Animal welfare and Criminal Law

University of Miskolc Faculty of Law Department of Criminal Law and Criminology

Thesis

Animal welfare and Criminal Law

Consultant: Prof. Dr. Ilona

Created by: Barbara Miskolczi

Görgényi Professor

J- 505, A2EB5U

1

Miskolci Egyetem Állam - és Jogtudományi Kar

Büntetőjogi és Kriminológiai Tanszék

SZAKDOLGOZAT

Állatvédelem és büntetőjog

Konzulens: Prof. Dr. Görgényi

Készítette: Miskolczi Barbara

Ilona Egyetemi tanár

J- 505, A2EB5U Miskolc, 2013.

2

Tartalomjegyzék Bevezetés .......................................................................................................................... 4 Mit értünk állatvédelem alatt? .......................................................................................... 6 I. Az állatvédelem különböző megközelítései ............................................................. 6 1. Alkotmányjog ........................................................................................................... 6 2. Környezetjog és agrárjog .......................................................................................... 7 2.1. Természetvédelem ..................................................................................................... 7 2.2. Állatvédelmi törvény ................................................................................................. 8 2.3. Állategészségügy ..................................................................................................... 10 3. Közigazgatási jog .................................................................................................... 10 4. Polgári jog ............................................................................................................... 10 5. Nemzetközi közjog ................................................................................................. 11 6. Pénzügyi jog ........................................................................................................... 14 7. Büntetőjog ............................................................................................................... 15 II. Állatvédelem a magyar büntetőjogban....................................................................... 16 1. Az állatkínzás ...................................................................................................... 16 1.1. Az állatkínzás szabálysértési alakzata ..................................................................... 16 1.2. Az állatkínzási cselekmény büntetőjogi megítélése ................................................ 18 1.2.1. A bűncselekmény elkövetési tárgya ....................................................... 20 1.2.2. A bűncselekmény elkövetési magatartása .................................................... 20 1.2.3. A bűncselekmény alanya .............................................................................. 21 1.2.4. Az alaptényállás ............................................................................................ 21 1.2.5. A minősített eset ........................................................................................... 28 1.2.6. Változások a közeljövőben ........................................................................... 28 1.3. Az állatkínzás és más erőszakos bűncselekmények közötti kapcsolat .................... 34 2. Tiltott állatviadal ................................................................................................. 39 2.1. Tiltott állatviadal a szabálysértési jogban ................................................................ 42 2.2. Tiltott állatviadal a büntetőjogban ........................................................................... 49 3. A természetkárosítás és a környezetkárosítás ..................................................... 53 3.1. A Természetkárosítás ............................................................................................... 53 3.2. Környezetkárosítás................................................................................................... 57 III. Az állatvédőrség és más civil szervezetek szerepe a bűnmegelőzésben és a felderítésben .................................................................................................................... 60 1. Állatvédőrség ...................................................................................................... 60 IV. Kutatásaim eredményei....................................................................................... 63 1. A Miskolci Járási Ügyészségen tanulmányozott ügyek ..................................... 63 2. A Miskolci Járásbíróságon tanulmányozott ügyek ............................................. 64 Összegzés ........................................................................................................................ 67 Felhasznált irodalom ....................................................................................................... 68

3

Bevezetés Az állatvédelem szempontjai napjainkban az élet minden területén egyre inkább előtérbe kerülnek. Az állatokkal való humánus bánásmód, az állatot érző lényként elismerő felfogás egy fejlett, civilizált társadalom egyik fő ismérve. Az állatok, közülük is legfőképp a háziasított állatok teljesen kiszolgáltatott, függő helyzetben vannak az emberrel szemben. Ez felelőssé tesz minket, erkölcsi és jogi kérdéseket vet fel. Az Országgyűlés az állatvédelmi törvény kapcsán kifejezésre jutatta, hogy az állatok érezni, szenvedni és örülni képes élőlények, tiszteletben tartásuk, jó közérzetük biztosítása minden ember erkölcsi kötelessége. Ezen erkölcsi kötelességek egyben jogi kötelességgé előléptetése egy viszonylag új keletű folyamat része, mely még napjainkban is zajlik. A kötelességek, tilalmak köre fokozatosan bővül, szélesedik. Amikor ki kellett választani a szakdolgozati témánkat, számomra nem is volt kérdéses, hogy az én témám állatvédelemmel lesz kapcsolatos. Az állatok már kicsi gyermekkoromtól kezdve közel álltak a szívemhez. Családunkban szinte mindig volt háziállat, s édesapámtól sokat tanultam az állatokkal való helyes bánásmódról, az állatok szeretetéről. Gyakran segítettünk bajbajutott állatokon, madarakon, macskákon, kutyákon. Ezek az emlékek kitörölhetetlenül megőrződtek bennem, s jogi tanulmányaim során örömmel fedeztem fel, hogy éppen a jog az az eszköz, amellyel nagyon sok állaton lehetséges segíteni. A legelemibb szintű védelmet a büntetőjog hivatott biztosítani. A büntetőjogban találhatjuk meg az állatvédelem gyökereit, az állat védelmét a súlyos szenvedésekkel, oktalan halállal szemben. Ez a védelem a különböző jogágakban finomodik tovább, míg a fa tetején az állat egészséges, boldog, szükségtől és félelmektől mentes élete található. Ezen legfelső szint biztosítása minden állat számára persze csak álom, hiszen sajnos még sok ember sem tart ott, hogy elmondhassa magáról, rendelkezik az élete ezekkel az ismérvekkel. A problémáknak a gyökerét kell megragadnunk ahhoz, hogy igazi változásokat érhessünk el, ezért döntöttem úgy, hogy az állatvédelem kérdéskörét én a büntetőjog szempontjából szeretném vizsgálni. Dolgozatomban célom az állatvédelem fogalmának, 4

különböző megközelítési módjainak bemutatása, a büntetőjogi védelem kialakulásának feltárása, a védelem formáinak, határainak, tartalmának, a gyakorlati alkalmazás kérdéseinek körüljárása, az állatok büntetőjogi védelme szükségességének ismertetése.

5

Mit értünk állatvédelem alatt? Ez a kérdés első olvasatra talán egyszerűnek tűnik, ám ha elmélyedünk a témakörben, hamar kiderül, hogy a válasz sokkal árnyaltabb, mint gondolnánk. Dr. Téglássy Péter: Az állatok védelmére vonatkozó jogi szabályozás című munkájában kétféle választ ad. Egyrészt tágabb értelemben az állatvédelem „az állatvilágot különböző irányokból fenyegető veszélyekkel szembeni óvó tevékenységek foglalata”. A teljes állatvilág valóban igen széles kategória, ide tartoznak nem csupán az ember környezetében élő, kedvtelésből tartott állatok, a haszonállatok hanem a vadállatok is, az állatvédelem tárgykörébe vonva ezzel vad- és halgazdálkodás kérdéseket. Valamint közvetetten magát az állatvilágot fenyegeti az a veszély is, amely az állat élőhelyére irányul, tehát a természetvédelem is érintett jogterület. Ezzel szemben a szűkebb értelemben vett állatvédelem csupán az emberi ráhatás alatt élő állatok kíméletét tűzi ki célul. Ezt nevezzük egyedkímélő állatvédelemnek.

I. Az állatvédelem különböző megközelítései Mint ahogy az előzőekben láthattuk, az állatvédelem kérdésköre különböző szempontból, többféle jogterület irányából megközelíthető.

1. Alkotmányjog Hazánk Alaptörvénye bár expressis verbis nem foglalkozik állatvédelmi kérdésekkel, azonban az Alapvetés P.) cikkében mégis utal a biológiai sokféleség, a honos állatfajok védelmének fontosságára. Ez alapján: „A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”

6

2. Környezetjog és agrárjog Egyes nézetek szerint az állatvédelem az agrárjog része, más nézetek szerint inkább a környezetjog tárgykörébe illeszthető. Bár az agrárjognak is vannak bizonyos állatvédelmi vonatkozású területei, például az állategészségügy, állattenyésztés, ám ezek inkább csak közvetett kapcsolatot jelentenek. Az állatvédelem környezetjoghoz áll közelebb, hiszen itt a szabályozás célja egyértelműen a védelem. Jogi tanulmányaim során én magam is a Környezetjog című tantárgy keretein belül találkoztam először az állatvédelemmel. A környezetjog tárgyát a környezeti elemek és azok kölcsönhatásai képezik. A környezeti elemek egyike az élővilág, amelynek két fő része van, az állat- és a növényvilág. Ebből következően az állatvédelem a környezetjog egyik speciális területe, nem önálló jogterület. Itt is érvényesül a „lex specialis derogat legi generali elv”, miszerint a speciális szabály lerontja, vagy megelőzi az általános szabályt. Ez az elv ebben a kontextusban azt jelenti, hogy amennyiben vannak speciális állatvédelmi szabályok, akkor azokat kell alkalmazni, amennyiben nincsenek, úgy a környezetjogi normákat.1 A környezetvédelmi szabályozás keretét a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi VIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) adja. A törvény a 3.§ában sorolja fel azokat a speciális területeket, melynek szabályozását külön szaktörvények hivatottak rendezni a Kvt.-vel összhangban. A (2) a) pontja szerinti „a természet és a táj védelméről” valamint b) pontja szerinti „az állatvédelemről és az állategészségügyről”

szóló

külön

törvények

relevánsak

dolgozatom

témája

szempontjából.

2.1. Természetvédelem A természetvédelem állatvédelmi jelentősége legfőképp a vadon élő állatok vonatkozásában mutatkozik meg. Mivel ezek az állatok a szabad természetben élnek, így a velük kapcsolatos kérdések döntően a természetvédelem tárgykörében merülnek fel. Azonban a természetvédelemnek nem az állatvilág egyedeinek szenvedéstől való megóvása a célja, hanem a természet fajtagazdagságának megőrzése. Nem minden 1

Horváth Éva: Az állatvédelem a jogi szabályozásban. Studia Juvenum 1. évfolyam 1. szám 2005 96.

7

állatfaj részesül természetvédelmi oltalomban, hanem csupán a védelemre érdemes és arra rászoruló fajok, melyek fennmaradására az ember környezetalakító tevékenysége veszélyt jelent.2 A természet védelméről szóló 1996. évi VIII. törvény célja „a természeti értékek és területek, tájak, valamint azok természeti rendszereinek, biológiai sokféleségének általános védelme.” A törvény rendelkezik az élőhelyek általános védelméről (16.§ 18.§), mely közvetetten szintén az állatvilág védelmét szolgálja, valamint a vadon élő állatvilág általános védelmét is kimondja (8.§ - 14.§). Ezen belül találhatunk egy rendelkezést, mely már-már az egyedkímélő állatvédelem irányába mutat: 9.§ (2) Tilos a vadon élő szervezetek gyűjtésének, pusztításának, vadon élő állatok befogásának, életük kioltásának olyan eszközét és módszerét használni, mely válogatás nélküli vagy tömeges pusztulásukkal, sérülésükkel, kínzásukkal jár.

2.2. Állatvédelmi törvény Az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Ávt.) nem csak hazánk állatvédelmi szabályozása szempontjából jelentős alkotás. Az európai kontinensen ez az első állatvédelmi törvény, melyet aztán a kontinens többi országa is követett.3 A törvény céljának meghatározásából nyilvánvalóvá válik, hogy itt bizony már egyedkímélő állatvédelemről van szó. „E törvény célja, hogy elősegítse az állatvilág egyedeinek védelmét, fokozza az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, valamint meghatározza az állatok védelmének alapvető szabályait.” A törvény hatálya valamennyi emberi ráhatás alatt élő állatra kiterjed: „(1) a) a gazdasági haszon céljából tartott, igénybe vett állatokra; b) a kutatási-kísérleti célra szolgáló állatokra, a diagnosztikai vizsgálat és az oltóanyag-termelés céljából tartott állatokra, a génbankként kezelt állatokra, a

2

Nagy Zoltán - Olajos István – Raisz Anikó – Szilágyi János Ede: Környezetjog II. kötet Tanulmányok a környezetjogi gondolkodás köréből. 3 Czerny Róbert: Az állatvédelem tízéves törvénye és tízparancsolata (1998-2008) Rejtjel kiadó, Budapest, 2009. 9. o.

8

géntechnológiával

módosított

gerinces

állatokra,

valamint

a

tudományos

ismeretterjesztés és az oktatási demonstráció céljából tartott állatokra; c) a verseny- és sportcélra tartott állatokra; d) a pásztorebekre, az őrző-, védő-, mentő-, jelző-, vakvezető, rokkantsegítő és terápiás kutyákra; e) a vadászatra alkalmazott állatokra, ha jogszabály másképpen nem rendelkezik; f) a mutatványos vagy bemutatási célra szolgáló állatokra; g) a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a nemzetbiztonsági szolgálatok és a közfeladatokat ellátó őrszolgálatok feladatainak ellátását szolgáló állatokra; h) a kedvtelésből tartott állatokra; i) a veszélyes állatokra, a háziasított állatok gazdátlan egyedeire (kóborállat), az állatkertekben, a vadaskertekben és a vadasparkokban élő (tenyésző) állatokra, továbbá a vadon élő fajok bármilyen célból fogva tartott egyedeire, ha külön jogszabály másként nem rendelkezik.” Egyedül a szabad természetben tenyésző vadállatok nem tartoznak tárgykörébe. Vannak azonban előírásai, melyek korlátozottan ugyan, ám a vadon élő állatokra is alkalmazhatók, ilyenek az állat kíméletére, az állatkínzás és az állatkárosítás tilalmára valamint a jó gazda gondosságára vonatkozó rendelkezések.4 A törvény első, általános fejezetében foglalkozik az állattartás szabályaival, az állat

kíméletével,

az

állatkínzás

tilalmával,

az

állaton

végzett

különböző

beavatkozásokkal, az állat életének kioltásával. Külön fejezetet szentel egyes állatok védelmének különös szabályaira, ide tartoznak a vágóállatok, a szőrméjükért tenyésztett fajok, a veszélyes állatok tartása, szaporítása, a veszélyes ebbel kapcsolatos kérdések, valamint az ország őshonos növény-, illetve állatvilágára ökológiai szempontból veszélyes állatokkal kapcsolatos tilalmak. A törvény önálló fejezetekben kitér még az állatkísérletek kérdéseire, az állat szállítására vonatkozó rendelkezésekre, az állatkert, a cirkuszi menazséria és a kedvtelésből tartott állatok kereskedelmének szabályozására, valamint az állatmenhely és állatpanzió létesítésének és fenntartásának általános

4

Nagy Zoltán - Olajos István – Raisz Anikó – Szilágyi János Ede: Környezetjog II. kötet Tanulmányok a környezetjogi gondolkodás köréből.

9

szabályaira. Mint láthatjuk, a szabályozás igen kiterjedt, részletes, ráadásképpen a törvényhez kapcsolódó számtalan rendeleti szintű norma is létezik. 2.3. Állategészségügy Az állategészségügy legfontosabb funkciója a fertőző állatbetegségekkel szembeni védekezés. Hatóköre valamennyi állatfajra és állatokkal kapcsolatos tevékenységre kiterjed. Az állategészségügy a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal hatáskörébe tartozik, mint egyik kiemelten fontos szakterülete. Az Állategészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóság feladatait egyetlen mondatba összefoglalva azt mondhatjuk, hogy ellátja a járványüggyel, az állatvédelemmel, az országon, illetve az EU-n belüli, valamint a harmadik országokba irányuló állat és szaporítóanyag szállításokkal kapcsolatos, továbbá az előbb említett területekhez szorosan kapcsolódó informatikai feladatokat.5

3. Közigazgatási jog A közigazgatási jog számos ponton kapcsolódik az állatvédelemhez, ezek közül is kiemelendő a különböző jogkövetkezmények, bírságok, szankciók. A környezetjogi jogszabályokban lefektetett előírások megsértése esetén intézkedő hatóságok, a jegyző, az állategészségügyi hatóság, az illetékes FVM hivatalok mind a közigazgatás szereplői, működési feltételeik, feladataik, az alkalmazandó eljárási szabályok a közigazgatási jog körébe tartoznak.6 A releváns jogkövetkezmények közül a legfontosabb talán az állatvédelmi bírság, mely az állatvédelmi törvény egyes rendelkezéseinek megsértése esetén szabható ki. Alapösszegét és a bírság tételes mértékének megállapítása során alkalmazandó szorzókat a Kormány 244/1998. (XII. 31.) rendelete állapítja meg. Ezt a rendeletet is érintette az egyes állatvédelmi tárgyú kormányrendeleteket módosító 115/2012 (VI.11) kormányrendelet, mely többek között megnövelte a bírság alapösszegét.

4. Polgári jog A polgári jognak igazából nincsen állatvédelmi vonzata, csupán amiatt érdemes megemlíteni, ahogyan az állatokhoz viszonyul. Az állatok a Ptk. megítélése szerint 5 6

http://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/mgszh_aai 2012. december 17. Horváth Éva: Az állatvédelem a jogi szabályozásban Studia Juvenum 1. évfolyam 1. szám 2005 96.

10

ugyanis a dolgok kategóriájába sorolandók. Ezen felfogás miatt az érzékenyebb lelkű állatbarátok hajlamosak megbántódni, ugyanakkor van benne realitás, hiszen az állaton tulajdont lehet szerezni, el lehet cserélni, rendelkezni lehet vele. A jogtudomány sokáig semmi különbséget nem tett élő és élettelen dolgok között, azonban jelenleg egyre nagyobb súllyal vetődik fel a kérdés, szabad-e az élőlényeket az élettelen dolgokkal mechanikusan azonosítani?7

5. Nemzetközi közjog A nemzetközi közjog területén számos állatvédelmi tárgyú nemzetközi szerződés, egyvagy többoldalú egyezmény született már. Csak a legfontosabbakat említve: Biológiai Sokféleség Egyezmény, melyet az ENSZ keretein belül 1992 június 13.-án, Rio de Janeiro-ban írtak alá s amelyet hazánkban az 1995. évi LXXXI. törvény hirdetett ki. A Biológiai Sokféleség Egyezmény célkitűzése a biológiai sokféleség megőrzése,

komponenseinek

fenntartható

használata,

a

genetikai

erőforrások

hasznosításából származó előnyök igazságos és méltányos elosztása, beleértve a genetikai erőforrásokhoz való megfelelő hozzáférhetőséget, technológiák átadását és pénzeszközök biztosítását.8 Washingtoni Egyezmény, vagy ismertebb nevén CITES Egyezmény, melyet 1973. március 3.-án fogadtak el a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) találkozóján. Az egyezmény a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szól. Célja, hogy ellenőrzése alá vonja a veszélyeztetett fajok kereskedelmét, és ezáltal megakadályozza, hogy állat- és növényfajok ezrei a kipusztulás szélére jussanak. A világméretű megállapodásnak ma már 175 ország tagja, és közel 35 ezer faj kereskedelmét szabályozza, illetve esetenként tiltja.9 Magyarország 1985-ben csatlakozott az Egyezményhez.

7

Lenkovics Barnabás: Magyar Polgári Jog, Dologi jog Eötvös József könyvkiadó 2006 A Biológiai Sokféleség Egyezmény magyarországi honlapja http://www.biodiv.hu/convention/F1117799202 2013. január 19. 9 http://www.cites.hu/cites.html 2013. január 19. 8

11

A Bonni Egyezmény a vándorló állatfajok védelméről rendelkezik. Az ENSZ környezetvédelmi programja, az UNEP kezdeményezésére jött létre 1979-ben Magyarországon az 1986. évi 6. törvényerejű rendelet hirdette ki.10 Egyezmény a nemzetközi jelentőségű vadvizekről, különös tekintettel a vízimadarak élőhelyeire, vagyis a Ramsari Egyezmény. 1971. február 2.-án fogalmazták meg az Egyezmény szövegét. Az egyezmény legfontosabb célja a vizes élőhelyek megőrzése, fenntartható vagy bölcs hasznosításuk elősegítése és az erre vonatkozó megfelelő jogi, intézményi és együttműködési keretek biztosítása.11 Az Egyezmény 1975-ben lépett hatályba, két ízben, 1982-ben és 1987-ben került módosításra. Magyarországon az 1993. évi XLII. törvény hirdette ki. Berni Egyezmény az európai, vadon élő élővilág és a természetes élőhelyek védelméről. 1979-ben fogadták el s 1982 óta hatályos. Létrejöttében fontos szerepet játszott az Európa Tanács. Az Egyezmény alapvető célkitűzése a vadon élő állat- és növényfajok és élőhelyeik védelme, különös figyelemmel a veszélyeztetett fajokra (beleértve a vonuló fajokat is) és élőhelyekre, valamint ezek védelme érdekében az országok közötti együttműködés elősegítése.12 Az Európai Unió is rendszeresen foglalkozott s foglalkozik a mai napig állatvédelmi kérdésekkel, számos irányelv, határozat született már e tárgykörben. 1993-ban jött létre az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA), melynek feladata

megbízható,

független

tájékoztatást

adni

a

környezetről,

jelentős

információforrást szolgáltatva a környezetvédelmi szakpolitika kidolgozásában, elfogadásában, végrehajtásában és kiértékelésében. Jelenleg 32 tagországot számlál. Az EEA egyik témaköre a biodiverzitás, vagyis a biológiai sokféleség, a földi életet alkotó gének, fajok és ökoszisztémák. Európa célul tűzte ki a biodiverzitás elvesztésének 2010ig való megállítását.

10

http://www.kvvm.gov.hu/index.php?pid=1&sid=1&hid=1554 2013. január 19. http://www.ramsar.hu/egyezmeny.htm 2013. január 19. 12 http://www.termeszetvedelem.hu/berni-egyezmeny 2013. január 19. 11

12

Az Európai Unió állatvédelmi tárgyú szabályai csupán felsorolás szintjén a következőek13: Horizontális (több állatfajra vonatkozó) szabályok: A vágóállatok védelmével kapcsolatos szabályok: -

306/1988. (V. 16.) EGK tanácsi határozat a vágóállatok védelméről

-

119/1993. (XII. 22.) EGK tanácsi irányelv az állatok védelméről levágásuk vagy leölésük során

A szállított állatok védelme: -

628/1991. (XI.19.)

EGK

tanácsi

irányelv

az

állatok

védelméről

az

állatszállítások során -

496/1991. (VII. 15.) EGK tanácsi irányelv a 3. országból származó állatszállítmányok állatorvosi ellenőrzéséről

Az állatok védelme a mezőgazdasági állattartásban: -

923/1978. (VII. 19.) EGK tanácsi irányelv a mezőgazdasági állattartás állatvédelmi kérdéskörében kötött európai egyezményhez való csatlakozásról

-

583/1992. (XII. 31.) EGK tanácsi határozat a 923/1978. VII.19.) sz. irányelv módosításáról

-

58/1998. (VII. 20.) EK tanácsi irányelv az állatok védelméről a mezőgazdasági haszonállattartás során

-

50/2000. EK határozat a gazdasági célból tartott állatok tartási helye ellenőrzésének minimális követelményeiről

Vertikális (egy-egy állatfajra vonatkozó) szabályozás: -

74/1999. (VII. 19.) EK tanácsi irányelv a tojótyúkok védelmével kapcsolatos minimális követelmények megállapításáról és a 166/1988. (III.7.) EGK tanácsi irányelv módosításáról

13

Animal health and food safety int he europian union http://konyvtar.univet.hu/regi/praxis/euang/aEUAEG.HTM.bak 2012. december 17.

13

-

629/1991. (XI. 19.) EGK tanácsi irányelv a borjak védelmében alkotott minimálkövetelményekről

-

2/1997. (I. 20.) EK tanácsi irányelv a 629/1991. (IX. 19.) EGK tanácsi irányelv módosításáról

-

182/1997. (II. 24.) EK tanácsi határozat a 629/1991. (IX. 19.) EGK tanácsi irányelv módosításáról

-

630/1991. (XI. 19.) EGK tanácsi irányelv a sertések védelmében alkotott minimális követelményekről

-

88/2001. EK tanácsi irányelv a 630/1991.(XI. 19.) EGK tanácsi irányelv módosításáról

-

93/2001. EK bizottsági irányelv a 630/1991. (XI. 19.) EGK tanácsi irányelv módosításáról

Állatkísérletekre vonatkozó szabályok: -

609/1986. (XI. 24.) EGK tanácsi irányelv a tagországok jogi és igazgatási előírásainak az elfogadásáról a kísérleti és más tudományos célból felhasznált állatok védelme tárgyában

-

67/1990. (II.9.) EGK tanácsi határozat a kísérleti és egyéb tudományos célokra felhasznált állatok védelmével foglalkozó tanácsadó bizottság felállításáról

-

575/1999. A TANÁCS 1998. március 23-i HATÁROZATA a kísérleti és egyéb tudományos célokra használt gerinces állatok védelmére vonatkozó Európai Egyezménynek a Közösség által történő megkötéséről

6. Pénzügyi jog E jogterülettel az állatvédelmi tevékenységre fordítható összegek, költségvetési támogatás révén van kapcsolat.14 Az állatvédelmi feladatok ellátásához természetesen pénzügyi fedezetre van szükség. A szükséges pénzeszközök három forrásból érkezhetnek, a központi költségvetés állatvédelemre előirányzott pénzösszegeiből, a befizetett állatvédelmi bírságokból és az állatvédelmi hozzájárulásból.

14

Horváth Éva: Az állatvédelem a jogi szabályozásban Studia Juvenum 1. évfolyam 1. szám 2005. 97. o.

14

7. Büntetőjog A továbbiakban ezzel a jogterülettel foglalkozom részletesen.

15

II. Állatvédelem a magyar büntetőjogban A hatályos magyar Btk.-ban több állatvédelmi tárgyú rendelkezést is találhatunk. Az első és legfontosabb ezek közül az állatkínzás bűncselekménye, a tiltott állatviadal szervezése, valamint tágabb értelemben ide sorolható a természetkárosítás és a környezetkárosítás is.

1. Az állatkínzás

1.1. Az állatkínzás szabálysértési alakzata Megjegyzendő, hogy az állatkínzás tényállása hamarabb jelent meg a szabálysértési törvényben, mint a Büntető Törvénykönyvben. Bár az állatkínzás tényállása a hatályos Btk-ba viszonylag későn, a 2004. évi X. törvénnyel került be, a szabályozás gyökerei mélyebbre nyúlnak, egészen az 1878. évi V. törvényig, az első magyar Büntető Törvénykönyvig, melyet megalkotója, Csemegi Károly igazságügyi államtitkár után Csemegi-kódex néven is ismerhetünk. A Csemegikódex a bűncselekményeket bűntettekre, vétségekre és kihágásokra osztotta. A kihágásokról a kihágási Büntető Törvénykönyv, az 1879. évi XL. tc. rendelkezett. Ennek közrend elleni cselekményeket tartalmazó fejezetében, a 86. §-ban található meg az állatkínzás tényállása, mely a következő: „86. § A ki nyilvánosan, botrányt okozó módon állatot kínoz, vagy durván bántalmaz, úgyszintén, ki az állatkínzás ellen kiadott rendeletet vagy szabályrendeletet megszegi: nyolcz napig terjedhető elzárással és száz forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő.” A megfogalmazásból kitűnik, hogy ez esetben a védett jogi tárgy nem az állat testi épsége, élete, hanem a társadalom nyugalma. Az elkövetési tárgy az állat, mindenféle különösebb szűkítés nélkül, szemben a hatályos szabályozással, mely a gerinces állat, háziasított emlősállat, ember 16

környezetében tartott veszélyes állat fogalmakat használja. Háromféle elkövetési magatartást ismert a törvény, kínzás, durva bántalmazás, más állatkínzást tiltó rendelet vagy szabályrendelet megszegése. Az állat „kínzása” alatt az állat testének fájdalmat okozó sérelmezésén túl a munkában való túlerőltetést is értették, azaz ha erőtlen, vagy beteges állatot használtak fel az erőit meghaladó terhek vontatására, vagy egyébként megfeszített munkára, aminek következtében az állat teljesen kimerült és munka közben összeesett.15 A tényállásban szereplő nyilvánosság alatt minden olyan helyet érteni kell, amely a nagyközönség számára nyitva áll, a „botrányt okozó” módon pedig az értendő, ha legalább egy személy szemtanúja volt az állat kínzásának, s az elkövető magatartása minden jobb érzésű embert megbotránkoztatna.16 Elkövető tettesként bárki lehetett, abban az esetben azonban, ha az elkövető más tulajdonában álló állatot bántalmazott szándékosan, akkor nem a Kihágási büntetőtörvénykönyvről szóló 1879. évi XL. törvénycikk (a továbbiakban: Kbtk.) 86.§-a szerinti állatkínzás kihágás került megállapításra, hanem a Csemegi-kódex 418.§-a szerinti más vagyonának megrongálása. Az állatkínzás szándékosan és gondatlanul egyaránt elkövethető volt. Az ezt követő újabb különös részi Büntető Törvénykönyvben, 1961. évi V. törvényben már nem szerepelt állatkínzás s a jelenleg hatályos 1978. évi IV. törvénybe sem került bele megalkotásakor. 1955-ben megszűnt a bűncselekmények súly szerinti felosztása, 1971-ig csak egy bűncselekményi kategória, a bűntett létezett. Az 1955. évi 7. sz tvr-ben az addig a Kbtk-ban és különböző rendeletekben szereplő kihágások kis részét büntetté emelte, nagy részét szabálysértésekké minősítette a jogalkotó. Így történt,

hogy

az

állatkínzás

1955-től

szabálysértésnek

minősült.

Az

egyes

szabálysértésekről szóló 17/1968. (IV.14.) Kormányrendelet I. fejezet I. címe a Közrend és közbiztonság elleni szabálysértések között tartalmazta az állatkínzás tényállását, mely nem sokban különbözött a Kbtk. Szerinti megfogalmazástól. Az követett el állatkínzást, aki állatot nyilvánosan, botrányt okozó módon vagy durván bántalmazott. 15

Bűnügyi Mozaik, Tanulmányok Vida Mihály 70. születésnapja tiszteletére, Károlyi Judit: Az állatkínzás szabályozásának fejlődése Magyarországon, Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, 2006 95.o. 16 Bűnügyi Mozaik, Tanulmányok Vida Mihály 70. születésnapja tiszteletére, Károlyi Judit: Az állatkínzás szabályozásának fejlődése Magyarországon, Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, 2006 95.o.

17

Az 1968. évi I. törvényt és a fent nevezett Kormányrendeletet az új szabálysértési kódex, az 1999. évi LXIX váltotta fel, valamint az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999 (XII. 28.) Kormányrendelet váltotta fel, s ez utóbbiban kapott helyet az állatkínzás szabálysértés. Ezt a szabálysértést az követte el aki gerinces állatot közterületen vagy nyilvános helyen mások felháborodására alkalmas módon bántalmazott, annak akaratlagosan fizikai fájdalmat okozott, illetőleg természetével ellentétes cselekedetre kényszerített. Az új tényállás két új pontban bevezetett tartalmában új elkövetési módokat is. Aki gerinces állaton szükségtelenül olyan beavatkozást végzett amely alkalmas arra, hogy másokban riadalmat vagy felháborodást keltsen, illetve aki gerinces állat tartásának minimális feltételeit sem biztosította, az állatnak fizikai fájdalmat, egészségkárosodást, megbotránkozást okozott, szintén az állatkínzás szabálysértést követte el. Ebben a megfogalmazásban tehát megjelent már magára az állatra összpontosító egyedkímélő állatvédelem csírája. 1.2. Az állatkínzási cselekmény büntetőjogi megítélése Abban az időben, amikor állatkínzás bűncselekményi formában még nem létezett, az igény mégis fennállt rá, hogy a kirívó állatkínzási cselekmények elkövetőinek büntetőjogi felelősségre vonása történjen meg.. Kezdetben az ilyen állatkínzók természetkárosításért, garázdaságért, rongálásért feleltek. Ezek a tényállások azonban nem voltak képesek lefedni az állatkínzás szokásos elkövetési módozatainak teljes körét. A természetkárosítás tényállása csak bizonyos fokozottan védett állatok számára nyújthatott védelmet, s csupán az állat elpusztítását szankcionálta, minősített esete a tömeges pusztulás okozása. A garázdaság bűncselekménye hasonlít talán legjobban a Csemegi-kódex féle állatkínzás kihágáshoz. „Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen…” A védett jogi tárgy ugyanaz, a társadalmi együttélés zavartalansága, az együttélést szabályozó erkölcsi és jogi szabályok tiszteletben tartása, a köznyugalom. A probléma, ami miatt az állatkínzások csupán bizonyos körére volt ez a tényállás alkalmazható, az elkövetés módja. Úgy kellett elkövetni a cselekményt, hogy az a megbotránkozás, riadalom keltésére alkalmas legyen, fennálljon annak reális esélye,

18

hogy arról legalább két személy tudomást szerez. Ezért a négy fal között, csendes magányban elkövetett állatkínzással a törvény nem tudott mit kezdeni. A quasi állatkínzási cselekmény értékelhető volt még a rongálás keretein belül is. „Aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével vagy megrongálásával kárt okoz, rongálást követ el.” Ez esetben a polgári jogból ismert megoldással élve az állatot dolognak tekintve sorolhatjuk be a vagyontárgy kategóriájába. Ezt a tényállást csak abban az esetben lehetett alkalmazni, ha az állat az elkövetőtől különböző személy tulajdonában állott, mivel saját vagyontárgy megsemmisítése vagy megrongálása akkor sem számított bűncselekménynek, kivéve persze néhány speciális vagyontárgyat, mint a műemlékek, ám ezek az állatok szempontjából irrelevánsak. 2003-ban a média figyelmét is felkeltették az egyre elszaporodó állatkínzások, s így hamarosan az egész ország értesülhetett a kegyetlenségekről. Civil szervezetek és a lakosság nyomására országos aláírásgyűjtés indult, amelynek hatására született önálló képviselői indítványra az Országgyűlés az állatkínzás tényállását a 2004. évi X. törvénnyel a Btk.-ba iktatta. Az állatkínzás jelenleg hatályos tényállása a következő: „Állatkínzás 266/B. § (1) Aki a) gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, b) állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik. (3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1)-(2) bekezdésben írt bűncselekményt olyan módon követik el, hogy az az állatnak különös szenvedést okoz.”

Az állatkínzás tényállása a közrend elleni bűncselekményeken belül a közbiztonság elleni bűncselekmények között került elhelyezésre, azonban jogi tárgya 19

miatt egy kissé kilóg a többi közbiztonság elleni bűncselekmények sorából. E bűncselekményt a Btk.-ba iktató törvényjavaslathoz fűzött indokolás szerint az állatkínzás tényállásának védett jogi tárgya az állat, mint érző lény életének, egészségének védelme. Az ok, amiért a közrend elleni bűncselekmények körében találták leghelyesebbnek az elhelyezését az, hogy ezen bűncselekmény nem konkrét személy jogait sérti vagy veszélyezteti, hanem a társadalom egészére gyakorol káros hatást.

1.2.1. A bűncselekmény elkövetési tárgya

Elkövetési tárgya az állat, azonban nem általánosságban véve az állat fogalmát, hanem szűkítve a kört. A törvény a tényállás különböző elemeiben más-más állatfogalmat alkalmaz. Az első bekezdés a) pontja szerint a gerinces állat. A b) pont a háziasított emlősállatra és az ember környezetében tartott veszélyes állatra vonatkozik. A második bekezdés pedig a vadászható vadfajokra és a halászható halfajokra irányul.

1.2.2. A bűncselekmény elkövetési magatartása

Az elkövetési magatartás három kategóriába sorolható, s mindegyikhez más-más elkövetési tárgy, egyes esetben pedig speciális alany is tartozik. 1. Az elkövetési magatartás a bántalmazás, bánásmód alkalmazása (266/B. § (1) bekezdés a) pontja). Ezen esetben az elkövetési tárgy a gerinces állat lehet. 2. Az állat elűzése, elhagyása, kitétele (266/B.§ (1) bekezdés b) pont). Ekkor az elkövetés tárgya a háziasított emlősállat és az ember környezetében tartott veszélyes állat. 3. Tiltott eszközzel vagy tiltott módon történő vadászat, halászat, horgászat. Elkövetési tárgya a vadászható vadfajok és halászható halfajok (266/B. § (2) bekezdése).

20

A tényállás megkülönböztet alapesetet és minősített esetet. Minősített eset, ha az elkövetés oly módon történik, mely az állatnak különös szenvedést okoz. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el.

1.2.3. A bűncselekmény alanya

A bűncselekmény alanya bárki lehet, ez alól egyedül az (1) bekezdés b) pontja jelent kivételt, ezt ugyanis csak az állattartó követheti el.

1.2.4. Az alaptényállás

1.2.4.1. 266/B.§ (1) bekezdés a) pont: „Aki gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza…” Elvi Bírósági Határozat (EBH2006.1391) állapította meg, hogy ezen tényállás nem keretrendelkezés, az nem az állatvédelmi törvényre utal vissza, hanem a büntetőjogban ismert fogalmakkal maga a büntető norma határozza meg az elkövetési magatartást. A büntető törvény egyes fogalmai értelmezésénél azonban az Ávt. felhasználható információként szolgál.17 A tényállás első fordulata az általános állatfogalmat oly módon szűkíti, hogy azt csak a gerinces állatokra rendeli alkalmazni. Ennek indoka a gerinctelen állatok fejletlen idegrendszerében keresendő, ezek az állatok nem képesek a fájdalom olyan szintű érzékelésére, mint a gerincesek. valamint ésszerűtlen lenne és meglehetősen furcsán venné ki magát, ha a legyet lecsapó állampolgárt felelősségre vonnák.

17

Legf. Bír. Bfv. II. 765/2006. Zöldhatósági Közlemények, 2007/6. szám., 3-5.

21

A bántalmazás, bánásmód alkalmazásának indokolatlannak kell lennie. A törvény nem fejti ki, mi számít indokolt esetnek. Ennek megítélése a bírói mérlegelés körébe tartozik, szükséges hozzá az eset összes körülményének ismerete, valamint objektív

mérceként

a

társadalomban

kialakult

általános

erkölcsi

felfogás

figyelembevétele. Állatvédelmi törvényünk felsorolja mi számít elfogadható oknak vagy körülménynek az állat életének kioltására, s ez segíthet eligazodni az indokolatlanság tartalmának meghatározásában, hiszen a társadalom erkölcsi felfogását türközi. „Ávt. 11. § (1) Az állat életét elfogadható ok vagy körülmény nélkül kioltani nem szabad. Elfogadható oknak, körülménynek minősül különösen az élelmezési cél vágóállat esetében, a prém termelése, az állományszabályozás, a gyógyíthatatlan betegség, illetve sérülés, a fertőző betegségek felszámolása, valamint az azok ellen való védekezés, a kártevők irtása, a másként el nem hárítható támadás megakadályozása, a tudományos kutatás, valamint közegészségügyi veszély elhárítása. Eb és macska tekintetében az élelmezési cél, illetve a prém termelése nem minősül elfogadható oknak, körülménynek, továbbá tilos e fajok élelmiszerként és prémként történő felhasználása.” Ezekben az esetekben is ügyelni kell azonban arra, hogy az állat életének kioltása kábítás után, szakszerű gyorsasággal és a lehető legkisebb szenvedés okozásával történjen. A bántalmazás lehet eseti jellegű, a bánásmód ugyanakkor hosszabb ideig tartó, folyamatos magatartást jelent. Ezt állapította meg a BH2011.331 Legfelsőbb Bírósági Határozat. „A 2004. évi X. törvény 2.§-ához fűzött indokolás is kiemeli az állat szenvedésének folyamatjellegét, de ez következik a bánásmód szó nyelvtani értelméből is. (A Magyar nyelv értelmező szótára szerint például bánásmód az a mód, ahogyan valaki valamivel, főleg jószággal rendszeresen foglalkozik, bánik.)” A bánásmód alkalmazásába beleértendő minden olyan fizikai ráhatás vagy mulasztás, ami a bántalmazás körébe nem sorolható, ugyanakkor ez az elkövetési magatartás az állat bántalmazásának, szenvedésének a folyamat jellegét is értékeli.18

18

T/6473. Képviselői önálló indítvány. http://www.parlament.hu/irom37/6473/6473.htm 2013 január 17.

22

A maradandó egészségkárosodásnak, pusztulásnak nem szükséges ténylegesen bekövetkeznie ahhoz, hogy a bűncselekmény elkövetése megállapítható legyen, elegendő ehhez, ha a cselekmény jellege folytán alkalmas lett volna ezen eredmény okozására. Az állat elpusztítása nem önálló elkövetési magatartás, ezen eredmény bekövetkezte a büntetéskiszabás során súlyosító körülményként értékelhető. E körben felvetődik egy kérdés. Mit értünk maradandó egészségkárosodáson? Az egészség szó itt vajon csak a fizikai, testi egészség fogalmára koncentrálódik, vagy netán idetartozik a szellemi egészség is? Az egészség általánosan vett fogalmához egyértelműen hozzátartozik a mentális egészség is. A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint az egészség az életműködés zavartalansága illetve a szervek betegség nélküli állapota. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szintén bevezetett egy egységes definíciót az egészség fogalmára, mely persze az emberi egészségre vonatkozik, azonban általános következtetések levonására is alkalmas lehet. Az 1946-ban bevezetett definíció szerint az egészség nem csak a betegség, illetve a fogyatékosság hiánya, hanem

a

teljes

testi,

szellemi

és

szociális

jólét

állapota.

Elképzelhető egy állattal szemben olyan bánásmód alkalmazása, amely az állatnak fizikai

károsodást

nem

okoz

ugyan,

azonban

mentálisan

súlyosan

és

helyrehozhatatlanuk tönkreteszi. Ha az általános egészségfogalmat vesszük alapul, amelyhez a szellemi egészség is hozzátartozik, úgy az ilyen bánásmód is bűncselekménynek minősül. A szimpla egészségkárosodás okozása vagy arra alkalmas bántalmazás, bánásmód alkalmazása még nem valósítja meg a bűncselekményt, a tényállás csak a minősített, „maradandó” egészségkárosodásra koncentrál. Tegyük fel, hogy valaki vesszővel üt, vagy tűvel szurkál egy kutyát egyértelműen kínzási céllal, s eközben az állat szenved, mégsem történt bűncselekmény, mert ez a magatartás nem alkalmas maradandó egészségkárosodás okozására, pedig a közfelfogás szerint ez állatkínzás. A törvény ugyanis nem a „fizikai fájdalom okozása” kitételt alkalmazza, mivel a büntetőjogi szankcionálás nem az állatban elért érzethez, eredményhez, hanem az elkövető magatartásához kapcsolódik.19 Ezen „enyhébb” egészségkárosodás okozására alkalmas cselekmények az állatvédelmi törvény 6.§ - ában kerülnek szabályozásra. Az

19

EBH2006.1391

23

Ávt. általános előírásai és tilalmai jelentik az emberi bánásmód, az emberi felelősség legalacsonyabb azon szintjét, amelyeknek megszegése állatvédelmi bírságot vonhat maga után.20 A büntetőjogi védelem lényegesen szűkebb körű, az Ávt.-ben tilalmazott magatartások legsúlyosabb formáival foglalkozik, csupán ezekben a durva esetekben tartja szükségesnek a keményebb, határozottabb állami fellépést.

1.2.4.2. 266/B.§ (1) bekezdés b) pont: „állattartóként, háziasított emlősállatot vagy az ember környezetében tartott veszélyes állatot elűzi, elhagyja vagy kiteszi," A bűncselekmény alanya itt az állattartó. Állattartónak minősül az Átv. értelmező rendelkezései 3. § 1. pontjának értelmében „az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli.” Ezen esetben az elkövetési tárgy a háziasított emlősállat és az ember környezetében tartott veszélyes állat. A veszélyes állat fogalma a Btk.-ban nem került külön értelmezésre, azonban az állatvédelmi törvény is használja e fogalmat. Azt az Ávt. felhatalmazása alapján megalkotott 8/1999. (VIII. 13.) a veszélyes állatokról és tartásuk engedélyezésének részletes szabályairól szóló KöM-FVM-NKÖM-BM együttes rendelet határozza meg, mely fajok sorolhatóak e kategóriába. Az elkövetési magatartás az elűzés, elhagyás, kitétel, melyek végeredményüket tekintve azonosak, azonban más-más cselekvéseket takarnak. Elűzésről akkor beszélünk, ha az állattartó aktív magatartással kiabálva, dobálva, ütve elkergeti az állatot. Elhagyja, amikor az illető elmegy arról a helyről, ahol az állat van, és többé nem megy vissza érte. Kiteszi, ha az otthonon kívülre viszi az állatot s ott sorsára hagyja. A háziasított emlősállatokról általában elmondható, hogy elvesztették azon képességüket, hogy a természetben saját erejükből képesek legyenek életben maradni, így aki az ilyen állatot az emberi környezetből kitaszítja, lényegében halálra ítéli ezzel. A magatartások tilalmának oka nem csupán az állat kiszolgáltatott helyzete, hanem a magára hagyott állat által okozható veszélyhelyzet megelőzése is. Ez az oka annak, 20

EBH2006.1391

24

hogy a veszélyes állatok körét a jogalkotó nem szűkíti le a veszélyes gerinces állatokra, hanem a tényállás gerinctelen veszélyes állat elűzésével, elhagyásával vagy kitételével is megvalósítható.21 A veszélyes állatok körébe tartozik néhány pókfajta, skorpiók s százlábúak is. Ez az elkövetési mód igen gyakorinak tekinthető hazánkban, ám az elkövetők felkutatása, felelősségre vonása nem egyszerű feladat. A háziasított emlősállatok közül is elsősorban a kutyák és macskák esnek áldozatául e cselekménynek. A magyarországi állatmenhelyek kivétel nélkül állandó túlzsúfoltsággal küszködnek, igaz ugyan, hogy ide kerülnek a gazdájuk által leadott és esetleg születetten kóbor egyedek is, nem csupán a kitett állatok.

1.2.4.3. 266/B. § (2) bekezdés: „aki a vadászatról szóló törvény által tiltott vadászati eszközzel vagy tiltott vadászati módon vadászik, illetőleg a halászatról szóló törvény által tiltott halfogási eszközzel vagy módon halászik vagy horgászik.” A Btk. 266/B. § (2) szerinti vétség elkövetési tárgya a vadászható vadfajok és a halászható halfajok, elkövetési magatartása a tiltott vadászati illetve halászati eszköz és tiltott vadászati, halászati mód alkalmazása. Ez a tényállás keretdiszpozíció, tartalmát a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. ( a továbbiakban vadászati) törvény, illetőleg a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. törvény adja.

Önmagában a vadászat illetve halászat, horgászat nem minősül állatkínzásnak, feltéve hogy az a fent említett jogszabályoknak megfelelő módon és megfelelő eszközzel történik. Az 1996. évi LV. Törvény szerinti tiltott vadászati eszközök a következőek:

21

T/6473. Képviselői önálló indítvány.

25

„68. § (1)E törvény alkalmazásában tiltott vadászati eszköznek minősül: a) a mérgezett hegyű és robbanó fejű nyílvessző; b) a számszeríj; c) az e törvény előírásainak meg nem felelő vadászíj, illetve nyílvessző; d) a lőfegyverre szerelt hangtompító eszköz; e) a gímszarvasra, dámszarvasra, muflonra, valamint őzre történő vadászat esetén a sörétes vadászlőfegyver; f) a hurok, horog, madárlép, verem; g) a működése vagy felhasználása körülményei folytán nem szelektív háló.” A tiltott vadászati módról pedig a következőképpen rendelkezik a törvény: „30. § (1) A vadat elejteni, elfogni kizárólag a törvényben meghatározott módon szabad. Tilos a vadat a vonatkozó közösségi rendeletben foglalt csapdázási módszerrel, valamint méreg alkalmazásával elfogni, illetve elpusztítani.” Azt azonban nem határozza meg egyértelműen, hogy mit ért vadászati mód alatt, pedig ennek az állatkínzás megállapíthatósága szempontjából kiemelt jelentősége lenne.22 A vadászati törvény 71. § (2) bekezdés m) pontja a vadászható emlősfajok esetében a nem szelektív csapdázási módszert, vadászható madárfajok esetében a madarak tömeges vagy nem szelektív befogását vagy elpusztítását eredményező, illetve a fajok helyi eltűnését eredményező csapdázási eszközt, illetve eljárást és módszert a vadászat rendjének megsértéséhez sorolja. Ennek értelmében a csapda eszköznek, a csapda alkalmazása pedig módszernek is tekinthető.23 A halászat a halak megengedett módon és eszközzel halászati vízterületen történő fogása – ideértve a horgászatot is -, illetve gyűjtése, továbbá a hal tenyésztése, tartása és telepítése, valamint a hal és élőhelyének védelmét szolgáló tevékenység.24 A

22

Dr. Elek Balázs: Orvvadászok nyomában 2009 Magyar Közlöny Lap- és könyvkiadó Kft. 90. o. Dr. Elek Balázs: Orvvadászok nyomában 2009 Magyar Közlöny Lap- és könyvkiadó Kft 91. 24 Czerny Róbert: Az állatvédelem tízéves törvénye és tízparancsolata (1998-2008) 2009 Rejtjel Kiadó Budapest, 108. 23

26

horgászat a halászati vízterületen a halnak horgászeszközzel (készséggel) vagy csalihalnak 1 négyzetméternél nem nagyobb, emelőhálóval való fogása.25 A tiltott halfogási eszközökről és módokról az 1997. évi XLI. törvény rendelkezik: „23. § (1) Tilos a hal fogásához minden olyan fogási eszköz, illetve mód alkalmazása, amely a halállományt és élőhelyét károsíthatja. (2) Tilos a hal fogásához különösen a) váltóáramú elektromos eszköz alkalmazása, b) mérgező vagy kábító hatású anyag, c) robbanóanyag, d) szúrószerszám, illetve e) búvárszigony vagy más, halfogásra alkalmas búváreszköz használata, valamint f) gereblyéző horgászati, illetőleg hurokvető halászati módszer alkalmazása. (3) Tilos folyóvízen olyan halfogóeszköz vagy -készülék, továbbá olyan fogási mód alkalmazása, amely átlagos vízállás esetén a folyó, illetve a holtág, mellékág medrének felénél többet keresztirányban folyamatosan elzár. 24. § (1) Tilos egyenáramú eszközzel a hal fogása, a (2) bekezdésben foglalt eseteket kivéve. (2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom alól a halászati hatóság indokolt esetben az a) és c) pont esetében a jogosult kérelmére, illetőleg hozzájárulásával a) keltetőházi szaporításhoz szükséges anyahalak begyűjtéséhez, b) ártéren végzett ivadékmentéshez, c) rendkívüli kár elhárítása miatt szükséges lehalászáshoz, d) tudományos célt szolgáló vizsgálati anyag begyűjtéséhez felmentést adhat, eseti engedéllyel.” A tiltott eszközzel és módon történő vadászattal és halászattal megvalósított állatkínzás esetén azt is figyelembe kell venni, hogy amennyi egyedszámú vadra illetve halra tekintettel állapítható meg az orvvadászat, orvhalászat, annyi rendbeli az állatkínzás. Megjegyezném, hogy az állatkínzás pönizálását megelőzően ezen cselekmény az akkori Szabálysértekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (a továbbiakban: 25

Czerny Róbert: Az állatvédelem tízéves törvénye és tízparancsolata (1998-2008) 2009 Rejtjel Kiadó Budapest, 108.

27

régi Szabstv.) 149. § (3) bekezdése szerinti jogosulatlan vadászat szabálysértésének volt tekinthető. Az állatkínzás törvényi tényállását beiktató 2004. évi X. törvény 6. § - a értelmében a „vagy tiltott módon” szövegrész a régi Szabstv.-ből kiemelésre került, az hatályát vesztette, ugyanis ezen cselekmény a korábbiakban már említettek szerint kriminalizálásra került.

1.2.5. A minősített eset

A minősített eset 2008-ban került beiktatásra a Btk-.ba a 2008. évi LXXXIV. törvénnyel, eleget téve a tettarányos szankció büntetőjogi alapelvének. A módosítás szerint, ha az elkövetés olyan jellegű, amely az állatnak különös szenvedést okoz, a büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés. A különös szenvedést okozó állatkínzás fogalma alá az átlagosat lényegesen meghaladó, rendkívüli brutalitással véghezvitt, illetve az állatnak az átlagosnál lényegese nagyobb szenvedést okozó cselekmények vonhatók.26 Megállapítható a minősített eset akkor, ha a bántalmazás hosszantartó, elhúzódó, illetve ha az állat szenvedése láthatóan rendkívüli mértékű. Nem csupán e magatartás kiemelt társadalomra veszélyessége indokolta a minősített eset beiktatását, hanem az a tény is, hogy a büntetőjog elismeri az állat érző lény mivoltát, így nem lehet indifferens, hogy szenvedése milyen mértékű.

1.2.6. Változások a közeljövőben

Mindenképpen meg szükséges említeni, hogy megalkotásra került a 2012. évi C. törvény a Büntető törvénykönyvről (a továbbiakban: új Btk.), mely hamarosan, 2013 július 1.-jén hatályba lép. Az új Btk. az állatkínzás tényállás tekintetében jelentős újításokat tartalmaz. Különválasztja az állatkínzást az orvvadászattól és orvhalászattól, három külön törvényi

26

2008. évi LXXXIV. törvény indokolása

28

tényállást hozva ezzel létre. Mindhárom tényállás a XXIII. Fejezetben, a környezet és a természet elleni bűncselekmények között került elhelyezésre. A 244. § szabályozza az állatkínzás bűncselekményét. Első bekezdése az alapesetet, második bekezdése a minősített esetet tartalmazza. Az alapeset a) pontja teljes egészében megegyezik a jelenleg hatályos Btk. első bekezdésének a) pontjával.

1.2.6.1. 244. § (1) bekezdés a) pont: „gerinces állatot indokolatlanul oly módon bántalmaz, vagy gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy annak maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza,” A b) pont azonban már megváltozik. A kedvencként tartott állatok nem csupán emlősállatok lehetnek, hanem madarak, hüllők, kétéltűek, halak is, s ezekről az állatokról is elmondható, hogy emberi gondoskodás hiányában elpusztulnának. Ezt a problémát a jogalkotó is észrevette, s a korábbi „háziasított emlősállat” kifejezés helyébe itt is a „gerinces állat” lép. A veszélyes állat esetében kikerül a szövegből az „ember környezetében tartott” kitétel, ám a megfogalmazásból egyértelmű, hogy továbbra is az ember közelségében élő veszélyes állatról van szó, erre utal a tulajdont kifejező „állatát” szóhasználat. A gerinces állat esetén sincs ugyan szó szerint megemlítve az állattartó, de ugyanez áll abban az esetben is, tehát továbbra is csak az állattartó lehet elkövető. Az elkövetési magatartás változatlanul az elűzés, elhagyás, kitétel.

1.2.6.2. 244. § (1) bekezdés b) pont: „gerinces állatát vagy veszélyes állatát elűzi, elhagyja vagy kiteszi.” Az alapeset továbbra is vétség, s a büntetési tétel sem változott, két évig terjedő szabadságvesztés.

29

A második bekezdés a „különös szenvedés” okozása mellé még egy minősítő esetet bevezet, amikor a bűncselekmény több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. Ebben az esetben tehát az is szükséges a minősített esetű elkövetés megállapításához, hogy a maradandó egészségkárosodás illetve pusztulás ténylegesen bekövetkezzen, nem elegendő annak puszta objektív lehetősége, mint az alapesetnél. Ha tehát a cselekmény egy állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, az még alapesetnek számít, ám a bekövetkezett károsodást, pusztulást súlyosító körülményként értékeli a jogalkotó. Viszont ha ez az eredmény már több állatot érint, akkor a minősített eset kerül megállapításra. A kétféle minősítő körülmény külön-külön is megalapozza a minősített eset elkövetésének megállapítását, együtt pedig súlyosító körülményként értékelendőek a büntetés kiszabása során.

1.2.6.3. 244. § (2) bekezdés: A minősített eset továbbra is bűntett lesz, mely három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. „(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az állatkínzás a) az állatnak különös szenvedést okoz, vagy b) több állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza.”

1.2.6.4. Az orvvadászat A 245.§ rendelkezik az orvvadászatról. Az állatkínzástól való különválasztásának indoka egyrészt, hogy sem a jogosulatlan vadászat, sem az állatkínzás tényállásban szereplő magatartások nem pontosan illeszkednek a háttérjogszabályhoz, másrészt az állatkínzás esetében tartalmilag sem oda illenek, hiszen nem kínzásról van szó.27 Az orvvadászat bűntett, mely három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Az a) pont elkövetési magatartása a vad elejtésére és elfogására irányuló tevékenység végzése. Az elkövetési tárgya a vadászható vadfajok. Az a) pont alanya 27

2012. évi C. törvény kommentárja

30

speciális, első fordulata a külső orvvadászatot rendeli büntetni, amikor az orvvadászatot vadászengedéllyel nem rendelkező személy követi el, második fordulata a belső orvvadászatról szól, akik tehát vadászok, ám idegen vadászterületen végeznek vad elejtésére, elfogására irányuló tevékenységet, anélkül, hogy erre bérvadászként vagy vendégvadászként engedélyük lenne. „a) vadászterületen vadászatra való jogosultság nélkül, illetve idegen vadászterületen vadászként engedély nélkül vad elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenységet végez,” A b) pont elkövetési magatartása a vad elejtése, elfogása, elkövetési tárgya a vadfaj egyede. Az elkövetési idő is meghatározott, csak a vadfaj valamennyi egyedére kiterjedő vadászati tilalmi idő hatálya alatt valósítható meg. Alanya bárki lehet. A vadászati tilalmi idő egy adott vadfaj különböző egyedire is eltérő lehet, ám a büntetőjogi védelmet csak a vadfaj valamennyi egyedét érintő tilalmi idő esetére terjeszti ki a jogalkotó. Az adott vadfajnak csak bizonyos egyedeire fennálló tilalmi idő megszegése a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról szóló 1996. évi LV. törvény vadvédelmi bírságra vonatkozó rendelkezései szerint szankcionálható.28 „b) külön jogszabályban meghatározott, a vadfaj valamennyi egyedére kiterjedő vadászati tilalmi idő hatálya alá eső vadfaj egyedét ejti vagy fogja el,” A c) pont szerint büntetendő, aki külön jogszabályban meghatározott tiltott vadászati eszközzel, tiltott vadászati módon vagy kíméleti területen vad vagy fokozottan védett vagy védett gerinces állat elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenységet végez. A „vad” és a „fokozottan védett vagy védett gerinces állat” elkövetési tárgyak ilyetén elkülönítésére azért van szükség, mert ugyan a „fokozottan védett vagy védett gerinces állat” is a természetben él, ezzel egyidejűleg mégsem tekinthetjük teljes egészében a „vad” fogalmába tartozónak, tekintettel arra, hogy külön jogszabály határozza meg a vadászható állatfajokat, így megállapítható, hogy a két fogalomhalmaz nem teljesen fedi egymást.29

28 29

2012. évi C. törvény kommentárja 2012. évi C. törvény kommentárja

31

„c) külön jogszabályban meghatározott tiltott vadászati eszközzel, tiltott vadászati módon vagy kíméleti területen vad, illetve fokozottan védett vagy védett gerinces állat elejtésére vagy elfogására irányuló tevékenységet végez,” Megjegyezném, hogy az orvvadászat és a lopás halmazatban történő megállapítása nem kizárt, mint ahogy ugyanez fennáll az orvhalászat tekintetében is.

1.2.6.5. Az orvhalászat A 246.§ foglalkozik az orvhalászattal. Jogi tárgya a szabályozott halászati tevékenység védelme. Elkövetési tárgya a halászható halfajok. Elkövetési magatartása kétféle lehet, melyet két külön pontban sorol fel a tényállás. „246. § Aki a) jogosulatlanul halászhálóval vagy más halászati eszközzel – a horgászatot kivéve – halfogásra irányuló tevékenységet végez” Az a) pont alapján büntetendő a külön jogszabályok szerint jogosulatlan halfogásra irányuló tevékenység. Kizárólag a halászhálóval vagy más halfogási eszközzel folytatott orvhalászatra terjed ki, a horgászat nem tartozik ide. A jogosultságot a halászatról és a horgászatról szóló 1997. évi XLI. Törvény 18.§-a határozza meg. Egyrészt halászjeggyel, másrészt területi engedéllyel kell rendelkeznie az illetőnek. „b) külön jogszabályban meghatározott tiltott eszközzel, tiltott módon vagy kíméleti területen halfogásra irányuló tevékenységet végez, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” A b) pont a külön jogszabályban meghatározott tiltott eszközzel, tiltott módon, valamint a kíméleti területen történő halfogásra irányuló tevékenység végzését rendeli büntetni.30

30

2012. évi C. törvény kommentárja

32

Tilalmazott halászati és horgászati eszközöknek és módszereknek továbbra is az 1997. évi XLI. törvény 23.§- ban felsoroltak tekinthetőek. A tényállás alanya bárki lehet, kizárólag szándékosan követhető el. Az orvhalászat két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő vétség.

33

1.3. Az állatkínzás és más erőszakos bűncselekmények közötti kapcsolat A közelmúltban s napjainkban (főleg az Egyesült Államokban) egyre több kutatás foglalkozik az állatkínzás és a később elkövetett emberrel szembeni erőszakos bűncselekmények összefüggéseivel, s a kettő közötti kapcsolat egyértelműen kimutatható. Sok híres sorozatgyilkos kezdte „pályafutását” állatkínzóként, gyakran már egész korai gyermekkorban. Jeffrey Dahmer például, aki 17 embert megölt, kitömött, belső szerveiket pedig megette, szintén állatokon gyakorolt gyerekkorában. A lista azonban szinte végtelen azokról a személyekről, akik állatkínzóból lettek gyilkosok. Íme, egy rövid összeállítás az ismertté vált esetekről: -

Patrick Sherill, aki megölte 14 kollégáját, majd főbe lőtte magát egy helyi postán, ismert volt arról, hogy környékbeli kutyákat lopott, és a saját kutyája elé vetette őket koncnak.

-

Earl Kenneth Shrinner, aki megerőszakolt, megkéselt, és megcsonkított egy 7 éves fiút, széles körben ismert volt arról, hogy petárdákat dugott kutyák végbelébe, és macskákat akasztott fel.

-

Brenda Spencer, lövöldözni kezdett egy San Diego-i iskolában, e cselekménye során megölt 2 gyereket és 9 másikat megsebesített. Ő is kutyákat és macskákat kínzott, gyakran úgy, hogy felgyújtotta a farkukat.

-

Albert de Salvo, a bostoni fojtogató, aki 13 nőt ölt meg, gyerekkorába macskákat és kutyákat ejtett dobozból készült csapdákba, és halálra nyilazta őket a doboz résein át.

-

Caroll Edward Cole, akit 5 gyilkosságért ítéltek halálra, a 35-ből, amit egyébként elkövetett, azt vallotta, hogy az első erőszakos cselekedete az volt, amikor gyerekként halálra fojtogatott egy kiskutyát.

-

1987-ben, Missouri államban 3 középiskolást azzal vádoltak meg, hogy agyonverték az egyik osztálytársukat. Több évre visszamenő állatcsonkítás volt a számlájukon. Az egyikük azt vallotta, hogy már meg se tudja számolni, hány macskát ölt meg.

-

Egy tesvérpár, akik megölték a szüleiket, mesélték osztálytársaiknak, hogy lefejeztek egy macskát. 34

-

Középiskolás gyilkosok, a 15 éves Kip Kintel Springfieldben, és Luke Woodham Pearlben, állatokat kínoztak, mielőtt ámokfutók lettek.

-

A Columbine Középiskola tanulói, Eric Harris and Dylan Klebold, akik 12 osztálytársukat lőtték halomra, mielőtt önmaguk ellen fordították fegyvereiket, szintén állatcsonkításaikról dicsekedtek barátaiknak.31

„Az állatkínzókra nem árt odafigyelni" - állítja Robert D. Hare börtönpszichiáter. Számtalan elítélt mentális állapotát vizsgálva ugyanis arra a következtetésre jutott, hogy az általa pszichopatának diagnosztizált páciensek nagy részénél közös gyerekkori jellemző a különös kegyetlenség az állatokkal szemben.32 1997-ben az Egyesült Államokbeli MSPCA (Massachusetts Society for the Prevention of Cruelty to Animals) és a Northeastern University készített egy részletes tanulmányt az Állatok elleni erőszak és egyéb bűncselekmények címmel. Az MSPCA az állatok elleni erőszak megelőzésére létrejött büntetőjogi ügynökség, az Egyesült Államokban működő állatvédő szervezetek közül a legerősebb jogvédelmi hatáskörökkel rendelkezik, munkatársai hivatásos rendőrök. A tanulmányban 1975 és 1996 közötti időszakban Massachusetts államban állatok sérelmére elkövetett szándékos fizikai erőszakkal kapcsolatos ügyeket vizsgálták. A kivizsgált

80 000

bejelentésből

268

végződött

magánszemélyekkel

szembeni

büntetőjogi vádemelési javaslattal. A leggyakoribb áldozatok kutyák és macskák:33 ÁLLATOK Kutyák Macskák Vadállatok Baromfi Madarak Lovak Egyéb

SZÁM 155 72 14 8 6 3 10

31

% 57,8 26,9 5,2 3,0 2,2 1,1 3,7

Forrás: Ki az állatot bántalmazza, emberrel is megteheti www.kutya.hu/Cikk.aspx?id=4843 2013. január 21. 32 Forrás: Az állatkínzó lelke, Népszabadság online, www.nol.hu/archivum/archiv-451950 2007. július 28. 33 Cruelty to animals and other crimes, Study by the MSPCA and Northeastern University, http://www.mspca.org/programs/cruelty-prevention/animal-cruelty-information/cruelty-to-animals-andother-crimes.pdf 2012. december 11.

35

A gyanúsított elkövetők életkora 9 és 83 év között volt, a többségük fiatal férfi volt. Körülbelül 27%-uk volt fiatalkorú (18 év alatti), és 56%-uk harminc év alatti volt. A gyanúsítottak 97%-a férfi volt. Az erőszak formái:34 FORMA Verés Lövés Szurkálás Megdobálás Megégetés Fül/farok levágás Fojtogatás Vízbe fojtás Megkövezés/összezúzás Gépjárművel elkövetett Kutyás támadás Lefejezés Kínzás Mérgezés Kasztrálás Akasztás

SZÁM 84 70 29 15 10 9 8 8 8 8 6 5 3 2 2 1

% 31,3 26,1 10,8 5,6 3,7 3,4 3,0 3,0 3,0 3,0 2,2 1,9 1,1 0,7 0,7 0,4

A 268 eset kevesebb, mint fele végződött bűnösséget megállapító ítélettel. Ítéletek az egyes ügyekben: Vádemelés – bűnös Vádemelés – nem bűnös Elutasított ügy Eredménytelen panasz Bíróság által elutasított panasz Visszavont panasz Egyéb végrehajtó hatóság által folytatott nyomozás Folyamatban lévő ügyek Egyéb

44,4% 5,2% 26,1% 4,4% 4,1% 2,6% 2,6% 2,2% 7,3%

A kiszabott büntetések helyi viszonyokhoz képest is meglehetősen enyhék:

34

Cruelty to animals and other crimes, Study by the MSPCA and Northeastern University, http://www.mspca.org/programs/cruelty-prevention/animal-cruelty-information/cruelty-to-animals-andother-crimes.pdf

36

BÜNTETÉS Pénzbüntetés Kártérítés Próbaidő Börtön Tanácsadás Közérdekű munka

SZÁM* 91 56 59 28 27 19

ÁTLAG 132$ 99$ 5,5 hónap 4,5 hónap --** 50 hóra

*Az ítéletek gyakran több fajta büntetést tartalmaztak. **A bíróság által elrendelt tanácsadás mindig határozatlan idejű volt.

A tanulmány készítőinek véleménye szerint a büntető igazságszolgáltatás rendszere nem tekinti súlyosnak az állatok elleni erőszakot. Az MSPCA/Northeastern University kutatásának második részeként először az állatokat bántalmazó egyének megkeresését végezte el – azok, akikkel szemben vádat emeltek szándékosan elkövetett állatok elleni erőszak miatt –, majd az egyéb, büntetőjogilag értékelendő magatartásukat vizsgálta. Az MSPCA által 1975 és 1986 között állatok sérelmére szándékosan elkövetett fizikai erőszak miatt feljelentett 153 személy bűnügyi nyilvántartását vizsgálták 20 éven keresztül – az erőszakot megelőző, és az azt követő 10 évben. A kontrol csoportot a „közvetlen szomszédok” alkották, olyan azonos nemű és életkorú személyek, akik az erőszak idején ugyanott éltek, ahol az erőszakot elkövető személy. A kontrol csoport tagjainak bűnügyi előéletét ugyanabban a 20 éves időtartamban vizsgálták. Az állatok ellen erőszakos bűncselekményt elkövetők 70%-a szerepelt a bűnügyi nyilvántartásban erőszakos, vagyon elleni, kábítószerrel kapcsolatos vagy garázda bűncselekmények miatt. A „közvetlen szomszédokkal” történő összehasonlításkor megállapítható volt, hogy az állatokat bántalmazók ötször nagyobb eséllyel követnek el erőszakos bűncselekményeket emberek ellen, négyszer nagyobb eséllyel vagyon elleni bűncselekményeket, és háromszor valószínűbb, hogy szerepelnek a nyilvántartásban kábítószerrel kapcsolatos, illetve garázda bűncselekmények miatt. A vizsgált személyek bűnügyi nyilvántartásának adatai: 37

BŰNCSELEKMÉNY

BÁNTALMAZÓK

Erőszakos bűncselekmény Vagyon elleni bűncselekmény Kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény Garázda bűncselekmény A 4 fajta bűncselekmény bármelyike

38% 44% 37%

KONTROL CSOPORT 7% 11% 11%

7% 70%

12% 22%

Ezen kutatás nem igazolta azt a feltevést, hogy az emberek először állatok elleni erőszakot követnek el, majd „felnőnek” az ember elleni erőszakos bűncselekmények elkövetéséhez. A 106 állatokat bántalmazó azon személy, aki más bűncselekményt is elkövetett, több mint fele (59%) az állatok elleni erőszakot megelőzően követte el azokat. A tanulmány megállapításai egyértelműen azt jelzik, hogy az állatok elleni bűncselekményeket komolyan kell venni. A tanulmány készítői nem voltak megelégedve a büntető igazságszolgáltatás hatékonyságával. Az állatok sérelmére erőszakos bűncselekményt elkövetők kevesebb, mint fele esetében született bírósági ítélet, s a kiszabott büntetések enyhék, az elkövetők ritkán kerülnek börtönbe, a pénzbüntetések pedig minimálisak. Az állatok elleni erőszak egy olyan figyelmeztető jel, amelyről tudomást kell venni, és amely tetteket igényel. A Women’s Aid nevű, nőket érő erőszak ellen harcoló brit szervezet 75 százalékra teszi azoknak a bántalmazóknak az arányát, akik a család négylábú tagjait is rendszeresen kínozzák.35 Pszichológiai vizsgálatok is azt mutatják, hogy azok a személyek, akik képesek, illetőleg hajlamosak az állatkínzásra, azok szükségtelen fájdalmat okozó bántalmazására, könnyebben követnek el embertársaik ellen is brutalitással járó bűncselekményt.36 Éppen ezért igen fontos lenne, hogy komolyabban vegyék ezt a bűncselekményt, nagyobb súlyt kellene fektetni a felderítésre, komolyabb szankciók alkalmazására lenne szükség, ezzel talán megelőzhető lenne egy későbbi, immár emberrel szembeni erőszakos bűncselekmény elkövetése.

35

Kovács Ágnes Lilla – Zeisler Judit: Rövidebb pórázon – Szigorodó állatvédelem, Figyelő, 55. évfolyam 24. szám, 2011, 25. o. 36 Bűnügyi Mozaik, Tanulmányok Vida Mihály 70. születésnapja tiszteletére, Károlyi Judit: Az állatkínzás szabályozásának fejlődése Magyarországon, Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, 2006 93.o.

38

2. Tiltott állatviadal Az állatviadal fogalmát az 1998. .évi XXVIII. törvény, az állatvédelmi törvény alapján határozhatjuk meg. Eszerint állatviadalnak minősül az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat. A törvény „az állat kímélete, az állatkínzás tilalma” címszó alatt foglalkozik az állatviadalok kérdésével, ez is mutatja, hogy ezek az események lényegét tekintve kínzásnak nevezhetőek, hiszen az állat számára fájdalommal, szenvedéssel, gyakran halállal járnak. A törvény nem használja a „tiltott” szót az állatviadal kifejezés előtt, tehát az általános tilalom minden állatfajra, minden állatviadal formára kiterjed, nem létezik „engedélyezett” állatviadal. Az állatviadalok sajnos igen jelentős történelmi múltra tekintenek vissza. Azóta, hogy az emberiség civilizált társadalmat alkotott és nagyobb közösségbe, városokba tömörült, megjelent az állatviadal is, mint látványos, kegyetlen szórakozási lehetőség. Az állatviadalokról rögtön eszünkbe juthat az ókor Róma, a cirkuszokban, amfiteátrumokban tartott játékok. Az állatviadalok latin megnevezése a „venatio”, mely eredetileg vadászatot jelentett, ezen kívül állathajszát „ludiaria venatio” és állatviadalt „spectaculum venatorium”.37 A római birodalom terjeszkedése során a meghódított országok különleges állatait, „fenevadjait” elküldték Rómába, hogy a nép is megcsodálhassa, s hamar felmerült az ötlet, hogy a cirkuszi játékokat színesítsék velük. Főleg Afrikából szállítottak rengeteg állatot, oroszlánokat, vízilovakat, orrszarvúakat, bivalyokat, elefántokat. Az első állatviadalt a Kr. e. 2. század első felében tartották meg, amikor állítólag 63 afrikai állat, 40 medve, továbbá elefántok, szarvasok, vadkanok, bikák törtek egymásra és agyontépték egymást, a nézők nagy gyönyörűségére. Kr. e. 55-ben Pompejus szinházának felavatásakor 5–600 oroszlán és 410 afrikai állat szerepelt; Julius Caesar 46-ban szintén rendeztetett nagy venatiót. Maga Augustus igen szerette látni az óriási számmal összegyűlt tömeget és ezért 26-ban 100 napon át tartó állatviadalokat rendezett, amikor állítólag 3500 állat pusztult el.38 Szokás volt a halálra ítéltek vadállatok általi kivégzését rendelni, ez a kivégzési mód volt az (ad bestias). 37 38

http://mek.oszk.hu/03400/03410/html/8937.html 2013. február 24 http://mek.oszk.hu/03400/03410/html/8937.html 2013. február 24.

39

Természetesen ez is nagy közönség előtt, szórakoztatási célt is szolgálva történt. Általában meztelenül, oszlophoz kötözve kerültek a szerencsétlenek a kiéheztetett medvék, oroszlánok, tigrisek elé, majd később előfordult, hogy a nagyobb izgalom reményében fegyvert adtak a kezükbe. Valószínűleg ez szolgáltatta az átmenetet az állatviadalról az emberekkel folytatott állathajszolásra. Később képzett gladiátorok, megfelelő öltözékben, komoly fegyverekkel felszerelkezve folytattak „egyenlő” küzdelmet az állatokkal. A venatio a római birodalom egész területén elterjedt, és a birodalom bukása után Keleten tovább is élt.39 Később lehetőség már nem volt a ritka és értékes vadak „bevetésére”, azzal kellett beérni ami kéznél volt. Bikák, kutyák, kakasok kapták a főszerepet. A spanyol bikaviadalt sem kell senkinek bemutatni. Sajnos napjainkban is rendeznek még ilyet. Igaz, a spanyol állatvédelmi törvény magában foglalja a bikaviadalok tilalmát, ez a „sport” azonban dél-amerikai spanyol ajkú országokban is virágzik, főleg Mexikóban. Egyesek egyenesen a világ kulturális örökségének részeként emlegetik a bikaviadalt. A középkori Angliában a bikaheccnek volt nagy népszerűsége, melynek során vágásra szánt bikákat engedtek össze bikafogó kutyákkal, majd fogadásokat kötöttek a küzdelem kimenetelére. Ez olyannyira kedvelt szórakozássá vált, hogy a kezdetben utcai csőcselék kedvtelése az úri közönség rokonszenvét is elnyerte. I. Erzsébet királynő uralkodói rendeletben tiltott meg minden egyéb rendezvényt csütörtöki napon Londonban, így ő is élvezhette a bikával viaskodó kutyák látványát.40 A bikahecceket 1835-ben betiltották. Magyarországon is rendeztek a római venatio-hoz hasonló mulatságokat. Az állatviadal nevű szórakozás 1710-ben honosodott meg Bécsben, innen jutott el előbb Pozsonyba, majd Pestre. A 18. század végén, Pesten Hecc színház (német nevén Hetz Theater) is működött. A német Hetze szó– a latin venatio-hoz hasonlóan – valamikor vadászatot, pontosabban hajtóvadászatot jelentett, amikor a vadat kutyákkal riasztották és üldözték. Ilyen értelemben lett a magyarban is a neve hecc ennek a durva mulatságnak.41 Az 1787 és 1796 között, a mai Szent István Bazilika helyén üzemelt a kétezer férőhelyes „színház”. Leggyakoribb „fellépői” a kutyák voltak, mint

39

http://mek.oszk.hu/05100/05134/html/rmm0019.html 2013. február 24. Egy kis történelem – Az angol bulldog, http://bulldog-news.com/english-bulldog-history 2013. február 24. 41 http://mek.oszk.hu/05100/05134/html/rmm0019.html 2013. február 24. 40

40

legolcsóbb állatok, ám műsorra kerültek szarvasok, ökrök, bikák, farkasok, medvék, sőt néha oroszlánok is (igaz, az értékes állatot általában kímélték, csak meghajszoltatták véreb falkával). Az állatok vagy egymással küzdöttek, vagy a heccmesterrel (persze az állat kárára, teljesen egyenlőtlen küzdelemben), esetleg vérebfalkát uszítottak a vadállatokra.42 Korábban is rendeztek azonban állatviadalokat, s országszerte egyéb, kisebb hecc színház-szerű intézmények is működtek. Mária Terézia 1751-es gödöllői látogatásakor állatheccekkel szórakoztatták a főúri vendégeket.43 A Hecc Színházat végül a városi tanács 1796-ban tűzveszélyességre hivatkozva lebontatta.

42

Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiadás. Budapest, Akadémiai kiadó. 1993. 35. 43 Osgyán Edina: Az állatviadal közkedvelt társasági játék volt http://mno.hu/migr_1834/az-allatviadalkozkedvelt-tarsasagi-jatek-volt-776405 2013. február 24.

41

2.1. Tiltott állatviadal a szabálysértési jogban

Hogy megérthessük a folyamatot, amely a tiltott állatviadal nevű bűncselekmény Btk.ba iktatásához vezetett, érdemes először kitérni a veszélyes ebekkel kapcsolatos szabályozásra is. A veszélyes eb kifejezés hallatán a legtöbb ember azonnal a pit bull terrierre asszociál. A pit bull terrier problémája a 80-as években merült fel először, amikor hazánkban is egyre szélesebb körben ismertté vált a fajta, mivel sajnos egyre elterjedtebbé váltak a kutyaviadalok. A további években csak tovább fokozódott, míg a 90-es évek közepe felé csúcsosodott ki igazán, amikor is a médiában egymást érték a hátborzongatóan véres pit bull támadásokról szóló híradások. Talán egyetlen más kutyafajtának sem sikerült ilyen szinten borzolni a társadalmi kedélyeket, hogy a mai napig fenyegető entitásként éljen a köztudatban. Jogalkotói válaszul megszületett az 15/1994 (II.1.) Kormányrendelet az állatviadalok tilalmáról és egyes küzdő ebek behozatali, tenyésztési tilalmáról, amit a köznyelv „pit bull törvény” néven emlegetett. A rendelet 1.§- ban kimondja az állatviadalok általános tilalmát. „1. § (1) Tilos az állatok között olyan viadal, az állatok egymás elleni uszításával olyan küzdelem (a továbbiakban együtt: állatviadal) szervezése, tartása, amely az állatok sérülését vagy elpusztulását okozhatja. Tilos továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés. (2) Tilos állatviadal céljára a) állatot tartani, tenyészteni, kiképezni, idomítani, valamint más személynek átadni, vagy forgalmazni; b) épületet vagy egyéb helyet, anyagi eszközt más személy rendelkezésére bocsátani. (3) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik a külön jogszabályok alapján az állatoknak vadászaton való alkalmazására.” Ezen megfogalmazás szerint tehát nincs semmilyen szűkítő körülmény, minden állatra vonatkozik a harcoltatás tilalma. „2. § Tilos a bandog és a pit bullterrier küzdő eb országba való behozatala, tenyésztése. A tilalom szempontjából tenyésztésnek kell tekinteni a véletlen szaporulat keletkezését is.” 42

A bandog egy masztiff típusú, erős, nagytermetű kutya, melyet a nápolyi masztiff, amerikai pit bull terrier és más hasonló fajták keresztezéséből hoztak létre, őrző-védő célokra.44 Ez

a

kormányrendelet

módosította

a

17/1968.

(IV.

14.)

az

egyes

szabálysértésekről szóló kormányrendeletet, s két új szabálysértési alakzatot hozott létre. Az egyik a Küzdő eb behozatali, tenyésztési tilalmának megszegése. „13/A. § (1) Aki a jogszabályban meghatározott küzdő eb országba való behozatalára, tenyésztésére vonatkozó tilalmat megszegi, ötvenezer Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható. (2) Azt az állatot és annak szaporulatát, amelyre az (1) bekezdésben foglalt szabálysértést elkövették el kell kobozni. (3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.” Az említett jogszabály maga a 15/1994 (II.1.) Kormányrendelet, a küzdő eb kifejezés pedig a pit bull terrierre és a bandogra utal. A másik új szabálysértés pedig a tiltott állatviadal. Ekkor lép fel tehát az állam első ízben ezen állatkínzó, véres „sport” ellen, s válik szankcionálhatóvá az abban való részvétel. A jogszabályhely értelmében: „25/A. § (1) Aki a) tiltott állatviadalt szervez, tart, ahhoz épületet, egyéb helyet, anyagi eszközt bocsát más személy rendelkezésére; b) tiltott állatviadal céljára állatot tart, tenyészt, kiképez, idomít, átad, forgalmaz; c) tiltott állatviadalra fogadást szervez, az állatviadalon fogadást köt; d) tiltott állatviadalon közreműködik vagy részt vesz, ötvenezer Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújtható.

44

Persona non grata vagy farkasbőrbe bújt bárány? http://kutya.hu/Cikk.aspx?id=5150 2013. február 20.

43

Az elkövetési magatartás igen sokféle, amelyet négy külön pontban sorol fel a rendelet. Az első, a) pont állatviadal tartásának szervezési, technikai feltételei megteremtésével kapcsolatos cselekményekre koncentrál, a b) pont magával a viador állattal kapcsolatos tilalmakat rögzíti, a c) pont a fogadásokra vonatkozik, a d) pont pedig az egyéb közreműködő jellegű magatartásokat tiltja. A rendelet kimondja, hogy a felsorolt tilalmak megszegése miatt indított szabálysértési eljárás során jogerősen elkobzott ebet ivartalaníttatni kell. Ezen kormányrendeletet

az

Alkotmánybíróság

49/2010.

(IV.

22.)

határozatával

megsemmisítette, amelyet több körülmény is indokolt. Az egyik ilyen körülmény, hogy a Kormányrendelet hatályát az 1974. évi 17. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) rendelkezésére hivatkozva határozza meg. „Az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet 12. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:…” Azonban a Tvr.-t 2007. január 1. napjával hatályon kívül helyezte a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény 52. §-a. A Tvr. 5. §ában foglalt rendelkezéseinek lényegét az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. Törvénybe, annak 24/A. §-aként beillesztette, a Kormányrendeletet viszont nem módosították. Emiatt a Kormányrendelet hatálya nem állapítható meg, így jogbizonytalanság keletkezett, a jogalkotó a jogbiztonság követelményének nem tett eleget. A másik körülmény az amerikai pit bull terrier és az amerikai staffordshire terrier megkülönböztetésének nehézségeiből adódik, mely problémát a következőkben fejtem ki részletesebben.

44

2.1.1. Az amerikai pit bull terrier - amerikai staffordshire terrier probléma Magyarország FCI tagország. Az FCI (Fédération Cynologique Internationale) vagyis nemzetközi kinológiai szövetség tíz fajtacsoportba sorolja az általa elismert körülbelül 416 kutyafajtát, melyek között az amerikai pit bull terrier nem szerepel, tehát hivatalosan nem elismert fajta. Ha FCI által elismert fajta lenne, akkor valószínűleg a III. fajtacsoportban, vagyis a terrierek, ezen belül pedig a bull típusú terrierek között kerülne elhelyezésre, mint ahogy itt található az amerikai staffordshire terrier is. A pit bull terrier az Egyesült Államokban alakult ki, az Angliából és Írországból származó ősi bulldog kutyákból. A bulldogok eredete az idők homályába vész, azonban a nevéből –„bika kutya” – is nyilvánvaló, hogy állatviadalra, egész pontosan a már fentebb említett bikaheccre szelektált kutyákról van szó. 1870 körül érkezett Amerikába a legtöbb bull típusú kutya, ahol ekkoriban virágkorát élte egy szörnyű, véres sport: a kutyaviadal. Számos bizonyíték van rá, hogy az akkoriban még „bull és terrier”-nek, „half-and-half”-nak, amerikai bullterriernek, pitbullterriernek stb. nevezett elődöket kutyaviadalokon használták.45 Azonban a fajtát nem kizárólag viadorkutyának alkalmazták, egyre szélesebb körben vált ismertté és teljesített szolgálatot vidéki farmerek és vadászok mellett, gyártelepek, raktárak őre lett s többen tartották társállatként is. A fajta ezen barátai azon fáradoztak, hogy a gladiátorkutyáktól származó, de generációk óta munkára, kedvencnek tenyésztett állományukat integrálják a fajtatiszta kutyák kedvelőinek angol mintára létrehozott amerikai szervezetébe.46 Az AKC vagyis American Kennel Club – az amerikai kutyatenyésztők szervezete mélységesen elítélte a viadalokat, így nem volt hajlandó bejegyezni kutyaviadal céljára kitenyésztett kutyát, még a békés célú utódok tenyésztői kérésére

45

Jessie Morgan: Bűnös vagy áldozat? Amerikai staffordshire terrier, Nemzetközi Kutyamagazin VII. évfolyam 6. szám / 2002 június, 6. 46 Kocsis Miklós: American Pit Bull terrier, Részletek a Bulldog Enciklopédiából, www.kutya.hu/Cikk.aspx?id=5041 2013. január 22.

45

sem. Ezek a tenyésztők azonban, hogy munkájuk ne vesszen kárba, a kutyák törzskönyvezése céljából létrehozták saját clubjukat, a United Kennel Club-ot (UKC) 1898-ban, s megkezdték ezen kutyák amerikai pit bull terrier néven való regisztrálását. A kutyaviadalok az USA legtöbb államában 1878 óta tiltottak voltak, ám tisztességtelen emberek továbbra hódoltak ennek a véres „sportnak”. Voltak tehát tenyésztők, akik továbbra is viadalokra szelektálták és képezték a kutyákat. Ők a békés célú UKC-t puhányok gyülekezetének tartották s nem is regisztráltatták a klub keretében kutyáikat. 1909-be létrehozták saját klubjukat, American Dogbreeders Association (ADBA) néven. Ők ahelyett, hogy valami más elnevezéssel éltek volna, szintén amerikai pit bull terrier néven jegyezték kutyáikat. Tehát az amerikai pit bull terrier nevet eredetileg egy, a gladiátor ebekből békés célra kitenyésztett fajtára találták ki. A viadalok szervezői viszont annyira jónak találták ezt az UKC-elnevezést, hogy az "eredeti" - küllemében és méretében korántsem egységes - harci típust is ezzel ruházták fel. 47 A békés célú tenyésztők által használt elnevezés később megváltozott, először staffordshire terrier lett (az angliai Staffordshire megyéből érkezett a legtöbb bull típusú kutya Amerikába) majd a hetvenes években kiegészült az „amerikai” szóval. 1936-ban az AKC végre elismerte a Staffordshire Terriert, mint fajtát, s lényegében ekkor vált el egymástól a pit bull terrier és a staffordshire terrier. Ma már a hajdani „kemény mag” alkotta ABDA szervezetéhez tartozó pit bull tenyésztők is munka és társkutyákat tenyésztenek. Az amerikai staffordshire terrier és az amerikai pit bull terrier tehát lényegében egyazon fajta kétféle elnevezése, a különbség mindössze annyi, hogy a pit bull terrier esetében tovább tartott a harcra való szelektálás időszaka, valamint a fajta standardja sincs olyan részletekbe menően leszabályozva, mint a staffordshire terrier esetében. Ebből adódik tehát az a probléma, amelyet a kormányrendeletet megsemmisítő AB határozat ekképpen fogalmaz meg: „nincsenek olyan objektív külső jegyek,

47

Kocsis Miklós: American Pit Bull terrier, Részletek a Bulldog Enciklopédiából, www.kutya.hu/Cikk.aspx?id=5041 2013. január 22.

46

amelyek alapján az e fajtához nem értő személyek egyértelműen meg tudnák különböztetni az amerikai staffordshire terriert és a pitt bull terriert egymástól. Mind a két fajta lényegében azonos ősöktől származik, ezért a génállományuk jelentős része azonos. Küllemükben olyan jelentős hasonlóság van, hogy a megkülönböztetésük még néhány szakember számára is nehézséget jelent. A szakértői álláspontok egységesek abban, hogy a megkülönböztetésre csak DNS vizsgálat segítségével van lehetőség. Kártérítési

vagy

szabálysértési,

büntetőjogi

felelősség

esetén

mindez

jogbizonytalanságot okoz…” Az igazság az, hogy a viadalra képzett kutya soha nem támadna emberre. Ezeket az egyedeket kizárólag arra trenírozzák, hogy más kutyákkal szemben legyenek agresszívak, emberre nem uszítják őket, hiszen akkor például szükség esetén nem tudnák szétválasztani a küzdő kutyákat.48 A probléma gyökerét azok az emberek képezik, akik teljes hozzá nem értésből adódóan megvásárolják az ilyen keménynek látszó kutyákat és a környezetük megfélemlítésére használják őket, direkt emberekkel szembeni agresszióra nevelik, hergelik őket. Ilyen módszerrel persze bármelyik kutyafajtát el lehet rontani, ugyanazt az eredményt érné el egy tacskóval vagy egy yorkshire terrierrel is, csak ezek a fajták nem néznek ki olyan marcona harcosnak. Sajnos a külleme, izmos testfelépítése, széles koponyája és ebből adódóan erőteljes harapása tette áldozattá a fajtát. A fajta egyetlen egyede sem születik tehát vadállatnak. Egy megfelelő körülmények között, hozzáértéssel felnevelt, jól szocializált pit bull terrier nem jelent semmiféle veszélyt a társadalomra. A legújabb etológiai kutatások megállapították, hogy a kutya esetében is csupán az egyed vonatkozásában beszélhetünk személyiségről. Ennek megfelelően értelmetlen arról beszélni, hogy a kutyafajtáknak sajátos „személyiségprofilja” lenne, noha elméletileg az egy fajtához tartozó egyedek személyiségjegyei összefügghetnek.49 Értelmetlen tehát az egyes kutyafajtákat bizonyos személyiségjegyek szerint beskatulyázni, s ez alapján elítélni a fajta minden egyes

48

Kocsis Miklós: American Pit Bull terrier, Részletek a Bulldog Enciklopédiából, www.kutya.hu/Cikk.aspx?id=5041 2013. január 22.

49

Miklósi Ádám: A kutya viselkedése, evolúciója és kogníciója, Typotex kiadó, Budapest, 2010, 346. o.

47

egyedét. A gyakorlatban egy fajta különböző populációiból származó egyedeinek összesített profilja jelentősen eltérhet a különböző szelekciós környezet miatt.50 A másik említésre érdemes körülmény, amely a fajta kapcsán kialakult botrányokhoz kapcsolódik, a média szerepe. A médiában általában mindenféle előzetes szakértői vélemény hiányában minősítenek egy adott kutyát valamely fajtához tartozónak, így eshet meg, hogy a hírekben szereplő kutyatámadás „elkövetője” amennyiben egy izmos, széles fejű kutya, úgy az kétséget kizáróan pit bull terrier néven fog szerepelni, mint ahogyan minden fehér kutya kuvasz. Könnyen lehet, hogy a támadó kutya valójában egy küllemében hasonló, ám egészen másik kutyafajta egyede, vagy ezen másik kutyafajta keveréke. A 15/1994 (II.1.) Kormányrendeletben említett másik „fajta” a bandog esetében pedig elmondható, hogy ezek a kutyák keverékek. Igaz, hogy tudatosan létrehozott keverékek, ám így sem rendelkeznek homogén, felismerhető küllemmel, megjelenésük rendkívül színes és az egyed esetében nehezen bizonyítható, hogy valóban bandog-ról van szó.

50

Miklósi Ádám: A kutya viselkedése, evolúciója és kogníciója, Typotex kiadó, Budapest, 2010, 346.

48

2.2. Tiltott állatviadal a büntetőjogban Viszonylag hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a szabálysértési alakzat nem lesz elégséges az igen széles körben elterjedt állatviadalok visszaszorítására. Az 1996. évi CVIII. törvénnyel módosult a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény, ekkor került beiktatásra a 266. §, vagyis a veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése nevű bűncselekmény, valamint a 266/A.§, a tiltott állatviadal. A törvény általános indokolása is említi, hogy a megelőző években Magyarországon igen elterjedt a kutyaviadal s nem ritka, hogy a veszélyes ebeket bűncselekmény elkövetéséhez, személyek megfenyegetéséhez, megfélemlítéséhez használják. A 15/1994. (II. 01.) Kormányrendelet nem nyújtott kellő védelmet, megszaporodtak a balesetek. A Btk. új tényállása ekképp került megfogalmazásra: „Tiltott állatviadal szervezése 266/A. § (1) Aki eb részvételével állatviadalt szervez, tart, valamint ilyen állatviadalra fogadást szervez, vagy köt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki állatviadal céljára ebet tenyészt, kiképez, tart, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” Csak az eb részvételével tartott állatviadal vált tehát bűncselekménnyé, az egyéb állat részvételével megvalósuló állatviadal továbbra is szabálysértés maradt. A tényállás ma is hatályos változata 2004-ben alakult ki. Az állatkínzás tényállását beiktató 2004. évi X. törvény módosította a 266/A.§-t is. Hatályát az ebekről kiterjesztette valamennyi gerinces állatra, valamint több, kisebb stilisztikai módosítást is tartalmaz, új elkövetési magatartásként fogalmazza meg az állat állatviadal céljára történő forgalmazását.51 A módosítás eredményeképpen a tényállás a következőkre módosult:

51

2004. évi X. törvény indokolása

49

„Tiltott állatviadal szervezése 266/A. § (1) Aki gerinces állat részvételével állatviadalt szervez, tart, ilyen állatviadalra fogadást szervez vagy fogadást köt, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki állatviadal céljára gerinces állatot tart, tenyészt, kiképez, idomít vagy forgalmaz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” A bűncselekmény a XVI. Fejezetben, a Közrend elleni bűncselekmények között, azon belül az I. cím, A közbiztonság elleni bűncselekmények sorában került elhelyezésre. Jogi tárgya a közrend, a társadalom nyugalma. Elkövetési tárgya minden gerinces állat, függetlenül attól, hogy vadon élő-e avagy háziasított-e, és annak sincs jelentősége, hogy veszélyes állatnak minősül-e.52 A fogalmi meghatározáshoz itt is az 1998. évi XXVIII tv.-hez, az állatvédelmi törvényhez fordulhatunk. „7. § (1)Tilos az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat (a továbbiakban együtt: állatviadal). Tilos az állatviadal szervezése, tartása, továbbá az állatviadalra fogadás szervezése, az állatviadalon való közreműködés, részvétel, fogadáskötés.” A 7.§ első bekezdésből következtethetünk arra, mit is jelent az állatviadal kifejezés. Ilyen tehát az állat fizikai, pszichikai állapotának olyan megterhelése, küzdelemre késztetése egy másik állattal vagy emberrel, amely sérülést vagy halált okozhat. Nem csak az jelenti tehát az állatviadalt, ha két állatot uszítanak egymásra, s az sem feltétel, hogy az állatok egyazon fajhoz tartozzanak. A bűncselekménynek két fordulata van. Az első fordulat elkövetési magatartása négyféle lehet: 1. állatviadalt szervez: ide tartozik minden olyan tevékenység, ami biztosítja, hogy az állatviadal lebonyolításra kerülhessen. Magában foglalja az irányítást és a részvételre rábírást is.53 52 53

A bűntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény Nagykommentárja A bűntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény Nagykommentárja

50

2. állatviadalt tart: az állatviadal tényleges lebonyolítása 3. állatviadalra fogadást szervez: a fogadással kapcsolatos információk terjesztése, fogadók toborzása, összehozása. 4. állatviadalra fogadást köt. A fogadás fogalmára nézve a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. Törvényben találhatunk meghatározást: „28/A. §(1) Fogadási esemény az a jövőbeli esemény, amelynek legalább két nyilvánosságra kerülő kimenetele lehetséges és ezek bekövetkezésére a játékszervező semmilyen befolyással nem rendelkezik. E törvény alkalmazásában fogadásnak minősül a tét fizetése fejében történő, egy jövőbeli esemény véletlen bekövetkezésének eltalálására, vagy egy jövőbeli esemény kimenetelének eltalálására vonatkozó játék…”

A tényállás ezen első fordulata bűntett, melyet három évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni a jogalkotó. A második fordulata ötféle elkövetési magatartást fogalmaz meg, melyek: Állatviadal céljára gerinces állatot 1. tart: vagyis birtokolja és ellátja az állatot 2. tenyészt: (tenyésztés alatt legalább két tenyészszukával (nősténnyel) folytatott kereskedelmi, haszonszerzési célú, céltudatos szaporítás értendő.54) 3. kiképez: a gerinces állat harcra, agresszív magatartásra való nevelése, szoktatása 4. idomít: lényegében ugyanaz áll rá, mint a kiképzésre. A köztudatban az idomítás kifejezés inkább a vadállatokhoz, főleg a cirkuszi mutatványos állatokhoz kapcsolódik, míg a kiképzés szót a háziállatokra, elsősorban kutyákra alkalmazzák.

54

A bűntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény Nagykommentárja

51

5. forgalmaz: ez az elkövetési magatartás a 2004. évi X. törvénnyel történő módosítás során került be a tényállásba. Kereskedelmi célú forgalomba hozatalt illetve forgalomban tartást takar. A második fordulat vétség, mely két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A bűncselekmény mindkét fordulata csak szándékosan követhető el. A második bekezdésben írt magatartás célzatos, így az csak egyenes szándékkal valósítható meg. Alanya tettesként bárki lehet. Aki a tiltott állatviadal szervezéséhez szükséges eszközöket (ketrecek, szíjak stb.) biztosítja, bűnsegédként felelhet. A bűncselekmény halmazatot képezhet az állatkínzással és a tiltott szerencsejáték szervezésével is.

2.2.1. Tiltott állatviadal az új Büntető törvénykönyvben A tiltott állatviadal tényállása a 2012. évi C. törvényben az állatkínzáshoz hasonlóan szintén a XXIII. Fejezetben, a környezet és a természet elleni bűncselekmények között került elhelyezésre a 241.§ alatt, mely értelmében: „Tiltott állatviadal szervezése 247. § (1) Aki gerinces állat részvételével állatviadalt szervez, tart, ilyen állatviadalra fogadást

szervez

vagy

fogadást

köt,

bűntett

miatt

három

évig

terjedő

szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki állatviadal céljára gerinces állatot megszerez, tart, tenyészt, kiképez, idomít, vagy forgalmaz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.” A tényállás lényegében nem változik, az első bekezdés csupán stilisztikai szempontból módosul, a második bekezdés viszont kiegészül egy új elkövetési magatartással, ez pedig a gerinces állat állatviadal céljára történő megszerzése.

52

3. A természetkárosítás és a környezetkárosítás A következőkben két, az állatvédelem témaköréhez kapcsolódó bűncselekményt vetek vizsgálat alá csupán érintőlegesen. 3.1. A Természetkárosítás A természetkárosítás nevű bűncselekmény hatályos büntető törvénykönyvünkbe már megalkotása idején, 1978-ban beiktatta a jogalkotó. Később több természetvédelmi tárgyú nemzetközi szerződésnek is részese lett Magyarország, így felmerült annak a szükségessége, hogy az ezekben szereplő állat és növényfajokra is kiterjesszék a büntetőjogi védelmet. A szükséges módosításokra az 1987. évi III. tv-el kerített sort a jogalkotó. Ezután még több változást is megélt a tényállás, az 1996. évi LII. törvénnyel, majd az 1998. évi LXXXVII. törvény is újraszövegezte, míg végül az 2003/80/IB kerethatározatra figyelemmel, illetve a 338/97/EK tanácsi rendelettel való harmonizáció szükségességét figyelembe véve megalkotott 2005. évi XCI törvénnyel nyerte el ma is hatályos formáját.55 „Természetkárosítás 281. § (1) Aki a) fokozottan védett élő szervezet egyedét, b)védett élő szervezet vagy az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős növény- vagy állatfaj egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket, c) az Európai Közösségek Tanácsának a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló rendelete A és B melléklete hatálya alá tartozó élő szervezet egyedét jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az országba behozza, onnan kiviszi, az ország területén átviszi, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 55

Fehér Lenke - Görgényi Ilona - Gula József - Horváth Tibor - Lévay Miklós - Sántha Ferenc - Váradi Erika: Magyar Büntetőjog Különös Rész, Complex Kiadó, Budapest, 2009, 411

53

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a) az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló

jogszabály

szerinti

különleges

madárvédelmi

területet,

különleges

természetmegőrzési területet, vagy annak jelölt területet, valamint kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területet, vagy annak jelölt területet, vagy b) védett 1. természeti területet, 2. barlangot, 3. élő szervezetek életközösségét, vagy azok élőhelyét jogellenesen jelentős mértékben megváltoztatja. (3) A büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a) az

(1)

bekezdés a) és b) pontjában

meghatározott

természetkárosítás

a

fokozottan védett, illetve védett élő szervezet egyedeinek olyan mértékű pusztulását okozza, hogy az elpusztított fokozottan védett, illetve védett élő szervezet egyedeinek külön jogszabályban meghatározott, pénzben kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legmagasabb érték kétszeresét, illetve ha a c) pontban meghatározott természetkárosítás a Magyarországon védetté, illetve fokozottan védetté nem nyilvánított élő szervezet adott állományának fennmaradását veszélyeztető pusztulását okozza, b) a (2) bekezdésben meghatározott természetkárosítás az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló jogszabály szerinti különleges madárvédelmi terület, különleges természetmegőrzési terület, vagy annak jelölt terület, illetve kiemelt jelentőségű természetmegőrzési terület, vagy annak jelölt terület, védett természeti terület, barlang, illetve élő szervezetek életközössége vagy azok élőhelye jelentős károsodását vagy megsemmisülését okozza. (4)Aki a (3) bekezdésben meghatározott természetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (5) E § alkalmazásában élő szervezet egyede: a) az élő szervezet egyedének valamennyi fejlődési szakasza, alakja, állapota, b) az élő szervezetek keresztezéseként és kereszteződéseként létrejött egyed, c) az élő szervezet egyedének származéka, ami alatt érteni kell az elpusztult élőlényt, valamint annak, vagy az élő szervezet egyedének bármely részét, továbbá

54

azt a terméket vagy készítményt, amely a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz.” Ezen bűncselekmény a IV. címben, a közegészség elleni bűncselekmények között szerepel a Btk-.ban. A tényállás keretdiszpozíció, az azt kitöltő jogszabályok az 1996. évi LIII törvény a természet védelméről, valamint egy sor más, természetvédelmi tárgyú EK, EGK, FM, FVM , KöM rendelet. A bűncselekmény jogi tárgya az egészséges természeti környezethez, zavartalan működéséhez, ökológiai egyensúlyának védelméhez fűződő társadalmi érdek.56 A tényállás igen összetett, két alapesete, öt bekezdése van. Az első alapeset elkövetési tárgya a fokozottan védett élő szervezet egyede, illetve a védett élő szervezet egyedei, feltéve, hogy azok pénzben kifejezett ellenértéke összességében eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében megállapított, pénzben kifejezett legmagasabb érték kétszeresét. Élő szervezetnek minősülnek a mikroorganizmusok, a gombák, a növények, az állatok fajai, alfajai és változatai.57 Ezen első alapeset állatvilágot legsúlyosabban érintő elkövetési magatartása a fent nevezett élő szervezetek (amelyek tehát állatok is lehetnek) károsítása illetve elpusztítása. A második alapeset elkövetési tárgya a Natura-2000 területek, a különleges madárvédelmi területek, különleges természetmegőrzési területek, kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek, védett természeti területek, a védett barlang és a védett élő szervezetek életközössége, azok élőhelye. Az elkövetési magatartás a jogellenes módon és jelentős mértékben történő megváltoztatás. Mindkét alapeset bűntett, melyet három évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni a jogalkotó. A harmadik bekezdés a minősített eseteket tartalmazza mindkét alapesetre tekintettel, ekkor a büntetés bűntett miatt öt évig terjedő szabadságvesztés, míg a negyedik a gondatlan elkövetés esetét szabályozza, mely esetben a büntetés vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztés. 56

Fehér Lenke - Görgényi Ilona - Gula József - Horváth Tibor - Lévay Miklós - Sántha Ferenc - Váradi Erika: Magyar Büntetőjog Különös Rész, Complex Kiadó, Budapest, 2009, 410

57

Fehér Lenke - Görgényi Ilona - Gula József - Horváth Tibor - Lévay Miklós - Sántha Ferenc - Váradi Erika: Magyar Büntetőjog Különös Rész, Complex Kiadó, Budapest, 2009, 411

55

Az ötödik bekezdés egy beépített értelmező rendelkezés, mely az élő szervezet egyedének meghatározását foglalja magába. A természetkárosítás halmazatot alkothat az állatkínzással. A gyakorlatban erre akkor szokott sor kerülni, amikor a tényállás első alapesetének elkövetési tárgya szerinti élő szervezet egyede gerinces állat. Az elkövetési magatartások mindegyike során elképzelhető olyan eljárás, mely maradandó egészségkárosodást, pusztulást okoz.

56

3.2. Környezetkárosítás

A környezetkárosítás bűncselekményét is érdemes megemlíteni, noha látszólag csupán közvetetten kapcsolódik az állatvédelemhez, az állatok természetes élőhelyének védelmén keresztül. A bűncselekmény jogi tárgya az emberi környezet egészséget biztosító kiegyensúlyozásához fűződő társadalmi érdek.58 Az emberiség azonban az állatvilággal osztozik a Földön, így minden, a környezetet ért emberi beavatkozás szükségképpen kihat az állatok életére is. A környezet károsítása nem csupán az ember egészségét sújtja, egész fajok tűnnek el véglegesen a Föld színéről még napjainkban is az élőhelyük kíméletlen pusztítása okán. A környezetkárosítás tényállásának a természetkárosításhoz hasonlóan alakult a hatályos Büntető Törvénykönyvünkben való szereplése. Megalkotásakor iktatta be a jogalkotó szintén a IV. cím alá. 1995.-ben született meg a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény (1995. évi LIII. tv.), ezzel a magyar környezetjog alapjaiban változott. A változásokhoz igazodva módosította az 1996. évi LII. törvény a környezetkárosítás bűncselekményének tényállását. Ezt követően még két ízben, a 2005. évi XCI. törvénnyel és a 2010. évi CLXI. törvénnyel került sor változtatásra a normaszövegben. A hatályos szöveg a következő: „Környezetkárosítás 280. § (1) Aki a földet, a levegőt, a vizet, az élővilágot, valamint azok összetevőit jelentős mértékű szennyezéssel vagy más módon a) veszélyezteti, b) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota csak beavatkozással állítható helyre, c) olyan mértékben károsítja, hogy annak természetes vagy korábbi állapota nem állítható helyre,

58

Fehér Lenke - Görgényi Ilona - Gula József - Horváth Tibor - Lévay Miklós - Sántha Ferenc - Váradi Erika: Magyar Büntetőjog Különös Rész, Complex Kiadó, Budapest, 2009, 405

57

bűntettet követ el, és az a) pontban meghatározott esetben három évig, a b) pontban meghatározott esetben öt évig, a c) pontban meghatározott esetben két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki ózonréteget lebontó anyagot vagy ilyen anyagot tartalmazó terméket gyárt, felhasznál, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azt forgalomba hozza, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (3) Aki a környezetkárosítást gondatlanságból követi el, vétség miatt az (1) bekezdés a) pontja, szabadságvesztéssel,

illetve az

a (1)

(2)

bekezdés

esetén

bekezdés b) pontja

esetén

egy

évig

terjedő

két

évig

terjedő

szabadságvesztéssel, c) pontja esetén három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (4) Az (1) bekezdés a) pontja, valamint a (3) bekezdés első és második fordulata esetén az elkövető nem büntethető, az (1) bekezdés b) pontja esetén pedig büntetése korlátlanul enyhíthető, ha az első fokú ítélet meghozataláig a cselekménye által bekövetkezett veszélyt, illetve környezetkárosodást megszünteti, a károsodott környezetet helyreállítja. (5) E § alkalmazásában szennyezés: a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint azok összetevői jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket meghaladó terhelése.” A környezetkárosítás szintén keretdiszpozíció, legfontosabb háttérjogszabálya a Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény - a továbbiakban: Kvt.), ezen kívül a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet, valamint a fák védelméről szóló 21/1970. (VI. 21.) Korm. rendelet. Elkövetési tárgya a föld, a levegő, a víz, az élővilág valamint ezek összetevői, melyek fogalmát a Btk 286/A.§ első bekezdése határozza meg. Az első bekezdés elkövetési magatartásai az egyes elkövetési tárgyak jelentős mértékű szennyezéssel vagy más módon történő veszélyeztetése, helyreállítható illetve helyreállíthatatlan károsítása. Az így megvalósított bűncselekmény bűntett, melyet veszélyeztetés

esetén

három

évig,

helyreállítható 58

károsítás

esetén

öt

évig,

helyreállíthatatlan károsítás esetén pedig kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel rendel büntetni a jogalkotó. A második bekezdés kifejezetten egy környezeti elemre, a levegőre, egész pontosan az ózonrétegre koncentrál. Elkövetési magatartása az ózonréteget lebontó, vagy ilyen anyagot tartalmazó termék gyártása, felhasználása, ország területére behozatala, kivitele és forgalomba hozatala. Szintén bűntett, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A gondatlan alakzatról a harmadik bekezdés rendelkezik. A gyakorlatban inkább ez kerül megállapításra, tekintve, hogy a környezetkárosító cselekmények jelentős részét nem szándékosan, hanem tudatos gondatlanság bűnösségi formában követik el. A negyedik bekezdés büntethetőséget megszüntető illetve a büntetés korlátlan enyhítését lehetővé tevő okot tartalmaz, amennyiben az elkövető a cselekménye folytán bekövetkezett veszélyhelyzetet megszünteti, vagy a károsodott környezetet helyreállítja. Végül a szennyezés fogalmát határozza meg a törvény, mely a föld, a levegő, a víz, az élővilág, valamint azok összetevői jogszabályban vagy hatósági határozatban megállapított kibocsátási határértéket meghaladó terhelését jelenti. Az ipari szennyezés, a közlekedési eszközök által kibocsátott szennyezés ijesztő méreteket öltő terjedése, a növekvő szeméthegyek, az esőerdők mértéktelen irtása, a veszélyeztetett, kihalás szélén álló állatfajok listájának gyors bővülése, a globális felmelegedés egyre inkább tapasztalhatóvá váló jelei mind-mind arra hívják fel a figyelmünket, hogy sürgősen lépéseket kell tennünk bolygónk, élőhelyünk megóvása érdekében. Ezen problémákat legsúlyosabban tápláló cselekményekkel szemben lép fel tehát az állam a büntetőjog eszközeivel, világméretű célokat szolgálva, s ezen célok egyik részterületét képezi maga az állatvédelem

59

III. Az állatvédőrség és más civil szervezetek szerepe a bűnmegelőzésben és a felderítésben

Az utóbbi években világszerte megfigyelhető az a folyamat, ahogy a civil szervezetek egyre erőteljesebben lépnek fel az emberi környezet és az állatok védelme kapcsán. A hírekben gyakran láthattunk magát a kivágásra ítélt fához láncoló Greenpeace aktivistát és más egyéb hasonló jeleneteket is. Hazánkban is gombamód szaporodnak a különböző kisebb-nagyobb állatvédelmi akciócsoportok. Miskolci Állatsegítő Alapítvány, Csömöri Állatvédő Civil Szervezet, "Állat és Ember" Állatvédő Egyesület, Menhely az Állatokért Környezetvédelmi és Állatvédelmi Kiemelkedően Közhasznú Alapítvány, Mentsvár az Állatokért Alapítvány, Tappancs Állatvédő Alapítvány, Tolna Megyei Állat- és Természetvédő Alapítvány s a sort még igen hosszan folytathatnám. Ez is azt jelzi, milyen fontos az emberek számára az állatok védelme.

1. Állatvédőrség Ezen szervezetek sorából kiemelten érdemes megemlíteni az Állatvédőrséget, különleges helyzetben van ugyanis. Az Állatvédőrség 2009. végén alakult meg a Cerberos Állatvédő Egyesület és a Fehérkereszt Állatvédő Liga összefogásának köszönhetően azzal a Céllal, hogy egy olyan hatékonyan működő Szövetség jöjjön létre, amely képes egy állatkínzásos bűncselekményt a bejelentéstől kezdve az elkobzáson át a feljelentésig, majd az állat rehabilitációja utáni örökbeadásig végigkísérni, segíteni. Az Állatvédőrség céljai:59 1. A szövetség alapvető célja a magyarországi állatkínzási esetek felderítése, azok visszaszorítása, hatékony fellépés az állatkínzások elkövetőivel szemben a hatóságokkal együttműködésben.

59

Forrás: Az Állatvédőrség honlapja http://www.allatvedorseg.hu/index.php?option=com_content&view=category&layout=blog&id=45&Item id=53

60

2. Egy olyan szervezet kialakítása, mely ellátja az állatok érdekképviseletét, segíti az állatok védelméről szóló törvények és rendeletek alkalmazását, betartását és betartatását. 3. Célja a jelenlegi hatalmas számú kóbor állatállomány számának hosszú távon történő csökkentése, külön hangsúlyt fektetve a további szaporulatok megakadályozására. 4. A fiatalok felelős állattartásra történő nevelése, természetbarát, környezettudatos szemlélet kialakítása és a kutyaharapásos esetek megelőzése érdekében történő oktatások, programok szervezése és lebonyolítása. 5. A jelenleg állami finanszírozással működő, gyakran szakszerűtlen és elavult gyepmesteri telepek felszámolása, az általuk végzett feladatok átadása állatvédelmi egyesületeknek. 6. Az állami és Európai Uniós állatvédelmi pénzek hatékony elosztásának/ újraelosztásának segítése. 7. Egy olyan Európai színvonalú központi állatotthon létrehozása, ahol nagy területen, nagyszámú állat elhelyezése, szakszerű gyógykezelése, fizikai és pszichikai rehabilitációja végezhető. Helyzete azért különleges, mert sikerült elérnie, hogy az Országos Rendőrfőkapitányság együttműködési megállapodást írt alá vele 2011. február 24.-én. Az Országos Rendőr-főkapitányságot dr. Urbán Zoltán alezredes, az ORFK Bűnügyi Főigazgatósága

Bűnügyi

Főosztályának

főosztályvezetője

képviselte,

míg

az

Állatvédőrséget Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora és Joó István, a Cerberos Állatvédő Egyesület elnöke. A megállapodás fő pontja az összehangolt, hatékony

fellépés

az

állatkínzás,

tiltott

állatviadal

és

természetkárosítás

bűncselekmények elkövetése ellen, valamint fontos részét képezi a civil szervezet és a Rendőrség közötti információcsere biztosítása. Dr. Czernyi Róbert civil állatvédelmi ombudsman tájékoztatása szerint keretmegállapodásról van szó, tervbe van véve az állatvédőrök képzési rendszerének kidolgozása, melynek végeztével lehetőség nyílna arra, hogy az ORFK az állatvédőröket partnerként kezelje, s így együtt mehessenek 61

majd be magánterületre, vidéki portákra a rendőrökkel.60 Az állatvédőröknek jogi ismeretekkel is szükséges rendelkezniük, hogy felismerhessék mely esetben van szó valóban állatkínzásról, s mely esetben állatvédelmi bírságolást szükségessé tevő közigazgatási szabályszegésről. Jelenleg az állatkínzás sajnos jó példa lehet a látens bűnözésre, az esetek kis hányada jut csak a hatóságok tudomására, s ezek is ritkán végződnek vádemeléssel és felelősségre vonással. Az Állatvédőrség rövid fennállása óta főként lakossági bejelentés alapján rengeteg esethez ment már ki a helyszínre ellenőrizni, s ha az állatvédőr szükségesnek ítélte, értesítette a rendőrséget, ügyészséget, hogy tegyék meg az esetleges felelősségre vonáshoz vezető szükséges lépéseket. Az ügyészség a maga eszközeivel segítheti ezen civil szervezetek tevékenységét, egyrészt működésfelügyeleti törvényességi vizsgálatokkal, melyek biztosítják ezen jogi személyek törvényes működését, másrészt az ügyészség a hozzá forduló civil szervezetet elvi állásfoglalásokkal, jogi felvilágosítással láthatja el.61

60

http://www.allatvedorseg.hu/ Dr. Sipos László: Az állatvédelem, a civil szféra és az ügyészség, Ügyészek lapja, 9. évfolyam 2. szám, 2002, 23. o.

61

62

IV. Kutatásaim eredményei Az

állatvédelmi

vonatkozású

bűncselekmények

jogalkalmazási

gyakorlatának

megismerése céljából kutatásokat végeztem a Miskolci Járási Ügyészségen és a Miskolci Járásbíróságon a 2007. és 2012. közötti időszakra összpontosítva. Összesen 31 ügyet vizsgáltam, nyolcat a Miskolci Járásbíróságon (korábban: Miskolci Városi Bíróság), huszonhármat a Miskolci Járási Ügyészségen (megelőző nevén: Miskolci Városi Ügyészség). Ezek közül huszonnyolc volt állatkínzás miatt indult eljárás, kettő volt tiltott állatviadal miatt és egy természetkárosítás állatkínzással halmazatban. A Miskolci Járásbíróságon a vizsgált időszakban tiltott állatviadal szervezése miatt büntetőeljárás nem indult. A Bírósági ügyszakba ért ügyek mindegyike befejezett volt, az ügyészségi ügyszakban vizsgált ügyek közül pedig 14 volt befejezett, a többi folyamatban levő.

1. A Miskolci Járási Ügyészségen tanulmányozott ügyek A Miskolci Járási Ügyészségen a vizsgált időszakban összesen 106 eljárás indult állatkínzás gyanúja miatt. Ezek közül tizennyolc állatkínzási ügyet tanulmányoztam, kifejezetten olyan esetekre koncentrálva, melyek nem kerültek bírósági ügyszakba. Megfigyelhető az elkövetési tárgy szempontjából, hogy „Az állatok elleni erőszak és egyéb bűncselekmények” című Egyesült Államokban készült tanulmány statisztikai adatai hazánkban is hasonlóan alakulnak, ugyanis a tizennyolc állatkínzási ügy közül tizennégy esetben kutya, három esetben macska és egy esetben egyéb állat volt érintett. A tizenöt befejezett ügy közül öt esetben került sor a feljelentés elutasítására, minden esetben azért, mert a cselekmény nem bűncselekmény. Sok olyan eset fordult elő, amikor járókelők, szomszédok tévesen ítélik meg az állattartási körülmények minőségét. Egy esetben előfordult, hogy az agár fajtájú kutyán az éheztetés nyomait vélték felfedezni (a fajta genetikailag vékony testfelépítésű). Tizenegy esetben került sor nyomozás megszüntetésére. Az ok többnyire az volt, hogy a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése és az eljárás folytatásától sem volt várható további eredmény. Többször előfordult az is, hogy a cselekmény ugyan bűncselekménynek minősült, ám bizonyítékok nem voltak 63

fellelhetőek, beszerezhetőek. A folyamatban levő ügyekben várhatóan vádemelésre fog sor kerülni. Valamennyi állatkínzásos ügy a Btk. 266/B.§ első bekezdése szerinti elkövetéssel volt kapcsolatos, egy (még folyamatban levő) esetben minősített eset megvalósításának gyanúja áll fenn. Kutatásom során találkoztam azzal a problémával, amelyet a mérgezés kérdése okoz. A gyakorlatban sajnos sokszor előfordul, hogy kerítésen bedobott méreggel próbálnak szándékosan megölni kutyákat, ezzel más állatokat is veszélyeztetve. Leggyakrabban patkányméreg szerepel az alkalmazott anyagok között. Ez a cselekmény egyértelműen alkalmas lehet az állat maradandó egészségkárosodása vagy pusztulása okozására, ám megítélése mégis problémás, mert a bántalmazás fogalomkörébe nehezen illeszthető be. A kettő általam tanulmányozott tiltott állatviadal bűncselekménnyel kapcsolatos ügy közül az egyik még folyamatban van, a másik esetben a feljelentés elutasítására került sor. Mobiltelefonon érkezett bejelentés arról, hogy gyermekkorú személyek keverék kutyákat harcoltatnak, ám olyan személyi vagy tárgyi bizonyítékot beszerezni nem volt lehetséges, mely alátámasztotta volna a bejelentésben foglaltakat. A természetkárosítás és az állatkínzás együttes elkövetésének gyanúja miatt indult eljárás még jelenleg is folyamatban van. A történeti tényállás szerint fémből készült hurokkal nagyszámú ürgét fogtak meg a gyanúsítottak, majd agyonütötték őket. Az ürge védett állatfaj, egyedének természetvédelmi értéke 10.000 Ft.

2. A Miskolci Járásbíróságon tanulmányozott ügyek A Miskolci Járásbíróságon nyolc befejezett ügy irataiba tekinthettem be, melyek mindegyike állatkínzással volt kapcsolatos, s melyek közül hat esetben marasztaló ítélet, egy esetben felmentő ítélet egy esetben pedig első fokon marasztaló, másodfokon felmentő ítélet született. Hat esetben kutya, egy esetben macska, egy esetben pedig a vadászható vadfajok szerepeltek elkövetési tárgyként. Ez utóbbi ügyben a Btk. 266/B.§ (2) szerinti tiltott vadászati eszközzel történő vadászás kísérlete valósult meg. Az elkövető több fémből készült hurkot helyezett ki, mellyel azonban vadat nem fogott. Tekintettel arra, hogy az ehhez hasonló cselekmények elszaporodtak, a társadalomra 64

veszélyessége magas, a bíróság megállapította a bűnösségét, s mivel a tettes felfüggesztett szabadságvesztés próbaidejét töltötte az elkövetés idején, ezért kétszáz óra közérdekű munka büntetésre ítélte. Az állatkínzás bűncselekményében bűnösnek talált elkövetők büntetett előéletűek (mindössze egy kivétel akadt). Általában jövedelem nélküliek vagy alacsony jövedelműek, a hátrányos helyzetű társadalmi réteghez tartoznak. Hét esetben állatkínzás vétsége, egy esetben bűntette képezte az ügy tárgyát. A minősített eset elkövetési magatartása a Btk. 266/B §. (1) bekezdés szerinti olyan bánásmód alkalmazása, mely alkalmas az állatnak maradandó egészségkárosodás vagy pusztulás okozására. A tettes lánccal megkötve tartotta másfél éves keverék kutyáját. A lánc olyan szorosan volt az állat nyakára kapcsolva, hogy ennek következtében a bőrt kidörzsölte, a bőr és a bőr alatti kötőszövet gennyes gyulladását eredményezte és kötőszövet sarjadzást váltott ki. A sarjadzó szövet a lánc köré nőtt, ezért a láncot le kellett vágni, hogy a bőr alól el lehessen távolítani. Az állatorvos szakértő megállapította, hogy ez a sérülés az állat elhullásához vezethetett volna, illetve rendkívül fájdalmas, különös szenvedést okoz. Ebben az esetben jól megfigyelhető a hosszabb időtartamú elkövetési magatartás, mely a „bánásmód” kifejezés mélyebb megértéséhez vezet el. Ahhoz, hogy a fent leírt állapot kialakuljon, meglehetősen hosszú időnek, hónapoknak kellett eltelnie. A bíróság az elkövetőt 8 hónap börtönbüntetésre ítélte, melyet két év próbaidőre felfüggesztett. A többi marasztaló ítélet esetében az alkalmazott büntetés a pénzbüntetés. A pénzbüntetés mértéke jellemzően 30.000 – 70.000 Ft között alakul. Tekintettel arra, hogy a pénzbüntetés napi összege a 2010. évtől megemelkedett, valószínűleg a befejezett ügyek között is egyre nagyobb számban fognak megjelenni a 2010. január 01. napja utáni elkövetésű cselekmények. Két esetben született felmentő ítélet. Az egyik esetben az elsőfokú bíróság bűnösnek mondta ki a vádlottat állatkínzás vétségének elkövetésében s összesen 60.000 Ft összegű pénzbüntetésre ítélte. A történeti tényállás szerint a vádlott a kutya szükséges egészségügyi ellátását elmulasztotta (a kutyának heredaganata és jobb szemén szürkehályogja volt), a sérülésmentes mozgásban akadályozó módon rögzítette láncon, amely a kutya maradandó egészségkárosodását illetve pusztulását okozhatta volna. A 65

másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság tényállás felderítési kötelezettségének nem mindenben tett eleget. A másodfokú bíróság azonban arra a következtetésre jutott, hogy a vádlott magatartása és a kutya egészségügyi állapota között okozati összefüggés nem állapítható meg, így a vádlottat felmentette. A másik esetben a vádiratbeli történeti tényállás szerint a vádlott a háza előtt elhaladó, kutyát sétáltató járókelőre uszította saját kutyáját, mely a járókelő kutyáján maradandó egészségkárosodást okozó sérülést ejtett. A tárgyalások során azonban a sértett vallomásán kívül nem sikerült olyan bizonyítékokat feltárni, amely a vádlott bűnösségét támasztotta volna alá, így a bíróság a vádlottat felmentette.

66

Összegzés Még sok száz oldalon keresztül lehetne írni a büntetőjog állatvédelemben betöltött szerepéről, a büntetőjogi szempontú állatvédelmi kérdésekről, problémákról, lehetséges irányokról. Dolgozatom így korántsem tekinthető teljes körűnek, ám remélem, hogy legalább vázlatosan, egy-egy részlet tekintetében sikerült megvilágítanom a bevezetésben megjelölt tárgykört. Számomra a dolgozat megírása során nyert tapasztalat az volt, hogy mi itt Magyarországon egy hosszú folyamat kezdetén állunk. Az állatkínzás viszonylag új bűncselekmény, melynek kezdetben a hatóságok talán nem tulajdonítottak túl nagy súlyt, ám a gyakorlat változóban van. Mind jobban kezdjük felismerni, hogy az egész társadalom épülését szolgálja, ha nem tűrjük el az állatokkal szembeni kegyetlenséget. A jelenleg hatályos Btk.-beli állatkínzás tényállása az új Btk. hatályba lépésével előnyére fog változni, ismét egy lépést teszünk előre, ismét szélesedik a védelem köre. Véleményem szerint a következő lépés lehetne, ha az állatokkal szembeni tényleges kínzási szándékkal elkövetett bántalmazás, bánásmód a maradandó egészségkárosodás, pusztulás lehetőségének fennállása nélkül is büntetőjogilag szankcionálhatóvá válna. Veszélyes a társadalomra az olyan személy, aki a más élőlényeknek való fájdalom okozásában élvezetét leli, még akkor is, ha magatartásának következménye csak kisebb fokú egészségkárosodás. Könnyen lehet, hogy a felelősségre vonása nélkül az ilyen személy következő áldozata egy ember lesz. Dolgozatomat Mahatma Gandhi szavaival zárnám: „Egy nemzet nagysága azzal mérhető, ahogyan az állataival bánik.”

67

Felhasznált irodalom Könyvek Horváth Éva: Az állatvédelem a jogi szabályozásban. Studia Juvenum 1. évfolyam 1. szám 2005. Czerny Róbert: Az állatvédelem tízéves törvénye és tízparancsolata (1998-2008) Rejtjel kiadó, Budapest, 2009. Lenkovics Barnabás: Magyar Polgári Jog, Dologi jog Eötvös József könyvkiadó 2006 Budapest lexikon I. (A–K). Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiadás. Budapest, Akadémiai kiadó. 1993.

Folyóiratok, tanulmányok Nagy Zoltán - Olajos István – Raisz Anikó – Szilágyi János Ede: Környezetjog II. kötet Tanulmányok a környezetjogi gondolkodás köréből. Bűnügyi Mozaik, Tanulmányok Vida Mihály 70. születésnapja tiszteletére, Károlyi Judit: Az állatkínzás szabályozásának fejlődése Magyarországon, Pólay Elemér Alapítvány, Szeged, 2006. Zöldhatósági Közlemények, 2007/6. szám. Dr. Elek Balázs: Orvvadászok nyomában 2009 Magyar Közlöny Lap- és könyvkiadó Kft. Kovács Ágnes Lilla – Zeisler Judit: Rövidebb pórázon – Szigorodó állatvédelem, Figyelő, 55. évfolyam 24. szám, 2011. Jessie Morgan: Bűnös vagy áldozat? Amerikai staffordshire terrier, Nemzetközi Kutyamagazin VII. évfolyam 6. szám / 2002 június, 6. Miklósi Ádám: A kutya viselkedése, evolúciója és kogníciója, Typotex kiadó, Budapest, 2010. Fehér Lenke - Görgényi Ilona - Gula József - Horváth Tibor - Lévay Miklós - Sántha Ferenc - Váradi Erika: Magyar Büntetőjog Különös Rész, Complex Kiadó, Budapest, 2009. Dr. Sipos László: Az állatvédelem, a civil szféra és az ügyészség, Ügyészek lapja, 9. évfolyam 2. szám, 2002. 68

Internet http://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/mgszh_aai 2012. december 17. A Biológiai Sokféleség Egyezmény magyarországi honlapja http://www.biodiv.hu/convention/F1117799202 2013. január 19. http://www.cites.hu/cites.html 2013. január 19. http://www.kvvm.gov.hu/index.php?pid=1&sid=1&hid=1554 2013. január 19. http://www.ramsar.hu/egyezmeny.htm 2013. január 19. http://www.termeszetvedelem.hu/berni-egyezmeny 2013. január 19. Animal health and food safety in the europian union http://konyvtar.univet.hu/regi/praxis/euang/aEUAEG.HTM.bak Cruelty to animals and other crimes, Study by the MSPCA and Northeastern University http://www.mspca.org/programs/cruelty-prevention/animal-cruelty-information/crueltyto-animals-and-other-crimes.pdf 2012. december 11. Ki az állatot bántalmazza, emberrel is megteheti www.kutya.hu/Cikk.aspx?id=4843 2013. január 21. Az állatkínzó lelke, Népszabadság online, www.nol.hu/archivum/archiv-451950 2007. július 28. http://mek.oszk.hu/03400/03410/html/8937.html 2013. február 24. http://mek.oszk.hu/05100/05134/html/rmm0019.html 2013. február 24. Egy kis történelem – Az angol bulldog http://bulldog-news.com/english-bulldog-history 2013. február 24. Osgyán Edina: Az állatviadal közkedvelt társasági játék volt http://mno.hu/migr_1834/az-allatviadal-kozkedvelt-tarsasagi-jatek-volt-776405 2013. február 24. Persona non grata vagy farkasbőrbe bújt bárány? http://kutya.hu/Cikk.aspx?id=5150 2013. február 20. Kocsis Miklós: American Pit Bull terrier, Részletek a Bulldog Enciklopédiából, www.kutya.hu/Cikk.aspx?id=5041 2013. január 22. Az Állatvédőrség honlapja http://www.allatvedorseg.hu/

69