Ana-Maria POP
Déva vára – gyorsbeavatkozások, kiépítések és megerősítések a turisták biztonságáért
DÉVA VÁRA – GYORSBEAVATKOZÁSOK, KIÉPÍTÉSEK ÉS MEGERŐSÍTÉSEK A TURISTÁK BIZTONSÁGÁÉRT
Ana-Maria POP
A műemlék általános bemutatása – térszerkezet A vár – valójában egy erődítményről beszélünk – Déva megyei jogú város belterületén, a Maros folyó bal partján, egy vulkáni eredetű domb tetején, a város szintjétől kb. 180 m-rel magasabban fekszik, amely egy, a város bármely pontjáról látható különleges jelenség. A vár mai formájában három védelmi övezetből áll, elfoglalva a domb csúcsát és északi oldalának egy részét. A harmadik védőövet a XVIII. században épült, körülfogja a másik két védőövet és egy 2,50 hektáros területet ölel fel. Ez a védelmi övezet tulajdonképpen a domb csúcsán található várfalak felé vezető utat védte. A második védőöv egy szabálytalan, ovális alakzat, amelyet a felső vár formája és a terep alakulása határozott meg. Az első és második védelmi övezet közötti távolság 2 és 20 m között váltakozik. Ez a védőövezet a XVI. század közepén épült, majd a XVII. században, 1613-1660 között módosították. Az első védelmi övezet magába foglalja a domb csúcsát, a terep alakulásához igazodik, ovális alakja van, 90 m hosszú, szélessége 18-35 m között alakul. A várfalat közvetlenül a sziklára helyezték. A belsejét kiegyengették, így már kezdettől fogva az eredeti sziklára léptek. A falak közepes méretű helyi kőzetből (andezit) épültek, amelyeket egymásutáni sorokban helyeztek el és téglaőrleményt tartalmazó, jó minőségű habarccsal kötöttek össze. A műemlék általános bemutatása – az építés főbb szakaszai A vár építészeti elemeinek a részletes elemzése alapján, különböző dokumentumokból összegyűjtött információk megerősítésével, kiderült, hogy a középkori Déva várnak öt fontosabb építési szakasza volt. Az első szakaszban, azaz a XIII. század második felében épült az első vár a domb csúcsán, valamint a keleti és nyugati pontján emelt két torony. Ugyanerre az időre tehető a déli oldalon álló épület egy részének az építése is, valószínűleg az első három helyiség, ahol a XIII. századból származó gótikus ikerablak található. A Hunyadiak koráig, amikorra az építés második szakasza tehető, valószínűleg kevés munkálatot végeztek a várban. Így a XV. század közepén felépül a nyugati torony melletti épület, bővül a régi palota, kívül három támpillér épül, és elkezdődik az északi szárny építése. A vár építésének harmadik szakasza Castaldo (1551-1556) korára tehető. Ebben az időben épül a zwingeres második várfal, az első övezet bejárati kapuja. Az építés negyedik szakasza a XVII. századra tehető, Bethlen Gábor, I. és II. Rákóczi György fejedelmek korára. Felépül a második védőöv délnyugati sarkán levő félkör alakú bástya, a kettős fal ugyanazon az oldalon és a második övezetet lezáró torony, illetve más belső munkálatok is folynak, főleg a vár keleti részén. Ugyanakkor elkészül az út a második várfal kapuja előtti híddal együtt. 1713-tól kezdik el a vár ötödik bővítését, amely a régi védelmi épületelemek egyik leggyökeresebb változtatását eredményezte. Ekkor készül el a harmadik védőöv, ennek kapui, valamint a nyugati oldalon álló három bástya felső szintje. Az övezeten belül új épületeket emeltek a nyugati oldalon és átalakították a tornyokat a tüzérség számára használható területekké. A régi épületek földszintjén a boltíveket masszív dongaboltozattokkal helyettesítették. Jelenlegi állapot – gyorsbeavatkozások aktualitása A jelenlegi állapot elemzéséből kiderül, hogy a műemlékegyüttes és környezete könnyen megközelíthető, de nincsen a turisták számára kialakítva (kivételt képez a felvonó indulóállomása és az 2
ahhoz tartozó parkoló), a látogatói forgalom nem rendszerezett és folytonos, a műemlékegyüttes és környezetének állagmegóvása pedig eléggé bizonytalan. A harmadik védelmi övezetben található felvonó érkezési állomásánál nyáron naponta 700 turista fordul meg, hogy meglátogassa a műemléket. Csoportosan vagy egyedül, ezek a turisták számos veszélynek vannak kitéve, amelyekről előzetesen nem tájékoztatják őket. Ezek közül megemlítjük a következőket: 1. Nincs kialakítva egy út az I. védőöv felé - a lépcsők nehezen járhatóak, romlott állapotban vannak, egyes lépcsőfokok hiányoznak, esős időben pedig síkosakká válnak.
2. Az I. és II. védelmi övezetnek számos része nem védett. Mindehhez párosul még a turisták bátorsága vagy meggondolatlansága. Az I. övezet fala a nem védett gyilokjáróval, B szektor és a Kaputorony E szektor - a karbantartó személyzet lesérülésének veszélye az utak és védőkorlátok hiánya miatt stb.; - a turisták sérülésének veszélye a kijelölt útvonalak, kialakított feljáratok, védőkorlátok, szervezett látogatási program stb. hiánya miatt; - Déva várának helyreállításához szükséges beavatkozásokhoz tartozó kutatási munkálatok kivitelezésének a lehetetlensége a romok előzetes levédése hiányában (például: a régészeti ásatások vagy falkutatási munkálatok – helyileg és/vagy ideiglenesen – lecsökkenthetik a romok teherbírását vagy stabilitását); 3. Romlott állapotban lévő és nem védett épületelemek beomlásának a veszélye: falazatok, boltozatok és boltívek D1 szektor, a volt fejedelmi palota, boltozat az I. szint magasságában, a pincék fölött A műemlékegyüttes rehabilitációja két szakaszban fog zajlani, amelyek finanszírozása más-más forrásból fog történni. A következő munkálatokat fogják elvégezni: előkészítő munkálatok – a terep takarítása és előkészítése, Régészeti és falkutatási munkálatok, Megerősítés és állagmegóvás, valamint Volumetrikus és funkcionális rehabilitáció, Kialakítások: sétányok, burkolatok, világítás, köztéri műtárgyak. Az I. erődített övezet volumetrikus és funkcionális helyreállításának általános koncepciója Ahhoz, hogy szervezett turistacsoportokat lehessen fogadni a várban, elsősorban is rendbe kell hozni az utakat és egy pontosan követhető látogatási útvonalat kell kialakítani a vár területén. Másodsorban a turisták fogadásához alkalmas helyeket, helyiségeket kell létesíteni (parkolóhelyek, pihenőhelyek, illemhelyek, kijelölt útvonalak, jelzőtáblák, információs táblák stb.), valamint a műemléken belül is különböző látnivalókat, érdeklődési pontokat: kiállítások szervezésére, valamint a környező települések és a vidék történelmének a bemutatására alkalmas helyeket kell kialakítani. Az I. erődített övezet helyreállításának általános koncepciója A helyreállítás, revitalizálás általános koncepciója – élő műemlék, a város életének szerves része, a műemlék értékesítése új funkciók kialakítása révén, nem egy lassú enyészetnek kitett romhalmaz. Az első szakasz a következő munkálatokat foglalja magába az I. védelmi övezet területén: - a műemlék előkészítése, megerősítése és megóvása a falazat és boltozatok levédésével, - meghatározott létesítmények volumetrikus és funkcionális rehabilitációja, - modern anyagokból készült új épületelemek beiktatása, a tervezett funkciókhoz szükséges helyek kialakításánál, - közművesítés – vízellátás, csatornázás, áramellátás, telefonok, számítógépek – ezeknek a helyeknek a megfelelő műszaki felszerelése, - ugyanakkor javasolt egy gyalogos útvonal kialakítása.
3
A gyorsbeavatkozás céljai 1. cél – A projekt ütemezése a gyorsbeavatkozáshoz A gyorsbeavatkozás feltételezi: • a turisták ideiglenes védelmét: o műszaki beavatkozások: ideiglenes útvonalak, ideiglenes védőépítmények; o ideiglenes «belső» rendszabályzat – a gyorsbeavatkozás ideje alatt a turisták, a vállalkozó munkásai és a karbantartó személyzet számára; •
a romok és a beavatkozást végző csapat ideiglenes védelmét; o műszaki beavatkozások: vázak és állványzatok, ideiglenes védőépítmények, az esővíz elvezetése a beavatkozás ideje alatt; o ideiglenes «belső» rendszabályzat – a gyorsbeavatkozás ideje alatt a kutató-tervező csoport és a kivitelező számára;
• a romok állagmegóvása Megjegyzés: a romok végleges levédésére a restaurálási, felújítási és újjáépítési munkálatokhoz szükséges tervek elkészítése után, a restaurálási, felújítási, újjáépítési munkálatok közben kerül sor.
1. 2. 3.
4.
2. cél – A turisták védelmét szolgáló berendezések és felszerelések A turisták biztonságáért a következő felszerelések és intézkedések ajánlottak: Egy a turistákat fogadó-informáló állomás kialakítása, a felvonó érkezési állomásának a közvetlen szomszédságában, ahol megpihenhetnek, informálódhatnak és menedéket találnak. Egy kávézó létesítése a D1 szektori volt fejedelmi palota pincéjében és egy tetőkert kialakítása a pincék szintje fölött városnézésre. Látogatási útvonal megszervezése a turisták számára 3.1. Felüljáró és lépcsők kialakítása az I. övezet felé A javaslatok között szerepelt egy felüljáró építése a jelenlegi sétány fölé, valamint falépcsők létrehozása a II. övezet útvonalát körvonalazó fal mellé. Így rendeződik a turisták forgalma, amely kikerüli az építőtelep forgalmi útvonalát. 3.2. Szervezett látogatási útvonalak kialakítása a turisták számára, kijelölve a látogatható, a korlátozott és a látogatni tilos területeket. Védőkorlátokat szerelnek fel a veszélyesnek tartott helyeken és megoldják a turisták elől elzárt, balesetveszélyes területek elkerítését. Információs és figyelmeztető táblák, valamint köztéri műtárgyak elhelyezése Védőtető – ONDULINE típusú lapokból – a vázak, illetve állványzat fölé, amely védelmet fog nyújtani mind a romok, mind a beavatkozást végző csapat számára, ezáltal eredményesebb munkaütemet biztosítva.
Minden munkálatot régészeti kutatás fog megelőzni és a munkálatok átmeneti jellegűek lesznek. A tüzérség számára kialakított bástya a III. övezethez (Alsó vár) tartozik, és a munkálatok első szakaszánál dolgoznak rajta a turisták minél könnyebb ellátásával, kiszolgálásával kapcsolatban, a dévai vár épületegyüttes rendeltetésének megváltoztatására irányuló munkálatok ideje alatt. - A bástyának van egy terasza, amelyet a III. övezet fala vesz körül. - A bástya falazatát letisztítják, restaurálják és kijavítják a tervezett magasságig. - A bástya teraszának fenyőfából készült deszkapadlója lesz, amelyeket kreozollal kezelt fagerendákra helyeznek. Nem öntenek alapokat. Máshol a padló fehér kőtörmelékből készül, amelybe beágyazzák a kis világítótesteket is. - A lépcsőlejárat a következőképpen fog elkészülni: a lépcsők homloklapja cövekekkel rögzített fagerendákból lesz, a lépcsőket pedig a préselt földre helyezett kőtörmelékkel töltik fel. 4
- A korlátok fenyőfából készülnek, amelyet 3 réteg lenolajkencével kezelnek. - A teraszt helyenként polikarbonát védőtető fogja fedni, illetve egy fa pergolát alakítanak ki. A tető szerkezete egyszerű lesz, fenyőfából készült oszlopokból és fogókból fog állni, amelyeket lenolajkencével kezelnek. Az oszlopok és keresztmerevítések kreozollal kezelt fa talpakon fognak állni, amelyeket 90 cm mélyre ásnak be, hogy a szél ne verje le őket. Információs táblák is készülnek a turisták számára. - A déli oldalon található D szektor a fejedelmi palotából (D1 szektor), valamint a kápolnából és a fal mentén álló kisebb helyiségekből áll (amelyeket részben már felfedtek vagy régészeti ásatásokkal azonosítanak – D2 szektor). - Egy pár helyiséget tartalmaz, amelyek rendeltetését meg kell változtatni, lévén, hogy a jelenlegi épület nagyon romlott állapotban van, amelyből jelenleg két pince maradt fenn. A pincéknek dongaboltozata van. A pincék fölött valamikor egy terem állhatott, amelyből a déli és keleti oldalon megmaradtak a külső falak nyílásokkal és egy pár falba ágyazott fülkével. A terem fölötti boltozat 80%-a beomlott, így a helyiség falmaradványokkal és kőtörmelékkel van tele. - Ezen helyiségek rendeltetésének megváltoztatásához egy új lépcső fog készülni, amely eléri majd a tervezett szintet, ami 369,75 az alagsor helyiségeinél és 373,45 az első szinten. - A javasolt új funkció egy kávézó és terasz kialakítása pihenésre, informálódásra és városnézésre. - Az építőtelep megnyitása védett és fedett helyek kialakítását feltételezi, de ugyanakkor a megfelelő környezetet is biztosítani kell a turisták számára az adott körülmények között minimális szolgáltatások nyújtásával. - A javasolt kialakítások átmeneti jellegűek, nem sértik meg a műemlék szerkezetét, így: a pincék és a terasz fagerendákra helyezett deszkapadlója fenyőfából készül. Nem öntenek alapokat. A fal mentén egy kb. 45 cm-es sávban a pincékben a padlózat fehér kőtörmelék lesz, amelybe beágyazzák a kis világítótesteket is. - A lépcsőlejárat a következőképpen fog elkészülni: a lépcsők homloklapja cövekekkel rögzített fagerendákból lesz, a lépcsőket pedig a préselt földre helyezett kőtörmelékkel töltik fel. - A korlátok fenyőfából készülnek, amelyet lenolajkencével kezelnek. - A pincék bejáratánál a boltozat beomlott, így valamilyen megoldást kell találni a nyílások lefedésére. Javasoltak egy könnyű lezárást fából vagy fémből, üvegből vagy polikarbonátból készült tolóajtókkal, amelyek egyesítik a két helyiségbe a bejáratokat. - A bejárat előtt egy szabadtéri terasz kialakítását javasolták, asztalokkal. A terasz csak átmenetileg működne. - Az első szinten kialakítanának egy járható lapostetőt a vár történetét bemutató táblákkal. - A pincék régészeti kutatása megelőz bármilyen más munkálatot a D szektorban. - A helyiségeket elektromos konvektorokkal melegítik, a megvilágítást kis reflektorokkal oldják meg. - Az első szakaszban, a víz bevezetőcsatornájának az elkészítéséig, a vízellátás egy 150 l-es tartályból lenne és a használt vizet pedig egy környezetkímélő rothasztóverembe vezetik. A turisták számára környezetvédő illemhelyeket alakítanak ki. 3. cél – Útvonal kialakítása a turisták számára az I. védelmi övezet felé Egy felüljáró építését feltételezi a felső övezetek felé vezető jelenlegi sétányok fölé, a felvonó érkezési állomása és a turisták fogadására kialakított tér mellé. A 2 m széles felüljáró lépcsőbe torkollik, amely az I. övezetbe vezet – a II. övezet fala mellett elhelyezett lépcsősorok és pihenők hosszú sora. Ezzel a javaslattal sikerülne elkerülni a műemléket látogató gyalogosok és az autók, valamint az építőtelepre szállító munkagépforgalom keveredését. Így a turisták biztonságban tudnának közlekedni a felső övezetek felé. A felüljáró és a lépcsők fenyőfából készülnének és a vázakhoz, valamint állványzathoz hasonlóan modulált tartórendszerük lesz. Fából készült, h=1,10 m magas védőkorlátja lesz ezeknek. Ez az útvonal csak ideiglenes, és a kutató, állagmegóvó, megerősítési és restaurálási munkálatok befejeztével, a látogatók a félkör alakú lépcsőn közlekedhetnek, amely összeköti a II. és III. övezetet. 5
Felszerelnek: védőkorlátokat a veszélyesnek talált területeken és elkerítik a turisták számára balesetveszélyes helyeket. Információs és a veszélyeket figyelmeztető táblákat helyeznek el a turisták számára.
elem és
4. cél – Onduline típusú védőtető a vázak, álványzatok fölé Az ideiglenes biztonsági építmények az I. övezetben – céluk: minden tartó- vagy épületszerkezeti
- alegység teherbírásának és stabilitásának a biztosítása az állagmegóvó, restaurálási, felújítási és újjáépítési munkálatok teljes időtartamára. Hogy ezek a vázak, állványzatok megvédjék a romokat a rossz idő hatásaitól, valamint hogy védelmet nyújtsanak a beavatkozásokat végző szakemberek számára a munkálatok teljes időtartamára, az állványzatot Onduline típusú táblákkal fedik le.
6
