és feladatai a) A mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékosságból, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékosságból, autizmus spektrum zavarból vagy egyéb pszichés fejlődési zavarból fakadó hiányzó vagy sérült funkciók kompenzálása vagy helyreállítása, a meglévő ép funkciók bevonásával. b) Törekvés a különféle funkciók egyensúlyának kialakítására. c) A szükséges speciális eszközök elfogadtatása és használatuk megtanítása. d) Az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok, funkciók fejlesztése. e) Az egyes területeken kimagasló teljesítményt nyújtó tanulók tehetségének kibontakoztatása. A habilitációs, rehabilitációs tevékenységet meghatározó tényezők a) A fogyatékosság, az autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar típusa, súlyossága. b) A fogyatékosság, az autizmus spektrum zavar vagy egyéb pszichés fejlődési zavar kialakulásának, felismerésének, diagnosztizálásának ideje. c) A sajátos nevelési igényű tanuló ca) életkora, pszichés és egészségi állapota, rehabilitációs műtétei, cb) képességei, kialakult készségei, kognitív funkciói, meglévő ismeretei.

d) A társadalmi integráció kívánalmai: az egyéni tanulási utak megtervezése és biztosítása, továbbtanulás, pályaválasztás, a lehető legönállóbb életvitelre történő felkészítés. 3.4. A fogyatékosság, a pszichés fejlődési zavar típusának megfelelő szakirányú végzettséggel rendelkező gyógypedagógus, gyógypedagógiai tanár, konduktor, konduktor-óvodapedagógus, konduktor-tanító, terapeuta, kompetenciája: 1. a programok, programcsomagok összeállítása, 2. a habilitációs, rehabilitációs egyéni és kiscsoportos fejlesztés, osztálytermen belüli megsegítés, 3. közreműködés az integrált nevelés, oktatás keretein belül a tanítási órákba beépülő habilitációs, rehabilitációs fejlesztő tevékenység tervezésében, ezt követően a konzultációban. A szükséges pedagógiai feltételek biztosítása a sajátos nevelési igényű tanulók számára A nevelés, oktatás, fejlesztés kötelezően biztosítandó pedagógiai feltételeit a köznevelési törvény foglalja össze. A köznevelési törvény a sajátos nevelési igényű tanulókhoz igazodva az általánosan kötelező feltételeket több területen módosítja, illetve kiegészíti olyan többletszolgáltatásokkal, amelyeket ki kell alakítani, és hozzáférhetővé tenni a sajátos nevelési igényű tanulók számára, mint például: – speciális tanterv, tankönyvek, tanulási segédletek, – speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő technikai eszközök.

4. Pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztésének elvei 4.1.A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanuló A pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók csoportjába azok a tanulók tartoznak, akik az iskolai teljesítmények és a viselkedésszabályozás területén a kognitív, emocionális-szociális képességek eltérő fejlődése, a kialakult képességzavarok halmozott előfordulása miatt egyéni sajátosságaik figyelembevételével fokozott pedagógiai, pszichológiai megsegítést, gyógypedagógiai segítséget igényelnek. Tanulási és viselkedési problémájuk specifikus tanulási zavarok, azaz – diszlexia, – diszortográfia, – diszkalkulia, – diszgráfia és diszpraxia, mint a motoros képességek fejlődési zavara, valamint ezek maradványtüneteinek fennállása, – a fentiek együttjárása miatt a kevert specifikus tanulási zavarok; – hiperaktivitás és figyelemzavar; továbbá – a szocio-adaptív folyamatok zavarai, az érzelmi kontroll, ön, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésében mutatkozik meg. A normalitás övezetébe tartozó értelmi összteljesítményük mellett megjelenő teljesítmény és viselkedészavaraik a pszichikus képességek egyenetlen fejlődésének következtében alakulnak ki, és gyakran mutatnak az idegrendszeri folyamatok diszharmonikus szerveződéséből eredő együtt járást. Minthogy gyakran élnek át kudarchelyzetet, az iskolai teljesítményelvárások iránti közömbösség, elutasítás, illetve önértékelési zavarok, különböző jellegű beilleszkedési problémák alakulhatnak ki. Ezek a sajátosságok az életkor előrehaladásával a társadalmi beilleszkedés szempontjából fokozott veszélyeztetettséget idézhetnek elő. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének jelei a pszichés fejlődési zavarral küzdő tanulók esetében abban is megmutatkozik, hogy – a tanulók általában fáradékonyabbak, a meteorológiai változásokra érzékenyebbek, – az átlagnál, nehezebben tűrhetnek zajokat, viselik el a várakozás, kivárás okozta feszültséget, aktivációs szintjük erősebben ingadozik, nyugtalanabbak, – gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, esetleg egyedüllétre, támasznyújtásra, – fokozottabban igénylik a tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat, valamint – a pozitív visszajelzést, a sikeres teljesítmények megerősítését, a dicséretet.

4.2. Pszichés fejlődési – súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási – zavarral küzdő tanulók iskolai fejlesztése A fejlesztés alapelvei A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztése a szakértői bizottság szakértői véleményére épülő egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni sajátosságaik, szükségleteik figyelembevételével, a szülővel és a tanulóval történő megbeszélést követően történik. Az egyéni fejlesztőmunka tervezése, a rehabilitációs terv kidolgozása logopédus, pszichopedagógus, tanulásban akadályozottak pedagógiája szakon/szakirányon szakképzettséget szerzett gyógypedagógus, gyógypedagógus-terapeuta, pszichológus és egyéb szakemberek (pl. szomatopedagógus, gyermekpszichiáter) bevonásával történik és rehabilitációs célú órakeretben zajlik. Az egyéni fejlesztési terv tartalmáról, célkitűzéseiről, ütemezéséről (mikro, ill. makrotervezés) tájékoztatni kell az osztálymunkában résztvevő pedagógusokat, szaktanárokat, különös tekintettel a gyermek osztályfőnökére. Az egyéni fejlesztési terv célkitűzéseinek megvalósulását időszakosan, az ütemezési fázis befejezését követően ellenőrizni szükséges a további célkitűzések megtervezését megelőzően. Az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a tanuló fejlődését, előrehaladását segítő számonkérési, értékelési formákat. Indokolt esetben, a szakértői bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből – az értékelés és minősítés alól mentesítés adható. A tanítás-tanulás folyamatában kiemelt figyelmet, a tanulásszervezési módok, a tanulási és értékelési eljárások megválasztása terén sajátos feladatot jelent a bármely területen tehetségesnek bizonyuló tanulók felismerése, tehetségük gondozása, amely támogatja a pályaorientáció folyamatát is. A pszichés fejlődési zavar miatt sajátos nevelési igényű tanulók oktatása intenzív terápiás céllal szervezett időszakos különnevelés keretében (pl. logopédiai osztályban, tagozaton), valamint a többi tanulóval együtt, integrált nevelés, oktatás keretében történhet. Az iskolai nevelés, oktatás során kiemelt feladat a) a tantervi előírásoknak megfelelő sikeres továbbhaladás biztosítása. b) a pozitív énkép és önértékelés kialakítása, c) a tanulás iránti motiváció és a kudarctűrő képesség növelése, d) a kortársakra és a felnőtt közösségre irányuló rendezett társas kapcsolatok kialakítása, e) a társadalmi együttélés szabályainak követése és az önállóságra nevelés. 5. A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai specifikus tanulási zavarok esetén A pszichés fejlődési zavar körébe tartozó jelenségeket, így az iskolai tanulási és viselkedési problémák kialakulását különböző tényezők idézhetik elő. Ezért a specifikus tanulási zavar valamint a viselkedés szerveződés zavarának megállapítása sokrétű, differenciáldiagnosztikai irányultságú állapotfeltárást igényel a szakértői bizottságok részéről. A specifikus tanulási zavarok esetében a tanulók alapproblémája, hogy jó értelmi képességeik ellenére az olvasással (diszlexia), a helyesírással (diszortográfia), az írásmozgással (diszgráfia) és a számolással (diszkalkulia) kapcsolatban az iskolai oktatás során feltűnő nehézségek jelentkeznek, általános értelmi képességeik és tanulási teljesítményeik között alulteljesítés formájában lényeges különbség áll fenn. Ennek az eltérésnek a hátterében a megismerési képességek különböző zavarai állnak, amelyek az olvasás, az írás, a helyesírás vagy a számolás területén önálló, (körülírt) vagy kevert típusú zavar (együttjárás) formájában jelenhetnek meg. 5.1.Diszlexia – az olvasási képesség zavara, a specifikus tanulási zavarok leggyakoribb formája, amely önmagában és más jelenségekkel kombinálódva fordulhat erő. Jellemzői: – a hang-betű kapcsolat kialakulásának nehézsége – hiányos fonológiai tudatosság: nehezített a beszédhangok megkülönböztetése, hangok, szótagok sorrendjének, rímek felismerésének nehézsége – értelmes és értelmetlen szavak helyes/hibás olvasásának különbözősége – gyenge rövid távú emlékezet, a hallott szöveg pontatlan és részleges feldolgozása – rendhagyó szavak szabályosítása olvasásnál – írott szavak felbontása a szavakat alkotó hangelemekre – vizuális felismerési zavarok, vizuálisan hasonló betűalakok esetén

A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus olvasászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás készségét, segítse az olvasás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a) a betűbiztonság és az összeolvasási készség, a fonológiai tudatosság, b) a rövid távú emlékezet, c) az auditív, vizuális és mozgáskoordináció fejlesztése, d) a testséma biztonságának kialakítása, e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) lassított tempójú, nyújtott ütemű, hangoztatóelemző, szótagoló, a homogén gátlás elvét figyelembe vevő analizáló-szintetizáló módszerrel, f) az olvasási készség folyamatos gondozása a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, i) az olvasásképtelenség esetében a tanulás segítése a szövegek auditív tolmácsolásával, gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával, j) speciális olvasástanítási program alkalmazása, k) az olvasási kedv felébresztése, a motiváció erősítése. 5.2. Diszortográfia – a helyesírási képesség zavara, nagy gyakorisággal társul diszgráfiával, de az együttjárástól függetlenül egyik önálló megjelenési formája a specifikus tanulási zavaroknak Jellemzői: – a centrális auditív feldolgozás, a fonéma feldolgozás zavara, – beszédhangok nehezített megkülönböztetése a fonetikai, fonológiai jellemzők pl. (időtartam, zöngésség mentén), – helyesírási hibák halmozódása, – a tollbamondás utáni írás hibái. A fejlesztés célja: A fejlesztőmunka specifikus helyesírászavar esetén alakítsa ki a tanuló mindenkori osztályfokának megfelelő helyesírási készségét, segítse elő az anyanyelvi kompetencia kialakulását, az írott nyelv használatának korosztályi szintű alkalmazását. A fejlesztés feladata: – a fonológiai tudatosság és beszédészlelési képesség, – a rövidtávú emlékezet fejlesztése, – a spontán és tollbamondás utáni írás színvonalának javítása, – a figyelem és az önértékelési képesség fejlesztése. 5.3. Diszgráfia – az írás grafomotoros jellemzőinek zavara Jellemzői: – csúnya, torz, nehezen olvasható íráskép, – szaggatott betűalakítás és betűkötések, – rossz csukló, -kéz,- ujjtartás, az íróeszköz helytelen fogása, görcsösség, – egyenetlen ritmusú, strukturálatlan íráskép, formai és aránybeli hibák, – kialakulatlan kézdominancia, – lassú tempójú írás, központozás, hiánya, nagybetűk használata és betoldása a kisbetűk közé, – továbbá: fonológiai-nyelvi jellemzők zavara (nyelvtan, mondatszerkezet, helyesírás). A fejlesztés célja: A specifikus írászavar javításának feladata az iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő írás készséggel rendelkezzen, képes legyen azt a kommunikáció egyik formájaként használni ismeretszerzés, tudásgyarapítás és társas kapcsolatok létesítésének céljára. A fejlesztés feladatai: a) a mozgáskoordináció fejlesztése különös tekintettel a manipulációs mozgásokra,

b) a testséma biztonságának kialakítása, c) a vizuomotoros koordináció fejlesztése, d) az írásmozgás alapformáinak gyakorlása, különböző technikák alkalmazása (ráírás, másolás, önálló írás kivitelezés), e) a ritmus, a nyomás, és a sebesség optimális egyensúlyának megteremtése, f) sikertudat kialakítása. 5.4. Diszkalkulia – a számolási képesség specifikus zavara A specifikus számolási zavar a különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége. Jellemzői: – a szimbólumok felismerésének és tartalmi azonosításának nehézségei, – a mennyiségfogalmak kialakulásának hiányosságai, – a mennyiségfogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a számsor- és szabályalkotás zavara, – a téri és síkbeli viszonyok érzékelésének hiányosságai, – helyi érték megértésének, műveleti jelek értelmezésének, halmazok, mennyiségek összehasonlításának nehézségei, – szerialitás zavar, számlálási és becslési képesség hiánya, – számértékek szimbolikus funkciójának értelmezési nehézségei, – mennyiség és arab szám megfeleltetés és a számértékek összehasonlításának nehézsége, – számjegyekre vonatkozó lexikai hibák, – komplex aritmetikai műveletek értelmezésének problémái, – gyenge verbális emlékezet, a számmemória és az általános memóriateljesítmény különbsége, – figyelemzavar. A fejlesztés célja: A specifikus számolási zavar esetén a fejlesztő munka feladata iskolás korban, hogy a tanuló a mindenkori osztályfokának megfelelő matematikai készséggel rendelkezzen, képes legyen a matematikai kompetencia megszerzésére, a számolási-matematikai műveletek használatára, az ismeretszerzés, a tudásgyarapítás és a hétköznapi gyakorlat színterein. A számolás elkülönülten szerveződő képességrendszer, amelynek számos kapcsolata van a beszéd, az olvasás és az írás rendszereivel, ezért a számolási zavarok a specifikus tanulási zavarok és nyelvi zavarok különböző megjelenési formáival együtt járhatnak. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: a) a számosság és a számok iránti érdeklődés felkeltése, megerősítése, b) matematikai törvények és szabályok készségszintű ismerete és alkalmazása, c) a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a nyelvhasználat összehangolt fejlesztése, d) a vizuális-téri képességrendszer fejlesztése, e) a matematikai relációk nyelvi megalapozása, a matematika-nyelv tudatosítása, f) a sorozatalkotási képesség, a szeriális észlelés fejlesztése, g) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, h) a fogalmak, így a szám- és műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés, i) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások alkalmazása, j) a diszkalkulia reedukáció speciális terápiás programjainak felhasználása, k) az önértékelés fejlesztése, sikerélmény biztosítása. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban rögzítettektől. A helyi tantervben indokolt lehet az első évfolyam két tanévi időtartamra történő széthúzása. Ebben az esetben az

első tanév az intenzív prevenció, a szakszerű funkciófejlesztés, a pszichés gondozás, a megfelelő motiváció és a feladattudat kialakításának az időszaka a gyógypedagógiai korrekciós-kompenzálóterápiás módszerek alkalmazásával. A NAT alkalmazása A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. Kiemelt fejlesztési feladatok A pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban leírt fejlesztési feladatok az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak és fejlesztendő kulcskompetenciák (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) módosulhat. A NAT alkalmazása a helyi tanterv készítésénél A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő kulcskompetenciák (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó kerettantervi ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők, a tanításitanulási folyamat azonban zömében speciális pedagógiai módszerrel és eszközzel irányított. A helyi tanterv kiemelten kezelje az önismeretet, a reális önértékelés kialakítását, a kommunikáció fejlesztését. E feladatok minden műveltségterületen meg kell, hogy jelenjenek. Célzottan szerepet kaphat az Ember és társadalom, a Művészetek és ezen belül a Dráma és tánc fejlesztési feladatai között. A beszédészlelés és beszédmegértés, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, az olvasásértés fejlesztése a Magyar nyelv és irodalom műveltségi terület fejlesztési feladatai között kap kiemelt szerepet. Az Idegen nyelvek tanításánál a nyelvoktatás auditív módszereinek előtérbe helyezése javasolt. A Művészetek műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, a drámapedagógia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe van. A Testnevelés és sport műveltségi terület fejlesztési feladatainak megvalósítása során szenzoros integrációs programok és terápiák beállítása és/vagy gyógyúszás, valamint logopédiai ritmika alkalmazása is javasolt. A Matematika területén a kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása segíti az eredményes fejlesztést. Azoknál a tanulóknál, akiknél a sajátos nevelési igény oka a hiperaktivitás, a figyelemzavar, indokolt a korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése a helyi tanterv készítésénél. Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció Az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban a pszichés fejlődési zavar jellegének, tüneteinek kivizsgálásakor megállapított diagnózisnak megfelelő szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába. Ebből a szempontból fontos a gyermek neurológiai, a fülészeti, valamint a szemészeti vizsgálat, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás. A gyógypedagógiai tanár, terapeuta által vezetett pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt. A tehetséges tanulók számára a tehetségük kibontakozásához szükséges feltételek, eszközök, módszerek biztosítása a pedagógiai rehabilitációsnak is kiemelt feladata.

EGYÉNI FEJLESZTŐ PROGRAM

BNO F.81.0 F. 81.1 A TEV. IDŐKER. MEGH.

EREDM. MUTATÓI

12 óra

Megfigyelés

12 óra 12 óra 20 óra

Fogalmazás Megfigyelés Felmérés

12 óra

Megfigyelés

10 óra

Felmérés

16 óra

Megfigyelés

16 óra

Megfigyelés

Feladatlapok, szituációs játékok

12 óra

Megfigyelés

Feladatlapok Feladatlapok, könyvek, újságok Helyesírási tanácsadó, értelmező szótár, szinonima szótár.

10 óra 8 óra

Megfigyelés Megfigyelés

8 óra

Megfigyelés

A TEV. IDŐKER. MEGH.

EREDM. MUTATÓI

37 óra

Megfigyelés, felmérés

A FEJLESZTÉS TERÜLETEI

FEJLESZTŐ TEVÉKENYSÉGEK

Verbális fejlesztés Kommunikációs képességek fejlesztése Fogalmazás, mondatalkotás Nyelvi analízis, szintézis Szövegértés

A beszéd formai és tartalmi oldalának fejlesztése, passzív szókincs bővítése, a szóbeli közlés értésének fejlesztése, beszédészlelés, beszédértés fejlesztése. Tankönyv, Fl. VI. 253-288. old. Betű-, szótag-, mondatszintézis. Fl. VI. 289-344. old. Szövegfeldolgozás. Lényegkiemelés. Vázlatírás. Fl. VI. 345-376. old. Fl. VI. 377-424. old.

Szókincsbővítés Helyesírási, nyelvi készség fejlesztése Kognitív funkciók Észlelés, figyelem, megfigyelés fejlesztése Emlékezet fejlesztése Problémamegoldó gondolkodás, lényegkiemelés, összefüggések, következtetések Analóg gondolkodás Általános ismeretek bővítése Segédeszközök használata, tanulási technikák

Tankönyv, feladatlapok Figyelemfejlesztő feladatok. Jel- kép-írás. Kódolt feladatok. (Fl. VI. 111-146 old.) Történetek meghallgatása, elmesélése. Memóriajátékok, asszociációs játékok Versek, megtanulása, szerepjátékok. Fl VI. 111-146. old. Fl. V-XXIV.

BNO F.81.0 F. 81.1 A FEJLESZTÉS TERÜLETEI Matematikai képességek fejlesztése Tájékozódás 1000-es számkörben Összeadás, kivonás, szorzás, bennfoglalás értelmezése Egyszerű, később összetett szöveges feladatok megoldása Szorzó-és bennfoglaló táblák ismeretének elmélyítése, gyakorlása Kognitív funkciók Észlelés, figyelem, megfigyelés fejlesztése Emlékezet fejlesztése Problémamegoldó gondolkodás, lényegkiemelés, összefüggések, következtetések Analógiás gondolkodás Általános ismeretek bővítése Segédeszközök használata, tanulási technikák

FEJLESZTŐ TEVÉKENYSÉGEK Tájékozódás elmélyítése 1000-es számkörben. Halmazok számosságának megállapítása, számok viszonyítása, sorba rendezése, helye a számegyenesen, rendszerezése a helyi érték táblázatban. Számsorozatok. TK, Feladatlapok. Alapműveletek gyakoroltatása. Tankönyv, feladatlapok. Szövegértés, lényegkiemelés, adatok csoportosítása, műveletek sorrendjének megállapítása. Feladatlapok.

32 óra 12 óra

Megfigyelés, felmérés Felmérés

24 óra

Megfigyelés

18 óra

Megfigyelés

Memóriajátékok, asszociációs játékok. Versek megtanulása, szerepjátékok. Fl. VI. 111-146. old. Fl. V-XXIV.

12 óra

Megfigyelés

Feladatlapok, szituációs játékok.

16 óra

Megfigyelés

Feladatlapok. Feladatlapok, könyvek, újságok.

12 óra 12 óra 10 óra

Megfigyelés Megfigyelés Megfigyelés

Tankönyv, feladatlapok. Figyelemfejlesztő feladatok. Jel-kép-írás, Kódolt feladatok. (Fl. VI. 111-146 old.) Történetek meghallgatása, elmesélése.

Számológép, számítógép, függvénytáblázat.

6. A tehetség, a képesség kibontakoztatását és a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok

Az eszközjellegű kompetenciák fejlesztése elsősorban a matematika és anyanyelvi tantárgyi képességfejlesztő programok keretében kis létszámú csoportokban, tantárgyi képességfejlesztő programok keretében történik. A csoportok közel homogén összetétele lehetővé teszi a tehetségek kibontakoztatását, tanulási kudarcnak kitett gyermekekkel való egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezéshez szükséges pedagógiai feltételeket. Olyan osztálykeretet felbontó, csoportbontási formáról van szó, amelyek révén mód nyílik a gyermekek képességeihez alkalmazkodó differenciált fejlesztésére, az önálló tanulási képesség kialakítására, a tanulási motiváció erősítésére és fenntartására. Kapcsolódó pedagógiai tevékenységek: - az integrált oktatás kereteinek és a fejlesztő pedagógia eszközeinek összehangolása - az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; a nem kötelező tanórán kívül tanulható tantárgyak tanulása; - tehetséggondozó csoportfoglalkozások; - iskolai sportkör; - szakkörök; - művészeti tevékenységek; - versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); - a szabadidős foglalkozások egy része (pl. színház- és múzeumlátogatások) - a községi / városi könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. - a tanulási folyamatot megkönnyítő kompetenciák fejlesztése: szövegértési-szövegalkotási, matematikai-logikai, szociális, életviteli és környezeti, életpálya-építési, idegen nyelvi, valamint info-kommunikációs technológia (IKT) Tehetséggondozó- és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását, az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére korrepetálást szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk. A középiskolában egyénre szabott felkészítés a felsőfokú tanulmányokra. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról –a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével- minden tanév elején az iskola igazgatója dönt. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal, a napközis sportpercekkel együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – az igazgató dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti, stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában rendszeresen megrendezünk. Emellett természetesen az iskolán kívüli versenyeken való részvételt a tehetséges tanulók számára biztosítjuk. A versenyek, vetélkedők

megszervezését, a tanulók felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve az egyes szaktanárok végzik. Tanulmányi (osztály) kirándulások Az iskola nevelői, az osztályfőnökök a nevelői munka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi (osztály) kirándulást szervezhetnek. A tanulmányi (osztály) kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Erdei iskola A nevelési és a törzsanyagon kívüli követelmények teljesítését segítik az iskola falain kívül szervezett, több napon keresztül tartó erdei iskolai foglalkozások, melyeken főleg egy-egy tantárgyi téma feldolgozása történik. Az erdei iskolai foglalkozáson való részvétel -ha az költségekkel jár- önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Múzeumok, kiállítások, könyvtárak, mozik és színházak látogatása. Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, előadásokon tett csoportos látogatások. E foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár,- önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy - a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva - különféle szabadidős programokat szervez (pl.: túra, táborozás, kirándulás, színház-, mozi- és múzeumlátogatás, klubdélután, táncos rendezvények, előadások, hangversenyek, stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik. Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését, művelődését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár (könyvtárszoba) segíti. Hit- és vallásoktatás a törvényi előírások szerint Az iskolában a területileg illetékes, bejegyzett egyházak - az iskola nevelő és oktató tevékenységétől függetlenül - hit- és vallásoktatást szervezhetnek. A hit- és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. Önköltséges tanfolyamok A felmerült igények alapján az iskola a tanulók számára önköltséges tanfolyamokat szervezhet. Ennek részleteiről az SZMSZ megfelelő melléklete rendelkezik. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő tevékenység Ahogy telnek az évek, az iskolában úgy növekednek a követelmények. A játékos tanulást mindinkább felváltja a tudatos ismeretszerzés. Vele párhuzamosan egyre nő azoknak a száma, akik sikerélmények helyett csak kudarcokat élnek át. Ezirányú tevékenységünk megelőzésre és hatékony segítésre tagolódik. A tanulási kudarc megelőzése Olyan módszertani gazdagsággal kell tanítani, amely magában hordozza a tananyag elsajátításának célszerű módjait. A tanítás során a tanulók ne passzív befogadók, hanem aktív résztvevők legyenek. Így növelhető a tanulás hatékonysága. Fejleszteni kell a megismerési folyamatokhoz szükséges képességeket: Koncentrálóképesség; Hatékony olvasás képessége; Emlékezőképesség; Gondolkodási képesség.

Ugyancsak fejleszteni kell a megismerési folyamatokhoz szükséges személyiségjegyeket: Rendszeresség; alaposság; akaraterő; kitartás; önállóság. A tanuláshoz való pozitív viszony formálása, az érdeklődés felkeltése, egyéni érdekeltség felismertetése. Helyes tanulási szokások kialakítása. Célszerű bevésési módok elsajátítása. A hiányosságok, problémák időbeni felfedezése és kezelése hozzájárul a tanulási kudarc megelőzéséhez. Szervezeti keretei: szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák, differenciált egyéni foglalkozások A tanulási kudarccal küszködő gyerekek segítése Felismerés, az okok feltárása Munkánk akkor eredményes, ha idejében felismerjük a problémás diákokat. Ez csak akkor lehetséges, ha tanítványaink tevékenységét rendszeresen ellenőrizzük, így visszajelzést kapunk képességeik fejlettségéről, személyiségjegyeik alakulásáról, tanuláshoz való viszonyukról. Ezáltal feltárulnak előttünk a tanulási kudarcok okai. A segítés stratégiája Ki kell dolgozni a felzárkóztatás stratégiáját, melyek során sikerélményekhez juttatjuk a tanulókat! Feltételei: A tanulás külső és belső feltételeinek biztosítása; A hatékony tanulás szokásrendszerének gyakoroltatása, A célszerű rögzítési módok gyakoroltatása; A szükséges képességek fejlesztése; A tananyag mennyiségi és minőségi szelekciója; A tanulók munkájának rendszeres ellenőrzése, értékelése, a gyermekek buzdítása; A pedagógusok módszertani felkészítése. Tudatosuljon a tanulóban, mi a kudarc oka, és mit kell tennünk a siker érdekében. Ismertetni kell mindezt a szülőkkel is és fel kell kérni őket az együttműködésre. Szervezeti formái: Differenciált egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás keretében részben tanórán, részben tanórán kívül (korrepetálás). A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Az iskola feladata: a tanulók érdeklődésének felkeltése, motiválása; az egyéni képességek felismerése, a tehetségek gondozása; a tehetséggondozás tárgyi és személyi feltételeinek biztosítása; a szülők megnyerése, a velük való kapcsolat folyamatos fenntartása; a lehetőségek jobb kihasználása érdekében fokozni kell a nevelőtestület tagjainak együttműködését. a tanítási órákon változatos módszerek, az egyéni képességhez igazodó munkaformák és a differenciált foglalkozás megteremtése; széleskörű tanórán kívüli választék biztosítása a tehetség kibontakoztatására. Pl: szakkörök ; önköltséges tanfolyamok; versenyek, vetélkedők; könyvtárhasználat; tanulmányi kirándulás, túra; sportkörök, edzések (röplabda, kézilabda, társastánc); felvételi előkészítő; differenciált egyéni foglalkozás; hangszertanulás, zenei képzések; kézműves foglalkozások; irodalmi színpad; előadások. A bemutatkozási lehetőségek kihasználása, szervezése (pl. Ki mit tud?, házi versenyek stb.), tanulók sikerélményhez juttatása; tanulók felkészítése a versenyekre, felvételire; pályázati lehetőségek, ösztöndíjak kiaknázása, szponzorok felkutatása. A szakiránytól függően a kiemelkedően tehetséges tanuló számára az iskola a következő lehetőségeket biztosítja:  zenei tehetségek, nyelvi tehetségek, természettudományok iránt érdeklődők művészeti oktatásban vehetnek részt  csoportbontásban tanulnak  érdeklődésüknek megfelelő szakkörökben vehetnek részt  a tanórákon differenciáltan lehet (kell) velük foglalkozni

   

öntevékeny könyvtár és számítógép-használatra a lehetőséget biztosítjuk tornaterem használata felkészítés tanulmányi versenyekre iskolán kívüli tehetséggondozó műhelyekbe való irányítás

7. Gyermek- és ifjúságvédelem Célok: A gyermek hátrányos helyzetének, veszélyeztetettségének, tanulmányi gondjainak, családi problémáinak figyelemmel kísérése, segítése. A nehéz anyagi körülmények között élő gyermekek életminőségének javítása. Hatékony segítségnyújtás a családok gyereknevelési problémáinak megoldásában. A tanulók önismeretének fejlesztése, a pozitív énkép kialakítása. A fogyatékos és a hátrányos helyzetű tanulók integrálása:  csökkenteni azon tanulók arányát, akik egy vagy több éves késéssel, vagy egyáltalán nem fejezik be általános iskolai tanulmányaikat;  a mulasztások fokozott ellenőrzése és az illetékesek értesítése;  pótolni a megfelelő otthoni tanulási lehetőségek hiányát;  lehetőséget adni a szűkebb család és a gyermek tágabb társadalmi környezetében észlelhető szociális problémák - pl. a tanulási motivációkat kedvezőtlenül befolyásoló munkanélküliség, a tanulás jelentőségét lebecsülő értékrendek szerepe, a szülők és rokonság körében észlelhető alkoholizmus – negatív hatásának enyhítésére;  lehetőséget adni a gyermekeket körülvevő közeg kulturális jellemzőinek, különféle negatív környezeti hatásoknak csökkentésére;  a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermekés ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása;  az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelő tevékenysége, együttműködése a gyermekjóléti szolgálat, valamint a szociális ellátó rendszer intézményeivel és munkatársaival;  szoros kapcsolatot tartunk a polgármesteri hivatal gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat ellátó munkatársaival, valamint a Népjóléti és Rehabilitációs Bizottsággal és a cigány érdekvédelmi szervezettel;  a napközi otthon és tanulószoba működtetése. Feladatok: Folyamatosan diagnosztizáljuk az átlagtól eltérő fejlődésű, halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat. A szakszolgálat közreműködésével felmérjük a tanulást befolyásoló egészségi állapotot és részképességzavarokat. Segítjük, szervezzük ezen tanulók képességeinek fejlesztését. Az oktatás során olyan tanulócsoportok indítását tervezzük, ahol a gyermek képességeinek, lassúbb fejlődési ütemének megfelelő fejlesztő munka folyik a minisztérium által kidolgozott integrációs program keretében. A nevelőmunka belső szervezésével, folyamatos konfliktuskezeléssel segítjük, mérsékeljük a fennálló hátrányok leküzdését. Erősítjük a tanárok és a gyermekek közötti érzelmi kapcsolatot, a bizalom kiépítésével megteremtjük a segítő kapcsolat feltételeit. Az osztályfőnökökkel, a DÖK vezetővel tudatosan együttműködve szervezünk egészségmegőrző tevékenységet; szabadidős programokat; felvilágosító előadásokat (szülőknek, gyerekeknek, pedagógusoknak); személyiségfejlesztő (önismereti) tréningeket. Kapcsolatot építünk ki a családokkal, segítjük őket gondjaik megoldásában. Segítjük a hátrányos helyzetű vagy veszélyeztetett gyerekek szerepvállalásának növelését. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős: Rendszeresen figyelemmel kíséri a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatokat; Segíti és koordinálja az iskola pedagógusainak gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját; Az egészségnevelés keretében közreműködik a kábítószer ellenes tevékenységben;

Rendszeres kapcsolatot tart fenn a külső szervezetekkel (Gyámügyi Hivatal, Pedagógiai Szakszolgálattal, Tanulási Képességeket Vizsgáló Bizottság, Városi Rendőrkapitányság, iskolaorvos, Családépítő Központ stb.); Tájékoztatása alapján az iskola vezetője kezdeményezi a hatósági eljárást a szülői kötelezettségek elmulasztása miatt, iskolakerülés miatt hivatásos pártfogó felügyeletét. A program távlati ütemterve (évi program) Időpont 1. március-április 2. május 3. szeptember 4. október-június 5. május

Feladat Felelős a hátrányos helyzetű tanulók felmentése, regisztrálása a hátrány meghatározása (mellékelt adatlapon) a tevékenységi formák megtervezése a következő tanévre a szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ütemezésének elkészítése a tevékenységi formák megvalósítása ütemterv szerint eredmények számbavétele, fejlesztési tevékenységek megtervezése a következő tanévre

ADATLAP A HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK REGISZTRÁCIÓJÁHOZ …………..OSZTÁLY

NÉV

A HÁTRÁNY Oka Jellege

Enyhítést szolgáló tevékenységi forma

Kelt, …………………………., 20..............................................……….

……………………………… osztályfőnök

VI. INTEGRÁCIÓS PEDAGÓGIAI PROGRAM 1. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek Feladata az iskolának kiteljesíteni a helyi szociális intézményrendszer és a pedagógiai háttérintézmények (pl. gyámügyi igazgatás, gyermekjóléti és családsegítő szolgálat, cigány érdekvédelmi szervezet, kisebbségi önkormányzat, alapítvány) szolgáltatásainak elérését. A háztartási ismeretek oktatásában egy működő családi háztartás modelljét (konyha, étkező, mosókonyha, takarító eszközök, varrógép – használat) működés közben ismertetjük meg a gyermekekkel. Kiegészítésként az elsősegélynyújtást, a lakás belső és külső környezetének rendben tartását, a ruházat gondozását, kötést, horgolást is megtanulják. A felső tagozatban tanuló gyermekek nevelésénél kiemelt területek a személyes és környezeti higiénia igényének kialakítása, táplálkozási szokások kialakítását és ehhez kapcsolódó ismeretek elsajátítását, helyes értékrend és viselkedéskultúra kialakítását a társadalomba való beilleszkedés tükrében. A hátrányok enyhítését szolgáló pedagógiai tevékenységként alkalmazzuk a hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítését segítő pedagógiai rendszer elemeit: Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek a következő területekről:

Az önálló tanulást segítő fejlesztés  a tanulók önálló - életkornak megfelelő - kreatív tevékenységére épülő foglalkozások  tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése  tantárgyi képességfejlesztő programok Szociális kompetenciák fejlesztése  közösségfejlesztő, közösségépítő programok  mentálhigiénés programok Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek  művészeti körök Az integrációt elősegítő módszertani elemek  egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés  projektmódszer  kooperativitás  drámapedagógia Műhelymunka – a tanári együttműködés formái  értékelő esetmegbeszélések  hospitálásra épülő együttműködés A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei  a szöveges értékelés – árnyalt értékelés  egyéni fejlődési napló Multikulturális tartalmak  multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban A továbbhaladás feltételeinek biztosítása  pályaorientáció  továbbtanulásra felkészítő program Célok: szociális hátránnyal küzdő tanulóink feltérképezése, problémáik megismerése; a segítés formáinak megtalálása, az esélyegyenlőség biztosítása. A hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek Motiválás, hogy a gyermek napközis ellátásban részesüljön. Napközis, tanulószobai ellátásuk biztosítása. Felzárkóztató, tehetséggondozó programok szervezése. Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, családlátogatásokon. Helyi és országos támogatások megszerzésének ösztönzése, ösztöndíjak megpályázása. Pályaorientációs tevékenység. Kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézményekkel, önkormányzatokkal, a támogatás és a segélyezés céljából. Ruhagyűjtési, könyvgyűjtési akciók szervezése. A DÖK és az iskola alapítványának támogatása taneszközök megvásárlásához, a szabadidős tevékenységek (színház-, mozi-látogatás, kirándulás, nyári táborok) anyagi fedezetének biztosításához. A szociokulturális hátrányok csökkentése érdekében 2007-ben a minisztérium által kiadott pedagógiai rendszert vezettük be a képesség-kibontakoztató és integrált nevelés alkalmazásával. Célunk, hogy a hátrányos helyzet ne okozzon veszélyeztetettséget, a kialakult hátrányok csökkenjenek.

A nevelőtestület egy közös tartalommal rendelkező, közös módszertant alkalmazó, és tárgyi feltételeiben megújuló programot vezetett be és valósít meg. Az esélyegyenlőség, integráció megvalósulásának alapfeltétele a diszkrimináció –és szegregációmentesség. Az SNI-s, HH-s, HHH-s gyerekek oktatási, nevelési, társadalmi integrációjának biztosítása a hatályos jogszabályokkal, rendelkezésekkel összhangban intézményünkre is érvényes. Az integráció alapelvei - A mások iránti nyitottság és elfogadás alapvető érték. - A fejlesztés a tanuló személyiségének egészére hat. - Gyermekközpontú, tanulóbarát környezet megteremtése. - Demokratikus szemlélet és a személyek közötti kölcsönös megbecsülés hangsúlyozása. - Az egyéni fejlődési ütemnek megfelelő elvárások és ezzel harmonizáló feladatok konkrét, egyértelmű megfogalmazása - Tevékenységközpontú módszerek alkalmazásaival a tanulók aktivitásának biztosítása. A tananyag feldolgozási módjának és szervezeti kereteinek kialakításába is bevonni a gyerekeket. - Az egyéni fejlesztésen keresztül, azzal kölcsönhatásban fejlesztjük a befogadó közösséget is. A közösen végzett tevékenységek, együttes élmények az egész személyiség érzelmi, morális fejlődését segítik. - A gyermekeken keresztül a családokra és a tágabb környezetre is kiható nevelés. Integrációs stratégia kialakítása Célok - Intézményünk tartósan képes legyen a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására és együttnevelésére. - Az integrációs felkészítésben résztvevő tanulók iskolai hiányzásainak visszaszorítása, az igazolatlan hiányzások megszűnése. - A beilleszkedés iránti igény felkeltése, fenntartása. - A tanulók munkakultúrájának megalapozása, a szorgalmas, kitartó tanulás eredményének megtapasztaltatása. - A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatása, a lemorzsolódás csökkentése. - Az integrációs/képesség kibontakoztató felkészítésben résztvevő tanulóink tantárgyi tudása megfeleljen a tantervi követelményeknek. -

-

-

Rövid távon szeretnénk elérni, hogy az integrációs/képesség kibontakoztató felkészítésben résztvevő tanulóink az iskolaköteles kor ideje alatt elvégezzék a 8 általános osztályt, hosszú távú célunk, hogy csökkenjen körükben az évfolyamismétlés, és emelkedjen közöttük a továbbtanulók aránya. Kialakítani és fejleszteni a kulturált magatartás, viselkedés, kapcsolattartás, az együttműködés képességét az egészséges életmódhoz kapcsolódó ismereteket, szokásokat. Fejleszteni a tanulók önismeretét, reális énképének kialakítását. Szociális hátrányok enyhítése, kulturális hiányosságok pótlása. Hatékony együttműködés a szülőkkel. Pedagógus továbbképzési terveink között kiemelt helyet foglaljanak el az integrációs tevékenységhez szükséges szakmai továbbképzések (fejlesztő pedagógus, tanulás módszertani ismeretek, IPR alkalmazás)

Társadalmi-szakmai környezettel való együttműködés erősítése, bővítése. Rendszeres kapcsolattartás szakszolgálatokkal, civil szervezetekkel. Célja: -

Az integrációs fejlesztésben résztvevők érdekében partneri viszony kialakítása, erősítése. Az ebből származó információk, lehetőségek minél jobb kihasználása. A szülők erőteljesebb bevonása a nevelés folyamatába. Hátránykompenzáció. Az indokolatlan hiányzások számának csökkentése.

-

A gyerekek fejlődésének, előmenetelének elősegítése a szülők és a partnerintézmények, szakmai-és szakszolgálatok bevonásával, ill. segítségével. - A gyermekek benntartása az iskolarendszerű oktatásban - A kapcsolattartás formáinak bővítése a szülőkkel, a HHH tanulók sikeressége érdekében. A kapcsolatok ápolásával el kell érni, hogy a kötelező értékelésen egyre aktívabban vegyenek részt a szülők.

Az új pedagógiai módszerek alkalmazásával (kooperatív tanulásszervezés), valamint továbbtanulásra felkészítő programmal növelni kell a HHH továbbtanulók számát az érettségit adó középfokú oktatási intézményekben. Fejlesztő foglalkozások, tanulmányi versenyek szervezésével, tehetséggondozással, a továbbtanulók „nyomonkövetés” tapasztalatainak felhasználásával megfelelő középfokú intézmény választása. Célunk, hogy a későbbiekben minél több HHH tanuló fejezze be tanulmányait a választott középfokú oktatási intézményben. Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét. Kiindulópontja, hogy: A tanulók közti különbségek sokfélék lehetnek, nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem csupán felzárkóztatás, tehetséggondozás, és nem csupán a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára: saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, optimális fejlesztés biztosítását jelenti figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényét, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális törekvéseit és gyengeségeit. Alapvető cél: a továbbhaladáshoz szükséges készségek, képességek, ismeretek elsajátítása. Az IPR- ben megjelenített módszerek egyre jobban beépülnek az iskola pedagógiai kultúrájába. Kiemelt fontosságúak: - mentálhigiénés programok - hospitálásra épülő együttműködés - kooperatív tanulásszervezés - kulcskompetenciákat fejlesztő programok területe, tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek alkalmazása - közösségfejlesztő, közösségépítő programok - pályaorientáció - projekt-módszer - multikulturális tartalmak megjelenítése A területi tanulmányi versenyek, művészeti versenyek, szakkörök szervezésénél, egyéb tanórán kívüli programoknál biztosítani kell az egyenlő hozzáférést .

VII. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA Az iskolai egészségneveléssel és egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok törvényi háttere:          

a közoktatásról szóló–többször módosított –1993. évi LXXIX. Törvény 48.§ (3) bekezdése értelmében az iskoláknak – nevelési programjuk részeként – 2004. június 30-ig el kell készíteniük környezeti nevelési programjukat. a 243/2003. (XII. 17.) Korm. Rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról a 96/2000. (XII. 11.) országgyűlési határozattal kiadott „Nemzeti stratégia a kábítószer-fogyasztás visszaszorítására” a 1036/2003. (IV. 12.) Korm. Hat. A 96/2000. Ogy. Hat. Rövid és középtávú céljainak végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról a 46/2003.sz. (IV.16.) Országgyűlési határozat, az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról a nemdohányzók védelméről, dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól 1999. évi XLII. Törvény az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38.§ (1) és (2) bek. Az iskola egészségügyi ellátásáról szóló 26/1997. (IX.3.) NM rendelet 2. és 3. sz. melléklete A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető betegségek megelőzését és korai felismerését szolgáló egészségügyi szolgáltatásokról és szűrővizsgálatok igazolásáról szóló 51/1997.(XII. 18.) NM rendelet A gyermek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv.

1. Alapelvek

Minden ember joga és vágya, hogy egészséges, boldog életet éljen. Az egészség a legfőbb érték, az iskola minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Az egészségmegőrzés magában foglalja a szervezet működésével, a betegségek megelőzésével, az életvezetéssel kapcsolatos ismeretek bővítését. Az egészség és a környezeti nevelés középpontjában a tanulók szemléletének formálása, az egészséges életvitel és a környezettudatos magatartás szokásrendszerének kialakítása áll. A tanulók egészséges fejlődéséhez biztosítani kell mozgásigényük kielégítését, fokozatos fejlesztését. A sport aktív szerepvállalásra nevel, sajátos eszközeivel önkifejezésre, önmegvalósításra ad lehetőséget. Az iskolának sokféle mozgási, sportolási lehetőséget kell kínálnia diákjainak. Pozitív jövőkép kialakítása tanítványainkban. Az egészségnevelés elválaszthatatlan a természet- és környezetvédelemtől. A választott módszerek alkalmazkodjanak a tanulók életkori sajátosságaihoz, az érzelmeken áthassanak, alapozzon a korosztály kíváncsiságára, versenyszellemére, öntevékenységére, korszerű technikai ismeretére, és legyen benne sok játékos elem. Az intézmény dolgozóinak példamutatása, a környezet esztétikuma, tisztasága, az iskola környezetbarát működése a legfőbb nevelőerő. Az egészség- és környezetnevelő program sikeres megvalósításának nélkülözhetetlen eleme a széleskörű partnerkapcsolatok kialakítása. A tanulók nevelésén keresztül a családok szemléletét is formáljuk. Az egészségnevelési programot az iskola az egészségügyi szolgálattal (iskolaorvos, védőnő) közösen hajtja végre.

2.Erőforrások Egészségnevelés Személyi belső egészségfejlesztő csoport tagjai: igazgató, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, szabadidő-szervező

Mindennapos Környezeti nevelés testnevelés Iskolavezetés támogatása testnevelők környezeti munkacsoport tagjai: igazgatóhelyettes edzők szabadidő-szervező tanítók + 2 önként jelentkező pedagógus napközis nevelők

védőnő iskolaorvos Külső

Diákok, pedagógusok, technikai dolgozók Szülők Vöröskereszt, ifjúsági Sport szakosztályok helyi és regionális „zöld” referens Alapfokú művészeti szervezetek mentálhigiénés szakember

Anyagi

oktatás

Vöröskeresztes tagdíj 50%

környezetgazdálkodási KHT

Diáksport 1200Ft/fő normatív támogatásból tanulónként meghatározott összeget biztosít a nevelőtestület döntése alapján Pályázatok, alapítványi támogatás

3. A környezeti- és egészségnevelési program elemei: Egészségnevelés, Jövőkép, hosszú távú célok: Rendelkezzenek a tanulók korszerű ismeretekkel, és azok gyakorlásához szükséges képességekkel, jártasságokkal az egészségük védelme érdekében. Ismerjék fel, hogy milyen összefüggés van az életmód, a viselkedés az egészségi állapot között. Alakuljon ki a tanulókban az önmagukkal szembeni felelősségérzet. Ismerjék fel, hogy miért szükséges a jövő tervezése, az életút tudatos építése. Lássák be, hogy ebben meghatározó szerepet játszanak az egyéni döntések, helyzetmegoldási technikák. A tanulók értelmezzék helyesen azt a tényt, hogy az egészség megőrzése egyéni tetteken, választásokon, személyi kapcsolatok minőségén múlik. A beidegzett rossz szokásokkal szemben ismerjék fel a tanulók az egészségi állapot szempontjából fontos viselkedésmódok, szokások kialakulását, feltételeit, valamint az ezeket befolyásoló tényezőket. A tanulók készség szinten alkalmazzák azokat a stratégiákat, amelyek segítségével megőrizhetik életük egyensúlyát. Szerezzenek elegendő tudást és ismeretet, hogy képesek legyenek ne csak maguk, de esetleg mások egészségének és életének védelmére is. Ismerjék meg a tanulók önmagukat, saját fejlődésüket. A tanulók ismerjék az egészség szempontjából leginkább kritikus területeket: a táplálkozást, az alkohol- és kábítószer fogyasztást, a dohányzást, a családi és kortárs kapcsolatokat, a környezetvédelmet, az aktív életmódot, a személyes higiénét és a szexuális fejlődést. Ezen értékek birtokában képesek legyenek egészségük megőrzésére, betegségek megelőzésére, egészséges személyiség megformálására, a helyes magatartás kialakítására. Egészségnevelés feladatai: A legalapvetőbb, egészségnevelési ismeretek megismertetése, ismeretközlés, oktatás egyéb információ útján. Adjon ismeretet a betegségek, balesetek, sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. Személyi, tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak és szokásoknak a kialakítását, amelyek a tanulók egészségi állapotát javítják. Neveljen az egészséges állapot örömteli megélésére, és a harmonikus élet értékként való tiszteletére. Meg kell tanítani a gyerekeket arra, hogy önálló felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani. Fejleszteni kell a tanulók elfogadó és segítőkész magatartását a beteg, sérült, és fogyatékos embertársaik iránt. A gyermeket – különösen a serdülőket – a káros függőséghez vezető szokások (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésére nevelni. Fordítson figyelmet a családi élet, a felelős, örömteli párkapcsolatra történő felkészítésre. Az iskolai környezet, mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Figyelembe kell venni a tanulók életkori jellemzőit, adottságait, szükségleteit, igényeit. Az egészségnevelés területei: egészség – betegség; táplálkozás – mozgás; napirend – a szabadidő helyes felhasználása; testápolás – személyi higiéné – öltözködés; családi élet jelentősége; kortárskapcsolatok; káros szenvedélyek – helyes döntések;

szexualitás; egészséges környezet és védelme; balesetek megelőzése – elsősegélynyújtás. Az egészségfejlesztéssel összefüggő iskolai feladatok: iskolai étkeztetés; mindennapos testmozgás; környezeti nevelés; személyiségfejlesztés. Tanulásszervezés és tartalmi keretei Tanórai keretek tantárgyakba beépítve; egészségtan modul, biológia; osztályfőnöki órákon; testnevelés. Tanórán kívüli lehetőségek Szakkörök: elsősegélynyújtó tanfolyamok és baleseti szimuláció oktatása; Tanulói pályázatok: egy-egy egészségvédelmi probléma, a témakör önálló, vagy csoportos kutatása, feldolgozása. pl.: rajz, fotó, vers, interjú stb.; Iskolai átfogó egészségvédelmi programok; Akciók: egy- egy egészségneveléssel kapcsolatos probléma megoldására, vagy jeles napon szervezzünk olyan akciókat, amelyek felhívják a figyelmet – lehetőleg lakóhelyünk közösségének is- egy- egy problémára, témára.; Kiállítások; vetélkedők, tanulmányi versenyek; kapcsolattartás külső segítő partnerekkel; Ünnepségek, művészeti csoportok; sportnap; napközis szabadidős foglalkozások; diák sport; előadások; szülői értekezletek. Testnevelés és sport, a mindennapos testnevelés Célok: helyes testtartás kialakítása; az edzettség, a testi és lelki alkalmazkodás, a fizikai és lelki kondíció fejlesztése; az egész életen át tartó tanulás fizikai és szellemi megalapozása; az erkölcsi és akarati tulajdonságok alakítása; a szórakozást, örömkeltést, versenyzési vágy kiélését biztosítani kontrolált versenyhelyzetben való alkalmazása során. Feladatok: Figyelembe vesszük az évfolyamonként bővülő tananyag egymásra épülő minőségi változásait, valamint a nemi és teljesítménykülönbséget. Iskolánk minden tanulójának fizikai állapotát évente két alkalommal felmérjük, (Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez 1999. Oktatási Minisztérium 1.sz. melléklet) eredményét figyelembe vesszük a tanítás folyamán. Tervezünk, és igény szerint szervezünk nyári, téli táborokat, őszi-tavaszi túrákat, egész napos sportrendezvényeket. Iskolánk minden tanulója számára biztosítjuk az Iskolai Sportkör különböző foglalkozásain való részvételt. Iskolánk támogatja a különböző sportegyesületekben való sportolást. A mindennapos testnevelés lehetőségének biztosítása iskolánkban Annak érdekében, hogy a mindennapos egészségfejlesztő testmozgás megvalósuljon iskolánkban, a következő szempontokat vesszük figyelembe: - minden gyerek minden nap vegyen részt a testmozgás programban; - minden testnevelési órán és egyéb testmozgás alkalmával megtörténik a keringési és légző- rendszer terhelése; - minden testnevelési órán van gimnasztika és testtartást javító torna; - a testmozgás örömöt és sikerélményt jelentsen még a gyengébb fizikumú tanulóknak is; - személyiségfejlesztő, életminőség-javító legyen minden sportmozgás.; - a testmozgás program játékot és táncot is tartalmaz. A mindennapos testnevelés megszervezése a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében valósul meg. Az első-negyedik évfolyamon biztosítani kell a mindennapos testmozgást. A mindennapos testmozgás a helyi tantervben meghatározott három testnevelési óra és a játékos mozgás keretében valósul meg. A játékos

testmozgás minden olyan tanítási napon kerül megszervezésre, amikor nincs testnevelési óra. A játékos, egészségfejlesztő testmozgás ideje naponként legalább 30 perc. Ennek megvalósítási formái: Lehetőség szerinti úszásoktatás, alsó tagozatos iskolai sportköri foglalkozás, napközis foglalkozás (30 perces játékos foglalkozás: iskolai népi játék, sportjáték). Sportolási lehetőségek: Iskolai sportköri foglalkozások: Kézilabda kosárlabda

felsős fiúknak felsős fiúknak

heti heti

3,5 órában 2 órában

atlétika

alsós, felsős fiúknak, lányoknak

heti

3,5 órában

tömegsport terv: futball

Alsósoknak 1-4. osztály alsós, felsős fiúknak

heti heti

2 órában 2 órában

Önköltséges sportolási lehetőségek: Szertorna terv szertorna Tánc

alsós, felsős lányoknak alsós fiúknak alsós, felsős lányoknak, fiúknak

Heti

9 órában

Heti

18 órában

Sportrendezvények - tavaszi, őszi gyalogtúrák; - nyári táborok alsós és felsős diákjainknak; - jégpálya szervezett használata heti egy alkalommal délután (ahol jégpálya kialakítására - lehetőség van); - iskolánk tanulói és szüleik nagy lelkesedéssel látogatják szervezetten a városi utcai - futóversenyeket; - minden hónapban egy-egy évfolyamnak sportdélutánt szervezünk: - alsósoknak sor- és váltóverseny; - felsősöknek: kosárlabda-, röplabdaversenyek; - gyereknapon változatos sportprogramok; - iskolánk folyamatosan részt vesz városi, megyei, országos sportversenyeken. Környezeti nevelés Hosszú távú célok: Diákjaink váljanak környezettudatos állampolgárrá. Ennek érdekében ki kell alakítani: - a környezettudatos magatartást és életvitelt, - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást, életvitelt, - a környezet (természetes és épített) értékei iránti felelős magatartást, annak megőrzésének igényét, - akaratát, - a természeti és épített környezet szeretetét, védelmét, - a sokféleség őrzését, a rendszerszemléletet, - tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését, - az egészséges életmód igényét, - és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket.

Rövid távú célok, feladatok és sikerkritériumok: Rövid távú célok A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg!

Feladatok A helyi tantervben műveltségi területenként és a tanmenetekben is konkrétan jelöljük meg a feladatokat és az alkalmazni kívánt módszereket.

Tisztasági őrjárat szervezése (DÖK), rendszeres udvari szemétgyűjtés. Szelektív hulladékgyűjtés – egyelőre csak a papír folyamatos gyűjtése, tárolása, elszállításának megszervezése. Rendszeres, majd alkalmankénti ellenőrzések. Mérések, számítások, következtetések – és ezek közlése az iskolaújságban, ill. az iskolarádió „zöld” rovatában. A tanulók ismerjék Osztályfőnöki órákon ismerjék meg az meg szűkebb és tágabb adott település természeti értékeit! környezetüket, lássák Tanulmányi kirándulásokon vagy az erdei az értékeket, iskolában ismerjék meg az ország védett problémákat, ápolják a területeit, műemlékeit! Szervezzenek hagyományokat! kiállításokat, vetélkedőket, előadásokat a „jeles napokra”! Legyenek a tanulók Faültetés, madáretetés, az épületben lévő környezetük, szülővirágok gondozása, ápolása, pótlása. földjük védelmezői! „Örökbefogadási” akciók: 1-1 fát, területet, szobrot, partszakaszt, stb., amihez rendszeresen visszajárnak, figyelik változásait, gondozzák. Fejlesszük a tanulók „Zöld sarok” kialakítása az iskolai problémamegoldó könyvtárban, szakkönyvek, folyóiratok, gondolkodásmódját, az videó anyag és CD-k beszerzése. Internetönálló ismeretszerzés hozzáférés biztosítása. Az iskolarádióban képességét és újságban „zöld” rovat nyitása. – megalapozva az élethosszig tartó tanulást! Az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése. Takarékoskodás a vízzel és a villannyal.

Sikerkritérium Az iskolai élet egészét átfogó környezeti nevelés valósul meg: Több környezeti nevelési tartalom az órákon. Változatosabb tanítási, tanulássegítési környezeti nevelési módszerek. Javul az iskola tisztasága. A tanulók és az iskola dolgozói szelektíven kezelik a papírhulladékot. Nem lesznek nyitva felejtett csapok, égve felejtett villanyok. Észrevehetően csökken az iskola víz és villany-számláján szereplő fogyasztás mennyisége. Ha ismeri környezetét, jobban szereti, kötődik hozzá és megóvja. Beszélgetéseken, osztályfőnöki órákon egyre többször téma a szülőföld értékei. A tanuló kötődik környezete egy darabjához, és ezen keresztül átérzi környezetünk megóvásának fontosságát. Egyre több gyerek kér feladatot, jár a könyvtárba, ír kiselőadást, végez gyűjtőmunkát, tudja használni a szakirodalmat. Szép eredményeket érünk el különböző versenyeken.

Az iskola működése környezeti nevelési szempontból Az iskola helye befolyásolja a környezeti nevelési munkánk tartalmát, lehetőségeit. Kiemelt terület a telephely környezeti nevelés lehetőségeinek megismerése és megvalósítása. Az iskolában jelenleg a tantestület körülbelül egyharmada foglalkozik intenzíven környezeti nevelési kérdésekkel a tanórákon és azon kívül. Vannak, akik minden akcióban, munkában részt vállalnak, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. A környezeti nevelés az a területe az iskolai életnek, ahol nemcsak a tanulók, hanem a felnőttek szemléletének alakulása, környezetbarát gondolkodása fokozatosan fejlődik. Ebben a munkában szükség van az iskolavezetőség, a tapasztaltabb és fiatal kollegák együtt- működésére. A napi környezeti nevelési munkánk az osztályfőnöki órák, szakórák, napközis foglalkozások, táborok, akciók keretei között zajlik. A környezeti nevelés színterei iskolánkban Tanórán A tanórákon hozzárendeljük az adott témákhoz a megfelelő környezetvédelmi vonatkozásokat. Az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel. Kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos vonatkozások, amelyhez a diákoknak is köze van. Különböző interaktív módszereket használva adjuk át az ismereteket, de jelentős szerepet kap az önálló

ismeretszerzés is. A szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk, alkalmazzuk. Fontosnak tartjuk, hogy diákjaink komoly elméleti alapokat szerezzenek. Nem hagyományos tanórai keretben  A tanév során minden osztály tanulmányi kirándulást, intézmény- és múzeum látogatást szervez. Az itt folyó munka a tanév szerves része. Ennek tervezése tanév eleji feladat.  Erdei iskola 1 hetes program szervezése tematikusan tavasszal és ősszel az 5-6. osztályos tanulók részére.  „Szabad ég” iskolai program alsó tagozaton 1-4. osztályig és felső tagozat egy-egy osztályának a Tornyospálca – Ricsika erdei iskolában.  Terepgyakorlatok a gimnáziumi osztályokban 9-12. évfolyamig  Természetismereti és tanulmányi versenyekre történő felkészülés.  Megemlékezés kiállítások és műsorok formájában vagy aktív részvétellel a következő napokon: o szeptember 3. Takarítási világnap o szeptember 20. A gyermekek világnapja o október 5. Állatok világnapja o október 16. Élelmezési világnap o október 31. Takarékossági világnap o december 29. A biodiverzitás világnapja o február 1. A Tisza élővilágának emléknapja o február 2. A vizes élőhelyek világnapja o március 22. A víz világnapja o április 7. Az egészség világnapja o április 18. Műemlékvédelmi világnap o április 22. A Föld világnapja o május 10. Madarak és fák napja o május 24. Európai nemzeti parkok napja o június 5. Környezetvédelmi világnap Erőforrások A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítson ki. Az iskolának a következő tanévekben ki kell dolgoznia részletesen az iskolán belüli és kívüli kapcsolatrendszerét. Feladat: környezeti nevelést koordináló munkacsoport létrehozása, szülők és gimnáziumi tanulók bevonásával. Iskolán belüli együttműködés Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Tovább kell fejlesztenünk a munkaközösségek együttműködését. A környezeti nevelés céljainak elérése érdekében fontos létrehozni egy koordináló munkacsoportot, akik minden tanév elején meghatározzák a tanév legaktuálisabb környezeti nevelési célkitűzéseit és megtervezze a környezeti magatartás attitűd vizsgálatát. Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelkedő feladata van az iskolai diákönkormányzatnak, az osztályközösségeknek. A diákok a környezeti témákról szóló ismereteiket tanórákon vagy tanórán kívüli foglalkozások keretében sajátítják el. A tanórák ismeretnyújtó lehetőségeit a munkaközösségek határozzák meg programjukban. A diákok és a tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében. Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus kapcsolata. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván. Ezért a szülőket is be kívánjuk vonni a környezeti nevelési programjainkba. Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói is nevelői munkánk aktív résztvevői. Fontos, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást, folyamatosan gyűjtsük a papírhulladékot / elem és nyomtatópatronok gyűjtése/. Példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során

környezetbarát, az egészségre nem ártalmas tisztító szereket használunk. Ezek beszerzése és felkutatása az iskolai gondnok feladata. Iskolán kívüli együttműködés Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a fenntartóval való kölcsönös együttműködés a környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. A tanórai és tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és változatosabbá teszi a különböző környezeti neveléssel is foglalkozó intézmények látogatása. Tervünk, hogy együttműködési szerződést kössünk a Nyíregyházi Állatkerttel, és a Hortobágyi Nemzeti Parkkal. A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik környezeti nevelési munkánkat / Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Természet és Környezetvédő Tanárok Egyesülete, Humusz Munkacsoport, Zöld Szív Ifjúsági Környezetvédő Egyesület, KOKOSZ és a KÖRLÁNC/. Szükséges, hogy az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadást, foglalkozást szervezzünk. A hivatalos szervek egyik feladata annak ellenőrzése, hogy környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e az iskola. Javaslataikra, véleményükre építeni kívánunk az iskolai környezet alakításában. Saját erőforrások Az iskola költségvetéséből minden évben olyan felújításokat kell végezni, amelyek a környezetbarát és kultúrált környezet megteremtését, továbbá a környezetkímélő működtetését szolgálják. Külső erőforrások Minden évben fenntartói támogatást kell biztosítanunk együttműködési szerződés alapján a környezeti nevelés feladatainak megvalósítása érdekében. A környezeti nevelést szolgáló eszközök beszerzésének igényét egyeztetjük a tagiskolák munkaközösségeivel. Pályázatok figyelemmel követésével tudunk még anyagi forrásokhoz jutni. Alapelvek, jövőkép, célok A környezeti nevelés alapelvei közül az alábbiakat kiemelten kell kezelnünk az életkori sajátosságok figyelembevételével: - fenntartható fejlődés - kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések - helyi és globális szintek kapcsolatai, összefüggései - alapvető emberi szükségletek - emberi jogok - demokrácia - elővigyázatosság - biológiai és társadalmi sokféleség - ökológiai lábnyom Hosszú távú célunk, jövőképünk, hogy környezettudatos állampolgárokká váljanak tanítványaink. Ennek érdekében tanítványainkban ki kell alakítanunk: - a környezettudatos magatartást, életvitelt - a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást, életvitelt - a környezet értékei iránt érzett felelős magatartást - a természeti és épített környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését - a rendszerszemléletet - tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését - az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat Ahhoz, hogy a célokat elérhessük, diákjainkban fejleszteni kell: - az alternatív, problémamegoldó gondolkodást - az ökológiai szemléletet, gondolkodásmódot - a problémaérzékenységet, - a kreativitást - az együttműködést, alkalmazkodást, toleranciát

-

vitakészséget, kritikus véleményalkotást konfliktuskezelést és megoldást az értékelés és mérlegelés készségét az állampolgári részvétel és cselekvés módját

Napjainkban a világ figyelme a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez az élet minden színterén tapasztalható: szociális, gazdasági, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdenünk. A diákok számára olyan oktatást kell iskolánkban biztosítani, amelyben a szakmai képzésen túl hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, és tanítási stratégiákat tudunk kialakítani. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon törekszünk arra, hogy diákjaink ne elszigetelt ismereteket szerezzenek, hanem egységes egészként lássák a természetet és benne az embert. Rövid távú céljainkat úgy tervezzük, hogy hosszú távú céljainkhoz eljuthassunk. Terveink: a tantestület megnyerése a környezeti nevelési munkához tantestületen belüli továbbképzés szervezése környezeti nevelési módszerek bemutatása új környezeti nevelési irodalmak beszerzése Zöld Napok szervezése nemzetközi projektekben való részvétel / diákcsere, konferenciák / Hagyományok ápolása: iskolai rendezvények jeles napokon egy-egy ünnephez kötött kézműves foglalkozások iskolazöldítés osztálykirándulások erdei iskola „Szabad ég” iskolai program osztályfőnöki órák környezetvédelmi témakörben DÖK szervezett programjai Szaktárgyi célok: szakórákon minden lehetőség kihasználása környezeti nevelésre a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése szakórákon intézmények látogatása / múzeumok, állatkert, hulladékégető, szennyvíztelep, vízmű / természetvédelmi versenyek szervezése multimédiás ismeretek alkalmazása szakórákon számítógép használhatóságának elsajátítása információk gyűjtésére A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Nagyon fontos a tantárgyak közötti integráció. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választani, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek: - kooperatív tanulási technikák - játékok - modellezés - riport módszer - projekt módszer - kreatív tevékenységek - közösségépítés - művészi kifejezés

Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott eszközöket, valamint lépést tartva a fejlődéssel az új eszközök beszerzése is szükséges. Folyamatosan fejleszteni kell a környezeti nevelési szak- és CD könyvtárat. A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges, hogy a nevelő-és oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe beépüljön a környezeti nevelés speciális eszközigénye. Kommunikáció A környezeti nevelésben nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Ugyanakkor diákjainknak tudniuk kell különbséget tenni a hasznos és értéktelen információ között. Meg kell tanítsuk őket, hogy kritikusan kezeljék a hallott és látott média-irodalom anyagait. Tanulóinkat meg kell tanítani a fellépésre, a szereplésre, az előadások módszertanára. Iskolán belüli kommunikáció formái: Kiselőadások tartása megfelelő szemléltető eszközökkel Házi dolgozat készítése Poszterek készítése és bemutatása Levelezés Faliújságra információk készítése Szórólapok készítése Iskolán kívüli kommunikáció lehetőségei: Környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból A közvetlen környezet problémáinak felmérése értékelése Környezetvédelemről szóló rádió-és televíziós hírek feldolgozása A környezet állapotfelmérésének értékelése Minőségfejlesztés Az iskola környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazott mérési módjától. Ennek oka, hogy a környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett markánsabban közvetít egy viselkedési módot és értékrendet. A környezeti magatartás attitűd vizsgálatát elvégezzük 4-8. osztályban év végén a 9. évfolyamon év elején, 12. évfolyamon év végén. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be, s ennek keretében kerülnek mérésre is. Az iskolai munkaterv részeként minden tanév elején írásos formában elkészítjük az iskola éves környezeti nevelési programját. A program tervezése, a tevékenységek folyamatosságának, egymásra épülésének biztosítása érdekében hasznosnak tartjuk olyan szempontok, eljárások megismertetését, amelyek alkalmazása segítheti a munkánk sikerét A minőségfejlesztési eljárásokból a PDCA ciklust kívánjuk alkalmazni. Ennek fázisai: tervezz, csináld, ellenőrizd, cselekedj Az év eleji munkát állapotfelméréssel kezdjük. Fontos tudnunk mit adnak és mit várnak a partnerek tőlünk / szülők , tanulók, iskola dolgozói, fenntartó, külső kapcsolatok /. Ezután megfogalmazzuk az tanév környezeti nevelési célkitűzését és a PDCA ciklus lépéseinek megfelelően végezzük a feladatainkat. A félévi és év végi nevelőtestületi értekezleten az iskolai munkaterv ezen része is megvitatásra, illetve elfogadásra kerül. Szakképzés Hatékonynak tartjuk, ha iskolán belüli továbbképzési tervet dolgozunk ki. A továbbképzéseket a tantestületben dolgozó, környezeti nevelésben jártas kollegák tartanák. Biztosítjuk minden kollegának a részvételt, a továbbtanulás lehetőségét környezeti nevelési témakörben is.

Az iskolai fogyasztóvédelemmel összefüggő feladatok törvényi háttere Az Országgyűlés 1997. december 15-én fogadta el a fogyasztóvédelemről szóló CLV. Törvényt, melynek első része V. fejezet 17.§-a rendelkezik a fogyasztók oktatásáról. A kormány 243/2003.(XII. 17.) számú rendeletével kiadott Nemzeti Alaptantervben kiemelt fejlesztési feladat a felnőtt életre való felkészítés, amelyben a fogyasztói kultúra kialakítása is jelentős szerepet kap. A fogyasztóvédelmi oktatás célja A fogyasztói kultúra fejlesztése, és tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban. A cél elérését a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása jelenti. A fogyasztóvédelmi oktatás tartalmi elemei Állampolgári kompetenciák, társadalmi kompetenciák, cselekvési kompetenciák kialakítása, fejlesztése. Az értékek formálása: A kívánság és szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése Az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartása A természeti értékek védelme A tájékozódás képessége A döntési helyzet felismerése A döntésre való felkészülés Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, marketing, reklám, minőség, biztonság, gazdaságosság, takarékosság fogalmát. A fogyasztóvédelmi oktatás színterei az oktatásban Egyes tantárgyak tanórai lehetőségei: - Technika: áruismeret, a gyártás és termékminőség lehetőségei - Matematika: banki, biztosítási vagy üzemanyag- fogyasztási számítások - Fizika: mérés, mértékegységek, mérőeszközök - Földrajz: eltérő fogyasztási struktúrák és szokások - Magyar: reklámnyelv, feliratok, a reklám kommunikációs csapdái - Biológia: amíg egy élelmiszer a boltba kerül, egészséges táplálkozás - Kémia: élelmiszerbiztonság, háztartási vegyszerek, kozmetikumok - Informatika: elektronikus kereskedelem, internetes fogyasztói veszélyforrások - Történelem: EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem - Médiaismeret: a reklám képi nyelve - Tanórán kívüli tevékenységek: piacok, üzletek látogatása, bankok megismerése - Hazai és nemzetközi együttműködések ismerete - Az iskola, mint fogyasztó és mint piac, ezzel kapcsolatos foglalkozások Módszertani elemek, készségek fejlesztése - kritikus gondolkodás - egyéni és csoportos döntéshozás - problémamegoldás - interjúk, felmérések készítése - médiafigyelés, médiaelemzés, reklámkritika - helyi- országos- EU-s szabályozások tanulmányozása - szimulációs játékok - viták, szituációs játékok - érveléstechnikai gyakorlatok A tanórákon és tanórán kívüli tevékenységünket a fenti módszerek, elképzelések alapján szervezzük és kivitelezzük. Minden évben a tanév értékelésekor ezeket a feladatokat is értékeljük és meghatározzuk a következő év konkrét feladatát.

Tanulásszervezés és tartalmi keretek Tanórai keretek: tantárgyakba építve; osztályfőnöki órákon környezet és egészségvédelmi témák; testnevelés. Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetősége Tanórán kívüli lehetőségek A környezet- és egészségvédelem jeles napjai. A nap jellegének megfelelő vetélkedőt, akciót vagy kirándulást szervezhetünk, illetve pályázatot írhatunk ki. Március 22. Április 7. Április 22. Május 10. Május 18. Június 5. Szeptember 23. Október 4.

Víz Világnapja Egészségügyi Világnap Föld Napja Madarak és Fák Napja Múzeumi Világnap Környezetvédelmi Világnap Takarítási Világnap Állatok Világnapja

Akciók Egy-egy helyi környezeti probléma megoldására. Iskolai zöld médiumok Az iskolaújság, iskolarádió. Tanulmányi kirándulás Tanösvényekre; nemzeti parkokba; természetvédelmi területekre; vadas parkokba; botanikus kertekbe; múzeumokba. Zöldesítés: Cserjék, fák ültetése, a belső terek virágosítása. Különválogató (szelektív) hulladékgyűjtés, vetélkedők, tanulmányi versenyek Kézműves foglalkozás A természet adta anyagok (termések, levelek, tollak, csigaházak..) illetve az újrahasznosítható hulladék anyagok felfelhasználásával különböző díszeket, kompozíciókat készíthetünk. Diák-önkormányzati nap Az iskolai programnak mindig lehet környezet-egészségügyi része is. Napközis szabadidős foglakozások Séta a környéken, termések gyűjtése. Védnökség vállalása a természeti környezetben Szülői értekezletek Az egészség- és környezeti nevelés eszközrendszere Határozók (terep- és laboratóriumi). Térképek (pl. turistatérképek). Ismeretterjesztő kiadványok. Szakmódszertani kiadványok, könyvek. Multimédiás segédanyagok, videofilmek, Internet hozzáférés – ezek használatához szükséges hardverek. Vizsgálati és egyéb terepi mérőkészletek. Távcsövek, mikroszkópok. Transzparens- és diasorozatok, faliképek, plakátok. 4. Az iskolai környezet Fontos megtervezni az iskola mindennapi életének ezernyi mozzanatát, s azt, hogy ezeken keresztül hogyan válhat az iskola környezetbaráttá, miképpen alakíthatja az ott dolgozók és tanulók életmódját környezettudatosabbá, egészségesebbé. Ehhez járulhatnak hozzá: anyag- és energiatakarékos iskolaüzemeltetés és tanórai mozzanatok; pedagógusok, dolgozók példamutatása; a szelektív hulladékgyűjtés következetes megvalósítása; termek, folyosók és az udvar zöldítése, a tantermek organikus díszítése;

élősarok kialakítása, gondozása; a tömegközlekedési eszközök, a kerékpáros és gyalogos közlekedés népszerűsítése; az iskolai ismeretterjesztés tanórán kívüli eszközeinek jobb kihasználása (faliújság, iskolaújság, iskolarádió). 5. Kommunikáció Az iskolán belüli kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak, ezért rendszeresen kihasználjuk a lehetőségeit, hogy megértessük a résztvevőkkel, hogy az iskolai élet egészségessé és környezetbaráttá alakítása minden ott élő közös ügye. A faliújság (diákságnak), az iskolai újság és az iskolarádió Zöld percei lehetőséget teremtenek az információátadásnak. Az iskola munkaközösségeinek munkáját szakmaimódszertani téren segíti a környezeti nevelési munkaközösség és egészségfejlesztési munkacsoport. Az iskolavezetés vállalja, hogy a szakanyagokat eljuttatja a felhasználóhoz.

6. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja:  életkoruknak megfelelően tudjanak dönteni baleseti helyzetekben  tudjanak segítséget kérni, ha szükséges  alapvető ellátást tudjanak nyújtani  tudják elkerülni a balesetet előidéző helyzeteket Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) alsó tagozaton minden évben és évszakos aktualizálásban a tananyagba ( természetismeret, olvasás, testnevelés) illesztve, kirándulások, szünetek előtt balesetvédelem keretében b) felső tagozaton speciálisan a kémia, technika, testnevelés órákon balesetvédelmi és elsősegély nyújtási oktatás formájában c) biológia és természetismeret órákon a tananyag részeként (6. évfolyamon egy téma, 8. évfolyamon anyagrészekbe építve) d) osztályfőnöki órákon minden évben kiemelten a kirándulások, tanítási szünetek előtti időszakban, valamint résztémaként a testi fejlődéssel járó változások témában e) az iskolai védőnő szakmai segítségét igénybe véve AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ISKOLAI TERV

ALAPISMERETEK

ELSAJÁTÍTÁSÁVAL

KAPCSOLATOS

1. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók  ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát;  ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat.  ismerjék fel a vészhelyzeteket;  tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit;  sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat;  ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével;  sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. 1.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok:  a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén;  a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegély-nyújtás alapismereteit;  a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel,  fejleszteni kell a gyermek biztonságra törekvő viselkedését.

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében:  az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálat –Kisvárdai Mentőállomással,  tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe;  minden évben elsősegélynyújtó előadáson veszünk részt. 1.3. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják:  a helyi tantervben szereplő alábbi tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek:  TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK biológia - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés kémia - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés fizika - égési sérülések - forrázás testnevelés - magasból esés környezetismeret, technika - közúti balesetek 

az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja

VIII. A SZÜLŐK, A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE 1. A tanulók és a pedagógusok együttműködése A tanuló és a pedagógus együttműködésének szervezeti keretei a tanórák és a tanórán kívüli tevékenység formái, amelybe beletartozik a diák önkormányzati tevékenység is. A pedagógia tevékenység megvalósulása során a diák a legfontosabb partnere a nevelőnek, az iskolának. A tanórai és tanórán kívüli tevékenységek szervezése során valósítjuk meg pedagógiai céljainkat. A munka hatékonyságát a diákok igényeinek, elvárásainak megismerése és tejesítése befolyásolja. A tanítási órán kívüli tevékenységek együttműködési formái:

a) Hagyományőrző tevékenységek:

 Fontos feladat az iskola névadója ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés, a különféle iskolai és körzeti szintű Apáczai Napokhoz kapcsolódó rendezvények megszervezése.  Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a nemzeti ünnepeken és az oktatási miniszter által meghatározott emléknapokon, valamint karácsonykor, a farsangon, a gyermeknapon, a végzős osztályok ballagásakor, szalagavatójakor, a tanévzárón.  Tíz évenként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül kiadásra. b.) Diákönkormányzat: A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Az iskolai diákönkormányzat munkáját a 4-10. valamint szakképző osztályokban megválasztott küldöttekből álló diákönkormányzat vezetősége irányítja. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által megbízott a gyermekek által elfogadott nevelők segítik. c.) Napközi otthon, tanuló szoba: A köznevelési törvény előírásának megfelelően, ha a szülők igénylik az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. évfolyamon napközi otthon, 5-12. évfolyamon tanuló szoba működik. A tanítási szünetekben munkanapokon összevont napközi otthon csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább 10 gyermek számára igényelik. d.) Diákétkeztetés: A napközi otthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülnek. A napközibe nem járó tanulók számára - igény esetén - ebédet (menzát) biztosít az önkormányzati konyha. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat a konyhán kell befizetni. e.) Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások: Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Ezek indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével az iskola nevelőtestülete és a fenntartó önkormányzat dönt. f.) Iskolai sportkör: Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. g.) Szakkörök: A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészeti, szaktárgyi, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról - a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével - minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. h.) Versenyek, vetélkedők, bemutatók: A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában vagy az iskolán kívül megrendeznek. Az iskolán kívüli versenyeken való részvételt a tehetséges tanulók számára a Nonprofit KFT. finanszírozza. A versenyek, vetélkedők megszervezését, a tanulók felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve az egyes szaktanárok végzik. i.) Kirándulások: Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelő munka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy vagy több alkalommal tanulmányi kirándulást szerveznek. A kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. j.) Szabadidős foglalkozások, közösségi tevékenységek: A szabadidő hasznos és kultúrált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szerveznek osztály és iskolai keretek között. (pl. túrák, kirándulások, táborok, sítábor, színház- és múzeumlátogatások, teadélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.

k.) Iskolai könyvtár: A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár városi és a községi könyvtár is segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetősége nyílik arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók - tanári felügyelet mellett - egyénileg vagy csoportosan használhassák. 2. A szülők és a pedagógusok együttműködése A szülők és a pedagógusok együttműködésének hivatalos megnyilvánulási formája a Szülői Szervezet. A köznevelési törvény alapján a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és kötelességeik teljesítésére szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre. A szülői szervezet dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. A szülői közösséggel való kapcsolattartás Egy osztály tanulóinak szülői szervezetével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. A szülői szervezetek intézménnyel kapcsolatos véleményét, javaslatait a szülői szervezetek vezetői vagy a választott elnök juttatja el az iskola vezetőségéhez. A Szülői Testületet /SZMK/ az igazgató a munkatervben rögzített időpont(ok)ban tanévenként legalább egyszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az iskola munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői szervezet véleményét és javaslatait. A Szülői Testület elnöke közvetlen kapcsolatot tart az igazgatóval és tanévenként egy alkalommal beszámol a nevelőtestületnek a szülői közösség tevékenységéről. A szülők szóbeli tájékoztatási rendje Az iskola – a köznevelési törvénynek megfelelően – a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos szóbeli tájékoztatásának módja és helyszíne a szülői értekezlet. Az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. Az iskolai fogadóórák kapcsolódhatnak a szülői értekezletekhez. A szülők írásbeli tájékoztatási rendje Iskolánk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Az elsős osztályfőnökök az első negyedév munkája alapján írásban értesítik a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról, szorgalmáról. Tájékoztatjuk a szülőket az iskolai élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. Az osztályfőnök – indokolt esetben – írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről, magatartásáról és szorgalmáról. 3. A pedagógusok együttműködése Egymás közötti együttműködési formák: szakmai munkaközösségek, minőségi körök, nevelőtestületi/alkalmazotti értekezletek, vezetőségi értekezletek, pedagógus érdekvédelmi szervezetek, baráti összejövetelek, személyes beszélgetések, szabadidős rendezvények. Az évenkénti igény és elégedettség mérés valamint a klímatesztek a szervezet és az intézmény folyamatos fejlesztésének eszközei. A szakmai tájékoztatás eszközei a tanári szobák faliújságjai és a körözvény. Pedagógus szakmai szervezetek A munkaközösség a legmagasabb szintű nevelési oktatási kooperációra képes csoport az iskolánkban. Létrehozásában érdekelt:  a pedagógus, mert szakmai, és emberi kiteljesedésre adhat lehetőséget egy jól működő munkaközösség,

 

az igazgató, mert nagyobb biztonságot érezhet az adott szakterület színvonalasságát, fejlődését illetőleg, a tanuló, mert több tanár együttes hatását kapják és így összegződik a tanárok szellemi értéke, kreativitása

Iskolánkon belül irányultság szerint  szaktárgyi (alsós, matematika, anyanyelvi)  nevelési (szakképző iskolai)  osztályfőnöki (általános iskolai) munkaközösségek működnek. Feladataik:  javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munkát,  fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, módszertani kultúrát,  kialakítják az egységes követelményrendszert,  támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget,  a tanulók fegyelmi ügyeit kivizsgálják, döntési javaslatokat tesznek,  hospitálnak,  szervezik és irányítják az alapvizsgát,  felmérnek, összehasonlító elemzéseket végeznek. Célok A szülő és az iskola közötti kapcsolat erősítése, az együttműködés fokozása. A szülők és a pedagógusok közötti információcsere tökéletesítése. A meglevő szervezeti keretek tartalommal való kitöltése. A szülők nagyobb mértékű bevonása az iskola életébe: a döntések előkészítésében és a közös programok szervezésében (pl. Családi nap). Együttműködés módja Milyen módon működhet közre, és hogyan segítheti a szülő az iskolában folyó nevelőmunkát? Megismerés szintjén: a szülő – minél több lehetséges alkalmat kihasználva – megismeri az iskolában folyó nevelőmunkát. Folyamatos kapcsolattartás a pedagógusokkal: az előző pont megvalósítása érdekében igyekszik minél szorosabb és folyamatos kapcsolatot tartani a gyermekét tanító pedagógussal. Ennek megvalósulásai lehetnek a szülői értekezletek és fogadó órák, alkalmi telefonálások, találkozások. Közreműködés szintjén: a szülő – kísérőként – részt vesz különböző – elsősorban iskolán kívüli – foglalkozáson (pl.: úszásoktatás, kirándulás, iskolabál, stb.) Részvétel az iskola-, az osztály-, a csoport által szervezett rendezvényeken: különböző kulturális és sportrendezvényeken való aktív részvétel. Részvétel a Szülői Szervezet osztály- és iskolai szervezetében: közreműködés a Szülői Szervezet osztály- és iskolai szintű vezetőségeinek munkájában. Az iskola milyen módon és milyen formában nyújthat segítséget a szülőnek gyermeke helyes neveléséhez? Tájékoztatás szint: rendszeresen tájékoztatja a szülőt gyermeke magatartásáról, viselkedéséről, az esetleges problémákról. Rendszeres értesítések a tanuló magatartásáról: a havonta értékelendő magatartási és szorgalmi értékelések elküldése a szülők számára. Beszélgetések a szülőkkel alkalom szerint: probléma, jelenség vagy eset előfordulásakor egyes szülőkkel, a szülők egy csoportjával vagy az osztályban tanuló tanulók szüleivel történő beszélgetés.

Konkrét tevékenység szintjén Tájékoztató a szülőknek a gyermeknevelés kérdéseiben iskolai- vagy évfolyamszinten: előadások tartása a jelzett témában igény vagy kínálat szintjén. 4. A DÖK-vezető tanár és a tanulók együttműködése A diákönkormányzat és az iskola közötti kapcsolattartás A diákönkormányzatot az iskola vezetőségével, a nevelőtestülettel való kapcsolattartásban a diákönkormányzatot segítő pedagógus képviseli. DÖK SZMSZ A diákönkormányzatnak döntési, egyetértési, véleményezési joga van.. DÖK-gyűlések A negyedik évfolyamtól minden osztályból 2 fő delegált vesz részt a havi rendszerességű DÖK-gyűlésen. A DÖK soros ülésein az aktuális problémákat, programlehetőségeket vitatnak meg, szükséges teendőkről tájékoztat a DÖK-vezető. Ezeket az információkat viszik tovább a diákok osztálytársaiknak és teszik közzé osztályfőnöki órán. Feladatuk továbbá az iskolaújság szerkesztése, diákügyelet szervezése is Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje: A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Tanulói részvétel formája az iskolai életben, a Diákönkormányzat. Nkt. 48.§ (1),(2),(3),(4),(5) Működésének célja: az iskolai demokrácia, az önigazgatás állampolgári technikák gyakorlása. A diákönkormányzat működését az önmaga által összeállított és elfogadott szabályzat szabályozza. Iskolánk minden tanulója, aki a szabályzatot elfogadja és magára nézve kötelezőnek tekinti, az önkormányzat tagja lehet. A diákönkormányzatnak egy titkára, egy helyettese és osztályonként 2 küldött tagja van. Évente legalább egy alkalommal össze kell hívni a diákközgyűlést. Munkájukat az önkormányzatot segítő tanárok segítik. A diákok vélemény-nyilvánításának lehetőségeit, formáit a 20/2012. EMMI rendelet 120.§ alapján iskolánk Házirendje szabályozza.

IX. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:  osztályozóvizsgákra,  különbözeti vizsgákra,  javítóvizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:  aki osztályozóvizsgára jelentkezik,  akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít,  akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira  akik átvételüket kérik az intézménybe, és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Ha a tanuló 2-8, 9-12. évfolyamon a tanév végén elégtelen osztályzatot kap – függetlenül a tantárgyak számától - a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító, vagy osztályozó vizsgát tehet.



Ha a javító vagy osztályozó vizsgán valamely tantárgyból elégtelen az eredménye, az évfolyamot ismételni köteles.

Osztályozó vizsga A magasabb évfolyamra lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie akkor, ha:  magántanuló volt  az iskola főigazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól,  az iskola főigazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse,  egy tanítási évben 250 óránál, vagy valamilyen tantárgy 30 %-t meghaladó óránál többet mulasztott, a követelményeket sem teljesítette, emiatt nem osztályozható  ha tanév közben más iskolából érkezik, és ott az adott tantárgyat nem teljesíti. Az osztályozó vizsga tantárgyai: 1. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika 2-4. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 5-8. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, természetismeret 9-12. évfolyamon: magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, földrajz, fizika, biológia, kémia, indormatika és idegen nyelv A vizsgáztatás módja helyi döntés lehet írásbeli-, szóbeli vizsga vagy mindkettő. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Tanulóink felvételének és mentesítésének eljárását az SZMSZ-ünkben rögzítettük. E dokumentum tartalmazza a mulasztás, hiányzás, távolmaradás igazolásával kapcsolatos szabályozásunkat is. Az intézmény köteles felvenni, átvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az intézmény működési körzetében található (a továbbiakban kötelező felvételt biztosító intézmény).  Gyermek felvétele feladat-ellátási helyenként csak helyhiány miatt tagadható meg. Működési körzetbetartozó halmozottan hátrányos helyzetű gyermek felvétele nem tagadható meg.  A halmozottan hátrányos tanulók az egyes felvételi körzetben kiszámított aránya legfeljebb 15 %kal lehet magasabb, mint a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek teljes intézményre számított aránya.  A nemzeti kisebbséghez tartozó jelentkezőt a nemzeti kisebbség nyelvén és magyarul tanító iskolába fel, illetve át kell venni. Ha az intézmény a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanuló kérelmét teljesíteni. A további felvételi lehetőségről szóló tájékoztatót helyben szokásos módon –legalább 15 nappal a felvételi, átvételi kérelmek benyújtására rendelkezésre álló időszak első napja előtt –nyilvánosságra kell hozni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók közül előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az intézményfenntartó társulás lakóhelyein található. A HHH tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítését követően előnyben kell részesíteni azokat, akiknek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az intézményfenntartó társulás lakóhelyein található, Az iskola lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére. Az átvételről való döntés az intézmény vezetőjének jogköre, döntése előtt köteles kikérni az igazgatóhelyettesek véleményét. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a tanuló számára pótolhatóvá teszi a lemaradást. Az átvételkor figyelembe kell venni az átveendő tanuló magatartását, szorgalmát és a vele szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket. Az iskola lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére. Az átvételről való döntés az intézmény vezetőjének jogköre, döntése előtt köteles kikérni az igazgatóhelyettesek véleményét. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet,

amely a tanuló számára pótolhatóvá teszi a lemaradást. Az átvételkor figyelembe kell venni az átveendő tanuló magatartását, szorgalmát és a vele szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket. Az állami fenntartású iskolákból történő átvételkor különbözeti vizsgát nem írunk elő. Az átvételkor különbözeti vizsga letétele akkor írható elő, ha a tanult tananyagban vagy annak ütemezésében jelentős eltérés állapítható meg. Az igazgató lehetőséget biztosíthat arra, hogy a különbözeti vizsgát a felvételtől számított maximum három hónapon belül tegye le az átvett tanuló, ebben az esetben a felkészüléshez egyéni segítségnyújtást kell biztosítani az átvett tanuló számára. Lehetőség van arra is, hogy – a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló együttes kérésére – évfolyamismétléssel eggyel alacsonyabb évfolyamú osztályba kerüljön a diák. A felvételi eljárás különös szabályai A felvételi kérelmek elbírálása során előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, tartózkodási helye az iskola székhelyén van, illetve akinek különleges helyzete azt indokolja. Különleges helyzetűnek tekintjük a jelentkezőt akkor, ha testvére is iskolánkba jár, vagy itt érettségizett, ha szülője az iskola alkalmazottja. Túljelentkezés esetén elsőbbséget élveznek:  a feladat-ellátási hely azon képzési specialitását választók, melyet másutt nem jelenik meg /két tannyelvű oktatás, emelt szintű úszás, emelt szintű testnevelés, napközi, iskolaotthon/  a jelentkező tanuló testvére már a feladat-ellátási hely tanulója,  előző tanévben is már jelezte felvételi szándékát.  ha a telephely, tagintézmény a fenti sorrend szerint az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt a jelentkezők között. A sorsolásra a felvételi, átvételi kérelmet benyújtókat meg kell hívni. Sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt sajátos helyzete indokolja. A sajátos helyzetet a helyi önkormányzat rendeletben állapítja meg. Az első évfolyamon indítható osztályok számát a fenntartó határozza meg. Amennyiben az engedélyezett osztálylétszámok megtartása mellett feladatellátási helyenként aránytalan a beiratkozók száma, a várható osztálylétszámok tekintetében nagy a különbség, az intézményvezetés sorsolás útján dönt az osztályba sorolásról. Nem vehet részt a sorsoláson a körzetbe tartozó, körzeten kívüli, de a feladatellátási helyre jelentkező halmozottan hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű gyermek –feltéve, ha megengedett százalékarányok magasabbak a törvényi előírásnál. Gimnáziumi intézményegységbe történő felvételnél a megengedett létszámhatárig – amennyiben a tanuló a felvételi követelményeknek megfelel – elsősorban az intézménnyel jogviszonyban álló tanulók vehetők fel. Az szakiskolai túljelentkezés esetén vizsgabizottság - alkalmassági vizsga alapján - hozza meg döntését.

Apáczai Csere János Általános Iskola, Szakközépiskola, Szakgimnázium és Gimnázium

Recommend Documents