ANWAR MUSTAFA* A szuperprojekt helyzete és menedzselése Magyarországon The super project and it’s managing in Hungary A gigantic project results in radical and innovative change in the structure of the fixed asset portfolio and resources of the national economy. However, successful implementation requires substantial expertise and preparedness. How to prepare a feasibility study according to the requirement of the International Bank for Foundation and Development (IBFD), Organization for Economic Cooperation and Development (OECD) and United Nation Industrial Development Organization (UNIDO)? What are the most important parts of a technical study? What are the costs of national and foreign procurements? What factors are to be considered when preparing a preliminary budget? Among other issues the article is seeking for the answer to these practical questions that arise in connection with gigantic projects as manpower-, stockpile-, material supply problems, etc.
A szakirodalomban sokféle definíció és eltérő fogalmi meghatározás szerepel, amelyeket a szakemberek különböző formában használnak. Ezzel összhangban tehát: „A projekt egy egyszeri fejlesztés jellegű, innovatív tartalommal rendelkező műszaki-gazdasági tevékenységből álló beruházási feladat – tervezési, szervezési, előkészítési, végrehajtási, üzembe helyezési, üzemeltetési stb. tevékenység”. Egyébként a DIN 69 901 német szabvány szerint a projekt: „olyan tevékenység, mely a tervezett tevékenység összes feltételének egyszeri ismertető jegyeivel rendelkezik, mint pl.: • a célmeghatározással, • időbeli, pénzügyi, személyi és egyéb feltételekkel, • projekt-specifikus szervezettel.” A projektmenedzsment pedig egy előre meghatározott cél eléréséhez szükséges különböző és kapcsolatban álló tevékenységek szervezése és irányítása, valamint a szervezési és irányítási feladatok koordinálása. Más értelmezések szerint a projektmenedzsment nemcsak egy adott speciális irányítási rendszer, hanem önálló vezetési, szervezési, filozófiai modell is, amely döntő módon befolyásolhatja egy adott szervezet struktúráját, piaci magatartását és humánerőforrás politikáját. A projekt kis-, közép-, nagy- és gigantikus méretű lehet. BGF, Külkereskedelmi Főiskolai Kar Minőségmenedzsment és TQM Tanszék, tanszékvezető főiskolai tanár, C. Sc., minősített CVS szakértő, az Assiuti Egyetem vendégprofesszora.
*
1
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2003 A továbbiakban a gigantikus vagyis a szuper projekttel szeretnék foglalkozni, hiszen az olyan projekt, amely a nemzetgazdaság tárgyi eszközállományának és erőforrásainak szerkezetében radikális innovatív jellegű változást eredményez. Országos szintű és kiemelkedő jelentőségű fejlesztési feladatok, melyek pozitívan hatnak az életszínvonal emelésére BEHR, KUTNER, HOFFMAN és KOHNE tanulmányaiban egyetértés mutatkozik, hogy a projektek gigantikus minősítése a következő tényezők teljesülésének mértékétől függ: • műszakilag összetett és nagyon sok szakterületet igényel; • nagy hatást gyakorol az építőiparra; • a projekt megvalósítási folyamatát nagy számú kockázat kíséri (l. a 2. ábrát); • három évnél nem kevesebb az átfutási ideje, de sok esetben a tíz évet is meghaladja; • hatalmas tőkebefektetést igényel és a projekt folyamat kivitelezéséhez szükséges finanszírozási ütem egyenletes; • összetett jogi és pénzügyi műveletekre, valamint sokféle likviditási alap képzésére van szükség; • az előre történő tervezési és folyamatos szervezési, valamint koordinálási feladatok elvégzése külön szervezeti egység létrehozását igényli, melyhez sokféle és nagy számú szakember bevonására van szükség; • külön információs és adatszolgáltatási rendszer létrehozására van szükség; • nagy földterületet foglal el, melynek kivitelezéshez külön logisztikai rendszer építése szükséges;
1. ábra Kockázatmenedzsment
2
ANWAR M.: A SZUPERPROJEKT MENEDZSELÉSE MAGYARORSZÁGON • a munka általában nagyon nehéz körülmények között – földrajzilag, időjárás, a munkaterület megközelítése stb. – folyik; • hatást gyakorol a környezeti lakótelepek életmódjára és életszínvonalára; • nagyszámú munkaerőt foglalkoztat és ehhez munkaerő-gazdálkodási szervezeti egységet igényel; • innovációs hatást gyakorol az ipar különböző ágazataira; • pozitív hatást gyakorol az erőforrás szerkezetére (pl.: növekedésére, bővítésére, kiaknázási lehetőségére); • komoly GDP-növekedést és gazdasági fellendülést eredményez; • az emberek legnagyobb részének hosszú távú életszínvonal-emelést jelent. Az összetett célú gigantikus projektek, a nemzetgazdaság különböző problémáinak enyhítésére vagy megszüntetésére szolgálnak, mint például a munkanélküliség enyhítése, a fejlett modern (robot, hardverek stb.) technológia bevezetése és elsajátítása, nemzetvédelmi rendszer kiépítése. Általában a fejlődő országok körében a legelterjedtebb típus, hiszen egyrészt: sok ágazat egy időben szorul fejlesztésre, a másrészt: a projekthez kapcsolódó felelős döntések létrehozója (kormány, ill. kormányszerv) ugyanaz lesz aki nyolc, tíz vagy akár tizenöt év múlva – a projekt átfutási ideje –, tehát a projekt igénybevétele és üzemeltetése nyomán szerzett eredményeket, hasznot lefogja aratni és a nevéhez fűződik a siker. Ugyanez a helyzet a demokratikus politikai rendszerrel rendelkező országok esetén. Hazánkban sajnos még nincs meg az a magas szintű politikai berendezkedés, mely megköveteli a hatalmon lévő kormánytól, hogy vállalja, ilyen nagy horderejű döntés felelősséget, miközben tudják, hogy a sikeres eredmények más kormány nevéhez fognak fűződni. Ilyen jellegű gigantikus projekt vagy hosszú távú beruházás tőkeigényessége nagy és finanszírozása biztos, hogy akadályozni fogja a kormányprogram, ill. kormányígéret teljesítését, mely bizonytalanná teszi a következő mandátumciklus ismételt megnyerését. A projekt a definíció alapján arról ismerhető fel, hogy egyértelműen meghatározható kezdettel és véggel rendelkezik. Egy projekt az ötletétől a megvalósításáig dinamikus fejlődésen megy keresztül, amely egyedileg zárt időrendi és tematikai fázisokra tagolódik, amelyen belül minden egyes fázis előre láthatóan épül fel, vagyis a projekt egy folyamat időbeli része, mely más részektől szakmailag elkülöníthető.1 A beruházások tervezése, szervezése és megvalósítása valamint értékelése a világon fővállalkozási formában történik, ezért röviden áttekintjük a fővállalkozás legfontosabb folyamatait: • előkészítési munkafolyamat; ide tartozik: ⇒ megvalósíthatósági tanulmányi terv készítése, ⇒ ajánlat kidolgozás (elő- és ajánlati kalkuláció), ⇒ a beruházással kapcsolatos döntések megfogalmazása és ⇒ a szükséges megbízási szerző dések kiírása és készítése. • kivitelezési munkafolyamat, ide tartozik: ⇒ a műszaki, szerkezeti és kapacitás terv készítése, 1
Német szabvány DIN 69901
3
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2003 ⇒ a követelmény füzet készítése, ⇒ a tervben szereplő különböző munkák (gyártás, építés, szerelés, stb.) kiadása alvállalkozóknak. ⇒ terv-tény kompenzálás, összehasonlítás, projekt helyzet (eltérés) jelentés. • átadási munkafolyamat, ide tartozik: ⇒ az elkészült létesítmény, előírásoknak és központi stratégiai céloknak való megfelelőségi vizsgálata, utókalkulációja, ⇒ próbaüzem (előírt teljesítmény igazolása), ⇒ projektdokumentáció készítése, beleértve a pénzügyi teljes elszámolásokat is. • az átadás utáni teendők; ide tartozik: ⇒ a garanciarendszer felállítása; ⇒ szerviz és alkatrészellátás és végül ⇒ kulturált vevőszolgálat és márkajegy kiépítése és fenntartása. A szuperprojektnek megvalósíthatósági tanulmányi dokumentumot kell készíteni a finanszírozási források megteremtése érdekében. A dokumentum tanulmányozza a projektet az ötletének felmerülésétől a megvalósításáig. Magyarán átöleli a projekthez kapcsolódó minden munkafolyamatot, a döntéstől az üzemeltetésig. Ismerni kell, hogy egy projekt megvalósítása esetén: • nemzetgazdasági szinten mekkora szerepet játszik a munkanélküliségi probléma enyhítésében, a GDP növekedésében vagy a külkereskedelmi mérleg egyensúlyának javításában stb.; • mekkora a befektetett tőke megtérülési ideje, egy befektetett Ft-ra (euróra) jutó nyereség nagysága, a tőke biztonságának a kockázata, stb.; • milyen az árbevétel arányos nyereség alakulása, a ráfordítások egységére jutó árbevétel vagy nyereség nagysága. A gigantikus projekt általában négy fázison megy keresztül, ezek a következők: • International Bank for Foundation and Development (IBFD) szerint: ⇒ azonosítási fázis (identification phase), ⇒ előkészítési fázis (preparation phase), ⇒ gazdasági és pénzügyi értékelési fázis (economic and financial evaluation phase), ⇒ irányítási fázis (navigation phase) • Organization for Economic Cooperation and Development (OECD) szerint: ⇒ azonosítási fázis (identification phase), ⇒ a projekt műszaki tanulmánya (technical study phase), ⇒ kereskedelmi és gazdasági eredmények kiértékelése (economic and commercial evaluation phase), ⇒ kivitelezési fázis (execution phase) Most kiemelünk a megvalósíthatósági tanulmány alapfázisából néhány meghatározó feladatot.
1. Előkészítés
4
ANWAR M.: A SZUPERPROJEKT MENEDZSELÉSE MAGYARORSZÁGON A különböző gazdasági (fejlesztési-, beruházási-) döntések kölcsönösen befolyásolják egymást. Ezért egy-egy döntés hatásfoka nemcsak az adott döntéstől, hanem a korábbi, továbbá az egyidejű és későbbi más döntésekkel is befolyásolt feltételektől is függ. Egy-egy adott beruházás például, mint rész illeszkedik az egészbe, s így hatékonysága döntően attól függ, hogy • miként illeszkedik a már rendelke zésre álló termelési apparátus keretei közé, és hogy egyidejűleg milyen más beruházásokat valósítanak meg, ezt idő horizontális interdependenciának nevezzük. • milyen beruházásokat és dezinveszticiókat fognak a jövőben (fejlesztés céljából) végrehajtani, ezt pedig idő vertikális interdependenciának nevezzük. Ha ilyen interdependenciák fennállnak, s ez az általános eset, a beruházást rendszerint nem lehet egyértelmű bevételi sorral jellemezni. Hogy a klasszikus módszerek mégis alkalmazhatók legyenek, nem abszolút, hanem ún. relatív bevételi és kiadási sorokat határoznak meg. Ezek az adott beruházást is magában foglaló állapot bevételeinek, illetve kiadásainak különbözeteként határozhatók meg. Egyébként az előkészítési fázishoz tartozik: • a projekt háttere és általános áttekintése, • a lehetőségek módszeres feltárása, • a létesítmény működési köre, • a beruházás költség adatainak kidolgozása, • az alternatívák értékelése és kiválasztása;az alternatívák területei a következők: ⇒ telephelyek, ⇒ műszaki megoldások, ⇒ gyártási megoldások, ⇒ építési megoldások, ⇒ a beruházás befejezési és üzembe helyezési ideje, ⇒ stb.
2. A projekt műszaki tanulmánya A beruházás-tervezés kiterjed az üzem telepítésére és mindazokra a tevékenységekre is, amelyekre az anyagellátás, a termék-készlet-kiszállítás és a kiegészítő infrastrukturális beruházások elvégzése céljából szükség van. Ha már nyilvánvalóvá vált a létesítmény teljes terjedelme, úgy a megállapított üzemi kapacitások alapján meghatározandó az alkalmazásra kerülő legmegfelelőbb technológiai eljárás, a szükséges gépek és berendezések típusa, specifikációja, kapacitása és forrása. A következők a tanulmány legfontosabb résztervei: • a létesítménytervezés és vázlatrajzok, • a technológiatervezés, • iparjogvédelmi szabályok, • a berendezések kiválasztása, • termelés tervezése, 5
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2003 • minőségi paraméterek – ISO szerint meghatározása, • anyag-, illetve készletigényesség. Továbbá ismertetni kell az együttműködést más vállalkozásokkal, ideértve a tartós beszállítói kapcsolatok kiépítését, a minőségellenőrzés eszközeit, továbbá a figyelembe veendő környezet- és munkavédelmi, valamint szabvány, illetve ISO előírásokat. Kijelölendők azok az alternatív források, amelyekből ezek beszerezhetők. A nem szabadalmazott technológiák forrásai az eljárás jellegétől és bonyolultságától függően változhatnak és egyedi szakértőktől egészen, olyan vállalkozásokig terjedhetnek ki, akik legyenek akár belföldiek, akár külföldiek már gyártják a szóban forgó terméket. Az iparjogvédelem szempontjából nem elég, ha csak a technológiát vagy a konstrukciót vásárolják meg, hanem az ismert és bevezetett márkanevet is meg kell venni. Egy nemzetközileg ismert márkanév használatának nagy jelentősége lehet a termékek akár belföldi, akár külföldi forgalmazásában. Ha a technológiai licenc szükségesnek látszik, akkor a következőket kell tekintetbe venni: • a technológiacsomag részekre bontását; • néhány kritikus szerződéses elemet. A licenc jogot ad a szabadalmaztatott technológia használatára és a vonatkozó know-how kölcsönös egyezményen alapuló átadására. Az általános műszaki munkálatok és épületek költségelőirányzatának előkészítésénél figyelembe kell venni a kiválasztott telephelyet, telephelyi feltételeket, a választott technológiát és berendezést. Az építési program az alábbi három csoportra osztandó: • terep-előkészítés és -fejlesztés; • épületek: ⇒ gyártó és feldolgozó épületek; ⇒ járulékos épületek; mint pl. karbantartó épületek; ⇒ garázsok, lakótelepek, eszpresszó, kutató és ellenőrző laboratóriumok, egészségügyi szolgáltatások épülete és egyebek; ⇒ tárolóhelyek és raktárak az anyagok, kész- és félkész-termékek, szerszámok, tartalék alkatrészek stb. részére; ⇒ adminisztrációs épületek; ⇒ jóléti intézmények épületei; ⇒ lakóépületek és egyebek; • külső munkálatok.
3. Import és hazai vásárlások A gépi és berendezési szükségleteket, beleértve a pótalkatrészeket is, le kell bontani importált berendezésekre és belföldi forrásokból is beszerezhető gépekre. Az importált berendezések költség-előirányzatát külföldi szállítás és kirakási költségek, plusz belföldi szállítás, plusz biztosítás, plusz vám stb. alapon kell számításba venni a beruházás telephelyéig.
6
ANWAR M.: A SZUPERPROJEKT MENEDZSELÉSE MAGYARORSZÁGON A hazai berendezések telephelyig történő szállítási és egyéb költségei is beépítendők. Külön fel kell mérni a berendezések felállítási költségeit, különösen, ha erre önálló tevékenységként kerül sor. A felszerelési költségek a viszonylag alacsonynak mondható 1–2%-tól 5–15%-ig, vagy többre is terjedhetnek. Fel kell készülni, ahol szükséges, az esetleges áremelkedésekre is, különösen, ha a szállítás 18 hónapra, vagy még hosszabb időre terjed ki. A hazai gyártású berendezések költségei rendszerint magasabbak a fejlődő országokban, mint a fejlett országokban. A belföldi berendezések szállítási határidői is jelentősen eltérnek az azonos importgépekétől és ezt az ütemtervezésnél nem szabad figyelmen kívül hagyni. A hazai anyagok beszerzésénél az alternatív szállítási módozatok költségkihatásai is kidolgozandók. Importált anyagok esetében kivétel nélkül a külföldi szállítók paritásait kell alkalmazni, hozzászámítva a vámkiváltási költségeket (beleértve a fel- és lerakodást), kikötői illetékeket, vámokat, helyi biztosítást és adót, valamint a telephelyre való beszállítás költségeit. Az importált anyagok költségfaktora kevésbé van ingadozásoknak kitéve, kivéve, ha: • a világpiaci árak jelentősen fluktuálnak; monopolisztikus vagy oligopolisztikus tendenciák érvényesülnek; • a beszerzés folyamatosan egy meghatározott forráshoz kapcsolódik, például egy külföldi fiókvállalat és az anyavállalat között, vagy a licenciát átadó és átvevő között, vagy • a vámtarifák és vámilletékek területén, vagy azok alapvető módosítása útján, kormányintézkedéseket foganatosítottak. Az esetek túlnyomó részében a hazai gyártású anyagok önköltsége és így az ára is magasabb, mint az importált anyagok ára, különösen a gyártás kezdeti időszakában, és ez jelentős hatással lehet a felhasználó iparágak termelési költségére. Ki kell hangsúlyozni, hogy a végtermék árában ennek következtében szükségessé váló kiigazítás milyen mértékben fog a termék iránti kereslet alakulására kihatni. A beruházáshoz szükséges alapanyagok forrásának és folyamatos beszerezhetőségének (akár hazai, akár import) döntő fontossága van a minőség, illetve a műszaki és gazdasági életképesség meghatározásában.
4. A hazai értékesítés lehetőségei A projekt tervezőjének konzekvensen be kell táplálni a technológiai koncepciót az értékesítési és marketing programba, hogy felvázolható legyen a termelési program. A marketing stratégiának a megvalósíthatósági tanulmánytervben kifejthető részletességét nehéz pontosan megszabni. A részletek kidolgozását a kivitelezés utáni szakaszban kell elvégezni. Az értékesítés nagyságának előrejelzése talán a legfontosabb, de mindenképpen a legösszetettebb eleme a piaci és keresletanalíziseknek. Ezeknek a következőkre kell kiterjedni: • termék vagy termékek iránti kereslet előrejelzése;
7
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2003 • kínálatra vonatkozó becslések (beleértve az importőrök (versenytársak) piaci részesedését és a részesedés növekedési ütemét); • javasolt termékkel valószínűleg elérhető piacbehatolás fokának becslése; • egy meghatározott időszakra terjedő kereslet jellegzetességei (mennyiségi és minőségi). A piacfelmérés az értékesítés előrejelzésének igen költséges és időrabló módja. Kiterjedt helyszíni munkálatokat is igényel, felölelhetik akár az informálódás széles területét, akár egyetlen meghatározott terméket vagy tevékenységet (szolgáltatás esetén). Az értékesítés növelése céljából alkalmazható eljárás csak a termék hazai termelésének megemelése útján, a meglévő létesítmények bővítésével, vagy új ipari egységek létesítésével történhet. A meglevő hazai létesítmények termelőkapacitásai kevesebb tőkebefektetéssel bővíthetők. Az értékesítés felméréseinek elsőrendű fontosságú sajátossága a piaci térhódítás becslése • a belföldi vagy a külföldi versenyképesség fokára; • a fogyasztói reagálásokra; • a termékhelyettesítések jelentőségére. E szempontokat megfontolás tárgyává kell tenni, a gyártandó termékre vonatkozóan is fel kell mérni a várható piaci részesedést. Meg kell határozni továbbá a piaci behatolás előfeltételeit, így például a minőséget, csomagolást, marketing- és elosztási intézkedéseket, gépek és egyéb termékek eladás utáni szervizelését.
5. A külföldi értékesítés lehetőségei A beruházás kapacitásának meghatározásánál az exporteladások is figyelembe veendők. Az export-piacok felmérésének kissé eltérő hangsúlya van a belföldi piacokétól. A kiindulási pont értékelési adatok begyűjtése a következőkről: az exportált mennyiségek, egységek, export egységára, az országok ahová exportáltak, vagy exportálnak és az exportált termékek bármely speciális jellegzetessége, mint a minőségi specifikáció, márkanév használata. Egyes országokban különleges specifikációkat rendeltek el a gépészeti termékekre és más cikkekre és ezeket azonosítani kell. Az ilyen információk általában az exportőrtől, vagy az importáló országból szerezhetők be. Ezután további felmérést kell készíteni a jelenleg is importáló országokban a piacok nagyságáról, valamint a fejlődés hasonló fokán álló más országok importpolitikájáról, szállítmányozási költségeiről, stb. A beruházási javaknál az exportpiacokat annak szemszögéből kell felmérni, hogy meghatározott termék elfogadható-e a fő felhasználók számára. Az ilyen felhasználók száma jóval alacsonyabb, mint a fogyasztási cikkeké és nagyobb nyomatékot helyeznek a minőségre, valamint az árral, a pótalkatrészek beszerezhetőségével és az utóeladási szolgáltatásokkal kapcsolatos megbízhatósági tényezőkre. A nemzetközi igények előrevetítésében szükségessé válik a piactanulmányok kidolgozása, melynek alapvető lépései a következők:
8
ANWAR M.: A SZUPERPROJEKT MENEDZSELÉSE MAGYARORSZÁGON • egy adott időszak tényleges fogyasztására rendelkezésre álló adatok definiálása, összegyűjtése és elemzése; • az adatoknak piaci részterületek szerinti csoportosítása; • a korábbi keresletek hatásainak azonosítása; • a fogyasztások jövőbeni alakulásának megtervezése és azoknak keresletekre gyakorolt hatása; • a keresletek előrejelzésének extrapolálása. Új termékek esetében nehezebb a kereslet előrevetítése és azt más országok keresletnövekedési trendjének figyelembevételével kell számításba venni. A fejlett országok piacára vonatkozó információk általában nehézség nélkül beszerezhetők. A fejlődő országok esetében pedig ezeknek az információknak a közrebocsátott forrásokból való beszerzése lényegesen nehezebb, ezért szükségessé válik egyes országokban működő ügynökségek segítségét és közreműködését igény bevenni. A külföldi értékesítő előrejelzésével mégis némi óvatosságnak van helye. A technológia rohamos fejlődése következtében a fejlett és a fejlődő országok piaci kilátásai néhány év alatt megváltoznak és a fejleményeket sokkal nehezebb megjósolni a külföldi piacokon, mint a hazaiakon. A piaci felméréseknek rá kell világítaniuk e piacok olyan széles skálájú követelményeire, mint pl.: a termékárképzés, minőség, technológia, továbbá a termék speciális sajátosságai (a meghatározott márkákkal kapcsolatos fogyasztói preferenciák).
6. Munkaügyi feltételek A munkaerő-tervezést osztály-részleg szinten úgy kell megkezdeni, hogy meghatározzuk a funkciók és kategóriák szerinti munkás- és alkalmazotti igényeket (l. a 2. ábrát). A létszámigények tervezésénél kellő figyelmet kell fordítani a következő tényezőkre: • a térség munkaerő-keresletének és kínálatának átfogó felmérése, különös tekintettel a szükséges munkaerő kategóriára; • az országos és regionális szinten rendelkezésre álló munkaerő és szakmai képzettség felmérése, tekintettel a létesítmény technológiai és szakmai igényeire; • feljegyzés a munkaügyi törvények főbb rendelkezéseiről az ipari munkásság és vezetőség közötti kapcsolatokról (egyéni vagy csoportos), a felvétellel és az elbocsátással összefüggésben, valamint a bérszínvonallal, a bérjárulékokkal, a járulékos szolgáltatásokkal és ezek éves növekedési ütemével és a műszakszámmal kapcsolatos előírásokról; • az éves munkanapok száma, figyelembe veendő a szünnapokra, nemzeti ünnepekre és hasonlókra. A munkaerő-felmérés két nagyon fontos kívánalomnak kell, hogy eleget tegyen: • a foglalkoztatási jogszabályok és egyéb más hatósági előírások; • a munkaerőköltségeknek, mint a termelési költségek részének kiszámításához szükséges részletes táblázat;
9
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2003 • az igényelt személyzet egybevetése a térségben rendelkezésre álló munkaerővel; ez az egybevetés megkönnyíti az oktatási-képzési és átképzési igények felmérését.
2. ábra A munkaerő-tervezés és fejlesztés lépései A munkaerő-szükségletek felmérésnél különbséget kell tenni a termelést megelőző és az üzemeltetési szakaszok között.
A termelést megelőző szakasz Az ügyvezetőségi személyzetet, a munkafelügyelőket, a művezetőket és néhány szakképzett gépkezelőt már előre fel kell venni, nemcsak az oktatás és képzés miatt, hanem azért is, hogy figyelemmel kísérhessék az építkezési munkákat és azoknak a berendezéseknek a felszerelését, amelyekkel majd ők fognak dolgozni. A felméréseket alkalmazotti és munkás kategóriánként, valamint funkciók szerint kell elkészíteni, szabvány pro form egy fő/hónap költségek alkalmazásával kell kidolgozni, hogy megkapjuk a tőkésítendő bérköltségek összegét. Külföldi szakértelem igénybevételének szükségessége is felmerülhet olyan tevékenységeknél, mint az építési munkák és a gépek-berendezések felállításának részletes kivitelezési tervezése és felügyelete. A szükséges személyek (külföldi szakértők) száma és szolgálat ideje minden esetben jelezhető, akár az üzem telephelyén vagy országában kell foglalkoztat10
ANWAR M.: A SZUPERPROJEKT MENEDZSELÉSE MAGYARORSZÁGON ni. Ez biztosíthatja, hogy megfelelő oktatási programokat lehessen a hazai alkalmazottak részére szervezni.
11
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2003
A termelési szakasz Ebben a szakaszban a munkaerő-szükségletének felmérésénél a funkciókat és a kívánt szakképzettségi szinteket osztályonként, részlegenként kell meghatározni. Különbséget kell tenni a változó és az állandó munkabérek és illetmények között, valamint a helyi és a külföldi munkaerők között. Megfontolandó a műszakszám meghatározása is.
7. Gazdaságossági értékelés A megvalósíthatósági tanulmány mint már említettük egy olyan eszköz, amely segíti mind a beruházó mind a kivitelező döntéshozatalát a legkedvezőbb beruházási, illetve megoldási változat kiválasztásával kapcsolatban. A gazdaságossági számítások ismert formulái általában az árutermelő szféra beruházásaira vonatkoznak. A nem árutermelő területek beruházásai (pl. oktatás, egészségügy, közigazgatás stb.) esetén is beszélhetünk hatékonyságról. Az utóbbi években kialakultak olyan vizsgálati módszerek, melyek alapján különböző mutatószámok és vizsgálatok kombináltan alkalmazhatók a nem termelő beruházások minősítésére. A döntéshozatal megkönnyítése érdekében mind a beruházási, mind a termelési költségeket tisztán és világosan el kell rendezni, nem feledkezve el arról, hogy a létesítmény jövedelmezősége végső soron a beruházási és termelési költségek nagyságán és összetételén és azok időzítésén fog múlni. A beruházási és termelési költségek alapvető összetevői a következők: telekés terepfejlesztés, építési és mérnöki munkák, technológia és berendezés, anyagráfordítás, munkaráfordítás és kivitelezési költségek. Ezeket az összetevőket oly módon kell összeállítani, hogy abból megkapjuk az összes beruházási és termelési költségek várható alakulását, valamint a létesítmény pénzügyi és gazdasági életképességét. A beruházási és termelési költségek összetevőinek összeállításánál különös figyelmet kell fordítani a kiadások és költségek időzítésére, mivel ez kihat a készpénzáramlásra és így a létesítmény belső megtérülési idejére. A beruházási és termelési költségek kiszámításának nincs rögzített, előírt formulája. A befektetett eszközöket, a termelést megelőző tőkeráfordítást, a forgótőkét és a termelési költségeket úgy kell kiszámítani, hogy hely maradjon az előre nem látott kiadások és az áremelkedések miatti korrekciókra. Erre azért van szükség, mivel a jövedelmezőségi számításokat az adatok széles körére kell alapozni és minden adat csak az adott specifikus feltételezések mellett érvényes. Ha egyszer a megvalósíthatósági tanulmányterv elemei elkészültek, a következő lépés az összes beruházási költség kiszámítása. • beruházást megelőző tőkeráfordítások; • előkészítő és részvény-kibocsátási költségek; • előkészítő tanulmányok költségei; • termelést megelőző kiadások;
12
ANWAR M.: A SZUPERPROJEKT MENEDZSELÉSE MAGYARORSZÁGON • • • • • • • • • • • •
próbagyártások, beindítási és végső üzembe helyezési kiadások; a tiszta forgótőke (pénzeszköz); kintlévőségek (adósok); hitellejáratok (hónapban); készletek; termelési anyagok; tartalék alkatrészek; befejezetlen termelés; késztermékek; pénztári pénzkészletek és bankszámlák; szállítók követelése (hitelezők); forgótőke-szükséglet kiszámítása.
8. Előzetes pénzügyi terv (pénzforgalmi tervkoncepció) Fő célkitűzése a beruházások előkészítésének és az ezután következő pénzügyi elemzéseknek a rendszerbe foglalása. A szükséges pénzügyi kimutatások sorrendje tehát a következő: • készpénzáramlási táblázat; • nettó eredmény-kimutatás és • tervezett mérlegkimutatás. A pénzügyi intézmények, például a Világbank a mérleg-kimutatásos módszert részesítik előnyben a bankképes vállalkozások megítélésénél, különösen bővítési beruházások esetén. A finanszírozó intézmények általában a tervben akarják látni a befektetett tőke megtérülési idejét és a megtérüléshez szükséges ráfordítások összegét. Ez lesz a hitel egyik legfontosabb garanciája. A megtérülési idő, vagyis a forgási sebesség a vezetés marketing- adottságairól ad képet. Minél gyorsabb a készletek forgási sebessége, annál jobb a vállalkozás pénzügyi helyzete. A túlforgalmazás következménye katasztrofális lehet és akár teljes csődhöz is vezethet. Előidézheti a csődöt a készletek felhalmozódása, a túlzott adóterhek vagy a túlzott terjeszkedés, az infláció és az áremelkedés. Gyógymódja kiegészítő készpénzforrások felkutatása, a tevékenység vagy a készletek mérséklése, illetve leszállítása. Egyébként a túlforgalmazásra a mérlegbeszámolóból a következő mutatók jelzéseiből lehet következtetni: • az adósok/hitelezők arány fokozatos visszaesése • a pénzügyi elemzésben használt olyan arányszámok romlása, mint: ⇒ a forgóeszközök és folyó kötelezettségek aránya; ⇒ üzemelési teljesítmény és jövedelmezőség; ⇒ készpénz-kitermelés; (a létesítmény által évente kitermelt készpénz: tiszta haszon + amortizáció) ⇒ hosszú lejáratú hiteltörlesztések fedezettsége; ⇒ hosszú lejáratú tartozás és saját tőke arányszáma; ⇒ egyéb arányok és viszonyszámok.
13
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2003 Ide tartoznak azok a viszonyszámok, amelyek a kötelezettségeket a tőkével mind a saját, mind az idegen tőkével vetik össze. Lehetőség van a folyó és a hosszú lejáratú kötelezettségeknek az összes kötelezettség százalékában való kifejezésére, vagy a hosszú lejáratú kötelezettségeknek az állandó tőke (a teljes tőkésítés ráta) százalékában történő meghatározására. Külön fel kell hívni a figyelmet a pénzügyi értékelés azon részére, amely nemcsak a beruházási kivitelezés pénzügyi fedezetét vizsgálja, hanem részletes forgótőke-biztosításáról is gondoskodik. Továbbá arra, hogy a beruházás pénzügyi fedezete nem fejeződhet be a kivitelezés végével, az üzembe-helyezés kezdetével. E tanulmánynak az üzemi termelés kezdő lépéseit is meg kell tervezni mindaddig, amíg a tervezett termelés megvalósul.
9. A beruházások üzembe helyezése és értékelése Üzembe helyezés és aktiválás Az üzembe helyezés a beruházás eredményeként létrehozott tárgyi eszköz jellegű vagyontárgyak alkalmassági vizsgálata, a rendszeres használatbavételük érdekében. A cél annak megállapítása, hogy az elkészült beruházás megfelel-e a tervnek. Az üzembe helyezés történhet a vagyontárgyak együttesére vagy csoportjára, illetve egyes önállóan használható vagyontárgyakra külön-külön is. A rendszeres használatbavétel napja az az időpont, amikor az üzemszerű termelés (szolgáltatás, illetve rendeltetésszerű működés) megkezdődik. Az üzembe helyezés napjával azokat a hasznos ráfordításokat, amelyek a rendszeres használatba vett vagyontárgyak megvalósítása során közvetlenül felmerültek, vagy amelyek arányosan terhelik azokat, aktiválni szükséges. A beruházás egészét terhelő (pl. tervezési, próbaüzemeltetési, beruházásiigazgatási) költségeknek az egyes vagyontárgyak közötti elosztása az üzemeltető feladata a beruházó által rendelkezésére bocsátott adatok alapján. A beruházás teljes befejezésének időpontja az „utolsó üzembe helyezés” időpontja. A beruházás pénzügyileg akkor tekinthető befejezettnek, ha a beruházással kapcsolatos valamennyi kifizetés megtörtént.
A beruházások értékelése A befejezett beruházásokról célszerű gazdasági értékelést készíteni. A gazdasági értékelés kidolgozásának célja, hogy: • a ténylegesen kialakult gazdálkodási feltételeket összehasonlítsák a jóváhagyott mutatókkal, • a létesítmény működését elemezzék, • a gazdaságos működést esetlegesen akadályozó tényezők elhárítására, illetőleg a hatékony üzemeltetés lehetőségeinek kibontakoztatására intézkedési tervet dolgozzanak ki. 14
ANWAR M.: A SZUPERPROJEKT MENEDZSELÉSE MAGYARORSZÁGON Ha a beruházó nem azonos az üzemeltetővel, a gazdasági értékelést ott készítik el. A nagyberuházások megvalósításáról és működéséről a beruházási javaslat kidolgozásáért felelős készíti el a gazdasági értékelést. A célcsoportos és egyéb központi beruházásoknál a beruházásról az ágazati minisztérium, illetve a felügyeleti szerv a beruházótól gazdasági értékelést kérhet. A nagyberuházások utólagos gazdasági értékelésének célja annak megállapítása, hogy a megvalósult fejlesztés mennyiben felel meg a beruházási javaslatban jóváhagyott feltételrendszernek. Az értékelés során a beruházás által elért tényleges helyzetet, valamint a várható gazdasági hatásokat és eredményeket szükséges értékelni. Célszerű kitérni arra, hogy a beruházás működése milyen káros környezeti hatásokkal jár, és ezek megszüntetése milyen további költségek felhasználását teszi szükségessé. Célszerű azt is bemutatni, hogy miként alakult a tényleges munkaerőszükséglet a jóváhagyás során elfogadott munkaerő-szükséglethez viszonyítva.
10. A beruházási folyamat elemzése Az elemzés elsősorban az eredetileg jóváhagyott (és az esetleg módosított) kapacitás, költségelőirányzat, megvalósítási időtartam és a tényleges adatok összehasonlítására irányul. A tervezett és a tényleges adatok közötti eltérést részletezni célszerű.
11. A beruházás működésére vonatkozó adatok Az értékelés a beruházás működésének, tapasztalatainak összefoglalására irányul, részben kitérve a jóváhagyott mutatóktól való eltérésekre és ezek okaira. Célszerű kitérni arra is, hogy: • a tényleges termelés elérte-e a beruházás elhatározásánál jóváhagyott szintet, • milyen a termékek és a technológia műszaki színvonala és piacképessége. A gigantikus beruházások értékelésére vannak kötelező előírások. Értékelése a tulajdonosok, kivitelezők és a beruházók elemi érdeke. Nemzetközileg gigantikusnak minősült projektek, pl. az Alaszkán keresztül létre hozott kőolajvezeték a „Trans Alaszka Oil Pipeline”, az Itaipu Áramfejlesztési Projekt az „Itaipu Super Project” vagy a „British Oil Company” által fejlesztett kőolajmező a „BP Forties Field Development”, a Navajo erőmű a „Navajo Power Plant Super Project”, a Dubai Hajó Szárazmedencék és nem utolsósorban Khaled Király Katonai Városa stb. A következőkben két szuperprojekt kerül tárgyalásra.
15
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2003
Trans Alaska Oil Pipeline A projekt célja az volt, hogy a kőolaj-vezeték a Broad-öböl kutaktól Alaszka állam déli részén lévő Feldeas kikötőbe vezessen. A vezeték legnagyobb szakasza lakatlan és őserdőn keresztül megy át. Az előzetes megállapított költség 900 M USD, de a megvalósítás tényleges költsége elérte a 8 billió USD-t. Néhány szakember elemzéssel foglalkozott a projekttel, mint például PATTON, FISON és HOOFFMAN. PATTON a munkaerő-menedzsment problémájával foglalkozott és egyetértek az általa írt tanulmány tartalmával. A projekt munkából szerzett pozitív és negatív következtetéseket, tapasztalatokat a következőkben soroljuk fel: • A munka megkezdése előtt kellett egy külön szerződést készíteni a beruházó és a szakszervezetek között, melyben lényegében mindenféle munkahaladást akadályozó sztrájkot, vagy egyéb más szerveződést tilos betartani. • A foglalkoztatottakkal kapcsolatos problémákat rövid időn belül meg kell oldani, anélkül, hogy megálljon a munka, és nem szabad engedni, hogy a dolgozó elhagyja a munkahelyét és saját ügyei után járjon. • A szerződés lehetőséget adott a konstrukcióhoz szükséges speciális kötőelemek, alkatrészek és segédeszközök vagy berendezések gyártására máshol is, vagyis nem kötelezően a projekt kivitelezési helyén történik. A munka megszervezést, egyik fokozott óvatossági lépésnek tekintjük, mely hozzájárul a pénzügyi kockázat csökkentéséhez, hiszen az összetett szerkezetű segédeszközöket nem minden esetben képesek a kivitelezési helyszínen gyártani. Ily módon külön és előre tervezett megrendelést igényelnek, hogy a tervezett kivitelezési ütem szerint haladjon a munka. • A kivitelezési átfutási idő elhúzódása nagy költségnövekedést von maga után, és ez a beruházót terheli, akinek kötelező vállalni a dolgozók étkezésének, és elhelyezkedésének költségét. • A csoportvezetői és team-munkairányítói feladatokat ellátó dolgozóknak nem elegendő szakmai tapasztalatokkal rendelkezniük. • A helyi munkaerő foglalkoztatási jogszabály támogatja és előnyben részesít a helybeli munkaerő foglalkoztatását és szigorú körülmény között elbocsátását. • A federációs jogszabályok értelmében a beruházó köteles tréning kurzusban részesíteni minden új munkavállalót, így mentesül a helybeli munkaerő a tapasztalattal rendelkezési foglalkoztatási feltétel alól. A negatív hatású tapasztalatok növelik a munka látható és láthatatlan kockázatát különös tekintettel a pénzügyi kockázatra, amely költségnövelő hatással jár. Ezek „SWOT” analízis szerint a környezetből fakadó kritikus vagyis passzív hatású tényezők a veszélyes elemi csoportba sorolhatók, hiszen a jogszabály néhány cikkelye szerint hozzájárulnak a beruházó mozgásszabadságkorlátozásához és többlet kiadásra kényszerítik (l. a gigantikus projekt ráfordításaira vonatkozó 3. ábrát).
16
ANWAR M.: A SZUPERPROJEKT MENEDZSELÉSE MAGYARORSZÁGON
3. ábra A gigantikus projekt ráfordításainak alakulása FISON a projektnek Fairbanks városra gyakorolt gazdasági és társadalmi hatásával foglalkozott. A város, mely a projekt-terület közepén fekszik, sok infrastrukturális problémával küzd, pl. lakótelep-hiány, zsúfolt úthálózat, magas környezetszennyeződés, elmaradott és túlterhelt távközlési hálózat. Ezek a problémák megnövelték a projekt tervezett költségét 900 millióról 8 billió dollárra. A beruházónak kellett megoldani ezeket a problémákat a projekt dolgozói részére (lakó-, szórakoztatóhelyet, étkezési lehetőséget, információáramlást biztosító távközlési és nem utolsósorban logisztikai rendszert biztosítani), mely részben hozzájárul a város infrastrukturális problémáinak megoldásához. Ilyen jellegű problémákat előre becsülni és számba venni nagyon nehéz.
Itaipu Super Project Az áramfejlesztési projekt a Paraná folyó mentén fekszik. A folyó Brazíliát és Paraguayt köti össze. A projekt a közös víz felhasználásával képes kielégíteni a két szomszéd ország áramigényét. Költsége elérte a 7,6 billió USA dollárt. A projekt megvalósíthatósági tanulmányának összeállítása három évet tartott. A tanulmány összeállítási munkáját a két ország által létrehozott közös bizottság felügyelte. A kivitelezés átfutási ideje 7 év volt és két szakaszra oszlott. Az I. (kétéves) szakasz alatt a meder-elterelési csatornát és a gátat építették. A II. (ötéves) szakasz alatt a többi és a befejezési munkákat végezték el.
17
BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2003 KOHNE, aki az egyik irányító szakértő volt, azt állítja, 500 M USD költségcsökkentést érték el a precíz tervezési munka elvégzésével. Utólag döntési, tervezési és szervezési módosítások nem történtek. A szükséges nyersanyagokat, befejezetlen-, félkész-, és késztermékeket időben beszerezték. A készletek mennyiségi és minőségi pontos meghatározása, valamint anyag mozgatás és logisztikai rendszer kiépítése szintén hozzájárult a költségcsökkentéshez. A projekt jellegzetességéből adódó sikeres tényezők a következők voltak: • a konstrukció szerkesztése és az előállítás (gyártás) közötti magas szintű koordinálási munka biztosítása, • ISO szerinti tervezési, szervezési és gyártási munka, • a szükséges berendezések, eszközök és alkatrészek gyártójának kiválasztásával kapcsolatos döntések, csak a projekt kritériumai alapján hozhatók létre, • komplex gyártás-előkészítési és kivitelezési tevékenység ütemterv készítése, hálótervezés „Program Evaluation Review Technique” a becsült folyamat, illetve részfolyamat időtartam esetén vagy „Critical Path Method” a határozatlan időtartam esetén felhasználásával, • a projekt szakterületén elismert szaktanácsadók bevonása a bonyolult tervezési és kivitelezési fázisba, e lépés bérjellegű költségvonzata projektszinten nagyobb arányú megtérülést eredményez, • A különböző szintű döntéseket, időben kell hozni, hiszen ha késik a döntés elkésik a kivitelezés. Ez azt jelenti, hogy a helyes döntéshozatal hátterét meg kell teremteni. Ide tartozik az információ-gyűjtési, információ-feldolgozási és előrejelzési folyamat biztosítása. • a bürokratikus intézkedések mellőzése az adminisztrációs feladatok végrehajtása során, • a projekt szerkezeti felépítése és a végrehajtási mód egyszerű legyen és kerüljük el a bonyolult ötleteket és módszereket.
Felhasznált szakirodalom ANWAR MUSTAFA (2000): Vállalkozások gazdaságtana (elmélet és gyakorlat), főiskolai jegyzet. BGF Külkereskedelmi Főiskola. Budapest. ANWAR MUSTAFA (2002): Az értékelemzés módszerének alkalmazása a termék minőségi paramétereit teljesítő funkcióköltségek tervezésénél. Gyakorlati controlling (társszerző) RAABE, Budapest, ANWAR MUSTAFA (2002): A vizuális és emocionális hatású termékfunkciók jelentősége és költségeinek újszerű elemzése. CEO, III. évfolyam, 2002/1. ANWAR MUSTAFA (2002.): Vajon termékeink versenyképesek-e? CEO, III. évfolyam, 2002/3. ANWAR MUSTAFA, BARTA TAMÁS (1994): A vállalkozás új követelménye és ellentmondásai. Ipar-Gazdaság, Bp. 1994/1 BEHR, PETER G. (1978): Responsibility for Contracting Policies. Proceedings EFRC Conference on Planning, Engineering and Construction of Superprojects. California, April 30 - May 5.
18
ANWAR M.: A SZUPERPROJEKT MENEDZSELÉSE MAGYARORSZÁGON CSÉKY SÁNDOR (1991): Megvalósíthatósági tanulmány a beruházások előkészítéséhez. Értékelemzési Szemle. Budapest, 1991/1. HOFFMAN, C.M. (1978): The Alaska Superproject, Proceedings EFRC Conference on Planning, Engineering and Construction of Superprojects. California, April 30 - May 5. KOHNE, RICHARD E. (1978): Itaipu Project. Stretching construction and Equipment Limits. Proceedings EFRC Conference on Planning, Engineering and Construction of Superprojects. California, April 30 - May 5. KUTNER, SOL (1978): The Impact of Regulatory Agencies on Superprojects. Proceedings EFRC conference on Planing, Engineering and Construction of Superprojects. California, April 30 - May 5.
19
